I.

Istvánt, pogány nevén Vajkot, 1001 Karácsonyán, vagy 1001 január 1-jén koronázták meg
Székesfehérváron az ismereteink alapján. Ő az első magyar törvényes király, hiszen édesapja
Géza, még csak fejedelem volt. Az előző uralkodó, édesapja, nagy szerepet játszott a
keresztény vallás behozatalában az országba, fiának a bajor Gizella hercegnő kezét szerezte
meg, így István felesége révén hittérítők érkeztek az országba, terjesztve a vallást. Istvánt
először, nem a mai napon is létező szent koronával koronázták meg, István az uralkodása alatt
kapott koronát, nem mástól mint a pápától. A koronát amelyet a király kapott ,eredetileg egy
másik uralkodónak szánták, viszont a pápának látomása volt melyben meglátta a magyarok
érkezését, így jutott el hozzánk ily sebesen a magyar korona. Szent István korában alakultak
ki az uralkodói jelvények, mint például a szent korona, a palást és a jogar. Csak az számított
törvényes királynak, akik Székesfehérváron, az esztergomi érsek koronáz meg a szent
koronával.
A mint már említett vallás fontos szerepet játszott az uralkodása alatt. 10 egyházmegyét
szervezett, 3 érsekséget és 7 püspökséget. Elrendelte, hogy minden 10 falu építsen egy
templomot.
Létrehozta a vármegyerendszert, melyben a vármegyék élén az ispán állt. Léteztek persze
egyházi illetve magánbirtokok is. Számos törvényt hozott, viszont a zöme az
egyházszervezéssel kapcsolatos. Ezüstpénzt veretett, de abban az időszakban ez inkább csak a
hatalom demonstrálását szolgálta mint fizetőeszközt.
Szent Istvánt számos uralkodó követett a trónon, de III. Andrással kihalt az Árpád-ház 1301-
ben. Őt követően következett a vegyesházi királyok kora, I Károly uralkodásával, aki 1308-tól
1342-ig uralkodott Magyarországon.
Az őt megelőző uralkodók nem tudták eléggé megerősíteni a királyi hatalmat II. András
mértéktelen földosztása után, de I Károly megszilárdította hatalmát. Az országot ekkor
javarészt a tartományurak („kiskirályok”) uralták, akikkel Károly megküzdött. Székhelye
Temesvár volt. Adományozott ugyan birtokokat, de csak honorbirtokként, a hivatali idejük
betöltése alatti időszakra.
I Károlynak nem volt olyan erős egyházszervező tevékenysége mint Istvánnak, de bővítette a
püspökségeket.
Ekkor már a nemesfém határozottabb szerepet játszott, bevezette a bányabért, melynek
egyharmadát a föld birtokosának adományozta, melynek következtében bányanyitási láz
kezdődött. A rengeteg befolyó nemesfémből létrehozta a liliomos aranyforintot.
Bevezette a kapuadót, melyet a jobbágyoknak telkenként, évente kellett fizetni.
A külkereskedelem megszervezése is fontos szerepet játszott az uralkodónál, így 1335-ben
megszervezte a Visegrádi királytalálkozót, melyen Magyarország, Csehország, és
Lengyelország vett részt. Megegyezett a lengyel királlyal, amennyiben nem születik fiú
utódja, Károly fia lesz a lengyel trón várományosa.
Ebben az időszakban alakult ki a városok 3 típusa is: a szabad királyi város, a mezőváros ill. a
bányaváros.
Mind Szent István, mind Nagy Károly jelentős tevékenységet végzett az ország érdekében,
István egyházszervező Károly közigszervező politikája volt jelentősebb.