„Észlelés és anyag. Lélek és test.

” (1)
MEGELEVENÍTÉS (Bábjáték elméletéhez)

A bábjáték a műfajok szintézise

L. TERKA
(1) Henri Bergson: Anyag és emlékezet. In.: Szerk.: Bacsó Béla (2011):
Tér – fenomén – mű. Kijárat Kiadó. Budapest. 208.o
 Átalakulás, átalakítás
- az anyagból életre keltett varázslat és valóság mezsgyéjén -

Eliza Lazo (fotóművész):

Sötét van itt

Kuthy Ágnes (bábrendező):

„Kél egy-egy árnyék” - Kabóca Bábsz.
METAMORFÓZIS
„Ha a művészeti élmény gyökerét keressük a gyermeki pszichében, akkor nyúljunk
vissza a Winnicott-i átmeneti térhez, melynek lényege, hogy az anyán / a másikon
keresztül, illetve annak szuplementumán (pótlék), annak jelenlétén és hiányán át
válunk saját magunkká.
A másikkal (mackó, műalkotás) egyrészt létre jön egy teljes azonosulás,
ugyanakkor tudjuk, hogy az csak egy rajtunk kívül álló élettelen tárgy”
(Vékony Délia, 2013)
 KÉRDÉS:
Az embernek miért van szüksége a bábra mint tárgyra?
Miért van szüksége szimbólumok alkalmazása?
A tárgy az ember számára mindig is privilegizált eszköz volt szubjektuma
kivetítésére. Képzelete annál szívesebben játszik vele, minél inkább
mozgásképes, vagyis minél autonómabbnak látszik. „A szellem egy mozgásban
lévő formában vetíti ki azt az eredendő vágyát, hogy konkretizálja a gondolat
képeit.”
Roland Schohn: A bábszínház sajátosságai, pszichikai hatása a nézőre és a bábszínészre,
In: Ember és báb, Szerk.: Tömöry Márta, Múzsák, Budapest 1990. 17.

„Régi teremtésmondákban az Isten gyakran képzeletével teremt.

A ’kép’ elsődleges jelentése „forma, alak” – a középkorban főleg babát,
bábut értettek rajta”
Kabai Lizett: Kulcsképekhez kulcsszavak, Főnix Könyvek 24. Debrecen, 2000. 6.

A báb = kifejező eszköz. A bábot életre hívhatta az ember elemi

játékos tevékenysége, a hasonmás teremtésének öröme, … ezen
ősidők bábjátékai a „parateátrális” elemekkel együtt létező rituálék. -
Henryk Jurkowski
HILARION PETZOLD – GABRIELE RAMIN: Gyermek – pszichoterápia. Osiris, Bp. 1996. A kékruhás kislány története
- animációs játék Ciróka Bábszínház

Az embernek szüksége van bábra, és ha elvesztette, eltette,

elfelejtette őket, új alakokat, képeket, bábokat teremt magának. A
bábok lényege, hogy megteremtik őket. A báb avatja az embert
teremtővé, aki az alkotás állandó új próbálkozásaival azt
reméli, hogy megtalálja önmagát, és aki ismételt életre
keltésükkel életet kíván lehelni a bábokba, mert végérvényes
megelevenítésük feloldaná az élet rejtélyét és a halál borzalmát.
Élettelenségéből az kelti életre, aki saját bábjának választotta
vagy megteremtette.
A báb segítőnk az emberré válás folyamatában.

A báb megalkotott „test”, ahogy az Fából faragott, avagy Pinokkió

a porondon
agyag-ból megformált Ádám Isten Vojtina Bábszínház

„babája”.
A megteremtett test nem maradhat élettelen,
isteni szellem adatik meg neki: Ádámnak,
Gólemnek, Pinokkiónak, vagy Frankenstein
kreatúrájának.
NELLY AGASSI
„Véleményem szerint a műalkotásban saját magunkkal

Fülöp Gábor: Katica (2010)

szeretnénk eggyé válni. Tehát hogyha a művészeti élmény
gyökerét a gyermeki pszichében keressük, ebben az esetben a
Winnicott-i átmeneti térhez kell visszanyúlnunk, melynek az a
lényege, hogy (az anyán) a másikon keresztül, illetve annak
szuplementumán (kiegészítésén), annak jelenlétén és hiányán át
válunk saját magunkká. A másikkal (műalkotás) egyrészt létre
jön egy teljes azonosulás, ugyanakkor tudjuk, hogy az csak
egy rajtunk kívül álló élettelen tárgy”
(Vékony Délia, 2013)

A szobor testét teljesen beborítják a

jól ismert (folklór, játékipar)
bogarak, ami a reprezentáció
tekintetében nyitva hagyja a kérdést:
vajon egy csodát ábrázol-e a
szobrász, vagy inkább egy új,
kitinpáncélos humanid első
példányát örökíti meg.

Halálos természet - Naturalizmus és hunamizmus a 21. században, MODEM 2013 – 2014.

 Athenaeum Kiadó, 2016
művészetekben és életünkben.
BAGDY EMŐKE: Pszichológiai rejtelmek a
BAGDI EMŐKE
Megtestesült, alakot öltött emberi valóságunk szimbolikájával arra a
testre tekintünk rá, amelyben szüntelen benne vagyunk, amely által
önvalónk megvalósulhat.
Szimbólumokban és testünkben élünk. Mindkettő természetes, mint a
lélegzetvétel. (…) Szimbólumalkotó lények vagyunk, ez a kiváltságunk az
élővilágban.
Közlésre törekedvén megalkotjuk azt a (helyettesítő) képet, mely jelölőlévé
válik a más módon (még vagy már) nem kifejezhető.
A kimondhatatlant (titkot, tabut) is helyettesítő jelölőkkel „fecsegjük ki”.
A szimbólumképzés antropomorf. Testünkhöz viszonyítjuk a világot.
 NYÍRI KRISTÓF

előadás - MTA
gondolkodás. Székfoglaló

NYÍRI KRISTÓF (2002):

Hagyomány és képi
Az emberi gondolkodás, a nyelv, a kultúra alapvetően képi módon jelenik
meg és tárolódik az emberi tudatban. Az emberi tudatot eszerint
fölfoghatjuk egyfajta képtárnak, a gondolkodás pedig séta ebben a
képtárban, megáll képeknél, azokat szónyelvivé teszi, majd
kommunikációs, esetleg logikai folyamatok, manipulációk után keletkező
újabb szónyelvi összefüggéseket „visszaképesíti”, új képet festve, mely a
képtár új képe lesz.
Christian Boltanski francia művész, fotós és szobrászművész

ÁRNYÉKSZOBÁK
 Abraham Maslow motivációs rendszere szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája (motivációs piramis)

A piramis legalsó szintjén az alapvető élettani szükségletek, majd

a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű motívumokkal találkozunk.
Maslow szerint a piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor
lépnek fel, ha az alattuk lévő szükségletek részben kielégítettek.

1943-ban publikált 2013-as „újragondolt”

motivációs rendszer
„A Teremtő bezárta az ember bőrébe mindazt, amit magába foglal az ég is.”
Paracelsus, Salzburg, 1493-1541. – orvos, természettudós, csillagjós

„Egy szimbólum aktualizációja nem mechanikus: a társadalmi élet feszültségei és

változásai, végső soron a kozmikus ritmusok befolyásolják. … A szimbólumnak,
mint a megismerés formájának érvényessége független attól, hogy az egyes ember
magát a szimbólumot teljes mélységében érti-e vagy sem. … A szimbólumok és a
mítoszok túl mélyen gyökereznek az emberi lényben, ezért mindenkor és
mindenütt tetten érhetők, ahol ember él.”
Mircea Eliade: Képek és jelképek, Európa, Bp. 1997 (30.o)
BÁB – „GYÖKEREK”
 Francesco Maggiotto:
Bábszínház (1770)

Betlehemes bábtáncoltató figurák

17. századi ábrázolás

„Mélységes mély a múltnak kútja.”
Thomas Mann: József és testvérei

Nemes Nagy Ágnes: Lila fecske Neolitikumból

R: Veres András, származó figurák
T: Rumi Zsófia (Amman,
Mesebolt Bábszínház (2016) Kr.e. 7000 körül)

Gergye Krisztián-Gloria
Benedikt: Kokoschka
Babája (kortárs táncjáték)
 BÁB –
„GYÖKEREK”

Tapasztott koponya
Jarmoból (Dzsarmó)
és Jerikóból

Mi célból készültek az emberiség legrégebbi „arcai”?

A halott kultusz megkívánta a jelenlét médiumát, a
test halála utáni új arc jelenlétét.

A „kép” ebben az értelemben „hordozó edény”, a

megkettőződés szándéka. A halálban elvesztett arc
visszaszerzése.

Díszített koponya jerikói ásatásból. Kr. e. 7000

 A neolitikumból származó figurák egy erős testtapasztalatot tükröznek, melyre
csak a halottkultuszban lehetett szert tenni. A hústól megtisztított csontokat egy
„képpel” helyettesítették, festéssel, karcolással „felöltöztették”. Közel életnagyságú
„szobrokat”, bábokat alkottak, szimulálták a testet.
Ezek a bábok részt vettek a halottkultuszi rítusokban, nem a temetkezés célját
szolgálták, hanem átmenetet képeztek a halál és élet között.
Hans Belting: Kép-antropológia. Képtudományi vázlatok, Kijárat, 2003.

Usébti figura: mágikus bábu, szolgaszobor. A rendeltetése:

a túlvilágon elvégezzék a fáraó helyett a rá váró munkát. Usébti-
dobozokban vagy a sírban szétszórtan voltak elhelyezve.

Ain Gazhal-i
halott szobra,
Amman,
Kr.e. 7000 körül
A feldarabolt dema-típusú lények a rítusok és szertartások során vehettek részt
helyettesítő áldozatként. Elsősorban a vetéssel, aratással, vagy temetéssel,
újjászületéssel összefüggésben találkozhatunk velük szerte a világon. Határjárások,
szalma- vagy kenyérbábuk égetése, fogyasztása a szántóföldeken, az utolsó kéve
„Öreg”-ként való külön tartása és a vetőmagba keverése, halottak napján a sírra tett
kása, stb. – csak néhány, a máig élő szokásokból. De rituális ételek, étkezések, a
gabona illetve őrleményének fontossága a régészeti leletanyagból is adatolható.
Fekete Mária: Gondolatok egy neolitikus idoltípus ürügyén
„Arcos edények” és Miskakancsók

Az őskori “arcos
edények” és a múlt
századi miskakancsók
között semmi lényegi
különbség ...

Lengyeli, békásmegyeri és battonyai arcos edényeket

a neolitikum korából találtak, koruk 7000 és 8000 év
Törökbálint-dulácskai edény

Miskakancsó: eredetileg szakrális

edény volt.
A halottnézőbe összegyűlteket
embert formázó, Miskának nevezett
kancsóból kínálták borral.
A báb kialakulásában fontos szerepe volt az
ember megelevenítő, utánzási kedvének.
Az ember a bábut és a bábjátékot
elsősorban az átmeneti, elválasztó,
beavatási és befogadói rítusok, mágikus
vagy dramatikus szokáselemek
eszközeként használta.
 BÁB
fogalmak
és
jelentések

METAMORFÓZIS
ÁTALAKULÁS
ÁTVÁLTOZÁS
 Bebábozódás

Kibábozódás
Irányok
Holisztikusság
Univerzum és a szerves
élet ……

3. Osztályos lány festménye:

„Mag mag, búza mag…”
Mézesbáb
A mézeskalács másik elnevezése, melyet már az
ókorban ismertek: áldozatot helyettesítő, isteneknek
bemutatott ajándék, rituális lakoma étke volt a
mézből, lisztből, vízből gyúrt báb.
Földtan
Földmunkáknál az érintetlenül hagyott kis földoszlop neve báb, amelyhez
viszonyítva meg lehet állapítani a térszín eredeti magasságát és azt, hogy
mennyi földet emeltek ki.
Mezőgazdaság
Egyes tájakon báb a neve az aratás után szárítás
céljából vékony kévébe kötött, kúp (búb) alakban
összerakott szálastakarmány.

Építészet: Kőből, fából készült, orsó idomú vagy tagozott

oszlop, bábos mellvéd (baluszter), korlátláb.
 Gyöngydíszítéses múmiák
Egyiptomból
Az emberalakú fakoporsók a
rajtuk található jegyek alapján a
26. dinasztia (i.e. 664-525, a
szaiszi kor) időszakára datálhatók.

„Bá lélek”
Készült: Ptolemaiosz kor
Anyag: festett fa
Méret: 14,8 x 9,5 x 4,5 cm

Egyiptomi
papirusz,
Mérlegelés
jelenet a
Halottak
könyvéből

Illusztráció a
Halottak
Könyvéből
A bebábozódás analóg a lélek szimbólumával a
teljes átalakulással fejlődő rovarok esetében: a
bábállapotból való kibontakozás a halott testből
felröppenő lelket jelenti számos nép hitvilágában.
A Bá lélek az ősi hit szerint az égbe
száll, hiszen maga is csillag természetű.
De a sír környékén is
tartózkodhat egy fán, hogy az elhunyt
kívánságára a múmiájára szállhasson.
 Babuka madár
A Palócoknál a mestergerendát két oszlop tartja:
az asztaltól nem messze a BOLDOGANYA (a női viseleteket
tartja), a kemence padkája szegleténél a BÁLVÁNY (a férfiak a
lószerszámokat akasztják ide). A mestergerenda közepén lóg a
BABUKA (bubuka, búbos) madár. Ez az ókortól fogva az
ARANYMADÁR, (az egyiptomi kultúrában az emberfejű madár),
a tűz és lélek madara. (1)
A szentlélek-madarat vagy fából faragták, egyetlen darabból
vékony lemezekre hasogatott farokkal és szárnyakkal vagy kifújt
tojásból készítették, papírból hajtogatott szárnyakkal. A
szentsarokba, vagy az asztal fölé volt szokás függeszteni,
elnevezése többek között babuka. (2)
„ Azt az energiát és utat jelöli, amit az
ember szeretne önmagában megtalálni.
Annál is inkább, mert a mesében az öreg
király babukamadara elveszett. Emiatt a
király egyre csak búsul. Lánya ígéretet
tett, hogy csak ahhoz megy feleségül, aki
megtalálja a madarat; de ez nem is olyan
könnyű.” (3)
Szépen szóló Babukamadár
Griff Bábszínház, Zalaegerszeg 1. Magyar Adorján: Az ősműveltség. Magyar
Adorján Baráti Kör. 1995. 883-884.
2. Magyar néprajzi lexikon
Makovecz Imre: 3. Boráros Szilárd bábtervező,
Babuka madár Griff Bábszínház
Dr. POLCZ ALAINE 1949-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi
Karán, pszichológia szakon. Ugyanebben az évben
A lélektan három különböző ága is férjhez ment Mészöly Miklós íróhoz, akivel
foglalkozik a bábjátékkal, melyek házassága 2001-ig, Mészöly haláláig tartott.
egymástól elválaszthatatlanul Pályája kezdetén elmebetegekkel folytatott
összefüggenek. művészeti terápiát, később játékdiagnosztikával
Ezek: foglalkozott. 1970-től a Tűzoltó utcai II. számú
• Művészetlélektan Gyermekklinikán dolgozott, ahol a nagyon súlyos
• Neveléslélektan beteg és haldokló gyermekek és hozzátartozóik
• Alkalmazott lélektan: játék-és pszichológusa volt.
csoportterápia 1976-ban Magyarországon elsőként hozott létre
A bábjátékot alkalmazzák klinikai osztályon játszószobát, illetve külön szobát
a pszichoterápiában, a pedagógiában, a szülők számára. 1991-ben hozta létre a Magyar
a beszédterápiában,
Hospice Alapítványt.
a gyógypedagógiában…

“Az út, a végtelen

és a véges között
egy rés, ez a miénk,
a halálunk.”
 A művészetlélektan aspektusa
Az ember jel-teremtő lény.
A bábu nem kicsinyített ember-,
vagy állat-utánzat, nem
festmény, nem játék, hanem
figura. → Megformálása,
mozgása, gondolkodása
más, mint a realitás.
A bábjáték stílusa, sajátos
jelzései adják lényegét:
- egyszerűsítettek
- sűrítettek
- szimbolikusak
- naivak
- humorosak
- formai és mozgásos jelzések.
A bábjáték azért olyan hatásos, mert:
KÉPSZERŰ: ez megfelel a gyermek vitális
beállítottságának.
DRAMATIKUS: az ősi átélési, megelevenítési forma
dramatikus.
MOZGÁSRA ÉPÜL A CSELEKMÉNY: a vitális,
a mozgásos komponensek nagyon erősek.
MŰVÉSZI EREJÉVEL HAT
JELKÉPES: a gyermek analógiás, jelképes
gondolkodásának a bábjáték szimbolikus, mesei
történésmódja felel meg.
CSODÁLATOS: az élettelen bábu megelevenedik. A
varázslat a nyílt színen, a gyermek előtt történik meg.
AZ ÉRZELMEK KIVETÍTÉSÉT, A REAKCIÓIT
BIZTOSÍTJÁK. Elfojtásokat, vágyakat, indulatokat
lehet rajta keresztül kiélni, erősnek, hatalmasnak,
csodálatosnak, hősnek lehet lenni, büntetni, jutalmazni
lehet.
 MŰVÉSZETPEDAGÓGIA

Kamara-Bábkészítés
Vojtina Bábszínház (2017)
Mezei és házi egér
művészetre nevelés művészettel nevelés
(fókuszban a (fókuszban a személy)
művészet)

A művészeti nevelés és/vagy művészeti

beavatkozások célját és fókuszát a
következő területeken valósíthatjuk meg:
A művészetalapú
- személyiség-, és módszerek mögött többféle
képességfejlesztés szakmaiság jelenik meg:
- művészetalapú tanulás és (művészeti, szociális,
kutatás pedagógiai,
- közösségépítés, gyógypedagógiai,
- kooperáció és szocializáció, pszichológiai,
- szociális integráció és pszichoterápiás gyökerűek
inklúzió illetve jellegűek), közös
- személyes támogatás bennük a szándékos
(autonómia, mentálhigiéné) hatás, a befolyásolás a
- közvetlen traumafeldolgozás művészet eszközével.
Nemes Nagy Ágnes: Lila fecske
R: Veres András, T: Rumi Zsófia, Mesebolt Bábszínház (2016)