Keller, Timothy, Hit és kételkedés (ford.

Daray Erzsébet), második, javított

kiadás, Budapest: Harmat Kiadó – Kolozsvár: Koinonia Kiadó, 2013.- 2.fejezet
Ha Isten jó, hogyan engedheti meg a szenvedést?
A fejezet bevezetésében találkozhattunk sok ember szerint valós hipotézissel, hogy ha Isten
létezik mégis hogyan hagyhatja azt a rengeteg szörnyűséget, tragédiát, ami a világban
történik.
Ez a fajta mély összetett összefüggés rengetegünket foglalkoztat, hiszen ezek a kérdések
megfogalmazása természetes reakció lehet a szenvedésre, a világban tapasztalt
igazságtalanságra. Rengetegen keresnek magyarázatot az általuk megélt tragédiákra, Isten
megkérdőjelezése talán egy módja lehet annak hogy megpróbálják megérteni ezt a látszólagos
ellent mondást.

„Számos filozófus rámutatott ennek az

érvelésnek egy alapvető hibájára. Az a kijelentés, hogy a világban
található rossz értelmetlen, arra a rejtett előfeltevésre épül, hogy
amennyiben a rossz számunkra értelmetlennek tűnik, akkor az valóban értelmetlen.”
(Keller,2013)

Ebben a részletben Timothy Keller bemutat egy filozófusok általközkedvelt magyarázatát a

hipotézisre, de nem csak filozófia hanem rengeteg tapasztalat, példa beszéd támasztja a
felvetés ellenkezőjét, az író például pont József Genezis könyvében található történetet hozza
fel példának, hiszen a József által megélt szenvedések nélkül nem jöhetett volna létre az a
társadalmi igazságosság és lelki gyógyulás melyet később elhozott. De csakhogy egy
hétköznapibb példát hozzak, rengeteg olyan beszámolóval találkoztam hogy egyes betegségek
tanítják az embert, akár egy merész kijelentéssel azt is mondhatnám hogy rávilágítsanak egy
olyan hibára, bűnre…ami már régóta kísér minket és nem tudunk tőle megszabadulni.

Mind amellett a kérdés egyik fontos aspektusa hogy a szenvedés és a rossz akár lehet egy
Isten létezése mellett szolgáló érv is, hiszen egyikünk számára ismeretlen tény a természetes
szelekció, ahol csak a legjobban alkalmazkodó egyed élheti túl, ez ugye elég igazságtalannak
tarthatjuk, de mégis ez a fajta attitűd a természetes az állatvilágban és az evolúcióban.
Mégis legtöbbünk ezt a fajta helyzetet méltánytalannak tartja, akkor pedig léteznie kell egy
természet feletti mérce melynek alapján megítéljük méltányosságát.
A szenvedő Isten
Tudjuk hogy Jézusnál voltak szörnyűségesebb halált szenvedő mártírok, mégis kevésbé
szenvedtek és magabiztosabban szenvedték el a halált.
Jézusnak nem csak a fizikai szenvedéssel kellett megküzdenie, hanem megkellett küzdenie
azzal hogy elveszíti az Atya örök időktől fogva tartó végtelen szeretetének elvesztését.Az
Istentől való végtelen eltaszítottságot Jézus viselte el helyettünk.
Feltámadás és a szenvedés

Ahogy fentebb is említettem hogy a szenvedés sokszor rávilágít elhibázott döntésékre,

szükséges változásokra…észre vehetjük hogy például egy tragédiában elhunyt hozzátartozói,
próbálnak változtatni a körülményeken, amelyek a halál esetthez vezettek.

Ezen szenvedőknek erőforrást jelent a feltámadás ténye,

„A Biblia nem átszellemiesült mennyei paradicsomot, hanem új eget és új földet ígér. A
Jelenések könyve 21. részében nem azt olvassuk, hogy az emberek átkerülnek a földi világból
a mennybe, hanem azt, hogy a menny jön le közénk, és ezáltal megtisztul, megújul és
beteljesedik az anyagi világ.” (Keller,2013)

Feltámadás nem egy fajta kárpótlást jelent hanem azt, hogy az életünk helyreáll és
beteljesedik. A Biblia szerint nemcsak jóra fordulnak azok a borzalmas dolgok, amik velünk
történtek, hanem „titokzatos módon még nagyobb lesz a végső dicsőség és öröm.”

Felhasznált irodalom:
Keller, Timothy, Hit és kételkedés (ford. Daray Erzsébet), második, javított
kiadás, Budapest: Harmat Kiadó – Kolozsvár: Koinonia Kiadó, 2013.- 43-55 old
Elérhető: http://saratoth.pbworks.com/w/file/fetch/117549462/t%C3%B6rdel%C3%A9si
%20hib%C3%A1k%20keres%C3%A9se.pdf

(Letöltve:2023.12.10)