Dr.

Nagy Tibor

ö rök kérdések -
MA I V Á L A SZ O K

Kiadja
a Magyarországi Református Egyház
Kálvin János Kiadója
Budapest, 2007
 Hazánkban is népszerű televíziós műsor lett az
amerikai eredetű játék: „Legyen Ön is millio­
mos!” Az egyre nehezebb kérdésekre adott vála­
szok arányában növekednek a nyeremények.
Van egészen könnyű kérdés, például Hannibál
elefántokkal vagy lámákkal kelt át az Alpokon?
De azután jönnek azok a kérdések, amelyekre
igen nehéz a felelet. A fény vibrál, a dob pereg, a
közönség izgul, a versenyző izzad, már elhasz­
nálta három „mentőövét”, és a játékvezető meg­
kérdezi: „Ez a végső válasza ?” Százezres vagy
milliós a tét. Igen fontos a játékosnak, hogy a
kérdésre jó legyen a válasza!
De nem azok az emberi élet igazi kérdései,
amelyekre a stúdióban ad valaki választ. A ver­
senyzőt, a kérdezőt, a játék vendégeit és nézőit
ezeknél fontosabb kérdések foglalkoztatják. Ha
lefekszünk, és nem jön álom a szemünkre, nem
azon gondolkodunk, hogy a juhsajt vagy a kecs­
kesajt értékesebb-e, hanem azt kérdezzük: Ki
vagyok én ? vagy Mi az élet értelme? vagy Hogy
lehet boldogságot találni? vagy Mi lesz a halál
után ? Ezek vagy ehhez hasonló kérdések ott fe­
szülnek minden ember szíve mélyén. Kit lehet
megkérdezni, és hol lehet az igazán égető kérdé­
seinkre feleletet kapni?
Az emberiét alapvető kérdéseire a legtöbb pél­
dányban kinyomtatott könyvben, a Bibliában
találjuk meg a válaszokat. Nemzedékünk hét
alapvető kérdésére próbáljunk választ találni a
Szentírásban.

170 Ft
 Dr. Nagy Tibor

Ö R Ö K KÉRDÉSEK
MAI VÁLASZOK

Kiadja
a Magyarországi Református Egyház
Kálvin János Kiadója
Budapest, 2007
Hazánkban is népszerű televíziós műsor lett az
amerikai eredetű játék: „Legyen Ön is m illi­
om os!” Az egyre nehezebb kérdésekre adott vá­
laszok arányában növekednek a nyeremények.
Van egészen könnyű kérdés, például Hannibál
elefántokkal vagy lámákkal kelt át az Alpokon?
De azután jönnek azok a kérdések, amelyekre
igen nehéz a felelet. A fény vibrál, a dob pereg,
a közönség izgul, a versenyző izzad, már elhasz­
nálta három „mentőövét”, és a játékvezető meg­
kérdezi: „Ez a végső válasza?" Százezres vagy
milliós a tét. Igen fontos a játékosnak, hogy a
kérdésre jó legyen a válasza!
De nem azok az emberi élet igazi kérdései,
amelyekre a stúdióban ad valaki választ. A ver­
senyzőt, a kérdezőt, a játék vendégeit és nézőit
ezeknél fontosabb kérdések foglalkoztatják. Ha
lefekszünk, és nem jön álom a szemünkre, nem
azon gondolkodunk, hogy a juhsajt vagy a kecs­
kesajt értékesebb-e, hanem azt kérdezzük: K i
vagyok én? vagy M i az élet értelm e? vagy Hogy
lehet boldogságot találni? vagy M i lesz a halál
után? Ezek vagy ehhez hasonló kérdések ott fe­

3
szülnek minden ember szíve mélyén. Kit lehet
megkérdezni, és hol lehet az igazán égető kér­
déseinkre feleletet kapni?
Az emberiét alapvető kérdéseire a legtöbb
példányban kinyomtatott könyvben, a Bibliá­
ban találjuk meg a válaszokat. Nemzedékünk
hét alapvető kérdésére próbáljunk választ talál­
ni a Szentírásban.

1.
MI A CÉLJA ÉLETEMNEK? Nemzedékünk az el­
múlt évtizedek során egyre mélyebbre süllyed a
hiábavalóság érzésének hínárjába, egyre több a
sokat csalódott, cinikus lélek. Van-e egyáltalán
bárminek is értelme és célja az életben? - kér­
dezik sokan, és még többen a magatartásukkal
bizonyítják, hogy ez a kérdés ott ég a szívük mé­
lyén. M odem korunk ellentmondásai hozzák
elő és erősítik ezeket a gondolatokat. Olyan
korban élünk, amikor egyre hosszabb utazáso­
kat tehetünk, de a türelmünk egyre rövidebb.
Nagyobb a házunk és kisebb a családunk. Töké­
letes a kényelmünk és alig van időnk egymásra.
Ismeretünk naponta növekszik, de nem tudunk
különbséget tenni a jó és a rossz között. Egyre
több a gyógyszerünk, de törékenyebb az egész­
ségünk. Tovább élhetünk, mint apáink, de nem
tudunk életet adni az esztendőknek. Legyőztük
a világűr távolságait, de nem bírunk szívünk
ürességével. Ismerjük az atomhasadás titkát, de
nem tudunk barátságosak lenni a szomszéda­

4
inkkal. A magas emberek és alacsony jellemek
korát éljük. Egyre emelkedik az életszínvona­
lunk, de összetört a szívünk, és gyűlölség pusz­
títja közösségeinket. Ha ez a fájdalmas igazság,
nincs már remény a ma embere számára? A Bib­
lia válasza nekünk is ugyanaz, ami évezredek
óta minden nemzedék számára. A próféta által
ezt üzeni Isten mindnyájunknak, személyesen,
mint egykor választott népének: „Ne fé lj, m ert
m egváltottalak, neveden szólítottalak, enyém
vagy...” (Ézs 43,1)· Jézus ezt mondta: „...én
azért jöttem , hogy életük legyen és bőségben
éljenek... ” (Jn 10,10). Az Úr Jézus Krisztus nem­
csak választ ad a keserű szívvel kérdező ember
számára, de Önmagát is ajánlja neki. Ez korunk
egyetlen reménysége, ez az emberi élet értel­
mének, értékének és a jövendőjének isteni ígé­
rete.

2.
HOL A BOLDOGSÁG MOSTANÁBAN? - kérdezi
a ma embere is. A 20. század olyan mértékű
technikai és gazdasági fejlődést hozott a Föl­
dön, amire korábban senki sem gondolt. De az
ember nem lett boldogabb. Az emberiség jó ré­
szének az a vágya, hogy legyen elég kenyere a
családja ellátására. A Föld északi felén lakók szá­
mára ez már csak kevesek gondja, de a boldog­
ságot azok sem találják, akik kényelmes lakás­
ban laknak, bőségesen táplálkoznak és kis
családjuk minden vágyát teljesíteni tudják. Ma

5
is az az ember őszinte vallástétele önmagáról,
hogy nyugtalan a szíve, és nem tudja mivel, ki­
vel és hogyan találhatná meg a boldogság kék
madarát. Sokan keresik ezt a gazdagságban, má­
sok az utazásban, vagy a régebbi és újabb kábí­
tószerek bódulatában. Olyanok is vannak, akik
az emberi kapcsolatokban, talán éppen saját
családjukban keresik és találják meg nyugalmu­
kat. Az emberi szív minden igyekezet közben és
ellenére is nyugtalan. Azért nem talál békessé­
get, mert Isten az embert a maga képére és a
maga számára teremtette ( 1Móz 1. és 2. rész),
és csak akkor lehet nyugodt, békés, boldog, ha
az Istentől rendelt helyét megtalálja. Az emberi
lélek egyik nagy tudósa ezt így fogalmazta meg:
az ember szívében egy nagy lyuk tátong és an­
nak Isten-formája van. Az emberszív nagy hiá­
nyosságát egyedül csak Isten tudja betölteni. Az
az ember lehet boldog, aki tudja és vallja, hogy
élete nem a világé, nem a gonosz ellenségé,
nem is önmagáé, hanem az Úr Jézus Krisztus
tulajdona (Heidelbergi Káté 1. kérdés-felelet).
Ő adta a családot, ahol az ember boldogan él­
het, és a családtagok egymás iránti szeretetkö
zössége bizonyságot tehet Istennek a Jézus
Krisztus megváltó szeretetéről (Ef 5,25-6,2). Az
Úr Jézus Krisztus által vezetett családi élet az az
áldott közösség ma is, ahol az alázat, a szelíd­
ség, az irgalmasság, a béketeremtés, a tiszta szív
és szenvedésvállalás boldogsága átélt valóság le­
het (Mt 5,3-12).

6
 Boldog az az ember, aki ismeri léte titkát: Is­
ten szeretetét, és minden igyekezetével törek­
szik élete célját betölteni, hogy Jézus Krisztus
megváltó szeretetének bizonysága legyen má­
sok előtt.

3.
MI VAN A HALÁL ELŐTT ÉS UTÁN? - kérdezi a
21. századi ember is. Miért a betegség, a könny,
a fájdalom, a szenvedés, és mi történik velem,
amikor meghalok? A zajos, sietős nappalok fe­
ledtethetik a kérdést, de eljön az éj, és akkor
nem jön álom a szemünkre, mert nem találtuk
meg a választ jövőnk kérdéseire. Az Isten isme­
retétől és rendjétől messze szakadt modern
embert is ugyanúgy gyötrik az örök emberi kér­
dések, mint apáinkat.
Minden emberi élethez hozzá tartozik a szen­
vedés. Születés, tanulás, munka, betegség,
öregség idején részünk van benne. Az történik
velünk, amit Michelangelo példája mond el:
egy hatalmas márványtömb láttán örvendezett,
hogy milyen szép angyal van benne. Csak le kell
vésni a felesleges darabokat. A kovácsmester az
izzó vasat hideg vízbe mártja, majd ismét tűzbe
dobja, hogy megedzze, alkalmas szerszámmá
formálhassa. Isteni Mesterünk így „vési ki” a mi
„angyal-arcunkat”, és erősít m eg arra, hogy ke­
zében alkalmas eszközzé lehessünk. Ez azért
szükséges, mert minden embernek számot kell
adni az életéről, el kell számolni a talentumok­

7
ról (Mt 25,14-30). Ezt nem mi választjuk, ez
nem népszavazás eredménye, hanem Isten
örök rendje. Lehet kétségbe vonni, lehet lázad­
ni ellene, de nem lehet megváltoztatni. Aki él,
meg fog halni, és Isten elé fog állni. Az Úr Jézus
Krisztus azért jött el az embervilágba, hogy
megkeresse és megtartsa mindazokat, akik el­
szakadtak Teremtőjüktő l, és hazavezesse őket.
János apostol így vigasztalja a gyülekezetét:
„...ezt azért írta m nektek, akik hisztek Isten
Fia nevében, hogy tudjátok: örök életetek
v a n ...” ( Jn 5,13). Aki hisz Jézus Krisztusban,
csodálatos ajándékok részese lehet:

- megismeri azt, hogy földi életének isteni

eredete, rendeltetése és célja van;
- bizonyossá lesz afelől, hogy Jézus Krisztus
vállalta ő t, életét adta érte, és egyetlen, tö­
kéletes áldozatával örök bűnbocsánatot
szerzett számára;
- betölti az a bizonyosság, hogy Jézus Krisz­
tusnak a halál feletti diadala által ő is része­
se az örök életnek. Nem megsemmisülés
vár rá a halálban, hanem hazaérkezik, a sze­
mélyesen számára elkészített örök lakóhe­
lyére.

A keresztyén ember sem tudja azt, hogy mi­

lyen lesz a jövője és mikor ér véget az élete, de
ismeri azt az Urat, akinek minden hatalom a ke­
zében van, és aki megadja a teljes bizonyosság
nyugalmát élet és halál minden kérdésében. Pál

8
apostol szavaival vallhatjuk mi is: „...m aga a Lé­
lek tesz bizonyságot a m i lelkünkkel együtt a r­
ról, hogy valóban Isten gyerm ekei vagyunk.
Ha ped ig gyermekek, akkor örökösök is, ö rö ­
kösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha
vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is
d icsőüljü nk... ” (Róm 8,16-17).

4.
MEGBÍZHATÓ-E A BIBLIA? A 21. század embere
égető kérdéseire is a Bibliában találjuk meg az
érvényes és megnyugtató válaszokat. De mi ga­
rantálja nekünk a Szentírás megbízhatóságát,
hogy rá merjük bízni életünket és halálunkat?
A Biblia Isten igéje, de nem valami csodás
módon hullott le az égből, hanem valóságos
emberi körülmények között jött létre. Isten
Szentlelke ihlette, vezette, segítette a könyvek
szerzőit és szerkesztőit, akik mondták, recitál­
ták, énekelték, majd leírták, őrizték, másolták.
A leírás munkáját emberek végezték, ezért szá­
molni kell a hiba lehetőségeivel. Ha kezünkbe
veszünk egy héber Ószövetséget vagy egy görög
Újszövetséget, azt fogjuk látni, hogy a lapok al­
ján ott vannak a hivatkozások: ez vagy az a szó
(esetleg betű) ebben az ősi kódexben így van, a
másikban pedig úgy. Ezek a különbségek nem
érik el a betűk 2%-át. Arról beszél ez a tény,
hogy az évszázadok során sokszor lemásolták
az ősi szövegeket, hogy minél több gyülekezet­
ben olvashassák, és a másolók fáradtsága vagy a

9
világítás hiányossága miatt egy-egy betűt elírtak.
De a Biblia szövege évezredek óta változatlanul
ugyanaz. Ha egy esküvőn teljes pompában jele­
nik meg egy menyasszony, de a cipője sarkán
van egy kis sárfolt, mert az autóból kilépve az
rátapadt, észrevehetjük ugyan azt a „foltot” , de
az eltörpül a menyasszony szépsége és a házas­
ságkötés komolysága és fontossága mellett. A
különböző nyelvek fordítására használt héber
és görög bibliai könyvek alapszövegeit olyan
anyagok őrizték meg, amelyek - a megbízható
tudományos vizsgálatok szerint - a Krisztus utá­
ni 4-6. századból valók. Ézsaiás próféta könyvét
megtalálták 1947-ben Qumránban, és az a szö­
veg a Krisztus előtti 2. századból való. A majd’
hatszáz év alatt a másolók annyi hibát ejtettek,
hogy oldalanként legfeljebb egy-egy betű elté­
rés van. Nagyon kevés mai gépíró képes ilyen
hibátlan leírásra. A 20. század végén fedeztek
fel tudósok olyan görög papirusztöredékeket,
amelyeken újszövetségi iratok egy-egy szakasza
olvasható. Ezek a papiruszdarabok a Krisztus
utáni 2. század elejéről valók, és a fordításra
használt kézirataink szövegével teljesen meg­
egyeznek. Van tehát a Bibliánknak egy iroda­
lomkritikai bizonyítéka: valóban abból az idő­
ből származik, amikor a zsidó próféták éltek,
illetve amikor Jézus itt járt a földön, és aposto­
lai szóban és írásban bizonyságot tettek róla Pa­
lesztinában, Kis-Ázsiában, Görögországban és
Rómában.

10
5.
JÉZUS VALÓBAN ISTEN FIA? Az előzőkben leír­
taknál is lényegesebb az a bizonyíték, hogy a
Biblia Isten testté lett Igéjéről, egyszülött Fiáról,
Jézus Krisztusról szól. Az Ószövetség ígéretei
róla szóltak és hozzá vezettek. Az Újszövetség
pedig a valóra vált ígéretekről számol be. Jézus
nem vallásalapító, mint például Buddha, Kon
fucius vagy Mohamed, hanem Isten Fia. Azt ál­
lítja magáról, hogy ő egészen más m ódon isme­
ri Istent, az Atyát, mint korának főpapjai, mert ő
már akkor is volt, amikor még nem született
m eg Betlehemben. „Bizony, bizony m ondom
nektek, m ie lőtt Á brahám lett volna, én va­
gyok” (Jn 8,58). A négy evangélista, Máté, Márk,
Lukács és János más és más szempontok szerint
írták meg Jézus élettörténetét, de abban egyet­
értenek, hogy ezek az események megmagya
rázhatatlanok, ha ő nem lenne Isten. Ha az ak­
kori és a mai események nem bizonyítanák,
hogy Jézus valóban az volt, akinek állította ma­
gát, akkor vétkes lenne az emberiség becsa­
pásának bűntettében. Ha nem hitelesen szólt a
világot Teremtő Ura nevében, akkor nagyon be­
teg vagy elvetemült gonosz ember lett volna, hi­
szen azzal az igénnyel állt és áll az emberek elé,
hogy ő az élő Isten megfellebbezhetetlen üze­
netét hirdeti. Az Újszövetség könyveinek beszá­
m olói egyformán állítják, hogy Jézus az ősi pró­
fétai ígéreteket betöltve élt, és bölcsességének,

11
tetteinek nincs emberi párhuzama. Három egy­
szerű állítás bizonyítja ezt:

- Jézus csodálatos m ódon gyógyított betege­

ket: leprást (Mt 8,2-4), bénát (Mt 9,2-8),
vakot (Mt 20,30-34), némát (Mk 7,31-37).
-J é z u s csod álatos m ód on ura v o lt a te r­
m észet erőin ek : a vizet borrá változtatta
(Jn 2,1-11), lecsendesítette a vihart (Mt
8,23-27), járt a tengeren (Mt 14,22-26).
-Jézus csodálatos m ódon győzött a h a lá lfe ­
lett: feltámasztotta Jairus leányát (Mt
9,18-26), a naini özvegy fiát (Lk 7,11-15)
és Lázárt (Jn 11,1-44).

Hogyan értékeljük ezeket a csodás esemé­

nyeket kétezer esztendő után? Az egyértelműen
bizonyos, hogy Jézus élete és tanítása alapvető
hatással volt nem csak azokra a kortársaira, akik
készek voltak életüket áldozni érte, hanem a
történelem minden időszakában voltak embe­
rek, akik Jézusra nézve éltek és haltak meg. Ha
valaki tárgyilagosan szemléli az emberi történel­
met, annak találkoznia kell azzal a ténnyel,
hogy Jézus itt élt a földön, és bár kortársai, val­
lási elöljárói halálra adták, a hivatalos államha­
talom kivégeztette, de férfiak és nők sokasága
Istenként imádta őt, és az ő imádóinak társasá­
ga, az anyaszentegyház azóta is - sok tévedés és
bukás ellenére is! - él, szolgál és bizonyságot
tesz Megváltó Uráról. Jézus élete kétségtelenül
alapjaiban változtatta meg az emberiség törté-

12
netének egész menetét. Isten Lelkének ez a Jé­
zus Krisztus istenfiúságát évezredeken át nyil­
vánvalóvá tevő hatalma a Szentírás hitelességé­
nek másik nagy bizonysága.

6.
VAN-E VAIAMI HASZNA AZ EGYHÁZNAK MA? -
A keresztyén anyaszentegyház majd’ kétezer
éves története sok tárgyilagos kritikusban azt
a véleményt erősítette meg, hogy „Jézus igen,
de követői nem” . Nietzsche ezt így fogalmazta
meg: „Egy keresztyén v o lt a fö ld ö n , de ő meg­
ha lt a kereszten.. . ” Az egyház történetének sok
nyomorúsága támasztja alá ezeket a kritikus íté­
leteket, sőt az egyház életének mai erőtlenségei
is elősegítik az ilyen vélemények kialakulását.
Az egyház léte már a kezdeteknél sem volt men­
tes az emberi gyöngeségektől. Csak egyet idé­
zünk ennek illusztrálására. Az egyház legna­
gyobb misszionáriusa, Pál apostol így vallott
magáról: „Nem m intha m ár elértem volna
m indezt, vagy m á r céln á l volnék, de igyeke­
zem, hogy m eg is ragadjam, m ert engem is
m egragadott a Krisztus Jézus” (Fil 3,12). Ez a
vallomás hatalmaz fel arra, hogy ezt mondjuk:
nem az Krisztus követője, aki már elérte, ha­
nem az, aki törekszik azzá lenni. Az egyház tag­
jainak őszintén meg kell vallani, még kritikusaik
előtt is: igazatok van, Krisztus követői a múlt­
ban és a jelenben nem vagyunk hiteles bizony­
ságai Megváltónknak. Isten és emberek előtt

13
vállalni kell: nem vagyunk tökéletesek. Azt egy­
értelműen tudjuk, hogy már megnyertük Isten
bűnbocsátó kegyelmét, és ezért törekszünk ar­
ra, hogy Jézusról vallást tegyünk. Erre bátorít az
Ige üzenete is: „Akik befogadták - Jézust - azo­
k at felh atalm a zta arra, hogy Isten gyerm ekei­
vé legyenek, m indazokat, akik hisznek a z ő ne­
vében” (Jn 1,12). A keresztyén az, aki bűnei
miatt elveszettnek tudta magát, félt a halál
hatalmától, de Isten szeretete megtalálta, meg­
ajándékozta a bűnbocsánat bizonyosságával és
az örök élet békességével. így telik be Jézus ígé­
rete azokon, akik igennel felelnek hívó szavára:
„...h a valaki Krisztusban van, ú j teremtés az,
a régi elm ú lt és ím e: ú j jö t t lé tre ...” (2Kor
5,17). Aki Krisztusban hisz, annak állandóan
növekednie kell hitben, engedelmességben és
szeretetben.
Az egyház történetének sok súlyos terhe elle­
nére minden nemzedékben megismétlődnek a
csodák: kételkedők bizonyosságra jutnak, bű­
nösök megszabadulnak kötelékeikből, önző szí­
vek megnyílnak mások felé és a magáért élő
ember boldogan szánja oda magát Isten dicsőí­
tésére.
Szégyenkezünk az egyház múltja miatt, a val­
lásháborúk borzalmai, a társadalmi igazságta­
lanságokat eltűrő vagy azokat súlyosbító egy­
házi vezetők bűnei, az aranyos díszekkel ékes
katedrálisok tövében éhezők jajkiáltásai égbe­
kiáltó bűnökről vallanak. Szomorúak vagyunk,

14
hogy ma is vannak, akik Jézus Krisztus, a Békes­
ség Fejedelme nevére hivatkozva haragusznak,
gyűlölnek, háborúskodnak, és tisztátalan vagy
képmutató életükkel Megváltójuk nevére ká­
romlást hoznak. De telve van a szívünk öröm ­
mel és hálaadással, hogy hűséges Istenünk alig-
alig érthető kegyelméből az egyház életének
néhány gyümölcse mégiscsak látható ma is. Jé­
zus Krisztus evangéliuma a szeretetről szól: Is­
ten szereti a világot, és a neki kedves ember az,
aki szereti őt és embertársait. Ez a szeretet itt
van, elérhető közelségben van mindenki számá­
ra. A 21. század embere is erre a szeretetre vá­
gyakozik, és csak ebben talál nyugalmat a szíve.
Isten szeretete úgy lett láthatóvá az emberek
számára, hogy Jézus Krisztus életét adta áldoza­
tul a bűnös emberekért. Ezért Krisztus követői­
nek szeretete nem szép szólamok ismételgeté­
se, hanem másokért örömmel vállalt áldozat
gyakorlása (például Albert Schweitzer). Ez a hi­
teles bizonyságtétel Isten szeretetéről. A szere­
tet örömüzenete azzal bátorítja az atyai háztól
tékozló útra indult embert, hogy van bocsánat,
haza lehet térni, mert Atyánk ölelő karjával vár
ránk. Isten, Fia kereszthaláláért kész megbocsá­
tani az ellene vétkezőknek. A bocsánatot nyert
ember kész és képes megbocsátani az ellene
vétkezőknek. A megbocsátás - ellentétben a vi­
lágban általános visszafizetés és bosszúállás szo­
kásával - jellegzetesen keresztyén üzenet, amit
Krisztus követőinek elfogadni és gyakorolni

15
kell! Az egyház szolgálata nyomán már a hittől
távol élő emberek számára is fontos feladat lett
a betegek, szegények, elhagyottak, gyászolók vi­
gasztalása. Néhány száz évvel ezelőtt csak az
egyházi szolgálatra készülők jártak iskolába, ma
az oktatás és a nevelés a világ minden részén
természetes feladata a társadalomnak. Az Úr Jé­
zus Krisztus feltámadásának örömüzenete szó­
lalt meg Júdeában és azután Európában és szer­
te a Földön. Ez az örömüzenet nemcsak a halál
utáni örök élet bizonyosságát adja a benne hí­
vőknek, de a földi élet holnapjára is jó remény­
séget ad. A kétkedő, a sokféle nyomorúság mi­
att reményvesztett embernek a mindennapi
kenyérnél is szükségesebb, hogy legyen re­
ménysége, bizodalma a holnap és a jövendő fe­
lől. Ezt a reménységet az a bizonyosság adja és
táplálja, hogy az ember nem gazdátlanul ténfe
reg a hatalmas világmindenségben, hanem az
ég és a föld, az élet és a halál szabados Ura veze­
ti az emberek életét. Minden ember Isten te­
remtménye, mindenkire gondja van, és min­
denki neki tartozik számadással életéről. Az
egyház feladata, hogy Isten szeretete, bocsána­
ta, vigasztaló kegyelme és reménységet adó ha­
talma felől tegyen bizonyságot. Minden felnőtt
ember elidegeníthetetlen joga és átháríthatat
lan felelőssége, hogy Isten megszólító szavára
boldog igennel válaszoljon, vagy tudatosan ne­
met mondva menjen a maga útján a számára ki­
ismerhetetlen jövője felé...

16
7.
ISTEN ENGEM IS SZERET, MIT TEGYEK? A
Szentírás örömüzenete az, hogy nemcsak az
ember vágyakozik Isten után, hanem ő már
megelőzően szeretett minket, érdekelt az éle­
tünkben, és személyes találkozást készített el
minden emberrel. A világ legmegdöbbentőbb
csodája az, hogy Isten emberré, az Ige testté lett
(Jn 1,14). így bizonyította a világ iránti szere
tetét. Alávetette magát az em beri körülm é­
nyeknek, szenvedésnek, kísértésnek és még a
halálnak is. Jézus földi élete, szenvedése, ke­
reszthalála és feltámadása az örök és rendíthe­
tetlen bizonyítéka annak, ahogyan Isten szereti
az embert, és azt ígéri, hogy ez a szeretet min­
den emberé lehet, bármely korban, hiszen azt
ígéri, hogy „ ... veletek vagyok m inden napon, a
világ végezetéig” (Mt 28,20).
Jézus Krisztus az Isten ellen fellázadt ember­
hez, az atyai háztól messze szakadt, tékozló fi­
akhoz jött el, hogy szeretettel, irgalommal haza­
vezéreljen mindenkit. A belé vetett hit által a
lázadóból megváltott gyermek, a tékozlóból is­
teni szeretetről bizonyságot tevő fiú lesz.
Minden ember szeretne értelmes, boldog föl­
di életet élni és azután örök életet nyerni. Évez­
redek alatt sokféle tanítás, módszer vált ismere­
tessé, hogyan lehet ezt az ősi emberi vágyat
elérni. A „primitív” törzsi vallások szellemhite
vagy a milliókat vonzó világvallások, a modern
kor „embert boldogító” mozgalmai és a sarlatá-

17
nők üzleti hitetései bizonyítják az emberi vágya­
kat és törekvéseket. Krisztuson kívül bármely
más út, bármit is ígér ajánlója, csak a halálba
visz. Jézus szava igaz: „Én vagyok az út, az igaz­
ság és az élet, senki sem m ehet a z Atyához,
csakis éná ltalam ... ” (Jn 14,6). Az emberi szív
ürességét csak Isten tudja betölteni, hozzá pe­
dig csak Jézus Krisztus által lehet eljutni. Nem
állhatunk meg az élő Isten színe előtt, csak ha
Jézus keresztáldozatának palástja borul ránk. A
Biblia mindenkit bátorít: Isten előbb szeretett,
ő már régen keres, és ma is magához hívja a
megfáradtakat és elcsüggedteket (Mt 11,28),
minden kereső és vágyakozó embert.
A világ Teremtőjének, mindenek Gondviselő­
jének, a bűnösök Megváltójának, az elveszettek
Üdvözítőjének gondja van a világra, az ember­
re, még rám is. Mit tegyek hát? Mi a teendőm,
ha Jézus valóban Isten Fia, ha a Bibliában talál­
hatom meg a választ égető kérdéseimre, ha Is­
ten valóban gondol rám, érdekelt az ügyem­
ben, már megszólított, utamon megállított és
szeretetével magához ölelt? A Biblia azt vála­
szolja ezekre a kérdésekre, hogy,,., .higgy az Úr
Jézusban, és üdvözülsz m in d te, m in d a te
házadnépe... ” (ApCsel 16,31). Ez a hit a megté­
rés és újjászületés első lépése. Ezt ma kell meg­
tenni, ezzel nem lehet késlekedni. Aki Krisztus­
ban hisz, elfogadja Isten bűnbocsátó szeretetét,
melyet nyilvánvalóvá tett Fia keresztáldozatá­
ban.

18
 A Szentírásból szól hozzánk Isten szava, ame­
lyet Szentlelke által úgy hallok, mint személye­
sen hozzám szóló üzenetet: „M ert úgy szerette
Isten a világot, hogy egyszülött F iá t adta, hogy
aki hisz őbenne, e l ne vesszen, hanem örök éle­
te legyen. M ert Isten nem azért küldte e l a F iú t
a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy
üdvözüljön a vilá g általa. A ki hisz őbenne, a z
nem ju t ítéletre, aki p ed ig nem hisz, m ár ítélet
a la tt van, m ert nem h itt az Isten egyszülött F i­
ának nevében!” (Jn 3,16-18).
Higgy, és üdvösséget nyertél, bízd életed
Krisztusra, és örök életet kaptál! Keresd a kap­
csolatot azokkal, akik már Krisztust követik,
hogy egymás hite által erősödve legyünk Isten
szeretetének boldog birtokosai és bátor bizony­
ságtevői!

19
 ISBN 978 963 300 929 1

Kiadja
a Magyarországi Református Egyház
Kálvin János Kiadója
Felelős kiadó: Tarr Kálmán
www.kalvinkiado.hu
N yom tatta és fűzte
a Kaposvári Nyomda Kft. - 270441
Felelős vezető: Pogány Zoltán igazgató