Vissza Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

Deriválható függvények 111

V. Deriválható függvények

5.1. A derivált fogalmához vezető feladatok

1. A sebesség értelmezése
Legyen az M egy egyenes vonalú egyenletes mozgást végző pont. Ez azt
jelenti, hogy a mozgás pályája egyenes és az egyenlő időközökben megtett utak
egymással egyenlők (a megtett út arányos az idővel).
A mozgás v sebességét megkapjuk, ha megmérjük bizonyos számú t
időegység alatt megtett út s hosszát, és ezt elosztjuk az s út megtételéhez szükséges
s
t idővel: v = .
t
Mivel a mozgó pont sebessége minden időszakban egyenlő v -vel, azt mondjuk,
hogy e mozgás sebessége bármely időpillanatban éppen v -vel egyenlő.
Tegyük fel most, hogy az M pont adott irányba egyenes vonalú, de nem
egyenletes mozgást végez vagyis, hogy az egyenlő időközökben megtett utak általában
nem egyenlők egymással (a megtett út nem arányos az idővel). Mit értünk tehát ebben
az esetben a mozgó pont sebességén egy adott időpontban (a t időpillanatban)?
Ha s (t ) -vel jelöljük a t idő alatt megtett utat, akkor a t0 és t időpontok között
megtett út hossza ∆s = s (t ) − s (t0 ) . Ezt az utat a test ∆t = t − t0 idő alatt teszi
meg. Tehát ezen az útszakaszon az átlagos közepes sebesség
∆s s (t ) − s (t0 )
vk = =
∆t t − t0
Ha ennek a kifejezésnek van határértéke, amikor t → t 0 , akkor azt mondjuk, hogy ez
a határérték a test sebessége a t0 időpontban. Ezt a sebességet v (t0 ) -val jelöljük.
Tehát
∆s s (t ) − s (t0 )
v (t0 ) = lim = lim ,
∆t → 0 ∆t t →t0 t − t0
ha ez a határérték létezik.
Megjegyzés. Bármilyen mennyiség változási sebességét ehhez hasonlóan
értelmezzük. Ha f : D → \ egy M mennyiség időbeli változását leíró függvény (a
változója a t -idő), akkor az M változásának sebessége a t0 időpillanatban a
∆f f (t ) − f (t0 )
vM (t0 ) = lim = lim
∆t → 0 ∆t t →t0 t − t0
határérték, ha ez létezik.
2. Az érintő probléma
Tekintsük az f : [0, π ] → \ , f (x ) = sin x függvényt. Jelöljük m(x ) -szel az
 π 2 
M 0  ,  és M (x , sin x ) pontokon áthaladó egyenes iránytényezőjét.
 4 2 
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

112 Deriválható függvények

Van-e a αx függvénynek határértéke, ha
π
x→ ?
4 M(x, sinx)
Az M 0M húr iránytangensét vizsgáljuk: M0 αx
π
sin x − sin
m(x ) = 4.
π
x−
4 17. ábra
Tehát meg kell vizsgálnunk, hogy létezik-e az
π
sin x − sin
m = limπ m(x ) = limπ 4
π
x→
4
x→
4 x−
4
határérték. Alakítsuk át a kifejezést:
π π π
x− x+ x−
π 4 cos 4 π 4
sin x − sin 2 sin x+ sin
4 = 2 2 = cos 4⋅ 2 .
π π 2 π
x− x− x−
4 4 4
2
π
x−
π π 4
sin x − sin x+ sin
Tehát a határérték: limπ 4 = lim cos 4 ⋅ lim 2 =
π π
2 π π
x→
4 x− x→
4
x→
4 x−
4 4
2
π
x−
π sin t π 2 4 és t → 0 , ha x → π .
= cos ⋅ lim = 1 ⋅ cos = , ahol t =
4 t → 0 t 4 2 2 4
 π π  2
Mivel a húrok egyre jobban közelednek az M 0  , sin  ponton áthaladó m =
4 4 2
iránytényezőjű egyeneshez azt mondjuk, hogy ez az egyenes az f grafikus képéhez
húzott érintő az M 0 pontban. Tehát az érintő egyenlete
2 2 π
y− = x −  .
2 2  4
Általában, ha f : D → \ egy függvény és x 0 ∈ D egy torlódási pontja D -nek, akkor
f (x ) − f (x 0 )
az x 0 ponton áthaladó húrok iránytényezői m(x ) = alakúak, tehát ha
x − x0
f (x ) − f (x 0 )
létezik a lim határérték, akkor azt mondjuk, hogy a függvény grafikus
x →x 0 x − x0
képének van érintője x 0 abszcisszájú pontban és az érintő iránytényezője az előbbi
határérték.
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

Deriválható függvények 113

Megjegyzés. A kör esetén az érintőt úgy értelmeztük, mint egy egyenes, amely
pontosan egy pontba metszi a kört. Ez az értelmezés általában nem használható.
Például az f : \ → \ , f (x ) = x függvény grafikus képét az origón áthaladó összes
egyenes egy pontban metszi, mégsem mondanánk azt, hogy ezek érintik a grafikus
képet (lásd a 18. ábrát).
y

18. ábra

O x

5.2. A derivált értelmezése

f (x ) − f (x 0 )
Az előbbi problémák mindegyikében limalakú
x →x 0 x − x0
határértékekehez juttunk. Ez motiválja a következő fogalom bevezetését.
Értelmezés. Legyen x 0 ∈ D a D halmaz egy torlódási pontja. Azt mondjuk, hogy
az f : D → \ függvénynek az x 0 pontban van deriváltja, ha létezik a
f (x ) − f (x 0 )
lim határérték. Ezt a határértéket nevezzük a függvény x 0 pontbeli
x →x 0 x − x0
deriváltjának (vagy differenciálhányadosának) és így jelöljük:
f (x ) − f (x 0 ) ∆f
f ′ (x 0 ) = lim = lim .
x →x 0 x − x0 ∆x → 0 ∆x

M(x, f(x))
M0

f(x) 19. ábra

f(x0)

α
O x0 x x

Értelmezés. Az f : D → \ függvényt deriválhatónak nevezzük az x 0 helyen, ha

f (x ) − f (x 0 )
az f ′ (x 0 ) = lim határérték létezik és véges.
x →x 0 x − x0
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

114 Deriválható függvények

Megjegyzés. Ha létezik az f ′ (x 0 ) véges szám akkor minden ε > 0 számhoz van

f (x ) − f (x 0 )
olyan δ > 0 , hogy ha 0 < x − x 0 < δ akkor − f ′ (x 0 ) < ε .
x − x0
f (x ) − f (x 0 ) − f ′ (x 0 )(x − x 0 )
Ezt a lim = 0 alakban is írhatjuk.
x →x 0 x − x0
Értelmezés. 1. Ha az f függvény az E ⊆ D halmaz minden pontjában
deriválható, akkor azt mondjuk, hogy az f függvény az E halmazon deriválható
függvény.
2. Azt az f ′ : E → \ függvényt, amely minden x ∈ E esetén f ′ (x 0 ) -val egyenlő
az f függvény derivált függvényének nevezzük (vagy röviden deriváltjának) és f ′ -tal
df
vagy -el jelöljük. (Leibniz jelölése)
dx
A derivált geometriai jelentése. A bevezető problémák alapján azt mondjuki,
( )
hogy az f függvény grafikus képének az M 0 x 0 , f (x 0 ) pontjában létezik érintője,
ha létezik az f függvénynek az x 0 pontjában a deriváltja (differenciálhányadosa). Az
érintő iránytangense f ′ (x 0 ) = m , tehát az érintő egyenlete
y − f (x 0 ) = f ′ (x 0 ) ⋅ (x − x 0 ) .
Példák. 1. Vizsgáljuk az f : \ → \ , f (x ) = x 2 függvény deriválhatóságát.
Megoldás. Rögzítsünk egy x 0 ∈ \ pontot és tekintsük az x 0 -ban a következő
határértéket:
f (x ) − f (x 0 ) (x − x 0 )(x + x 0 )
lim = lim = lim (x + x 0 ) = 2x 0 .
x →x 0 x − x0 x →x 0 x − x0 x →x 0

Tehát az f függvény az x 0 pontban deriválható és f ′ (x 0 ) = 2x 0 . Az x 0 ∈ \

pont semmilyen különleges tulajdonságát nem használtuk fel, ezért a függvény
minden x ∈ \ pontban deriválható és a derivált függvény
f ′ : \ → \ , f ′ (x ) = 2x .
Az eredmény szemléletesen azt jelenti, hogy az y = x 2 parabolának minden pontjában
( )
van érintője. Az M 0 x 0 , x 02 pontbeli érintő egyenlete y − x 02 = 2x 0 (x − x 0 ) vagy
y = 2x 0 ⋅ x − x 02 .
2. Tanulmányozzuk az f : \ → \ , f (x ) = x n , ahol n∈` függvény
deriválhatóságát.
Megoldás. Rögzítsünk egy x 0 ∈ \ pontot.
f (x ) − f (x 0 ) x n − x 0n  n −1 
lim = lim = lim ∑ x n −1−k x 0k  = n ⋅ x 0n −1 ,
x →x 0 x − x0 x →x 0 x − x0 x →x 0 
 k =0 
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

Deriválható függvények 115

mert lim x n −1−k x 0k = x 0n −1 , ha k ∈ {1, 2, 3,..., n − 1} és az összegnek n tagja van.

x →x 0

Tehát a függvény minden x 0 ∈ \ pontban deriválható és f ′ (x 0 ) = n ⋅ x 0n −1 . Így a

vizsgált függvény derivált függvénye (vagy egyszerűen a deriváltja):
f ′ : \ → \ , f ′ (x ) = n ⋅ x n −1 , ∀ x ∈ \ .
Következmény. Az f : \ → \ , f (x ) = c , ahol c ∈ \ , egy adott állandó
függvény deriváltja minden x 0 ∈ \ pontban f ′ (x 0 ) = 0 .
3. Tanulmányozzuk az f : \ → \ , f (x ) = x függvény deriválhatóságát!
x
Megoldás. Rögzítsünk először egy x 0 > 0 számot. Ha x − x 0 < 0 akkor x is
2
f (x ) − f (x 0 ) x − x0 x − x0
pozitív (x > 0) és így lim = lim = lim = 1 . Tehát
x →x 0 x − x0 x → x 0 x − x0 x → x 0 x − x0
f ′ (x 0 ) = 1 , ha x 0 > 0 . Ha x 0 < 0 akkor az előzőkhöz hasonlóan
f (x ) − f (x 0 ) x − x0 x − x0
lim = lim = − lim = −1 , tehát f ′ (x 0 ) = −1 ha
x →x 0 x − x0 x → x 0 x − x0 x → x 0 x − x0
f (x ) − f (x 0 ) x 1, ha x > 0
x 0 < 0 . Ha x 0 = 0 akkor = =  . Ebből leolvasható,
x − x0 x −1, ha x < 0
hogy az x 0 = 0 pontban nem létezik az f deriváltja. Tehát az f függvény az \ *
halmazon deriválható.

5.3. Deriválható függvények folytonossága

Tétel. Ha az f : D → \ függvény deriválható az x 0 ∈ D pontban, akkor ez a

függvény folytonos az x 0 pontban.
Bizonyítás. Az értelmezés alapján x 0 torlódási pontja D -nek és
f (x ) − f (x 0 )
f ′ (x 0 ) = + α (x ) , ahol lim α (x ) = 0 , tehát
x − x0 x →x 0

f (x ) − f (x 0 )
= f ′ (x 0 ) − α (x ) és így
x − x0
f (x ) = f (x 0 ) + f ′ (x 0 )(x − x 0 ) − α (x ) (x − x 0 ) .
Ebből kapjuk, hogy lim f (x ) = f (x 0 ) , ami azt jelenti, hogy f folytonos az x 0 ∈ D
x →x 0

pontban.

5.4. Jobb- és baloldali derivált

A jobb- és baloldali határértékhez hasonlóan értelmezhetjük egy függvény jobb-
illetve baloldali deriváltját is.
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

116 Deriválható függvények

(
Értelmezés. 1. Ha x 0 ∈ D torlódási pontja a −∞, x 0 ∩ D halmaznak és létezik )
f (x ) − f (x 0 )
a lim határérték, akkor ezt az f függvény baloldali deriváltjának
x →x 0
x <x 0
x − x0
nevezzük az x 0 pontban és fb ′ (x 0 ) -val vagy f ′ (x 0 − 0) -val jelöljük. Tehát
f (x ) − f (x 0 )
fb ′ (x 0 ) = f ′ (x 0 − 0) = lim
x →x 0
x <x
x − x0
0

2. Ha x 0 ∈ D torlódási pontja a (x , + ∞) ∩ D
0 halmaznak és létezik a
f (x ) − f (x 0 )
lim határérték, akkor ezt az f függvény jobboldali deriváltjának
x →x 0
x >x 0
x − x0
nevezzük x 0 pontban és f j ′ (x 0 ) -val vagy f ′ (x 0 + 0) -val jelöljük. Tehát
f (x ) − f (x 0 )
f j ′ (x 0 ) = f ′ (x 0 + 0) = lim .
x →x 0
x >x 0
x − x0

Megjegyzés. Ha x 0 torlódási pontja a (−∞, x ) ∩ D

0 és (x , + ∞) ∩ D
0

halmazoknak, az f : D → \ függvény pontosan akkor deriválható az x 0 pontban, ha

fb ′ (x 0 ) = f j ′ (x 0 ) .

Gyakorlatok
1. Deriválhatók-e az alábbi függvények a megadott pontokban?
a) f (x ) = x ⋅ x , az x 0 = 0 pontban;
b) f (x ) = ln x , az x 0 = 1 és x 0 = −1 pontokban;
2 3
c) f (x ) = (x − 1) (x + 1) , az x 0 = −1 és x 0 = 1 pontokban;
sin2 x
d) f (x ) = az x 0 = −1 és x 0 = 1 pontokban;
ex + x + 1
1 − x 2 , ha x ≤ 1

e) f (x ) =  az x 0 = 1 és x 0 = −1 pontokban;
1 − x , ha x > 1

1
f) f (x ) = arccos (4x − 1) az x 0 = pontban;
4
ln (x 2 + 1), x ≥ 0

g) f (x ) =  7 az x 0 = 0 pontban;
x + 5x 4 , x <0

 3 x + 1, x ≥ −1

h) f (x ) =  x + 1 az x 0 = −1 pontban;
 , x < −1
 x − 1
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

Deriválható függvények 117

3x − 1, x ≥ 0
i) f (x ) =  az x 0 = 0 pontban.
sin x , x <0

2. a) Határozd meg az a, b paraméterek értékét úgy, hogy az f : (0, ∞) → \ ,

f (x ) = 
ln 4 x ,
 (
x ∈ 0, e 
 függvény deriválható legyen e -ben.
ax 2 + bx + c, x > e

b) Határozd meg az a, b paraméterek értékét úgy, hogy az f : [−1,1] → \ ,
 sin x



 x
, x ∈ −1, 0
 )
f (x ) =  függvény deriválható legyen 0 -ban, majd bizonyítsd


x 3 + ax + b, x ∈  0, 1

  
be, hogy az így meghatározott a, b értékekre f (x ) ≤ 1, ∀ x ∈ [−1, 1] .

5.5. A gyökfüggvény deriváltja

( )
Tekintsük az f : 0, + ∞ → \ , f (x ) = n x , n ∈ `* függvényt. x 0 > 0 esetén
n
x − n x0 n
x − n x0
lim = lim n =
(n x ) − (n x 0 )
n
x →x 0 x − x0 x →x 0

n
x − n x0
lim =
x →x 0
( n x − n x 0 ) ( n x n −1 + n x n −2x 0 + ... + n x 0n −1 )
1 1 1 n1 −1
= = = ⋅ x0 .
n x 0n −1 + n x 0n −1 + ... + n x 0n −1 n n x 0n −1 n
Az f tehát minden x > 0 pontban deriválható és
 1 ′ 1 1
1
( n x )′ = x n  = ⋅ x n =
−1
.
  n n ⋅ n x n −1
Gyakorlatok. Határozd meg a következő függvények maximális deriválhatósági
tartományát és számítsd ki a deriváltját:
2
1. f (x ) = 5 x ; 2. f (x ) = x 3 ; 3. f (x ) = x 2 x ;
4. f (x ) = (2x + 1) ( 3 x + 3 x + 1) .
5.6. Az exponenciális függvény deriváltja
Vizsgáljuk meg az f : \ → \ , f (x ) = a x , a > 0 , a ≠ 1 függvény deriválhatóságát.
a x − a x0 a x −x 0 − 1 at − 1
lim = a x 0 ⋅ lim = a x 0 ⋅ lim = a x 0 ⋅ ln a .
x →x 0 x − x x →x 0 x − x t →0 t
0 0

Tehát (a x )′ = a x ⋅ ln a . Sajátos esetben (e x )′ = e x .

 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

118 Deriválható függvények

5.7. A logaritmus függvény deriváltja
( )
Legyen f : 0, + ∞ → \ , f (x ) = ln x és x 0 > 0 .
 x − x 0 
ln 1 + 
ln x − ln x 0  x 0  1 1 ln (1 + t ) 1
f ′ (x 0 ) = lim = lim x − x ⋅ = ⋅ lim = ,
x →x 0 x − x0 x → x 0 0 x0 x0 t → 0 t x0
x0
1 ln x
tehát (ln x )′ = , ∀ x > 0 . Ebből és a loga x = egyenlőségből következik,
x ln a
1
hogy (loga x )′ = .
x ⋅ ln a

5.8. A szinusz és a koszinusz függvény deriváltja

1. Számítsuk ki az f : \ → \ , f (x ) = sin x függvény deriváltját!
Rögzített x 0 ∈ \ esetén
x − x0 x + x0  sin x − x 0 
2 sin cos 
lim
sin x − sin x 0
= lim 2 2 = lim  x − x 2 cos
x + x 0  =
x →x 0 x − x0 x →x 0 x − x0 x →x 0 
 0 2 
 2 
x − x0
sin
x + x0
= lim x − x2 ⋅ lim cos = 1 ⋅ cos x 0 = cos x 0 ,
x →x 0 0 x → x 0 2
2
mert a koszinusz függvény minden x 0 ∈ \ pontban folytonos. Tehát a szinusz
függvény minden pontban deriválható és
(sin x )′ = cos x .
2. Számítsuk ki az f : \ → \ , f (x ) = cos x függvény deriváltját! Rögzített
x 0 ∈ \ esetén:
x + x0 x − x0
−2 sin sin
cos x − cos x 0 2 2 =
lim = lim
x →x 0 x − x0 x → x 0 x − x0
x − x0
sin
x + x0
= lim sin ⋅ lim x − x2 = − sin x 0 , tehát
x →x 0 2 x →x 0 0
2
(cos x )′ = − sin x .

5.9. Műveletek deriválható függvényekkel

Éppen úgy, mint a folytonosság vizsgálata esetén, azt várjuk, hogy a számolás
szempontjából hasznos megállapítani, mit mondhatunk az összeg, szorzat, stb.
differenciálhatóságáról (deriválhatóságról).
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

Deriválható függvények 119

1. Az összeg deriváltja
Tegyük fel, hogy az f , g : D → \ függvények deriválhatók a D tartomány
x 0 ∈ D torlódási pontjában. Deriválható-e az f + g függvény az x 0 pontban és ha
igen, akkor hogyan számíthatjuk ki deriváltját? A feltevés szerint létezik
f (x ) − f (x 0 ) g (x ) − g (x 0 )
lim = f ′ (x 0 ) és lim = g ′ (x 0 ) . Az ( f + g ) -hez tartozó
x →x 0 x − x0 x →x 0 x − x0
( f + g ) (x ) − ( f + g ) (x 0 ) f (x ) + g (x ) − f (x 0 ) − g (x 0 )
hányados = =
x − x0 x − x0
f (x ) − f (x 0 ) g (x ) − g (x 0 )
= + ,
x − x0 x − x0
és ebből
( f + g ) (x ) − ( f + g ) (x 0 )
lim = f ′ (x 0 ) + g ′ (x 0 ) ,
x →x 0 x − x0
azaz f + g deriválható és a deriváltja az f és g deriváltjainak összegével egyenlő.
Rövid jelölés:
(f + g )′ = f ′ + g ′ .
Gyakorlatok
1. Számítsd ki a következő függvények deriváltját:
2
a) x + x 2 ; b) x + 3 ; c) (x 2 + x − 1) .
2. Számítsd ki a következő függvények deriváltját és állapítsd meg a deriválhatósági
tartományt:
a) f (x ) = sin x + cos x ; b) f (x ) = cos x − tg x ; c) f (x ) = ctg x + 5x ;
x
1 1 1
d) f (x ) = log3 x −   ; e) f (x ) = 5 x 3 + 4 x 3 ; f) f (x ) = e x + − 3 .
2 x x
3. Ha az f1, f2 , f3 , ... , fn függvények (n ∈ `* ) az x 0 pontban deriválhatók, akkor
n
deriválható-e az f1 + f2 + f3 + ... + fn = ∑ fk függvény az x 0 pontban? Ha
k =1
igen, mi a deriváltja?
4. Bizonyítsd be, hogy ha f és g deriválható az x 0 -ban akkor f − g is az, és
( f − g )′ (x 0 ) = f ′ (x 0 ) − g ′ (x 0 ) .
5. Ha f és g egyike sem deriválható az x 0 -ban, következik-e ebből, hogy f + g
sem deriválható az x 0 -ban?

2. Szorzat deriváltja
Tegyük fel, hogy az f , g : D → \ függvények deriválhatók a D tartomány
x 0 ∈ D torlódási pontjában. Deriválható-e az f ⋅ g függvény az x 0 pontban?
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

120 Deriválható függvények

f (x ) − f (x 0 )
A feltevés szerint létezik a lim = f ′ (x 0 ) és
x →x 0 x − x0
g (x ) − g (x 0 )
lim = g ′ (x 0 ) határérték. Az
x →x 0 x − x0
f (x ) g (x ) − f (x 0 ) g (x 0 ) f (x ) g (x ) − f (x 0 ) g (x ) + f (x 0 ) g (x ) − f (x 0 ) g (x 0 )
= =
x − x0 x − x0
f (x ) − f (x 0 ) f (x ) − f (x 0 )
= ⋅ g (x ) + f (x 0 ) ⋅ ,
x − x0 x − x0
egyenlőség alapján
( fg ) (x ) − ( fg ) (x 0 )
lim = f ′ (x 0 ) ⋅ g (x 0 ) + f (x 0 ) ⋅ g ′ (x 0 ) .
x →x 0 x − x0
Tehát ha az f és g függvény az x 0 pontban deriválható akkor az f ⋅ g függvény is
deriválható ebben a pontban és a deriváltja ( fg )′ (x 0 ) = f ′ (x 0 ) g (x 0 ) + f (x 0 ) g ′ (x 0 ) .

Rövid jelöléssel ( f ⋅ g )′ = f ′ ⋅ g + f ⋅ g ′ .
Következmény. Ha az f : D → \ függvény deriválható a D tartomány x 0 ∈ D
torlódási pontjában, akkor a (c ⋅ f ) : D → \ függvény ( c -állandó) is deriválható az
x 0 ∈ D pontban és
(c ⋅ f )′ (x 0 ) = c ⋅ f ′ (x 0 ) .

Gyakorlatok és feladatok
1. Deriválhatók-e a következő \ -en értelmezett függvények? Ha igen számítsd ki a
deriváltjukat is.
a) f (x ) = (x + 1) (2x 2 + 1) ; b) f (x ) = x 3 ;
c) f (x ) = (3x 3 + x − 1)(x 2 − 4x + 5) ; d) f (x ) = x 2 − x + 2 .
2. Számítsd ki a következő függvények deriváltját és állapítsd meg a deriválhatósági
tartományt!
1
a) f (x ) = 3x ⋅ ln x ; b) f (x ) = x 2 ⋅ e x ; c) f (x ) = ⋅ sin x ;
x
d) f (x ) = 3 x ⋅ 3x ; e) f (x ) = 5x ⋅ cos x ; f) f (x ) = ln 2 ⋅ (lg x ) ⋅ x ;
1 5
g) f (x ) =
2
⋅ ln x + 2x 3 ⋅ tg x ; h) f (x ) = 3 x ⋅ ctg x + ln 4 .
x 7
3. Ha az f1 , f2 , f3 függvények az x 0 pontban deriválhatók, akkor az f1 f2 f3 szorzat
deriválható-e az x 0 pontban? Ha igen, mi a deriváltja?
4. Ha f1, f2 , ... , fn függvények deriválható függvények az x 0 pontban, akkor
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

Deriválható függvények 121

n
f1 f2 ... fn = ∏ fk deriválható függvény-e és mennyi a deriváltja?
k =1
5. Számítsd ki a következő függvények deriváltját:
a) f (x ) = 10x ⋅ ln x ⋅ e x ; b) f (x ) = 7 x ⋅ sin x ⋅ tg x ;
x
c) f (x ) = x ⋅ log 3 x ⋅ cos x ⋅ 5 .
4

6. a) Bizonyítsd be, hogy ha a P ∈ \ [X ] polinom gyökei az x 1, x 2 ,..., x n páronként

1 1 1 P ′(x )
különböző valós számok, akkor + + ... + = ,
x − x1 x − x 2 x − xn P (x )

{
∀ x ∈ \ \ x 1, x 2 ,..., x n . }
1 1 1
b) Számítsd ki az + + ... + összeget, ha x 1, x 2 ,..., x n a
1 + x1 1 + x 2 1 + xn
P (X ) = X n − X + 1 polinom gyökei.
7. Ha az f és g nem deriválható az x 0 pontban következik-e ebből, hogy f ⋅ g sem
deriválható az x 0 pontban?

3. Hányados deriváltja
f
Vizsgáljuk meg az függvény deriválhatóságát az x 0 pontban ha
g
f , g : D → \ deriválhatók az x 0 ∈ D pontban és g (x 0 ) ≠ 0 ( x 0 torlódási pontja a
D -nek)!
f 1 1
Az = f ⋅ miatt elegendő az deriválhatóságát vizsgálni ha g deriválható
g g g
az x 0 pontban és g (x 0 ) ≠ 0 .
1 1
−
g (x ) g (x 0 ) g (x ) − g (x 0 )  1  g ′ (x )
lim = lim ⋅ −  = − 2 0 ,
x →x 0 x − x0 x →x 0 x − x0  g (x 0 ) g (x ) g (x 0 )

1 1 ′ g ′ (x ) f 1
Tehát az is deriválható és  (x 0 ) = − 2 0 . Így az = f ⋅ egyenlőség
g  g  g ( 0)
x g g
f
alapján az függvény is deriválható az x 0 pontban és
g
 f ′  ′  ′
  (x ) =  f ⋅ 1  (x ) = f ′ (x ) ⋅ 1 + f (x ) ⋅  1  (x ) =
 g  0  g  g (x 0 )  g 
0 0 0 0

1 f (x 0 ) ⋅ g ′ (x 0 ) f ′ (x 0 ) ⋅ g (x 0 ) − f (x 0 ) ⋅ g ′ (x 0 )
= f ′ (x 0 ) ⋅ − = .
g (x 0 ) g 2 (x 0 ) g 2 (x 0 )
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

122 Deriválható függvények

 f ′ f ′g − fg ′
Érvényes tehát a következő deriválási szabály:   = .
 g  g2
Példák. 1. Az f , g : \ → \ , f (x ) = 2x 2 − x és g (x ) = x 4 + 2 függvények
f
deriválhatók minden x ∈ \ pontban és g (x ) > 0 , ∀ x ∈ \ . Ezért minden
g
pontban deriválható és
 2x 3 − x ′ (6x 2 − 1)(x 4 + 2) − (2x 3 − x )(4x 3 ) −2x 6 + 3x 4 + 12x 2 − 2
  = = .
 x 4 + 2 
2 2
(x 4 + 2) (x 4 + 1)
2. Az f :\\ { π2 + k π} → \ , sin x
f (x ) = tgx =
cos x
függvény az értelmezési

1
tartomány minden pontjában deriválható és egyenlő -val ugyanis
cos x 0
 sin x ′ cos x ⋅ cos x − sin x ⋅ (− sin x ) 1 π
(tgx )′ =  
 = = , x ≠ + k π (k ∈ ]) .
 cos x  2
cos x 2
cos x 2
Hasonlóan az f (x ) = ctgx függvény esetén, ahol x ≠ k π (k ∈ ])
 cos x ′ − sin x ⋅ sin x − cos x . cos x 1
(ctgx )′ =   = =− 2 .
 sin x  2
sin x sin x

Gyakorlatok
1. Számítsd ki az alábbi függvények deriváltját (a megadott pontban), határozd meg
a függvény maximális értelmezési tartományát és maximális deriválhatósági
tartományát:
2x − 3 1
a) f (x ) = 2 , x0 = 1 ; b) f (x ) = n , n ∈ `* , x 0 = 2 ;
x −x +1 x
2
x −x +1 x
c) f (x ) = 2 , x 0 = −1 ; d) f (x ) = , x 0 = ±1 ;
x +x +1 1+ x
x 4
x +1 x
e) f (x ) = 4
, x 0 = 0 ; f) f (x ) = ; g) f (x ) = ;
1+x 6
x +2 1 + x2
x2 ln x + x 4 sin x
h) f (x ) = 4
; i) f (x ) = ; j) f (x ) = ;
1+x ln x − x 3 cos x + 1
ex − 1 tg x + sin x log 3 x
k) f (x ) = x ; l) f (x ) = ; m) f (x ) = .
e +1 cos x + 2 log3 x − 1
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

Deriválható függvények 123

4. Összetett függvény deriváltja
A sin 2x vagy sin 3 x függvények összetett függvények. Az f (x ) = sin (2x )
3
vagy f (x ) = (sin x ) = sin 3 x függvény összetevői (komponensei) külön
deriválhatók. Általában hogyan számolhatjuk ki az ( f D g ) (x ) = f [g (x )] függvény
deriváltját (az x 0 pontban) az f és g deriváltjának segítségével?
f (g (x )) − f (g (x 0 ))  f (g (x )) − f (g (x 0 )) g (x ) − g (x )
lim = lim  ⋅ 0 
=
x →x 0 x − x0 x → x g (x ) − g (x 0 ) x − x0
 
0

f (u ) − f (u 0 ) g (x ) − g (x 0 )
= lim ⋅ lim ,
u →u0 u − u0 x →x 0 x − x0
ahol u = g (x ) , u 0 = g (x 0 ) . Ha x → x 0 akkor u → u0 = g (x 0 ) , tehát
f (g (x )) − f (g (x 0 ))
lim = f ′ (g (x 0 )) ⋅ g ′ (x 0 ) .
x →x 0 x − x0
Röviden:
( f D g )′ (x ) = f ′ (g (x )) ⋅ g ′ (x ) .
2 1
Példák. 1. Az f (x ) = x 3 = 3 x 2 függvény az x 2 és x 3 összetevéséből származik.

2 ′
 1 ′ 1 − 23  2 ′ 2 23 −1 2 − 13
( )
x = 2x és x 3
  = x , tehát f ′ (x ) =  x
 3
= x = x .
  3   3 3
Általában, ha m, n ∈ `* akkor

 mn ′ m mn −1
x  = ⋅ x .
  n
2. Ha f (x ) = x 2 + x + 1 , akkor
1 −
1
2x + 1
f ′ (x ) = (x 2 + x + 1) 2 ⋅ (2x + 1) = .
2 2 x2 + x + 1
3. Ha f (x ) = sin50 x , akkor f ′ (x ) = 50 sin 49 x ⋅ cos x .

4. Ha f (x ) = cos4 (x 3 + x ) , akkor f ′ (x ) = 4 cos 3 (x 3 + x ) ⋅ (cos (x 3 + x ))′ =

= −4 cos 3 (x 3 + x ) sin (x 3 + x )(3x 2 + 1) = −4 (3x 2 + 1) cos 3 (x 3 + x ) sin (x 3 + x ) .
5. Ha f (x ) = (sin x ) = sin 3 x , akkor f ′ (x ) = 3 sin2 x cos x .
3

6. Ha f (x ) = sin 2x , akkor f ′ (x ) = 2 cos 2x .

8 7
7. Ha f (x ) = (2x 4 − 5x 2 + 6) , akkor f ′ (x ) = 8 (2x 4 − 5x 2 + 6) (8x 3 − 10x ) .
1
8. Ha f (x ) = a 2 − x 2 = (a 2 − x 2 )2 , akkor
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

124 Deriválható függvények

1 2 −
1
−x
(a − x 2 ) 2 (−2x ) = 2 2 , ha x ∈ (−a, a ) .
f ′ (x ) =
2 a −x
( )
3
′
9. Ha f x = sin 5x , akkor f x = 3 sin 5x ⋅ 5 cos 5x = 15 sin2 5x ⋅ cos 5x .
( )
2

Gyakorlatok
I. Határozd meg a következő függvények deriválási tartományát és számítsd ki a
deriváltjukat:
cos 2x
1) f (x ) = e x sin 2x ; 2) f (x ) = x 2 ⋅ sin2 x + e x ⋅ cos x ; 3) f (x ) = ;
ex
sin2 x
4) f (x ) = x 5) f (x ) = x 3 ⋅ ln x ; 6) f (x ) = e x ⋅ ln x ;
e +x +1
x
7) f (x ) = ; 8) f (x ) = x 2 cos x + x 3 sin x ; 9) f (x ) = x sin x ;
ln x
sin x + cos x tgx
10) f (x ) = sin x cos x ;11) f (x ) = 2 ; 12) f (x ) = 2 ;
x −x +1 x +1
4 sin 6 x + cos6 x − 1
13) f (x ) = (x 3 + 2) ; 14) f (x ) = 4 4
; 15) f (x ) = 1 + 5x 2 ;
sin x + cos x − 1
16) f (x ) = e x 2 −3 x
; 17) f (x ) = ln (2x 3 − 4x 2 ) ; 18) f (x ) = tg x ;
19) f (x ) = 5sin x ; 20) f (x ) = log 0,3 (8x 2 − 2x 3 ) ; 21) f (x ) = cos (2x − 1) ;
22) f (x ) = cos2 3x ; 23) f (x ) = lg (2x 3 − 4x 2 ) ; 24) f (x ) = x ⋅ tg2 x ;
1
25) f (x ) = sin ax ; 26) f (x ) = 3 cos x − sin x ; 27) f (x ) = 3 x ;
1 100
28) f (x ) = ; 29) f (x ) = (x 2 + 5x − 8) ⋅ x 5 ; 30) f (x ) = x 3 + 1 ;
cos 2x
1
31) f (x ) = ln sin x ; 32) f (x ) = 5 ; 33) f (x ) = tg2 (x 2 + x 4 ) ;
ln (3x )
x −1
3
34) f (x ) = e x +1 ; 35) f (x ) = .
log2 (x + x 2 + 1)
4

II.
1. Bizonyítsd be, hogy az f (x ) = c 1 + x 2 , x ∈ \ függvényre igaz az
xf (x )
f ′ (x ) = egyenlőség.
1 + x2
2. Vezess le egy deriválási szabályt a h(x ) = f (x )g (x ) függvényre, ahol f : D → \ *+
és g : D → \ deriválható függvények. Ennek a segítségével számítsd ki a következő
függvények deriváltját:
sin x
b) f (x ) = (x 2 + 1)
x
a) f (x ) = x x ; ; c) f (x ) = x x .
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

Deriválható függvények 125

3. Bizonyítsd be, hogy ha az fij : D → \ függvények deriválhatók i, j = 1, 3 , akkor

a
f11(x ) f12 (x ) f13 (x )
∆(x ) = f21 (x ) f22 (x ) f23 (x ) , ∀ x ∈ D
f31 (x ) f32 (x ) f33 (x )
függvény is deriválható és
f11′ (x ) f12′ (x ) f13′ (x ) f11 (x ) f12 (x ) f13 (x ) f11 (x ) f12 (x ) f13 (x )
∆′(x ) = f21 (x ) f22 (x ) f23 (x ) + f21′ (x ) f22′ (x ) f23′ (x ) + f21 (x ) f22 (x ) f23 (x )
f31(x ) f32 (x ) f33 (x ) f31 (x ) f32 (x ) f33 (x ) f31′ (x ) f32′ (x ) f33′ (x )
4. Számítsd ki a következő függvények deriváltját:
x +1
a) f (x ) = ; b) f (x ) = x 2 + 2 ; c) f (x ) = x 3 ⋅ e 2x +1 ;
x −1
d) f (x ) = ln ln x ; e) f (x ) = (x 2 + 1) sin (2x + 1) ;
2
f) f (x ) = e 2x +3 ; g) f (x ) = x ⋅ ln x ; h) f (x ) = (x + 1) e 2x ;
12
i) f (x ) = e 2x ln x ; j) f (x ) = 22x sin2 x ; k) f (x ) = (e x + x ) ;
6
l) f (x ) = e x cos3 x ; m); f (x ) = (sin x + cos x )
2 + ln x x2 − x + 1
n) f (x ) = ; o) f (x ) = ;
1 + ex ln x
7
q) f (x ) = (sin 3 x + 7 ) ;
2
p) f (x ) = e cos x ;
100
r) f (x ) = sin sin sin x ; s) f (x ) = (x 2 − x + 2) .
α
5. Számítsd ki az f (x ) = x , x > 0 függvény deriváltját, ha α irracionális szám!
6. Határozd meg a következő függvények grafikus képéhez a megadott pontban
húzott érintő egyenletét:
a) f (x ) = x 3 + x + 1 , M 0 (1, 3) ; b) f (x ) = cos 2x , M 0 (π, 1) ;
c) f (x ) = ln x , M 0 (3, ln 3) ; d) f (x ) = e x , M 0 (0, 1) ;
7. f (x ) = x 2 − 3x − 6 . Írd fel az érintő egyenletét a grafikus kép x 0 = −1
abszcisszájú pontjában1.
8. f (x ) = x 2 . Mi az érintő egyenlete az x 0 ∈ \ pontban?
9. f (x ) = x (x − 1)(x + 2)(x + 3) . Mi az x 0 = 1 -ben húzott érintő egyenlete?
2
10. f (x ) = (x − 2) (x + 3) . Mi az érintő egyenlete az x 0 = 2 pontban?

1
A továbbiakban, ha félreértésre nem ad okot, egyszerűen az x 0 pontban húzott érintőről
beszélünk.
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

126 Deriválható függvények

11. f (x ) = (x − 3) 7 − x , az x 0 = 3 pontban írd fel az érintő egyenletét!

12. f (x ) = 5 + x 2 , az y 0 = 3 ordinátájú pontokban írd fel az érintők egyenletét!
13. Az f (x ) = 1 + x 2 függvény grafikus képén határozzuk meg azt a pontot,
x
amelyben a grafikus képhez húzott érintő párhuzamos az y = + 1 egyenessel.
2
2
14. Az f (x ) = (1 − x )(1 + x ) függvény grafikus képének melyik pontjában húzott
érintő halad át a (−1, 0) ponton?
15. Van-e az f (x ) = x 2 + 4x + 8 és g (x ) = x 2 + 8x + 4 függvények
grafikonjának egy közös érintője?
16. Határozd meg annak az egyenesnek az egyenletét, amely az
f (x ) = x 4 − 2x 3 + x 2 + x − 2 függvény grafikonját két helyen érinti.

17) Adott az f : \ \ {}
2
3
→ \ , f (x ) =
ax + 2
3x − 2
függvény. Határozd meg az a ∈ \

paraméter értékét úgy, hogy az x 0 pontban a grafikus képhez húzott érintő az Oy

tengellyel 45° -os szöget zárjon be.
x
18) Határozd meg az m és az n paraméter értékét úgy, hogy az f (x ) = és
x +1
g(x ) = mx 2 + nx + 1 függvények 2 abszcisszájú pontban érintsék egymást.

5. Az inverz függvény deriváltja

A folytonos függvények tulajdonságai alapján ha I ⊆ \ intervallum és az
f : I → \ függvény folytonos, akkor f (I ) is intervallum. Az f : I → f (I )
függvény szürjektív, tehát ha az f függvény injektív is, akkor létezik az f −1 : J → I
inverz függvény, ahol J = f (I ) . A folytonos függvények tulajdonságaiból az is
következik, hogy az inverz függvény folytonos. A következő tétel az inverz függvény
deriválhatóságát biztosítja, ha f deriválható és a deriváltja sehol sem 0 .
Tétel. Ha I és J intervallumok és f : I → J bijektív, valamint f deriválható az
x 0 pontban és f ′ (x 0 ) ≠ 0 , akkor f −1 deriválható az y 0 = f (x 0 ) pontban és igaz az
alábbi egyenlőség:
1
( f −1 )′ ( f (x 0 )) = .
f ′ (x 0 )
f −1(y ) − f −1 (y 0 ) x − x0 1
Bizonyítás. lim = lim = , ahol az
y →y 0 y − y0 x →x 0 f (x ) − f (y 0 ) f (x 0 )
′
f −1 (y ) = x változócserét hajtottuk végre a határértékben. Ebből következik, hogy
f −1 deriválható y 0 = f (x 0 ) -ban és igaz a tételben szereplő egyenlőség.
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

Deriválható függvények 127

Következmény. Ha f deriválható I -n és f ′(x ) ≠ 0, ∀ x ∈ I , akkor f −1

1
deriválható J = f (I ) -n és ( f −1 )′ ( f (x )) = , ∀ x ∈ I . Ezt az összefüggést úgy
f ′ (x )
is megkaphatjuk, ha az ( f D f −1 ) (x ) = f ( f −1 (x )) = x egyenlőséget deriváljuk. Így az
eredményt előre is megmondhatjuk.

Példák
 π π
1. Az f : − ,  → −1, 1 , f (x ) = sin x függvény szigorúan növekvő a
 2 2   
 π π  π π
− ,  intervallumon, tehát van inverze f −1 : −1, 1 → − ,  ,
 2 2     2 2 
−1
f (x ) = arcsin x . Az inverz függvény deriválási szabályát alkalmazva:
1 1 1
(arcsin x )′ = = = , ha x ∈ (−1, 1) .
cos (arcsin x ) 2
1 − sin (arcsin x ) 1− x2
2. Az f : [0, π ] → [−1, 1] , f (x ) = cos x függvény szigorúan csökkenő és inverze
f −1 = arccos : [−1, 1] → [0, π ] , tehát
1 1 1
( f −1 (x ))′ = (arccos x )′ = =− = − ,
− sin (arccos x ) 1 − cos2 (arccos x ) 1− x2
ha x ∈ (−1, 1) .
 π π
3. Az f : − ,  → \ , f (x ) = tg x függvény szigorúan növekvő, inverze
 2 2
 π π
f −1 : \ → − ,  , f −1 (x ) = arctg x , tehát
 2 2
1 1 1
(arctg x )′ = = cos2 (arctg x ) = = .
1 1 + tg (arctg x ) 1 + x 2
2

cos2 (arctg x )
Gyakorlatok

Számítsd ki a következő függvények deriváltját és határozd meg a deriválhatósági

tartományt:
1 5 x
a) f (x ) = x ⋅ 3 x ⋅ 4 x ; b) f (x ) = x − arctg 2x + arctg ;
2 3 3
1 + 3x 2x
c) f (x ) = arcsin ; d) f (x ) = arccos ;
2 1 + x2
1
e) f (x ) = 5x arcsin 3x ; f) arccos (x 2 + 1) ;
3
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

128 Deriválható függvények

2 2x + 1
g) f (x ) = arctg ; h) f (x ) = (x 2 + 1) arctg x ;
3 3 3
i) f (x ) = arcsin (cos x ) .

5.10. A függvény differenciálja

Értelmezés. Az f : D → \ függvényt differenciálhatónak nevezzük az x 0 ∈ D
pontban, ha létezik olyan m ∈ \ szám, amelyre
 f (x ) − f (x 0 ) − m (x − x 0 )
lim   = 0 .
x →x 0 
 x − x0 
A df (x 0 ) : \ → \ , df (x 0 ) (h ) = m ⋅ h függvényt az f differenciáljának nevezzük
az f pontban.
Tehát az f függvény akkor és csakis akkor differenciálható az x 0 ∈ \ pontban, ha
deriválható x 0 -ban és a függvény differenciálja az x 0 -ban a df (x 0 ) lineáris
függvény: df (x 0 ) (t ) = f ′ (x 0 ) ⋅ t .

5.11. Magasabb rendű deriváltak

Értelmezés. Az f : D → \ függvényt az x0 ∈ D pontban kétszer deriválhatónak
nevezzük, ha f deriválható az x 0 egy V ∩ D környezetén és az f ′ : V ∩ D → \
függvény is deriválható az x0 pontban. Az f másodrendű deriváltját az x 0 pontban
( f ′ )′ ( x0 ) = f ′′ ( x0 ) -val jelöljük.
Ha f ′ deriválható a D halmazon akkor azt mondjuk, hogy f kétszer deriválható a
D -n és a másodrendű deriváltját f ′′ = ( f ′ )′ -vel jelöljük. Az f ′′ : D → \ függvényt
másodrendű deriváltnak (második deriváltnak) nevezzük és f ( ) -vel is jelöljük.
2

Értelmezés. Azt mondjuk, hogy az f : D → \ függvény n -szer deriválható

( n ≥ 2) az x0 ∈ D pontban, ha f ( n − 1) -szer deriválható az x 0 pont egy V ∩ D
környezetén és az ( n − 1) -ed rendű derivált deriválható az x0 ∈ D pontban.

Az f (
n)
( x0 ) = ( f ( n−1) )′ ( x0 ) jelölést alkalmazzuk és ezt az f n -ed rendű
deriváltjának nevezzük az x 0 pontban. Ha az f : D → \ függvény n -szer
′
( )
deriválható D -n, akkor az f (n ) : D → \ , f ( n ) ( x) = f ( n −1) ( x) függvényt az f n -ed
rendű deriváltjának nevezzük..
Ha minden n ≥ 1 , n ∈ `* esetén az f függvény n -szer deriválható egy
pontban (vagy egy halmazon) akkor azt mondjuk, hogy f végtelenszer deriválható
(az illető pontban vagy halmazon).
Megegyezés szerint, a nulladrendű derivált f ( ) = f éppen a függvénnyel egyenlő.
0
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

Deriválható függvények 129

Példák
1. Az f : \ → \ , f ( x ) = xk (k ∈ `) természetes kitevőjű hatványfüggvény
(k ) ( n)
végtelenszer deriválható és f ( x) = k ! , f ( x) = 0 , ha n > k .
1
2. Az f : \ \ {0} → \ , f ( x) = függvény végtelenszer deriválható és
x
( −1)
n
⋅ n!
f ( n)
( x) , ahol n ≥ 1 , x ≠ 0 .
= n +1
x
3. Az f ( x ) = e x függvény esetében f ( ) ( x ) = e x , n ∈ ` , x ∈ \ .
n

 π
4. sin ( ) x = sin  x + n ⋅  , n ∈ ` , x ∈ \ .
n

 2
 π
5. cos( ) x = cos  x + n ⋅  , n ∈ ` , x ∈ \ .
n

 2
( −1) ⋅ ( n − 1)!
n −1
(n)
6. ( ln x ) = n
, n ∈ `* .
x
7. ( a )
( n)
x
= a ⋅ ln a , ( a > 0 ) .
x n

Gyakorlatok
1. Az u : D → \ és v : D → \ függvények n -szer deriválhatók. Igazold, hogy
( n)
a) ( u + v ) = u ( ) + v( ) ;
n n

n
( n)
b) ( u ⋅ v ) = ∑ Cnk u ( ) v (
k n−k )
(A Leibniz-formula)
k =0

2. Határozd meg f ′′ ( x ) -et az alábbi függvények esetében (a maximális

tartományon):
a) f ( x ) = x 1 + x 2 ; b) f ( x ) = x ln x ; c) f ( x ) = e − x ;
2

d) f ( x ) = (1 + x 2 ) arctg x .
3. Számítsd ki f ( 0 ) -t, f ′ ( 0 ) -t és f ′′ ( 0 ) -t, ha f ( x ) = esin x ⋅ cos ( sin x ) .
4. Bizonyítsd be, hogy az alábbi függvények kétszer deriválhatók a megadott
pontokban:

arctg x , x ≥ 0

a) f : \ → \ , f (x ) =  3 , x = 0;

x + x, x < 0 0


sin2 x , x ≤ 0


b) f : \ → \ , f (x ) =   2 , x0 = 0 ;

x , x >0


5
c) f : \ → \ , f (x ) = 2x − 6 , x 0 = 3 .
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

130 Deriválható függvények

5. Határozd meg az a, b, c ∈ \ paraméterek értékeit úgy, hogy az f : \ → \ ,
ax 2 + b, x ≤0


f (x ) =  , x = 0 ; függvény kétszer deriválható
cx + 4 + ln (x 2 − x + 1), x < 0 0


legyen az \ -en.
6. Határozd meg az a ∈ \ paraméter értékeit úgy, hogy az f : \ → \ ,
f (x ) = x ⋅ eax függvény teljesítse az f ′′′(x ) − f ′′(x ) − 8 f ′(x ) + 12 f (x ) = 0
összefüggést minden x ∈ \ esetén.
7. Bizonyítsd be, hogy az f : \ → \ , f (x ) = (3x 2 − 4)e x függvény n -edik
deriváltja f (n ) (x ) = (3x 2 + an x + bn )e x alakú, bármely n ∈ `* esetén, ahol
an , bn valós számok. Határozd meg az an és bn valós számokat az n
függvényében!
ln x
8. Számítsd ki az f : (0, ∞) → \ , f ( x ) = függvény n -ed rendű deriváltját!
x
9. Adott az f (x ) = c1 cos x + c2 sin x függvény, ahol c1, c2 ∈ \ állandók.
Bizonyítsd be, hogy f ′′ (x ) + f ′ (x ) = 0 .
10. Számítsd ki a következő függvények n -ed rendű deriváltját:
a) f : \ → \ , f (x ) = x 2 ⋅ e x ; b) f : \ → \ , f (x ) = x 2 ⋅ e 2x ;
c) f : (0, ∞) → \ , f (x ) = x ⋅ ln x ; d) f : (−1, 1) → \ , f (x ) = x ln (1 − x 2 ) ;
1 x3
e) f : \ \ {0,1} , f (x ) = ; f) f : \ \ {1, 2} → \ , f (x ) = ;
x (1 − x ) x 2 − 3x + 2
g) f : \ → \ , f (x ) = (1 − x 2 ) ⋅ cos x ; h) f : \ → \ , f (x ) = e −x .
2

11. Azt mondjuk, hogy az f : D → \ és g : D → \ függvények grafikus képei

az x 0 pontban n -ed rendben érintik egymást, ha f (k ) (x 0 ) = g (k ) (x 0 ), k = 0, n és
f (n +1) (x 0 ) ≠ g (n +1) (x 0 ) . Vizsgáljuk meg, hogy hányad rendben érintik egymást az
alábbi függvénypárok grafikus képei:
1 x2
a) f (x ) = x 2 és g(x ) = x + 1 − ; b) f (x ) = e x és g(x ) = + x +1.
x 2
12. Számítsd ki a következő görbék által bezárt szög mértékét:
2
a) f (x ) = (x − 2) és g(x ) = 4x − x 2 − 4 ; b) f (x ) = sin x és g(x ) = cos x .

 1

13. Bizonyítsd be, hogy az f : \ → \ , f (x ) = 




e x 2 −1
, (
x ∈ −1,1 )





P (x ), (
x ∈ \ \ −1, 1)
függvény, ahol P ∈ \ [X ] , pontosan akkor végtelenszer deriválható, ha P
identikusan nulla. (Felvételi feladat, Kolozsvár)
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

Deriválható függvények 131

A könnyebb memorálás érdekében összefoglaltuk a fontosabb deriválási képleteket és
szabályokat.
f f′ deriválhatósági tart.
xn , n ∈ ` nx n −1 \
x m , n ∈ ]*− mx m −1 \ \ {0}
xa , a ∈ \ \ ] a ⋅ x a −1 (0, ∞)
x
e ex \
x
a , a > 0, a ≠ 1 a x ⋅ ln a \
1
ln x (0, ∞)
x
loga x , a > 0, a ≠ 1 1
(0, ∞)
x ln a
sin x cos x \
cos x − sin x \
tg x
1
cos2 x
= 1 + tg2 x {
\ \ (2k + 1)
π
2
k ∈] }
−1
ctg x 2
sin x
= −1 − ctg2 x {
\ \ kπ k ∈ ] }
1
arcsin x (−1, 1)
1− x2
−1
arccos x (−1, 1)
1− x2
1
arctg x \
1 + x2
−1
arcctg x \
1 + x2
( f + g )′ = f ′ + g ′
( f ⋅ g )′ = f ′ ⋅ g + f ⋅ g ′
 f ′
  = f ′ ⋅ g − f ⋅ g ′
 g  g2

( f (g(x )))′ = f ′ (g(x )) ⋅ g ′(x )

n
= ∑ C nk ⋅ f (n −k ) ⋅ g (k )
(n )
(f ⋅ g )
k =1

( f (x )g (x ) )′ = g(x ) ⋅ f (x )g (x )−1 ⋅ f ′(x ) + f (x )g (x ) ⋅ ln f (x ) ⋅ g ′(x )

Tovább