-; VК i\

'ín^ B

£ 1 1 9 i \

Nemzedékek tudása
ÚJ FORRÁSKÖZPONTÚ TÖRTÉNELEM

SZÁRAY MIKLÓS

TÖRTÉNELEM 10
A NÉGYOSZTÁLYOS G IM N Á Z IU M O K
ÉS A S Z A K K Ö Z É P I S K O L Á K S Z Á M Á R A

NEMZEDÉKEK TUDÁSA TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

A tankönyv a T K V /6196-12/2013 engedélyszám on 2 0 1 3 .1 2 . 17-től tankönyvi engedélyt kapott.

A tankönyv m egfelel az 51/2012 (XII. 21.) EMMI rendelet

3. sz. m elléklet 3.2.05. Kerettanterv a gim názium ok 9 -1 2 . évfolyam a szám ára;
6. sz. m elléklet 6.2.04. Kerettanterv a szakközépiskolák 9 -1 2 . évfolyam a számára
m egnevezésű tantervek előírásainak.

A tankönyv m egfelel a NAT 2012 előírásainak: 110/2012 (VI. 4.) Korm. rendelet (NAT 2012).

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közrem űködő szakértők:

DR. FAZEKAS CSABA, M EDVÉNÉ URBÁN TERÉZIA, KEM PFNER ZSÓ FIA

Lektorálta: FOKI TAM ÁS

Felelős szerkesztő: PÁLINKÁS MIHÁLY

Szakábrák: SZÁ R A Y LŐ RIN C , SZÁRAY M IKLÓS

Illusztrációk: JÉ C SA I ZOLTÁN

Fedélterv és tipográfia: KORDA ÁGNES

Fotók: Dream stim e: Leslie Banks, Ponta Radu; Flickr: Dennis; W ikipédia: Jakó Vali; NTK archívum

© Száray Miklós, Nem zedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt., 2013

ISBN 978-963-19-7736-3

Nem zedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt.

w ww .ntk.hu
Vevőszolgálat: info@ ntk.hu
Telefon: 06 80 200 788

A kiadásért felel: Kiss János Tam ás vezérigazgató

Raktári szám: 17242
M űszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka
M űszaki szerkesztő: M arcsek Ildikó
Grafikai szerkesztő: Görög Istvánná
Terjedelem : 32,45 (A/5) ív
A könyv töm ege: 600 gramm
1. kiadás, 2014
Nyom dai előkészítés: B&B Grafikai Stúdió Kft. w ww .bbgrafika.hu

Nyom dai munkák: M agyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.

Felelős vezető: Majláth Zsolt László ügyvezető igazgató
ELŐSZŐ
K E D V E S D IÁ KO K!
A 9. évfolyamon megkezdett időutazás folytatódik. Most
rövidebb időszakot járunk be, alig több mint 350 évet, a tér
azonban jóval nagyobb; nem csak Európa és Ázsia egy része,
hanem Am erika, Afrika és a világóceánok is a látóterünkbe
kerülnek. Tanúi lesznek Európa felem elkedésének, olyan
vallások, eszm ék és politikai intézm ények m egszületésének,
am elyek ma is jelen vannak életünkben, akárcsak az időszak
épületei, szobrai és más alkotásai. A változások gyorsaságát,
jelentőségét a közlekedésben is lemérhetjük: időszakunk
kezdetén merészkednek ki az európaiak a nyílt óceánra, a
szárazföldön pedig még szekerekkel róják az úttalan utakat,
az időszak végén viszont már gőzhajók szelik a vizeket és va­
sutak acélcsápjai nyújtóznak újabb és újabb területek felé.
E tankönyvre jut a magyar történelem talán legküzdelm e­
sebb szakasza, m elynek határait a mohácsi tragédia és a
világosi fegyverletétel jelzi, de az időszak bővelkedik fényes
győzelm ekben is. Találkozhatnak Bocskai Istvánnal, Bethlen
Gáborral, Pázmány Péterrel, Zrínyi Miklóssal, Rákóczi Ferenc­
cel, Széchenyi Istvánnal, Kossuth Lajossal, hogy csak néhá­
nyat em lítsünk nemzeti nagyjaink közül.
A rendelkezésünkre álló kb. 70 tanóra bizony nagyon ke­
vés ehhez. Tankönyvünket azonban úgy írtuk meg, hogy az
időutazás ne legyen túl fárasztó, és a lehető legtöbbet tanul­
hassanak belőle.
Mindazt az ismeretanyagot, am it a tanterv előír és am it mi
fontosnak és érdekesnek tartunk, 46 leckébe foglaltuk bele.
A leckék nagyjából azonos terjedelm űek (ötoldalasak), és
öt nagy fejezetre tagoltak. Egy-egy leckén belül sok minden
található. A legfontosabb eseményeket, folyamatokat, össze­
függéseket a tankönyv szerzője írja le, szakszerűen, érthető­
en, olvasm ányosan. Ez a tankönyvi főszöveg, a „tanulnivaló".
A szövegben vastag betűkkel em eltünk ki egy-egy kulcsfogai­
mat, nevet vagy évszámot: ezek segítenek a szöveg áttekin­
tésében, felidézésében. A főszöveget kiegészítő hasznos és
érdekes inform ációkat kisebb méretű betűkkel szedettük: ezt
csak akkor kell tudni, ha a tanár kéri, viszont az ilyen szövegek
teszik igazán tartalm assá, érdekessé a történelem tankönyvet.
Tankönyvünk sorozatcíme: Új forrásközpontú történelem .
Nem véletlenül! Bár a források most nem kerültek a szerzői
szövegtől egy külön leckeegységbe, mint a „régi" Forrásköz­
pontú történelem sorozatnál, a forrásoknak fontos szerepet
szánunk. A szöveges dokum entum ok, képek, rajzok, ábrák,
vázlatos térképek nem csak illusztrációk, hanem a tanórai
munka bázisát jelentik. Elemzésükkel, összevetésükkel tárul
fel igazán a múlt, s így szerezhetők meg azok a képességek,
amelyekkel eligazodhatnak a m anapság ránk zúduló infor-
mációözönben. A forrásokat leckénként számozás jelöli,
hogy könnyebben használhassuk és később a tankönyvhöz
kapcsolódó taneszközökben (munkafüzet, digitális anyag)
egyszerűbben hivatkozhassunk ezekre.
Külön kiem elnénk az ábrákat. Ezek eseménysorokat, fo­
lyamatokat, a társadalm ak és az állam ok felépítését, intéz­
ményeket, gazdasági modelleket, kulturális jelenségeket,
esetenként történelm i fogalm akat m utatnak be. Ném elyik
ábra első látásra bonyolultnak tűnik, mégis érdem es időt
szánni tanulm ányozásukra. A vizualitás segíthet megérteni
és később felidézni mindazt, am inek a leírása sokkal bonyo­
lultabb, hosszadalm asabb lenne. Az ábrák tehát gyorsítják,
tartalm asabbá teszik az időutazást, ahogyan a különböző té­
májú rajzos térképek is.
A szöveges források, ábrák, térképek és képek elem zését
kérdések, feladatok segítik: összetartozásukat a tankönyv
egyértelm űen mutatja (vékony vonalak).
Az időutazásban is szükséges m egpihenni, visszatekinteni.
Erre a nagy fejezetek végén található rövid összegzések ad­
nak módot. A szerző az éppen megtárgyalt korszaknak csu­
pán egy-egy lényeges kérdését tekinti át szöveggel, ábrákkal,
térképekkel, mintát mutatva más fontos tém ák áttekintésé­
re. Az ismétlést, összevetést szolgálja a tankönyv végi szink­
rón időtábla. Fontos az idegen nevek, kifejezések kiejtését
tartalm azó gyűjtem ény is.
Kívánjuk, hogy tankönyvünkből szerezzenek minél alapo­
sabb, minél használhatóbb tudást, hogy új, saját utakon is
elindulhassanak a múlt felfedezésére!
A szerző és a kiadó
3
TARTALOM

Előszó ....................................................................................... 3 26. A forradalom zsarnoksága ............................................ 137

27. Napóleon birodalma és b u k á s a ................................... 142
I. A KORA ÚJKOR TÖRTÉNETE 28. Az ipari forradalom és következményei .................... 148
1. A nagy földrajzi fe lfe d e zé se k ....................................... 6 29. А XIX. század uralkodó e s z m é i..................................... 152
2. A reformáció kibontakozása és hatásai .................... 11 30. Hatalmi politika és forradalm i hullám ok
3. A Habsburgok felem elkedése és а XIX. század első felében ............................................ 157
a katolikus m e g ú ju lá s.................................................... 16 31. A népek ta v a sza ............................................................... 162
4. A tőkés term elés kibontakozása Hollandiában 32. Európa és a világ а XVIII—XIX. században .................. 167
és Angliában .................................................................... 22 Ö ssze g e zé s............................................................................... 172
5. Az angol polgárháború és az alkotmányos
monarchia kialakulása .................................................. 27 IV. AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KORA MAGYARORSZÁGON
6. A francia a b szo lu tizm u s................................................ 32 33. Magyarország új helyzete a Habsburg
7. A Német-római Birodalom és a Habsburgok Birodalom ban ................................................................. 174
dunai m onarchiája........................................................... 37 34. А XVIII. századi népességnövekedés és etnikai
8. Közép- és Kelet-Európa а XVI—XVII. század b an ......... 43 következm ényei............................................................... 179
9. Az Oszm án Birodalom és az Európán kívüli világ . . . 48 35. A m agyar gazdaság ú jjá é p íté se ................................... 184
10. Életmód és m űvelődés a kora ú jk o rb a n .................... 53 36. Reformok és felvilágosult abszolutizm us
Ö ssze g e zé s.............................................................................. 58 Magyarországon ............................................................. 189
37. A kompromisszum helyreállítása a rendek
II. A KORA ÚJKOR TÖRTÉNETE és a Habsburg-dinasztia között ................................... 194
MAGYARORSZÁGON Ö ssze g e zé s............................................................................... 198
11. A középkori magyar állam b u k á s a ............................... 60
12. A kényszerpályára került o rszá g ................................... 66 V. A REFORMKOR, FORRADALOM ÉS
13. A három részre szakadt ország ................................... 71 SZABADSÁGHARC MAGYARORSZÁGON
14. A reformáció Magyarországon ................................... 75 38. A napóleoni háborúk hatásai Magyarországon . . . . 200
15. A B o cskai-szab adságh arc.............................................. 80 39. A reformok megindítói: Széchenyi István
16. Erdély aranykora és összeom lása ............................... 85 és Wesselényi Miklós .................................................... 205
17. A királyi Magyarország а XVII. s z á za d b a n ................. 90 40. Politikai irányzatok a reformkorban .......................... 211
18. A török kiűzése Magyarországról ............................... 95 41. Politikai küzdelmek az 1840-es években .................. 216
19. Élet és halál a török háborúk korában ...................... 100 42. A nemzeti ébredés M agyarországon.......................... 221
20. A R ákó czi-szabadságharc.............................................. 105 43. Törvényes forradalom és konszolidációs k ís é rle t. . . 226
Ö ssze g e zé s.............................................................................. 110 44. A fegyveres harc kirobbanása, a védelem
megszervezése ............................................................... 230
III. A FELVILÁGOSODÁS, A FORRADALMAK 45. Önvédelmi harc és fényes d ia d a l................................. 235
ÉS A POLGÁROSODÁS KORA 46. Fényes győzelm ek és a túlerő d ia d a la ........................ 240
21. Szellemi fo rra d a lo m -a felvilágosodás .................... 112 Ö ssze g e zé s............................................................................... 245
22. Anglia és amerikai gyarmata ....................................... 117
23. A hatalmi egyensúly s z á z a d a ....................................... 122 Idegen nevek, kifejezések kie jté se ..................................... 246
24. M eghiúsult reformok és forradalom
Franciaországban ........................................................... 127 Szakszavak jegyzéke ............................................................. 248
25. Kísérlet az alkotmányos monarchia
megszilárdítására ........................................................... 132 Időrendi t á b lá z a t .................................................................... 249

4
 ® VJ f 2 W
g^кШ
V /í K
ÍSk ЭДгЧВ

ÁM O R É B T S T V D JO H L V C ID A N D A E
uaiuátkK ГаЫЫ(М*ГрмЫпи|Г Vuim-obmpc,Pnefiifw
K J\M » ni»l-‘* b ^ Aid*&KTbrolagi* Magiba, cíu£
Jr-n4i)'ilcinl:(5(»*lXJin»no.Qtnicpa!luft]uinon |xj£.
fant oetfttsprarftmrt поЫгцд dftctptare agam>dlilém Л /
fcnítt .!n паями ijs iim пойлM ii Omm. Amrn.
■ H M B O r m i i - í f Mlgifin uu&rrlcfinО и й ч Д
erode|4rr4tciKiiíg*fő'c.cmncmmtainfi
L f ^3 5 d-lnmvpmerenamclirLmkiir.
! ■ Н Ц Д j | i ntőd uöfeí pcnetfiaiaeVроликntá ftcu*
Pl Ъ & ' Л а '’Knwll-Lco*feffiatf»8£MiftaftoniiqEix
№ - - в Ьсспккшпmaulimo a ’.tbnmr;non po.
") Non nwntn^AíintíMi iMtn<xt:mm> interior írattacli, mii
iont прлмиг írnia* салш mortiftcatiiina.
Ц Manrtiwf pmAmctmantt odúm Гш;.1.(*сянспса ixn
мми<Holtérttrfy admtranmn mgro«torom.
u Papa non null nrcporcft, и'Ы jKtnat ranittttt: piaut t e ,
qtwarbitrioutl fuoad ranonumimpofoir,
ví Papa I» роюйitntittoc ssJhmcufpa.mii iktl vádo X appto •
KandóгегаДа.пзгко.Лшстг rtmmSdoafm itfciuatol
ftbi.qtutrai соакрги culpj pttMÍjt rmnumct.
vfj NnUrpioifn cm H i<fcu»ndp»m,ífjtn linwtcum ЬаЦох
bnmOiananin ooumIxk faradon íiobicmío.
viij Cm m o pctoáe*iate Wa шлгпЫчи 6ш isapofirtoNkf
mtaXЛK,fcuisdi cnfdendcbn нярош.
и ЫсЬакооЬя farfc^nmoflanrtmin Pap»: cxráibio ink-
ú dccremkmpír arnraiuminortn Sí nettffium.
X UvivAt fl! r a k linót fact*Аж* ч ,qto marim ii pttnáctsaa
tmcuHCM ia puigxoríum trfcruwt.
*1 ZtsiaúiBa* •KOKfapcuu Canonic* in pt«ú naryaey
ri),i*fcnnjifait«fc«aÍ£.H4an Epifcop* (amtua.
xq Ofcnpxiucanonkx nopoft.fcdanrt •vhkíuiioncmímpo'
nciunwf.unép icnumcna ucr* conmuonit.
D IS P V T A T J O DD V1RTVT8 1N D V L G E N .
xü) MorituHjmmorítniomníifohiuoi^lrjibuJcieonflinofc
cut famlunt,faabcntcvkm слмrcUxanctvcm.
*üj Imptrfi.'hfarHtíííiructiaritMmorfom, гксс!Гагта(есшп fet
magnS rimwtm.titof tnaiorf.(jtiíro minorh m lf A .
ж» H*cttmorJ í Ногки.Гагпcft.fr(ЫоГисаК»mmaij íkcit
II*» ригд»^ип,сишBt p/U»4tKl! ifcfptriliinii hcjiort.
» Í ViAniii^mírrrvnjAitgK^rjti^ttiíTn diffcacficmiicipc/
р*1п4||цепил.Ьо»п>г^^^«м£ш X faljad,
«*9 Quui imlfamготам Jnimiliut in purgawno, qudia lucui'
udcbuiliciKÜtiindiMi Cvtoncs fobieir.
■*ftj SíirmffiouUromnid omnino poraanl pótalícui (Úri; cafí
rfl am nő mű (•T‘f 'tiffimu.i.pnKilTiimti!a(!.
*»Uq ГаШob id ncfiib t ft,naá.vtm páni pcpuíi; per тАЯеttntc
diáin А’тацтоса г. pctnxüilutt pronriSraaen.
О * Qtiaif potWIJii- haba Papa i pmgworii лйа’пег taK h ib«
^Ыче irpifcofnHA ojrat’ inkjtiiiocctÁ [arrbuípíbit/.
f Optimc faett Papa.q. ivó pMcftatf cb-jú (qiij nuilambaba}
fedpermódúmfulTra^du vnimabu-. ггтКГипгт.
4 H^m nt pitdvcantjtfji 1Ыwi.in itíb n nűmuvinаЯап>вя/
пк>*,гчоЬ« dk unI ammam.
Щ Cendefl oönv)таЙаяитгвсгие ае^шЧриПтп SC Mari'
oampoiTt;iii6»g»i ait «cícfurcft m aheio ,(<i tjf юг.
liq (^mf:nfii4nnrianiinam|.ar*«i<uíootI.ntreJntWJfi£4;dc
ТтаЛо ScoftinoApjkbah faétum nanrarf
v KoUtafenmucűdc ixmaaiuareonaiuctfu'tBmltoiiiíni»

I. A KORA ÚJKOR TÖRTÉNETE

M IÉR T LÉPETT ÁT AZ EM BERISÉG A K Ö ZÉPK O R BÓ L A KORA Ú JK O R BA ?

■ MERT ÚJ KONTINENSEKET FEDEZTEK FÖL?

■ MERT A KERESZTÉNY EURÓPA VALLÁSILAG SOKSZÍNŰVÉ VÁLT?
■ MERT MEGJELENTEK A TŐKÉS TERMELÉS ALAPJAI?
■ MERT A HATALMUKAT MEGERŐSÍTŐ URALKODÓK KIÉPÍTETTÉK
A MODERN ÁLLAMSZERVEZET ALAPJAIT?
■ MERT VOLTAK ORSZÁGOK, AHOL MÁR MEGSZÜLETETT
AZ ALKOTMÁNYOS KORMÁNYZÁS?
■ MERT EKKOR VÁLTAK NYILVÁNVALÓVÁ A KÜLÖNBSÉGEK EURÓPA CENTRUMA
ÉS PERIFÉRIÁJA KÖZÖTT?
 A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK

A VÁLTOZÁS KÉNYSZERE ES LEH ETO SEG E

,Arról tudósítasz, hogy ama útra vonatkozó gyakori eszm e­

0 cserénk után, amely Európa és índia közt kell hogy létezzen

(ez az ú t véleményem szerint sokkal rövidebb, m int az, am it a por­
tugálok Guinea partjai m ellett hajózva rendszerint követnek), őfel­
sége ezen útra vonatkozólag m ég további felvilágosításokat óhajt,
mégpedig azért, hogy az ő hajói is kipróbálják azt. Jóllehet semmi
kétségem sincs a felől, hogy a földkerekség tanulmányozása nem
szolgáltat bizonyítékot arra vonatkozólag, hogy a Föld valóban
gömb alakú, mégis, hogy észrevételeimet elfogadhatókká tegyem,
úgy vélem, hogy helyén való itt egy, a tengeren használatos tér­
képekhez hasonlatos térképet mellékelni. E térkép nyugat felé az
Írországtól Guineáig terjedő partokat foglalja magába. Ezen fölvá­
zolom mindazokat a szigeteket, amelyek az én véleményem sze­
rint ama útvonalon találhatók, amely nyugatról Indiába kell hogy
vezessen, egészen addig, ahol az ázsiai kontinens keleti végpontja
is kell legyen, mindama szigetekkel és kikötőkkel, amelyeket körül
kell hajózni.” (Toscanelli levele Fernando Martmezhez, Firenze,
1474 - lehetséges, hogy hamisítvány)
R t ] Fogalmazza meg, milyen okai voltak a kortársak úttal kapcso-
U - J latos félelmeinek! Határozza meg, mely útvonal helyett merül
fel a nyugat felé való hajózás! Nevezze meg az elérendő országot!
*-бмУепып
А XIV. századi válságot követően a nyugat-európai gaz­
daság а XV. században gyorsuló ütem ben fejlődött.
A növekvő forgalom nagy m ennyiségben igényelte
a pénzt, am elyet abban az időben nemesfémekből
vertek. A keleti árucikkek növekvő fogyasztása miatt a
Kelet továbbra is kiszivattyúzta Európából a nem esfé­
meket. (Az árukat Európa nem tudta árukkal ellentéte­
lezni.) A levantei kereskedelem költségeit tovább nö­
velték az oszm ánok által m egem elt adók. Nehezítette
a helyzetet, hogy a korszakban kezdtek kim erülni a
m agyarországi és csehországi bányák.
А XIV. században felfutó csehországi és magyar nemes­
fémbányászat kitermelte a könnyen elérhető ércteléreket.
Újabb lelőhelyeket egyre inkább csak a talajvízszint alatt ta­
láltak. Ám erőgép híján a szivattyúkat csak állati és vízi ener­
giával tudták hajtani, ami csak korlátozott mértékben volt
elégséges.
A gondokkal azonban a reneszánsznak köszönhe­
tően egy nyitottabb világ nézett szem be. Ptolem aiosz
nyomán a Földet ismét sokan gömb alakún ak tartot­
ták. (Ezt tükrözte Toscanelli 1474-es világtérképe és
Behaim földgöm bje.) A Levante és a Hanza közötti ten­
geri összeköttetés m egterem tette az óceáni hajózás
előfeltételeit: a magas oldalfalú, jól korm ányozható,
nagy vitorlafelületű hajókat (karavella), a tájékozódás
eszközeit (iránytű) és a messzi vizeknek bátran nekivá­
gó hajósokat.

2. A z új hajótípusok, összefoglaló nevükön karavellák

Gyűjtse össze az új hajótípus jellemzőit, amelyek lehetővé tet­

ték az óceáni hajózásra!
T

6
 Fra Mauro világtérképe (4.) 1499-ből és Ptolemaiosz vi­
lágtérképének 1482-es kiadása (5.)

A világ mely területeiről rendelkeztek ismeretekkel? Az

új kereskedelmi utakat kereső kortársak milyen informá­
ciókat nyerhettek ezekről a térképekről?

A PORTUGÁL FELFEDEZŐK A portugál hajósok már

а XV. század közepétől felfedezőutakat indítottak Afrika
partjai mentén az arany és a fűszerek m egszerzésének re­
m ényében.

Hajózási tapasztalataikat Tengerész Henrik portugál herceg is­

kolájában összegyűjtötték, és ezek ismeretében a portugál hajósok
egyre délebbre merészkedtek az ismeretlen vizeken. Bartolomeu
Diaz elérte az Afrikai kontinens egyik déli pontját, a Jóreménység
fokát (1487).

Az európaiak által ismert terület

I I a XV. század végéig Portugál alattvalók
- tMagellán-szoros I I a XVI. század végéig Spanyol alattvalók

(j L J A nagy földrajzi felfedezések kezdete (7.) és a Jákob-pálca használata (6.)

I r-j I Kövesse nyomon a felfedezések menetét! Mely tényezők befolyásolhatták az irányokat? Mi mindentől függött, hogy mely te-
U l l rületeken tudtak behatolni, s megvetni lábukat? Nézzen utána az asztrolábium és a Jákob-pálca eredetének és használatának!
Mennyiben jellemző a felfedezések egészére e két eszköz története?
" ‘
 A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK

Vasco da Gama Afrika m egkerülése után elérte Indiát

(1498). A portugálok kereskedelmi telepeket hoztak lét­
re Indiában, majd keletebbre hatolva Kínában is (M acao).
Hatalm uk e kikötővárosokra korlátozódott. Nagyobb terü­
leteket nem vettek birtokba, mivel Ázsia népes és fejlett
országait az európaiak még hosszú ideig nem tudták alá­
vetni sem katonailag, sem gazdaságilag. A portugálok óriási
jövedelem re tettek szert a levantei kereskedelem m egke­
rülésével m egszerzett fűszer-kereskedelem révén. A keled
luxuscikkekért az európaiak továbbra is csak nem esfém m el
tudtak fizetni.

A SPANYOL FÖ L FE D E Z Ő K Ism eretlenebb úton in­

dult el a m esés Kelet irányába a spanyol királynő támoga­
tásával egy olasz (genovai) tengerész, Kolumbusz Kristóf. A
passzátszeleket kihasználva - em bereiben a lelket nehezen
tartva - két hónapos hajózás után, 1492. október 12-én
elérte az amerikai kontinens előterében fekvő Baham a-
szigeteket.

8. A spanyolok partraszállása az amerikai kontinensen
| n | Vesse össze a kép alapján a két kultúra jellemzőit! Sorolja
L C l fel, milyen különbségeket ábrázol a kép! Hová vezettek a
két kultúra közötti különbségek?
További útjai során felfedezte Kubát és Hispaniolát, majd a
kontinens partvidékét, és abban a hitben halt meg, hogy Indiába
érkezett. Honfitársa, a kontinensnek nevet adó Amerigo Vespucci
ismerte fel, hogy új földrészt fedeztek fel. Igaz, állítása egy tévedé­
sen alapult: a La Plata mély torkolatát az új kontinens legdélebbi
csücskének vélte.

Az első felfedezőket sokan követték. A Föld első körül­

hajózására a Csendes-óceánon a Fűszer-szigetek (a mai
Indonézia része) felé rövidebb utat kereső Magellán tett kí­
sérletet (1519-15 21). A kapitányt a Fülöp-szigeteken m eg­
ölték a bennszülöttek, de egy hajója Afrika m egkerülésével
visszajutott Európába. Ezután expedíciók sorát indították el
új területek és tengeri utak felfedezésére. A XVIII. század
e lejéigjelentősen bővült az e uró paiakáltal m egism ert világ.
Am erika felfedezése óriási jelentőséggel bírt: itt bonta­
kozott ki a gyarmatosítás. Az új kontinensen - ellentétben
Afrikával - term észetes állapotban és töm egesen fordultak
elő a nemesfémek. Hatalm as trópusi ültetvények kialakítá­
sára alkalm as földek álltak rendelkezésre. M indez az euró­
paiak szám ára elérhető volt, m ert Ázsiával ellentétben az it­
teni kultúrák az európaiaknál sokkal fejletlenebbek voltak.
(A legfejlettebbek is csak az egyiptom i Óbirodalom szintjét
érték el.) Ugyanakkor m eghaladták Afrika törzsi kultúráit,
m elyek felett éppen fejletlenségük miatt nem tudták kiépí­
teni gyarm ati rendszerüket a hódítók.

j,2§L Ezüstbánya A közép-amerikai Yukatán-félszigeten egykor virágzó maja kul­

I45L Aranybánya túra (piramisok, fejlett matematikai és csillagászati ismeretek)
Indigó már az európaiak érkezése előtt lehanyatlott.
Az aztékok a XV. században hozták létre a Közép-Amerika nagy
Ф Dohány
részére kiterjedő birodalmukat. Intenzív földművelést folytattak,
Cukor < 3— Fertőző betegségek (himlőynfluenza) kukoricát, babot, tököt, paradicsomot, kakaót, gyapotot és do­
Rum, konyak Y / X Portugálok által is lakott terület hányt termesztettek. Fővárosukban, Tenochtitlanban hatalmas
t Ezüst Y / X Spanyolok által is lakottterület épületeket emeltek. A despotikus állam a meghódított népektől
emberadót követelt a nagy tömegek előtt gyakorta bemutatott
\ Ш Arany I I Maja Birodalom^
áldozati szertartásokhoz.
J Rabszolga I I Azték Birodalom1., A dél-amerikai inkák az Andok hegyeiben teraszos, öntözéses
\ Cukornád I I Inka Birodalom fölműveléssel foglalkoztak. Fejlett volt építészetük és matematikai
ti— Iparcikk l»« »l Ültetvényes gazdálkodás^ ismereteik. Államukat a Nap fiaként tisztelt inka vezette. A des­
potikus uralkodó hatalmas birodalmat hozott létre, de fegyvereik
A z indián kultúrák gyarmatosítása és egy emberáldoza­ fából és kőből készültek.
10. tokhoz használt kovakő kés (9.)
Az elsöprő katonai fölény birtokában (az indiánok nem
| n | Azonosítsa az indián kultúrákat és gyarmatosításukat! ism erték a fém eket, a puskaport, sőt a lovat sem) a spanyol
L e l Mely tényezők tették lehetővé a gyarmatosítást, és me­ konkvisztádorok (hódítók) kis erőkkel is gyorsan elfoglalták
lyek szabtak határt a folyamatnak? az őslakók birodalm ait. A vezetőket (uralkodókat) kezükbe

8

Tollaskígyó az aztékoknál többek között a tudás és bölcs
törvények istene. Más természetű, volt, m int a többi is­
ten (például nem kívánta az emberáldozatot), ezért azok
kitaszították maguk közül. Keletre ment, de az aztékok
visszavárták
kaparintva az állam hatalom birtokában kirabolták értékei­
ket. N éhány évtized alatt elpusztították a magas szintű in­
dián kultúrákat.
Hernando Cortez ötszáz katonával hódoltatta az Azték
Birodalmat (1519-1521). Győzelmét elősegítette, hogy az azté­
kok a partra szálló spanyolokban az egyik legfontosabb istenük, az
egykor keletre távozott Tollaskígyó leszármazottá it látták. Az Inka
Birodalmat 1532-ben Pizarro mindössze 150 emberrel igázta le.
A felfedezéseket és hódításokat megindító két hatalom,
Spanyolország és Portugália a pápaság közvetítésével felosztotta
egymás között az új területeket (tordesillasi és zaragozai szerző­
dések, 1494 és 1529). A Zöldfoki-szigetek környékén húzódó hosz-
szúsági körtől nyugatra a spanyoloknak, keletre a portugáloknak
volt joguk terjeszkedni. A többi európai hatalom kimaradt a fel­
osztásból.
A spanyolok és Brazíliában a portugálok bányákat és
ültetvényeket létesítettek. A kegyetlen bánásm ód és még
inkább az európaiak által behurcolt betegségek (ezekkel
szem ben az őslakók szervezete nem tudott védekezni) az
indián népesség töm eges pusztulásához vezettek. A m un­
kaerőt Afrikából behurcolt feketékkel biztosították.
„ [...] három hónapig és húsz napig hajóztunk [Csendes­
12. óceán] anélkül, hogy friss élelm iszert vehettünk volna
magunkhoz. Kétszersültön éltünk, amely már teljesen szét­
porladt, összekeveredett a férgekkel és az egérpiszokkal, s
borzalmasan bűzlött. A vizünk is poshadt volt és rossz szagú.
[.■•]
A szigetlakok mintegy ezerötszázan voltak, három csapat­
ra oszlottak, és azonnal szörnyű üvöltéssel ránk támadtak.
[...] Végül is egy szigetlakénak sikerült lándzsája végével a
kapitány [Magellán] homlokára vágni, aki feldühödve a sa­
játjával átdöfte, és azt testében hagyta. Ekkor kardot akart
rántani, de ez lehetetlen volt, mivel jobb karja már súlyosan
m eg volt sérülve. Az indiánok ezt észrevették, és mindnyájan
rárohantak.” (Antonio Pigafetta naplójából)
| r-i I Nézzen utána, ki volt a naplóiról Mely konkrét esemény
L 1 I jelenik meg a naplóban? Mutassa be a forrás alapján a
felfedező' hajósok életkörülményeit!
S í i amikor kiléptek a kincsek házába, m intha m agu­
kon kívül lettek volna. Minden zugot felkutattak, m in­
dent maguknak akartak. A mohóság kerítette hatalmába őket.
Mindent összeszedtek, mindent birtokukba vettek, m in­
dent elraboltak: m indent sajátjuknak tekintettek, mindent
kisajátítottak, m intha tulajdonuk lett volna. És azután, hogy
mindent megfosztottak aranydíszétől, amikor minden ara­
nyat kiválogattak, az összes többit egy helyre gyűjtötték, ösz-
szehordták az udvar közepére, a belső udvaron: minden tele
volt drága tollal.” (Indián krónika, XVI. század első fele)
„Tehát az a véleményünk, hogyha a spanyolok birtokába
14. adjuk m int hűbérest, vagy egyéb módon a bennszülöt­
teket, az oly ártalmas, oly m értéktelen, oly rendkívüli és oly
szörnyű szolgaság, hogy nem csupán megkárosítja, elcsüg­
geszti, megalázza őket, vagy a szabad emberek és teljes jogú
népek állapotából az eltaposott népek és a legmegvetettebb
szolgák sorába veti őket, hanem a közönséges állati sorba ta­
szítja őket, de még itt sem állhatnak meg, míg semmivé lesz­
nek. [...]
És tegyük hozzá: a mondott alávetettség és elidegenedés
nem csupán az értelem , a természeti törvény, az igazság és a
könyörületesség ellen való, mivel terhes, igaztalan, zsarnoki
és rettenetes, ahogy a fentebb mondottakból kiviláglik, ha­
nem az Isten és törvénye ellen való is, meggyalázása, bem ocs-
kolása, megszomorítása és elnyomása szent hitének, melyet
megzavar és megakadályoz abban, hogy növekedhessék,
am int azokban az emberekben növekedne, és hogy az evangé­
liumi törvény beteljesedjék.” (Las Casas spanyol domonkos
rendi szerzetes, XVI. század)
Mi vezette elsősorban a hódítókat? Határozza meg, milyen
okok miatt ítéli el a spanyolok tetteit a dominikánus atya!
Cortez és az aztékok találkozása
Hasonlítsa össze a kép alapján az európaiak és az indiá­
nok öltözetét, viselkedését! Milyen okai lehettek a kü­
lönbségeknek?
9
A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK
16. Azték piramis. A z ilyen épületek tetején végezték az em­
beráldozatokat
„[1504. február] ötödik napján Alexandrából visszatérőben
17. Velencébe érkezett három gálya. [...] Ezek üresen, ám
nélkül érkeztek, pedig senki nem emlékezett arra, hogy valaha is
megtörtént volna, hogy egy gálya útjáról ám nélkül térjen haza.
Az Alexandrából visszatért kereskedők azt is beszélték, hogy
a szultán úr nagy erőfeszítéseket tett, hogy Indiában, Kálikutban
[Kalkutta] a portugálokat és gályáikat ne fogadják be.
[1506. június] Egy Genovából nagyon gyorsan érkezett levél­
ből megtudtuk, hogy a portugáliai Lisszabonba március 24-én
áruval megrakott négy caravella érkezett, melyek az indiai útról
tértek vissza, és rakományuk 25 ezer cantera [1 cantera kb. 72 kg]
bors és szantálfa volt
Ez a hír Velence városában nagy elkedvetlenedést okozott
mert a hajózást nagy romlás fenyegeti. Most már kétségkívül
világos lett az is, hogy ez az utazás Portugáliából Indiába rend­
szeressé válik, [...].” (Girolamo Priuli naplójából a levantei ke­
reskedelem helyzetéről)
|r-j| Határozza meg, milyen gazdasági (kereskedelmi) folya-
L £ J matot bizonyít a forrás! Miért váltottak ki Velencében
riadalmat a fenti hírek?
( Rum, konyak
Rabszolga
A Drágakő /SE Aranybánya
6 Gabona ^ S e ly e m 9 Indigó
^ Posztó ^ Porcelán l*.*l Ültetvényes gazdálkodás
18, A világkereskedelem kibontakozása, az Európába érkező arany mennyisége és az árak változása
0 3 Állapítsa meg a térképről, hogy milyen útvonalakból állt a világkereskedelem! Jellemezze a különböző kereskedelmi utak forgal­
mát! Elemezze az egyes térségek szerepét a világkereskedelemben!
10
A VILÁG KERESKED ELEM KIBONTAKOZASA
Az Újvilágból beáram ló nagy m ennyiségű nem esfém az
arany és az ezüst leértékelődéséhez vezetett. Ezzel össze­
függésben em elkedtek más term ékek árai. A folyam atot
árforradalomnak nevezzük. Az új piacok és az árak növeke­
dése ösztönözte a termelést.
Amerikából nemesfémet és gyarmatárut (gyapot, cu­
kor, dohány) szállítottak Európába, míg az öreg kontinens­
ről a gyarm atosítóknak szükséges iparcikkek (textíliák,
fegyverek, szerszám ok) hajóztak visszafelé. Ugyanakkor
Európából cukorból készített alkoholt (pl. rum ot) és ipar­
cikkeket exportáltak Afrikába, hogy ezekért rabszolgákat
vásároljanak és Amerikába, az ültetvényekre szállítsák. Ez a
körforgás vált a kibontakozó világkereskedelem m otorjává.
Ázsiával a korábbi, főleg a szárazföldön és a Földközi­
tengeren bonyolódó kereskedelem fellendült az új óceáni
útvonalakkal, a kapcsolat jellege azonban nem változott:
Európa aranyat adott a keleti fűszerekért és luxuscikkekért
(kínai selyem , porcelán stb,). Az óceáni útvonalak új kikö­
tők virágzását indították el: ezek közül a legfontosabbak
Lisszabon, Am szterdam és La Rochelle.
A levantei kereskedelem lassú hanyatlásnak indult, és
fokozatosan átalakult. A XVII. századtól a távol-keleti fű­
szerek helyett m ár a Közel-Kelet nyersanyagai vándoroltak
Európába, iparcikkekért cserébe.
A Hanza-útvonal (Balti- és Északi-tenger) forgalm a fel­
lendült, és árucikkei sem változtak: keletről élelm iszere­
ket és nyersanyagokat
nemesfém
szállítottak a nyugati
iparcikkekért cserébe.
•3000
■ 2000
•1000
-Uj atlanti útvonal I
Jóreryénység foka -Újazsiai útvonal [
Az európaiak által ismert terület - Selyemút
I I a XV. század végéig - Hanza útvonaU-''
I I a XVI. század végéig - Levantei útvonal
 A REFORMÁCIÓ K1BONTAKOZASA ES HATASAI

EG YH ÁZ ÉS REFO R M A római katolikus egyház törté­ Idő Válságjelenségek Megoldási kísérletek

nete során szám os válságot élt át. Többször m egrendült a
XI. század szimónia, laza erkölcsök clunyi reform
hívek hite az egyház erkölcseiben és a hitélet tisztaságában.
Azonban az egyháziak rendre megújulást hirdettek, refor­ XII. század eretnekmozgalmak -
mokat vezettek be (clunyi reform, VII. Gergely reform jai, a
kolduló rendek m egjelenése), m elyek segítségével az egy­ eretnekmozgalmak, kolduló rendek,
XIII. század
elvilágiasodó egyház inkvizíció
ház úrrá lett a problém ákon. Időnként az eretnekmozgal­
mak miatt kényszerült változtatásra az egyházi vezetés. nagy nyugati
egyházszakadás
elszigetelt újítók
XIV. század (avignoni és római
(pl. Wyclif)
pápák), elvilágiasodó
ÍZ j ,A templomban felállított búcsúkereszt a pápa cím eré- egyház
[A‘.J vei ugyanolyan erővel bír, m int Krisztus keresztje.
Továbbá, ha Szent Péter m ost jelen volna, áldása és hatal­
XV. század eretnekmozgalmak konstanzi zsinat, a pápai
ma nem volna nagyobb a pápáénál.
első fele (pl. huszitizmus) hatalom megszilárdítása
Továbbá, ő [a pápa] nem cserélné el helyét Szent Péterrel a
mennyben, m ert a búcsúk által több lelket m entett meg, m int
Szent Péter a prédikálással. XV. század a világi élet, az
Továbbá, ha valaki a perselybe tesz pénzt a tisztítótűzben második élvezetek felé fordulás nincsenek reformok
szenvedő lelkekért, am int a pfennig leesik a mélybe, a lélek fele (reneszánsz)
azonnal a mennybe száll. A búcsú áldása különben még az
áldás is, amely kibékíti az em bert Istennel. Válságok és reform ok a középkori egyházban
Továbbá, ha megveszik a bűnbocsánatot, illetőleg a bűnbo­
csánatot hirdető levelet, akár a jövő bűnökért sincs szükség a
0 Kövesse nyomon a középkori válságokat és az azokra
bűnbánatra, magába szállásra vagy bűneink fölötti fájdalom­
adott egyházi válaszokat! Mennyiben jelentkezett új
ra.” (Tetzel tételeiből, 1517)
helyzet а XVI. század elején?

I n l Határozza meg a búcsúcédula funkcióját! Állapítsa meg,

U _ J milyen hitelveket sértett Tetzel fellépése! Mely kijelen­
tések kelthettek fölháborodást a hívők körében? Emelje ki a
szövegből a hitélet üzletté válását bizonyító részleteket!

Щ JOHANNES TECELFUS P1RNENSIS 1

A konstanzi zsinaton (1414-14 18) sikerült felszám olni a

nyugati egyházszakadást, azonban a reform ügyét (W yclif és
Húsz) lesöpörték az asztalról. А XV. század végére az egy­
ház tekintélye tovább csökkent. A reneszánsz Itáliában a
pápák úgy éltek, mint a világi fejedelm ek, udvaruk a fény­
űzés, a pompa egyik központja volt, ahol nem vetették meg
a testi élvezeteket. X. Leó pápa (aki azt írta: „élvezzük az
Isten által reánk ruházott pápaságot") a római Szent Péter-
székesegyház építési költségeit, a ném et egyházfők pedig
m éltóságuk m egvásárlását búcsúcédulák árusításával kí­
vánták fedezni. A tisztítótűz elkerülésére korábban is árul­
tak búcsúcédulákat, azonban akkor nem volt ilyen nyilván­
való az anyagi haszonszerzés vágya. M indezek fokozták a
pápasággal szem beni elégedetlenséget.

A búcsú a katolikus hitélet része. A latin „felmentés" szóból

ered. A magyar búcsú kifejezés a hívőre váró büntetéstől való elvá­
lásra, búcsúra utal. A katolikus felfogás szerint a gyónás szentsége
által az egyház képviselője mentesítheti a híveket a bűnökért járó
büntetés, az örök kárhozat alól. Előbb azonban a bűn elkövetése
miatt a tisztítótűzben (purgatórium) kell vezekelniük. A búcsúval
a tisztítótűz alól biztosít felmentést az egyház. Szükséges hozzá a fT ~ ] Kortárs karikatúra a búcsúcédulák árusításáról. A képen
gyónás, a bűnbánat és a kiszabott büntetések teljesítése. A búcsút L_J látható szerzetes Tetzelt, a búcsúcédulákat népszerűsítő
a görögkeleti egyház nem ismeri el, míg a protestáns felekezetek dominikánus szerzetest mintázza
egyenesen bűnnek tartják.
A bűnbocsánathoz kapcsolódik másik jelentése is: kegyhelyen Bizonyítsa be, hogy a karikatúra valóban a búcsúcédulák
(egy szent ereklyéje, csoda színhelye) tartott ünnep, amelyre tör­ árusítását gúnyolja ki!
ténő zarándoklat biztosítja a bűnbocsánatot.

11
A R EFO R M Á C IÓ KIBONTAKOZÁS A ES HAJASAI
A római Szent Péter-székesegyház és egy búcsúcédula (5.). A székesegyház a kereszténység második legnagyobb temploma: belső
hossza 211 méter, kupolájának magassága 132 méter, és 60 000 embert tud befogadni. Építése а XVI. század elején kezdődött, és
mintegy 120 évig tartott. Reneszánsz stílusban indult az építkezés, de befejezésekor már a barokk lett a korstílus
Nézzen utána, hogy az építkezés költségeinek előteremtése milyen politikai következményekkel járt! Melyek a reneszánsz stílus
jegyei az épületen?
T
„5. A pápa nem akar elengedni és nem is engedhet el
semmiféle büntetéseket, m int am iket ő saját belátása
szerint, vagy az egyházi szabályok értelm ében kirótt. [...]
21.Tévednek tehát mindazok a búcsúhirdetők, akik azt állít­
ják, hogy a pápai búcsú folytán az ember minden büntetéstől
megszabadul - üdvözül. [...]
36. Minden igaz, bűnbánó keresztyén elnyeri a büntetéstől és
a bűntől való teljes feloldozást, s ebből 6 a bűnbocsátó cédulák
nélkül is részesül.
37. Minden igaz keresztyén - akár él, akár m ár halott - ré­
szese a Krisztus és az egyház minden lelki javának, melyeket
Isten ugyancsak bűnbocsátó cédulák nélkül adott. [...]
43. Fel kell világosítani a keresztényeket, hogy jobb dolgot
művel az, aki a szegényeknek alamizsnát ad vagy a nyomorgót
segíti, m in táz, aki búcsút vásárol. [...]
82. [...] ha a pápa a Szent Péter-székesegyház felépítéséhez
szükséges nyomorult pénzért - ami gyenge indoklás - szám­
talan lelket vált ki a tisztítótűzből, akkor m iért nem üríti
ki a tisztítótüzet a szentséges szeretetre és a lelkek iszonyú
gyötrődésére való tekintettel, ami pedig mindennél igazsá­
gosabb indok lenne. [ .. .] ” (Részletek Luther 95 pontjából,
Wittenberg, 1517. október 31.)
I n l Gyűjtse ki, hogy a korabeli hitélet mely jellem zőit em-
U l l líti a dokumentum! Mit kifogásol ezekkel kapcsolatban
Luther? Milyen érvei vannak? Miért voltak hatásosak ezek az
érvek? Emelje ki a dokumentumból a katolikus hitelveket ta­
gadó részeket! Állapítsa meg, miben kívánja megváltoztatni
Luther az egyház szerepét! Magyarázza meg, miért váltott ki
éles ellenállást a korabeli katolikus egyházfőkből Luther alap­
tétele, „a hit által való üdvözülés" tana!
;
12
■?obannc3 canoicue i ptebamw £ edit fetí eOartfní pojenün -сояйТагшв ín fanra» negocio
3ubfleiin codemq; Loco depucame per KeuerédifTúfu 7 ^Baftriflirttü dominü don ЗоЫпс de
Жragonía •n'tuU íancö adriait! sacnofoncte «ошапс £ cdelie pbfm -CardinaUm «ройоВамг
de latere legatú ad bungorie ftobejfue er polonte Hegna S еалсаШто domino ni о Qipo
papa quarto defematű f idem faamué per prefenflee g>quia I м » ч (ш 3 f* > e f T * prfl-inr
defcúum f e a t ponendo 7 cownboendo ad Cippú pro ecpediíone facienda cőtra
impuffimos íurcoe Criföaiii nom‘e acrodfíimoo ЬоЛевшда ordmatóndprefan domíni legáti
3dco dedaramus q> pofiit ab jdonco conftíJorc M feeligédoabetfome Sente^cneet petíe
omnibus -conmttóer confeffís abfoni etafTequt fanaí 3abűei oön peceacorü rém ffioné in uita
Ti mortisarrículoplenariá 3ndulgéciaml>atüipfa Die Я (сс(ioie drú S m o cm id c *)ffldiiw ‘
<luadringemefimo CWuagefimo fo tm a 'S b fO Ü ld Ő ie
oOiíereamr tűi oípotödeus 7 cetera Dne nr ibüe p>űe te abfotoat et £ g o aucforitate beatorű
pcm'7 pauli apoícolorü 7 Sete Románé £cd íe műn in bac parte cómifa 7 ribicőeeffaabíoluo
feabommuinculo£ixommunicacú>ni9- SufpéfioníSTlní’dícriaUlfq^smiaa láncúd ab bök
generált/ aut fpít f i te prolans et reftítuo te cőmmtíoni fideüu 7 patheípacőm £ cdíaftkorá
Sacramétorú £ t eadé auaoutate ego ab íoluo te ab otbo peds tűk -Cőmü's et Coftfl» e d i oe
ob'.mset cőcedo ribi óim peccarorú nioiú plenaiiá remtffionem et remítto nbi omcepcnaa i pnd
feculoaut m purgatotío fackndaa Зп порикрпвтШ тГрШ шИапсйЯлеТ!
eW w -
L U T H E R M Á RTO N ÉS EGYHÁZA Luther Márton
Ágoston-rendi szerzetes római zarándoklata során m eg­
győződött a pápai udvar rom lott erkölcseiről. 1517 . októ­
ber 31-én Wittenbergben közzétette az egyházat bíráló és
annak m egújítását célzó 95 pontját. Az egyház teljes m ér­
tékben elutasította javaslatait. Erre a Lutherrel egyetértők
- akik között nagyurak, sőt ném et fejedelm ek is voltak -
nem ism erték el a pápa és a katolikus egyházfők hatalm át,
és új felekezetet hoztak létre. Kialakult a Luther nevéhez
kötődő új felekezet, az evangélikus (lutheránus) egyház ta­
nítása és szervezete.
Luther a Bibliához nyúlt vissza. Felfogása szerint az
em ber egyedül Isten kegyelm éből, a hit által üdvözülhet.
Elvetette az egyház gazdagságát és fényűzését, ezért le­
m ondott az egyházi adókról, és pártolta az egyházi birto­
kok világi kézbe kerülését (szekularizáció). Tagadta a pápa
különleges hatalm át és a szerzetesrendek szükségességét.
Elvetette a cölibátust (a papi nőtlenséget), am elyet a kép­
m utatás egyik forrásának tartott.
Növelni kívánta a világiak és csökkenteni az egyháziak
szerepét a hitéletben. Emiatt pártolta a két szín alatti ál­
dozást, s lefordította német nyelvre a Bibliát, hogy a nép
szám ára is hozzáférhető legyen.
A katolikusok hét szentségéből (keresztség, bérmálás, oltá-
riszentség, bűnbocsánat, egyházi rend, házasság, utolsó kenet)
csak kettőt (keresztség, úrvacsora) tartott meg. Az úrvacsorát a
katolikus felfogással ellentétben - amely szerint a szertartás során
a kovásztalan kenyér és a bor lényegileg átváltozik Krisztus testévé
és vérévé - csak jelképes szertartásként értelmezte (emlékezés az
utolsó vacsorára, Krisztus szenvedéseire).
 A pápa kiátkozta Luthert, majd V. Károly ném et-róm ai
császár is ellene fordult. A császárral szem ben álló fejedel­
mek azonban tiltakoztak (protestáltak - innen a protestáns
elnevezés), és a reform átor mögé álltak. így Bölcs Frigyes
szász választófejedelem oltalm a alatt W artburg várában
tudta lefordítani a Bibliát.
A császár és a protestáns fejedelm ek között kitört a há­
ború. Miután a szem ben álló felek kim erültek az öldök­
lő küzdelem ben, m egkötötték az augsburgi vallásbékét
(1555). Az egyezség érteim ében a fejedelmek szabadon
választhattak vallást, és alattvalóiknak is követniük kellett
őket (cuius régió, eius religio = akié a föld, azé a vallás). A
békét követően az északi és a keleti ném et területeken a
lutheránusok kerültek többségbe. Az új vallás ném et földön
kívül Skandináviában vált uralkodóvá, és jelentős pozíciókat
szerzett Ausztriában, valam int Csehország és M agyarország
ném et ajkú lakossága körében.

„Hogy a vallásszakadás dolgában a béke, amelyet [ . . . j a

11. ném et nem zet római szent birodalmának nagy ínsége
megkíván, a római császári felség - mi a ném et nem zet
róm ai szent birodalmának választófejedelmei, fejedelmei és
rendjei között létrejöjjön, (...) sem mi, a római császári fel­
ség, sem a szent birodalom választófejedelmei, fejedelmei és
rendjei a birodalmi rendek közül senkit az augsburgi hitval­
lás [az evangélikusok hitvallása], tanítás okából vallása és hite
m iatt erőszakos módon meggyőzni, megsérteni, vele hatal­
maskodni, vagy más módon lelkiism erete, tudása és akarata
ellenére ettől az augsburgi hitvallástól, vallástól, hittől, [...]
am int ezek fejedelemségeinkben, tartományainkban és ura­
dalmainkban jelen leg érvényben vannak vagy lesznek, elkény-
szeríteni, vagy ugyanezért bántalmazni vagy gyalázni nem
fogunk. Ellenkezőleg, ezen vallásnál [...], továbbá vagyonuk,
ingó és ingatlan javaik, tartományuk, alattvalóik, uradalmaik,
joghatóságuk, kiváltságaik és jogaik birtokában nyugodtan és
békén megmaradhatnak. [...] Azonban mindazok, akik a fent
em lített két valláshoz nem tartoznak, ebbe a békébe bele nem
értetnek.” (Az 1555-ös augsburgi vallásbéke)

I г ч | Állapítsa meg, mely kérdéseket rendezte a megállapo-

L u dás! Foglalja össze, mi a rendezés lényege! Flatározza
П т ] Készítsen szöveget a karikatúrához! Mi tette lehetővé a meg, kikre vonatkoznak az elfogadott pontok! Mely csoportok
L w J vallási vitákban a karikatúrák megjelenését és a lefordí­ dönthették el a vallásbéke alapján, hogy melyik felekezethez
tott Biblia tömeges terjesztését? csatlakoznak?

13
A R EFO R M Á C IÓ KIBONTAKOZASA ES HATASAI
„Akik az eleve elrendelést fürkészik, az isteni bölcsesség
.
12 legbelső rejtekébe hatolnak, s ha valaki gondatlanul és vak­
m erőén ront be ide, nem nyeri el, amivel kíváncsiságát jóllakathat­
ná, hanem olyan útvesztőbe lép be, amelynek nem találja majd a
kijáratát. Mert nem is illő dolog, hogy az em ber büntetlenül vizs­
gálhassa azt, am it az Isten önmagában akar elrejteni. Igéjében ki­
jelen tette akaratának azokat a titkait, amelyekről azt tartotta, hogy
velünk közölni kell, s csak annyit tartott közlendőnek, amennyiről
látta, hogy számunkra fontos, és nekünk használ. [...]
Eleve elrendelésnek pedig Istennek azt az örök elhatározását
nevezzük, amellyel önmagában elvégezte azt, hogy akarata szerint
mi történjék minden egyes em berrel.” (Kálvin: A keresztény vallás
tanítása, 1536)
I r-i I Értelmezze a szöveg alapján az eleve elrendelés fogalmát!
L i l i Tárja fel, milyen logikával érvel Kálvin az eleve elrendelés
mellett! Nézzen utána az interneten, mennyiben jelent eltérést a
katolikus felfogástól az eleve elrendelés tana!
14..
,Д királyságból könnyű a zsarnokságba átsiklani, de nem
sokkal nehezebb az előkelők uralmából a kevesek pártural­
mába, s még ennél is könnyebb a népuralomból a lázongásba ju t­
ni. [...1 Az emberek bűne és hibája idézi elő (...) azt, hogy bizto­
sabb és tűrhetőbb, ha a kormányzatot többen tartják kezükben,
hogy egyik a másiknak kölcsönösen tám ogatója legyen, hogy egy­
m ást tanítsák és intsék, és ha valamelyik a kelleténél továbbmegy,
többen legyenek bírák és m esterek szenvedélyének megfékezésére.
Ámde - bármiként ítéltessenek is meg az emberek cselekedetei -
az Úr mégis azok által egyformán saját művét hajtotta végre,
akik a fennhéjázó királyok véres kormánypálcáját összetörték, és
tűrhetetlen uralmukat m egsem misítették. Hallják meg ezt a fe­
jedelmek, és rettegjenek! Nekünk pedig a legnagyobb mértékben
óvakodnunk kell attól, hogy a felsőség tiszteletes méltóságának
azt a teljes tekintélyét, amelyet az Úr a legszigorúbb parancsokkal
szentesített, még ha méltatlanabbaknál látjuk is, [...] m egsértsük
[ ...]. M ert ha vannak most a néptől szerezve bizonyos felsőbbsé-
gek, amelyek a királyok önkényének korlátozására vannak felál­
lítva (aminők hajdan a lakedaimoniaknál a királyok ellenőrzésé­
re rendelt ephoroszok voltak [...], és am inő hatalommal talán a
mostani viszonyok közt működik az egyes országokban a három
rend, mikor országgyűlést tartanak), annyira nem vagyok az ellen,
hogy ezek kötelességszerűleg közbelépjenek a királyok dühöngő
önkényével szem ben.” (Kálvin: A keresztény vallás tanítása, 1536)
l i ^ l Határozza meg, milyen kormányzati rendszert tart jónak, és
L H I milyet rossznak Kálvin! Állításait bizonyítsa a forrásból vett
rövid idézetekkel! Állapítsa meg, hogy Kálvin szerint mi korlátozhat­
ja az uralkodót! Értelmezze a forrás alapján a „zsarnokölési elmé­
letet"!
14
A KÁLVINI R EFO R M Á C IÓ A reform áció m ásik
jelentős irányzatának létrehozása a Svájcba m enekült
francia Kálvin János nevéhez fűződik. Tanait A keresz­
tény vallás tanítása (röviden Institutiónak említett)
cím ű m űvében foglalta össze (1536). Az új felekezetet
mint G enf prédikátora szervezte.
Lutherhez hasonlóan Kálvin is a Bibliához nyúlt visz-
sza, de radikálisabban eltávolodott a katolikus hagyo­
m ányoktól. A fő kérdés szám ára is az üdvözülés, de
Kálvin szerint a M indenható m ár eleve eldöntötte, hogy
ki üdvözül, ki jut kárhozatra. Ez az eleve elrendelés (la­
tinul predesztináció) tana, am ely Isten teljes, az em beri
cselekedetektől befolyásolhatatlan hatalm át tám asztja
alá. Az em bereknek hinniük kell, hogy Isten üdvözülésre
választotta ki őket, és tisztes, dolgos életvitellel kell en­
nek m egfelelniük.
Kálvin is elvetette az egyházi fényűzést és vagyont. A
kálvinista tem plom okat egyszerű, puritán belső jellem zi
(tiltották a képi ábrázolást). A dolgos életet m egbecsül­
te, s nem tiltotta a munkával szerzett pénz kölcsönzése
után a m éltányos kamat szedését (az uzsorát elítélte). A
Kálvin által kiépített református egyházban nincs hierar­
chia. M inden közösség önálló volt, m elynek vezetésébe
a választott világiak (presbiterek) is beleszólhattak.
A kálvinizm us Svájcban, N ém etalföldön, M agyar-
országon, Skóciában és Angliában többségbe került, és
elterjedt Franciaországban is.
Kálvin elfogadta, hogy az uralkodók hatalma Istentől szár­
mazik, de jogosnak tartotta - a nép választott vezetőinek ré­
széről - a hatalmával visszaélő, zsarnokká lett uralkodó elmoz­
dítását. Gondolataiban az ellenőrzött hatalom jelenik meg,
mivel Kálvin a nép zsarnokságát is elítélte.
i
A reform áció alapvetően hitújítás volt, de nagy ha­
tást gyakorolt a társadalm i m ozgásokra is. így a polgá­
ri erények (m értéktartás, szorgalm as m unka, a vagyon
gyarapítása) beem elése a pozitív em beri értékek közé
elősegítette a polgári rendszer kialakulását.
AZ ANT1TRINÍTÁRIUSOK Az újítási lázban a reformáció­
nak egyre több irányzata született. Egy spanyol orvos, Miguel
Serveto (Szervét Mihály, 1511-1553) az őskeresztényi hagyo­
mányokat keresve a következetes egyistenhit alapjára helyez­
kedett. Elvetette a Szentháromságot, azaz Krisztus isteni ter­
mészetét és a Szentlélek létezését. A szentháromság-tagadók
(antitrinitáriusok) így tagadták Jézus isteni voltát.
Az üldözések miatt jelentősebb szerepet csak Lengyel-
országban és Erdélyben játszottak. Egyházzá Erdélyben szer­
veződtek (unitáriusok).
Az egymást követő irányzatok viszonyát jól jellemzi Szervét
sorsa. Genfbe, Kálvinhoz menekült oltalomért, azonban a
születő kálvini egyház megerősítésén munkálkodó Kálvin - az
inkvizícióhoz hasonlóan - nem tűrte az övétől eltérő vélem é­
nyeket, így máglyára küldte Szervét Mihályt (1553).
AZ ANABAPTISTÁK A reformáció egyik irányzata, az
anabaptizmus (újrakeresztelő) azt hirdette, hogy az ember
csak felnőtt fejjel dönthet arról, csatlakozni akar-e Krisztus
egyházához. Felkarolták a társadalmi elégedetlenséget.
Vezetőjük, Münzer Tamás (kb. 1490-1525) radikális társadal­
mi programot hirdetett: hívei az államhatalom megszünteté­
sét és vagyonközösséget követeltek. Nézeteiket erőszakosan
kívánták megvalósítani. Jobbágyok tömegei követték őket
Németországban, ami a német parasztháború kitöréséhez ve­
zetett (1524-1526). A tartományonként kirobbanó mozgalmat
a fejedelmek leverték.
 Alapelvek Hittételek Egyházszervezet

Luther Márton
csak két szentség

szerzetesség elvetése - egyház világi hatalmának tagadása

(Martin Luther) laza
(keresztség, úrvacsora),
(lutheránus) egyházszervezet

a szentek, ereklyék tiszteletének tilalma - cölibátus,

csak hit által lehet üdvözölni
(evangélikus)

a Biblia a sarokpont - a hitelvek és gyakorlat

Kálvin János

felülvizsgálatának alapja
az úrvacsora csak megemlékezés,

anyanyelvi igehirdetés
(Jean Calvin) önálló közösségek
predesztináció,
(kálvinista) szervezete
„zsam okölési" elmélet
(református)

A reformáció irányzatai
l b ] -------------------- ------------ — Szervét Mihály
(Miguel Servet) a Szentháromság tagadása,
szabad akarat, önálló
(szentháromság-tagadó)
jó cselekedetek beszámítanak közösségek
(antitrinitárius)
Gyűjtse össze azokat a
m hittételeket, amelyek a
(unitárius) az üdvözülésbe

reformáció szinte minden

irányzatára jellemzőek! Magya­ Münzer Tamás
rázza meg az azonosság okait! (Thomas Müntzer)
teljesen
(újrakeresztelő) felnőttkori keresztelés
Elemezze az irányzatok közötti (anabaptista)
független közösségek

különbségeket!

Északi-tenger
Balti-tenger

i Wittenberg
\ 1 5 1 7 /.
Lipcse

Nantes
715.98 C

^Augsbu)
' 1555
Katolikus
J J X J Református (kálvinista)
Evangélikus (lutheránus)
-$fTorda

Ш Anglikán/^.

____ "Görögkeleti .(ortodox^.;.;.;

Ц х ] Mohamedán
*1 5 6 8

W Antitrinitárius (unitárius)
— ^-^Anabaptista (újrakeresztelő;

OD Vallásbéke// Földközi-tenger Róma

Türelmi intézkedések ,— .
Ш Protestáns egyetem

A reformáció térbeli j n l Mutassa be a térkép alapján az egyes irányzatok földrajzi elterjedését! Elemezze a kiterjedés
in
kiterjedése U H lehetséges okait!
_________ _____ ___________ ________________„-J

15
 A HABSBURGOK FELEMELKEDÉSE
ÉS A KATOLIKUS MEGÚJULÁS

M erész Károly III. Frigyes -rííiV.

ném et király (1440-től) v l : . * •
Burgundia hercege német császár (1452-1493)| ку?" Portugáliai Eleonóra

1477 I. Miksa
Burgundi Mária 1469
ném et király ( 1486-tő l)1 : Kasztíliai Aragóniai
B urgu n d ia —>• -(D )-
német császár (1493-1519) Izabella Ferdinánd

1496 jg ( ö r ü it ) Johanna
I. (Szép) Fülöp
A vis-ház spanyol király -1 5 1 ■«-spanyol birtokok
Jü
II. (Jagelló :ló ) » - —
Ulászló)
Károly < :!:
III. János
Portugáliai
Izabella -a -1 I. spanyol király (1516-tól) (1490-1516)
.irály
iagyar és cseh király
j V. német császár (1519-töl)j ■--ár-' 4 .

.••К/;
‘ ■í: v •
Ferdinánd Г?
osztrák főherceg (1521-fől)
1521 g j Jagelló Anna
-(D)- m agyar és cseh
magyar és cseh király (1526-tól) < - korona
német császár (1556-tól)

Habsburg Mária

spanyol ág osztrák ág A katona V. Károly. Lovagi

II. Fülöp
« m Miksa
nevelést kapott Németal­
Mária £S( spanyol király (1556-tól) osztrák főherceg (1564-tőf földön, m ajd spanyol király
Manuéla -(D)- portugál király (1580-tól) m agyar és cseh király (1564-től) lett, míg spanyol neveltetésü
ném et császár (1564-től)
öccse, Ferdinánd Ausztria
í U ralkodócsalád utolsó nőtagja g j Uralkodócsalád nőtagja, akinek a házasságkötés után elhaltak a testvérei élére került

S A Habsburgok térnyerése A SPANYOL ABSZOLUTIZM US Kasztília és Aragónia

П - П Kövesse nyomon a Habsburgok felemelkedését! Gyűjtse
U Ü össze az ábrán szereplő országokat és tartományokat!
Hogyan szerezték meg ezeket a Habsburgok?
T spanyol fennhatóság alatt állt, új nagyhatalom született.
egyesülésével létrejött a rendi felépítésű Spanyolország
(1479). Az új állam Amerika felfedezésének idején (1492) si­
kerrel fejezte be a reconquistát, a mórok kiszorítását az Ibériai­
félszigetről. Miután Aragónia révén Dél-itália jelentős része is
A Habsburgok házassági politikájuk eredményeként а XV.
század vége óta egyre újabb tartományokat és országokat sze­
reztek meg. Családi kapcsolatok révén került Habsburg Károly
Spanyolország élére, ahol I. Károly néven uralkodott (1516-
1556). Az Indiák (a frissen gyarmatosított Amerika) aranyára
támaszkodva fényes udvart tartott fenn, s az uralkodótól függő
zsoldossereget és flottát hozott létre. Erre az erőre alapozva
és az inkvizíció támogatásával visszaszorította a rendeket,
akik a Németalföldről érkező és kezdetben spanyolul alig be-

H ab sb u rg K ároly
«fim
l. K ároly B urgu n d ia , A u s z tria V. K á roly
(spanyol király) stb. h e rc e g e (n ém e t-ró m a i c s á s z á r)

------------ v ------------------ — у----

1 — * — — * —
kö zpo n ti h iva ta lo k

h ad ü g y p é n zü g y

királyi fe ls é g jo g ala p ján ko rm á n yo z

о ) z s o ld o s h a d s e rö g ^ >
N
СЛ
-О
со pénz >
ю
X

rendi ö n k o r m á n y z a to k

Miksa császár, Szép Fülöp, Burgundiái Mária, a későbbi 4. |A kibontakozó spanyol abszolutizmus
Károly, Ferdinánd császár és II. Lajos magyar király

Derítse fel a családi képen szereplők közötti kapcsolato­

kat a családfa (1. forrás) felhasználásával! Ismertesse a
0 Mutassa be az abszolutizmus és a rendi dualizmus kö­
zötti különbségeket! Vitassák meg, hogy erősítette vagy
gyengítette-e a Habsburg Birodalmat politikai felépítése és ha­
kapcsolatok politikai jelentőségét! talmas kiterjedése!

16
 Tartományok Az elüldözöttek száma
Valenciából 117 000 fő
A mórok kiüldözése Spanyolországból (1609)
Katalóniából 4 000 fő e
Aragóniából 61 000 fő 1,1
Murciából 14 000 fő p T j Nézze meg a történelmi atlaszban a táblázat-
Andalúziából 32 000 fő ban szereplő tartományokat! Milyen okai le-
Kasztíliából 45 000 fő hettek az elűzöttek számában mutatkozó tartómé-
nyok közötti eltéréseknek?
Az uraik által a kiüldözéstől megvédett mórok 200 000 fő

szélő uralkodóval amúgy is ellenségesek

voltak. Új uralmi rendszer jött létre, az
abszolutizmus. A döntéseket az uralkodó
által kinevezett titkárok készítették elő, a
végső szót azonban az uralkodó mondta ki.

Az inkvizíció támogatta a király hatalmát,

azonban megőrizte politikai önállóságát. Az
eretnekek mellett elsősorban a muzulmán
időkből Spanyolországban maradt és addig
nem háborgatott zsidók és a mórok ellen lépett
fel. Kezdetben áttérésre kényszerítették, ám a
XVI. század második felétől több hullámban el­
üldözték őket a félszigetről. Vagyonuk elkobzá­
sa az állam számára bevételt jelentett. Azonban
hosszú távon e lépés hozzájárult Spanyolország
gazdasági hanyatlásához, mivel a mórok fejlett
földművelést, kézműipart űztek, a zsidók pe­
dig jelentős szerepet játszottak az iparban és a
pénzügyietek lebonyolításában.
\ V fi N1
A HABSBURG-VALOIS PÁRHARC
A családi hagyományok és a fejedelmeknek 6. A zsidóság vándorlása a XV-XVII. században
kifizetett hatalmas összegeknek köszönhe­
tően V. Károlyt megválasztották a Német­
római Birodalom császárává (1519-1556).
03 Kövesse nyomon a zsidóság vándorlását a korszakban! Tárja fel a népmozgá­
sok politikai és kulturális okait és következményeit!
;...]

A kezében összpontosuló óriási hatalom

félelmet váltott ki riválisaiból. □ Osztrák Habsburg-birtokok ,— / \ Északi-
Károly térnyerése leginkább I. (Valois) d ] Spanyol Habsbúrg-birtokók 7 ANGOLBA íün3er
Ч - Francia hatalmi törekvések—Ц KIR. у N j ,
Ferenc (1515-1547) francia király terveit -Ч - Török hatalmi törekvések я^Ш г ::
keresztezte, aki a központosított és egy­ i - 4 - Spanyol hatalmi törekvések
ségesülő Franciaországra támaszkodva
Itáliában akart hódítani. (Ferenc a császári
trónért is Károly legfőbb vetélytársa volt.)
így a Flabsburgok és a Valois-k párharca
Itáliában robbant ki. A spanyol zsoldosok
legyőzték a lovagi hagyományokat őrző
francia sereget (Pavia, 1525).
A Habsburgok további terjeszkedésé­
től tartó hatalm ak (Franciaország, Velen­
ce, Milánó, Firenze és a
pápa) a cognaci ligába tö­
mörültek (1526). A kilá­
tástalan helyzetben Ferenc
még az oszm ánokkal is szö­
vetkezett a Habsburgok
ellen. A szultán hadat
indított a Habsburg te­
rületek (elsősorban M a­
gyarország) ellen, de a fran­
ciák alulm aradtak a küzde­ A Habsburg-Valois párharc а XVI. században és a korszak legjobb zsoldosai,
lemben (cateau-cambrésis-i
'' J a német landsknechtek (8.)
béke, 1559), kiszorultak Itá­
liából, bár a Német-római I n i Miért került szembe egymással a két uralkodóház? Miért Itália volt összecsa-
L 'll pásuk fő színtere? Mely érdekek hozták össze a cognaci liga tagjait? Nézzen
Birodalom néhány városát
utána az interneten a német zsoldosok fegyverzetének és harci értékének!
a megkaparintották (pl. Ver­
dun).
A H A B S B U R G O K FELEM ELK ED ESE ESA KATOLIKUS M EGÚJULÁS

I I . FÜ LÖ P V. Károly nem tudta m egvalósítani eszm ényét,

„Mikor szem lét tartottak, látták, hogy az egyesült hajó­
had a pápa 19, a spanyol király 81 gályájából, 20 egyéb
hajóból és a velenceiek néhány nagyobb teherhajójából, 103
máltai hajóból és a savoyai herceg 3 gályájából áll. [...] A tö­
rök flotta Lepantóból indult ki Ali tengernagy Tunisz és Algír
vezérpasájának parancsnoksága alatt. [...] A török hajóhad
alig érkezett a Cursolariai-sziget fokához, am ikor szem beta­
lálta magát az ellenséggel. Ekkor mindkét fél csatasorba állt,
mindegyik három, félhold alakú sort alkotva. [...]
Már négy órája küszködtünk a megátalkodott pogánnyal,
és az igen elkeseredett küzdelem még mindig nem hozott
eredményt. [...] Ekkor a legnagyobb gályák, amelyek így az
élre kerültek, ágyújukkal tüzelni kezdtek az ellenség sűrűn
álló hajóira, és több török hajót el is süllyesztettek. [...]
Most az ellenség a mi hajóinkba igyekezett csáklyáival be­
lekapaszkodni, és az ezután bekövetkező küzdelemben kellett
bebizonyítani, hogy melyik fél a vitézebb. [...]
A küzdelem tovább folyt, am ikor egyszerre azt láttuk, hogy
a pogányok hajói megfordulnak, és igyekeznek tőlünk eltá­
volodni. Az történt ugyanis, hogy Ali vezérpasát, a törökök
tengernagyát csata közben megölték, fejét levágták, és lán­
dzsára tűzve diadalkiáltások közt m utogatták a mieink. [ ...] ”
(Saranzo Alvizar, 1571)
az egységes keresztény Európát. Sőt, a reform áció terjedé­
sével m élyültek az Európa népei, országai közti szakadékok,
így Károly lem ondott a hatalom ról (1556). Fia, II. Fülöp
(1556-15 98) örökölte a spanyol trónt, N ém etalföldet,
Itáliát és a gyarm atokat, a ném et-róm ai császári cím öcs-
csére, I. Ferdinándra szállt (1556-1564). (Ferdinánd ekkor
már az osztrák tartom ányok, Csehország és M agyarország
királya volt.)
Fülöp abszolút hatalm át az ügykörök szerint felállí­
tott központi hivatalok (tanácsok) és az uralkodótól füg­
gő erős zsoldoshadsereg biztosították. Uralkodása alatt
Spanyolország vitathatatlanul Európa legerősebb katonai
hatalmává vált. A magas adók azonban egyre jobban alá­
ásták a spanyol gazdaság helyzetét.
Spanyolország a Földközi-tenger medencéjében felvette a har­
cot az oszmánokkal: a lepantói csatában (1571) a pápasággal és
Velencével szövetségben megállították a török előretörést.

Flatározza meg a történelmi atlasz segítségével, hogy

mely térségben zajlott a csata! Sorolja fel, mely államok
hajóhada aratott győzelmet a török felett! Mutassa be, hogy :
a leírás szerint mely tényezők biztosították a győzelmet a ke­
resztényeknek! Értékelje a lepantói csatát keresztény és török
nézőpontból egyaránt!

I '" "
II. Fülöp és gyermeke, Károly (Carlos)

| гч | Nézzen utána Don Carlos történetének az interneten! Mi

U - J lehetett az oka, hogy a spanyol Flabsburgok közül sokan
terheltek voltak?

A Fülöp által építtetett új hatalmi központ, az Escorial. Egyszerre volt palota, templom, könyvtár és temető

18
SPANYOLORSZÁG HANYATLÁSA Spanyolországba
özönlött a gyarm atok kincse, köztük az arany. Ez azonban az
európai átlagnál m agasabbra em elte az árakat. Em iatt cél­
szerűbb volt külföldről behozni (im portálni) a term ékeket,
mint hazai földön előállítani. így a gazdagság nem a fejlő­
dés, hanem a gazdasági leépülés forrásává vált. Elsorvadt
az ipar és a m ezőgazdaság. A szántóföldekből juhlegelőket
hoztak létre, ahol a kitűnő gyapjat adó m erinó juhok legel­
tek. (A gyapjút Ném etalföldre exportálták, ahonnan a tex­
tíliákat im portálták.) A m egélhetésüket vesztett városlakók
és parasztok töm egei kivándoroltak a gyarmatokra.
Az abszolutizm us gazdaságpolitikája tovább rontotta a
helyzetet. Mivel kiterjedése révén a Habsburg Birodalom
szinte m inden európai háborúban érdekelt volt, a hadsereg
fenntartására a gyarm atok kincsei sem voltak elegendőek.
Emiatt magas adókkal sújtották a lakosságot, am i felgyorsí­
totta a hanyatlás folyam atát.
H absburg B irod a lom
H absburg ko rm án yza t
e rő te lje s ka to licizm us
a bszo lu tizm us ‘
n a g y kiterjedés
| tér ki a szerző ebben a rövid részletben! Keresse meg a térké­
S p a nyo lorszá g
(n e m e s fé m b á n y á k ) ] í m aga s I í m a ga s
1á rszin ti 1 adók
с» ü lte tv é n ye k
0 ü
nem fe jlő d ik a z ipar,
< (k iv á n d o rlá s ( hanya tlik a m e zőg a zd asá g
g ya rm a to k
„Bár a spanyolok uralma alatt vannak azok a földek,
ahonnan oly nagy bőségben nyerjük az aranyat és ezüs­
töt, mégis kevesebbjük van belőlük, m int más népeknek. Ez
a tény is azt mutatja, hogy az aranybányák nem gazdagítják
oly mértékben az országot, m int a kereskedelem. [... ] Úgy lát­
szik, hogy Spanyolország hanyatlásának egyedüli oka az, hogy
elhanyagolja a kereskedelmet és nem létesített nagy számban
manufaktúrát [ipari üzemet] a hozzá tartozó országok hatal­
mas területén.
Külföldi eladásaink és vételeink óriási aránytalanságából,
valamint egyéb, mindenki előtt ism eretes okokból arra követ­
keztethetünk, hogy Spanyolországból évente átlag 15 millió
piasztert aranyban és ezüstben visznek ki. [...]
Egy 24 évvel ezelőtt őfelségének benyújtott jelentés sze­
rint Nyugat-India felfedezése után, 1492-től 1595-ig Nyugat-
Indiából 2 milliárd peseta aranyat és ezüstöt hoztak be
Spanyolországba, tehát 103 év alatt átlag 20 m illiót évente, s
megközelítőleg ugyanekkora nem nyilvántartott összeget, és
az egész mennyiségből Spanyolországban nem maradt több,
m int 200 m illió peseta; 100 millió pénzben, 100 millió ingó­
ságban.” (Ustariz, X V III. századi spanyol gazdasági szakíró)
I q l Mi a véleménye a szerzőnek az országba áramló nagy
L * Z J mennyiségű arany hatásairól? Állapítsa meg, miben látja
a problémákat! Határozza meg, mely fontos tényezőkre nem
pen Nyugat-lndiát!
15.
Spanyolország hanyatlása
I r j l Milyen hatást gyakoroltak a spanyol gazdaságra a gyar-
L C J matok? Mely tényezők vezettek a kedvező körülmények
ellenére a spanyol gazdaság hanyatlásához?
19
A H A B SB U R G O K FELEM ELKED ESE ES A KATOLIKUS M EGÚJULÁS
! oktatás fejlesztése - papképzés
hitéletre koncentrálás < szem ben, ugyanakkor hozzáláttak az egyház m egújításához
új szerzetesrendek - jezsuiták (oktatás, téríti ÍS),
piaristák (oktatás), kamilliánusok (gyógyítás)
és más rendek alapítása ,
barokk - irodalom, hitviták, képzőművészet
misztika, építészet - lenyűgöző terek
a pápai hatalom, a hierarchia megerősítése 3 r!
dogmák megerősítése (szentek és
) tosnak tartották az oktatást, magas színvonalú iskolákat
ereklyék tisztelete, hét szentség, cölibátus) JE
tiltott könyvek listájának bevezetése - index) -S
az egyházi vagyon megerősítése
inkvizíció felállítása és működtetése -
együttműködés a világi hatalommal
16. Katolikus megújulás és ellenreformáció
| r j J Határozza meg a két fogalom tartalmát és egymáshoz
való viszonyát!
T~
Loyolai Szent Ignác (1491-
1556). Katona volt, aki „a
játékban, a nők körüli forgo-
lódásban, a verekedésben és a
hadakozásban” lelte örömét.
Egy várostromnál francia
ágyúgolyó roncsolta szét a lá­
bát. A hosszú gyógyulása alatt
kezébe került olvasmányok
(pl. Jézus életéről) hatására
kezdett vallási kérdésekkel
foglalkozni, és a katolikus val­
lásért való küzdelemben talál­
ta meg élete értelmét
Nézzen utána, milyen közös vonások vannak Loyolai
Szent Ignác és Assisi Szent Ferenc életében!
„Bárki, aki társaságunkban, melyet Jézusról kívánunk
18. elnevezni, a kereszt lobogója alatt Isten harcosa kíván
lenni, és csak az Urat és annak földi helytartóját, a pápát akar­
ja szolgálni, az ünnepélyes szüzességi fogadalom után lélek­
ben legyen felkészülve arra, hogy olyan társaság tagja lesz,
melynek célja a lelkeknek a keresztény élet és a keresztény
tanok szerinti gondozása, a hit terjesztése nyilvános prédi­
kációk útján, Isten igéjének szolgálata, lelkigyakorlatok és a
gyermekek és a kereszténységet nem ism erők tanításában és
a gyóntatásban megvalósuló szeretetszolgálat révén, illetve
a keresztények hitben való m egerősítése.” (A jezsuita rend
alapszabályzatából, 1540)
П т ] Határozza meg, milyen célokat tűztek ki a jezsuiták!
L 1—! Magyarázza meg, miért tudták eredményesen felvenni
a harcot a reformációval!
20
ELLEN R EFO R M Á C IÓ , KATOLIKUS M E G Ú JU ­
LÁS A katolikus egyház fölvette a harcot a reform ációval
is. A harc és a megújulás együtt jelentkező folyam atát el­
lenreform ációnak és katolikus m egújulásnak is nevezik. A
két m eghatározás értékítéletet is hordozhat, mivel a folya­
m atnak m ás-m ás oldalát emeli ki.
Loyolai (Szent) Ignác m egalapította a jezsuita rendet
(1540), m ely fő feladatának a katolicizm us védelm ét tekin­
tette. A rend erősen központosított felépítésű volt, élén a
generális állt. Átvették a reform áció m ódszereit: igyekeztek
3 közvetlen kapcsolatba kerülni a lakossággal (prédikációk,
hitviták) és élm ényszerűbbé tenni a hitéletet. Nagyon fon­
я
hoztak létre. A képzett jezsuiták királyokat, főnem eseket és
az egyszerű em berek töm egeit térítették vissza a katolikus
| hitre (rekatolizálás).
-ro A meggyőzés m ellett alkalm azták az erőszakot is: pápa­
N
CD
ság ismét életre hívta az inkvizíciót (1542), am ely a katoli­
О kus országokban lépett fel az új tanok hirdetőivel szem ben.
-C
CD Összeállították a tiltott könyvek jegyzékét (Index, 1559). Az
ezen szereplő m űvek olvasása büntetéssel járhatott.
A m egújulást szolgáló reform okat a tridenti zsinaton vi­
tatták meg, és fogadták el (1545-15 63). Felléptek a refor­
m áció által is bírált visszásságok ellen. A búcsút m eghagy­
ták, de szabályozták évszázados gyakorlatát és m egtiltották
a búcsúcédulák árusítását. M eghirdették az egyház erkölcsi
m egújulását. Szintén a reform ációt követve iskolákat és
nyomdákat hoztak létre. Nagy gondot fordítottak a hitélet­
re; itt - szem ben a reform ációval - nagy szerepet szántak a
külsőségeknek, a pom pának is.
Kitartottak a katolicizmus hagyományai mellett: nem
csorbították, sőt növelték a pápa hatalm át, hangsúlyozták a
szentek tiszteletét, m egerősítették a szerzetesi m ozgalm at.
A katolikus m egújulás megállította a reformáció terjedé­
sét. A katolikus állam hatalom segítségével Franciaországban,
Csehországban, Ausztriában és részben M agyarországon is­
mét a katolicizm usé lett a vezető szerep.
ф A pápa hatalmának, szerepének megerősítése.
ф A püspökök kötelesek állandóan egyházmegyéjükben tartóz­
kodni!
ф A püspökök kötelesek felügyelni a rájuk bízott papság erköl­
cseire és arra, hogyan látják el feladataikat!
ф Szem inárium ok (papnevelő intézetek) felállítása.
ф A búcsűcédulák árusításának eltörlése.
ф Tilos az egyházon belüli tisztségek és jövedelmek halmozása!
ф Megerősítették a gyónás szentségét, a tisztítótűzről szóló
dogmát és a szentek tiszteletét.
ф A tiltott könyvek jegyzékének (Index) összeállítása.
A tridenti zsinat legfontosabb határozatai
П т 1 A hitélet mely területeit reformálta meg a zsinat? Mit
L c J nem változtatott meg a katolikus egyház? Mi ennek
az oka?
A BÁROKKÁ katolicizm us m eg­
újulásával együtt született meg a
barokk. Az új korstílus teret adott
(az építészetben, a képzőm űvé­
szetben, a zenében és az irodalom ­
ban) az érzelm ek kifejezésének.
Mozgalmassága, am elyet a fények
LWittenbérg
és árnyékok játéka is fokozott, az
érzelmi túlfűtöttséget és az em ­
bernél hatalm asabb erők jele nlé ­
tét mutatja. A monumentalitás - Nantes
különösen az építészetben - Isten,
az egyház és az uralkodók hatalm át
egyaránt kifejezte. A barokk építé­
szet a jezsuiták római tem plom át, Jrident^P Torda
,1 5 4 5 ^ 5 6 :
az II Gesüt (1575) követte. A tem p­ И - ' t A katolicizmus X V lfs z á z a d i előretörés! j 1568
lom okban a vallásos révületet áb­ [ Katolikus
rázoló szobrok és a dús aranyozás j= í /\ '-A 7 Л и И Ц .
I Református (kálvinista)^
jól kapcsolódott a hívek m egnye­
И X j Evangélikus (lutheránus)
rését szolgáló látványos szertartá­ Vkam illiánusok
M A I Anglikán J x ^ Г 1(582 \
Q j) ; Vallásbéke ...... <;
sokhoz. jezsuiták
R óm ák I Á barokk terjedésé Ч -Х -Х -Х
I____ I Görögkeleti (ortodox) V 2 Z а XVII. s z á zad b a nX -o H -X -
liaristák X Л . X -X rX -X
1621 n r Uj katolikus szerzetesrendel
Mohamedán-7

A katolicizmus földrajzi kiterjedése a XVI-XVII. században

| r-j | Mely területeket veszített el a katolicizmus а XVI. században? Hol sikerült а XVII. szá-
L d zadban a katolicizmusnak visszahódítani pozícióit? Mi jellem ző ezekre a területekre
(hatalmi helyzet, politika, társadalom, gazdaság)?

A Loyolai Szent Ignácról elnevezett győri templom belse­

je. Magyarország egyik legkorábbi barokk temploma volt
(XVII. század közepe)

p r j l Határozza meg a két templom (21. és 22.) alapján a

L d barokk építészet főbb jellegzetességeit! Fedezze föl a
barokk stíluselemeket a római Szent Péter-székesegyházon
(12. oldal)! A képen ábrázolt győri templom ma a bencéseké.
Az II Gesü, a jezsuiták róm ai temploma, a barokk építé­ Nézzen utána az interneten, mi ennek az oka!
szet első jellegzetes épülete
T " ---------------------------------------------------------------

21
 A TŐKÉS TERMELÉS KIBONTAKOZÁSA
HOLLANDIÁBAN ÉS ANGLIÁBAN

[ I K a to liku so k .
H O LLA N D IA MEGALAKULÁSA Ném etalföld m ár
I I K á lvin istá k , а XIII. század óta Európa egyik legfejlettebb területe volt,
о N ém e ta lfö ld határa
am it fejlett textiliparának és a Hanza-kereskedelemnek
U tre chti unió köszönhetett. A nagy földrajzi felfedezések tovább erősí­
tették a terület gazdaságát (forgalm as kikötővárosok, pl.
Antw erpen, Am szterdam ).
A rendi önkorm ányzattal bíró tartom ányok а XV. század
végén a burgund örökséggel Habsburg fennhatóság alá ke­
rültek. A tartom ányok haszonélvezői voltak a spanyol ura­
lom nak. Ipari term ékeiket (főleg a posztót) Spanyolországba
exportálták, így ide áram lott a gyarm atokról szárm azó ne­
mesfém jelentős része.
A spanyol hatalom és a németalföldi tartom ányok viszo­
nya akkor romlott meg, amikor drasztikusan megemelték az
adókat (a spanyol kincstárnak nagyobb bevétele volt innét,
mint az amerikai gyarmatokról), és az itteni protestáns terü­
leteken megkezdték az inkvizíció bevonásával a katolicizmus
terjesztését. A tartom ányok fellázadtak. A hosszú küzdelem ­
ben az északiak kivívták függetlenségüket (1566-1609). A
déli tartom ányok spanyol uralom alatt maradtak.
Bors
P o sztó Az északi városokban tömegmozgalmak törtek ki, ezért a veze­
• Hal tő réteg megegyezésre hajlott a spanyolokkal. Fülöp azonban Álba
J t Bőr herceget küldte Németalföldre (1567), aki katonai eszközökkel
[“T ő zsde
ф K á trá n y akarta letörni az ellenállást. Durva fellépése egységbe kovácsolta
E züst
| G abona , " a ^ A ra n y -
a mérsékelt és radikális csoportokat.
| i — Ip a rcikk r G yapjú
AfelkelőkOrániai Vilmos vezetésével a szárazföldön védekeztek,
a tengeren támadtak. A kudarcokat követően a spanyolok enged­
tek, ugyanakkor a katolikus többségű déli tartományok m egriad­
Németalföld a XVI-XVII. században
tak a fanatikus kálvinistáktól, így kiegyeztek Fülöppel. Az északi,
kálvinista többségű tartományok tovább harcoltak, és megkö­
0 Jellemezze Németalföld gazdasági viszonyait! Kövesse tötték az utrechti szövetséget (1579), amely a későbbi Hollandia
nyomon a térség politikai változásait! Keressen össze­ alapját jelentette. Miután a hollandokat támogató Anglia veresé­
függéseket a gazdasági, vallási és politikai változások között! get mért Fülöp hajóhadára (1588), a gyengülő Spanyolország elis­
merte Hollandia függetlenségét (1609).

A SZABAD VÁLLALKOZÁSON ALAPULÓ GAZ­

DASÁG A különváló északi tartom ányokból
m egalakult állam szövetség, Hollandia egy év­
századra a világtengerek urává vált. A kis ország
a közvetítő kereskedelemben játszott vezető sze­
repet (m ás területek áruit szállították). A holland ha­
A „tulipánmánia” egyik főszereplő­ jósok а XVII. században sorra hozták létre gyarmatai­
2. je. A hollandokon а XVII. század elején
kat: a Holland Kelet-indiai Társaság (1602) az Indonéz­
úrrá lett az akkor megjelenő egzotikus szigetvilágban rendezkedett be, Észak-Am erikában
növény, a tulipán imádata. Gazdagok és
m egalapították Új-Am szterdam ot (a mai New York), és
szegények egyaránt meg akarták szerezni
a hagymáit. A kereslet oly mértékben nőtt, m egvetették lábukat Afrika déli csücskében, Fokföldön.
hogy az 1602-ben Amszterdamban megalakult Terjeszkedésük a hollandokat rövidesen szem beállította a
árutőzsdén is bevezették a tulipánhagymák keres­ m ásik feltörekvő tengeri hatalom m al, Angliával.
kedését. A hagym ák ára rohamosan emelkedett,
azonban mint minden termék eseté­
ben, egyszer csak „kidurrant a lufi”: Egy darab
Tulipánfajta Viszonyítás
m ár nem volt a tulipánhagymára tulipánhagyma ára
vevő. Az árak esni kezdtek. Akik 400 perit (= 4400 1 tonna búza kb, 110
Admiral Liefken
a vagyonukat tulipánba fektették, gulden) gulden
azok jelentős veszteségeket szen­ 106 perit (= 1590 1 tonna rozs kb. 65
vedtek Childer
gulden) gulden
Admiral van dér 446 perit (= 1338
I m i Nézzen utána atőzsde működésének! Keressen 1 ökör kb. 115 gulden
Eyck gulden
U Ü XX-XXI. századi példákat egy árucikk árának
tőzsdei szárnyalására, majd összeomlására! A tulipánhagymák ára különböző időpontokban

22
 Németalföld északi részén fejlett mezőgazdaság bontakozott ki.
A hollandok folytonosan küzdöttek a tengerrel. Védték földjeiket,
és igyekeztek termőföldeket elhódítani a tengertől. Gátakat emel­
tek, és az azok mögött összegyűlt vizet szélmalmokkal emelték
vissza a tengerbe. Az újonnan művelésbe fogott szántókon feudá­
lis kötöttségek nélkül gazdálkodtak. Mivel a termőföld drága volt
és nem állt korlátlanul rendelkezésre, csak az intenzív termelés
volt kifizetődő. Parasztok és nemesek egyaránt a belterjes gazdál­
kodásra tértek át, és bérmunkát alkalmaztak.

А XVI. századtól a kézm űipari term elésben a céhek sze­

repét m indinkább átvették a manufaktúrák. Ezek olyan
üzemek, am elyeket befektethető pénzzel, tőkével rendel­
kező vállalkozók létesítettek és am elyekben bérmunkások
dolgoztak. (A m anufaktúráról részletesen Angliánál írunk.)
H ollandiában tehát mind a m ezőgazdaságban, mind az
iparban kötöttségektől m entesen bontakozott ki a term e­
lés, ami nagy lendületet adott a gazdasági fejlődésnek. A
spanyolokkal folytatott küzdelem ben ezt az új, szabad vál­
lalkozáson alapuló rendszert is m egvédték a hollandok. | 5. ] A tőzsde működése

I n l Mutassa be a tőzsde működését! Mennyiben szolgálta

L 1 1 a gazdaság fejlődését és a tőkés rendszer kialakulását a
tőzsde?

„Az egész világ számára csodának látszik, hogy ilyen

kis ország, amely kisebb, m int két jobb grófság nálunk,
amelynek kevés természeti kincse, élelmiszerkészlete, erde­
je , vagy más, háborúhoz vagy békéhez szükséges tartaléka
van, ennek ellenére olyan rendkívüli bőségben rendelkezik
mindezek felett, hogy a saját szükségletein kívül (amelyek
igen nagyok) másokat is el tud látni, és valóban el is lát, más
államoknak hajókat, tüzérségi fegyvereket, felszereléseket,
gabonát, puskaport, golyót stb. ad el és mindent, m it szor­
galmas kereskedelmük révén a hollandusok a világ minden
sarkából összeszednek. E tekintetben ezek éppoly károsak
m ások (különösen Anglia) szempontjából, akiket kiszoríta­
nak a piacokról, m int amilyen gondosak a maguk helyzetének
m egerősítésében. Pedig ahhoz, hogy mindezt elérjék, és még
ennél is többet elérjenek, kevés eszköz állott rendelkezésükre
a halászaton kívül.” (Thomas Mun, XVII. századi angol gaz­
[ Г ] H olland kereskedelmi hajók
dasági szakember Hollandiáról)

0 Milyen típusú hajókkal rendelkeztek a hollandok? Mi

tette lehetővé, hogy a XVI-XVII. században ők uralták a
közvetítő kereskedelmet? Keressen a történelmi atlasz megfe­
lelő térképein holland felfedezőket!
T daság fejlődése!
A TŐKÉS TERM ELÉS KIBONTAKOZÁSA A N G ­
LIÁBAN A nagy földrajzi felfedezések Angliában is je ­
lentős változásokat okoztak. Az árak növekedése és a piac
bővülése itt is a termelés felé irányította a tőkéket (a be­
fektethető pénzeket), hiszen nagyobb nyereséget lehetett
remélni a term elésből, mint a kölcsönüzletekből.
Az átalakulás a mezőgazdaságban indult m eg, mivel
megnőtt az igény az élelmiszerek és a textiliparnak nyers­
anyagot adó gyapjú iránt. A juhtenyésztés - m elynek kedve­
zett az óceáni klíma - Angliában régi hagyom ány volt, már
а XIII. században szállítottak gyapjút Flandriába. A nagyobb
haszon rem ényében a földbirtokosok egyre több helyen
vették saját kezelésbe a közös földek, valam int a bérlők par­
celláinak mind nagyobb részét, és azokon juhlegelőket léte­
sítettek. A folyam atot bekerítésnek nevezzük (elkerítették
a földjeiket).
I n l Fogalmazza meg, hogy a holland gazdaság mely jellem -
L t ü zőit említi a forrás! Állapítsa meg, hogy a hollandok mely
tevékenységét tartja veszélyesnek a szerző Angliára nézve!
Magyarázza meg, mely okokra vezethető vissza a holland gaz­
T -----------------------------------------------------------------
„Amszterdamból közük velünk, hogy két kereskedelmi
7. hajó érkezett oda Brazíliából cukorral. Azok hozzák a
hírt, hogy Brazíliában maradt az az öt hadihajó a két élelm i­
szert és felszerelést szállító hajóval, amelyek az elm últ m ár­
ciusban indultak el Kelet-Indiába. Ott ezek a hajók a cukor­
szállító hajókat rabolták ki, 4 ezer láda cukrot zsákmányolva
rajtuk, azonkívül, hogy az egész parti lakosságot kirabolták.
Mintegy hat hétig maradtak a szárazföldön, és elhatároz­
ták, hogy a Bahia nevű helységben várat építenek, és ezt a
területet továbbra is birtokukban tartják.” (A Fuggerek újság­
jából, 1604)
T
l'irjjl Milyen folyamatról tudósít a forrás? Nézzen utána a tör-
U U ténelmi atlaszban, hol alakultak ki holland gyarmatok!
Hogyan hatott a függetlenség megszerzése a holland gazdaságra?
~ I---------------------------------------------------------------
23
A TŐ K ÉS TERM ELÉS KJBONTAKOZÁSA H O LLA N D IÁ BA N ÉS ANGLIÁBAN
Kövesse nyomon a folyamatot! Mely tényezők vezettek a
bekerítések megindulásához? Milyen hatással volt a be­
kerítés a mezőgazdaság színvonalára?
„Nemrégiben egy bizonyos John Pom er [...], mihelyt
9. birtokba ju to tt, erőszakkal elvette és elrabolta az Ön
szegény alattvalóitól azokat a legelőket, amelyeket használ­
tak. Ezeket bekerítette, és nemrégiben ezekhez sövénnyel
még más földeket is hozzávett, és az egészet saját személyes
hasznára és javára vette birtokába. Nemsokára ezután az Ön
szegény alattvalóinak lakóházait, földjeit, amelyek a bérlethez
tartoztak, a gyümölcsösökkel együtt elvette. Házaik közül né­
hányat lerom bolt és elhordatott, a gerendákat elvitette, néhá­
nyat pedig felgyújtott. Az Ön szegény alattvalói közül néhá­
nyat e birtok területéről ki is űzött.” (Földjükről elűzött angol
parasztok panaszos levele a királyhoz)
[ n i Magyarázza meg, miért nevezik a szövegben szereplő
L * I J folyamatot bekerítéseknek! Állapítsa meg, kiktől, mit és
hogyan szereztek meg a földbirtokosok! Határozza meg, mely
jogokra hivatkozva védekeznek a parasztok! Fogalmazza meg,
milyen lehetőségek álltak az elűzött parasztok előtt!
„Ha valakit [...] e törvény is csavargónak vagy munka­
10. kerülőnek minősít, [...] vessék börtönbe. [...] Ha pedig
ez nem lehetséges, akkor küldjék abba az egyházközségbe,
ahol elítélése előtt legalább egy esztendeig tartózkodott. Ezen
a helyen más tisztességes emberekhez illő foglalkozás után
lásson, és dolgozzék.” (I. Erzsébet rendeletéből, 1597)
m Tárja fel, miért vált társadalmi problémává a csavargás
а XVI. század végi Angliában! Állapítsa meg, hogy a tör­
vény kit tekint munkakerülőnek! Magyarázza meg, az állam
miért nem próbált gátat vetni a bekerítések folyamatának!
24
A bekerítések azért indulhattak meg, mivel Angliában a jo b­
bágyi kötöttségek már korábban bérlői viszonnyá alakultak (a job­
bágyot nem lehet elűzni földjéről), valamint a nemesség is adózott,
így az államot nem érte kár, ezért nem is állította le a folyamatot.
A kincstárnak amiatt is kevesebb adóra volt szüksége, mert Anglia
szigetország, ezért - a kontinentális hatalmakkal ellentétben - a
király nem tartott fenn költséges hadsereget.
A bekerítések nem máról holnapra zajlottak le, А XVI. század­
ban kezdődtek a fejlettebb délkelet-angliai területeken, onnan ter­
jedtek el, és még а XVIII. században is tartottak.
A saját kezelésbe vett földeken intenzívebb gazdálkodást
folytattak. A vállalkozó földbirtokosok (gentry) és a jóm ódú
parasztok (yeom an) is bérmunkát alkalm aztak, és a piacra
term eltek, vagyis tőkés vállalkozókká váltak, polgárosodtak.
Az iparban is jelentős változások játszódtak le. A váro­
sokban m űködő textilipari céhek mellett a vállalkozók - a
szélesedő piacot kihasználva - bérm unkával dolgoztató üze­
meket, manufaktúrákat hoztak létre.
A vállalkozók kezdetben nem alapítottak üzemeket. Az ottho­
naikban dolgozó parasztok olcsó munkaerejét használták ki: nyers­
anyaggal látták el őket, és a készterméket értékesítették (ún. ki­
adási és felvásárlási rendszer). Nagyobb befektetést igényelt (épü­
letek, szerszámok, nyersanyagok), de nagyobb hasznot is ígért a
manufaktúrák létesítése. Ezek olyan üzemek, ahol bérmunkásokat
alkalmaztak. A munkafolyamatot apró részekre bontották fel, és az
egyes feladatokat más-más munkás végezte. Nőtt a term elékeny­
ség. A nagy tömegben - bár a céhes termékeknél többnyire gyen­
gébb minőségben - előállított áruk olcsóságuk miatt versenyképe­
sek voltak. Az árakat az is csökkentette, hogy egy-egy munkafázis
elsajátítása nem igényelt hosszú tanulást, a képzetlen munkaerő­
nek viszont keveset fizettek.
A szakképzetlen munkához a bekerítések miatt a megélhe­
tésüket elvesztő parasztok biztosították az utánpótlást. Az állam
ugyanis keményen fellépett a földjeikről elűzött, csavargóvá váló
parasztok ellen. A törvények szigorával kényszerítette őket mun­
kavállalásra.
 növekvő népesség bekerítések

„E háznak van egy tágas terme,

Kétszáz szövőszék áll benne.
gyarmatosítás J |~~ olcsó munkaerő ~~]
Kétszáz férfi, nem kevesebb,
Dolgozik rajta eleget.
Mindegyiknél egy szép gyermek
nem kíván
Vidáman orsót tekerget. jelentős tőkék szakkép­

rendi jellegű kötöttségek oldódása

bővülő piac
Egy másik helyiségben pedig zettséget
Százan a gyapjút fésülik. 7V V
Száz asszony, erősek, vígak, manufaktúra
Dallal m unkájuk jó l halad.
A m ellettük lévő kamrában bérmunka alkalmazása
Kétszáz derék, szorgalmas lány van. növekvő I ! munkamegosztás
Szoknyájuk vörös, m int a vér, termelékenység |
Fejkendőjük meg hófehér.
Ez a kétszáz szép ifjú lány egyszerű gépek
I olcsó tömegáru alkalmazása
Csak gombolyít, de nem szól ám.
L ^ :
És fonás közben úgy dalol,
tőkés tulajdonban
Mint csalogány a lomb alól.”
(Takácsok balladája, XVI. század) 13. Л manufaktúra kialakulása ésjellemzői
...
|
1
j Mely tényezők vezettek a manufaktúrák kialakulásához?
0 Állapítsa meg, mely folyamatot ábrázolja a ballada!
Határozza meg, hogy kik és milyen módon végzik a mun­
kafolyamatot! Vesse össze a balladát a 13. ábrával!
Hasonlítsa össze a manufaktúrát és a céhet (munkaerő,
szerszámok, a termékek minősége, a termelés mennyisége,
jogi keretek stb.)l
; ......................................'..............................................

William Lee kötőgépe еду XVIII.

századi metszeten. Lee 1589-ben
találta fel harisnyakötő gépét a fele­
ségének. Mikor hasznosítani akarta
találmányát, a kötő céh tagjai ösz-
szetörték a gépet

1
Miért léptek fel Lee gépe ellen a
céhtagok?

A KIRÁLYI HATALOM MEGSZILÁRDÍTÁSA

Vili. Henrik (1509-15 47) uralkodása alatt a központi hata­
lom m egerősödött, de a rendi szervek is zavartalanul m ű­
ködtek. Főhivatalnokait alacsony sorból em elte fel (hentes,
szegkovács stb.), hogy akaratát feltétlenül végrehajtsák, és
ha kell, következm ények nélkül tudjon m egszabadulni tőlük.
Henrik az erősödő állam hatalom nak rendelte alá az an­
gol egyházat, mikor szakítva Rómával, az angol parlam ent
jóváhagyásával létrehozta az anglikán egyházat. Az új egy­
ház feje a király lett (1534), a szerzetesrendek vagyonát ki­
árusították. Az anglikán egyház m egtartotta az egyházi hie­
rarchiát. Kezdetben a katolikus hitelvektől nem távolodott
el túlságosan, bár elvetették a szentek tiszteletét, a szerze­
tességet, és anyanyelvű igehirdetést vezettek be.
Az új egyház alapításának közvetlen oka Vili. Henrik válása volt.
Amikor első feleségétől, Aragóniái Katalintól (akit egyébként fiata­
lon elhunyt bátyjától „örökölt") nem született gyermeke, és emiatt
válni akart, a pápa nem engedélyezte ezt. Az ellentmondást nem
tűrő angol uralkodó - a reformáció korában - a katolikus egyházzal
való szakítást választotta.
Henrik uralkodása alatt a parlament (rendi gyűlés) és a helyi
önkormányzatok zavartalanul működtek, mert az uralkodó és a
parlamentben egyre nagyobb teret nyerő polgárosodó nemesség
(gentry) támogatta a királyt.
„Bár a király őfelsége az angol egyháznak egyébként
15.is jogszerűen és törvényesen feje, kell is, hogy az le­
gyen, és el is ism eri őt annak zsinatain ezen ország papsága,
mégis ennek megerősítésére és megszilárdítására, a Krisztus
vallásában való erényesség növelésére [...] a jelen ország-
gyűlés hatalmából iktassák törvénybe, hogy a király, felséges
urunk, örököseivel az ezen országban őt követő királyokkal
együtt bírjon teljes joggal és hatalommal arra, hogy időről
időre m egtekintsen, elnyom jon, kiigazítson, megreformáljon,
rendbe szedjen, helyesbítsen, korlátozzon és kijavítson m in­
den és bármiféle olyan tévelygést, eretnekséget, visszaélést,
kihágást, szabálysértést és rendellenességet, amelyet egyházi
hatalomnak és hatóságnak törvényesen kell és lehet reform ál­
nia, elnyomnia, rendbe szednie, orvosolnia, kiigazítania, kor­
látoznia és kijavítania, a Mindenható Isten tetszésének m eg­
felelően, [...] minden ezzel ellenkező szokás, idegen törvény,
idegen hatalom, rendelkezés [...] ellenére.” (VIII. Henrik
1534. évi törvényéből)
— !-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
П т ] Gyűjtse ki a szövegből, hogy milyen hatalmat biztosí-
L * Z Í tott a törvény az angol király számára! Állapítsa meg, a
változás a hitélet mely területére terjed ki! Hasonlítsa össze
Vili. Henrik törekvéseit a kortárs európai uralkodókéval!

25
 A TŐ KÉS TERM ELÉS KIBONTAKOZÁSA H O LLAN D IÁBAN ÉS ANGLIÁBAN

I С j Az ír klánok határai , A bekerítések

- A Nagy Armad^ŰÍja, (IjjŐS) | terjedése
^ T extilip a r V Bors 'l^ f - Tfizsde
& Posztó m Ezüst
• if a
Arany
9 Kátrány Gyapjú
— Iparcikk É Gabona

Északi-tenger Moszkvai
Tarsasag
1554

angol
ródítás
Wales l л Ш ■ 2 ^ ;. ;
Cantefourry1 ш Лшя
angol kalózok"--*“ Calais
a spanyol gyarmatokra
(Drake; Hawkins) / ’ Németalföld I. Erzsébet. VIII. Henrik és második feleségének, Boleyn
La Manche B Annának a lánya. Anyját Henrik hűtlenség vádjával ki­
végeztette. Erzsébet soha nem ment férjhez, ezért „szúz
királynőnek” nevezték. Az elnevezés Anglia első amerikai
FRANCIA gyarmatának, Virginiának a nevében él tovább (virgin =
KIR. j szűz)

A Tudor-kori Anglia

Jellemezze Anglia gazdasági helyzetét! Mutassa be a szi­
getország külpolitikáját!
„Tekintve, hogy különböző fentebb megnevezett szem é­
17. lyek [...] uralkodónőnknek, Őfelségének, a királynőnek
előzetesen kiesdett beleegyezésével, hazánk dicsőségéért és
az Angol Királyság kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztésére
kifejezték azon szándékukat, hogy a vállalkozásban való része­
sedésük méreteivel összhangban és az általuk jegyzett és saját
kezűleg aláírt pénzösszegeknek megfelelően vállalják, hogy a
jelen esztendőben hajót indítanak Kelet-Indiába és más hozzá
közel fekvő szigetekre és országokba, és ott kereskednek olyan
árukkal, amelyekre [ ... ] ezekben az országokban szükség van,
illetve oly árukat, értékeket stb. vásárolnak és cserélnek, am e­
lyekben ezek az országok bővelkednek. [...]
A jelen gyűlés a következő 15 személyt választja ki az uta­
zás felelős vezetőinek és igazgatóinak, [...] hogy vezessék a
gazdálkodást, rendelkezzenek és intézzék az utazással kapcso­
latos ügyeket, valamint a célból, hogy forduljanak Őfelségéhez
azzal a kéréssel, (...) ruházza fel a lehető leghosszabb időre
privilégiumokkal [kiváltságokkal], valam int olyan jogokkal,
vámkedvezményekkel, más kivételezésekkel és engedélyekkel,
amilyeneket csak meg lehet kapni.” (A Kelet-indiai Társaság
alakuló jegyzőkönyvéből, 1600)
| гч | Kik alakították meg a társaságot? Hogyan történt az ala-
I J - J pítás? Magyarázza meg, miért volt ez számukra előnyös!
Tárja fel, mi volt a szerepe és az érdeke az államnak a folya­
matban!
"~1---------------------- ---------------------------------------------
26
I. ERZSÉBET Vili. Henrik kisebbik leánya, I. Erzsébet
(1558-16 03) is a parlamenttel egyetértésben kormányzott.
Az egyre több hívőre találó kálvinizm ust elvetette, de az irá­
nyítása alatt álló anglikán egyház távolodott a katolicizm us­
tól. Ugyanakkor megtűrte a katolikusokat, bár vallásukat
Angliában nyilvánosan nem gyakorolhatták.
Erzsébet külpolitikája m egfelelt a vállalkozó nem esség
és a polgárság gazdasági érdekeinek, mivel szem ben állt a
konkurenciát jelentő spanyolokkal és franciákkal. A spanyol
hajókat fosztogató kalózok Angliában királyi felhatalm azás­
sal ténykedő tisztes vállalkozók voltak (pl. Drake kapitány).
Zsákm ányuk egyaránt gyarapította a kincstárat és a „vállal­
kozókat". Mivel ellenfeleik katolikusok voltak, a küzdelem
vallási színezetet is kapott.
Erzsébet monopóliumokat (egyedárusítási jog) adott ki
az egyes területekkel folytatott kereskedelemre, m ely az
állam nak bevételt, a kereskedőknek védelm et nyújtott (pl.
Angol Kelet-indiai Társaság, 1600).
A kalózok tám adásai és az angliai katolikusokat ért zakla­
tások miatt II. Fülöp spanyol király tám adásra szánta el m a­
gát. Az inváziós flotta, a Nagy Armada azonban vereséget
szenvedett (1588), bár ebben a Drake kapitány vezette m oz­
gékonyabb angol flotta mellett jelentős szerepet játszott
a spanyol hajókat szétszóró tengeri vihar is. Anglia vezető
tengeri hatalommá vált.
A spanyol hajóhad 129 hajóból állt, és kb. 10 000 főt szállított.
Egy 27 000 fős spanyol hadsereg pedig Flandriában, szemközt az
angol partokkal arra várt, hogy áthajózhasson a szigetre és megtá­
madhassa Londont. A spanyol flotta eltérő típusú hajókból állt, és
haladását a leglassúbb teherhajókhoz kellett igazítania. Az angol
hajók kisebbek voltak, de ágyúik tú'zereje nagyobb volt. Mégis, a
129 spanyol hajó közül mindössze 6 pusztult el közvetlenül a ten­
geri harcban, viszont kb. 60 hajót a tengeri vihar semmisített meg.
A Tudorok alatt Anglia gazdasága gyorsan fejlődött, nőtt
a népesség (három m illióról négym illióra), m egerősödött a
polgárság, és London több százezres nagyvárossá vált.
 AZ ANGOL POLGÁRHÁBORÚ ES AZ
ALKOTMÁNYOS MONARCHIA KIALAKULÁSA

A STU A RTO K I. Erzsébetnek nem volt gyerm eke, így

a trónon az általa kivégeztetett Stuart Mária fia követte.
I. (Stuart) Jakab (1603-16 25), majd I. Károly (1625-1649)
a parlament mellőzésére tettek kísérletet, ami mélyen sér­
tette az angol rendi hagyom ányokat.

Tudor (VII.) Henrik fjjj*

fit
Tudor (Vili.) Henrik Tudor Margit © Stuart Jakab
|--------- 1 (skót kir.)

© J e a n © A ra g ó n iá i © B o le y n VI. Jakab © Lotharingiai

Seymour Katalin Anna (skót kir) Mária
> i m \ iflb 1
Edward ^ M á r ia I^Erziébet Stuart Mária © Stuart Henrik
VI
.(skót kir.)

№
I. Jakab © Dániai Anna
2. I. Károly hármas portréja, Van D yck alkotása
m
I. K a ro ly © Bourbon Mária Milyen benyomást kívánt kelteni az uralkodó önm agá­
-------; » ról?
f it I II. Károly
Anne Hyde © II. Jakab

^O rániai Vilmos © M á r ia

„[...] a presbitérium [a presbiterekből álló zsinat - az an­

A kálvinizmus térnyerésével a Stuart uralkodók alattva­
lóik egyre nagyobb töm egével kerültek szem be. Az angol
kálvinistákat puritánoknak nevezték (= tiszták), m ert meg
akarták tisztítani az anglikán egyház szertartásait és szer­
vezetét a katolikus m aradványoktól. A puritánok m érsé­
kelt csoportja, a presbiteriánusok a presbiterek (világiak)
szerepének növelését követelték az egyházban. A radikáli­
sabb independensek független egyházközségeket akartak.
Önkorm ányzati elgondolásaik szem ben álltak a Stuartok
központosító törekvéseivel, s így politikai tartalom m al te­
lítődtek.
I. Károly az angol szokások értelm ében parlam enti jó ­
váhagyás nélkül nem tudott adókat kivetni. így mono­
póliumok árusításával és a korábban feledésbe m erült
királyi haszonvételek felújításával próbálta biztosítani
jövedelm eit. Ezzel tovább növelte az elégedetlenséget,
de pénzügyi problém áit nem sikerült m egoldania. Végül
a parlam ent összehívására kényszerült (1628). A testület
azonban a király által javasolt adó m egszavazása helyett
m egerősítette jogait: csak a parlam ent által engedélye­
zett jövedelm eket lehet kivetni, csak törvényes bírói ítélet
alapján lehet bárkit lefogni (Jogok Kérvénye). Ebből okulva
I. Károly hosszú ideig nem hívta össze a parlam entet.
gol kálvinisták fő követelése] úgy viszonyul a királyság­
hoz, m int Isten a Sátánhoz. Összeröffen Jack, Tom meg Dick,
és kedvük szerint felülbírálnak engem, a Tanácsot és mindazt,
amit cselekszünk. [...] Kérem az urakat, legalább hét eszten­
deig ne is hozakodjanak elő ezzel! Ha majd a hét év lepereg, és
belőlem kifogyott az erő, elhájasodtam és az asztmától bedu­
gult a légcsövem, nos, talán akkor meghallgatom ezt a kívánsá­
got.” (I. Jakab a puritánokkal folytatott tárgyalásokon, 1604)
Mi jellemzi a szöveg hangnemét? Következtessen a
hangnemből az uralkodó tárgyaláshoz való hozzáállásá­
ra! Milyen politikai veszélyei voltak ennek?
”” A Jogok Kérvényének (1629) fő célkitűzései:
J § A parlamenti törvény nélkül nem lehet senkit adó,
kölcsön, ajándék, jótékonykodás vagy egyéb hasonló címen
m egterhelni.
§ Szabad em bert törvényes eljárás nélkül nem lehet börtönbe
vetni.
§ A hadsereg nem szállásolhatja el magát önkényesen a pol­
gárok házaiban.
§ Tilos rendkívüli bíróságokat felállítani.
0 Mely alapvető jogokat kívánta biztosítani a Jogok
Kérvénye? Hogyan viszonyulnak a pontok az angol rendi
alkotmányossághoz? Mely alapvető dokumentumra hivatkoz­
hattak a kérvény megfogalmazói?

27
AZ ANGOL POLGÁRHÁBORÚ ÉS AZ ALKOTMÁNYOS MONARCHIA KIALAKULÁSA

kinevezés, szabadon elm ozdíthatja

király
(a z anglikán kinevezés, szabadon elm ozdíthatja
egyház feje) irányítás vé grehajtó hatalom
felelős
korm ány
(pénzügyek, hadsereg, flotta,
összehívja, elutasít külügy)
berekeszti § ) vagy
fe loszlathatja szentesít _ királyi felségjogok
adói tö rvé n yho zó hatalom
(p arla m en t - rendi gyűlés) Az angol állam felépítése а XVII.
felsőház század első felében
grófságok városok
(szem élyes
részvétel, közigazgatás, közigazgatás,
alsóház
születési jog o k adószedés, adószedés,
és királyi bíráskodás bíráskodás
kinevezés alapján)
| n | Jellemezze a törvényhozás és az
L Ü uralkodó viszonyát! Hány kamarás
képviselők választása
(vagyoni cenzus)! volt az angol parlament? Kik képvisel­
tették magukat és milyen módon? Kik
fő ­ fő­
papság nem esség polgárság voltak adókötelesek? Hasonlítsa össze
nem esség
ezt a kontinentális helyzettel! Milyen
következményeit tanultuk már e különb­
parasztság vá rosi töm eg
ségnek?

I. KÁROLY POLITIKÁJA I. Károly a parlament nélkül

„I. Minthogy ennek az országnak a törvényei és statútu­
mai szerint a parlamentet minden évben legalább egy­
szer össze kell hívni a sérelm ek orvoslása végett, időpontjának
és helyének kijelölése azonban mindig is Őfelségének vagy ki­
rályi elődeinek joga volt és kellett is hogy legyen [...].
II. Iktassák törvénybe, [...] hogy abban az esetben, ha nem
hívnak össze parlamentet Anglia nagypecsétjével ellátott pa­
ranccsal, és az nem gyülekezik össze és nem tartják meg
akkor [...] a parlamentnek össze kell gyűlnie, és azt meg kell
tartani a szokásos helyén, a W estm insterben [...].
VI. Törvénybe iktatík továbbá, hogy ezentúl sem miféle össze­
ült parlamentet nem lehet feloszlatni vagy elhalasztani össze-
ülésétől számított, illetve az erre kijelölt időponttól szám ított
50 napon belül, hacsak az Őfelségének, örököseinek vagy utó­
dainak és az összeült parlament mindkét házának jóváhagyá­
sával nem történik.” (Az angol parlament törvénye, 1641)
| r i l Határozza meg, mely problémák megoldásáért harcolt a
U í l parlament! Állapítsa meg, hogy melyek voltak a legfon­
tosabb új előírások, és ezek mennyiben lépnek túl a hagyomá­
nyokon!
kormányzott, így folyam atosan pénzügyi nehézségekkel
küszködött, és egyre feszültebbé vált a belpolitikai helyzet.
Ekkor kálvinista skót alattvalói fellázadtak ellene. Károly
hadsereget akart toborozni - Angliának nem volt állandó
szárazföldi hadserege - , hogy leverje a lázadókat. így kény­
telen volt összehívni a parlam entet (1640 tavasza). A kép­
viselők azonban először sérelm eik orvoslását követelték,
ezért a m akacs Károly dolgavégezetlen feloszlatta a testüle­
tet („rövid parlament").
A király azonban pénz híján továbbra sem tudott hadse­
reget szervezni, ezért kénytelen volt ismét a parlam enthez
fordulni (1640 ősze). Bízott abban, ha nyom ást gyakorol a
képviselőkre, sikert érhet el. Azonban a testület ellenállt:
kim ondták hogy a király nem oszlathatja fel a parlamentet
(1653-ig m űködött - „hosszú parlament"), s a törvényho­
zásnak felelős korm ányt, a m onopólium ok eltörlését, vala­
mint a presbiteriánus egyház szabadságát követelték.

I. Károly vadá­
szaton. A képet
- akárcsak a
27. oldalon levő
hármas port­
rét - a holland
Van Dyck festet­
te, aki az angol
király udvarifes­
Mely folyamat tükröződik a város lélekszámúnak alakulá­
tője volt, és több helyzetben megörökítette az uralkodót.
sában? Mennyiben befolyásolta a politikai eseményeket,
Ezen a képen a király gavallér, fehér szaténkabátban, nagy
hogy Londonból igazi nagyváros lett?
karimájú kalapban, térdszalaggal, hosszú csizmában, lo­
vaglóostorral

28
A POLGÁRH ÁBO RÚ (1642-1648)
I. Károly a parlamenttel szemben erősza­
kot alkalmazott. Le akarta tartóztatni a
testület hangadóit, azonban a képviselők
elrejtőztek, és London népe a parlament
mellé állt. A király vidékre távozott, hogy
hívei körében sereget szervezzen (1642).
Az uralkodó Északnyugat-Anglia gaz­
daságilag fejletlenebb, hagyományos
társadalmi felépítésű vidékeire tám asz­
kodva kezdetben győzelmet aratott a
parlamenti erők fölött. A vereségek
hatására a parlam entben a királlyal ki­
egyezésre törekvő presbiteriánusok
háttérbe szorultak. A radikálisabb inde-
pendensek Oliver Cromwell vezetésével
erős hadsereget szerveztek. Cromwell
legyőzte a királyt, majd kiszorította a ha­
talomból a presbiteriánusokat („csonka
parlament", 1648), és megszavaztatta
a testülettel a király kivégzését (1649).
I. Károly feje lehullott, s Anglia köztársa­
ság lett.

A polgárháború kezdetén azok a neme­

sek álltak a király mellé, akiktől idegen volt
a vállalkozás gondolata, és inkább „hagyo­
mányosan", az előjogaikból éltek. A királyi
sereg, a „gavallérok" először legyőzte a par­
lament csapatait, a „kerekfejűeket" (Edge
Hill, 1642). Cromwell erre az újnemesség
és a jómódú parasztság soraiból szervezett
fegyelmezett hadsereget. Katonái, akiket
páncéljukról „vasbordájúaknak" neveztek,
győzelmeket arattak (Marston Moor, 1644, Milyen szakaszokra oszthatjuk a polgárháborút? Milyen szempontok alapján le­
Naseby, 1645). A legyőzött király a skótok- het szakaszokra osztani az időszakot?

О A hajózási törvérw.yonala,-.1651 * Bors - jjjii-T ő z s d e

□ Angol h ó d ítá so k' „
Posztó g g Ezüst
Ö t Arany
Kátrány Gyapjú
Iparcikk & G abona !

Textilipar

Északi-tenger

l Írország @ “ Marston Moor,

Preston A, X 1644 \
r Drogheda ^)648Р<Г«
/чТ Т ? а .г-,£ >-Чк Л & ' J'"k irá ly p á rtia k j

í - ' З , 4Ó
4GOL
^L o n d o n /
KIR.
«Calais
Németalföld \

La Manche' I. Károly kivégzése 1649-ben. Az uralkodót az a parla­

FR ANCIA ment ítélte halálra, am elyből Cromwell előzőleg kiszorí­
KIR. totta a m érsékelteket

[н Г ) Anglia а XVII. században

Q p J A polgárháború mit
milyen területi vonatkozásait tudjuk le-
0 Magyarázza meg, miért volt alapvető választóvonal a
parlamenti csoportok között a király sorsát eldöntő íté­
let! Vitassák meg, milyen hatással volt a politikai helyzetre az
olvasni a térképről? uralkodó halála! Milyen külpolitikai hatása volt a kivégzésnek?

T
29
AZ ANGOL POLGÁRHÁBORÚ ÉS AZ ALKOTMÁNYOS MONARCHIA KIALAKULÁSA

hoz menekült, akik azonban hatalmas összeg fejében kiadták az angol

Oliver Cromwell (1599-
1658). A királypártiak és
az egyre szélsőségesebbé
váló politikai csoportok
(pl. az általános válasz­
tójogot követelő level­
ierek vagy a vagyoni
egyenlőségért küzdő dig-
gerek) között csak kato­
nai diktatúrával tudta
fenntartani hatalmát
parlamentnek. A király kivégzésére azután került sor, hogy az uralko­
dójukért mégiscsak harcba szálló skótokat sikerült legyőzni (Preston,
1648).
C R O M W ELL PRO TEKTO RÁTUSA A parlam ent „m eg­
tisztítását" követően a hozzá hű képviselőkre és a hadseregre
tám aszkodva Cromwell személyi diktatúrát épített ki. Anglia
protektorának neveztette m agát (lordprotektor). Hatalm a
gazdasági téren a vállalkozó csoportok érdekeit szolgálta.
Az angol kereskedelem védelm ében a parlam enttel kiadat­
ta a hajózási törvényt (1651). Angliába idegen hajók csak a
saját országuk term ékeit szállíthatták. A törvény elsősorban a
holland közvetítő kereskedelem ellen irányult. A törvény miatt
kitörő háborúban Anglia legyőzte Hollandiát (1654), s ezzel a
legerősebb tengeri hatalom m á vált.
Crom w ell protektorátusa alatt Anglia elfoglalta Skóciát és
Írországot. A katolikus írek kisajátított földjeit az angol üzlet­
em berek olcsón felvásárolhatták.

„ [...] nincs kétség, ki vagyok választva, és a gond­
13. viselés bélyege lesz minden tettem en. [ .. .] ” (Oliver
Cromwell hivatásáról)
„Egyike ő a mi Izraelünk Megváltóinak, m ert Isten csodála­
tos módon benne nyilvánult meg." (Korabeli újságcikkből)
Cromwell személyi hatalma még a „csonka parlamentnek" is sok
volt, hiszen nem azért szálltak szembe a koronával, hogy nyakukba
vegyék Cromwell egyeduralmát. így a diktátor újra csökkentette a
parlament létszámát, s létrehozta „a szentek parlamentjét". Ám rövi­
desen ezt a testületet is feloszlatta (1653).

„És ne járjatok annak a népnek rendtartása szerint, a m e­
lyet kiűzök én előletek. Mivelhogy mindezeket cseleked­
t é l ezért megutáltam őket.
Nektek pedig mondom, Ti örökölni fogjátok az ő föl­
deiket, m ert én néktek adom azt örökségül, azt a tejjel és
mézzel folyó földet. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, aki
kiválasztottalak titeket a népek közül.” (Mózes III. köny­
ve. Cromwell katonái, a „vasbordájú szentek” zsoltárokat
zengve törtek rá az ellenség soraira)
.J
A RESTAURÁCIÓ Crom w ell halála (1658) véget vetett a
protektorátusnak; utódjául kijelölt fiát senki sem tám ogatta.
A zavaros idők után a polgárság nyugalom ra vágyott, ezért
a királyi tekintélyben bízva hazahívták a kivégzett király fiát,
II. Károlyt (1660-16 85). II. Károly ígéretet tett a parlam enttel
való együttm űködésre, am it részben be is tartott. Azonban a
trónon őt követő öccse, II. Jakab (1685-16 88) francia tám o­
gatással ismét kísérletet tett az abszolutizmus bevezetésére.

Jellemezze Cromwell személyiségét a kép (12.) és a

szöveges források (13.) alapján!

,A kereskedelmi flotta növelése és a nemzeti tenger-

14. hajózás ösztönzése érdekében [...] a jelen parlament
és az ő hatalma által elrendeltetik, hogy 1651. december
havának 1-jétől [...] semmiféle termék vagy áru, amely
Ázsiában, Afrikában és Amerikában, vagy pedig ezek részei­
ben, vagy a hozzájuk tartozó szigeteken term ett vagy állít­
tatott elő, [...] nem hozható vagy szállítható be az Angol
Köztársaságba vagy Írországba, vagy más országokba, szi­
getekre, ültetvényekre és területekre, melyek e köztársaság­
hoz tartoznak vagy birtokait képezik, semmiféle más [nem
angol] hajón vagy vízi járműveken, [csak] amelyek tényleg
és valóban e köztársaság vagy gyarmatai polgárainak m int
tulajdonosoknak és jogos birtoklóknak a tulajdonát képezik,
s amelyeknek a kapitánya és matrózai szintén ezen köztár­
London égése (1666). A tűz egy pékségben keletkezett,
saság polgárai lesznek; mind ama áru elkobzásának és el­
és gyorsan terjedt. Több mint 13 000 ház és majdnem
vesztésének terhe alatt, amit jelen törvény ellenére fognak
80 templom égett le. A tűz terjedését abban az időben
behozni, valamint a hajó elkobzásának terhe alatt, amelyen
a városokban főleg a tűz útjába eső házak lerombo­
a nevezett áruk vagy termékek behozatnak vagy szállíttat­
lásával igyekeztek megakadályozni, ám Londonban
nak. [ ...] ” (Navigation A c t- hajózási törvény - 1 6 5 1 )
későn kezdték el ezt a munkát. A tűzvészt megelőző év­
ben Londonban pestisjárvány pusztított, amelynek kb.
| i - i I Fogalmazza meg pontosan, mit ír elő a törvény! 70 000 áldozata volt
U l J Milyen büntetéssel sújtja a törvény megszegőit? Mi
a törvényalkotók célja? Állapítsa meg, mely társadalmi cso­ Miért éghetett le a Temze folyó egyik partja szinte teljesen?
portok érdekét szolgálta a törvény! Milyen nemzetközi kö­ Milyen hatásai lehettek a nagy tűzvésznek a város fejlődé­
vetkezményei voltak a törvénynek? sére?
J
I

30

„[...] 1689. február 13-án őfelségéik jelenlétében [...] egy
16. írásbeli nyilatkozatot adtak ki, [ . . . ].
1. Hogy a bitorolt hatalom, ti. a törvényeknek ideiglenesen hatá­
lyon kívül helyezése vagy a törvények végrehajtásának megakadá­
lyozása, csupán királyi tekintély alapján, a parlament hozzájárulá­
sa nélkül, törvénytelen. (...)
3. Hogy az egyházi törvényszékeknek és más hasonló bizottsá­
goknak vagy törvényszékeknek elrendelése, illetőleg felállítása,
törvénytelen és veszedelmes.
4. Hogy a korona céljaira való pénzfelvétel bármily ürügy vagy
kiváltságok alapján a parlament hozzájárulása nélkül, hosszabb
időre és más módon, mint ahogyan a megajánlás megszabta vagy
meg fogja szabni, törvénytelen.
5. Hogy az alattvalóknak joguk van a királyhoz folyamodni, és az
ilyen kérelmezések miatt való minden elfogatás és üldözés tör­
vénytelen.
6. Hogy az országban béke idején, a parlament hozzájárulása nél­
kül, állandó hadsereg felállítása és tartása törvénytelen.
7. Hogy azok az alattvalók, kik protestánsok, saját védelmükre
fegyvert viselhetnek [...].
8. Hogy a parlamenti választások szabadok.
9. Hogy a szólás, vitatkozás és tárgyalás szabadságát a parlamen­
ten kívül semminemű hatóság, semmiféle helyen kérdés tárgyává
nem teheti. [...]” (Jognyilatkozat, 1689)
0 Határozza meg az uralkodó és a parlament jogköreit!
I п I Vegye számba a király, a törvényhozás és a kormány sze-
L * _ l repét! Hasonlítsa össze a rendi és az alkotmányos mo­
narchia rendszerében a három tényező szerepét!
„Az itteni kormányzat csak azért tűnik monarchikusnak,
18. m ert az országnak van királya. De Anglia aligha királyság.
A parlament tagjai azt mondanak, amit akarnak. Akár a legma­
gasabb rangú személyeket is pörbe foghatják. (XIV. Lajos francia
király követénekjelentéséből)
p “i| Magyarázza meg, milyen értelemben nincs királyság a
L C J francia követ szerint!
A „DICSŐSÉGES FORRADALOM " A parlam ent el­
lenállt II. Jakab törekvéseinek, s mivel a király rendszere nem
rendelkezett komoly politikai tám ogatással, egyszerűen m eg­
fosztották hatalmától. A trónra a holland Orániai Vilmost
(1688-1702) hívták meg. Az uralkodóváltást („dicsőséges
forradalom", 1688) követően elfogadták a Jognyilatkozatot
(1689). A Jognyilatkozat biztosította a polgári szabadságjo­
gokat (gyülekezési, vallás-, sajtó- és szólásszabadság stb.),
s rögzítette a parlam ent ellenőrzését a végrehajtó hatalom
felett. Megszületett a törvényhozó hatalom által ellenőrzött
királyság, az alkotmányos monarchia.
A következő évtizedekben kialakult a rendszer gyakorlati
m űködése. Az uralkodó beleszólása a közvetlen hatalom -
gyakorlásba egyre csökkent („a király uralkodik, de nem
korm ányoz"). A politikai életet a választott parlament és a
király által kinevezett, de a parlamentnek felelős kormány
irányította. A parlam enti képviselőket azok választhatták,
akik a törvényben m eghatározott vagyonnal rendelkeztek
(cenzusos választójog). A szavazatokért politikai csoporto­
sulások, pártok versengtek, és a korm ányt, a korm ányfőt
(m iniszterelnök) az a párt adta, am elynek képviselői tö b b ­
ségben voltak a parlam entben.
Az uralkodó az alkotmányos monarchiában is rendelkezett
jogokkal. Feloszlathatta a parlamentet, bár ebben az esetben új
választásokat kellett kiírnia. Aláírásával ő szentesítette a törvénye­
ket. Ha nem értett egyet a törvényekkel, meghatározott alkalom­
mal visszautasíthatta az aláírást (halasztó vétó).
Orániai Vilmos Hollandia helytartója és protestáns volt.
Rokonságban állt a Stuartokkal: anyja II. Károly test­
vére volt
V I T A T O T T F O G A L M A K A XVI-XVII. századi angol történe­
lem leírásakor az események jellegét illetően eltérő értékelések
láttak napvilágot. Vannak, akik abszolutizmusként értékelik Vili.
Henrik és I. Erzsébet uralkodását. Mások ezt kétségbe vonják,
mondván: a rendi szervek zavartalanul működtek tovább.
Az alkotmányos monarchia kialakulásához vezető utat is több­
féleképpen értékelik. Vannak iskolák, amelyek polgárháborúként
mutatják be az eseményeket, mások forradalomként. A két el­
képzelés között jelentős különbségek rejlenek: az alkotmányos
rendszer kialakulása szerves fejlődés, vagy forradalmi változás
következménye volt? Egy ország, egy nép fejlődésében a lassú vál­
tozások, vagy a gyors forradalmi átalakulások a meghatározóak?
31
 A FRANCIA ABSZOLUTIZMUS

i i Á XVI-XVII. században meghódított területek, A KIRÁLYI HATALOM ÁTMENETI MEGREN­

J
cm Hugenották DÜLÉSE A XVI. század elejére több évszázados küzdelem
'Hugenották kivándorlása^
"Türelmi rendelet^ eredm ényeként Franciaországban erős, központosított ki­
La Manche rályi hatalom jött létre. A tartom ányok beolvasztásával ki­
alakult a hatalm i szem pontból egységes Franciaország.
I. Ferenc (1515-15 47) hódító törekvései Itáliában a spa­
Párizs' nyol H absburgok ellenállásán elbuktak. A külpolitikai ku­
*1572 Lotarihgia
darcok m egrendítették a királyi hatalm at, ami a reformá­
ció m egjelenésével együtt lehetőséget adott a társadalm i
Nantes feszültségek felszínre töréséhez. Több évtizedes valláshá­
Quebec
UCUCL ^ , г л , ,
Í 6 0 8 - J ^ « l5,94 ború vette kezdetét (1562-15 98) a katolikusok és a francia
vallásháború kálvinisták, a hugenották között.
1562-1598

La Rochelle galllkán Franciaországban a kálvini reformáció elsősorban a városi sze­

Atlanti­ ,1628 'egyház génység körében és délen nyert teret. A katolikusok és a hugenot­
óceán ták felekezeti harca így összemosódott a déli és északi főnemesség
párharcával. A déliek élén a kálvinista Bourbonok álltak, míg az
Dominika, északi katolikusokat a Guise hercegek vezették. A helyzetet tovább
,Ázsia színezte, hogy délen a lakosság jelentős része még mindig nem
francia volt (baszk, okszitán, provanszál).

A küzdelem - mint m inden polgárháború - rendkívül

'Levante.
Földközi-tenger kegyetlen volt. A legvéresebb esem ényekre 1572-ben ke­
rült sor (Szent Bertalan éjszakája). Ekkor Párizsban és szerte
Franciaország а XVI. században Franciaországban - Bourbon Henrik és Valois M argit párizsi
esküvőjét kihasználva - több tízezer hugenottát gyilkoltak
Mutassa be Franciaország etnikai összetételét! Keressen le a G uise-ek vezetésével.
0 összefüggéseket a politikai, rendi, vallási és az etnikai vi­
szonyok között!

„Akkor a navarrai királyt [a későbbi IV. (Bourbon)

Henrik] a királyhoz [IX. (Valois) Károly] vezették, aki
őket látva azt mondta nekik, hogy királyságában ezentúl csak
egy vallást hajlandó m egtűrni; ezért azt akarja, hogy elődeik
módjára éljenek, vagyis misére m enjenek, ha életük és javaik
valam it érnek számukra. A navarrai király, bár anélkül, hogy
elfogadta volna a király javaslatát, igen alázatosan felelt neki
[...]•
A Louvre épületében található többi hugenotta, akinek
pénz vagy imádság mindaddig m egm entette életét, meg­
ígérte, hogy mindent megtesz, am it a király parancsol. [...]
Azonnal megkongatták a palota vészharangját, hogy most a
városban élő többi hugenottára támadjanak, nem re és rangra
való tekintet nélkül. Ürügyül az az általuk terjesztett hír szol­
gált, hogy összeesküvést fedeztek fel a király, anyja és fivérei A Szent Bertalan-éj Párizsban (Dubois festménye). 1572-
ellen, s hogy ezt a hugenották szőtték, [... ] amire a király úgy ben H enrik esküvőjén protestánsok ezreit mészárolták le
rendelkezett, hogy egyetlen hugenottának sem szabad m eg­
A történeti irodalomban az áldozatok számáról eltérő
kegyelmezni.
Az udvaroncok és a királyi őrség katonái voltak azok, akik
ca adatokat olvashatunk. Milyen okai lehetnek annak, hogy
a kivégzést a nemeseken végrehajtották, vassal és zűrzavarral egy történelmi esemény áldozatainak számát eltérően ítélik
zárva le azon pereket (m int mondották), amelyeket a toll, a meg?
papír és az igazságszolgáltatás mindaddig nem tudott elintéz­
n i.” (Théodore de Béze leírásából)
A vallásháború során kihalt a Valois-ház (1589). II. Fülöp
- leányági rokonság jogán - kísérletet tett a francia trón
Állapítsa meg, hogy az uralkodó mire kívánta felhasz­ m egszerzésére (1590). Zsoldosainak m egjelenése a francia
nálni a leszámolást! Milyen perekről beszél a forrás - rendeket egységes fellépésre késztette: m egválasztották a
mondja más kifejezéssel! A kálvinisták mely elmélete nyújtott királyi családdal oldalágon rokon Bourbon Henriket, a kál­
j lehetőséget az összeesküvés vádjára? Állapítsa meg a forrás ;
vinisták vezérét Franciaország királyává. IV. Henrik a trón
I szerzőjének véleményét! Vesse össze a szövegben és a képen
elnyerése érdekében áttért a katolikus hitre („Párizs m egér
j (3.) bemutatott eseményeket!
egy m isét!" - 1593).

32

| delétől egészen koronázásunkig, valamint az azt megelőző és az
í a jövőben, m int olyan dolgok emléke, amelyek meg se történtek.
Merénylet N . H enrik ellen. H enrik népszerű uralkodó
volt, ennek ellenére számos merényletet kíséreltek meg
ellene. Végül egy fanatikus katolikus oltotta k i az életét
Miért volt folytonos veszélyben Henrik élete? Határozza
meg a fanatizmus fogalmát!
A FRANCIA ABSZOLUTIZMUS KIÉPÍTÉS E IV. Hen­
rik (1589-1610) gyorsan úrrá lett a belső anarchián. Tompítani
igyekezett az országot megosztó felekezeti ellentéteket, ezért
kiadta türelmi rendeletét (nantes-i ediktum, 1598). Ebben
megerősítette a katolikus egyház helyzetét, és korlátozottan,
de engedélyezte a hugenották számára vallásuk gyakorlását.
Mivel a királyi bevételek jó részét a parasztság adói
biztosították (a francia nem esség adóm entes volt), Henrik
m egakadályozta a parasztok - az angliaihoz hasonló - el­
űzését földjeikről. így a föld nem válhatott tőkés tulajd on­
ná. A m ezőgazdaságban nem indult el a tőkés átalakulás, és
ez akadályozta az ipar fejlődését is. Ugyanakkor a királynak
hatalma további erősítéséhez szüksége volt a bevételek nö­
velésére, ezért tám ogatta a gazdaság fejlesztését.
Sully államminiszter királyi manufaktúrákat alapított. Mivel a
nemesség jelentette a legnagyobb vásárlóerőt, a luxusipar indult
fejlődésnek. Támogatta a gyarmatosítást: a franciák megvetették
lábukat Észak-Amerikában (Quebec, 1608).
XIII. Lajos (1610-16 43) állam m iniszterére, Richelieu bí­
borosra tám aszkodva tovább erősítette az állam hatalm at.
1614-től már nem hívták egybe a francia rendi gyűlést.
A francia abszolutizm usban a hivatalviselés sajátos for­
mája jött létre: a hivatalokat m egvásárolták. így az állam nak
a hivatalnoki kar fizetése nem kiadást, hanem jövedelm et
jelentett. A hivatalokat jórészt polgárok vásárolták meg, s
a vételárat az alattvalók fizették m eg nekik hivatali szolgál­
tatásaik ellenében. A hivatalt viselők életük végéig nem esi
rangot nyertek (taláros nem esség).
Richelieu bíboros, a Dumas híres regé­
nyéből (A három testőr) ismert fondor­
latos politikus. X III. Lajos államminisz­
tereként jelentős szerepe volt az abszo­
lutizmus kiépítésében és Franciaország
nemzetközi tekintélyének növelésében
| r j | Hasonlítsa össze a tankönyvi
L C l szövegből és forrásból meg­
ismert politikust a regényben és az
abból készült filmekben ábrázolt
személlyel!
„1. Hogy mindazoknak a dolgoknak az emléke, amelyeket
___ az egyik vagy a másik fél tett 1585 március havának kez-
akkor támadt más zavarok idején - menjen feledésbe, és tűnjék el
3. Elrendeljük, hogy a katolikus apostoli és római vallás engedé­
lyeztessék, és helyreállíttassék királyságunk és fennhatóságunk
alatt álló országok valamennyi helyén és helységében, ahol gya­
korlása megszakadt, hogy hájorítatlanul és szabadon gyakorol­
ják. [...]
6. [...] megengedjük az úgynevezett reformált vallás híveinek,
hogy királyságunk és fennhatóságunk alatt álló országok vala­
mennyi városában és helységében élhessenek és tartózkodhas­
sanak anélkül, hogy kikérdeznék, megnyomorítanák, bántanák
őket. Ne kényszerítsék őket vallási dolgok kedvéért olyanok meg­
tételére, amelyek ellentmondanak lelkiismeretűknek! [...]
9. Ugyancsak megengedjük a [reformált] vallás híveinek vallásuk
gyakorlatát és a gyakorlat folytatását a fennhatóságuk alatt álló
mindazon városokban és helységekben, ahol vallásukat bevezet­
ték és nyilvánosan gyakorolták. [ . . .]
13. A leghatározottabban tilalmazzuk a mondott [reformált]
vallás híveinek vallásuk bárminemű gyakorlatát, amennyiben ez
a vallás kérdéseiben a gyerekeknek és másoknak nyilvános ve­
zetését, nevelését, fegyelmezését vagy oktatását jelenti királysá­
gunkban, kivéve a jelen ediktum által engedélyezett és kijelölt
helyeket.
14. Nemkülönben [tiltjuk] a nevezett [reformált] vallás gyakorla­
tát udvarunkban és kíséretünkben, hasonlóképp [...] Párizsban
és annak öt mérföldnyi körzetében. [.. .]
27. [...] az úgynevezett reformált vallás követői valamennyien
alkalmasak minden (rendi) állapot, méltóság, tisztség és közhi­
vatal betöltésére és gyakorlására.” (A nantes-i ediktumból, 1598)
Állapítsa meg, mely vallás gyakorlatát támogatja az ural­
kodó! Mely vallás gyakorlását engedélyezi az uralkodó,
és ebben milyen megkötéseket tesz? Gyűjtse össze, milyen jo ­
gokat biztosít a rendelet a protestánsoknak! Tárja fel a szöveg-
ben rejlő ellentmondásokat!
„Mikor Felséged elhatározta, hogy meghív a királyi ta­
7.nácsba és hogy bizalmával megajándékoz ügyei intézé­
sében, bátran mondhatom, hogy a hugenották megosztották
Felségeddel az államot, hogy a nagyurak úgy viselkedtek, mintha
nem is alattvalók lettek volna, a leghatalmasabb tartománykor­
mányzók pedig mint valami szuverének a hivatalukban.
Mondhatom, hogy mind az egyik, mind a másik rész rossz
példája oly káros volt az államra, hogy a legrendezettebb intéz­
mények is kiváltak rendezetlenségük által, és hogy az alattvalók
igen sok esetben kisebbítették Felséged törvényes tekintélyét,
hogy a saját magukét az ész által megszabott határokon felül
emeljék. [...]
Megígértem, hogy minden tevékenységemet és a nekem adott
tekintélyt a hugenotta párt tönkretételére, a nagyok gőgjének
megalázására, összes alattvalóinak kötelességükre szorítására
és arra fogom felhasználni, hogy nevét az idegen nemzetek előtt
oly polcra emeljem, aminő megilleti. [...] ” (Richelieu politikai
végrendeletéből)
0 Állapítsa meg, mely csoportokkal szemben lépett fel a
bíboros! Mutassa be céljait!
33
 A FRANCIA ABSZOLUTIZMUS

A N A P K I R Á L Y XIV. Lajos (1643-1 7 1 5 ) négyéves

„Szerette mindenben a pompát, a nagyszerűséget, a pazar gyerm ekként került trónra. Helyette tehetséges állam ­
bőséget. ízlését kiszámítottan és szándékosan terjesztet­
m inisztere, Mazarin bíboros intézte az ügyeket.
te el egész udvarában. Aki meg akarta nyerni jóindulatát, minde­
nét eltékozolta az asztal örömeire, ruhára, fogatokra, kastélyokra,
A háttérbe szorított rendek - kihasználva, hogy a tró­
szerencsejátékra. Ilyesmire gyakran fel is szólította egyiket-má-
non egy gyermek ül - fegyveres felkelést robbantottak ki
sikat. És miközben a luxust, a pazarlást valósággal becsületbe­
(Fronde). Mazarin azonban gyorsan úrrá lett a helyzeten, és
li kérdéssé, sokaknak egyenesen kötelességévé tette, sorra tette
Lajosnak többé nem kellett számolnia a rendekkel.
tönkre a főnemesi családokat, míg végül egyes-egyedül csak az ő
kegyétől és irgalmától függtek. Gőgjét és becsvágyát kielégítette ez
M azarin halálát követően XIV. Lajos közvetlen irá­
a ragyogó, tündöklő udvar.” (Saint Simon herceg emlékirataiból)
nyítása alá vonta az állam ügyeket (1661). Az egyes
ügyköröket államtitkárai kezelték (a főhivatalokat
Mennyiben járult hozzá az udvar az abszolút hatalom bizto­ nem vásárolták), de m inden döntést a király hagyott
sításához? jóvá. így a király szándéka érvényesült m inden jelentős
kérdésben. Hatalm a m égsem volt korlátlan, hiszen pár
ezer em berrel irányította a hatalm as országot, s kö­
zépszinten az igazgatás a rendek kezében volt. Vidéken
a királyi küldöttek (intendánsok) érvényesítették az
akaratát, ellenőrzést gyakorolva a helyi, rendi jellegű
XIV. Lajos, a Napki­ közigazgatás felett.
rály. Abszolút ural­
kodó volt, de nem
despota, mert ha­
talmát a törvények­
hez, viselkedését a
szokásokhoz és az
„íratlan szabályok­
hoz” kellett igazí­
tania

közvetlen alárendeltség
f
A z udvar szerepe Franciaország politikai és társa­
11. dalm i életében

[7^1 Mondja el az ábra alapján Versailles funkcióját az ab-

L / Z J szolutizmus rendszerében! Tárja fel a király szerepét!

középszintű közigazgatás

tartományok . városok

/
XIV. Lajos a párizsi töm egtől biztonságos távolságra,
arisztokrácia neme sség polgárság
pápaság !------- a------- de a főváros közelében, Versailles-ban hatalm as kas­
télyegyüttest építtetett. Versailles nem pusztán óriási,
fényűzően berendezett épületeket jelentett, hanem
jobbágyság
a francia politikai élet központja volt. Lajos udvara a
királyhoz láncolta a francia arisztokráciát. Udvarában
szem m el tartotta és költséges életm ódra szorította
őket, am it állam i segélyekkel is tám ogatott.
10, \ Az abszolutizmus sematikus ábrája
A Napkirály pártolta a m űvészeteket (pl. anyagilag
tám ogatta M oliére-t, sőt egyik fiának a keresztapja
pqj"| Gyűjtse össze azokat a területeket, ahol az uralkodói hatalom, lett). Udvarának fénye a hatalm át hirdette külföldön és
L ' Z J illetve ahol a rendi befolyás érvényesül! A tankönyvi szöveg
belföldön egyaránt. Európa uralkodói és arisztokratái
alapján egészítse ki az ábrát a francia viszonyoknak megfelelően!
sorra építtették a Versailles-t utánzó kastélyaikat.

34
 A versailles-i kastély (12.) és parkja (13.). A manzárdtetős épületet részben Mansart tervezte, a franciakertet L e Nőtre

Milyen stílusban épült a kastély? Mi jellem ző a parkra? Keressenek további képeket (az interneten és albumokban) a kastélyról
(termek, kert), és készítsenek bemutatót Versailles-ról!
T ~

Az állam egységesítése érdekében leszámoltak a hugenották­

kal, Már Richelieu korlátozta a tevékenységüket. XIV. Lajos vissza­
vonta a nantes-i ediktumot (1685). így a protestánsok vagy kata­
lizáltak, vagy elhagyták az országot. Az utóbbi megoldást főként a
mozgékonyabb polgárság választotta, jelentős veszteséget okozva
Franciaországnak, s élénkítve Németalföld és Brandenburg gazda­
ságát.
GAZDASÁGPOLITIKA, HADSEREG Az abszolút
állam az udvar és a hadsereg fenntartása és fejlesztése ér­
dekében igyekezett a gazdaságot fejleszteni. A korszakban
erre az állam lehetőségei korlátozottak voltak: vám okkal,
adószabályokkal, szerény m értékű tám ogatásokkal igyekez­
tek beavatkozni a gazdaságba. XIV. Lajos m inisztere, Colbert
magas vámokkal igyekezett megvédeni a hazai ipart a kül-
„Colbert minden más országnál gazdagabbá akar­
14. ja tenni Franciaországot, s egyetlen lehetőséget sem
mulaszt el, hogy Franciaországban meghonosítsa a más or­
szágbeli iparágakat. [...] Hogy elkerüljék a pénzváltással járó
kellem etlenségeket, Franciaországba kell küldeni a pénzt,
Colbert teljes megelégedésére, aki csak arra törekszik, hogy
Franciaországot gazdagítsa ezáltal.” (A velencei követ jelenté­
se Colbert gazdaságpolitikájáról)
Röviden fogalmazza meg, mit tekintett alapvető célnak
Colbert! Milyen eszközökről tudósít a forrás? Hogyan fo­
gadhatták a külföldi országok Colbert gazdaságpolitikáját?
T " ’ ’

35
A FRANCIA ABSZOLUTIZMUS

földi versenytársaktól. Ugyanakkor alacsony vám okkal segí­

X. vezető réteg tette az exportot. A nyersanyagok esetében ugyanezen ok­
század
önm agukat fegyverezik fel ból éppen ellenkezőleg járt el, alacsony behozatali vám ok­
lovagi kal biztosított a hazai ipar szám ára olcsó nyersanyagokat,
hadviselés fegyelmezetlen, egyéni teljesítmény
XI. és m agas vám okkal érte el, hogy a hazai nyersanyagok az
század időlegesen használható
országban m aradjanak. Gazdaságpolitikai elképzeléseit ké­
a z állam szám ára nem költséges
sőbb a gazdaságtörténet merkantilizmusnak nevezte.
XII. ezrek Az állam a manufaktúrákat kölcsönökkel is tám ogatta. A
század
gazdaság élénkítése érdekében fejlesztették az infrastruk­
különböző rétegből túrát, például hajózható csatornákat építettek. A m unka- és
XIII. haderő biztosítását szolgálta, hogy adóked­
század önmagukat fegyverezik fel
zsoldos­ vezm ényben részesítették a többgyerm ekes
hadsereg
családokat.
XIV. időlegesen, de bármikor használható
Lajos hadügym inisztere (Louvois) új típusú
század a z állam szám ára költséges hadsereget hozott létre. A zsoldoshadsereg
tízezrek helyett kialakította az ún. reguláris hadse­
XV . #
reget. A katonákat az állam folyam atosan
század #
alsóbb rétegből toborozta, nem kaptak m agas zsoldot, s hosz-
“V 7
felszerelést kap szú idejű szolgálatra kötelezték őket. A ka­
XV I. reguláris tonákat kiképezték, szigorú fegyelem alatt
század hadsereg fegyelmezett
tartották, egyenruhával látták el, s kaszár­
nyákban szállásolták el. A tisztek számára
X V ÍL .a z állam szám ára költséges
fegyvernem enként tiszti is ко Iá kát szer­
század százezrek veztek, ahol magas szintű képzés folyt.
Az új hadsereg állandóan készenlétben
16. i A hadsereg fejlődése Nyugat-Európában állt, fegyelm e és képzettsége lehetővé tette
a fegyvernem ek összehangolását. Ezáltal a
П т 1 Kövesse nyomon a hadseregek változását! Mi a változá- reguláris hadsereg fölénybe került a hagyo­
U L I sok lényege? Milyen társadalmi és politikai okai lehettek m ányos zsoldoshadsereggel szem ben.
a változásoknak? Milyen következményekkel jártak a változá­
sok?
Francia katona а XVII. század végén. Az
egyenruha még nem az álcázást szolgálta

A reguláris hadsereg fenntartása hatalm as

Vauban új erődrendszere. Sébastien Vauban a kor leghí-
i X° ' J resebb hadm érnöke volt
I n l Rajzolja le az erődöt! Jelölje be a tüzérség lehetőségeit,
L*_J és fejtse meg, mi volt a célja a bástyák furcsa formáinak!
összegeket em észtett fel. A befogott fiatalok
gyakorlatilag elvesztek a polgári élet szá­
mára, ugyanakkor a nagyobb fegyelem
miatt az új hadseregek nem jelentettek
akkora veszélyt a lakosság szám ára, mint
a zsoldosok.
A reguláris hadsereg révén Francia-
ország a kontinens legerősebb nagy­
hatalmává vált. Fő ellenfelének a Habs­
burgokat tartotta. XIV. Lajos a széttagolt
Ném et-róm ai Birodalom rovására terjeszke­
dett, célja a Rajna mint természetes határ eléré­
se volt. Több háború után Franciaországé lett Elzász
és Lotaringia (Strasbourg is ekkortól francia város). A
francia hatalmi túlsúly (hegem ónia) ellen azonban a többi
nagyhatalom szövetséget kötött - mint a XVI. században a
Habsburgok ellen - , s így végül XIV. Lajos vereséget szenve­
dett.

Franciaország részt vett a gyarmatosításban is. Kanada mellett

megvetették lábukat a Mississippi völgyében, melyet Lajos után
Louisianának neveztek el. Szintén ebben a században kezdődött
„Erőfeszítéseket kell tenni arra, hogy Le Havre-ban le­
19. gyenek hajók, amelyek képesek árut szállítani [spanyol]
meg India gyarmatosítása.
A legnagyobb kereskedelmi haszon azonban a levantei kereske­
Galíciába, Portugáliába és Spanyolországba, s biztosítani kell
delemből származott, és az Oszmán Birodalommal kialakított ba­
őket, hogy a király hadihajókat fog adni elkísérésükre. Fontolóra
ráti viszonynak volt köszönhető. A Közel-Keletre francia iparcikke­
kell venni [...], hogyan lehetne könnyen hajózhatóvá tenni a
ket szállítottak nyersanyagok és nemesfémek ellenében. A francia
Scarpe folyót, megteremteni a hajózást Douai-tól Lille-ig, s alkal­
kormányzat nagyobb fontosságot tulajdonított e térségnek, mint a
massá tenni a kocsiutakat a szállítás megkönnyítésére.” (Colbert
hosszú távon jövedelmezőbb távoli gyarmatoknak, ami nem ked­
utasítása, 1667)
vezett az angolokkal folytatott gyarmati versenynek.

36
 c

ч
í SfcJ
A NÉMET-ROMAI BIRODALOM ES
A HABSBURGOK DUNAI MONARCHIÁJA

AZ OSZTRÁK HABSBURGOK A Habsburg­

hoz а XVI. században már évszázadok óta birtokol­
ta Ausztriát, és a német-római császári cím több­
nyire a családon belül öröklődött. V. Károly öccse,
I. Ferdinánd 1526-ban házassági szerződés révén
megszerezte a cseh és a magyar koronát is.
A m agyar koronával azonban a török elleni vé­
dekezés terhe is a Habsburgokra szállt. Az országot
nem tudták felszabadítani, de M agyarország földjén
m egállították a törököt, és folyam atos védelem re
rendezkedtek be.
V. Károly lem ondása után a Habsburg-ház ket­
tészakadt. II. Fülöp, a spanyol ág alapítója örökölte
a nagyobb és gazdagabb részt (a spanyol, az itáliai,
a ném etalföldi területek, valam int a gyarm atok).
I. Ferdinánd, az osztrák ág uralkodója a dunai orszá­
Az uralkodási évek és sorszám ok a m agyar királyságra vonatkoznak.
gok és a ném et-róm ai császári cím birtokába jutott.
I. Ferdinánd birodalma egymástól független 1. Az osztrák Habsburg-ág а XVI. században
országok halm azát jelentette, am elyekben ép­
pen virágkorát élte a rendiség, s a királyi hata­ Kövesse nyomon a két ág kialakulását! Milyen családi kapcsolat
lom tekintélye a m élypontra jutott. Ferdinánd és van az egymást követő uralkodók között?
utódai igyekeztek központosított birodalommá
í
szervezni országaikat, és növelni a királyi hatalom
szerepét. Ferdinánd központi hivatalokat hozott
létre (Udvari Kancellária, Udvari Kamara, Udvari
Haditanács), ám ezek elvben nem szólhattak bele
I. F erd in án d az osztrák ág alapító­
a független rendi állam ok életébe. Ugyanakkor a
ja. J ó diplomáciai érzékkel rendel­
rendi dualizm us szellem ében az uralkodói felség­ kezett, nagy szerepe volt például az
jogok (hadügy, külügy, pénzügy) lehetővé tették, augsburgi vallásbéke megkötésében
hogy az uralkodó a központi hivatalok tanácsait,
intézkedéseit (a közös birodalm i érdekeket) - lega­
lább részben - m indenütt érvényesítse.
Nézzen utána, hol nevelke­
dett! Milyen hatással lehe­
tett ez a tény személyiségére?

A Habsburgok dunai
birodalmának felépí­
tése
3.

I r j I Milyen viszony állt

U - J fenn az uralkodó és
országai között? Jellemezze
az egyes országok közötti
kapcsolatot! Milyen lehető­
ségei voltak az uralkodónak
a birodalom egységes kor­
mányzására? Nézze meg az
5. forrásban a Habsburgok
uralkodói címeit (38. oldal)!
Mit bizonyítanak ezek? Álla­
pítsa meg, vannak-e közöt­
tük nem valós címek!

37
A NÉMET-RÓMAI BIRODALOM ÉS A HABSBURGOK DUNAI MONARCHIÁJA

A fejletlen gazdaság és a rendi felépítés

miatt a kincstárba kevés adó érkezett, ami
nem tette lehetővé erős állandó hadsereg
létrehozását, ezért a tartom ányok rendi kü­
lönállása és a rendi dualizm us a XVI. század­
ban nagyrészt sértetlen maradt. Ugyanakkor
a közép-európai birodalom nem esett szét,
és a törököt is sikerült megállítani.
A Habsburg-ház a vallásháborúk során a
katolicizmus mellett szállt síkra, birodalm uk­
ban is tám ogatták az ellenreformációt. így
a katolikus-protestáns vallási küzdelm ek bi­
rodalmukban az abszolutizmus és a rendek
párharcával kapcsolódtak össze.

A XVII. század elején II. (magyar királyként I.)

Kövesse nyomon a birodalom kialakulását! Mely tényezők nehezítették és
melyek könnyítették a folyamat kibontakozását? Elemezze Magyarország
szerepét és helyzetének változását a birodalomban! Milyen szerepe volt a török
veszélynek a birodalom fennmaradásában?
„Isten kegyelméből választott római császár, mindig felséges, és Németország,
Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Ráma [Bosz­
nia], Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kumánia és Bulgária királya, Ausztria főhercege,
Burgundia, Brabant, Stájerország, Karintia, Krajna hercege, Morvaország őrgrófja,
Luxemburg, Felső- és Alsó-Szilézia, Württemberg és Teck hercege, Svábföld fejedel­
me, Habsburg, Tirol, Pfirt, Kiburg és Görz grófja, Elzász tartományi grófja, a Római
Szent Birodalomban az Enns felett lévő Burgaués Felső- és Alsó-Lausitz őrgrófja,
Windische mark, portenau és Salins ura.” (A 16. századi osztrák Habsburg-uralkodók
címeinek teljes felsorolása. Forrás: Rubicon, 2012/1-2. szám, 40. oldal)
Ellentét jellege
(katolikus) vallási (protestáns)
abszolutizm us - rendiség
R észtvevők
cseh és m agyar rendek,
északném et tartom ányok,
dánok, svédek
cseh, osztrák és magyar
rendek
Rudolf (1576-1612, magyar király 1608-ig) siker­
telen kísérletet tett a rendek megtörésére és a tö­
rök kiűzésére (tizenöt éves háború). A birodalom
a szétesés szélére sodródott, melyet II. Mátyás
(1608/12-1619) a rendekjogainak maradéktalan
elismerésével akadályozott meg. Részleges ered­
ményeket azért elértek a Habsburgok: osztrák
tartományaikban betiltották a protestantizmust
(1600). Igaz, nagy árat fizettek ezért, mert polgá­
rok tömegei hagyták el a tartományokat, vissza­
vetve a gazdasági fejlődést.
A HARMINCÉVES HÁBORÚ (1618-
1648) A XVII. század „világháborújához"
bonyolult ellentétek vezettek. Egyrészt
szemben álltak egymással a Habsburgok és
birodalmuk protestáns rendjei, másrészt a
Habsburgok és a Német-római Császárság
protestáns fejedelmei, harmadrészt a
Habsburgok és a Német-római Császárság
megerősödésében ellenérdekelt szomszédos
hatalmak (Dánia, Svédország, Franciaország).
A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a háború
alapvetően politikai okokból robbant ki. Ám
mivel a Habsburgok katolikusok, ellenfeleik
- a franciák kivételével - protestánsok voltak,
így vallásháború is volt. A háborút zsoldos­
seregek vívták, ezáltal iszonyatos pusztítással
járt. Németország lakosságának közel a felét
elvesztette.

hegemónia Franciaország

N ém et-róm ai Birodalom irányítása ^ északném et tartom ányok

félelem az erős N ém et-róm ai Birodalomtó dánok, svédek

A háború kezdete: Prágában kidobják

A harmincéves háború ellentétei 7. a városháza ablakán a Habsburg-barát
politikusokat
J r ^ l Kik között folyt a háború? Vegye számba, milyen jellegű ellentétek alakultak
L * l l ki! Melyek az alapvető ellentétcsoportok? Nézzen utána, mely ellentétek Nézzen utána a interneten, mi történt
végződtek a Habsburgok győzelmével, és melyek vereségükkel! az ablakon kihajított emberekkel!
” 1 ---------------- ■----------------------- ---------------- ------------" --------— ---- ----------------

38
 A harmincéves háború és pusztításai vallási ellentét M H m HL □ Osztrák Habsburg-országok'
Az uralkodó és a rendek ellentéte I—“ I A Német-római Birodalom é
Hatalmi ellentét сггЯ П ч A—■■ határa'a háborút követően
Balti-tenger
Kövesse nyomon a háború menetét! Azo­
0 nosítsa a pusztulás területeit! Vesse össze
Északi­
tenger
a hadiesemények és a pusztítás térbeni kiterje­
dését!
ANGOL
KIR.

r LENGYEL
KIR,
,Д lovasok legelső tennivalója az volt, hogy \Jészaknémet}
fejedelemségei
istállóba kötötték a lovakat. Azután pedig
valamennyinek megvolt a maga különleges m un­
kája, s ezek mindegyike romlással és pusztulás­
sal volt egybekötve. Mert habár egyesek állatokat
vágtak, forráztak, sütöttek, m intha vidám lako­ щс1ё1пете1$
fejedelemségei
mára készülnének, mások ezalatt pincétől padlá­ MAGYAR KIR.
к ■ .. m . - /
sig felforgatták a házat, még a félreeső hely [vécé]
sem volt előlük biztonságban. [...] Némelyek a lABSBURt
F R A N C IA
szénát meg a szalmát szurkálták át kardjukkal, KIR .
b ír : a
SVÁJC E R D É LY I
m intha nem lett volna elég szúrni való ju h és . FE J. ,
disznó; egyik-másik a tollat szórta ki a dunyhák­ OSZMÁN BÍR.

ból, hogy szalonnát, szárított húst és más holm it

töm jön a helyébe, minthogy úgy jobban esnék
rajta az alvás. Mások a kem encét döntötték be Katolikus í
meg az ablakot verték ki, m intha örök nyarat hir­ Református (kálvinista)/- A becsült népes
detnének; a réz- és cinedényt összevissza verték, Evangélikus (lutheránus) mértéke
az elgörbült, tönkrem ent darabokat pedig elcso­ К •IAnglikán.— 3Á PA I -
tLLA M
ГТТП-15-30%
magolták; az ágyat, asztalt, széket, padot mind [ | Görögkeleti (ortodox) ~3o-6o%
Adriai-tenger
felégették, holott sok öl száraz fa állt az udvaron.
11 I Mohamedán 'S P A N Y O L KIR. 1 8 m o %<
Végül minden fazéknak és tálnak pusztulnia kel­
lett, vagy azért, m ert jobban szerették a sült ételt
a főttnél, vagy m ert csak egyetlen étkezésre ké­
szültek ezen a helyen.
Cselédlányunkat az istállóban oly módon
traktálták, hogy onnan m ár ki sem tudott m en­
ni többé, am it még hírül adni is szégyen. A bé­
rest gúzsba kötve a földre fektették, száját fával '-r . . Ш / i
felpeckelték, hogy egy sajtár ronda trágyalevet L j ;jÍÉ В ш и
öntöttek belé, am it ők svéd italnak neveztek.
Ezzel kényszerítették, hogy egy járő rt elvezes­ ■М л
sen másvalahová, ahol embereket és jószágokat
raboltak, és mind a mi udvarunkba hurcolták.”
(Grimmelhausen német író 1669-ben így írt pi-
kareszk regényében a svéd zsoldosok garázdál­
kodásáról. A z író zsoldosként harcolt a harm inc­
éves háborúban)

I m i Sorolja fel, milyen célok vezették a zsoldoso-

L*_J kát! Milyen következményei lettek a zsoldo­
sok dúlásainak az évtizedeken át húzódó háború­
ban? Állapítsa meg az írás hangnemét! Keressen
a harmincéves háború borzalmairól szóló irodalmi
alkotásokat! Nézzen utána, mi jellemezte a pika-
reszk regényt!

A háborúban a Habsburg Birodalom rend­

jei vereséget szenvedtek. Ausztriában és
Csehországban kiépülhetett az abszolutizm us,
mely biztosította a dunai monarchia nagyha­
talmi helyzetét. Ugyanakkor a protestáns fe­
jedelm ekkel és a szom szédokkal szem ben a
Habsburgok alulm aradtak. A háborút lezáró Udvarház és falu kifosztása Jacques Callot 1632-ben készült réz­
vesztfáliai béke (1648) szentesítette a Német­ karcsorozatán
római Birodalom széttagoltságát, ezáltal m eg­
Vesse össze a leírást (9. forrás) a képi ábrázolással! Keressék meg
erősítette Franciaország hatalmi pozícióit. 0 az interneten a háború borzalmairól készült rézkarcsorozat egyéb
Franciaország újabb területeket ragadott el
képeit, és beszéljék meg az ott látottakat!
Ném etországtól.
~t ------ ---------------------------- ---------------------------
39
A NÉMET-RÓMAI BIRODALOM ÉS A HABSBURGOK DUNAI MONARCHIÁJA

A háború első, cseh szakaszában a csehek megtagadták a ka­

12 „VII. 2. [A birodalom fejedelmei] a birodalom ügyeit
érintő minden tanácskozáson elvitathatatlan szavazati
joggal rendelkeznek, különösen, ha törvényeket hoznak vagy
értelm eznek, háborút üzennek, adót vetnek ki, katonaállítást,
vagy beszállásolást rendelnek el. Továbbá, ha közérdekből a
rendek birtokain várakat építtetnek, vagy a már meglevők őr­
ségének megerősítéséről tárgyalnak, ha béke, vagy szövetség
kötéséről, vagy más ezekhez hasonló ügyről van szó. Ilyen és
más ezekhez hasonló ügyek tárgyalásra és döntésre ne kerül­
jen ek a birodalom összes rendjei szabad gyűlésének hozzájá­
rulása és véleményének meghallgatása nélkül, Mindenekfelett
pedig a birodalom összes rendjeinek szabadon és mindörökké
jogában álljon egymás között és az idegenekkel védelmük és
biztonságuk érdekében szövetségeket kötni, feltéve, ha ezek a
szövetségek nem irányulnak sem a császár, sem a birodalom
ellen, sem a közbéke, sem pedig főként ezen megállapodás el­
len, valamint, ha nincs bennük olyan dolog, ami azon esküvel
ellentétben állana, amely mindegyiküket a császárhoz és a bi­
rodalomhoz fűzi.” (Az osnabrücki békeszerződés cikkelyeiből,
1648)
Fogalmazza meg röviden, miként szabályozta a béke a
császár és a fejedelmek viszonyát! Magyarázza meg,
mennyiben érvényesül a rendezésben a szomszédos államok,
Svédország és Franciaország érdeke!
1-------- -------------------- -----
tolicizmust és az erős királyi hatalmat képviselő II. Ferdinánd
megkoronázását (1618). A prágai városháza ablakán kidobták az
uralkodó embereit (defenesztráció), a protestáns Pfalzi Frigyest
választották meg cseh királynak, és rendi kormányzást vezettek
be. Azonban a csehek - Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tám oga­
tása ellenére - 1620-ban Prága közelében, Fehérhegynél veresé­
get szenvedtek a császári zsoldosoktól. Csehországban felszámol­
ták a rendi intézményeket és a protestantizmust, és az ország a
Habsburgok örökös tartományává vált.
A csehek vereségét követően IV. Keresztély dán király avatko­
zott be a harcba a protestáns fejedelmek oldalán. A dán szakasz
ismét Habsburg győzelemmel ért véget (köszönhetően kiváló had­
vezérüknek, Wallensteinnek).
A háború harmadik, svéd szakaszában II. Gusztáv Adolf svéd ki­
rály (1611-1632) ért el sikereket parasztokból toborzott, reguláris
hadseregével. A király azonban elesett a svéd győzelemmel végző­
dő lützeni csatában (1632), s ezt követően a svédek is vereséget
szenvedtek (Nördlingen, 1634).
A küzdő felek már kimerültek pénzügyileg, amikor a Német­
római Birodalom széttagoltságában érdekelt, abszolutizmust ki­
építő Franciaország - a hatalmi érdekekért félretéve a katoliciz­
mus ügyét - beavatkozott a protestáns fejedelmek oldalán. Ez
eldöntötte a küzdelmet, a Habsburgok békére kényszerültek.
A vesztfáliai békét a Habsburgok a hollandokkal Münsterben, a
svédekkel, a franciákkal és a birodalom protestáns fejedelmeivel
Osnabrückben írták alá. Ekkor ismerték el véglegesen Hollandia
és Svájc kiválását a birodalomból. Svédország megszerezte a
Balti-tenger német partvidékét, Franciaország megkapta Elzászt.
Elismerték független államnak a Német-római Birodalom több
száz kis tartományát, ezzel megszilárdították a széttagoltságot, s
elodázták az egyesítés lehetőségét.

Magdeburg ostroma 1630-1631-ben. A protestáns Magdeburg Németország egyik leggazdagabb városa volt, amelyet svéd
csapatok is védtek. A császári haderő hosszú ostrommal foglalta el. A zsoldosok bosszúból felgyújtották a várost, és hatalmas
mészárlást rendeztek a lakosok között. A kortársak az áldozatok számát több m int húszezerre becsülték

I ir jjl Keresse meg a történelmi atlaszban Magdeburgot! Sorolja fel a kép alapján, hogy mi minden biztosította a város védelmét! A
falak lerombolásán túl mire használták az ostromlók az ágyúkat? A képen egy sajátos lőfegyver, a mozsár romboló munkáját is
láthatjuk. Nézzen utána, milyen fegyver volt a mozsár, s milyen helyzetekben alkalmazták!

40
 A SPANYOL ÖRÖKÖSÖDÉSI HÁBORÚ (1701- B o u rb o n spanyol I. (S z é p ) F ü lö p o s z trá k H a b s b u rg
1714) A harm incéves háborút követően XIV. Lajos Fran­
ciaországa folytatta előretörését a Rajna mentén. A franci­ V. Károly I. Ferdinánd
____ I_____ i_____
ákat a Habsburgok igyekeztek megállítani, ami több háborút II. Fülöp Mária-QD-L Miksa Károly
eredményezett. A török miatt a Habsburgok kétfrontos há­ J____
borúra kényszerültek, amit a franciák kihasználtak, s rendre 1-------- (© — Anna Rudolf II. Mátyás I. Ferdinánd
i---------1 i— ® — — * ------
hátba tám adták a törökkel küzdő dunai monarchiát. A török XIII. Lajos
III. Fülöp — QD — Margit
m eggyengülése és a Habsburg abszolutizm us kiépítése db Anna-
(reguláris hadsereg szervezése) azonban а XVII. század vé­ Bourbon Да / iv - Fülöp Mária Anna III. Ferdinánd
gén lehetővé tette, hogy a Habsburgok kiűzzék a törököket Izabella ^ 2. i— _ i__
' ® - Mária Anna
Magyarországról. Ezáltal erejük jelentősen megnőtt, és már
a törökkel sem kellett oly m értékben szám olniuk. XIV. Lajos -© -T e ré z ia 1
I Károly Margit - - Ф - •I. Lipót
II. Károly halálával kihalt a spanyol Habsburg-ház (1700). Lajos herceg * I
XIV. Lajos és a dunai Habsburg Birodalom élén álló, de a csá­ F ü l ö p X ^ ______ tr ó n k ö v e t e lő k ____ ’ ^ K á r o l y ) I. J ó z s e f
szári cím et is birtokló I. Lipót (1657-1705) egyaránt a saját
örökösét kívánta a spanyol trónra ültetni. A francia hege­
mónia veszélye miatt azonban ekkor Anglia és Hollandia is A spanyol trón öröklése
a Habsburg-jelölt, Károly herceg mögé állt. Kezded' francia si­
kerek után a m egerősödött angol alkotm ányos monarchia és Milyen jogalappal rendelkeztek a spanyol trónra az oszt­
a Habsburg Birodalom legyőzte Franciaországot, m ely nagy­ rák Habsburgok, és milyennel a Bourbonok? Hogyan vál­
tozott a helyzet a háború alatt?
hatalom maradt, de a francia hegemónia veszélye elmúlt.

A Német-római Birodalom.
„Minthogy a legdicsőbb emlékezetű II. Károly, határa 1648-ban
16. Spanyolország királya nemrégiben gyermekek Francia hódítások
hátrahagyása nélkül halt meg, s ő császári felsége
[I. Lipót] kijelentette, hogy az elhunyt király utáni
trónöröklés, az ő országai és tartományai törvényesen
saját dicső uralkodóházát illetik meg, a legkereszté­
nyibb király [XIV. Lajos] pedig ugyanazon trónörök­
lést unokája: az angers-i herceg [V. Fülöp] számára
igyekezvén megszerezni, azzal az érvvel hozakodott
elő, hogy a hercegnek ehhez való joga az elhalálozott
királynak valamiféle végrendeletéből származik, és az
imént említett herceg számára meg is kaparintotta
az egész örökség, vagyis a spanyol monarchia bir­
toklását, a spanyol-belga tartományokat, a milánói
hercegséget pedig fegyverrel foglalta el, hajóhadát a
cadizi kikötőben készenlétben tartja, több hadihajót a
spanyol fennhatóság alá tartozó Indiákra küldött, így
s még igen sok egyéb módon is megvalósította azt,
hogy Franciaország és Spanyolország olyan szorosan
egyesüljenek és összeolvadjanak, hogy ezután már
csakis egyetlen országnak lehessen őket tekinteni,
úgyannyira, hogy ha ellenintézkedésekre nem kerül­
ne sor, máris eléggé nyilvánvaló lett az, hogy ő csá­
szári felségének fel kell hagynia minden reménnyel
igényének bármikori teljesítéséről, a Szent Római
Birodalom pedig elvesztené az itáliai és a spanyol-bel­
giumi hűbéres tartományokhoz való jogát, az angol Megszerzett osztrák Habsburg-területek
~ ~ ! 152eel6tt s z Ar d
és a holland hatalmaknak a földközi-tengeri, valamint
^1526-ban JKIR. /
az Indiákra és másfelé irányuló szabad hajózása és
] 1699-ben
kereskedelme végképp semmivé válnék; Hollandia el­
jI l A spanyol örökösödési .háborúban
vesztené azt a biztonságát, ami eddig megvolt neki a
közte és Franciaország közt fekvő spanyol-belga [...]
15. A Habsburg Birodalom hatalm i helyzete а XV II. században
tartományok által; végül pedig az ennyire egyesült
franciák és spanyolok rövid idő alatt mindenki más
számára annyira veszedelmesek lennének, hogy rövi­ | r—*| Hogyan alakult a Habsburg Birodalom területe a korszakban? Készítsen
desen kivívhatnák a maguk számára az egész Európa L l l táblázatot a nyugati és a török háborúkról! Mi az összefüggés a két had­
feletti uralmat. [...] színtér között?
L Legyen és maradjon érvényben ő szent császári
felsége, továbbá Nagy-Britannia szent királyi felsége,
valamint Hollandia rendjei között állandó, örökös és
sérthetetlen barátság és kölcsönös kapcsolat, s legyen
köteles egyikük a másikuk érdekeit előmozdítani, a
bajokat és ártalmakat pedig képességük szerint elhárí­
tani.” (A dunai Habsburg Birodalom, Nagy-Britannia 0 Sorolja fel a forrás alapján, hogy milyen hatalmi érdekek vezettek a szö­
és Hollandia szövetsége,!701) vetség megkötéséhez!

41
 A NÉMET-RÓMAI BIRODALOM ÉS A HABSBURGOK DUNAI MONARCHIÁJA
-----------------------------------
| | Osztrák Habsburg-szerzemények.
1 | Francia hódítások
Piemont hódításai
) XIV. Lajos'és szövetségesei
ГО—О Franciaellenes szövetség
17. A spanyol örökösödési háború menete
El Vegye számba a két ellenséges tábort! Elemezze a háborús szövetségeket össze­
tartó erőket és célokat! Becsülje meg a két tábor erőviszonyait! Ismertesse a béke­
kötés után kialakult helyzetet!
Г......... ’
C* ~ ---------------- j i - ~
— ..................
A spanyol örökösödési háború ismét
egész Európát megmozgatta: Spanyol-
ország, Spanyol Németalföld, a Német­
római Birodalom és Észak-ltália földjén
dúlt a harc. Ausztria számára nehéz­
séget okozott, hogy a magyar kérdés
rendezetlensége miatt kitört a Rákóczi-
szabadságharc, és XIV. Lajos Zrínyihez,
Thökölyhez hasonlóan támogatta az el­
lensége hátában kirobbant mozgalmat.
Kezdetben a francia reguláris seregek
törtek előre, az osztrák és angol csapa­
tok győzelme (Höchstadt, 1704) azon­
ban megfordította a helyzetet. Hosszú,
kiegyenlített küzdelem után a franciák
kimerültek, és Malplaquet-nél (1709)
döntő vereséget szenvedtek.
1711-ben váratlanul meghalt I. Lípót
idősebb fia, I. József, s az osztrák ház feje
így Károly herceg lett. A tengeri hatalmak
(Anglia, Hollandia) nem kívánták Ausztria
és Spanyolország egyesítését. így a meg­
születő békében (Utrecht, 1713) XIV. Lajos
unokáját, Bourbon Fülöpöt ismerték el
spanyol királynak, de Spanyolországot
nem egyesíthette Franciaországgal. Ang­
lia megszerezte Gibraltárt és a rabszol­
ga-kereskedelem monopóliumát.
Az osztrák Habsburgok egy évvel ké­
sőbb kötöttek békét a franciákkal (Baden,
Rastatt, 1714). A spanyol örökségből Auszt­
ria megszerezte Spanyol Németalföldet,
Milánót és Nápolyi, ugyanakkor Francia-
ország Elzászt.
A Napkirály röviddel élte túl a vere­
ségét. Az éhező és kivérzett országban
titokban kellett eltemetni.

A höchstadti csata, ahol John C hu rchill (a kép előterében) és Savoyai Jenő megállította a francia előretörést

П т -! Mennyiben változtak a hadseregek a XVIII. század elejére a harmincéves háborúhoz képest? Hogyan alakították át a háborúkat
L C i a változások? Nézzen utána, hogy Savoyai Jenő - korának egyik legtehetségesebb hadvezére - miért állt a császár szolgálatába!

42
‘8 , KÖZÉP- ÉS KELET-EUROPA A XV1-XVII.
SZÁZADBAN
I

A CEN TR U M TÓ L KELETRE A XVI. század folya­ NYUGAT-EURÓPA európai munkamegosztás KÖZÉP-EURÓPA

mán Európa gazdasági súlypontja, centruma Itáliából

áthelyeződött Nyugat-Európába, Németalföldre, majd <S e lm isze r, nyersanyag, nemesfém^

Angliába. Ez a térség volt a fő haszonélvezője a nagy —\

r ~ iparcikk
földrajzi felfedezéseknek. A centrumot körülvevő tér­
ség, a periféria fejlődése kevésbé gyorsult fel, gazdasá­
gi növekedéséhez az ösztönzőket a centrumtól kapta. ^ élelmiszer, nyersanyag ^

A földrajzi felfedezések következtében a kereske­ ) árforradaiömj>

delem Közép-Európával is fellendült. A hagyományos

európai munkamegosztás, melyben Közép-Európa ■L iparcikk, gyarmatáru, pénz
N

mezőgazdasági termékeket szállított nyugatra, ahon­

nan cserébe iparcikkek érkeztek, nem változott.
Ugyanakkor az árforradalom miatt a mezőgazdasági
termékek árai, s így a keleti területek jövedelm ei je ­ élelmiszer, nyersanyag, pénz

lentősen növekedtek. A nemesség igyekezett ebből

hasznot húzni: növelte a term elést a saját kezelésű iparcikk, gyarmatáru
földeken, s maga szállított a nyugati piacokra, vagyis
bekapcsolódott az árutermelésbe.
A hagyom ányos m unkam egosztás fennm aradása és
1. A z európai munkamegosztás
a nem esség nagy gazdasági súlya miatt Keleten az ipar
nem fejlődött megfelelően. Emiatt a tőkés term elés­ Hogyan változott Közép-Európa szerepe az európai munkameg­
re áttérő nyugat gyorsabban fejlődött, és az ipari árak osztásban? Mi jellem ezte a különböző időszakokat?
növekedésével Közép-Európa jövedelm ei csökkentek.

LENGYELORSZÁG GAZDASÁGI ÉS TÁR­

SADALMI V ISZO N YA I A nagy földrajzi felfede­
zéseket követő gazdasági változások fellendítették a
Baltikum kereskedelmi forgalmát. Azok a területek,
amelyeket folyók kötöttek össze a Balti-tengerrel,
bekapcsolódhattak a Nyugat növekvő élelm iszer- és
nyersanyagellátásába. E kereskedelem a XVI. század­
ban az élelm iszerárak emelkedése révén jelentős jöve­
delmeket biztosított e térségeknek.

énzáramlás iránya a
)XV. században
О XVI. században
tanza-lerakatok •Hanza-városok О XVII. században

í 2. ] A Hanza-útvonal a X V -X V II. században

m Keresse meg a térképen Danzigot (ma Gdansk)!

Milyen következtetéseket tud levonni a kép alap­
ján a város helyzetéről?
---------- ' —

43
 K Ö Z É P - ES K ELET-EU RO PA A X V I-XV I1. SZAZADBAN

Mindez fokozottan igaz volt Lengyelországra.

A fellendülés első számú haszonélvezője az
erős rendi jogokkal rendelkező nemesség volt.
Bekapcsolódtak az áruterm elésbe, a közös földek,
sőt részben a jobbágytelkek rovására növelték
majorságaikat. A lengyel nem esség a jövedelm ét
nem fektette be, hanem inkább felélte. Földjeit
bérm unka helyett a jobbágyaival műveltette meg,
úgy, hogy több robotra kötelezte őket. így a mező-
gazdaságban felhalm ozott pénz jóm ódot teremtett
a lengyel nem esség számára, de nem indították el a
vállalkozói lét, a polgárosodás útján.
A nemesi áruterm elés Lengyelországban - és
a térség más országaiban is - a jobbágyi kötött­
ségek m egszilárdulásához vezetett, mivel a robot
elől m enekülő jobbágyságot m egfosztották szabad
költözési jogától (örökös jobbágyság). A céhes kéz­
m űipar nem fejlődött, s így a térség továbbra is a
Nyugat mezőgazdasági és nyersanyagellátója, vala­
mint iparcikkeinek felvevőpiaca maradt.

A lengyel jobbágyság helyzetének változása A REN D ISÉG ELŐRETÖRÉSE LENGYEL-

ORSZÁGBAN A mezőgazdasági árutermelés
Fogalmazza meg a változás legfontosabb jellemzőit! Milyen okokra megerősítette a fő- és köznemesség helyzetét
0 vezethető vissza a változás? Flasonlítsa össze a folyamatot az angliai mind a lengyel társadalm on belül, mind a kirá­
bekerítésekkel! lyi hatalom mal szemben. A Jagelló-ház kihalását
" 'T ---------— •— —— ™ — — — ---------------------------------------- ” — (1572) követő évben Valois Henriket választották
királlyá, aki kiszélesítette a rendek alkotmányos
jogait. Elfogadta a szabad királyválasztás jogát, az
országgyűlés rendszeres ülésezését, a rendek adó-
m egajánlási jogát. Olyan jogokat is biztosított, m e­
lyek már akadályozták az állam és a törvényhozás
működését.

Növekvő szolgáltatások
7elől menekülő jobbágyok ,A plebejus fiatalság szabadosságáról, vala­
mint a birtokok elnéptelenedéséről tanács­
SKtRD -.Stockholm Észtföld
kozva elhatároztuk [...], hogy faluhelyről csak egy
T] a 45б1^--л wmmm- fiú hagyhassa el apját, ha szolgálni, de különösen,
1658 у 16481 J Novgorod
ha tanulni vagy mesterségre megy. [...] Ha pedig
^ I / м/ЛЧ/W
távozni akar, meg kell szereznie a birtok urától az
1648 Báthory István engedélyt és a bizonyítványt, amellyel m int felsza­
V
Balti­ >1579-1581 badított jobbágy az iparba vagy szolgálatba léphet.
tenger [...] Minthogy számos laikus távozik aratás idején
Szm olenszk
CTAndruszovo Szilézia és Poroszország területére, aminek követ­
~ Danzig , LITVÁN \ V keztében lengyel földön nem könnyű munkást vagy
ő f l? 4 8 ^ - N A G Y F E JE D E L E M S É G szolgálót találni, ezért elrendeljük, hogy mindezeket
161»— ......... Ж [...] büntetlenül tartóztassák fel, és adják át munká­
M : I ra a földbirtokosoknak. [...] Elhatároztuk, hogy [...]
Varsó / У У а
B R A N D EN B U R G * У У У «8°
LEN G YEL У & У &
polgárok és plebejusok nem vásárolhatnak [...] bir­
tokot [...] örökös vagy zálogjogon.”
... \ K IR Á L Y S Á G 4-® /
к Krakkó 7 *■
-У I ' „[Elhatároztuk, hogy] az összes telepesek és jobbá­
,/ -SóbieskTján os- gyok, mind a mi, mind bármelyik rendhez tartozó
"V -Щ
'4 í ' M A G Y A R alattvalóink falvaiban, akik azelőtt nem dolgoztak
egy napot a héten nekünk vagy földesuruknak, köte­
Moldva lesek minden telek után egy napot dolgozni a héten.”
HABSBU RG X1683 KÁ N SÁ G
(Lengyelországi törvények 1496-ból és 1521-ből)
E R D É LY ÍC '.
/ " o s z m á n '' Bahcsi.szaraj • /
s- B IR O D A L O M A fiíE J '
\,v -
Havasalföld Fekete-tenger
Ггт"| Fogalmazza meg, hogy mely társadalmi cso-
f 6. | Lengyelország a X V I-X V II. században L*_J port érdekét szolgálják e törvények! Fo­
galmazza meg röviden, milyen változásokat hoz­
tak e törvények a jobbágyok életében! Konkrétan
Kövesse nyomon Lengyelország területi és hatalmi változásait! Sorolja milyen kötelezettség növeléséről szól a törvény?
0 fel, hogy mely hatalmakkal kerültek ellenséges viszonyba a lengyelek! Magyarázza meg, mely gazdasági folyamat húzódik
Milyen kapcsolat fedezhető fel a térképről a lengyel-magyar történelemben? meg e törekvések mögött!
_ T _ . ----------------------------— ---------------------- “ T -------- -------------------------------------------------------------

44
 Báthory István orosz küldöttséget
fogad. A magyar főúr, majd erdélyi
fejedelem átmenetileg megszilárdí­
totta a központi hatalmat, s vissza­
verte az orosz előretörést

Miért válhatott az egyik legnép­

szerűbb lengyel királlyá Báthory !
István? Hogyan fejezi ki ezt a népszerű­
séget a kép?

Henrik a francia trón kedvéért lemondott a lengyel koronáról, s a

rendek Báthory István (1575-1586) erdélyi fejedelmet választották
meg királynak. Báthory erős kézzel kormányzott, de együtt tudott
működni a rendekkel, s visszaverte Livóniában a támadó oroszokat.
А XVII. században a rendi alkotm ányosság az anarchia
jeleit mutatta. Ekkor alkalm azták először a szabad vétót
(liberum veto, 1652). Ennek alapján a lengyel rendi gyűlé­
sen egyetlen nem es tiltakozása (vétója) is m eghiúsította egy
törvény elfogadását. A nagy területű országot egyre inkább
belső harcai kötötték le, m elyekbe mind többször avatkoztak
be az abszolút hatalm at kiépítő szomszédok: Oroszország,
Poroszország és Ausztria. A század m ásodik felében m ár je ­
lentős területek kerültek Oroszországhoz (1667).
Sajátos réteget képeztek az erősödő földesúri hatalom elől a
sztyepp szabad földjeire szökött jobbágyok, a kozákok (a tatár „csa­
vargó harcos" kifejezésből). Közösségeik tatártól, töröktől és len­
gyeltől egyaránt zaklatva váltak kegyetlen katonatelepekké. Zsoldért
bárkit szolgáltak vagy elárultak, ugyanakkor kitűnő harcosok voltak.
A lengyel királyok a török ellen használták fel őket, azonban a ne­
messég - félve a királytól függő haderő kialakulásától - nem is­
merte el szabadságukat. így a felkelő kozákok Bogdan Hmelnyickij
vezetésével a szabadságukat kilátásba helyező Oroszországhoz
csatlakoztak (1648).
„1. És mi úgy határoztunk, hogy [...] örök időkig a mi
halálunk és a mi utódaink halála után a király szabad
választása megmaradjon az összes koronarendeknek. [...]
3. S a koronaügyekben, melyek a mi személyünket és a mi
méltóságunkat fogják illetni, követségek idegen országba való
küldetésére és külföldi követségek meghallgatására és elkül­
désére is, bármilyen hadsereg, avagy katonaság gyűjtésére
vagy fogadására, mi és utódaink sem m it kezdeni és cselekedni
nem fogunk, mindkét nem zet [a lengyel és a litván] koronata­
nácsának véleménye nélkül, a Szejm re [országgyűlés) tartozó
ügyeket sem m iben sem sértve. (...)
4. Háborút vagy általános felkelést nem fogunk kezdeni vala­
mennyi rend Szejm jének engedélye nélkül [...].
6. [...] saját hatalmunkkal sem m it ne döntsünk el, hanem a
lehető legbuzgóbban igyekezzünk, hogy mindent egy véle­
ményre hozhassunk [ ...] .” (Henrik lengyel király törvényei­
ből, az ún. Henrik-féle cikkelyekből, 1573)
Mutassa be az uralkodó és a rendek jogait! Hogyan be­
folyásolhatták a rendelkezések Lengyelország hatalmi
helyzetét?

OROSZORSZÁG NAGYHATALOM M Á VÁLÁSA

Kazany bevé­
IV. (Rettegett) Iván (1533/1547-1584) a szolgáló nem esség­ tele 1552-ben.
re (lásd Száray Miklós: Történelem 9.153 . oldal) tám aszkodva A volgai tatár
tovább erősítette a despotikus állam hatalm at. Az uralkodó állam fővárosa
megnövekedett tekintélyét mutatja, hogy a nagyfejedelem fontos szere­
1547-ben fölvette a cári (császári) címet. IV. Iván kijára­ pet játszott az
tot akart szerezni a Balti-tengerhez, ám hódítási kísérleteit újonnan szer­
Báthory István a svédekkel és dánokkal szövetkezve vissza­ zett földek be­
verte. Jelentős sikereket ért el azonban a m eggyengülő tatá­ telepítésében
rokkal szemben: elfoglalta Kazanyt (1552), majd Asztrahányt 10.
(1556). Ezzel Oroszország megszerezte a Volga medencéjét,
területe megkétszereződött, és m egindult a kegyetlen elnyo­ Keresse meg
másban élő orosz földm űvesek elvándorlása az újonnan szer­ 0 Kazanyt a tér­
zett pusztákra. E folyam at eredm ényeként vált Oroszország képen! Mi volt a
hatalmas területű és népességű birodalommá. jelentősége a város
A Rurik-uralkodóház kihalása (1598) átm eneti zűrzavaros elfoglalásának? Mi
biztosította az oro­
időszakot eredm ényezett, melyen a Romanovok lettek úrrá
szok számára a harci
(1613). Folytatódott Oroszország terjeszkedése Ukrajnában
fölényt?
és Szibériában.

45
K Ö Z ÉP- ÉS K ELET-EU R Ó PA A X V I-X V IL SZÁZADBAN

I. (Nagy) Péter (1689-1725) a birodalomban élő nyugatiak zárt

településeit látva felism erte, Oroszország erejét csak a moderni­
zációval növelheti. Kíméletlen módszerekkel, a hagyom ányokat
figyelm en kívül hagyva látott hozzá az ország átalakításához.
Külföldi m esterem bereket hívott birodalmába, manufaktúrákat
alapított, nyugati típusú flotta és hadsereg építésébe fogott.
Nyugati tanulm ányutat tett, ahol egyszerű hajóácsként maga is
dolgozott. Despotaként nem érdekelte, hogy alattvalói egyetér-
tenek-e célkitűzéseivel, boldogabbak akarnak-e lenni ily módon.
Úgy gondolta, birodalm ában a leggazdagabb nem esektől (bojá­
rok) a szolgaállapotú jobbágyokig m indenkinek m aradéktalanul
teljesítenie kell a cár akaratát.

Betiltotta a kaftánviseletet, a háremet, a szakállt. Ha nemesei kö­

zül valaki nem akarta levágni a szakállát, hát megtette ezt maga a cár.
Matematikavizsgára kötelezte a nemesifjakat. A nemesek és a kishivatal-
nokok gyermekei kötelesek voltak tanulni. Reformjai révén az orosz veze­
tő réteg kezdett hasonlítani a nyugatihoz, de természetesen egy országot
nem lehet erőszakkal átalakítani egy emberöltő alatt. A franciás művelt­
ségű vezető réteg és a nép (zömmel parasztok) közötti szakadék tovább
mélyült.

Péter rendelete alapján levágják a bojárok szakál­

lát és a szakálladó befizetését igazoló érme (12.).
A ki ragaszkodott a szakállviselethez, annak adót Orosz paraszti bevándorlás
kellett fizetnie jl 7 Q3 1Város alapítása I j IV. (Rettegett) IvánliódítasaU
----- ► Kézművesek bevándorlása [ « r í A Romanovok hódításai
[ r~t I Mi volt a célja a rendeletnek? XII. Károly svéd király hadjáratai ^ S P^hódüáÁi
L C J Mi lett az eredménye? Nagy Peter cár hadjáratai
[[Щ ÉTöröfc hűbéres országok

Barents-
tenger

Í Tobolszk

Nystad
’< 2 ) 1 7 2 1

.Ami öltözködésüket illeti, a ruha, amelyet az oro­

larva
szok általában viseltek, hosszú öltözékből állott, .1 7 0 0 KAZAN Yl
amely lábszáruk közepéig ért, oldalt ráncokba volt szed­ KÁNSÁG
, Kazany
ve, és külsőre kicsit különbözött a női szoknyáktól. £*11683
Ennek következtében a cár elhatározta ennek az öltö­ .Moszkva
rSzim birszk..'
zéknek megváltoztatását, és először kiadta a parancsot,
hogy minden bojárja és az udvarhoz közel állók, akik
tőle fizetést kaptak, kegyvesztés terhe m ellett öltözzenek LEN G YEL' ' KIS HORDA
angol divat szerint, ezüsttel vagy arannyal kivarrt vé­ KIR Á LYSÁ G
kony posztókaftánba, anyagi helyzetüktől függően. Ezek Kijev,
után Moszkva valamennyi kapujára kifüggesztette ezt
az angol posztómintát, és kihirdette, hogy mindenki [a 'Asztráfiány,
városba árut és élelmiszereket hozó egyszerű parasztok " Í j* Azo vj Jvv. к *^1683--(
r KRÍMI - ^ 1 6 9 6
kivételével] köteles magának ruhát varratni erre a m in­ KANSAG \
tára, és hogy mindenki, aki nem engedelmeskedik ennek »Bahcsiszaraj_..\
a parancsnak, és a város kapuit hosszú kaftánban lépi át,
köteles lesz [...] fizetni, vagy le kell térdelnie a város ka­ Fekete-tenger
puinál, hogy elvágják a kaftánját, és olyan hosszú darab­ —OSZMÁN
bal megrövidítsék, ami term etéhez mérve feleslegesnek BIRODALOM
mutatkozik, ha így térden áll.” (Perry angol kapitány
14. Oroszország a XV1-XV11. században
feljegyzéseiből)

í r T j Kövesse nyomon az orosz terjeszkedést! Értékelje a biro-

|r-t| Állapítsa meg, miért tulajdonított Péter ilyen nagy
Ü l i jelentőséget a ruhaviseletnek! Milyen módszereket
alkalmazott a cár céljai megvalósítása érdekében? Milyen
hatást válthattak ki a rendelkezések?
Л ------------------------'------------------------------------------------------
L Ü dalom geopolitikai helyzetét (szomszédok ereje, gazdasági
fejlettsége)! Melyek voltak az orosz külpolitika fő célkitűzései?
Értékelje, hogyan változtatták meg a hódítások Oroszország hatalmi
helyzetét!
 Péter kaput kívánt nyitni a Nyugat felé, s ezért tengeri 15. Szentpétervár egy évszázaddal az alapítása után
kikötőkre volt szüksége. Először délen próbálkozott, hiszen
így meleg tengeri kikötőkhöz jutott volna (am elyek télen se I n t Keresse meg Szentpétervárt a térképen! Mi volt a stra-
fagynak be). Bevette Azov várát, de a Fekete-tenger a kor­ L 1—I tégiai, gazdasági és kulturális jelentősége? A kép alapján
értékelje, vajon a város valóra váltotta-e Péter cár elképzelé­
szakban török beltenger volt. így hadjáratával csak az orosz­
seit!
török háborúk hosszú sorát indította el. A végcélt, a föld­
közi-tengeri kijáratot biztosító Boszporusz és a Dardanellák
megszerzését az oroszok nem érték el.
A balti-tengeri kijáró megszerzésének útjában - Len­ Poroszország területének kialakulása//^
gyelország m eggyengülését követően - a Baltikum nagyha­
Щ 1500 előtt
talma, Svédország állt. A térségben a harm incéves háború
után létrejött svéd hegemóniával szemben Péter a lengyelek­ 1618-ig
I 11648-ig ÍS áK
kel és a dánokkal szövetkezett. Az északi háborúban (1 7 0 0 -
□ 1763-ig J K IR 4
1721) hosszú küzdelem után legyőzte a svédeket, és a m eg­
: 0 1 7 7 2 -ig Л 0 ^
szerzett tengerparton, a Néva torkolatában m egalapította új
fővárosát, Szentpétervárt (1703). Északi-tenger ^
LübeckI
A kiépülő svéd abszolutizmus a harmincéves háborúban né­
met és balti területeket megszerezve regionális nagyhatalommá
vált. Modernizálták az oktatást és a hadsereget. E kiváló reguláris
haddal vette fel Péter ellen a küzdelmet az alig 15 éves svéd király,
XII. Károly (1697-1718). A kitűnő katona Narvánál győzelmet ara­
tott (1700). Ám a hosszú háború kezdte kimeríteni a ritkán lakott
birodalmát. Poltavánál, az ukrán sztyeppén az elcsigázott svéd se­
reg odaveszett. A török területen keresztül hazatérő Károly már az
oszmánok bevonásával sem tudta megfordítani a háború kimene­
telét. Svédország 1721-ben megkötötte a nystadi békét. A svédeké
maradt Finnország, de az oroszok megkapták a balti partvidék egy
részét. Ezzel megszűnt a svéd hegemónia a térségben.
16. A Porosz Királyság kialakulása

PO R O SZ O R SZ Á G F E L E M E L K E D É S E Poroszországot a
Hohenzollern-dinasztia hozta létre, s tette nagyhatalommá. A Ho-
henzollernek a XV. század elején kerültek a Brandenburgi Vá­
lasztófejedelemség élére. A XVI. század elején a Hohenzollernek
áttértek a lutheránus hitre. Ugyanakkor a Német Lovagrend élére is
egy Hohenzollern került, aki lutheránusként világi állammá tette a
területet (Porosz Hercegség). Brandenburg és a Porosz Hercegség a
XVII. század első felében egyesült (Poroszország). A Hohenzollernek
vallási türelmének köszönhetően az üldözött hugenották közül so­
kan menekültek Poroszországba. A hugenották szerepet játszottak
az ipar és az oktatás fellendítésében, de több család nemzedékeken
át a porosz hadsereg tisztikarában szolgált.
A poroszoka harmincéves háb orú b an -a Habsburgok támogatá­
sával - a svéd hódítókkal szemben értek el részleges eredményeket.
A spanyol örökösödési háborúban szintén a Habsburgok oldalán
vettek részt a franciák ellen, s így biztosították a porosz uralkodók a
királyi cím megszerzését (1701).
Mely események segítették a porosz állam kialakulását
és megerősödését? Elemezze a felekezeti viszonyokat, és
azok hatását a porosz állam helyzetére!
„1. Minden katona [...] keresztényi és istenfélő életet éljen,
17.
tartózkodjék a kicsapongó és megbotránkoztató megnyil­
vánulásoktól, [...] Isten szent nevének és szentségeinek szidal­
makkal és esküdözésekkel való gyalázásától börtön, karóba húzás,
vesszőfutás és más büntetések terhe mellett. [...]
34. Ha pedig a zsold vagy a kenyér nem érkezne meg időben, ő
királyi felségének katonái akkor is készségesen teljesítsék szolgá­
latukat [...].” (Frigyes Vilmos porosz király katonai szabályzata,
1713)

47
 AZ OSZMÁN BIRODALOM ÉS AZ EURÓPÁN

P KÍVÜLI VILÁG

AZ O SZM ÁN BIR O D A LO M FÉN YK O R A Az Oszm án Birodalom а XVI.

század elején M ezopotám ia, Szíria és Egyiptom elfoglalásával m egkétszerezte
területét. A levantei kereskedelem m egvám olása és a szpáhiknak (lásd Száray
M iklós: Történelem 9. 156. oldal) adható földbirtokok többszörösére növekedé­
se miatt a birodalom rendkívüli m értékben m egerősödött.

I. Szelim szultán (1512-1520) a perzsák ellen győzelmeket aratva (Csaldirán, 1514) ala­
pozta meg a keleti térnyerést. Győzelmében szerepet játszott az európaiaktól átvett tü­
zérség, amely a perzsák számára ismeretlen volt. A perzsák később a portugál hajósoktól
vásárolták meg az új technológiát.
Ezután Szelim délnek fordult, és sorra hódoltatta meg a tartományokat, egészen
Egyiptomig. Hódításai elismeréseként Mekka elöljárója elküldte neki a város kulcsait, és
ezzel a szultánok felvehették a kalifa címet. Az oszmán-törökök kijutottak a Vörös-tengerre,
sőt onnan az Indiai-óceánra. Világpolitikai jelentőségű döntés volt, hogy birodalmuk nem
az arab kereskedőket kiszorító portugálok, hanem Magyarország ellen fordult.

Szelim hadserege (jobbra) és m uszlim ellenfelei

1. — ---------------------- — — ---------------------- -------

m Mutassa be a kép alapján, mi biztosított fölényt

Szelimnek a csatában!

iD Török hűbéres államok

- Kereskedelmi utak
Jelentősebb török hadjáratok
í ШШ Arany, aranypénz
V Fűszer
C D Kereskedelmi vámok
CZ5 Kereskedelmi szerződések

2. A z Oszmán Birodalom terjeszkedése а XVI. században

Az Oszmán Birodalom
Kövesse nyomon a birodalom terjeszkedését! Ele­ hódításai
mezze, hogy milyen előnyökkel jártak a birodalom 1512-ig
számára a megszerzett területek! Mely államok voltak а XVI. 1520-ig
században az Oszmán Birodalom ellenfelei? 1566-ig
ПП 1600-ig

48
 Az Oszm án Birodalom fénykorát I. (Törvényhozó) Szu- A fiatal Szulejm án szu l­
lejmán uralkodása (1520-1 5 6 6 ) jelentette. Az európai tán. Haderejét Kelet
hatalm i harcokba beavatkozva (cognaci liga) áttörte a m a­ helyett Magyarország
gyar végvárrendszert (pl. Nándorfehérvár, 1521), és meg­ ellen fordította. Ebben
hódította Magyarország középső részét (m ohácsi csata, szerepet játszottak a
1526; Buda elfoglalása, 1541). Ezután másfél századon át zsákmányra éhes ja n i­
csárok is, akik felkelés­
M agyarország területén húzódott az O szm án és a Habsburg
sel fenyegetőztek. Élete
Birodalom közötti ütközőzóna. Keleten folyam atosan hábo­ első és utolsó hadjára­
rúzott a perzsákkal. A törökök kétfrontos harca m egköny- tát is Magyarországra
nyítette a m agyarok szám ára az ellenük való védekezést. vezette. Először a ré­
gen óhajtott és szá­
VÁLSÁG ES M EGOLDÁSI K ÍSÉRLETEK A levantei munkra oly sok dicső­
kereskedelem hanyatlásával a Török Birodalom jövedelm ei séget, a törököknek
is csökkentek. Európával folytatott kereskedelme átalakult. pedig oly sok kudarcot
Az Oszm án Birodalom az átm enő forgalom haszonélvezőjé­ jelentő Nándorfehérvár
ből - am ikor dőlt az arany a szultáni kincstárba - a Nyugat bevételekor já rt ha­
zánk földjén (1521). Utolsó, hetedik magyarországi had­
nyersanyagszállítójává és készterm ékeinek piacává vált, ami
járata során Szigetvár ostroma közben halt meg (1566)
a nemesfém kiáramlását eredményezte. az akkori mércével m ár idősnek számító, hetvenkét éves
A szultán kereskedelmi kedvezményeket adott először a uralkodó
franciáknak, majd a velenceieknek és az angoloknak. A ve­
zető szerepet a franciák szerezték meg. Ugyanakkor a des­ 1
Гг7| Gyűjtse össze, mely európai uralkodók voltak I. Szu-
potikus berendezkedés (pl. a valódi földtulajdonosok hiánya) LEJ lejmán kortársai! Nézzen utána, hogy elődeihez képest
akadályozta a gazdasági fejlődést, így a fejlődő Európához (pl. Hódító Mohamed, I. Szelim) mennyire sikeres hódító volt
képest a birodalom egyre inkább elmaradt. Szulejmán! Mely területeket foglalta el?
Miután a törökök békét kötöttek az osztrák Habsbur­ _ T ------------------------------------------------------------------------------------
gokkal (drinápolyi béke, 1568), a tengeren pedig a spa­
nyol Habsburgok állították meg őket
(Lepanto, 1571), leálltak a hódítások. Aktív harcok Menet és harc
Elmaradt a zsákmány, s emiatt a gaz­ Távolság
Viszonylat Menetnap időtartama együttes ideje
(km)
dasági válság következményei a hadse­ (nap) (nap)
regben is jelentkeztek. Nem fizették a Isztam bul-Nándorfehérvár 1000 60 60 120
zsoldot, lazult a fegyelem. A despotikus
Nándorfehérvár-Buda 460 31 30 60
rendszerre am úgy is jellem ző korrupció
általánossá vált, már-már a birodalom Buda-Bécs 240 16 15 30
működését veszélyeztette. Összesen 1700 113
A válságon átm enetileg az albán szár­
mazású Köprülü Mehmed nagyvezír lett Oszmán
MAGYAR KI KRÍMI haderő 4 ^
úrrá а XVII. század közepén. Kegyetlen hatósugara
fellépésével megszilárdította a fegyel­
met, helyreállította a szolgálati birtokok
rendszerét.

A Köprülü-reformok csak a régi rendszer Nándorfehérvár Fekete-tenger

hanyatlását tudták megállítani, de az új hely­

zetben, amikor a hódítások leálltak, a hódítá­
sokra berendezkedett despotikus birodalom Szófia
már nem adott megfelelő keretet a gazdasági
fejlődés számára. Az egyszemélyi vezetés, az
erőforrások összpontosítása, ami korábban
biztosította a birodalom katonai fölényét, IÁPOLYI
most a fejlődés gátjává vált. Egyre nyilvánva­ , KIR. Г
lóbb lett az elmaradás a Nyugattól.

Köprülü M ehm ed és fia, Ahm ed

nagyvezír a rendbe szedett hadsereggel
Jon-tenger
sikereket értek el, de ezek nem bizo­
nyultak hosszú távúnak. 1683 és 1697 P'rV '-----■'А-Л
között hosszú, véres küzdelem ben el­
vesztették Magyarországot a Habsburg .- Szpáhik gyülekezése ►Oszmán főerők felvonulása

Birodalom m al szem ben. A helyzetet

rontotta, hogy ettől kezdve a Habsburg
mellett az Orosz Birodalom hódító tö­
rekvéseivel is szem be kellett nézniük.
A birodalom a későbbiekben csak vé­
dekezni tudott, és már nem szám ított
nagyhatalomnak.
A török hadsereg hatósugara. A hatósugár-elmélet térképen és adatsoron (4.
5 . táblázat)
| n | Határozza meg, mit értenek a hatósugár-elméleten! Keressen konkrét példákat,
L i l i amelyek alátámasztják az elméletet! Mely tényezők változtathatják meg egy
hadsereg hatósugarát?

49
AZ OSZMÁN BIRODALOM ÉS AZ EURÓPÁN KÍVÜLI VILÁG

szultán
(despotikus
„Néhány embernél ham isított tugrás [a szultán díszes
6. kézjegye] parancsot találtunk, amelyekben a szultáni
rendeletekkel ellentétesen szolgálati birtokokat, jövedelem-
em eléseket [...] adományoznak. Mikor megkérdeztük a
dolgot a szultáni tanács írnokainak vezetőjétől, ő megvizs­
gálta őket és alaposan elcsodálkozott: »Mi nem bocsátot­
tunk ki ilyen rendeleteket. De a tugra hiteles, a hitelesítési
záradék pedig valódi rajtuk. Hogyan lehetséges ez?« - kér­
dezte. Mi erősen intettük, mondván: »Ennek kell, hogy
legyen valamilyen magyarázata. Gondosan utána kell já r­
n i!* Nagyságos padisah, találtunk egy írnokot, aki ebben
az ügyben hírekkel szolgált, ezért némi kedvezést ígérve
neki, kikérdeztük. A következőket vallotta: »Már több m int
15 éve folyik ez a dolog.«” (Szinán nagyvezír beadványa a
szultánhoz, 1590)

| r-j I Állapítsa meg, miről tudósít a nagyvezír! Magyarázza fegyverek— ►

U U meg, miért vált általánossá ez a jelenség az Oszmán beáramlása megáll
Birodalomban! Mennyiben járult hozzá a birodalom ha­
Az Oszmán Birodalom felépítése és hanyatlása
nyatlásához?
__ I
T ПйП Gyűjtsék össze az ábráról azokat a tényezőket, amelyek koráb-
U l l ban a hódítást segítették, a XVII. században azonban már akadá­
lyozták a birodalom fejlődését! Indokolják meg választásukat!

A z Oszmán Birodalom terjeszkedése (8.) és gazdasági I n i Kövesse nyomon a birodalom terjeszkedését! Elemezze a
kapcsolatai (9.) a XVI. században и 1—! megszerzett területek révén létrejövő előnyöket! Mely ál­
lamok voltak а XVI. században az Oszmán Birodalom ellenfelei?

50
OROSZ TERJESZKEDES ÁZSIÁBAN Kazany elfogla­
lását (1552) követően az orosz szolgálatban álló kozákok а XVII.
század végéig eljutottak a Csendes-óceán partvidékére. A birtok­
bavétel azonban csak jelképes volt, és a siker azzal magyarázha­
tó, hogy a tajga területén nem léteztek erős államalakulatok. Az
oroszok ide se gazdaságilag, se politikailag nem tudtak behatolni.
A hatalmas, zord éghajlatú és ritkán lakott vidéken csak a prémke­
reskedelem indult meg. Az orosz uralom nem terjedt túl a sztyepp
északi részén - itt hoztak létre kisebb erődöket. Délen a nomád
népek ellenállása még mindig megállította előretörésüket.

KÍNA Kína a Han-kort (Kr. e. III. század vége-Kr. u. III. század ele­
je) követően szétesett. Az egységet а VI. században a Szuj-dinasztia
rövid uralma teremtette meg (Szuj Ven-ti). Az egységes állam óriási
vállalkozást hajtott végre, megépítették a Sárga-folyót és a Jangcét
összekötő Nagy-csatornát (kétezer kilométer hosszú). A folyami ösz-
szeköttetés megerősítette a birodalom gazdasági egységét, s bizto­
sította a déli gabona északra juttatását. Az építkezés terhei miatt
kitörő felkelések elsöpörték a Szuj-dinasztiát.
A hatalmat megszerző Tang-dinasztia (VII—IX.
század) földosztással megszilárdította uralmát, és
ezzel az egységes kínai államot. A birodalom virág­ Cseng Но utazásai. A kín ai hajók méretei sokszorosan
zása a Kínára egyébként kevésbé jellemző nyitott­ meghaladták azokét a hajókét, amelyekkel az európaiak
ságnak volt köszönhető. A szárazföldi Selyemút nekiindultak a földrajzi felfedezéseknek
mellett fellendült a tengeri kereskedelem is, s
arab és perzsa kereskedők telepedtek le néhány Hogyan változott Kína területe és külkapcsolatai ebben
kikötőben. a hosszú időszakban?
A felkelések összeomláshoz vezettek, de a
Szung-kor (X—XIII. század) ismét virágzást hozott.
Fellendült a gazdaság. Tökéletesedett a mezőgaz
daság és a kézműipar. Megélénkült a kereskede­
lem, amit a papírpénz bevezetése (XI. század) és a
népesség ugrásszerű növekedése is mutat.
M ing-kori porcelánváza
А XIII. század elején Kína északi részét elfoglal­
ták a mongolok (lásd Száray Miklós: Történelem
9. 152. oldal). А XIII. század közepén Kubiláj kán
- meghódítva a déli területeket - egyesítette Kínát, Mióta fontos külkereskedelmi cikke Kínának a porcelán?
felvette a császári címet (1279), megalapítva а XIV. Nézzen utána az interneten, mikor jelent meg a porcelán
század közepéig uralkodó Jüan-dinasztiát. A mongol előállítása Európában!
uralom nem sokat változtatott az ország életén, kul­
turálisan valójában Kína olvasztotta be a mongo­
lokat.
A dinasztiaváltás ismét nagy pa­
rasztlázadások nyomán történt meg. | "Selyemül ) f
.___, s . jz \ ♦ * ^ T
Ezúttal egy egyszerű felkelő (Csu) kiál- 1 1I Kína a'Ming-dinasztia
Г — 1 idején (XIV—XVII. század)
tóttá ki magát császárnak, s alapított | [ Kína1a Csing-dinasztia idején (1664-től) í|;
új dinasztiát (Ming-dinasztia). A Ming-
kor (XIV—XVII. század) kezdetén ismét
bővültek a külkereskedelmi kapcsola­
tok. Állami megbízásból а XV. század
elején kínai hajósok (Cseng Но veze­
tésével) elérték Indonéziát, Indiát és
Kelet-Afrikát. A kínaiak „nagy földrajzi
felfedezései" a központi kormányzat
vállalkozásaiként valósultak meg, és
amit egy császári döntés elindított,
azt egy másik döntés leállította. A
folytatás elmaradt.

K ín a a Han-kortól a Ming-
kor végéig

Porcelán ^
Nagy-csatorna
П~П Hogyan változott Kína te- •vdGi Kínai Na
L d rülete és külkapcsolatai jl Sivatag
ebben a hosszú időszakban? ' - i j Sztyepp . :

51
AZ OSZMÁN BIRODALOM ÉS AZ EURÓPÁN KÍVÜLI VILÁG
Angol, holland és spanyol hajók а X V II. század elején
India partjainál
---------------------------------- ------------ _ ....... \
Nézzen utána az interneten, hogyan fejlődött a hajózás
a nagy földrajzi felfedezések során!
Nának guru (1469-1539), a szikh vallás alapítója. A
@ szikhek (magyarul: tanítványok) hindu és iszlám kör­
nyezetben hozták létre vallásukat. Egy istenben hisz­
nek, és elutasítják a kasztrendszert. Szent szövegük a
tíz guru tanítása. Minden guru az első guru lelkének
újjászületése
52
Az európai hajósok - az akkor már Koreát és Indokínát is a befo­
lyása alatt tartó - Kínát már а XVI. század elején elérték. A birodalom
elzárkózással válaszolt. Egyedül a portugáloknak sikerült megszerez­
niük Makaót (1557), de a kereskedelem szűk térre korlátozódott.
Az európaiak a fejlett kézműipari termékekért (selyem, porcelán)
továbbra is arannyal vagy ezüsttel fizettek, mivel nem rendelkeztek
olyan árucikkekkel, amelyekre Kínának szüksége lett volna.
Kövesse nyomon a hatalmi változásokat az indiai szub-
kontinensen! Elemezze India külgazdasági kapcsolatait!
T
INDIA Az etnikailag és vallásilag is sokszínű Indiában egymással
párhuzamosan több állam létezett. Ezek időről időre a szubkonti­
nens kisebb-nagyobb részét uralták. А XIII. századtól kezdve erő­
södött a muszlim befolyás, mely a Delhi Szultanátus létrejöttéhez
vezetett (1206). Ám e jelentős birodalom sem tudta az egész te­
rületet egyesíteni.
Indiát а XVI. század elején érték el az európai felfedezők. A por­
tugálok megalapították Goát, majd még néhány tengerparti keres­
kedelmi telepet. Nem tudtak gyarmatbirodalmat kialakítani, mivel
nem rendelkeztek az ehhez szükséges fölénnyel.
А XVI. század legjelentősebb változása India számára a mongol
hódítás, a Mogul Birodalom megalapítása (1526). Ez elsöpörte a
Delhi Szultanátust, és India jelentős részére kiterjesztette hatal­
mát. Ám a birodalom lassan hanyatlott, egyes területei egyre job­
ban függetlenedtek.
A portugálok nyomában az angolok, majd a hollandok és a
franciák is megjelentek, és egymással versengve támaszpontokat
létesítettek. A behatoló európai kereskedők sorra hozták létre
kelet-indiai társaságaikat (angol - 1600; holland - 1602; francia
- 1664). А XVII. században még nem dőlt el, hogy az angol (pl.
Calcutta), a francia (pl. Pondicherry) vagy a holland (Ceylon) gyar­
matosítás lesz-e az eredményesebb. A XVII. században a portugá­
lok - bár maradtak telepeik - háttérbe szorultak, amit jól mutat,
hogy Ceylonból a hollandok kiszorították őket.
India az európaiak számára elsősorban fontos kereskedelmi
partner volt, ami mindkét fél számára előnyösnek bizonyult. Az in­
diaiak el tudták adni fűszereiket (pl. bors), a gyémántot, melyekért
főként aranyat és ezüstöt kaptak. Az európaiak pedig a gyarmati
árukat busás haszonnal értékesíthették hazájukban. A Kínánál nyi­
tottabb Indiában az európaiak megvetették ugyan a lábukat, de
gazdaságilag még nem tudták maguk alá gyűrni a szubkontinenst.
 ÉLETMÓD ÉS MŰVELŐDÉS
A KORA ÚJKORBAN

ÁTM ENETI KORSZAK, ÚJ JELENSÉGEK

A M IN D EN N A PO K BA N A kor embere ' T T ,Д londoni polgárházak utcai homlokzata (kivált a fontosabb útvo-
nalakon) roppant keskeny, de öt vagy hat em elet magas. Többnyire
óriási változásoknak lehetett tanúja: felfedez­
gerendákból és habarccsal erősített vert agyagból épülnek, s belül igen
ték Amerikát, új növények jelentek meg, a gaz­
lakályosak és kényelmesek. [...] Londonban az a sok-sok pompás palota,
daság, a társadalom átalakulóban volt, kibon­ amelyet az arisztokrácia építtetett a Temze partjára, a vízen érkezőknek va­
takozott a reformáció, amely a római katoli­ lami nagyszerű látványt nyújt, és sok-sok kastélyszerű épület áll ugyancsak
kus egyházat is megváltoztatta. A változások a város szélén szétszórva az eldugott kis utcákban és sikátorokban. [...] A
előnyei azonban csak a fejlett területeken ér­ londoni hidat joggal szám ítjuk a világ csodái közé, ha meggondoljuk, hogy
vényesültek, csupán Európa kis részén jelent­ mennyi hozzáértéssel vetették meg alapját a huszonegy kőpilléren az állan­
keztek. A kontinens zöme élte korábbi életét. dóan áradó és apadó víz fölött.” (Fynes Marison)
Megpróbálta átvészelni a zsoldosok pusztítá­ ,Д kocsik és a szekerek úgy dübörögnek minden utcán, m intha maga a vi­
sait, vagy а XVI. század közepétől а XVII. század lágegyetem robogna kerekekre szerelve; a férfiak, a nők és gyermekek olyan
közepéig jellemző különösen hideg éghajlat („kis sűrű rajokban verődnek össze minden sarkon, hogy a házakat póznákkal
jégkorszak") miatt beköszöntő újabb éhínségeket. kell m egtámogatni, m ert különben ledöntenék a tülekedésben. Ráadásul itt
A fejlett centrum szerepét átvevő Nyugat- kalapács dong, ott vödör csörömpöl, em itt fazék kong, am ott vizes tartályo­
Európában (Anglia, Hollandia) a jogi különbsé­ kat görgetnek. Hordárok verejtékeznek terhük alatt, kalmár pénzeszsákot
gek helyébe fokozatosan a vagyoniak léptek. cipel.” (Thomas Dekker)
Növekedésnek indultak a városok. 1500-ban
még csak négy 100 000 főnél népesebb város
Mutassa be a források alapján a XVII. századi Londont! Gyűjtse össze
létezett Európában, míg száz év múlva tizen­ 0 a régi és az új vonásokat! Magyarázza meg, milyen értelemben nevez- j
kettő. А XVII. században - a válság következté­ hetjük már modern nagyvárosnak Londont!
ben - a nagyvárosok száma változatlan maradt,
bár népességük nőtt.
Átalakulóban volt a városi élet. Egyre több
helyen burkolták az utakat (kővel). Elterjedt a
kémények építése, ami a házakban nagyobb
m eleget és a tűzvészek ellen nagyobb biztonsá­
got is nyújtott.
Újra foglalkoztak (az ókor óta ism eretlen)
várostervezéssel, am it a városok gyors növe­
kedése kényszerített ki. A zegzugos utcákat
néhol m ár átvágták, az óvárosokban egész
városnegyedeket bontottak le. Sokszor egy-
egy nagyobb katasztrófa (pl. a londoni tűzvész
1666-ban) elősegítette e folyam atot, mivel a vá­
rosfalak továbbra is szűkre szabták a teret.
A nyom tatás, a papíripar fejlődése következ­
tében egyre nőtt a kiadott könyvek szám a, és
szám os újság jelent meg. A m űvelődés és a szó­
rakozás összefonódott, kávéházak nyíltak, egyre
több színház m űködött. A korszak újdonságait
A városok lélekszáma
term észetesen csak a felső és részben a közép­ Amszterdaméigф Berlin
Löndor
í ú . . AnW eS;
rétegek élvezhették.
M ár felism erték a higiénia fontosságát, de Brüsszel
betartásának a feltételei nem voltak adottak. Az Nürnberg
em berek továbbra sem tisztálkodtak rendszere­ Strasbourg
sen, a városokat szenny borította. A népességet \ ; ••©«
'Augsburg*
éhínségek és járványok tizedelték, a lakosság
fele még m indig nem érte meg a felnőttkort. Atlanti-óceán
f^Milánó / ~ \ У
.Bordeaux ® ® ® « ÍV e ro n a w Á
»•©
.Torino
L / .B o lo g n a *
Toulouse';
London korabeli térképe (2.) és a városok .Genovav . ! * # li#
.Valladolid • • • ” . • Firenze
Marseil le
fejlődése Európában
.Madrid larcelona
1 R ó m a'4
•••
Milyen tendenciák figyelhetők meg a vá­
0 rosok lélekszámára vonatkozóan? Milyen
Córdoba
Valencia

regionális különbségeket vesz észre? Vesse össze Granada

Földközi-tenger
London alaprajzát és a városi népesség alakulá­
sát!

53
ÉLET M Ó D ÉS M Ű V ELŐ D ÉS A KORA ÚJK O RBAN

| 4, j London városképe a XVII. században

A korszak átm eneti jellege abban is m egnyilvánult, hogy

sok változás m egjelent, am elyek csak a következő század­
ban váltak jellem zővé. Jó példa erre a hadsereg. A XVII. szá­
zadban alakultak ki a fegyelem alatt tartott reguláris hadse­
regek, de a század háborúiban még a zsoldosok pusztításait
kellett elviselniük az em bereknek.

„Jómagam a városban maradtam egészen addig, míg

egyetlen héten több m int 7400 ember meg nem halt, Londoni kavehaz a XVII. szazadból. A gyarm atokról
ebből több m int 6000 pestisben, addigra m ár a lélekharan­ 7. szárm azó kávé élvezete és az új típusú vendéglátás a
gok zúgásán kívül alig lehetett zajt hallani a városban; ad- . restauráció korában terjedt el Angliában
digra m ár úgy végig tudtam sétálni a Lombard utcán, hogy
alig több m int húsz em berrel találkoztam, és ötvennél is ke­ Mikor volt a restauráció kora? Milyen egyéb tevékeny­
vesebbel a tőzsdén; addigra m ár egész családokat, tíz-tizenkét ségek figyelhetők meg a képen a kávézáson kívül?
em bert együtt söpört el a betegség; már orvosomat, magát Hasonlítsa össze a képeket az 1. és 6. szöveges forrásokkal!
dr. Burnetet is elvitte a pestis, pedig korábban [...] túlélte Mennyiben fedezhetjük fel ezekben a kor átmeneti jellegét?
az egy hónapos vesztegzárat a saját házában; addigra m ár az
éjszakák, bár egyre hosszabbodtak, túl rövidnek bizonyultak
arra, hogy fátylat borítsanak azok tem etésére, akik előző nap j
pusztultak el a betegségben. Boszorkányégetés a XV.
Greenwichben [akkor kisváros London közelében] is gyor­ század végén. A boszor­
san terjed a betegség; de a király parancsára megteszünk kányperek nem hagy­
minden óvintézkedést, hogy megállítsuk a kór elharapódzó- i tak alább a XVI-XVII.
sát [...]. Panasz érkezett hozzánk egy család ellen, amely században, sőt egyre
befogadott egy fertőzött londoni házból hozott gyermeket. : több ilyen pert indítot­
Kérdéseimre kiderült, hogy egy igen tehetős [...] polgár gyer­ tak. A fanatizmus, a
mekéről van szó. Ez a polgár már az összes többi gyermekét korlátoltság és az em ­
elvesztette, házában feleségével együtt maga is vesztegzár alá berigyarlóság megnyil­
került. Saját menekülésére már minden reményt feladott, és vánulása még a XVIII.
csak azért könyörgött, hogy ezt a csöppséget m egm enthes­ században is szedte ál­
se, [...] megengedték, hogy a kisdedet mezítelenül kiadja egy dozatait mind a katoli­
barátjának az ablakon keresztül. A gyermeket tiszta ruhákba kus, mind a protestáns
öltöztették és így hozták Greenwichbe, ahol [...] eltűrik, hogy i területeken
o tt maradjon.” (Sir Georg Carteret levele feleségének, 1665)
---- 1-------------------------- m -------------------------------------------------------1 Nézzen utána az interneten az 1690-es években az ame­
ó l ____ ________ . _ . _ _
1 0 rikai Salemben lezajlott boszorkánypernek! Mennyiben
erősíti meg a jelenség azt az állítást, hogy a kora középkor át­
Ismertesse a forrás alapján, hogy mekkora volt a pestis
0 pusztítása! Sorolja fel, hogyan tudtak ellene védekezni! meneti korszak volt?
M IN DEN NAPOK, VILÁGKÉP, TÁRSADALMI M O ­
DELL A m indennapok, a világkép és az ideális társada­
lomról vallott elképzelések változásában egyaránt jelentős
szerepet játszott a reformáció. Luther és Kálvin tanításai
az em ber hivatásáról, a munka szerepéről döntően átala­
kították az em berek gondolkodását. Luther m egfogalm az­
ta, hogy Isten előtt minden munka egyenlő és kedves.
Feladatként állította az em berek elé, hogy m unkájuk minél
tökéletesebb ellátására törekedjenek.
Kálvin még hangsúlyosabban em elte ki a m unka szere­
pét az Istennek tetsző élet elérésében. „Dicsőítsd Istent
szorgalm as m unkáddal!" A hivatásetika, vagyis azoknak
az erkölcsi elveknek a m eghatározása, m elyeket az em be­
reknek hivatásuk teljesítése során követni kell, alapvetően
átalakította az em beri gondolkodást. A becsületes és szor­
galmas munka nem kényszer, nem lenézett, hanem m egbe­
csült tevékenység. A dolgos, tisztes nyereséget felhalm ozó,
beosztással élő, majd a hasznot befektető életm ódnak is
becsülete lett. Mindez segítette a kialakuló új vállalkozói
magatartás m egerősödését. M egalapozta a szabad m agán-
tulajdonon, a m unkán, a piaci versenyen, a befektetések ré­
vén szerzett hasznon (profit) alapuló új gazdasági rendszert,
a piacgazdaságot, más kifejezéssel a kapitalizmust.
A T U D O M Á N Y O K ÉS A VILÁGKÉP A csillagászat,
a térképészet fejlődése nélkül nem bontakozhattak volna ki
a nagy földrajzi felfedezések. Ugyanakkor a felfedezéseknek
köszönhetően bővültek az ismeretek, ami hozzájárult e tu­
dományok fellendüléséhez.
A XVI. században jelentős hatással volt a csillagászat a
világkép alakulására. Kopernikusz lengyel csillagász a világ-
egyetem központjának a Föld (geocentrikus világkép) he­
lyett a Napot tekintette (heliocentrikus világkép). Az olasz
Galileo Galilei kísérleteivel (szabadesés, ingam ozgás, boly­
gók m ozgása) igazolta Kopernikusz felfogását. Ezzel kihívta
maga ellen az inkvizíciót, am ely elgondolásai visszavonásá­
ra kényszerítette. (Ennek ellenére szállóigévé vált m ondása:
„És m égis m ozog a Földi")
„ [...] m ert ha teljesen m egtiltjuk a kamatot, akkor szo­
10. rosabban kötjük meg a lelkiism eretet, m int azt maga
Isten teszi.”
„Semmiféle bizonyíték nincs az írásban arra nézve, hogy m in­
den kamat teljességgel elítélendő dolog lenne.”
„Mert Krisztusnak közönségesen értelm ezett nagyon világos
mondása, hogy ti. adjatok kölcsönt semmit érte nem várván,
(Luk. 6. 35.) hamisan volt ebben az értelem ben elcsavarva.
(...) Krisztus szavai egyenlő értékűek azzal, (...) hogy sze­
gényeknek előbb legyünk segítségére, m int a gazdagoknak.”
„ [...] az én ítéletem szerint teljesen értéktelen: hogy ti. a pénz
nem szül pénzt. (...) ha Ön a pénzt szekrénybe zárja, az nem
fog szaporodni. És közülünk nem is ad senki sem m it kölcsön
éppen csak azért, hogy úgy heverjen a pénze hiába és semmi
hasznot se húzzon belőle. Mert a haszon nem a pénzből, ha­
nem annak jövedelméből származik.”
,Д kamatról nem Istennek bizonyos határozott és sajátlagos
rendelése alapján kell ítéletet mondanunk, hanem csupán a
méltányosság szabálya szerint.” (Kálvin gondolatai a befekte­
tésről és a kamatról)
Flogyan vélekedik a kamatszedésről Kálvin? Mennyiben
új a megközelítése a középkori felfogáshoz képest?
Létezett kölcsönüzlet a középkorban? Kálvin felfogása a köl-
| csőn melyik fajtáját ítéli el és szorítja háttérbe?
L ~T ......

Óriási hatása volt az angol Isaac Newton felismeréseinek.

Newton az általános tömegvonzás és a mechanika törvényeinek
megalkotásával nemcsak érthetővé tett több korábbi felismerést
(pl. bolygók mozgása), de matematikailag leírhatóvá tette a termé­
szeti világot. A világ jelenségeinek objektivitásra törekvő leírása

„Egészében véve nézeteim a következők. Van egy vég­

9. telen világ, melyet egy végtelen isteni hatalom alkotott.
Én ugyanis (...) m éltatlannak tartom azt a véleményt, mely
szerint az Isten, jóllehet e világon kívül más és több végtelen
világot is képes terem teni, mégis egy véges világot terem tett
volna.
így tehát én azt hirdetem, hogy számtalan különálló vi­
lág van, melyek ehhez a Földhöz hasonlóak. Püthagorasszal
együtt tartom , hogy a Föld égitest, hasonló a Holdhoz, más
bolygókhoz és más csillagokhoz, melyeknek száma végtelen.
Mindezek az égitestek számtalan világot alkotnak. Ők alkot­
ják a végtelen világegyetemet a végtelen térben.” (Az inkvizí­
ció jegyzőkönyve Giordano Bruno perében. A tudós szerze­
test 1600-ban máglyán égették meg Róma egyik terén)i
i i i и». ■ •тштшшттяшшштшшштшшшштвштшшт* m.i . . . i. ■ ■ mими ■

I r-i I Miért fogták perbe a tudóst? Magyarázza meg, miért
L / l l tartotta veszélyesnek Giordano Bruno gondolatait az
inkvizíció! Milyen érveket hozott fel Giordano Bruno nézetei
mellett? Befolyásolta-e érvelését az, hogy milyen jellegű bíró­
ság előtt állt? Indokolja véleményét!
~~I--------------------------------------------------------------------- ---------------
11. A nyírbátori református templom belseje
Melyek a reformáció elvárásai a templombelsőket ille­
tően? Hogyan kapcsolhatjuk ezt össze a polgári eré­
nyekkel?
~ I ----------------------------------------------------------------------■-------------

55

ELET M O D ES M ŰVELŐ D ÉS A KORA UfK O RBAN
Kopernikusz lengyel csillagász (1473-1543) és világké­
pének ábrázolása. Műve (Az égi pályák körforgásairól)
halálának évében jelent meg, és a tudományos gondol­
kodásra később gyakorolt hatást. Nézeteit az egyház is
csak évtizedek múlva támadta
Nézzen utána, milyen előzményei voltak a napközpontú
világképnek!
T
Galileo Galilei (1564-
1642) olasz csillagász
Г Р П Nézzen utána az inter-
L ö neten, mi a kapcsolat
a két gondolkodó között!
Spinoza (1632-1677) né­
metalföldi filozófus. Zsi­
dó családból származott,
ősei Hispániából mene­
kültek el. Üveglencsék
csiszolásából élt. Mate­
matikával és természet-
tudományos kérdésekkel
foglalkozott. Istent a ter­
mészettel azonosította.
Nagy hatással volt a ké­
sőbbi gondolkodókra
56
1
^ 4g P H IL O S O P H IC N A T U R Á L IS
n « K o t» Orel. 4. lifd e in p o f it» , i l l vi«
< .» » « • « . c c n t r j p C ta „ t v c lo c ita s b it d ir e f le ,
& c h o rd » ill» in v e rfc . N a m v e lő -
c iia s c ft r e c ip ro c c u r p c rp c n d íc u lu m
S j ' p e r c o ro l. 1. p ro p . X.
Corel s- H in c li etetur fig u ra q u e -
v is c u rv ilin c a ATQ, & in e* d e c u r
eria m p u n flu m S, a d q u o d vis c e n -
u i p c u p e r p e tu o d ir ig ir u r , in v e n iri p o te f t le x v i j c e n t r i p e t e , qua-
c o rp u s q u o d v it T a c u r f u r e f l ili n e o p e r p e t u o r e t r a f t u m i n f i g u r e
illins p e rim e iro d e c in e b iw r , e a m q u c re v o lv e n d o d e f e r i b e t. N im i-
ru m c o m p u ta n d u m e fl v el fo lid u m 1^ ^ v{' f ° l“ Iu m AT f
X TV h u tc vi r e c ip r o c e p ro p o r tio n a te . E ju i re i d a b im u t e x e m p t;
in p ro b lé m á t» f e q u e n tib u t.
P R O P O S IT IO V II. P R O B L É M A II.
Gyreti/r corpus in circumfcrcntia circuit, requiritur lex 1».
tentripet* tendenth ad punBum quodcunque datum. .
E l i o c irc u li c i r c u m f e r e n t i t :
V $ T A \p u n f lu m d a tu m , a d
q u o d x is c e u a d c e n tr u m f u - '
u rn re n d it, S ; c o rp u s in c ir-
c u m fe re n tia la tu m T\ lo c u s
p ro x irn u s, i n q u e rn m o v t b itu r
&. c irc u li ta n g e n t a d lo ­
c u m p rio re m T R Z . P e r
p u n flu m 3 d u c a tu r c h o r d a
T V ( Sc а й а c irc u li d ia m e tr o
VA, ju o g a tu r A T j Sc a d
ST d e m itta tu r p c rp e n d ic u lu m
§T, q u o d p r o d u f lu m o c c u r-
r a t ta n g e n ti TR in Z\ a c d e -
n i q u e p e r p u n flu m £ a g a t u r LR, q u x ip f, ST p a ra lle lla
c u r r a t m m c irc u lo in L, tu r n ta n g e n ti T Z ia R . E t o b
a n g u la Z £ R , ZTT, V T A j é r i t R T quad, h o c e f t
Newton (1643-1727)
és egyik legfontosabb
munkájának (A termé­
szetfilozófia matemati­
kai alapelvei, 1687) egy
oldala
13 Milyen nyelven írta
művét Newton? Értel­
mezze az ábrát!
új alapra helyezte az emberi gondolkodást. Az emberek világa is
nagyot változott, a vallási ellentétek kora lezárulóban volt. A pol­
gárháború és a dicsőséges forradalom utáni Angliában Newton
már szabadon fejthette ki a gondolatait.
VÁLTOZÓ TÁRSADALOM - ÉS ÁLLAMKÉP A vál­
tozások új gazdasági és társadalm i problém ákat okoztak, de
a régieket sem oldották meg. Az igazságos társadalom ról és
a jó hatalom ról kialakult régi ideálok már nem m űködtek,
újak voltak születőben.
Machiavelli (1469-15 27) itáliai politikus és író szerint
végső soron a társadalom nak is jó, ha teljhatalommal bíró
uralkodó vezeti (fő m űvének cím e: A fejedelem ). Az em ­
bereket hideg szám ítással, lehetőleg igazságosan kell kor­
m ányozni, de céljai érdekében az uralkodó m inden eszközt
bevethet.
Más alapon, a hatalom isteni eredetére hivatkozva in­
dokolta a királyi hatalom korlátlanságát Bossuet (1627—
1704), akit XIV. Lajos a trónörökös nevelésével is m egbízott.
 A korszakban számos szerző - Platón mintájára - kidolgozta,
milyennek képzeli el az ideális államot és társadalmat. E művek
közül kiemelkedik Morus Tamás (1477-1535) Utópiája (Seholnincs
ország), Campanella (1568-1639) Napállama és Francis Bacon
(1561-1626) Új Atlantisza. Ezek az utópiák (a saját korukban meg­
valósíthatatlan dolgokat tartalmazó írások) egy-egy kérdést or­
vosolni látszottak (pl. a javak igazságosabb elosztását), de merev
rendszerükkel embertelen, a szabadságot a végletekig korlátozó
vízióknak bizonyultak.
Angliában és Hollandiában, ahol egy-két nemzedék átélte a
gazdaság és a társadalom rendkívül gyors változását, és a szabad
vállalkozás, az ellenőrzött hatalom megszületett, más utakat ke­
restek a gondolkodók.
A holland Hugo Grotius (1583-1645) úgy vélte, hogy a társa­
dalomban a közösség tagjai lemondanak jogaik egy részéről az
együttélés kedvéért, s ezzel mintegy szerződést kötnek egymással.
Elgondolása szerint a hatalom forrását a szerződést kötő emberek
képezik.
Thomas Hobbes (1588-1679) szerint az állam az ember alkotta
legfontosabb mesterséges dolog. Az államot az emberek társadal­
mi szerződés keretében hozták létre, hogy legyőzzék a kezdetek
jellemző állapotát: a „mindenki harcát mindenki ellen". Mivel vé­
leménye szerint az emberek önzők, és csak a saját érdekeiket haj­
szolják („ember embernek farkasa"), a helyes társadalmi beren­
dezkedés az abszolút állam, ahol az emberek az államra ruházzák
jogaikat. Az állam birtokolja a jó és a rossz, a vallás és a babona
közötti különbség eldöntésének jogát, de megvédi az alattvalókat
a támadásoktól és jogsérelmektől.
John Locke. Úgy vélte, az
ismeretek forrása az érzé­
kelés, a tapasztalás
1 0 . J ..... .......
„Az ember teljesen egyenlőnek és szabadnak született.
19. Megvan a joga, hogy békésen és zavartalanul éljen azok­
kal a jogokkal, amelyeket a term észeti törvény neki nyújt. A
term észet nem csak hogy arra ad jogot, hogy megvédje ja ­
vait: azaz életét, szabadságát és vagyonát a mások jogtalansá­
ga vagy merénylete ellen, hanem arra is, hogy ítéljen és meg
is büntesse azokat, akik a term észeti törvényt megsértik. Ha
pedig rendkívül nagy bűnről van szó, még halállal is sújthatja
a vétkest. Ámde az államban ez nem lehetséges. Ennélfogva
az államban az emberek meg vannak fosztva term észeti jo ­
gaiktól. E jog az állam ra van átruházva, mellyel ez a szük­
séghez képest intézkedik, de az intézkedések [törvények] úgy
tekinthetők, m intha a polgárok maguk hozták volna. A m a­
gánbíráskodás megszűnésével a szuverenitás [főhatalom] az
állam ra száll. Törvényeket fognak hozni. Másrészt a közösség
megbíz egyeseket a törvények végrehajtásával. Ezek az em be­
rek megszüntetik a polgárok közt fölm erülhető ellentéteket,
és a törvényben m egszabott büntetéssel sújtják azokat, akik
a társadalom egésze vagy annak egyes tagjai ellen vétenek.
A következőkből azonban ki fog derülni, hogy a korlátlan
uralom, melyeket némelyek úgy szeretnek feltüntetni, m int
az egyetlen lehetséges kormányformát, valójában összefér­
hetetlen a polgári társadalommal, és általában nem polgári
kormányforma. [...] S mivel a hatalom kihasználására amúgy
is hajlamos emberi gyarlóság túl nagy kísértésnek van kité­
ve, ha ugyanazok az emberek tartják kezükben a törvényhozó
hatalmat, m int a törvények végrehajtásának hatalmát, m eg­
felelően rendezett államokban, ahol úgy veszik figyelembe
az egész érdekét, ahogy kell, a törvényhozó hatalom külön
személyek kezébe van letéve, akiknek, ha megfelelő módon
összegyűlnek, hatalm uk van arra, magukban vagy másokkal
együtt, hogy törvényeket alkossanak, de miután megalkották,
ezeket elkülönítik tőlük, és ők maguk is alá lesznek vetve az
általuk hozott törvényeknek.” (Locke: Értekezés az emberi
értelemről)
jin|| Sorolja fel az emberek alapvető jogait! Állapítsa meg, mi
L .1—I jellem zi az egyén és a közösség viszonyát Locke szerint!
Magyarázza meg, miért a Locke által jónak tartott államberen­
dezkedés védhet meg az önkénytől!

John Locke (1632-1704), aki a restaurá­

ció és a dicsőséges forradalom Angliájában
a politikába is bekapcsolódott, állam elm é­
letében az alkotmányos monarchiát állí­
totta példaképül. Felfogása szerint minden
em ber rendelkezik veleszületett természe­
tes jogokkal, m elyek egy részéről lemond
a társadalom m űködőképessége érdeké­
ben (társadalmi szerződés). Az állam nak
azonban cserébe biztosítani kell az alapve­
tő emberi jogokat (az élet, a szabadság, a
tulajdon védelm e) és azt, hogy a polgárok
ellenőrizhessék a hatalmat. Ha az uralko­
dó a szerződést sem m ibe veszi, a népnek
jogában áll a szerződést felbontani, és el­
mozdítani a zsarnokot.
Locke a szerződést nem tartotta kötele­
zőnek az egyénre nézve. Az ő korában még
valóban lehetőség nyílt a „kilépésre" kiván­
dorlással vagy a term észetbe történő visz-
szavonulással. (E korszak népszerű regénye
Defoe Robinson Crusoe-ja.)

57
 VALLÁS А XVI. század eleje (1517-től) a refor­
m áció kibontakozásának az időszaka. Az egym ást
követő irányzatok (evangélikus, kálvinista, antítri-
nitárius) átrajzolták Európa korábbi katolikus terü­
leteinek vallási képét.
A reformáció a katolikus egyházra is hatott (ka­
tolikus m egújulás), így egész Európában kulturá­
lis fellendülést indított el (könyvkiadás, iskolák,
nem zeti nyelvek használata). A polgári erények, a
m unka és a vállalkozás előtérbe állításával, m eg­
erősítésével a reform áció elősegítette a piaci vi­
szonyok térhódítását, a hatalom ellenőrzésének
elvét hirdetve pedig a polgári társadalom és állam
kiépülését.

f'irj'J Készítsen a fentiekhez hasonlóan tömör, csak

L u a lényegi vonásokat kiemelő összefoglalót a
korszak gazdasági, társadalmi és életmódbeli válto­
zásairól!
Európa а XVI. század elején
i
ÁLLAM Európa keleti területein és határvidé­
kein hatékony és kevésbé hatékony despotikus
rendszerek m űködtek. Az Európában korábban ál­
talános rendi monarchiák visszaszorultak Közép-
Európába, ahol az erős nem esség m eg tudta aka­
dályozni a királyi hatalom m egerősödését.
Európa nyugati felén a bővülő gazdaság lehe­
tővé tette a jövedelm ek központosítását, a kirá­
lyi hatalom m egerősítését. Spanyolországban és
Franciaországban ez abszolutizmushoz vezetett.
Angliában az erős királyi hatalm at a polgárosodó
nem esség és a polgárság korlátozta. Hollandiában
és Angliában a királyi hatalom egyre inkább rep­
rezentatívvá vált, s kialakult a polgárság képvise­
lőinek felelős korm ányzat, az alkotmányos mo­
narchia. А XVII. század végére Közép-Európában
(Habsburg Birodalom ) is kialakult az abszolutiz­
mus.
Európa а XVII. század elején
Figyelje meg a különböző vallások területi
elhelyezkedésének és a centrumterületek ki­
terjedésének a változásait! Milyen okok állhatnak
e jelenségek hátterében? Tervezze meg, milyen in­
formációkkal egészítené ki az összefoglalás térképeit
(gazdaság, társadalom, életmód)! Mindhárom év­
századhoz a legjellemzőbb információkat válassza!

Jelmagyarázat az 1-3. térképekhez:

Rendi dualizmus 1 1Katolikus
□ Református (kálvinista)
Despotizmus
E l Evangélikus (lutheránus)
\ Alkotmányos monarchia С И Anglikán
Abszolutizmus p ] Görögkeleti (ortodox)
A centrum elhelyezkedése E Mohamedán
| Nagyhatalom * Antitrinitárius (unitárius)
* Anabaptista (újrakeresztelő)
■ Középhatalom
* Izraelita

Európa а X V III. század elején

58
II. A KORA ÚJKOR TÖRTÉNETE
MAGYARORSZÁGON
■

H O G Y A N M A RA D H A TO TT FEN N A H ÁRO M RÉSZRE SZAKADT M AGYARORSZÁG?

■ MERT MAGYARORSZÁG EURÓPA VÉDŐBÁSTYÁJAKÉNT ÁLLT TOVÁBBRA IS

AZ OSZMÁN-TÖRÖKÖK ÚTJÁBA?
■ MERT A MAGYAROK SOHA NEM MONDTAK LE AZ ORSZÁG EGYESÍTÉSÉRŐL?
Ш MERT ERDÉLY MEGŐRIZTE AZ ÖNÁLLÓ MAGYAR ÁLLAMISÁGOT?
■ MERT A HÁBORÚS PUSZTÍTÁSOK ELLENÉRE GAZDASÁGUNK ÉS
KULTÚRÁNK KÉPES VOLTA FEJLŐDÉSRE?
 A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAM BUKÁSA
1. Magyarország a Jagellók korában
Jellemezze Magyarország külpolitikai helyzetét! Milyen
változások bontakoztak ki a korszakban? Hogyan reagált
erre a magyar külpolitika?
~T — - ~ get szélnek kellett ereszteni.
i Г Г А „2. [...] ez ország [...] alattvalóit és lakosaitrégi jogaik-
; LflJ ban, kiváltságaikban, m entességeikben és jóváhagyott
| szokásaikban [...] meg fogjuk tartani, úgy, hogy az ő ártal­
mukra és elnyomásukra, valam int e régi szokások ellenére
| (am int néhai Mátyás király úr tette) sem mi ú jítást nem fo­
gunk behozni. Azokat pedig, amelyeket a néhai igen dicső
I Mátyás király úr hozott be, eltöröljük, adót, vagy egyforintos
I taksát sem mi esetre se hajtsunk be, hanem kötelesek legyünk
megelégedni a régi [...] királyi jövedelmekkel.” (II. Ulászló vá-
\ lasztási feltételei, 1490)
T -------------- — ............. ■ ■
i- i| Tárja fel a forrás alapján a magyar rendek szándékait!
- С ] Magyarázza meg, hogyan hatottak a rendelkezések a ki­
rályi hatalom helyzetére!
60
A KIRÁLYI HATALOM ÖSSZEOMLÁSA Mátyás ha­
lálát követően a magyar főurak többsége - a M átyásnak tett
ígéret e lle n é re -Ja g e lló Ulászló cseh királyt akarta a magyar
trónra. Ulászló nevében m egegyeztek Mátyás fiával, Corvin
Jánossal, hogy ha lemond trónigényéről, fontos délvidéki
tisztségeket kap és megtarthatja a Hunyadi-birtokokat.
Corvin János azonban meggondolta magát: a Szent Koronával
és Mátyás kincstárával dél felé menekült. Mátyás egykori vezére,
Kinizsi Pál csapott le rá a Tolna megyei Csontmezőnél (1490). A ko­
ronát megszerezték Ulászlónak, de a kincseket a katonák széthord­
ták. Ezután Corvin János mint szlavón bán élete végéig nem lázadt
fel Ulászló ellen.
II. Ulászló (1490-1516) úgy nyerhette el a magyar koro­
nát, hogy az őt megválasztó rendeket biztosította: nem foly­
tat Mátyáshoz hasonló politikát. Nem szedhetett rendkívüli
hadiadót. Vállalta, hogy saját költségére megvédi az országot
(fizeti a fekete sereget), és a rendekkel együtt kormányoz.
II. Ulászlót a kortársak Dobzse Lászlónak nevezték (a len­
gyel „dobzse" kifejezés annyit jelent: jól van), s gyakran csak
ökörnek emlegették. Mégsem csak a király erélytelenségén
múlott, hogy - elődjével ellentétben - nem tudta m egerő­
síteni a királyi hatalmat. Mátyás uralmát követően egyetlen
társadalm i csoport sem volt érdekelt ebben. A királyi jöve­
delmek 200 000 aranyforintra csökkentek, így a fekete sere­
Jellemző a korszakra a fekete sereg sorsa. Mátyás híres seregé­
nek maradékát a Délvidékre küldték, ahol zsold híján fosztogatni
kezdtek. Végül a lezüllött sereget egykori vezére, Kinizsi Pál verte
szét bandériumával a török határ közelében (Halászfalu, 1492).
Uralma biztosítása érdekében a Habsburgokkal is meg kel­
lett egyeznie Ulászlónak. A pozsonyi békében (1491) elismerte
Habsburg Miksa és a Habsburg-dinasztia trónigényét, ha nem szü­
letik fia, és átadta Miksának Mátyás ausztriai hódításait.
A rossz anyagi helyzet miatt Ulászló nem gondolhatott aktív török
politikára. Többször megújította a Mátyás által kötött békét, mert a
keled hódításokkal elfoglalt szultán is hajlandónak mutatkozott erre.
R EN D I KORMÁNYZÁS A bárók a királyi tanácson
keresztül irányították az országot. A Jagelló-korban a bárók
szedhették be birtokaikon a rendkívüli hadiadót, így jelentős
bandériumokkal rendelkeztek, ami növelte hatalmukat.
A köznemesség a vármegyékben és az országgyűléseken
-a m e ly e k e t Rákos mezején tartottak, és am elyeken minden
köznemes szem élyesen vehetett részt - igyekezett ellensú­
lyozni a bárók hatalmát. A köznem esség bízva töm egében
önálló éraként lépett fel a gyűléseken. A két erő (bárók és
köznemesek) gyakran kioltotta egymást, így az országgyűlési
határozatok vagy meg sem születtek, vagy nem valósultak
meg. Korábban a köznem esség a királyi hatalom tám oga­
tásában volt érdekelt. Most egy népszerű báró, Szapolyai
János mögött sorakozott fel.
Szepeskáptalan, a Szapolyai család temetkezési helye.
Ulászló a Szapolyaiak mellett néhány tucat család
 A Szapolyai-birtokok része­ c n Szapolyai bárói m éltósága
sedése a vármegyékben ^ ” *1 Országgyűlés

LENGYEL KIRÁLYSÁG

m Jellemezze a birtokállo­
mány területi elhelyezke­
dését (szóródás, politikai vonat­
kozások)! Mutassa be, hogyan
vált a korszakban a hatalmas
birtokállomány politikai hatalom­
má!

Am ikor a királyt szélütés érte

(1504), fölm erült annak a lehető­
sége, hogy Habsburg Miksa lesz
a magyar király, hiszen korábban A családi birtok a megye
ebben állapodtak meg Ulászlóval területének százalékában
(pozsonyi béke). A köznemesség CZ3 < 5% M i 3 0 -3 5 %
□ 6 -1 0 % M i 5 0-5 5 %
nyomására azonban a rendek el­ CIS 20—25% M 7 3 %
fogadták a rákosi végzést (1505).
Ebben kim ondták, hogy csak magyar születésű királyt vá­
lasztanak az ország élére. A végzés Szapolyai János helyzetét
erősítette. Az ország legnagyobb birtokosa, aki erdélyi vajda­ „Maradna tehát, hogy a köznemességgel próbáljunk
6. rendet csinálni. Uraságod magyarázza meg őszentségé-
ként a bárók közül a legnagyobb katonai erővel rendelkezett,
nek, hogy a nem esség kezében van az egész ország, s hogy e
ekkor már harcba szállt a koronáért. Ulászló azonban felgyó­
nem esség három részre oszlik. Az első rész katonáskodik, s
gyult, és megszületett a trónörökös is (Lajos, 1506), ezért a az urak zsoldjában a végeken hadakozik, s ezek érnek vala­
kérdés lekerült a napirendről. mennyi közt a legtöbbet. De ezek teljesen az uraktól függe­
Ulászló és a bárók Szapolyaival és a köznem ességgel szem ­ nek, nem tesznek mást, m int am it patrónusaik parancsolnak
ben a Habsburgokhoz közeledtek. Házassági szerződéseket nekik, s másra nem is kaphatók. A másik rész azokból a ne­
kötöttek (1515), am elyek lezárták a Habsburgok és a Jagellók mesekből áll, kik falusi birtokukon élnek, o tt gazdálkodnak,
közötti vetélkedést a térségben. kereskednek, sohasem jö n n ek be a városokba. [...] A harm a­
dik részt a köztiszteletben álló és gazdag nem esek alkotják/
A Habsburgok és a Jagellók már 1506-ban kötöttek titokban akik a közéletben szerepet visznek, s akik őszintén óhajtják
házassági szerződést. 1515-ben viszont ünnepélyes találkozón álla­ hazájuk javát. Ezek közt van valami nyolc vagy tíz ember,
podtak meg arról, hogy II. Ulászló lánya, Jagelló Anna Miksa egyik m int Werbőczy István, [...] és mások, akik a többinek vezé­
unokájával, Habsburg Ferdinánddal köt házasságot, Ulászló fia, rei, igen finom emberek, de ezek is teljesen az uraktól füg­
Lajos pedig feleségül veszi Miksa másik unokáját, Habsburg Máriát. genek.
Maguk a nem esek nem jönn ek össze rendszeresen, csak
a megyék követei tartanak gyűléseket Isten szabad ege alatt
A rendi fejlődést jelzi, hogy a köznemesi párt egyik veze­
egy mezőn, Pest m ellett, m elyet Rákosnak hívnak. Ezekre az
tője, az ítélőmesterségből nádorságig emelkedő Werbőczy
országgyűlésekre minden nem esem bernek joga van eljönni,
István m integy tízévi munkával joggyűjtem ényt állított össze: ha akar, még ha nem is követ; az urak pedig azokon a nem ese­
a Hármaskönyv (Tripartitum, 1514) összefoglalta a szokásjo­ ken kívül, akik állandóan szolgálatukban állanak, a diéta [or­
got és kora rendi felfogását. szággyűlés] idejére felfogadnak annyi nem est, am ennyit csak
tudnak, s azokat aztán felvonultatják a Rákoson. Az ország-
Bár a Hármaskönyv soha nem emelke­
gyűlésen mindenki arról beszél, amiről jólesik, összevissza
dett jogerőre (a király nem szentesítette),
: ori >us JURLS
H U N G A R IC I,
a nemesség alapvető jogforrásnak tekin­
minden rend nélkül, a nem esek azt kiabálják, am it uraik
parancsolnak nekik, s csak olyan tárgyakról tanácskoznak,
tette egészen 1848-ig. Werbőczy a ne­
KCkRTUM GÉN ERALE. am it az urak az őket szolgáló és felfogadott nem eseiknek ki­
mesi szabadságjogokat az Aranybulla és
adtak. Az ilyen országgyűlés, törvényeik szerint, nem tarthat
HUNüARMi. az 1351-es törvények alapján fogalmazta
tovább 15 napnál. Ez alatt a két hét alatt az urak kim erítik
•■anmimjuc с к 1 с т a m cx a ru m ,
meg. Felfogása szerint az országot a Szent
Ljr£* Tomos (Jiftindtum, nunc a szegényebb nem eseket, akik a 15 nap elteltével, minthogy
S tM ÍT ? n o v e u js . Korona testesíti meg, melyet a rendek és az
sem mi komoly dologban nem határoztak, Isten hírével ha­
uralkodó közösen alkotnak (Szent Korona­
T 0 Ч оNT, NД 1MU zamennek, s otthagyják maguk helyett azt a 8-10 em bert,
tan). Sajátos társadalmi szerződésként
Síi i l I l ’AR'HTUM, értelmezhető, hogy a rendek lemondtak kik az 6 vezéreik, felhatalmazva őket arra, hogy nevükben
,1,R|S CONSUKTUniNARlI minden dologban határozzanak, am it a diétán letárgyalnak.
l'IUMlcni Rvj*ni. jogaik egy részéről a király javára, de ezért
d C E P H A K O и V f'.R R Ö C Z , Sic. Ezek a m egbízottak aztán megegyeznek a kormánnyal, s így
megmaradt a joguk a törvények alkotására
az megy törvénybe, am it a kormány akar.” (Burgio pápai
és a szabad királyválasztásra.
nuncius jelentése Sadoleto pápai titkárnak, 1525)

A Hármaskönyv címlapja lr - j| Állapítsa meg, mi célból írta jelentését a pápai követ!

L . ' l J Vázolja fel a magyar vezető réteg összetételét a jelentés

El Miért nem emelte a király törvényi rangra a joggyűjte-

ményt? Miért tekintette mégis jogforrásnak a nemesség?
alapján! Mutassa be a forrás alapján a magyar rendi állam mű­
ködését! Milyen problémákat lát a rendi kormányzásban Burgio?

61
A KÖZÉPKORI MAGYARÁLLAM BUKÁSA
A felkelés által érintett terület
Buda.
Gubát
iiafehérvár
Dózsa György hadjárata
A felkelők hadai \
h nemesek hadai
[VégváriVatonaság
A Dózsa-fele paraszthaboru
Г м 1 Kövesse nyomon a felkelés kibontakozását, menetét és
I j l J leverését! Az ország mely területeire terjedt ki a felkelés?
Hány nagyobb parasztsereget különböztethetünk meg? Hol
vívtak a parasztok győztes csatákat, s mely városokat, várakat
foglalták el?
„1. Elhatároztuk, hogy minden kegyelem nélkül, minde­
nütt meg kell ölni és ki kell irtani az összes kapitányo­
kat, századosokat, tizedeseket és a parasztság kolomposait,
valamint a nemesek nyilvánvaló gyilkosait, továbbá azokat, kik
szüzeken, asszonyokon erőszakot vettek.
2. A többi parasztok azonban térítsék meg a fenti károkat,
fizessék a vérdíjat, azután maradjanak személyükben sértetle­
nek.
3. Mégis, hogy árulásuk emléke fennmaradjon és tartós
büntetése maradékaikra átszálljon, s tudják meg minden nem ­
zedékek, mily nagy bűn fölkelni az urak ellen, ezért azután
az országban bárhol lakó összes parasztok hűtlenségük vétke
m iatt veszítsék el arra való szabadságukat, hogy egy helyről
másra költözzenek, legyenek uraiknak feltétlen és örök szolga­
ságra vetve, kivéve a szabad és fallal kerített városokat, melyek
a királyi felséghez hívek maradtak. [...]
15. Továbbá a nős parasztok: telkesek, házbirtokosok, zsellé­
rek egyaránt, minden évben fejenként egy arany forintot kitevő
száz dénárt tartoznak fizetni földesuraiknak. [...]
16. Kötelesek továbbá uraiknak hetenként egy egész napot
szolgálni.” (Az 1514-es törvényekből)
|r-i| A felkelés mely eseményeire következtethet a törvény-
L * U bői? Gyűjtse össze, milyen megszorításokat alkalmazott a
törvény! Állapítsa meg, mi jelenik meg hangsúlyozottan a tör-
\ vényben: a megtorlás, a megbékélés vagy a gazdasági érdek!
| Hasonlítsa össze a jobbágyság új helyzetét a felkelés előtti ál-
| lapottal!
62
A D Ó ZSA-FÉLE PARASZTHÁ­
BORÚ, 1 5 1 4 Mátyás halálát köve­
Magyar végvár
tően a jobbágyság helyzete nem javult.
Az adók jelentős részét a bárók be­
hajtották, és a bárók, nem esek hatal­
maskodása miatt is sokat szenvedett
a mezővárosok és a falvak lakossága.
Ugyanakkor a jobbágyság egésze sze­
gényedett: a népességnövekedés kö­
vetkeztében emelkedett a zsellérek (az
1/8 teleknél kisebb birtokú jobbágy)
száma.
A bárókkal szemben nem sok ered­
ménnyel föllépő köznemesség a job­
bágyok rovására igyekezett helyzetét
erősíteni. Törekedett arra, hogy az élel­
miszerárak em elkedése miatt jövedel­
mezőbbé váló mezőgazdasági áruter­
melésben minél nagyobb részesedést
szerezzen.
A nemesség törvényekkel biztosította
önmaga számára az adómentes kereske­
dést. A jómódú árutermelő parasztság jö­
vedelmét kívánták megcsapolni, mikor be­
vezették a mezővárosokban is a fejenkénti
adózást. A parasztok vadászati és halászati tilalma pedig a jobbágy­
ság legszegényebb rétegeit érintette. Kísérletet tettek a szabad köl­
tözés korlátozására is, hogy elegendő számú munkáskéz dolgozzon
majorsági földjeiken.
A jobbágyságot a nem esség lépései felháborították. Ebben
a helyzetben hirdette meg a pápa felhatalmazásával a török
elleni keresztes hadjáratot Bakócz Tamás esztergom i érsek
(1514). A rendek ellenezték a keresztesek toborzását, mert
féltek a parasztság felfegyverzésétől, és nem látták időszerű­
nek ilyen erőkkel a török m egtám adását (a törökkel éppen
béke volt érvényben). Azonban erélytelensége miatt a rendi
kormányzat nem tudta m egakadályozni a szervezést.
A pogány török elleni harc és a csatlakozóknak ígért üdvö­
zülés komoly mozgósító erővel bírt. Az ország több pontján
összegyűlő keresztesek többségét parasztok alkották; kö­
zöttük nagy arányban voltak a mezővárosok lakói. Miután a
bárók vezérséget sem vállaltak, egy egyszerű végvári katona,
Dózsa György lett a had parancsnoka. A növekvő létszámtól
és kezdeti fosztogatásoktól (főleg nemesi udvarházakból ra­
boltak élelm iszert) megrettenve, a kormányzat le akarta ál­
lítani a szervezést. A keresztesek ezt árulásnak tartották, s a
nemesek ellen fordultak. Több csata után végül az ostrom alá
vett Temesvár falai alatt Szapolyai János erdélyi vajda hadai
szétverték Dózsa seregét. A felkelés vezetőit kínhalálra ítél­
ték. Megtorló törvényeket alkottak: elvették a jobbágyok
szabad költözését, fegyverviselési jogát, és heti egy nap ro­
bottal sújtották őket.
A Dózsa-féle felkelést koronként eltérően értékelték. A nemesi
közvéleményben évszázadokig a parasztság véres tetteinek példája­
ként élt tovább. А XIX. és а XX. században éppen ellenkezőleg, ideali­
zálták a felkelés résztvevőit, s eltúlozták a felkelés jelentőségét.
A kutatók korábban a felkelés okát a parasztság elnyomoro-
dásában látták. Újabban a feltörekvő paraszti rétegek, különösen
a mezővárosi polgárság szerepét emelik ki: ők a felemelkedésük
elé állított akadályok miatt fordultak a nemesek ellen. Nem hagy­
ható figyelmen kívül a korabeli vallásos gondolkodás: sokan úgy
érezhették, a toborzás leállításával az urak az üdvözülés reményét
veszik el tőlük. Azt is feltárták, hogy a keresztesek között voltak
kisnemesek is.
A DELI VÉGVÁRI V O N A L ÖSSZEOM LASAA z Osz­
mán Birodalom közel-keleti térnyerése felborította a már ko­
rábban Is egyre inkább a török javára billenő erőegyensúlyt
a Délvidéken. Tovább rontotta a helyzetet a magyar királyi
hatalom meggyengülése. Időnként a pápai és a velencei se­
gélypénzek sem jutottak el a Délvidékre. A várak állaga egy­
re romlott, a fizetetlen katonák szétszéledtek. Nem rendel­
kezett az ország olyan haderővel, am ely nagyobb ostromok
esetén a felm entő sereget alkothatta volna.
Történetírásunkban korábban a török elleni védelem összeom­
lását egyértelműen a rendi kormányzás csődjére, vagyis belpoliti­
kai okokra vezették vissza. Napjainkban a térségben bekövetkező
hatalmi változásokat is hangsúlyozzák. Az Oszmán Birodalom any-
nyira megerősödött, hogy az ország semmiképpen sem tudta volna
visszaverni a támadását. Természetesen egyértelmű, hogy a belső
megosztottság gyöngítette az ellenállást.
Ulászló közeledése a Habsburgokhoz nem adott védel­
met a török ellen, sőt idővel ellenségünkké tette az Oszmán
Birodalmat, mert az Habsburg-ellenes szövetséget kötött a
franciákkal (lásd a 17. oldalt). Egyelőre azonban - mivel a tö­
rök keleten volt lekötve - a délvidéki portyákon kívül nem
érte tám adás az országot, s a békét többször megújították.
II. Lajos (1516-1526) tízéves gyerm ekként örökölte meg
a koronát. Uralkodása idején a királyi hatalom tovább veszí­
tett súlyából. Szapolyai János befolyása nőtt, állandósult a
belpolitikai zűrzavar, am ely a külpolitikát is kiszámíthatat­
lanná tette. A trónra lépő I. Szulejm án (1520-1566) követeit
például fogságba vetették, kiprovokálva ezzel az egyébként is
érlelődő török támadást.
Szulejm án hadai elfoglalták Szabácsot, majd Nándor­
fehérvárt vették ostrom alá. A leromlott végvár ágyúk nélkül,
alig 700 katonával védekezett. Két hónapos hősi ellenállást
követően Oláh Balázs 1521. augusztus 29-én feladta a várat.
Magyarország kulcsa, a dunai út nyitva állt a török előtt.
„Nemzetes úr és nekünk tiszteletre méltó barátunk. [ . . .]
Kérte továbbá tőlünk, hogy most küldjünk valami pénz­
összeget részére. Tudja meg Uraságod, hogy mi nem értesül­
tünk, és nem is hallottunk Őfelsége ilyenforma szándékáról, de
hogyha ilyesmiről hallanánk, Ön is értesülni fog róla. Ami pe­
dig az ellátást illeti, tudja meg Uraságod, hogy mi egészen any-
nyira szenvedünk pénzhiányban, hogy Őfelsége kisebb ügyeit is
alig tudjuk ellátni. Valóban szívesen ellátnánk Uraságodat, ha
az lehetséges volna. [...] Nem fogunk Uraságodról megfelejt­
kezni, ha vagy valami segélyt ajánlanának fel Őfelségének, vagy
valamelyes jövedelem ju tn a kezeinkhez. Most azonban sem m i­
képp sem vagyunk képesek Uraságodat ellátni. Éljen Uraságod
szerencsésen! Budáról, Szent Imre herceg ünnepe utáni szer­
dán, az Úr 1520. esztendejében.” (Vírdai P ál kincstartó levele
Kasztellánffy János udvari huszárnak)
| n | Állapítsa meg, mely jövedelemforrásokra számít a kincs-
U - J tartó! Magyarázza meg, miként hatott az udvar anyagi
helyzete a végvári rendszer ellenálló erejére!
|r-j| Mutassa be Nándorfehérvár jelentőségét a védelmi rend-
U Ü szerben! Mutassa be a vár eleste utáni helyzetet (a továb­
bi védelem lehetőségei és lépései)!
A végvári vonal összeomlása és Nándorfehérvár egy
1664-es metszeten

.Az Oszmán Birodaloi

И 520-ban
Уtörökök által megszállt'
□ ’ terület 1521-ig
N ^ Jd a g y a r hadjáratok
■*— Török hadjáratok
TörölTportyáír Kalocsa
Szerb menekülteio
Maros
122 Népességpusztulás A
Tömöri
Mohács \ Pál

Temesvár

Itervárad

,0.rsovi
.Szrebemik
I 1512f
Galambóc
Travnik ■ 1458 .. Szörényvár
иг1518— Szulejmán Я 1524

63
A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAM BUKÁSA

A kormányzat egyetlen jó döntése volt, hogy Tömöri Pál

„[...] A napnak legnagyobb részét ezután az ellenségre kalocsai érseket kinevezték „az alsó részek" (a Délvidék) főka­
11. való várakozásban töltöttük. [...] Amint a támadásra je lt
pitányává. Tömöri kisebb sikereket elért, de a helyzeten már
adtak, az első csatarendben állók hevesen összecsaptak az el­
képtelen volt változtatni: sorra estek el a végvárak (Orsóvá,
lenséggel; elsütötték összes ágyúikat, A támadás nem sok kárt
okozott az ellenségben, bár sokkal hevesebb volt, mintsem Szörény stb.).
katonáink számától várni lehetett volna; az ellenség részéről Az Ifjú uralkodó és felesége, Habsburg Mária reformokkal
többen estek el, m int a mi részünkről. Végre is az ellenség vi­ próbálta m egerősíteni a királyi hatalmat, de nem járt siker­
tézül küzdő katonáink elől hátrálni kezdett, vagy azért, m ert a rel. A nem esség körében viszont emiatt nőtt a Habsburg-
mieink támadása visszaszorította őt, vagy azért, hogy közelebb ellenesség.
csaljon bennünket ahhoz a helyhez, ahol ágyúi voltak felállítva.
Ekkor sebes vágtatva érkezett a királyhoz Báthori András, és je ­ Az Oszmán Birodalom területe Törökyégvár
lentette, hogy az ellenség meghátrált, mienk a győzelem. Előre d * H 5 20-ig\ \ \ _____
Magyar végvár^ \
kell nyomulni, és támogatni kell az ellenséget üldöző csapato­ fcdT521-ig \ f {(
kat. Erre árkon-bokron át mi is elősiettünk, s mikor arra a hely­ Magyar hadjáratok
^ 1 5 2 6 -ig —-'pjttsfÁlrStA
Hatvan Török hadjáratok'"4'
re értünk, ahol kevéssel előbb folyt a harc, o tt láttuk a mieink >xam-
közül sokaknak, az ellenség közül még többnek a holttestét a Á segédhadak
■ LM Buda Menekülő lakosság
lemészárlása..
mezőn szerteszét heverni; némelyek még életben voltak s le­
heltek. Vitézeink még mindig keményen helytálltak, s hősiesen
küzdöttek az ellenséggel. [... ]
A király nem volt már ekkor a mi hadosztályunknál; vagy
az előtte álló sorok egyikébe ment át, minthogy már előbb úgy
határoztak, hogy a király ne maradjon egy helyen, vagy azok Kalocsa
ragadták őt ki a seregből, akikről mondottuk, hogy a király háta
mögött álltak. Mindkét eset lehetséges volt. Némelyek azt ál­ S
lítják, hogy csatarendjének első sorát is elhagyva, egészen az
Temesvár
első csatarendig előrement, s ott vitézül küzdött az ellenséggel.
Én magam részéről ezt sem kétségbe vonni, sem állítani nem
merem. Abban bizonyos vagyok, hogy sorainkból akkor tűnt el,
mikor az ellenség ágyúi megszólaltak, s a jobbszárny futásnak
Haram
eredt. [...] Galambóc
Mikor az ellenség futásunkat látta, azt hitte, hogy ez csak
cselből történik, ezért, vagy talán m ert a harc kifárasztotta
őket, sokáig csatarendben maradtak, s az éj sötétjének leszállta
előtt tartózkodtak az üldözéstől." (Brodarics István krónikája Travnil
a m ohácsi csatáról)

Szulejmán 1526-os hadjárata

["F jl Állapítsa meg, hogyan értékelte a szerző a magyar haderő
L r U teljesítményét! Tárja fel, hogy a két hadsereg mennyiben
Kövesse végig a hadjárat menetét! Mi volt a hadjárat célja
használta sajátosságait! Hogyan jelenik meg a király a leírásban?
és eredménye?
~~I ■ ■ ■

„Megszállás az alávaló hitetlenek tábora előtt. Ma a

13. reggeli ima idején az egész győzelmes sereg lóra ülvén
megindult s lassan-lassan, majd megállva, majd menetelve [...]
megérkezett a mohácsi mezőre, a haszontalan gyaurok tábo­
ra elé. [...] A feslett életű hitetlenek néhány ágyúgolyót lőttek
el, melyeknek egyike a jobbszárnyon esett le; s táboruk előtt
álltak több harcvonalba felállítva. De a mi részünkön nyugod­
tak maradtak, mivel még nem érkezett el az alkalmas idő, s
ember és állat fáradt volt. Mikor éppen azt határozták el, hogy
majd reggel kezdődjék a harc: a délutáni ima idején az alávaló
hitetlenek egyszerre megmozdultak, és erre felé jöttek. Ekkor
a mieink is megindultak, és tüzelni kezdtek az ágyúkkal, de
nem tudtak ártani. Amazok seregüket három részre osztot­
ták. Az egyik tömeg - amely tetőtől talpig vassal volt födve, s
vasnyársat tartott kezében - az ellőtt puska- és ágyúgolyókkal
teljességgel nem törődve, a legkisebb félelem nélkül vágtatott
Ibrahim pasa ruméliai beglerbég felé. Mivel pedig a ruméliai
hadtest még szét volt szóródva, nem bírt ellenállni, s egy ré­
sze az uralkodó felé futott. A másik csapat [...] kettészakította
csatarendjüket. A gonosz szívű király pedig többi nyomorult
katonaságával a felséges uralkodóra és az anatóliai seregre ro­
hant. A janicsárok hadosztálya összesen háromszor-négyszer
támadta meg puskatűzzel, s igyekezett visszaszorítani az aláva­
ló gyaurokat. Végre a felséges isten és a próféta segélyével erőt
vevén az iszlám népen, visszafordította a gonoszokat, s mikor
már nem volt erejük újabb támadásra, úgy aprította őket, m int
a kutyát. Olyan heves harc és öldöklés volt, hogy nem lehet le­
írni.” (Szulejmán naplójából)
Szulejm án 1526-ban 60 000 katonájával Nándorfehér­
várnál átkelt a Dunán, majd az egyetlen még jelentős
erősséget, Péterváradot egy hét alatt elfoglalta. Eközben a
király harcba hívta az országot, de a bárók és a nem esség
lassan gyülekeztek. így a királyi sereg elszalasztottá annak
lehetőségét, hogy a szultáni hadat a déli folyóknál (Duna,
Száva, Dráva) tartóztassa fel. A mohácsi síkon Töm öri Pál
vezetésével a 20-25 000 fős m agyar had - nem várva be a
horvátországi és cseh segédhadakat - kísérletet tett a török
m egállítására. 1526. augusztus 29-én a csata néhány óra
alatt a m agyar sereg teljes vereségével végződött. A kato­
nák jó része elesett a csatában. M eghalt a király, hét főpap
és huszonnyolc báró.
Szulejm án nem hitte el, hogy ezzel a csatával legyőzte
M agyarországot. Újabb magyar tám adástól tartva hadait
estig csatarendben tartotta. A lassan mozgó török had több
mint tíz nap alatt ért Budára. A budai vár üresen, védtele­
nül állt a hódítók előtt. A törökök a várat kirabolták, a vá­
rost felégették, majd visszafordultak dél felé. A szultáni had
útjába kerülő nép menekült, és am ikor összetorlódott, a
Állapítsa meg a tüzérség szerepét a csatában! Tárja fel,
m mely tényezők tették lehetővé a magyarok kezdeti sikereit!
Állapítsa meg a magyarok és a törökök legerősebb fegyvernemeit!

64
 4^6 « II. Lajos
Magyar csapatok ! halála
ф — 7-14 óra között
14-16 óra között
|i*.~ 16-17 óra között^
♦ ~ 17-18 óra között
Потоп Pál - II. Lajos^
Í2 6 00Ó"fő 4
jj 1 6 000 lovas,X !
®*10 000 gyalogos) ---?'
magyar tábori -:fc

Török csapatok , .
•«*»- 7-14 óra között
14-16 óra között
16-17 óra között,
TSzulejm án _ ,_) y
68JJD0ÍO ^
(53 000 lovas,
15 000 gyalogos) ,

f Uralkodó
Lovasság

A mohácsi csata vázlata 15. Emlékpark a csata helyén

I p j I Kövesse végig a csata menetét! Hasonlítsa össze a kortársi Nézzen utána a interneten, ki temettette el a csata halot­
U l l leírásokat (12. és 14. forrás) a hadtörténészek által készí­ tá it!
tett vázlattal!

védekezésre kényszerülő tömeget legyil­

kolták (Pilismarót, Hatvan és Bács). A tö­
rökök foglyok tízezreivel október elején
hagyták el az országot. Kivonulásukat a
Szapolyai János vezetésével Szegednél
várakozó 10-15 000 fős erdélyi had sem
merte megzavarni. Az országnak - bár
területén nem tartózkodott ellenséges
haderő - nem volt királya, és végvári vo­
nal híján kiszolgáltatva állt a török előtt.

A mohácsi csata nemzeti tragédiáink

egyike. Nemcsak azért, mert húszezer ka­
tonát veszítettünk, s mert elesett a magyar
főpapság és a bárók jelentős része a király-
lyal együtt, hanem mert a csata véglegesen
lezárta Magyarország középkori virágzásának
korszakát. Az eljövendő nemzedékek sorára
a halál, a pusztulás, a rabság és megalázta­
tás várt. Lezárult az a hősi korszak, melyben
az ország közel másfél századon át hősiesen
védte magát az oszmán hódítással szemben.
Jelentősége miatt a mohácsi csatával a
történetírás minden korban kiemelten fog­
lalkozott. Számos kérdés vetődött fel. Vajon
szükségszerű volt a katasztrófa? Jól válasz­
tották meg a csata időpontját és helyét?
Tehetséges vagy rossz hadvezér volt Tömöri?
Szándékosan késett-e el a csatából seregével
Szapolyai János, vagy oda sem érkezhetett?
Fontos kérdés, hogy győzelme után a szultán
miért nem hagyott csapatokat az országban.

65
 A KÉNYSZERPÁLYÁRA KERÜLT ORSZÁG

AZ ORSZÁG KETTÉSZAKADÁSA A mohácsi csatá­

ban elesett a király, így a kiszolgáltatott országot a trónhar­
cok veszélye fenyegette. Elsőként Szapolyai János erdélyi
vajda, a köznem esség jelöltje jelentette be igényét a koro­
nára. Mellette szólt hadserege és hatalmas birtokai. A rákosi
végzés értelm ében mint nemzeti királyt I. János (1526-1540)
néven koronázták meg Székesfehérváron (1526. november).
A rendek m egválasztását a rendi jogok széles körű biztosítá­
sához kötötték.
1526 decemberében a főnemesi párt Pozsonyban I. (Habs­
burg) Ferdinándot (1526-1564) választotta királlyá. A bá­
rók belpolitikai érdekeik mellett külső segítséget reméltek
a török ellen a Habsburg uralkodótól. Ferdinánd a báty­
jától, V. Károlytól kapott segélyen toborzott tízezer zsol­
dossal Szapolyait Lengyelországba szorította (1527), majd
Székesfehérváron őt is megkoronázták.
Addigra azonban elfogyott V. Károly pénze, és a zsoldosok
szétszéledtek. Szapolyai visszatért Erdélybe, és tárgyalást
kezdeményezett a Habsburgokkal harcban álló I. Ferenccel.
Ám veresége miatt (lásd a 17. oldalt) a francia király nem tud­
ta tám ogatni, hanem szövetségeséhez, a szultánhoz irányí­
totta. Szapolyai felajánlkozását Szulejm án elfogadta (1528).
A m agyar történelem ben először fordult elő, hogy az egy­
mással harcban álló felek egyike a törökhöz fordult, így azok
beleszólhattak belső küzdelmeinkbe.

'T ~ Lasky Jerom os lengyel diplomata Szapolyai nevében fel-

_ J ajánlja a szövetséget Szulejmánnak. XVI. századi német
illusztráció

Hogyan viszonyult Szapolyai lépése a korábbi magyar és

európai politikához? Miért fogadta szívesen Szulejmán
Szapolyai felajánlkozását? Mennyiben befolyásolja a kép forrás­
értékét az, hogy hol készült?
V___, ...__ ______________ __________ __________________ -__
Ti

V- ' L E M G Y E I>
□ Szapolyai királysága-
K IR Á L Y S Á G Habsburg-területek
□ Török területek

I
Koroná;

SzapolyajJánosj

'Székesfehérvár
?526,к£*л# c
; 1527 y x í
Várad

Magyarország 1526 és 1540

— között
Temesvár 3. — ------------------------- -------- --

Pétervái Vegye számba a János és

Magyar jiadjáratok g Ferdinánd közötti küzde­
•'V T Ferdinánd hadjáratai lem eseményeit és a török had­
^Török végvár s Török hadjáratoké járatokat! Mutassa be az esemé­
Magyar végvár Török portyák nyek közötti kapcsolatokat!
A HATALMI EGYENSÚLY TERHE ALATT Szulej-
'Т П „[...] Néhány ezer asszony és leány, ifjú és gyermek és ve-
mán szultán hadjáratot indított Ferdinánd ellen (1529). , ?* J lük együtt sok öreg is jö tt össze e városba, hogy elkerüljék
Magyarországra érve a mohácsi síkon hűbéresévé fogad­ a törökök szörnyű zsarnokságát és a halált, én pedig megkísé­
ta Szapolyai Jánost, s átadta neki az elfoglalt budai várat. reltem, hogy ezt a gyenge várost megvédjem az olyan kegyetlen
Ezután kísérletet tett Bécs bevételére. Az ostrom azonban és hatalmas ellenségtől, a törökök császárától és az ő erejétől,
elhúzódott, és a török hadsereg visszavonult. A török hadjá­ amellyel a várost személyesen körülzárta. Nem azért tettem,
rat biztosította Szapolyai számára az ország kétharmadát, de mert úgy gondoltam, hogy hatalmával szemben tartani tudom
a Bécs alatti kudarc hatására a bárók jelentős része kitartott magam, hanem hogy őt itt egy darabig késleltessem, amíg
Ferdinánd mellett. Felséged a rómaiak legkeresztényibb császárával [...] ellenállhat.
A szultán 1532-ben ismét Bécs ellen vonult, ezúttal a Felségednek elmondhatom, hogy itt [...] 10 nehéz fegyver­
zetű lovasom és 28 huszárom volt. ügy határoztam, hogy ezekkel
Dunántúlon keresztül. V. Károly ekkor Ferdinánd segítségé­
a következő napon, amint a törökök császára várakozásom sze­
re sietett, s jelentős birodalmi erők gyülekeztek Bécs alatt
rint valamennyi seregével a város mellett elhalad, Felségedhez
(100 000 zsoldos). Szulejm án közel egy hónapon át ostro­ megyek, hogy mint hűséges híve Felségednek a harcmezőn szol­
molta Kőszeget, am elyet Jurisics Miklós maroknyi katonával gálhassanak [...].
hősiesen védett. A szultán az időt húzta, mert el akarta kerül­ Aki csak ezt a várost és a benne levő gyenge népet ismeri,
ni a nagy keresztény sereggel a döntő összecsapást. Flasonló világosan látja, hogy legkegyesebb megőrzőnk, Krisztus a maga
okokból a birodalmi haderő sem mozdult Bécs alól. könyöriiletével tartott minket eddig meg. Legkegyelmesebb
Kőszeg után kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy az Oszmán Királyom! Felséged egyes bécsi tanácsosainak jeleztem, hogy
és a Habsburg Birodalom nem bír egymással, egyik sem ké­ meggyőződésem szerint a törökök császára nem fog Bécsbe men­
pes kiszorítani a másikat Magyarországról. Mivel nem m ond­ ni, és úgy vélem, hogy most sem fog valamit is elfoglalni, hanem
az ország határa mentén egészen Szlavóniáig egyes mezőváro­
tak le pozícióikról, a harc állandósulni látszott addig, am íg ez
sokat és megerősített helyeket portyázóival megtámad, így egy
a hatalmi egyensúly ki nem billen az egyik fél javára. A két
ideig itt állomásozik és a földeket körös-körül dúlja, és azzal kér­
nagyhatalom szerződésben is rögzítette befolyási övezeteit kedik, hogy Felséged ellenében dicsőséget aratott, amennyiben
(1533). hangoztatni fogja, hogy közben senki sem mert vele megütköz­
A m agyar nem esek alkalm azkodtak a viszonyokhoz: hol ni.” (JurisicsMiklós levelei. Ferdinándhoz, 1532. augusztus28.)
az egyik, hol a másik király pártjára álltak attól függően, hol
látták a jövőjüket biztosítva. Általános volt azonban a vágy az
I q I Hogyan ítélte meg a törökök stratégiáját Jurisics Miklós vár-
ország egyesítésére. A kortársak nem ismerték fel, hogy en­
nek m egvalósítása a hatalmi egyensúly következtében nem
L 'J kapitány? Állapítsa meg, mi késztette a törököt az ostrom
megindítására! Magyarázza meg, miért nem támadtak a császári
lehetséges. I. Ferdinánd és János király Váradon békét kötött csapatok! Mutassa be Magyarország és Kőszeg geopolitikai hely­
(1538), m elyben elism erték egymás királyságát. Ugyanakkor zetét! Értékelje a forrást annak ismeretében, hogy Jurisics Miklós
Szapolyai utódai nevében lemondott a trónról, hogy az or­ horvát főnemes Ferdinánd megbízásából korábban követként járt
szág egyesülhessen a Habsburgok jogara alatt. A m egegye­ a szultáni udvarban!
zést a szultán előtt titokban tartották.

, ,Ami Magyarország állapotát és kormányzatát illeti,

J t J megegyeztünk és elhatároztuk, hogy mindenik közü­
lünk az ország s a neki alávetett tartományok azon részét,
amelyet m ost tényleg bír, szabadon, a királyi hatalom teljes­
ségével bírja és birtokolja. [...] Szlavónia Horvátországgal és
Dalmáciával a mi kezünkben marad, Erdély pedig életfogytig­
lan a felséges János király hatalmában.
Minthogy pedig felséges János királynak m ost sem felesé­
ge, sem gyermekei nincsenek, ha Isten kiszólítaná ez árnyék­
világból, még ha volna is akkor fia, az ország és a keresztény
világ üdvére való tekintetből, amelyet ebből a békéből és szö­ A kőszegi vár rekonstrukciós rajza. A vár a védők kezén ma­
vetségből Isten segítségével bizton remélünk, [...] beleegye­ radt, de elvonulás előtt a törökök kitűzhették lófarkas zász­
zett abba, hogy halála után, még ha volna is fia, az egész ma­ lójukat a várfalra
gyar birodalom összes országaival, tartományaival s alávetett
részeivel s a királyi jo g egész teljességével mi reánk, vagy ha „Mikor a pasa ő fensége [...] Kőszeg nevű nagy vár elé ér­
mi időközben meghalnánk, fiunkra szálljon és maradjon, akit 7.
kezett: a gyaurvadászó rettenthetetlen seregből egy csapat
az ország köteles lesz közös megegyezéssel királlyá választa­ vitéz a vár közelébe ment, az alávaló hitetlenek lovassága pedig
ni, és ha az is elhalna, az ő törvényes s a fiaitól vagy azoknak kijött a várból, és a vár előtti mezőn igen heves harcot vívtak.
törvényes örököseitől leszármazó örökösökre és utódokra, és A szüntelenül elvonuló muzulmánokra zarbuzánokkal [kisebb
ha azok is kihalnának, a császár ő felségére s az ő fiaira és ágyú] lövöldöztek a vár faláról; mert bíztak váruknak erősségé­
törvényes örököseire szálljon. [...] ben és ezért ellenkeztek. Valóban a nevezett erősség egy nehezen
Ha pedig az em lített örökösödésre kerül a sor, mi vagy járható hegy lábánál épült nagy vár, amelynek fala terjedelmes,
fiunk [...] kötelesek a magyar királyok szokása szerint ünne­ mint az egész világ, a levegőbe nyúló bástyái magasabbak az égi
pélyesen megesküdni, hogy szabadságait, törvényeit, szoká­ Hal csillagzatnál és olyan erősek, hogy nem lehet leírni. Árkának
sait m egtartják.” (A váradi békéből, 1538) mélységét és szélességét az okosak éles esze sem bírná megmér­
ni.” (Dzselálzade Musztafa kortárs szemtanú)

Foglalja össze a váradi megállapodás lényegét! Elemezze,

El hogy miért volt elfogadható mindkét fél számára a meg­ Hasonlítsa össze Jurisics levelét (5.) a kortárs török leírással
1
állapodás! Az uralkodók mellett kinek az érdekei érvényesültek (7.) és a rekonstrukciós rajzzal (6.)! Mi volt a törökszerző szán­
az egyezményben? déka? Gyűjtse ki a szövegből a szándékot bizonyító kifejezéseket!
,------------------------------------- — ------------------------------------------- — ------------------- —

67
A KENYSZERPALYARA KERÜLT ORSZÁG
,A vár [Buda] tehát elfoglaltatott, de
mivel közte és a muzulmán birodalom
között levő távolság m iatt nem lehetett közvet­
lenül birtokba venni és őrséggel ellátni, [...] a
nevezett Jánosnak ajándékoztam.” (Szulejmán
győzelm i jelentése, 1529)
„Az elm últ években Allah kegyelmével
és győzedelmes kardom segítségével
m eghódítottam Magyarországot és fővárosát,
Budát. Akkor Magyarország királyságát János
királyra ruháztam, aki adófizetésre kötelezte
magát érte. Halála után pedig országát fiának
ajándékoztam. A szomszédos Ferdinánd is sze­
retett volna azonban király lenni, ezért test­
vérének, Károlynak szövetségével óriási hadat
gyűjtött össze. Ezekkel bejött, és hatalm at
szerzett magának Magyarországon, s ostrom
alá vette Buda városát. Én ekkor hős vezére­
met, Mehmed pasát Buda felé küldtem. Célom
tulajdonképpen az volt, hogy Budát az isz­
lám egyik házává tegyem, és Magyarországot
birtokom ba vegyem. János király fiát, ki
Budában volt, megajándékoztam Erdély bán­
ságával, Magyarországot pedig az Oszmán
Birodalomhoz csatoltam .” (Szulejmán győzel­
m i jelentéséből, 1541)
___________“ _______________
Állapítsa meg, hogyan látta Szulejmán
a magyar hűbéres királyság helyzetét!
Fogalmazza meg, mi a különbség az 1529-es (9.
forrás) és az 1541-es (10. forrás) győzelmi jelen­
tés között! Mi a változás oka?
T A török magyarországi politikáját a történetírás többféleképpen értelmezi.
kinyilvánították [Szulejm án] abbeli
11.akaratát, hogy a császár kezébe akarja
kapni Buda várát. Néhány érvet is felhozott e
tette indoklására; mégpedig; az urak közti vi­
szálykodást, elégtelenségüket Buda megvédé­
sére, gyengeségüket az ellenséggel szembeni
ellenállásra. Azt mondta, hogy 6 hihetetlenül
nagy költségek árán jö tt ide, a hadinépével
nem képes folyton ezeknek az országrészek­
nek a védelmére felvonulni anélkül, hogy ez
övéinek ne lenne nagy veszteségére és kárára.”
(Izabella királyné sémit órának levele, 1541)
Г п П Vegye sorra Szulejmán érveit! A szul-
LU tán magyarországi politikáját magyará­
zó elméletek közül melyiket igazolja a forrás?
Indokolja választását!
T ---------- ■
68
Buda 1541-es ostroma еду XVI. századi német metszeten. A várat nem
a török, hanem a császári hadak ostromolták. A z ostromlókat Török
Bálint hadai elűzték a vár alól
Idézze fel Gárdonyi Géza műve, Az egri csillagok alapján, hogyan került i
Buda török kézre!
AZ ORSZÁG H ÁRO M RÉSZ­
RE SZAKADÁSA 1540-ben m eg­
halt Szapolyai János. Hívei, Fráter
György és Török Bálint a csecsem ő
János Zsigmondot királlyá választat­
ták.
Ferdinánd a váradi egyezségre
hivatkozva át akarta venni az egész
országot, ezért megkezdte Buda ost­
romát. Fráter György segítségül hív­
ta Szulejm ánt, de a szultán am úgy is
jött volna, mert nem akarta, hogy az
országot a Habsburgok egyesítsék.
Mire a szultáni sereg Buda alá ért,
Török Bálint már legyőzte Ferdinánd
hadvezérét.
Szulejmán azonban elérkezett­
nek látta az időt Buda elfoglalására, s
katonái 1541. augusztus 29-én m eg­ I. Szulejmán arany díszsisak­
ban, amely a pápai fejékre
szállták a várat. Török Bálintot a szul­
(tiarára) hasonlít. A négy egy­
tán magával hurcolta, Izabellának másra épített, gyémántokkal
és a csecsem ő királynak átengedte díszített korona kifejezi, hogy
az ország Tiszától keletre eső részét. a szultán kétségbe vonja a
Az ország három részre szakadt. 1 pápa és a császár hatalmát
Felmerül a kérdés, hogy miért csak 1541-ben foglalták el véglegesen Budát, mikor
már 1526-ban és 1529-ben is megtehették volna. Sokan úgy vélik, hogy a török
hódításoknak megvan a maga logikája, ami Magyarországon ugyanúgy érvénye­
sült, mint korábban a Balkánon. Először portyákkal gyengítik az ellenséges területe­
ket, majd hadjáratokkal (esetleg egy hadjárattal) megtörik az egységes ellenállást.
Ezután a széthulló országban beavatkoznak a hatalmi ellentétekbe, végül bekebe­
lezik az áldozatot.
Az 1970-es években merült fel az ún. szulejmáni ajánlat gondolata. Az elmélet
szerint a török érdekeinek megfelelt volna egy hűbéres Magyarország. így elkerül­
ték volna a végvári vonal költséges fenntartását, ugyanakkor biztosították volna
birodalmuk védelmét a Habsburgokkal szemben.
Az események mindkét feltevéssel magyarázhatók, hiszen a fenti szakaszok való­
ban lejátszódtak. Ám az is igaz, hogy csak akkor foglalták el Budát, amikor Szapolyai
halála után nem bízhattak a hűbéres királyság megtartásában.
Mindkét elméletbe beépíthető az ún. hatósugár-elmélet. E szerint a török
hadsereg csak bizonyos távolságon belül (nyugaton Magyarország középső feléig)
tudott eredményesen harcolni, mivel ennél messzebbre nem távolodhatott el a
birodalom központjától: a túl hosszúra nyúlt utánpótlási vonalon ugyanis már lehe­
tetlen volt ellátni a hadsereget.
 KÍSÉRLETEK AZ ORSZÁG EGYESITESERE Buda eleste
a „törökös" politikát folytató m agyar vezetők kudarcát jelentette.
Legjelentősebb képviselőjük, az ország keleti felét irányító Fráter
György (György barát) más megoldást keresett. Azt hitte, hogy a
másik út, a Habsburgok elfogadása helyreállíthatja az ország egy­
ségét. így m egállapodott Ferdinánd követeivel a keleti országrész
átadásáról (gyalui egyezmény, 1541). Jó politikai érzékkel felté­
telként Buda visszafoglalását szabta, hiszen ha Ferdinánd erre
képes, akkor a keleti országrészt is meg tudja tartani a törökkel
szemben. Azonban a következő évben Ferdinánd felvonuló csa­
patai meg sem kísérelték a vár ostromát. Sőt, válaszul a török
foglalt el egy sor várat (Esztergom, Székesfehérvár, Hatvan), hogy
Budát biztosítsa.
Egy évtized múltán (1551) Fráter György - feladva feltéte­
lét - megkezdte a keleti országrész átadását. Izabellát és János
Zsigm ondot lemondásra kényszerítette, s Ferdinánd őt nevezte
ki a terület kormányzójává. Tudta, hogy a Ferdinánd által küldött
zsoldosok csak az itteni kisebb török erőkkel szállhatnak szem ­
be, nagyobb hadsereggel nem. Ezért nem akarta végleg m agá­
ra haragítani a törököt, például elküldte a szultánnak járó adót.
Ferdinánd zsoldosai viszont emiatt árulónak hitték, és alvinci kas­
télyában megölték (1551).
Fráter György halálát követően rövid időre Ferdinánd irányítá­
sa alá került a keleti országrész. A szultán hadjáratot indított a tö­
rök hűbér visszaállítására. A török haderő 1552-ben a Tiszántúlt
kívánta elfoglalni, hogy kiszélesítse a keresztény kézen lévő két
országrész közötti éket. A hadjárat jórészt elérte célját, török kéz­
be került Nógrád (Drégely), a Temesköz (Temesvár) és a Tisza kö­
zépső folyása (Szolnok). Eger hős védői Dobó István vezetésével
a török sereg tám adását visszaverték.
.Török előrenyomulás
■ ■ 1526-ig
□ '1541-ig
□ 1547-ig
СИ 1552-ig
■ 11566-ig 4
'eszprém
fehérvár
Szigetvár
Zrínyi Miklós. J'*
fSzu lejmán__
Nándor-'!
'fehérvár1
OSZMÁN BIRODALOM
A várháborúk Hogyan változtak a török stratégiai célok a korszakban? Kövesse nyomon a hadjáratokat! Gyűjtse ki a
03 jelentős várostromokat a térképről, s készítsen táblázatot az eseményekről! Tüntesse föl az internet segít­
ségével a táblázatban a hős várkapitányok neveit!
„[...] könyörögtem Felségednek, hogy tisztességgel
13.
rendezze a királyné őfelségével [Izabella] és fenséges
fiával [János Zsigmond] való kapcsolatát, éppúgy - ha lehet,
még alázatosabban - most is azért esedezem, hogy én is sza­
badabban szolgálhassak Felségednek. [. . . ] A királyné őfelsé­
gét (...) nem hagyhatom itt a nyilvánvaló veszedelemben,
hanem valamely biztos helyre kell vinnem. Ha viszont a ki­
rályné őfelsége úgy távozik el az országból, hogy Felségeddel
még nem rendezte el jól ügyét, akkor nagyon félek attól,
hogy az egész ország átpártol a törökhöz.
[...] semmit sem kívánok szívesebben, m int azt, hogy
megtörténhessen végre az életemben Felségeddel való talál­
kozásom, [...[ mégsem látok most lehetőséget az utazásra,
minthogy [...[ ha a török észrevenné, hogy elutaztam fel­
ségedhez - amit titkolni semmiképpen sem lehetne soha
jobb alkalmat még felkínálni sem lehetett volna neki arra,
hogy megtámadja az országot. [...]
Könyörgöm tehát Felségednek, hogy [ . . .] méltóztassék ő
szent császári Felségét [V. Károlyt] arra buzdítani: ne tűrje
azt, hogy ezt az országot, [... ] a leggaládabb ellenség kezébe
kaparintsa [...). Felségteknek meg kell fontolniuk azt, hogy
[...[ a z ellenség csak ebből az országból kiindulva, könnye­
dén meghódíthatja magának az egész keresztény világot.”
(Fráter György levele I. Ferdinándhoz, 1543)
Mi mindent akar elérni a levéllel Fráter György?
0 Milyen érveket hangoztat szándékai mellett? Mi­
lyennek mutatja be az ország helyzetét?
I ' ' '
E S I Habsburg Magyar Királyság
.LENGYEL
KIRÁLYSÁG i— i Keleti Magyar Királyság- ^
Q Béke
K i Török hűbéres területek
A dnnápolyi békével
*"* kialakult határ
^A lvinc
Temesvár / Fráter Gyöi
r 1551_
69
A KÉNYSZERPÁLYÁRA KERÜLT ORSZÁG

Z rín y i Miklós, a szigetvári hős, és az 1566-os 0 Mutassa be Zrínyi Miklós helytállásának jelentőségét erkölcsi és po­
ostrom korabeli metszeten litikai szempontból!

Ali budai pasa sorra foglalta el a nógrádi várakat (Nógrádot,

Drégelyt, Szécsényt stb.). A korábbiakkal ellentétben hősi, végsőkig
kitartó ellenállással találkozott a Szondi György védte Drégelynél.
A török főerők Ahmed vezetésével Temesvárt ostromolták meg,
melyet Losonczy István magyar és spanyol zsoldosokkal védett. A
kapitány a saját vagyonát is feláldozva mindent megtett a vár meg­
erősítése érdekében. Egyhavi ellenállás után a vár nehéz helyzetbe
került, s a zsoldosok, valamint a város lakossága szabad elvonulás
fejében a vár feladására szorította a kapitányt. A török azonban a
kivonulókat kirabolta és legyilkolta. A két török sereg Szolnoknál
egyesült, s innen vonultak Eger alá, mely hősiesen ellenállt. Az egri­
ek sikere annak is köszönhető, hogy a korábbi ostromoknál a törö­
kök sok időt veszítettek.

AZ Ú J EG YEN SÚ LY KIALAKULÁSA Az 1552-es had­

járat során m egmutatkozott, hogy a török terjeszkedés egyre
komolyabb ellenállásba ütközik. A védők végsőkig való ki­
tartása sehol sem volt hiábavaló, mivel az oszm án seregnek
korlátozott idő állt rendelkezésére a hadakozáshoz. Minden
nappal növekedett a következő vár esélye, s minden vár m eg­
tartása egy kisebb országrész m egm enekülését jelentette.
Kisebb tám adásokat követően Szulejm án 1566-ban in­
dított hadjáratot a magyarországi hadszíntéren. Szigetvár
hárm as védelm i rendszerét a m ocsár is oltalm azta. A Zrínyi
Miklós vezetésével védett várat - a szárazságot is kihasznál­
va - a török bevette. Zrínyi Miklós hősi halált halt, de az ost­
rom ideje alatt elhunyt az idős szultán is. Szulejmán halálával
lezárult a török hódítások kora. Utóda belátta, hogy nem ké­
pes kiszorítani az országból a Habsburgokat. így a két nagy­
hatalom megkötötte a drinápolyi békét (1568), m ely szente­
sítette a fennálló helyzetet.
A m agyarság tragédiája, hogy a két nagyhatalom erőtere
Magyarországon érintkezett. Erőegyensúly esetén a béke
ugyan beköszöntött, de ez csak átm eneti állapot volt, s az
ország népére még hosszú, véres háborúk vártak. A magyar
vezető réteg számára az is bebizonyosodott, hogy sem a
rT | Milyen lehetőségek álltak a kortársak előtt? Melyek vol-
Habsburgokra építő, sem a törökös politika nem érhette el
.111 tak az alapvető célok? Melyik volt a helyes út?
az ország egyesítését.
1 ■
70
 HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG
A HÓDOLTSÁG Az ország középső, törökök által meg­
szállt területét hódoltságnak nevezzük. Az oszm ánok e te­
rületre kiterjesztették saját uralmi rendszerüket és közigaz­
gatásukat (vilajetek, szandzsákok).
A legnagyobb területi egységek a vilajetek voltak, élükön a beg-
lerbégekkel (pasa), s ezek kisebb egységekre, szandzsákokra oszlot­
tak, élükön a bégekkel. Az egész hódoltság élén a budai vilajet veze­
tője, a budai pasa állt, aki mozgósíthatta a többi magyarországi vi­
lajet (temesvári - 1552, egri -1596, kanizsai - 1600, váradi - 1660,
érsekújvári - 1663) katonai erejét. A hódoltságot a török végvári
vonal mintegy 30-40 ezer katonája védte. E várrendszer fenntartása
a török számára is óriási megterhelést jelentett, melyet a magyaror­
szági jövedelmek nem fedeztek.
Az elfoglalt területeken - a magyar nemességet elűzve -
szpáhi birtokokat hoztak létre. Az Alföld gazdag mezővárosai
(Kecskemét, Nagykőrös stb.) khász birtokként a szultán tulaj­
donába kerültek, mely védelmet és kiszámíthatóbb adózást
jelentett e városok számára (pl. gyakran egy összegben adóz­
hattak). A magyar jobbágyság terheinél figyelembe vették a
korábbi adóviszonyokat. Az adólistákat a birodalom más terü­
leteihez hasonlóan a defterdárok állították össze.
Magyarországot - ellentétben a Balkánnal - a törökök nem
tudták a saját képükre formálni (például itt a gyermekadót
sem vezették be). Ebben szerepet játszott az, hogy az ország
egészét nem sikerült elfoglalniuk, és a hódoltság mindvégig
katonai terület maradt. Jelentős volt a magyar rendi társada­
lom ellenálló ereje is.
Határok..-' is látható 4
^ - 1 568-ban, ..dzsámi,yminaret^fürdő
a drinápolyi béke idején
A hódoltság.,:A török országunk egyes részeit ugyan
elfoglalta, de inkább csak háta mögött hagyta, mint
meghódította” - írta egy magyar főnemes а XVI. század
közepén
Ггч | Hogyan változtak a jobbágyok terhei a török hódoltság­
ul! ban? Gyűjtsék össze a magyar főnemes megállapítását
igazoló tényeket!
„Pécsnek új parancsnoka, Máhmud bég, midőn a kál-
2. m áncsai polgárok tisztelegtek nála és ajándékokkal
kedveskedtek neki, figyelmeztette őket, hogy még a kaposvári
vajdát, az ő századosát vagy Gyafer nevű tisztjét is látogassák
meg, és négy vagy öt rőf jó minőségű posztót vívén neki aján­
dékba, köteles szolgálatukat önként ajánlják fel neki. Mivel
a kálmáncsaiak ezen parancsolatot nem vették komolyan,
vagy legalább annak teljesítését halogatták, a vajda m egha­
ragudott, és néhány nap múlva az isteni tisztelet idején [...]
rohanta meg Kálm áncsát [...]. A törökök azonban azon ürügy
alatt, hogy ők darabontokat [katonákat] keresnek, a tem p­
lomnak minden zegét-zugát felkutatták, a fiatalokat ugyan
megkímélték, de az idősebbeket mindnyájokat, Szegedivel [a
falu prédikátorával] és Imre nevű tanítóval együtt, lovakra és
szekerekre rakva erőszakosan Kaposvárra hurcolták. A vajda
ezen hadműveletről azonnal, de olyan indoklással tudósítot­
ta a pécsi béget, m intha ő nem a városi polgárokat, hanem
Kálmáncsának fegyveres katonáit fogta volna el. így történt
aztán, hogy bár az elfogatástól m egm enekült bírák hirtele-
nében összegyűjtött ajándékokkal siettek a vajdához és attól
előbbi késedelmezésökért bocsánatot kérve az elhurcoltaknak
és főleg Szegedinek szabadon bocsátásáért esedeztek: a vajdá­
tól azon gúnyos választ kapták, hogy ő kérésöket, mivel későn
tértek eszökre, már nem teljesítheti, mivel már m egírta a
bégnek, hogy néhány darabontot papjaikkal együtt foglyul e j­
tett; kérelmökkel tehát tüstént magához a béghez kell fordul-
niok és m indent ennek kegyelmétől kell várniuk.” (Skaricza
Máté Szegedi K is István életéről, 1561-1562)
ПЙГ1 Állapítsa meg, milyen terhekről és szolgáltatásokról érte-
U Ü sülünk! Magyarázza meg, mennyiben következnek ezek
az oszmán rendszer jellegéből!
A pécsi minaret
Mely épületekhez kapcsolódtak a minaretek? Gyűjtse
össze az internet segítségével a Magyarországon meg­
maradt török emlékeket!
A H Á R O M RESZRE SZAKADT ORSZÁG
Fráter György (1482-1551). Horvátországban
született, s Corvin János udvarában apródos-
kodott, majd ifjúként Szapolyai János édes­
anyjánál katonáskodott. Még fiatalon szakított
a világi élettel, és belépett a pálos rendbe, ahol
műveltséget szerzett. A sajóládi kolostorban ta­
lálkozott a menekülő Szapolyai Jánossal, aki­
nek ezután bizalmas emberévé vált. A törökös
politika képviselője volt, ezért sokan vádolták
Buda elestéért. Később mindent megtett az
ország egyesítéséért, de Ferdinánd zsoldosai
meggyilkolták. Bár az ország egyesítésére töre­
kedett, a keleti országrész igazgatásának, köz­
ponti hivatalainak létrehozásával az Erdélyi
Fejedelemség alapjait rakta le
S zá sz s zé kek
S zé ke ly székek
Erdélyi v á rm eg yé k
P a rtium (m a gya ro rszá gi
ré szek)
Iz a b e lla k ir á ly s á g a '* ^ ' szultán
EÍrdély határa 1570 utál
72
A hódoltság berendezkedése
Mutassa be a hódoltság közigazgatását és
társadalmi felépítését! Jellemezze a jo b­
bágyság helyzetét!
A hódítók - más területekhez hasonlóan - nem
törekedtek arra, hogy a lakosság áttérjen az iszlám­
ra. Már csak azért sem, mert így elestek volna a nem
mohamedánok különadójától.
A török igazságszolgáltatás nem érte el a hódolt­
ság lakóit. A parasztok peres ügyeiket jórészt a ma­
gyar végvárakban tovább működő vármegyéknél,
vagy a parasztok által létrehozott önvédelmi szer­
vezeteknél, a parasztvármegyéknél intézték. Sőt a
vármegye büntette a törökkel együttműködőket. A
magyar államhoz való kötődést erősítette a kettős
adózás is: a hódoltságból elűzött nemesek végvári
vitézekkel messze délen is beszedették a korábbi já­
randóságaik egy részét.
A vidék m agyarsága elkülönült a töröktől,
elvétve akadt áttérő (úgynevezett renegát).
Leginkább a várak és városok váltak törökké,
ide költözött be a birodalom tarka összeté­
telű lakossága, míg a korábbi lakosság jórészt
eltűnt. A városokban török fürdők, dzsámik
és minaretek épültek, m elyek néhány helyen
m áig fennm aradtak (Pécs, Eger, Érd, Buda).
AZ ERD ÉLYI FEJED ELEM SÉG Erdély a
középkori M agyar Királyság keleti tartom ánya
volt, m elyet a központtól való távolsága miatt
a király által kinevezett vajda irányított. 1437
óta sajátos rendi szerkezetét a m agyar megyék,
a székely és a szász székek alkották (lásd Száray
M iklós: Történelem 9. 208. oldal). Szapolyai
János m agyar királyságából az ország ketté-,
majd három részre szakadásával fokozatosan
új államalakulat jött létre.
Miután Fráter György sikertelenül kísérelte
meg a keleti országrészt átadni Ferdinándnak,
a török elfoglalta a Tem esköz és a Tiszántúl
nagy részét, így Erdély területe a felére csök­
kent. Átm enetileg Ferdinánd uralm a alá ke­
rült, de a törökök erőfölénye miatt az erdélyi
rendek visszahívták Szapolyai János fiát, János
Zsigmondot (1556-1571).
A z E rd élyi Fejedelemség létrejötte és fel­
építése
6.
I n l Kövesse nyomon a fejedelemség kialakulá-
L*Ü sát és területének változásait! Milyen előz­
ményekből alakult ki a fejedelemség? Mutassa
be az Erdélyi Fejedelemség rendi tagolódásának
területi vonatkozásait! Értékelje a fejedelem ség
politikai és földrajzi helyzetét!
 Mivel az országrész nem esett a török hadjáratok fő
csapásirányába, a szultán m egelégedett a szám ára ol­
c s ó b b hűbéres viszonnyal, mint tette ezt Havasalföld
vagy M oldva esetében is. Az erdélyi fejedelm eket
nem a török választotta - szem ben a havasalföldi és
a m oldvai vajdákkal - , csak megerősítette m éltóságu­
kat, és évi adót rótt ki rájuk.
János Zsigm ond a Habsburgokkal a speyeri szer­
ződésben (1570) rendezte viszonyát. Lem ondott vá­
lasztott m agyar királyi cím éről, s cserében elism erték
Erdély fejedelm ének. Ezzel m egszilárdult Szapolyai
János egykori keleti országrészének közjogi helyze­
te. Az Erdélyi Fejedelemség létrejöttének alapja a
Habsburgok és a törökök közötti hatalmi egyensúly
volt. A H absburgok belátták, hogy nem tudják m egtar­
tani a területet, és mivel János Zsigm ond lem ondott
a királyi m éltóságról, már nem érezték veszélyeztetve
m agyar királyi címüket.
A rendeződő helyzetet János Zsigm ond halá­
la (1571) felborítani látszott. De mivel sem a török,
sem a Habsburgok nem akartak háborút, az erdélyi
rendek által m egválasztott Báthory István a János
Zsigm ondéhoz hasonló feltételekkel tölthette be az er­
délyi fejedelm i m éltóságot.
Az erdélyi fejedelm ek hatalm a - mint az a speyeri
szerződésben is szerepelt - kiterjedt a kelet-m a­
gyarországi várm egyék egy részére is. Ezt a területet
Partiumnak („m agyarországi Részekének) nevezték,
és nagysága a fejedelm ek és a Habsburg-uralkodók kö­
zötti erőviszonyok függvényében változott.
Az erdélyi fejedelmek országukban jelentős hatalommal
bírtak, mely több tényezőre vezethető vissza. Az erdélyi fő­
nemesség birtokai kisebbek voltak, mint a magyarországi fő­
nemeseké. Az erdélyi egyházi birtokokat már Fráter György
szekularizálta, így azok a fejedelmi birtokokat gyarapították.
Erdély rendi társadalma a magyarországinál tagoltabb volt
(székelyek, szászok, magyarok), ami a politikában megosz­
tottsághoz vezetett. A gyakran összehívott országgyűlésen
a fejedelem meghívottai (regalisták) túlsúlyban voltak a vá­
lasztott követekkel szemben. így az erdélyi országgyűlések
nem képeztek a magyarországihoz hasonló erős ellensúlyt a
központi hatalommal szemben.
kinevezés,
külügyek előterjesztés- / \ k kancellár
kincstartó Fejedelmi Tanács
O O O O O O O O
Л Л
királyi
megbízottak r — i - __L
OOOO О
partiumi magyar erdélyi magyar
megyék megyék
nemesség nemesség •
jobbágyok jobbágyok
adó
fejedelmi
románok
birtokok о О
magyarok c magyarok
•со
E E
о о
„Először is, (...) ő legszentebb császári és királyi felsége s a
7. fenséges fejedelem (...) abban egyeztek meg, hogy a fenséges
fejedelem lemond «Magyarország stb. választott királya« cím éről
és ezzel kapcsolatos minden igényéről, s azzal a cím m el, mely
alább következik, ő is, leszármazottai és utódai is megelégszenek:
«Fenséges fejedelem, János úr, a néhai felséges János királynak,
Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. királyának fia, Isten
kegyelméből Erdély és a magyarországi Részek fe je d e lm e i E cím et
ő legszentebb császári és királyi felsége, valam int utódai mindvé­
gig meg fogják őrizni a fenséges fejedelem és utódai számára. Ettől
függetlenül - különböző veszélyek elhárítása céljából - ama leve­
lekben azonban, melyeket esetleg a törökök császárához kellene
írnia, ő szent császári és királyi felségének kára nélkül, szabadon
használhatja a «választott király« címét.
Továbbá, ugyanazon fenséges fejedelem, valamint gyermekei,
utódai, fiági leszárm azottai az egész Erdélyt és az általa ez idő
szerint birtokolt magyarországi Részeket békésen bírhatják és b ir­
tokolhatják m int szabad fejedelmek, a javak adományozásának és
átruházásának szabad és teljes jogával [ ...)." (A speyeri szerződés­
ből, 1570)
Állapítsa meg János Zsigmond közjogi helyzetét! Határozza
meg Erdély közjogi helyzetét a szerződést követően! Tárja fel,
hogy milyen nemzetközi gyakorlatot követ a szerződés! Magyarázza
meg, miért volt előnyös a Habsburg-dinasztia számára a szerződés
megkötése! Miért használhatta a törökök előtt a választott királyi
címet János Zsigmond? Nézze meg a történelmi atlaszban, mely te­
rületeket jelentették a szerződésben említett magyarországi Részek!
А XV II. század eleji Kolozsvár, né­
met nevén Klausenburg. А XVI. szá­
zad második felében Erdély a béke
szigete volt Magyarországon, nem
szultán dúlták török hadak, virágoztak vá­
összehívja rosai
Sorolja fel, mi mindenből következ­
tethet a képen a békére! Mi tette
lehetővé Erdély számára a viszonylagos
egykamarás rendi gyűlés (évente kétszer) nyugalmat és békét e háborús korszakban?
(Gyulafehérvár,
Kolozsvár, Torda)
küldöttek (követutasitás)
Az Erdélyi Fejedelemség államszer­
vezete, társadalma és etnikai vi­
székely székek szász székek
szonyai
nemesség, patríciusok,
lófők kézművesek
jobbágyok jobbágyok l'ir-jl Mutassa be az erdélyi rendiség
з L S_ J felépítését! Jellemezze a fejede­
lem és a rendek erőviszonyait! Hogyan
magyarok c
németek •CD viszonyul egymáshoz a rendi és az etnikai
összetétel?
73
 A H Á R O M RÉSZ RE SZAKADT ORSZÁG

A KIRÁLYI MAGYARORSZÁG A X V I-X V II. század­

„6. §. Az ország karai és rendjei azonfelül elhatározták,
hogy a véghelyeknek a megerősítésére (ami kiválóan
szükséges) az összes urak, nem esek és más birtokosok a jo b ­
bágyaikat, a mondott adóra nézve tett összeírás szerént hat­
napi ingyen munkára (csakis az aratás és a szüret idejét véve
ki) kibocsássák és kiküldjék, akik is a közelebbi országgyűlé­
sen, erre nézve meghozott végzés szerént, azokon a napokon
át, folytonosan dolgozni tartoznak.
7. §. Az alispánok pedig, vagy ezeknek elégtelensége esetén az
ispánok, minden vármegyében hivatalvesztés alatt tartozza­
nak [ ...], hogy minden [...] birtokos, erre a köteles munkára
és az előre bocsátott módon kijelölt helyekre a maga jobbá­
gyait teljes számban bocsássa ki (Az 1557-es pozsonyi
országgyűlés törvényeiből)
| n | Állapítsa meg, milyen szolgáltatást vezettek be a törvény-
L 1—J nyel! Magyarázza meg, miért volt szükség erre az intéz­
kedésre! Hogyan érintette ez a törvény a nemeseket?
A z ó-olasz és az új-olasz bástyarendszer. A rajzon
jeleztük az ágyúk tűzvonalát
| p j j Miért kellett átalakítani a védműveket? Mi az átalakítás
L C J lényege, és milyen katonai előnye volt? Milyen nehézsé­
gekkel kellett szembenézniük az építtetőknek?
ban az Adriától Erdélyig félkörben húzódó területet királyi
M agyarországnak nevezték. A m agyar királyi cím et is viselő
Habsburgok vezetése alatt form álódó dunai m onarchiában
(Csehország, Ausztria tartom ányai és M agyarország) a m a­
radék M agyarország szerepe egyre inkább a török támadá­
sok visszaverése lett.
A török feltartóztatása érdekében új végvári vonalat épí­
tettek ki a közel kétezer kilom éter hosszú határ védelm ére
(Kanizsa, Győr, Eger stb.). Ezt a feladatot csak az állam tudta
felvállalni. A védelem m egszervezését az egy-egy nagyobb
várra tám aszkodó főkapitányságok végezték.
A Habsburgok birodalm a független rendi államok együt­
tese volt. A Habsburg-uralkodók nem csak a m agyarok, ha­
nem több ország királyai voltak, és a ném et-róm ai császári
cím et is viselték. Döntéseiket központi hivatalaik közrem ű­
ködésével hozták, de a döntések végrehajtása országaik
saját, a központi hivataloktól elvileg független hivatalain
és rendjein múlt. Jól példázza e helyzetet a m agyar pénz­
ügyek irányítására Pozsony központtal létrehozott Magyar
Kamara, am ely jogilag nem volt alárendelve a bécsi Udvari
Kamarának, azonban gyakorlatilag m égis ez történt.
Annak ellenére, hogy Ferdinánd törekedett a birodalom
egységére, egyedül a hadügyek központi irányítására tudott
létrehozni egész birodalm ára kiterjedő hatáskörű hivatalt,
az Udvari Haditanácsot (1556).
A m agyar rendek a törökkel szem ben rászorultak a biro­
dalom más országaiból szárm azó pénzsegélyekre, így hajlot­
tak az együttm űködésre. Ugyanakkor a Jagelló-korban m eg­
ism ert erős rendiség tovább élt, az országgyűlés és a vár­
megyék jogköre nem csorbult, így a királyi M agyarországon
érvényesült a rendi dualizmus rendszere. Sőt, a folytonos
háborúk miatt a nem esség (különösen a főnem esség) kato­
nai jelentősége és ereje megnőtt.

német-római osztrák cseh

a királyi döntések valóságos útja
császár főherceg király,--
közös uralkodó (elvben perszonálunió) |
„Magyarországnak a jelen ország-
birodalmi központi hivatalok 13.
Titkos Udvari Udvari Udvari 1
királyi felségjogok gyűlésre egybesereglett főpapjai, bá­
Tanács Kancellária Kamara Haditanács | -> főkapitány- M a g y á r1 Magyar
rói, nemesei és a többi rendei, minde­
sáook Kancellária Kamara
elvben nem rendelkezhetnek Magyarországon nekelőtt örökös hálaköszönetet mondanak
I _L
У pénzsegély királyi döntések törvénye sútja a királyi szent felségnek, legkegyelmesebb
uruknak és királyuknak az irántuk való ke­
katonai
kétkamarás rendi gyűlés
gyességéért és atyai jóságáért:
felsőtábla alsótábla
1. §. Először is, hogy amiképpen ezelőtt
katolikus főpapok megyei követek j j j j j több ízben, úgy a közelebbi télen is, a
főrendek
(személyesen) Regensburgban tartott birodalmi gyű­
lésen, végre annyi sok fáradozás után,
varmegye városok
Magyarországnak a megtartására és fel­
főispán alispán, szolgabíró
szabadítására nem megvetendő segítséget
t— á r szerzett, és ugyanazt a csehországi és más
közgyűlés tartománybeli híveitől is kieszközölte; ke­
gyelmesen megígérvén azt is, hogy híveinek
n e m e s s é g
a javára személyesen ő maga és fenséges
gyermekei is m indenütt helyt fognak álla-
12. A királyi Magyarország államszervezete ni.” (1557.1. törvénycikk)

f n ] Milyen jellegű volt а XVI. századi magyar államszervezet? Hogyan befolyá-

L*_ J solja a helyzetet, hogy a magyar király egyben más országok uralkodója is? 0 Mely tényezők szorították a magyar
Vesse össze a magyar és az erdélyi állam felépítését a rendek érdekérvényesítési rendeket az uralkodóval történő
képessége szempontjából! együttműködésre?

74
 REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON
VALLÁSI ÉLET А XVI. SZÁZAD ELEJÉN A katolikus egy­
házi javadalmakat (tisztségek és birtokok) a királyi hatalom Ma­
gyarországon is egyre inkább az állami szolgálat honorálására hasz­
nálta. Mátyás felesége kiskorú rokonát tette esztergomi érsekké.
Szatmári György főpap évtizedekig állami hivatalokat töltött be,
és a királytól sorra kapta az egyházi méltóságokat (székesfehérvári
prépost, veszprémi, váradi, majd pécsi püspök), pedig még pappá
sem szentelték. Majd ötvenéves volt, amikor erre sor került, s el­
nyerte az esztergomi érseki széket. A felsőpapság elvilágiasodása a
hívekben csalódást keltett, s nyitottá tette őket az új vallási tanok
befogadására, s egyben nehezítette a katolikus egyház ellenállását.
A R EFO R M Á C IÓ ELSŐ H U LLÁ M A A reform á­
ció lutheri irányzata ham ar m egjelent az országban, el­
sősorban a szász városokban és néhány bárói udvarban.
Kezdetben a nemesség többsége ellenszenvvel fogadta a
hitújítást, m ert az ném et földről érkezett. (Nem ességen
a köznem eseket értjük.) Később a szász városokon kívül a
Felvidék magyar, ném et és szlovák lakossága csatlakozott a
lutheri tanokhoz.
A későbbiek ismeretében meglepő, de Habsburg Mária király­
né udvara is az új hit egyik támogatója lett. Ez is szerepet játszott
abban, hogy a lutheri irányzat kezdetben a nemesség körében ke­
vésbé terjedt el.
Nem úgy a bárói családok körében! Perényi Péter Sárospatakon,
Nádasdy Tamás Sárváron vett pártfogásába lutheránus prédiká­
torokat. Nádasdy Tamás sárvári udvarában volt tanár Sylvester
János, és a sárvári nyomdában jelent meg legismertebb műve, az
Újszövetség első magyar fordítása is. A lutheri tanok terjedésével
sorra jelentek meg a hitvallások, végül a magyarországi evangéli­
kusok az ágostai (augsburgi) hitvallást fogadták be.
[ 1. ] Sylvester János 1541-es Újtestamentumának kezdőlapja
f n l Mikor találkoztunk először az anyanyelvi igehirdetés kö-
L U vetélésével?
„Úgy értesülök, hogy te nagy költséggel iskolát alapítasz
3.
és felszítod az érdeklődést a tudományok művelése iránt,
amely dolog, ámbár önmagában is nagy dicséretre érdemes,
mégis különösen mostanában, amikor a háború csapásai követ­
keztében a szomszédos országokban pusztul a tudomány, sokkal
nagyobb elismerésre méltó. Úgy tűnik ugyanis, hogy gondolsz
az utókorral, hogy noha másutt kivesztek a tudományok, a Te
buzgalmaddal megőrzött csírái mégis fennmaradtak, amelyekből
ismét elterjedhet Pannóniában az élet hasznos tudománya. [...]
azt bizonyítod, hogy bízol a békében és Pannónia jobb jövőjében.
[...]” (Philipp Melanchton levele Nádasdy Tamáshoz, 1537)
0 Nézzen utána, milyen szerepe volt a reformációban Me-
lanchtonnak! Miért tartja nagyra Nádasdy tevékenységét?
1 ”
„Az Újszövetségen egészen elvégeztük végre az utolsó
4.
simítást, s kérjük, fogadja azt Nagyságos Uraságod ke­
gyes szívvel, és amint mondani szokták: érte kinyújtott kézzel.
Ám mutogassák mások büszkélkedve Nagyságos Uraságodnak,
szerencsés gyarapodása jeléül, a barázdákat, istállókat és ha­
lastavakat s más ilyeneket, én mindezeknél sokkal dicsőbb
művet mutatok fel. Mert azok Nagyságos Uraságod és törvé­
nyes örökösei után más és más úréi lesznek, ez azonban nem
szűnik meg Nagyságos Uraságodé lenni, miután egyszer az övé
lett. Ezért ugyanis Uraságodnak dicsőség, dicséret s az örök­
kévalóság jár, mivel oly igen szentséges szent mű alkotója lett
népénél. Magunkat csak méltatlan szolgának valljuk. A többi
népek néhány év előtt gúnyoltak bennünket, hogy jóllehet az
oroszoknak is van saját nyelvükön evangéliumuk, a magyarok­
nak nincsen. De ezután nemcsak hogy nem fognak gúnyolódni
ezért rajtunk a keresztény népek, hanem még irigykednek is a
nyelv szépsége miatt, amelyet utánozni sem képesek. Melyik ne
csodálná a külföld népei közül, hogy valaki a görög és latin után
magyar nyelven is képes mindenfajta verset írni? Ki gondolná,
hogy a trópusokat [szóképeket], versmértékeket és a tekinté­
lyes, súlyos kifejezéseket bárki is megszólaltatná ezen a nyel­
ven? Éppenséggel senki. [ ...] ” (Sylvester János levele Nádasdy
Tamáshoz, Magyarország későbbi nádorához, 1541)
0 Foglalja össze, miről számol be a levélben Sylvester
János! Fogalmazza meg, milyen szempontból tartja fon­
tosnak művét! A reformáció mely vonatkozásait ismerhetjük
fel érvelésében?
75
A REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON

C D Többségében katolikus Ahatár 1568-ban,

cd Többségében református a drinápolyi béke idején
Iskola
CD Többségében görögkeleti
cd Többségében evangélikus
Щ Unitáriui'közpsségek^
■ ■ Többségében mohamedán
■Jelentösinyomda

Debrecen

Ráckeve
* 7 *
<olozsvár

Tolna

Gyulafehéi

Temesvár,

Magyarország felekezeti képe a XVI. század végén. Jellemző, hogy kezdetben nem volt éles különbség a protestáns felekezetek
között, a hittételek és a szertartások csak később, az egyházszervezetek kiépülésével párhuzamosan szilárdultak meg

Mutassa be az ország felekezeti viszonyait! A földrajzi megoszlásnak milyen vonatkozásait tudja kiemelni (társadalmi, etnikai,
kulturális)? Vesse össze a magyarországi képet az európai viszonyokkal!

A KÁLVINI R EFO R M Á C IÓ M AGYARORSZÁGON A m agyarság

jelentős része a kálvini reform ációhoz csatlakozott. A kálvini egyház önkor­
MAGIAR. P KAE mányzati felépítése és a hatalm ával visszaélő uralkodóval való szembeszál­
D IK A T IO C , M P P O S T I L L A N A C lás jogának elism erése közel állt a m agyar rendi gondolkodáshoz. Jellem ző
N EV EZ NEC, A P R O P H ET A C ES
á í O j t o C O C IKASiAIO L, A R. E О t a korszakra, hogy a heves hitviták hatására Luther hívei közül többen is a
D o k to ro k inc, Origcnes, Q]. r i foftnrrn ír T li c o -
pbibdus, ^ Axnbrui, > Hieionymuí,
kálvini irányzathoz csatlakoztak. A hódoltságban is a reform átus vallás ter­
5 A k o lio n , es л n u f t í n i b ó lc z
ÍCOJOC m o g ia r iZ jÜ b c f a i n t
D o-
jed t el. Hazánkban Debrecenben alakult ki jelentős reform átus központ, ahol
M éliusz Juhász Péter tevékenykedett. (A várost a kálvinista Róm ának nevez­
ték.)

A hódoltságban a török vallási kérdésekben semleges volt. Mint láttuk - részben

anyagi okokból is - nem szorgalmazták az áttérést a mohamedán hitre. A katolikus
egyházat azonban nem szívlelték, mert főpapjai a magyar vezető réteghez tartoztak,
szigorú hierarchia alapján működött, és kötődött a Habsburgokhoz. A protestáns egy­
házak azonban török területen szabadon szerveződhettek, iskolákat működtethettek,
és hitvitákat is tarthattak.

j Connf, (4,
Mikot egybegyül tor,rnindínec fi Icoöíüctcc PfjJinní*
tudtmjiou.nycjivnccéi iclfc.nwg »cJc»tdc,ciiriy inaguri’
zilbvagcuv: Mmdcnce épületté legatee

Dóbroc2omb«, M.D L X IIÍ.

Méliusz Juhász Péter (1532-1572)

prédikációs könyve. Som ogyi pa­
rasztfiúként Tolnán, majd Sárváron
tanult, és csatlakozott a lutheri h it­
újításhoz. Szegedi K is István hatá­
sára Kálvin hitére tért, majd német
egyetemeken tanult. Hazatérve ő lett
Debrecenben a magyar kálvini egy­
ház legfőbb szervezője

I r—11 Állapítsa meg a borító alapján, hogy

L d mikor jelent meg a kötet! Mit jelent a
prédikáció kifejezés? Mennyiben jellemző a
korszakban Méliusz Juhász Péter életútja?

76
 'T ~ ' „Mivel tartoznak az alattvalók a hatóságoknak?
°* J Tisztelettel, félelemmel, adóval és illetékkel bérökből
és jószágaik jövedelméből; engedelmességgel, hűséggel az Úr
szerint mindenekben. Mindazokban, m iket csak az Isten ellen
nem parancsol a hatóság, engedelmeskedni kell. De ha vala­
mit a term észeti törvény, avagy az Isten dicsősége és törvénye
ellen parancsol: abban a hatóságnak sem kel! engedelmesked­
ni. Mert inkább kell félni Istentől, m int az em berektől." (A
debreceni hitvallásból, 1562)
T láthatatlan, bölcs és hatalmas. Egyedül mindenekfelett való
m Határozza meg, hogy Kálvin mely tana szerepel a debre­
ceniek hitvallásában!
T magasságbeli Istenben, Krisztusnak Atyjában, mennynek és föld­
ERDÉLY VALLÁSI SO K SZ ÍN Ű SÉG E Erdélyben a fe­
lekezeti m egoszlás részben követte a rendi tagoltságot. A
Partium (Részek) és az erdélyi m agyar m egyék a kálviniz-
mushoz, a szászok a lutheri tanokhoz csatlakoztak. A szé­
kelyek jelentős része hű m aradt katolikus hitéhez, kisebb
részük kálvinistává vált.
A hitújítás vágya sokakat magával ragadott, s ők a refor­
máció újabb és újabb irányzataihoz csatlakoztak. A kálviniz-
mus után m egjelentek az antitrinitárius eszmék. A szenthá­
romságtagadó Servet Mihály követőit M agyarországon és
Erdélyben unitáriusoknak nevezzük. Jelm ondatuk: „Egy az
Isten!" Az unitáriusok Erdélyben tudtak egyházzá szerveződni.
„Sem kettős, sem hármas Istent nem vallók, hanem egyet,
10. ki a mi Urunk a názáreti Jézus Krisztusnak szent Atyja. Az
egész szentírás csak az egy Istenre vezet minket. [...]
Vitatkozzanak az emberek valamíg akarják, keressék Isten lé­
nyegének rejtett voltát, hányják, vessék a személyek sokaságát és
forgassák az okosság bölcsességét, de az az örök élet, hogy csak
tégedet egyedül való Istent ismerjenek és akit elküldöttél, a Jézus
Krisztust. [...]
Hiszünk egy Istenben, ki az az Atya, akitől mindenek vannak
és mi ő benne. Ő egyedül fő, felséges és magasságbeli. Egyedül
Isten, egyedül igaz Isten, egyedül Atya, kinél több nincsen. A
mi megigazulásunk egyedüli kútfeje. 6 a világosság Atyja, min­
denkinél nagyobb: Krisztusnak Istene és Atyja. 6 benne, az egy
nek teremtőjében erős hittel hiszünk, először azért, hogy csak 6
egyedül, véghetetlen irgalmasságával üdvözített minket az újjá­
születés, a keresztség és a szentlélek megújítása által. [...]
Elég a mi üdvösségünk útjának megkereséséhez a próféták,
evangélisták és az apostolok írása. Gyönyörűséges és mennyei
étel az evangélium a hívek szívében, melyhez ha valaki hozzátesz
valamit, mindjárt méreggé válik. [...]” (Részlet Dávid Ferenc
egyik munkájából)
| i - i | A reformáció mely irányzatát tükrözi a forrás? Ismertesse
L C i az irányzat jellemzőit! Mely tényezők tették lehetővé,
hogy Dávid Ferenc hirdethette a tanait Erdélyben?

Jól jellemzi a reformáció terjedésének időszakát Dávid Ferenc

életútja. Kolozsvári szász család gyermekeként 1526-ban Hertel né­
ven látta meg a napvilágot. A polgárcsalád fia németországi egye­
temeken (pl. Wittenberg) ismerkedett meg Luther tanaival. 1550-
ben hazatért, s lutheránus tanítóként és lelkészként tevékenyke­
dett. 1557-ben az erdélyi lutheránus magyarok püspöke lett, majd
két évvel később csatlakozott a kálvinista irányzathoz. 1564-ben a
magyar kálvinisták püspöke és Giorgo Blandrata, János Zsigmond
fejedelem orvosának támogatásával a fejedelem udvari prédiká­
tora lesz. Blandrata megismerteti Servet Mihály tanaival. Dávid
Ferenc unitáriussá vált, és számos hitvitában vívta ki felekezete
elismerését. János Zsigmond támogatásának elnyerése döntőnek
bizonyult az unitárius felekezet megmaradása szempontjából.
A prédikátor azonban rövidesen már az unitárius tanok tovább­
fejlesztésén dolgozott. Ám ekkor szembekerült az új, katolikus fe­
jedelemmel, Báthory Istvánnal és az unitáriusok egy részével is,
köztük Blandratával. Dávid Ferenc nem volt hajlandó kompromisz-
szumra, így Déva várába zárták, ahol 1579-ben meghalt.
szélt a vallásszabadságról

te rü le t Szászföld magyar megyék Székelyföld

rendi szász magyar székely

nem zet polgárok nemesek nemesek
és lófők

etn ika i
h ova tartozá s
ném et román magyar
j u n itá riu s |

u n itá riu s |

görög­
fe le k e z e t evangélikus református katolikus
keleti

[ T ] Erdély rendi, etnikai és felekezeti viszonyai

T
Mutassa be Erdély rendi, etnikai és felekezeti viszonyait!
Tárja fel az egyes elemek közötti összefüggéseket!

77
 A REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON
„És minthogy mi és fenséges fiunk a vitézlő urak állha­
.
13 tatos kérésére kegyesen beleegyeztünk, hogy ki-ki tartsa
meg azt a hitet, amelyet akar, az új és a régi szertartásokkal,
megengedjük, hogy hitük ügyében azt tegyék, ami nekik tet­
szik, de bárkinek a sérelme nélkül. Az új hit követői ne zaklas­
sák a régi vallást, vagy annak követőin valami módon jogtalan­
ságot ne kövessenek el.” (Az 1557-es tordai országgyűlésből)
.Azonkívül mivel a vallás ügyében, különösen az úrva-
14.„ csora osztásáról állandóan különféle viták, perlekedé­
sek, civódások, vélemények voltak a kolozsvári magyar nem ­
zetiségű és a szebeni szász nemzetiségű egyház superinten-
densei és lelkipásztorai között, az ilyen egyenetlenségek meg­
szüntetésére, mindkét fél lelkiism eretének megbékítésére és
az ország lakóinak nyugalmáért úgy döntöttek: mostantól
kezdve a jövőben mindkét félnek szabadságában áll, hogy
akár a kolozsvári, akár a szebeni egyház vallását és felfogását
kövesse.” (Az 1564-es tordai országgyűlésből)
„Urunk ő felsége miképpen ennek előtte való gyűlései­
15. be országával közönséggel az religió [vallás] dolgáról
végezött, azonképpen mostan és ez jelen való gyűlésbe azont
erősíti, tudniillik hogy midőn helyükön az prédikátorok az
evangéliomot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelm e sze­
rént, és az község ha venni akarja, jó , ha nem penig, senki
kénszerítéssel ne kénszerítse az ü lelke azon meg nem nyú-
godván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő né-
kie tetszik. Ezért penig senki az superitendensök közül, se
egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaz-
tassék senki az religióért senkitől, az elébbi constitutiók [in­
tézkedés] szerént, és nem engedtetik ez senkinek, hogy sen­
kit fogsággal, avagy helyéből való priválással [megfosztással]
fenyögessön az tanításért, m ert az hit Istennek ajándéka, ez
hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon.” (Az
1568-as tordai országgyűlésből)
I q l Elemezzék a három különböző időpontban keletkezett
U H határozatot! Milyen problémákkal foglalkoznak? Milyen
megoldásokat olvas ki a határozatokból? Sorolják fel a bevett
vallásokat Erdélyben! Állapítsák meg a forrásokból, hogy mi
jellemezte a felekezetek egymáshoz való viszonyát!
; és megszólítják a tanulót, a válaszok tömörek, lényegre törőek, így
Nyugat-, Közép- és Dél-Európa
egyetem eL^tu^eránus támogatás
(fejedelmek, főurak,
egyházak)
О О О 17.
tehetséges'diákok
n °
° o
° о
jjÜkj A diákok külföldi vándorlása (peregrináció)
I «—11 Mi volt a szerepe a diákok külföldi egyetemjárásának?
L J l J Milyen eredménnyel járt ez a gyakorlat?
78
Erdélyben a felekezetek viszonylagos békében éltek egy­
más mellett. Több erdélyi országgyűlés (pl. az 1557-es, az
1564-es és az 1568-as tordai országgyűlés) biztosította a
bevett (elism ert) felekezetek (katolikus, evangélikus, kál­
vinista, unitárius) szám ára a szabad vallásgyakorlatot, és
tiltotta a felekezeti ellenségeskedést.
Nincs szó a mai értelemben vett vallásszabadságról. A feleke­
zetek Erdélyben is többször összecsaptak. A fejedelmek а XVII.
században többnyire kálvinista vallásúak voltak. A bevett vallások
mellett a görögkeleti csak megtűrt felekezetnek számított. Nem
üldözték, de papjaik nem részesültek kiváltságokban. Mégis mél­
tán lehetünk büszkék arra, hogy miközben Európában máglyák ég­
tek, Erdélyben vallási tolerancia (türelem) uralkodott.
A REFORM ÁCLÓ KULTURÁLIS HATÁSAI A re­
form áció térhódítása virágzásnak indította a m agyar nyelvű
írásbeliséget. Károli Gáspár lefordította m agyar nyelvre a
teljes Bibliát (Vizsoly, 1594), zsoltároskönyvek, röpiratok je­
lentek meg. A hitviták révén a könyvek, az írásbeliség a ko­
rábbiakhoz képest sokkal szélesebb rétegekhez jutottak el.
Ezáltal fejlődött a m agyar nyelv, s a kibontakozó anyanyelvi
kultúra az egyik fontos összetartó kapocs volt a m agyarság
szám ára a részekre szakadt országban. Az egyházi jellegű
m agyar nyelvű könyvek m ellett történeti m unkák és me­
m oárok (visszaem lékezések) is születtek m ár (pl. Forgách
Ferenc vagy Bethlen M iklós visszaem lékezése).
Nyomdák jöttek létre (Sárvár, Sárospatak, Debrecen
stb.), a nyom dászat külön iparággá fejlődött. A reform á­
ció M agyarországon is m agas színvonalú oktatási rend­
szert hozott létre. A leghíresebb református főiskolák
Gyulafehérváron, Kolozsváron, Váradon, Debrecenben
és Sárospatakon m űködtek. Ezek a kollégium ok egész or­
szágrészek oktatását látták el. A protestáns diákok nyugati
egyetemeken szerezhettek tágabb kitekintést a tudom á­
nyokra. Kezdetben a ném etországi egyetem ek (W ittenberg,
Heidelberg), később a hollandok (Leiden, Franeker) voltak a
legnépszerűbbek. A m agyar m űvelődéstörténet külön feje­
zete kapcsolódik Erdély aranykorához. Erről a 16. leckében
lesz szó.
A reformáció korában terjedtek el a káték. Ezek kérdés-felelet
formájában magyarázták el a hittételeket. A kérdések érthetőek
ez az oktatási forma hatékonynak bizonyult. Az ilyen formán elren­
dezett hittételeket katekizmusnak nevezzük.
,Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy anyanyelvi
iskolák nélkül, melyek a gyermekeket m ár zsenge koruk­
ban olvasásra és írásra tanítják, a kereszténység szükségképpen
°_ О
szabados gondolkodássá és istentagadássá fajul. A pápaság alatt
eltelt sok évszázad tapasztalata bizonyítja, hogy ez magától
bekövetkezik, ha elhanyagolják az állandó katekizmustanítást,
amely pedig a tanulók olvasni és írni tudása nélkül bizony
csaknem egészen sikertelen próbálkozás. [ ...] ” (Apáczai Csere
János: A z iskolák fölöttébb szükséges voltáról, 1656)
I n j Miért tartotta fontosnak Apáczai az iskolában a magyar
L * U nyelvű oktatást? Mennyiben következnek Apáczai gon­
dolatai a reformáció alapvető elveiből? Nézzen utána Apáczai
Csere János életének, mutassa ki életútjának a korszakra és a
kálvinista hitére jellemző vonásait!
 „Mi, somlyai Báthory István [...]
meggondolva, hogy a nyomdáknak
és derék szerzőknek kell szolgálniuk,
nem pedig a kinyomtató hírhedt könyvecs­
kéinek és veszedelmes tanainak, amelyek
olvasása sérti a jám borságot és a tisztes
erkölcsöket, és az egész nemzetnek gyalá­
zatot szül a külföldi nemzetek előtt, mivel
tehát halljuk, hogy a joghatóságunk alatt
álló területen lépten-nyomon terjednek
a nyomdászok túlzott szabadosságával
előállított könyvecskék, úgy döntöttünk,
az efféle visszaélés megszüntetése végett
el kell rendelni és gondoskodni kell arról,
hogy mostantól fogva egész Erdélyben és
Magyarországnak a hatalmunk alá vetett
részeiben a nyomdászok egyáltalán ne m e­
részeljenek vagy legyenek képesek kinyom­
tatni semmi írást, akármilyen kicsi is, akár­
ki régi vagy újabb szerzőé is, rábólintásunk
és beleegyezésünk avagy engedélyünk
nélkül, a kinyomtatottakat pedig [ne me­
részeljék] terjeszteni és eladni, elkobzás és
minden javuk elvételének büntetése alatt
(Báthory István rendelete, 1571)

Milyen problémát jelentett a ha­

talom számára a könyvnyomtatás
elterjedése? Mi volt a hatalom válasza?
Mely műveket érintette a rendelet? Milyen
büntetés sújtotta a rendelet megszegőit?
Hogyan szerepel a forrásban a Partium?

79
 о 1
A BOCSKAI-SZABADSÁGHARC
1

A T IZ E N Ö T ÉVES H Á BO RÚ ( 1 5 9 1 - 1 6 0 6 ) A drinápolyi békét

(1568) követően a m agyar és a török végvári vonal között állandósultak
a portyák, betörések. Ezekből a rajtaütésekből bontakozott ki a kor nagy
háborúja, a tizenöt éves háború. Egy nagyobb erejű török tám adásra (a
Száva menti Sziszeket vette ostrom alá a nagyvezír, a szultán főparancs­
noka) válaszul I. (Habsburg) Rudolf (1576-16 08) - a pogányok elleni harc
keresztényi kötelességétől is áthatva - elhatározta, hogy a birodalom
erőforrásait a háború szolgálatába állítja.

A magyar végvári katonák életében a portyázások többféle szerepet is betöltöt­

ték. Egyrészt gyakorolták a hadakozást, vagyis az akciók jelentették a „vitézi iskolát",
másrészt biztosították a megélhetést. A kincstár folyamatosan sohasem tudta fizetni
a zsoldot, s mivel „se pénz, se posztó" nem volt, az ellenségtől kellett beszerezni.
(Például az elfogott katonákért váltságdíjat lehetett kérni.) A végváriak hajtották be a
hódoltsági jobbágyoktól a magyar földesurak számára az adót, ami a török területre
mélyen behatolva nem volt veszélytelen. A folytonos csatározások során tökélete­
sedett a magyar könnyűlovas harcmodor, s bár a páncélos fegyvernem megmaradt,
egyre inkább a könnyűlovas huszárság vált a jellegzetes magyar katonaelemmé.

н Magyar huszár

'Т П „ [...] Budához nem messze, három he-

lyön, az hajókat fölverék, elsüllyesztet­
ték, az benne valókat sok marhákkal elvivék,
és számtalan károkat mívelének, [...]
Az füleki tisztváltozás között, Szabadka
nevű kastélyra roham nak, az mieink utánnok
lévén, lesre vöttek, és két tizedest, sok bestiá­
kat, kit levágtak, kit elvittek. [...]
ím ez mi napon ism ég Hasszán pasa hogy
tisztiben Fülekben m ent, onnét valami jó rön-
dön való szolgáit hátrabocsátotta, az hatalmas (T ) Török-m agyar párviadal
császár parancsolatja szerint, kikkel valami
öszvéreken jó rézm arháját hátraküldi volt
Újszásznál, az egriek és az környül valók re- Mutassa be a kép alapján egy párviadal lefolyását! Állapítsa meg a kép alap­
ájok ütöttenek, két vajdájával együtt öszvérö-
0 ján, milyen lehetett a magyar és a török végvári vitézek viszonya! Gyűjtse
ket és szép drága ezüstös, aranyos marhákat össze a képen az állítását bizonyító részleteket! Milyen hatást gyakorolt a török
vittenek el.” (Musztafa budai pasa levele E rn ő harcmodor a magyar hadművészetre? Olvassa el Fekete István A koppányi aga
főhercegnek, 1576) testamentuma című regényében Oglu aga és Babocsai László párviadalát!

|r-j| Mutassa be a két szemben álló végvári

U l l katonaság viszonyának jellemzőit! Ma­
gyarázza meg, mire utal az, hogy a budai pasa A kom olyabb harcok 1593-ban kezdődtek.
a főhercegnek vádolja be a magyar vitézeket! Az első török sikerekre válaszul Pálffy Miklós
Mit jelentenek a „jó rézmarháját" és a „szép m agyar végvári katonasággal felszabadí­
drága ezüstös, aranyos marhákat" kifejezések? totta a nógrádi várakat (Fülek, Drégely,
Nézzen utána, milyen jelentései voltak a régi Nógrád stb.). A rég nem látott győze­
magyar nyelvben a „marha" szónak! lem hatalm as lelkesedést váltott ki.
~1 Bekapcsolódott a küzdelem be Báthory
Zsigmond erdélyi fejedelem (1595),
akit követett a havasalföldi és a
Pálffy Miklós (1552-1600) páncélja m oldvai fejedelem is. Báthory fő­
0 } vezére, Bocskai István a fejedelem ­
ség m egbüntetésére érkező török
I n l Nézzen utána a térképen és az interne- sereget Gyurgyevónál - a Dunán
L J ten, milyen hőstettek és katonai bravú­ történő átkelés közben - legyőzte
rok fűződnek a nevéhez! (1595).
 Az erdélyi országgyűlés először nemet mon­
dott a török elleni háborúra, s a rendek csak
Báthory Zsigmond fejedelem kegyetlen fellé­
pésének hatására, kényszer alatt egyeztek bele
a háborúba. A nemesség ugyanis félt a török
bosszújától.

A szultáni sereg rövid ostrom ot követő­

en bevette a jól felszerelt, s ném et zsoldo­
sokkal is m egerősített Eger várát (1596).
Ezután történt meg - M ohács óta elő­
ször - a török és a keresztény főerők össze­
csapása Mezőkeresztesnél. A véres csatá­
ban először az egyesült királyi és erdélyi
had m egfutam ította a törököt. Ám am ikor
a katonák az üresen m aradt török tábort
kezdték fosztogatni, a visszatérő törökök
győzelmet arattak.
Ezzel a háború reményteli első szakasza
véget ért. A Habsburg Birodalom nem tudott
tartósan erőfölényt szerezni. Váltakozó sze­
rencsével folyt tovább a háború. A keresz­
tények visszafoglalták Győrt, de többször is
A gyurgyevói Nézzen utána az interneten a székelyek szerepé­
eredménytelenül ostromolták Budát. Az osz­
csata nek a gyurgyevói csatában!
mánok bevették Kanizsát (1600), de hosszú
küzdelemben sem tudták elfoglalni Váradot.
Az elhúzódó háború iszonyatos pusztí­
tással járt, egész vidékek néptelenedtek el.
A földönfutóvá válók közül sokan hajdúnak
álltak, s emiatt tovább nőttek a lakosság
szenvedései.

A hajdúk a kozákokhoz hasonló fegyveres ré­

teg volt, amely a kötöttségek elől menekülő és
a vagyonukat vesztett emberekből toborzódott.
Gyakorlott harcosok, akiket zsoldért bárki fel­
fogadhatott. Jövedelmüket gyakran rablással,
fosztogatással egészítették ki.

A vereségek hatására az erdélyiek ki akar­

tak lépni a háborúból. Ez nem sikerült, mert
Báthory Zsigmond fejede­
lem hol lemondott a
trónról, hol visszatért a
hatalomba, hol a Habs­
burgok, hol a török
mellé állt. Határozat­
lansága kiszolgál­
tatta Erdélyt a
hadak pusztítá­
sának: a császár
először Mihály
havasalföldi vaj­
dát, majd Basta
generálist helyez­ ~T
te Erdély élére,
akiknek véres
„Mi a muzulmán népet m ostanáig olyan doboznak tartottuk, amelyet
uralma rom­ 8. elődeink nem mertek felnyitni, m ert azt mondták, hogy telis-tele van
ba döntötte a
kígyókkal, százlábú férgekkel, skorpiókkal, s ha ezt a dobozt felnyitnánk, ezek
fejedelemséget. országunkra kiáradnak, s a népet elpusztítják, megölik. Most azonban szükséges
lévén, mi kinyitottuk, és a doboz teljesen üres, éppen sem mi sincs benne. Kár,
hogy ilyen hiedelemben tartottuk mostanáig életünket.” (Pálffy Miklós)
Hajdú

Mutassa be a kép alapján a hajdú fegy­ 0 Állapítsa meg, milyen magatartást tükröznek a győztes hadvezér sorai!
verzetét, öltözetét! Hason-lítsa össze Pálffy gondolatait Musztafa budai pasa levelével (2. forrás)!
T
81
A BO CSKAI-SZABAD SÁG H ARC

A tizenöt éves háború máso­

dik szakasza

I r-1 1Kövesse nyomon a hadi-

L " l l eseményeket! Mi volt a
háború legjelentősebb következ­
ménye?

A SZABADSÁGHARC KIROBBANÁSA A hosszú

„És hogy ezutánra, főképpen az ország közönséges gyű­
10. lésein és ennek fontos tárgyalásain, senki a vallásügyet
a közös tárgyalások késleltetésére és félbeszakítására, bármely
szín és ürügy alatt büntetlenül napirendre ne hozhassa, ke­
gyelmesen megállapította és komolyan elhatározta, hogy az
ilyen nyugtalankodók és új dolgok után kapkodok ellenében,
a felséges néhai magyar királyoknak törvényeiben és cikke­
lyeiben megszabott büntetés szerint azonnal eljárjanak, és
azokat másoknak való példaadás végett múlhatatlanul m eg­
büntessék." (1604. X X II. te., melyet az udvar a rendek bele­
egyezése nélkül foglalt törvénybe)
|r-i| Fogalmazza meg, mi a célja a törvénycikknek! Határozza
meg, hogy kinek az érdekeit fejezik ki a változások!
Hogyan fogadták a rendek a törvénycikk beiktatását?
T A sikerek hatására a rendek 1605 tavaszán a szerencsi or­
„Mennyi nyomorúság és mennyi szerencsétlenség,
11.- pusztulás és romlás érte az utolsó években nem a ném et
császár hozzájárulása nélkül, sőt éppen az ő katonái révén
Magyarországot, úgy gondoljuk, nem szükséges sok szóval
előadnunk, mivel az ország minden lakosának emlékezeté­
ben napnál világosabban él. Magyarország már alig árnyéka
önmagának, és ahogy kapitányainak viselkedéséből minden­
ki láthatta, a császár azon munkálkodott, hogy elpusztítsák,
s még a magyar nyelvet is eltöröljék. De minthogy mindez
világi dolog és múlandó, talán elviselhető lett volna, ha a
legutóbbi országgyűlésen az országlakosok akarata ellenére
a többi törvényhez csatolt utolsó törvénycikk alapján a leg­
utóbbi napokban Barbiano Jakab János, Belgiojoso grófja, a
császár magyarországi főkapitánya, ez a rosszindulatú ember,
meg nem kezdte volna igaz és tiszta keresztény vallás üldö­
zését.” (Lippay Balázs és Némethy Balázs hajdúkapitányok
kiáltványából, 1604)
háborúban a Habsburg-korm ányzat minden anyagi forrása
kimerült. A kamara - a törökkel szemben harcoló - magyar
főurak vagyonának megszerzésével próbált pénzhez jutni;
több magyar főurat felségárulási perbe fogtak. Ezzel párhu­
zamosan az udvar erőszakos ellenreformációba kezdett, sor­
ra vették el a protestánsok tem plom ait. A rendek tiltakoztak
az országgyűlésen, mire Rudolf meg akarta akadályozni a val­
lási kérdések országgyűlési tárgyalását. E lépésével az egész
magyar rendi társadalm at szembeállította politikájával.
A fegyveres felkelés akkor robbant ki, am ikor a császár
Bocskai Istvánt is el akarta fogatni. Belgiojoso kassai főka­
pitány hajdúkat küldött ellene, ám a kálvinista hajdúk átáll­
tak a kálvinista főúr oldalára. Fordult a kocka, a császáriakat
m egfutam ították (Álm osd, 1604), majd a Felvidék várai és
városai sorra m egnyitották kapuikat Bocskai hadai előtt.
szággyűlésen Magyarország és Erdély fejedelmévé válasz­
tották Bocskait (a központja Kassa volt). 1605 nyarán már
Bécs körül portyáztak a fejedelem hajdúi.
A Bocskai-szabadságharc alapvetően rendi mozgalom volt, bár
tömegesen csatlakoztak hozzá a hajdúk. Emiatt a történetírás már
többször felvetette a kérdést, jogos-e a szabadságharc elnevezés.
Könyvünkben nemcsak a hagyomány miatt használjuk ezt az el­
nevezést, hanem azért is, mert Magyarország különállását alap­
vetően a rendi jogok biztosították, márpedig Bocskai és a hozzá
csatlakozók e jogokért szálltak szembe a Habsburgokkal.

П “П Milyen sérelmeket sorol fel a kiáltvány? Állapítsa meg a

L J vallás szerepét a hajdúk állásfoglalásában! Kiket takar az
„országlakosok" kifejezés?

A rendi jogok és a magyar függetlenség viszonya а XVII.

században

Válassza külön a szűkén vett rendi kiváltságokat és az or­

szág függetlensége szempontjából döntő tényezőket!

82
 „Ezért figyelembe véve ilyen és annyira dicső, örök emléke­
13.
zetre méltó érdemeiket, hajdú vitézeinket összességükben és
egyenként m int régi szabadságunk bátor m egm entéit [...] az 1605.
évi november hó 10. napjára Korponára kitűzött országgyűlésen
összegyűlt, magyarországi karok és rendek közös állásfoglalása és
helyeslése alapján, úgy döntöttünk, hogy valamennyiüket külön-kü-
lön és kifejezetten, nevezetesen pedig jelen levelünkkel szám szerint
kilencezer-kétszázötvennégyüket [...] a paraszti és nem nemes ál­
lapotból és helyzetből, amelyben születtek és eddig voltak, kegye­
sen ki kell emelnünk és Magyar- és Erdélyországunk igaz nemesei­
nek társaságába és sorába kell számolnunk, sorolnunk [...] mindkét
nembeli összes örököseiket és leszármazottaikat igaz, született és
kétségtelen nemesnek kell tartani és tekinteni.
Hogy pedig em lített katonáink szétszórtan és bizonytalan
lakóhelyükön el ne kallódjanak, vagy mások igazgatása alá ne
kényszerüljenek, hanem mindenkor és minden időben m eghatá­
rozott helységben, kerületben, állandó lakóhelyen egy tömbben
- Erdélyben lakó hűséges székelyeink szokása szerint - minél
alkalmasabban, hasznosabban és gyümölcsözőbben szolgálhassa­
nak, készenlétben és felkészültek legyenek, Szabolcs megyében
levő, azelőtt tokaji várunkhoz tartozott [...] em lített 9254 kato­
náknak, örököseiknek és mindkét nembéli összes leszármazotta-
iknak azzal a feltétellel adtuk, [...] hogy más adományos nemesek
szokása szerint parancsunkra vagy utódaink parancsára jó fegyve­
rekkel és hadieszközökkel felszerelten mindenfajta, vagyis általá­
nos és részleges hadfelkelésben kötelesek és tartoznak jelen lenni,
és hűségesen szolgálni.” (1605. december 12.)

Bocskai István. Kezdetben a Habsburgok híve volt,

I r-j| Sorolja fel, mivel indokolja Bocskai az adományozást!
U _ J Állapítsa meg, miért éppen így hálálta meg a hajdúk szolgá­ támogatta, hogy Erdély a császár oldalán harcoljon
a török ellen a tizenöt éves háborúban. Várad kapitá­
latait! Tárja fel, mely tényezők tették lehetővé az adományozást, és
nya (1592), s Gyurgyevónál legyőzte az Erdély ellen
mi volt az intézkedés távlati célja! Mit tekintett mintának a hajdú­
támadó török sereget (1595). A császári hadak erdé­
szabadság kiadásakor Bocskai?
ly i pusztítása és törökkel szembeni gyengesége miatt
~ I ------------------------------------------------------------------------------------------- fokozatosan szembekerült a császárral. Levelezett a
török párti erdélyi nemesekkel (pl. Bethlen Gáborral),
BOCSKAI FEJEDELEM SÉGE ÉS A BÉKÉK Rövidesen s a császáriak emiatt akarták elítélni
Bocskai ellenőrzése alá került Erdély és Magyarország jelentős ré
sze. A rendek hozzáfogtak az ország égető problémáinak megol­
dásához.
Bocskai koronája, amelyet a tö­
Nagy probléma volt a hajdúkérdés: a nemesség már
röktől kapott. Ma Bécsben őrzik
kiirtásukat követelte, míg a fejedelemnek szüksége volt
katonai erejükre. Bocskainak sikerült hosszú távú meg­
oldást találnia. A társadalomból kiszakadt embereknek
lehetőséget biztosított a visszatérésre: kollektív ne­ П г П Miért utasította vissza Bocskai a
mességet adva jelentős részüket letelepítette pusztává L u török koronát? Hasonlítsa össze
vált birtokain. Ezzel nemcsak a fosztogató fegyveresek Bocskai koronáját a Szent Koronával!
Mennyiben látszik e koronán, hogy a
számát csökkentette, hanem - mivel a kollektív szabad­
szultán ajándéka?
ságért katonáskodniuk ke llett-je len tő s haderőt is bizto­
sított magának.
Rákos mezején a nagyvezír koronát Határok HajduletelepitesJerulete
adott át Bocskainak, amit a fejede­ (V1568-ban , I
* 1606-os változások
lem csak mint értékes ajándékot vett
át. Ezzel visszautasította, hogy török
hűbéresként legyen Magyarország fe­
jedelme.

A Bocskai-szabadságharc
tergom;
sitvatorokj béke
leoeV.,,.
lmos<
p - j l Mutassa be a térkép alapján
L U Bocskai hadműveleteit! Mely
tényezők tették lehetővé Bocskai si­
kereit?

83
A B O C S K Al'SZABAD SAG H ARC
Összességében mi állapítható meg a háború hatásairól? Elemezze
0 a pusztulásban mutatkozó területi különbségeket (okok, következ­
mények)!
„Valameddig pedig a Magyar Korona ott fenn nálunknál erősebb
18. nemzetségnél, a ném etnél lészen, és a Magyar Királyság is a né­
meteken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet
Erdélyben fenntartani, m ert nékik is oltalmokra, javokra lészen. Ha pe­
dig Isten azt adná, hogy a Magyar Korona, Magyar Országban magyar
kézhez kelne egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük, nem
hogy attól elszakadnának, vagy abban ellent tartanának, de sőt segéljék
tehetségek szerént, és egyenlő értelem ből azon Korona alá a régi mód
szerint adják magokat. Mely dologról ha valaha hittel való Confederatio
lehet közöttük, felette igen javalljuk.” (Bocskai István politikai végren­
delete, 1606. december 17.)
| r - j i Milyen politikai szerepetszánt Erdélynek Bocskai István Magyarország
L/ZJ életében? Mikor javasolja az egyesülést Magyarországgal?
~Л ’
1 ~I
84
Bocskai tudta, hogy az országnak békére van
szüksége, és a Habsburgok soha sem nyugodná­
nak bele magyarországi fejedelemségébe. Mivel
mindkét félen a kimerültség jelei mutatkoztak, a
Mátyás főherceg és lllésházy István vezette tárgyalá­
sokon megszületett a felkelést lezáró ún. bécsi béke
(1606). Bocskai lemondott magyar fejedelmi címé­
ről, az uralkodó pedig a büntetlenségen túl garantál­
ta a rendi jogok tiszteletben tartását, Erdély korábbi
önállóságának visszaállítását, a nemesség, a polgár­
ság és a végvári katonák szabad vallásgyakorlatát.
Bocskai közvetítésével békét kötöttek a
Habsburgok és a törökök is (zsitvatoroki béke,
1606). A Zsitva folyó torkolatánál levő táborban
(Komárom közelében) történt megállapodás lénye­
gében a fennálló viszonyokat (a status quót) szente­
sítette (török kézen maradt Kanizsa, Eger, keresztény
Fülek), de a császár ezentúl nem fizetett évi adót a
szultánnak.
A REN D EK ELŐRETÖRÉSE A Bocskai halálát
követő időszakban a Habsburg Birodalmat szokatlan
belső küzdelmek rázták meg. II. Rudolf beteges sze­
mélyiségű, az államügyektől mindinkább elforduló
uralkodó volt, ezért öccse, Mátyás főherceg a ma­
gyar hajdúkat felfogadva kikényszerítette lemondá­
sát a magyar és az ausztriai trónokról (1608).
II. Mátyás (1608-1619) a támogatás fejében az
országgyűlésen megerősítette a rendek jogait: a bé­
csi béke megújításán túl ismét nádort választhatott
az országgyűlés az uralkodó által jelölt két katolikus
és két protestáns magyar főúr közül.
A nemesség átalakulóban volt. А XVII. század elejé­
re megszűnt a familiaritás. A főnemesség ügyeit intéző
nemesek már fizetséget kaptak, s így lazább viszony jött
létre. A változást több tényező idézhette elő, de min­
denképpen jelentős szerepet játszott ebben a közne­
messég gazdasági megerősödése. 1608-ban szabályoz­
ták azt is, hogy a főnemesség személyesen, a nemesek
pedig megyénként küldött követekkel vesznek részt az
országgyűlésen, amely így kétkamarássá vált.
„Ami pedig a nádort illeti, ugyanazok a karok
20. és rendek szintén elhatározzák, hogy a király
6 felsége a római katolikus státusból két személyt
és az evangéliumi hitfelekezet státusából ugyan­
annyi személyt, nekik minél előbb megnevezzen és
előterjesszen, akik közül amelyiket ezen tisztnek a
viselésére alkalmasabbnak ítélnek, annak az isteni
végzés segítségül hívása m ellett a megválasztását
elmulasztani nem fogják.
1. §. Aki ha váratlanul hamarább elhaláloznék (ami
emberi dolog), a helyébe másiknak a megválasztá­
sára nézve, m éltóztassék a királyi felség azt a mó­
dot követni, hogy egy évnek a leforgásán belől az
új nádornak a megválasztása céljából az országban
külön közönséges országgyűlést hirdessen és te­
gyen közzé.” (1608. évi III. törvénycikkből)
I n l Állapítsák meg, mi az uralkodó és mi a ren-
U L l dek szerepe a nádorválasztásban a törvény
szerint! Vitassák meg, hogy melyik fél számára ked­
vezőbb a törvény! Milyen fontos kötelezettsége van
az uralkodónak?
"
J
 ERDÉLY ARANYKORA ÉS ÖSSZEOMLÁSA

BETH LEN G Á B O R A béke Erdélyben m ég váratott

magára. A törökök, tatárok, hajdúk, császári és havasalföldi
csapatok által elpusztított ország fejedelm i székét ismét egy
Báthory szerezte meg.
Báthory Gábor (1608-1613) szeszélyes és zabolátlan ember
volt. Erőszakosságával elidegenítette magától híveit (többek va­
gyonát elvette, feleségét zaklatta). Az elpusztult gyulafehérvári
udvart úgy pótolta, hogy bevette magát Szebenbe (Nagyszeben),
megsértve ezzel a szász város kiváltságait. A kivérzett országban
nőtt az elégedetlenség, amikor - nem véve tudomást az ország és
a nagyhatalmak békevágyáról - hódításba kezdett Havasalföldön.
Báthory Gábor kalandor politikája ellen korábbi fő tá­
masza, Bethlen Gábor (1613-1629) lépett fel, és török
segítséggel könnyen félreállította. Erdély XVI. századi tör­
ténetéből Bethlen azt a következtetést vonta le, hogy ha
M agyarország érdekében szem beszáll a törökkel (1551,
1595), az pusztuláshoz vezet. így szám ot vetve a realitások­
kal, a törökkel jó viszonyt épített ki, hogy biztosítsa fejede­
lemsége békéjét.
„Bethlen Gábor, am int a fejedelemséget elnyerte, az
ország m egcsendesítésére, békességnek, törvénynek
helyreállítására, végházainak, várainak építtetésére fordító el­
m éjét [...], s az országot a sok kóborlóktól, nyúzó-fosztóktól
[...] m eg tisztíto tta. Azonnal, hogy tárháza valamit gyarapod­
ni kezde [...], székes helyén [GyulajFehérvárott, [...] nagy,
friss, fejedelmi pompás építésű házakat építtetett vala, a vég­
házaknak minden külső-belső szükséges épületjüket, fogyat­
kozásukat nagy szorgalmatossággal dicséretesen igyekezvén
helyreállítani, megorvosolni. A fiscus [kincstár] jószágaiban
való majorkodásra, gazdálkodásra [...] jó gondviselőket, ud-
varbírákat állíttatván mindenütt, a sóaknák, arany-, ezüst-,
kéneső [higany]- és rézbányáknak m íveltetéseket jó l helyben
állíttatta, és azoknak míveltetésére messzünnen is nagy költ­
séggel azokhoz jó l értő tudós főmestereket hozatott vala. [...]
Az országban idegen országokból nagy költséggel m in­
denféle jó mesterem bereket, tudós fundálókat, kőmíveseket
behozat vala, Morvaországból az új keresztyének [anabaptista
habánok] közül majd kétszázig való mindenféle jó m ester­
em bereket.” (Szalárdi Ján os Siralmas magyar krónikájából,
1662)

Bethlen Gábor továbbra is fontosnak tartotta a török tám o­ Gyűjtse össze Bethlen gazdasági jellegű intézkedéseit!
gatását. Hogy bizalmukat megtartsa, követelésüknek részben Határozza meg Bethlen gazdaságpolitikai céljait! Á lla­
engedve, visszaadta a tizenöt éves háborúban felszabadított két pítsa meg, hogy intézkedései mely gazdaságpolitikai elmélet­
vár egyikét, Lippát (1616). A vár őrségét csak ostrommal tudta az nek feleltek meg! Milyen intézkedések előzték meg a gazdasá­
átadásra rákényszeríteni, ám a jövőben szabad kezet kapott a tö­ giakat? Mi célt szolgáltak ezek?
röktől.
' T ..."
Bethlen szilárd kormányzata biztosította a belső nyugal­
mat. A fejedelm i hatalom erősítése érdekében növelte az
adókat, s visszavette az eladom ányozott fejedelm i birtokok
egy részét. Hasonló okokból merkantilista jellegű intézke­
déseivel igyekezett segíteni a gazdaság fejlődését: bányá­
szokat hívott be a Felvidékről, habán (csehországi ném et
anabaptisták) m estereket fogadott be, vámokkal védte a
hazai term elést. A legjelentősebb term ékek (szarvasm arha,
méz stb.) kivitelére állami monopóliumot vezetett be.

Bethlen intézkedéseit azért nevezzük merkantilista jellegű­

nek, mert emlékeztetnek а XVII. század második felében, Fran­
ciaországban kibontakozó gazdaságpolitikához (Colbert). Növelte
az állam gazdasági szerepét, törekedett az ország nemesfémkész­
letének növelésére, és igyekezett a hazai gazdaságot fejleszteni.

BETH LEN H Á BO R Ú I Bethlen a cseh és a magyar

rendek kérésére bekapcsolódott a harmincéves háborúba
(1619). A Felvidék ham ar a kezébe került, m ert a várak m a­
gyar őrsége csatlakozott hozzá. A m agyar rendek királyuk­
ká választották (Besztercebánya, 1620). Bethlen m égsem
egyesíthette a két m agyar országrészt, m ert ezt sem a tö­
rök, sem a Habsburgok nem tűrték volna. Szem besülnie kel­
lett azzal is, hogy a m agyar rendek nem csak a Habsburgok,
hanem az ő központosító törekvéseivel is szem beszállnak.
A csehek fehérhegyi vereségét követően Bethlen bé­
két kötött II. Ferdinánddal (Nikolsburg, 1621). Lem ondott
magyar királyi cím éről, cserébe m egerősítették a bécsi
békét, s élete végéig m egkapott hét kelet-magyarorszá­ í r n i Mutassa be Bethlen jövedelm einek az összetételét!
gi vármegyét. Ezzel biztosította a rendek jogait a királyi L * - ] Hogyan befolyásolta a jövedelm ek összetétele a fejedel­
mi hatalom helyzetét?
M agyarországon, és jelentősen növelte jövedelm eit.

85
ERD ELY ARANYKORA ES ÖSSZEOM LÁSA

Bethlen még kétszer kapcsolódott be a harmincéves háború­

„ [...] az kegyelmed biztatása bátorított, az magyar nem­
zetnek akkori veszedelmes állapotában való segítségére
in persona [személyesen] hogy m enjek. Az minthogy minden
rettegtetek m egtörténhető s fejünkre árvízképpen omolható
félelmes gondolataimat meggyőzvén, [...] személyemet, éle­
tem et, fejedelemségemet, nem zetem et kockára és az szeren­
csének állhatatlan és változó kereke forgása alá bocsátván,
[...] bízván, az magam kicsiny seregével és értékecskémmel
megindulék segítségekre, [...] az m int m ellettem kezdettek
vala fogni minden rendek az dolgot, ha úgy bátor csak két esz­
tendeig continuálják [folytatják] vala is, nagy reménységem
lehetett volna az Úristenben, hogy az ném etnek igája alól az
egész magyar nem zet felemelkedik, és minden állapotja resti-
tuáltatik [helyreállíttatik]. [...] De mi következik csakhamar
nagy véletlenül, [...] az nagy fervor [lelkesedés] nagyhirtelen
megváltozék az emberekben, az hadakozást megúnák,
bokrosán kezdenek tanácsot tartani, de annál inkább elrémü-
lének, meghallván a prágai szerencsétlen ütközetet [utalás az
1620-as fehérhegyi csatára], elrém ültek igen sokan, és ném e­
lyek keresett szín alatt házakhoz kezdőnek búcsúzni.
(Bethlen Gábor Alvinczi Péternek írott leveléből, 1627)
ba, s a harcok lezárásaként mindannyiszor megújították a bécsi
békét. Hadjáratai biztosították a magyar rendek jogait. Ez nagy
eredmény, mert a Habsburgok a harmincéves háború során dunai
monarchiájuk más tartományaiban visszaszorították a rendeket.
Magyarországi hadjáratait a magyar rendek kezdetben tám o­
gatták, mert védelmet reméltek tőle a Habsburgok abszolutizmu­
sával szemben. Ugyanakkor megrettentek a fejedelem központo­
sító politikájától, és Bethlen csalódására jórészt visszahúzódtak,
hiszen egy magyar uralkodó abszolutizmusából se kértek.
Bethlen Gábor uralmát azonban nem nevezhetjük abszolutiz­
musnak, hiszen a rendi dualizmus rendszerét nem változtatta meg.
Az amúgy is erős fejedelmi hatalmat viszont a rendektől jórészt
független jövedelmeire támaszkodva jelentősen megerősítette.

[7ЙП Nézzen utána, ki volt Alvinczi Péter! Határozza meg, kik

U U és miért kérték Bethlent a Habsburgok elleni hadjárat
megindítására! Mivel magyarázza Bethlen, hogy hadjárata ere­
deti célját nem érte el?

Bethlen Gábor hadjáratai Császári hadjáratok

1619-1621 Homonngi!
1623 .(erdélyi trónkövetelő)
•*••• 1626
•-Az Erdélyi Fejedelemség
- - 1606-ban.
1629-ben

K o lo zsvá j

larosvási

VBethlen ;ármegye ÍS E Szász székek

■ i Székely székek
« A tizenöt évesríáború
■ B Erdélyi vármegyék
I M Iskola
IPartium (magyarországi
Fejedelmi/udvar г0С7РкЛ

Erdély а XV II. század első felében és Bethlen fejedelmi zászlója (5.)

Hogyan változtak a fejedelemség határai? Mutassa be Bethlen hadjáratait, s azok eredményeit!

0

86
 „Mely szép virágjában maradott légyen Magyarország is
mindaddig, valamíg a maga nemzetéből választhatott
fejedelmet constál [ismer], az históriák bizonyítják. De m i­
helyt derekasan a magok nemzetekből való electiot [válasz­
tást] megutálák, megveték, idegen fejedelmek alá veték s adák
magukat, micsoda haszon következők belőle? Nem egyéb két­
felé szakadásnál. A dolog talán magában világosabb annál is,
am int kívántatik. E mi szegény hazánk véghazáját, hogy az
Úristen ingyen való kegyelméből m egtartotta, megoltalmazta
légyen, ennyi idők forgásiban, változásiban, az idegen nem ­
zetből való fejedelmek reá való elvégezett gonosz szándék-
jóktól, kinek pajzsul való oltalm ára m int rendelte volt a török
nemzetet, mindeneknél nyilván vagyon, és valamíg a török
nem zettel való frigy m ellett megmaradtak, mellőle el nem
állottak, volt-e valakitől valami hántások? János király ide­
jétől fogva arról magunk tehetünk bizonyságot. De mihelyt
a ném et nem zet mellé állának, micsoda jutalom m al fizete,
szájunkban az íze. Azon tudniillik, mellyel régen kívánta és
mesterkedett benne, hogy nem zetünket elfogyathassa, ke­
gyetlen halálnak nemével megölesse, országunkat a földdel
egyenessé tégye, vagy éppen elpusztíthassa, és ha a felséges
Úristen csudálatosképpen a török nem zetet újabban hozzánk
nem gerjeszti, s kapcsolja vala, és igen jó, jám bor urat nem
támaszt vala végbenvitelére (amely dologban mennyit szol­
gáltam légyen, tégyen az Úristen bizonyságot róla); Ki meri
azt mondani nem zetünk közül, hogy Erdély országát ide­
gen nem zettel meg nem töltették volna? Hol volna az
isteni tisztelet? Hol volna a magyar nemzet? És hol
volna szabadsága? Azt ítélem , hogy itt nem szükség
arról szólanom. Annak okáért mindezeket m in­
den hazájokat igazán szerető rendeknek conside-
ratioban [figyelembe] venni igen szükséges és a
m egtörtént experientiával [tapasztalattal] tanult
veszedelmes állapotokat eltávoztatni azért, hogy
abba többé ne essenek, így kerülhetik el.” (Bethlen
Gábor politikai végrendeletéből, 1629)

I n l Határozza meg, miben látja Bethlen Magyarország rom-

Habsburg Birodalom L *Z J lásának fő okát! Mutassa be, milyen politikát tart helyes­
kiépülő abszolutizmus Habsburgok
ellenségei • nek az országra nézve! Mit tart károsnak? Mivel indokolja ál­
láspontját? Magyarázza meg, milyen célok vezérelték Bethlent
e sorok írásakor, kimondva és kimondatlanul!

tv bécsi,
------v/П1КО
i l ilikolsburgi,
szövetség hatalmi
és vallási alapon
V
J t
linzi
lir békék
külpollitik^hpw^ástér
rendi dualizmus „[...] Mert Bethlen Gábor, ha Isten adja, legyen magyaror­
fennmaradása 9. szági koronás király, [...] de Erdélyt mi Magyarországhoz
Erdélyi
Fejedelemség soha nem engedjük, hogy bírja; mert Erdély Szultán Szulimán
találmánya, és sajátja az hatalmas császárnak.” (A török Porta
t üzenete, 1620. január 18.)

belső béke pusztulás

I n l Jellemezze a forrás alapján Erdély helyzetét! Hogyan be-
L J l J folyásolta ez Bethlen külpolitikai lehetőségeit?

kényszerű elszakadás,
szövetség szembenállás
Erdély helyzete és lehetőségei
10.

11—11 Mutassa be az Erdélyi Fejedelemség kényszerpályáit és

Oszmán Birodalom
despotizmus U - J lehetőségeit! Vesse össze az ábrát Bethlen Gábor politi­
kai végrendeletével (8.)!

87
ERD ÉLY ARANYKORA ÉS Ö SSZEO M LÁSA

I. Rákóczi Györgynek,.— \ СП Rákóczi-birtokok

Е Ш а linzi békében átadott i I. Rákóczi György
szerzeményei
;ola
Imi udvar

I. Rákóczi György
hadjáratai és bir­
tokszerzése
11.

Hasonlítsa össze
0 Bethlen Gábor és
I. Rákóczi György hadjá­
ratait (célok, az érintett
területek nagysága, ered­
mények)!

I. RÁKÓCZI G YÖ RG Y Bethlen halála után had­

„Először: Ami a vallás ügyét illeti, [...] kijelentettük és ha­
12. tároztuk: hogy az ország összes karai és rendjei és a szabad
városok, nemkülönben a kiváltságolt mezővárosok és az ország
határszélein levő magyar katonák vallásukat, a templomok, haran­
gok és tem ető szabad használata m ellett, mindenütt szabadon gya­
korolják, és senkinek sem szabad bárkit is az ő vallásának szabad
gyakorlásában bármely módon vagy bármely ürügy alatt zavarni
és akadályozni.
Másodszor: Arra nézve, hogy a parasztok az ő vallásukban nem
gátlandók és nem háborítandók, kijelentjük és határoztuk, hogy
az ország jó békéje és nyugalma kedvéért, az előbb érintett cikkely
és föltétel erejénél fogva, őket [...] vallásuknak a fentebbihez ha­
sonló szabad gyakorlásában, használatában és követésében, [...]
ne kényszerítsék.” (A lin zi békéből, 1645. december)
vezére, a Partium legnagyobb földbirtokosa, I. Rákóczi
György (1630-16 48) szilárdította meg a hatalm at. A
buzgó kálvinista fejedelem folytatta Bethlen politikáját,
és a békés viszonyok között a fejedelem ség tovább erő­
södött.
Kapcsolata hűvösebb volt a törökkel, m iután több­
ször kitért hadba hívó parancsuk elől. Az óvatos feje­
delem a harmincéves háborúba csak - a sokáig késő -
szultáni felhatalm azással lépett be. Seregei sikereit lát­
va a török az engedélyt visszavonta, mire Rákóczi meg­
kötötte a linzi békét (1645). Ebben m egújította a bécsi
békét, de kiterjesztette a vallásszabadságot a jobbá­
gyokra is.

|pnj Állapítsa meg, miként szabályozza a felekezeti viszonyokat a
lJ_ J törvény! Határozza meg, mely területek alattvalóira érvénye­
sek a rendelkezések! Tárja fel, miben lépett túl a linzi béke a korábbi
rendezéseken! A vallási kérdéseken túl mit biztosít a béke?
Apáczai Csere János (1625-1659)
sírja Kolozsváron, a Házsongárdi
temetőben. „Ha olyan korba csöp­
pentünk bele, melyben a bölcsessé­
get és annak professzorait lyukas
garasra sem becsülik - semmivel
sem többre, mint a legnagyobb tu­
datlanságot -, akkor essünk két­
ségbe azonnal? Hagyjuk faképnél
az iskolát? Fittyet hányjunk talán
az utókorra? Nem! Szégyenen és
gyalázaton keresztül nekifeszül­
ve az erény felé kell törekednünk!
A jelenkori gyalázatért kétszeresen
megfizet majd gyalázóinknak az
utókor, csak lankadatlanul igyekez­
zünk azt megérdemelni. ” (Kolozsvár,
1656)
A fejedelem vásárlással, házasságkötésével s a linzi békében
szerzett adományok révén megkétszerezte a Rákóczi-vagyont,
így a Rákócziak Magyarország legnagyobb birtokosaivá váltak.
ER D ÉLY ARANYKORA, KULTURÁLIS FEL­
LEN D Ü LÉS Bethlen tám ogatásával virágzásnak in­
dult az erdélyi m űvelődés. A fejedelmi udvar fényét
külföldi és hazai m űvészekkel em elte. Gyulafehérváron
főiskolát alapított, felkarolta a híres erdélyi iskolá­
kat (Nagyenyed, Kolozsvár). A kultúra tám ogatásában
I. Rákóczi György sem m aradt el elődjétől: a kálvinista
nagyúr m értéktartó udvart vezetett, de az iskolákra an­
nál többet áldozott.
Az erdélyi fejedelm ek segítették a tehetséges diákok
külföldi tanulmányait. Hazatérve ők lettek az erdélyi
m űvelődés m eghatározó alakjai. Hazatért Hollandiából
Apáczai Csere János, hogy m agyar nyelven taníthassa
a m egújuló tudom ányokat. Apáczai m eghonosította
Erdélyben a korszak kedvelt tudom ányos összefogla­
lóit: enciklopédiát alkotott m agyar nyelven. Nem volt
egyedül. Szintén a nyugati karriert áldozta fel az egykori
nagyenyedi diák, Misztótfalusi Kis Miklós nyomdász,
hogy Erdélyben m agyar Bibliát adhasson ki, de m egje­
lentette Szenczi M olnár Albert zsoltárait és egy ábécés­
könyvet is.

88
 „De mindenekeló'tt [...] nagy szorgalmatossággal igye­
15.
kezte az hazában scholákat építtetni, azokban deák
széptudományokat taníttatni, a belgiumi, angliai akadémiák­
ban tudós ifjakat nagy költséggel szakadatlanul feljáratni és
:4:V■ Ат^-J-
у V taníttatni; a hazát református tudós keresztyén tanítókkal,
tudós professzorokkal megékíteni fő gondja volt [...].
3/ I I ** - r * ^ Bibliothecát, különb-különb tudományokhoz tartozó gyö­
~ 1 ♦ ' i f nyörűséges jó könyvekkel rakottat, olyat szerzett vala azon
kollégium szükségére [gyulafehérvári], amelyeknek is m eg­
szerzése sok ezer tallérba kerülhetett. [...]
!® f
Ezek alatt naponkint erősödvén, és tárháza is épülvén, a
fejedelmi házakat és udvart itt is székeshelyén nagy, friss és
pompás épülettel, kívül olasz módon, belül különbnél kü­
lönb szép képírásos aranyos és mész metszésbeli m estersé­
ges mennyezetekkel, és azokat sok ezer tallér-érő különbnél
különb velencei drága kárpitokkal megékesítvén, melyekben
holmi római és Július császár históriái voltak csudálatos szép
mesterséggel szövetve. [ ...] ” (Szalárdi János Siralm as ma­
gyarkrónikájából, 1662)
14. Bethlen Gábor tudósai körében (XIX. századi festmény)
. -J

П й П Sorolja fel, milyen intézkedéseket tett a fejedelem az

Ü L I oktatás színvonalának emelésére! Tárja fel Bethlen gyu­
lafehérvári udvarának jellemzőit! Magyarázza meg az udvari
fényűzés céljait!
A FEJEDELEM SEG TRAGÉDIÁJA II. Rákóczi György
(1648-1660) apja halála után zökkenőmentesen vette át a ~ T ---------------------’---------------------------------------------------
hatalmat. Virágzó fejedelemsége erejére támaszkodva úgy Í c 5 E lveszte tt területei?
érezte, dacolhat a törökkel. Szultáni engedély nélkül kísérletet c p - T ö r ö k a d ó zta tá s és p o rty á k ' „ R ákó czr G yö rg y
I _*.! H ad a k pUsztitásak.__ ‘ ■ erdélyi sereg
tett a lengyel trón megszerzésére (1657). Hadjárata azonban tatár fogságba
kudarccal végződött, s az erdélyi had a kozákok árulása miatt kerülése
tatár rabságba került.
A Köprülü-reformok idején (lásd a 49. oldalt) erőre kapó
Oszmán Birodalom - tartva a fejedelemség növekvő erejétől -
bosszúhadjáratot indított. Rákóczi nem állt félre, ezért évekig
tartó háború kezdődött, mely ismét romba döntötte Erdélyt.
Rákóczi halálos sebet kapott egy csatában (Szászfenes), elesett
Várad (1660), és ezzel a Partium jelentős része is a hódoltság­
hoz került. A török kegyelméből végül a középbirtokos Apafi
Mihály (1661-1690) került a fejedelemség élére. A felére ol­
vadt és kivérzett Erdély azonban szűk mozgásteret biztosított
számára, a fejedelemség ereje már nem volt elegendő ahhoz,
hogy támogassa a magyar rendek törekvéseit.

II. Rákóczi György szerencsétlen hadjárata és követ­

16. kezményei

Mutassa be a lengyelországi hadjárat következményeit!

Milyen személyi és hatalmi tényezők álltak a kudarc hát­
terében?

Apafi Mihály, „az órás fejedelem”. Már a kortársak is

gyengekezű uralkodónak tartották, aki csak az óráival
foglalkozott
17.

m Milyen lehetőségekkel rendelkezett Apafi Mihály az elő­

deihez képest?

89
 о A KIRÁLYI MAGYARORSZÁG А XVII. SZÁZADBAN

A KATOLIKUS MEGÚJULÁS ÉS PÁZMÁNY PÉTER

Г 7 Т „Az em lített Pázmány mondja vala egykor nála létem-
LLJ ben. Átkozott ember volna, ki titeket erdélyieket arra
kisztetne, hogy töröktől elszakadjatok, ellene rugoldozzatok,
míg Isten az kereszténységen másképp nem könyörül, m ert ti
azok torkában laktok. Oda annak okáért adjátok meg, azmivel
tartoztok, ide tartsatok csak jó correspondentiát [kapcsolatot],
m ert itt keresztény fejedelemmel van dolgotok. [...] adomány­
tok nem kell, az törököt töltsétek adománytokkal. Mert noha
[...] nékünk elégséges hitelünk, tekéntetünk van mostan az
mi kegyelmes keresztény császárunk előtt, de csak addig du-
rál [tart] az ném et nemzet előtt, míglen Erdélyben magyar
fejedelem hallatik floreálni [virágozni], azontúl mindjárt con-
temptusban [megvetésben] jutván, gallérink alá pökik az né­
met, akár pap, akár barát vagy akárki légyen.” (Kemény János
Pázmány Péterrel való találkozásáról, 1629)
‘ ........ . ' .......
Fogalmazza meg, hogy a katolikus egyházfő miként véle­
kedik Erdély szerepéről! Határozza meg, hogy véleménye
mely társadalmi és politikai erő álláspontjával egyezik meg!
А XVI. század végére Magyarországon a katolikus vallás
nagym értékben visszaszorult. A dinasztia támogatta ugyan a
katolikus egyházat, de ezzel azt érte el, hogy a rendek a kato­
likus egyházban a rendiség ellenségét, a bécsi abszolutizmus
tám ogatóját látták.
A csehek fehérhegyi veresége (1620) után a magyar főrendek
egy része megrettent, látva hogy a cseh nemeseket megbüntették,
jogai egy részétől megfosztották, sokak birtokait elvették, és megin­
dult az erőszakos katolizálás. így többen áttértek a katolikus hitre,
amiben a félelem és a birtokadományok, hivatalok reménye is sze­
repet játszott.
А XVII. század első felében jutott el M agyarországra a
katolikus megújulási mozgalom, mely Pázmány Péter tevé­
kenysége révén ért el átütő sikert. Az erdélyi kálvinista csa­
ládból származó, majd katolizáló, és Kolozsváron a jezsuita
rendbe belépő Pázmány első sikereit a nyugat-magyarországi
főnem esség körében érte el. Ebben szerepe volt annak, hogy
Pázmány kiállt a magyar rendi jogokért - azután is, hogy az
esztergomi érseki méltóságba emelkedett (1616) - , így kibé­
kítette a rendi gondolkodást a katolicizmussal.

cm Többségében katolikus iskola Pázmány - maga is a kálvinista

nemesség köréből érkezve - felis­
cm Többségében református
/ merte, hogy amíg az új hit sokak
cm Többségében görögkeleti számára egyet jelent az idegen
cm Többségében evahgélikus abszolutista törekvésekkel, addig
Én-Többségében mohamedán a katolikus hit nem tud ismét gyö­
keret verni a rendek körében.
cm Többségében protestáns A gratzi egyetemen tanított,
amikor varázslatos személyisége
Nagyszombat hatására már az ott tanuló ma­
gyar arisztokraták lelkes híveivé
váltak a katolikus megújulásnak.
Később is a személyes kapcsolato­
kon keresztül nyerte meg a kato­
licizmusnak a fiatal arisztokratákat
(pl. Esterházy Miklóst).

udvar, barokk,
jezsuiták

arisztoki
nemesség
A katolicizmus terjedése
а XVII. században
2.

|p-i| Milyen földrajzi és tár-

L Í J sadalmi tényezők befo­
lyásolták a katolicizmus terje­
dését? Milyen hatást gyako­
rolt a folyamat a magyar ren­
dek helyzetére?
r
Q zal akarom Kegyelmedet [Batthyány Ferenc özvegyét] az
Pázmány Péter (1570-
1637). Váradon, kálvinis­
ta családban született.
-4 * ' t A kolozsvári jezsuiták
iskolájában tért át kato­
likus hitre, majd hosszú
tanulmányok után ha­
zatérve a katolikus meg­
újulás megindítójaként
az esztergomi érseki
székbe emelkedett
Pázmány kiemelkedő szerepet szánt az oktatásnak.
Számos iskola (Bécs, Pazmanaeum, 1623) és a nagyszomba­
ti egyetem (a mai Eötvös Loránd Tudom ányegyetem elődje)
alapítása (1635) is az ő nevéhez fűződik. ízes m agyar nyelven
írt vitairatai barokk irodalmunk kiemelkedő alkotásai.
ZRÍNYI M IKLÓ S A magyar katolikus főnemesség ki­
emelkedő alakja volt Zrínyi Miklós (1620-1664), Nyugat-
Magyarország egyik legnagyobb birtokosa, a szigetvári hős
dédunokája.
Zrínyi felism erte, hogy az Oszmán Birodalom m eggyen­
gült, s elérkezett az idő a török kiűzésére, melyet kezdetben
a Habsburg-dinasztiától várt. Később egy ideig II. Rákóczi
Györgyben látta a törökellenes harc vezérét. Tudta, hogy a
magyar rendeknek jelentős szerepet kell játszaniuk e küz­
delemben, ha meg akarják tartani vezető szerepüket az or­
szágban. így műveiben (Szigeti veszedelem , Mátyás király
életéről való elmélkedés, Az török áfium ellen való orvosság)
a hősi példák mellett felvázolta a nemzeti hadsereg szüksé­
gességét is.
Zrínyi Miklós horvát bánként m indennapos küzdelemben
élt a törökkel, és aktív résztvevője volt az Erdély pusztulását
követő harcoknak. Mikor Köprülü Ahm ed nagyvezír bevette
az egyik legm odernebb várat, Érsekújvárt (1663), egyedül az
ő csapatai zavarták az ostromot. 1664 januárjában tám adást
intézett a török utánpótlás szempontjából rendkívül fontos
eszéki híd ellen, melyet mélyen az ellenség hátában felége­
tett (téli hadjárat).
I. Lipót (1657-1705) azonban birodalmi érdekből fon­
tosabbnak tartotta a franciákkal folytatott küzdelmet, így
Magyarországon békét akart. Emiatt a király nem jelölte
Zrínyit, a török elleni következetes harc képviselőjét a ná­
dorválasztáson. Fővezérnek sem őt, hanem M ontecuccolit
nevezte ki. Zrínyi nem kapott kellő tám ogatást Kanizsa ost­
romához (1664 tavasza). A nagy sereggel érkező nagyvezír,
Köprülü Ahm ed így felmentette Kanizsát, és elfoglalta, le­
rombolta Új-Zrínyivárat (1664 nyara), am elyet Zrínyi a király
engedélye nélkül emelt.
Köprülü Ahmed gyengeségnek vélte Lipót politikáját, ám
nagyot csalódott. Montecuccoli Szentgotthárdnál fölényes
győzelmet aratott az oszmán haderő felett (1664. augusz­
tus 1.). Bebizonyosodott, amit Zrínyi is sejtett: a nyugati had­
sereg fejlődésével (fegyverzet, fegyelem, harcászat) leérté­
kelődött а XVI. századi szinten megrekedt török hadsereg.
Ennek ellenére a császár - a francia háború miatt - békét
kért. A győztes csatát követően gyorsan m egkötött vasvári
béke (1664. augusztus 10.) török kézen hagyta az újonnan
meghódított területeket és az 1660-1664 között elesett m a­
gyar várakat (pl. Várad, Érsekújvár).
„Annak okáért, egy rövid írásocska lévén kezemben, az-
4. ,
újesztendőben ajándékozni. Erre pedig a kisded írásra okot ada
minap egy főrenden való ember levele, melyben nagy szorgalma-
tossággal tudakozódik, más nagyembertűi: Honnan és mi okból
indíttatott régi vallásának elhagyására? Ezt a levelet nékem hozá,
akinek szólott. Hogy a jám bort munkától megmentsem, penná­
mat kapám, és röviden, a sok ezer közül csak nyolc okot foglalók
írásocskában. Mivel pedig egyebek is kívánták ezeket látni, és a
leírásban sok csorbák estek: nyomtatónak adám, hogy prés alá
vegye. [...]
Meghitt, régi, jóakaró Uram s Atyámfia! Tekéletes jóakaratból
írt leveledet, nagy néven és illendő böcsülettel vettem: melyben
nem kevés csudálkozásodat jelented, hogy religiómat [valláso­
mat] változtatván, Szent Péter hajójába, a római eklézsiának
kebelébe jöttem . Mert ha a lutherista vagy kálvinista vallásban
gyengén gyökerezett ember megtántorodott volna, azon csudád
nem volna. De hogy én, aki úgy megvastagodtam és erősödtem
volt elébbi vélekedésemben, hogy azok gyökerének szívem gyö­
kerével kellett volna kiszakadni belőlem, új világosságra tértem:
azt minden várakozásod kívül esett dolognak jelented, és álmél-
kodással nem győzöd.” (Pázmány Péter: Bizonyos okok, 1631)
П гП Fogalmazza meg a levél alapján az érsek és a főrendi csa-
U l J ládok kapcsolatának jellemzőit! Tárja fel, miért és milyen
módon terjedt a katolikus hit a főrendi családok között!
Z rín y i Miklós,
a hadvezér
5.
„ím a kereszténységet mind előszámlálánk, s nyilván lát­
juk, ezektűi nem lehet a segítség úgy, hogy légyen funda­
mentuma a mi szabadságunknak. De engedjük meg, lehessen,
engedjük meg, sok idegen népek jönnek segítségünkre, de ha
idegenen fog állani a hadakozásnak administratiőja, bizonyára
semmit nem bizakodhatunk.
[...] azt a következtetést kévánom kimondani, hogy mi ma­
gyarok ne tegyünk fundamentumot senki vitézségében, hanem
míg Isten ép kezet-lábat adott kinek-kinek, azon erőlködjék,
hogy az idegenek ne legyenek szükségesek fő részben, hanem
járulékos segítségképpen, mert bizonyára az mi sebünk senki­
nek úgy nem fáj m int minekünk, senki nem érzi nyavalyánkat
úgy, m int mi. Tehát következik abból, hogy senki olyan serényen
is nem nyúl az orvossághoz, mint minékünk kellene nyúlnunk,
főképpen ha az az orvosság veszedelemmel jár.
Itt talán valaki engemet megszólít s kérdi tűlem: Mit akarsz
ezekből a sok beszédekből kihozni? Könnyű akárkinek is kimon­
dani, prédikálni, de orvosság kell a betegnek, flastrom a sebnek.
Én arra röviden felelek, meg is duplázom kiáltásomat: Fegyver,
fegyver, fegyver kévántatik, és jó vitézi resolutio [elhatározás].”
(Zrínyi Miklós: A z török áfium ellen való orvosság, 1661)
I n l Foglalja össze röviden, mire szólítja fel Zrínyi honfitársait! ;
L C i Határozza meg Zrínyi legfontosabb politikai, katonai felis­
merését! Mely tényezők nyomán jutott erre a következtetésre
a hadvezér?
91
A KIRÁLYI MAGYARORSZAG AXVI 1 . SZAZADBAN

Az eszéki híd felégetése. Az erős fahíd 8 kilométer hosszan ívelte át a Drávát és a folyó menti mocsaras területet. A kép fölött
Z rín yi Miklós és Z rín yi Péter portréja, valamint a téli hadjárat korabeli térképes ábrázolása

„Február elsején tehát ráléptünk ama méltán csodálatra

8. méltó eszéki hídra; [...] bámulatos munka olyan reme­
kül megalkotva, hogy egy véletlenül leejtett apró pénz sem ke­
rült volna a híd alá, mivel nem sajnálva a fáradságot, hajszálnyi
hasadék nélkül illesztették össze a gerendákat. [...] Sokáig ta­
nácskoztunk, hogy ezt a szerkezetet ilyen kis sereg hogyan tud­
ná szétrombolni, mivel nem kis veszélyt jelen tett a késlekedés.
Végül is az volt a határozat, hogy rakjunk tüzet a híd alatt, s úgy
égessük el - am it fáradhatatlan munkával két nap alatt el is vé­
geztünk. Nádat kerítettünk ugyanis, am it bőségesen adott ne­
künk az Isten, s felülről borítottuk vele a hidat, sőt alsó részét
is betömködtük, s az oldalába is mindenütt nádat dugdostunk,
majd végül alulról meggyújtván a hidat, Plútónak áldoztunk.
Két teljes napon át és éjszaka szünet nélkül keményen dolgoz­
tunk, s végre az egész szerkezetet Isten segítségével porrá éget­
tük. [...] Borzalmas látvány volt, midőn éjszaka szemléltük ezt
az oly sokezres lépés hosszúságú, meggyújtott fáklyaként égő
hidat, m int valami ránk szakadó ördögi látomás.” (Esterházy
Pál kortársi leírása)

Az 1663-1664-es török háború

| Kövesse nyomon a török hadmozdulatokat! Milyen szere-

L l U pet játszott Zrínyi a harcokban? Értékelje az eredmények
ismeretében a vasvári békét!

92
A W E SSE L É N Y I-FE L E OSSZEESKUVES
A vasvári béke m egkötése m élységesen felháborí­
totta a m agyar nem ességet, különösen az udvar­
hoz legközelebb álló katolikus főnem eseket. Ebben
a feszült helyzetben érte Zrínyi Miklóst vadászbal­
eset (1664), m elyet a kortársak közül sokan politi­
kai gyilkosságnak tekintettek.
A gyilkosság ténye sose igazolódott. A rendek el­
vesztették rangos, kim agasló képességű vezérüket.
Az erőviszonyok am úgy is az udvar javára változtak,
mivel Erdély m ár nem tudta tám ogatni a m agyar
rendi törekvéseket.
A kilátástalan helyzetben Wesselényi Ferenc
nádor épp annak a hatalom nak ajánlotta fel hűbé­
rül az országot, am ely ellen kem ényebb fellépést Z rín y i Miklós halála. A vadászbaleset a magyar történelem vál­
várt Bécstől: az Oszmán Birodalomnak (1666). ságos időszakában következett be. A magyar rendek és az udvar
Egymást követték a hasonló kétségbeesett lépések. között kiéleződő ellentétek légkörében a legtekintélyesebb, a hadve­
W esselényi halála (1667) után Zrínyi Péter (M iklós zetéshez értő, tapasztalt főúr elvesztése gyanút ébresztett a kortár­
öccse), Nádasdy Ferenc, Frangepán Ferenc és sakban. Merényletről beszéltek. A baleset tisztázatlan körülményei
I. Rákóczi Ferenc folytatták a szervezkedést fokozták a bizalmatlanságot. Később több neves magyar politikus
Lipót ellen. Tehát az ellen szőttek összeeskü­ halálával kapcsolatban merülnek fel kételyek (pl. Széchenyi István,
vést, akitől a török kiűzését egyedül várhatták. Teleki László, Teleki Pál). Az évszázadok távlatából nem tudjuk
megoldani a rejtélyt, de végiggondolni igen
Határozatlanságukban, vagy azért, hogy rávegyék
a császárt a török háború m egindítására, többször
felfedték terveiket Lipótnak, aki kezdetben m egbo­ Tárják fel, milyen politikai érdekek húzódhattak Zrínyi halála mö­
csátott, hiszen a katolikus főnem esek alkották m a­
0 gött! Érveljenek az udvar képviselőjeként amellett, hogy a merény­
gyarországi bázisát. let vádja hamis!
Am ikor azonban a főurak fegyveres akcióba
kezdtek, a császár gyorsan cselekedett. Lefogatta az
összeesküvőket (1670), és - m egszegve a m agyar
„ [...] Majláni legelébb érkezék, hát Póka [az erdész, aki Zrínyivel a
tö rv é n y e k e t-Z rín y i Pétert, Frangepán Ferencet és 12. sebzett vaddisznó után ment] egy horgos fán, az úr arccal a földön,
Nádasdy Tam ást osztrák bíróság előtt fő- és jószág­ s a kan a hátán; ő hozzá lő, elfut a kan, érkezik Guzics és Angelo, az úr
vesztésre ítéltette. Az ítéleteket végrehajtották felkél és mondja: »Rútui bánék vélem a disznó, de ihol egy fa (melyet csa­
(1671). I. Rákóczi Ferenc életét édesanyja, a vak­ tákon is magával hordozott), sebtében állítsátok a sebnek vérét vele, az
buzgó katolikus Báthory Zsófia 400 000 arannyal arra igen jó .« Eléggé próbáltak véle, de híjába, csak elfolyt a vére, először
mentette meg. ülni, azután hanyatt feküdni, végre csak meg kelle halni [...]. így lön
vége Zrínyi Miklósnak; csuda, olyan vitéz sem lőtt, sem vágott a kanhoz,
stuc, spádé lévén nála.” (Bethlen Miklós Önéletírásából, 1710 körül)

Szemtanúja volt-e a balesetnek Bethlen Miklós? Értelmezze az idé­

zet utolsó mondatát!

„Fényes, tündöklő, mások fölött dicsőséges, mindenektől félelem­

mel tiszteltetett vitéz magyar nemzet, igaz vérednek, hazád fiának
szűbéli fájdalmábul származott hív intésit ne csak olvassad, hanem kér­
lek, kövessed. ím rajtad utolsó romlásodnak végső föllobbant lángja [...]
ím elfogysz. Török igája alá nem akará édes nemzetünknek nagy része
magát adni. Idegen nemcsak nevű, de inkább szívű nemzet alá oly bi-
zodalommal hajola, keresztény nevet nemcsak visel, m utat is. De mint
esmerjed annak keserves hazám, édes nemzetem, gyümölcsét? Szállj
magadba. Hol hüti? [Hol a hite?] Hol diplomája? Hol törvénye? Hol vég-
hetetlen sok ígéreti az oltalmazóknak? [...] Hamis magavallásának, töké­
letlen az evangélicusoknak, hívebb az töröknek, hogysem kereszténység­
nek, kit jobban kíván barátjának, utolsó értéke, sőt országi vesztésivel is
megtartani. [...]
Isten erővel szerencsét vete be Szent-Gothárdnál [...]. De annak sem
éle oltalmunk hasznával, nem követé az nyereséget, noha az ellenséget
semmivé tehette volna mindenestül, hanem ottan tized-napra békesség
által ada mindnyájunkat országostul az töröknek [...].” (Nádasdy Ferenc
országbíró röpirata, 1668)

j q l Sorolja fel a szerző által megfogalmazott sérelmeket! Állapítsa meg

L J Ü Nádasdy viszonyát a felekezeti kérdéshez! Magyarázza meg ennek
hátterét!

93
A KIRÁLYI MAGYARORSZAG А XVII. SZAZADBAN
végváriak elbocsátása |_
-> => => =>
rendi alkotmány felfüggesztése |_ => => =>
magas adók И többszörösére emelték. A rendek elleni fellé­
T> =>
ellenreformáció 1
békét kötött a törökkel 1
14. I. Lipót intézkedései és társadalmi hatásuk
I r-i| Mi volt a célja Lipót intézkedéseinek? Milyen összefüggés
L1—i van az egyes intézkedések között? Mutassa be ezek társa­
dalmi hatásait!
„Lázadással vádolnak bennünket az egész világon elter­
15.
jesztett írásokban, azt vetik szemünkre, hogy elárultuk a
kereszténység ügyét, nagy és szörnyű gyanúsításokkal illetnek
bennünket, akik az igazságos uralmat soha el nem vetve, a ki­
rályi felséget tiszteletben tartva, teljes engedelmességre min­
denkor készen, kizárólag a merev uralom mérséklését szorgal­
maztuk.
A különféle és törvénytelen bizottságokkal megterhelt ma­
gyarok eltávolítva a magyar ügyektől, [...]. így történt az, hogy
vagy kényük-kedvük szerint, vagy pedig a béke megvásárlása
céljából, idegenek tárgyalásának eredményeként, a magyarok
tudta nélkül, vagy akár ellenszegülésük mellett is átengedték a
törököknek az ország egyik vagy másik részét. Természetesen
az osztrák ház mindig úgy harcolt vagy kötött békét a legerő­
sebb ellenséggel, hogy országunkat megrövidítette, de növelte
a saját biztonságát. [... ]
Nyilvánvalóan bebizonyosodik, hogy minden tanács, minden
arra irányult, hogy az evangélikus [itt protestáns értelemben]
vallást kiirtsák és hogy a lakosok lelkét a könnyebb legyőzés
reményében megosszák. [ ...] ” (Thököly kiáltványából, 1684)
I n l Miért keletkezett a kiáltvány? Sorolja fel a kurucok sérel-
U U meit! Hasonlítsa össze a sérelmeket a Nádasdy Ferenc
kiáltványában felsoroltakkal! Ismertesse Thököly érveit! Milyen
hatással lehettek a nyugati közvéleményre?
„a jézushívő nagyurak büszkesége [...] késmárki Thököly
16.
Imre [...] az eget ostromló trónusom iránt [...] hűsé­
get és alázatosságot mutat, és neki tökéletes alázatossággal és
vonzalommal szolgál. Ezért tehát oly módon, ahogyan a jól
védett birodalmam és országaim közé tartozó Erdély nagyúri
[szultáni] védelmem alatt áll, Közép-Magyarországot, amely
szokásos módon kegyelmemben részesülő szolgáim közé szá­
mít, s az ahhoz tartozó területek fölötti uralmat, oly feltételek
mellett, hogy nagyúri kincstáramba évente befizet 40 000 feke­
te gurust [ezüsttallért], magának kérte, mely kérését elfogad­
tam .” (IV. Mehmed szultán oklevele, 1682)
|r*i| Értékelje a forrás alapján Thököly fejedelemségének hely-
D U zetét! Milyen hamis tényállást tartalmaz a szultán okleve­
le? Milyen az oklevél hangvétele?
94
főnemesség I. LIPÓT KÍSÉRLETE AZ ABSZOLU­
nemesség TIZMUS BEVEZETÉSÉRE Az uralkodó
- miután átm enetileg békét kötött a franci­
ákkal - a főrendek összeesküvésére hivat­
polaársáq kozva felfüggesztette a magyar alkotmányt,
nem nevezett ki új nádort. Elbocsátották a
magyar végvári katonaságot, és az adókat a
pést összekötötték a protestantizmus elleni
jobbágyság tám adással.
Az udvar jogilag azzal támasztotta alá intézke­
déseit, hogy az összeesküvéssel a magyar rendek
eljátszották a jogaikat. A jogeljátszás elméletét
mindkét fél alkalmazni fogja még a későbbiekben.
A cseh minta követése (az ország „cseh lábra állítása")
azonban Magyarországon kudarcot vallott. Az adókat rö­
videsen csökkenteni kellett, mert úgysem lehetett beszed­
ni. M eggondolatlan lépés volt a m agyar társadalom szinte
minden csoportját, a katolikus főnem ességtől a protestáns
végváriakig egyszerre szem beállítani az udvarral. A bujdo­
só nem esek és a végváriak tömege, a kurucok kom oly erőt
képviseltek. Apafi Mihály katonailag nem támogatta őket,
de - francia pénzsegély fejében - eltűrte jelenlétüket, így a
Partiumból törtek be portyáik a királyi Magyarországra.
A kuruc betörések akkor váltak igazán veszélyessé, amikor
a Felvidékről m enekült fiatal főúr, Thököly Imre állt az élükre
(1678). A kurucok sorra foglalták el a felvidéki várakat és vá­
rosokat. Sikereik hatására I. Lipót - a k i ismét háborúba került
XIV. Lajossal, és nyugalmat akart Magyarországon - feladta
az abszolutizm us bevezetésére tett kísérletét. Országgyűlést
hívott össze (Sopron, 1681), ahol visszaállították a rendi al­
kotmányt, nádort választottak, és korlátozott mértékben
(megyénként két helyen) engedélyezték a protestáns vallás- I
gyakorlatot.
A nem esség jelentős része elfogadta a rendezést, de a
kurucok elutasították, mivel az ő sérelm eiket nem orvosol- I
ták, és a francia tám ogatás mellett a török is m elléjük állt. J
Thököly - a Porta elism erésével - a Felvidék középső és kele- |
ti felén, Kassa központtal létrehozta a kuruc fejedelemséget
(1682). Thököly kitűnő szervezőnek bizonyult. Miután felesé- |
gül vette Zrínyi Ilonát, I. Rákóczi Ferenc özvegyét, a Rákóczi- I
birtokokra tám aszkodva biztosította állama működését. Az
ország im m ár négyfelé szakadt.
Labancok Kurucok
Terület Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország
Viszony
hűség ellenállás
az udvarhoz
Vallás katolikus protestáns
Viszony
harc együttműködés
a törökhöz
Gazdasági kapcsolatok az nincsenek birodalmi
helyzet osztrák területekkel kapcsolatok
._ Labancok és kurucok. A két fogalmat sokszor nagyon tág
. értelemben használjuk
I i - i j Nézzen utána a két fogalom eredetének az interneten!
Ü L I Határozza meg a két csoport közötti különbségeket a táb­
lázat alapján! Tárja fel, mennyiben leegyszerűsítő a táblázat!
 A TÖRÖK KIŰZÉSE MAGYARORSZÁGRÓL
A TÖ R Ö K TÉVES HELYZETFELISMERÉSE A Porta
Thököly sikereit a Habsburg Birodalom gyengeségeként értékelte,
s így belső válságát egy jelentős győzelem m el kívánta ellensúlyoz­
ni. Kara Musztafa nagyvezír vezetésével hatalm as hadsereget indí­
tottak Bécs ostrom ára (1683).
A török gyengeségét jelezte, hogy seregük jelentős részét a vazallus
államok hadereje tette ki (tatárok, erdélyiek, kurucok, románok). Thököly
Imre kurucai Morvaországot fosztogatva a jobbszárnyat biztosították.
Apafi Mihály erdélyi csapatai Győrt vették körül, és ostromot mímeltek.
A császár elhagyta Bécset, m elyet a néhány évtizede felújított
védm űvek és közel 20 000 katona védett. Lipót segítséget kért és
kapott a lengyel királytól, Sobieski Jánostól, és szám os ném et ural­
kodótól, köztük Miksa Em ánuel bajor fejedelem től.
A felm entő sereg az utolsó pillanatban érkezett, mivel a város
a több mint két hónapos ostrom ban a végsőkig kim erült. Sobieski
János lengyel és Lotharingiai Károly császári seregei szinte elsö­
pörték az ostromlókat. Majd a török nyom ában haladva néhány
hónap múlva Párkánynál ismét legyőzték a törököt, és visszafog­
lalták Esztergom várát.
Kara Musztafa, az 1683-
as hadjárat vezére.
Köprülü Ahmed nagy­
vezír mellett kezdte a
katonai pályát. Nem
volt tehetségtelen kato­
na, de az erőviszonyo­
kat rosszul mérte fel
T j n „Míg 19-én a bajorok ezt a mély sáncot ásták, a
J —J portyázásra kiküldött huszárok jelen tették - s
ezt a szökevények és kémek is m egerősítették hogy
a nagyvezír erősítést kapott: csatlakozott hozzá a te­
mesvári basa 3000 végbeli törökkel s vajdájuk vezetése
alatt 6000 oláh. Az egész keresztény tábor biztosra vet­
te, hogy Szolim án [a nagyvezír] most már ütközetet
fog kínálni, hiszen 60-70 000 em ber felett rendelkezik.
El is indult a circumvallácio [az ostromlókat védő kül­
ső sánc] felé, de a Kamaraerdőnél nem jö tt tovább, sőt
visszafordult s tábort ütött Budafok m ellett, a Duna
partján. [...]
Ugyanezen hó [szeptember] 2-án az ágyúzás sokkal
erőteljesebben kezdődött, m int bármikor, ugyanis 9
üteg 40 ágyúja csaknem szünet nélkül lőtte a nyílá­
sokat és a várost; ennek meg is lett a nagyon is kitűnő
hatása, ezért folytatódott egészen a roham pillanatáig.
12 000 főnyi lovas és gyalogos katonaságot vezényeltek
rohamra, kik m ár sóvárogva várták a jelet, minthogy
az egész éjszakát készenlétben töltötték. A je le t dél­
után 3 óra tájban adta meg a sváb üteg 6 ágyúból. Mind
a császári, mind a brandenburgi oldalról hatalmas erő­
vel rohanták meg a katonák a futóárkokat. A törökök
meglehetősen keményen védekeztek, éspedig főként a
brandenburgiak rohama ellen, ezért úgy tűnt, m intha
a katonák meg akarnának torpanni. Mihelyt azonban
tisztjeik fellelkesítették őket, s a cölöpsoron valame­
lyest túljutottak, s az új rést is tömegesen m egrohanta
a legénység, már nem lehetett nekik ellenállni. Heves
erővel nyomultak utánuk a többiek, s beözönlött a ka­
tonaság a városba, miután a zsákmányra éhes katonák
két másik helyen is megmászták a falat, és megnyi­
tották a nagykaput. Erre a bajor lovas őrség a kapuba
nyomult, s a katonák csakúgy özönlöttek utánuk, s
aki a törökök közül nem m enekült a várba, azt mind
levágták, illetve fogságba ejtették. Egyidejűleg előre­
vezényelték a legközelebbi császári lovasezredet azzal
a paranccsal, hogy gyalogosan foglalja el a réseket; e
célból négy brandenburgi zászlóalj vonult ide.
A városban általánossá lett a zsákmányolás, s az
ellenség már csak a várnak volt ura, ahol védte is m a­
gát [...]. A zsákmány nagy volt, [...] végzet tűzbe nem
borította volna a várost; 6 óra felé gyulladt ki, s annyi­
ra elterjedt a tűz, hogy kilenc óra tájban már minden
lángban állott, s a város képe Trójának volt a m ása.”
(Henrik, szász herceg Buda ostromáról)
■ 'Ч 1...... .... ......... ......... ■ 1 ...— »■ ........
Sorolja fel az ostromban részt vevő alakulatokat!
Mutassa be a magyarok szerepét a vár visszavéte­
lében! Hasonlítsa össze a korabeli leírást a várostromról
készült vázlattal (5. forrás)! Mi jellemezte a török nagy­
vezír magatartását? Milyen változást tükröz ez?
Kara Musztafa kivégzése. A Bécs alatti vereség
után nem kért békét, mert győzelemmel szerette
volna az életét megmenteni. Párkánynál azonban
újra vereséget szenvedett, és Nándorfehérvárnál
már várta a halálos ítélet, a selyemzsinór
Meddig szolgálta ez a kegyetlen büntetés az
Oszmán Birodalom érdekeit?
95
 A T O R O K KIŰZÉSÉ M AG YARO RSZAGROL

Buda visszavétele képen (4.) és térképen (5.)

*Ss/ Ostromlók árokrendszerei BUD A VISSZAVÉTELE A győzelm ek óriási lelkesedést vál­

F e re n c -h e g y ;ereszt^ny tottak ki a keresztény világban. Lipót m ég m indig a békére haj­
íórház / lott. XI. Ince pápa azonban jelentős anyagi tám ogatást ígért (10
m illió forint), és rávette XIV. Lajost a fegyverszünetre. Ezért a
császár m égis a háború folytatása m ellett döntött. A pápa köz­
rem űködésével m egalakult a törökellenes Szent Liga a Habsburg
Birodalom , Lengyelország és Velence részvételével (1684).
A nagy háború kezdetén a nádor és néhány nem es kivé­
telével a m agyarság a török oldalán találta m agát. Thököly
Víziváros - nem ism erve fel, hogy ezúttal a török kiűzéséről van szó -
visszautasította az udvar tárgyalási kísérletét. A m egrettent török

S v á b -h e g y

G e llé rt-h e g y

Duna

török felmentő hadsereg

Két tehetséges fiatal arisztokrata: Thököly Im re (6.) és

| n | Milyen szerepet játszottak az ostromban az árkok és Savoyai Jenő (7.). Mindkettő katonai zseni volt, és életük
U _ J a tüzérség? Hogyan hatott a várostromokra a had­ kalandokban bővelkedett. Míg Savoyai Jenő idegenben, a
művészet változása? Olvassa el a kortárs leírását az ost­ császár szolgálatában a legmagasabb rangokat érte el, addig
romról (2. forrás)! Thököly száműzetésben halt meg
Г

azonban Thökölyt Váradon tőrbe csalta, és a béke fejében

akarta kiszolgáltatni a császárnak (1685). Eredm énytelenül,
mert ekkorra Lipót m ár eldöntötte a háború folytatását, a
kurucok zöm e pedig a császáriak oldalán harcolt a török el­
len. Igaz, a m agyarok nem szervezett erőként csatlakoztak,
ami politikailag rendkívül kedvezőtlen volt.
A döntő fordulatot a háborúban Buda visszafoglalása
hozta, 1686-ban. Miksa Em ánuel és Lotharingiai Károly ve­
zérek császári, bajor, brandenburgi és m agyar csapatai két
hónapos véres ostrom ban foglalták el a várat a hősiesen
védekező agg budai pasától, Abdurrahm antól.
A keresztény seregek ellenállhatatlanul törtek elő­
re. A m ohácsi sík közelében legyőzték a szultáni főerőket
(Nagyharsány, 1687), majd Miksa
Em ánuel bevette Belgrádot
(1688). A következő évben már Thökölyt rabságba veti a váradi pasa. A kuruc fejedelmet
a Balkán szívében jártak (Nis) gyorsan szabadon engedték, de tekintélye már nem állt
helyre
a győzelm es császári sere­
gek. Felcsillant a remény,
Miért vetette fogságba a török átmenetileg Thökölyt?
hogy a törököt kiűzhetik 0 Miért bizonyult ez a török szempontjából rossz lépés-
Európából. nek?

A Habsburg Birodalom áltál felszabadított

LENGYEL KIR és_plfoglalt területek
C E 1684-ig
COl689-igx
CZl 1699-ig v ~~,
e z Török által visszafoglalt területek
~'''FEtVIDÉKI E Z Szerb felkelés n—
FEJEDELEM SÉG f S í Szerbek MagyarországmTnepekülése-

pozsonyi
>tharingiai
Károlyi^
V /
К Diploma
^Leopold
LJ M ól d v a

-Kolozsvár
Savoyai
Ш) Kanizsa Jenő
^1690
■
yfüzigetvár,.
/ \ 1690 ч
lyulafehérvár
Náqvharsánv
Temesvár

Béig rád
\168a^ a v a s a I то I d

,5~-Tatárok
el hadak
í hadak
- Thököly hadai Oklevél
-Török hadak
^Császári csapatok
Habsburg Birodalom 1683^ban
D Thoköly-fejedelemségének határa 16871 Országgyűlés

10. A török kiűzése Magyarországról

f
Kövesse nyomon a háború menetét! Mi jellemezte az első és a második szakaszt? Melyek a háború fordulópontjai? Milyen tak­

0 tikát követtek a császári hadvezérek? Hasonlítsa össze a felszabadító háborút a török XVI. századi előretörésének folyamatával I
A térkép bal fölső sarkában XI. Ince pápa portréja látható (9.). Milyen szerepet játszott a pápa Magyarország felszabadításában?

97
A TO RO K KIŰZÉSÉ MAGYARORSZAGROL
M a gyaro rszág
'«Г
H absb u rg B iroda lom O szm á n B irodalom
O
03)
> fra n cia h á b o rú k )> S Э s'

•Tf ökö ly-felkelé s sike re

eu rópa i f S ze n t \ < ^ B é cs o stro m a (1 683)

ö s sze fo g á s ( Liga ) " " ■
XI. In c e / ' T h ö kö ly e lfo gása
\M 6 8 4 J /
(1 685)
> B u d a (1 686) sfa lvi sze rző d é s
(1 687)
> B elgrá d (1688

> N i5(1689T^f>
csa p a tkivo n á so k
) fra n c ia tá m a d ^ e > ■*
^ -Q B e lg rá d vissza fo g la lá sa (1 69Ó K

elh ú zó d ó
háború
> S avoya i J e n & Q tö rö k e lő re tö ré s

karló cai béke

(1 699)

11. A török kiűzése

Mutassa be a folyamat főbb fordulópontjait! Mivel függ­

tek össze ezek a fordulópontok?

Mi biztosította a török fölényét a XVI. század első felé- |

ben? Hogyan változott meg a helyzet a XVII. század má- !
sodik felére? Mi ennek az oka? Mutassa be a magyar haderő I
átalakulását! Tárja fel a változások okait és következményeit!

FRANCIA TÁMADÁS - A HÁBORÚ ELHÚZÓ­

DÁSA XIV. Lajos - m egrettenve a Habsburgok térnyeré­
sétől - az ígéretét m egszegve hátba támadta a Habsburg
Birodalm at. A dunai m onarchia jelentős erőket dobott át
nyugatra, és ez lehetővé tette a török ellentámadását. A
háború ism ét M agyarországon folyt közel egy évtizedig, és
m érhetetlen szenvedést, pusztítást okozott. A százezres se­
regek az országban teleltek ki, a lakosságot gyilkolták, kira­
bolták, és felélték élelm iszereit.
A Habsburg Birodalom azonban bírta a kétfrontos hábo­
rút. A tehetséges hadvezér, Savoyai Jenő Zentánál (1697)
ism ét döntő győzelmet aratott a török főerők felett. Az
O szm án Birodalom a súlyos vereség és erőforrásainak ki­
m erülése miatt békét kért. A dunai m onarchia szintén fel­
élte erőforrásait, így m egszületett a karlócai béke (1699).
M agyarország a Tem esköz kivételével felszabadult, és
Erdély is Habsburg fennhatóság alá került.

ERDÉLY BETAGOZÓDÁSA A HABSBURG BI­

A zentai csata (1697) kortárs festő ábrázolásán. Savoyai
Jenő a Tiszának szorította a török sereget, és a katonák
jelentős része az átkelés közben a vízbe veszett
Mely tényezők tették lehetővé a török sereg megsemmi­
sítését?
T
RODALOMBA A m eggyengült Erdélyt - a tizenöt éves
háborúval ellentétben - nem vonták be a küzdelem be.
Ahogy a két nagyhatalom közötti egyensúly - m ely létre­
hozta a különálló Erdélyt - m egszűnt, az önálló fejedelem ­
ség sorsa is m egpecsételődött. Buda bevételét követően
Lotharingiai Károly hadai megszállták Erdélyt (1687). Apafi
M ihály kénytelen volt átadni a várakat és hadisarcot fizetni
(balázsfalvi szerződés).

J
r
„Először: Sem m it sem változtatunk az Erdélyben bevett
14. vallások ügyében, ez idő szerint meglevő templomaik,
iskoláik, lelkészségeik tekintetében, és nem vezetünk be más
papságot vagy egyházi személyeket; [...] olyan értelem ben
azonban, hogy a katolikusok saját költségükön, tehát a többi
vallás legcsekélyebb megterhelése nélkül, Kolozsvárott, jelen ­
legi imaházuk helyén templomot építhetnek, továbbá: [...]
Másodszor: M egerősítjük a magyar királyok, valamint Erdély­
nek Magyarországtól való különválása idejében, valamennyi
erdélyi fejedelem által hűséges karainak ju ttato tt összes ado­
mányozásokat, átruházásokat, kiváltságokat, címadományo­
zásokat, nemesi leveleket (Az I. Lipót által 1691-ben
kiadott Diploma Leopoldinumból)
ГЯП1 Állapítsa meg a kormányzat céljait a diploma kiadásakor!
U - J Hasonlítsa össze a forrás és az ábra (16.) segítségével a
török hűbéres és a Habsburg-uralom alatt álló Erdély helyzetét!
~1 ------- —
Apafi halála után Lipót lett Erdély fejedelm e. Oklevélben
biztosította a fejedelem ség hagyom ányainak, a felekezeti, a
rendi és a tulajdonviszonyok tiszteletben tartását (Diploma
Leopoldinum, 1691).
Erdélyt nem egyesítették Magyarországgal, m ert ezt
ekkor se az uralkodó, se az erdélyi rendek nem akarták.
I. Lipót nem kívánta erősíteni a m agyar rendeket, a rendek
pedig féltek szabadságaik elvesztésétől. A jövőben a fejede­
lemséget az erdélyi arisztokraták közül kinevezett kormány­
zó (gubernátor) irányította a király nevében (a székhelye
Nagyszeben volt), hatalm át az itt állom ásozó hadsereg biz­
tosította.
RENDEK ÉS URALKODÓ A törököt Lipót csapatai
űzték ki az országból, ezért a rendek és az uralkodó közötti
egyensúly még inkább a dinasztia javára változott. A Buda
visszafoglalása után m egtartott országgyűlésen (Pozsony,
1687) a rendek lemondtak szabad királyválasztási jogukról
és az Aranybulla ellenállási záradékáról.
Az udvart a m agyar rendiség visszaszorítása, a katoliciz­
mus terjesztése és anyagi csődjének kezelése érdekelte.
A volt hódoltság területét ezért nem kapcsolta vissza a
magyar várm egyékhez, hanem új szerzeménynek m inősí­
tette, és az Udvari Kamara irányítása alá helyezte. A m agyar
birtokosok földterületeiket csak abban az esetben kaphat­
ták vissza, ha az Újszerzeményi Bizottság (Neoacquistica
Commissio) előtt hitelesen, okm ányokkal igazolták tulajdo­
nukat, és m egfizették a birtok értékének tíz százalékát ki­
tevő fegyverváltságot.
Ezek az intézkedések sértették a m agyar nem esség ér­
dekeit, m ert egyrészt csorbították a rendi jogokat (m egyék
mellőzése), m ásrészt anyailag is előnytelenek voltak szá­
mukra. Olaj volt a tűzre, hogy a katolikus egyház teher nél­
kül kapta vissza birtokait, és az udvar a hadseregszállítókat
jórészt m agyarországi birtokokkal fizette ki. Igaz, ez utóbbi­
ból a m agyar főurak is részesedtek.
A török háborúk végével a volt végvári vitézeket és más
fegyvereseket szélnek eresztették, s e kiváltságolt elem eket
jobbágyi sorba kívánták taszítani, akárcsak a kunokat és a já ­
szokat. A török elleni védelem re kialakított Határőrvidéken
(lásd a 106. oldalt) közülük csak keveseket alkalm aztak. A
háború által m egnyom orított országban az adókat meg­
emelték, de a garázdálkodó katonák ennek többszörösét
beszedték, kizsarolták ellátásuk (porció) ürügyén. Mindez
szinte az ország egészét szembeállította a dinasztiával.
m egerősítés
> - О rendek által választott fejedelem
—------- о sajat hadsereg
О belső függetlenség
О gazd asági függetlenség
Diploma Leopoldinum, 1691
О a z uralkodó a fejedelem
О birodalmi haderő
О kinevezett vezető (gubernátor)
О központi gazd asági irányítás
О rendi felosztás elismerése
О felekezeti viszonyok elismerése
A Diploma Leopoldinum (15.) és
a tartalmát bemutató ábra (16.)
Nos! л :шила»
1>t\ UblLu -u tc t ú. UKIlii:! t'
t <‘lu.-iR,uti .iumiiu.liHjXttVu
J r T ] Magyarázza meg, miért vo- - i •, ■.! Vi Ни.-- -.a • icrm m
Hllln),in.U5öUfW .ГЫг.'Н IV
U l l nakodtak az erdélyi rendek a ltu .'<Uyoii: AdWitv.WIró
НихBit t jjmniir BwEaulut M
•tristfbmUrmUu l.iuuiá-iii ци
Magyarországgal történő egyesülés­ • : . irmfcinic ПМ1>!ч4 мл f u I
li ■.1 ..у.г i к■! PHmx(л Síu'vU
től? Miért volt érdeke I. Lipótnak is .Ал...- -л.|. nku.:..r.uiist* iiil-ii.~
•v .д М о гп и ; 1н»гг*>п'чЫгг1
Erdély különállásának fennmaradá­ г I. h ím ír. . H 4iM iiii*’iiji.-t
R .r*ü \ktH cu iv . lit u .’í iin l
sa? .-.-in..*. ftf.rfaMini M iu ím : fi
. ч.имчии,..
1
„I. te. Ez oly nagy s örökké hálával em ­
lítendő jótétem ényeknek emlékezetére,
s alázatosan kedveskedő lelkűknek mindenkor­
ra felism erhető hálája jeléül, e Magyarországnak
s kapcsolt részeinek összes karai és rendei kinyilatkoztatják,
hogy mostantól jövőre s örök időkre senkit mást, m int fenn
cím zett 6 császári és királyi felségének saját ágyékából szár­
m azott fiörökösei közül az elsőszülöttet (ugyanezt határoz­
ván az 1547-ik évi 5-ik s más e felől alkotott törvénycikkek)
fogják törvényes királyuknak s uruknak ism erni, és azt m in­
denkor és annyiszor, valahányszor ily felavatás újból bekövet­
kezik, a fentebb kijelentett hitlevélben [a nem esi kiváltságok
m egtartására tett eskü] foglalt cikkelyek előrebocsátandó el­
fogadása, vagy királyi biztosítása s e felől oly alakban, m int
elődei teljesítették, leteendő eskü után, országgyűlésileg, e
Magyarországon belül, meg fogják koronázni. [...]
IV. te. M indamellett a karok és rendek e pontban is, hódo­
latuknak és mocsoktalan hűséges kötelességüknek további
tanúsítására, s a bizalmatlanságnak, mely a király s az ország
és annak kapcsolt részei közt em iatt netalán a jövendőben
felm erülhetne, gyökeres kiirtására alázattal kedveskedő s hó­
doló lélekkel beleegyeztek, hogy az ellentmondás s ellenállás
szabadságáról beiktatott emez előbb mondott záradékot, má­
sodik Endre király fentebb em lített decretuma előbb idézett
31-ik cikkelyének tartalmából s értelméből, következőleg az
előbb leírt módon letett koronázási esküből is, e jelen tör­
vényes rendelettel kizárják s eltávolítsák.” (Az 1687. évi or­
szággyűlés cikkelyeiből)
[ r 7 ] Sorolja fel, mely pontokon módosították a korábbi ma-
U - J gyár törvényeket! Állapítsa meg, mit fejeznek ki a vál­
tozások! Hasonlítsa össze az elfogadott törvényeket és а XVII.
században az uralkodó és a rendek között létrejött megegye­
zéseket! Értékelje a változásokat jogi és hatalmi szempontból!
------------------------------------------------------------------------------------
99
 ÉLET ÉS HÁLÁL A TÖRÖK HÁBORÚK KORÁBAN

A VÉGVÁRI ELET A háborúk és a békés

éveket jellem ző portyázó hadviselés a társada­
lom m inden rétegének az életm ódjára kihatott.
Term észetesen az em berek e másfél évszázad
alatt is élték m indennapjaikat, de az erőszakos
halál, a pusztítás évtizedeken át a m indennapok
velejárója volt. Nem zedékek m unkája folyam a­
tosan a sem m ibe veszett. M agyar családok tíz­
ezreit szakították szét, és elhurcolták az embe­
reket a birodalom rabszolgavásáraira.
Sajátos életform át alakított ki a háborúk ál­
tal életre hívott vitézlő rend. A végvári katonák
alapvetően a hódoltságból m enekült nem esség­
ből verbuválódtak. M egélhetésüket jelentette a
katonáskodás, ugyanakkor a zsoldot csak elvét­
Rabszolgapiac valahol az Oszmán Birodalomban
ve kapták meg (erre utal a korabeli m ondás: „se
pénz, se posztó"). Emiatt a töröktől eltanult por­
tyázó taktika életfeltételeik biztosítását is jelen­
tette. Bajvívásra hívták ki az átellenben - akár
csak néhány kilom éterre - elhelyezkedő török
végváriakat, cselt vetettek a töröknek, beszed­
ték a hódoltságiaktól az egykori földbirtokosok
szám ára az adót.
A regényekben és a film eken kalandosnak
ábrázolt élet a valóságban kem ény és kegyetlen
volt. Éhezés, halál és hosszú fogság jelentették
a m indennapokat. A sebesült katonák jelentős
része a korszakban még m eghalt. A belső szer­
veket ért sérülések biztos halált jelentettek. A
rokkant katonák pedig anyagilag nem bírták
fenntartani m agukat.

„Mint a többi árunak, az emberek adásvéte­

lének is van külön piaca a városokban. Ide
hurcolják a láncra vagy kötélre fűzött szegény
rabokat, m int a birkákat a vágóhídra. Meztelenre
vetkőztetik és megvizsgálják őket, az Isten ké­
pére alkotott értelmes terem tm ényt fillérekért
úgy adják-veszik, m int az oktalan barm ot, a
férfiak és nők szemérmüket mindenki előtt meg­
tapogatják és nyíltan mutogatják. Kényszerítik
őket, hogy mindenki előtt meztelenül lépked­
jenek, fussanak, járjanak és ugráljanak, mert
m eg akarnak győződni róla, hogy beteg-e a rab
vagy egészséges, férfi-e vagy nő, öreg-e vagy fi­
atal, szűz-e vagy m egrom lott. Itt az anya szeme
láttára és szomorúságára adják el a fiút, a meg­
hökkent fiút félretolva veszik meg az anyát.
(Magyarországi György barát a török rabságról)

Végvárak és végváriak: Eger és Esztergom

R ^ l Mutassák be a végváriak életének dicsőséges és kegyetlen oldalát!
L l ü Vessék össze a tanultakat a Balassi Bálint költészetében megismert
végvári élettel!
100
| r ]| Állapítsa meg, hogy a török hódítás mely
Ü L I következményeiről tudósít a kép (1.) és a
szöveges forrás! Magyarázza meg a tudósításban
megjelenő társadalmi és értékrendi különbségek
okait!
T
J
A N EPESED ESI V IS Z O N Y O K A két évszázadon át
dúló háborúk, a gyilkolás, a rabságba hurcolás és a nyo­
mukban járó járványok és éhínségek hatalm as em bervesz­
teséget okoztak. A Mátyás korabeli 3,5-4 m illió fő néhány
százezerrel csökkent. Hogy ez mekkora veszteség, azt akkor
látjuk igazán, ha tudjuk, hogy közben az európai népesség
átlag 50-60 százalékkal növekedett.
Korábban a történészek úgy vélték, a pusztulás folya­
matos volt. Napjainkban úgy ítélik meg, hogy a nagyobb
hadjáratok idején következett be, és a békésebb időkben
a népességszám lassú pótlódása figyelhető meg. A tizenöt
éves háború okozta az első jóvátehetetlen károkat, majd
az Erdély összeom lása körüli harcok (1658-16 64), végül az
elhúzódó felszabadító háború vágtak rendet a lakosság so­
raiban.
A népesség pusztulása elsősorban a hadak útjába eső
területen következett be, így egyes vidékek teljesen elnép­
telenedtek, m ásutt akár nőtt is a népesség. Ennek követ­
keztében a Duna m entét és az utakat kijelölő folyók kör­
nyezetét, s általában az alföldi területeket érték a nagyobb
károk (a m egm aradás lehetőségét itt csak a m ocsarak biz­
tosították).
„Tinódi Sebestyén minden rendbeli tudós olvasó jám bo­
6. roknak köszönetöt és Istenben való imádságot!
Ez jelönvaló könyvecskét szörzeni nem egyébért gondo­
lám, hanem hogy az hadakozó, bajvívó, várak-, várasok-rontó
és a várban szorult magyar vitézüknek lenne tanúság üdvös-
séges, tisztösségös megmaradásokra, az pogán ellenségnek
mi módon ellene állhassanak és hadakozzanak; m ert m int
illik lélök szerént az ördöggel, testtel és ez világgal karon­
ként az jó körösztyénnek hadakozni: ugyan ez világ szerént
és az pogán ellenséggel illik tusakodni, elleni állani, örök
életöt nyerni. (...] Én azt meggondolván, és látván ez szegin
Magyarországban, mely csuda veszödelmes hadak kezdőnek
lennie: ezöknek megírására, hogy ki lenne végemléközet, sen­
kit nem hallhatnék. Mindezöket meggondolván, és uraimnak,
barátimnak erre való intésöket gyakorta hallván: készörítte-
tém én magamat ez szegin eszömmel ezöknek gondviselésére
foglalnom, és ez egynéhány istóriát megírnom , öszveszed-
nöm és az községnek kiadnom, ki lenne az több krónikák
között végemléközet, kinek munkájába sokat fáradtam, fu-
tostam, tudakoztam, sokat es költöttem . Igazmondó jám bor
vitézöktül, kik ez dolgokba jelön voltának, érteköztem; sem
adományért, sem barátságért, sem félelem ért ham isat be nem
írtam - az mi keveset írtam , igazat írtam .” (Tinódi Lantos
Sebestyén: Krónika, 1554)

| n | Mondja el a forrás tartalmát a saját szavaival! Határozza

1550 1600 1650 1700 L C J meg, miért tartotta fontosnak munkáját Tinódi! Állapítsa
1500
Ország meg, milyen történetírói elveket vallott a szerző!
lakosságszám, millió fő “1
Anglia és Wales 2,60 3,20 4,40 5,60 5,40
népesség
Hollandia 0,95 1,25 1,50 1,90 1,90
Belgium 1,40 1,65 1,60 2,00 2,00
Németország 12,00 14,00 16,00 12,00 15,00
Franciaország 16,40 19,00 19,00 20,00 19,00
Itália 10,50 11,40 13,10 11,30 13,30
Spanyolország 6,80 7,40 8,10 7,10 7,50
Ausztria és
3,50 3,60 4,30 4,10 4,60
Csehország
Lengyelország 2,50 3,00 3,40 3,00 2,80

Néhány európai ország és terület lakosságszámának vál­

5.
tozása a X V I-X V II. században

Kiskomár
Elhurcolták vagy levágták 235 fő 7, Magyarország népességének alakulása
Elrabolt állatok 1901 darab

Pölöske I m i Mutassa be a magyar népesség alakulását és vesse ősz­

Elhurcolták vagy levágták 72 fő üli sze az európai fejlődés irányával (5. forrás)! Tárja fel az
Elrabolt állatok 169 darab eltérések okait!

Egervár
Elhurcolták vagy levágták 28 fő
Elrabolt állatok 19 darab

Lenti
Zala megyei községek egy békeév alatti pusztulása
Elhurcolták vagy levágták 197 fő
Elrabolt állatok 84 darab 8.
Szécssziget Nézze meg a térképen, milyen övezetben feküdt Zala
Elhurcolták vagy levágták 147 fő vármegye! Mit jelentett a békeév a vármegye életében?
Elrabolt állatok 450 darab Mely jelenség eredményeit látjuk az ábrán?

101
 ÉLET ÉS HALÁL A T Ö R Ö K H Á BO RÚ IC KORÁBAN
WT
A torok kon pusztulás mérteke
A korábbi népesség
döntő része ^
A korábbi népesség
Erőteljes török adóztatás
jelentős része 'V
A népesség és az etnikai összetétel
változása Magyarországon
„A beteget [...] délután 3 vagy 4 óra tájban [...] rosz-
11..
szullét és könnyű rázóhideg szállotta meg [...]. Alig egy
óra múlva hőség váltotta fel azt, mely a következő napokban
és éjjeleken is megszállva tartotta a megtámadottakat. Minden
megvizsgált beteg leginkább fejfájásról panaszkodott, s kezével
a szegycsont alá mutatott. [ ... ] Valamennyinél egy ellenálló ke­
ménység volt e helyen észlelhető, melynek az ujjakkal való nyo­
más alatt a betegek élénk felkiáltásokkal árulták el a legheve­
sebb fájdalmat. Olthatatlan szomj gyötörte őket kezdettől fogva
[...]. A következő vagy legkésőbb 3. napon delíriumok léptek
fel, melyekben az volt a figyelemre méltó, hogy az összefüggés
nélküli beszédek tárgyát életpályájuk képezte: jogászok porok­
ról fecsegtek, fuvarosok kocsikról, boltosok árukról, kocsmáro-
sok rom lott borról és kéjnőkről; csatáról, táborokról, hadicik­
kekről.” (Jordanus tábori orvos a morbus hungaricusról)
A háború mely következményére utal a forrás?
0 re a virágzó városokból végvárak lettek (Esztergom , Buda,
A z elpusztult
Párkány Milyen hadi események köthe­
tők a településhez?
102
i- Э
Magyarok
сиз Románok
cm Németek
ВП Horvátok
tm Szerbek
Szlovákok
c m Ruszinok
c m Lengyelek
Csehek
Vendek
Lakati?
Ál
a nemzetiségek
aránya а XV. szá­
zadban: -2 0 %
a magyarság a r á n y a « H |
[а XV. században: - 8 0 % ш а XVII. sz. vég*
Щ
,a XV II..szövegén-6 0 -7 0 % ; -3 0 -4 0 % J
Mutassa be a népesedési változások területi vonatkozásait, s elemezze ezek
okait! Hogyan változott az etnikai összetétel?
Mivel az előbbiekben em lített területeket főként a ma­
gyarság lakta, a veszteségek is elsősorban a magyar népes­
séget érték, míg a hegyekben élő szlovákokat, ruszinokat,
rom ánokat kevésbé. Két évszázad alatt az elnéptelenedett
területekre bevándorlók is érkeztek, így Erdélybe románok,
a délvidékre szerbek. M indez összességében a magyarság
arányának csökkenéséhez és az etnikai határok m egválto­
zásához vezetett.
Pontos arányokat-a lélekszámhoz hasonlóan-nem lehet meg­
állapítani, de a Mátyás kori 80 százalékról a XVIII. század elejére
10-20 százalékkal csökkenhetett a magyarok aránya. Ugyanakkor
a korszakban az etnikai, nemzetiségi kötődésnél még erősebbek
voltak a társadalmi és a vallási hovatartozás szálai.
A TELEPÜ LÉSEK ÉS A TÁJ A népességgel együtt a
települések is elpusztultak. A végvári vonalon és attól dél­
Veszprém stb.), ahol a tem plom okat katonai létesítm énnyé
(pl. lőszerraktár) alakították. E települések korábbi lakossá­
ga teljesen eltűnt.
A településszerkezet a népességhez hasonlóan a nagy
háborúk alatt sem m isült meg. Különösen a tizenöt éves há­
ború okozott jóvátehetetlen károkat. A török dúlta területe­
ken eltűnt az Árpád-korban kialakult aprófalvas szerkezet.
A Délvidéken a lakossággal együtt nyom talanul veszett el
évszázadok m unkájának gyüm ölcse. Az Alföld középső te­
rületein a lakosság betelepült a nagyobb m ezővárosokba
(Szeged, Kecskem ét, Debrecen stb.), am elyek nagyobb vé­
delm et biztosítottak a portyákkal szemben.
Ahol a települések eltűntek, ott felhagytak a földm űve­
léssel is. A szántók helyét legelők, de sok esetben az ingo-
vány vagy a futóhomok foglalták el. Az egykori erdők nem
települtek újjá, sőt a hadak kiirtották az Alföld m aradék er­
dőségeit is.
J
r

Az épített környezet azonban nem csak pusztult. A királyi

Magyarország és Erdély területén az erődítm ények mellett
templomok, kastélyok és polgárházak épültek. A m agyar
építészet a kora újkorban is az európai korszakokat követte,
így а XVI. században tovább terjedt a reneszánsz, majd a
XVII. században a barokk vált uralkodóvá.

A KORSZAK GAZDASÁGA M agyarországot a nagy

földrajzi felfedezések nyomán kialakult árrobbanás kedve­
zően érintette, mivel felértékelődött a kivitt m ezőgazdasági
term ékeink csereértéke (a m ezőgazdasági cikkek ára többet
nőtt, mint az iparcikkeké). így a korábban is pozitív külke­
reskedelmi mérleg még kedvezőbbé vált. A m ezőgazdasági
kivitel pótolta a nem esfém bányászat csökkenését.
M agyarország а XVI. században közvetlen nyugati és
északi szomszédaival kereskedett (Csehország, Ausztria,
Bajorország, Észak-ltália és Lengyelország). A korabeli köz­
lekedési feltételek nem tették lehetővé Nyugat-Európával
az árucserét.
Kedvezően hatotta m agyar élelmiszerexportra a nyugati
szom szédságban bekövetkező népességnövekedés. A köz­ Hogyan alakult át a településszerkezet? Vesse össze a
lekedési nehézségek miatt a legjelentősebb kiviteli term é­ térképet a leckében található képekkel! Keressen a tör­
künk a lábon kihajtható szarvasmarha lett. A korszak siker­ ténelmi atlaszban hasonló témájú térképeket!
ágazata a marhatenyésztés. A m agyar szürke ridegtartását ~ I ----------- - ’ ■ ~ ’
a háború sem akadályozta, m ert a közeledő ellenség elől
másik legelőre lehetett hajtani a jószágot. Sőt a szántóföldi
művelés visszaszorulása növelte a legelőterületek nagysá­
gát. A m arhakereskedelem а XVI. század m ásodik felében
élte virágkorát (évi közel 200 000 m arha). А XVII. század há­
borúi és a „kis jégkorszak" a felvevőpiacot jelentő területe­
ken a népesség jelentős csökkenéséhez vezettek, így a kivi­
tel m ennyisége csökkent.

A marhakereskedelem fontos összekötő kapocs volt a külön­

böző országrészek között. Az állatokat a Duna-Tisza köze és a
Tiszántúl pusztáin hizlalták, innen a marhakereskedők (tőzsérek)
a hajdúkkal hajtatták a piacok felé. Itt a kereskedést már a magyar
nagybirtokosok bonyolították. A virágzó árucseréből a vámok ré­
vén a két szemben álló nagyhatalom (az Oszmán és a Habsburg
Birodalom) is kivette a részét.

Az iparban nem volt a m arhatenyésztéshez foghatóan

sikeres ágazat, am ely hasznot húzott volna a háborúból. A
hódoltságban és a várvonalon a városokkal együtt az ipar

„ [...] amint az em lített marhákkal

13. Szene mezőváros közlegelőihez ér­
keztünk, ahol a mezővárosiak barmaikat
nyilvánosan etetni és legeltetni szokták,
az em lített Szene mezőváros jelenlegi
Ludwyk nevű gazdatisztje, a mondott köz­
legelőről em lített marháink közül egyet
ismeretlen okból elhajtott, és úgy enged­
te el, hogy minket pénzbírsággal sújtott.”
(Marhakereskedők panasza, 1576)

Magyar szürkéket hajtanak

nyugat felé

Kövesse nyomon a marhaexport út­

vonalát!
— .

103
ÉLET ÉS H A LÁ L A T Ö R Ö K H Á BO R Ú K KORÁBAN

is m egszű n t. A m u n kae rő , a piac hiánya és a h áb o rú kö ve tke z­

[ezer forint] té b e n m ásu tt sem nyílt le h e tő sé g m a n u fa k tú rá k ala p ítá sára .
302,0
Ezáltal a c é h e s szin ten m ű kö d ő m a g ya r k é zm ű ip a r e lm a ra d t a
fejlő d é sb e n .
97,2
A marhakereskedelemben felhalmozódó jövedelmeket sem forgat­
ták vissza a kockázatos termelésbe. Az utódok számára ezeket a vagyo­
20 nokat csak földben vagy ékszerekben lehetett átmenteni. így a főurak
újabb földeket vásároltak, és növelték kincseiket. (Ez az ötvöscéhek
■Ф számára volt jó lehetőség.) A tőzsérek is földet próbáltak vásárolni, en­
■E
•Ф nek révén a nemesség soraiba emelkedni, mint tették a Thökölyek is.
E
'? 10 A Garam mend bányászat külföldi tőkével (Fuggerek) folyama­
tosan fejlődött, de a nemesfém helyett a réz vált a meghatározóvá.
A Fuggerek oldalán magyar vállalkozók is megerősödtek, például a
Thurzók, akik vagyonukat szintén földbe mentették, és a magyar arisz­
CL tokrácia soraiba emelkedtek.

„[...] Ezt Tinagyságtok elgondolván és minekünk megírván,

17. j A kivitel és a behozatal Magyarországon
I p ] | Milyen az összetétele a kivitelnek és a behozatal-
IJ-J nak? Milyen a kettő mérlege? Milyen kiviteli cikke­
ink voltak még a lábon hajtott marha mellett?
~ r ~ ------------------------------------------------------------------------
18.
ím mi azt elfogadjuk a mi hitünkre, tisztességünkre és ember­
ségünkre, hogy az sokadalmakra és vásárokra ide Rakatra [Párkány,
Esztergom mellett] mind hódolt és hódolatlanok bízvást jöhetnek
és mehetnek, senkitől semmi hántások nem lészen, sem útjukban,
sem az vásárhelyen (...) akárhonnét jöjjenek, [...] és áruljanak,
vegyenek, az m int sokadalmakban szoktak.” (Szokoli Merni eszter­
gom i szandzsákbég levele Pálffy Miklós kom árom i főkapitányhoz,
1589)

I n I Mihez járul hozzá a török parancsnok? Miért tudott meg-

L'U egyezni e kérdésben a török és a magyar vezetés? Mennyiben
árnyalja a levél a török uralomról alkotott képet?

Elemezze a magyar gazdaság területi vonatkozásait! Flogyan befolyásolták a háborúk a gazdaság helyzetének alakulását?

104
 A RÁKÓCZbSZABADSÁGHARC

RÁKÓCZI FERENC GYERMEKKORA II. Rákóczi Ferenc

(1676-1735) ősei között a magyar főnemesség legjelentősebb
családjait és számos fejedelmet találunk. Az apai ág a kelet-ma­
gyarországi főnemesi családokat (Báthoryak), az anyai ág a nyu­
gat-magyarországi családokat (Zrínyiek, Frangepánok) jelentette.
Miután édesapja, I. Rákóczi Ferenc korán elhunyt, Zrínyi Ilona
házasságot kötött Thököly Imrével (1682). Nevelőapja mellett
gyermekként részt vett a kuruc hadjáratokban. Édesanyja mellett
volt, amikor a császáriak hosszan ostromolták Munkácsot. A vár
feladása után elszakították a családjától. Egy csehországi jezsuita
kolostorban nevelkedett, majd ifjúként térhetett vissza országrész­
nyi birtokaira.

AZ ÖSSZEESKÜVÉS Az ifjú Rákóczi a Tokaj-Hegyalján

(amely Rákóczi-birtok volt) kitörő kuruc felkelés elől (1697)
még Bécsbe m enekült, nehogy az udvar előtt gyanúba ke­
veredjék. Miután leverték a pórnép lázadását, hazatért.
Birtokos szom szédja, Bercsényi Miklós felvidéki főnem es
döbbentette rá a m agyarországi Habsburg-uralom visszás­
ságaira, és arra, hogy családi hagyom ányai miatt mit vár el
tőle a nem esség és az ország.
Bercsényivel szervezkedésbe kezdtek. Bár a lakosság jó
része elégedetlen volt az uralkodóval, az ország erejét elég­
telennek ítélték egy felkeléshez. Rákóczi a H absburgok
régi ellenségéhez, XIV. Lajoshoz fordult, leveleit
azonban elfogták, s emiatt letartóztatták őt.
Bécsújhely börtönéből (ahol nagybátyja,
Zrínyi Péter is raboskodott) kalandos mó
dón m enekült el a lengyelországi Bre-
zánba.
A z itjú Rákóczi Ferenc. A magyar
főnemességből csak neki és az
Esterházyaknak volt birodalmi her­
cegi rangja. Első gyermekének Lipót
császár volt a keresztapja
A SZABADSÁGHARC KITÖ RÉSE A m agyarországi
Habsburg-ellenes mozgalom lehetőségét a spanyol örökö­
södési háború terem tette meg, mivel az országból kivon­
ták a császári hadsereg jelentős részét. Em iatt fogadta el
Rákóczi a Brezánba érkező Tisza vidéki felkelők felkérését,
hazatért és a Habsburg-ellenes felkelés élére állt,
Rákóczi tisztában volt azzal, hogy m ozgalm a, am elynek
célja a Habsburgoktól független Magyarország m egterem ­
tése volt, csak akkor lehet eredm ényes, ha egy táborban
tudja tartani a nemességet és a jobbágyságot. Néphez inté­
zett kiáltványaival sikerült m egfékezni a parasztok túlkapá­
sait, és a nem ességet m eggyőzni, hogy nem parasztfelkelés
élére állt. A katonának álló jobbágyoknak hajdúszabad­
ságot ígért, s a mozgalom zászlajára tűzte a rendi sérelmek
orvoslását. A nem esség csatlakozását követően a kuruc ha­
dak a nagyobb várak kivételével elfoglalták a Felvidéket és
a Tiszántúlt.
A Rákóczi-szabadságharc kitörésének okai. A török há­
borúk lezárulta után a magyar társadalom szinte m in­
den rétegének voltak sérelmei, amelyeket a Habsburgok
okoztak
Пт"| Vegye számba a külső és belső tényezőket! Vitassák
ÜLI meg, mely tényezők szerepe volt a döntő!
„Eközben a magyar népet tűrhetetlen
3.
követelésekkel és adónövelésekkel
nyomorgatták. Elrendelték, hogy a várm e­
gyék állítsanak tizenkétezer embert, akiket
I majd Olaszországba és a császárságba kül­
denek. Az ország bővelkedik sóban, mégis
I a rá kivetett vámok következtében annyira
megnövekedett a só ára, hogy a szegény
nép kénytelen volt kenyerét só nélkül enni.
E sok szenvedéshez járu lt a hivatalokban és
az adókivetéseknél elkövetett rengeteg visz-
szaélés és mindenfajta csalás [...]. Munkácsi
hercegségem jobbágyai is ezek között [bujdo­
sók] voltak. Ez év kora tavaszán először elküldték
hozzám, Lengyelországba egy Bige László nevű em ­
bert. [...] Előadták nekem a nép végső nyomorát, a kétség-
beesést, mely arra sürgeti őket, hogy fegyvert fogjanak, ha
állapotukat megszánom és bármiféle segítséget ígérek nekik.
Hogy csak kisszámú császári csapat tartózkodik az országban
a helyőrségek kivételével; hogy [...] könnyű lenne fegyverfo­
gásra bírni a lakosságot; hogy a nemesség kétségkívül csat­
lakozna a vármegyék állította csapatokhoz, amelyek ez idő
szerint szétszóródtak az egész országban, m ert erőszakkal
besorozták őket, és el kellett hagyniuk hazájukat és tűzhe­
lyeiket; hogy mind ennek következtében siettetni kell a se­
gély reményét, m ert különben azok, akik alkalmasak a fegy­
verforgatásra, kénytelenek lennének elhagyni az országot.”
(II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok, 1717)
Foglalja vázlatpontokba, miként látta az ország helyzetét
Rákóczi! Állapítsa meg, mely kül- és belpolitikai tényezők
hatására vállalta a mozgalom vezetését! Ftatározza meg, kik in­
dították el a mozgalmat! Magyarázza meg, milyen problémá­
kat jelentett ez Rákóczi számára!
~1
105
 A RA KO CZUSZABAD SAG H ARC
a mozgalom sikere
Egyensúly a Rákóczi-szabadságharcban részt vevő tár­
sadalm i csoportok között
„Mivel mi sem avégre fogtunk fegyvert, hogy a föl­
desurak jussát s szabadságát bontogassuk, sőt valamint
mások, úgy a földesurak ju ssát is hellyre állítsuk, melly okra
nizve, hogy tellyességgel urok szolgálattyául felszabadítsuk,
mind a Nemes Ország törvényének, mind pedig a földesurak
jussának ellenére vagyon, mind azon által a még hadban szol­
gálnak, kiadott pátensünk tenora [tartalma] szerint az olly
hadban m entek cselédgyek [családjuk] urok szolgálattyára
nem compelláitatnak [hajttatnak].” (Rákóczi válasza kérvé­
nyező katonáinak, 1704)
Г т П Mit kérvényezhettek a katonák Rákóczitól? Állapítsa meg
U l l a forrás és az ábra (4.) alapján, mely okok vitték a pa­
rasztságot a felkelés zászlói alá! Magyarázza meg, miért nem
engedhetett mindenben Rákóczi a paraszti követeléseknek!
„Károlyi Kism arton várában szállt meg és [. . . ] szétszór­
ta az alsó-magyarországi csapatokat, részint a horvát
határra, részint a rácok ellen. Mindenben a Thököly-pártiak
tanácsait követte, ezek pedig inkább rablók voltak, m int tisz­
tek. E tábornok elhanyagolta a strázsákat [őröket] és a katonai
fegyelmet, idejét dorbézolással töltötte, s ezzel támadásra bá­
torította a Lajta m ellett fekvő kisvárosok ném et csapatait. A
császár kis seregének parancsnokságát gróf Heister Siegbert
tábornagyra bízta, aki kémeitől megtudta Károlyi helyzetét
és magaviseletét, és elhatározta, hogy kétezer lovassal meg­
támadja őt kismartoni hadállásában. Ez fallal kerített kis vá­
ros, melyben Károlyinak szépszámú gyalogsága volt. Heister
tábornok vállalkozása mégis sikerült, m ert a borba és dor­
bézolásba m erült lovasságot zavarba ejtette a ném etek jövete­
lének legelső híre, rendetlenség keletkezett köztük, s Károlyi
kegyencei és cinkosai a vidék csapatait árulással vádolták s
könnyűszerrel bírták a tábornokot m enekülésre. Rendkívüli
gyorsaságot fejtettek ki a vidék átszelésében, nagy nádköte-
gek segítségével keltek át a folyókon s a Dunán, Földvárnál
[Dunaföldvár], kis csónakokon. így menekültek, holott sen­
ki sem üldözte őket. Az ellenséget felbátorította ez a várat­
lan siker, Károlyi menekülése után előnyomult, és a parancs
és vezér nélkül hátrahagyott hadakat könnyűszerrel lehetett
megadásra bírni. [ ...] .” (II. Rákóczi Ferenc em lékirataiból)
I n l A kuruc hadsereg mely gyengeségeiről és mely erényei­
ü l ] ről ír Rákóczi? Magyarázza meg, hogy a problémák átlá­
tása ellenére miért nem sikerült számottevő eredményt elérni
ezekben a kérdésekben!
Rákóczi a jobbágyság megnyerése érdekében a csatlakozó job­
bágyoknak (és közvetlen családtagjaiknak) hajdúszabadságot ígért
(vetési pátens, 1703). Ugyanakkor fellépett a nemesi udvarházak­
ra törő felkelők ellen (gyulai pátens, 1703), hiszen a szabadságharc
sikere múlott azon, hogy a jobbágyság és a nemesség is csatlakoz­
zon a mozgalomhoz. Az egyensúly fenntartása nem volt könnyű, s
Rákóczinak mindvégig figyelnie kellett erre.
Problémát okoztak a felekezeti ellentétek is. A katolikus feje­
delem sikerrel szabott határt kálvinista katonái kilengéseinek, sa
felekezeti ellentéteket háttérbe tudta szorítani.
A korszakban az etnikai ellentétek még nem voltak jellemző­
ek. A magyarországi népek jelentős része felsorakozott a kuruc
mozgalom mögött. A szerbek (rácok) azonban szembefordultak
Rákóczival. Ennek azonban nem etnikai, hanem politikai okai
voltak. I. Lipót mintegy százezer szerbet telepített le a török ha­
tár mentén, az újonnan szervezett Határőrvidéken. Itt a nemesek
nem kapták vissza birtokaikat, nem alakultak újjá a vármegyék. A
terület az Udvari Haditanács irányítása alatt állt, s a szerbek kato­
nai szolgálataik fejében nem kerültek jobbágyi függésbe. Ezt a ma­
gyar nemesség sérelmezte, így a szerbek a magyar mozgalommal
szemben a kiváltságaikat féltették és védték.
A K U RU C H A D SEREG A kuruc hadsereg gyorsan
m egszerveződött. (Létszám a 1705 és 1708 között 75 000
fő körül m ozgott.) A haderő m agját a török kor háborúiban
edződött egykori kurucok adták. Ennek m egfelelően a se­
reg ellenállhatatlan volt a portyákban, a rajtaütésekben.
Kevésbé volt alkalm as összehangolt fegyelm et kívánó na­
gyobb csaták m egvívására; ezeket a kurucok rendszerint el­
veszítették (pl. Nagyszom bat, 1704; Zsibó, 1705). A magyar
katonaság harcértéke - ahogyan a töröké is - kisebb volt,
mint a reguláris császári seregé. Rákóczi a fegyelem fokozá­
sával, tisztképzéssel, a felszerelés fejlesztésével igyekezett
javítani a helyzeten, alapvető változást azonban nem tudott
elérni.
császári hadsereg kuruc hadsereg
kezdeményezés zetlenség
| 7, j A kuruc és a császári hadsereg közti különbségek
i
A szabadságharc szinte teljes időszakában szám beli fö­
lényben lévő kuruc hadak ellenőrizték az ország jelentős
részét, azonban a várakba szorult császáriak szinte szaba­
don átcsoportosíthatták erőiket. így Erdély és a Dunántúl
többször is gazdát cserélt, és a nagyobb várak zöm e mind­
végig császári kézen maradt.
A szabadságharc sorsa azonban alapvetően a nyugati
hadszíntéren dőlt el. A franciák kezdeti előretörését az
osztrák és angol haderő Höchstadtnél m egállította (1704),
de a császári erők még ezután is le voltak kötve nyugaton. A
franciák m alplaquet-i vereségét (1709) követően azonban
növelték M agyarországon a császári erők létszám át, ezáltal
katonailag m egpecsételődött a felkelés sorsa.
J
 Kurucok által elfoglalt területek -Le n g y e l k ir .
M indvégig császári kézen lévő területek-
HMi <17^
■ 1703 nyaráig I KSH
С2Э 1703 nyár végéig , • Brezán
c m 1703 végéig Rákóczi Ferenc ^
d l 1704 végéig V Trencséi
hazatérése -'1 7 0 3 tavasza
d 1705 végéig
. . L ip ó tvá r
i— ~— -N agyszom bat» é *

A kuruc előretörés
időszaka (1703-1705)

iolozsvái larosví

Kövesse nyomon a
0 hadmozdulatokat! Hol
voltak nagyobb csaták és vár­
ostromok? Melyik fél győ­ ' szerbek
zött ezekben? Mely ténye­
zők tették lehetővé a csá­ Kuruc
Béketárgyalások
száriak számára, hogy egyes
Fejedelm i pátens
területek mindvégig a ke­ TÖ RÖ K BIRODALOM
zükben maradjanak? Kuruc o rs z á g g y ű lé s ^

KURUC ORSZÁGGYŰLÉSEK A magyarországi kuruc

rendek először Szécsényben tartottak országgyűlést (1705).
Miután a béketárgyalások nem vezettek eredményre, ki kellett
alakítani a felkelés szervezeti kereteit. A lengyel példát követve
rendi szövetséget (konföderációt) kötöttek, s vezérlő fejede­
lemmé választották Rákóczit.

A fejedelem támogatására és ellenőrzésére szenátust választottak.

Felállították a kancelláriát, melyet Ráday Pál irányított. Létrehozták
a Gazdasági Tanácsot, amelynek fő feladata a hadsereg ellátásának
biztosítása volt. A fegyverhiány enyhítése érdekében összehangolták
a fegyvergyártást. A legnagyobb gondot a pénzszűke okozta, melyet
nem tudtak megoldani. Mivel adót nem vetettek ki, a kibocsátott ér­
mék (libertások) jórészt rézből készültek, így az értékük csekély volt.

A szabadságharc egyre súlyosabb anyagi gondokkal küz­

dött, ugyanakkor a nemesség egy része megegyezésre töreke­
dett, és sérelmezte a vitézlő rend előretörését.
Az ónodi országgyűlésen (1707) Rákóczi a nehézségeket a
dinasztia trónfosztásával akarta megoldani. E lépéstől remél­
te, hogy XIV. Lajos hivatalosan is elismeri őt és a kurucokat
szövetségesének. A trónfosztás annyit elért, hogy a Lipótnál
kompromisszumkészebb I. Józseffel (1705-1711) megsza­
kadtak a tárgyalások. XIV, Lajos azonban a hadi helyzet rom­
lása miatt nemhogy elismerte a fejedelmet, de még pénzse­
gélyei folyósítását is beszüntette. A pénzügyi helyzet javí­
tása érdekében az ónodi országgyűlés adót szavazott meg,
amelynek megfizetését a nemességnek is vállalnia kellett.

A határozatok nem mentek át könnyen. A Turóc megyei követek

ellenvéleményüknek adtak hangot, mire az országgyűlés színhelyét
jelentő sátorban a kuruc tisztek felkoncolták őket. Az országgyűlés a
véres események hatására megszavazta a trónfosztást és az adókive­
tést.

„Eb ura fakó, m aji napságtul fogvást Joseph nem kirá­
9. lyunk [...], az ország pedig mondassák interregnum nak
mind addig, meglen más országgyűlés alatt királyt nem vá­
lasztunk.” (Az ónodi országgyűlés határozata, 1707)
Libertások. Nevüket a Rákóczi zászlaján és pénzein is
szereplő jelmondat (Cum Deo pro Patria et Libertate!
- Istennel a hazáért és a szabadságért!) után kapták.
Készültek aranyból és ezüstből is, de a zömüket rézből
verték, így értéküket hamar elvesztették

Mi lett az ország államformája a trónfosztás után? Mi határozta meg ebben az időszakban a pénz értékét?

T T
107
A RÁ K Ó CZRSZA BA D SÁ G H A RC

C sászári ellenőrzési) .területei LENG YEL KIR. Kurucok által birtokolt terüleH
M indvégig zászlóletételkor (1711)
1708 vegétől
1709 végétől K é s m á rk .
1710 vé gé től.1 ^ 1709,,»
A zá szló le té te li Rákóczi
em igrációja

iolozsvár fvlarosv;
A kuruc területvesz­
iolesd
; 1708 tés időszaka (1705-
1711)

Kövesse nyomon a
Kuruc
hadi eseményeket!
TÖ RÖ K BIR OD ALOM Веке Értékelje az 1710-re kiala­
Kuruc országgyűlés kult hadi helyzetet!

Trencsénnél a kuruc főerők vereséget szenvedtek a lét­

számra jóval kisebb császári seregtől (1708). A vereség sú­
lyosságát növeli az, hogy a kuruc erők jelentős része szét­
széledt, és nem is harcolt tovább a vesztésre álló ügyért. A
fejedelem a sárospataki országgyűlésen (1708) a hajdúsza­
badság ígéretének m egerősítésével próbálta a jobbágysá­
got m ozgósítani, nem sok sikerrel.

A SZATMÁRI BÉKE A császári hadsereg létszám a nőtt, a

kuruc hadseregé apadt. Rom hánynál újabb vereséget szen­
vedtek a kurucok, és elesett Érsekújvár is (1710). A felkelés a
kiindulási pontjára, Északkelet-M agyarországra szorult visz-
sza. Az ország kim erült, pestisjárvány tört ki, egyre keveseb­
ben kívánták a háború folytatását.

Rákóczi még külső támogatásban bízott. 1707-ben Varsóban

szerződést kötött I. Péter cárral, de tényleges segítséget nem ka­
13, Kuruc-labanc összecsapás (ismeretlen festő műve) pott, hiszen a kuruc mozgalmat a cár csak a svédek ellen kívánta
felhasználni. A cár azért kezdett újabb tárgyalásokba, hogy a feje­
0 Mennyiben felel meg a kuruc hadseregről alkotott kép­ delem segítségével elkerülje a török támadást. Nem állt érdeké­
nek az ábrázolt jelenet? ben, hogy a Habsburgok is ellenségei legyenek a svédekkel hábo­
rúzó Oroszországnak.

Rákóczi lengyelországi tartózkodása lehetőséget terem­

II. Rákóczi Ferenc.
M ányoki Ádám fest­
ménye az emigráció
kezdeti időszakában
készült
tett a fejedelem helyettese, Károlyi Sándor szám ára, hogy
kezébe vegye a császáriakkal folyó tárgyalások irányítását és
m egegyezésre törekedjen. Az udvar és a kurucok 1704 óta
m ár többször tárgyaltak a fegyverszünetről, de egyik fél sem
volt hajlandó engedni.
I. József és Savoyai Jenő a tartós rendezés érdekében
engedm ényekre is hajlandónak mutatkozott. Ezért Pálffy
János szem élyében egy császárhű (labanc) főurat nevez­
tek ki a császári haderő élére és a tárgyalások újbóli meg­
indítására. Hosszú tárgyalássorozat következett, m elyben a
Károlyinak adott kegyelem től eljutottak a közkegyelemig és
a rendi jogo k visszaállításáig.
A szatmári béke (a Károlyiak nagykárolyi kastélyában
írták alá) a katonai vereség ellenére a kezdeti kuruc köve­
telések közül jó néhányat teljesített. A császár ígéretet tett
a rendi jogok és a szabad vallásgyakorlat biztosítására,
m egszüntették az Újszerzem ényi Bizottságot. A rendeknek
azonban bele kellett nyugodniuk, hogy Magyarországon a

108
H absburgok uralkodnak (nem állították vissza a szabad ki­
rályválasztást és az ellenállási záradékot sem).
A kuruc szabadságharc lehetővé tette, hogy Magyarország
elkerülje a csehek fehérhegyi csata utáni sorsát. Fennm aradta
rendi dualizmus. Nem véletlen, hogy a majtényi síkon a meg­
maradt kuruc hadak zeneszó mellett tették le zászlóikat (1711).
A kurucok ellen folytatódó háború nehézségeit eltúlozva (pes­
tisjárvány, kemény tél) Pálffynak el kellett fogadtatnia az udvarral a
jelentős engedményeket. Eközben Károlyi egyrészt Rákóczit igyeke­
zett a békének megnyerni, másrészt vissza kellett tartania a reményt
vesztett tiszteket, hogy ne egyénenként - sokkal rosszabb feltéte­
lekkel - mentsék családjukat és vagyonukat. így előnyös feltételeket
tudott kiharcolni mind az egyének, mind az ország számára. Károlyi a
szatmári gyűlésen elfogadtatta a kialkudott feltételeket.
A szatmári béke megítélése többször változott a magyar
közgondolkodásban, és ma is eltérő megítélések léteznek. A
Habsburg-dinasztiával a későbbiekben is harcban álló országban az
egyezséget károsnak ítélték, Károlyi Sándort árulónak tekintették.
Később voltak, akik elfogadták a kompromisszum értékeit, de ki­
emelték, hogy csak az uralkodó rétegeknek biztosított lehetőséget
a kibontakozásra. Ma a szatmári békét reális megegyezésnek tart­
juk. A török elleni hosszú felszabadító háború és a nyolcévi kuruc
szabadságharc emberi és anyagi veszteségei után az ország a bi­
rodalom keretein belül, de jelentős önállóságot élvezve foghatott
neki az újjáépítésnek.
„ [...] Amikor egyedül maradtunk Pálffyval, biztosított a
16. császár jóakaratáról, és arra buzdított, írjak e fejedelem ­
nek egy hódoló levelet, és ha ezt megteszem, biztosíthat róla,
hogy a császár a nem zetnek éppúgy, m int az erdélyieknek
megadja törvényeken alapuló minden szabadságát és általá­
nos bocsánatot mindazoknak, akik még fegyverben vannak.
Ami pedig az én személyemet illet, nincsen olyan becsület,
méltóság, kedvezés és vagyon, amelyet ne rem élhetnék, az
erdélyi fejedelemség [fejedelmi cím j kivételével. [...] Mert
ha ezt elmulasztom, [...] ez ürügyül szolgálhat arra, hogy el­
törölje minden törvényünket, m int ahogyan Csehországban
tették a prágai [fehérhegyi] csata után.” (Részlet Rákóczi
Ferenc francia nyelven írt emlékiratából. Rákóczi 1711 j a ­
nuárjában találkozott Pálffy János császári fővezérrel a vajai
kastélyban)
I n l Milyen helyzetben voltak a kurucok a találkozó időpont-
U Ü jában? Mit kért Pálffy Rákóczitól? Milyen két csoport­
ra oszthatók Pálffy ígéretei? Mit nem ígért meg Rákóczinak?
Vitassák meg, helyesen tette-e Rákóczi, hogy nem fogadta el
Pálffy ajánlatát!

EMIGRÁCIÓBAN Rákóczi nem kért kegyelmet, így elvesztette

hatalmas birtokait. A mellette kitartó kis csoporttal Franciaországba
távozott. Be kellett látnia azonban, hogy Franciaország nem
akar háborút. A kirobbanó osztrák-török háború (1716) hírére
Törökországba utazott, de mire odaért, már megszületett a béke
(1718). A Porta a Márvány-tenger menti Rodostóban (Isztambultól
kb. 120 kilométerre nyugatra) jelölte ki az emigránsok lakhelyét.
Életükről Mikes Kelemen leveleiből kaphatunk híradást. Rákóczi
1735-ben hunyt el. Flamvait а XX. század elején (1906) hazahozták,
és a kassai dóm altemplomában helyezték el.

„Először, k i em lített jeles Rákóczi Ferenc életének és

15. Rákóczi-címeres zászló. E zek a zászlók eltűntek, a béke
összes, Magyarországon s a hozzá csatolt részeken, va­
azonban biztosította Magyarország különállását a biro­
lamint bárhol egyebütt található ingó és ingatlan javainak [... ]
dalmon belül
kegyelmet adunk.
Másodszor. Valamennyi - mind felsőbb, mind alsóbb rendű
és rangú, akár polgári, akár katonai rendben levő - Rákóczi-
követónek, magyaroknak s mindhárom erdélyi nemzetbelinek
egyaránt, [...] ugyancsak megbocsátó kegyelmet adunk jósá­
gosán.
Harmadszor. A vallás ügyében érvényben hagyjuk az ország
elfogadott törvényeit, ugyanúgy a vallás gyakorlását is ugyan­
azon törvények, valamint az ország határozatai és törvénycikkei
szerint kegyesen engedélyezzük, az ezzel járó törvényes ked­
vezményekkel együtt, mind Magyarországon, mind Erdélyben;
senki elől sem zárjuk el az útját annak, hogy nálunk és a királyi
felségnél, avagy az országgyűlés színe előtt sérelmeinek előadá­
sa céljából megjelenhessék. [...]
Kilencedszer. Amellett, hogy Magyarország és Erdély jogait, ki­
váltságait és szabadságjogait szentül és sértetlenül megtartjuk,
[...].
Tizedszer. Sértetlenül megmarad a lehetőség nemcsak arra,
hogy az elkövetkező országgyűlésen az egyéb sérelmeket előad­
hassák, hanem annak a lehetősége is, hogy mindarra, ami tény­
legesen a nemzet üdvét és becsületét szolgálja, szabad kívánság
formájában, kellő tisztelettel és törvényes úton, a királyi kegyes
jóváhagyását is megkérhessék." (A szatmári békéből, 1711)
A majtényi zászlóletétel. A kurucok zászlóikat a földbe
szúrták a megadás jeleként, de a fegyvereiket megtart­
Állapítsa meg, mely kérdésekben engedett a dinasztia! hatták

0
Mely sérelmeket nem orvosolták? Magyarázza meg,
mely érdekek vezették Károlyit, és melyek az udvart a meg­ Mennyiben felel meg a kuruc hadseregről alkotott kép­
egyezés létrehozásában! nek az ábrázolt jelenet?

109
 1 ÖSSZEGEZÉS

ER Ő V ISZ O N Y O K А XIV. század végétől a magyarság

folytonos harcra kényszerült országa védelm ében az elő­
renyom uló törökkel szem ben. Nem zedékek követték egy­
mást, és a magyar rendi állam egyre nehezebben vette
fel a küzdelm et a despotikus, hódításra berendezkedett
Oszmán Birodalommal. M átyás korára m ár a határainkon
folyt a védekezés.
A döntő, s egyben tragikus változás azonban ezután sza­
kadt eleinkre: I. Szelim elfoglalta a Közel-Keletet, s az erővi­
szonyok végletesen megváltoztak a kárunkra. A problémát
csak fokozta a rendi korm ányzás csődje, a ráterm ett uralko­
dók hiánya.
A kortársak szám ára az erőeltolódást (hogy a m agyar ki­
rályság m ár nem képes egym aga tartani a frontot a déli ha­
táron) a m ohácsi vész (1526) és a kettős királyválasztáshoz
vezető esem ények jelezték. S a következő évtizedekben a
m agyar vezető réteg törökös és Habsburg-párti része küz­
dött egym ással az ország egyesítéséért. Ám kiderült, hogy
nincs m egoldás, a Habsburg és az Oszm án Birodalom nem
bírja egym ást kiszorítani M agyarországról. A két nagyhata­
lom erőviszonyai valahol M agyarország területén kiegyenlí­
tődtek. Az ország másfél évszázadra ketté-, majd háromfelé
szakadt.
A helyzetet a drinápolyi béke (1568) szentesítette. Az
erőegyensúly egyelőre az oszm ánoknak kedvezett, hiszen a
H absburgok közép-európai birodalm a még csak kialakuló­
ban volt. A lassú erőeltolódás azonban m egindult, a török
ereje változatlan m aradt, míg a Habsburgoké növekedett.
Az erőpróbát a tizenöt éves háború jelentette. A mezőke­
resztesi csata (1596) ugyan elveszett, de már két egyenran­
gú fél harcolt egym ással. Ekkor még a m agyarok (erdélyiek
és m agyarországiak egyaránt) jelentős szerepet játszottak
az esem ényekben.
A zsitvatoroki béke (1606) a fennm aradó egyensúlyt
rögzítette. А XVII. században a két nagyhatalom évtizedekig
nem kezdett egym ás ellen nagy háborúba. A török stagnálá­
sa lassan hanyatlásba csapott át, míg a Habsburg Birodalom
a harmincéves háborúból m egerősödve került ki, s nyugati
területein kiépítette az abszolutizmust, ami elősegítette az
erőforrások összpontosítását. A Habsburgok m égsem for­
dultak a török ellen, m ert nyugaton a franciák folyam ato­
san lekötötték erejét.
A Habsburgok szám ára M agyarország m ár m ást (sokkal
kevesebbet) jelentett, mint 1526-ban. így nem fordították
minden erejüket a török ellen, s m egkötötték a vasvári bé­
két (1664), hiszen a Köprülü-reform ok révén az Oszmán
Birodalom ereje még m indig óriási volt. A török Bécs el­
leni tám adása és európai összefogás kellett ahhoz, hogy a
Habsburg Birodalom ellentám adásba lendüljön. Az erővi­
szonyok ekkor m ár lehetővé tették, hogy - a francia táma­
dás ellenére - M agyarországról kiűzzék a törököket. А XVII.
század végén az erőegyensúly ismét a déli határainknál állt
helyre a két birodalom között.

110
J
 mm

III. A FELVILÁGOSODÁS, A FORRADAL­

MAK ÉS A POLGÁROSODÁS KORA
M IÉR T M O N D H A T JU K AZT, H O G Y NAPJAIN K ESZM ÉI ÉS VITÁI E KORSZAKBAN
G Y Ö K ER EZ N EK ?

■ MERT AZ EKKOR ZAJLÓ IPARI FORRADALOM ALAKÍTOTTA K! A MODERN

TÁRSADALMAKAT?
■ MERT EKKOR SZÜLETETT MEG A MAI ÉRTELMŰ NEMZETTUDAT,
A NACIONALIZMUS?
■ MERT E KOR SZÜLÖTTE A LIBERALIZMUS, A KONZERVATIVIZMUS ÉS
A SZOCIALISTA ESZMÉK?
■ MERT EKKORTÓL BESZÉLHETÜNK JOBB- ÉS BALOLDALI POLITIKÁRÓL?
■ MERT A REFORM VAGY FORRADALOM KÉRDÉSE IS ELSŐKÉNT E KOR
PROBLÉMÁJA VOLT?
 SZELLEMI FO RRAD A LO M -A FELVILÁGOSODÁS

A FELVILÁGOSODÁS K ITELJESED ÉSE a

I A francia Enciklopédia kötetei és a földművelés címszóhoz kö-
—jlJ zölt illusztráció. A z alapot jelentő 28 kötet 1751-1772 között
jelent meg, s ezt még öt pótkötet és két kötet névmutató követte
\ (1780-ig)
Miért vált szükségessé egy ilyen összefoglaló munka? Milyen sze­
repet játszhatott a felvilágosodás terjedésében az Enciklopédia?
XVII. századi Angliában új eszm eáram lat jelent meg, a
felvilágosodás. Ez а XVIII. században Franciaországban
kiteljesedett, majd az egész kontinensen elterjedt. Az
új eszm e képviselői a newtoni rendszer (a természet
m atem atikai leírása - lásd az 55. oldalt) alapján meg-
ismerhetőnek és kiszámíthatónak vélték a világot,
am elyet nem az isteni törvények, hanem a természe­
ti törvények határoznak meg. A korábbi - főleg vallá­
sos - világképet elavultnak tekintették, s az élet min­
den területét átvizsgálták, újragondolták a józan ész
(a ráció) alapján. (Azt az elképzelést, hogy a m egis­
m erés kizárólagos forrása a józan ész, a logika, racio­
nalizmusnak nevezzük.)
Ha a világ m egism erhető, abból következik, hogy
megváltoztathatónak tekintették, és szinte vallásos
m eggyőződéssel akarták m egváltoztatni. A kor fel­
világosult elméi úgy vélték, a változások kulcsa az
ember, akit neveléssel, felvilágosítással lehet arra
késztetni, hogy egy jobb világot, igazságosabb társa­
dalm at alakítson ki.

|A felvilágosodás kiterjedése
i A felvilágosult abszolutizmus
J területe
_ A katolikus, a protestáns és
~ a görögkeleti felekezetek hat;
r A felvilágosodás terjedése

3. A felvilágosodás
Melytényezó'k határozták meg a felvilágosodás terjedését? Mely városok játszottak jelentős szerepet
elterjedése 0 a folyamatban? Keressen magyarázatot a jelenségre!

112
J
г

A hagyom ányokra épülő világ alapfogalm ai helyett új, szintén

m egkérdőjelezhetetlen alapelvek kerültek az em berek gondol­
kodásába: például a fejlődés jelenléte és fontossága életünk­
ben és a világban.
Társadalom felfogásuk máig értékálló elveket hirdetett meg:
a fanatizm us helyett a vallási türelmet (toleranciát), a tekintély
uralma és a zsarnokság helyett a szabadságot. Ugyanakkor a fel­
világosodás gondolkodói sem voltak m entesek a régi értékekkel
szembeni türelm etlenségtől és az újakkal szem beni elfogultságtól.

A felvilágosodás előtt a történelmet nem folyamatos fejlődésnek

tekintették. Nem élt az emberekben a fejlődés iránti folyamatos vá­
gyakozás se gazdasági, se más tekintetben. A fejlődés gondolata vonta
maga után a korábbi, fejlődést nem mutató időszakok leértékelését,
így keletkezett például a „sötét középkor" elképzelése.
A felvilágosodás türelmetlen (intoleráns) volt az egyházakkal szem­
ben, nem volt hajlandó meglátni hasznos társadalmi szerepüket (pl.
betegek és szegények ellátása) és a kulturális küldetést sem, hanem a
babonák terjesztőinek, a nép ámítóinak állította be azokat.

А XVIII. században a művelt Európát - társadalm i különbsé­

gek nélkül - magával ragadó felvilágosodás korszellem m é, szin­
te divattá vált. A főúri és a polgári szalonok, társaságok tagjai
egyaránt a híveivé szegődtek. Az új eszm eáram lat felvilágosí­
tó szelleme és a növekvő közönség keltette piac hívta életre
-e lő s z ö r Angliában - az em beri tudást összefoglaló, de könnyen
használható, szócikkekbe szedett m unkákat, a lexikonokat, en­
ciklopédiákat.
A francia felvilágosodás szemléletét máig őrző hatalmas, ösz-
szefoglaló munka, az Enciklopédia - Diderot és d'Alambert szer­
kesztésében - a XVIII. század közepén látott napvilágot.

A felvilágosodás életre hívta a szabadkőműves mozgalmat. Az új

eszmét tükrözi jelmondatuk is: „egyenlőség, testvériség, szabadság", Szalon Franciaországban. А XV III. század második
valamint hogy meg akarták változtatni a világot. Ugyanakkor a titkos felére az arisztokrácia és a nagypolgárság szalon­
szabadkőműves társaságok misztikus jelképeket, beavatási szertartáso­ jaiban a szórakozás mellett a felvilágosodás gondo­
kat alkalmaztak, amelyek leginkább az általuk lenézett és meghaladni latai és művei is szerephez jutottak
kívánt középkort idézték. A szabadkőműves elnevezés a középkori ka­
tedráitokat építő kőfaragó céhekre utal, amit a jelképek (kőműveska­
nál, -kalapács) és a címek (mester) is jeleznek. Ld
Londonban, a Lúdhoz és a rostélyhoz címzett fogadóban alakult hozzá
meg az első Nagypáholy (1717), s a század folyamán Európa nagy ré­ séhez?
szén létrejöttek a szabadkőműves szervezetek, melyeket páholyoknak
neveztek.

„Azt hiszem, hogy kelleténél nagyobb súlyt fektetsz

6. a francia szabadkőművességre, távolról sincs itt
I olyan befolyása, m int amilyennel Európa többi részeiben
j bírhat; m ert mindenki részt vesz benne, és így minden
i köztudomásra jő , ami kebelében történik. Miben álljon
í tehát a veszély? Alapos aggodalmat kelthetne, ha lelkes
\ politikai társaság lenne, de a kormány épp ellenkezőleg,
nem akadályozza terjedését, és így nem több, m int ami
valósággal: jótékony, mulató társaság. Esznek, szóno­
kolnak, énekelnek, mire a király azt mondja, hogy azok,
kik énekelnek meg isznak, nem összeesküvők. Nagy jó té ­
konyságot gyakorolnak, a szegény vagy elhalt tagok gyer­
mekeit felnevelik, leányaikat kiházasítják. [...] Különben
én azt tartom , hogy szertartások nélkül is lehet jó t tenni;
de ebben hadd járjo n el ki-ki kénye-kedve szerint, hiszen
sebaj, ha csak jó t tesznek.” (Marie Antoinette levele test­
's véréhez, II. Józsefhez. Mária Terézia leánya XVI. Lajos
\ francia király felesége volt)

(ji~ ) Beavatási szertartás еду XV III. századi francia páholyban
Г п I Milyen kellékeket ismer föl a képen? Miért voltak szükségé­
ü l ! sek a résztvevőknek a misztikus körülmények?
I-----------------------------------------------------------------------------------------------
_L_
|гч| Milyen társadalmi bázissal rendelkeztek a szabad-
L f J kőművesek a levél szerint? Elemezzük a királyné
szemléletét a szabadkőművességről, a jótékonykodásról
és az emberi szabadságról!

113
SZELLEMI FORRADALOM - A FELVILÁGOSODÁS

A páholyok tevékenysége és szellemisége valójában nem volt

Montesquieu (1689-1755).
Francia arisztokrata család­
ban született, s tanulmányai
után beutazta Európát, já rt
Magyarországon is. Az alkot­
mányos királyságot tartotta
az ideális államberendezke­
désnek
egységes, amit a tagság (a „beavatottak") összetétele is tükröz:
voltak köztük tudósok (Newton, Locke, Montesquieu, Voltaire) és
uralkodók (II. Frigyes porosz király, Lotharingiai Ferenc császár),
A XVIII. század második felében művelt körökben divattá vált a
mozgalom: a tagság egyben a korszellemhez való csatlakozást is
kifejezte. A szabadkőművesek sem léptek túl azonban koruk szo­
kásain, a páholyok csak férfiakat fogadtak tagjaik közé.
A szabadkőművességet különféleképpen értékelték a történe­
lem folyamán: hallunk róluk mint a világot felforgatni vágyó, ha­
talomra törő összeesküvőkről, és mint a műveltség terjesztéséért
titkon munkálkodó, önzetlen jobbítókról.

A FRAN CIA FELVILÁGOSODÁS ÁLLAMELMÉ­

.Ázsiában mindenkor nagy birodalmak voltak; Európában
8.sohasem maradtak fenn hosszabb ideig. Ennek az az oka,
hogy az általunk ismert Ázsia hatalmas síkságokból áll, ame­
lyeket nagy távolságban szelnek át hegyek és tengerek, s m int­
hogy délebbre fekszik, a kevésbé vízbő folyók jelentéktelenebb
akadályokat alkotnak. Egy nagy birodalom szükségszerűen
megkívánja az uralkodó despotikus tekintélyét, mert csak az
elhatározás gyorsasága ellensúlyozhatja a helységek nagy tá­
volságát. [ ...] ” (Montesquieu, 1748)
Mely történelmi szakkifejezést illusztrálná a forrással?
0 Igazolja vagy cáfolja történelmi tényekkel a szerző érveit!
T hatalom m al való visszaélést. E rendszerben látta a zsarnok­
LETE A francia gondolkodók az angol állam elm életből és
a példának tekintett angol alkotm ányos m onarchia rend­
szeréből indultak ki. Montesquieu - Locke társadalm i szer­
ződését (57. oldal) követve - kívánatosnak tartotta, hogy
a hatalm at a nép ellenőrizze, választott képviselők útján.
(A term észetjogi felfogás szerint az em berek ennek fejében
m ondtak le a hatalom javára veleszületett jogaik egy részé­
ről.) Elfogadta, hogy a képviselőket csak azok válasszák,
akiknek vagyonuk van (cenzusos rendszer).
Locke elm életét továbbfejlesztve M ontesquieu kidolgoz­
ta a hatalm i ágak m egosztásának elm életét (A törvények
szellem éről, 1748). Felfogása szerint a három hatalmi ág (a
törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom ) legyen egy­
mástól független. Ez lehetővé teszi, hogy a hatalm i ágak
egymást ellenőrizzék, és kölcsönösen m egakadályozzák a
ság elkerülésének alapvető feltételét.

„Ha a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal Montesquieu a társadalom működésében törvényszerűsége­

ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósá­ ket keresve a földrajzi környezetre vezette vissza a társadalmak
gi testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet alapvető jellegzetességeit (földrajzi determinizmus). Véleménye
tartani, hogy az ilyen uralkodó vagy az ilyen testület zsarnoki szerint az éghajlat befolyásolja az emberek vérmérsékletét, az
törvényeket fog hozni, s azokat zsarnoki módon fogja végre­ államok nagysága meghatározza államberendezkedésüket (pl. a
hajtani. nagy területű országokban jellemző a despotizmus).
Akkor sincsen szabadság, ha a bírói hatalom nincsen el­
választva a törvényhozó, valamint a végrehajtó hatalomtól.
Ha a bírói hatalom a törvényhozói hatalomhoz kapcsolódik,
az állampolgárok élete és vagyona feletti hatalom önkényes
lenne, m ert a bíró törvényhozó is volna. Ha a bírói hatalom
a végrehajtó hatalomhoz lenne kapcsolva, a bírónak elnyomó
hatalma lenne. [...]
Minthogy szabad államban minden szabad lelkű ember
maga kell, hogy kormányozza magát, következésképpen a nép
egészét kell, hogy illesse a törvényhozó hatalom. Minthogy
azonban ez nagy államokban keresztülvihetetlen, és kis ál­
lamokban is sok hátránnyal jár, a népnek a maga képviselői
útján kell megtennie mindazt, amit. maga nem tud megtenni.
[...]
Az államban mindig vannak olyanok, akik születésüknél,
gazdagságuknál vagy rangjuknál fogva kiválnak a többiek kö­
zül. Ha azonban ezek elvegyülnek a nép között, és csak annyi
szavuk volna, m int másnak, a közös szabadság szolgaságuk
lenne, és a szabadság megvédése nem állna többé érdekük­
ben, minthogy a legtöbb határozat ellenük irányulna. A tör­
vényhozásban őket m egillető résznek tehát arányban kell
állnia azokkal az egyéb előnyökkel, amelyekkel az államban
rendelkeznek.” (Montesquieu: A törvények szelleméről, 1748)

Gyűjtse össze a Montesquieu által felsorolt hatalmi ága­

kat! Határozza meg ezek szerepköreit, feladatait! Milyen
viszonyt javasol a szerző a hatalmi ágak között? Mi a célja
ennek a viszonyrendszernek? Hogyan képzeli el a társadalmi
szerződés megvalósulását Montesquieu? Hasonlítsa össze
Montesquieu és Locke gondolatait!

114
J
 Jean-Jacques Rousseau elvetette a képviseleti rend­
szert, mivel felfogása szerint a nép hatalm ának (a népszu­
verenitásnak) közvetlenül kell érvényesülnie (közvetlen
képviselet). Ez úgy valósulhat meg, ha a kisebb közösségek
határozzák m eg a döntéseket és ellenőrzik a hatalm at (a
kormányzatot).
Rousseau a hatalmi ágakat nem választotta volna szét,
hiszen a hatalom nem szorul intézm ényes ellenőrzésre,
mert azt közvetlenül a nép végzi. Sőt a többségi vélemény­
nek - am it a közjóval azonosított - az egyén szabadságát is
alá kell rendelni, azzal szem ben nincs helye pártos vélem é­
nyeknek.
Rousseau a magántulajdonra vezette vissza a társada­
lom bajainak jelentős részét. Az őskort, a „vadem berek"
életét az em beriség boldog korszakának tekintette, mivel
felfogása szerint e korban sem vagyoni, sem társadalm i
különbségek nem léteztek. Rousseau gondolatai - m elyek
a szabadság kiterjesztését kívánták szolgálni - m ár az első
m egvalósítási kísérlet során diktatúrához vezettek a francia
forradalom idején.
„Ha tehát elhagyunk a társadalmi szerződésből m in­
13. dent, ami nem tartozik a lényeghez, azt találjuk, hogy
a szerződés a következőkben áll. Minden személy, valameny-
nyi képességével együtt, az általános akarat legfőbb irányítása
alatt egyesül, és mindenkit testületileg az összesség elkülö-
níthetetlen részévé fogadunk. A népképviselők tehát nem a
nép képviselői és nem is lehetnek azok, csupán megbízottai
a népnek: soha nem dönthetnek végérvényesen. Minden tö r­
vény sem mis, ha a nép személyesen nem hagyja jóvá, az ilyen
törvény nem törvény. (...)
A polgár minden törvényhez beleegyezését adja, még azok­
hoz is, amelyek büntetéssel sújtják, ha megszegni m erészelné
valamelyiket. Az állam valamennyi tagjának állandó akarata
az általános akarat; ez teszi polgárrá és szabad emberré őket.
Amikor valamilyen törvényt terjesztenek a népgyűlés elé,
voltaképpen nem azt kérdezik, hogy helyeslik-e vagy elvetik a
javaslatot, hanem azt, hogy a javaslat megfelel-e vagy sem az
általános akaratnak, vagyis a nép akaratának. (...)
Aki nem hajlandó követni az általános akaratot, azt az
egész testület fogja engedelmességre kényszeríteni; más szó­
val kényszeríteni kell őt, hogy szabad legyen.” (Rousseau: A
társadalmi szerződésről, 1762)

I r - j j Hogyan képzeli el Rousseau a társadalom és az állam

Rousseau (1712-1778).
Francia kispolgárok ta­
nult gyermeke. Sokat idé­
zett tétele: ,Д г ember sza­
badnak született, de minde­
nütt láncokat visel. ”
I J - i működését? Vessék össze Locke és Montesquieu felfo­
gását Rousseau-éval a képviseleti rendszerről, az állam műkö­
déséről és az egyén szabadságáról! Vitassák meg, lehet-e az
embert kényszeríteni, hogy szabad legyen!
T

,„\z első ember, akinek eszébe ju to tt, hogy egy darab­

14. ka földet elkerítvén így szóljon: ez az enyém, aki elég
együgyű em bereket talált, hogy ezt elhiggyék - volt a pol­
gári társadalom megalapítója. Mennyi bűntől, háborútól és
gyilkosságtól, mennyi nyomorúságtól m entette volna meg
az emberi nem et, aki ekkor kihúzza a karókat, betem eti az
árkot, és azt kiáltja felebarátainak: »Őrizkedjetek attól, hogy
erre a csalóra hallgassatok! Elvesztek, ha elfelejtitek, hogy a
föld gyümölcse mindenkié, a föld pedig senkié!«” (Rousseau:
Értekezés az em berek közötti egyenlőtlenség eredetéről és
alapjairól, 1754)

I r-i j Milyen képet fest a forrás az emberiség korai történe-

k ritik a e lfo jtá s a

L Í J téről? Hogyan értelmezte Rousseau a magántulajdon

létrejöttének folyamatát? Hogyan értékelte a magántulajdon
szerepét?

„Megkaptam, uram, s köszönöm az emberi nem ellen írt

15. új könyvét. Tetszeni fog majd az embereknek, hogy meg­
törvényhozó törvényhozó törvényhozó törvényhozó
és mondja nekik az igazat, de ne higgye, hogy megjavítja őket. Sose
végrehajtó végrehajtó végrehajtó végrehajtó festették erősebb színekkel az emberi társadalom borzalmait,
hatalom hatalom hatalom hatalom amelytől pedig a mi tudatlanságunk és gyöngeségünk annyi szé­
összefonódva összefonódva összefonódva összefonódva
pet és jó t remél. Sose pazaroltak még annyi szellemi erőt arra,
ellenőrzés csak többségi hogy állatokká süllyesszenek mindnyájunkat: aki az ön könyvét
véleménnyel. olvassa, szeretne mindjárt négykézláb járni. De mivel ettől már
hatalom megfélemlíthet - zsarnoksághoz vezethet i elszoktam, legkevesebb hatvan éve, sajnos nem tudom újrakez­
deni, s átengedem azoknak ezt a természetes magatartást, akik
[ 12 У] Rousseau közvetlen dem okráciája méltóbbak hozzá, mint ön vagy én.” (Voltaire levele Rousseau-
hoz, 1755. A levél válasz az Értekezés az emberek közötti egyen­
lőtlenség eredetéről és alapjairól című tanulmányra)
Hogyan képzelte el a hatalmi ágak helyzetét Rousseau?

0 Miért változtatott Montesquieu elképzelésein? Mely

korszakban találkoztunk már közvetlen demokráciával? Milyen
feltételei és milyen jellemzői voltak ennek? 0 Rousseau mely állítását vitatja Voltaire? Miért nem fo­
gadja el ezt az állítást?
r

115
SZELLEMI FORRADALOM - A FELVILÁGOSODÁS
„Az a meghatározatlan lény, aki se barát, se plébános,
16. egyszóval akit abbénak hívnak, ism eretlen szerzet
Angliában; az idevaló papok mind tartózkodók, majdnem
pedánsak. Ha hallják, hogy Franciaországban vannak fiatal­
emberek, akik csak kicsapongásaikról ism eretesek, akik női
ármányok révén ju tnak magas méltósághoz, akik nyíltan
szeretkeznek, érzelmes dalokat költenek, minden este bősé­
ges és finom vacsorákat adnak, hogy aztán asztalbontáskor
a szentlélek kegyelméhez könyörögjenek és nagy merészen
az apostolok utódainak hirdessék magukat - akkor bizony az
anglikánok hálát adnak Istennek, hogy protestánsok. De hát
ők még csúf eretnekek, akiket, m int Rabelais m ester mondja,
meg kéne égetni a pokolnak, ezért is nem keveredem az ő
ügyes-bajos dolgaikba.” (Voltaire: Filozófiai levelek, 1734)
Miről mond kritikát Voltaire? Mi a véleménye az angol
egyháziakról?
„Azt akarom, hogy ügyvédem, szabóm, szolgáim, sőt a
feleségem is higgyenek Istenben; úgy képzelem, hogy
ebben az esetben kevésbé fognak meglopni és ritkábban szar-
vaznak föl.” (Voltaire)
Hogyan vélekedik a vallásosságról a szerző? Vesse össze
Voltaire két szövegét!
1 a felvilágosult eszm ék híveit. Tehetséges író, szellemes
,A jövedelem a föld és az ember term éke. Az emberek
18.j m unkája nélkül teljesen értéktelen a föld. Egy nagy ál­
lam elsődleges javait az emberek, a földek és az állatok te­
szik.” (Quesnay, az Enciklopédia „Gabona” címszava)
Miért a mezőgazdaság a legfontosabb gazdasági ágazat
a szerző szerint?
egyéni érdekektől ösztönzött munka
a mezőgazdaság a fő ágazat a kereskedelem és ipar is fontos
Quesnay, Turgot Adam Smith
fiziokraták liberálisok
A FELVILÁGOSODÁS ÉS A VALLÁS A felvilágoso­
dás képviselői harcot indítottak a régi világ, a régi értékek
ellen. így term észetszerűen meg kellett határozniuk viszo­
nyukat a valláshoz és az egyházakhoz. Kevesen tagadták
Isten létét, de úgy gondolták, Isten - mint „első mozga­
tó" - m egterem tette a világot, de nem irányítja működését
és az em berek életét. (Ezt a szem léletet deizmusnak nevez­
zük.) Az egyházat azonban a nép ám ítójának tartották és tá­
madták. Az egyház legkérlelhetetlenebb kritikusa Voltaire
volt, de Isten létezését ő is elism erte. Sőt a társadalm i rend
és az erkölcsök fennm aradása érdekében a töm egek szá­
mára szükségesnek is tartotta a vallást. („Ha Isten nem lé­
tezne, ki kellene találni.")
Voltaire (1694-1778) francia
polgári középosztályból szár­
m azó gondolkodó. Gyakran
nem esi származásúnak mond­
ta magát. Fiatal korában egy
szatírája miatt 11 hónap­
ra bebörtönözték, m ajd egy
lovagias ügy m iatt angliai
száműzetésben élt néhány
évet. Egyházellenessége és sza­
tírái miatt sokszor zaklatták,
így elfogadta a felvilágosult
porosz uralkodó, Nagy Frigyes
meghívását, és majdnem három évig tartózkodott udva­
rában. Később sem leges területen, Genfben és a város
közelében vásárolt birtokán rendezkedett be, ott fogadta
vitatkozó volt. Művei nagyon hatékonyan terjesztették a
felvilágosodás eszméit
A K O R KÖZGAZDASÁGI ELM ÉLETEI A merkan­
tilizm ust a korszakban a fiziokrata tanok váltották fel. Az
elm élet kidolgozói, Quesnay (1694 -1 7 7 4 ) és Turgot (1727—
1781) a felvilágosodás elm életét ültették át a gazdaságra: a
term észetes, az állam által nem befolyásolt, vagyis szabad
gazdasági fejlődést tekintették követendőnek. Felfogásuk
szerint az állam feladata csak a tulajdon és a vállalkozás
szabadságának biztosítása, a legjobb szervező a verseny.
(Jelm ondatuk: Laissez fairé, laissez passer, [leszé fér, leszé
paszé] - Hagyjátok, hogy a dolgok m enjenek a m aguk rend­
je szerint.) Koruk franciaországi viszonyaiból kiindulva úgy
vélték, hogy a társadalom szám ára a m ezőgazdaság termel
új értéket (innen az elnevezésük). így ennek fejlődését te­
kintették döntőnek.
Az iparosodottabb Angliában élő Adam Smith (1723-
1790) az ipar és a kereskedelem jelentőségét is felismerte.
A nem zetek gazdagsága cím ű műve (1776) óriási hatással
volt korára és a XIX. század gondolkodóira. Sm ith szerint ki­
zárólag a munka terem t értéket. A szabad verseny körülmé­
nyei között az egyéni érdek a gazdasági fejlődés motorja.
„Az eladás és a vásárlás általános szabadsága az egyet­
21. len eszköz arra, hogy az egyik oldalon az eladó számára
olyan ár alakuljon ki, amely ösztönzi a term elést, a m ásik ol­
dalon viszont a fogyasztó számára biztosítsa a legjobb árut a
legalacsonyabb áron.” (Turgot)
П т ] Milyen piaci szabályozást tart ideálisnak a szerző? Vessük
L * L l ezt össze a merkantilizmus felfogásával! Milyen meggon­
dolások, társadalmi és gazdasági változások állhatnak az eltérő
értelmezés mögött?
 ANGLIA ÉS AMERIKAI GYARMATA

AZ ALKO TM Á N YO S BRIT BIR O D A LO M A di­

csőséges forradalom (1688) m egterem tette a lehetőséget
Angliában az alkotmányos monarchia kibontakozásához
(lásd az 5. leckét). Fokozatosan alakult ki és tökéletesedett
az a rendszer, am ellyel a cenzusos képviselet útján választott
parlament (a törvényhozó hatalom) a végrehajtó hatalm at
ellenőrizheti. Az ügyeket az uralkodó által kinevezett első
miniszter (m iniszterelnök) intézte, aki m inisztereivel együtt
felelős volt, vagyis szám adással tartozott a parlam entnek.
Bár a király elvileg bárkit kinevezhetett m iniszterelnöknek,
a rendszer - a parlam enti ellenőrzés miatt - csak akkor m ű­
ködött, ha a király a parlamenti többséget élvező politikai
csoport, párt képviselőjét bízta meg ezzel a tisztséggel.

Az angol parlamentben a képviselők két csoportja, pártja ala­

kult ki. A hagyományokhoz erősebben kötődő, főként anglikán
földbirtokos toryk és a velük szembenálló, főként városi kálvinista
polgárokból álló whigek pártja. Mindkét párt elnevezése egy gúny­
névre vezethető vissza, a toryk a katolikus ír rablóktól, a whigek a
1. Sir Robert Walpole (1676-1745), az első brit miniszter-
\ elnök (első miniszter). Apja választókerületét szerezte
skót marhahajcsároktól kölcsönözték nevüket.
meg annak halála után, majd wigh színekben emel­
kedett felfelé. Kortársaihoz hasonlóan nem riadt visz-
sza a megvesztegetéstől, a hatalommal fenyegetéstől.
| Miniszterelnökként folyamatos támadásoknak volt k i­
téve

Miért támadhatták Walpole-t kortársai, ha nem a kor­

rupció szúrt szemet nekik, mivel az általános volt?

Anglia Skócia

király csökkenő részvétel a kormányzásban

(az anglikán | kinevezés
egyház feje)
N a g y -B rita n n ia
1707-től
T I K оt _
о. >
га
felelős
miniszterelnök
összehívja, szentesít,
sz о -га
сп м kormány
berekeszti,
feloszlathatja ® ha
halasztó
vétó
о -го
'& Я,
«в
мо
■й Е
(tárcák, hadsereg, flotta)

felsöház alsóház független

Íro rszág (személyes bíróságok
részvétel toryk " ' whigek
születési jogok (kibontakozó pártok)
és királyi
kinevezés alapján)
törvényhozó hatalom képviselők választása körzetenként
Egyesült
Királyság szavazók (vagyoni cenzus)
18 01-től (csak férfiak, életkor)

0 A brit zászló változásai. Anglia hi­

vatalos elnevezése 1707-től Nagy-
Britannia Egyesült Királysága,
lakosság

1801-től Nagy-Britannia és Íror­ 3. Az angol alkotmányos monarchia felépítése a XVIII. században

szág Egyesült Királysága. Az el­
nevezés arra utal, hogy az angol
uralkodók a Brit-szigetek egészére,
vagyis Angliára, Walesre, Skóciára
és Írországra is kiterjesztették ha­
talmukat
Nézze meg az alkotmányos monarchia kezdeti időszakáról készült ábrát az 5.
0 leckében (31. oldal)! Milyen változásokat lát? Hogyan fejlődött a hatalommeg­
osztás rendszere? Miért volt szükség a miniszterelnöki tisztségre? Milyen félelmeket
válthatott ki kezdetben e tisztség létrejötte?

117
ANGLIA ES AMERIKAI GYARMATA
Mutassa be az észak-amerikai kontinens hatalmi, gazda­
sági és etnikai viszonyait!
„ [...] politikai testületekbe töm örülünk jobb irányítá­
5.
sunk és fennmaradásunk végett [...], és a fentiek folyo­
mányaként olyan igazságos és mindenkire érvényes törvé­
nyeket, rendeleteket, alkotmányokat és hivatalokat hozunk,
alkotunk és fogalmazunk meg, [...] amelyeket a legalkalma­
sabbnak és legmegfelelőbbnek tartunk a gyarmati közjó ér­
dekében. [ .. .] ” (Mayflower-szerződés, 1620. A Mayflower az
Angliából Amerikába érkező puritán telepesek hajójának a
neve volt)
I r j l Idézze fel a puritanizmusról tanultakat! Hogyan tükrö-
L J ződnek a szerződésben a puritanizmus elvei? Hogyan
értelmezték a telepesek a gyarmat fogalmát?
118
AN G LIA AM ERIKAI GYARMATA Észak-Am erikát
a XVi. században az arany után kutató spanyolok dél felől
kezdték az ellenőrzésük alá vonni. Északon, a Szent Lőrinc-
folyó mentén francia telepesek jelentek meg, m ég а XVI.
században. A következő században az atlanti partvidéken
angol (Virginia, 1607) és holland gyarm atok jöttek létre.
A francia és angol behatolás - a korábbiaktól eltérően -
nem katonákkal és kereskedőkkel történt, hanem telepe­
sekkel, akik az európaihoz hasonló éghajlatú területeken
jórészt egyéni (farmer) gazdaságokat alakítottak ki. Az ős­
lakosokat fokozatosan szorították ki vadászterületeikről.
Az indián népesség száma rohamosan csökkent. A döntő ok az
életlehetőségüket adó földek elvétele és az európaiak által behur­
colt betegségek voltak. Az is közrejátszott, hogy Latin-Amerikával
ellentétben a telepesek nem tartottak igényt a munkájukra.
Természetesen a két kultúra közötti harcok is szerepet játszottak
a folyamatban.
Az első angol telepesek zöme vallási menekült volt. Az
Angliában üldözött különböző protestáns csoportok maguk­
kal hozták az önigazgatás igényét és gyakorlatát. A hagyom á­
nyok és az ellenséges vidéken való magukra utaltság miatt a
telepesek önálló, az angol koronától csak lazán függő közös­
ségeket, gyarm atokat hoztak létre. A gyarm atok а XVIII. szá­
zad közepére választott képviselőkből álló, önálló törvény-
hozásokkal rendelkeztek. (A választójog kezdetben vagyoni
cenzushoz kötődött, majd minden honos férfi választhatott.)
A végrehajtó hatalmat is választott képviselők látták el.
A Mayflower (6.) és az első telepesek találkozása az in­
diánokkal (7.)
Milyennek kívánta bemutatni a festmény a két kultúra
0 találkozását? Milyenek lehettek az erőviszonyok, és azok
hogyan változtak? Nézzen utána az interneten Pokahontasz
történetének!
 I |13 angol gyarmat ф Bevándorló; Gyapot
Egyéb angol gyarmat _ -fe k k
Rábszölga
randa gyarmat -
Spanyol gyarmat y * Textília
1763-as foglalások V Fűszer
Farmergazdálkodás
Ültetvényes gazdálkodás
Angol-francia^gyármati háború ,

Massachusetts
N.l-I^New Hampshire
xhQde Island
8. I А 13 gyarmat és a brit politika C. Connecticut
P. Pennsylvania
1
I n l Hasonlítsa össze a déli és az északi gyarm atokgaz- N. J. New Jersey
L Í J dasági és társadalmi viszonyait! Elemezze a Nagy- D. Delaware
Britanniához fűződő kapcsolataikat! M. Maryland
I
A 13 angol gyarmat tér­
képe és a gyarmatok lé­
lekszámúnak alakulása

Az északi gyarmatokon farmergazdálkodás bonta­
kozott ki. A kikötővárosokban (pl. New York, Boston)
az ipar is virágzásnak indult (pl. hajóépítés, textilipar).
Egyre jelentősebbé vált a tengeri kereskedelem (rum
és rabszolga). A déli gyarmatokon a farm ok mellett
ültetvényeket hoztak létre, am elyeken gyapotot,
cukornádat, dohányt term esztettek. Az ültetvénye­
ken rabszolgákat dolgoztattak. Dél term ényeit főleg
Európába szállították, de az északi kereskedők szerepe
egyre nőtt.
Mivel a britek nem avatkoztak a gyarm atok belső
ügyeibe - sőt védelm et jelentettek a Szent Lőrinc-
folyó m entén élő franciákkal szem ben - , a gyarm a­
tok és N agy-Britannia hosszú ideig nem került össze­
ütközésbe. A hétéves háború során Kanada is angol
gyarm at lett, így m egszűnt a védelem szükségessége.
Az észak-am erikai gyarm atok helyzetének rendezése­
kor az angolok igyekeztek kezükbe venni a gyarmati
közigazgatást és új adókat vetettek ki. Ugyanakkor
élesedett a brit és az am erikai kereskedők konkuren­
ciaharca is: az angol parlam ent kitiltotta az am erikai
kereskedőket a Brit Birodalom piacairól.
~1
I m i Mutassa be a gyarmatok
I J Z J gazdasági életét! Mely
tényezők játszottak szere­
pet észak és dél eltérő fejlő­
désében?
1600 1650 1700 1750 1810
„Egyesek, m int hallom , azt állítják, hogy mivel Amerika
11. Nagy-Britanniához fűződő korábbi kapcsolata valóban vi­
rágzásnak indult, ezért e kapcsolat jövendő boldogulásunknak is
záloga, s e jótékony hatás mindörökre fennmarad. Ennél hamisabb
érvelést m ár elképzelni sem lehetne. Ugyanilyen joggal állíthat­
nánk, hogy egy gyereknek, aki tejen szépen fejlődött, sohasem lesz
szüksége húsra, vagy hogy az életünk első húsz esztendeje irányt
szab a következő húsz esztendőnek, j...]
Ti, akik összhangról és kibékülésről papoltok, vajon vissza tud­
játok-e adni a prostituáltnak egykori ártatlanságát? Éppoly kevéssé
tudjátok összebékíteni Britanniát és Amerikát. Most már az utolsó
kötelék is elszakadt, Anglia népe vádakkal lép fel ellenünk.” (Тот
Paine: A Józan É sz cím ű röpiratából, 1776)
I m i Fogalmazza meg röviden Paine fő mondanivalóját! Gyűjtse
L ' U össze a szerző érveit, s rendezze logikai láncba! Kikkel vitatko­
zik a szerző? Következtessen a szövegből vitapartnerei álláspontjára I
' ’ '

119
ANGLIA ES AMERIKAI GYARMATA
A függetlenné válás két fontos pillanata: a bostoni tea­
délután (12.) és Washington átkel a Delaware folyón (13.)
Nézzen utána az interneten, hogy mi történt, és miért
fontos ez a két esemény! Honnan kapta nevét a Delaware
folyó?
~ I ---------------------------- ----------- --------------------------------------------
„Magától értetődőnek tartju k azokat az igazságokat,
hogy minden ember egyenlőnek terem tetett, az em bert
terem tője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, am e­
lyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a
jo g az élethez és a szabadsághoz, valam int a jo g a boldogságra
törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek
kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatal­
ma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor,
bármely kormányforma alkalmatlanná válik e célok megva­
lósítására, a nép joga, hogy az ilyen kormányzatot megvál­
toztassa, vagy eltörölje és új kormányzatot létesítsen, olyan
elvekre alapítva és hatalmát olyan módon szervezve, amely
jobban védi biztonságát és jobban elősegíti boldogulását.” (A
Függetlenségi nyilatkozat részlete, 1776)
| n | A felvilágosodás mely gondolatai ismerhetők fel a szö-
L U vegben? Idézze ezeket! A felvilágosodáson kívül mely
eszmerendszer hatására ismer rá? Idézze az állítását bizonyító
szövegrészletet! Mi lehet az oka annak, hogy a fekete rabszol­
gákra nem vonatkoztak a „minden ember" számára elidegenít­
hetetlen jogok?
~ T ---------------------------------------------------------------------------------
120
A FÜ G G ET LEN SÉG KIVÍVÁSA A hely­
zetet a britek lépései egyre inkább elm érgesí­
tették. Felesleges vagy végrehajthatatlan ren­
deleteket hoztak (pl. a telepesek nyugati föld­
foglalási tilalm a - 1763; vám ok; beszállásolási
törvény; bélyegadó - 1765). Az ezek elleni
tiltakozás a különböző érdekű gyarmatok (pl.
észak és dél) lakosságát egységbe kovácsolták.
A lakosság m egtagadta az adók, a vám ok, az
illetékek fizetését, és bojkottálta az angol áruk
vásárlását. A gyarm atok képviselőinek gyűlése
kim ondta a „képviselet nélkül nincs adózás" el­
vét. Vagyis am íg nem küldhetnek képviselőket
a londoni parlam entbe, addig nem fizetnek
adót.
Brit gyarmati intézkedések a hétéves háborút kö­
vetően:
1763: angol alattvalóknak tilos az Appalache-hegy-
ségtől nyugatra földet foglalni és letelepedni.
1764: tilos a gyarmatokon papírpénzt nyomni.
1764: vámokat vetnek ki a cukorra, a melaszra (a
rum alapanyaga), a borra, a kávéra, a selyemre
és a vásznakra.
1765: beszállásolási törvény. A gyarmati lakosság
köteles szállást és ellátást biztosítani a brit
hadsereg katonáinak.
1765: bélyegtörvény. Valamennyi jogi és kereske­
delmi dokumentumot (szerződéseket, enge­
délyeket), valamint az újságokat, évkönyveket
és a játékkártyákat a hatóságoktól kiváltható
okmánybélyeggel kell ellátni.
1767: vámot vetnek ki egy sor eddig vámmentes
árucikkre.
1773: a Brit Kelet-indiai Társaság vámmentesen,
kereskedelmi közvetítők nélkül adhat el teát az
amerikai gyarmatokon.
A brit parlam ent nem engedett. Az elégedetlen gyar­
mati lakosok több helyen angol vám tiszteket kergettek el,
mire az angolok Bostonban belelőttek a tiltakozó tömegbe
(1770). M ikor a britek a Kelet-indiai Társaságnak a tea ke­
reskedelm ére m onopólium ot adtak, a radikális független­
ségpártiak kis csoportja Bostonban indiánnak öltözve a ten­
gerbe szórta egy hajó tearakom ányát (bostoni teadélután,
1773). A britek m egtorlással válaszoltak: blokád alá vették
Bostont, korlátozták a gyarm atok önállóságát.
Az angol m egtorlást követően a gyarm atok képviselői
Philadelphiában kongresszust tartottak (1774). Az ango­
lok lépéseit törvénytelennek nyilvánították, kim ondták a
gyarm atok jogát önálló törvényhozásukhoz, és szövetségre
léptek egym ással. A britek nem voltak hajlandóak enged­
m ényekre, így a gyarm atok vezetésében háttérbe szorultak
a m egegyezést kívánó m érsékeltek.
A következő évben m egkezdődtek a fegyveres összecsa­
pások. A Kongresszus elfogadta a Thom as Jefferson meg­
fogalm azta Függetlenségi nyilatkozatot (1776. július 4.),
m ely a függetlenség m ellett hitet tett az em beri szabadság-
jogok és a képviseleti kormányzat mellett.
A kibontakozó háború kezdetén az angol reguláris erők
és a flotta fölénye érvényesült. A George W ashington ve­
zette gyarm atosok az indiánok elleni harcokban kialakított
taktikát követték: elkerülték a nyílt összecsapást, lesből,
szétszórtan tám adtak tűzfegyverekkel az egy tömbben
(alakzatban) levő angol katonákra. A brit erők lassan fel­
m orzsolódtak, az am erikaiak pedig kiépítették - részben az
 J IA 13 gyarmat 1776-ban és 1783-ban
H_ I Egyéb angol gyarmat
783-as határai
Spanyol^ gyarmat
i Gerillaháború

angolokkal szem ben álló franciák segítségével -

hadseregüket. Végül döntő győzelm et arattak a
brit hadsereg felett (Yorktown, 1781). A 13 am e­
rikai brit gyarm at függetlenségét az 1783-ban
Versailles-ban m egkötött béke ismerte el.

AZ EGYESÜLT ÁLLAM O K ÁLLAM­

SZERVEZETE ÉS ALKOTMÁNYA A győ­
Az Amerikai Egyesült Államok a versailles-i békét követően és az új
zelem után elfogadták az új állam berendezke­
állam zászlója (17.)
dését, működését, az állampolgárok jogait meg­
határozó alaptörvényeket, vagyis az alkotmányt I *к Mely területekkel bővült az új állam? Elemezze az Egyesült Államok
(1787). A törvényhozók a szabadság, az alkotmá­ U Í I geopolitikai helyzetét! Tárja fel az új állam gazdasági lehetőségeit!
nyosság biztosítására törekedtek (képviseleti rend­ Melyek a legfontosabb erőforrásai? Mit jelképeznek az új állam zászlaján a
szer, a hatalmi ágak megosztása stb.). A problémát csillagok? Hasonlítsa össze az 1783-as és a mai zászlót!
a tagállamok (a volt 13 gyarmat) és a központi ha­
....' ........................................................................................ "
talom viszonya jelentette. Heves viták után az erős
központi kormányhatalom kiépítése mellett dön­
töttek (elnöki hatalom, közös pénz, hadügy, kül-
ügy). A nagyobb és kisebb államok arányos képvi­
seletét a kétkamarás törvényhozás bevezetésével
oldották meg: a Képviselőházba a lakosság szám a­
rányának megfelelően választhattak képviselőket,
a Szenátusba pedig minden állam két küldöttet
delegálhatott. Az alkotmány első kiegészítései
(1791) határozottabban körülírták a szabadságjo­
gokat (vallás-, szólás- és sajtószabadság).

Az Amerikai Egyesült Államok (USA) állam-

rendszere

Г п П Nevezze meg az USA államformáját!

U I J Hogyan valósultak meg a felvilágosodás
államelméleti elgondolásai az amerikai gyakorlat­
ban? Nevezze meg a törvényhozó és a végrehajtó
hatalom intézményeit! Mi biztosít nagy hatalmat
a végrehajtó hatalom vezetőjének? Mi jellemzi a
választási rendszert? Hogyan oldották meg a szö­
vetségi rendszerből fakadó problémákat?

121
 ék
A HATALMI EGYENSÚLY SZAZADA

A HATALMI EGYENSÚLY REND­

SZERE Már a XVI. században, a Habsburg
világhatalom m al szembeni összefogás (cog-
naci liga), de különösen a XVII. század végén
a spanyol örökösödési háborúban létrejött
franciaellenes szövetség m egm utatta, hogy
az európai hegemóniára (hatalmi túlsúlyra)
törekvő birodalmakkal szemben a többi ha­
talom egységbe kovácsolódott. E szövetségek
felülírták a korábbi kapcsolatokat, sőt akár a
felekezeti ellentéteket is. A XVIII. századra ez a
politika tudatossá vált, és elsősorban az angol
diplom áciát jellem ezte. A hatalmi egyensúly
fenntartása, vagyis a legerősebb hatalommal
szemben fellépők tám ogatása az angolok
számára biztosította, hogy - míg az európai
hatalm ak egymással voltak elfoglalva - előre­
törjenek a gyarmatosításban.
Az egyensúly-politika követhető nyomon a
XVIII. század háborúiban is. A spanyol örökö­
| q | Elemezze az angol politika viszonyulását az egyes európai hatalmakhoz!
södési háborúban Franciaország ereje meg­
ÜLJ Vesse össze a tényleges szövetségekkel az ábrát! Mely tényezők befolyá­
solták az ábra sugallta szempontok mellett az angol politikát?
tört, az északi háborúban pedig Oroszország
megerősödött, ezért az angol politika fordu­
T
latot hajtott végre. A Szilézia birtoklásáért
Poroszország és Ausztria között kitört osztrák
örökösödési háborúban (1740-1748) Nagy-
Britannia még a Habsburg Birodalom mögé állt
a franciák által támogatott poroszokkal szem­
ben, az ugyancsak Sziléziáért folyó hétéves
háborúban (1756-1763) már a poroszokat
támogatta Ausztriával szemben, am ely a meg­
erősödő Oroszország szövetségese volt.

A hatalmi eavensúlu rendszere

л
Gyűjtse össze a tartósan fennálló szö­
0 vetséges! kapcsolatokat! Melyek az
alapvető változások a XVIII. század folyamán?
Tárja fel a változás okait!

Észak-amerikai harcok a hétéves háborúban. Mindkét olda­

lon részt vettek a küzdelmekben az indiánok. A porosz-oszt­
rák ellentét mellett az angol-francia gyarmati ellentét volt a
háború másik fontos oka. A harcok a gyarmatokon (főként
Amerikában és Indiában) is folytak, ezért a hétéves háború
volt az első világméretű fegyveres konfliktus
© ------------- _ '

fírq'l Idézze fel a Cooper könyveiben (Nagy indiánkönyv) olva-

U L I sottakat a gyarmatosok, az indiánok és az európai hatal­
mak hadseregeinek küzdelméről! Milyen képet fest az indiánok­
ról Cooper? Hogyan kapcsolhatók az észak-amerikai változások
a hatalmi egyensúly politikájához?
F R A N C I A O R S Z Á G N E H É Z S É G E I A spanyol örökösö­
dési háborúban vereséget szenvedő Franciaország a folytonos
háborúk és a túlköltekező állam (pl. a királyi udvar fenntartása) mi­
att egyre mélyülő pénzügyi válságba került. A király megbízottjai
reformokkal próbálták fellendíteni a gazdaságot, hogy alkalmassá
tegyék az abszolutizmus pénzügyi forrásainak előteremtésére.
XVI. Lajos (1774-1792) a szinte már kezelhetetlen probléma
megoldására Turgot tette meg a pénzügyek ellenőrévé (1774).
Turgot - fiziokrata elveinek megfelelően - lazított a belkereske­
delem korlátozásain, csökkentette a parasztság állami terheit,
s néhány illetéket és vámot a nemességgel is megfizettetett.
Reformjaival azonban nem ért el eredményt, ugyanakkor a refor­
mok előtti helyzet haszonélvezői, a nemesség és a polgárság nyo­
mására megbukott (1776). Franciaország anyagilag és katonákkal
is támogatta az amerikai gyarmatok Anglia elleni függetlenségi há­
borúját. A hétéves háborúban elszenvedett vereségért így sikerült
visszavágnia, de az állam pénzügyi nehézségei tovább nőttek.
A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS A XVIII.
századi költséges háborúkat az Európai periféria (lásd a 43.
oldalt) országai és birodalm ai anyagilag egyre nehezebben
bírták. A nagyhatalmi helyzet megtartása vagy m egszer­
zése érdekében az abszolút uralkodók gazdasági és óvatos
társadalmi reformokat hajtottak végre. Például rendeletek­
kel biztosították a kereskedelem szabadságát, fejlesztették
az ipart (kedvező vám okkal) és az oktatást. Kísérletet tettek
a nem esség m egadóztatására, védték a jobbágyokat a túl­
zott földesúri terhektől, hogy azok az állam nak több adót
fizethessenek.
A reform ok a modernizációt szolgálták, de a kiváltságok­
ra épülő társadalm at és a politikai berendezkedést alapjai­
ban nem változtatták meg. A reform okat az uralkodók és
kormányzatuk az abszolút hatalm at kihasználva, a vezető
réteg, sőt sokszor a társadalom többsége ellenében igye­
keztek végrehajtani. A reform er uralkodókra erősen ha­
tottak a felvilágosodás ideáljai (pl. az uralkodó a nép első
szolgája; felvilágosítással, a m űveltség növelésével a nép
megnyerhető a reform oknak), de a módszerek abszolutis­
ták (felülről, rendeletekkel végrehajtott átalakítás). Emiatt
ezeket a rendszereket felvilágosult abszolutizmusoknak
nevezi a történetírás.
„Tehát a fejedelem legfőbb kötelessége az igazságos­
ság. Kézben tartja népének javát, és ezt helyezi minden
egyéni érdeke elé. Mi lesz ezek után az önzés, nagyság, becs­
vágy, zsarnokság Machiavelli festette képéből? Kiderül, hogy
a fejedelem távolról sem korlátlan ura és parancsolója népé­
nek, hanem csak legmagasabb rangú szolgája és szerencséjé­
nek eszköze, m int ahogy a nép az ő dicsőségének forrása. ( . . .]
Lármát ütni és dicsőséget szerezni, ez a kettő egyáltalán
nem azonos egymással. A csőcselék nem tudja helyesen érté­
kelni a dicsőséget, és könnyen elcsábítja a nagynak és szépnek
hamis látszata. Az is m egtörténhet, hogy a jó cselekedetet ösz-
szecseréli a feltűnővel, a gazdagságot az érdemmel, a hivalko-
dót az örökkévalóval. Egészen másképpen ítélnek felvilágoso­
dott és gondolkodó emberek. [...]
Én azonban azt mondom, hogy a fejedelem kétféleképpen
növelheti nagyságát és tekintélyét. Elsősorban hódításokkal,
ha a hadviselő fejedelem fegyvereinek erejével terjeszti ki or­
szágának határait, másodsorban szorgalommal és tudással, ha
országában felvirágoztatja a művészeteket és tudományokat,
és ezzel műveltebbé, hatalmasabbá teszi állam át.” (II. [Nagy]
Frigyes: Antimachiavelli, 1739)
I n I Gyűjtse össze a Frigyes által ideálisnak tekintett uralko-
L ' l l dó vonásait! Melyek ezek közül az abszolutizmusra, és
melyek a felvilágosodásra utaló jegyek? Mi könnyítette meg
a két, látszólag ellentétes gondolatkör összefonódását? Miért
adhatta művének az Antimachiavelli címet Frigyes? Elevenítse
fel Machiavelli fejedelemideálját, és hasonlítsa össze a Frigyes
által felvázolt képpel!
T

A XVIII. századra egyre világosabbá vált, hogy az államok gaz­

dasági, népesedési és hatalmi viszonyai között szoros összefüggés
van. Az állam, különösen a felvilágosult abszolutizmusok, komoly
erőfeszítéseket tettek a gazdaság fejlesztése és a népesség növe­
lése érdekében. Jellemző volt az új eljárások, új állat- és növényfaj­
ták terjesztése, nemegyszer kényszerítő eszközök alkalmazásával,
így terjesztették el a búzánál négyszer több szénhidrátot tartalm a­
zó burgonyát is.

Milyen okai lehetnek annak, hogy egy felvilágosult ural­

kodó szántott?
1

A felvilágosult abszolutizmus leegyszerűsített ábrája

Г г-П Mely tényezők vezettek a felvilágosult abszolutizmus

L l - I kialakulásához? Gyűjtse össze a felvilágosult abszolutiz­
mus jellem ző intézkedéseit, s ezek főbb jellemzőit! Milyen ha­
tásokat váltott ki a felvilágosult abszolutizmus?

123
A HATALMI EGYENSÚLY SZÁZADA
| r-j| Kövesse nyomon a burgonya elterjedését, és tárja fel,
L C i mely tényezők határozták meg ennek útvonalát! Hogyan
kapcsolódhat a burgonya a felvilágosult abszolutizmushoz?
Elemezze a felvilágosult abszolutizmus térbeli és időbeli kiter­
jedését!
II. (Nagy) Frigyes porosz király. Ifjúkorában apja, a
„káplárkirály” egy konfliktus miatt rövid időre bebör-
tönöztette. Szerette a francia irodalmat és a zenét, s
Voltaire-rel levelezett. A porosz hadsereget Európa leg­
korszerűbb haderejévé tette. Életében Poroszország te­
rülete a kétszeresére növekedett
Alkosson képet az uralkodóról a tankönyvben szereplő
források alapján!
T
124
ism ételten azt a feladatot adtuk nektek, hogy leg­
9. jobb tudásotok szerint foglalkozzatok az ország és kü­
lönösen a szegénység szempontjából oly hasznos burgonya
termesztésével, hogy a lakosok értésére adjátok ennek nagy
hasznát, és őket e tápláló növény szorgos telepítésére ösztö­
nözzétek és sarkalljátok. Mivel azonban a beérkezett tudósí­
tásokból m egértettük, hogy a legtöbb em bernek hiányzanak
az ism eretek, hogyan kell a krum plit term eszteni, és milyen
módon lehet ezt mindenkinek, különösen azonban a szegény
embereknek hasznukra fordítani, ezért instrukciót készítet­
tünk és adtunk nyomdába arról, hogyan kell a burgonyát ter­
meszteni és gazdaságosan felhasználni. [...]
Bár sok kisembernek nincs földje, lévén, hogy létfenntar­
tásukhoz nekik is hasznos ez a növény, utasítani kell őket,
hogy a házuknál és a kertjükben, ahol csak egy kis üres hely
van, term esszék az olyannyira hasznos burgonyát. Megvan a
lehetőségük arra, hogy üres óráikban a ház közelében gon­
dozni tudják, így sok hasznot húzhatnak belőle.
Egyébként pedig nem szabad csak az instrukciók megis­
mertetésénél maradnotok. Dragonyosok és más kerületi hi­
vatalnokok segítségével m ájus elején ellenőriztessétek, hogy
a telepítést szorgosan végzik-e, és szem leútjaítokon magatok
is vizsgáljátok meg, hogy megfelelően végzik-e a munkákat.”
(II. Frigyes rendelete a boroszlói területnek, 1757)
Tárja fel a forrás segítségével az állam szerepét a burgo­
nya elterjesztésében! Milyen eszközöket alkalmazott az
állam a cél elérésére? Mit reméltek a burgonya meghonosí­
tásától? Milyen hatást gyakorolt a burgonya a mezőgazdaság
és a népélelmezés fejlődésére? Jelölje a forrásban azokat a
kulcsszavakat, amelyek a felvilágosodásra utalnak, majd azo­
kat, amelyek az abszolutizmusra!
A N ÉM ET-RÓ M A I BIRO D ALO M ELLEN TM O N ­
DÁSOS FEJLŐ D ÉSE A harm incéves háborút lezáró
vesztfáliai béke után a Ném et-róm ai Birodalom önálló
(szuverén) államok halmazává vált. Uralkodóik saját külpo­
litikát folytattak, fényes, a versailles-it utánzó udvart és a
francia reguláris hadsereget m intázó katonaságot tartottak.
Ö nálló pénz- és vám rendszert vezettek be. Jövedelm eik nö­
velése érdekében merkantilista gazdaságpolitikával, majd
felvilágosult reformokkal kísérleteztek. Ezek az intézkedé­
sek azonban több száz kisállam esetén nem fejlesztőleg ha­
tottak, hanem akadályozták a ném et gazdaság fejlődését.
Nőttek a lakosság adóterhei is. Ennek ellenére а XVIII. szá­
zadban a békésebb évek hatására lassú gazdasági fejlődés
bontakozott ki (m anufaktúrák elterjedése).
A reform ok a felemelkedő Poroszországban hoztak át­
ütő eredm ényeket. A porosz felvilágosult abszolutizm us fő
célja szintén az ország katonai erejének növelése volt, de
ennek érdekében valóban átfogó reform okat hajtott végre.
Katonás m ódszerekkel, de eredm ényesen fejlesztették az
oktatást, megadóztatták a nemességet. Felszabadították a
jobbágyságot (földjeinek egy részéért cserébe), sikeresen
tám ogatták a m ezőgazdaság és az ipar (textilipar, vasipar)
fejlődését. A felvilágosult reform ok II. (Nagy) Frigyes ural­
kodása alatt (1 740-17 86) teljesedtek ki.
A felvilágosult abszolutizmus mintauralkodója a korábbi refor­
mok folytatása mellett számos felvilágosult intézkedést tett (pl-
betiltotta a kínvallatást). A fejlesztések egyre erősebb hadsereg
fenntartását tették lehetővé, és a porosz uralkodók újabb és újabb
tartományokra tették rá a kezüket. A legnagyobb szerzemények:
Szilézia - a hétéves háborúban, Posen - Lengyelország első felosz­
tásakor (1772). A gazdasági fellendülés és a sikeres háborúk révén
Poroszország a nagyhatalmak sorába emelkedett.
J
 A feltörekvő Poroszország m ellett a
nagyhatalmi állását m egőrző Ausztria, a
Habsburg Birodalom határozta meg a né­
niét erőviszonyokat. Miután a birodalom
Magyarországról kiűzte a törököt, és a spa­
nyol örökösödési háborúban elvesztette
dél-és nyugat-európai területeinek jelentős
részét, súlypontja a Duna völgyébe helye­
ződött át. A Habsburgok а XVIII. század ele­
jére az örökös tartom ányokban m egerősí­
tették az abszolutizmust, Magyarországon
viszont a rendeknek tett engedm ényekkel
szilárdították meg hatalm ukat. A Sziléziá­
ért vívott két háborúban (osztrák örökö­
södési és hétéves háború) alulm aradtak
a m odernizálódó Poroszországgal szem ­
ben. így Mária Terézia (1740-17 80), majd
II. József (1780-17 90) felvilágosult refor­
mokat vezettek be. Az eredm ények elle­
nére a soknemzetiségű birodalm at nem
sikerült egységessé gyúrniuk, ami а XVIII.
század közepétől egyre hátrányosabb hely­
zetet jelentett az etnikailag és politikailag is
egységesebb vetélytársakkal szem ben.
□ Német-római Birodalom határa 1795-béi
] Habsburg Birodalom határa 1740-ben
—
A Német-római Birodalom а X V III. században. A német-római császári címet a Habsburgok birtokolták, kivéve az 1740-1765
közötti időszakot, amikor Lotharingiai Ferenc, Mária Terézia férje volt a császár
Hogyan változtak a birodalmon belüli erőviszonyok а XVIII. században? Hogyan alakultak a két német nagyhatalom kapcsolatai
0 a birodalmon kívüli területekkel?
„A porosz állam I. Frigyes Vilmos [II. Frigyes apja, uralkodott 1 7 1 3 -1 7 4 0
10. között] alatt egészen megváltozott; az új király feloszlatta a fényes udvart,
s a nagy nyugdíjakat lényegesen leszállította, sokan, kik addig fogatot tartottak,
m ost gyalog jártak, úgy, hogy azt kezdték mondani: a király a sántáknak visz-
szaadta a lábaikat. I. Frigyes alatt Berlin az északi Athén volt, Frigyes Vilmos
alatt az északi Spárta lett. A kormányzás egész rendszere katonai volt. A had­
sereg létszámát a király erősen felem elte, de mivel a buzgalom első hevében
iparosokat is erőszakkal besoroztak, a többiek megijedtek, és sokan kivándo­
roltak, ami ism ét az iparnak okozott tetem es kárt. A király a bajon gyorsan
segített, és különös gondot fordított az ipar em elésére: szigorúan m egtiltotta
a gyapjú kivitelét; 1714-ben raktárát alapított, melyből a szegényebb gyárosok
gyapjút kaptak, melynek árát később m unkájuk árán m egtérítették. A posztó
biztos vevőt talált a hadseregben, melyet minden évben újraöltöztettek. A posz­
tószállítás m ég külföldre is kiterjedt; 1725-ben megalakult az orosz kereske­
delmi társulat, és porosz kereskedők szállították az orosz csapatok számára a
posztót. Berlin Mars raktára lett. Mindazt, am ire a hadseregnek szüksége volt,
itt állították elő, és a porosz hadi felszerelési cikkeket egész Németországban
keresték. Berlinben lőpormalmokat állítottak fel, Spandauban kardkészítő
műhelyeket, Potsdamban fegyvergyárakat, Neustadtban vas- és bőrgyárat.”
(II. Frigyes emlékiratából)
I n l Gyűjtsék össze I. Frigyes Vilmos politikájának a jellemzőit! Mennyiben ne-
U Z J vezhető felvilágosultnak I. Frigyes Vilmos uralkodása? Mit eredményezett e
politika Poroszország számára? Milyen képet rajzol a szerző atyja uralkodásáról?
125
A HATALMI EGYENSÚLY SZAZADA

K J Porosz hódítások Orosz paraszti bevár

S Í Habsburg hódítások
v\ ч SS
Orosz előretörés fő j|
1 1Orosz hódítások Fejlesztő hatások
1 | Oroszország 1725-ben

■ТПTörök hűbéres területek

» Barents-
frn l O tenger

Tobolszl

j Balti-}
tenger OROSZ
Kurgán
BIRODALOM

Kazány
tMoszkvá

Я Ш C A T H tM lttt M U M .

KIS HORDA
./"LENGYEL 1793
Angol karikatúra II. Katalinról. A z ördög Konstanti­ ^KIRALYSAG ^
nápolyi és Varsót kínálja fel az orosz uralkodónőnek
Cáricin
Wi-' Azov^
* KRIMI
k An s á g
8»Bahcsiszaraj Д
Kaszpi-
Цепдег
Fekete-tenger
_ OSZMÁN
BIRODALOM

14, Oroszország előretörése

Kövesse nyomon a térképen az orosz hódításokat! Mely

I r-i I
Ü l i célok rajzolódnak ki? Elemezze a meghódított területek
etnikai összetételét a korszakban és napjainkban! Mutassa be
Lengyelország területének XVIII. századi változásait!

O RO SZO RSZÁ G ELŐ RETÖ RÉSE II. Katalin (1762-

Allegorikus kép Lengyelország felosztásáról
Értelmezze az ábrázolásokat! Hasonlítsa össze, hogyan
ábrázolja a két kép az orosz politikát! Nézzen utána, mit
jelent az allegorikus kép! A 12. kép alapján állapítsa meg, ho­
gyan viszonyulhatott az angol politika Oroszország külpolitikai
lépéseihez! Melyik három uralkodó szerepel biztosan a 13. ké­
pen?
1796) cárnő despotikus állam a I. Péterhez hasonlóan fel­
világosult jellegű reform okkal próbálkozott (új iskolák,
városok alapítása, a kereskedelem fejlesztése). A legfőbb
célkitűzése azonban a birodalom területének a növelése
volt. Az orosz terjeszkedés fő célpontjává a rendek túlzott
hatalm a miatt (lásd a 45. oldalt) egyre irányíthatatlanabb
Lengyelország vált. Az oroszok előbb az arisztokrata csalá­
dok által vezetett rendi csoportosulások m ögé álltak, hogy
fenntartsák az ország erejét felem észtő ellentéteket. Majd
az önkényuralkodó cárnő a nem esi szabadságjogok védel­
m ezőjeként lépett fel az anarchián úrrá lenni kívánó lengyel
reformtörekvések ellen. II. Katalin és II. Frigyes 1772 -ben
elérkezettnek látta az időt Lengyelország felosztására.
O sztozkodásukba az egyensúly fenntartása érdekében
Ausztria is bekapcsolódott, és kiszakította a m aga zsákmá­
nyát (Galícia).
A cárnő a hanyatló Oszmán Birodalom rovására dél
felé is folytatta a terjeszkedést. Kezdetben Ausztriával sző- I
vétségben törtek előre, elfoglalva a Krími Kánság jelentős 1
részét. Ám Ausztria nem tudott újabb területeket szerezni j
a Balkánon. Sőt felism erte, hogy az erős O roszország meg­
jelenése a félszigeten szám ára kedvezőtlen, ezért közvetett
m ódon m ár a Portát tám ogatta. A hódítások leálltak. A
Fekete-tenger északi partvidéke azonban az oroszoké lett i
(1774). Az orosz alattvalók az angolokhoz és a franciákhoz
hasonló kiváltságokat nyertek az O szm án Birodalom terű- I
létén.

126
 MEGHIÚSULT REFORMOK ES FORRADALOM
FRANCIAORSZÁGBAN

ÁTALAKULÓ GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM A Társadalmi összetétel Földbirtok aránya

francia gazdaság а XVIII. században egyre gyorsuló ütem­
ben fejlődött. A népesség 22 millióról 26-28 millióra növe­
kedett. Kiépültek a bankok, virágoztak a m anufaktúrák a ha­
gyományos luxusiparban, majd a felzárkózó bányászatban
és vasiparban is. A leggyorsabban fejlődött Párizs, am ely
milliós nagyvárossá vált.
A francia társadalom még a régi feudális keretek között
élt, de egyre jelentősebb csoportjai kapcsolódtak be a vál­
lalkozásokba és polgárosodtak, vagy bérmunkássá váltak.

A nagypolgárság vagyona - melyet adóbérletek és államköl-

csönök révén gyarapítóit - már meghaladta az arisztokráciáét. A
század második felére a földbirtokok jelentős része is a kezükbe
került. A gazdasági fellendülésnek köszönhetően gyarapodott a
manufaktúrákat üzemeltető középpolgárság is. Ugyanakkor a fran­
cia ipar nagy része továbbra is kisipari jellegű maradt, így jelentős
volt a fejlődéssel nehezen lépést tartó kispolgárság aránya. Az üze­
mekben dolgozó bérmunkások száma gyorsan nőtt, gyarapítva a
városi szegénység sorait.

A nem esi társadalom csúcsán álló arisztokrácia hatalm as

birtokokkal rendelkezett. A királyi udvarban élt (a kegy­
vesztettség jele, ha valaki vidékre kényszerült), és nagy
részük az udvari élet költségei miatt a királyi kegydíjakból
tudta fenntartani magát (lásd a 34. oldalt). Az arisztokraták
alkották a hadsereg jól fizetett tisztikarát. Egyes csoportja­
ik azonban birtokaik m odernizálásával növelték jövedel­
meiket. A vidéken élő nemesség zöme szerény vagyonnal
rendelkezett. Többségük nem tudott és hagyom ányai révén
nem is akart bekapcsolódni a gazdasági életbe. A polgárok
a hivatallal együtt vásárolt nem esi cím et életük végéig bír­
hatták, de az utódok vásárlásai révén ez a cím is gyakorlati­
lag örökölhetővé vált. Ezek a taláros nemesek a nem esség
és a polgárság közötti sajátos csoportot alkottak.
Az ország lakóinak döntő többségét még m indig a pa­
rasztság adta. Franciaországban ekkor m ár nem létezett a
klasszikus jobbágyság. A parasztok a földek használatáért
haszonbérrel és egyes helyeken terményszolgáltatással
tartoztak a fö ldektulajdo -
nosainak (nem eseknek,
polgároknak). A paraszt­
ság szőkébb, az áruter­
melésbe bekapcsolódó ré­
sze m eggazdagodott, míg
zöme szűkösen élt, és ne­
hezen fizette meg a m a­
gas állam i adókat.

Karikatúra а XV III.
századi francia tár­
sadalomról
1.

Melytársadalmi ré­ A Tuileriák, a francia királyok párizsi palotája

tegeket személye­ a X V I-X V II. században
sítik meg a karikatúra sze­
replői? Mi volt a célja a Mutassa be az épületet és a kertet a kép alapján! Mi le­
rajz készítőjének? hetett a szerepe a kertnek?

127
L.
 MEGHIÚSULT REFORMOK ÉS FORRADALOM FRANCIAORSZÁGBAN
Marseille kikötője а X V III. század második felében
Elemezze Marseille szerepét a francia kivitelben! Melyik kereskedelmi úthoz kapcsolódik a város? Idézze fel ennek az útnak
а XVI—XVII. századi történetét!
„Egyes egyházközségek igen keveset fizetnek [adót],
.
5 más községek viszont mértéktelenül m egterheltetnek,
szinte azt mondhatnók: agyonnyomoríttatnak, s lakosaikat
pusztítja a nyomor.” (Hivatalnoki jelentés, 1742)
Hogyan jellemzi a jelentés a parasztság adóterhelését?
Milyen okai lehettek a jelenségnek?
az államadósság aránya az éves
bevétel százalékában
128!
AZ ÁLLAM ELADÓSODÁSA A francia abszolutizmus
XVI. Lajos (1 774-17 92) uralkodása idején sem tudott kilá­
balni a pénzügyi válságból. A kiadásokat (hadsereg, udvar­
tartás, járadékok) nem a bevételekhez igazították, mivel az
a kiváltságos csoportok érdekeit sértette volna. A bevéte­
leket sem lehetett növelni, mivel a parasztság terhei már
am úgy is m agasak voltak, a nem esség és az egyház meg­
adóztatásának terveit pedig szintén m egtorpedózták a ki­
rályi udvarban.
XVI. Lajos - aki a politikánál szívesebben foglalatoskodott asz-
talosműhelyében - egy genfi bankárt (Necker) bízott meg a pénz­
ügyek rendbetételével. Azonban ő is csak azt tudta javasolni, mint
elődei: a kiváltságosok megadóztatását és a költségek csökken­
tését. így rövidesen megbuktatták. Ez történt az őt követő, de a
rendek bizalmát élvező politikusokkal is. Az összeomlást elodázta,
hogy sikerült újabb hiteleket szerezni. így viszont az államadósság
tovább növekedett, és a rendi erők egyre élesebben támadták a
kormányt.
,A m onarchia egyes részei közötti különbségek, elté­
7.
rések és ellentétek képezik azt az alkotmányos hibát,
amely m egbénítja az állam erejét [...]. Ezek közül egyetlen
ellentm ondást sem számolhatunk fel anélkül, hogy valameny-
nyiben meg ne támadjuk az alapelvet, amely létrehozta és
fenntartja őket [...]. Egy királyság, amely rendi gyűlésekkel
bíró tartományokból, rendi gyűlések nélküli tartományokból
és kevert kormányzású tartományokból áll, ahol különböző
belső határok választják el egymástól és osztják m eg ugyan­
azon uralkodó alattvalóit, ahol bizonyos területek teljesen
mentesek azon terhektől, melyeknek teljes súlyát mások vise­
lik, ahol a leggazdagabb osztály adózik a legkevesebbet, ahol a
kiváltságok minden méltányosságot megakadályoznak. [...]”
(Calonne: A pénzügyek javítása tervezetének summázata,
1780. augusztus)
írn i Gyűjtse össze, milyen problémákról számol be a pénz-
L v J ügyek rendbehozatalával megbízott szerző! Miben látja
a gondok alapvető okát? Milyen megoldást sugall?
д R E N D I M O Z G A L O M ÉS A Z Á L L A M C S Ő D A z
uralkodó a pénzügyi helyzet javítását szolgáló reform ok tá­
mogatása érdekében összehívta a főnem ességet (Előkelők
Gyűlése, 1787). Azonban ez a testület is ellenszegült a
pénzügyi csődöt kezelni képtelen abszolút hatalom m al. A
rendi gyűlés összehívását követelte, m ely egyedül jogosult
és képes az adók m egszavazására.

Az orléans-i herceg, La Fayette márki (az amerikai független­

ségi háború hőse) és Mirabeau márki politikai tiltakozása a köz­
vélemény, sőt az államapparátus jelentős részének rokonszenvét
élvezte. Több tartományban a nemesség és a polgárság vezeté­
sével megmozdulásokra került sor a rendi jogok biztosításáért. A
kivezényelt csapatoknak azonban a tisztek nem adtak parancsot
a fegyverhasználatra.
Rombolta a királyi ház tekintélyét a fényűző udvar költekezése,
amelyet a közvélemény a valóságosnál jóval nagyobbnak hitt. Az
ellenzék hangadói ugyanis az egyre jelentősebb hatású sajtóban a
fényűzést és a pazarlást túlhangsúlyozták, nemegyszer rágalmak­
kal illették az udvar ismert személyiségeit, különösen a királynét,
Marié Antoinette-et. Mária Terézia lánya, II. József húga osztrák,
azaz idegen volt, ami megkönnyítette a sajtó munkáját: építeni
lehetett a franciákban élő németellenességre és az idegengyűlö­
letre.

1788-ban az állam pénzügyi csődbe került: nem tudták

fizetni a kölcsönök kam atait és a hadsereget. Ugyanakkor a
hatalom nak szem be kellett néznie a súlyosbodó gazdasági
Marie Antoinette, XVI. Lajos felesége gyermekeivel.
válsággal és több egym ást követő rossz termésű év hatá­ Költekezései miatt a harmadik rend szószólóinak fő cél­
saival. A parasztság és a városi szegénység életkörülm ényei táblájává vált, és számos megaláztatást kellett eltűrnie
gyorsan rom lottak, felütötte fejét körükben az éhínség.
Ezért XVI. Lajos nem tehetett mást, 1789 m ájusára össze­ Keressen az interneten különféle (egymással ellentétes)
hívta a rendi gyűlést. megítéléseket a királynéról!
I
A XVIII. században még komoly problémákat okoztak a rossz
termésű évek, mert nem léteztek nagyobb tartalékok. A népes­
ség, főleg a városi szegénység, ilyen esetekben a szó szoros értel­ 1614 - általános rendi gyűlés
mében éhezett. A forradalmat megelőző években a természet is
együttes szavazás - rendenként egy szavazat
beleszólt az eseményekbe. Az izlandi vulkánok kitörései nyomán
nagy mennyiségű hamu került a légkörbe, így az időjárás átmene­ 4 4 4
tileg hidegebbre fordult. A vetés kifagyott, nyáron is hullott a hó, a I 300 fő | 300 fő | | 300 fő I
termés Nyugat-Európában jelentős mértékben csökkent. I? 4 s z e m é ly e s e n 4 A 4 v á la s z tá s

főnemesség
A R E N D I G Y Ű L É S M E G N Y I T Á S A A rendi gyűlés főpapság
összehívásakor az abszolutista rendszer gyenge lábakon
állt. A felvilágosodás szellem e már áthatotta a vezető réteg alsőpapság nemesseg
zömét, az egyház tekintélye m egrendült. Az abszolút hata­
lom eszm ei tám asza gyakorlatilag m egszűnt, míg az alkot­ 1789 - általános rendi gyűlés
mányosság igénye a term észetjog alapján egyre nyilvánva­ együttes szavazás - rendenként egy szavazat
lóbbá vált a kortársak szám ára.
A rendi gyűlés követeinek m egválasztása m ozgásba hozta ÍÁoofőH ПюокГ 600 fő
az országot. A választásokon ún. panaszfüzetek tízezreit állí­ személyesen 4 kválasztás
tották össze: ezekben minden réteg m egfogalm azta követe­ főpapság főnemesség III. rend
léseit. A hagyom ányos nem esség rendi m onarchiát, a vállal­
falvak városok
kozó nem esség és a polgárság alkotm ányos m onarchiát és
jogegyenlőséget, a parasztság az adók csökkentését akarta. alsópapság nemesseg © közvetett ©
A gyűlés összehívása után máris jelentkeztek a rendi ér­ | választó f
dekellentétek. Felm erült a kérdés, hogyan vegyenek részt a © © © ©
rendi gyűlésen. A három rend egyenlő szám ú követe külön A Vn
o© ©c ОО ОО
ülésezzen és rendenként szavazzon, mint a X V -X V II. szá­ f f
о оо о
zadban, vagy a harm adik rend (am ely a társadalom több Оóóó
mint 95 százalékát képviselte) annyi követet küldhessen, A rendi gyűlés felépítése 6 6 6c 6 Ó6 6
mint az első két rend összesen, és a három rend együtte­ Franciaországban
sen szavazhasson. A ko rm án yzat-te h e tetle n ségé t bizonyít­
va - felem ás döntést hozott: a duplájára em elte a harma­ | r - jl Milyen változások figyelhetők meg 1614-hez képest az
dik rend képviselőinek számát, de m eghagyta a renden­ Lili 1789-es rendi gyűlés felépítésében? Mi a politikai jelen­
ként! szavazást. tősége a változásoknak?

129
MEGHIÚSULT REFORMOK ÉS FORRADALOM FRANCIAORSZÁGBAN
„1. Mi a harmadik rend? - MINDEN.
2. Mi volt idáig a politikai rendben? - SEMMI.
3. Mit kíván? - HOGY LEGYEN VALAMI.
A harmadik rend egy teljes nemzet [...].
1. Minden egyéni munkát négy osztályba sorolhatunk. Mivel a
föld és a víz képezik az emberi szükségletek nyersanyagát, az
eszmék rendje szerint az első osztályba fog tartozni minden
mezei munkához kötődő család. 2. Az anyagok első eladásától
elfogyasztásáig [...] munkáskézre van szükség, amelyek többé
vagy kevésbé összetett, másodlagos értékeket adnak ezen anya­
goknak. [...] Ezek a második osztály munkái. 3. A termelés és
a fogyasztás között, akárcsak a termelés fokozatai között, egész
sereg közvetítő ügynök jelenik meg [...]. Ezek a kereskedők és
az üzletemberek [...]. 4. A fogyasztásra és felhasználásra alkal­
mas tárgyakkal foglalkozó dolgos és hasznos polgárok e három
osztályán kívül még igen sok egyéni munkára és gondoskodás­
ra van szükség, [ . . . j a legtekintélyesebb tudományos és szabad
foglalkozásoktól a legkevésbé megbecsült háziszolgák munká­
jáig terjedő feladatokig. E munkák tartják fenn a társadalmat.
Ki végzi ezeket? A harmadik rend. [... ]
Mi tehát a harmadik rend? Minden, de megbéklyózva és el­
nyomva! Mi lenne a kiváltságos rend nélkül? Minden, de szaba­
don és felvírágozva! Nélküle semmi sem működhet; a többiek
nélkül pedig minden végtelenül jobban működne.” (Sieyes
abbé: M i a harmadik rend?, 1789)
[ r í l Hogyan csoportosítja a szerző a francia társadalmat?
L C J Határozza meg a szerző nemzetfogalmát! Kiket ért nem­
zet alatt, és kiket zár ki belőle? Milyen politikai szándék húzó­
dik meg e nemzetfogalom mögött? Milyen közgazdasági eszme
hatását fedezheti föl a szövegben? Idézze az ezt bizonyító szö­
vegrészeket!
A népességszám és a gabonaárak alakulása Nyugat-
Európában. (A folyamatos vonalak a népességszámot, a
pontozott vonalak a gabonaárakat mutatják.) Francia-
országban az 1780-as évek végén az átlagos bérek túl­
nyomó részét kenyérre költötték
р т"| Kövesse nyomon a gabonaárak alakulását! Milyen ténye-
L C J zők hatottak az árakra? Milyen politikai jelentőséggel bír
a korszakban a gabona ára?
T
130
A nemesség zöme és a felsőpapság az előbbi, míg a polgár­
ság, a vállalkozó nemesség és az alsópapság az utóbbi megoldást
támogatták, hogy növeljék befolyásukat a rendi gyűlésen. A kor­
mányzat a papság részvételét úgy szabályozta, hogy az az alsópap­
ságnak kedvezett, ami előre vetítette azt, hogy a papi rend jórészt
a harmadik renddel fog együtt haladni.
Az 1789 májusában Versailles-ban összeülő rendi gyű­
lésen az ülésezési rend feletti vita miatt az érdem i m un­
ka meg sem indult. A harmadik rend képviselői m agu­
kat a nemzet képviselőinek nyilvánítva Nemzetgyűléssé
(Alkotm ányozó Nem zetgyűlés) alakultak (június 17.).
Az uralkodó - akit gyerm eke halála elvont a politiká­
tól - hajlott a megegyezésre, és parancsot adott, hogy az
ülésterm et alakítsák át, tegyék alkalm assá a közös ülése­
zésre. A felfokozott hangulatban azonban a polgárok az
átalakítás miatt bezárt ülésterm et elutasításnak vélték. A
Labdaházba vonulva kim ondták, nem oszlanak fel (labda­
házi eskü, 1789. június 20.), am íg új alkotmányt nem ké­
szítenek az országnak. Erre a polgári érzelm ű nem esek La
Fayette márki vezetésével csatlakoztak a Nem zetgyűléshez.
A FO RRA D A LO M K ITÖ RÉSE Az uralkodó a forron­
gó Párizs körül növelte csapatai létszámát, ami azonban fé­
lelm et váltott ki a töm egekből. Ezt a félelm et a választások
során a politikai életbe bekapcsolódó közép- és kispolgárok
(ügyvédek, újságírók) a töm eg előtti szónoklatokkal, röpla­
pokkal agresszióvá változtatták. XVI. Lajos nem vonta vissza
a csapatokat, mire a rendi gyűlés párizsi választói új vá­
rosi tanácsot és nemzetőrséget (saját karhatalm at) hoztak
létre. Az em berek pedig lázas fegyverkezésbe fogtak, hogy
m egvédjék m agukat a katonaságtól.
1789. július 14-én a fegyver után kutató töm eg a Bastille-
hoz, az ekkor börtönnek használt középkori erődhöz vonult.
A néhány fős őrség tárgyalt a hangadókkal, am ikor lövés
dördült. Erre a sokaság m egostrom olta az erődöt, és a vé­
dőket lem észárolta. A védők fejét lándzsára tűzve vonuló
töm eghez egyre több, franciákból álló katonai egység csat­
lakozott.
A Bastille ostroma jellemző a forradalom eseménytörténeté­
re és annak mítosszá válására. A Bastille bevétele a forradalom
jelképévé vált, ugyanakkor láttuk, hogy alig védték. A zsarnokság
börtönének tartották, de nem voltak benne politikai foglyok, aki­
ket ki lehetett volna szabadítani. Ma hiába keresnénk az épületet,
mert egy vállalkozó a bevételét követően rövidesen megvásárolta,
és a köveit eladta.
A ném et és svájci ezredek visz
szavonultak. A polgárság az ösz-
szeom ló hatalom helyére új
polgármestert választott, és
a vagyon, a rend védelm ére I
létrehozta a nemzetőrséget. I
Az utóbbi élére La Fayette-et 1
választották. '
XVI. Lajos az események-
hatására engedett: visszaren­
delte a csapatokat, Párizsba
ment, és elismerte az új hatal­
mat és vezetőiket. Jelképesen a
A francia kokárda, a for­
mellére tűzték az új nemzeti jel­ radalom jelképe. A fran­
képet, a háromszínű kokárdát. cia nemzeti színek Pá­
Sokan azt hitték, a lázongásoknak rizs kék és piros, vala­
vége, azonban tévedtek - a for­ mint a Bourbonok fehér
radalom csak ekkor kezdődött. színéből jöttek létre
i

A Bastille ostromáról készült számos műalkotás egyike
(13.) és a nem létező politikai foglyok után kutató fel­
kelők a Bastille-ban (14.). (A börtönben mindössze hét
rabot tartottak fogva, valamennyit köztörvényes bűnö­
kért.)
Miért válhatott a forradalom jelképévé a Bastille bevé­
tele, hogyan árnyalja az eseményről kialakított vélem é­
nyünket, ha tudjuk, hogy a Bastille-ban nem voltak rabok, és a
kisszámú védő alig tanúsított ellenállást?
„Az egész reggel a fegyverkezéssel telt. Alighogy fegyve­
15. rünk volt, m indjárt a Bastille-hoz mentünk. A parancs­
nok, aki bizonyára meglepődött, hogy Párizsban egy csapásra
százezer szuronyos puskát lát, és azt hihette, hogy ezek a fegy­
verek az égből hullottak, nagy zavarban lehetett. Egy vagy két
órán keresztül jobbra-balra lövöldöznek; lelövik, akiket csak
a tornyokon látnak [a felkelők], A parancsnok, Launay gróf,
megadja magát, a felvonóhidat leengedi; az emberek odaro­
hannak egymás hegyen-hátán, de ism ét felhúzzák a felvonó­
hidat, és a parancsnok kartáccsal a töm eg közé lövet. Most a
[felkelőket támogató] Francia Gárda ágyúja egy roham rést lő.
Egy rézmetsző hág fel elsőnek, de ledobják, és lábát töri. [...]
A Bastille-t egy félórán belül rohammal elfoglalják. Polgárfiak
és vezető nélküli katonák vették be, egyetlenegy tiszt nélkül!
Ugyanaz a gárdista, aki az ostromnál elsőnek ju to tt fel, ül­
dözőbe veszi Launay urat, hajánál fogva ragadja meg, és fog­
ságba ejti. A városházára vezetik, és útközben félholtra verik.
Úgy megverték, hogy abba csak belepusztulhatott; végleg a
Gréve téren verték agyon, és egy hentes levágta a fejét. [...]
Felhágtam a m eghódított Bastille rohamrésébe, és kitűz­
tem rá a Gárda és a polgárőrség zászlaját. Ott együtt volt a
legtöbb buzgó hazafi. Átöleltük egymást, a gárdisták kezét
csókoltuk, és sírtunk az örömtől és a megittasodottságtól. ”
(Cam ille Desmoulins népszónok levele, 1789. jú liu s 16.)
Foglalja össze röviden, mi történt a Bastille-nál! ítélje
meg a felkelők és a Bastille védőinek magatartását!
Jellemezze a szerző viszonyulását a történtekhez és az ese­
mény jelentőségéhez!
~I ' -------- --------- -............. -.....
131
 KÍSÉRLET AZ ALKOTMÁNYOS MONARCHIA

9 MEGSZILÁRDÍTÁSÁRA

A FEUDÁLIS KIVÁLTSÁGOK FELSZÁMOLÁSA

„Hogyan érhetjük el ezt a békét? Úgy, hogy lecsende­
sítjük a népet, megmutatva neki, hogy csak akkor he­
lyezkedünk szembe akaratával, amikor az ő érdekében kell
megőrizni valamit!
E béke érdekében, melyre oly nagy szükségünk van, a kö­
vetkező javaslatokat teszem:
1. Még a bizottság által javasolt proklamáció előtt mondjuk
ki: a nem zet képviselői úgy határoztak, hogy a királyság vala­
mennyi lakosa jövedelme arányában fog adót fizetni;
2. Hogy a jövőben mindenki részt vállal a közterhekből;
3. Hogy a közösségek valamennyi feudális kötelezettséget
megválthatnak pénzben, méltányos becslés alapján, vagyis
tíz év jövedelméből kim utatott egyéves jövedelem szerint;
4. Hogy a földesúri robot [...] és a többi személyes szolgál­
tatás megváltás nélkül legyen eltörölve.” (Noailles g ró f be­
széde az Alkotmányozó Nemzetgyűlésben, 1789. augusztus
4-5.)
Gyűjtse össze, milyen kiváltságok felszámolására tesz ja­
vaslatot a gróf! Mivel indokolja a javaslatát? Értelmezze,
hogyan történt és mit jelentett a francia jobbágyok felszaba­
dulása!
~I --------- '..... ' " " ■'
A párizsi forradalom hatására a vidék városaiban is hullám­
ként söpört végig a forradalom . Párizsi mintára mindenütt
új vezetőket választottak, és a vagyonos polgárokból létre­
hozták a közrend és a vagyon védelm ére a nemzetőrséget.
A parasztság körében - ősi beidegződések alapján - félelem
lett úrrá, attól tartottak, a hatalom megtorlása következik a városi
forradalmak miatt. Rémhírek kaptak lábra a nemesség bosszújá­
ról. A félelem erőszakhoz vezetett, rátörtek a nemesi udvarházak­
ra és kastélyokra. Ahol ellenállásba ütköztek, ott nemcsak a szol­
gáltatásaikat rögzítő iratok, de az épületek is lángra kaptak. A tör­
ténetírásba 1789 nyara mint a „nagy félelem időszaka" került be.
A helyzet radikalizálódása miatt az Alkotm ányozó Nem­
zetgyűlésen az alkotm ányos m onarchiát tám ogató ne­
m esek a közteherviselés bevezetését, a földek után járó
hűbéri terhek m egválthatóságát és minden személyi szol­
gáltatás eltörlését indítványozták. Fellépésük és a vidékről
érkező hírek hatására az egyház és a városok is lemondtak
kiváltságaikról. Franciaországban megszűntek a feudális
előjogok (1789. augusztus 4.).
Rövidesen (1789. augusztus 26.) az Emberi és polgári
jogok nyilatkozatában foglalták össze az Alkotmányozó
Nem zetgyűlés céljait és elveit (polgári szabadságjogok, jog-
egyenlőség, a tulajdon sérthetetlensége, népfelség, képvi­
seleti rendszer). Ez az új alkotm ány előkészítésének fontos
lépése volt.

'T ~ ] „1. Az emberek szabadnak, jogilag egyenlőnek szület-

JzL) nek, és azok is maradnak. A társadalmi megkülönbözte­
tések csak a közhasznosságon alapulhatnak.
2. Minden politikai egyesülés célja az ember term észetes és
elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság,
a tulajdon, a biztonság és az elnyomásnak való ellenállás.
3. Minden szuverenitás alapelve lényegileg a nem zettől szár­
mazik. Semmilyen testület, semmilyen egyén sem gyakorol­
hat olyan hatalmat, amely nem kifejezetten ebből ered.
4. A szabadság azt jelenti, hogy minden m egtehető, ami más­
nak nem árt: ennélfogva minden em ber term észetes jogai
gyakorlásának csak olyan korlátái vannak, amelyek a társada­
lom más tagjai számára is biztosítják ugyanezen jogok élve­
zetét. Ezen korlátokat csak a törvény határozhatja meg. [...]
6. A törvény a közakarat kifejeződése. Valamennyi állampol­
gárnak jogában áll személyesen vagy képviselőin keresztül
részt venni a megalkotásában. [...]
10. Senkit sem szabad meggyőződései m iatt zaklatni, legye­
nek ezek akár vallásiak, feltéve, hogy ezek megnyilvánulása
nem zavarja a törvényes rendet.
11, A gondolatok és vélemények szabad cseréje az ember
egyik legértékesebb joga, tehát minden állampolgár szabadon
beszélhet, írhat és nyomtathat, de a törvény által meghatáro­
zott esetben felelnie kell e szabadsággal való visszaélésekért.”
(Az Em beri és polgári jogok nyilatkozatából, 1789)

I m i Állapítsa meg, hogy mi a célja a dokumentumnak! Tárja A nagy félelem időszaka - a parasztfelkelés terjedése
3. 1789-ben
U Ü fel, hogy mennyiben érvényesülnek a felvilágosodás ál­
lamelméletének alapelvei a nyilatkozatban! Hogyan valósul
meg a népfelség elve? Gyűjtse össze a nyilatkozatban megfo­ эк
I n ^ l Milyen törvényszerűséget lehet felfedezni a mozgalmak
galmazott polgári szabadságjogokat! Kik és mennyiben korlá­ L 12
1—I terjedésében? Nézzen utána az interneten, miért nagy
4*6
3
tozhatják a szabadságjogokat? félelem néven rögzült a mozgalom a történetírásban!
1 < ■

132
J
д TÖMEGEK ÚJABB EELLÉPÉSE Az Alkotm ányozó
Nem zetgyűlésben az alkotm ányosság szabályainak kiala­
kítása során felm erült a törvényhozás felépítésének és a
király szerepének a kérdése. A királypártiak kétkamarás
rendszert és a királynak széles körű vétójogot akartak. Az
alkotmányos monarchisták ezzel szem ben tartottak a ki­
rály erős hatalm ától. XVI. Lajos egyelőre nem írta alá (nem
szentesítette) az augusztusi határozatokat, m ert előbb azt
akarta elérni, hogy a király kapjon vétójogot.
Erre újabb töm egm ozgalom bontakozott ki Párizsban.
A radikális értelm iségi szónokok (Marat, Danton) a szente­
sítés m ellett m ost m ár azt is követelték, az uralkodó köl­
tözzék Párizsba, hogy a töm eg ellenőrzése alá kerüljön. A
királypártiak a m enekülést javasolták az uralkodónak, ám
a király a helyzetet rosszul ítélte meg, és ism ét csapatokat
rendelt Versailles-ba. Az éhező töm eg, főként asszonyok,
Versailles-ba vonultak, és éjjel betörtek a palotába (1789.
október 5.). A királyi család életét La Fayette is csak úgy tud­
ta m egm enteni, hogy a nem zetőrséggel a töm eg élére állt,
és a királyt családjával együtt Párizsba kísérték.
Bebizonyosodott, hogy a király nem szám íthat a hadse­
regre, és így kénytelen a radikálisabb csoportokkal szem ben
együttm űködni az alkotm ányos m onarchia híveivel.
„Ma újra egész szörnyűségében jelentkezik az ínség, a
IS
péküzletek ostrom alatt állnak, a népnek nincs kenyere.
[...] Ki kételkedhet abban, hogy árulókkal vagyunk körűivé- j
! ve, akik vesztünkre törnek? Mi okozza balsorsunkat? A köz
; ellenségeinek dühe, a feketézők aljassága vagy a hivatalnokok
hűtlensége?” (Marat írása A nép barátja című lapban, 1789.
\szeptember 15.)
L _ [_
Mely tényezők tartották forrongásban a párizsi tömeget a forradalom kitörése után? Hogyan hatott ez a politikai erőviszo­
nyokra?
1
' T T „A Nép Barátja kiadójának!
.°’ J Uram! Új orgiát rendeztek Versailles-ban a testőrök, a
flandriai ezred és más ezredek tisztjei a polgárőrség vezetői­
vel együtt! [...] Ahol kitűztek egy hazaellenes kokárdát, ahol
hangosan ism ételgették az összeesküvés rejtelm es szavait,
hogy megriasszák a fővárost. Maga, aki méltónak m utatko­
zott minden jó polgár bizalmára, maga, aki elsőként leplezte
le az árulók összeesküvéseit, méltasson m inket tanácsaira!
A kiadó megállapításai:
Nyilvánvaló, hogy az orgiára sor került, s nem kevésbé
nyilvánvaló, hogy a riadalom általános. Nem állnak tények
a rendelkezésünkre, hogy megállapíthassuk, létezik-e ez az
összeesküvés. De legyen bár képzeletbeli, ugyan ki kételke­
dik abban, hogy az ellenség immár a kapuk előtt áll? Nem
lephet meg m inket váratlanul! Igazi államellenes bűn, hogy
még nem látták el a fővárost a legkülönbözőbb hadianya­
gokkal! Amíg a katonai bizottság beszám olójára várunk, egy
pillanatot sem veszíthetünk: minden jó polgárnak fel kell
fegyvereznie magát [ ...]. A nem zetőrség nem olyan ostoba,
hogy ne érezné, sohasem szabad elszakadnia polgártársaitól,
ha pedig tisztjei annyira megfeledkeznének magukról, hogy
ellenséges parancsokat adnának nekik, le kell tartóztatniuk
őket! Végezetül pedig, ha a veszély közvetlenné válik, végünk
van, ha a nép nem nevez ki egy tribünt, és nem ruházza fel őt
a karhatalom fegyverével!” (Marat)
Tárja fel a 4. és az 5. forrásból Marat közvetlen és köz­
vetett politikai céljait! Gyűjtse össze és elemezze a szer­
ző eszköztárát! Hogyan nevezzük az ilyen típusú agitációt?
Mennyiben befolyásolja a képet, ha tudjuk, hogy írásában
Marat erősen elferdítette a valóságot? Miért lehetett hatásos
az ilyen hamis propaganda (pl. az ellenséggel való fenyegetés)?
■
133
 KÍSÉRLET AZ ALKOTMÁNYOS MONARCH IA MEGSZILÁRDÍTÁSÁRA

A PÉNZÜGYI CSŐD MEGOLDÁSI KÍSÉRLETE

(Á ^ p é n zü gyi csőd A régi rendszer (ancien régim e) a pénzügyi csőd miatt bu- I
abszolutizmJ§"
/''abs forradalom у kott m eg, de ezt a problém át az új, alkotm ányos rendszer­
bukása
nek is kezelnie kellett. A kiváltságok m egszűnésével a prob­
\
léma m egoldódni látszott, a valóság azonban nem ez volt.
nem oldódÜCx 4 közteherviselés, Az adók nem folytak be, a bizonytalan helyzetben az állam ­
alkotmányos de az adófizetés
rendszer meg____^ nak senki nem hitelezett, pedig az állam adósságokat és a
akadozik
végrehajtó hatalom tagjait fizetni kellett. Az Alkotm ányozó
N em zetgyűlés előtt az egyház hatalm as vagyonának kiáru­
egyházi vagyon'
elkobzása sítása kínálkozott m egoldásként (1789. október).
és kiárusítása^ Az állam magára vállalta az egyházak fenntartását, és
kamatozó utalványokat, assignatakat bocsátottak ki, me­
1 '’ * lyeket később egyházi javak vásárlására lehetett fordítani. 1
magántulajdon assignaták, a forradalom Az assignatak rövidesen átvették a pénz szerepét, és átm e­
sérelmének csak átmeneti és az egyház
kérdése megoldás szembekerülése netileg orvosolták a pénzügyi válságot. Mivel az újabb hiá­
nyokat ism ételt kibocsátással oldották m eg, az assignaták
7. [ A pénzügyi válság és következményei értéke egyre csökkent. A pénz elértéktelenedése (infláció)
tovább rontotta a városi töm egek helyzetét, így radikaliz- |
| n l Elemezze, milyen szerepet játszott a politikai életben a m usuk nem csillapodott.
U H pénzügyi válság!
>a n m * du »g л a itn r u tti i

NATIONAUXI
par lr flé cm de ГА»»см«
tűniHantul par l r | \ o i.

„Az állam régóta küszködik a legnagyobb nehézségek­

kel. Valamennyien tisztában vagyunk ezzel, nagyszabá­
sú intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy felülkerekedjünk
rajtuk. A hétköznapi eszközök elfogytak, a népet minden ol­
dalról megterhelik, érthető, ha a legcsekélyebb súlytöbbletet
is elviselhetetlennek érzi. Erre gondolni sem szabad. [...] Van
még egy hatalmas és döntő jelentőségű erőforrás, amelynek
felhasználása [...] összeegyeztethető a tulajdon szigorú tisz­ s r r ie 4 8
teletben tartásával. Ez az erőforrás nem más, m int az egyház
javai. [...]
A papság nem oly módon tulajdonos, m int más tulajdono­ RlEBOBOQUiE , FaAíNT/AJISE.
sok. A nem zet igen kiterjedt jogokkal rendelkezik valameny-
nyi testületé felett. [...] Felszám olhatja mindazt, am it e rend
felhalm ozott, s ami haszontalannak tűnik a társadalom szá­
mára, javaik pedig ezáltal újra a nem zet jogos osztályrészévé f a r r t fit io n d u v l i y ;j| g ? ” f k a j t n m U v B f Ía í h ' f w h l k j i t ■

válhatnak. [•■•]
Legyen bármilyen szent egy tulajdon a törvény szerint, a
törvény csak azt védelmezheti, amelyet az alapítók akaratának
megfelelően használnak. Valamennyien tudjuk, hogy e javak­
nak csak az a része tartozik ténylegesen a haszonélvezőkhöz,
amely nélkülözhetetlen a létfenntartásukhoz. A maradék a
templomok és a szegények tulajdona. Ha a nem zet biztosítja
ezt a létfenntartást, a haszonélvezők tulajdonát nem éri sé­
relem, ha pedig a templomok és szegények gondját magára Assignaták, a pénzként szolgáló kamatozó utalványok
vállalja, e bőséges erőforrással pedig a szükséget szenvedő ál­ ... *J (kötvények), melyek fedezetét az egyházi vagyon adta
lam segítségére siet, az alapítók szándéka szerint já r el, s az
igazságot nem éri sérelem. ” (Talleyrand, Autun püspökének
Mi a különbség a két assignata között?
javaslata, 178.9. október 10.)

j Ггч | Milyen problémát kívántak megoldani az egyházi va-

LCl gyón kiárusításával? Milyen elvi akadályai lehettek az új
í rendszerben e lépésnek? Hogyan érvel Talleyrand az egyházi
: javak kiárusítása mellett? Keressen példákat a történelemben
; az egyházi javak kisajátítására! Vesse össze, hogy különböző
korokban mivel indokolták a kisajátítást! Hogyan képzelték el
! ezután az egyházi intézményrendszer finanszírozását? Milyen j
viszonyt tételez fel a javaslat az egyház és az állam között?
; Milyen politikai következményekkel járhatott e helyzet?
' i - —-------- >
AZ 1791-ES ALKOTMÁNY Az Alkotm ányozó Nem­
zetgyűlés 1791-re megalkotta az alkotmányos monarchia
m űködéséhez szükséges törvényeket. M egszületett az új al­
kotmány, am elyben érvényesültek a korszak alkotmányos
elvárásai (polgári szabadságjogok biztosítása, a hatalmi
ágak m egosztása, cenzusos választási rendszer). A törvény-
hozás m egbízatását (m andátum át) két évben állapították
meg. Választott bíróságokat hoztak létre.
*

134
 Az 1791-es alkotmány vázlata
király

A végrehajtó hatalom felelős volt a törvényhozásnak. A m iniszte­ A frígiai sapka, a for­

reket a király nevezte ki, de rendelkezései csak m iniszteri ellenjegy­ radalom egyik szim ­
zéssel voltak törvényesek. A király korlátozott vétójoggal rendelke­ bóluma. A kis-ázsiai
zett, a nem zetgyűlést nem oszlathatta fel, és a képviselők sértetlen­ Phrügiából ered a
séget élveztek (m entelm i jog). Új, az egész országban egységes köz- neve, a szabadság
igazgatást vezettek be, az önkorm ányzattal rendelkező megyéket. jelképévé talán a
Az állam ot nem választották el az egyháztól, sőt az egyház vagyo­ római korban vált,
nának kiárusításával a fenntartási költségek révén a viszony szoro­ amikor a felsza­
sabb lett. Az egyház és az új hatalom viszonya fokozatosan romlott: badított rabszol­
gák fejébe ilyen
az állam nem tudta teljesíteni vállalt finanszírozási kötelezettségét,
sapkát nyomtak
majd feloszlatták a szerzetesrendeket.

Az egyház és az Alkotmányozó Nemzetgyűlés közötti viszony az egy­ ------------------------------------------------------ -

ház világi alkotmányának elfogadása után (1791 júliusa) romlott meg. A Miért elevenítettek fel egy ókori jelképet a for­
törvényhozás jogot formált az egyház belső ügyeinek meghatározására: a radalom idején?
hierarchiát hozzáigazították a megyerendszerhez, a plébánosokat, püspö­
köket a választópolgárok választhatták. Minden egyházi személyt köteleztek
arra, hogy felesküdjön az új alkotmányra. A papság jelentős része ellenállt,
válaszul erőszakot alkalmaztak. A kibontakozó ellentét a változások híveit
egyre inkább egyházellenessé tette, míg a régi rend hívei - az eddig hiány­
zó-töm egeket mozgató eszmével (a vallás és a vallásos világrend védelme)
erősödtek meg.

PO LITIK A I IRÁN YZATO K Franciaországban ekkor már vi­

szonylag jól körülhatárolható politikai célokkal rendelkező csopor­
tokat tudunk m egkülönböztetni, m elyek során politikai klubokat
hoztak létre. A klubok nem voltak pártok, de jórészt azok szerepét
töltötték be. Tagságuk politikai vitákat tartott, m elyek jelentősen
befolyásolták a közvélem ényt. Az egyes klubok összetétele - amit
részben a tagdíj határozott meg - változott is. A jakobinus klub kez­
detben a felső rétegek gyülekezési helye volt, majd 1791-től az ala­
csony tagdíjak miatt a radikálisok központjává vált. A jakobinus klub egyik ülése a domonkosok egy­
ko ri kolostorában. Több ezer klub jö tt létre, ahol
A jakobinusok a domonkosok egyik államosított kolostorában tartották a politikai eseményeket megvitatták
gyűléseiket, közel a Nemzetgyűlés épületéhez (a Saint-Honoré utcában).
Párizsban a domonkosokat már régóta jakobinusoknak nevezték, mert első Napjainkban hogy hívnák a kor klubjait? Nézzen
kolostoruk Párizsban - még a középkorban - a Szent Jakab utcában épült, 0 utána, hogy milyen jellegű klubok működtek ez
így azután a domonkosok épületét igénybe vevő klub tagjait is jakobinusok­ időben Angliában!
nak nevezték.

135
KÍSÉRLET AZ ALK O TM Á N YO S M O N A R C H IA M EGSZILÁRDÍTÁSÁRA
rendi e lle n zék
чо m
■ 1____________ 1
_
_______A_________ A
s 1
k o rm án yza t
a b s z o lú t
a lko tm á n yo s e lle n zék
1 ^ o l
В c=
cn о
lé
— Э
сл О
P ^
Politikai irányzatok Franciaországban 1788-1791 kö­
13.
zött
l'irjj'l Gyűjtse össze a politikai irányzatokat és ezek társadalmi
L U hátterét! Mennyiben leegyszerűsítő az ábra társadalmi
hátteret bemutató része? Kövesse nyomon a változásokat, és
értelmezze a politikai viszonyok alakulását!
~ 1 ------------------------------------------------------------------------------------
„Őfelsége a Császár és Őfelsége Poroszország királya
14.
[...] azt remélik, hogy e közös érdek nem kerüli el a
segítségre felhívott nagyhatalmak figyelmét, s hogy ennek
következtében az em lített felséges személyekkel együtt nem
fognak visszariadni az erőikhez illő, leghatékonyabb eszközök
alkalmazásától sem , hogy biztosítsák Franciaország királyá­
nak a legteljesebb szabadságot és a monarchikus kormányzat
alapjainak megszilárdítását, amely egyaránt megfelel az ural­
kodók jogainak és a francia nem zet jólétének. Ekkor és ebben
az esetben Őfelségéik [...] készek a kölcsönös egyetértéssel
történő, azonnali cselekvésre a javasolt és közös cél elérésé­
hez szükséges haderővel. E rre várva kiadták a megfelelő pa­
rancsot csapataiknak, hogy álljanak készen a beavatkozásra.”
(Pilln itzi nyilatkozat, 1791. augusztus 27.)
I n l Kik és milyen céllal adták ki a nyilatkozatot? Milyen ha-
U U tással lehetett a nyilatkozat a francia belpolitikai viszo­
nyokra és a király helyzetére?
A francia forradalom egyik főszereplője a párizsi nép (kis­
iparosok, kiskereskedők, bérmunkások). Sans-culottes-nak
(térdnadrág nélkülieknek) nevezték őket, mert nem térd­
nadrágot (culotte) viseltek, mint a nemesek
136
Hogy könnyebben átláthassuk az esem ényeket, tekint­
X o>
U-<D sük át a forradalom idején jelentkező politikai irányzatokat
Ь to
a rend híveitől kezdve a radikális változásokat követelőkig!
A régi rend híveit összefoglalóan királypártiaknak nevez­
M®
zük. E csoport zöm ét az arisztokrácia és a nem esség alkotta.
Az alkotmányos monarchistákat a változásokat támogató
arisztokrácia és a nem esség, valam int a nagypolgárság al­
kotta. Ez az irányzat azt szerette volna, ha az abszolutizm us
I nagyobb m egrázkódtatások nélkül átalakul alkotmányos
királysággá. A királyi hatalom m al szem ben álló radikálisok
főleg a közép- és kispolgárság soraiból kerültek ki (ők vol­
tak például a jakobinus klub tagjai). A sokszor megélhetési
gondokkal küzdő fiatal politikusaik szívesen szóltak - gyak­
ran dem agóg m ódon - a szélesebb töm eghez, hogy meg­
nyerjék őket céljaiknak. Később, az esem ények alakulásá­
val párhuzam osan a radikálisok több csoportra bomlottak
(pl. girondisták, jakobinusok), am elyek között elsősorban a
hangadó szem élyekben és a követni kívánt m ódszerekben
volt eltérés.
AZ ALKOTM ÁNYOS M O N A R C H ISTÁK TÉR­
VESZTESE Az uralkodó nem csak az őt korlátozó Alkot-
mányozó Nem zetgyűléssel szem ben volt bizalmatlan, ha­
о nem az alkotm ányos m onarchistákkal szem ben is, pedig
ez volt az egyetlen erő, am ely a helyzet további radikali-
zálódását meg tudta volna akadályozni. XVI. Lajos inkább
a feudális hatalmak beavatkozásától rem élte az őt korláto­
zó alkotm ány eltörlését és régi hatalm ának visszaállítását.
Mivel az uralkodó többször ellenszegült az Alkotm ányozó
Nem zetgyűlésnek (pl. az egyházzal kapcsolatos intézkedé­
sek során), a korm ányát alkotó alkotm ányos m onarchisták
és vezetőjük, La Fayette népszerűsége és így befolyása is
csökkent.
A király tapasztalta, hogy még az alkotmányban rögzített jo­
gait sem veszik komolyan, ezért Párizs elhagyása mellett döntött.
Szökését (1791 júniusa) felfedezték. A király visszahozása Párizsba
(„a monarchia halottas menete") az uralkodói hatalom teljes
megalázását jelentette. Az alkotmányos monarchista többségű
Nemzetgyűlés azonban a kirá lyt-m ive l szükségük volt rá a helyzet
konszolidálásához - visszahelyezte méltóságába. Ezzel azonban a
tömeg radikalizálódott, amit betetőzött, hogy a radikális Danton
vezetésével a Mars mezőn tartott köztársaságpárti tüntetés felosz­
latására a nemzetőrség fegyvert használt (1791. július 17.).
Az új választások (1791 októbere) eredm ényeként ösz-
szeülő Törvényhozó Nemzetgyűlésben az alkotm ányos
monarchista többség m ellett teret nyertek a radikálisabb
girondiak. (Nevük onnét ered, hogy hangadóik Gironde me­
gye képviselői voltak.) A girondiak - így vezetőjük, Brissot
is - a jakobinus klub tagjai voltak, ám a választások utáni
vitákban önálló politikai erővé váltak. Akik Robespierre ve­
zetésével a jakobinus klubban m aradtak, azokat ezután ja­
kobinusoknak nevezték.
 A FORRADALOM ZSARNOKSÁGA

A HADÜZENET KÉRDÉSÉ Az uj összetételű Tör­

vényhozó N em zetgyűlésben a háború és a béke kérdésé­
ben csaptak össze az irányzatok. Párizsban fokozódott a
feudális hatalm ak beavatkozásától való félelem , ami
tovább növelte a feszültséget.
A pillnitzi nyilatkozat (1791 augusztusa) azért szüle­
tett, hogy megvédje az uralkodót a tömegtől. Azonban
az ellenkezőjét érte el: csak még népszerűtlenebbé tet­
te az uralkodót. Megerősítette azt az elképzelést, hogy
a király az idegen hatalmak szövetségese.
Brissot, a girondiak egyik vezetője
- 1.
A király - a külső hatalm ak győzel­
mében bízva - a hadüzenet híve volt. A
girondiak is szorgalm azták a hadüzenetet, de
egészen más okból, mint a király: a francia győzelem
reményében a belső problém ák levezetését és a forrada­
lom kiterjesztését (forradalom exportja) várták, bizonyítva
az új polgári nem zet dicsőségét. Az alkotmányos monar-
chisták a háború ellen foglaltak állást, m ert a szélsőségek
m egerősödésétől tartottak. Az alkotm ányos m onarchisták
alulm aradtak, az uralkodó girondi kormányt nevezett ki,
és a Törvényhozó N em zetgyűlés hadat üzent a Habsburg
Birodalom nak (1792. április 20.).
A HÁBORÚ ÉS A KIRÁLYSÁG BUKÁSA Az ural­
kodó rövidesen szem bekerült korm ányával, m ert vétóival
akadályozta a katonai felkészülést. A párizsi töm egek sze­
mében a király és a királyság az ellenséggel azonosult.
„Eljött az új keresztes hadjárat ideje, az egyetemes sza­
badság keresztes hadjáratáé. Egy népnek, amely hatszáz
esztendős szolgaság után kivívta szabadságát, szüksége van a
háborúra, háború kell, hogy megszilárdulják. [...]
Hiába hoznak törvényt az emigráció [a külföldre tá­
vozott francia nemesek] ellen, ha a határon túl továbbra
is fennmarad az ellenforradalom központja! [...] Vagy
kiirtunk magunkból a lázadó királyi hercegek iránti
minden kím életet, vagy lemondunk minden törvényről
az emigráció ellen! [...] Óvatlanságnak tartják, ha lecsap­
nak? Maga az óvatosság diktálja ezt! Mindazt a rosszat,
mindazt a zűrzavart, amely Franciaországot sújtja,
az anarchiát, amely szünet nélkül gerjeszti az elé­
gedetlenséget, fémpénzeink eltűnését, az em igrá­
ció folytatódását, a lázadások tűzfészkeit, mind
a francia királyi hercegek irányítják! Oltsák ki e
tűzfészkeket, keressék azokat, akik táplálják, s
ha makacsul a nyomukban maradnak, véget ér­
nek a bajok is!
Attól tartanak, hogy határozottságukkal m a­
guk ellen fordítják az idegen hatalmakat? B ebi­
zonyítottam m ár Önöknek, hogy erre a rejtélyes em ig­
rációra kizárólag azért kerülhetett sor, m ert mind a mai
napig nem m erték vagy nem akarták megfelelő és a francia
nem zethez méltó intézkedésekkel rákényszeríteni a külföldi
hatalmakat, hogy hagyjanak fel a lázadók támogatásával!”
(Brissot beszédéből, 1791 novembere)
I n l Hogyan foglal állást a háború kérdésében a girondi poli-
L " U tikus? Gyűjtse össze Brissot érveit! Mit vár a háborútól
a felszólaló?

k irá ly

v e r e s é g e s e té n
v is s z a n y e rh e ti h a ta lm á t,
a ré g i re n d m e g s z ilá rd u lh a t

„ [...] Brissot úrhoz hasonlóan term észetesen én is ra­

a lk o tm á n y o s m o n a rc h is tá k jongok egy olyan háborúért, amely a szabadság uralm á­
nak kiterjesztéséért folyik, s boldogan átadnám magam annak
a g y ő z e le m ra d ik a liz á ln a ,
a v e re s é g a ré g i
a gyönyörnek, hogy előre felsoroljam összes csodáit. [...] De
0) hazám jelenlegi helyzetében nyugtalanul tekintek körül, s fel­
c re n d s z e rt h o z n á v is s z a
Ф
N teszem magamnak a kérdést, vajon tényleg olyan lesz-e az a
О
50! háború, amilyet a lelkesedés ígér nekünk; s kérdem, ki akarja
g iro n d ia k
■С
azt, hogyan, milyen körülmények között és miért.
'2 a fo rra d a lo m e x p o rtja , Itt, a mi rendkívüli helyzetünkben rejlik az egész kérdés
I a fe s z ü lts é g le v e z e té s e , lényege. Önök szüntelenül elfordították erről a tekintetüket;
h a ta lm u k m e g s z ilá rd ítá s a de én bebizonyítottam, ami mindenki számára világos, hogy
a háborúra te tt jelenlegi javaslat annak a tervnek a követ­
ja k o b in u s o k kezménye, melyet szabadságunk belső ellenségei már régóta
szőnek; bem utattam Önöknek e terv célját; jeleztem végre­
b u k h a t a fo rra d a lo m ,
a g y ő z e le m a g iro n d ia k a t
hajtásának eszközeit.” (Robespierre, jakobinus vezér válasza
e rő s íte n é m e g Brissot-nak)

3. A hadüzenet kérdése |i—j I Hogyan vélekedik Robespierre a forradalom exportjá­

u l ] ról? Miért nem tartja időszerűnek a hadüzenetet? Kiktől
Ггч1 Vegye számba, hogyan viszonyultak az egyes politikai tart? Vitassák meg, hogy - a király céljainak ismeretében - me-
L l U erők a hadüzenet kérdéséhez! Elemezze indokaikat! lyikfél látta reálisabban a helyzetet!
A FO RRA D A LO M ZSARNOKSÁGA

A király menesztette a girondi kormányt (1792. június), ám az

„1. [...] a Király szent személye és felséges családja el­
len erőszakos merényleteket hajtottak végre, amelyeket
napról napra m egismételtek és állandósítottak, a kormányzat
bitorlói minden határt áthágtak, amikor igazságtalan háborút
indítottak Őfelsége a Császár [a ném et-róm ai császár] ellen,
| és megtámadták Németalföldön fekvő tartományait. A Német
; Birodalom egyes birtokait is elérte ez az agresszió, más terü­
letek pedig csak úgy m enekülhettek meg a veszélytől, hogy
engedtek az uralkodó párt és küldöttei arcátlan fenyegetései-
j nek. E jelentős érdekekhez társul m ég egy ugyanilyen fontos
cél, amelyet e két uralkodó szívén visel: fel kell számolni az
i anarchiát Franciaország belsejében, véget kell vetni a trón és
az oltár elleni támadásoknak, vissza kell állítani a törvényes
hatalmat, vissza kell adni a Királynak az őt m egillető bizton­
ságot és szabadságot, s olyan helyzetet kell terem teni számá­
ra, amelyben gyakorolhatja törvényes hatalmát. [...]
2. Őfelségéik [a porosz király és a császár] egyáltalán nem
kívánnak beavatkozni Franciaország belső kormányzásába,
: csak ki akarják szabadítani a Királyt, a Királynét és a Királyi
| Családot fogságából, s biztosítani kívánják Legkeresztényibb
í Őfelsége számára a szükséges biztonságot, hogy veszély és
| akadályok nélkül megtehesse mindazt, am it szükségesnek
j tart, s dolgozhasson alattvalói boldogsága érdekében ígéretei
! szerint, és ahogyan ő jónak látja.” (A braunschweigi herceg
j kiáltványából, 1792. jú liu s 25.)
alkotmányos monarchistákkal sem tudott együttműködni. Nem
látta meg a különbséget a forradalom mérsékelt és radikális irány­
zatai között, mindkettővel ellenséges volt. Hite és meggyőződése
megakadályozta, hogy támogassa az egyház világi alkotmányát
megtagadó papok elleni fellépést. Ez azonban már ekkor a nyílt
szakítást jelentette a tömegekkel.
A tám adásra készülő porosz és osztrák sereg főparancs­
noka, Braunschw eig hercege kiáltványában megtorlással
fenyegette meg Párizst, am ennyiben a királynak baja esik
(Koblenz, 1792. július). Ez a végletekig a király ellen hangol­
ta a töm eget.
Am ikor a jakobinus többségű párizsi községtanács (kom-
mün) a girondiak tám ogatásával a királyi palota ellen ve­
zette a feldühödött népet (1792. augusztus 10.), a király
a Törvényhozó Nemzetgyűlés épületébe m enekült. A tes­
tület a kommün és a töm eg nyom ására megfosztotta ha­
talmától a királyt, és letartóztatta. Egyúttal döntött arról,
hogy az ország új berendezkedését (alkotm ányát) egy szé­
lesebb választójog alapján m egválasztott törvényhozó tes­
tület, a Nemzeti Konvent határozza majd meg.

„Ha a király hadsereggel támadja meg a nem zetet, vagy

Gyűjtse össze a nyilatkozatban található érveket és kö­
6. a nevében elkövetett hasonló vállalkozással szemben
veteléseket! Milyen szándékkal íródott a nyilatkozat? nem tanúsít határozott ellenállást, akkor trónjáról lemon-
Milyen a hangvétele? Milyen hatást válthatott ki a támadástól dottnak tekinthető.” (Részlet az 1791-es alkotmányból)
tartó Párizsban? ... ■?........... ........................... .............. ........— ....... ........ ........ ..
~T
m Vitassák meg, jogos volt-e a király letartóztatása!
_

A tömeg a jakobinusok vezetésével elfoglalja a Tuileriákat (1792. augusztus 10.), a király lakhelyét. Családjával együtt
0 a király a Nemzetgyűlés védelme alá helyezte magát, melyben ekkor m ár senki sem mert kiá llni érte, így vád alá h e l y e z t é k

Miért nem mert egyik politikai erő sem kiállni a király mellett? Mi lehet a fő vád a király ellen? Készítsen a kép alapján helyszíni
tudósítást az eseményről!

138
GYŐZELEM ÉS KÖZTÁRSASÁG 1792. au gu sztu s
„ [...] az egész francia nép úgy kiált fel, m int a párizsiak:
elején a porosz és az osztrák had sereg támadásba lendült 8. jAz ellenség ellen megyünk, de nem hagyjuk az úton-
Belgium felől, és győze de lm e se n tört előre. Párizs népe h arc­ állókat magunk mögött, hogy leöljék asszonyainkat és gyere­
ra készült. keinket.” (Marat)

A felzaklatott párizsi tömeg az irányítást e napokban gyakorla­

t i g kézben tartó jakobinus Danton vezetésével belső ellenséget
keresett. A várost járva ezrével fogdostak össze gyanúsnak ítélt
elemeket, arisztokratákat, papokat és jól öltözött polgárokat, majd
a védtelen embereket jórészt legyilkolták (1792 szeptembere). A
terror megfélemlítette a forradalom ellenségeit, de megindult a
forradalomból való kiábrándulás is.
A. Párizs felé közeledő ellenséget Valmynál az újonnan
szervezett forradalmi ezredek m egállították (1792. szep­
tember 20.). A csata nem volt túl heves (inkább ágyúpárbaj),
de a tám adás visszaverése időt biztosított a felkészüléshez.
A győzelem napján ült össze a Nemzeti Konvent, am ely rö­
videsen kikiáltotta a köztársaságot (1792. szeptem ber 22.).
A Konvent m egválasztására még a háborús készülődés
és a töm egm ozgalm ak időszakában került sor, így a válasz­
tójog kiterjesztése ellenére (a 21 éven felüli francia férfiak
szavazhattak) kevesen szavaztak. A társadalom tényleges
erőviszonyaival ellentétesen a választásokon a radikálisok
jelentősen előretörtek.
Az alkotm ányos m onarchisták nem jutottak be a tör­
vényhozásba, így a jobboldalt (a kifejezés ekkor született)
a girondiak, a baloldalt a jakobinusok (Hegypárt) alkották.
A két politikai erő képviselői hasonló társadalm i csoport­
ból érkeztek, nézeteik azonban különböztek egym ástól. A
girondiak ragaszkodtak a forradalom által kivívott politikai
és gazdasági szabadsághoz. A jakobinusok - a töm egek tá­
mogatását keresve - viszont hajlandónak m utatkoztak azok
korlátozására, például az árak és a bérek szabályozására. A
képviselők zöm e egyik csoporthoz sem tartozott, és a pá­
rizsi közhangulat által m eghatározott erőviszonyoknak en­
gedve szavazott. (E csoport neve mocsár volt.)
Mivel a király fogoly volt, a Konvent bizottságain (am e­
lyek közül legfontosabbá a Közjóléti Bizottság vált) és biz­
tosain keresztül közvetlenül irányította a végrehajtó hatal­
mat, így az m indig a Konvent többségének a kezében volt.
Mire biztat Marat? Miért tekinthetjük demagógiának
Marat felszólítását?
„Egy csoport, nem tudni, kinek a felbujtására, kijelen­
9. tette, hogy nem hagyja el Párizst, am íg a börtönök tele
vannak árulókkal (m ert mindenkit így neveztek, akiket a kü­
lönféle börtönökben és templomokban fogva tartanak), akik
ilyen sok polgár távozása után fel is lázadhatnak, és nem csak
Őfelségét szabadítják ki, de teljes ellenforradalmat hajthat­
nak végre. [...] a vad töm eg ujjongása közepette lemészárol­
tak több refraktárius papot [akik nem esküdtek fel az alkot­
mányra], a Saint-Sulpice [templom Párizsban] valamennyi
vikáriusát [egyházi tisztség], a szem inárium ok igazgatóit és a
Sorbonne doktorait [...]. Százhetven em bert öltek meg azok
közül, akiket tizediké óta ide hoztak. Ezután átm entek az
Abbaye-börtönbe, ahol igen sok foglyot mészároltak le, akik
között sok tiszteletre m éltó személyiség volt.
A képviselők azonnal elküldték hat társukat, hogy nézze­
nek utána, meg lehet-e akadályozni a szörnyűségeket. [..,]
alig tudtak elm enekülni.” (Egy angol szemtanú, George
Monro leveléből)
Г г т ] Miről értesülünk a forrásból? Milyen okai voltak az ese-
U I J ményeknek? Mi jellemezte a résztvevők kapcsolatát?
Tárjuk fel a szerző véleményét az eseményről!
Az esküt tett
Ш > 70%Y
C D 50-70%
C Y 30-50%'
É Y < 30% La Manche

A jobboldal és baloldal fogalma onnan ered, hogy a forradalom

idején a törvényhozásban az elnöktől jobbra és balra különböző
csoportok foglaltak helyet. Jobbra a királypártiak, balra a reformok
sürgetői. A kifejezés tartalma időben és térben azóta is folyama­
tosan változik. Ezt a francia forradalom tanulmányozása során is
Nante:
láthatjuk, hiszen mások vannak a jobb-, illetve a baloldalon a for­
radalom egyes szakaszaiban. Egy csoport a baloldalról - nála radi­
kálisabb csoportok jelentkezésével - átkerülhetett a jobboldalra.
Atlanti­
Az ősz folyamán a gironde és a jakobinusok közötti politikai óceán
harc fő témája a király sorsának alakulása volt. XVI. Lajost, akit Bordei
csak Capet Lajosnak neveztek, perbe fogták. A párizsi tömeg
a király halálát követelte. Robespierre és a jakobinusok e vá­
rakozásnak megfelelve síkra szálltak a király elítélése mellett.
A gironde kezdetben ellenállt, majd engedett. Végül a királyt
- néhány szavazattöbbséggel - halálra ítélték, és nyilvánosan,
nyaktilóval (guillotine) kivégezték (1793. január 21.). Foldkozi-tenger

FRANCIA G Y Ő Z ELM EK ÉS V ER ESÉG EK A fran­

cia seregek győzelm esen haladtak előre a Rajna mentén,
s jelentős vereséget mértek az osztrák és a porosz erőkre
(Jemappes, 1792. novem ber). A Konvent folytatni kívánta
abszolutizm us hódításait. A jelszó most is a természetes
határok (Rajna, Alpok, Pireneusok) biztosítása volt, de ez
a szabadság kiterjesztéséhez is kapcsolódott.
A z egyház világi alkotmányára esküt tett
papok aránya megyénként, a felkelések
színterei és a királypárti felkelők jelképe
| i- i | Kimutatható-e összefüggés a felkelések
L 1—! területe és az eskütétel arányai között?

139

A FO RRA D A LO M ZSARNOKSÁGA
11793-ban elfoglalt területek
11794-ben elfoglalt területek
□□Felkelések 1793 elején
! □ Felkelések 1793 végén
jjAjelentö's'mészáríások
□ A '^vr1 / /
i La Manche
< — 1792-es francia hadjárat
!-*■— 1793-as francia hadjáraj^
;-í::::0 7 9 4 -é s francia hadjárati
-1792-es ellenséges hadjárat ulon
- 1793-as ellenséges hadjárat X Napóleon
- 1794-es ellenséges hadjárat Földközi-tenger
Franciaország katonai helyzete 1792 és 1794 között
| n | Kövesse nyomon a hadi helyzetet! Készítsen áttekintő
L i l i ábrát! Elemezze a harcok céljait és a hadi helyzet belpo­
litikai hatásait!
Robespierre, a jakobinusok legjelen­
tősebb vezetője. .Megvesztegethetet-
lennek” nevezték, és idővel meggyőző­
désévé vált, hogy egyedül ő tudja el­
dönteni, m i a bűn és m i az erény
13.
„2. A következő személyek tekinthetők gyanúsnak:
Először azok, akik viselkedésükkel, kapcsolataikkal, be­
szédükkel vagy írásaikkal a zsarnokság vagy a Gironde hívei­
nek és a szabadság ellenségeinek mutatkoznak. [...] akiktől
megtagadták hazafiságuk igazolását. [...] azok a közhivatal­
nokok, akiket a Konvent vagy megbízottai elbocsátottak hiva­
talukból, [...] nemesek és emigránsok azon férjei és feleségei,
apjai, anyjai, fiai, leányai, fivérei, nővérei és ügynökei, akik
nem nyilvánították ki a forradalomhoz való ragaszkodásukat.
[...]
10. Szükség esetén a polgári és büntető bíróságok fogság­
ban tarthatnak és a fent em lített börtönökbe küldhetnek olyan
személyeket, akikről megállapították, hogy nem lehet vád­
iratot készíteni ellenük, vagy akiket felm entettek az ellenük
em elt vád alól.” (A gyanúsakról szóló törvényből)
A forradalom mely addigi vívmányait szüntette meg ez
a rendelkezés? Elméletileg kiket nem lehetett elfogni a
törvény alapján?
~ I
140
I
A katonákat a nem zet iránti lelkesedés, a nacionalizmus
is hevítette. Sok francia úgy érezte, a forradalom , a kivívott
szabadság, a katonai sikerek kiem elik őket a népek közül, д
forradalom ban m egszületett nemzet pedig olyan közösség,
am elyhez vagyoni és társadalm i helyzettől, vallástól függet­
lenül m inden francia tartozik.
A francia nemzet a forradalom gyermeke volt, és kizárta magá­
ból ellenségeit (pl. a királypárti emigránsokat, lázadókat), de be­
fogadta a forradalomhoz csatlakozó bretonokat, provenszálokat
vagy elzászi németeket. Jogokat adott, de megkövetelte a francia
nyelv átvételét is. így vált a forradalom - beolvasztva a francia föl­
dön élő nemzetiségek jelentős részét - az egységes francia nem­
zet létrehozójává.
A forradalm i Franciaország sikerei kiváltották az angolok
félelm ét, és Európa feudális hatalm ait is nagyobb erőfeszí­
tésekre sarkallták. Anglia, Poroszország és Ausztria vezeté­
sével franciaellenes koalíció (szövetség) jött létre (1793). A
szinte minden irányból m eginduló támadást a francia sere­
gek nem tudták feltartóztatni. Ugyanakkor az újoncozás el­
rendelése, az egyház elleni tám adások és a terhek megvál­
tásának kötelezettsége (lásd a 132. oldalon) miatt am úgy is
elégedetlen parasztságot a korm ány ellen fordította. Több
helyen felkelés tört ki (pl. Vendée).
A válságos helyzetben a jakobinusok rendkívüli, a tör­
vényességet átlépő intézkedéseket követeltek. Miután a
girondiak erre nem voltak hajlandóak, a jakobinusok a pári­
zsi töm eggel a Konvent elé vonultak, letartóztatták a girondi
képviselőket, és ezzel átvették a hatalmat. A legfőbb végre­
hajtó szerv, a Közjóléti Bizottság élére radikális jakobinusok
(Robespierre, Saint-Just, Marat) kerültek (1793. június).
A JA K O B IN U SO K DIKTATÚRÁJA A
jakobinusok elrendelték a népfelkelést, vagyis
az általános hadkötelezettséget. A hadianyag
biztosítása érdekében engedélyezték az áruk
elkobzását. Hogy a városi töm egek körülmé­
nyei ne rom oljanak tovább, bevezették az
assignaták kényszerárfolyamát és az árak
maximálását. A vidéket forradalm i csapatok
járták, és újoncokat, élelm iszert, nyersanya­
gokat gyűjtöttek.
Az intézkedések kiszélesítették a paraszt­
ság felkelését, a girondisták lefogása pedig
a vidéki városok felkelését robbantotta ki
(Lyon, Bordeaux stb.); a vidék nem akarta elfogadni Párizs
uralm át. A zendülések elfojtása érdekében a jakobinusok
m egszavaztatták a Konventtel a gyanúsakról szóló törvényt
(1793 szeptem bere). Ezután a Forradalmi Törvényszékek és
a Konvent biztosai bárkit a halálba küldhették.
Véres terrorral, tízezrek kivégzésével vérbe fojtották a
felkeléseket, és a közel m illiósra növelt hadsereggel visz-
szaverték a koalíció támadását (Fleurus, 1794. június). Az
eredm ények értékeléséhez azonban tudni kell, hogy sok­
szor éppen a kem ény intézkedések miatti ellenállás letörése
igényelt nagy erőfeszítéseket.
A jakobinus Konvent új alkotmányt dolgozott ki (1793 nyara).
Az új alaptörvényben - Rousseau nyomán - törekedtek közvetlen
képviselet megvalósítására, ezért a törvényhozást évente újravá­
lasztották volna, és a legtöbb kérdés eldöntését népszavazással
képzelték el. Az alkotmány - a valóságos egyenlőség biztosítása
érdekében - az állam feladatává tette volna az elesettek eltartását
és azt, hogy minden polgár számára biztosítsa a tanulás lehető­
ségét. Az alkotmány csak papíron maradt, a háborús időszak miatt
nem vezették be.
 A jakobinus irányítású Közjóléti Bizottság az ellenállók tízez­ konvent
1793.
rei mellett halálba küldte a Konvent jakobinusokkal szemben I. 21.
íj e r ő v is z o n y a i
h á ЗОШ о,
álló politikusait is (pl. a girondistákat). A hatalom egyre kisebb 'ö>
csoport kezébe került. Végül a hatalom csúcsán levő jakobinu­
sok már egym ásban látták a fő ellenfelet. Először Robespierre
v e re sé g e k
a mérsékelt Dantonnal szövetkezve leszámolt a terror féktelen
híveivel, a „veszettekkel" (1794. március), majd Robespierre-ék
e r ő s ít e n i k e ll
nyaktiló alá küldték a mérsékelteket is (1794. április). A terror n a h a d se re g e t n
megállíthatatlanná vált: minden kivégzés újabb szem élyekre te­
relte a gyanút. Egy rendelkezés szerint (1794. június) a forradalmi 1793.
törvényszékek a vádlott nyilvános kihallgatása, a védelem és a VI. 2.
bizonyítékok ismertetése nélkül is ítélkezhettek, ha m eggyőződé­
sük szerint a vádlott bűnös volt. Már mindenki rettegett. Am ikor
Robespierre újabb képviselőt vádolt meg a Konventben, a m egré­ 1793.
mült képviselők heves vita után letartóztatták őt és híveit. A rém­ IX. 17.
uralomból kiábrándult tömeg nem állt melléjük, és a Konvent
másnap kivégeztette őket (1794. július 28.).

A D IR EK T Ó R IU M A Konvent felszámolta a diktatúra kivé­

teles törvényeit (a gyanúsak elítélése, árak m axim álása stb.),
és korlátozta a Közjóléti Bizottság jogkörét. A katonai sikereket
kihasználva - jórészt a term észetes határokon alapuló - békét
1794. V
IVII. 27.
kötöttek a koalíció tagjaival (1795). c 2? k iá b r á n d u lá s
a f o r r a d a lo m b ó l
A szélsőséges képviselőktől (jakobinusok) m egszabadult 1%
törvényhozás új alkotmányt dolgozott ki (1795). Fő cél volt a
diktatúra elkerülése, a tulajdonosok uralm át biztosító, szilárd 15. A jakobinus uralom és a terror
(konszolidált) rendszer kialakítása, a szélsőségesek (királypárti­
ak és jakobinusok) távoltartása a hatalom tól. Az új alkotm ány az
Kövesse nyomon a Konvent erőviszonyainak válto­
1791-es alkotm ány elveihez tért vissza (pl. hatalom m egosztás), zását! Mely tényezők hatása olvasható le az ábráról?
de az állam form a köztársaság m aradt. A törvényhozást két­ Keressen további, a folyamatra befolyást gyakorló tényezőket!
kamarássá változtatták (Ötszázak Tanácsa és Vének Tanácsa),
a végrehajtó hatalmat ötfős Direktórium gyakorolta, m elynek
egyik tagja helyett m inden évben újat választottak.

D ire k tó riu m - ö t fő e lle n ő rz é s

(5 é v re - é v e n te e g y fő c s e ré je )
k in e v e z é s
v á la s z tá s fe le lő s
fü g g e tle n
b ír ó s á g o k
k o rm á n y , ^ kezd em én yez
h a d s e re g

Г fe lje b b v ite l
e lle n ő rz é s
Q e ln ö k Q e ln ö k
T (s o rs o lá s s a l) T (s o rs o lá s s a l) v á la s z tá s
V é n e k Tanácsa Ö ts z á z a k T a n á c s a
m egyék
(h á ro m é v r e - (2 5 0 fő ) (5 0 0 fő )
e lle n ő rz é s
ö tö d é é v e n te tö rv é n y h o z á s (k é tk a m a rá s - h á ro m é v re ,
c s e r é lv e ) fe lje b b v ite l
h a rm a d á t é v e n te c s e ré lik )
v á la s z tá s
községek
(h á ro m é v re - b k ö z v e te tt v á la s z tó k
v á la s z tá s ö tö d é é v e n te
(e le k to ro k - 2 5 é v fe le tt)
c s e ré lv e )
^ v á la s z t á s v á la s z t á s i Angol karikatúra a Franciaor­
szágot nyaktilók alá küldő
s z a v a z ó k - - 6 m illió fő
c e n z u s a la p já n : jö v e d e le m - a d ó z ó , n e m - fé rfi, é le tk o r - 21 é v fe le tt
Robespierre-ről. A terror a sze­
mélyes bosszú és a hatalom
megtartásának eszközévé vált
la k o s s á g — 2 8 m illió fő

[~1б7] A Direktórium rendszere Foglalja össze röviden a karika­

túra üzenetét! Nézzen utána az
interneten, hogyan működött a guillo­
Г п I Vesse össze az 1795-ös rendszert az 1791-es alkotmánnyal! Milyen problémát tine, kinek a javaslatára, és miért vezet­
} L J _ J kívántak alkotmányosan megoldani 1795-ben? ték be mint ki végzőeszközt!

141

„Ez a szó [népszuverenitás] csak azért tűn t annyira
0 kolosszálisnak a képzelet számára, m ert a franciák lel­
ke, telve még királypárti babonákkal, kötelességének érezte, harcoló politikai csoportok és társadalm i erők egyik napról
hogy felruházza mindazoknak a pompás jelképeknek és ab­
szolút hatalmaknak az örökségével, amelyek oly csillogóvá
tették a bitorolt szuverenitást. [...] Én pedig azt mondom,
hogy abban az ütemben, ahogy felvilágosodunk, ahogy távo­
lodunk azoktól az időktől, amikor azt hittük, hogy tudunk, de
valójában csak akartuk, a szuverenitás visszatér igazi határai
közé, hiszen, ism étlem, a nép szuverenitása egyáltalán nem
korlátlan, és számos magasztalt és nagyra becsült rendszer,
ideértve azt is, amely iránt még mindig a legelkötelezettebb-
nek érezzük magunkat, inkább szerzetesi koncepciónak fog
tűnni, a totális hatalom rossz tervének, m int köztársaságnak.
Ezek gyakran gyászosak a szabadságra nézve, és pusztítóak
a közügyekre ugyanúgy, m int a magánéletre. ” (Sieyes abbé,
1795)
Г
I n l Idézze fel a népszuverenitás fogalmáról tanultakat!
U Z J Vesse ezt összee Sieyes véleményével! Hogyan és miért
változtatta meg véleményét az egykori abbé?
Napóleon a tüzérség bevetésével veri szét a párizsi ki-
rálypárti lázadást 1795-ben
„39. A kormányzat három, tíz évre kinevezett és bár­
3. mikor újraválasztható konzulra van bízva. Valamennyit
egyénileg választják meg, az első, második vagy harmadik
konzul különálló hivatalára. Az alkotmány Bonaparte polgár­
társat, egykori ideiglenes konzult nyilvánítja első konzulnak
40. Az első konzulnak különleges funkciói és hatáskörei van­
nak [...].
41. Az első konzul hirdeti ki a törvényeket; ő nevezi ki és vált­
ja le tetszése szerint az Államtanács tagjait, a minisztereket,
a nagyköveteket és más külügyi főtisztviselőket, a szárazföldi
és a tengeri haderő tisztjeit, a helyi közigazgatás tagjait és
a törvényszékek mellé kirendelt kormánymegbízottakat.” (Az
1799. évi alkotmányból)
Határozza meg az első konzul jogkörét! Hogyan nevez­
hetjük az ilyen berendezkedést?
142
A HATALOM M EG RAGADÁSA A Direktórium kon­
szolidációt akart, de hiába javult a gazdaság, és hiába ren- I
deződtek a tulajdonviszonyok, az éveken át egym ás ellen
I
a másikra nem adták fel terveiket.
Nehéz volt fenntartani az alkotm ányos kereteket, mivel I
azokat kihasználva hol a jobb-, hol a baloldali szélsősége­
sek kerültek túlsúlyba az évente tartott választásokon. A
Direktórium a törvényeken átlépve csak fegyveres erővel
tudta biztosítani hatalm át. M egnőtt a hadsereg és főleg a
katonai vezetők szerepe, tekintélye. Közülük a legnépsze­
rűbbé Bonaparte Napóleon (1769-18 21) vált, aki a köztár- I
saság háborúiban nagy győzelm eket aratott (144. oldal).
A belpolitikai bizonytalanság azonban veszélyeztette há- I
borús terveit és parancsnoki helyzetét, ezért elhatározta,
hogy a hadseregre tám aszkodva m egszerzi a hatalm at. A
Direktórium több tagja is az erős végrehajtó hatalomban
látta a kiutat. Em iatt tám ogatták Napóleon államcsínyét '
(1799. novem ber 9. - Brum aire 18.).
A Direktórium több tagja, így az általunk már a forradalom ele­
jén megismert Sieyes abbé is úgy gondolták, a demokratikus sza­
bályokkal nem tudják biztosítani a mérsékelt erők és a forradalom
által teremtett új rend fennmaradását. Azt remélték, kézben tud­
ják tartani a jelentős hatalommal felruházott katonát, Napóleont,
de tévedtek.
királypártiak a Direktórium jakobinusok^
egyensúlyozó
rendszere
_szayazas_ szavazás
I nem m ű köd ik I
felkelések \} felkelések
í>
a szabályokat
átlépik
m íto s z
V
Napóleon államcsínye
Mely politikai tényezők segítették Napóleon hatalomra
kerülését? Mennyiben játszott szerepet az események
alakulásában Napóleon tehetsége?
A KO N ZULÁTUS R EN D SZER E Napóleon a törvény-
hozással új alkotmányt dolgoztatott ki, m ely gyakorlatilag
biztosította szám ára a teljhatalmat, de igyekezett elfedni
a diktatúrát. Napóleon két konzultársával állt a végrehajtó
hatalom élén. Mint első konzul társainál szélesebb jogkör­
rel rendelkezett.
Napóleon hatalmát a társadalom zöme (polgárság, pa­
rasztság) elfogadta, mert már belefáradtak az egyre vére­
sebb politikai küzdelmekbe. Belső békét, nyugalmat és sta­
bilitást vártak a hatalomtól, am iért cserébe hajlandóak vol-
J
 kinevezés
jelöl
irányítás I. konzul (Napóleon)

Állam tanács
(29 fő) II. konzul J
III. konzul tanácskozás
bíróságok
hadsereg kezdem ényez *
© •
kinevezés (elfogadja)
. .1 ... (felülvizsgálja)
irányítás (m egszavazza) feljebbvitel
I
Törvényhozó
Szenátus Tribunatus
Gyűlés
(250 fő) (100 fő)
(300 fő, 30 év)
m egyék választás
feljebbvitel
törvényhozó hatalom

választ
a listáról
íjnem zeti lista

községek
к közvetett választók (elektorok)
“ (megyei szint)

\ közvetett választók (elektorok)

“ (községi szint)

Napóleon, az első konzul. Korzikai

kisnemesi családból származott,
hét testvére volt. Korzikát nem sok­
kal születése előtt vásárolta meg
Franciaország Genovától, s Na­
póleon ifjúkorában tanult meg
franciául. Később jó kapcsolatban
volt Robespierre öccsével, így a ja ­
kobinusok bukása majdnem kato­
nai karrierje végétjelentette

I n l Mit akar kifejezni az első konzul-
L C l ról készült festmény? Milyen sze­
repben ábrázolja a 2. kép Napóleont?
tak az érdekeiket képviselő hatalom javára lemondani
a politikában való részvételről és bizonyos jogaikról.
Napóleon a polgári viszonyok megszilárdítására
használta fel hatalmát. Elismerte és törvényesítet­
te a forradalom alatt végbem ent tulajdonváltást.
Létrehozta a Francia Nemzeti Bankot (1800), és m eg­
szilárdította a Direktórium alatt létrehozott új valutát,
a frankot. A parancsára kiadott polgári törvénykönyv
(Code Civil, 1804) biztosította a polgári társadalom
működését. Kialakította az állami egyetem ek és kö­
zépiskolák rendszerét. A pápasággal konkordátumot
(egyezményt) kötött, ami rendezte az egyház helyze­
tét. Véglegessé vált az állam és az egyház szétválasz­
tása. Az egyház lemondott a forradalom idején eladott
földjeiről, de a papok állami fizetést kaptak. A püspö­
köket az első konzul nevezte ki, s vallási hatalmukban
a pápa erősítette meg őket.
A Code Civil (vagy Code Napoleon) nem ismert el ki­
váltságokat, és rögzítette, hogy jogilag mindenki egyenlő.
Védte a magántulajdont. Biztosította a vállalkozás szabad­
ágát, s ehhez megfelelő jogi kereteket teremtett (kedve­
zett a munkaadóknak). A törvény hangsúlyozta a család
fontosságát, s a családon belül megerősítette az apa és a
férj jogait.
„8. Minden franciának joga van a polgárjoghoz.
7.
9. Az idegenek Franciaországban született minden gyermeke
igényelheti a francia állampolgárságot a nagykorúságának betöltése
utáni évben [...].
14. A külföldi, habár nem lakik Franciaországban, megidézhető a
francia törvényszék elé, az általa Franciaországban, franciával kö­
tött szerződés teljesítése végett; átadható a francia törvényszéknek
az általa külföldön, franciával kötött szerződésnél fogva.” (Részlet a
Code Civilből)
r
Az élet mely területein nyújthatnak biztonságot a franciáknak
az idézett paragrafusok?
~ ;.......
n „L...j 212. A házastársak egymásnak hűséggel, segítséggel és
' istápolással tartoznak.
213. A férj nejének oltalomm al, a nő pedig férjének engedelmesség­
gel tartozik.
214. A nő tartozik férjével együttlakni, és azt mindenhová követni,
ahol az megtelepedni jónak látja; a férj köteleztetik nejét elvállalni,
és annak az ő vagyonához és állapotához képest minden életszükség­
letét fedezni. [...]
215. A nő nem léphet föl a bíróság előtt férje jóváhagyása nélkül [...].
217. A nő, habár közös vagy elkülönözött [saját] javakkal bír is, azért
[...] sem m it el nem ajándékozhat, el nem zálogosíthat, nem szerez­
het a férj együttműködése nélkül az okiratnál vagy írott beleegyezése
nélkül.” (Részlet a Code Civilből)
|p]| Mutassa be a törvény alapján a konzulátus korának ideális csa-
L C J ládját! Miben tér el ez a mai családeszménytől? Sorolja fel a nők
jogait a házasságban! Miben korlátozza a nőket a törvény? Mi lehetett
ennek az oka?
T
143
N A PO LEO N BIRO D A LM A ES BUKASA
„Katonák! Ruhátlanok vagytok és éhesek. Sokkal adó­
9. sotok a kormány, és sem m it sem tud adni. Türelm etek
és e sziklák közt m utatott bátorságotok elismerésre méltó. De
nem hoz dicsőséget a számotokra, egyetlen fénysugara sem
vetődik rátok! Én a világ legtermékenyebb síkságaira vezetlek
titeket. Gazdag tartományok, nagy városok kerülnek majd ha­
talmatokba. Ott megtaláljátok majd a becsületet, a dicsőséget
és a gazdagságot! (Napóleon kiáltványa az olaszországi had­
sereghez, 1796)
l r i | Keressen összefüggést a francia hadsereg ellátása és
L 1—I hódításai között! Vesse ezt össze az 1792-es hadüzenet
vitájának érveivel!
T
1793-ig elfoglalt területek
I □□
1802-ig francia függésbe került területek
1802-ig a Habsburg Birodalomhoz került területek
12. Napóleon itáliai és egyiptomi hadjárata
144
A SIKERES H A D V EZÉR Napóleon m ár a hatalomra
jutását is részben a katonai győzelmeinek (például az oszt­
rákok kiszorításának Itáliából 1796 -1797-b en ) köszönhette.
A nem zet lem ondott a forradalom ról, de nem akarta elvesz­
teni a megszerzett területeket és lem ondani a nemzeti di­
csőségről (gloire).
Napóleon sikerei a forradalom tól örökölt új tömeghadse­
regen (am elyet a nemzeti érzés is lelkesített) és zseniális had-
vezéri képességein alapultak. Kiválóan alkalm azta a modern
harcászatot, például a tüzérség és más fegyvernem ek össz­
hangjának megteremtésével. Képes volt olyan gesztusokat
tenni, amelyekkel megnyerte katonáit (ismerte őket, együtt élt
velük, és kockázatos pillanatokban maga is részt vett a harcban,
a tehetségeseket kiemelte). Fő ellenfelének Angliáttekintette.
Az Anglia elleni fellépés vezette a kalandor egyiptomi vállalkozá­
sát is (1798-1799). A legfontosabb brit gyarmatra, az Indiába vezető
utat próbálta elvágni, de a Nílus torkolatánál vereséget szenvedett
az angol flottától (Abukir, 1798). Az angolokat nem tudta megtörni.
A szigetország és a feudális hatalmak újabb franciaellenes koalíciót
hoztak létre, s Itáliában orosz expedíciós sereg jelent meg. Az orosz
sereg azonban apránként felmorzsolódott a harcokban, Napóleon
pedig fényes győzelmet aratott az osztrákok fölött (Marengo, 1800).
így átmenetileg Anglia is békére kényszerült (amiens-i béke, 1802),
ami tízévnyi háborúskodásnak vetett véget.
Kövesse nyomon a hadjáratokat, és elemezze azok céljait!
j
 „Esküszöm, hogy megvédem a köztársaság területi integritását, tiszteletben
14.
tartom és tartatom a konkordátum törvényeit és a szabad vallásgyakorlási, a
törvény előtti egyenlőséget, a politikai és polgári szabadságjogokat, a nemzeti javak
eladásának visszavonhatatlanságát, adókat és vámokat csak a törvényesség betartá­
sával vetek ki, fenntartom a Becsületrend intézményét, kormányzásom idején pedig
sem m i mást nem tartok szem előtt, m int a francia nép érdekeit, boldogságát és dicső­
ségét.” (Napóleon koronázáskor elmondott esküje)

Az eskü szövege és a tankönyvből megismert tények alapján értékeljék, mennyi­

ben volt rendszerváltás a császárság létrejötte!

Napóleon az arcole-i csatában (1796).

A z ifjú tábornok a csata döntő pil­
lanatában a megingó sorok előtt
felkapja a zászlót, és példamutatá­
sával győzelemre vezeti seregét

A kép alapján mivel tudná kiegé­

szíteni a 10. ábrát?

A CSÁSZÁRSÁG Napóleon 1804

15. Napóleon császárrá koronázása 1804-ben
decem berében császárrá koronáztatta
magát. Lehullott a konzulátus köztár­
sasági máza, és új, cím kórságban szen­ Mit kívánt hangsúlyozni a császár udvari festője, David? Nézzen utána az interne­
ten a festő életútjának! Mennyiben volt pályája jellemző a korszakban?
vedő arisztokrácia alakult ki. A polgári
T
berendezkedés azonban maradt.
M ódosult Napóleon külpolitikája.
Az uralkodó európai hegemóniára
tört, nem törődve országa kim erülé­ d l Franciaország 1804-ben
□ И 1811-ig elfoglalt területek
sével. Dinasztiát akart alapítani, hogy ; d 1811-ig francia függésbe )<erült területek \v
hatalmát örökletessé tegye. Az osztrá­ ;d 1811 -ben szövetségre kényszérített államok
kokat ism ételten legyőzve, Napóleon □ Rajnai Szövetség határa f
i dD Békék ,.У ~ ,
kikényszerítette, hogy Ferenc osztrák < - Napóleon hadjárataiу <^7>мД9пГ|1Л
császár hozzáadja a leányát, Mária Napóleon ellenfelei —/BRITANNIA
Lujzát (1809). Az európai uralkodók 1— Kontinentális zárlat
azonban Napóleonban a felkapaszko­ : (íAI Napóleon által kijelölt uralkodókul
# Franciaellenes felkelések-^.
dott hadvezért, a forradalom em berét
látták, és nem fogadták el egyenlő
partnernek. Atlanti-óceán
Folytatódott a párviadal Nagy-Bri-
tanniával. Az angolok hatalm as anyagi
ráfordítással egym ás után szervez­
ték a franciaellenes koalíciókat. Az
osztrák, porosz és orosz seregeket
Napóleon rendre legyőzte a csatákban
(Austerlitz 1805; Jéna, 1806; Eylau és
Friedland, 1807; W agram , 1809), de a
szigetország tengeri erejét nem tudta
megtörni. A trafalgari tengeri ütkö­
zetben (1805) Nelson adm irális - aki
halálos sebet kapott a harcban - ve­ Napóleon hadjáratai (1804-1811)
reséget m ért a francia hajóhadra. így
az terv, hogy francia csapatok száll­
0 Készítsen táblázatot Napóleon hadjáratairól az időrend, a terület, a célok és az
nak partra Angliában (invázió), füstbe
eredmények feltüntetésével!
ment. Eredm énytelennek bizonyult
T
145
N A PÓ LEO N BIRO D A LM A ÉS BUKÁSA

a Berlinben meghirdetett kontinentá­

lis zárlat (1806), m ely kizárta az angol
kereskedelmet az európai kontinens ki­
kötőiből. Az angolok a gyarmatokon és
Latin-Amerikában kárpótolták magukat,
Európába pedig a csem pészek hoztak
brit árukat.

N A PÓ LEO N BUKÁSA Európa né­

pei számára Napóleon háborúi, hadse­
regeinek ellátása egyre nagyobb terhet
jelentettek. Az országhatárokat önkénye­
sen tologató, családtagjait és hadvezéreit
királlyá tevő hódítóval szemben megerő­
södött a nemzeti önérzet, a nacionaliz­
mus. Egyre nagyobb francia erőket kötött
le az ellenállás (pl. Spanyolországban).
Franciaország kimerült, kezdett nyilván­
valóvá válni, hogy Napóleon folytonos
háborúi m árn em az ország, hanem csak
a császár érdekeiért folynak.

„Európában négy nagyhatalom

van: m ert én Poroszországot
semmiképpen nem szám ítom közéjük.
[...]. Franciaország [...] erősebb, mint
„Másnap, december 2-án, már pirkadáskor dörögtek az ágyúk. Észrevettük, bármelyik a három közül, sőt képes mind-
18. hogy a császár kevés csapatot helyezett a jobbszárnyra; ezzel csapdát vetett az annyiuknak ellenállni. Országunk egyesíti
ellenségnek, hogy az könnyen elfoglalhassa Tilnitzet, átkeljen a Goldbach-patakon az embereket és a gazdagságot. Az euró­
és Gross-Raigernbe m enjen, hogy hatalmába kerítvén a Brünnből Bécs felé vezető pai befolyást vele megosztó három közül
utat, elvágja előlük a visszatérés vonalát. Az osztrákok és az oroszok csapdába estek, kettő vetélytársa és természetes ellensége.
m ert szerencsétlenségükre nagy erőket halmoztak fel a tílnitzi mélységben. [...] A harmadik, amelyet hatalmas térségek
A császár, akit a pratzeni fennsíkon hagytunk, leszállva onnan, Soult csapataival, választanak el tőle, közvetlenül egyálta­
egész gárdájával, a gyalogsággal, lovassággal és tüzérséggel Tilnitz felé rohant, ahol lán nem ellensége, de közvetve igen, mint
hátba támadta az ellenséges hadoszlopokat, melyeket Davout marsall szem betám a­ Franciaország legrégibb szövetségeseinek
dott. Ekkor az osztrákok és oroszok nagy tömegei két tűz közé kerülve, leírhatatlan természetes ellensége.
zavarba jutottak, s mindenki futásban keresett m enekülést. Némelyek összevissza Szükséges, hogy ezentúl Ausztria ne
a mocsarakba rohantak, de gyalogosaink kiverték őket; mások a két tavat elválasztó közvetlenül Franciaországgal és a fran­
úton rem éltek m enekülést; lovasságunk azonban megtámadja őket, és borzasztó ciák alapította államokkal legyen hatá­
m észárlást visz végbe köztük: végre az ellenség legnagyobb része, különösen az ros, és hogy a velencei államért, Tirolért,
oroszok, a tó jegén kerestek átkelést. Ez jó vastag volt, s már 5-6000 ember egy kis svábföldi birtokaiért és a szomszédos
rendet tartva eljutott a satschani tó közepéig, mikor Napóleon a gárdatüzérséggel államokra vonatkozó igényeiért cserébe
belelövetett a jégbe. Az sok helyen megrepedt, rettenetes recsegés hallatszott! A Havasalföldet, Besszarábiát és Bulgária
víz hasadékokon előtörvén, csakhamar ellepte a jégtáblákat, s ezer meg ezer orosz, legészakibb részét adjuk neki. Az oroszok
valam int nagyszámú lovaik, ágyúk, szekerek szép lassan lem erültek a mélységbe. így Ausztria természetes vetélytársává
[...]” (Marbot tábornok visszaemlékezése az austerlitzi csatáról) és ellenségévé válnak, de az természetes
szövetségesre talál Franciaországban.”
(Talleyrand levele Napóleonnak, 1805)
|"rT| Nézzen utána, milyen körülmények között került sor az austerlitzi csatára (po-
L l_l litikai és katonai helyzet)! Fejtse meg a szöveg és a térképvázlat (17.) alapján
Napóleon taktikáját! Nézzen utána, milyen tisztséget
töltött be a levél keletkezésekor
Talleyrand, és korábban milyen szerepe
volta politikában! Mely államokat tekin­
ti nagyhatalomnak a levélíró? Gyűjtse
össze a levélben javasolt területi változá­
sokat! Mi volt ezek célja?
i ...............

B rit csempészáru nyilvános elége­

tése

Nézze meg a 145. oldali térképen,

hol húzódott a kontinentális zárlat!
Mi volt a célja? Alkosson véleményt a kép
alapján a zárlat hatékonyságáról!

146
i
Г

Ebben a helyzetben Napóleon a kon­

tinentális zárlat megszegése miatt há­
borút indított Oroszország ellen (1812).
A császár hatalmas hadsereggel tám a­
dott, am elybe a francia fennhatóság
és befolyás alatt álló birodalm ak - így
Ausztria is - küldtek csapatokat. Az
oroszok hátráltak, és a felégetett föld
taktikáját követték. Csak Moszkva kö­
zelében, Borogyinónál vállaltak csatát.
Itt Napóleon még győzött, és bevonult
Moszkvába, de az orosz cár nem kért
békét. Az orosz főparancsnok, Kutuzov,
felgyújttatta Moszkvát, ami lehetetlen­
né tette, hogy a francia csapatok ott te­
leljenek. A hideg tél és az ellátás hiánya
miatt megkezdődött a francia visszavo­
nulás. Az oroszok azonban döntő vere­
séget mértek a Berezina folyón átkelni
akaró francia sereg maradékaira (1812. И A а9У Hadsereg” visszavonulása Oroszországban
november).
Napóleon veresége újra csatasorba
állította az európai nagyhatalm akat. 0 Mely tényezők vezettek a hatalmas hadsereg teljes vereségéhez?
A koalíciós erőkkel szem ben a császár
fiatal korosztályokból felállított serege
Lipcsénél (1813) vereséget szenve­
dett. A „népek csatájában" több mint CHI Franciaország 1811-béns . J eV pnS . i
százezren estek el. A következő évben С Ш 1812-íg elfoglalt területek j l ^ / k ir j
Cm 181 í;ig francia függésbe került területek
a szövetségesek elfoglalták Párizst, C m 1812-ben szövetségre kényszerített államok
Napóleont pedig tábornokai lemon­
datták a trónról. A szövetségesek Elba
szigetére (Tirrén-tenger) szám űzték, in­
nen azonban még visszatért. A kim erült
országnak azonban nem volt esélye;
1815-ben Waterloonál bekövetkezett
a döntő vereség. Napóleont az atlanti­
óceáni brit gyarm atra, a távoli Szent
Ilona szigetére szám űzték, s itt halt
meg (1821).

„Az ön uralkodói, akik a trónra

születtek, megengedhetik ma­
guknak, hogy hússzor is megverjék Napóleon hadjárataid
Napóleon ellenfelei (
őket, mégis mindig visszatérhetnek
Kontinentális Zárlat
fejedelmi székhelyükre: én, aki a sze­ Napóleon által kijelölt uralkodók
rencse fia vagyok, ezt nem tehetem. Franciaellenes megmozdujások
Uralmam nem éli tűi a napot, am e­
lyen nem vagyok többé erős, és ennek
[Ü í l ] Napóleon bukása
folytán nem félnek tőlem .” (Napóleon
Metternich osztrák külügym iniszter­ Kövesse nyomon a bukáshoz vezető ka­
nek, 1813-ban, Drezdában) tonai eseményeket!
' I ----- -------- -----------------

,Д jó hadsereg az lenne, ahol min­

24. den tiszt tudja, a körülmények Napóleon sírja Párizsban. A franciák szá­
szerint mi a teendője. [...] A győzelme­ mára ma is leginkább ő testesíti meg a
ket, amiket arattam, csak felerészben nemzeti nagyságot
tulajdonítom magamnak, és ez már sok
is egy tábornok számára, ha egyáltalán
szóba kerül a neve, mert a valóságban a
hadsereg az, amelyik a csatát megnye­
ri.” (Napóleon, 1816-1818)

147i
 AZ IPARI FORRADALOM ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

AZ IPARI FO RRA D A LO M FOGALM A Az 1780-as

években Angliában kibontakozó gazdasági fellendülést,
am ely az iparszervezési és technikai újításoknak köszön­
hető, és folytonossá tette a gazdaság bővülését, ipari for­
radalomnak nevezzük. A gazdaság bővülése azóta is tart,
de a tudom ány a forradalm i változást a gépeknek gépekkel
történő előállításával lezártnak tekinti (pl. a m ozdony sok
1750 1800 1850
alkatrészét m ár esztergagéppel állították elő). Ez Angliában
1 7671769 1797 18071815 1837 1860186718761879 1850 körül következett be. A folyam at Angliából kiindulva
repülő ve té lő w ^

▲
га41) >«
ÍS Q . Q.
СО -ф с с^
о о £ ;о о ° й е а XIX. század m ásodik felében nyugatról kelet felé haladva
> O ) ~соо соО) со О с о '% £ .3 о 5
> N
Ю 3 О) п гм
Ü-50
С -О átform álta egész Európát.
О)
CD N
1 S is
^ГС"ак>!
-С О
Cl £
® N

M'S, Az angol gazdaság és társadalom átalakulását az 1820-as évek­

ben - a francia forradalmat követően - nevezték el ipari forradalom­
Аг ipari forradalom fogalma nak, és az elnevezés az 1880-as évektől vált általánossá. A kifejezés
nem pontos. A gazdasági fejlődés felgyorsulása ugyanis szerves foly­
tatása volt a már korábban megindult átalakulásnak (tehát nem volt
i n k Mikor zajlott le az ipari forradalom? Nevezze meg az ábra
L u alapján azt a három tényezőt, amelyek kijelölik az ipari forradalom), és lezárulását is csak önkényesen határozhatjuk meg,
mivel a fejlődés nem állt meg.
forradalom időszakát! Mennyiben határozható meg pontosan
a folyamat kezdete és a vége? Mennyiben épül az előzmények­
A MEZŐGAZDASÁG KAP1TALIZÁLÓDÁSA Ang­
re, s mennyiben folytatódnak a megkezdett folyamatok?
liában m ára XVI—XVII. században megjelentek a tőkés fejlődést
~1 ” ~
lehetővé tevő viszonyok. A bekerítések révén а XVIII. századra
a földek döntő többsége bérmunkát alkalmazó birtokosok
"T H „A kérelmezők engedélyért esedeznek, hogy a következő-
(arisztokraták, gentryk, yeomanek - lásd a 24. oldalt) kezén
_ IL J két tárhassák a Ház elé: azzal az ürüggyel, hogy a neve­
volt. Ez a mezőgazdasági termelés fejlődését, belterjesebbé
zett község földjeit megjavítják, a telepesek és más személyek,
akiknek joguk van a bekeríteni szándékozott közös föld hasz­
válását hozta magával: a földeket trágyázták, vetésforgót al­
nálatára, megfoszttatnak attól a felbecsülhetetlen kiváltságtól, kalmaztak, terjedt az istállózó állattartás és a fajtanemesítés.
am it most élveznek, vagyis hogy újra és újra kihajthatják meg­ A további fejlesztések (pl. a talaj javítása, egyszerű gépek al­
határozott számú tehenüket, borjukat és juhukat az említett kalmazása) megkövetelték a tagosítást, vagyis hogy a sok bér­
földekre; ez a kiváltság nem csak azt jelenti számunkra, hogy lő kezén levő parcellák helyett egy bérlő kezére több parcella
eltartják magukat és családjukat télvíz idején, amikor még pén­ (nagyobb földdarab) kerüljön. A folyamat új lendületet adott a
zükért sem tudnák más földek művelőitől a legcsekélyebb tejet bekerítéseknek a közös földek megszüntetésével.
vagy savót megszerezni erre a szükséges célra [...]; úgy vélik A tagosítás következtében a mezőgazdasági népesség
továbbá, hogy a bekerítés legkárosabb hatása az lesz, hogy csak­
jelentős részének nem jutott földbérlet, így ők kénytele­
nem teljesen elnéptelenedik községünk, amelyben oly sok most
nek voltak a városokba költözni, és ott bérm unkát vállalni.
a bátor és merész kisgazda, akiket nagy tömegben a szükség s a
munka hiánya a kézműves városokba űz, ahol a szövőszék vagy
Ugyanakkor a fejlődő m ezőgazdaság csökkenő létszámmal
a kovácsműhely mellett már a foglalkoztatás módja is hama­ is képes volt a növekvő városok ellátására.
rosan felemészti erejüket.” (A bekerítés ellen a parlamenthez XV. század 1700 1800
forduló község kérelméből) egyházi és
7% 10%
koronabirtok 33% 15%
33%
szabad paraszt
20%
Milyen folyamatra hívják föl a parlament figyelmét a
0
(yeoman) 50%
40%
kérelmezők? Miért tartják károsnak ezt a folyamatot? gentry 25%
Hogyan értékelhetjük történelmi szempontból a folyamatot? 25%
nagybirtok 22% 20%
T

Mutassa be, hogyan zajlottak időben a bekerítések!

0 Határozza meg az ábra alapján, hogy kik (mely rétegek)
a bekerítések nyertesei! Kik a vesztesek? Milyen gazdasági és
3. Földmérők munkában. A bekerítendő területeket mérik ki milyen társadalmi következményei voltak a folyamatnak?

148
 Vetőgép а X V III.
század eleji Ang­
liából

•со
Е
|
с
Е
о El Nézzen utána, ko­
rábban hogyan
vetettek! Mi az előnye
Г•Я
az új gépnek? Mi tette
lehetővé a használatát?

„ (...] az osztályokat is, például a rétet, az első, m áso­

7.
dik s a többi földszakasztól lombos kerítés választja el.
I Rendesen búzát, árpát, zabot, babot vetnek, mi évről évre,
a földekre nézve, változó sorban váltják egymást; az ugar
nagy része pedig lóherével, répával, burgonyával vettetik be.
Szántanak négy-ötször, s rendszerint két lóval; szántás után a
fűgyökerek gondosan kiszedetnek; a barázda egyenlőn mély,
j s m int tollal húzott vonal, oly egyenes, a görbe gyalázatára
j válnék a szántónak. A földek minden három évben kövéríttet-
nek.” (Szemere Bertalan: Utazás külföldön, 1838)
A földhasznosítás akkor legkorszerűbb módja, a vetés­
В forgó
Mely rendszerrel ismerkedett meg a magyar utazó? Mit
П т ] Mi az új földhasznosítás lényege? Miért hatékonyabb a ve- jelent az, hogy a földek „kövéríttetnek"?
L C J tésforgó a háromnyomásos gazdálkodásnál? Milyen válto­
zásokat gyorsított fel a vetésforgó a mezőgazdaságban (6. kép)?
1
Arkwright fonógépe. A szá­
lak összesodrása és orsóra
AZ IPARI FELLEN D Ü LÉS Az iparban а XVII. század­ tekercselése emberi kéz
ban a céhes kereteket kikerülő és paraszti kiegészítő m un­ érintése nélkül, mechani­
kát alkalm azó felvásárlási-kiadási rendszer, majd a bérm un­ kusan történt. Egyszerre
kásokat foglalkoztató központosított üzem, a m anufaktúra sok orsóval működött
terjedt el. A legnagyobb hasznot a gyarm ati piacok bővülé­
sével párhuzam osan a textilipar hozta. Em iatt ezen a terü­
leten bontakozott ki a technikai fejlődés a term elés növelé­
se érdekében. Az egyszerű m echanikus gépeket a textíliák
készítésének két alapvető folyam atában, a fonásban és a
szövésben egym ás után vezették be. A szövőgépek fejlődé­
se m egkívánta a fonás korszerűsítését, ami nagyobb meny-
nyiségű fonalat eredm ényezett, am elynek feldolgozására a
szövést ism ét fejleszteni kellett.

Az újításokat mesteremberek találták ki, akik többnyire maguk

is az iparágban dolgoztak. (A találmányok megszületését segítet­
te, hogy Angliában már létezett szabadalmi törvény.) Az egyszerű
gépeket a korszak egyetlen jelentős erőforrásához, a vízikerékhez
kapcsolták. A munkafolyamatot gépesítették, ugyanakkor a ha­
gyományos erőforrás korlátozottan állt rendelkezésre.
Hogyan nevezik a fonást korábban kézműipari szinten
végző gépet? Mi Arkwright fejlesztésének a lényege?
Milyen ismereteket igényelt az újítás? Nézzen utána, hogyan
hatott a fejlesztés a fonál árára és minőségére!

A G Ő Z G É P ÉS HATÁSAI A szén alkalm azását Ang­ e z e r fő m illió db

liában egyrészt a jó term észeti adottságok (felszínhez közeli

gazdag szénmezők), másrészt a kényszer, a faállom ány jelen­
tős m egfogyatkozása eredményezte а XVIII. században. A fel­
szín közeli szenet azonban ham ar kitermelték, s a mélyebb
rétegekhez csak a felszín alatti vizek kiszivattyúzásával férhet­
tek hozzá. A víz kiemelése a bányákból már а XVIII. század
elejétől gőzszivattyúkkal történt, am elyeket fokozatosan tö­
kéletesítettek. A gőzgépet James Watt fejlesztette a gazda­
ság minden ágában használható gépi erőforrássá (1769).

James Watt a dugattyús gőzgépet fejlesztette tovább. Ennek lé­

nyege, hogy az energiát egy hengerben mozgó dugattyú adja, amely­
nek mozgását az ellentétes irányokból a hengerbe vezetett gőz bizto­
sítja. Watt az erőátvitelt is tökéletesítette. így a gőzgép biztonságo­
san és gyorsan dolgozott, és mérete is jelentősen csökkenthető volt.

149
AZ IPARI FO RRAD ALO M ES K O V ETK EZM EN YEI
10. Angol szénbánya és vasút az ipari forradalom kezdetén
|p-i| Hogyan alakult át a táj az ipari forradalom hatására? Elemezze a
L1—] széntermelés, a vasút és a gőzgép fejlődése közötti összefüggéseket!
___ A z utazási idő változása
11. — --------— — ------------
Kövesse nyomon az utazási
idő változásait! Mely ténye­
zők játszottak szerepet a folya­
matban? Milyen következményei
lehettek a változásoknak?
Európa vasútsűrűsége és népsűrűsége а X IX . század első felében
Tárja fel az összefüggést a két adat között! Mutassa ki a területi kü­
lönbségeket, és utaljon azok okaira!
A hatékony erőgépet a textilipari alkalmazás
(1781) során tökéletesítették. Megnyílt az út a
széles körű ipari felhasználás előtt: fúrókat, fűré­
szeket, esztergákat hajtottak meg vele. A gőzgép
lehetővé tette, hogy egy üzemben több gép, több
munkás dolgozzon. M egjelentek a gépekkel terme­
lő nagyüzem ek, a gyárak.
Am ikor a gőzgépet a bányászatban használt sí­
nekre tették, kész volt a korszak forradalm ian új jár­
műve: a gőzmozdony.
A KÖZLEKEDÉS FORRADALM A A terme­
lés bővülésével párhuzam osan a kortársak Nyugat-
Európában mindent megtettek a közlekedés fejlesz­
tése érdekében. Tisztában voltak azzal, hogy a piac
bővítésének (a nyersanyagok beszerzésének, az
áruk piacra juttatásának és új területek bekapcsolá­
sának) alapvető feltétele a közlekedés fejlesztése.
Jelentős csatornaépítésekre került sor, s a postahá­
lózat kiépítésével a szárazföldi szem élyszállítás is fej­
lődött (postakocsik). Nagy árumennyiséget és sok
embert azonban szárazföldön továbbra sem tudtak
szállítani. Éppen ezért, bár a gőzhajózás előbb meg­
született (Fulton, 1807), a gőzmozdony és a vasút
hozta meg a közlekedés forradalm át. A sok fejlesztő
közül a vasút „feltalálását" Stephensonhoz kötjük
(1825).
A Stockton és Darlington közötti első vasútvonal
sikeres üzeme után Angliában - és rövidesen a kon­
tinensen is - óriási lendületet vett a vasútépítés, a
vállalkozók jelentős tőkét fektettek az üzletágba. A
vasút újabb és újabb területeket kapcsolt be a ke­
reskedelem körforgásába. A vasútépítés beruházás-
igénye - a korábbi építkezésekhez mérten - óriási
volt, emiatt a vasút a gazdaság húzóágazata lett.
Minden iparágra fejlesztőén hatott, de természet­
szerűleg a nehézipart, elsősorban a bányászatot, a
vaskohászatot és a gépgyártást lendítette fel.
A DEM O G RÁFIAI ROBBANÁS Angliában
már a mezőgazdaság fejlődése a lakosságszám ro­
ham os gyarapodásával járt. A népességnövekedés
üteme az ipari forradalom alatt tovább gyorsult.
A folyam atot demográfiai robbanásnak nevezzük.
A dem ográfiai robbanás oka az életkörülmények
(élelm ezés), a higiéniai viszonyok javulása és az or­
vostudomány fejlődése (pl. járványok elleni oltások
bevezetése). A dem ográfiai robbanás feltétele, s
ugyanakkor következménye is az ipari forradalom ­
nak, és ahhoz hasonlóan nyugatról keleti irányban
terjedt el a korszakban.
A XIX. századi dem ográfiai robbanás - a korábbi
népességnövekedéshez hasonlóan - a halálozási
arány csökkenésével indult meg. A folyam at azon­
ban a korábbiaktól eltérően alakult, mivel most a
népességnövekedés mérséklődését is a gazdasági
fejlődés váltotta ki. A higiénia és az életkörülmé­
nyek javulásával párhuzam osan a születések száma
egy-két nem zedék múlva csökkenni kezdett. A gyer­
mekhalandóság csökkenésével ugyanis a családok
kevesebb gyerm ekvállalásával is biztosítani tudták
a nem zedékek folytatását.
A népesedés m érséklődésében jelentős szere­
pet játszott a mezőgazdasági népesség fogyása,
hiszen számos tényező miatt (pl. a gyerekek mun-
J
 falusi lakosság
születések
halálozás
n fékben)
(m illió fő)
Ty^mat s em atikus abraja
1700 1750 1850
@ A demográfiai robbanás jellem zői
Г п 1 Kövesse nyomon a népesedési folyamatokat! Melyek az egyes
L C J szakaszok jellemzői?
kaerőt jelentettek) a születésszám a falvakban m agasabb volt,
mint a városokban.
A népességrobbanás és a mezőgazdasági népesség elvándor­
lása óriási népességmozgást (migráció) indított el. Országon be­
lül a falvakból és a kisebb városokból a nagyobb ipari városokba
költöztek az emberek. Emellett töm egek vándoroltak ki, elsősor­
ban Amerikába. A kivándorlási hullám a népességrobbanással
párhuzamosan haladt kelet felé Európában.
VÁROSIASODÁS Akik nem vándoroltak ki, azok a városok­
ban telepedtek le. Évtizedek alatt százezres, milliós városok jöt­
tek létre a gazdaságilag fejlődő területeken.
A nagyvárosok sajátos életformát és életkörülményeket biz­
tosítottak. Hatalmas em bertöm eg ellátását, közlekedését és
higiéniai viszonyait kellett megteremteni. Szükség volt lakások
ezreinek felépítésére, tiszta ivóvízre, szennyvízcsatornákra és a
hatalmas m ennyiségű szemét elszállítására.
Ez nem ment egyik napról a másikra, így a szegények tömegei
nyomornegyedekbe kényszerültek. A városok növekedésével és
az új funkciók m egjelenésével sajátos arculatú városrészek jöttek
létre (kereskedelmi, üzleti, ipari negyedek). Vagyoni és társadalmi
helyzetének megfelelően a lakosság is elkülönült (szegregáció). A
leggazdagabbak a villanegyedekben és a bérpalotákban, a közép­
rétegek a kertvárosokban, míg a m unkások zsúfolt bérházakban
éltek.
„Biztosan mondhatjuk tehát, hogy a népesedés - ha nincs
14. gátolva - megkétszereződik minden huszonöt évben, vagyis
növekszik mértani arányban. [...] De az élelmiszer, amely a na­
gyobb szám eltartására való, egyáltalán nem szerezhető meg épp
ilyen könnyűséggel. [...] a népesedés, ha el van látva élelemmel,
ki nem merülő erővel haladna tovább; és egy korszak szaporodása
a következőnek még nagyobb szaporodására adja az alapot és így
tovább végtelenül.” (Malthus; A népesedés törvényéről, 1798)
I n l Hogyan látja a szerző a gazdasági fejlődés és a népességnö-
L a vekedés kapcsolatát? Vesse össze Malthus diagnózisát a 13.
ábra tartalmával! Mely tényezőket nem vett figyelembe a szerző?
„London utcáinak s házfalainak belseje a sokféle
|
® csatornákkal mintegy be van szőve. Midőn egy ut­
cát fölbontanak, látni benne a sok vasinat, mely az anyagi
Londonba életet visz. Mint midőn karunkra nézünk, s látjuk
I rajta a kéklő ereket. Vastag és vékony, fő- és mellékcsator­
nák keresztül-kasul szeldelve egymást; ez vizet, az gázt ve­
zet, más rútságot visz ki, s ezeken kívül bizonyos távolságra
az utcákon, vas szájak s oszlopok vannak, melyekből, ha ki­
nyittatnak, víz rohan ki, vele elöntetni az utcát, megoltani
a tüzet. A londoni polgár ki se mozduljon házából, minden
helyébejön. Ha vize hordójából kifogy, magától kezd folyni,
s megtelvén, egy üres vaslapgömb segedelmével a cső magá­
tól záródik be; a gázt este csak meg kell gyújtania, s illetés
[érintés] nélkül reggelig ég; a tejárusok napjában három­
szor járják körül a házakat; a sütő helybe hozza a kenyeret
és sültet; a kocsmainas a sört s bort; más árusok a halat, cse­
megét, zöldséget, kőport s azon házi bútorokat s dolgokat,
mikre, mivel könnyen kopnak vagy törnek, gyakran szükség
lehet; s végre, unalom ellen ablaka alatt a szegény Savoyard
s olasz fiú gyakran forgatja zengő sípládáját, s utána, mintha
az hangászkarzatképpen játszott volna, a marionetti állítja
föl játékszínét." (Szemere Bertalan: Utazás külföldön, 1838)* V
1
ji-j j Gyűjtsék össze a kor modern nagyvárosának jellem-
LJ zőit! Milyen technikai találmányokat és a nagyváro­
sokban szükséges létesítményeket említ a forrás? Hogyan
változott meg az emberek életvitele?
1Népsűrűség, fő/km 2 A városok lélekszáma
I— I 200 <
□ 50-200)
О 10—50_
ii— i > ioc/л
S
ES3 Textilipar
В Vasípar ^
i 2 k V asérc^.
■ Kőszén
X Kikötő
V Fűszer
f ^ J e x t í lia
í ;w=rlparcikk
Gabona
! ‘PA Gyapot
é Tea
Cukor
Anglia az ipari forradalom korában
I n l Gyűjtse össze, mely területeken figyelhetők meg az
L a ipari forradalom hatásai! Olvassa le a térképről az
iparvidékek kialakulására ható tényezőket! Mutassa be a
közlekedés helyzetét! Jellemezze Anglia külkereskedelmét!
151
 А XIX. SZÁZAD URALKODÓ ESZMÉI

A LIBERALIZM US A XIX. század első felében a felvilá­

'T~| „ [...] az önvédelem az egyetlen cél, melynek érdekében
az emberiségnek - kollektíván vagy egyénileg - joga van
beavatkozni bármely tagja cselekvési szabadságába. Az egyet­
len cél, amelynek érdekében jogosan lehet civilizált közösség
bármely tagjával szemben - akarata ellenére - erőszakot al­
kalmazni: mások sérelm ének a megakadályozása. Az ő saját
- fizikai vagy erkölcsi - java nem elégséges indok erre. Nem
lehet jogosan kényszeríteni valamire vagy visszatartani vala­
m itől azért, m ert az jobb lenne neki, m ert ettől boldogabb
lenne, vagy mert - mások szerint - ez lenne a bölcs, netán
helyes dolog. [...]
Van azonban a tevékenységnek olyan köre, melyben az
egyénnel szem beállított társadalom, ha egyáltalán, úgy csak
közvetetten érdekelt. [...] Ez tehát az emberi szabadság sa­
játos köre. Magába zárja először is a lelkiism eret egész belső
világát, a legátfogóbb értelem ben vett szabadságot követelve
számára: a gondolkodás és az érzés szabadságát, az érzelmek
és a vélemények korlátlan szabadságát minden kérdésben, le­
gyenek azok gyakorlati vagy spekulatív, tudományos, erkölcsi
vagy teológiai kérdések. [...] alapelvünk feltételezi az ízlés és
foglalatosság szabadságát; szabadságot, hogy úgy alakítsuk
életünket, ahogy hajlamainknak megfelel; hogy vállalva a
következményeket, azt tegyük, am it tenni akarunk em bertár­
saink akadályoztatásától m entesen mindaddig, míg az, am it
teszünk, nincs az ő kárukra, s azt tegyük még akkor is, ha vi­
selkedésünket ostobának, ferdének vagy helytelennek vélik.”
(John Stuart Mill, angol liberális gondolkodó, 1859)
gosodás és a francia forradalom hatására egyre szélesebb
körben elterjedt az alkotmányos berendezkedés és a pol­
gári szabadságjogok igénye. A szabadságeszm ény képvise­
lőit összefoglalóan liberálisoknak, az eszm ét liberalizmus­
nak, m agyarul szabadelvűségnek nevezték.
A liberalizmus a latin 'liber' (= felszabadított) szóra vezethető
vissza. A XVIII. században már a 'nemes', 'nagylelkű" értelemben
használták Angliában, csakúgy, mint a középkorban a hét szabad
művészet esetében. Politikai irányzatként először 1812-ben jelent
meg: a spanyol reformerek nevezték magukat liberálisoknak, majd
az 1820-as évekre általánossá vált a fogalom.
A XIX. század első felében a polgári szabadságjogok (szó­
lás-, sajtó-, gyülekezési szabadság) érvényesülését, a képvi­
selet alapján m űködő alkotmányos polgári rendszer meg­
valósítását hirdető irányzatot nevezték liberalizm usnak. A
liberalizm us elhatárolta m agát egyrészt a kiváltságokon ala­
puló abszolút hatalom tól, m ásrészt a jakobinus jellegű nép­
uralomtól. A liberalizm us a gazdaságban a korlátozás nél­
küli szabad versenyt tartotta a fejlődés feltételének (Adam
Sm ith, 116. oldal). Mivel a XIX. század első fele Európa je­
lentős részén a feudális kiváltságok időszaka, a liberalizmus
a korszakban jórészt forradalmi irányzatnak szám ított, hi­
szen fellépett a kiváltságok, az egyenlőtlenség ellen.

Fogalmazza meg a forrás alapján a liberalizmus lényegi

vonásait! Mi képezheti a szabadság korlátáit a liberális
felfogás szerint?

f e 1v i 1á g о s о d á s
„A demokrácia vagy helyesebben: a demokratikus elv a
2. i ’ *со
ro
toleranci:

továbbiakban semmiképpen sem azonos jelentésű szá­ ■§ ra

s______________
vallási

О
verseny
szabad

0 5 .2
munkra a népuralommal, még kevésbé a csőcselék uralmával, <D is c
r>o.
és egyáltalán nem ellentéte a m onarchiának. [...] A demok­ E “
O)
ratikus elvnek eleget tesznek, illetve látszólag megvalósítják
О
4J3 +=>
ro
, 9 ,
azt, ha a többé vagy kevésbé ilyen jellegű jo g o t megadják
minden (természetesen csak teljes jogú) polgárnak egyenlő lib e r a liz m u s
mértékben vagy közösen, tehát amennyiben a kiváltságokkal ja s z a b a d s á g k o rlá tja c s a k m á s o k s z a b a d s á g á n a k a v é d e lm e lehet;
szemben az azonos jog alapelvét ju ttatják uralomra. Éppen
ezért a legkevésbé sem összeegyeztethetetlen a monarchiával
jaz e m b e r e k e t b o ld o g íta n i s e m le h e t a k a ra tu k e lle n é re

- term észetesen az alkotmányos, vagyis a népjog által korlá­

tozott monarchiával - , ellenkezőleg, nagyon is összefér vele, e g y é n s z a b a d s a g á n a k b iz to s ítá s a
(A demokrácia címszó a Staatslexikonból, 1830)

Mely értelmezésektől határolják el magukat a címszót

[polgári szabadságjogolTj-----------[ társadalmi szerző d és]
megfogalmazó német liberálisok?
T го
, <0
и «
с
О '0(О3
О)
со с го го Го о)
—
„ [...] a nép szeret ott, ahol a királyok gyűlölnek, s vé­ га 13
■
ТЗ 'О ЧТЗ ф й ф -го
3. delmet nyújt ott, ahol a királyok üldöznek [...]. És nem — 03 ф Е .2 -ё
03 -Q
> ПЗ 3_ ф о > с ||
N Го N 4d £ 3 ъ
sajnálja a testvérnépektől sem azt, ami a legdrágább számára, СО
(О
a szabadságot, felvilágosodást; nemzeti létet és a népfelséget
.” (August Wirth, 1832)
A klasszikus liberalizm us sematikus ábrája
--------------------------------------------------------------------------—-—- ,
0 A forrás alapján jellemezze a liberalizmus külpolitikai fel­ Mely eszmék hatottak a liberalizmus kialakulására?
fogását! Gyűjtse össze a liberalizmus alapvető vonásait!
_______ _____________ ____ _________ ____ _

152
 д N A C I O N A L I Z M U S A liberalizmus mellett a korszak
I másik forradalmi eszmeáramlata a nemzeti érzés, a nacio­
nalizmus volt. A nacionalizmus szintén a XVIII. században
jött létre, s a XIX. században teljesedett ki és terjedt el
Európában és az amerikai kontinensen.

A szülőföldhöz, a nyelvi közösséghez természetesen már ko­

rábban is kötődtek az emberek. Sokáig azonban az emberek ön­
meghatározásában hangsúlyosabb volt a vallási kötődés (pl. ke­
resztény vagyok) és a társadalmi jogállás (pl. nemes vagy polgár,
illetve jobbágy vagyok).

A társadalmi és vallási különbségeken átívelő, s azoknál

fontosabbá váló nemzeti azonosságtudat a francia forrada­
lom alatt vált m eghatározó erővé, és terjedését a napóleoni
háborúk segítették elő. Felértékelődtek a közösségek azo­
nosságtudatát kifejező és erősítő tényezők: az anyanyelv, a
nemzeti hagyom ányok és a történelem . A m últból m indaz Német történelmi festmény: Barbarossa Frigyes megál­
jelentőssé vált - felnagyítódott, kiszíneződött - , am ire a lapodik riválisával, Oroszlán Henrikkel. A X IX . század­
ban egész Európában sorra születtek a reprezentatív
társadalom büszke lehetett: a hódítások, a sikeres háborúk,
történelmi festmények
a nagy történelm i szem élyiségek. Ezt romantikus történe­
lemfelfogásnak nevezzük. Miért fordult a nemzeti eszme a történelem felé?
A nem zeti eszm e a nemzet felemelését tekintette cél­ 0
jának, am i a nemzeti állam létrehozásával valósulhat meg.
Közép- és Dél-Európa népei szám ára a példát a francia
nemzetállam szolgáltatta. A nemzeti eszm e a korszakban
szembe találta m agát a feudális nagyhatalmakkal, am elyek
sok népet, nem zetet fogtak össze, s politikájukat leginkább
a birodalm ak élén álló dinasztiák érdekei határozták meg.
így a korszakban a nemzeti eszm e gyakran összefonódott „Talpra! Németek! Talpra! Német nép! Te, egykor oly
7.
tiszteletre m éltó, bátor és nagyra becsült nép! Talpra!
a társadalm i és politikai változást akaró liberalizmussal.
Hasson át benneteket a nagy s olyan régen elfeledett testvéri­
ség! Érezzétek az azonos vér szent és eltéphetetlen kötelékeit,
az azonos nyelvét és életm ódét, hiszen éppen ezeket akarták
ronggyá tépni az idegenek. [...] Ne legyen többé katolikus és
protestáns, ne legyen többé porosz és osztrák, szász és ba­
jor, sziléziai és hannoveri, ne legyen többé hitbéli különbség,
gondolatbeli és akaratbeli ellentét köztetek - legyetek végre
egységesek, akarjatok végre egyet szeretetben és hűségben
egymás iránt, s nincs az az ördög, aki legyőzhetne bennete­
ket." (Ernst Moritz Arndt német író és költő, 1813)

Gyűjtse össze, melyek a nemzet ismérvei a szerző sze-

I L ' J rint! Milyen céllal íródott a szöveg? Mi alapján tud vála­
szolni a kérdésre?
T

„Az egyes ember tehát szükségképpen valamely néphez

8. tartozik, s e népből származik. Rendeltetése az em beri­
séggel szemben az, hogy mindazt, am ire szellemi és testi ere­
je képesíti, szabadon és tökéletesen élje ki. Mindaz azonban,
ami a szellemből, a testi erőből, a kultúrából, az emberségből
az övé, vagy az övé lesz, népének sajátosságaként jelentkezik
benne, s ezen az úton ér is el hozzá, éppen ezért az egyén csak­
is e sajátosságokon belül bontakozhat ki. Az egyén törekvései­
nek tehát meg kell egyezniük annak a népnek a törekvéseivel,
melynek ő csak része, s ezért van az is, hogy népe becsülete
az 6 becsülete is, aminthogy népe szégyene az ő szégyene is.”
(Henrik Luden német történész, X IX . század első fele)

0 Tárja fel a szöveg segítségével a liberalizmus és a nacio­

nalizmus korabeli viszonyát!

153
А XIX. SZAZAD URALKODÓ ESZMEI
"Т А „Megtartani s egyszerre javítani - ez más jellegű feladat.
Ha a régi alkotmány használható részeit meg akarjuk
tartani, s ha az újat hozzá akarjuk illeszteni ahhoz, ami a
régiből megmaradt, akkor a termékeny elme minden erejét,
csüggetlen és megfeszített figyelmét, sokrétű összehasonlító
és összekötő képességét, minden alkotó talentum át mozgásba
kell hozni; egymással vetélkedő emberi rossz tulajdonságok
egyesített ereje ellen kell felvennie a harcot; a konokság ellen,
amely elvet minden reform ot, és a könnyelműség ellen, amely
m indent tönkretesz. »De az ilyen eljárás - vetik a szem emre -
túl lassú. Nem olyan gyülekezet számára való, amely minden
dicsőségét arra tette fel, hogy évszázadokra szóló művet al­
kosson hónapok alatt. A javításnak ez a módja hónapokat ven­
ne igénybe.« Ez valóban így van és úgy is kell lennie, ebben áll
a módszer rem ek volta, hogy az idő munkatársul szegődik, így
lassan és némelykor észrevétlen hat. Ha nélkülözhetetlen az
óvatosság és elővigyázatosság ott, ahol élettelen anyaggal van
dolgunk, sokkal nélkülözhetetlenebbé, szent kötelességgé vá­
lik akkor, amikor rom bolásunk és alkotásunk tárgya nem is
kő, hanem érző lények, akiket dönthetünk nyomorba gyors
és meggondolatlan döntésünkkel.” (Burke: A francia forrada­
lomról, 1790)
Mi volt a rajzoló szándéka a karikatúrával? Milyen eszkö­
zöket alkalmaz ennek érdekében?
154
A KONZERVATIVIZMUS A konzervativizmus a fran­
cia forradalom radikalizálódására adott válaszként megszüle­
tő eszmeáramlat. A forradalmi terror, a régi értékek sokszor
válogatás nélküli lerombolása, a vallásellenesség, a nagy ál­
dozatokat követelő felesleges erőkifejtések következményeit
látva elutasította a forradalmi változások szükségességét. Az
előzményekre, hagyományokra építő, fokozatos, s így a kiiga­
zításokra is lehetőséget adó, az emberek által követhető fej­
lődést állította szembe a forradalommal. A konzervatívizmus
első ideológusai (pl. az angol Burke) a francia forradalomról írt
műveikben vázolták fel az új eszmerendszer alapgondolatait.
A kiépülő alkotm ányos rendszerekben a konzervativizmus
az alkotmányosság talaján álló, a polgári szabadságjogokat
tiszteletben tartó politikai erőként a liberalizm us alternatívá­
jává vált (pl. Nagy-Britanniában a toryk).
A konzervativizmus mint ideológiai irányzat nem azonos a - sok­
szor szintén konzervatívnak nevezett - minden változást elutasító, a
régihez mereven ragaszkodó magatartással.
Miért alakult ki a konzervativizmus? Melyek az eszme-
áramlat alapvető vonásai? Hogyan viszonyul a konzerva­
tivizmus az alkotmányossághoz és a polgári szabadságjogok­
hoz? Sorolja fel azokat a jellemzőket, amelyek a konzervativiz­
must megkülönböztették a liberalizmustól!
Ц ...............................................
A TÁRSADALOM ÁTALAKULÁSA Az ipari forrada­
lom a gazdaság korábban nem látott fejlődését eredmé­
nyezte, ezáltal lehetőséget teremtett az emberek életkö­
rülményeinek jelentős javulására, az élelmezéstől az okta­
táson, az egészségügyön és az utazási feltételeken keresztül
a lakáskörülm ényekig. Átalakult a társadalom szerkezete is.
A társadalm i helyzetet alapvetően a vagyon határozta meg.
Összeolvadóban volt a földbirtokos és a pénzarisztokrácia.
Az ipar és az infrastruktúra (a gazdaság és a társadalom mű­
ködését segítő létesítmények és intézmények) fejlődéseve
párhuzam osan nőtt a középosztály (vállalkozók, értelmiségi­
ek) létszáma és súlya. Emellett a legjelentősebb társadalmi
változás az ipari munkásság térnyerése volt. A munkaso
egyre nagyobb hányada dolgozott gyárakban.
Az ipari forradalom kezdeti időszakában a munkásság
helyzete rendkívül rossz volt. A pozitív változások (a J°j
növekedése, a technika új vívmányaiból való részesedés)
г
munkások életében csak később és fokozatosan jelentkez­ A g rá rtá rs a d a lo m
tek. A gazdasági fellendülés motorja a szabad verseny volt. aris z to k rá c ia
д verseny miatt a vállalkozók arra kényszerültek, hogy m in­ n e m e ssé g
dent m egtegyenek a jövedelmezőség fokozására. A vállalko-
k iv á lts á g o s p o lg á rs á g
zók ezért gépesítettek, ugyanakkor igyekeztek csökkenteni a
költségeket. Ez sokszor embertelen intézkedésekhez vezetett
(napi 14 órás munkaidő, a nők és gyerm ekek foglalkoztatása vá ro s i s z e g é n y s é g
alacsony bérért).
A népességmozgás (migráció) miatt ebben az időszakban
jelentős számú em bernek egy-két nem zedék alatt egészen új
körülményekhez kellett alkalm azkodnia, am it eleve nehezen
élt meg. A falu ismert és védelm et nyújtó közegéből érkeztek
tömegek a városokba, ahol lakásról, megélhetésről kellett
gondoskodniuk. Ha ez nem sikerült, kilátástalan helyzetbe
kerülhettek, hiszen még nem épültek ki az elesetteket segítő
p a ra sztsá g p a ra s z ts á g
új rendszerek.

A SZOCIALIZM US A m unkásság életkörülményei, a ip a ro s o d á s

nyomor, az alkoholizmus minden jóérzésű em berből rész­
vétet váltottak ki, és felidézték a társadalmi robbanás (erő­
szakos akciók, lázadások) veszélyét. Az együttérzésből fakadó
egyéni és egyházi jótékony akciók egyeseken segítettek, de a
problémát nem oldották meg.
A szegénység felszámolására számos gondolkodó (Saint-Simon,
Fourier, Owen) dolgozott ki különböző javaslatokat. A problémák
okát a piaci versenyben és a javak igazságtalan elosztásában látták.
Elképzelt világukban vagyoni egyenlőségre törekedtek, és ki akarták
iktatni a versenyt. Ezt csak mesterségesen létrehozott, zárt közössé­
gekben tartották megvalósíthatónak. Elgondolásuk szerint az új kö­
zösségekben az emberek - nevelés és példa útján - megváltoznak,
elvetik az önzést, a szerzési vágyat, lemondanak az egyéni boldogu­
lásról a közösség javára. Charles Fourier (1772-1837) falansztereket
képzelt el: egy ilyen létesítményben 1600 ember élt és dolgozott
volna sajátos szabályok szerint. Robert Owen (1771-1858), a „jó
gyáros" New Lanark-i posztógyárában a hasznot a munkások élet-
körülményeinek javítására fordította, később pedig Amerikában
alapított termelő közösséget (Új Harmónia). Vállalkozásai azonban
csődbe jutottak.
Ezek az elgondolások a gyakorlatban kivitelezhetetlenek voltak,
ezért nevezzük őket utópisztikusnak. Hiszen a gazdaság fejlődése a
versenyen alapul, az emberek alapvető tulajdonságai pedig nehe­
zen változtathatók meg.
Azokat, akik a m unkásság problém áit a magántulajdon
korlátozásával és az egyéni érvényesülés helyett a közössé­
gek szerepének erősítésével vélik megoldani, szocialistáknak,
eszméiket pedig összefoglalóan szocializm usnak nevezzük a
XIX. század eleje óta. A szó a latin socius {= társ) kifejezés­
ből ered. A szocializm uson belül szám os irányzat alakult ki.
Egyes irányzatok az állam visszaszorításában, m ások éppen
annak m egerősítésében látták a megoldást.
12. A társadalom átalakulásának egyszerűsített ábrája
j r - j j Mely okait emeli ki az ábra az átalakulásnak? Melyek a
L 4 i társadalom átalakulásának alapvető jellemzői? Melyek
lehettek ennek politikai következményei?
„Ennek az alantas kereskedelmi rendszernek eredménye­
13. ként a gazdagságnak és a hatalomnak igazságérzetünket
mélyen sértő többlete ju t egy maroknyi csoportnak, míg a nagy
tömegek nyomorban és leigázottságban sínylődnek.
Az új rendszerben az egyesülés és a szövetkezés szorítja majd
ki az egyéni érdeket és az egymás céljainak meghiúsítására tö­
rekvő mindenütt érvényesülő ellenhatásokat. Ezeknek a változá­
soknak eredményeként az egyes ember teljesítőképessége bizto­
sítani fogja számára a tömegben rejlő előnyöket is, és mindenki
olyan gazdaggá válhatik, amilyenné csak akar. [ ...] ” (Owen: New
Lanark, első előadása egy új társadalmi rendszerről, 1825)
í r n i Milyen problémára világít rá Owen ebben a szövegrész­
ü l ! letben? Hogyan képzeli el a megoldást? Vitassák meg,
hogy Owen elképzelésének milyen előnyei és milyen hátrányai
vannak!
ipari fo rra d a lo m
s z a b a d ve rs e n y b e k e ríté s e k
k e zd e te
16 ó rá s lfíú n k a id ö ,
m o noto n, v á ro s b a á ra m ló
lé le kö lő m u n k a ^ . ...g y e r m e k m u n k a . ^ tö m e g e k _
a lk o h o liz m u s prostitúció n y o m o rn e g y e d e k
m u n ká ssá g nyom ora

^ s z o c ia liz m u s (so ciu s - tá rs ) Щ

A M ARXIZM US A szocializm us irányzatai közül a Kari v a g y o n i és e g y é b k ü lö n b s é g e k fe ls z á m o lá s a ]
Marx (1818-1883) és Friedrich Engels (1820-1895) által
v e rs e n y m e g s z ü n te té s e ]
megfogalmazott kommunista vagy marxista elm élet volt a
legkidolgozottabb.
O)
O)
= (J) ig
ф ^C/5 » 05 <u
Marx egy Londonban megalakuló munkásszervezet, a Kom­ ЧЛ «о N
■О ф •cnspí
2 ю
munisták Szövetségének (1847) felkérésére írta meg - Engelsszel 0) о
£
0) <D
>

együtt - a Kommunista Kiáltványt (1848. február). Ez a Kom­ N

w o>
<u
>ч
;2
E о
05
N
E
§9 СяЛ
munisták Szövetségének programja, amely összefoglalja a mun­ a>
káspártok céljait, a szerzőknek a társadalom fejlődéséről és a
munkáspártok történelmi szerepéről vallott nézeteit. A történe­ |i ^ j A szocializmus egyszerűsített ábrája
lem egyik legnagyobb hatású politikai írása, sokan ismerik kezdő
sorait („Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete!"), Mely társadalmi tényezők hívták életre a szocializmus
utolsó mondata („Világ proletárjai, egyesüljetek!") pedig a mun­ eszméjét? Melyek az eszme alapvető vonásai?
kásmozgalom jelmondatává vált.

k.
А XIX. SZAZAD URALKODÓ ESZMEI
K a ri Marx a Rajna menti
Trierben született jómódú
polgári családban. Szülő­
városa akkor Poroszország­
hoz tartozott, de erős volt
a francia kulturális hatás
(felvilágosodás). Marx jo g i
és bölcsészeti tanulmányok
után nem tudott elhelyez­
kedni egyetemi oktatóként,
így újságíró lett egy radi­
kális lapnál (Rheinische
Zeitung). Ekkor ismerke­
dett meg Engelsszel, a tex­
tilgyáros fiával, aki az újság
londoni „tudósítója” lett.
Az újság betiltása után Marx emigrációba kényszerült:
Párizsban és Brüsszelben élt. A z emigrációban került
kapcsolatba különböző munkásszervezetekkel. Az 1848-
as forradalmak idején Párizsban és különböző német vá­
rosokban elsősorban az írásaival próbálta befolyásolni
az eseményeket. A forradalmak bukása után Londonban
telepedett le. Itt írta fő művét (A tőke, 1867)
„Minden eddigi társadalom története osztályharcok tör­
16. ténete. Szabad és rabszolga, patrícius és plebejus, báró
és jobbágy, céhm ester és mesterlegény, egyszóval: elnyomó és
elnyom ott folytonos ellentétben álltak egymással, szakadat­
lan, hol palástolt, hol nyílt harcot vívtak. [...]
A mi korszakunkat, a burzsoázia korszakát azonban az je l­
lemzi, hogy egyszerűsítette az osztályellentéteket. Az egész
társadalom mindinkább két nagy ellenséges táborrá szakad,
két nagy, egymással homlokegyenest szembenálló osztályra:
burzsoáziára és proletariátusra.
A burzsoázia mindinkább megszünteti a term elési eszkö­
zök, a birtok és a népesség szétforgácsoltságát. A népességet
összesűrítette, a term elési eszközöket centralizálta, és a tu ­
lajdont kevés kézben koncentrálta. [...] Mindenekelőtt saját
sírásóját term eli. Pusztulása és a proletariátus győzelme egy­
aránt elkerülhetetlen.
Ilyen értelem ben a kom m unisták ebben az egyetlen ki­
fejezésben foglalhatják össze elm életüket: a magántulajdon
megszüntetése [...] a munkásforradalom első lépése a pro­
letariátus uralkodó osztállyá emelése, a demokrácia kivívása.
[...] Ez eleinte term észetesen csak a tulajdonjogba és a pol­
gári term elési viszonyokba való zsarnoki beavatkozások út­
ján történhet. [...] m int uralkodó osztály, a proletariátus a
régi termelési viszonyokat erőszakkal m egszünteti.” (Marx:
A kommunista kiáltvány, 1848)
I n t Mivel magyarázza Marx a történelmi változásokat?
L G Történelmi ismeretei alapján gyűjtsön össze más ténye­
zőket is, melyek változásokat idéztek elő! Miért fejlett társa­
dalom a kapitalizmus Marx szerint? Miért tartja elkerülhe­
tetlennek a proletariátus győzelmét? Milyen célokat jelöl ki a
kiáltvány? Milyen eszközöket és módszereket vázol fel a célok
elérése érdekében? Miért lehet demokrácia Marx szerint a
proletariátus új rendszere?
E
Mi alapján osztotta fel korszakokra a történelmet Marx?
0 Hogyan kezelte a múltat, és hogyan vázolta fel a jövőt?
156
A marxi elm élet kora gazdaságának és társadalmának f0.
lyamatait a m últra visszavetítve tekintette át a történelem
fejlődését, és ezt továbbgondolva vázolta fel, hogy milyen
lesz a jövő társadalm a. Korát elemezve Marx arra a megál­
lapításra jutott, hogy a társadalom két egym ással végletesen
szem benálló nagy társadalm i csoportra, osztályra tagolódik
a tulajdonos burzsoáziára és a nincstelen proletariátusra.
A történelm et Hegel német filozófus nyomán az ellentétes
erők harcaként fogta fel, de mesterével szemben nem az esz­
mék, hanem a társadalm i osztályok küzdelmeként. így Marx
szerint a történelem az osztályharcok története. A kezdet a
magántulajdon nélküli, s így az osztály nélküli társadalom, az
ősközösség kora. Ezt követi a rabszolgák és rabszolgatartók,
majd a földesurak és a jobbágyok küzdelm ének kora. Az osz­
tályharc eredm énye a fejlődés, mert megteremti a gazdaság
egyre hatékonyabb m űködésének a feltételeit. Végül elju­
tunk Marx koráig, a kapitalizmusig, ahol a term elés feltételei­
vel (tőke és term előeszközök) rendelkező kevesek, a tőkések
(burzsoák) akadálytalanul kihasználhatják (kizsákmányolják)
a csupán munkaerejükkel rendelkező tömegeket, a proletá­
rokat. Mivel minden haszon a tőkéseké lesz, a burzsoázia és
a proletariátus osztályharca egyre élesebb.
Marx a proletariátus győzelm ét erőszakos úton, prole­
tárforradalommal képzelte el, m ely a legfejlettebb gazdasá­
gú országokban tör majd ki, és fokozatosan az egész világon
győzedelm eskedik. Elképzelése szerint a győztes proletariá­
tus diktatúrát gyakorol m indaddig, míg a magántulajdon
megszüntetésével fel nem szám olja a többi osztályt. Az új,
osztály nélküli társadalom ban, a kom m unizm usban nincs
m agántulajdon, m inden a közösségé. Az em berek képes­
ségeik szerint vesznek részt a term előm unkában, és csak a
szükségleteik szerint akarnak részesedni a m egterm elt ja­
vakból. Ez a jövőkép utópisztikus módon feltételezi az alap­
vető em beri tulajdonságok m egváltozását.
k o m m u n iz m u s 3 “ j
mindenki tehetsége szerint dolgozik, ion
nincs magántulajdon
mindenki szükséglete szerint részesül. nincsenek osztályok
teljes egyenlőség ж
ES
nincs magántulajdon
nincsenek osztályok
kezdeti egyenlőség#
Л
 HATALMI POLITIKA ÉS FORRADALMI
HULLÁMOK А X IX . SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN

д BÉCSI KO N G RESSZU S ÉS A SZ EN T SZCK

VÉTSÉG A napóleoni háborúkat követően a nagyhatal­
mak vezetői - a diplom ácia történetében új fejezetet nyit­
va - Bécsben konferenciát tartottak a rendezésről (1 8 1 4 -
1815). Kettős cél vezette őket: a tartós hatalmi egyensúly
kialakítása és a forradalom terjedésének leállítása.
Franciaország vereségét követően az oroszok erősödtek
m e g jelentősen. Emiatt az angol diplom ácia - a kontinentá­
lis hatalm ak tám ogatásával - Oroszország túlzott m egerő­
södését kívánta m egakadályozni. Ez csak részben sike rü lt
mert Oroszország újabb területekhez jutott.

Oroszország megszerezte az ún. Kongresszusi Lengyelországot,

ezáltal a korábbi felosztásokhoz képest az osztrákok és a poroszok
rovására növelte birodalmát. Oroszország kezén maradt az 1812-
ben bekebelezett Finnország és Besszarábia is.

Az angolok tám ogatták az O roszország hatalm át ellen­

súlyozó Ausztria és Poroszország m egerősítését. (Ausztria
megkapta Velencét és Lom bardiát, Poroszország pedig je ­
lentős ném et területeket, például a Ruhr-vidéket.) Hasonló
okokból nem törték meg a vesztes Franciaországot sem,
de a határainál m egerősítették Hollandiát (hozzácsatol­
ták Belgium ot) és a Szárd Királyságot (Genovával). Nagy-
Britannia a gyarmatokon erősítette meg m agát (India,
Fokföld), és Gibraltár mellé stratégiai pontokat szerzett
meg a Földközi-tengeren (Málta, Jón-szigetek).
A feudális nagyhatalm ak Szent Szövetséget kötöttek a
forradalmi és a nemzeti mozgalmak ellen. (Nagy-Britannia
ebben nem vett részt.) Kölcsönös segítségben és együtt­
működésben állapodtak meg, ha valam elyikük területén
„lázadás" törne ki, sőt fegyveres beavatkozást (interven­
ciót) helyeztek kilátásba. A változásokat m eggátló, reakciós
hatalmak a következő évtizedekben rendszeressé tették a
nemzetközi egyeztetéseket kongresszusaikon, ami a hala­
dó m ozgalm ak fékezésén túl közöttük is m egakadályozta a
nagyobb konfliktusokat.
„Ő felségeik [...] a leggyöngédebb gon­
1. A nagyhatalmak képviselői tárgyalnak
Mennyiben voltak előzményei a kongresszusnak a diplo­
máciatörténetben, s mennyiben volt újszerű?
“1 - — - -
„ „I. Mindazon államok, amelyek az európai szövetség
JzL) részét alkotván, forradalmi állapotban vannak, és más
államokra nézve veszedelmet képeznek, megszűnnek a szö­
vetség tagjai lenni, amíg a rend helyreállítva nem lesz.
II. A hatalmak törvénytelen kormánytól eszközölt semmiféle
változtatást nem fognak elismerni.
III. Ha bármely állam bármilyen más állam közelségét vesze­
delmesnek fogja tartani, először rábeszéléssel, ha szükséges,
fegyverrel fog föllépni.” (A Szent Szövetség államainak trop-
paui kongresszusán hozott határozatokból, 1820)
Mely hatalmak voltak tagjai a Szent Szövetségnek? Kik
és miért maradtak távol a szövetségtől? Gyűjtse össze a
forrásból a forradalmak ellen kilátásba helyezett diplomáciai
és katonai lépéseket!
“I

0 dossággal ajánlják népeiknek, m int

egyetlen eszközét annak a békének, mely a
jó lelkiism eretből születik és egyedül tartós,
hogy naponta jobban megerősítsék magukat
i azon kötelességeik elveiben és gyakorlatában,
amelyekre az isteni Megváltó az embereket
| tanította.” (Részlet a Szent Szövetség alap­
okmányából)

A bécsi kongresszus és a Szent Szö­

vetség
• 0
r~
Г г П Kövesse nyomon a brit érdekeket!
L C J Hogyan függtek össze a britek európai
és gyarmati érdekei? Mi kötötte össze a kon­
tinentális hatalmakat?

157
 HATALMI PO LITIK A ÉS FORRADALM I H U LLÁ M O K А X IX . SZAZAD ELSŐ FELEBEN

Területi nyereségek
J1789-hez képest
l I Porosz

G > it
. V Orosz
fjp ijö it y ii'iifi
Holland
L
Habsburg
I.X .1 Szárd
£

A diplomáciai élet másik

oldala: a táncoló kongresz-
szus
. N. K. Egyesült Németalföldi
QP Nemzetközi konferencia I г -j | Milyen szerepe volt a kong-
Q A Szent Szövetség vezető hatalmai L 1 I resszuson ezeknek a ren­
___ Az 1814-es francia határ dezvényeknek? Gyűjtsenek kor­
társi beszámolókat, visszaemlé­
|5. | A bécsi kongresszus területi rendezései
kezéseket a bécsi kongresszus
mindennapjairól! Olvassák fel
Gyűjtse össze a területi változásokat, s tárja fel a mögöttük húzódó hatalmi érdekeket! az osztályban a legérdekesebb
részleteket!
~ I

AZ 1 8 2 0 A S ÉVEK M OZGALM AI A Bécsben ki­

alakított rendszer ellen az 1820-as években Európa déli
területein robbantak ki az első forradalm i mozgalmak.
Spanyolországban, majd a Nápolyi Királyságban a kato­
natisztek alkotmány kiadására szorították az abszolút ha­
talm ukat a Szent Szövetségtől visszanyerő uralkodókat. A
tisztek m ozgalm át azonban a francia, illetve az osztrák in­
tervenció gyorsan leverte, bár Itáliában a forrongások ál­
landósultak.
Az O szm án Birodalom ba tartozó görögök a kereskede­
lemből m eggazdagodó polgárság és az ortodox egyház ve­
zetésével lázadtak föl. A görög szabadságharc (1821-1829)
során azonban a Szent Szövetség m űködése m ár akadozott,
mivel a szövetséges nagyhatalm ak érdekei jelentősen kü­
lönböztek. O roszország szerette volna átvenni a balkáni tér­
ségben az egyre gyengülő Oszmán Birodalom helyét.

Az oroszok meg akarták szerezni a Boszporuszt és a Dardanellákat,

így meleg tengeri kijáratot biztosítottak volna maguknak a világten­
gerekre. Az orosz hatalmi törekvéseket a propaganda könnyen el
tudta rejteni a segítség leple alatt, mivel a pravoszláv vallásé „test­
véreik" védnökeként léptek fel. Hasonló módon játszották ki később
a szláv testvérek megsegítésének kártyáját is.

Az orosz előretörés azonban az európai egyensúly fel­

A khioszi mészárlás (Delacroix festménye). 1822-ben a
Kis-Ázsiához közeli sziget görög lakossága török meg­
torló akció áldozata lett. A görög szabadságért harcolva
szerzett halálos betegséget Lord Byron
Miért váltott ki nagy rokonszenvet Európában a görögök
szabadságküzdelme? Mi volt ennek a politikai hatása?
borulását eredm ényezte volna. így am ikor Oroszország a
görögök segítségére sietett, a nyugati hatalm ak ezt meg
akarták akadályozni. Nem léphettek fel - közvéleményük
nyom ása miatt sem - a véres elnyom ás ellen lázadó keresz­
tény görögökkel szem ben. Ezért az angolok és a franciák az
oroszok m ellett beavatkoztak a küzdelem be, de a békekö­
téskor megakadályozták a túlzott orosz előretörést. A Török
Birodalom gyengülésével m egjelenő problém a, az ún. ke­
leti kérdés azonban nem oldódott meg, csak elodázódott.

158
г Az 1820-as évek for­
radalmi hulláma

Kövesse nyomon a

0
Dél-Európán végig­
söprő forradalmi hullá­
mot! Mennyiben volt kü­
lönleges a görög szabad­
ságharc?

¥ Mozgalmak az 1820-as években !

I Török hűbéres területek
Az 1829-ben létrejött Görögország
Q P Nemzetközi konferencia \
Q A Szent Szövetség vezető hatalmai

Orosz Birodalom
„[...] Szabadság ellen nincs épp kifogása,
a szláv es
10 . csak a népek igáját le ne rázza.
a pravoszláv népek Császári dandy, békéről dörög:
Habsburg Birodalom ч patrónusa
szabad Hellászt! - ha rabja a görög.
Lengyeleknek diétát visszaad, lám,
de harcos pólyák, húzd meg magad aztán!”
(Byron Bronzkor című költeméiyében bírálja I. Sándor orosz
cárt)
a helyzi
Oszmán Birodalom
T
fenntartásába
érdekelti [ meggyengül i r Q hatalmi ű~7 p S T ] Nézzen utána a következő szavak jelentésének: dandy,
L i l i diéta, pólyák! Hogyan viszonyul a cár a görög szabadság-
harchoz a költő szerint?

íaságharc
Brit Birodalom
‘ nem léphetnek fel a görögök ellen j
(keresztények, öldöklések,
Franciaorszag az európai kultúra bölcsője)
[ 1 ] A keleti kérdés
[ г -j I Mi volt az a változás, ami életre hívta a keleti kérdés
L i l i problémáját? Tárja fel az egyes nagyhatalmi érdekeket a
probléma megoldásában!
" П ------------------------------------------------------------------------------------
AZ 1830-A S PÁRIZSI FO RRAD ALO M Napóleon
bukását követően Franciaországban ismét a Bourbonok ke­
rültek hatalomra (XVIII. Lajos). A restauráció azonban nem
jelentett visszatérést az abszolutizm ushoz. A kialakított al­
kotmányos monarchia Napóleon belpolitikáját követve nem
nyúlt a forradalom alatt létrejött tulajdonviszonyokhoz. Ám
a rendszer fő tám aszát jelentő emigrációból visszatért ne­
mesek nyomására egyre több olyan intézkedés történt (külö­
nösen az új uralkodó, X. Károly trónra lépése után), amelyek
felkeltették a gyanút, hogy a Bourbonok m égis a régi rend­
szer visszaállítására törekszenek. M egkísérelték a nemesség
kártalanítását és az egyház korábbi befolyásának visszaállí­
tását. A törvényhozás - bár hatásköre korlátozott volt - el­
utasította ezeket az intézkedéseket, ezért a király többször is
feloszlatta azt. 1830-ban is ez történt, am ikor törvényhozás
feloszlatásának hírére a párizsi tömeg fellázadt.
„1. Szentségtörés bűntettét követi el, aki edényeket és
11. átváltozott ostyákat megszentségtelenít. [...]
; 4. A szent edények m egszentségtelenítését halállal kell bün­
tetni, ha az alábbi két mellékkörülmény fennáll: 1. ha a szent
edények a bűncselekmény időpontjában átváltoztatott ostyá­
kat tartalmaznak; 2. ha a m egszentségtelenítést nyilvánosan
követték el. [...]
8. Holtig tartó kényszermunkával kell büntetni mindazt,
akire rábizonyul, hogy valamely, az államvallás gyakorlására
szentelt épületből [...] szent edényeket lopott.” (Törvény a
szentségtörésről, 1825)
Milyen problémát jelez a törvény? Mely csoportok kö­
vetelhették bevezetését, s kiket háborított fel a törvény?
T
*
„Egymilliárd tőkének harm incm illiónyi járadékát kell
12. fordítani az állam részéről járó kártérítésként azoknak
a franciáknak a kártalanítására, akiknek a javait vagy tőké­
jé t, amely Franciaországban volt, vagy olyan területen, amely
1792. janu ár elején Franciaország területéhez tartozott, az
emigránsokról, deportáltakról és forradalmi úton elítéltekről
szóló törvény végrehajtása folyamán kisajátították és elidege­
nítették.” (Törvény az emigránsok kártalanításáról, 1825)
I n l Milyen problémát orvosolt a törvény? Kiknek az érdekeit
L 1—! szolgálta, kiket sértett? Miért váltott ki óriási felháboro­
dást a törvény?

159
 HATALMI PO LITIKA ES FORRADALM I H U LLÁ M O K А X IX . SZAZAD ELSŐ FELEBEN
A szabadság győzelemre vezeti a népet. Delacroix fest­
ménye az 1830-as párizsi felkelésről
Гг7| Nézzen utána az interneten, hogy Victor Hugo melyik
L C I regénye kapcsolható ehhez a forradalomhoz és a fest-
ményhez!
.Azt kérdezi maga: megsegíti-e Franciaország a lengye­
leket? Valószínűleg így tesz. Franciaország őrült lenne,
ha kihasználatlanul hagyná Oroszország meggyengítésé­
re ezt az alkalmat, amely nem tér vissza még egyszer. Ha a
lengyeleket legyőzik, akkor Oroszország Franciaország ellen
fordul. Angliának hasonló érdekei vannak, és rem élem, ösz-
szetartanak a lengyelek m egsegítésére. Oroszországot ugyan
szárazföldön nem, csupán a tengeren tudják megtámadni, és
le tudják kötni olyanformán, hogy pénzzel és fondorlatokkal
más orosz tartományokban is nyugtalanságot kelthetnek.
Igaz ugyan, hogy a lengyel forradalom a nemességből indult
ki, de mégsem hiszem, hogy a nép azért közömbös maradt.
A hadsereg, amely lelkesedik, parasztokból áll, s különben is
a városi polgárok nem jobbágyok, márpedig minden rajtuk
m úlik.” (Bőmé: Párizsi levelek, 1831)
I n I Hogyan látja a szerző a lengyel felkelés kül- és belpoli-
|Lilitikai viszonyait? Vesse össze értékelését a térképpel!
Mennyire volt helytálló a szerző helyzetértékelése?
I '
A z osztrolenkai (ostrlgkai) csata. Elkeseredett küzdelmet
15. vív a jellegzetes csákójáról felismerhető lengyel lovasság
Nézzen utána az interneten, melyik versében emlékezik
meg Petőfi Sándor erről a csatáról!
L a jo s F ü lö p
k in e v e z é s fü g g e tle n
„p o lg á r k irá ly ’'
b író s á g o k
s z e n te s ít,
, . . h a la s z tó ■e _
ö s s z e h ív ja , у . ( . O CD
CL > fe le lő s
b e re k e s z ti, O “CD m in is z te re ln ö k v é g re h a jtó
(Л СЛ
fe lo s z la th a tja ( О “CD h a ta lo m
■5»
•$ о k o rm á n y
■Я ё (tá rc á k , h a d s e re g , flo tta )
.§ 2
-------------------------------- a s z a b a d s á g jo g o k korlátozása~
tö r v é n y h o z ó h a ta lo m s a jtó - m a g a s ó v a d é k (kaució)
L------------------ * -----------------------
v á la s z th a tó s á g 3 0 é v fe le tt
s z a v a z ó k (v a g y o n i c e n z u s ) -2 0 0 e z e r fő
(fé rfia k , 2 5 é v fe le tt, é v i 2 0 0 fo r in t é v i e g y e n e s a d ó )
la k o s s á g - 3 4 m illió fő
16. Lajos Fülöp rendszere
j
|'гч| Nevezze meg a korszak Franciaországának államformá-
L l J ját! Mely társadalmi csoportok rendelkeztek tényleges j
befolyással? Mi lehetett ennek a politikai következménye?
x — ’
Három nap alatt kiderült (1830. július 27-29.), hogy a
restauráció milyen gyenge lábakon áll. Az uralkodó elme­
nekült. A nagypolgárság képviselői a Bourbonokkal rokon
Lajos Fülöp orléans-i herceget választották meg uralkodó­
nak (1830-1848). Helyreállt az alkotmányos monarchia.
Eltörölték a cenzúrát és kiterjesztették a választójogot, bár
a magas cenzus így is csak kevesek számára tette lehetővé
a szavazást. A helyzet megszilárdult, bár a vezetést magához
ragadó pénzarisztokrácia nem rendelkezett széles bázissal.
A 1 8 3 0 -AS FORRADALM I HULLÁM A párizsi forra­
dalom Európára is jelentős hatást gyakorolt. A belgák elsza­
kadtak Hollandiától. A francia kormány tartott a háborútól
és nyomában egy újabb forradalom tól, ezért a nagyhatalmak
megnyugtatására kinyilvánította, h o g y - a nagy francia forra­
dalom időszakától eltérően - nem akarja Franciaországhoz
csatolni Belgiumot.
Németország több tagállam ában szintén forradalm ak rob­
bantak ki. A ném et egységet és alkotm ányosságot követelő
m egm ozdulásokat a korm ányok elfojtották.
A francia esem ények hatására a lengyelek úgy érezték,
hogy lerázhatják az orosz igát (1830). A bécsi kongresszus
m egnövelte az orosz fennhatóságú lengyel területeket, de
biztosította, hogy az ún. Kongresszusi Lengyelország jelentős
belső önállósággal (autonóm iával) rendelkezzen. Ezt az oro­
szok egyre inkább megnyirbálták. A lengyelek hősi küzdelmet
indítottak, de I. Miklós (1825-1855) cár hadainak nyomasztó
túlereje leverte a felkelést (1831).
A lengyelek tragédiájában szerepet játszott az is, hogy Fran­
ciaország - Belgiumhoz hasonlóan - a lengyel kérdésbe se akart
beavatkozni. A hatalomra kerülő pénzarisztokrácia nem kívánta egy
háború nehézségeivel forradalmasítani a tömegeket, ami könnyen
a hatalmának összeomlásához vezetett volna.
Gyengítette a lengyeleket az is, hogy nemességük nem volt haj­
landó a jobbágyfelszabadítás kimondására, így nem tudta maga
mögött az egész lengyel népet. Hiába volt a hősi ellenállás, például
az osztrolenkai csatában Josef Bem (a mi későbbi Bem apónk) helyt­
állása, az orosz túlerő legyűrte a lengyeleket.
д TÁRSADALMI FESZÜ LTSÉG EK KEZELÉSE
A N G L I Á B A N A munkások Angliában már a XVIII. század
végétől - a középkori segélyező szervezetekhez hasonlóan -
szakmánként próbáltak segíteni egymáson (rokkantak és
betegek segélyezése). A törvények sokáig tiltották szervez­
kedésüket. Az angliai pártküzdelmekben azonban mindkét
nagy párt (whigek és toryk) meg akarta nyerni m agának a
munkásokat, ezért idővel engedélyezték, hogy szakmánként
érdekvédelmi szervezeteket, szakszervezeteket hozzanak
létre (1824).
A m unkások elsősorban a munkahelyükön folytattak gaz­
dasági harcot: beszüntették a munkát, vagyis sztrájkba lép­
tek a bérek emelése és a munkafeltételek javítása (rövidebb
munkaidő, fizetett szabadság, m unkavédelem ) érdekében.
Az alkotmányos rendszer lehetőséget adott arra, hogy a
munkások vezetői a parlamenti erőviszonyok befolyásolásá­
ban lássák a megoldást. Választójogot akartak a m unkásság
számára is. (A cenzusos választójog kizárta a szavazásból a
munkásokat.) Követelésüket több nagygyűlésen m egfogal­
mazták és petícióba (charta) foglalták, innen szárm azik a
mozgalom elnevezése, a chartizmus is.
A választójogot egyelőre nem sikerült elérniük. Szervezett jg J Géprombolók Angliában (1812). A z angol munkásmoz-
erejük megnyerése és a konfliktusok elkerülése végett azon­ -jÜ galom nem a szakmánkénti szervezkedéssel kezdődött.
ban a parlam ent pártjai szükségét érezték a munkásvédel­ j A kiszolgáltatott helyzetben élő munkások első meg-
j mozdulásai a munkalehetőségeket rövid távon valóban
mi intézkedéseknek, melyeket a világ legtermelékenyebb
korlátozó gépek ellen irányultak. A géprombolók akcióit
gazdasága versenyképességét megtartva képes volt végre­
azonban a kormányok kemény kézzel visszaszorították
hajtani. Az ún. gyári törvényekben fokozatosan javítottak a \ (voltak halálbüntetések is), a munkások pedig rövidesen
munkások helyzetén: korlátozták a női és a gyerm ekm unkát, átlátták, hogy a problémákat nem a gépek okozzák
bevezették a tízórás munkaidőt.

A munkások követelése volt a külföldről behozott gabona vámjá­
nak eltörlése. Ezt sikerült elérniük (1846), így olcsóbb lett a kenyér.
A brit gabonatermesztők számára viszont hátrányos volt a változás.
'I ,A CHARTISTÁK HAT PONTJA
17.
1. általános választójogot minden férfinak;
2. válasszák évenként újra a parlamentet;
I 3. adjanak fizetést a parlament tagjainak, hogy vagyontala­
nok is elfogadhassák a képviselői megbízatást;
4. vezessék be a titkos szavazást;
: 5. alakítsanak egyenlő választókerületeket, hogy így biztosít­
hassák az egyenlő képviseletet;
6. legyen mindenki választható."
NÉHÁNY A GYÁRI TÖRVÉNYEK KÖZÜL
19.
1819: a gyapjúiparban tilos 9 évesnél fiatalabb gyerme­
ket foglalkoztatni. A 12 éven aluliak munkaideje maximum
12 óra lehet.
1831: tilos a fiatalkorúak éjszakai foglalkoztatása.
1833: 9 éven aluli gyermeket sehol sem szabad alkalmazni
(kivéve selyemgyárakban).
1847: a nők és gyermekek napi munkaideje maximum 10 óra
lehet.
j r j | Mutassa be a törvények alapján, hogy milyen volt a
L*_J munkások helyzete Angliában a gyári törvények előtti
időszakban! Hány év kellett ahhoz, hogy javuljon a helyzet?

1
Mely kérdéskörre összpontosít a
kiáltvány? Pontonként indokolja,
miért szolgálták a munkásság érdekeit!
A pontok alapján mutassa be az angol
választójogi rendszerjellemzőit!

Chartista felvonulás 1834-ben

20.

ED A kép alapján határozza meg,

mely tényezők adhatták a char­
tista mozgalom erejét! Mi tette lehe­
tővé, hogy demonstrációkkal is ered­
ményeket tudtak elérni?

161
 A NÉPEK TAVASZA

FORRADALM I H ULLÁM 1848 tavaszán for­

radalmi hullám söpört végig Európán. Az 1848-as
forradalm akat ugyanazok az eszm ék (liberalizmus,
nacionalizm us) mozgatták, mint а XIX. század ko­
rábbi m egm ozdulásait. Az 1848-as forradalmakat
- a nagy francia forradalom hoz hasonlóan - az
tette elsöprő erejűvé, hogy több rossz termésű év
és az ipari válság együttes hatása miatt a tömegek
rendkívül nehéz helyzetbe kerültek. Em iatt terjedt
viharos gyorsasággal városról városra a forrada­
lom.
Az eltérő fejlődés következtében a forradalom
által érintett országokban más volt a társadalom
felépítése (a társadalm i csoportok aránya), elté­
rőek voltak a m egoldandó problém ák, így a forra­
dalm aknak is eltérő politikai és társadalmi céljaik
voltak.

Az alkotmányos Nagy-Britanniában a válság hatá­

-““T Dagerrotípia a chartisták 1848-as nagy tüntetéséről. Voltak olyan
tüntetések, amelyeken több százezer ember vett részt. A dagerro­
típia felfedezésétől (Louis Daguerre, 1837) az 1850-es évekig a leg­
elterjedtebb képrögzítési (fotográfiai) eljárás volt. Jellem ző a kor­
szakra, hogy a találmányt megvásárló Francia Akadémia 1839-
\ ben szabaddá tette felhasználását, hogy m inél szélesebb körben
terjedjen el a képrögzítés. íg y 1840-ben már Magyarországon is
| készültek dagerrotípiák
П т ] Vesse össze az egyes országokban a válság hatására jelentkező el-
U L I lentéteket, s jelezze, hogy mi várható ezek nyomán! (Londonban
például munkásfelvonulás, amit követően a munkások hazamentek.)
............................. .......................................
|r-]| Mennyiben változtatja meg a múltról alkotható véleményünket a
L*ZLi fényképezés megjelenése? Hogyan befolyásolta a kortársak gon­
dolkodását? Hasonlítsa össze a chartista felvonulásról készített metsze­
tet (161. oldal) és a dagerrotípiát!
______ ■
sára a munkások vonultak ki az utcára, jobb munkakö­
rülményeket és választójogot követelve. A chartisták
újabb petíciót fogalmaztak, de a megmozdulások bé­
késen értek véget. Franciaországban a középpolgárság
indult harcba a hatalom ellenőrzése érdekében, de
már a munkásokkal együtt, akikkel rövidesen szembe­
került. Németországban és Itáliában a nemzeti egység
és az alkotmányosság megteremtésének igénye együtt
jelentkezett. Magyarországon az alkotmányosságért, a
függetlenségért és a társadalmi átalakulásért vívott küz­
delem egységbe kovácsolta a nemzetet, ami lehetővé
tette, hogy az ország hosszú ideig ellenálljon a Habsburg-
hatalomnak. Oroszország és az Oszmán Birodalom népei
azonban nem lázadtak fel, ami e két birodalom fejlet­
lenségével magyarázható. Mivel a cári hatalom szilárd
maradt, I. Miklós cár eljátszhatta Európa csendőrének
szerepét.

'Т А „Mi, alulírottak, a Brit-szige-

. J tek lakói és a Brit Korona
alattvalói, ezúton élünk azon al­
kotmányos előjoggal, hogy politikai
jogainkat és sérelmeinket fontoló-
ravétel végett az Önök tiszteletre
méltó Háza, a nép polgári, szociális
és vallási jogainak őre elé terjesz-
szük. [...]” (A chartisták petíciójá­
nak bevezetője, 1848. április)

A népek tavasza

Kövesse nyomon a forrada­

lom terjedését, s jellemezze
annak sebességét! Következtessen
rlp a ri forradalom terjedése
a térkép alapján arra, hogy az egyes
_ A b n áíió munkásmegjnozdulásol
városok forradalmaiban mely társa­
I ♦ Forradalmak
I | Török hűbéres területek dalmi és egyéb ellentétek kerültek
— Orosz felvonulás 1848-ban a mozgalmak középpontjába!

162
I дг 1848-AS FRANCIA FORRADALOM Francia-
I országban a kibontakozó ipari forradalom még abban a sza­
kaszában járt, am ikor a növekvő létszámú m unkásság élet-
körülményei nem javultak. Ugyanakkor a verseny kispol­
gárok töm egeit tette tönkre. A válság miatt elégedetlen
tömegeket még radikálisabbá tette a palermói forradalom
(1848. január) híre. Lajos Fülöp uralma népszerűtlenné vált
a fő tám aszát jelentő pénzarisztokrácia (bankárok) zavaros
megvesztegetési ügyletei (panam ái) miatt. A befektetések­
ből kim aradó közép- és kispolgárság egyre radikálisabban
lépett fel, szélesebb választójogot követelve. A korm ány­
zat m egtagadta a követeléseket. Mivel a tüntetéseket már
korábban betiltották, az ellenzéki pártok banketteket szer­
veztek, hogy kifejezhessék tiltakozásukat. Am ikor a hata­
lom betiltott egy ilyen bankettet, kitört a forradalom (1848.
február 22.). A kormány, majd a király lem ondását követelő
polgárokhoz csatlakoztak Párizs munkásai, és könnyűszer­
rel elsöpörték Lajos Fülöp hatalmát.
Az új hatalom kikiáltotta a köztársaságot (m ásodik köz­
társaság), kiterjesztette a választójogot, és biztosította a 5. Barikád az 1848-as forradalom idején Párizsban
polgári szabadságjogokat. Ezzel a polgárság elérte a cél­
ját. Azonban szem besülniük kellett azzal, hogy a városi nép Határozza meg a barikád fogalmát! Miért játszottak fon­
- mely a töm egerejét adta m egm ozdulásaiknak - része­ tos szerepet a barikádok a XIX. század forradalmaiban?
sedni akart a hatalom ból. A kormányban munkásvezetők
is helyet kaptak, és az érdekeiket szolgáló intézkedéseket
fogadtak el (általános választójog, a m unkához való jog elis­
merése). A m unkanélküliek szám ára ún. nemzeti műhelye­
ket hoztak létre, ahol az em berek közmunkát végezhettek.
Az új választásokon azonban érvényesült, hogy orszá­ ,Д Francia Köztársaság kormánya megfogadja, hogy ga­
gosan a lakosság többségét a parasztság jelentette, akik rantálja a munkásoknak a munkából való megélhetést;
hagyom ányosan a mérsékeltebb erőkre szavaztak. Az új Megfogadja, hogy m unkát biztosit minden polgár számára;
kormányba m ár nem kerültek be a m unkásvezérek. Miután Elism eri, hogy a munkásoknak szervezeteket kell létrehoz­
niuk abból a célból, hogy m unkájuk törvényes hasznát él­
nyárra a válság, s így a politikai feszültség is enyhült, a kor­
vezhessék [ ...] .” (Dekrétum a munkához való jogról, 1848.
mány a felesleges m unkát végző és nagyon költséges nem ­
február 25.)
zeti m űhelyeket bezáratta. A párizsi munkásság válaszul
fellázadt (1848 júniusa).
A korm ány a hadsereg bevetésével leverte a munká­ Mely társadalmi csoport érdekeit fejezi ki a rendelet?
sokat, s a m unkásfelkelést véres leszám olás követte. A ___ Miért került sor e csoport érdekeinek a figyelembevéte-
polgárság m ár nem forradalm at akart, hanem szilárd ál­ ére? Hogyan valósították meg a rendeletet?
lamhatalmat. Még inkább igaz volt ez a parasztságra. Új
alkotmányt fogadtak el, am ely nagy hatalm at adott a köz­
vetlenül m egválasztandó köztársasági elnöknek. A nép
Louis Bonapartét, Napóleon unokaöccsét választotta meg
elnöknek (1848. decem ber). A franciák gondolkodásában
ugyanis a Napóleon névhez a belső rend és francia nagyság
„Népképviselővé jelöltetek, hogy visszahívjatok a szám ­
kötődött. 7. űzetésből. A Köztársaság első tisztviselője választásának
előestéjén nevem a rend és a biztonság szim bólumaként je ­
Louis Bonapartét koráb­ lenik meg előttetek. Az igen tiszteletre méltó bizalom e jele
ban csak operettbe illő hata­ inkább a névnek szól, m int saját magamnak, aki még sem m it
lomátvételi kísérletei tették sem tettem országomért.
ismertté, így az őt támogató Nem vagyok nagyravágyó ember, aki egyszer biroda­
politikusok csalódtak, amikor lomról és háborúról, máskor felforgató eszmék alkalma­
azt tapasztalták, hogy önálló zásáról álmodik. [...] Ha elnökké tesztek meg, semmilyen
politikát folytat. A nemzet- veszélytől, semmilyen áldozattól nem riadok vissza, hogy
gyűléssel szemben a hadse­ megvédjem ezt a társadalmat, am it oly merészen támadtak
regre támaszkodott (amely­ meg. Munkám teljes egészében arra szentelem, hogy minden
nek köztársasági elnökként a hátsó gondolat nélkül megszilárdítsam a köztársaságot [...].
főparancsnoka volt), és de­ Négy év múltán ezt a hatalm at megerősítve, a szabadságot
magóg módon elhitette, hogy csorbítatlanul hagyva, valódi haladást véghezvíve hagyom
ő a kisemberek, főleg a vidéki oda tisztem et utódomnak.” (Louis Bonaparte kiáltványa,
parasztság védelmezője. így 1848)
egyre népszerűbb lett, s a
nép támogatásával erősítette
meg hatalmát. A változást jel­
I n I Hogyan látja a szöveg szerzője, mire vágyik elsősorban a
Lo uis Bonaparte (1808- zi, hogy Párizs 1849-ben már L C i francia nép? Milyen eszközökkel igyekszik bizalmat kel- j
1873). Később szívesen elhatárolódott az európai for­
teni személye iránt?
viselt egyenruhát radalmi mozgalmaktól.

163
А N ЕРЕ К TAVASZA
A z olasz felkelők segítségére siető szárd-piemonti had­
sereg győzelme Pastrengónál. A győzelmet sorozatos
vereségek követték
Hogyan hathattak az olasz hadszíntér eseményei a
Habsburg Birodalom más tartományaira?
T A liberálisok azonban m egrettentek a tömegm ozgalm aktól, a
9. Barikád Bécsben
„Uraim! Ha mindezt nem tesszük meg, ha nem me­
10.
gyünk elébe a paraszti elvárásoknak, ha nem szerezzük
vissza bizalmukat, akkor a jövőben a Birodalmi Gyűlésen 70
paraszt helyett 383 foglal majd helyet - éspedig joggal.
Ki kell mondanunk, amilyen gyorsan csak lehet: a paraszt
nem tartozik többé alávetni magát a jobbágytörvényeknek,
sem miféle önkényes rendelkezéseknek - ki kell mondanunk,
annál inkább, m ert mindaddig kénytelenek vagyunk érvé­
nyesnek elismerni ezt a törvényt. Amíg a magas gyűlés nem
változtat rajta; annál inkább, m ert bárkinek eszébe juthat,
hogy a régi, elavult középkori rendeletek alapján a jobbágyok­
ra vonatkozó szabályokat teljes jogkörük szerint alkalmazza.
Olyan tűzvész keletkezhet, Uraim ezáltal, melyet nem tud­
nánk többé megfékezni, s ez a tűz bármelyik tartományban
lángra lobbanhat.” (Kudlich képviselő beszédéből, 1848 szep­
tembere)
I n l Mire tett javaslatot a képviselő? Mivel indokolta indít-
L*_ l ványát? Hol találkoztunk hasonló helyzettel? Mire utal a
két helyzet közötti időbeli távolság?
T
164
SIKERTELEN KÍSÉRLET AZ OLASZ EGYSÉG LÉT­
REHOZÁSÁRA Itáliában az 1820-as évek óta kísérletez­
tek radikális csoportok az olasz egységet m egvalósító forra­
dalom kirobbantásán. (A legism ertebb szervezet az Ifjú Itália
Mozgalom volt, am elyet Giuseppe Mazzini alapított az 1830-
as években.) A folytonos kudarcok miatt azonban az olasz
egységért harcolók inkább a bécsi kongresszuson Genovával
megerősített Szárd Királyságra (Piemont) építettek.
Az 1848 márciusában Észak-ltáliában kirobbant Ausztria-
ellenes felkelések m egsegítésére a szárd király - a remé­
nyeknek m egfelelően - m egindult seregeivel. A császári
hadsereg (Radetzky vezetésével) azonban m ár a nyár folya­
mán vereséget m ért a felkelőkre és a piem ontiakra is. Az
osztrákok kegyetlenkedései miatt Piem ont 1849 tavaszán
újabb tám adást indított, azonban ez is vereséggel végző­
dött. 1849 nyarán az elszigetelt római forradalm at Louis
Bonaparte, a velenceit pedig az osztrákok szám olták fel.
AZ ELVETÉLT NÉMET FORRADALOM A párizsi
forradalom híre a válság sújtotta Ném etországban futótűz­
ként terjedt. A liberális polgárság vezetésével a városi töme­
gek alkotmányra és a polgári szabadságjogok elismerésére
kényszerítették a német kis- és közepes állam ok uralkodóit.
„felfordulástól", és együttm űködést kerestek az uralkodókkal
és az általuk kinevezett új kormányokkal. így nem képvisel­
hették a német egységet (az uralkodóknak ez nem volt érde­
kük), am elynek m egvalósítására csak erőtlen lépések történ­
tek. A tömegmozgalmak lecsendesítése után a kormányok a
liberálisokat is félreállították (1848 ősze).
Az egységtörekvések kudarcához hozzájárult az is, hogy
Ném etországnak nem volt Párizshoz hasonló központja. A
két legnagyobb ném et nyelvű város, Bécs és Berlin dinaszti­
kus birodalm ak fővárosai voltak. A soknem zetiségű Ausztria
fővárosát, Bécset eleve a birodalom belső ügyei foglalták le.
A porosz főváros, Berlin lehetett volna központ, de a forra­
dalm at itt gyorsan leverte a porosz király, s a liberálisokat is
háttérbe szorították.
1848 májusában Frankfurtban összeült a német alkotmányozó
nemzetgyűlés; a majdnem 600 képviselő a Németország-szerte
megrendezett választásokon kapott mandátumot. A liberális veze­
tők az uralkodók közreműködésével akarták az egységet létrehoz­
ni, ami kudarcot vallott. Amikor az uralkodók saját országaikban
megerősödtek, feloszlatták a frankfurti parlamentet (1849. jú­
nius). A porosz király - a forradalmi erők és Ausztria meggyen­
gülését kihasználva - megkísérelt porosz vezetésű Németországot
létrehozni, de a cári kormányzat nyomására ettől elállt.
A HABSBURG BIRODALOM FORRADALMAI A
forradalmi hullám 1848. március 13-án érte el Bécset. A diá­
kok, a polgárok és a munkások megbuktatták Metternichet,
a gyűlölt kancellárt. Az új osztrák kormány zömében a régi
rend embereiből került ki, és a csatlakozó liberális polgárok
(pl. Alexander Bach) is egyre inkább az ő politikájukat követték.
A kormányzat a forradalom hatására, de a császár nevében fel­
szabadította a jobbágyokat, s ezzel a vidéket leválasztotta a for­
radalmi Bécsről. Amikor azonban az udvar által ígért alkotmányt
visszautasító diákság ellen felléptek, újabb tömegmozgalom bon­
takozott ki (második bécsi forradalom, 1848 májusa), s az udvar
Innsbruckba menekült. A kényszerhelyzetben levő kormányzat al­
kotmányozó gyűlést hívott össze, és a nyomorgó munkásoknak a
francia nemzeti műhelyekhez hasonló foglalkoztatást ígért.
1848 nyarán összeült az alkotmányozó gyűlés, ahol a bi­
rodalom m inden tartom ánya képviselve vo lt-M agyaro rszág
J
 H a b s b u rg B iro d a lo m
A bécsi kormányzat
átalakulása
•© -

Kövesse nyomon a kormányzat

0 és a társadalmi ellentétek vál­
tozását! Hogyan befolyásolta a bécsi
viszonyokat a nemzetközi helyzet, s
hogyan változott a magyar kérdés?

--------- 1-
V. ; e r d in á n d 1 1г ! F re re n d i rz s e f
k a m a rilla 1 1. 1

pozsonyi fe g y v e r e s fe g y v e r e s
ö n á lló
o r s z á g g y ű lé s , honvé- honvé-
h a d s e re g
p e s ti d e le m
é s b a n k je g y d e le m
M a g y a ro rs z á g fo r r a d a lo m

kivételével. A választott küldöttek zöme polgár és paraszt

volt, s a gyűlés etnikai összetétele tükrözte a birodalom
tarka nemzetiségi képét. Az alkotm ányosság kérdésében
egyetértettek, a birodalom felépítésében azonban nem. Az
osztrák-ném etek a központosított (centralizált) berendez­
kedés hívei voltak, míg a többi nem zetiség a csehek veze­
tésével a birodalm at belső önállóságot élvező tartom ányok
együttesévé átalakító föderalizmust pártolták.
Az osztrák-német liberálisok a széthúzó erők (olaszok,
magyarok, csehek) láttán közeledtek az udvarhoz. A hely­
zet m egszilárdulásával az uralkodó visszatért Bécsbe (1848.
augusztus). A korm ány csökkentette a közm unkások bérét,
majd m egm ozdulásukat leverte. Latour hadügyminiszter
parancsára felszám olták az olasz, majd a cseh forradalm at
(Custozzánál Radetzky aratott döntő győzelm et, Prágát
pedig W indischgratz foglalta el), és 1848 szeptem berében
M agyarország ellen küldte Jelacic horvát bánt.
„I. 2. §. Ezen tartományok [amelyeket az 1 . 1. § felsorol]
12. képezik a szabad, önálló, oszthatatlan és felbonthatat­
lan alkotmányos ausztriai örökös monarchiát.
1 .3. §. Bécs a császárság fővárosa és a birodalmi hatalom szék­
helye. [...]
I. 5. §. Minden népfaj egyenjogú, s minden népfajnak sérthe­
tetlen joga van nem zetisége és nyelve fenntartására és műve­
lésére. [...]
II. 14. §. A császár szent, sérthetetlen és nem felelős.
II. 15. §. A császár gyakorolja a főparancsnokságot az összes
fegyveres erő fölött vagy személyesen, vagy hadvezérei által.
II. 16. §. A császár határoz béke és had fölött.
II. 17. §. A császár fogad és küld követeket, és köt idegen ha­
talmakkal szerződéseket.” (Részletek az olm ützi alkotmány­
ból, 1849. március 2.)
Tárja fel a rendszer jellegét! Vesse össze az alkotmányról
készült ábrával (13.) a szöveget!

H a b s b u rg B iro d a lo m v á m k ö z ö s s é g - v a lu ta k ö z ö s s é g
ö rö k ö s c s á s z á r k in e v e z , irá n y ít^
h a d s e re g
kezdem ényezés (n e m fe le lő s é s s é r th e te tle n )
fe le lő s
k ü lp o litik a
B iro d a lm i G y ű lé s (B é c s b e n )

© b e le e g y e z é s
S z e n á tu s K é p v is e lő h á z m in is z te re k

á lla m o n k é n t a z o n o s I a n é p e s s é g a rá n y á b a n
s z á m ú k é p v is e lő i k ö z v e tle n v á la s z tá s c e n z u s a la p já n

V e le n c e i ö rö k ö s D a lm á t-H o rv á t- E rd é ly i M agyar
K irá ly s á g ta r to m á n y o k S z la v ó n N agy- K irá ly s á g
K irá ly s á g h e rc e g s é g

h e ly ta rtó О h e ly ta rtó o h e ly ta rtó h e ly ta rtó О h e ly ta rtó

h e ly i k o rm á n y h e ly i k o rm á n y h e ly i k o r m á n y h e ly i k o r m á n y h e ly i k o r m á n y
A z olm ützi alkotmány o k ta tá s o k ta tá s o k ta tá s o k ta tá s o k ta tá s
vázlata k ö z ig a z g a tá s k ö z ig a z g a tá s 1 k ö z ig a z g a tá s 1 k ö z ig a z g a tá s k ö z ig a z g a tá s

ta rto m á n y i ta rto m á n y i ta r to m á n y i ta r to m á n y i ta rto m á n y i

g y ű lé s g y ű lé s g y ű lé s g y ű lé s g y ű lé s
Jellemezze az alkotmány által
0 létrehozott rendszert! Gyűjtse ki
la k o s s á g la k o s s á g la k o s s á g la k o s s á g la k o s s á g
az alkotmányos és az abszolutista vo­
násokat! Határozza meg Magyarország
helyzetét a birodalomban!
A NÉPEK TAVASZA

A m agyarok azonban a bán hadait meg­

.Ausztriát olyanná kell formálnunk, hogy a népek szívesen éljenek itt - ez
verték (Pákozd), és Bécs felé üldözték. Mikor
legyen fő gondjuk. A sokféle vágy, elképzelés, érdek akkor lesz kielégítő,
ha a történelem és az etnográfia [néprajz] egyidejű figyelembevételével a nem ­
Latour a bán segítségére akarta küldeni a
zeti-történelm i népcsoportokat a birodalom körén belül eső kisebb nem zeti ala­ bécsi helyőrséget, Bécsben kitört az újabb
kulatok gyanánt fogadjuk el. Kis országot most nem lehet naggyá tenni. Akik im m ár a harm adik forradalom (1848. októ­
maguk akarnak maradni, azokat hagyjuk magukra, akik a többiekkel tartanak, ber 6.). Az udvar a m orvaországi Olmützbe
tegyék. m enekült. W indischgratz csapatai az oszt­
A következő tartománycsoportokat javaslom: 1. ném et-osztrák, 2. cseh, rák határnál vereséget m értek a magyar
3. lengyel, 4. illír és 5. olasz tartományok. Az itt nem képviselt tartományokat a hadseregre, majd elfoglalták Bécset (1848.
következő csoportokra osztanám: 6. délszláv, 7. magyar és 8. oláh tartományok. október 31.). Ezzel a bécsi forradalom véget
Az elsőhöz Ausztriát számítom, az Enns mindkét oldalán, Stájerországot,
ért, az osztrák korm ány pedig segédkezett a
Karintiát, Salzburgot, Német-Tirolt, Voralberget, Német-Csehországot, Morva­
Habsburg-dinasztia hatalm ának helyreállítá­
országot és Sziléziát, a másodikhoz Csehországot, Cseh-Morvaországot, Cseh-
Sziléziát és Magyarországból Szlovákiát, a harmadikhoz Galíciát, Krakkót,
sában.
Bukovinát és Magyar-Ukrajnát a Kárpátokban. A negyedikhez Szlavóniát, Szláv- A forradalom alatti változásokat szentesí­
Stájerországot, Szláv-Karintiát, Krajnát és a tengerm elléket, az ötödikhez tő V. Ferdinándot - aki gyerm eki lelkületű és
Olasz-Tirolt, Lombardiát és Velencét, a hatodikhoz Dalmáciát, Horvátországot, befolyásolható volt - lemondatták. Helyére
Szlavóniát és a Vajdaságot, a hetedikhez Magyarországot és Erdélyt, a nyolca­ az alig tizennyolc éves I. Ferenc Józsefet
dikhoz Erdély, Magyarország és Bukovina rom án részeit. állították (1848-19 16). Az alkotmányozó
Egyáltalában nem ellenzem Német-Csehország és Csehország szétválasztá­ gyűlést feloszlatták, és helyettük az uralko­
sát; sőt ha a gyakorlatban lehetséges volna, egyenesen javasolnám. Csehország dó adom ányozott alkotm ányt a birodalom
azonban egyetlen katlan, egy katlant pedig nem lehet kettéosztani anélkül,
népeinek (1849. m árcius 4.). Az olmützi
hogy tönkre ne tennénk.” (Palacky cseh történész és politikus tervezete, 1849
oktrojált (kényszerített, ráerőszakolt) alkot­
januárja)
mány leplezni kívánta az abszolutizmust.
Tartom ányi alapon szervezte meg a birodal­
\ | r—1 1 Mi mellett érvel Palacky? Hogyan viszonyul Ausztriához? Kövesse a kora- I mat, de a tartom ányokat nem a helyiek által
U H beli etnikai viszonyokat mutató térképen Palacky terveit! Értékelje e terve­ választott hivatalok, hanem a központi hata­
ket a történeti és az etnikai elvek alapján! Melyek a hasonló és az eltérő vonások lom irányította. (Az alkotm ány szövegének
Magyarország és Csehország etnikai viszonyai, valamint Palacky felosztása között? részlete és az alkotm ányt bem utató ábra a
165. oldalon található.)

C O Magyarok
C d Rom ánok
С О N ém etek
C d Morvátok
..C d S z e rb e k
C d lS z lo v á k o k
C d tR u sz in o k * Lemberg *
COÍ L engyelek Galicia
C d [Vendek (szlovének)
jd V o l a s z o k
C seh e k Csehország
/ Е Э Bosnyákok Morvaország
C d Bolgárok
C d Lakatlan t e r ü le ) A '
* Zsidók )
^ ^ J r la b s b ű r g Birodalom h atára w Alsó- F e lső d
Au szíria Ausztria
Stájerország
'oraribei
Salzburg.
J • K o Io z s v í
iarintia
Magyarország

Velence Krajna
.ombardia P l
ilence Horvát-Szla'vónország

latárőrvidék

Adriai-tenger O5o

A Habsburg Birodalom etnikai viszonyai

Jellemezze a birodalom etnikai összetételét (területek, kevertség stb.)! Vegye számba a lehetséges etnikai ellentéteket!
0 Mennyiben módosítaná a képet, ha figyelembe vennénk a lakatlan területeket és a városok magasabb népsűrűségét? Vesse
össze az etnikai képet Palacky felosztásával!
..Г .... — ■ ■ ” ’ — — — —
166
A
 EURÓPA ÉS A VILÁG А XV III-XIX. SZÁZADBAN

AZ EGYESÜLT ÁLLAM OK NAGYHATALOM M Á VÁLÁSA Az új-

állam földrajzi helyzete rendkívül kedvező volt: területi növekedése útjában
nem állt kom oly akadály. А XIX. század közepére jórészt az egym ással elfoglalt
európai hatalm aktól történő vásárlással kitolta határait a Csendes-óceánig.
Hatalmas mezőgazdasági területek és a nyersanyagok óriási töm ege állt ren­
delkezésükre. Az őslakos indiánok létszáma roham osan csökkent, így a felsza­
baduló területekre korlátlanul befogadhatták a demográfiai robbanás idősza­
kában Európából beözönlő kész m unkaerőt.
Az őslakos indiánok nem tudtak beilleszkedni az új vi­
lágba, így nem volt szükség a munkaerejükre. A betegsé­
gek mellett alapvetően életterük beszűkülése vezetett
létszámuk csökkenéséhez. Az Egyesült Államok kor­
mánya, hogy területet biztosítson a bevándorlók­
nak, szerződésekkel áttelepítette az indián törzseket
rezervátumokba. így tettek a Florida vidékén élő
cserokikkal is, akiket átköltöztettek a kontinens bel­
sejébe, Oklahomába. Az átköltözés és a mostoha
körülmények felgyorsították fogyásukat.
A tőkeerős vállalkozók átvették Európából
az újításokat, így az ipari forradalom Angliával
egy időben bontakozott ki. A m egerősödő
Egyesült Állam ok először Latin-Amerika felé
nyitott. Miután a térség független lett, az
újabb gyarm atosító törekvésekkel szemben ki­
nyilvánították, hogy az amerikai kontinens az
James Monroe az Egye­ Egyesült Állam ok érdekszférája (ezt az egyik
sült Államok ötödik
amerikai elnök után M onroe-elvnek nevezik).
elnöke (1817-1825). Ő
Míg a Latin-Amerika feletti befolyás érdeké­
fogalmazta meg, hogy
Amerika az amerikaia­ ben a szabadságot hirdethették, addig a rab­
ké, és ez később az ame­ szolga-kereskedelemben britek (mivel ők
rikai külpolitika alap­ 1807-ben ezt betiltották) léptek fel a szabad­
elvévé vált ság nevében az amerikai hajókkal szemben.
i „ „Az európai hatalmak háborúiban,
i L c l J melyek az ő belső ügyeik voltak,
sohasem vettünk részt, sem azok poli­
tikánkat közelebbről nem érintik. Csak
akkor utasítjuk vissza a sérelm eket
vagy készülünk védelemre, ha jogainkat
megtámadják vagy komolyan fenyege­
tik. Féltekénk mozgalmaiban már ilyen
okoknál fogva is közvetlenebbül vagyunk
érdekeltek [...].
A szövetséges hatalmak politikai
rendszere lényegesen különbözik az
amerikaitól. E különbség a kormányok
különbözéséből veszi eredetét, és a m i­
énk védelmén, melyet oly sok vér és kincs
elvesztése árán és felvilágosodott polgá­
raink bölcsességével alkottunk meg, és
mely alatt példátlan boldogságot élvez­
tünk, odaadóan csügg az egész nemzet.
Mi tehát az Egyesült Államok és azon
hatalmak közt fennálló baráti viszonyt
illetőleg kijelentjük, hogy békénkre és
biztonságunkra veszedelmesnek tartunk
minden kísérletet az 6 részükről rend-
> szereiknek e félgömb bármely részére
I való kiterjesztése iránt.” (Monroe elnök
kongresszusi üzenetéből, 1823)
Ir n jj Hogyan értékeli Monroe az ameri-
L i J kai-európai viszonyt? Miben látja
az európai és az amerikai berendezkedés
alapvető különbségét? Milyen formában
fogalmazza meg az Egyesült Államok ha­
talmi igényeit az üzenet?

Nézzen utána, miért

0 róla nevezték el Libé­ Щ| Szerződés
ria fővárosát, Monroviát! X Katonai e'rö-
I V
S S Vásárlás r
) 1 /Su\
Oregon
f t 1846
A z Egyesült Államok Boston
terjeszkedése Detroit!
Louisiana Chicago Jz New York
É S 1803 ■^FJhiladelphia
Indianapolis
Kansas СИ [.Washington
El Kövesse nyomon az
Egyesült Államok te­
rületi növekedését! Milyen
Kalifornia
А Й Н 848
Atlanti-óceán
módszerekkel szerezte meg Memphis
az egyes területeket az Texas lirmingham FCharlston
Egyesült Államok? Mi tette ■ Koszért K f ü 853 X1845
lehetővé e módszerek al­ A Vasérc \ I \ ”...... .. ’ lavannah
kalmazását? Jellemezze az J A Arany \ д \ tzeminolok
— V a sú tvo n a la k) \ New Orleans Florida
új területekben rejlő gaz­ . ín
С П А 13gyarrpat\ N lftl8 1 9
dasági lehetőségeket! Mi
■ i 1783-ban Nagy-Britanniától
tette lehetővé, hogy ki tud­ Mexikói-öböl
□ Spanyol terülni V C,
ják használni a természeti MEXIKÓ
CZI Angol terület \ Ц \
adottságokat? О Francia terület 0 \

167
L.
EURÓPA ÉS A VILÁG A X V I I l-X I X . SZÁZADBAN
A carabobói ütközet a
kreol felkelők és a spa­
nyolok között (1821),
valamint a győztes kreol
tábornok, a későbbi ve­
nezuelai elnök, Simán
Bolivar
Jellemezze a képek
0 alapján a kreol hadse­
reget! Milyen társadalmi kö­
vetkeztetéseket tud levonni?
~~I
168
A gyors ütemű fejlődés és a hatalmas erőforrások ellenére a
XIX. század első felében az Egyesült Államok a világpolitikában
még nem játszott jelentős szerepet, azt még mindig az európai
nagyhatalmak alakították. Ennek oka, hogy az új állam energiáit az
új területek benépesítése és a szövetségi államba való beillesztése
kötötte le.
LAT IN -A M ERI KA Latin-Am erika Észak-Am erikánál las­
súbb ütemben fejlődött a XVIII. században. A gyarm ati tár­
sadalom élén az ültetvényeket és az igazgatást kézben tartó
kreolok, az am erikai születésű fehérek álltak. A népesség
zöm ét a meszticek (indián-feh ér félvérek) és az indiánok
alkották, akik a kreolok ültetvényein és a saját kis gazda­
ságaikban dolgoztak. A trópusi területeken jelentős volt az
ültetvényeken és bányákban rabszolgaként dolgozó feke­
ték szám a.
A terület túlnyom ó része spanyol és portugál gyarmat
volt. A két gyarm attartó gazdasági hanyatlása miatt gyar­
mataikra se a tőkés gazdálkodás m odelljét, se tőkét nem
tudtak exportálni. A napóleoni háborúk idején - részben így
válaszolva a kontinentális zárlatra - a térséggel való keres­
kedelm et a britek ragadták m agukhoz. A bányák kincsei és
az ültetvények term ényei a napóleoni háborúkat követően
már brit készterm ékekért cserébe kerültek Európába.
A felvilágosodás és a forradalm ak hatására a kreolok kö­
rében is feltám adt az igény a függetlenségre. A XIX. század
elején kihasználták az anyaországok lekötöttségét (napó­
leoni háborúk, forradalm ak), és kivívták függetlenségüket.
A függetlenségért folyó küzdelemben kis létszámú kreol és
spanyol erők csaptak össze. A spanyol és a kreol mentalitás és a
hadseregek is hasonlóak voltak. A legyengült Spanyolország végül
nem tudta - a Karib-szigeteken (Kuba) kívül - megtartani a terü­
leteit.
i
 EURÓPA

ч— Bolivar
<— Bevándorlók'
0 Kakaó
Ф Kávé
Ж Réz
M\ Ezüst
AÍL, Arany
északon és délen egyenlítői vidéken 9 Indigó
Dohány
7. Latin-Amerika társadalma Cukor
^ Rum, konyak
Гг-Т| Mutassa be a térség társadalmi szerkezetét! Mely ténye- í Rabszolga
L 1—1 zők határozták meg, hogy ki, milyen társadalmi réteghez \ Cukornád
tartozik? ít— Iparcikk
I— I Portugál gyarmatok
1 I Spanyol gyarmatok
I I Francia gyarmatok
I i Holland gyarmatok
A független Latin-Am erika országaiban a kreol vezetés I I Angol gyarmatok Területszerző
mellett szinte minden változatlan m aradt (földbirtokviszo­ l*«*l Ültetvényes gazdálkodás háborúk
nyok, nyersanyagexport, rabszolgaság). Ezért nem indult
meg a gazdasági fellendülés. Ennek híján az európai beván­ 8, Latin-Amerika függetlenségi harca
dorlók töm egei inkább Észak-Amerikában telepedtek le,
ami további fejlesztő forrásoktól fosztotta m eg a térséget. П т ] Mely külső hatások segítették a függetlenség kivívását?
L"—I Elemezze Latin-Amerika gazdasági helyzetét, viszonyát
A GYARMATOSÍTÁS ÚJ KORSZAKA Az ipari forra­ az Egyesült Államokhoz és Európához!
dalom hatására Európa és Észak-Am erika gazdasága gyors
ütemben erősödött. így alapvetően m egváltozott e térsé­
gek világgazdaságban elfoglalt helye, ami a gyarm atosítás
irányait, ütem ét és jellegét is m ódosította.
A nagy földrajzi felfedezéseket követően Ázsia nagy, fej­
lett birodalm aiba az európai hatalm ak nem tudtak gazdasá­ XV. század 'I p a r c ik k - e lő á llí t ó ,
n y e r s a n y a g fo r r á s
gilag behatolni. Kereskedőik főként nemesfémekért szerez­
ték be a szükséges term ékeket: az ázsiai éghajlaton term ő S e ly e m ú t
fűszereket és a fejlett kézm űipar által előállított textíliákat n e m e s fé m

(pl. selyem ), valam int más iparcikkeket (pl. porcelán). Az - k ö z v e títő k -

ipari forradalm at követően azonban a gépek és a töm eg- lu x u s c ik k , fű s z e r

term elés révén olcsóbbá váló európai áruk m ár vevőkre z

találtak a fejlett ázsiai térségekben is. n e m e s f é m ----------------------------
Á Z S IA

Az európai hatalm ak behatolása egyre gyorsult, mert --------- e u r ó p a i k e r e s k e d ő k ---------

gazdasági erejük párosult a fejlettebb haditechnikával. •< ---------------------lu x u s c ik k , fű s z e r
Mindez egyre nagyobb fölényt biztosított az európaiaknak,
és a gyarmatosítás újabb hullám át indította el. i p a r c i k k -----------------------------------

g a z d a s á g i b e h a to lá s --------
AFRIKA Afrika belső területeinek m eghódítását m ég a
.4---------------- n y e r s a n y a g , fű s z e r
korszakban is m egakadályozták a term észeti tényezők (si­
vatagok, zuhatagok a folyókon, őserdők). A kedvezőbb
éghajlatú és kereskedelm i szem pontból értékes peremte­
rületeken folytatódott az európai terjeszkedés. A franciák
Algériát foglalták el, míg a britek m egszerezték a hollandok­
tól Dél-Afrikát.
A z Európa és Ázsia közötti gazdasági kapcsolatok vál­
A hollandok Fokföld térségében, az európai embernek kelle­ tozása
mes szubtrópusi éghajlatú területen telepes gyarmatot hoztak lét­
re. A brit behatolás után a hollandok (búrok vagy afrikánerek) egy
| n i Kövesse nyomon a két kontinens gazdasági kapcsolatai-
része átkelt a Sárkány-hegységen, s tovább folytatta szabad pa­
U Z J nak változását! Mely tényezők hatottak a folyamatra?
raszti életét. E területeken több búr államot is szerveztek (Natal,
Milyen politikai hatásai lehettek a változásoknak?
Oranje, Transvaal).
“ I------------------------------------------------------------------

L
EURÓPA ÉS A VILÁG A X V 1 II-X IX . SZÁZADBAN
„Tételezzük fel, hogy száz év múlva a bennszülöttek jelle­
11.
me felemelkedik az európaiakkal meglévő érintkezés, va­
lamint annak eredményeként, hogy általános és politikai isme­
retekre tesznek szert, továbbá megismerik a modem művészetet
és tudományt. Lehetséges-e, hogy nem rendelkeznek majd az el­
lenállás szellemével és az arra való hajlandósággal, hogy szembe­
szegüljenek minden olyan igazságtalan és elnyomó intézkedés­
sel, amelynek célja a társadalom létráján leszorítani őket? [.. .]
Együtt azokkal, akik részrehajlóak a brit uralom irányában,
mert e kapcsolatból a jövőre nézve áldásos eredményekre szá­
mítanak, én is szükségképpen elszomorodom, amikor gyakorta
látom, hogy a kormány törvényeket és szabályokat fogad el anél­
kül, hogy megfontolná vagy láthatóan értené indiai alattvalói
érzéseit, s anélkül, hogy tekintetbe venné, hogy ez a nép immár
több mint fél évszázada egy felvilágosult nemzet uralma alatt áll
kapcsolatban a szabadság szószólóival, a tudás előmozdítóival.”
(Ram Mohan Roy indiai író müvéből)
[ q l Milyen társadalmi és kulturális folyamatról számol be a
L*ZJ szerző? Milyen következtetést von le ebből a jelenség­
ből? Mutassa be a szerző brit politikához és kultúrához való
viszonyulásának az összetevőit!
170
B ú r telepesek
Jellemezze a búrok
életmódját!
IN D IA A napóleoni háborúkat követően az angolok vég­
képp kiszorították a franciákat és a hollandokat (Ceylon) az
India m egszerzéséért folytatott versenyből. A Brit Kelet­
indiai Társaság (26. oldal) egyre m élyebben hatolt be
Indiába. Egyes területeket m egszerzett, m ásokat függésbe
vont, kiegyezve a helyi vezetőkkel, m aharadzsákkal.
A XIX. század elején fordulat következett be a brit gyar­
m atosítás történetében. Az ipari forradalom révén a brit
term ékek olcsóbbá, így versenyképessé váltak. Ez tette le­
hetővé, hogy a gyarmatosítás ne csak a kereskedelem tér­
nyerését, a m agas adók kivetését, hanem a teljes gazdasági
térhódítást jelentse. Indiában ekkor szorította ki a piacról az
angol textilipar a helyi kézm űveseket, s a gyarm atot Anglia
nyersanyagszállítójává (gyapot) és felvevőpiacává tették.
A brit behatolás ellentmondásos következményekkel járt India
népei számára. A kézműipar tönkretétele, a gabonaexport megje­
lenése tömegeket taszított nyomorba. Ugyanakkor a britek megin­
dították a szubkontinens egységesítését és modernizációját. A ki­
szolgáltatottság mellett a britek és az európai kultúra megjelenése
egyben a kasztrendszer vagy az özvegyek tűzhalála elleni fellépést
is jelentette.
 K ÍN A А magas gazdasági fejlettségű Kína elzárkózott az európaiaktól,
„Te, ó uralkodó, messze lakozol sok tenge­
s csak néhány kikötőn keresztül bonyolított le előnyös kereskedelmet 14.
ren túl, és mégis attól az alázatos kívánság­
az európaiakkal, akik a kínai árukért (porcelán, selyem, tea) továbbra is tól vezettetve, hogy civilizációnk jótétem ényei­
arannyal fizettek. A kínaiak számára politikájuk egy ideig védelm et jelen­ ben osztozhass, küldöttséget küldtél, amely en­
tett, bár az európai fejlődés vívm ányainak (fegyverek, hajózás stb.) átvé­ gedelmesen eljuttatta hozzánk üzenetedet. Azok
telét is megakadályozta. a komoly kifejezések, amelyekből az üzenet áll,
A M ing-kornak (lásd az 51. oldalt) а XVII. század közepén (1644) bizonyítják részedről a tiszteletteljes alázatossá­
- a korábbi korszakokhoz hasonlóan - egy parasztfelkelés vetett véget. got, mely rendkívül dicséretreméltó. Ami azt a
Vezetője, szintén korábbi hagyom ányokat követve, császárrá kiáltotta ki kérelmet illeti, hogy egy alattvalódat mennyei
udvaromhoz küldhesd, hogy ellenőrizze orszá­
magát. A széteső Kínát az északról betörő mandzsuk egyesítették, s új
god kereskedelmét Kínával, ügy ez a kérés ellent­
dinasztiát alapítottak. A Csing-dinasztia egészen a császárság bukásáig
mond dinasztiám minden szokásának és sem­
(1912) hatalmon maradt. A Csing-korban a m andzsuk átvették a kínai kul­ milyen módon sem fogadható el. Ha úgy ren­
túrát, m egszilárdították a magas színvonalú közigazgatást. delkezem, hogy az általad küldött ajándékokat,
A Kínai Császárság továbbra is el­ ó uralkodó, elfogadták, úgy ez kizárólag azért
zárkózott az európai behatolás elől, történt, mert figyelembe vettük azt az érzést,
lezárta kikötőit. Az angolok ópium amely arra indított téged, hogy messziről el-
csem pészésével igyekeztek jövedel­ küldd őket. Dinasztiánk hatalmas győzelmei­
mezőbbé tenni a kínai kereskedelmet. nek híre minden országba eljut, s a szárazföldek
Mikor a kínai hatóságok felléptek a ká­ és tengerek valamennyi nemzetének uralkodói
bítószer ellen (megsem m isítettek né­ elküldik értékes ajándékaikat. Amint követed
maga meggyőződhet arról, nekünk mindenünk
hány rakományt), a brit kereskedőket
megvan. Számomra nincs értéke furcsán vagy
ért sérelem miatt Anglia hadat üzent.
rosszul készített tárgyaknak és nincs szükségem
Az első ópiumháborúban (1840- országod készítményeire, engedelmeskedj, és ne
1842) a m odern brit flotta győzelm et kövess el tiszteletlenséget.” (Csien Lung császár
aratott, és Kínát Hongkong átadására levelein. György brit uralkodónak, 1792)
és öt kikötő megnyitására kötelezték.
M egindulhatott a brit gazdasági beha­
Karikatúra az ópiumhá­ tolás a hatalmas ország piacaira. ríJ Fogalmazza meg röviden, milyen döntést
|
borúról L C J tartalmaz a levél! Mivel indokolta a császár
döntését? Vitassák meg, mely okok játszottak
Milyennek ábrázolja a karikatúra az angol-kínai viszonyt? Milyen esz­ még szerepet ebben! Hogyan látták a kínaiak az
közökkel éri el ezt a rajzoló? európai-kínai gazdasági és kulturális viszonyt?

4 XVI-XVII. századi A búrok menekülése

4 kereskedelem f j
*_XIX. századi
4 kereskedelem
__ Elzárkózás
az európaiaktól '?

íi i:: :l Sivatagok
; Őserdők
I---- 1Portugál területek
L. I Spanyol területek
1 I Francia területek J Rabszolga :T? Gyapot
Г !1Holland területek Д Drágakő >1— Iparcikk
I I Brit területek ^ ■Selyem V Fűszer
I I Brit előretörés a század közepéig Porcelán /Sh. Arany

A gyarmatosítás Ггч"| Melyek voltak a gyarmatosítás fő irányai a korszakban? Mely tényezők határozták meg ezeket az irá-
15. 1750-1850 között L v J nyokat? Mennyiben hatottak az európai hatalmi küzdelmek a gyarmatosításra? Hogyan változott meg a
gyarmatok gazdasági szerepe a korszakban?

171
 Korszakunk, а XVIII. század és а XIX. század első fele az embere­
ket irányító eszmék nagy változásának az időszaka. Ekkor szü­
letett meg az a négy nagy eszm eáram lat, m elyek ugyan jelentős
átalakulásokkal, de ma is m eghatározóak.
А XVIII. század elejétől а XIX. század közepéig az eszm ék fejlő­
désével párhuzam osan jelentős politikai változások is zajlottak.
Ezek során állam form ák, politikai rendszerek váltották egymást,
sokszor gyors egym ásutánban. Az egyes területek változásai kö­
zött szoros kapcsolat volt. Könyvünkben - ha m ozaikszerűen is -
leginkább a francia történelm en keresztül vizsgáltuk e folyama­
tokat.

Törvényhozó Végrehajtó Politikai

Idő Államforma g S
hatalom hatalom ellentétek
i2 «
1700
от о
abszolút 2 £
monarchia abszolút uralkodónak hatalom 5 a
1787

1788
(abszolutizmus) uralkodó felelős
kormány
A
t
rendek # -
Rendi Gyűlés király
1789
I
T
V t
1790 Alkotmányozó
alkotmányos
Nemzetgyűlés törvényhozásnak
monarchisták
(alkotmányos) felelős
1791 kormány
Törvényhozó girondiak, ^
1792 Nemzetgyűlés ja k o b in u s o k ^

girondiak ф—
1793
a

Nemzeti T
7 H А X IX . század uralkodó eszméi és a közöttük levő 1794 konvent
jakobinusok ф —
Konvent bizottságai
__J kapcsolatok (belső
küzdelmek)
1795
Mely társadalmi, gazdasági és szellemi folyama­
1796 királypártiak
tok hatottak az új eszmeáramlatok kialakulására?
ötszázak A
Tekintse át az ábra alapján a négy nagy eszmeáramlat köztársaság
Tanácsa T
1797 girondiak
egymáshoz való viszonyát! Elemezze, hogyan és miért vál­ és Direktórium
Vének
tozott az eszmeáramlatok egymáshoz való viszonya!
1798 Tanácsa
|
jakobinusok
~T "
1799 Szenátus
Törvényhozó
első konzul
Gyűlés
Tribunátus
1804
monarchia császár császár
(császárság)

1815
kétkamarás királypártiak
monarchia királynak
törvényhozás
(abszolutizmus) felelős
korlátozott
kormány
jogkörrel libarálisok

konzervatívok __ -—

t
1830 törvényhozás
monarchia magas
(alkotmányos) cenzussal törvényhozásnak liberálisok
felelős liberálisok

ф
1848 törvényhozás
kormány
általános
köztársaság
választójoggal t ■ ■
szocialisták

Készítsen más országok (Egyesült Államok, Nagy- 2, A francia történelem áttekintése

Britannia, Poroszország, Oroszország) történetéről
hasonló ábrákat! Készítsen tematikus áttekintő ábrát vagy
táblázatot a gazdaságról! Alakítson ki legalább négy té­
nyezőt, melyeket időben áttekint ábrája (táblázata)!
El Elemezze, hogy a táblázat milyen szempontok szerint vizsgál­
ja a francia történelmet! Mely tényezők maradtak ki? Tárja fel
az egyes jellem zők közötti kölcsönhatásokat!

172
IV AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KORA
MAGYARORSZÁGON
H O G YA N T U D T A AZ ORSZÁG EG Y SZŰ K ÉVSZÁZAD ALATT BEG YÓ G YÍTA N I
KÉT ÉVSZÁZAD SEBEIT?

■ MERT AZ ORSZÁG NÉPESSÉGVESZTESÉGÉT PÓTOLTA A BEVÁNDORLÁS?

■ MERT A BÉKÉS IDŐSZAK LEHETŐVÉ TETTE AZ ÚJjÁÉPÍTÉST?
■ MERT A HABSBURG BIRODALOM MEGFELELŐ KERETEKET BIZTOSÍTOTT
FEJLŐDÉSÜNKHÖZ?
■ MERT A RENDEK AZ UDVARRAL SZEMBEN HATÉKONYAN VÉDTÉK
AZ ORSZÁG ÉRDEKEIT?
■ MERT A NAGYBIRTOKOSOK MANUFAKTÚRÁKAT ALAPÍTOTTAK?
■ MERT AZ ÚJ VÁMH ATÁROK ÖSZTÖNÖZTÉK A GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNKET?
 MAGYARORSZAG U) HELYZETE
A HABSBURG BIRODALOMBAN

[ § ^ 1 Országgyűlés AZ UDVAR ES A REN D EK ERŐ­

# • Udvari és Magyar Kancellária
ffl I Udvari és Magyar Kamara
Д Udvari Haditanács
V Helytartótanács
Gubernium
LE N G Y E L KIRÁ LYSÁ G
VISZONYA A Habsburgok a spanyol
örökösödési háborúban (41. oldal) el­
vesztették a spanyol trónt. Hatalmuksúly-
pontja Közép-Európába került. A Habs­
burg Birodalom közép-európai nagyha­
talom: területe a török kiűzésével jelen­
tősen megnőtt, s emiatt Magyarország
szerepe felértékelődött a dunai mo­
narchián belül. III. Károly (1711-1740),
hogy az ismétlődő magyar felkelések ne
veszélyeztessék birodalma külpolitikai
aktivitását, alapvetően megtartotta a
szatmári békében ígérteket.
Biztosították Magyarországon a ren­
di jogokat, s ezáltal elvileg Magyar-
ország különállását a birodalmon belül.
Ugyanakkor a dinasztia és a rendek kö­
zött az erőviszonyok a dinasztia javára
változtak.

Ez tükröződött a szatmári béke után

megtartott első pozsonyi országgyűlésen is
Bl R O D A L O M
(1712-1715). A rendek megvédték alapvető
A Habsburg Birodalom és Magyarország а XV III. század első felében kiváltságaikat, de adómentességük fejében
lemondtak az önálló magyar hadsereg fel­
állításáról. Megelégedtek azzal a korántsem
Vegye számba a Lajtán túli és a magyarországi területi egységeket! Elemezze jelentéktelen joggal, hogy az adók és az
Magyarország helyét a birodalomban (terület, politikai jogok)! újonclétszám megszavazása révén megőriz­
ték befolyásukat a hadsereg kérdésében.

„Minthogy a nemesek [...] az or­

szág védelmére katonáskodni, te­
hát személyesen felkelni s illetőleg saját
bandériumaikat előállítani és kiindítani
tartoznak:
1. §. Ezt Ő császári és királyi szent felsé­
ge, valahányszor szükségesnek ítéli, [...]
mostantól a jövőben is megkívánhatja s
követelheti.
2. §. Minthogy azonban csupán ezzel
emez országot elegendőképpen meg­
védelmezni nem lehetne, sőt inkább
minden eshetőségre erősebb és úgy
bennszülöttekből, mint külföldiekből
álló rendes katonaságot kell tartani,
mely kétségtelen, hogy zsold nélkül
fenn nem állhat, ezt pedig adózás nél­
kül beszerezni nem lehet: ezért az erre
szükséges segélyek és adók dolgában a
karokkal országgyűlésileg (hova tudo­
más szerint különben is tartozik) kell
határozni." (1715. évi VIII. törvénycikk)

—L
Pozsony látképe Pozsony-ligetfalu felől a királyi várral, a koronázótemplom­ Ismertesse, hogyan épül fel a
mal és a várossal magyar haderő! Milyen ellenőr­
zési jogai vannak ebben a kérdésben
Mikor és miért vált Pozsony Magyarország fővárosává? Mit jelentett a korszak­ a rendeknek? Miért maradhatott meg
0 ban a fővárosi rang? Miért maradt meg ez a szerepe а XVIII. században is? a nemesi felkelés intézménye?
' r~

174
J

| lal születtek a rendelkezések? Mire utal az, hogy a kérdést nem
Regnum Marianum, azaz Mária országának allegóriája.
А X V III. századi festményen a Magyarországot és Erdélyt
jelképező alakok segítséget kérnek Máriától. A két alak
között az elpusztult ország és földre dobott katolikus li­
turgikus tárgyak láthatók
I r - j l Nézzen utána az interneten, miért nevezték Magyar-
; Ü L I országot Mária országának! Miért elevenítették fel a
kultuszt а XVIII. században? Milyen politikai tartalmakat fejez
ki az allegória?
I J
A szatm ári békében foglaltaktól leginkább a vallás terén
tért el az udvar. Nem folytatódott a katolikus vallás nyílt és
eró'szakos terjesztése, de III. Károly a protestánsok helyze­
tét rendeletben szabályozta (Carolina resolutio, 1731).
A rendelet csak meghatározott helyeken (az ún. artikuláris he­
lyek) és korlátozott mértékben engedélyezte vallásgyakorlatukat, és
tiltotta az áttérést a protestáns hitre. A politikai életben a protestáns
nemesség részvételét akadályozta a katolikus dogmáknak megfe­
lelő esküszöveg (ún. dekretális eskü). A rendelet jelentős mérték­
ben hozzájárult a katolicizmus további fokozatos előretöréséhez.
A NŐÁGI Ö R Ö K Ö SÖ D ÉS ELISMERÉSE III. Károly-
nak nem született fiúgyerm eke, ezért a Habsburg-ház a ki­
halás szélére jutott. Az uralkodó országai rendjeivel elfogad­
tatta a nőági örökösödés szabályát (Pragmatica Sanctio). Az
1722-1723-as országgyűlésen a magyar rendek is így tettek.
Ugyanakkor a nőági örökösödés elism erése fejében ism é­
telten megerősítették rendi jogaikat és Magyarország kü­
lönállását a birodalmon belül. Az esetleg bekövetkező török
támadásra való tekintettel bevették az okm ányba a közös
védelem kötelezettségét, valamint, hogy a két birodalomfél
(Ausztria és Magyarország) csak együttesen öröklődik.
~I
„Tekintetbe véve azon visszaéléseket, melyek a val­
lásügyben a hitfelekezetek közt kormányzásunk alatt
ismételve felm erültek, a további összeütközések elkerülése
végett rendeljük, m int következik:
1. Az I. Lipót [1681-es és 1691-es törvényeiben e tárgyra vo­
natkozó] cikkek m egújíttatnak, és ezek szerint az ágostai és
helvét hitvallásnak mindenütt engedett vallásgyakorlat csak
magánosnak értendő, a nyilvános ellenben csak azon helyekre
szoríttatik, melyek az 1681. évi törvény 26-dik cikkben meg
vannak határozva. [...]
3. A nem törvényes helyeken, mindenki maga házánál, maga
és családja részére szabadon olvashatja vallására tartozó val­
lásos könyveit, úgy azonban, hogy oda szomszédot, ismerőst,
vagy atyafit, annál inkább pedig más helybeli lakosokat bocsá­
tani nem szabad; m ert a lelkészi foglalkozások tekintetében a
plébános alatt lenni tartozik. [...]
8. A róm. kát. ünnepeket külsőleg és nyilvánosan a nem ka­
tolikusok is kötelesek m egtartani s az iparosok szabadalmaik
szerint a szokott egyházi menetekben részt venni.
9. Az esküre vonatkozólag rendeltetik, hogy a bírák és más
tisztviselők, ügyvédek, addig míg más határoztatik, a m egren­
delt forma szerint tartoznak az esküt letenni [ ...] .” (Carolina
resolutio, 1731)
Gyűjtse össze a protestánsok jogait! Gyűjtse össze a pro­
testánsok számára előírt korlátozásokat! Milyen jogai
voltak a katolikus egyháznak a protestánsok felett? Milyen cél-
törvényben szabályozták, hanem rendelettel?
„II. te. 5. §. Ő legszentségesebb császári és királyi felsé­
ge férfiágának magvaszakadtával az öröklési jogon való
utódlást e Magyarországban és koronájában, s az Isten sege­
delmével már visszaszerzett és visszaszerzendő ehhez tartozó
részekben, országokban és tartományokban, felséges Osztrák
Házának nőágára is és pedig első helyen a fent tisztelt most
uralkodó legszentségesebb császári és királyi felségnek,
6. §. Azután ennekmagvaszakadtával,anéhaiboldogultJózsefnek,
7. §. S ezeknek is magvaszkadtán, a néhai dicső Lipótnak, csá­
szároknak s Magyarország királyainak ágyékából leszárma-
zókra és ezeknek törvényes, római katolikus, mindkét nemű
ausztriai főherceg utódaira, a m ost uralkodó legszentségesebb
császári és királyi felség részéről a Németországban s azon kí­
vül fekvő és Magyarországgal meg ehhez kapcsolt részekkel,
országokkal és tartományokkal, az előrebocsátott jog és rend
szerint, feloszthatatlanul s elválaszthatatlanul, kölcsönösen
és együttesen örökösödésileg birtoklandó más országaiban s
tartományaiban is megállapított elsőszülöttségi rendhez ké­
pest uralkodás és kormányzás végett átruházzák. [... ]
III. te. 6 legszentségesebb császári és királyi felsége az ország
s az ahhoz kapcsolt részek összes hű karainak és rendéinek
minden, úgy hitlevélbe foglalt, m int bármely más jogait, sza­
badságait, kiváltságait s m entességeit és előjogait, az alkotott
törvényeket s helyben hagyott szokásokat [...] kegyelmesen
megerősíti s meg fogja tartani.
1. §. Hasonlóképpen utódai is, Magyarország s az ahhoz kap­
csolt részek törvényesen megkoronázandó királyai, az ország
s ahhoz kapcsolt részek karait és rendéit ugyanazon kiváltsá­
gokban s az em lített m entességekben és törvényekben sértet­
lenül meg fogják tartani.” (Pragmatica Sanctio, 1723)
1г-ч| Mit szabályoz a Pragmatica Sanctio? Milyen feltételek-
LLI hez kötötték a magyar rendek a nőági örökösödés el­
fogadását? Milyen megfontolások húzódtak meg e feltételek
mögött? Milyen alternatívái voltak a Habsburg-kormányzásnak
a korszakban?
' ~ ' '
175
MAGYARORSZÁG ÚJ HELYZETE A HABSBURG BIRODALOMBAN

M AGYARORSZÁG ÁLLAM SZERVEZETE MagVar.

ország gyakorlatilag a Habsburg Birodalom része volt
ugyanakkor elvben független állam ként működött. Ez a
helyzet nem volt ellentm ondásos az uralkodó és a rendek
közötti hatalommegosztást m egvalósító rendi dualizmus
rendszerében. A rendi felfogás értelm ében a hadügy, a
pénzügy és a külügyek felségjogok voltak. Ez megköny-
nyítette az uralkodó szám ára, hogy a birodalom egysége
szem pontjából alapvető kérdéseket jórészt a saját belátása
szerint, a birodalm i érdekeknek m egfelelően intézze. Az or­
szággyűlés és a középfokú közigazgatást intéző vármegyék
azonban a rendek befolyása alatt álltak.
A középkorban kialakult m agyar állam szervezetet a di­
nasztia m odernizálni kívánta. A felső szinten megvalósuló
reform ok tovább erősítették az udvar pozícióit. A Magyar
Kancellária és a várm egyék között új kormányhivatalt hoz­
tak létre: a Helytartótanácsot. A Pozsonyban m űködő tes­
0 A Magyar Kancellária épülete Bécsben
tület elnöke a nádor lett, tagjai (4 főpap, 10 főúr, 8 közne­
mes) a korm ányzati érdekek mellett a rendi szempontokat
Mi volt a kancellária feladatköre? Nézzen utána az inter­
is figyelem be vették. A Helytartótanács létrejöttével az ál­
neten, milyen intézmény működik ma a képen látható
lam igazgatás szakszerűbbé vált.
épületben!

Jelentős reformok valósultak meg az igazságszolgáltatás te­

rén. Az időlegesen működő bíróságok helyett állandó, székhellyel
rendelkező bíróságok és egymásra épülő, a fellebbezést biztosító
bírósági szervezet jött létre (négy kerületi tábla - Királyi tábla -
Hétszemélyes tábla).

magyar
király
„A karok és rendeknek alázatos esedezésére s folyamo­
9. dására Ő császári királyi felsége kegyelmesen elrendel­
kinevezés
te: hogy a magyar kamarának a bécsi udvari kamarától való
minden függése m egszűnjék [...].
Királyi Helytartótanács 1. §. És kegyelmesen m egígérte gondoskodását az iránt, hogy
Pozsony Buda a magyar kamara, valamint az udvari magyar kancellária uta­
1723 1785 sítását is neki magyar tanácsosai alkalmazásával terjesszék
О elnök (helytartó vagy nádor) elő, s ha m it ahhoz még hozzáadni vagy azon módosítani kel­
lene, királyi hatalmából, a m int ezt a méltányosság s közjó
— *— ------------- * ------------ tanácsolja, elrendeli, s akként fog intézkedni, hogy az ország
----------------------- 1inevezés
4 főpap 10 föür 8 köznemes törvényeivel vagy a királyi kincstárral ne ellenkezzék, hanem
inkább, hogy a magyar kamarai ügyeknek elintézése e ma­
-----------távol-vannak— döntenek
gyar kamaránál épségében m egmaradjon.” (1715. évi XVIII.
rendszeresen ülésezik kollegiális
(folytonos működés) (nincsenek külön ügykörök) törvénycikk)
szótöbbséggel döntenek
I r - i j Milyen problémákra utal a forrás? Mire tesz ígéretet az
vallás, vámok, közlekedés - „belügyek” U l l uralkodó?
(0 hadügy, 0 pénzügy és 0 igazságszolgáltatás)

— ► titkárok
fogalmazók -100 fő segédhivatalnokok
AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉS A VÁRMEGYE FELÉPL
___ •• V •
TÉSE ÉS M ŰKÖ D ÉSE A rendi országgyűlésen (diétán)
a király és a rendek együttesen alkották meg a törvényeket.
A Pozsonyban ülésező országgyűléseket az uralkodó hívta
egybe. M eghívólevelében előre meghatározta az országgyű­
lésen m egvitatandó kérdéseket.
A K irá ly i Helytartótanács felépítése. A z uralkodónak alá­ A magyar országgyűlés kétkamarás felépítésű volt. A fel­
8. rendelt hivatalt (kormányszéket) az 1722-1723-as or­ sőtáblán a katolikus és görögkeleti főpapság (utóbbi 1792-
szággyűlésen hozott törvénnyel állították fel től), valamint az arisztokrácia személyesen vehetett részt.
Hivataluk révén a főispánok is tagjai voltak a felsőtáblának.
I n l Hol helyezkedett el a Helytartótanács a magyar állam- Az alsótáblára minden várm egye két követet, a szabad királyi
L C J szervezetben? Melyek voltak a feladatkörei? Kik vettek városok egy-egy követet küldhették. A megyei követek mind­
részt a munkájában? A dinasztia vagy a rendek térnyerését egyike rendelkezett szavazati joggal az országgyűlésen, m íg 3
szolgálta a létrehozása? Bizonyítsa be az ábra alapján, hogy a városi követek összesen egy szavazatot birtokoltak. Az also-
Helytartótanács felállítása a magyar hivatalszervezet moderni­ táblán jelenhettek meg a káptalanok képviselői, valamint a
zációját jelentette! távol lévő főrendek követei is (utóbbiak szavazati jog nélkül)-
T

176
j
 A m ag ya r rendi o rszá g g y ű lé s erő s e l­
lenpólust je le n te tt a din asztiáva l szem b e n .
Részben jo g o sítv á n y a i (pl. az adó és az ú jo n c ­
létszám m e g aján lá sa ), részb en ö sszeté te le
révén (a fő isp án o ko n kívül szin te va lam e n n yi
résztvevőt a re n d e k vá laszto ttá k va gy a rendi
érdekeket kép vise lte ). birodalmi központi hivatalok királyi felségjogok
Udvari i Udvari 1 Г
Kancellária; Kamara J l ► t e
Kamara
Az országgyűlés ügymenete nehézkes és lassú elvben nem rendelkezhetnek Hétszemélyes Tábla
Magyarországon к törvények,
volt. Ha egy kérdésben az uralkodó a rendek ja ­ feljebbvitel ^
vaslatát (felirat) vagy az egyik tábla a másikét el­
kétkamarás rendi gyűlés Királyi Tábla
utasította, esetleg változtatást eszközölt, a kérdést
Helytartótanácsi
újratárgyalták. A vármegyei követek - nem hiva­ felső­
alsótábla
tábla
talos formában - az országgyűlési ülések előtt ún. * 4 kerületi tábla
kerületi üléseket (Dunán inneni, Dunán túli, Tiszán 1r követek
inneni, Tiszán túli) tartottak. Itt a kormánytól füg­
О főispán О alispán О szolgabírák megyei
getlenül megvitathatták az ügyeket. ^ ^ választás bíróság
A
közgyűlés
я 2 1
minden megyei nemes részvételével 13
újoncozas adó utak, közrend fenntartása
—4 —
jobbágyság falusi
bíró

12, Magyarország államszervezete а X V III. században

A z alsótábla épülete Pozsonyban. Színe­
10. zett litográfia (kőnyomatos rajz) а X IX .
század elejéről
frn'l Hasonlítsa össze а XVIII. és а XVII. századi (tankönyv 74. oldal) magyar ál-
L lL I lamberendezkedést! Mennyiben figyelhető meg modernizáció az állam-
szervezetben? Hogyan változott az Ausztriához fűződő viszony? Mennyiben
befolyásolta Ausztria és Magyarország kapcsolatát a rendi berendezkedés?

| n | Nézzen utána, hogyan készült a litog-

U - J ráfia, és mikortól használták!

„4. A tapasztalat bizonyítja, hogy az or­

11. szággyűlések az uralkodóra mindig hát­
rányosak, ezért nem kell a rendeket összehívni.
5. Viszont a körülmények természete szerint
az egyes megyékhez kell fordulni, és azon kell
lenni, hogy Őfelsége ott az alispánok és a kisne-
messég útján minél erősebb befolyást nyerjen,
és így elgondolásait ne a helyes útra szinte alig
irányítható egész testületnél, hanem annak
egyes tagjainál igyekezzék előkészíteni, és ami­
kor bennük a hajlandóság elérte a szükséges
fokot, csak akkor lehet az egész megváltozta­
tásához fogni. [...] De kellő módon kell bele­
kezdeni, és nem szabad megelégedni csupán az
alázatos és az ügybuzgalomra valló szép sza­
vakkal, hanem a tetteket kell nézni, és ezeket
kell jutalm azni vagy büntetni.
6. Az országgyűlési végzésekhez és a hazai tör­
vényekhez sohasem szabad hozzányúlni vagy
azok ellen cselekedni. A legkevésbé szabad
elárulni, hogy szándékunkban áll a nemesség
teljes adómentességének korlátozása. Ez óriási
vihart keltene, és egyszerre minden jó elgon­
dolást tönkretenne.” (Kaunitz államkancellár
előterjesztéséből, 1761)

[r-71 Hogyan értékeli a magyar országgyűlés

L 1—! szerepét és erejét az államkancellár?
Hogyan látja az országgyűlés és a megye kap­
csolatát? Milyen taktikát lát jónak? Mi a kap­
csolat e taktika és a magyar intézményrendszer
között?
13. A magyar országgyűlés felépítése
prjl Kövesse nyomon a törvények megszületésének folyamatát! Elemezze
L H I rendi szempontból az országgyűlés összetételét, felépítését és mű­
ködését!

177;
MAGYARORSZÁG ÚJ HELYZETE A HABSBURG BIRODALOMBAN

A szekszárdi megyeháza, a tolnai nemesség fellegvára. Klasszicista stílusban épült, amely а X V III. század második felében
jelent meg és а X IX . század első felében vált meghatározóvá Magyarországon

Jellemezze a kép alapján a klasszicista építészeti stílust! A nemesi vármegye szinte állam volt az államban.
_ _ Melyik történelmi kor építészetét idézi meg az épület? Jelentős önállósága miatt a rendek közép- és alsószinten
Sorolja fel az ezt bizonyító építészeti elemeket!
kezükben tarthatták az állam i élet jelentős részét, az adó­
T szedéstői a bíráskodásig. Ezáltal a várm egye a rendiség bás­
tyáját jelentette az abszolutizm usra törő idegen hatalom­
Időpont Helyszín mal szem ben.
A várm egyék élén a király által kinevezett főispánok áll­
(1708)1712-1715 Pozsony
tak, akik azonban а XVIII. századra ténylegesen m ár nem
1722-1723 Pozsony vettek részt a m egye irányításában. A nem esi vármegye
1728-1729 Pozsony tényleges vezetője az alispán volt, akit a m egyei közgyűlés
1741 Pozsony választott. A közgyűlésen m inden m egyei nem es személye­
sen részt vehetett, és szavazati joggal bírt.
1751 Pozsony
1764-1765 Pozsony A közgyűlés saját rendelkezéseket alkothatott, igaz, ezek nem
állhatták ellentétben az országos törvényekkel. Sőt, megtagadhat­
1790-1791 Buda, majd Pozsony
ta a kormányzat intézkedéseinek végrehajtását is, amennyiben
1792 Pozsony azokat törvénytelennek ítélte. Szintén a közgyűlés választotta a
megye hivatalnokait (szolgabírák, levéltáros stb.). A megyei tiszti­
kart - mely nem részesült jelentős díjazásban - a jómódú közép­
birtokos nemesség soraiból választották. Ők voltak a megyei élet
tényleges vezetői. A megye szerkezete а XVII. századi elvárásoknak
felelt meg, így a hatalmi ágak megosztásának nyomát sem látjuk.
Ugyanazok vettek részt a megyei ítélőszék és a végrehajtás mun­
kájában.

A közgyűlés választotta meg a követeket a rendi ország-

gyűlésbe. Az országgyűlésre készülve a közgyűlés megtár­
gyalta a királyi előterjesztések által fölvetett kérdéseket,
majd kialakította álláspontját, és azokat követutasítás­
ba foglalta. Ehhez a m egválasztott követeknek tartaniuk
kellett m agukat. Ha az országgyűlésen előre nem látható
kérdés m erült fel, a követnek pótutasítást kellett kérnie.
Am ennyiben a követ vélem énye ettől eltért, lemondhatott
a m egbízatásról.

Színpadi kép Nagy Ignác Tisztújítás cím ű darabjáhozi.

A darab az 1840-es évek elején készült, de a vármegyei
élet а X V III. században is hasonló volt

a.............
Kik választhattak, és a választások mely „kellékeit" mu­
tatja a színpadkép?

J
 А XVIII. SZÁZADI NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS
ÉS ETNIKAI KÖVETKEZMÉNYEI
AZ ELPU SZTU LT ORSZÁG A török kor háborúit követően az
ország jelentős része rom okban hevert. A természetes és az épített
környezet is leromlott. A hódoltság és a végvári vonal mentén a te­
lepülések jelentős része a népességgel együtt elpusztult. Az egykori
szántók helyét legelők vagy elvadult táj foglalta el. Az Alföld erdőit
kivágták, a Kiskunságban a növényzetét vesztett tájon m egjelent a
futóhomok. А XVII. század hidegebbre forduló időjárása (kis jégkor­
szak) tovább növelte a károkat (árvizek, a m ocsarak előretörése).
A környezet pusztulásánál is súlyosabb következm ényekkel járt a
hatalmas emberveszteség. A hadjáratok, majd az azokat követő éh­
ínségek és járványok következtében töm egesen pusztultak el az em ­
berek. A történeti dem ográfia képviselői ugyan vitáznak a pusztulás
nagyságán, de azt senki sem tagadja, hogy ennek mértéke jelentős
volt. Az ország lakosságszám a a M átyás korabeli 3,5-4 millió főről
két évszázad leforgása alatt ugyan csak néhány százezerrel csökkent
(egyesek szerint nem változott), de időközben Európa népessége je ­
lentősen nőtt (lásd az 101. oldal táblázatát). M agyarországon tehát
elmaradt két évszázad népességszaporulata!
Korábban a kutatók jóval nagyobb népességcsökkenéssel számoltak. Az
eltérés a hiányos forrásokra vezethető vissza, hiszen minden adat csak becs­
lés. Vannak adatok például a porták számáról, de egészen eltérő számokat
kapunk, ha a jobbágyporták számát négy, öt vagy hat fővel szorozzuk fel,
aszerint, hogy melyiket vesszük az átlagos családlétszámnak.
Ha a ma elfogadott értékekkel számolunk, akkor is óriási a pusztulás,
hiszen Európa népessége 60%-kal emelkedett а XVI—XVII. században. S így
könnyen kiszámítható, mekkora a háborúk rovására írható hiányzó lakosság
hazánkban. A képet még tovább rontja az, hogy а XVI—XVII. században is volt
bevándorlás, igya népesség pusztulása még jelentősebb.
m illió fő M a g y a ro rsz á g n é p e s s é g é n e k a rá n y a E u ró p a
[П Magyar táj а XV III. század közepén (egy hadmérnök rajza)
П^П Mi jellemzi a növényzetet és a vizeket? Milyen gazdálkodásra al-
L U kalmas az ilyen táj?
~ 7 ----------------------- -------------------------------------------------
„ „E róna oly sík, m intha ki volna kövezve, és ami
.í' fó', szerfölött termékeny, azonban nagyobbrészt
puszta, elhagyott és műveletlen. [...] Nincs a világon
szomorúbb, m int Magyarországon utazni, kivált ha
meggondoljuk, hogy hajdan a lehető legnagyobb vi­
rágzásnak örvendett, és ma ily nagy területen embert
is alig látni. [...]
A Magyarországon lakó kevés nép elég jó l él,
pénzük ugyan nincs, azonban az erdők és mezők
bőségesen szolgáltatják az eleséget. [...] Ruházatuk
igen kezdetleges, csupa birkabőrből készül, még
a sapka és a csizma is." (Lady Mary Montague, a
Magyarországon átutazó konstantinápolyi brit követ
feleségének leveléből, 1717)
Gyűjtse ki a forrásból a népesedési, települési
és természeti viszonyokra vonatkozó állításokat!
„Vegyünk fel [említsünk meg] egy paraszt-
gazdát, ki elhiszi, hogy Isten őtet eltartja ke­
nyérrel, nem is tisztogatja szántóföldjét, mely néki
konkolyt és vadócot terem . Későn szánt, a vetéssel
tisztátalan bánik, rossz s m egrom lott magot vet;
[ ...] de rem él, s hisz erősen az Istenben, hogy őtet el
nem hagyja, és néki kenyeret ád! (Tessedik Sámuel,
a X V III. század közepén)
Fogalmazza meg a forrás által érintett problé­
mát! Mi lehetett a probléma oka?
m inim ális
népesség­
becslések
2-
|
1■ jO "Ő *p
■F
■m i i i ÍS ?
I 1 1 СЛ-1-
1500 1600
4. Magyarország népessége 1500-1800 között
I írj I Kövesse nyomon a népességszám alakulását!
U U Vesse össze az európai helyzettel! Mely té­
nyezők befolyásolták a népességszám alakulását?
Elemezze a maximális és a minimális becslések alaku­
lását az egyes időszakokban!
179
А XV III. SZÁZADI N ÉPESSÉG N Ö V EK ED ÉS ÉS ETN IK A I K Ö V ETK EZM ÉN YEI
„45. Mindjárt a közelebb következendő szerdán a Pál
5. nevű fiam dajkája megbetegszik pestisbe, de ő azt tit­
kolta, és lévén ágyékában nagy csom ója, mondotta sérvesnek
lenni, s el is hitte, azonban csütörtökön a faluban hat ház­
nál a pestis elkezdődött; miném ű állapotban legyek, kedves
atyámfiainak értésekre adnom, egyszersmind azt is, micsoda
szándékkel vagyok; hogy csak a mezőre vagy a kertbe [...]
költözzem lakni; minthogy jószágaim ban [itt: birtokai] m in­
denütt pestis volna. [...]
96. De ó, kimondhatatlan keserűség! Mely engem talála 1731-
ik esztendőben, [...] tizenhárom napokig tartó vérhasi nya­
valya által az én szem eim nek egész gyönyörűsége, szívemnek
vidámsága, kedves Zsigmondom éntőlem elvéteték, életének
éppen kilenced-fél esztendejében. Kivel is házamnak tovább
való fennmaradása minden reménységem elmúlék, m ert
Gábrisom felette gyenge lévén, ahhoz reménység éppen nem
lehetett. [...]
101. Az én uramnak is egészsége bomlani kezde, és bokros
keserűségei m iatt szem látom ást fogyni: a vízkórság száraz be­
tegséggel együtt reá esék (Bethleri Kata önéletírásából,
X V III. század közepe)
Jellemezze a forrás alapján a járványügyi viszonyokat!
0 Hogyan próbáltak védekezni a járványok ellen? Milyen
volt a védekezés hatásfoka?
— “
Telepített sváb falu tervrajza а X V III. század második
feléből
Milyen célból készülhetett a tervrajz? Miért érte meg az
államnak a svábok betelepítése?
180
A NÉPESSÉG REGENERÁLÓDÁSA Az ország a de-
mográfiai m élypontot 1711-ben érte el. А XVIII. század
első felében a társadalom jelentős részét még fenyegették
az éhínségek, ám a béke és a term elés beindulása a század
közepétől visszaszorította az éhezést. így a népszaporulat
jelentősen emelkedett. А XVIII. század végére az ország né­
pessége m egkétszereződött (megközelítette a 10 millió főt).
Ekkora em elkedést azonban a népszaporulat önmagában
nem tudott volna biztosítani, a növekedéshez jelentős mér­
tékben hozzájárult a bevándorlás.
А XVIII. század során ugyan még mindennaposak voltak a jár­
ványok (pestis, vérhas, himlő, kolera), de már megkezdődött a vé­
dekezés. A hatóságok vesztegzárral, fertőtlenítéssel egyre eredmé­
nyesebben próbáltak gátat vetni terjedésüknek. A pestis az 1780-
as évek után többé nem jelentkezett hazánkban. A himlő ellen az
Angliából átvett védőoltások hoztak sikert a század végére.
A betelepülők számára a lakatlan termőföldek jelentettek
vonzerőt. A bevándorlás két módon valósult meg: szerve­
zetten és öntevékenyen. A szervezett betelepítést az udvar,
valam int a nagybirtokosok ösztönözték. Az udvart az adózók
szám ának növelése és részben a katolikus hit terjesztése, a
földbirtokosokat a munkáskezek hiánya vezette. A szervezett
betelepítés döntően a Habsburg Birodalmon kívüli katolikus
németek (összefoglaló néven svábok) behívását jelentette.
A sváboknak jelentős kedvezményeket (pl. állami adó elenge­
dése) biztosítottak, sőt a Bánátban а XVIII. század második felében
felszerelt házak és igás állatok várták a jövevényeket. Későbbi jómó­
dúk, falvaik példás tisztasága azonban nem ennek, hanem maguk­
kal hozott fejlett munkakultúrájuknak volt köszönhető.
A svábokat szétszórtan telepítették le. így jöttek létre Buda,
Békés, a Bakony és a Vértes vidékének sváb szigetei és Tolna,
Baranya (a Sváb Törökország = Schwábische Türkei), a Bácska, a
Bánát nagy sváb tömbjei.
'T~'j ,A magas Udvari Haditanács kétségtelenül eléggé isme-
ri, hogy Magyarország felső részeit Isten ostorai, a belső
zavargások, a vészt hozó járvány [ ... ] sújtották, annyira, hogy
lakosokban és mindenfajta barmokban hihetetlen mértékben
súlyos veszteségeket szenvedtek és ezzel a közterhek és köte­
lezettségek vállalására elégtelenek lettek. A kedvező alkalom
kínálkozásával nem csak a magam java, de a közjó érdekében
is szorgalmasan és minden erővel azon fáradozom, hogy svá­
bokkal, akik a jelenlegi helyzetük következtében otthonukat
elhagyni és betevő falatjukat más vidéken, különösen ebben
az erősen elnéptelenedett hazában keresni kénytelenek, az
üres helységeket népessé tegyem, és így az em lített lakosság­
hiányt legalább részben kiegyenlítsem, egyúttal pedig a köz­
terhek és kötelezettségek ellátásáról gondoskodjam, és ami
a legfőbb dolog, a katolikus vallás is inkább gyarapodhassék.
[... ] ezért a magam és a többiek nevében alázatosan kérem,
hogy [...] Magyarországon és más örökös tartományokban ki­
nevezett helyi parancsnokok támogatásával minden további
fizetségtől, a harmincadosok és vámszedők részéről jövő zak­
latástól mentesen, szabadon és késleltetés nélkül utazzanak,
továbbá letelepedési helyükön néhány évig a közterhek alól
m entesüljenek, [...] és az em lített módon a király és az or­
szág javáról haszonnal gondoskodni m éltóztassék.” (Károlyi
Sándor folyamodványa, 1712)I
I r-i I A migráció mely formájával találkozunk a forrásban?
U Z J Milyen okokkal magyarázza Károlyi a népességcsökke­
nést? Mivel indokolja a betelepítést? Mennyiben befolyásolja
érveit, hogy kinek írta a levelet? Milyen kedvezményeket kí­
vánt elérni? Erre miért volt szüksége?
j
 l Magyarok
CZl Románok
I Németek
l Horvátok
t á l Szerbek
! Szlovákok
] Ruszinok'
□ Lengyelek
l Csehek
l Vendek
] Lakató

Népességmozgások (migrá­
ció) а XVIII. századi Ma­
gyarországon

Mely területek vonzották

0 a népességet, s honnan
érkeztek a betelepülők? Mely
okokra vezethetők vissza a nép­
mozgások? Azonosítsa a három­
féle migrációt! Hogyan változ­
tathatták meg az etnikai viszo­
nyokat a népmozgások?
A török kori pusztulás mértéke
Belső
V v v n A korábbi népesség
döntő része
A korábbi népesség Erőteljes török adóztatás
jelentős része _IXJJJJJXÜliJJ_LUÍ-

A szabad földterületek az ország határai mentén városi

szászok svábok
élőket is csábították. A szom szédos népek beván­ ném etek

dorlása szervezetlen, öntevékeny volt. A Felvidékre XII. XIII. XVIII. 1

lengyelek (beolvadva a szlovákságba), Kárpátaljára századtól századtól századtól 1

ruszinok, Erdélybe a Havasalföldről és M oldvából

~ ~ ™ а п 9 т й ^ ---------- ---

polgárok

nagy szám ban románok érkeztek. A rom ánok be­

vándorlási kedvét növelte, hogy a dunai fejede­
О о
lem ségekben (Havasalföld, M oldva) a m értéktelen 3 -Г О о о parasztok
adóztatás következtében rendkívül rosszak voltak az % а м\ 3 О
Т
parasztok

életfeltételek. £ s о 1
A pusztítások elsősorban az ország középső terü­
>
1)
ГО го
-Ad Ad
A magyarorszá­
leteit érintették. így a peremterületek népsűrűsége 9. g i németek föld­
magasabb volt az alföldinél, bár a term őföldek ott rajzi, társadal­
rosszabb m inőségűek voltak, mint az Alföldön. Ez - a m i és vallási ta­ (kiváltságon I zétszórtan szétszórtan
munkaerőhiánnyal küzdő földbirtokosok tám ogatásá­ goltsága а XV III. 1területeken) árosokban falvakban
val - jelentős belső vándorlást (migrációt) eredm é­ században _
nyezett. A hegyvidékek magyar, szlovák, ruszin és ro­
mán lakossága megindult az ország belső vidékei felé. I r—j É Mutassa be a magyarországi németség területi, vallási és társa-
U _ 1 dalmi különbségeit!
A N ÉPESSÉG N Ö V EK ED ÉS ETN IK A I HA­
TÁSAI Egy évszázad alatt az ország jelentős részben
pótolta a török kor népességveszteségét. M iután a „Ami Baranyának ném et ajkú népességét illeti, azt igen igen kevés
török időkben elsősorban a m agyarság pusztult, a 10. kivétellel, vasszorgalmáról mindenki dicséri és legvagyonosabb­
bevándorlás következtében jelentősen m egváltoz­ nak ismeri el a megyének népessége közt. Házai sokkal szebbek, tága­
tak az ország etnikai viszonyai. A becslések szerint sabbak, mintsem a magyarok és ráczokéi. A takarékossághoz jobban ért
a magyarság aránya jelentősen csökkent: а XV. szá­ a német, mintsem a magyar és a rácz, és jobban is táplálkozik és ruház­
zadi 80 százalékról 40-45 százalékra esett vissza. za magát, m int amazok. Földjeit jobban, szorgalmasabban míveli, m int
[...] más nyelvű lakótársai. [...]
A belső vándorlás folyam án a perem területek
A német nép életmódja majd minden kivétel nélkül a földmívelés.
m agyarsága az ország központja felé húzódott. így A ház tartására szükséges élelmet mindegyik m aga term eszt. Úrbéri
az ország középső vidékein a m agyarság m egőrizte földjeikkel be nem érik, azért a telkes gazdák szinte, m in t a kisházo-
többségét, de a m agyarok és a nem zetiségek közötti sak és házatlan zsellérek árendába és felébe is vesznek föl földeket,
etnikai határ beljebb húzódott, a m agyarok lakta te­ ön és m ás uraságoknál, sokszor hozzájok m essze határban.
rület nagysága csökkent. Ezáltal az ország soknem­ A ném et leginkább kitűnő tulajdona a szorgalm atosság [ .. .] . ”
zetiségű lett. Ugyanakkor kevert nemzetiségűvé is (Höbling Miksa, 1845)
vált, hiszen a Kárpátok övezetében m aradtak m a­ " T
gyar szigetek, a nem zetiségek viszont részt vettek az
A németség mely csoportját mutatja be a forrás? Mire vezethe­
Alföld újranépesítésében, és a svábok is szigetszerű­ 0 tők vissza a felsorolt tulajdonságok?
en települtek le.

181
А X V III. SZÁZADI N ÉPESSÉG N Ö V EK ED ÉS ÉS ETNIKAI K Ö VETKEZM ÉN YEI

A nagy etnikai tömbök határa egymásba mosódott, és emellett etnikai szigeteket

zártak magukba. Sőt, a belső vándorlás és a bevándorlás eredményeként egy falun be­
lül két vagy akár három nép is élhetett együtt.
A szinte lakatlan Temesköz benépesítése eredményezte az etnikailag legtarkább
képet. A Temesközbe a közel azonos arányú magyar, román, szerb és német lakosság
mellé csehek, szlovákok, olaszok és ruszinok is érkeztek.
о -то
A N EM ZETISÉG EK ÉS TÁRSADALMI H ELYZETÜ K A magyar-
országi nem zetiségek - a horvátokat kivéve - csonka társadalmat alkottak
я« vagyis nem volt nem ességük. A vezető szerepet a papság vagy a vékony polgá-
СО то
ri és értelmiségi réteg töltötte be. így a nem zetiségek a társadalom különböző
rétegeiben eltérő arányt képviseltek, s az ország vezetésében nem játszottak
О <0 szerepet. A fentiek következtében az egyházak meghatározó hatást gyakorol­
tak a nem zetiségek életére.

A nemzetiségek életében, nemzetiségük megtartásában az egyházak akkor játszot­

németek (szászok, városlakók, svábok)
A magyar társadalom rétegei­
nek nemzetiségi összetétele
[ r j l Milyen összefüggés mutatható ki Magyar-
L C J ország társadalmi és etnikai tagolódása
között?
tak nagy szerepet, ha az egyházi vezetők is az adott nemzetiséghez tartoztak. A szerbek
görögkeleti (ortodox), a románok görögkeleti, illetve unitus (görög katolikus) egyháza
külön szervezettel rendelkezett, főpapjaik is szerbek, illetve románok voltak, így mint
nemzeti jellegű egyházak, vagyonukkal és szervezetükkel a nemzetiség megtartását
szolgálták. Ha egyházuk vezetői között nem voltak nemzetiségiek (pl. a katolikus és az
evangélikus egyházban, ahová a szlovákok tartoztak), akkor csak az alsópapságuk vált a
későbbi nemzeti mozgalmak támogatójává.
SZLOVÁKOK A szlovákok (régi magyar népne­ 10 millióli
nemzetiségek
vükön tótok) többsége a Felvidéken élt. Csonka
társadalmat alkottak, a többségük jobbágy volt.
A körükben élő, és részben szlovákul is beszélő
nemesség a magyar nemességhez tartozónak
vallotta magát, és a nemzeti ébredés korában
(а XIX. század első fele) a magyar nemzethez

I Magyarok
J Románok
1Németek -1 8 0 0
I Horvátok •45% m agyar
1Szerbek
I Szlovákok '-v
] Ruszinok
] Lengyelek
l Vendek
JlS
) Lakatlan terület Q j

s/a I fó I d

13. Magyarország nemzetiségi (etnikai) viszonyai а X V III. század végén

cg Azonosítsa az egyes etnikumok települési területeit! Hasonlítsa össze ezt a török idők előtti állapottal! Mondjon példákat a tér­ '“j
kép segítségével az alábbi megállapításokra: Magyarország soknemzetiségű és kevert nemzetiségű országgá vált! Nézzen utána
az interneten a csángók eredetének, és elemezze, miért nem vettek részt az ország újranépesítésében!
, _

182
г
Román, magyar, szlovák és német népviselet Weber
H enrik festményén (XIX. század első fele)
Mi a különbség, illetve a hasonlóság a népviseletek kö­
0 zött? Mely rétegek, és milyen alkalmakkor viselhették a
j képen látható öltözeteket?
csatlakozott. A szlovákság vékony kispolgári réteggel rendel­
kezett; ezek az iparosok (drótos, üveges) műhelyüket a hátu­
kon cipelve, munka reményében bejárták az egész országot.
RUSZINOK A Kárpátalja hegyvidékeit lakó ruszinok (ru­
tének, kárpátukránok) szintén csonka társadalomban éltek:
jobbágyi töm egeik mellett a kisszámú görögkeleti (ortodox)
papság alkotta az értelm iségi réteget.
ROMÁNOK A románok (régi magyar népnevükön oláhok)
a török kori betelepülést folytatva a XVIII. században több­
ségbe kerültek Erdélyben. Csonka társadalm uk vezető réte­
gét a görögkeleti és a görög katolikus (a katolikus egyházzal
egyesült keleti keresztény, más elnevezéssel unitus) papság
jelentette. A XVIII. század végétől a Szászföldre betelepülő
románok körében is kialakult egy szűk kereskedőréteg.
SZERBEK A zömében délen, a Határőrvidéken élő szerbek
(régi magyar népnevükön rácok) katonai feladatokat láttak el,
s a Haditanács fennhatósága alatt álltak, így gyakorlatilag füg­
getlenek voltak a magyar vezető rétegtől. A Határőrvidéken
kívül élő szerbek zöme jobbágy, kisebb része kereskedő volt.
A szerb görögkeleti egyház I. Lipóttól jelentős kiváltságokat
(privilégiumokat) kapott: például uralkodói jóváhagyással sa­
ját maguk választhatták egyházi vezetőiket, s egyházi kongresz-
szust tarthattak. Egyházuk elősegítette nemzeti fejlődésüket.
KISEBB NÉPCSOPORTOK AXV. századtól kelet felől be­
vándorló indiai eredetű (a korszakban egyiptomiaknak tartot­
ták őket) cigányság lélekszáma a XVIII. században még alacsony
volt. Alapvetően vándorló életmódot folytattak. A korszakban
terjedt el körükben több mesterség (kovács, teknővájó, lókeres­
kedő). A folytonosan mozgó cigányságot a század első felében a
vármegyék időnként elüldözték területükről. A század második
felében a felvilágosult abszolutizmus erőszakos eszközökkel kí­
sérletet tett a letelepítésükre, amely sikertelennek bizonyult.
A zsidóság a középkorban is jelen volt hazánkban. A török
korban jelentősebb közösség élt Budán, mely elpusztult az
1686-os ostrom idején. A XVIII. században a bevándorlás miatt
létszámuk emelkedni kezdett. Egyrészt módos kereskedők ér­
keztek az örökös tartományokból, másrészt a század végétől az
üldözések elől Galíciából menekültek szegényebb csoportjaik.
Főleg a Magyarországon akkor még fejletlen kereskedelembe
kapcsolódtak be (házaló kereskedők, kisebb üzletek), de vol­
tak, akik kocsmát, mészárszéket béreltek a helybéli földesúrtól.
„Ez a jövevény és idegen nép annyira elszaporodott,
15. úgyannyira elárasztotta szinte egész Erdélyt, hogy úgy
látszik, három bevett nemzete közül kettőt, ha nem is múl
felül, de már felér vele. Csodálatos ennek a népnek a szapora-
sága: látjuk ugyanis, hogy számos falu, melyet 50 évvel ezelőtt
részben oláhok, részben magyarok vagy szászok vegyesen lak­
tak, ma pedig kihalva a régi lakosok, minden helyüket az ide­
gen oláhok termékeny sarjadéka tartja megszállva. Azonkívül
számos falu látható, amelynek csak templomai és az őket kö­
rülvevő falak és tornyok árulják el, hogy valamikor magya­
rok és szászok birtokában voltak: mai lakosaik valamennyien
idegen oláhok, akiknek ha idejében gátat nem vetnek, még
inkább pedig ha zablájukat megeresztik és erejük megnöve­
kedik, félő, hogy az idegeneknek ekkora sokaságából és an­
nak féktelenségéből és eltűrésével [...] az egész erdélyi népre
pusztulás és végromlás tör elő.” (Az erdélyi magyar nemesség
memoranduma, 1744)
I n l Milyen jelenségre hívja fel a figyelmet a forrás? Hogyan
L C J értékelik a memorandum írói a jelenséget? Milyen bírá­
latot fogalmaznak meg a szerzők a kormányzat felé?
~T~"----------- - ~ ~
„ 6 szent királyi felsége a már m egtett sok jelentésből
16. m egismerte, hogy a mostanság is kóbor cigány népség
[...] káros az államra. Bármennyi rendelkezést tettek is, hogy
ezt a [...] népet az elm últ években összehozzák azokkal, akik­
től tudást és becsületes életmódot tanulhatnának, 11 kiadott
körrendeletekkel, m int nevük eltiltása, a céhekbe való bevéte­
lük, állandó lakóhelyre kötésük [eredménytelen maradt).
Mivel pedig [...] tudatlanságában m egtartani sem az Isten­
nek tetszésére, sem az emberi társadalomnak javára nem vál­
nék, fent cím zett uraságotoknak a király kegyes parancsára
elrendeli a királyi helytartótanács ezeket:
[...] az összes cigány családokat, feltüntetve feleségeiket,
gyermekeiket, azok nem ét és korát, úgyszintén ha valami
mesterséget űznek, vallásukat, a valóságnak megfelelő m ó­
don írják össze, úgy, hogy a távollevőket és az idegeneket is
személy szerint tüntessék fel, név szerint megjelölvén azt is,
hogy kinél m iért tartózkodnak. [...] gondoskodjanak maguk
számára a jobbágyi vagy zselléri lakóhelyről és a maguk föl­
desuránál az állandó lakásról, a szükséges szolgálatok ellené­
ben olyaténképpen, hogy a következő összeírásban m ár azt
is fel lehessen jegyezni, hogy a cigány család mely helységbe
és mely földesúrhoz szegődött, vagy melyiknek vetette alá
magát, máskülönben ugyanis, ha a megállapított határidő el­
múltával még találhatók lennének felütött cigánysátrak vagy
földkunyhók, azokat a falvak bírái súlyos büntetés terhe alatt
gyújtsák fel vagy rom bolják le, és m ár most jó előre tudatni
kell velük, hogy azokat a családokat, akik eladdig állandó la­
kóhelyről nem gondoskodtak, [...] a hatóságoknak le kell fog­
ni, és (...) az utak javítására vagy valami közérdekű munkára
kell fogni [ ...] .” (Mária Terézia rendeletéből, 1769)
I n l Elsősorban mit akart elérni a rendelet? Milyen foglalko-
L C J zás felé szeretné terelni a cigányokat? Milyen eszközöket
alkalmaztak korábban ennek érdekében a rendelet szerint?
Milyen módszereket javasol a rendelet, és kinek a feladatává
teszi a végrehajtását? Hogyan változott volna a cigányság hely­
zete, ha a rendelet megvalósul? Gyűjtse ki a szövegből az erre
utaló részleteket!
183
 A MAGYAR GAZDASÁG ÚJJÁÉPÍTÉSE

AZ ÚJJÁÉPÍTÉS M EG IN D U ­
LÁSA A török háborúk és a Rákóczi-
szabadságharc befejeződésével meg­
indulhatott a békés építés időszaka.
Az ország előtt évszázadok óta nem
kínálkozott lehetőség a felzárkózás­
ra. Az újjáépítés, a fejlődés mást
jelentett az ország különböző vidé­
kein, hiszen eltérő szintről indulha­
tott meg a munka.
Az ország legfejlettebb területét
az egykori királyi Magyarország je­
lentette. A háborús pusztítás mérté­
ke itt volt a legkisebb, és a fejlettebb
osztrák örökös tartom ányok közel­
sége miatt kedvezőbb értékesítési
lehetőségekkel rendelkezett. Az
L1720: 1787 1720 ф A törők hódoltság alatt egykori hódoltság területén azon­
-----51-55 fö/km2 ■ — 21-30 fő/km2 1720 elpusztult városok ban sok m indent elölről kellett kez­
— 41-50 fő/km2 О О Fennmaradt városok
deni, a földek feltörésétől a telepü­
— 31-40 fő/km2 □ 6-10 fő/km2 О Níncs adat — “ Török hódoltság
lések benépesítéséig. Erdélyt köz­
[ 1. j Magyarország népsűrűségének változása а X V III. században tes helyzet jellem ezte a kiindulási
állapot tekintetében. A Habsburgok
Elemezze a folyamatokat! Mi a fő trend? Elemezze a helyi sajátosságok okait! által külön korm ányzott tartomány
0 azonban távol esett az értékesítési
lehetőségektől (Ausztriától), fejlő­
dése a m ásik két országrésznél las­
súbb ütem ű volt.

A MEZŐGAZDASÁG AXVIII. szá­

zadban M agyarországon - Európa
többi országához hasonlóan - a
mezőgazdaság jelentette a legfon­
tosabb gazdasági ágazatot. A mező-
gazdaság viszonyai határozták meg
alapvetően az ország helyzetét.
A volt királyi Magyarország terü­
letén a nagybirtokokon a majorsági
gazdálkodás jellem ző, mivel a bir­
tokosok az örökös tartom ányokban
értékesíteni tudták terményeiket,
így az udvar mellett a nagybirtokok
jártak élen az új m ezőgazdasági eljá­
rások m eghonosításában.

Pest-Buda látképe 1730-ban (2.)

és 1787-ben (3.)

Vesse össze a két képet az

0 1686-os ábrázolással (96. ol­
dal)! Milyen változásokat fedez fel?
Hasonlítsa össze Pozsonnyal Pest-
Buda szerepét és annak változását a
XVIII. században! Tárja fel a változá­
sok okait!

184
 „É p p en a sz á ra z évben n e v e z e te s
k ís é rle te t te tte k egy d arab földdel:
m iu tá n a z e lő z ő ő ssz e l m e g trá g y á z tá k , s
a trá g y á t b e le s z á n to ttá k , ta va ssz a l m e g in t
fe lsz á n to ttá k , s egy p ozson yi m é r ő [kb.
6 2 lite r] n y á ri b ú zával b e v e te tté k . A v á l­
lalk o zó t k ig ú n y o ltá k , a m ié r t trág y ájáv al
s a tö b b s z ö ri sz á n tá ss a l Is te n t, a te r m é ­
s z e te t s a fö ld e t gazd agab b te r m é s h o ­
z a m r a a k a rta k é n y sz e ríte n i, a z o n b a n a
k ísé rle t a s z á r a z évben is b evált, a m ik o r
m á s v eté s e k e g y á lta lá n n e m sik e rü lte k ,
ez a d arab sz á n tó fö ld h u s z o n k é t p ozson yi
m é rő s g a z d a g t e r m é s t h o z o tt. E z z e l m e g ­
re n d ü lt a z o n k á ro s e lő íté le t, h o g y a vid ék
sem m ifé le trá g y á ra , s z o rg a lm a s m eg­
m u n k á lá s ra , e g y szó v al: se m m ifé le m ű­
v e lé s re n e m s z o r u l.” (Tessedik Sámuel
Önéletírásából, 1779)

Iq I Milyen gazdasági viszonyokra utal a

L C i kísérlet és annak fogadtatása? Mely
gazdálkodás irányába történt elmozdulás?
Nézzen utána az interneten a szerző gaz­
dasági tevékenységének!
” T~
l

Haszno- A hasznosítható területből (%-ban)

Össz­ sítható
Az állattartásban elterjedt az istálló­ Termőre
Ország­ terület terület Szántó Kaszáló Szőlő
zás, és új, termelékenyebb fajták jele n ­ részek (ezer (az ossz- fogott föld
tek meg. A szürke m arhát kezdték felvál­ km2) terület
tani a nyugatról behozott, jobban tejelő 1720 1780 1720 1780 1720 1780 1720 1780
%-ában)
fajták, az ősi m agyar juhfajtákat a hosszú Királyi
szálú gyapjat adó m erinó juhok. A nö­ Magyar- 83,9 80,2 2,6 11,3 0,7 2,6 0,3 0,4 3,6 14,2
vénytermesztésben a három nyom ásos ország
rendszer mellett m egjelent a vetésforgó. Egykori
A század végén teret hódító kapásnö­ végvár­ 45,4 82,8 1,7 9,6 0,5 3,0 0,1 0,5 2,4 13,1
vényeket (kukorica, burgonya, dohány) vidék
ugyanis az egykor ugaron hagyott földbe
vetették. Hódoltság 62,4 81,7 2,0 12,7 0,4 3,8 0,1 0,5 2,5 17,0
A nagybirtokokon alkalm azott újításo­
kat lassan bevezették a paraszti gazdasá­
gokban is. A kapásnövények elterjedése
0
6. A hasznosítható földterület és felhasználása 1720-1780 között

szerepet játszott a népesség gyarapo­ |i-j I Jellemezze az adatok alapján a magyar mezőgazdaság szerkezetét! Milyen
dásában is, mivel a burgonya népélel­ L i l i alapvető változások olvashatók ki a számadatokból? A táblázat mely adata
mezési cikké vált. A kukorica pedig jó jelzi leginkább a változást? Állításait számokkal igazolja!
lehetőséget adott a sertéstenyésztésre. ■' Г -- ------------------------ --------- ----- ■” — — -
A m unkaigényes szőlőtermesztés jelle m ­
zően paraszti tevékenységnek szám ított.
A job bágyo k a nekik juttatott majorsági
területen telepítettek szőlőt, m elyért a
term ény egy részével adóztak (szőlődézs-
ma).

Mezőgazdasági munkák ábrázolása

а XVIII. században
0>
П т 1 Milyen mezőgazdasági eszközöket
L i l i és milyen mezőgazdasági munkákat
lát a képen?

185
A M AGYAR GAZDASAG ÚJJÁ ÉPÍTÉSÉ

Országrészek 1720 1780 Növekedés (%)

Királyi Magyarország 1 279 826 3 351 106 161,84
Egykori végvárvidék 566 287 1 235 977 118,27
Hódoltság 808 302 3 039 379 276,02
Együtt 2 654 085 7 626 462 187,32

8. lés százalékos növekedése 1720-1780 között
["ríj Jellemezze Magyarország gabonatermesztésének vál-
L ' l i tozását az adatok alapján! Milyen területi különbségek
vehetők észre a gabonatermesztés változásában? Elemezze a
különbségek okait!
Az újítások bevezetése ismereteket, nyitottságot és pénzt igé­
nyelt. Mindez a nagybirtokokon volt adott. Az új növények (kuko­
rica, burgonya, dohány) kezdetben az úri kertekben jelentek meg,
s csak lassan kerültek ki a szántóföldekre. A tenyészállatok, minta
spanyolországi merinó egy-egy példányának Magyarországra szál­
lítására is csak a dinasztiának vagy a főnemességnek nyílt módja.
A burgonya és a kukorica egységnyi területről, igaz, több mun­
kával (kapásnövények), de jóval több tápanyagot biztosított em­
bernek és állatnak egyaránt. A burgonya különösen a Felvidék
hűvösebb területein, míg a kukorica délebbre jelentett nagy vál­
tozást. A sertéstenyésztés ekkor tudott a makkoltatást biztosító
erdőktől elszakadni és széles körben elterjedni.

Az egykor törökjárta vidékeken (hódoltság) a földek is­

m ételt feltörése hozott fejlődést. A kezdeti földbőség kö­
vetkeztében talajváltó rendszer bontakozott ki. Később, a
népesség növekedésével párhuzam osan vált uralkodóvá a
két- és háromnyomásos gazdálkodás. А XVIII. század folya­
mán, az Alföldön továbbra is jelentős m aradt a rideg állat­
tartás (szarvasm arha, juh).

AZ IPAR EEELYZETE A török kor az ipar fejlődésének

Mangalica. А XV III. században a hagyományos bakonyi
és szalontai sertések keveredtek balkáni fajtákkal és a
vaddisznókkal, így alakult k i az új zsírsertés. A korszak
végére a mangalica vált uralkodóvá Magyarországon
A manufaktúraalapítás tényezői
Gyűjtse össze a manufaktúraalapítás feltételeit! Ele­
mezze, hogyan valósultak meg ezek a feltételek Magyar-
országon!
sem kedvezett. A népesség csökkent, így m egcsappant a
m unkaerő és a felvevőpiac. Ez akadályozta a tőkefelhalm o­
zást. Emiatt az Európában korszerűnek szám ító üzemforma,
a manufaktúra nem tudott elterjedni M agyarországon. A
m anufaktúrák döntő többségét а XVIII. század első felében
nagybirtokosok vagy az uralkodócsalád alapították, s nem
bizonyultak hosszú életűnek. Csak a század végére terem­
tődtek meg a m anufaktúrák alapításának a feltételei.
Magyarországon а XVIII. században az ipar jórészt céhes
keretek között fejlődött. Az Alföldön a céhek megjelenése is
óriási előrelépést jelentett. Az ország lakosságának túlnyomó
többségét kitevő parasztság önellátó gazdálkodást folytatott
(eszközei és használati tárgyai jelentős részét maga állítot­
ta elő). A rendkívül szűk piac mellett a kézm űvesek számá­
nak gyors emelkedése (5000-ről 100-150 000-re) is a céhes
rendszernek köszönhető. A középkorhoz hasonlóan а XVIII.
században is kiemelkedő szerepet játszott Magyarországon
a bányászat. Az arany- és ezüstbányászat (alsó-magyaror­
szági bányavárosok, Erdélyi Szigethegység), valam int a só
(Máramaros, Erdély) jelentősége csökkent, de a réz, majd a
század m ásodik felétől a vas szerepe egyre nőtt.
A bányászatban m ár túlhaladták a céhes kereteket, na­
gyobb vállalkozások jöttek létre. Ez elősegítette, hogy a
korszak m odern technikai eljárásai elterjedjenek. A víz ki­
szivattyúzását a bányákból M agyarországon is gőzgépek­
kel végezték. Selmecbányán állami bányatisztképző inté­
zetet alapítottak (1735). Az itt végzett m űszaki értelm isé­
giek később fontos szerepet játszottak M agyarország nagy
építkezésein, a m ocsarak lecsapolásától az útépítésekig-
Ugyanakkor a fejlett technológia más ágazatokban nem tu­
dott teret hódítani az országban.
A KERESKEDELEM ÉS A KÖZLEKEDÉS A korszak­
ban a helyi kereskedelem a korábbiakhoz hasonlóan a vásá­
rokon, közvetlenül a parasztok és a kézművesek között zajlott.
A távolsági kereskedelmet а XVIII. század első felében jórészt

186
 □ Nem textilipari manufaktúra A céhek újbóli megjelenése
Vasérc а XVIII. században
_to. Rézérc
. . a u Arany

A ; Ezüst

Kömrocbáriya •
lunkács

Debrecen

Izékesfehérvár •,

Keszthel

'vAbrudbányá'
,» (
_Au Zalatna

Témesvá-

tilmanufaktúrák а XVIII. században az alapítás éve szerint

Tulajdonos 1711-1720 1721-1754 1755-\1790 Tulajdon
'A lian vli | \ ■ * Л Nagybirtok
^ E g V h á i'i^ 'Q p ^ К l,# Polc

Magyarország ipara Elemezze a manufaktúraipar területi elhelyezkedését és a manufaktúrák alapításának időbeli

11. а X V III. században 0 eloszlását! Milyen következtetéseket tud levonni a tulajdonosi szerkezetből, s ennek időbeli
változásaiból? Milyen szerepet játszott а XVIII. században a bányászat Magyarországon?

az örmények, a görögök és a szerbek bonyolították le.

Szerepüket a század második felében fokozatosan a zsi­
dóság vette át. A magyar kivitelt kezdetben elsősorban
mezőgazdasági termékek adták (élő állat, bor, gabona,
dohány, gyapjú). A század folyamán az élő állat jelentő­
sége csökkent, míg a gyapjúé és a gabonáé nőtt. A század
végére tért nyertek a félkész termékek (pl. fémek). A be­
hozatal elsősorban iparcikkekből állt. Az ország külkeres­
kedelme döntően az osztrák örökös tartományokkal bo­
nyolódott le. A magyar külkereskedelmi mérleg ebben
az időszakban alapvetően pozitív volt.
A korszakban a szárazföldi közlekedési eszközök
(szekér, hintó) korlátozott lehetőségeket biztosítottak
a kereskedelem szám ára. Az utakat m ég nem építették
ki. A földutak karbantartása a m egyék hatáskörébe tar­
tozott, ám hidak és töltések építésén túl nem sokra tel­
lett. Az állam hatalom fejlődésével a Helytartótanács
is próbálta fejleszteni a közlekedést, A kereskedelem
fellendítése érdekében csökkenteni kívánták a vám­
helyek szám át. Mivel azonban ezekből a bevételekből
tartották fenn a hidakat és a réveket, jelentős előrelé­
pésre e téren nem került sor. H ell József Károly gőzszivattyújának rajza (1758). Édesapja
А XVIII. század a nagy csatornaépítések kora Csehországból Selmecbányára települt német gépész volt,
Európában, hiszen a vasút m egjelenéséig nagy töm egű testvére híres csillagász, aki felnőttként már magyarnak val­
árut csak vízen lehetett szállítani. Hazánkban is lecsa­ lotta magát
poltak m ocsarakat, és néhány csatornát építettek (pl.
Bácskában). A kereskedelem ben (pl. búzakivitel) a | r j l Miért dolgoztak a gőzgép fejlesztésén Selmecbányán? Nézzen
Duna egyre nagyobb szerepet játszott; a teherhajókat ÜLI utána, hogy mi volt Selmecbánya szerepe a magyar ipar fejlő­
désében!
a folyón felfelé (az ár ellenében) állatokkal vontatták.

187
A MAGYAR GAZDASÁG Ú JJÁÉPÍTÉSE

i— |Áradások alkalmával
víz alá kerülő területek
MORVAORSZÁG 'NGYELORS.

NÉMET-RÓMAI
g ^ B IR .

AUSZTRIA

összforgalom élelmiszer, nyersanyag,

'élelmiszer, nyersanyag
ITÁLIA
élelmiszer

13. j Magyarország külkereskedelm e а XVIII. században

I r í I A térkép és a diagram segítségével állapítsa meg, mely „ [...] a leghőbben kívánjuk, hogy valamennyi örökös
14.
U l l területek számítottak fő kereskedelmi partnereinknek! királyságunk és országunk nagyobb felemelkedésére
Mi jellemezte az egyes területekkel a kivitel és a behozatal ösz- és virágzására a kereskedelem bennük állandóan terjedjen és
szetételét? Mely gazdasági jelenségekre utal az összetétel? növekedjék. Annak megakadályozására azonban, hogy
[...] a külföldi termékek és áruk netalán a mi örökös királysá­
gainkból és országainkból származó árukkal összetévesztes-
senek, vagy velük azonosnak tartassanak, határozzuk, elren­
deljük és akarjuk, hogy minden efféle javak és áruk azoknak
Behozatal Kivitel a helyeknek hatósága által, ahol feldolgozzák vagy előállítják
Év
forint % forint % őket, hiteles bélyeggel megerősíthessenek.” (Mária Terézia
vámrendeletéből, 1754)
1733/34 2 986 830 100,00 4 078 236 100,00
1743 4 162 286 139,35 5 061 080 124,09
1752 4 199 124 140,58 5 693 220 139,60 Kivitel az összforgalom
Behozatal az összforgalom
1767 7 392 196 247,49 8 521 779 208,95 %-ában %-ában
Textília 39 Ökör 38
A behozatal és a kivitel alakulása а XVIII. század derekán
Szatócsáru 18 Bor 16
Év Behozatal (%) Kivitel {%) Egyenleg (%) Ökör 17 Gabona 13
1733/34 42 58 +16 Vas és vasáru 9 Gyapjú 3
1735 40 60 +20 Fűszer 5 Sertés 3
1743 45 55 +10 Bőr 4 Juh 2
1752 42 58 +16 Selyem 3 Hús 2
1767 46 54 +8 Fa és faáru 2 Bőr 2

188
 REFORMOK ÉS FELVILÁGOSULT
ABSZOLUTIZMUS MAGYARORSZÁGON

MÁRIA T ER ÉZ IA ES A R E N D E K E G Y Ü T T M Ú -
KODESE III. Károly hiába próbálta szerződésekkel biztosí­
tani leánya, Mária Terézia (1740-17 80) trónját. A szom szé­
dos állam ok kihasználták a kínálkozó alkalm at (a Habsburg-
ház férfiágának kihalását), és rátörtek a birodalom ra. Az
osztrák örökösödési háborúban (1 741-17 48) II. (Nagy)
Frigyes porosz király seregei elfoglalták Sziléziát, a bajorok
pedig Felső-Ausztriában és Csehországban nyom ultak elő­
re. Az örökös tartom ányok m ár elveszni látszottak.

A poroszok területeket akartak szerezni, a bajor Wittelsbachok

azonban nem ism ertékel a Pragmatica Sanctiót. Kimondták, hogy
a nőági örökösödés címén ők is jogot formálnak a Habsburgok tar­
tományaira. I. Károly bajor választófejedelem elérte, hogy előbb
cseh királlyá (itt előrenyomuló hadserege volt a fő érv), majd
VII. Károly néven német-római császárrá válasszák (1742-1745).
Végül azonban hadserege vereséget szenvedett az osztrákoktól,
így csak a császári és a bajor uralkodói címet tarthatta meg haláláig.

A birodalom létét veszélyeztető helyzetben Magyar-

ország rendjei - akik néhány évtizede még a Habsburgok
ellen lázadtak - a dinasztia mellé álltak, s m egm entették a
Habsburgok hatalm át. Megszavazták a háborúhoz szüksé­
ges újoncokat és adót, igaz, szabadságjogaikat (rendi jogai­
kat) is újabb törvénnyel bástyázták körül. „Életünket és vérünket!” képen és ábrán. Mária Terézia
az 1741-es pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek
segítségét kérte, mire a rendek a fenti közfelkiáltással
A magyar nemességet döntésében alapvetően józan számítás
válaszoltak
vezette. Felismerték, hogy számukra nem a függetlenség lehető­
sége nyílik meg a bajor előretöréssel. Egy Bajorországgal megerő­
sített birodalomban ugyanis a jogaik biztosítására kisebb esély |rp | Hasonlítsa össze a kép és az ábra üzenetét a magyar ren­
kínálkozott. Választásukkal így a már kiharcolt kiváltságaikat erősí­ dek segítségéről!
tették meg, mely egyben az ország viszonylagos függetlenségének
a megőrzését is jelentette.
„7. te. 1. §. Hogy midőn más tartományok igazga­
3.
tása és gondjai engedik, mindenesetre ez orszá­
gon belül fog továbbra is lakni, sem m it sem mulaszt­
ván el, ami egyébként is ez örökös magyar királysága
régi virágzásának visszahozására és boldogítására te­
endő lesz.
8. te. [...] Magyarország és a hozzá kapcsolt részek karai­
nak és rendjeinek sarkalatos jogai, szabadságai, m entes­
ségei és kiváltságai, jelesül azok, amelyek a Hármaskönyv
I. R. 9. címében és az 1723. 6. tc-ben kifejezvék, melyek őket
mindenféle adózás alól fölm entik, sőt a kiváltságaiknál fog­
va ősi szokás alapján abban is megerősítik, hogy a telekkel
A Mária Terézia semmiképpen ne já rjo n együtt a közteher (midőn az 1715:3
által alapított te. által afelől, hogy más tartományok módjára nem fognak
Szent István-rend kormányoztatni, különben is megóva és biztosítva vannak), a
keresztje hitlevélbe beiktatott s a törvények használatáról és értelméről
szóló záradék magyarázata alá egyáltalában ne legyenek von­
I п I Mit fejezett ki hatók. [...]
L U J a magyar veze­ 14. te. 1. §. Aki egyszersmind azt is elhatározta, hogy az or­
tő réteg felé e kitün­ szág dolgait és ügyeit, az országon belül és kívül, magyarok
A váci diadalív. Migazzi püs­
tetés alapítása? által fogja végezni és végeztetni.” (Mária Terézia 1741. évi
pök építtette az 1764-ben
Magyarországra látogatóMá­ törvényeiből)
ria Terézia fogadására
I rjj] Gyűjtse össze a megfogalmazott jogokat! Mit szolgálnak
[Im i Milyen politikai üzenetet közvetít a diadalív? A diadalív Lili a fenti törvénycikkek? Gyűjtse össze, mely törvények biz­
Llü copf stílusban épült. Nézzen utána az interneten a stílus tosították már korábban e jogokat! Értékelje, mit jelent а XVIII.
jellemzőinek! század közepén e jogok biztosítása!

189
REFORMOK ÉS FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS MAGYARORSZÁGON

Azonosítsa az osztrák örökös tartományokat és a magyar korona országait! Mutassa be a térkép alapján Mária Terézia külpoliti­
kai törekvéseit és e külpolitika eredményeit! Vegye számba a térképen szereplő belpolitikai eseményeket, és mutassa be ezeket
az internet segítségével!

MÁRIA T ER ÉZ IA R EN D ELETÉI A nagyhatalm i ál­

lást biztosító állandó hadsereg fejlesztése hatalm as ösz-
szegeket em észtett fel. Égető szükséggé vált a bevételek
erőteljes növelése. A feltörekvő Poroszország reformprog­
ramja m egm utatta az utat. A királynő engedett felvilágosult
szellem ű tanácsadóinak, és maga is a reformok útjára lé­
pett. Átszervezésekkel - szerény eredm énnyel - olcsóbbá
és ésszerűbbé kívánták tenni az állam m űködését. A kor
kívánalm aihoz igazodva Csehországban és Ausztriában be­
vezették a kiváltságos rétegek adóztatását. A Lajtán túl (az
osztrák tartom ányokban és Csehországban) ugyanis az ural­
kodónak abszolút hatalm a volt.
Magyarországon a királynő kezét m egkötötte az erős
rendiség, m ely az országgyűlésen (1751) visszautasította a
Belső vámhatár A magyar mezőgazdaság nem esség adófizetését. Az uralkodó így közvetett módon,
lehetséges piaca
1754-es vámrendeletében csapolta m eg a m agyar nemes­
|Külső vámhatár Nemesi |Adózó
adómentesség ______ I nemesség ség jövedelm eit.
f 7. ] A kettős vámhatár
A vámrendelettel kettős vámhatár jött létre. A birodalom ha­
tárain merkantil jellegű védővámokat alakítottak ki. Ugyanakkor
Magyarország és a birodalom között is megmaradtak a vámok,
Határozza meg az ábra alapján, mit jelent a kettős vám ­
határ kifejezés! Hogyan védte a birodalmat a külső vám ­ és ezek meghatározásával érvényesítették a birodalom gazdasági
határ? Miért mondhatjuk, hogy a belső vámhatár összbiro- szempontjait a magyar érdekekkel szemben. A belső vámhatár így
dalmi érdekeket érvényesített? Milyen gazdasági és politikai egyrészt elősegítette az örökös tartományok ipari és Magyarorszag
következményei lehettek a kettős vámhatárnak? mezőgazdasági jellegének fennmaradását, másrészt növelte Ma­
gyarország gazdasági különállását a birodalomtól.

190
1

A m ezőgazdasági kivitel növekedése elsősorban a nagy­

birtokok m ajorságainak volt köszönhető. Em iatt a birtoko­
sok igyekeztek növelni majorsági földjeiket a közös földek
és a jobbágytelkek rovására. A m ajorságokat a jobbágyok
robotm unkájával m űveltették m eg, ezért a m ajorságok ter­
jeszkedése a robotterhek növelésével járt együtt. Az állam
érdekeit kom olyan sértette a telki állom ány csökkenése,
illetve a jobbágyok fokozott robotterhelése. A nem esi adó-
m entesség következtében ugyanis a m ajorsági földek adó­
mentesek voltak, s csak a jobbágytelkek (úrbéres föld) után
szedték az adót. így a folyam at - a nem esi adóm entesség
fennm aradása miatt - veszélyeztette az adóalapot (az adó­
zók szám a csökkent). Miután az országgyűlés (1764-1765)
visszautasította a kérdés törvényi rendezését, a királynő
1767-ben rendeletben maximálta a jobbágyi szolgálta­
tásokat. Az úrbéri rendelet (Urbárium ) szerint a jobbágy
egész telek után heti egy nap igás (állatokkal végzett) ro­
bottal vagy két nap gyalogrobottal tartozott földesurának. A
rendelet rögzítette a m ajorsági és az úrbéres földek arányát
is. Ezzel gátat szabott a jobbágyi terhek em elkedésének, s
egyben az adóalap csökkenésének.
Az urbáriumok a földesúr és a jobbágyok közötti szerződések
' voltak, amelyeket szóban vagy írásban kötöttek. Ezek tartalmazták
a jobbágyi kötelezettségeket és azt is, hogy a jobbágynak mekkora
telke van. Az Urbárium kiadásával Mária Terézia a földesúr-job-
bágy viszonyba avatkozott be.
A m odernizációt szolgálta a királynő tanügyi rendelete
(Ratio Edu catio ns, 1777). Egységes, a népiskolától az egye­
temig felépülő iskolarendszert álm odtak meg. Államilag
előírt tanterveket vezettek be; ezekben az oktatás célját
az állam hoz hűséges és hasznos polgárok nevelésében fo­
galm azták meg. Előtérbe kerültek a korszakban m odern­
nek szám ító tantárgyak, mint a történelem és a földrajz,
másrészt a gyakorlati ismeretek. Az oktatás ugyan a reform
bevezetése után is jórészt az egyházak kezében m aradt, de
érvényesült az állami ellenőrzés (tanfelügyelet). A rendelet
a feltételek híján nem m ondhatta ki az általános tankötele­
zettséget, de elősegítette, hogy minél több 6 és 12 év közöt­
ti gyerm ek járhasson iskolába.
„Az ifjúság helyes nevelését és az egész közoktatásügy­
10. nek intézését a józan erkölcsű népek mindenkoron oly
nagy fontosságúnak tekintették, hogy benne látták országaik
legfőbb sarokkövét és az általános jó lét alapját. [...]
Ennélfogva őseink, m iként minden más dologban, akként
ebben is bölcs előrelátással úgy intézkedtek, hogy a nevelésről
való legfelsőbb gondoskodást és a nemes tudományok igazga­
tását hazai törvényeink rendelkezéseiből a fenntartott királyi
felségjog közé iktatták; magát e nagy feladatnak végrehajtását
pedig az ország politikai hatóságaira bízták. [...]
Ha a tanítás ügyét szolgáló férfiaknak [...] olyan fizeté­
sek vagy tiszteletdíjak állapíttatnak meg, melyek egyrészt a
kényelmes megélhetéshez elegendőek, másrészt hivatali kö­
telességeikkel megfelelő arányban állanak; ha a tanító hiva­
tásnak megszerezzük azt a m egbecsülést, amely valóban meg­
illeti, ha gondoskodunk arról, hogy a tanárok feladataikban
öröm üket leljék, a versenyre ösztönzést nyerjenek, és hogy
kötelmeiknek különös gonddal való teljesítéséhez hozzászok­
janak. [...]
Kívánatos volna ugyan, hogy a falusi fiatalság nyári és téli
időben egyaránt mindaddig köteleztessék az oktatásban való
részvételre, míg a mezei munkák végzésére alkalmas kort el
nem érte, ezt azonban csak nagyon kevesektől lehet elvárni.
[...] könyvek latinul vagy anyanyelven megírva csak na­
gyon kis számban találhatók [.,.]. Ellenben ném etül m egírt
kitűnő könyvek vannak a legtöbb tudományszakban s köny-
nyen beszerezhetők, azért [...] a latin nyelv tanulásához a
ném et nyelv is csatlakozzék [...].
Senki sem fogja tagadni, hogy a történelem tanulmányozá­
sa a közérdek szempontjából rendkívül hasznos, [...] semmi
esetre sem nélkülözhető [ . . . j a király, családja s a haza iránt, a
kötelességteljesítéshez nélkülözhetetlen hűségre, a közérdek
ápolására serkent s szilárd alapot vet az összes polgári erények
számára.” (Részletek a Ratio Educationisból, 1777)
I n l Kinek a feladata az uralkodó szerint az oktatásügy irányí-
L U tása? Hogyan látja a tanárok szerepét? Mire törekedett
a kormányzat a népoktatás terén? Miért vezették be a német
nyelv tanítását? Mi a történelemtanítás célja a rendelet sze­
rint?
T

A z Urbárium leegyszerűsített ábrája

Gyűjtse össze a jobbágyi szolgál­

tatásokat! Mi az alapja a jobbágyi
adózásnak? Milyen folyamatot állított
le az Urbárium? Rendezze táblázatba az
úrbéres és a majorsági földek közötti kü­
lönbségeket!

ПГ'| „Az alattvalók [a jobbágyok] a sza-

j I r J bályozásban foglalt szolgáltatá-
! soknál nagyobbakra m ár csak azért sem
I kényszeríthetők, m ert a szolgáltatások
I és kötelezettségek ily módon létrejövő
: egyenlőtlensége könnyen okot és alkal­
m at adna új mozgalmakra és nyugta-
| lankodásokra. [ ...] ” (Részlet az úrbéri
\ rendeletből)

191
1
REFORMOK ÉS FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS MAGYARORSZÁGON
„Nekem van fenntartva a törvények megváltoztatásának
11.
és újak hozatalának hatalma, ebben pedig az alapjában
ham is Werbőczy-féle mondatok sem gátolhatnak.” (II. József
válasza a magyar hatóságoknak, 1786)
„Minden alattvaló urától vár védelmet és biztonságot.
12.
Ezért az uralkodó kötelessége, hogy alattvalói jo gát rög­
zítse, ügyeiket úgy vezesse, hogy az a közjót és az egyén javát
egyaránt szolgálja. [...] A legfőbb hatalom, ami az uralkodót
illeti, minden határozatára, amelyet rendelet formájában ad­
nak ki, a kötelező jelleg bélyegét nyomja rá.” (Az Általános
Polgári Törvénykönyvből)
Гм"| József hatalomgyakorlásának mely jellemzőit mutatja be
L / U a két forrásrészlet (11. és 12.)? Vesse össze e jellemzőket
a korszak eszméivel! Hogyan fogadhatták József politikáját a
magyar rendek?
II. József. Magyarországon kalapos k i­
rálynak gúnyolták, mert nem koronáz­
ták magyar királlyá. A Szent Koronát,
mint „történelmi tárgyat”, Bécsbe vi­
tette. A politikában ifjúkora óta részt
vett - anyja, Mária Terézia társural­
kodónak fogadta, 1765-től pedig ő
volt a német-római császár
13.
„Minthogy ő legszentebb felsége m eg van
14.
győződve arról, hogy minden kényszer,
amely az emberek lelkiism eretére erőszakkal hat,
mindennél ártalmasabb, ezzel szemben az oly helyes
türelem , amilyet a keresztényi szeretet javall, mind a val­
lásra, mind az államra igen nagy haszon forrása, elhatározta,
hogy e türelm et valamennyi császári és királyi tartományá­
ban bizonyos törvényekkel erősíti meg.
Minden olyan nyilvános vallásgyakorlattal nem bíró
helyen, ahol van száz nem katolikus család, s ezeknek van
elegendő, törvényes úton biztosított fedezetük imaházak, lel­
készlakok, tanítólakások építésére, s ahol a lelkészek és ta­
nítók megfelelő állásáról gondoskodni képesek anélkül, hogy
a szolgáltató népet ezekkel a hozzájárulásokkal túlságosan
megterhelnék, avagy a reá háruló közadók viselése szem­
pontjából meggyengítenék, legyen szabad ugyanazon nem
katolikus, vagyis az ágostai és helvét hitvallásúaknak, avagy a
görög szertartású nem egyesülteknek magánimaházakat oly
módon felépíteni, hogy ezeknek se tornyuk, se harangjuk, se
közútról nyíló bejáratuk - olyan, amilyen a nyilvános templo­
moknak van - ne legyen.
Ágostai és helvét hitvallásúak esküt ne legyenek kötelesek
másként tenni, csak a szerint az esküforma szerint, amely
vallásuk hitelveinek m egfelel.” (II. József türelm i rendelete,
1781)
í r j l Mely felekezetekre vonatkozik a rendelkezés? Gyűjtse
L C J össze, hogy a korábbiakhoz képest milyen kedvezménye­
ket biztosított a rendelet! Húzza alá azt a részt a rendeletben,
amely egy korábbi uralkodói rendelet egyik előírását megszün­
tette! Mi volt a jelentősége ennek? Fogalmazza meg a szöveg
alapján, mi a különbség a vallási türelem és a vallásszabadság
között! Milyen eszmei és hatalmi megfontolások vezettek a
rendelet kiadásához?
192
II. JÓZSEF, A FELVILÁGOSULT ZSA RN O K Mária
4
Terézia fia, II. József (1780-17 90) a felvilágosodás eszméi­
től áthatva, m ár édesanyja életében reform tervekkel ostro­
molta a korm ányzatot. A királynő a radikális - a birodalom
valós állapotait figyelm en kívül h a g yó -e lké p ze lé se ke t elhá­
rította. A trónörököst hosszú utazásokra küldték. Országai
helyzetét m egism erve József újabb reformokkal állt elő.
Am ikor negyvenéves korában, a tettvágytól égve átvette a
hatalm at, azonnal hozzálátott reform tervei m egvalósításá­
hoz. Nem koronáztatta meg magát magyar királynak, hogy
ne kényszerüljön esküt tenni a rendi jogok biztosítására.
II. József úgy vélte, abszolút hatalmát jó célokra használja fel.
Egységes, az alattvalók számára jólétet biztosító birodalom lebe­
gett a szeme előtt. Céljai megvalósítása érdekében rendeletek
ezreit zúdította a birodalom népeire (tíz év alatt kb. hatezret).
Ezek végrehajtása megoldhatatlan feladatot jelentett a kor kis
létszámú államapparátusa számára. A világmegváltók
türelmetlensége jellemezte. Számos rendeletével
feleslegesen sértette meg a nép hagyományait
(pl. a drága, koporsós temetést betiltotta, s a
halottat vászonba csavarva kellett eltemet­
ni; korlátozta az egyházi körmeneteket).
JÓ ZSEF R EN D ELETÉI II.József
nem volt vallásellenes, de az egyhá­
zat is reformjai szolgálatába kívánta
állítani. A tanítással és betegápo­
lással foglalkozó rendek kivételével
feloszlatta a szerzetesrendeket, és
vagyonukból oktatási alapot hozott
létre. A nép körében élő plébánosok
szám át és jövedelm eit növelte.
Türelmi rendeletében (1781) az
evangélikusok, a reform átusok és a
görögkeletiek (ortodoxok) számára a
korábbiaknál szabadabb vallásgyakorlatot
biztosított. Rendelkezését a felvilágosodásra
jellem ző vallási türelem és az egységes birodalom
kialakítása vezérelte; fel kívánta szám olni az alattvalókat el­
választó, illetve a birodalom m al szem beállító akadályokat.
Fontos, hogy ezután minden állami hivatal m egnyílt a nem
katolikus vallásúak előtt.
II. József az Erdélyben kitört véres román parasztfelke­
lés (1784) tanulságait is levonva adta ki jobbágyrendeletét
(1785). A rendelet m egszüntette a jobbágyság röghöz köté­
sét (bár ez M agyarországon a jobbágyoknak ekkor már csak
kis hányadát sújtotta). A parasztok földesúri engedély nél­
kül is mesterséget tanulhattak. Ezzel az uralkodó az iparfej­
lődés szám ára kívánt szabad munkaerőt biztosítani.
Csökkent a jobbágy személyi függősége a földesúrtól: a házas­
ságkötéshez nem kellett földesúri engedély, nem volt kötelezhető
házi cselédi szolgálatra, és a jobbágy az általa szerzett ingóságok­
kal szabadon rendelkezhetett. Jelképes cselekedet, de József eltö­
rölte a jobbágy elnevezést is.
Az egységes birodalom eszm éje és az ésszerűség vezette
Józsefet nyelvrendeletének kiadásakor (1784). A „holt" la­
tin helyett a vezető réteg körében sokak által beszélt német
nyelvet tette m eg államnyelvvé. (Tehát nem a m indenna­
pi életben, hanem a közigazgatásban kívánta bevezetni.) A
nyelvrendelet nem várt felháborodást váltott ki a nemesség
körében. így József szándékaival éppen ellenkezőleg, nem
az egységesítést szolgálta, hanem a m agyar rendi ellenzéki­
séget közelítette a m odern nemzeti azonosságtudat fontos
elem éhez, az anyanyelvhez. Az anyanyelv kérdése a 1700
rendi ellenállás gondolatkörébe került, divattá és m oz­
galommá vált, s ez jelentős politikai és anyagi tám oga­
tást jelentett a kibontakozó m agyar nyelvm űvelés szá­
mára. A m agyarságtudat a külsőségekben is m egm u­ bevándorlás
tatkozott: terjedt a m agyar ruha és a m agyar tánc is. 1735 ^ b é k é s i
A rendi jogokat m egsértő uralkodóval szem beni el­
lenállás egyre erősödött. A nem esség m egadóztatásá­
nak előkészítése érdekében elrendelt népszámlálást
és birtokösszeírást (1784) a m egyék m egtagadták. Erre 21
II. József a rendiség fő bástyája, a nem esi megyék ön­ ^du n án tú li
1767§ Urbárium
állósága ellen indított tám adást. A m egyék jogköreit
elvéve az országot tíz igazgatási területre (kerületre)
e §
osztotta, am elyek élére királyi biztosokat nevezett ki
(1785). Az 1780-as évek m ásodik felében az abszolu­
tizm usnak ugyan még volt elég ereje az összeírás újbóli 1784 ^ e r d é ly i
megkezdésére, de az ellentétek pattanásig feszültek a § II. József
rendek és az uralkodó között. rendelete
T w v ▼ W V
1800
„Felséges urunk Magyarországon s hozzá tartozó
15.
tartományaiban és Erdélyben az országot illető és
törvényes dolgoknak folytatásában a deák nyelvnek el-
töröltetése és helyette a ném et nyelvnek közönségesen
leendő bevétele iránt m ost legközelebb kiadott paran­
csolatja summ áson így következik: A holt nyelvvel [...],
amilyen tudniillik a deák nyelv, bizonyos jele, hogy még
azon nem zet tökéletesen ki nem palléroztatott, m int­
hogy ezáltal mintegy alattom ban bizonyítja, hogy vagy
magának közönséges szokásban lévő született nyelve
(anyanyelve) nincsen, vagy pedig a község annak olva­
sását és írását nem érti, és hogy csak a deák oskolában
tanultak tudják írásban kitenni gondolataikat, sőt, hogy
maga a nem zet olyan nyelven igazgattatik, s reá törvény ,A Jobbágyság állapotját annyiban a mennyiben a Parasztok
17.
hozattatik, amelyet éppen nem ért. Csalhatatlan bizony­ ennél fogva eddig elé örökös kötelesség alá vettetve és a
sága ennek az, hogy Európának egy kipallérozott nem ­ földhöz köttetve voltának, jövendőre teljességgel eltöröljük és azt
zetsége is a deák nyelvvel országa dolgaiban többé nem akarjuk, hogy ebben az értelem ben a Jobbágy nevezettel tovább ne
él, hanem ez a régi szokás még csak Magyarországon, éljenek: következésképpen minden Parasztokat, akár mely nevezet
Erdélyben és Lengyelországban uralkodik. és vallásbeliek légyenek, jövendőre maguk személyekre nézve laká­
Ha a magyar nyelv Magyarországon és Erdélyben kö­ sokat szabadosán változtatható emberekké tésszük, és m indenütt
zönséges volna, ügy lehetne ezzel, az ország dolgaiban, olyanoknak tartatni parancsoljuk, maga a Term észet Törvénye és a
a deák helyett közönségesen élni, de tudnivaló, hogy a köz Jó azt kívánván, (...)
ném et, az illíriainak egynéhány nem e és az oláh nyel­ Másodszor: Azt akarjuk, hogy minden Parasztnak szabad legyen
vek majd szinte olyan szokásban vágynak, hogy eszerint maga kedve szerint, Földes Úrnak engedelme nélkül is házasodni,
a magyar nyelvet közönségesnek éppen nem lehessen Tudományoknak és Mesterségeknek tanulására magát adni, s azo­
tartani. Nincsen tehát más nyelv a ném et nyelven kívül, kat akárhol gyakorolni.” (II. József jobbágyrendelete, 1785)
amelyet a deák helyett az ország dolgainak folytatására
lehessen választani, amellyel tudniillik az egész m onar­
chia, mind a hadi, mind pedig a polgári dolgokban él р т ] Mely területen változott a jobbágyság helyzete a rendelet
U U következtében? Milyen jobbágyi függést törölt el a rendelet?
[...].” (II. József nyelvrendeletéből, 1784)
Mennyiben volt jellemző Magyarországon ez a függés? Milyen céljai
lehettek a rendelet kiadásának?
I n l Milyen érveket sorol fel a német államnyelv beve-
U Í I zetése mellett a rendelet? Milyen belső ellentmon­
dást fedezhet fel az érvelésben? Milyen szándék húzódik
meg a német államnyelv bevezetése mögött?

Foglyok szállítása. II. József az igazságszolgáltatást

is megreformálta. E téren is csökkentette a rendi
intézmények (pl. az úriszék) szerepét. Eltörölte a
halálbüntetést (1786), de engedélyezte a testi fenyí­
tést, a kényszermunkát (pl. útépítés, hajóvontatás).
E büntetések a nemesekre is kiszabhatok voltak

Kik fogadták ellenszenvvel és kik támogatták az

igazságügyi reformot? Nézzen utána, milyenek vol­
tak a kor börtönviszonyai (pl. Spilberk, Kufstein)!

193
 >» >*

A KOMPROMISSZUM Н ELYREALLITASA
A RENDEK ÉS A HABSBURG-DINASZTIA KÖZÖTT

II. JÓZSEF KUDARCA А XVIII. század máso­

dik felében hazánkban is m egjelent az új korszel­
lem, a felvilágosodás. M agyarországon - sajátos
helyzetünknél fogva - az állam , a dinasztia közvetí­
tő szerepet játszott terjedésében.

A felvilágosodás első magyar hívei a kormányzat szol­

gálatában álló arisztokraták lettek. Az új eszmékhez a
nemesség számára is Bécsen át vezetett az út. A magyar
is felvilágosodás kezdetét is a testőríró, Bessenyei György
Ágis tragédiája című művének megjelenésétől számítja az
irodalomtörténet (1772). A kultúra felemelésén fáradozó
•Ш alkotók hamarosan az anyanyelv fejlesztését tekintették
E 2 fő feladatuknak.
I
Ausztriában II. Józsefről Hunyadi Mátyásunkhoz ha­
£ sonló kép alakult ki, ezzel szemben hazánkban csak a
V V V V csekély számú felvilágosult nemesi értelmiségiből (jozefi­
magyar rendek © © © © © © © nisták, pl. Széchényi Ferenc, Kazinczy Ferenc) álló tábor
magyarországi polgárság © © © © © © © támogatta. Őket erősítette a néhány nem nemesi értel­
jobbágyság © © © © © © © miségi (honorácior), mint Hajnóczy József.
katolikus egyház © © © © © © ©

A türelm i rendelet a katolikus egyházat, a rendi jogok

'T~| „Könyörgünk Felségednél, az Országot és ország-
JzU lót, vagy is Fejedelm et s népet egyenlőképpen illető
közjónak s boldogulásnak okáért, m éltóztassék Fölséged
Országunk eleitől s népünknek fölállásától fogva eredett [...]
hajdani igazságainkat és szabadságainkat helyre állítani [ ...] .”
(Nyitra vármegye feliratának bevezetőjéből, 1790)
—j — ---- - - ■- .......in n e n i ШШ- -------- ---------- •*
Mit kértek a nyitraiak? Milyen formában kérték, és mire
n hivatkoztak?
I
m egsértése a nem ességet, míg a nyelvrendelet már József
magyarországi reformer híveinek, a jozefinistáknak jelentős
részét is szembeállította az uralkodóval. Mikor II. József orosz
szövetségben háborút indított a Török Birodalom ellen, a si­
kertelen háború terhei (újoncozás, élelmiszer-rekvirálások)
nyomán az elégedetlenség szinte az egész lakosságra kiter­
jedt. Ennek ellenére az uralkodó eltökélten és rugalmatlanul
folytatta reformjait. A szervezkedő rendek már a birodalom
riválisával, a porosz udvarral is felvették a kapcsolatot.
A válságot a francia forradalom híre tetőzte be, mely nyil­
vánvalóvá tette az uralkodó számára, hogy lezárult a felvilá­
gosult reformokkal való kísérletezés időszaka. II. József tud­
ta, hogy nem szállhat szembe a birodalom és Magyarország
vezető rétegeivel, mikor Európa egyes területein már magát
az uralkodói hatalmat kérdőjelezik meg, és a birodalomban is
fölerősödtek az elszakadást követelő hangok. A török hábo-

„Én tehát a kancellária előadásaival teljesen egyetértek

U s csak azt kívánom, hogy javaslataink rögtöni keresztül­
vitele elégséges legyen azon eredmények elérésére, amelyeket гш
a kancellária remél. A kedélyek annyira fel vannak izgatva, a
зш у Л-
bizalom annyira elveszett, hogy annak ellenkezője is nagyon Ш L
!- 4 R í L ó á & E Í' t i 1 te !. у Я я Г LA ■
lehetséges. Azért félek, mégsem elégszenek meg vele. [...]
Méltóztassék felséged megemlékezni, hogy Németalföldjét Íl \m í ^
\
im m ár elvesztette, talán visszanyéretlenül [...]. Nagyon félő,
a m onarchiát ugyanezen szerencsétlenség fogja érni, még­
pedig a magyar nem zet részéről, mely külföldi támogatás­ р р р щ

nak sem lesz híjjával (Kaunitz megjegyzése a Magyar

Kancellária javaslatához a császárhoz, 1790)
p S l Hogyan értékeli a helyzetet a Kaunitz? Mit javasol a csá-
D U szárnak? Mire utal, hogy Kaunitz megjegyzéseket fűzött
a Magyar Kancellária javaslatához? Nézzen utána, milyen ese­
ményre utal a kancellár Németalföldet emlegetve!
A „nevezetes tollvonás”. József visszavonja rendeletéit
a halálos ágyán
Nézzen utána az interneten, hogyan élt tovább József in­
tézkedése a magyar közgondolkodásban!

194
 „Ilyen körülmények között semmit sem ér a fél tett. Én
tehát, hogy egyszer s mindenkorra elejét vegyem a magyar
és erdélyi rendek minden elgondolható, a méltányosságnak csak
a színével is bíró panaszainak, minden uralkodásom alatt kelt
általános rendeletet és intézkedést eltörtök, s őket azon állapotba
visszahelyezem, melyben Őfelségének, a boldogult császárnénak
halálakor voltak. Ebből csak a tolerancia-patenst, az új lelkész­
rendezésre vonatkozó intézkedéseket, végre a jobbágyokra vo­
natkozót veszem ki.
A koronát [...] mihelyt a budai várban lesz számukra illő hely,
oda kell átvinni. [...]
Remélem a rendek [...] az államot egyelőre újoncokkal és a
sereget a szükséges készletekkel ellássák. A földmérés úgy sza-
kíttassék félbe, hogy a már meglévő mérés és becslés, mert már
annyiba került, és még szükséges lehet, felhasználható legyen.”
(II. József rendeletéinek visszavonását elrendelő utasítása, 1790)

Г Я 1 Miről határozott az uralkodó? Milyen megfontolásokból

L 1—1 tett így? Mely rendeletéit nem vonta vissza? Mi a közös
ezekben az intézkedésekben? Mit árulnak el a földmérésre vo­
natkozó rendelkezések?
1
rúban m egbetegedő császár, hogy birodalm át mentse, halá­
los ágyán három kivételével minden rendeletét visszavonta.
József azonban elkésett, a mozgásba lendülő politikai erők II. Lipót koronázása Pozsonyban. Lipót trónra lépése
már többet akartak. előtt a Toscanai Hercegség uralkodója volt, és ott felvi­
lágosult reformokat vezetett be. Többek között eltörölte
József az általa legfontosabbnak tartott és sokak számára jelen­ hercegségében a halálbüntetést
tős változást hozó rendeletéit nem vonta vissza, hogy ne juttassa
emberek tömegeit nehéz helyzetbe. így a protestánsok érdekében Mi a politikai jelentősége a koronázásnak? Miért jelentet­
a türelmi rendeletet, a jobbágyságra való tekintettel a jobbágyren­ te a kompromisszum megerősítését?
deletet és az alsópapság érdekében az őket támogató rendelkezé­
I
seket érvényben hagyta.

A R EN D I DUALIZM US HELYREÁLLÍTÁSA A trón -

ra lépő II. Lipótnak (1790-1792) a jogaikban m egsértett ren­
deket kellett leszerelnie. A rendek a korábbi biztosítékokkal
nem elégedtek meg, a volt jozefinisták (pl. Hajnóczy József)
a reformok polgári irányú továbbfejlesztéséről ábrándoztak.
Az uralkodó egyik irányzat követelését sem teljesíthette. A
külpolitikai helyzet is nyomasztóan alakult: a török háború
elhúzódott, a poroszok mozgolódtak, a francia forradalom
radikalizálódott.
„Rajta hát, egész parasztság, könyörülj magadon, emeld
fel botodat, vasvilládat, baltádat a kegyetlen, ingyenélő,
húzó-vonó, országpusztító, királytlopó urak ellen, egyező
szájjal, szívvel kiáltsd, m int a tátos ezt:
Második József császárunknak és királyunknak minden el­
rendelései m ellett megmaradunk ( ...].
Élete veszedelme alatt úr dolgára [robotra! egy paraszt se
m enjen. Ha hajtani akarják, ölje meg azt, és ha nem bír vele,
a többi parasztság legyen segítségül, [...] a telektől többé föl­
desurat nem szolgálunk, hanem m int más országokba, csak a
királynak adózunk és szolgálunk.
E végre: királynak azt választjuk, aki ellen rebelláltak [lá­
zadtak] a József igazságaiért, akinek atyját, anyját és minden
nem zetségét attázták [támadták], össze mi csinálták a törvény
nélkül élő nemes Uraimék, ti. Józsefünk öccsét, II. Lipótot
[...].” (Röpirat 1791-ből)
—I " 1
Kik ellen íródott a szöveg? Kiknek a nevében írták?
m Gyűjtse ki a szövegből a dinasztiára vonatkozó utaláso­
kat! Keressen árulkodó jeleket, melyekből arra következtethet,
hogy a röpiratot az udvar megbízásából készítették! Mely vo­
natkozások hiányoznak a röpiratból?
„III. te. [ ...] kegyelmesen beleegyezett 6 császári királyi
8. apostoli felsége, hogy a királyi fölavatás és koronázás
minden egyes trónváltozáskor az elhunyt király halálától szá­
m ított hat hónap lefolyása alatt törvényes szertartás szerint
múlhatatlanul végrehajtassék. [...]
VI. te. [...] az ország Szent Koronája a hozzá tartozó drágasá­
gokkal együtt Buda szabad királyi fővárosba vitessék át. [...]
X. te. [...] Ő szent felsége kegyesen elismerni méltóztatott,
hogy ámbár a felséges ausztriai ház nőágának az 1 7 2 3 .1 és II.
cikkelyek által a magyar királyságban és a hozzá kapcsolt ré­
szekben megállapított örökösödése ugyanazt a fejedelmet illeti,
akit a megállapított trónöröklési rend szerint Németországban
és azon kívül fekvő, elválaszthatatlanul és feloszthatatlanul
birtoklandó többi ország és tartományokban illet: mindazon­
által Magyarország, a hozzá kapcsolt részekkel együtt, szabad
és kormányzatának egész törvényes módját illetőleg (beleértve
mindenféle kormányszékeit) független, azaz semmi más or­
szágnak vagy résznek alá nem vetett, hanem saját állami léttel
és kormányzattal bíró s ennél fogva [...] törvényesen megko­
ronázott örökös királyától, és így szent felségétől s örökösei­
től, Magyarország királyaitól, tulajdon törvényei és szokásai
szerint, nem pedig más tartományok módjára igazgatandó és
kormányzandó ország.” (Az 1790. évi törvényekből)
Gyűjtse össze a törvény alapján a rendek által elért ered­
ményeket! Hogyan szabályozza a törvény Magyarország
és a Habsburg Birodalom viszonyát?

195
 A KOMPROMISSZUM HELYREÁLLÍTÁSA A RENDEK ÉS A HABSBURGOD! NASZTIA KÖZÖTT
k o m p ro m isszu m A jó taktikai érzékkel rendelkező II. Lipót - hogy szabad
rendi d u a lizm u s
kezet kapjon a belpolitikában - engedm ények árán leszerel­
11. J ó z s e f - fe lb o rítja <
te a poroszokat, és békét kötött a Portával. A m agyar ren­
deket engedményekkel és fenyegetéssel kompromisszum­
re n d e k sze m b e n á llá s d in a sztia
ra szorította. Egyrészt felajánlotta a nem ességnek a rendi
k é n ysze r - fe n ye g e té s I II. L ip ó t p olitikája dualizm us Mária Terézia kori állapotának visszaállítását.
M ásrészt az általa felállított titkosrendőrségre támaszkodva
a jobbágy- és a nem zetiségi m ozgalm akat szította, melyek
> re n d i sé re lm e id -s r-> p o ro szo k ~
◄------- ellen csak az udvartól rem élhettek tám ogatást a magyar
>>
C
>0) rendek. így m egszületett a kom prom isszum : a dinasztia le­
gye lo rszá g fe lo sztá sa <л
3__________ m ondott a rendeleti korm ányzásról, a rendek pedig függet­
0)
O)
c lenségi törekvéseikről.
<f tö rö k hábön
> g a zd a sá g i n e h é zsé g e k^ » 3
A NEMZETESZME ÉBREDÉSE A felvilágosodás, a fran­
fra n c ia fo rra da lo m К cia forradalom hatására és II. József politikájának ellenhatá­
e lle n á llá s '
saként a nemesi nemzettudat a magyar nemzeteszmével
b e lp o litika i té n ye zö kj k o m p ro m isszu m kü lp o litika i té n ye ző k töltődött fel. A nem zet alatt egyre inkább a magyar nyelven
beszélők közösségét értették. A rendi jogok védelm e helyett
hangsúlyozni kezdték a nemzeti érdekek védelm ét. Az ural­
kodó és a rendek közötti kom prom isszum megkötése után
0 II. Lipót politikája azonban a hangsúly a politikáról a kultúra területére helyező­
dött át. Döntővé a nyelvművelés, a nyelvújítás vált.
ГгйП Mely problémákat kellett megoldania II. Lipótnak? Milyen
D Í J megoldásokat választott, és milyen eredményeket ért el? A modern polgári nemzeteszme
mindenképpen kiteljesedett volna
hazánkban, azonban II. József türel­
metlen politikájának következtében
- éppen szándékaival ellentétesen -
„Az egész hazában minden vármegyék kedvetlen moz­ felgyorsult a folyamat. Másrészt a
10. gásban voltak. Elsősorban a correspondentiák [levelezé­ rendi ellenállás és a magyar nyelv
sek] csak titkon és susogva folytatnak; végre nyilván circuláló védelmének összefonódása meg­
levelek által mindenek úgy egyet értettek, hogy a feltekert könnyítette a nemesi nemzettudat
húroknak mindenütt egyforma hangjok vala. Legelsőben is modernizálását. A nemesség így
a nem zeti magyar ruhának felvételén kezdett éledni a patrio- nemcsak a magyar viselet, de a nyelv
tism us, mely annál szebb és csodálatosabb volt, hogy már alig megújítása felé is lelkesedéssel for­
lehetett magyar öltözetben látni valakit, m indenütt, m int ár­ dult. A nemesek köréből kerültek
víz a ném et öltözet eláradott. [...] ki a nyelvújítás nagy alakjai, mint
Ide járu lt ez is: hogy mindenek magyarul beszélnek, akik Kazinczy Ferenc is (1759-1831).
nem tudják, tanulják a nyelvet, holott ezelőtt kevés hónapok­
kal, kivált nagy társaságban magyar nyelven szólót találni A z új, magyaros divat
nem lehetett. [...] Szerencsés fátum [végzet] tehát, hogy ily szerint öltözött nemesasz-
hirtelen a magyar ruha és nyelv a maga nem zeténél becsület­ szony, háttérben a pozso-
re kapott. Különben is a ruha és a nyelv form álja a nem zetet ___ n y i vár
különös nemzetté. ” (Keresztesi József naplójából) ' { l l -------------------------- --- ----------

Milyen részleteket elevenített fel a régi öltözetekből a

|r-|I Milyen jelenségről számol be a visszaemlékezés? Mely
XVIII. század végi magyaros ruhaviselet? Milyen szerepe
LC1 tényezők váltották ki ezt a folyamatot a szerző szerint?
lehet a divatnak a politikában?
Mi a szerepe valójában a szerző által említett jelenségnek?
T A magyarországi nemzetiségek gyenge, elsősorban egy­
házi értelm iségét szintén megérintette a nemzeti eszme.
Ekkor születtek meg a modern forráskritika követelményeit
figyelm en kívül hagyó elm életek a nem zetiség eredetéről,
S V P P I.E X LIB E LLV S
történelm i szerepéről. A horvátok az ókori illírekhez, a romá­
VALACHORVM nok a dákokhoz és a rómaiakhoz, a szlovákok a morvákhoz
TRANSSIL VANI/E A z erdélyi románok kér­ kötötték az eredetüket.
1VRA T R JE \ ь R E C E P T IS N A T IO N IB V S CO M M VM A
rO STLI.M ISIO SIBI ADSERI vénye, melyben negyedik
POSTVLANTIVM .
rendi nemzetként való Céljai érdekében Lipót egy ideig ösztönözte a nemzetiségek poli­
С Г М XOTIS WSTOR1CG - CRITJCIS elismerésüket követelik tikai törekvéseit. Például amíg szüksége volt a magyar rendek vissza­
I. С. E.
C IC IS. 'IB.A SSSll.fA Sl. (1791) szorítása érdekében az erdélyi románokra, addig támogatta az erdé­
© - lyi románok követelését, hogy Erdélyben ismerjék el a románságot
negyedik rendi nemzetként. A kompromisszum megkötése után az
Idézze fel, amit az erdélyi udvar azonban kihátrált a román követelések mögül.
13 három nemzetről tud! A nemzetiségi törekvések is elsősorban a kultúrában jelentek
Mi az oka a románok követe­ meg. A nemzeti nyelv fejlesztése jellemezte a korszakot. Miután a
lésének? Milyen problémá­ nemzeteszme nagy fontosságot tulajdonított a dicső múltnak, a nem­
kat vethetett fel a követelés? zetiségi vezetők a történelmet átértelmezték, hogy minél előkelőbb
és hatalmasabb ősöket találjanak népüknek.

196
J
A M AGYAR JA K O BIN U SO K ÖSSZEES-
„A magyar nemzet vegye ki a főhatalmat a király kezéből, és hazá­
KÜVESE A magyar nemesség örömmel üdvözölte 13. já t szabad és független köztársasággá nyilvánítsa.
a francia forradalmat, amely az uralkodót korlátozó Mivel a magyar nemzeten mindazokat a különböző nemzetiségű né­
rendi mozgalomként indult, s így rokonságot muta­ peket értjük, amelyek a Magyarországhoz tartozó tartományokban él­
tott a magyar nemesi törekvésekkel. Az események nek, ezért minden nemzetiség alkosson külön tartományt, éljen külön
radikalizálódása, majd a terror megjelenése azonban politikai alkotmánnyal, egymással azonban szoros szövetség kösse össze
a nemességet szembefordította a forradalommal: a őket. Azaz: Magyarország alakuljon szövetséges köztársasággá, melyben
rendek felsorakoztak a Habsburg-dinasztia mögött a minden nemzetiség szabadon használhatja saját nyelvét, éljen saját er­
franciákkal vívott hosszú küzdelemben. A jozefinista kölcsei és szokásai szerint, és élvezzen teljes vallásszabadságot. [ ...] ” (A
értelmiség egy része viszont társadalmi reformokat Reformátorok Titkos Társaságának Kátéjából, 1794)
tervezett.
A tervezgetés azonban kilátástalanná vált. II. Lipót I n l Milyen alapon kívánják átszervezni az országot? Hogyan viszonyul-
balesetben elhunyt, s fia, I. Ferenc (1792-1835) - aki U i l hatott ehhez a magyar nemesség? Milyen lehet az előjogait meg­
már a francia forradalom radikális szakaszában került őrző nemesség köztársasága?
trónra - a forradalom exportjától tartva birodalmá­
ban elejét akarta venni minden szervezkedésnek.
Politikáját a változások merev elutasítása, a forrada­ ,Д magyarok két társadalmi rendbe osztódjanak: az első a fő- és a
lommal vívott konok harc jellemezte. A csalódott re­ 14. köznemességet foglalja magába, s a jövőben ne legyen különbség
formereket (pl. Hajnóczy Józsefet, Kazinczy Ferencet) mágnások és nemesek közt; a másodikba tartozzon minden nem nemes,
egy kalandor értelmiségi, Martinovics Ignác könnyen a városi polgárság és a parasztság. A szövetkezett tartományok egyete­
rávette a hatalom elleni titkos szervezkedésre (1794). mes gyűlését a mindkét rendből küldött követek Budán vagy Pesten tart­
sák, és ez a gyűlés legyen kétkamarás.
Martinovics Ignác ferences szerzetesként egyetemet Csak a nemeseknek lesz tulajdonjoga. [...] A falvakban és mezővá­
végzett, majd természettudományos tárgyakat oktatott rosokban lakó nem nemesek a földesurak bérlőivé lesznek, a föld tulaj­
különböző egyetemeken (pl. Lembergben). A modernizá­ donosával szerződést kötnek, s ennek értelmében pénzben, terményben
ció híveként jelentkezett II. Lipót szolgálatára, tervezeteket vagy robotmunkával fizetnek.” (A Reformátorok Titkos Társaságának
készített, jelentéseket írt a titkosrendőrségnek, például a Kátéjából, 1794)
reformértelmiség tevékenységéről. I. Ferenc elbocsátotta a
szolgálatból. Martinovics most azokat kezdte megszervezni
(mintául részben a szabadkőművesek szervezete szolgált), ,.Kérdés: Miként hívatnak a polgári társaság tagjai? - Felelet:
15. Polgárnak; minden egyéb nevezet vagy privilégium, m int király,
akikről korábban jelentéseket készített.
gróf, zászlósúr, nemes, pap stb. törvénytelen és vétkes, melyek ti. a társa­
A politikai-társadalmi megosztottságot figyelembe
véve két titkos társaságot szervezett (1794). A nemzet’ ságbéli [társadalmi) szerződést súlyosan megsértik.
ellenálláson felnőtt nemesség számára a mérsékeltebb Kérdés: Mi a nemesség? -Felelet: Ez oly embereknek neme, mely a társa­
ságnak [társadalomnak] több szent kötelességeitől ment, és mely azt véli,
Reformátorok Társaságát hozta létre. Ennek programja füg­
hogy a nép sokaságánál feljebb való és a többi polgároknál jobb és nem e­
getlenséget, köztársaságot és a jobbágyság bérlői viszony-
nyá alakítását tartalmazta. A nemzetségi megosztottságot sebb. (A Szabadság és Egyenlőség Társaságának Kátéjából, 1794)
föderatv módon, etnikai alapon kialakított, belső önálló­
sággal (autonómiával) rendelkező körzetek létrehozásá­
I r—1 1 Vesse össze a két szervezet társadalmi programját! Milyen rend-
val kívánták megszüntetni. A radikálisabb értelmiségiek a
L 1- ] szert kívánt a Reformátorok és milyet a Szabadság és Egyenlőség
Szabadság és Egyenlőség Társaságának tagjaiként a rendi ki­
Társasága? Milyen viszonyt feltételez a program a két szervezet tagjai
váltságok teljes felszámolását tűzték ki célul. A korszakban a
között? Nézzen utána, mekkora társadalmi támogatottsága lehetett a
mérsékeltebb elképzelések is rendkívül radikálisnak számí­
két társaságnak!
tottak, emiatt a vezető réteg kis részét érintették csak meg.
A két szervezet titkosan működött, a mérsékeltek nem
tudtak az őket is felszámolni kívánó radikális csoportról. A
belépés a Martinovics által írt káté (kérdés felelet formá­ *.
jában kifejtett program) lemásolásával történt, a belépő
csak az őt beszervezőt és az általa toborzott tagot ismerte.
Martinovics a művelt reformer értelmiségiek (Hajnóczy,
Kazinczy) tenni akarását használta ki, és a nem létező ko­
moly francia kapcsolatokra hivatkozva oszlatta el a szervez­
kedés sikerével kapcsolatos jogos aggodalmaikat. A mozga­
lom gyorsan terjedt, bár a társaságok létszáma a néhány
száz főt sem haladta meg.
Az összeesküvést akkor számolták fel, mikor a titkosren­
dőrség Martinovicsot Bécsben letartóztatta (1794 júliusa).
Martinovics, hogy saját személyét előtérbe állítsa, felnagyí­
totta a szervezkedés jelentőségét, s feladta az általa ismert
személyeket.
A Martinovics-összeesküvés öt vezetőjének kivégzése a budai vár
A szervezkedés leleplezése után a forradalomtól alatt elterülő Generális Kaszálón, amit később éppen a kivégzések
rettegő hatalom példát kívánt statuálni. A mozgalom miatt Vérmezőre kereszteltek át
öt vezetőjét (pl. Martinovicsot) kivégezték (1795.
Értékelje Martinovics Ignác szerepét! Mennyiben befolyásolja tény­
május), és számos tagját (pl. Kazinczyt) hosszú várfog­
kedése a mozgalom megítélését? Nézzen utána az interneten, ho­
ságra ítélték. A mozgalom hatásaként I. Ferenc a ké­
gyan és miért változott Martinovics megítélése a különböző történelmi
sőbbiekben minden magyarországi kezdeményezést korszakokban! Nézzen utána, honnét ered a magyar jakobinusok elneve­
még inkább elutasított. zés, és illik-e a mozgalomra!

197
 ■> ÖSSZEGEZÉS
к

M agyarországon а XVIII. század a török kor utáni újjáépülés

kora. Újra kellett értelm ezni az ország helyét a Habsburg
Birodalom ban, s ezzel párhuzam osan a Habsburg-ural-
kodóház és a rendek viszonyát. A szatm ári béke kom pro­
m isszum át követően a század első felében az együttm űkö­
dés, a század m ásodik felében a szem benállás volt a jelle m ­
ző, majd ism ételten kom prom isszum következett.
Tekintse át és elemezze az ábrán szereplő témákat idő­
rendben! Tárja fel az egyes oszlopokban szereplő szem­
pontok közötti kölcsönhatásokat! Keressen az ábráról hiányzó,
de ismeretei alapján а XVIII. század történetén végigvezethető
témákat! Készítsen a fenti témákban a tankönyvi ábrához ha­
sonló felépítésű áttekintő táblázatot!

Idő Dinasztia R endek Vallás G azdaság Etnikum ok - népesség M űvelődés

1705

1, А XV III. századi magyar történelem áttekintő ábrája

198
V. A REFORMKOR, FORRADALOM ÉS
SZABADSÁGHARC MAGYARORSZÁGON
M IÉR T ÉL MA T U D A TU N K BA N A SIKER ÉS A N EM ZETI ÖSSZETARTOZÁS
ID Ő SZAKAKÉN T А XIX. SZÁZAD ELSŐ FELE?

■ MERT EKKOR SZÜLETETT MEG A MAGYAR NEMZETESZME?

■ MERT A KORSZAKBAN NEM VÁLT EL EGYMÁSTÓL A „HAZA ÉS HALADÁS"
JELSZAVA?
■ MERT VALÓBAN PÉLDAADÓ EGYÉNISÉGEKVOLTAK A KORSZAK SZEREPLŐI?
■ MERT EKKOR ALAKULT KI AZ ALKOTMÁNYOS. POLGÁRI MAGYARORSZÁG?
■ MERT A SZABADSÁGHARC MEGMUTATTA A NEMZET EREJÉT?
■ MERT A REFORMKOR ÉS A SZABADSÁGHARC ALAPVETŐ OLVASMÁNYAINKBÓL
ÉS FILMEKBŐL IS ISMERT SZÁMUNKRA?
 A NAPÓLEONI HÁBORÚK HATASAI
MAGYARORSZÁGON

A N APÓLEONI HÁBORÚK ÉS MAGYARORSZÁG

' T ’l „Magyarok! E ljö tt azon szempillantás, melyben visz-
A m agyar nem esség а II. Lipóttal kötött kom prom isszum ot
szanyerhetitek régi függetlenségeteket. Fogadjátok el a
követően felsorakozott a dinasztia mögött. Az országgyűlés
békességet, melyet ajánlok. Maradjon fenn egész épségében
országotok és szabadságotok; maradjon fenn hazátoknak al­ m egszavazta a kért adókat és újoncokat a forradalommal,
kotmánya akár azon állapotban, am int eddig vala, akár pedig majd a Napóleonnal vívott háborúkhoz. Majd egym illió ma­
azon változtatásokkal, melyeket abban ti magatok teljes tet­ gyarországi katona harcolt a kor világháborújában, és száz­
szésetek és kényetek szerint az időknek mostani környülál- ezrek estek el, illetve sebesültek meg a harcokban.
lásaihoz képest jóknak és saját polgártársaitok hasznára néz­ Napóleon hadai csak egyszer hatoltak be az ország te­
ve talán szükségeseknek ítélni fogtok. Sem m it sem kívánok rületére (1809). Kiáltványában ekkor Napóleon a függet­
én ti tőletek, egyedül csak azt akarom látni, hogy szabad és lenség ígéretével kívánta leválasztani a nem ességet a
független nem zetté legyetek. Az Ausztriával való egyesítés Habsburg Birodalom ról. Kísérlete kudarcot vallott, mert a
volt a ti szerencsétlenségtek főbb oka; Ausztriáért folyt a ti
m agyar nem esség a francia császárban a forradalom meg­
véretek messze országokban, és legbecsesebb javaitok szün­
testesítőjét és a nem zetek elnyom óját látta.
telen annak örökös tartományai m iatt voltának feláldozva. A
ti országotok tette az ausztriai birodalomnak legszebb részét;
és mégis úgy nézték hazátokat, m int valamely meghódolta- A nemesség a franciákkal szemben meghirdette a nemesi fel­
tott tartományt [...]. Vágynak még tinéktek tulajdon nemzeti kelést. A kiképzetlen nemesi hadak Győrnél vereséget szenved­
erkölcsitek, vagyon nem zeti nyelvetek; és dicső elődeitökkel tek a korszak legjobb hadseregétől, de kiállásuk inkább politikai,
[...] m éltán dicsekedhettek. Szerezzétek m ost vissza nemzeti mint katonai jelentőséggel bírt. A nemesi felkelés megítélése a
léteteket; legyetek újra, akik valaha voltatok! Válasszatok ki­ későbbiekben politikai tartalmat hordozott. Érdemes felidézni,
rályt magatoknak, olyan királyt, aki érettetek országoljon, a ti hogy Petőfi Sándor milyen gúnyosan ír a csatáról A nép nevében
hazátoknak kebelében, ti közöttetek lakjék, és akit a ti polgár­ című versében, Jókai Mór viszont hősi emléket állított a nemesi
társaitok és katonáitok vegyenek körül! felkelőknek A névtelen vár című regényében.
Magyarok! Ez az, am it Európa tőletek vár, mely most
reátok néz; ezt kívánom tőletek én is: állandó, bizonyos
békességet, kereskedésbeli szabad közlekedést velem, és tö­
kéletes függetlenséget és bátorságot [biztonságot] [...].
Gyülekezzetek azért Rákos m ezejére, őseitek szokása
szerint; tartsatok o tt nemzeti gyűlést, és adjátok tudtomra
végzéseiteket.” (Napóleon kiáltványa, 1809 - Batsányi János
fordítása)

| n | Kiknek szólt a kiáltvány? Mire kívánta rábírni a megszólí-

L U tottakat? Milyen ígéreteket tartalmaz? Miért nem talált
meghallgatásra az irat? Gyűjtsék ki a szövegből azokat a rész­
leteket, amelyek bizonyítják, hogy Napóleon tisztában volt a
magyarországi viszonyokkal! Vitassák meg, hogy egyezett-e a
győri kiáltvány időpontjában a rendi érdek Magyarország ér­
dekeivel! Magyar huszárok rohama a francia tüzérség ellen az
asperni csatában, amely Napóleon vereségével végződött
..............’............................................■.............
(1809)

Keressen irodalmi, képzőművészeti és zenei műveket,

melyek megörökítették a magyar katonák helytállásának
emlékét a napóleoni háborúkban!

A quőri csata
, (1809)

200
H ÁBO RÚ S FELLEN D Ü LÉS ÉS VÁLSÁG A folyam a­
tos háborúk a m agyar m ezőgazdaság szám ára fellendülést,
konjunktúrát hoztak: nőtt a mezőgazdasági cikkek iránti
kereslet, és az árak is. A főként m ezőgazdasági term ékeket
exportáló M agyarországon a javuló értékesítési lehetősé­
gek nagy exportbevételt hoztak, különösen gabonából és
gyapjúból.
A növekvő árak és az a tény, hogy a gyengébb minőségű
mezőgazdasági termékek is eladhatóvá váltak, a nagybirtokok
majorságai mellett a középbirtokos nemesség számára is érté­
kesítési lehetőséget teremtett. A nemesség tömegesen alakí­
totta ki majorságait, s kapcsolódott be az árutermelésbe.

A hadiszállítások a birodalom számára óriási terhet jelentettek,

melyet csak kölcsönökből tudtak fedezni. Az államadósság óriásira
duzzadt, amit a kormány bankjegykibocsátással próbált orvosol­
ni. így a bankjegyek értéke gyorsan csökkent (inflálódott). A kor­
mányzat két alkalommal kénytelen volt leértékelni (devalválni) a
papírpénzt (1811 és 1816). Aki a pénzét nem ezüstben tartotta,
azt jelentős veszteség érte. A devalváció miatt elsősorban az élel­
miszerek exportját lebonyolító terménykereskedők jártak rosszul.
Összességében azonban a jórészt zsidó származású új magyar-
országi tőkés réteg megerősödve került ki a korszakból. A háborús
konjunktúra Pestet a gabonakereskedelem központjává tette, s
Tartományok Kivitel Behozatal
növekedett a félkész termékek (pl. a vas) exportja is.
Alsó-Ausztria 61,0 51,0
A napóleoni háborúkat követően a fellendülésnek hirtelen Felső-Ausztria 0 0
vége szakadt. Az árak estek, az eladási lehetőségek beszűkül­ Stájerország 8,0 5,0
tek. Az árutermelésbe bekapcsolódó, polgárosodó nemesség
Tengerpart 3,5 2,0
nehéz helyzetbe került. A kereskedelem fejlődése és az örökös
tartományok gyors iparosodása megteremtette a lehetőséget Tirol 0 0
a további fejlődés számára, de hogy ezt a magyar nemesség Voralberg 0 0
kihasználhassa, javítania kellett gazdálkodása színvonalán.
Csehország 0,5 0
Ezen múlott, hogy fenn tudja-e tartani a konjunktúra idején
megszerzett életszínvonalat. Ezáltal vált nyitottá a korábban Morvaország 23,0 32,0
minden reformtól elzárkózó réteg az újítások iránt. Galícia 4,0 10,0

Az örökös tartományok részesedése (% ) a magyar keres­

kedelemből (1819-1828)

ЕЭ Hogyan változott а XVIII. századhoz képest a külkereske­

delem földrajzi megoszlása? Hogyan alakult a külkeres­
kedelmi mérleg?

Osztrák papírpénz (6.) és I. Ferenc ezüstpénze (7.)

Miért került sor a bankjegykibocsá­

tásra? Milyen lehetőségeket jelen­
tett ez a kormányzat számára? Hogy viszo­
nyulhatott egymáshoz a két pénznem?

1809 1816-21 1822-27 1828-30 1831-40 1841-47

Termelés 1000 bécsi mázsában (1 mázsa = 56 kg) 240 114 165 - 400-550 340-400
A kivitel átlaga 1000 bécsi mázsában - - - - 235 235
A spanyol gyapjú ára (bécsi mázsánként forintban) - - - 66 85 72
A német gyapjú ára (bécsi mázsánként forintban) - - - 39 60 53
A magyar gyapjú ára (bécsi mázsánként forintban) - - - 24 52 51

A gyapjú termelése, kivitele és ára Magyarországon а X IX . század első felében

Elemezze a gyapjú árának változásait! Vonjon le következtetéseket a 5. és a 8. táblázat adatai alapján a magyar gazdaságról!

I
201
A NAPÓLEONI HÁBORÚK HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A MAGYAR NEMESI TÁRSADALOM Európában a len­

gyel után a magyar társadalomban volt a legnagyobb aránya a ne­
mességnek: a körülbelül 10 milliós országban 4-500 000 nemes élt
(kb. 5%). A vékony főnemesi réteg hatalmas birtokokkal rendelke­
zett (10 000 hold felett), melyeken jórészt magas színvonalú ma­
jorságokat működtetett. Ezek egy része mintagazdasággá alakult:
az országban elsőként itt vezettek be számos újítást (istállózó ál­
lattartás, új állat- és növényfajták, vetésforgó). A magyar főnemes­
ség jelentős része a birodalmi arisztokrácia köreiből házasodott, s
jórészt nem is Magyarországon élt, vagy nem érintkezett az ország
lakóival. Sokan közülük alig beszélték a magyar nyelvet. A magyar
mágnások zöme udvarhű volt, és ők adták az ország legfőbb mél­
tóságait.

Kivételt jelentett néhány felvilágosult főnemes felelősségvállalása.

Festetics György például Keszthelyen mezőgazdasági főiskolát alapított,
Georgikon néven (1797), Széchényi Ferenc pedig hatalmas gyűjteményét
(könyveket, kéziratokat, érméket, régiségeket) a nemzetnek adományoz­
ta (1802), lerakva ezzel a Magyar Nemzed Múzeum és az ország nemzeti
könyvtárának, a későbbi Országos Széchényi Könyvtárnak az alapjait.

A jómódú középbirtokos nemesség (1000-10 000 hold) bekap­

csolódott a gazdasági életbe. A konjunktúra idején kúriákat, kisebb
kastélyokat építtettek, melyeket jó minőségű bútorokkal rendeztek
be, gyermekeiket taníttatták. А XVIII. századi gyakorlatot folytatva
e réteg irányította a vármegyét, és döntő szerepet játszott az or­
szággyűlésen. Emiatt bírt jelentőséggel nyitottságuk a gazdasági,
majd a politikai reformok iránt.
A jóm ódú köznemesség életfelfogását és poli­
tikai álláspontját követte a nemesség tömege,
melynek birtokai a néhány száz holdtól a job­
bágytelek nagyságáig terjedtek vagy birtokta-
lanok voltak (kisnemesek).

Festetics György gróf (1755-1819). 1817-

ben Helikon Napok néven kulturális ta­
lálkozót rendezett Keszthelyen, ahová
meghívta a dunántúli költőket és írókat
12.

In b ir to k o s o k \ a r is z to k rá c ia

yjj (b o c s k o ro s o k ) \ nemesség
§ / tö r p e b ir to k o s o k \
о / v a g y b ir to k ta la n o k \
k iv á lts á g o lt
•lg ( s z é k e ly e k , k u n o k s t b . ) \ c s o p o rto k

otO k ö z é p p o lg á r s á g \
/ \
' / k is p o lg á r o k - k é z m ű v e s e »
p o lg á rs á g

/ m unkások 0 \

/ te lk e s g a z d á k \

jo b b á g y o k

X V III-X IX . századi főúri kastélyok: József nádor al-

jo g i h e ly z e t

csúti kastélyának romjai és az Esterházyak csákvári C

/ h á z a s z s e llé r e k \
kastélya 1
"O

i£
т>O)о / h á z a tla n z s e llé r e k - c s e lé d e k 0 \
Milyen stílusban emelték a két kastélyt? Rekonst­
ruálja, hogyan zajlott az élet egy korabeli főúri kas­ aj A X V III-X IX . századforduló társadalma
télyban! Hány szobája volta kastélynak? Volt-e fürdőszoba?
Hogyan és hol főztek? Mekkora volt a személyzet létszáma? I r - j l Vegye számba a korszak társadalmi csoportjait! Milyen ala-
Hol lakott a főúri család, és hol a személyzet? Milyen kiegé­ L'-J pon váltak el egymástól az egyes társadalmi rétegek? Melyek
szítő épületek tartoztak a kastélyhoz? a változások irányai?

202
 A kis földbirtokkal rendelkezőket a bocskoros vagy hétszilvafás
nemeseknek, a birtoktalanokat pedig armális nemeseknek (ar-
mális = nemesi címet adományozó oklevél) nevezték. Életmódjuk
gyakran nem tért el a jobbágyokétól (pl, a saját földjükön dolgoz­
tak), és sokan gazdagabb nemesek szolgálatába álltak, de a nemesi
kiváltságokat ők is élvezték: például nem fizettek állami adót.

A megyei közéletben a népes kisnem esség részt vett, s a

m egyegyűléseken szavazataik eldönthették a vitás kérdése­
ket. Egy részük a felem elkedést a tanulásban látta (ügyvédi,
papi, katonatiszti, tanári pálya vagy m esterségek). Ők adták
a m agyar értelmiség jelentős bázisát, és a reformok tám o­
gatójává váltak. Másrészt a nem esség elszegényedő, vál­
toztatni képtelen töm egeit az alantas eszközöket (leitatás,
m egvesztegetés) alkalm azó korm ánypolitika felhasználhat­
ta a változtatás híveivel szemben.

PO LG Á R O K ÉS PARASZTOKA XVIII. század óta zajló

építkezés, a gazdaság és a népesség gyarapodása révén
nőtt a városok jelentősége. A városlakók aránya а XVIII. szá­
zad végére elérte a lakosság 14 százalékát. N éhány város
lélekszám a többszörösére em elkedett. Különös jelentő­
séggel bírt, hogy Buda, Pest és Óbuda százezer főt elérő
népességével ism ét az ország gazdasági központjává vált.
A felvásárló kereskedelem révén m egerősödött egy új ke­
reskedőpolgárság. Az ipar ugyan jórészt m ég m indig céhes
keretek között működött, de nőtt a m anufaktúrák száma
(igaz, ezek egy része nem a városokba települt). A városok
gyarapodása m ég nem hozta meg politikai súlyuk növeke­
dését. Az országgyűlésre ugyan m inden szabad királyi város
küldött képviselőket, de csekély befolyással rendelkeztek. Kölcsey Ferenc álmosdi (14.) és Deák Ferenc kehidai (15.)
(A városi küldötteknek összesen csak egy szavazata volt.) Az kúriája. Ma mindkettőben emlékmúzeum működik
állam apparátus bővülése, az oktatás és a gazdaság fejlődé­
Határozza meg a kúria fogalmát! Miért épült a korszak­
se jelentősen növelte az értelmiség létszám át. Nőtt a nem 0 ban sok nemesi udvarház? Hasonlítsa össze a kúriában
nem esi szárm azású értelm iségiek (honoráciorok) aránya.
és a főúri kastélyban zajló életet a 10. és 11. forráshoz tartozó
feladatokban meghatározott szempontok szerint!

í j Pest-Buda látképe |r-j| Vesse össze a képet a korábbi ábrázolásokkal (184. oldal) és az adatsorral (18. forrás)! Milyen
l_J а X IX . század elején U —l tendenciák figyelhetők meg, és ezeknek mi a jelentőségük az ország életében? Keressen ol­
vasmányaiban (pl. Jókai Mór regényei) olyan részleteket, amelyek Pestet mutatják be, és fogalmazza
meg, hogy a kortársak számára mit jelentett Pest-Buda!

203
A NAPÓLEONI HÁBORÚK HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

Buda és
„Az egésztelkes jobbágynak van 24 hold szántóföldje, 12 Időpont Pest Együtt
Óbuda
kasza rétje és egy hold belsősége [ház és kert], A fél- és 12 200 ~~
1720 9 600 2 600
negyedtelkes jobbágynak aránylag kevesebb, A zsellérnek csak
belső telke van. [...] Mindegyiknek van legelője, és ahol erdő 1780 21 700 3 600 35 300 "
létezik, ott mérsékelt faizási joga is [saját szükségletre vághat 1800 24 300 29 900 54 200
fát az erőből].
Italm érési joga van a jobbágynak a helyi viszonyok szerint 1820 33 300 45 300 78 600
hat, illetve három hónapon át. Az egésztelkes jobbágy tartozik 1830 38 600 64 100 102 700
urának 52 igás vagy 104 kézi napszámot szolgálni, 1 rénes
1840 39 000 68 300 107 300
forint [rénus vagy rajnai forint, osztrák ezüstpénz, kb. 60
krajcár] házadót fizetni, egy hosszú fuvart teljesíteni, egy öl 1850 50 100 128 000 178 100
fát összeállítani [az uraságnak], három napot vadászaton töl­
teni; két tyúkot, két kappant, 12 tojást, fél oldal szalonnát, egy Pest, Buda és Óbuda lakosságszámának alakulása
borjúnak harmincadrészét átadni, a pálinkaégetésért 2 rénes
forintot fizetni és minden mezőgazdasági term ékének kilen­
cedrészét beszolgáltatni. Ha ura vagy úrnője házasságot köt,
ő 38 krajcárt fizet; az úrnak váltságdíja (ha elfogatnék), az or­
A z o rszá g n é p e ssé g é n e k m ég m in d ig h á ro m n e g ye d é t ki­
szággyűlési követek napidíja már nem előre megállapított ter­
hei. [...] Tartozik továbbá a paraszt a római katolikus papság­ te vő jobbágyság é le té b e n a m ajo rsá gi ga zd á lko d á s térhódí­
nak a tizedet beszolgáltatni. Tartja a plébánost, az egyházfit, a tása és a n é p e ssé g n ö v e k e d é s je le n te tt a la p ve tő változást. A
jegyzőt, a mezőbírót, a csőszöket és a falusi szolgákat. Csak az n é p e ssé g szá m e m e lke d é se a jobbágytelkek aprózódásához
ő munkájával és költségén építtetnek és ta rta tn a k fenn köz­ vezetett. A fo lya m a t a jo b b á g y s á g e gye s c so p o rtja in a k elkü­
utat, ő állja az újoncokat, ő viseli a hadiadó terhét és a házi­ lö n ü lé sé t e re d m é n ye zte . A kevés egésztelkes jobbágy már
pénztár minden kiadását.” (Berzeviczy Gergely: A parasztnak b é re sekkel d o lgo ztath a to tt. A kö zé p p a ra sztsá g o t im már
állapotáról és természetéről Magyarországon, 1806) a féltelkesek alkották. N ö ve ke d e tt az 1/8 te le kn é l kisebb
fö ld d e l ren d elkező jo b b á g y o k , a zse llé re k szám a . A házzal
és a h á zh o z tarto zó kise b b fö ld d e l ren d elkező házas zsellé­
Nézzen utána, milyen tudományág egyik első magyar- rek b é rm u n k á va l k ie gé szítve m é g fen n tu d tá k tartan i ma­
országi művelője volt Berzeviczy Gergely! Sorolja fel a gu ka t. A zo n b a n nőtt a házatlan zsellérek szám a , akik csak
forrás alapján a jobbágy terheit! Állapítsa meg, milyen szem­
b é re ské n t va g y c se lé d k é n t tu d ta k b o ld o gu ln i, A népesség
pontok szerint csoportosíthatók e terhek! Nézzen utána, mit
n ö ve ke d é sé ve l a fo lya m a t e gyre in káb b fe lgy o rsu lt, növelve
jelentett a házadó és a házi pénztár!
a fa lva k b a n a tá rsa d a lm i fe szü ltsé ge t.
I

Eger vidéki lakosok а X IX . század első felében és falusi lakodalom Barabás Miklós festményén (XIX. század közepe)

Jellemezze a jobbágyság életkörülményeit! A jobbágyság mely csoportját mutatják be a képek? Gyűjtsenek a parasztság életé­
nek jeles eseményeihez kötődő szokásokat, és röviden mutassák be azokat!

204
 A REFORMOK. MEGINDÍTÓI:
SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS WESSELÉNYI MIKLÓS

SZ ÉC H EN Y I ISTVÁN ÉS W ESSELÉN YI
M IKLÓS A Széchenyiek az udvarhű arisztokrá­
ciához tartoztak. Felm enőik között szám os, az or­
szágért tenni akaró, m űvelt arisztokrata előfordult.

Széchenyi István édesapja, Széchényi Ferenc a

Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár,
nagybátyja, Festetics György a keszthelyi Georgikon
alapítója volt. Széchényi Ferenc fiatal korában jozefi­
nistaként a császárt szolgálta (pl. a pécsi kerület bizto­
sa és titkos tanácsos volt), de mikor II. József reform­
jai már a magyar függetlenséget sértették, lemondott
tisztségeiről. II. Lipót időszakában diplomata. Amikor a
Habsburgok végleg felhagytak a reformokkal, visszavo­
nult, és idősebb korában a vallásban mélyedt el.

Széchenyi István gróf (1791 -1 8 6 0 ) Bécsben

született, s jórészt az idegen környezetben ne­
velkedett. Serdülőként belépett a hadseregbe,
és részt vett a napóleoni háborúk utolsó össze­
csapásaiban. A béke azonban lelassította katonai
előm enetelét, m egcsöm örlött az unalm as vidéki
katonaélettől, és kilépett a katonai szolgálatból.
Még katonaként, Debrecenben ism erkedett
meg a fiatal erdélyi arisztokratával, Wesselényi
Miklós báróval (1 7 96-18 50). A W esselényiek ha­
gyom ányai a rendi függetlenségi m ozgalm akhoz
kötődtek (lásd az 93. oldalt). A ifjú arisztokraták
barátságot kötöttek egym ással. Együtt járták be
- a kor szokásai szerint tanulm ányi céllal - Nyugat-
Európát. A legendás barátságban a két fiatalem ­
b e rje le n tő s hatást gyakorolt egym ásra. Széchenyi
- W esselényi révén - a nemzeti eszméhez és ha­
gyom ányokhoz, míg W esselényi - Széchenyi ré­
vén - a nyugati eszmeáramlatokhoz, így a libera­
lizm ushoz került közelebb.
A nagycenki kastély, a Széchenyiek családi
fészke, a legfontosabb Széchenyi-uradalom
központja. A kastély а X V III. század köze­
pén épült. Am ikor Széchenyi István átvette
az uradalmat (1820) és mintagazdasággá
fejlesztette, a kastélyt is átépíttette (elké­
szült 1840-re). A kastélyban fürdőszobát és
vízöblítéses vécét (angolvécét) is kialakítot­
tak, am i akkor még ritka volt Magyarországon.
A m ásik képen a Széchenyi család címere lát­
ható (2.)
Milyen helyet foglaltak el a Széchenyiek a magyar társadalomban?
Hogyan fogták fel a társadalmi szerepükkel járó kötelességeiket?
Soroljon fel hozzájuk hasonló szemléletű főúri családokat, és nézzen utá­
na, hogy azok mivel segítették az ország fejlődését!

J 1 dinasztia

<75 • < Ausztria - a birodalom

•Ф i ^
iS
.Ad
05 1
•го
О -ro
сл :Я !
6 "О
1
>. О
CT> О)

~a —
® Széchenyi István Wesselényi Miklós
ősök: ősök:
katolikus főpapok, rendi felkelések vezetői,
magas méltóságok, magas méltóságok,
felvilágosult reformerek hadvezérek

birtokok: birtokok:
Nyugat-Magyarország, Erdély,
Nagycenk, Zsibó,
jelentős nagybirtok jelentős középbirtok
rtokos ___ _________________
arisztokrata
3, A Wesselényiek zsibói kastélya katolikus

[ r j l Alkosson képet a kastély alapján a Wesse- 4 A Széchenyi és | n I Miben hasonló, és miben külön-
L d lényiek társadalmi helyzetéről! a Wesselényi család L £ J bözik a két família?

205
A REFORMOK MEG INDÍTÓI: SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS WESSELÉNYI MIKLÓS

S zé ch e n yi István útjai Á lla m fo rm á k 1 8 30-b an

4— 1 8 1 3 -1 8 1 4 D ublin
C 3 A lk o tm á n y o s
• * - - - 1815 a R end i a lk o tm á n y o s
•*— 1816 CG3 A b s z o lu tis z tik u s
1817
la m b u rg С П D e sp o tiku s
1 8 1 8 -1 8 1 9
.— . A lk o tm á n y o s v a g y
:— 1 8 2 1 -1 8 2 2 W e ss e lé n yive l L a b s z o lu tis z tik u s
IRITANNI,
— 1825 v á lta k o z v a
— 1828 B rüssze l
— 1829 O R O S Z B IR O D A L O M
- - - 1830
— 1832
— 1 8 3 3 -1 8 4 1 , • L e m b e rg

S z e m e re B erta lan útja

◄— 1836

B o rd e a u x

íarseille
inconi
T Ö R Ö K\B I R O D Á LO M
V \ j~y • Szófia

Szmirna
(GÖRÖG-
"O R SZÁG

l'T A Z Á K
M álta
ÉSZA K Л М К Н 1К Л B A Y

Széchenyi István és más reformkoriak utazásai és Bölöni Farkas Sándor útinaplója (6.). 1834-
ben jelent meg Kolozsvárott. Bemutatta az am erikai demokráciát, és magyarul közölte az ame­
</• ' f rikai Függetlenségi nyilatkozatot

| i-i| Mely területek voltak a fő

L l l úti célok? Milyen funkciói
lehettek az utazásoknak? Milyen
célokból írták meg az utazók ta­
pasztalataikat?

„Bejártuk egymással Német-, Francia- és Angolország

nagy részét; s valam int tágultak ism ereteim , néze­
teim , sőt mondhatom, tágult lelkem azon érintkezés által,
melyben a legnemesebb, leghűbb kedéllyel valék naponta,
m it soha nem változó hálával mindig el fogok ism erni, ügy
Wesselényi sem lett - lelkiism eretem legalább így vigasztal -
ism eretségem és társaságom által bárm i tekintetben is rossz
ember. Ó! mily gyönyörű pillanatokat tölténk egymással. [...]
Egészen elérzékenyülve érzem magam, ha életem nek ezen
A két jó barát, az Hjú Széchenyi (8.) és Wesselényi (9.)
keser-édes pillanatira emlékezem vissza, m ikor a külföld s ki­
vált Britannia nagyságát kimondhatatlanul irigykedve, mind­
inkább megismerkedénk azon lelki kéjekkel, melyek angyali
I n I Nézzen utána az interneten, mi múlt el, s mi maradt meg
eg
L C J a két nagy formátumú ember barátságából!
harm óniában sugallák, [hogy nem] anyagi öröm ek vadászata
[hanem az] őszinte köz-munkásság enyhíthetné valódilag
[...] azon szom jat, melyet minden magasabb cél után sóvár-
gó hord keblében. [...] Eltökélőnk magunkban [...], hogy mi
ketten, ha senki más, szigorúan el fognánk járn i, bár siker­ BEKAPCSOLODAS A POLITIKAI ELETBE A jó­
rel, bár nem, hazafiúi kötelességünkben.” (Széchenyi István módú Széchenyi a későbbiekben bejárta szinte egész
naplójából) Európát. M egism erte a gazdasági és politikai fejlődés élén
haladó Angliát és a m indebben egyre inkább leszakadó
O szm án Birodalm at is. Felism erte, hogy M agyarországnak
Г г т ] Miért jelentett hatalmas élményt Széchenyi számára a
felzárkózásra van szüksége, és életcéljának tekintette, hogy
L"_l nyugat-európai utazás az idézett részlet szerint? Milyen
felismerés erősödött fel a két fiatal arisztokratában?
ezt elősegítse. A közvetlen politizálásra az 1825-ben össze­
hívott országgyűlés terem tette m eg az alkalm at.

206

Széchenyi felajánlása az alsótábla kerületi ülésén (1825.
november 3.)
Г г7 | Milyen szerepet játszottak a kerületi ülések (177. oldal)? Mi a
L C l jelentőség annak, hogy Széchenyi az alsótábla kerületi ülésén
tette meg felajánlását?
I. Ferehc a forradalmak legyőzése után Magyarországot is igyekezett
abszolutisztikus módon kormányozni (1812 óta nem hívott össze or­
szággyűlést). A rendeleti kormányzás azonban a rendek ellenállását vál­
totta ki. Az 1820-as években ismét kibontakozó forradalmi mozgalmaktól
tartva a császár javítani akart a politikailag erős (adó- és újoncmegaján­
lás, vármegyék) magyar rendekhez fűződő viszonyán. 1825-ben ismét
összehívta a magyar országgyűlést.
Az 1825-1827-es, majd az 1830-as országgyűléseken visszatértek a
rendek és az uralkodó közötti korábbi kompromisszumhoz. A kormány
tiszteletben tartotta a rendi alkotmányt (az országgyűlés és a megyék
működése), míg a rendek megadták a kért adót és az újonclétszámot.
A kormány visszanyerte külpolitikai aktivitását, a rendi jogok megszi­
lárdítása pedig keretet biztosított a harmincas évektől kibontakozó re­
formmozgalomnak.
Az 1825-1827-es országgyűlésen azonban m ég nem valósul­
tak m eg reformok. (Ezért szám ítja történetírásunk a polgári át­
alakulásért és a nemzeti felem elkedésért folytatott küzdelmet,
a reform kort csak 1830-tól.) A felvetett problém ák (vám ok, úr­
béri viszonyok, m agyar nyelv) közül csak a magyar nyelv ügyé­
ben léptek előre. Az alsótábla egyik kerületi ülésén Széchenyi
István felajánlotta birtokainak egyévi jövedelm ét (m integy
60 000 forintot) egy, a m agyar nyelvet fejlesztő tudós társaság
tám ogatására. Példáját több arisztokrata követte, s felajánlá­
saikkal m egterem tették a Magyar Tudományos Akadémia lét­
rehozásának feltételeit.
SZ ÉC H EN Y I PRO G RAM JA Az 1830-as évek előtt szá­
mos elem ző mű született a gazdasági és társadalm i problém ák
m egoldására. Azonban a nem esi vagy polgári szárm azású szer­
zőkre kevéssé figyelt a korszak közvélem énye, és az átalakulás
kényszere is kisebb volt. Széchenyi István 1830-ban m egjelent
program adó műve, a Hitel viszont országos figyelm et keltett, és
még hat kiadást ért meg. Sikerét a szerző szárm azása mellett
az biztosította, hogy addigra m ár sokan érezték a problém át,
am iről Széchenyi írt.
Széchenyi a gazdaság oldaláról közelítve kívánta m eggyőzni
olvasóit a reform ok szükségességéről. Azt próbálta bebizonyí­
tani a feudális kiváltságokat élvező nem ességnek, hogy éppen
ezek a kiváltságok nem szolgálják m ár az érdekeit. Az ősiség
m egakadályozza a nem eseket a hitelfelvételben, a jobbágyi
szolgáltatások (főleg a robot) a hatékony gazdálkodásban, a
vámmentesség a jövedelm ező kereskedelem ben.
„Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a kö-
11.J vetek házának. De birtokos vagyok, és ha feláll oly
intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segít­
se elő honosainknak magyar neveltetését, jószágom nak
egyévi jövedelm ét föláldozom reá.” (Széchenyi felszóla­
lása, 1825)
I p“i I Mit, és miért ajánlott fel Széchenyi István? Mi volt
L u a közvetlen és közvetett célja a tettének? Milyen
szerepet játszott felajánlása a korszak történetében és
Széchenyi életében?
„Nevetséges vagy szomorú e, ha egy nagy birto­
12. kos, kinek kiterjedt termékeny szántóföldéi, rétjei,
erdei, szoléi stb. vannak, nem adózik, és az országnak
szinte semmi terhét nem viseli, és kinek sok ingyen dol­
gozik - ha ily birtokos mondom annyira elszegényül,
hogy véges adósságai m iatt sem minél kevesebbje m a­
rad?
Már ez m iért van így - és ennek úgy kell-e lennie,
vagy talán nem kellene; [ ... ]
Ha egynek pénzre van szüksége, minden jószági
m ellett is ugyan kaphat-e törvényes kamatra elegendőt
könnyen és tüstént? [...] Hitel híja m iatt csak felette
nagy uzsorával kaphatott. Hány birtokost ism erek ma­
gam, ki mindig pénzben szűkölködik, és kinek kincse
maga előtt mindig el van zárva? [... j
Sokan pedig minden hátramaradásunkat a kormány­
nak tulajdonítják. [...] Csak az ne volna, díszlenék m in­
den. [...] Csak az a valóságos bölcs hazafi, aki lehetőt
kíván, s jó l tudván, hogy az ember gyenge léte m iatt se
felette boldog, se határtalanul boldogtalan nem lehet,
ha középúton jár. ó lélek-derülten él, szom orú unalom
nem öli óráit, és a közjóért fáradozván, nem panaszkodik
mindegyre hasztalan, hanem inkább felkeresi a hibákat,
és azoknak kútfejeit nyomozza, kifejti és rajtuk segít,
ha lehet, ha nem lehet, nem esen tűri [...].” (Széchenyi
István: Hitel, 1830)
П т ] Kiknek íródott Széchenyi műve? Miben látja Széche-
L*!! nyi a hitel jelentőségét? Hogyan viszonyul a hagyo­
mányos rendi politikához?
T
,A robot vagy szakmány létele még nagyobb figyel­
13. met érdemel, és azon kárt, mely belőle háramlik,
éppen oly bajosan tagadhatni, m int azt, hogy 2 x 2 = 4.
60 ezer robot egy esztendőben szint azon m unkát viszi
végbe, melyet 20 ezer napszámmal könnyen el lehetne
végezni. És ki nem tapasztalta, ki robotban is, és béresek
által, de kivált contractus [szerződés] szerint dolgozott,
hogy azon munkát, melyet egy egészhelyes [egésztelkes]
jobbágy rossz ekéjével, filigrán szekerével, gyenge m ar­
hájával 52 nap, vagy ügyetlen cselédje és gyenge korú
gyermeki által 104 nap tud végezni, maga béreseivel, jó
szerszámokkal és erős marhával, vagy contractus sze­
rint a m ondott idő egyharmad része alatt nem vihette
végbe!” (SzéchenyiIstván: Hitel, 1830)
Melyik feudális kiváltságról szól a forrás? Miért
tartja hátrányosnak Széchenyi e kiváltság m eglé­
tét? Következtessen a forrásból arra, hogy milyen gazda­
sági feltétele volt e kiváltság megszüntetésének!
2071
A REFORMOK MEG INDÍTÓI: SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS WESSELÉNYI MIKLÓS
„1-szer A Hitel. De Hitelt, ha egy osztályt sem akarunk az
14.
abbuli kirekesztés által felette keményen büntetni, mindad­
dig nem állíthatni fel valódi sikerrel, míg nincs
2-szer eltörölve az Aviticitas [ősiség]. Ennek eltörlése pedig szük­
ségképpen maga után vonja
3-szor a Fiscalitas [háramlási jog] megszűnését. Minthogy nem
elég, ha a hitelező az ingatlant csak exequálhatja [végrehajthat­
ja], de azt neki teljes bátorságban bírhatni is kell, m ert másképp
kis kamatra pénzt nem fog adni; többször lehetne pedig a hitelező
nem telen m int magyar nemes: szükségképpen foly mindenkire
4-szer a Jus Proprietatis [birtokbírhatás joga]. Ha pedig a nem ­
telen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személy és vagyonbeli
bátorság, azaz
5-ször törvény előtti egyformaság. [...]
De mind e m ellett szorgalom hatalm asat nem léphet elő; s így
félre kell vetni m int káros akadályt
9-szer a monopóliumokat, céheket, lim itációkat [hatósági ársza­
bás] s egyéb ilyen intézeteket örökre.
De hogy egészen el ne külföldiesedjék az ország, s a kül intel­
ligencia még könnyebben és szaporábban ne nyomja el minden
nem zeti sajátságot, m int most.
10-szer 1835-dik esztendő 1-ső napjátul fogva csak magyar nyel­
ven írott s írandó törvény, ítélet, parancs, folyamodás, alkotandó
contractus [szerződés], egyezés, számadás sat. lesz hazánkban
kötelező erejű!
Mind ez azonban még nem elég a magyar hon dolgainak rendes
forgására; a felsőbb parancsolatokban legnagyobb egyformaság
kell, s ekképp
11-szer csak a Helytartó Tanács közbevetése és befolyása által
kormányoztassunk.
S mind ennek fő garanciája legyen
12-szer a nyilvánosság.” (Széchenyi István: Stádium, 1833)
I I Gyűjtse össze, mi mindent kívánt megváltoztatni Széchenyi!
L u Csoportosítsa ezeket tartalmuk szerint! Mely területek ki­
dolgozottabbak, melyek elnagyoltabbak? Milyen fontos kérdése­
ket nem érint a szerző? Mi lehet ennek az oka? Hasonlítsa össze a
Hitel és a Stádium stílusát! Mi lehet a különbségek oka?
15. A Stádium 12 pontjának logikai vázlata
Vesse össze a szöveges forrást (14.) és az ábrát (15.)!
0 Értelmezze az egyes pontok tartalmát! Figyelje meg az ábrán
a logikai kapcsolatok megítélését! Mire következtethet ezekből?
208
A XIV. századi ősiség (aviticitas) törvénye szerint a nemes ősi
(öröklött) birtokát nem lehetett értékesíteni, mert az a nem­
zetségen belül öröklődött, vagy - a nemzetség kihalása ese­
tén - a királyra szállt. Ezért ezek a birokok nem szolgálhattak
hitel fedezetéül, így viszont a nemesek nehezen, vagy egyálta­
lán nem kaptak hitelt. Pénz híján pedig nem tudták fejleszteni
gazdálkodásukat. (A nemes életében szerzett, vásárolt birtokra
az ősiség nem vonatkozott, ezért volt némi birtokforgalom az
országban.)
Széchenyi programja igyekezett elkerülni a társa­
dalmi konfliktusokat, a lassú, de folyam atos és szerves
(az előzm ényekre épülő) fejlődést akarta biztosítani.
Emiatt nem tartotta kívánatosnak az összeütközést a
Habsburg-kormányzattal és a töm egek bevonását a po­
litikai életbe. Ausztriát - és a mögötte álló Oroszorszá­
got - túl erősnek ítélte az ország erejéhez képest, sőt ép­
pen Oroszországgal szem ben remélt védelm et Ausztriától.
Másrészt iszonyodott az általa befolyásolhatónak tartott
töm egektől. A vezetést az arisztokráciának szánta, bár
program ját a köznem esség karolta fel és valósította meg.
Széchenyi a Hitelt követő két művében (Világ - 1831,
Stádium - 1833) még egyértelműbben kifejtette politikai prog­
ramját. A Stádiumban (a változtatások szakaszaira utal a cím)
rendszerbe foglalta gondolatait.
W ESSELÉN YI PRO G RAM JA W esselényi Miklós
szinte a Hitellel egy időben foglalta rendszerbe reform-
program ját (1831). A báró műve azonban a cenzúra mi­
att csak 1833-ban, külföldön jelenhetett meg. Mire az
olvasók kezébe került, gondolatainak jelentős része már
nem volt újdonság, így hatása elm aradt Széchenyi mű­
véhez képest.
W esselényi program ja alapvetően politikai megköze­
lítésű volt. Ism erve és becsülve a rendi ellenállást, ezt
az erőt kívánta a reformok mellé állítani. A felemelke­
dés zálogát és kiindulópontját a m agyar állam élet kitel­
jesítésében látta, s ezért - szem ben Széchenyivel - akár
a kormányzattal való összeütközést is vállalta. Politikai
jelentőséget tulajdonított a parasztkérdésnek is. A ne­
m ességnek a parasztságot azért kell maga m ellé állítania
(pl. lehetővé tenni a szolgáltatások m egváltását), hogy
felvehesse a harcot a korm ányzattal.
A két arisztokrata reform er végső céljaiban, a polgáro­
sodó, erős Magyarország m egterem tésében mindvégig
egyetértett. A m ódszerek tekintetében azonban - mint
láttuk - szem bekerültek egym ással. A m agyar közélet a
harm incas évek végétől lassan eltávolodott Széchenyitől,
míg Wesselényi, majd az ő programját folytató politiku­
sok (Kölcsey, Kossuth) előtérbe kerültek.
S Z É C H E N Y I GYAKORLATI TEVÉKENYSÉGE
Széchenyinél m á ra fellépésétől kezdve nehezen lehetett
elválasztani az elm életi és a gyakorlati munkásságát. A
tevékeny em ber az élet szám os területén kívánta szol­
gálni nem zete felem elkedését a nyelvm űveléstől a köz­
lekedésen át a szórakozásig. Széchenyi gyakorlati tevé­
kenységében is a szerves fejlődést m egvalósító Angliát
tekintette példának.
Kezdetben - mivel ellenszenves volt neki az általa mű­
veletlennek, ha ngoskodónak tartott nem esség-az arisz­
tokráciát tekintette alkalm asnak és m éltónak a reformok
irányítására. Az arisztokrácia megnyerése érdekében - an­
gol mintára - Pesten kaszinót alapított (1827), létrehoz­
ta a lóversenyt.
'

I
.Hogy sok mágnás teli van előítélettel a nem esi rend él­
16.
én, s hogy arra megvetéssel tekint, azt, fájdalom! - nem
tagadhatni. De tekintsük meg közelebbről, melyik az a magas
polc, melyről némely mágnás oly nagyon lenézhetni gondolja
a nem esi rendet; ősi jószágait m int gróf vagy báró úgy bír­
ja-e. ezen négy betű adja-e jussait, szabadságait, praerogati-
váit [kiváltságait]? Éppen nem: csak m int nem es ember ura ő
jószágainak, m ent adótól s más terhektől, s csak mivel nem es
ember, sérthetetlen személye, jószága, birtoka [...].
A parasztságnak a nemesség elleni előítéletei-balvélekedé-
se, s fájdalom! - lehet mondani - gyűlölsége valójában igen
szom orú következésű: ezáltal a két rend közti hézag örökké
sértőleg nő, az ejtett sebek mérgesednek, s szétválva erőt­
lenek maradnak azok, kiknek vagy' önm entség vagy együtti
munkásság céljából oly szükséges lenne kezet fogni, s kik
egyesülve erősek lennének. [...]
A feljebbiek tekintetéből abban vagyok meggyőződve, hogy
a parasztság állapotjára nézve mindannak, ami régi. jobbágyi
helyzetéből ered, változni kell. Ezáltal nem csak hogy törvé­
nyes alkotmányunk (amelyben m ár most, m int látók, azon
helyzetnek gyökerét nem találhatni fel) nem fog szenvedni,
de éppen az fogja erősíteni, sőt lehet, végveszélytől meg­
m enteni. Minél több szabad, jussokkal bíró tagokból áll egy
nem zet, annál hatalmasabb. Ha a polgári alkotmánynak ma-
lasztját [itt kegyelmét, előnyét] a parasztság is érezni fogja s
azokban részesülend, bizonnyal szívén fog annak fennm ara­
dása és öregbedése fekünni ahelyett, hogy most, midőn azon
alkotmánynak inkább csak terheit, de hasznát majd nem is
érzi, vagy’ ellenséges idegenséggel van az iránt.” (Wesselényi
Miklós: Balítéletekről, 1831)

I r-j | Milyen társadalmi ellentétekről ír Wesselényi? Miben 18. Karikatúra Széchenyi Istvánról (Waldstein János rajza)
L 1 I látja ezek okát? Miért tartja szükségesnek az ellentétek
megszüntetését, és hogyan valósítaná meg ezt? Bizonyítsa be Mi a karikatúra üzenete? Széchenyi gyakorlati tevé­
a jobbágykérdésen keresztül, hogy Széchenyi és Wesselényi el­ 0 kenységének mely részei jelennek meg a karikatúrán?
térő módon közelíti meg a reformok szükségességét! Készítsen kronológiai táblázatot (könyvtárban vagy az inter­
T neten végzett kutatómunka alapján) Széchenyi gyakorlati te­
vékenységéről!

S z é c h e n y i Is tvá n

családi
hagyományok „Wesselényi Miklós közelebbi megismerésével igen so­
19.
kat nyertem. Vele örökké szoros és felbonthatatlan ba­
nem akar rátságban fogok élni, érzem ezt.” (Széchenyi naplója, 1821)
k o n flik tu s t
A u s z triá v a l é s tai
„Te veszekedni és u jjat akarsz húzni a kormánnyal! Én is, csak
O ro s z o rs z á g tó l
hogy nem m ost - gyengeségünk közepette - , hanem ha majd
erősebbek leszünk. Te egy szom orú darab hőse kívánsz - úgy
tö m e g m o z g a lm a i szólván - lenni, én pedig sikert kívánok. [ ...] Én téged m in­
e lv e té s e
dig igen-igen becsülni és szeretni foglak.” (Széchenyi levele
Wesseléiyihez, 1831)
re n d i s é re lm i
p o litik a e lv e té s e
..Barátságom Széchenyivel igen őszinte és bizalm am erős
jellem ében igen nagy [ ...] . Hogy Széchenyi gazdag, az éppen
olyan kevéssé az ő érdeme, m int az én hibám az, hogy szegény
vagyok. Tapasztalatai és szelleme - nem birtokai - adják meg
neki túlsúlyát felettem. [...] ha jövedelmei, rangja, birtokai
tízszer is többet érnek az enyéimnél, hiszem, úgy érez és gon­
dolkodik, m int én!” (Wesselényi Széchenyiről)
1 7 J Széchenyi és Wesselényi politikai céljainak és módsze-
—•—! reinek összevetése

El Vegye számba a két politikus céljait és a célok eléréséhez

vezető utakat! Melyek a közös, illetve az eltérő vonások?
I n I Hogyan viszonyult egymáshoz a két politikus emberi-
U U leg és politikailag? Nézzen utána az interneten, mit tett
Széchenyi, mikor W esselényit politikai okokból elítélték!

209
 '
A REFORMOK MEGINDÍTÓI: SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS WESSELÉNYI MIKLÓS

120. j А г első lófuttatás Pesten (1827), színezett litográfia. A lóversenyt Wesselényi egyik lova nyerte meg

Széchenyi kiem elkedő szerepet játszott a

közlekedés fejlesztésében. Támogatta és szor­
galmazta a gőzhajózást (balatoni gőzhajózás,
Óbudai Hajógyár), a folyók szabályozását (a
Tisza szabályozása és a Vaskapu hajózható­
vá tétele), a vasút kiépítését, hidak építését
(Lánchíd, amelynél tervei szerint a nemesség is
hídpénzt fizetett). Szívügye volt az iparfejlesztés
(Ganz Ábrahám vasöntödéje, Hengermalom,
selyemipar). A fejlesztéseknél alkalmazta a
részvénytársasági formát, am ely jó eszköz a
szükséges tőke összegyűjtéséhez (lásd a 218.
oldalt is). Az 1840-es években Széchenyi már
inkább gyakorlati tevékenysége és nem politikai
álláspontja miatt volt népszerű.

Gyűjtse össze Széchenyi gyakorlati alkotásait a képek és az internet alap­

ján!

A z 1838-as pesti árvíz (22.) és az árvizet

megörökítő emléktábla (23.) a Ferenciek
terének templomán. Azért volt annyi­
ra pusztító, mert a Dunakanyarban egy
jégdugó felduzzasztottá a folyót, s annak
átszakadása után özönvízszerűén árasz­
totta el a víz Pestet. Wesselényi részt vett
a mentésben, „árvízi hajósként” népszerű­
sége a tetőfokára hágott

Keressen a pesti nagy árvízre utaló emlé­

keket az internet segítségével és olvasmá­
nyaiban (pl. Jókai Mór regényeiben)!

210!
J
 POLITIKAI IRÁNYZATOK A REFORMKORBAN

A K O L E R A JÁ R V Á N Y ÉS K Ö V E T K E Z M É N Y E I 1830-ban
„A mi földjeinken nem volt elegendő munkáskéz, így
Magyarország felvidéki területeit elérte a kolerajárvány. A járvány­ 2. nem tudtuk a kívánt ütem ben betakarítani a búzát.
ban százezrek haltak meg, s a Felvidék keleti területein a beteg­
Éppen ezért éltünk a vidék sajátosságából fakadó előnyös le­
ségtől való félelem és a felgyülemlő társadalmi feszültségek felke­
hetőséggel, hiszen alig 24 angol mérföldre tőlünk északra az
léshez vezettek (1831). A nemességre támadó jobbágyságot csak
aratás egy teljes hónappal később esedékes: az o tt élő szlo­
a hadsereg tudta megfékezni. A felkelés ráirányította a nemesség
vákok segítségéért folyamodtunk, akik feleségeikkel együtt
figyelmét arra, hogy a jobbágykérdés mind gazdasági, mind politi­
érkeztek meg a téli takarmány begyűjtésére. Nem pénzzel,
kai tekintetben megoldatlan.
hanem az általuk m egterm elt áruval fizettünk nekik; a termés
AZ 1 8 3 2 -1 8 3 6 -O S ORSZÁGGYŰLÉS - A REFO RM ­ huszadát vagy tizennegyed részét számolhatták magukénak
a búza aratása és beszállítása fejében, és további tizenkette-
K O R KEZD ETE A m egyék az 1832 -1836-o s ország- det-tizennegyedet szerezhettek a csépléssel járó m unkáért.”
gyűlésre szám os fiatal, a reform ok szükségességét átlá­ (Pulszky Terézia: Egy magyar hölgy emlékirataiból, 1850)
tó, W esselényi irányvonalát követő politikust küldtek (pl.
Kölcsey Ferencet Szatm árból, Deák Ferencet Zalából).
A jobbágykérdésben a nemzeti és liberális alapon álló A földesúri árutermelés mely fajtájáról olvashatunk?
reform ereknek két fontos érve volt. Fia a nem esség maga
0 Miért nem volt általános ez a módszer? Milyen földrajzi
munkamegosztásról olvashatunk? Flogyan hatott a járvány mi­
mellé állítja a jobbágyságot, akkor eredm ényesen léphet fel
atti vesztegzár a hegyvidéki lakosságra?
a korm ányzattal szem ben is. A nem esség és a jobbágyság
nemzeti alapon történő egyesítésének politikáját érdek­ 1
egyesítésnek nevezzük. Az érdekegyesítéssel rem élték el­
kerülni a társadalm i feszültség fokozódását, a jobbágyfelke­ „Elmarad a paraszt, az időt úgyszólván lopva, term esz­
3. tett gabonája mívelésével vagy betakarításával; de letöl­
lések kirobbanását.
Fellépésüket kezdetben siker koronázta, és az alsótábla tötte szolgálatját, s m ost már fordíthat vagy két napot öngaz­
elfogadta az önkéntes örökváltságot. Ennek értelm ében a daságára: ekkor jö n a vármegye hajdúja, s hajtja útcsinálni,
[...] hogy a mágnás s nemes [...] a közeli városba egy-két
jobbágyok a földesúrral szabadon kötött m egállapodással
órával hamarabb érkezhessék dorbézolni ( ...] .” (Wesselényi:
m egválthatták volna úrbéri szolgáltatásaikat, és úrbéres
Balítéletekről)
földjeik (a jobbágytelkek) az egykori jobbágyok (ezentúl pa­
rasztok) tulajdonába kerültek volna.
A jobbágyrendszer mely hátrányait tükrözi a forrás?
■ M a g y a ro k

S zlo v á ko kig ’
R u s z in o k » I
L e n g y e le k j „Gondoljuk meg: nálunk az aristokratia [itt nemesség]
L a k a tla n te r ü le t tagjai legnagyobb részben falukon, az adózók [jobbá­
gyok] közt elszórva laknak. Már Tekintetes Rendek, egy pár
százezernek m illiók közt csendességben élni: ez bizonyosan a
m illiók jóakaratától van függésben. S hogy e jóakaratot csak a
kölcsönös bizodalom terem theti [...]. Hazánk történeteiben a
példák borzasztóbbak, m int akárhol. Em lítem Dózsa véreng­
ző tetteit; tudják а Тек. Rendek a József császár alatti dolgokat
Erdélyben; s ki az, ki még m ost is borzadva nem tekintene a
kolera évére [1831], midőn némely megyékből a legrettenete­
sebb tettek híre az egész országot keresztül rázá. Felszólítom
a kormányt; ily esetekben mi a mód, mely által bennünket
megoltalmazand? Talán hóhérpallos és kötél? Mik a bűnösök
ellen fordíttatnak. Nyomorult eszközök! Mert ezek semmivé
tehetnek ugyan egyes életet; de itt nem egyesekről van szó;
K o le ra fe lk e lé s te rü le te /U s s z é s V itt a szó azon halhatatlan, hódíthatatlan szellemről van, mely-
k o le r á s fll századok óta m ost lánggal lobogva, majd hamv alatt emész­
G a b o n a té rm e lő .v id é k e k
.A. • '. m e g b e te g e d é : tődve ég. És ezt nem zabolázza meg félelem, nem győzi le
V is s z a fo r d íto ttid é n y m u r - 4 5 0 0 0 0 fő j
hatalom; ezt csak megszelídíteni lehet. Nem egyébbel pedig,
I. v e s z te g z á r 1 8 3 0 d e c e m b e re - 1 8 3 1 m á rc iu s a
-'А -'■ PsflHc csak oly közös érdekkel, mely a társaság [társadalom] tagjait
II. v e s z te g z á r 18 31 m á ju s a , ~ S L A y egyformán kösse a hazához; s ez érdek csupán két szó: szabad­
III. v e s z te g z á r 1 8 3 ). jú n íu s a -jú liu s a ság és tulajdon!” (Kölcsey országgyűlési beszéde, 1832)

A kolera felkelés
| n | Mire figyelmeztet a szónok a jobbágykérdéssel kap-
р т"| Tárja fel a természetföldrajzi viszonyok és a felkelés kap- L *Z J csolatban? Milyen megoldást ajánl? Hasonlítsa ösz-
LvLl csolatát! Elemezze a felkelés lehetséges etnikai vonatko­ sze Kölcsey álláspontját a jobbágykérdésről Széchenyi és
zásait! Wesselényi felfogásával!

211
 POLITIKAI IRÁN YZATO K A R EFO R M K O R BA N

A nemesség a m egváltásból szárm azó összegből

fejleszthette volna gazdaságát: bérm unkára térhe­
tett volna át, fedezhette volna a robot kiesése miatt
szükséges új beruházásait (igásállatok, szerszámok,
gazdasági épületek). A jobbágytelek pedig jogi érte­
lem ben polgári földtulajdonná vált volna, amelyet
szabadon adhatnak-vehetnek.
A feliratot azonban az uralkodó vonakodott aláír­
ni, és közben a m egyéket m egpróbálta rávenni a kö­
vetutasítások m egváltoztatására. Pénzzel, leitatással
a bocskoros nem esek egy részét sikerült néhány
m egyében m egnyerni. így szám os követutasítást
m egváltoztattak (em iatt Kölcsey is lem ondásra kény­
szerült), és az önkéntes örökváltság ügye elbukott.
A korm ányzat győzelm e azonban korántsem volt tel­
jes: a reform tábor létrejött és m egszilárdult.

A KORMÁNYZAT TÁMADÁSA ÉS KUDAR­

CA A reformtábor térnyerését a kormányzat is érzé­
kelte. I. Ferenc halála után V. Ferdinánd került trónra
(1835-1848). A szellem ileg elm aradottnak tartott
uralkodó kancellárja, a szinte korlátlan hatalommal
rendelkező Klem ens Metternich kemény fellépésre
szánta el magát a m agyar reformerek ellen.
Г л ‘1 Az országgyűlés működéséről tanultak felelevenítésével magya-
U l l rázza meg, miért volt könnyű megakadályozni egy, az alsóház­ Elsőként az országgyűlésnek - a korm ány tilal­
ban már elfogadott törvényjavaslatot! ma ellenére - nyilvánosságot biztosító Wesselényi
Miklóst fogták perbe egy szatm ári m egyegyűlésen
1 - ...... elm ondott beszéde miatt (1835). Majd az ország-
„Nemsokára ezután egy erdélyi országos küldöttség, mely gyűlési ifjúságra csaptak le. A főleg joggyakorno­
6.Bécsben já rt volt, Pozsonyba érkezett; erre jobban fölmelege­ kokból (jurátusok) álló, az esem ényeket az ország-
dett az ifjúság, Lovassy László írt egy levelet a magyar országgyűlési gyűlési karzatról követő, a reform ereket éltető és
ifjúság nevében az erdélyi országgyűlési ifjúsághoz, ez tűzzel köröz­ a korm ánypártiakat gyakran kigúnyoló ifjak veze­
tetett köztünk, mi tódultunk aláírásához, öntudatlanul is arra vágy­
tőit (pl. Lovassy Lászlót és testvérét, Ferencet) le­
tunk, hogy politikai szerepet játsszunk, s tetterőnknek tért nyissunk.
tartóztatták (1836). Nem kerülte el a letartóztatást
Mindnyájan egyetértettünk abban, hogy a fennálló viszonyok nem
tarthatnak soká, hogy az uralkodó rendszer meg fog bukni, hogy az és a pert a W esselényi kezdem ényezésére indított
egész ország átalakulása kikerülhetetlen; arról nem volt kétségünk, O rszággyűlési Tudósítások szerkesztője, a fiatal
hogy a magyar országgyűlés nem képes a reform ot keresztülvinni, Kossuth Lajos sem (1837).
de arról, miképpen kelljen eljárni, senki sem volt magával tisztában;
mindenki a maga módjára akart volna segíteni, a forradalmi eszmét Kossuth Lajos (1802-1894) Zemplénben (Monok)
azonban mind elutasítottuk magunktól, sőt lojalitásunkat is szerettük született kisnemesi családban. Jogot végzett, és várme­
fitogtatni, de am ellett sirattuk Rákóczit, szidtuk a ném etet, fölm ele­ gyei szolgálatba állt. Már a kolerafelkelés idején kitűnt
gedtünk Lamennais (francia író] hívő szavain, dühösen éljeneztük a szónoki képességeivel, mikor a Sátoraljaújhely felé kö­
követeket, kik bátrabban szóltak, megfáklyászenéztük Széchenyit, ki zeledő jobbágyokat rávette a távozásra. Egy távol levő
folyvást m érsékletet s ildomot prédikált, m iért is jobban tiszteltük, főrend követeként vett részt az 1832-1836-os ország-
m int szerettük, főképp pedig tanulmányoztuk a francia forradalom gyűlésen, vagyis felszólalhatott, de nem rendelkezett
történetét.” (Pulszky Ferenc: Életem és korom) szavazati joggal. Az országgyűlésen történtekről a kéz­
zel másolt és a megrendelőknek magánlevél formájában
terjesztett Országgyűlési Tudósításokban számolt be. (Ezt
П т ! Gyűjtse össze az országgyűlési ifjúság szerepére és gondolkodá- mutatta be Wesselényi a nyilvánosságnak.) AÁország'-
L C J sára vonatkozó adatokat! Kikből tevődött össze e csoport? Miért gyűlés bezárása után az országos közvélemény kialakítása
tartotta a kormányzat veszélyesnek őket? érdekében a vármegyei életet bemutató Törvényhatósági
~ I -------------- ----------- ----------------- Tudósításokat indította meg engedély nélkül, ami kiváltot­
ta a kormányzat haragját.

_ o jc v L‘ m i ^ u \ t o ( a ^ ű l u v i < p ^ U \ ^ ____

i Lá
jct i.h\
ú .k'íí,< ^ iт
еkxvfjL. ..
A Törvényhatósági Tudósítások - az Ország­
gyűlési Tudósítások mintájára - a vármegyék
тг. ■ л; (törvényhatóságok) életéről beszámoló, kézzel
írt, magánpostai úton terjesztett újság
d> • /y r ' ' • •• *+ /r r /t s f

.ЛЛ
•** •»<• #/»«/
Miért volt fontos az ellenzék számára, s miért
■’ * * ' • - t « * '« A r w , i w^ 0 tartotta veszélyesnek a Törvényhatósági Tudó­
ti //•./ y á f tr* />$+ , -»*»/«, Г#ы,л sításokat a kormányzat?
' п 'У А У Г ■ . 1í t f l I ■ « ■

212
 Lovassy Lászlót és Kossuthot börtönbe zárták (Kossuth
négy év börtönt kapott), Wesselényit szintén börtönre ítélték,
bár büntetését szembaja miatt felfüggesztették. A nemesség
zöme azonban a reformerek mellé állt (sok megye tiltakozott
az ítéletek ellen), mert úgy vélték, az ítéletekkel a kormányzat
megsértette a rendi szabadságjogokat (pl. a szólásszabadsá­
got). így az 1839-1840-es országgyűlésen a Deák Ferenc ve­
zette ellenzék meghátrálásra kényszerítette a kormányzatot.
A bebörtönzöttek kegyelmet kaptak (1840), a még folyó
pereket m egszüntették. Az országgyűlésen több, a gazda­
ság fejlesztését szolgáló törvényt fogadtak el (váltótörvény,
a kereskedelem , a gyáralapítás és a részvénytársaságok ala­
pításának szabadsága, a csődeljárás szabályozása stb.). Sőt
elfogadták az önkéntes örökváltságot is. Bár ez utóbbi nem
sok változást hozott, mivel a jobbágyoknak nem volt pénze,
és a nem esség - a tönkrem enetel kockázata nélkül - nem
engedhette el a váltságot. (1848-ig a jobbágyoknak csupán
1 százaléka váltotta meg magát.) Elérték, hogy az ország-
gyűlési feliratok magyar nyelven legyenek m egfogalm azva.

A FO N TO LV A H A LA D Ó K A reform tábor fellépése

nem hagyta érintetlenül a konzervatív rendi ellenzéket sem.

Már Széchenyi Hitele ellen fellépett Dessewffy József vita­

iratával (A Hitel című munka taglalatja). Dessewffy nem vetette
el a reformokat (örökváltság, szólás- és sajtószabadság, a ne­
messég fizessen bizonyos adókat), azonban célja nem a polgári
Magyarország, hanem a „régi alkotmány" megerősítése, a rendi
rendszer működésének tökéletesítése volt.
Dessewffy Aurél, Dessewffy Jó­
zsef fia, az újkonzervatívok,
a fontolva haladók fiatalon
elhunyt vezéralakja. Ifjúko­
rában nagy hatással volt rá
Kazinczy Ferenc, s barátjá­
nak mondhatta Széchenyi
Istvánt és Wesselényi Miklóst,
írta és szerkesztette az újkon­
zervatívok lapját, a Világot.
Halálakor politikai ellen­
fele a következőket írta róla:
„Mennyi ész, akarat, tettvágy,
m ily lángoló érzelem, meny­
nyi remények, s m i fényes
jövendő voltak e névhez csa­
tolva s néhány napi láz, s vége
mindennek. ”
Nézzen utána az interneten a portrét alkotó művész,
Barabás Miklós tevékenységének!
„Van-e nagyobb szerencsétlenség statusem berre [ál­
10. lampolgárra] nézve, m int hajlam, szabad választás,
vagy körülmények által nyújtott oly helyzet, melyben agita-
tió útján »alulról felfelé« vala kénytelen változtatási eszméi­
nek sikerét eszközleni? - Hogy ezeknek csak csekély részét
is kivihesse, hogy a felsőbbséget engedélyekre késztethesse,
kénytelen izgatáshoz nyúlni, a fennálló rend ellen kikelni, vá­
gyakat ébreszteni, szenvedélyt, lelkesedést, jó és rosszindula­
tokat a maga érdekébe belehúzni. [...] a felhevülés, melyet az
agitátor ébresztett, más irányt vehet, tovább terjedhet, m int
kezdője akarta. [...]
Más részrül közönségesen el van ismerve, hogy a nép ál­
táljában véve magát önpénzen megváltani teljesen képtelen.
Innen a szükség más megváltási tervekhez folyamodni.
S nem szép látvány volna-e maholnap a magyar földesura­
kat 100 m illió magyar assignatákkal ellátva szemlélni, kik az­
után tízezer forint bankjegyen vásárolhatnának egypár béres
ökröt, s maholnap talán mag helyett bankjegyeket vetnének el
földjeikbe?” (Dessewffy Aurél cikke a Világ cím ű folyóiratban,
1841)
| f-i| Mit akart elérni a cikkel a szerző? Gyűjtse ki a szövegből
ÜLI azokat a kifejezéseket, amelyek a társadalmi robbanás
veszélyeire figyelmeztetnek! Mit tart a legsürgősebben meg­
oldandó kérdésnek? A kérdés megoldásának mely akadályára
utal? Hogyan viszonyul a szerző a népfelség elvéhez?

Karikatúra a fontolva haladókról. Szö­

vege: Jo b b ez a vasútnál - csak hogy
nem fizetünk, / H a nem nyargalunk
is - fontolva mehetünk. ”

Fogalmazza meg a karikatúra üzenetét!

Gyűjtse össze az erre utaló elemeket!

213
PO LITIKAI IRÁ N YZA TO K A R EFO R M K O RBA N

Az 1830-as évek végére fiatal arisztokraták egy csoportja

SZOMBAT TÉLH Ó 2 . 1841.
a reform tábor - általuk radikálisnak tartott - programjával

Pesti Hírlap szem ben óvatos reform okat javasolt, szem előtt tartva az
arisztokrácia gazdasági és politikai érdekeit. Ők a fontolva
haladók.
Szerény reform jaikkal igyekeztek a rendi gondolkodású
MAGVARURSX-fG &S ERUKLY.
JM. имАи* ita ka aiikvégrvl uáloMaak, Iával vak ti
V.ea Györgytjegyií: Siiaaváea Gyicgy; ki­
adó: Веке Albert; iktató: Ko*ack Lajan.
nemességet távol tartani a reform ellenzéktől. Támogatták
Mák, aa iii«aki vajtv körékcai pályatáras- S ap r.«yka.:etoak: Nnailapy k a iéi:
UtaiOTcgct, fc«gy .«mail cl веж 1и 1м -
iák érieméit kellileg Ma aékáaybal, caak
alt akartak meaiaai, kagy egy м а м éle­
"Inékik: Mártán György, Nagy di.wm: Jegy-
t i ; NüafcaMártaa; kiadó: Sckreiker CaaiUe:
az önkéntes örökváltságot az 1839 -1840-e s országgyű­
ЬМ»т, ж által *' I»» % ;r*:le-~:5c4 caarl- tébe* lakk .«liurrgyllcl 'a Mkk irayfkJat
jw*. с* «jvc" uiaU niM l. »' kfoUtritul-
»>k BH-sHclni. Idtlf* U|fv
vak, éa rgyatáa mellett aiaieaik megfér.
Mi karit! kelet ayvjtaak pályataraiaknak, 'a
iktató: Cnerael bajon.
A ra ia k : elaók: - ölaékdk: Taraay lésen. Vezetőjük, Dessewffy Aurél meg kívánta győzni
trim , c" aamtIrfcaMMk fwjrab Mátraiját Mihály* StergelyJiaan;jegyi.: Siraay Gyala;
végeiélmok kiUakaii аса leketv'a. ea-
нем atHutaa. ими! « állal, hu^y »' Ж -
кечкт tracrkWra Kubáik Irtj.Marai kir­
aek aegknaeKléackri egy keenlet,-, ver-
kiadó: Siegaer (are; iktató: Balogh Imre.
D eh recicabca: elaók: - almák.к: M etternichet is, hogy a m inden változtatást elutasító po­
ína me*. bit cacnad »' I. UnAra-rgnel, aenyre aiólitjak fel, к ka vernenyáradok Karap Sándor; - je g jn J ; Bareaay Kárai?
aaal c‘ lapok *crkc«lttjrl, bcmtMttt Ua-
nfwt rticts tWaiemrc .'é.itl-.il.
egyaáaaak viaiaa»«an Jótékony naitőaol
alalgálaaiall, minié* Oiraráóget óróaoi
kiadó: Steatiarry Lajaa; iktató: Sárvár? litika hibás. Rám utatott, hogy a polgári és nemzett elvek
ilengcéank — ekrgókrk, ka «erényen ***- Kperjenen: elaók: aziaayei Menne
I.ttadceer l.a ja *.
MMua Itttajifoaa» Uaóó ur car' nyilal-
kai Icai érctaiak. kegy a' káiji nagy
épilaéayéket egykéi kiéarakkal a i ia Járni-
Láaxló: ülnóknk: Berteviny Titan, SliBcr
b t l ; J*g.Tii: OkaHcniayi Laciin; kiadó:
terjedését nem lehet m egállítani. így a kormánynak is re­
Н»ша WictkciWHc* «crkeaitrahei fogtak. hátink. — Helyé* Icanc arat talán al Ígé­ .Uraana Ferrari: iktató: (iaxnlk Ferenci.
•Ily meggyilóórákól trai«*k a»»: bag? a‘
tupaak láanáck Miksegei kőiéit alig raa
retek Óa kiitataaak «akad oióaeregét eli-
aaremi: 4r ai agy kiélnék. н értelmen
K irá ly váraakaa: elaók: Uatalay form okkal kell előállnia, s növelnie kell politikai bázisát.
laec: ólaókók: Catinciy Király, Klatauarírk
egyegy Megrtikk, iai»l all? itltnaaki lap. köiönoég illyraatntk ara aak kernel ái. a
aril? a' m a r l clctcaek ki lékre legye*; a’ kai foglalót raakagyaa kivim inkább kaj-
•“ ealy: jegyié: Salyak .Sáadar: kiadó Stale
.kialf; iktató: Mirieh Henrik Javasolta a m agyar nyelv ügyének és a jobbágykérdésnek
k«ué, mairlivi legye area 'j biaalaak. laaió aicarlyeaargct aial Ígéretei anaak Dévaványai Halaaay F e re n c i, a'
kl»g '*l-recayeraégack, Híjnak'* kiiajoak
at'alca éneiéi, mellyel a’ ueatet «live-
fogaink - Lapnak jitcaióje aiakclaakUl
« № "•Wk» "«• ' agynak uákaégleleaek,
tinláalmll kér Tábla ri*á ólaókr ^űráhl
taaácoaa' rxiaet nyert.
a m egoldását.
V-n eg? kaagrcigéarc Ulálal káa, aiagaa ca kogyha .«cm kéaöa vem karán nem jóvéak. S a g á ry J ó ia 'r f a’ magyar aivari ka.
«cal сЫекгк jagóutiaak: n <ubtl léd egy auval: kagyka argériraeljnk, kiaany- Barinál, B író Albert pedig ai erdélyi Ur.
ajim a at r*uwk, crtrieaack. jaakanlnik,
kag? .««kkrkltaégrl. aial clkiukoJasI
nyal párlfogáat iv lekainak r' neaiclaél: -
ka pciig mini ca aáaképe* vigyen: Ir a' *leletbcli
1 fogalaaiókká
*- "l( K O SSU TH ÉS A LIBERÁLIS TÖ BBSÉG Az 1840-
egyiriat karéIce, vak dninrW , vak ett- topáiról .gye,kék elit! аса erica klikk leltier) nrvnteltrk.
Qáláhég aélkál, taggal! kebellel 'a • » ' cg ai éleid. ЛionVan, ka gyaageaégöak T r lv e l P e r u t : teaenvir: kaa.
терн klettcl éa ilMcleaael. aril?
«к* ' •“ értelékea aiacaca la kár jognak, egy icrék
aávc«áak pcliájára, aa crieac* kóaóaaé-
napdljaak ai oltani árvák péai-
tára aelldt argóról! tinitiraakaágra alkal- es években Kölcsey és W esselényi háttérbe húzódásával
gel atrMcai reményekkel biitatni: annyit
miaica cetre Maca oacracUcI bátran cl-
aaniaak. aukepra ахсвауеа érdekek m dai
CMegti.vHelielés.) « о . b apad. kir.
Felaége mail Trieli 18-ki* kait legmaga*
lassan a börtönéből m ártírként szabaduló (1840) Kossuth
vem foglak, acggtianié»»ek пев len rakiar(iratánál fogva M a rtin ié i bird.
, 'a Uanlni oieretve la, nákaégét la
,•, é-iwrk éa nknak agya* mindig kó-
* angyar tritórarrrg alkapitányál, a‘ ma­
gyar klr Si.-lntván-rrod kóaépkercaitéiel
Lajos vált az ellenzék m eghatározó politikusává. Hatását,
a»B? a’ vmgkrrék kállíikc cághaaaan —
аса Cl kál a' kitilt ki.tinink, kanca aa: egy к ári * mariival élve, .аса a' Ha­
aéiláitatatt feMi.xeniteni.
(I.'jnjokb, magány Iadómió, lélekT 31-réJ ) befolyását m egnövelte, hogy a taktikát változtató udvar ja­
kegy ail év Bikini? Kt ill cg? aagaaakk talma,.* Vámőr tekintetele aea palgártáraaiak Ö fclaégéaek legajakk kegy. katáraiatá-
nétipaalrá van «ukacg. Хеш ai oé ja vitái,
»” a ‘ égje* énlckckack kiidcg, év !*»!»»
aaka el aea tinforit.- Klek ata*
egyek hátra, aial »' lintrlt knaónaé-
ail fogva Fi? Ferrari a" dehrceicni. Nagy
bajon (elnöki air. Utaknak) al aradi viHa- vaslatára őt bízták meg az újonnan induló politikai napilap,
cvak aa, lacll? igaavágaa épalt, V a lié i get megkér»:, kagy aiotáa a- kiadó talajda- Iótvény,tékeк rlaóktiré: — Antalon Pál,
«akvrgca argitdl, . a' Maiét élcH'kál óa-
liat fejlett ki. laarrai kelt tékái a’ araiét- páa я lefolyt év Irgatólaá napjaiban jdkdett,
kir. tanáram pedig Fiy Ferenci helyére a"
váltófeltórvéaynék ilnókéeé aeveiMte'-.
a Pesti Hírlap szerkesztésével (1841. január).
»ek clakk iaaagál, éa iaacraie kell aaak- a így a' aankaégea rlikéai leire, adatgyűj­ (B a ia p c a ti lánca kid.) temetik.
végeil , alián arg vitatni rlélt éa rtlkiii- tése, vidéki leveleién rlreaiexéaére Mink
ket, éalgit rá Bórákat, aM ea obiakéi, ’a teijenéggel Ma vala, ail a nieeke«té«
ka rkkar clkóvetkeiik a’ linénvkoúv iieje,
•Uá»*iv lévai aiaicnik lárvén?, mert egy-
etváilalána ia rank épe* mail, a ir a kkdcl-
aéay kiarekoeaátána alá* Úridat: lapjalak niáaolá angolok méretik ládái, kanna;
A lapszerkesztői állást
J s a s , t t j a k 1“r -twi ffir;, ;ti,nr‘éVói:l.'.“él. r'ga.V-ó Kossuth az udvari politika
A Pesti Hírlap címoldala. A vezércikkek tematikában változásának köszönhet­
12. változatosak voltak, gyakran konkrét esetekből jutottak te. Metternich az erőszak
el valamelyik reformeszméhez. Az újság külföldi esemé­ kudarca után engedmé­
nyekről is írt. 60 előfizetővel indult, és három év m úl­ nyekkel kívánta leszerelni
va már 5200 előfizetője volt. A lapot 1844-ben elvették az ellenzéket. Hogy ellen­
Kossuthtól, és a centralista Szalay Lászlót bízták meg őrzése alatt tarthassa
szerkesztésével. Példányszáma ezután erősen csökkent a „veszélyes" Kossuth
Lajost, neki ajánlotta fel
Landerer Lajos kiadója
Г г П Gyűjtsenek össze a Pesti Hírlapból vezércikktémákat, és
U H vitassák meg, az egyes tém ák miért voltak alkalmasak a útján a Pesti Hírlap szer­
kesztői állását. Azt remél­
reformeszmék népszerűsítésére!
ték az udvarban, hogy így
megvásárolhatják és kéz­
ben tarthatják Kossuthot.
Azonban csalódniuk kel­
„lm m ost van törvényünk, mely az örökváltságot, ha
13. lett.
mindkét fél [földesúr és jobbágy] megegyezik, enge­
délyezi. Ez magánjogi szempontból hozott törvény. Kérdem
én, lehet-e ember széles e hazában, aki higyje, hogy e törvény
m ellett hazánk az úrbéri viszonyokból századok alatt is ki­
bontakozzék?
De tovább megyek.
Alkottassák törvény, mely a földesurat kötelezze, hogy ha
jobbágya magát örökösön megváltani akarja, azt ellenezni ne
legyen hatalmában, kérdem, van-e em ber széles e hazában,
aki higyje ily törvény m ellett is az úrbéri viszonyokból hazánk
egy század alatt tökéletesen kibontakozzék? Aki ezt hinné, ar­
ról bátran el m erem mondani, hogy áldott térmezőn fekvő
faluját talán, de az országot, az ország népét, a nép állapotját
nem ism eri. [...]
Azt hisszük, m egm entjük a hazát toldozó, foldozó reform-
káinkkal? Azt hisszük, biztosíthatjuk nem zetünk jövendőjét,
ha a jövendő épületének alaprakását elmulasztottuk? És mi
lehet ezen alap más, m int a néppeli egy testté forrás, s ek­
ként egy ép, egészséges nem zeti test előterem tése, erről pedig
m iként lehet csak álmodnunk is, míg az úrbéri viszonyok­
nak gyűlölség-nemző választófala fennáll? [ .. .) ” (Kossuth, Kossuth Lajos 1841-ben (14.) és szülőháza a Zemplén
Hetilap, 1846) megyei Monokon. (15.) A házat édesapja mint az
Andrássy grófok jogásza bírta

214
1
Kossuth a Pesti Hírlap szerkesztőjeként bizonyította te­
hetségét. Az újság a reform okat követelő ellenzék szócsövé­
vé vált. Hírei, elem zései rám utattak a változások szükséges­
ségére. Különösen a Kossuth által kialakított új m űfaj, a ve­
zércikk népszerűsítette eredm ényesen a reform eszm éket,
Kossuth a Kölcsey és W esselényi által kijelölt úton haladt,
program jának alapgondolata az érdekegyesítés volt. Mivel
az önkéntes örökváltság nem hozott eredm ényt, a liberális
reform erek felvetették a kötelező örökváltság szükséges­
ségét. Elképzeléseik szerint a m egváltást (am ely kárpótolta
volna a nem eseket birtokaik egy részének elvesztéséért)
az állam fizette volna meg, a közteherviselés (a nem esek
adózásának) bevezetése révén befolyó nagyobb adóbevé­
telekből.
A gazdaság fejlesztése érdekében kiem elten kezelték a
vám kérdést. A szabad verseny elvét valló liberális reform e­
rek kezdetben a M agyarország és Ausztria között húzódó
vám határ m egszüntetését követelték. Az 1840-es években
azonban, hogy m egvédjék az osztrák és cseh versenytől a
kibontakozó m agyar ipart, a m agyar védővám ok követelése
került előtérbe.
Kossuth fellépését Széchenyi egyre veszélyesebbnek tartotta. A
Kelet Népe című röpiratában nyíltan szembefordult Kossuth politi­
kájával (1841 nyara). Megállapította, hogy a célokban nincs kette­
jük között különbség, de az eszközökben igen. Véleménye szerint
Kossuth a békés reformok helyett forradalmat robbanthat ki.
A CENTRALISTÁK A reformtábor sajátos és szűk cso­
portját képezték a centralisták. Hangadójuk néhány képzett
értelm iségi volt (báró Eötvös József, Szalay László, Trefort
Ágoston). A csoport a nevét onnan kapta, hogy a népképvi­
seleten alapuló erős (centralizált) polgári állam hívei voltak.
A központosított francia polgári állam ot tekintették m in­
tának, és elvetették a rendi eredetű várm egyét. Figyelmen
kívül hagyták, hogy az erős várm egye bázisa a kormánnyal
szem beni ellenállásnak. A reform tábor többsége azonban
az angol m intát követve a polgári alapra helyezett várm e­
gyét tekintette céljának. így a centralisták szélesebb tám o­
gatottságra nem tehettek szert, bár eszm ei hatásuk jelentős
volt (pl. felelős korm ány elvének hangsúlyozása).
• b á z is a k o r m á n n y a l s z e m b e n • a z e lle n z é k fe lle g v á ra
• a z e lle n z é k i p o litik a s z ín te re • a k ö z p o n ti in té z k e d é s e k
• a r e fo rm e rő k b á s ty á ja a k a d á ly o z ó ja
• a n g o l m o d e llh e z a la k íth a tó • a re n d i e lle n z é k fe lle g v á ra
• h a g y o m á n y a in k ré s z e
[ liberális nemesség # - ► birodalmi kormányzat
v á lto z a tla n u l m e g
k e ll ő riz n i
n é p k é p v is e le ti a la p ra
[ k e ll h e ly e z n i
fontolva haladók & ezen nem tőjét. A mi körülményeink között lehetetlen ennél
• h a g y o m á n y a in k ré s z e >a h a la d á s a k a d á ly a - n e m
• a re n d i jo g o k b iz to s íté k a k ü lö n ü ln e k e l a h a ta lm i á g a k ,
• a k o r m á n y z a ti p o litik a n in c s n é p k é p v is e le t, s z a k ­
e lle n s ú ly a s z e rű s é g h iá n y a
• jo g a in a k b ő v íté s e n e m • a k a d á ly o z z a a p o lg á ri
ta n á c s o s c e n tra liz á lt (fra n c ia m o d e ll)
á lla m k ia la k u lá s á t
16J A vármegye megítélése
A
,,[...] hogy közigazgatásunkban minden egység hiány­
17.
zik, s ahelyett, hogy, m int más országokban látjuk, egy
középponti hatóságot találnak, mely a közigazgatásnak fo­
nalait kezében tartva, az egész állományi gépnek bizonyos
irányt ad, nálunk a közigazgatás részint a kormány, részint a
törvényhatóságok által gyakoroltatik, sok tekintetben teljes
függetlenséggel s minden vezérelv nélkül, olyannyira, hogy
nemcsak az egyes törvényhatóságok, hanem még a kormány
egyes orgánumai között is a legnagyobb véleménykülönbséget
találjuk a közigazgatási tárgyakban, s az udvari kancellária és
Helytartótanács például, nemegyszer valóságos ellentétben áll­
nak egymással.
Ha megyei szerkezetünk a célba vett haladással megfér, e
szerkezet, valamint eddig, úgy ezentúl is a haladás eszközéül
használható, s magára e szerkezetre kiterjedő gyökeres javítás­
ról gondoskodni fölösleges. Ha azonban a dolgok természete s
eddig tett tapasztalásaink ellenkezőt bizonyítanak: nincs egyéb
hátra, m int vagy a haladásról lemondani, s kitűzni a legmaka­
csabb konzervativizmus zászlaját, vagy elismerni jelen megyei
szerkezetünk céliránytalanságát, s oly alkotmányos formákról
gondoskodni, melyek a haladással ellentétben nem állnak. [...]
Nálunk a szabadság eszméjének legferdébb felfogása követ­
keztében a megyét nem az országgyűlésnek alárendelt, hanem
vele rendezett hatalomnak tekintik; a törvényhozás a megyék­
re nem bír semmi befolyással, a megyék ellenben utasításaik
által a törvényhozást saját kívánataik orgánumává teszik. Ily
körülmények közt természetes, hogy a törvényhozás hatásköre
mindig szűkebbre szoríttatik. ” (Eötvös József: Reform, 1846)
| i-j| Gyűjtse össze, miért tartja károsnak Eötvös a megyét!
ÜLI Milyen a viszony a megyék és az országgyűlés között?
Hasonlítsa össze Eötvös álláspontját Kossuth megyéről vallott
nézeteivel (18.), majd a korszak magyar politikai valóságával!
~1 '
„Mert a megyei institúciónak (melynek gyarlóságait
18.
teljességgel nem akarom legvezgetni) azon megbecsül­
hetetlen sajátsága van, hogy m egtörhetetlen ruganyossággal
bír a kormány abszolutisztikus vágyai ellenében. Ahol centra­
lizált kormány van, azaz megyei rendszer nincs, ott a végre­
hajtó hatalom végeszközei a kormány kezében lévén, egy or-
donánccal [paranccsal] véget lehet vetni az egész alkotmány­
nak, s hahogy a statuscsint [államcsínyt] a nem zet tűrni nem
akarja, csak forradalommal segíthet magán. Ez pedig mindig
kétes kimenetelű, veszélyes kísérlet. - De ilyen megyei insti­
túció m ellett, minő a miénk, a végrehajtás utolsó kezelői nem
lévén közvetlenül a kormány kezében, egy ordonánccal nem
lehet az alkotmányt semmivé tenni. - Nem elég, hogy úgy
mondjam , az országot bevenni, még minden megyét külön is
be kell venni. És ez oly hosszú, oly darabos munka, mely az
ily státuscsínhoz szükséges erőkoncentrációt és sietséget meg
nem engedi. [...]
Becsüljük meg hazámfiai: becsüljük meg hazánk léteiének
valami célszerűbbet csak gondolni is. Csak le kell venni a pri-
vilegiális [kiváltságokon nyugvó] alapról s népszabadság alap­
jára kell fektetni, é$ nincs az európai státusjognak oly dokt­
rínája, melyért cserébe adhatnék.” (Kossuth Lajos: A magyar
politikai pártok értelmezése, 1847)
Miben látja Kossuth a vármegye szerepét és erejét?
0 Milyen jövőt szán Kossuth a vármegyének? A modern
polgári (XIX. századi) állameszme hogyan viszonyul Kossuth
felfogásához? Kikkel vitatkozik Kossuth írása? Keressen a szö­
vegben olyan kifejezéseket, amelyek ezt bizonyítják!
T ------- -- —
 POLITIKAI KÜZDELMEK AZ 1840-ES ÉVEKBEN
A MAGYAR NYELVRŐL HOZOTT TÖRVÉNYEK
A g im n á ziu m o kb a n é s a z e g ye te m e ke n m a g ya r nye lvi
1791. é vi 16. te.
ta n szé k sze rve zé se .
1792. é vi 7. te. A m a g ya r nye lv ta n tá rg y a m a g ya ro rszá g i iskolákb an.
A z o rszá g g yű lé si é s ka n ce llá ri fe lira to k m a g y a r és
latin n ye lvű sze rke szté se , a H e lyta rtó ta n á cs a m a ­
1805. é vi 4 . te.
gya rul író tö rv é n yh a tó sá g o kn a k m a g ya ru l v á la s z o l­
h a t a m e gyei b író sá g o k m a g ya ru l íté lke zhetn ek.
1825. é vi 11. te. A M a g ya r T u d o m á n yo s A ka d é m ia m e galap ítása .
A H e lyta rtó ta n á cs é s a b író s á g o k n ye lve m a gyar, a
1830. é vi 8. te. h iva ta ln o ki és a z üg yvé d i p á lya a m a g ya r n ye lv tu d á ­
sá h o z kö tö tt (h á ro m é v h a la d é kka l).
A tö rvé n ye ke t m a g ya ru l fo g a lm a zzá k, ah o l a p ré d i­
1836. é vi 1. te. ká ció k n ye lve m agyar, o tt a z a n ya kö n yve ke t is m a ­
gya rul ve ze th e tik.
A z o rszá g g yű lé s fe lira ta i, a m e gyei ü g yin té zé s n ye lve
1840. é vi 6. te. m a gyar, h á ro m é v h a tá rid ő ve l m in d e n a n ya kö n yve t
m a gyaru l veze tnek.
1844. é vi 2. te. A m a g y a r á lla m n ye lv elfo g a d á sa .
0 A magyar nyelvről hozott törvények
Ггт1 Kövesse nyomon a magyar nyelvért folytatott küzdel-
U l l met! Értelmezze az egyes állomások jelentőségét! Miért
sikerült 1844-re célt érni e kérdésben?
Mi volt a Védegylet gazdasági célkitűzése? Mi volt a köz­
03 vetlen, és mi a hosszú távú politikai célja? Mely célki­
tűzés elérése volt reális? Gyűjtse ki a szövegből a ma már nem
használatos szavakat, és próbálja megfogalmazni jelentésüket!
Ellenőrizze munkáját kézikönyvek vagy az internet segítségével!
216
AZ 1 8 4 3 -1 8 4 4 -E S O RSZÁGGYŰLÉS Az új ország-
gyűlésen kom oly eredm ény született az egyik alapvető kér­
désben: a m agyar nyelv ügyében. A sok részeredm ény után
M agyarországon a magyar vált államnyelvvé (1844. évi. ||.
te.). A m agyar nyelv kérdése volt az egyetlen, am ely teljes
m értékben m egoldást nyert a reform korban. A siker oka,
hogy a nyelvkérdésben a m agyar politikai élet minden ár­
nyalata egységes volt.
A korszakban államnyelven a hivatalos eljárásokban (ország-
gyűlés, törvények, megyei ügyintézés, bíróságok), valamint a kö­
zép- és felsőoktatásban használt nyelvet értették. Nem volt köte­
lező a magyar nyelv használata a magánéletben, a gazdaságban,
az egyházakban és az általuk fenntartott oktatási intézményekben.
A nemzeti liberális tábor felism erte a gazdaság, s ezen
belül a hazai iparfejlődés jelentőségét. Igyekeztek meg­
szüntetni vagy átalakítani az ipar fejlődését korlátozó tör­
vényeket. A gyenge m agyar ipar fellendítése érdekében az
1843 -1844-e s országgyűlésen harcot indítottak a magyar
védővámok bevezetéséért.
Korábban a rendek a kettős vámhatár Ausztria és Magyarország
közötti vonalának lebontását követelték, amit a liberálisok is átvet­
tek. Azonban Ferdinand List német közgazdász nyomán - akinek
a műveit börtönévei alatt ismerte meg Kossuth - belátták, hogy
a gyengébb gazdaságoknak védelemre van szükségük az erőseb­
bekkel szemben. Hiszen a szabad verseny az erőseknek kedvez, a
németek esetében az angoloknak, hazánkban az osztrák és cseh
gyárosoknak. Szerették volna elérni, hogy a magyarországi vámokat
ne a kormányzat, hanem az országgyűlés határozza meg. A kormány
viszont a vámok megállapítását uralkodói felségjognak tekintette.
A korm ány elutasította a követelést, m ert ez sértette a
birodalom ausztriai felének gazdasági érdekeit. Emiatt az
ellenzék a m agyar áruk védelm ére létrehozta a Védegyletet
(1844. október). A tagok becsületszóra m egfogadták, hogy
am iből előállítanak m agyar term éket, abból hat éven át csak
magyar árut vásárolnak. A Védegylet kom olyabb gazdasági
eredm ényt nem ért el, de növelte a reform erek szervezett­
ségét, és jelentős propagandát fejtett ki a reform ok mellett.
A Pesti Hírlap éléről eltávolított Kossuth a Védegylet igazga­
tójaként tudta politikai tevékenységét kifejteni.
„1. §. Az országos védegylet célja az ország piacát bel- ;
0 földi iparművek fogyasztásával a honi műipar számára
biztosítani. (...]
2. §. Az egyesület tagja rang- és nem -különbség nélkül m in - !
den magyar és erdélyországi és kapcsolt részekbeli lehet, ki j
[...] becsületszavának ezen alapszabályok értelm ébeni lekö­
tésével arra kötelezi: hogy 1850-dik évi October első napjáig
csak honi m esterem berek által fog dolgoztatni; s általában
miném űségrei tekintet nélkül sem m inem ű iparműcikkek­
ből, melyből lakvidékén belföldi kapható, tudva külföldit
nem vészén, nem csináltat, nem visel; s tőle függő gyerme- j
kei vagy gyámoitjai és azon cselédjei által, kiket ruházattal ő
lát el, nem viseltet." (Az Országos Védegylet alapszabályából,
1844)
____ ___________________________________________ J
A R E FO R M K O R GAZDASÁGI FELLEN D Ü LÉSE
M agyarország legfontosabb gazdasági ágazata továbbra is a
mezőgazdaság m aradt. Az ország kivitelének zöm ét a m e­
zőgazdasági cikkek (gyapjú, búza, szarvasm arha, bőr, bor)
tették ki. A m odernizációt а XVIII. században m egjelenő újí­
tások (kapásnövények, új állatfajták, istállózás, vetésforgó)
egyre szélesebb elterjedése jelentette.
A népességszám növekedése, a városi lakosság gyarapo­
dása és az áruterm elés fejlődése miatt nőtt a felvevőpiac.
Jelentős lökést adott az ipar fejlődésének a mezőgazdaság
szerszámszükséglete, a vasút és a gőzhajózás m egindulása,
valamint Ausztria gazdasági fejlődése (több félkész terméket
vásároltak). Az 1840-es évektől m egindult a m agyar gyáripar
fejlődése az élelmiszeripar (Pesti Hengerm alom ), a vasipar
(Göm örben és a fővárosban) és az építőipar (Pest és Buda)
területén. A külföldi tőke mellett (Óbudai Hajógyár) egyre
jelentősebb szerepet játszottak a kism űhelyekből kinövő
gépgyárak (Ganz Ábrahám, Vidats János, Schlick Ignác vál­
lalkozásai).
„ [...] A fordulatokban gazdag társalgások egyik ak­
В tív résztvevőjétől érdeklődtem: Mi ez a Védegylet?
«Nevetséges dem onstráció Ausztria ellen« - hangzott a vá­
lasz. »A magyarok a maguk készítette ruhákat kívánják visel­
ni, s mivel a kék pamutholmikon kívül m ást nem állítanak
elő, a hölgyek mind ilyen színű ruhákba préselve jelennek
meg a díszes összejöveteleken, m eglehet a korábbi időkben
mindenkor bécsi bársonyban és selyemben pompáztak.«
Ez különös szeszélynek tűn t nekem; de azt sem tudtam
m egérteni, m iért beszélnek erről ilyen szenvedélyes gyűlölet­
tel Bécsben, m iért tekintik ezt szinte bűnnek. [...] Legjobban
azon csodálkoztam, hogy Magyarországon léteznek manufak­
túrák.
Azt mesélték, hogy műveletlen, lapos és néptelen földek
uralják azt az országot, ahol egy-egy magányos, birkabőrbe
burkolózott kalandorral találkozhat az ember, ahol m int si­
vatagban az oázis, legfeljebb egy-egy város tűnik fel - ország,
amely a rejtett kincsek, a barbarizmus démonának féltve
őrzött országa, amelyet a civilizálódó ném etek az em beri­
ség számára csak úgy tudtak m egmenteni, hogy visszaűzték
népét a Tisza határáig, az európai civilizáció Mississippijéig.”
(Pulszky Terézia, született Walter Terézia: E g y magyar hölgy
emlékirataiból, 1850)

Г м 1 Miért érezte szükségesnek a magyar nemesség az ipar

U U fejlesztését? Hogyan reagáltak a magyar törekvésekre
Ausztriában? Értékelje az osztrák születésű hölgy álláspontját!

Egy lakosra jutó ipari termelés Termelési érték

Országok, tartományok Forint/fő (millió forint)
Alsó-Ausztria 77
Felső-Ausztria 25
Stájerország 16
Karintia, Krajna 21
Tirol 22
Tengerpart 21 735
Csehország 27
Morvaország és Szilézia 29
Galícia 8
Dalmácia 3
Erdély 7
Magyarország 5 60

Az óbudai hajógyár. A z 1840-es években már európai A z ipari termelés mutatói a Habsburg Birodalomban
В szintű hajógyártás bontakozott k i Óbudán. Itt bocsátot­
ták vízre a kontinens első vastestű hajóját
(1841)

Határozza meg a táblázat alapján Magyarország gazda­

Mennyiben gyakorolt hatást a hajógyártás az egész ma­ sági súlyát a birodalmon belül! Milyen adatokat kellene
gyar ipar fejlődésére? még ismerni a reális értékeléshez?

217!
PO LITIKAI K Ü Z D ELM EK AZ 1 8 4 0 -E S EVEKBEN

Á ra dá so k alkalm ával Magyarország gazda­

Щ ) G őzm alom v jz a lá kerülő te rü le tek
sága a reformkorban
V asipar K ezd őd ő folyósza b á lyo zá s
fess G épgyártás

Q C ukorgyártás
t Textilipar Jellemezze a közle-
0
helyzetét, s a reformkori
változásokat! A Duna Gőz­
hajózási Társaság forgal­
mi adatai (10.) alapján ha­
sonlítsa össze a személy-
és a teherszállítás fejlő­
dését!

Temesvár

T ia jó z h a tó fo lyósza ka sz
B első v á m h a t á r \ ^
Vaskapu K ülső v á m h a tá r— Д г --_

V asútvonal V
K ossuth által te rv e z e tt4
.vasútvonal

A Duna Gözhajózási Társaság A gazdasági élénkülés fokm érője leginkább a közlekedés

és a hitelélet gyors fejlődése volt. A gőzhajózás m egindu­
lása (1831) után m egépültek az első vasútvonalak: Pest és
Vác között 1846-ban, Pest és Szolnok között 1847-ben. Az
országgyűlés adókedvezm ényekkel tám ogatta a m unkála­
tokat. A gazdaságban (főleg a term énykereskedelem ben)
felhalm ozott tőkék bankok alapításához vezettek (Első Pesti
Takarékpénztár, 1840, Pesti M agyar Kereskedelm i Bank,
1842). A bankok a vasútépítés pénzügyi fedezésében (fi­
nanszírozásában) is jelentős szerepet vállaltak.
A reform korban vált a term énykereskedelem révén Pest-
Buda az ország gazdasági és kulturális központjává. A fejlő­
dő piac, a nagy építkezések, a közlekedési fejlesztések ide
vonzották az ipari beruházásokat is. Pest lakossága a reform­
kor végére m eghaladta a százezer főt.

10. A Duna Gőzhajózási Társaság forgalmi adatai Pest fejlődésében jelentős szerepe volt egy Habsburgnak,
T József nádornak, aki tisztségét (és a Helytartótanács elnöki tisz­
tét) több mint ötven éven át viselte (1796-1847). Népszerű volt
Magyarországon, nemcsak azért, mert megtanult magyarul, ha­
nem mert tiszteletben tartotta a rendi alkotmányosságot, és sokat
tett az országért. Pest-Buda tervszerű fejlesztésére létrehozta a
Szépítő Bizottságot (1808), és segítette a reformkor szinte minden
gazdasági és kulturális létesítményének megvalósítását (Nemzeti
Múzeum, Tudományos Akadémia, mérnökképzés, Kisfaludy Társa­
ság, vasútépítés, kereskedelmi bank stb.). Kezdeményezte a Város­
liget rendezését és a Margit-sziget parkosítását.

ÚJABB KONZERVATÍV TÁMADÁS Metternich az

Takarékpénztári részvény. A z első magyarországi taka­
11. rékpénztárat Fáy András alapította
í r n i Nézzen utána az interneten a részvény fogalmának! Mi
U - J a szerepe a részvényeknek a gazdasági fejlődésben?
Nézzen utána, hogyan működtek a takarékpénztárak!
ellenzék térnyerését látva, ismét a kemény kéz politikájához
nyúlt. Kossuth m enesztése a Pesti Hírlaptól csak a kezdet
volt. Politikájának egyetlen új vonását az jelentette, hogy
együttműködött az újkonzervatívokkal. Az újkonzervatív
politikusok vezető állásokba kerültek (Apponyi György lett a
magyar, Jósika Samu az erdélyi kancellár). A m agyar politiku­
sok tudták, hol lehet jelentős csapást mérni az ellenzékre: a
várm egyékben.
A várm egyék élére - a törvények sajátos értelmezésével -
kormánybiztosokat, ún. adminisztrátorokat küldtek. Az ad­
minisztrátorok pénzzel, sőt karhatalom alkalmazásával is min­
dent megtettek, hogy a közgyűlések kormánypárti jelölteket
küldjenek az országgyűlésbe. (Hírhedtté vált erőszakos mód­
szereiről például Tisza Lajos, Bihar vármegye adminisztrátora.)

218
 A Nyugati Vasúttársaság pesti végállomása,
a m ai Nyugati pályaudvar elődje
í r n i Hogyan hatott a vasútépítés Pest fejlődésé-
L 1- ] re? A korabeli város mely térsége lehetett a
vasútállomás? Miért játszott kiemelkedő szerepet
Magyarországon a gőzhajózás és a vasút megjelenése?
Az újkonzervatív kormányzat az erőszak és a re­
form oknak hirdetett félmegoldások révén növelte
támogatottságát a reformerekkel szemben. A kor­
mányzat sikere természetesen kiélezte az amúgy
sem egységes ellenzék belső ellentéteit. Az el­
lenzék vezetői (Deák Ferenc, Batthyány Lajos gróf,
Kossuth Lajos) azonban kölcsönös engedmények
árán megőrizték az ellenzéki egységet, sőt a centra­
listákat is csatlakozásra bírták.
PÁRTOK ÉS PÁRTPROGRAM OK A po­
litikai helyzetet tovább élezték a galíciai nemesi
felkelés eseményei (1846). Az Ausztriához tartozó
lengyel terület nemessége fellázadt Bécs ellen. A
jobbágyfelszabadítást elmulasztó nemesi felkelőket
a bécsi kormányzat a nemesek ellen feltüzelt len­
gyel és ukrán parasztok közreműködésével verte le,
rendkívül véres módon.
Magyarországon a reformküzdelmekben kiala­
kuló csoportok mindegyike a saját programja iga­
zolását látta a galíciai eseményekben. Az újkon­
zervatívok a gyors változások és az udvarral való
szembekerülés következményeire figyelmeztettek.
Ugyanakkor bizonyítva látták az óvatos reformok
szükségességét, a társadalmi robbanás elkerülésé­
re. Az eredményesebb politizálás érdekében létre­
hozták a Konzervatív Pártot (1846).
A liberálisok és az egyre jelentősebb szerepet
vivő Kossuth szintén a társadalmi robbanás meg­
előzésének fontosságára figyelmeztettek, de éppen
ellenkező eredményre jutottak: jelentős refor­
mokkal kell elkerülni a katasztrófát, a jobbágyfel­
kelést. („Menjünk, különben m enettetünkl") így
az ellenzék is pártot alapított (Ellenzéki Kör, 1847).
Egységes, minden irányzat számára elfogadható
programot fogadtak el. Az Ellenzéki Nyilatkozat
Táncsics Mihály paraszti
származású író és politikus.
Radikális nézeteket vallott,
a nemesi kiváltságok azon­
nali és teljes eltörlését, a
jobbágyság földhöz juttatá­
sát követelte. ,A koronák és
trónusok csak addig állhat­
nak fenn, míg a népek sze­
gények, tudatlanok’’ - hir­
dette. 1847-ben sajtóvétség
miatt bebörtönözték
„2. Bevallják a jelen levő konzervatívok, m iszerint egy konzisztens,
14.
organizált testet kívánnak képezni [...] a haza erejének s felvirág­
zásának emelésére intézendő, akár a kormány, akár az országgyűlés ál­
tal m ár kezdeményezett, vagy ezentúl kezdeményezendő javításoknak az
alkotmányos alapelv, a nem zetiség és a közbirodalmi egységnek eszélyes
szemügyben tartása m elletti keresztülvitelére. [...]
6. Miután a konzervatív párt saját kívánataiban s elveiben m agát a m os­
tani, alkotmányos és törvényes úton haladó kormánnyal már az életben
tényleg s valósággal azonosította, annál fogva ugyan ezt itt a jelenlevők
egyenesen kinyilatkoztatván, azon elvet állítják fel, hogy míg a kormány
azon ösvényen marad, melyen az m ost van, s oly kezekben lesz, melyek
arról, hogy a jelen ösvényen megmaradni fog, kezeskednek: mind addig
minden alkotmányos és törvényes úton készek azt, valam int az ő törvé­
nyes orgánum ait és törvényes tekintélyét is az ő többségükkel gyámolíta-
n i.” (A Konzervatív Párt programjából, 1846)
| n | Miért alakult meg a Konzervatív Párt? Jellemezze a kormány és a kon-
U I I zervatívok viszonyát! Kik alkották a bázisát ennek a politikának? Kiket
és milyen céllal kívántak megnyerni?
,A magyar kormány, alkotmányos törvényeink ellenére, idegenszerű
15.
s nem nem zeti befolyás alatt áll [...]. De hazánknak m ár régen ag­
gasztó helyzetében igyekeznünk kell azon is, hogy alkotmányos állásunk
törvényszerű biztosítékait neveljük s erősítsük. Ily biztosítéknak tekint­
jü k mi a kormány felelősségét, mely az alkotmányos élet term észetében
fekszik [...]. Az alkotmányos biztosítékokhoz szám ítjuk s tehetségünk
szerint pártolandjuk a nyilvánosságot is s annak a közélet minden ágai-
bani alkalmazását, valam int a szabad összejöhetést s az egyesülés jogának
eredeti, alkotmányos tisztaságában fenntartását. Alkotmányos biztosí­
téknak tekintjük s a nem zet további kifejlődésére nézve is szükségesnek
látjuk a célszerű sajtótörvényekkel körülírt sajtószabadságot is. [ ...] ” (Az
Ellenzéki Nyilatkozatból, 1847)
„Szükségesnek látjuk, hogy a honpolgárok minden osztályainak
16.
érdekei, a más nyelvű népségek óvatos kíméletével, nem zetiség és
alkotmányosság alapján egyesíttessenek. Szükségesnek látjuk, hogy a val­
lási szabadság kérdései a m últ országgyűlési alapon bevégeztessenek [ ...].
a) A közterhekben osztozkodás. Mire nézve az eddig egyedül adózó nép
terheinek m egkönnyítését főbb kötelességünknek ism erjük. [...]
c) A törvény előtti egyenlőség.
d) Az úrbéri viszonyoknak kárm entesítés m ellett, kötelező törvény általi
megszüntetése; mire nézve legkívánatosabbnak véljük, hogy előlépések
történjenek, m iszerint az örökváltság, a státus [az állam] közbejöttével,
országos eszközlésbe vétethessék.
e) Az ősiség eltörlésével a hitel és birtokszerzés biztosítása.” (Az Ellenzéki
Nyilatkozatból, 1847)
П т 1 Milyen alapvető kérdéseket érintenek a nyilatkozat idézett részei
L í i (15. és 16. forrás)? Milyen megoldásokat tartott az ellenzék szüksé­
gesnek? Miért várt az ellenzék a program elkészítésével egészen 1847-ig? :
219
POLITIKAI K Ü ZD ELM EK AZ 1 8 4 0 -E S EVEKBEN

főbb követelései: kötelező örökváltság állami kártalanítással,

„Én a népköltészet képviselőit akartam egyesíteni; m i­
17.
ért az Életképekben? Mert annak legtöbb olvasója van,
m ert ahhoz szegődtek a legjobb fejek, m ert annak szerkesz­
tője egyik főtagja a Fiatal Magyarországnak, hová mindazo­
kat számítom, kik valódilag szabadelvűek, nem-szűkkeblűek,
merészek, nagyot-akarók, azon Fiatal Magyarországnak, mely
nem akarja a haza kopott bocskorát örökké foltozni, hogy
legyen folt hátán folt, hanem tetőtől talpig új ruhába akarja
öltöztetni. [ ...] ” (Petőfi Sándor levele Arany Jánoshoz, 1847)
Mit érthet Petőfi a „merészség" és az „új ruhába öltöz-
0 tetés" alatt?
az adminisztrátori rendszer megszüntetése, népképviseleti or­
szággyűlés és annak felelős kormány, polgári szabadságjogok,
törvény előtti egyenlőség, közteherviselés, a kiváltságok fel­
számolása, alkotmány a birodalom ausztriai felének is.
A FIATAL M AGYARORSZÁG SZÍN RE LÉPÉSE
Az 1840-es évek m ásodik felére új nemzedék jelent meg
a politikában, am ely m ár a reform viták idején nőtt fel. Ők
alkották a Fiatal Magyarország társaságot. Birtoktalan ne­
m esek és polgárok (Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál,
Degré Alajos, Irinyi József, Irányi Dániel), akik a lassú refor­
m ok helyett radikális, forradalmi változásokat követeltek.

A jobbágykérdést a nemesek kártalanítása nélkül történő job­

bágyfelszabadítással, a nemzed kérdést a teljes függetlenség kö­
vetelésével, a nemzetiségi problémát pedig a magyarok vezető
szerepének erősítésével akarták megoldani. A gyakorlati politiká­
ban azonban az ifjúság nem került szembe a nemesi reformtábor
vezetőivel, és kész volt velük az együttműködésre.

fontolva liberális Fiatal

haladók nemesség centralisták Magyarország

— --------
nyelvkérdés magyar államnyelv A reformkor politikai irányzatai

részleges kötelező örökváltság - állami felszabadítás - 18.

jobbágykérdés akár kárpótlás
reformok kárpótlással nélkül is
Ausztriához Pragmatica Pragmatica független
Elemezze az egyes kérdésekben
Sanctio - fennálló Sanctio - a per- a kérdés
fűződő viszony másodlagos Magyarország az irányzatok álláspontjait! Hatá­
viszonyok szonálunió felé
rozza meg, mit érthetünk a korszak Ma­
alkotmányosság rendi gyűlés, népképviselet cenzussal, népképviselet, gyarországán mérsékelt és radikális állás­
rendi hivatalok felelős kormány felelős kormány pont alatt! Mely eszmeáramlatok, politi­
kai módszerek jellemzik a mérsékelt és a
nemzetiségi toleráns egy politikai toleráns magyarosítás
kérdés álláspont nemzet álláspont radikális irányzatokat?

19. Széchenyi István K o s s u th L a jo s

udvarhű környezet, rendi környezet,
nagybirtokos, birtoktalan,
arisztokrata kisnemes
főnemesség, nemesség, parasztság
tömegek kizárása (érdekegyesítés)

lassú, szerves fejlődés minél gyorsabb fejlődés

először gazdasági politikai változások,

felzárkózás, majd melyek megteremtik
politikai változások a gazdaság alapjait
Ausztriához ,V\ a birodalom létét
konfliktusok kerülése elismeri, de vállalja
a reformok érdekében fűződő viszony / a konfliktusokat

türelem, megnyerni jogkiterjesztéssel

a magyar megnyerni őket a
Széchenyi és Kossuth vitája karikatúrán (19.) és táblá­ államegységnek őket magyar államegységnek
zatban (20.). A z 1840-es évek közepétől a két politikus
tart a Szent nem számol
szembenállása egyre élesebbé vált. Széchenyi a radika- Szövetségtől,
lizálódó reformerekhez képest egyre mérsékeltebbnek a kérdéssel
Oroszországtól
tűnt, de nem csatlakozott a konzervatívokhoz

220
 A NEMZETI ÉBREDÉS MAGYARORSZÁGON

A M AGYAR POLGÁRI N EM ZETESZM E A re­

form korban nyugati hatásokra (liberalizm us, nacionaliz­
mus) a nem esség körében új nem zeteszm ény vált m eg­
határozóvá, a polgári nemzettudat, a jogi és vagyoni
korlátokat áthidaló nemzeti közösség eszm éje. Az 1830-
as és 1840-es évek küzdelmei során egyre szélesebb ré­
tegeket ragadott magával az új nem zeteszmény.
A m agyar vezető réteg a nem esség volt, így a m agyar
polgári nem zeteszm e - a korszak sajátosságain túl - a
korábbi nemesi nemzetfelfogás számos elem ét átvet­
te (Habsburg-ellenes, ún. „rebellis" történelem felfogás,
a nemzeti erények, viselet, a régi intézm ények tisz­
telete stb.). A nem zeteszm e erősödése a szlávok és a
latin népcsaládba tartozó rom ánok szom szédságában
a m agyarságban felerősítette a rokontalanság érzését
(„idegen népek tengere" vesz körül bennünket). Rokon
népeket keresve a honfoglalás előtti időszakhoz, őstör­
ténetünkhöz fordultunk.

E törekvés miatt fellendült, nemzetközi jelentőségűvé vált

a magyar keletkutatás. A sort egy székely fiatalember, Körösi
Csorna Sándor (1784-1842) kezdte, aki pénz és támogatás nél­
kül Tibetig jutott. A finnugor népek között kereste rokonainkat
a szintén nehéz körülmények között dolgozó Reguly Antal.

„Szeretni az emberiséget: ez minden nem es szívnek

0 elengedhetetlen feltétele. Az emberiség egésze nem

egyéb számtalan háznépekre oszlott nagy nem zetségnél,
melynek mindegyik tagja rokonunk, s szeretetünkre és
szolgálatainkra egyformán számot tart. Azonban jó l m eg­
értsd! Az ember véges állat, hatása csak bizonyos m egha­
tározott körben munkálhat. Azért ne hidd, m intha Isten
bennünket arra alkotott volna, hogy a föld minden gyer­
m ekeinek egyforma testvérök s a föld minden tartományá­
nak egyforma polgáruk legyünk, A nap temérdek égitestet Körösi Csorna Sándor. Nagy-
bevilágít, de a világegyetem minden részeire mégsem hat m yedről indult, és sírja az indiai
ki: így az ember, ha nagy erőt nyert örökül, s erejének Dardzsilingben van. Őseinket ke­
megfelelő állást vön a sorstól, ezrek, sőt m illiom ok előtt reste Ázsiában, s megalkotta az
jótékony napként világíthat; de az egész emberi nem re első angol-tibeti szótárt
jóltevő behatást gyakorolni, az a nagyok legnagyobbiká­
nak sem adaték. Sohasem tudtam m egérteni, kik azok,
Mi hajtotta keletkutatóinkat nélkülözéseken, szenvedése­
kik magokat világpolgároknak nevezik. Az emberi tehet­
ken át, hogy őseink nyomát megtalálják? Vesse össze Körösi
ség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet fé­
Csorna Sándor és Julianus barát céljait!
nyével; s ha egy helyről másra hurcoltatik, setétséget hagy
maga után. Bizonyos helyhez kell azért kapcsoltatnunk, T
hogy azt jótékony világítással állandóul boldogíthassuk.
Minden, ami szerfelett sok részre osztatik, önkicsinysé­
gében enyészik el. így a szeretet. Hol az ember, ki ma­
gát a föld minden országainak szentelni akarván, forró
szenvedelmet hordozhatna irántuk kebelében? Leonidás
csak egy Spártáért, Regulus csak egy Róm áért, Zrínyi csak
egy Magyarországért halhatott meg.” (Kölcsey Ferenc:
Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, 1837)

Gyűjtse össze Kölcsey hazaszeretetének jellemző­

0 it! Milyen viszonyban áll Kölcsey gondolkodásában
az emberiség és a haza szolgálata? Nézzen utána, mely
tetteikért említi Kölcsey Leonidászt, Regulust és Zrínyit!
Értelmezze a szöveg (1.) segítségével a 4. ábrát!
— ”— • ------ ------

221
A NEMZETI EBREDES MAGYARORSZÁGON
„Boldog ország, hol egy nyelv - egy vallás - egy nemzet
5.
s származás s ugyanazon szokások, m indeneket roko­
nokká tesznek! - semmi által ereje megoszolva nem lévén,
egymás iránti hidegség nem bénítván a nem zet munkásságát,
mindennek ereje egy célra, az egésznek gyarapodására mun­
kálkodik. [...]
Mi nálunk sokféle nyelv - sok religio [vallás] - számtalan
különböző szokások - s hányféle nemzetség! - ez magában
is veszedelem. - Bajos, szinte lehetetlen ezen hézagokat
kipótolni - csak a haza, polgári alkotmány s törvény iránti
egyenlő buzgóság teheti. Ezt pedig egyedül az eszközölheti,
hogy a nemzetiség s polgári alkotmány malasztait minden
nyelvű, vallású s származásúakra egyenlően terjessze, hogy
ne legyen azok közül s egy helyzetbeli is a többi felett s mások
kárára kényeztetett becéje, s mostohaként eggyel se bánjék.”
(Wesselényi Miklós: Balítéletekről)
r ^ l Hogyan jellemzi Wesselényi Magyarország etnikai viszo-
U I I nyait! Hogyan értékeli ezt a helyzetet? Milyen megoldást
javasol a kérdésre?
A vezető réteg divatja az 1830-as
években
| n | írja le a magyaros viselet jellemzőit!
L í l Milyen politikai tartalmakat hordo-
i zott az öltözet? Keressen más korszakok és
I népek esetében hasonló jelenségeket!
A nemzeteszme érvényesülése Magyar-
országon
&
| n | Gyűjtse össze a magyar vezető ré-
L* Í1 tegre ható eszméket, és elemezze
a nemzeti politika céljait, eszközeit! Vesse
össze a magyar és a nemzetiségi vezető ré­
teg céljait és eszközeit!
222
A születő m agyar polgári nem zeteszm e képviselői szem ­
betalálták m agukat а XVIII. századi népességm ozgások kö­
vetkeztében kialakult etnikai viszonyokkal. A korszak többi
nem zetéhez hasonlóan azonban nemzetállam vagy ahhoz
minél közelibb állapot létrehozására törekedtek. Mivel az
ország politikai vezetése a m agyarság kezében v o l t - a nem ­
zetiségek jórészt jobbágyok v o lta k -, a reform erek az ország
etnikai sokszínűségét az egy politikai nemzet koncepciójá­
val kívánták áthidalni.
Felfogásuk szerint a politikai nemzet - a kor európai
gondolkodásával m egegyezően - nem nyelvi, hanem törté­
nelmi, jogi képződmény, vagyis a nem zet elism erését az ál­
lami léthez kötötték. M agyarországon a m agyart és a horvá-
tot ism erték el politikai nem zetnek, m elyen belül léteznek a
különböző népek: m agyarok, horvátok, szerbek, szlovákok,
ruszinok, rom ánok, ném etek stb.
A liberális vezető réteg - mint ekkor Európában m inde­
nütt - a nem zetállam létrehozására törekedve igényelte a
nem zetiségek m agyarosodását, de elvetette az erőszakos
m ódszereket. A reform erek - a francia forradalom példá­
ján - azt rem élték, hogy a m agyarországi etnikum ok a jo­
gok kiterjesztése, a jobbágyfelszabadítás eredm ényeként
csatlakozni fognak a nekik jogokat és tulajdont adó nem­
zetállam hoz.
Szám os m egyében törekedtek a magyarosításra. Az is­
kolákban, az óvodákban és az egyházakban a m agyar nyelv-
használat erőltetésével kívánták a folyam atot felgyorsítani.
Törekvéseik nem jártak sikerrel, mert a korszakban az állam-
hatalom - am elyet a nem esség csak részben birtokolt - még
nem rendelkezett a m aihoz hasonló befolyással az élet min­
den területén, így az erőszakos asszim iláció lehetősége ki­
sebb volt. A türelm etlen próbálkozások inkább nemzetiségi
ellenállást, mint m agyarosodást eredm ényeztek. Tényleges
és term észetes - a gazdasági folyam atokkal együtt járó -
asszimiláció a nem zetiségi vidékek nemességének és a vá­
rosok német és zsidó lakosságának körében bontakozott ki.
Sőt, egyes területeken (pl. Hunyad várm egye) a falvakban
m ár kisebbségben élő m agyarság olvadt a rom ánságba.
 A reform korban az ország népessége gyarapodott (kb.
9,5 millió főről 13,2 millióra), de az etnikai arányokban csak
kisebb elm ozdulások következtek be. A népességnöveke­
dés ekkor m ár nem a bevándorlásból, hanem a higiénia és
a gazdaság fejlődése révén gyorsuló népszaporulatból szár­
mazott.
A N EM Z E T IS É G E K N E M Z E T ] ÉBRED ÉSE A nem­
zetiségeknél kisebb késéssel indult meg a nemzeti eszme
térhódítása. A magyarokhoz hasonlóan a nemzeteszme a
vezető réteg körében alakult ki, s ezt követően terjedt el a
társadalom alsóbb rétegeiben. A horvátok kivételével - akik
rendelkeztek nemességgel - főleg egyházi értelmiségiek
álltak a nemzetiségi mozgalmak élén. A reformkorban azon­
ban a nemzeteszme még nem érintette meg a jobbágyság
szélesebb tömegeit.
A nem zetiségi m ozgalm ak céljai m egegyeztek a m agyar­
ságéval: minél szélesebb nemzetiségi jogokat akartak; a
nem zetiség helyzetétől függően ez a nem zeti intézm ények
létrehozásától az önálló tartom ány követeléséig terjedt.
Az egyre erősebb nacionalizmus az 1840-es évek m áso­
dik felére szembeállította egym ással a m agyar és a nem ze­
tiségi vezető rétegeket. A m agyar elit a nem zetiségi vezetők
követeléseit nem vette figyelem be. A néhány értelm iségi­
ből álló csoportokat nem tekintette veszélyesnek. Sokszor
pánszláv uszítást látott m ögöttük (ez a szláv népek össze­
fogását hirdette), am elytől valóban tartottak, m ert hátteré­
ben a terjeszkedni akaró O roszországot sejtették.
9, Magyarország etnikai viszonyai а XIX. század közepén térképen (9.) és kördigramon (10.)
|n 1 Gyűjtse össze az ország etnikai összetételének térbeli sajátosságait! Vegye figyelembe a
L d J kördiagramon ábrázolt adatokat is! Mennyiben változott az etnikai kép а XVIII. század vé­
géhez képest? Miben különbözhetett a nyugati és a keleti zsidó bevándorlás?
az ország idegen ajkú lakosait nyelvüktől m eg­
8. fosztani nem csak soha nem is szándékozott, de elis­
meri/miképpen a m agánélet viszonyaiba törvény által kény-
szerítőleg beavatkozni jogtalanság volna [...], a közigazgatás­
nak minden ága Magyarországon kivétel nélkül, valamint a
hivatalos közlekedési nyelv is a magyar kormánnyal s a ma­
gyarországi törvényhatóságokkal a magyar korona akármely
részéből magyar legyen. Ennél kevesebbet tenni gyávaság,
többet parancsolni zsarnokság; m i reánk nézve mondhatni
öngyilkosság volna. [...]
Mi pedig ezt mondjuk: ím é, mi megkínálunk titeket az ér­
telem, az igazságszolgáltatás, a törvényalkotás, a földbirtok
szabadságával, megkínálunk titeket alkotmányos polgárság­
gal, politikai nem zetiséggel, s mind azon javakkal, melyekkel
ez a haza polgárait elárasztja, s mindezekért nem kívánunk
egyebet, m int hogy a hazát, mely titeket ezennel ünnepélye­
sen édes gyermekéül fogad, s a nemzetiséget, mely titeket po­
litikai nagykorúsággal megajándékoz, szeressétek, és velünk
egyetemben oltalm azzátok.” (Kossuth a nyelvhasználatról és
a politikai nemzetről)
ПгтП Hol húzza meg az államnyelv használatának határát
L l l Kossuth? Hogyan kívánja megoldani a problémát? Vesse
össze Kossuth álláspontját a francia forradalomról tanultakkal
és Wesselényi elképzeléseivel!
T
C B Magyarok
cm Románok
C d Németek
C d Horvátok
C d Szerbek
cm Szlovákok
C d Ruszinok
C d Lengyelek
C d Vendek
c d Olaszok
C d Lakatlan terület
О Szűkebb Magyarország Q Magyar korona
országai
223
A NEMZETI EBREDES MAGYARORSZÁGON
,Д mi hőseink dicső emlékének a szlovák népben tör­
11. ténő megújhodására és újra éledésére indulok beszélni
Nektek, drága földijeim, a legdicsőbb, de fájdalom, egyben
utolsó hőséről is magyar Szlovákiának - Trencséni Mátéról.
Amennyire az akkori korra vonatkozó ism eretem , amennyire
írói képességem - ugyan szórakoztató formában, de - a szín­
tiszta igazság és a történelem logikája alapján elégséges lesz:
megm utatom nektek Máté emelkedését, dicsőségének csúcsát
és rettenetes bukását, hogy meglássátok és m egism erjétek a
nyomornak azt a szakadékét, amelybe Máté bukásával a szlo­
vák nép beletaszíttatott, m ert megfosztották önállóságától
és függetlenségétől, eltulajdonították sok évszázados tevé­
kenységének gyümölcseit, megkötözték lábát és kezét, még
a felbátorodás és az erőre kapás puszta lehetőségét is elvették
tőle annyira, hogy végül, am ikor elvesztette minden nemzeti
jogát, az egész világon megvetetté kellett lennie. [...] Vannak
szlovákok, akik már azt sem hiszik, hogy a »juhászbojtárok,
tutajosok, drótosok és favágók« e mostani népének talán ma-
gasztosabb szerepe is volt szeretett magyar hazánk történe­
tében, és vannak szlovákok, akik már azt sem hiszik, hogy a
szlovák nép rendeltetése emberem lékezet óta más lett volna,
m int örök szolgálat és rabszolgaság. Látjátok drága földijeim,
mi annyira hozzászoktunk lelkünk örök igájához, hogy már
nem is törődünk vele, sőt sokan közülünk azt gondolják, hogy
ennek így kell lennie. A mi nem zeti büszkeségünk bőre már
annyira eltompult, eldurvult, megkérgesedett, hogy abba ár­
ral kell döfni, hogy az elevenbe vágjon. Ó, ez egykor egészen
másként volt!” (Viliam Pauliny-Tóth: Csák Máté)
Mivel indokolja a szerző a mű megírását? Milyen cél
vezeti? Hasonlítsa össze a szerző leírását Madách Imre
Csák Mátéról alkotott képével és magyar történelemben Csák
Mátéról tanultakkal! Milyennek látja a szerző a szlovák népet?
..........” ......... ........................ ............................
„1. §. Mindazon zsidók, kik az Országban vagy kapcsolt
12. Részekben születtek, valamint szinte azok is, kik az it­
teni lakásra törvényes úton engedelmet nyertek, [...] az egész
Országban és kapcsolt Részekben akárhol szabadon lakhatnak
[...].
2. §. A fennálló feltételek m ellett gyárakat a zsidók is állít­
hatnak, kereskedést és mesterségeket akár maguk kezükre,
akár vallásukbeli legények segítségével is űzhetnek, s ifjaikat
ezekben taníthatják - azon tudományokat pedig és szép mes­
terségeket, miknek gyakorlatában eddig is voltak, ezután is
gyakorolhatják. [...]
6. §. Minden ezen törvénnyel ellenkező törvény, szokás, ren­
delet vagy határozat eltöröltetik és m egszüntetik.” (1840. évi
X X IX . törvénycikk)
Пт"| Milyen folyamatot segítenek elő (s egyben bizonyítanak
L _ I is) az idézett törvények? Konkrétan az élet mely terüle­
tein segítik a törvények e folyamatot?
A magyar vándorszínészek
ekhós szekere. Kevés volt az
állandó színház, ezért ván­
dor színtársulatok járták az
országot
Mi volt a szerepe a színé­
0 szetnek a korabeli Magyar-
országon?
224
A nyelvművelésnek a nemzetiségeknél is kiemelt fontossága
volt. A magyar államnyelv elfogadását a nemzetiségi vezető réteg
támadásként élte meg. A „holt" latintól nem, de a magyar állam­
nyelvtől féltették nyelvüket, mert tartottak az esetleges asszimi­
lációtól.
A korszak nemzettudatának alapvető része a dicső múlt pél­
dája és a történeti jog (annak van joga egy területhez, aki előbb
érkezett oda). A jórészt állami múlttal nem rendelkező nemzeti
mozgalmak ennek jegyében törekedtek történelmük kiegészítésé­
re. A horvátok az ókori illírekig vezették vissza történetüket, s az
illírizmus révén jogot formáltak minden délszláv nép vezetésére.
A szlovákok a dicső múltat a Morva Birodalomban találták meg, il­
letve a szláv testvériségből (pánszlávizmus) merítettek bátorítást.
A románok a dákoromán elmélettel a rómaiakig vezették vissza
történelmüket, s az elmélet szerinti elsőbbségükkel kívánták iga­
zolni igényeiket,
A XVIII. század óta tartó bevándorlás eredm ényeként a
XIX. század első felében nőtt a zsidóság szám a. Nyugatról
jóm ódú kereskedők érkeztek kisebb szám ban, míg kelet­
ről, Galícia felől szegényebb csoportok nagyobb számban.
Szerepük a kereskedelemben és a kézműiparban gyorsan
nőtt. A m agyar nem esség, a befogadó m agyar nem zetesz­
me szívesen látta az asszim ilációra kész bevándorlókat. A
nem esség szám ára nem jelentettek konkurenciát. A városi
kispolgárság szám ára azonban igen, ami súrlódásokhoz ve­
zetett.
A zsidóság egyenjogúsítása (em ancipációja) terén
II. József tett lépéseket, s a reform nem esség elképzelései­
ben a teljes em ancipáció szerepelt.
A KULTÚRA VIRÁGZÁSA A REFORMKORBAN
A reformkor a m agyar kultúra felvirágzásának kora. Ennek
forrása a gazdasági fellendülés és a társadalmi átalakulás,
m ásrészt a születő nemzettudat. Az elit is kiem elt fontos­
ságot tulajdonított a m űvészeteknek és az oktatásnak. A
m űvészek, tanárok a nem zet szolgálatának tekintették te­
vékenységüket. M űveikkel és tevékenységükkel éleszteni
kívánták a nemzeti öntudatot és a tettekben is m egnyilvá­
nuló hazaszeretetre buzdítottak.
A reformkori nem zed kulturális fellendülésnek az épí­
tészetben a klasszicizmus, az irodalom ban, a képzőm űvé­
szetekben és a zenében a romantika adott keretet, s je ­
lent m eg mint nem zed sdlus. Jól példázza m indezt Kölcsey
Him nusza, Vörösm arty M ihály Szózata vagy Erkel Ferenc
nem zed operái (Hunyadi László, Bánk bán).
A reformkor az oktatásban is az erőgyűjtés és az alapok
lerakásának időszaka. A gazdaság és a bővülő állam appará­
tus egyre több iskolázott em bert kívánt. Az oktatás tovább­
ra is egyházi keretek között működött, de lassan követte
az igényeket, így nőtt a középiskolások és az egyetem isták
száma.
A korszak végére a középisko­
lák és a pesti egyetem tanítási
nyelve is a magyar lett (1846).
Ugyanakkor a fejlődés ellenére
a m agyar kultúra és oktatás a
kormányzattól nem kapta meg
a kellő támogatást, sőt erősödő
nemzeti (magyar) tartalm a miatt
Bécs igyekezett korlátozni azokat,
így a kultúra állam i finanszírozá­
sát a civil társadalom próbálta
- a nem zeteszm e szolgálatában -
pótolni (M agyar Tudom ányos
Akadém ia, Nemzeti Színház stb.).
'

Pest első magyar kőszínháza, a Nemzeti Színház, amelyet 1837-ben adtak át. A Kerepesi
15.
úti telket (ma Rákóczi út, közel az Astoriához), amelyen a színház felépült, Grassalkovich
Antal g ró f adományozta Pest vármegyének
K ó l ó '..i n t
HérfM Mamas' »«* e*n*“
HAZAFIAKBÓL C6ZVE- ÁLLOTT ТАКШЛС ÁLTÁL
fog «lO -iJid ai
A' HAZÁNKBAN LEG LLÖMZÓ* Ki NYITANDÓ
Nézzen utána, hol épült és mikor az ország első magyarul játszó kőszínháza!
NEM ZETI J Á T É K S Z ÍN ' IN N E P É R E
EGY VITÉZI SZOMORÚ JÁTÉK

~- £a&f.. Korabeli színházi plakát

гУ?*Г*аги1п| а.
|i:|í
M

jííi! i!

вкУл*ллч?

117, | A Nemzeti Múzeum, melyet a korszak kiemelkedő építőművésze, Pollack M ihály tervezett

Milyen stílusban épült a múzeum? Gyűjtsön képeket az interneten a korszak jellemző épületeiről! Milyen szerepet játszott
0 a korszakban a Nemzeti Múzeum az ország kulturális életében? Vesse ezt össze a jelennel!

225,
 TÖRVÉNYES FORRADALOM
ÉS KONSZOLIDÁCIÓS KÍSÉRLET
Kossuth kortesfelvonulása 1847-ben
Mi volt a jelentősége az ország és Kossuth életében kö­
vetté választásának? Ismertesse a kép alapján a korabeli
politikai harc eszközeit!
„Nekünk [...], kiket a nem zet azzal bízott meg, hogy je ­
lene felett őrködjünk, s jövendőjét biztosítsuk, nekünk
| nem szabad szembehunyva várni, míg hazánkat a bajok özöne
elborítja; megelőzni a bajt, ez hivatásunk [...].
Igen is [...], erős meggyőződésem, hogy dinasztiánk jö -
j vendője a birodalom különféle népeinek egy szívben-lélekben
egyesüléséhez van csatolva, ezen egyesülést nem zetiségeink
| respektálása [tiszteletben tartása] m ellett csak az alkotmá-
j nyosság érzelem rokonító forrasztéka terem theti meg. [...]
í Elhatároztuk, hogy a közös teherviselés alapján a nép köz-
terheibe, mikkel a megyei közigazgatást eddig egyedül fedezi,
I osztozni fogunk, s az ország új szükségeinek pótlásáról is ha­
sonló alapon gondoskodunk.
Elhatároztuk, hogy az úrbéri viszonyokbóli kibontakozást
kárm entesítéssel összekötve eszközöljük, s ez által a nép és
nem esség közti érdekeket kiegyenlítve hazánk boldogságának
i gyarapításával Felséged trónját m egszilárdítjuk. [...]
De arról is meg vagyunk győződve, hogy alkotmányos éle-
j tünk kifejtésére s nem zetünk szellemi és anyagi javára hozan­
dó törvényeink csak az által nyerhetnek életet és valóságot,
hogy végrehajtásukkal minden idegen avatkozástól független
I nem zeti kormány leszen megbízva, mely a többség alkotmá-
: nyos elvének legyen felelős kifolyása.
Azért collegiális kormányrendszerünknek magyar felelős
j m inisztérium m á alakítását minden reform jaink alapfeltéte-
I lének s lényeges biztosítékának tekintjük.” (Részlet Kossuth
felirati javaslatából, 1848. március 3.)
Gyűjtse össze Kossuth követeléseit! Hasonlítsa össze
ezeket az Ellenzéki Nyilatkozat tartalmával! Milyen kor­
mányzab’ rendszert akart létrehozni a felirab javaslat? Kívánta-e
Kossuth az elszakadást a birodalomtól? Indokolja véleményét
a megfelelő szövegrészlettel!
226
A REFO RM K O R EREDM ÉNYEI A reformkor a magyar ál­
lamnyelven kívül minden kérdésben csak részeredményeket ért
el. Emiatt sokak fejében az 1848. márciusi forradalommal szembe­
állítva leértékelődik e korszak. Pedig a forradalom és a szabadság-
harc sikere elképzelhetetlen lett volna a két évbzedes előkészítő
munka nélkül. A közjogi kérdésen (ez Magyarország és Ausztria,
illetve az uralkodóház viszonyát jelentette) kívül szinte minden
problémában (a jobbágykérdéstől a közlekedésig) kidolgozott, jól
átgondolt és a vezető réteg döntő többsége által elfogadott állás­
pontok alakultak ki. Az adott pillanatban ezeket kellett alkalmazni.
Arról nem is beszélve, hogy a reformkorban nőttek fel, válogatód-
tak ki és szereztek polibkai tapasztalatokat azok a személyiségek,
akik képesek voltak élni a lehetőségekkel.
A FORRADALMI ÁTALAKULÁS KEZDETE Az
1 8 47 -1848-as országgyűlés m andátum ainak m egszerzé­
séért a korm ány és az ellenzék is m inden lehetséges esz­
közt bevetett (leitatás, szavazatvásárlás stb.). A reform erők
sikere volt, hogy Kossuth Lajost - kem ény küzdelem ben -
Pest várm egyében követté választották. Az először elnyert
köved m egbízatás lehetővé tette, hogy Kossuth az ellenzék
vezérévé váljon Pozsonyban.
Kossuth az alsótáblán a kiegyenlített erőviszonyok kö­
zött taktikai okokból a rendi jogokat is sértő adm inisztrátori
rendszert tám adta, hogy a m ásik oldalról is tám ogatókat
szerezzen. M égis sokáig úgy tűnt, hogy ezen az országgyű­
lésen sem születnek majd átfogó reformok.
Az Európán végigsöprő - és hazánkat is érintő - éhín­
ség, és az azt követő forradalmi hullám (162. oldal) hatá­
sára azonban a konzervatív többség is hajlott arra, hogy a
jobbágyság elégedetlenségét engedm ényekkel vezessék
le. Kossuth felism erte a lehetőséget. N éhány nappal az­
után, hogy a párizsi forradalom híre m egérkezett Pozsonyba
- a jobbágylázadás m egelőzése érdekében - azonnali re­
form okat tartalm azó felirati javaslatot készített (március
3.). M ásnap az alsótábla elfogadta az Ellenzéki Nyilatkozat
pontjait tartalm azó feliratot (kötelező örökváltság, közte­
herviselés, népképviseleti országgyűlés, felelős kormány,
alkotm ány az örökös tartom ányoknak is). A felsőtábla és a
korm ányzat időhúzással próbálta átvészelni a kritikus idő­
szakot. Ám a bécsi forradalom (m árcius 13.) és a pesti moz­
golódás hírére a felsőtábla is m egszavazta a feliratot (m árci­
us 14.), am elyet m ásnap az országgyűlés küldöttsége hajón
vitt Bécsbe (m árcius 15.).
A PESTI FO RRAD ALO M A bécsi forradalom hírére
Pesten 1848. március 15-én a fiatal Magyarország képviselői
- ezután márciusi ifjak - m egm ozdulást szerveztek, am ely a
hatalmat elsöprő forradalommá terebélyesedett. A fiatalok
m aguk mellé állították az egyetemistákat, majd a város és a
József-napi vásárra érkező vidékiek töm egeit. Landerernél a
cenzúra m ellőzésével - a sajtószabadságot m egvalósítva - ki­
nyomtatták a követeléseiket tartalm azó 12 pontot és Petőfi
mozgósító hatású versét, a Nemzeti dalt. Délután a siker hatá­
sára csatlakozott Pest város vezetése, majd Budán a megret­
tent és az összeütközést elkerülni igyekvő Helytartótanács.
(A Helytartótanács a jórészt olaszokból álló helyőrséget nem
merte bevetni a Budára vonuló töm eg ellen. Ekkor szabadí­
tották ki börtönéből Táncsicsot.)
 Pest-Buda
1848. március 15-én

Kövesse nyomon a forrada­

0 lom menetét térben és idő­
ben! Korábbi tanulmányai, olvas­
mányai és március 15-i ünnepé­
lyeken szerzett élményei alapján
mutassa be az egyes helyszínek
eseményeit! Mi a jelentősége an­ Redout
nak, hogy a budai helyőrségben
sok olasz katona szolgált?
Iváj^kávéház

A rend fenntartása és a tu ­
lajdon védelm e érdekében lét­ Belvárosi I

rehozták a Közcsendi [közbiz­

fürdő
tonsági] Bizottmányt, am elyben
BeépífétriérufeT ^
a m árciusi ifjak átengedték a
vezetést a városi elöljáróságnak A forradalmárok délelőtti útja 'e re ne
A forradalmárok délutáni útja íé L ° M
és a liberális nem eseknek. A
m árciusi ifjak már a forradalom
előtt és az alatt is együttmű­
ködtek a liberális nemesség­
gel. Tisztában voltak erejükkel,
nem törtek hatalom ra. Felis­
m erték, hogy szerepük a liberális
nem esség rászorítása a reform ok
véghezvitelére, és a túlzott radi­
kalizm ussal a nem ességet csak a
konzervatívok oldalára állítanák.

Kossuth már a for­

radalom előtt felszó­
lította a pesti refor­
mereket megmoz­
dulásokra, hogy azok
kellő súlyt adjanak
az országgyűlés kö­ A Pilvax kávéház, ahonnét a m árciusi ifjak elindultak a forradalom reggelén, és az új
veteléseinek. Március jelkép, a nemzeti kokárda (5.)
15-én a pesti utcákon
vonuló márciusi ifjak Nézzen utána az interneten nemzeti színeink eredetének! Hol (milyen eseménynél)
maguk közé enged­ találkoztunk már kokárdával?
ték Nyáry Pált és
Klauzál Gábort, a
két tekintélyes re­
formert. Mii kíván a
m agyar n e m z e t.
Legyen béke, szabadság és egyetértés.

1. kíván ju k л sajtó szabadságát censor* eltörlését

A 12 pont nyomtatásban, és
első példányainak fogadta­
tása a nyomda előtt (7.)
2. Felelős ministeriumot Buda-PesU n.
2 . Évenkinti országgyűlési Pesten.
4 . Térvén y előtti egyenlőséget polgári és «állási tekintetben.
5. 'Nemzeti őrse reg.
<k k ö z ö s teherviselés.
7. Úrbéri viszonyok megszűntetése.
R Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
». Nemzeti Bank

Vesse össze a 12 pontot és
Kossuth március 3-i felirati
javaslatát! Mennyiben nehezíti
az összevetést az eltérő forma?
Mivel kapcsolatban említettük
Landerert a reformkorban?
16. Л ’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra. mag> ar kato­
náinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el
tőlünk.
I I . A ' politikai Ktatiisfoglyok szabadon bocsáttassanak
12 Unió.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!

227
 TÖ RV ÉN YES FO RRA D A LO M ÉS K O N S Z O LID Á C IÓ S KÍSÉRLET

A FELELŐS K O RM Á N Y M EGALAKU­
LÁSA Az V. Ferdinánd helyett döntő állam­
tanács még a szorult helyzetben sem akar­
ta elfogadni a feliratot. István nádor (aki a
Habsburg-házból származott) közvetíteni kí­
vánt, de egyik fél sem engedett. Ekkor a nádor
- az állam tanács m egkerülésével - magyaror­
szági teljhatalm at kért és kapott a királytól, és
hogy az esem ényeket visszafordíthatatlanná
tegye, kinevezte gróf Batthyány Lajost ma­
gyar miniszterelnökké (1848. m árcius 17.).
Batthyány Lajos ún. nagykoalíciós kor­
mányt hozott létre. Az április 7-én megala­
kuló m inisztérium ban a m agyar politikai
élet valamennyi irányzata képviselve volt a
konzervatívoktól (Esterházy Pál) a centralis­
tákig (Eötvös József). A többséget azonban a
liberálisok alkották (Batthyány Lajos, Kossuth
Lajos, Deák Ferenc, Klauzál Gábor, Szemere
Bertalan). Helyet (tárcát) kapott a kormány­
ban Széchenyi István is.

AZ ÁPRILISI T Ö R V ÉN YEK Az állam ­

tanács a márciusi napokban kétszer is meg­
próbálta visszavonni a hadügy és a pénzügy
területén a m agyar önállóságot, mert ezeket
az egységes birodalom alapjának tekintették.
Ehhez azonban ekkor nem rendelkezett kellő
erővel. Az uralkodó szentesítette a rendi or­
szággyűlés által kidolgozott reformokat, me­
A z első felelős minisztérium. Felső sor: Szemere Bertalan - belügy, lyek lerakták M agyarországon a polgári átala­
Batthyány Lajos - miniszterelnök',.Esterházy P ál - király személye kö­ kulás alapjait (április 11.).
rü li miniszter. Második sor: KlauzáT'G abüT- földművelés- és iparügy, Az áprilisi törvények felszámolták a feu­
Kossuth Lajos - pénzügy, Mészáros Lá zár - hadügy. Harm adik sor:
dális és rendi jellegű kiváltságokat, felszaba­
Széchenyi István - közlekedés- és közmunkaügy, Eötvös József - vallás
és közoktatás. Alul: Deák Ferenc - igazságügy dították a jobbágyságot. A jobbágyok úrbé­
res földjeik (a jobbágytelkek) tulajdonosaivá
váltak, s az állam kötelezettséget vállalt a föl­
desurak kárpótlásáért. Az országgyűlés azon­
ban ennek kifizetését a következő évre halasz­
totta. A közös legelők felosztása révén a házas
zsellérek is kis parcellák birtokosaivá váltak.
Eltörölték a tizedet és az úriszéket is.
feloszlathat
(ha a Az áprilisi törvények eredm ényeként Ma­
költségvetést
elfogadták, gyarország alkotmányos királysággá vált. Kor­
új országgyűlés
három hónapon mányát (a m inisztérium ot) a király nevezte
belül)
□ □ ki, de az a törvényhozásnak volt felelős. A
törvényhozásban a rendi gyűlést népképvi­
országgyűlés - évente Pesten □ □ pénzügy ( Vhankieavk b o c s á tá s V '
pénzügy I]
A=±n--- seleti országgyűlés váltotta fel, cenzusos vá­
О elnök О elnök
▲ felsőtábla it alsótábla
□ □ hadügy V ia dsereg? ; i hadügy lasztójog alapján (vagyon, m űveltség). (A vá­
1
•co választás lasztásokat nyár elején tartották.) Kimondták
> választás
>4 1 (korábbi vármegyék
összetétel) képviselők
Magyarország és Erdély egyesülését (unió).
(díjazás) (díjazás) tisztségviselők, 0 A Az Ausztriához fűződő viszonyt nem sza­
passzív választójog
közgyűlés
4 bályozták egyértelműen - az lényegében kö­
(választhatók)
c
24 év,
it zelített a perszonálunióhoz. Magyarországot
magyar nyelvtudás
csak a közös uralkodó személye kötötte össze
szavazók - aktív választójog
lakosság -5-10% -a 20 év - férfi - bevett felekezet tagja a birodalom másik felével. Nem rendezték a
korábban szavazattal bírók (nemesek, polgárok) műveltségi cenzus vagyoni cenzus hadsereg kérdését, és a külképviseletek is bi­
rodalmi kézben maradtak. Nem volt tisztázott
lakosság -15 millió fö
a hadügy és a külügy pénzügyi háttere sem.
9, Magyarország államszervezete az áprilisi törvények alapján A magyar vezető réteg nem akart elszakadni
a birodalomtól, ezért a külügy, a hadügy és a
pénzügyek a következő évektől várták a biro­
I q I Milyen politikai berendezkedés valósult meg Magyarországon? Mutassa be
dalmi és a magyar érdekek összehangolását.
L l U a választási rendszert, a törvényhozás és a végrehajtó hatalom működését!
Az alkotmányos viszonyok között a birodal­
Elemezze az Ausztriához fűződő viszonyt!
mi érdekeket nem lehetett a régi módon ér-
~1-------------------------------------------------------------------------------------

228
 ö n k é n te s А - > kö te le z ő
ö rö k v á lts á g [ ö rö k v á lts á g
/ a jo b b á g y \ I a jo b b á g y
I fiz e ti s z a b a d 1 I fiz e ti
j m e g á lla p o d á s \ / m e g h a tá ro z o tt \
/ a la p já n \ / á ro n
\a ls ó tá b la e lfo g a d ja (1 8 3 2 -1 8 3 6 )
/ tö rv é n y (1 8 3 9 -1 8 4 0 )
A jobbágyfelszabadítás gondolata a reformkorban
Tekintse át, hogyan bontakozott ki az áprilisi törvények­
ben megvalósuló jobbágyfelszabadítás gondolata!
I 8. §. A magyar hadseregnek az ország határain kívüli alkal­
vényesíteni. A végrehajtó hatalom a felelős magyar kormány
kezébe került, s így ellentéthez vezetett, hogy Bécs - a rendi
dualizmus gyakorlatát követve - a külügyet, a hadügyet és az
ezekhez tartozó pénzügyeket továbbra is királyi felségjognak
tekintette.
A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS A magyar kormány a job­
bágyfelkelés elkerülése érdekében azonnal végrehajtotta a
jobbágyfelszabadítást. Ezzel kívánta megakadályozni, hogy az
osztrák kormányzat felhasználja ellene a magyar és a nemze­
tiségi jobbágyok tömegeit. A kérdés rendezése azonban nem
volt könnyű. A változástól a jobbágyság minden rétege vágyai
megvalósulását remélte. A zsellérek földet akartak, a telkes
jobbágyok a majorsági földeken kialakított és most földesúri
tulajdonba került szőlőiket kívánták megszerezni.
A kormány ezeket a követeléseket nem teljesíthette, mert
akkor elveszíthette volna a nemesség támogatását. így a vi­
dékre kiküldött kormánybiztosoknak a meggyőzés mellett
több helyen erőszakot kellett alkalmazniuk. A kormány sike­
resen elkerülte a robbanást. Ez alapvetően annak köszönhető,
hogy a magyar jobbágyfelszabadítás valóban kedvező volt a
jobbágyság számára: nem vesztette el földjei egy részét, és
nem is kellett megváltást fizetnie. Szerepet játszottak a siker­
ben a magyar nemesség igazgatási tapasztalatai is, majd a nyár
közepétől a pusztító szerb, majd horvát támadás, amely hon­
védelemre sarkallta a parasztságot.
Ú t>é es tell< ek
© jobbágyok is a Vidos urak egész tagosított m ezejét elfoglalták s
t
re)bo
telek
ézí Щс
э va
te l íkn ag^ sá( 9
irá pyá bar1/
szőlők
erdők, legelők, vizek
©u .| A z 1848-as jobbágyfelszabadítás
Г т ] Mit értünk az ábra alapján jobbágyfelszabadításon?
L d J Nevezze meg, miből lett a jobbágy, és miből a földesúr
földtulajdona! Ki fizette a kárpótlást, és miért? Kik kaptak föl­
det, és kik maradtak ki ebből 1848-ban?
1 l, á lla m i k á rp ó tlá s s a l
„III. te. Független felelős minisztérium alakításáról
| 1 tö rté n ő ö rö k v á lts á g 12.
j . r 3. §. 6 Felsége, s az ő távollétében a nádor, a királyi hely­
tartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független
magyar minisztérium által gyakorolják, s bármely rendeleteik,
\
\ parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek,
ha a Buda-Pesten székelő miniszterek egyike által is aláíratik.
\
4. §. A minisztériumnak mindegyik tagja mindennemű hivata­
los eljárásáért felelős.
E lle n z é k i N y ila tk o z a fX
5. §. Mindazon tárgyakra, melyek eddig a m.[agyar] k.[irályi]
(1 8 4 7 ) /
udvari kancelláriának, k. helytartótanácsnak, s a k. kincstárnak,
ideértvén a bányászatot is, köréhez tartoztak, vagy tartozniuk
kellett volna, s általában minden polgári, egyházi, kincstári, ka­
tonai, és általában minden honvédelmi tárgyakban Ő Felsége a
végrehajtó hatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar miniszté­
rium által fogja gyakorolni. [...]
mazását, nemkülönben a katonai hivatalokrai kinevezéseket,
szinte úgy Ő Felsége fogja, a [...] királyi személye körül leendő
felelős magyar miniszter ellenjegyzése m ellett elhatározni. [...]
14. §. A minisztériumnak, azon tagján kívül, mely a Felség sze­
mélye körül a 13. §-ban em lített ügyekre ügyelend, a következő
osztályailesznek:a)Belügyek,b)Országospénzügy,c) Közmunka
és közlekedési eszközök és hajózás, d) Földművelés, ipar és ke­
reskedés, e) Vallás és közoktatás, f) Igazságszolgáltatás és ke­
gyelem, g) Honvédelmi osztály. [...]” (Áprilisitörvények, 1848)
■i- j | Gyűjtse össze a magyar minisztérium jogköreit! Mit ért a
L ' - l törvény felelős minisztérium alatt? Hogyan nevezzük az
így létrejött államberendezkedést? Vizsgálja meg az uralkodó­
hoz és az Ausztriához fűződő viszonyt!
A telki állomány változása
а X IX . század első felében
Mely folyamatot mutatja
be az ábra? Milyen okok­
ra vezethető vissza a jelenség,
és milyen társadalmi, illetve po­
litikai következményei voltak?
m ajorsági szántók „Megyénkben, úgyszinte a szomszéd megyékben m in­
14.
denfelé az elkülönözött [a felosztott közös] legelők és
mezők felszabadítása történik a jobbágyság által, a kerecsenyi
legeltetik, tavaszi alá szántani nem engednek, a mi birtokunk­
ra azonban nem hajtanak. Puszta-Mogyoródon szinte az egész
erdőt, mely az uraságok részére esett, elfoglalták a jobbágyok,
és folyvást legeltetik, Keresztárban az ottani apátot elkergették
jobbágyai, birtokát elfoglalták, azonban azt T.[ekintetes] Csányi
birtokos
László úr [kormánybiztos] visszahelyeztette, s a kezdőket [kez­
deményezőket] kemény fenyíték alá tétette. Én megvallom,
most sokkal jobban félek, m int elejten [eleinte], m ert minden
Ш állam i mi и ill i I И I
ember pisztolyt hordoz, s az ember élete nincs eléggé biztosít­
m egszűnő szolgáltatások
va, de ezen rendetlen eseteknek leginkább a megyei tisztségvi­
jobbágyok földbirtokosok
selők hanyagsága az oka, kik a megyének és a minisztériumnak
polgári m agántulajdona hathatós rendeléseiket nem tekintve, hivataluknak legkevésbé
sem tesznek eleget. Istenem! Mért vállalnak ily tehetetlen em ­
berek hivatalt, természetesen csak fényből.” (Somogy Alajos
kasznár levele urához, Gerliczy Félixhez, 1848. május 5.)
I n i Milyen problémákról tudósít a levél? Milyen okai voltak
L C i e problémáknak? A szerző szerint mi a bajok forrása?
Hogyan viszonyul a szerző a jobbágyfelszabadításhoz?
229
Ш к . A FEGYVERES HARC KIROBBANÁSA,
A VÉDELEM MEGSZERVEZÉSE
„Az előző évben [1848] e vidékről otthonukból elűzött
В ném etek és magyarok ezekkel a seregekkel tértek visz-
sza. Nagy többségük bosszút esküdött a szerbek ellen, akik
kirabolták őket, birtokukba vették földjeiket, leölték asszo­
nyaikat és gyermekeiket. [...]
így kellett beszélni a szerbekkel, akik vallási és politikai
fanatizmusukban balsorsú foglyaikat soha nem tapasztalt
sanyargatásnak vetették a l á ” (Pulszky Terézia: E g y magyar
hölgy emlékiratai)
Г г ч ! Mi jellemezte a szerb felkelők magatartását a lakossággal
L C J és a védekező csapatokkal szemben? Milyen hatást vált­
hattak ki a délvidéki vérengzések a magyar országgyűlésből?
Milyen hatással lehettek az események a délvidéken élő más
nemzetiségekre?
A szerb felkelők véres tettei Fehértemplom településen
Milyen kiváltságaik voltak a szerbeknek Magyarországon?
Mikor kapták e kiváltságokat? Keresse meg a történelmi
atlaszban a Vajdaságot! Milyen volt e terület etnikai összeté­
tele? Miért került sor a Délvidéken a magyar, sváb és román
lakosság elleni támadásokra?
i
230
A SZERB FELKELÉS A fegyveres összecsapások a szerb
felkeléssel kezdődtek. A szerbek egyházi autonóm iáját a
m agyar alkotm ányos korm ányzat ugyan nem akarta elven­
ni, de a Határőrvidék m agyar irányítás alá került. A szerbek
autonómiát követeltek, am it Kossuth elutasított. Ezután a
szerbek a karlócai kongresszuson (1848. m ájus) m ár önálló
szerb tartom ány kialakítását (Vajdaság) követelték, am ely
jelentős magyar, ném et és román lakosságú területeket is
m agába foglalt volna. A szerbek tám ogatást kaptak a csá­
szári hadseregtől, és Szerbiából is önkéntesek ezrei érkez­
tek. A bécsi korm ányzat autonóm Vajdaság m egalakítását
ígérte a szerbeknek. A szerb felkelők rátörtek a Délvidék
vegyes lakosságú, védtelen falvaira (1848. június).
Rajacic, a karlócai szerb gyűlésen megválasztott szerb
pátriárka felkelőket toboroz
K L ELLEN TÉTEK KIÉLEZŐDÉSE AZ UDVARRAL
1848 nyarán az államtanács és a hozzájuk mindinkább köze­
ledő osztrák kormányok (165. oldal) több kísérletet tettek a
magyar had- és pénzügyminisztérium jogkörének felszámo­
lására. A magyar vezetés tárgyalásokkal próbálkozott a kérdést
megoldani, de ragaszkodott a két minisztériumhoz. Az osztrák
kormányzat nem rendelkezett megfelelő erővel, így nyíltan
nem lépett fel a magyarok ellen. A magyarokkal szembekerülő
nemzetiségeket kívánták felhasználni céljaik érdekében.
Az ellentétek a hadsereg kérdésében éleződtek ki legin­
kább. A lehetséges belső problémák (pl. a job bágyfelsza­
badításhoz köthető elégedetlenség) leküzdéséhez, majd

t\itnf (#ti№c»t. j j
T Tdtn lVn*}c>rj niiu’ire i ;:»i0«w áltol.il nil «* U'p<n*láf*M jini
> fit Ifcrlnl
jryalíisit. KárOtit tlu fu U rj? furtntrs Vníialtta. •if« ff*6 M Ík. ’» »<-!).*•
n .'v .m ia u rrtrk .- а* к./чН.-чппь> íli a l bü t-fiU w t'.,.
l-rtiIW
Sor (;Qrv ^ magamban uraim, nem folyamodni az ékesszólás fegyveréhez.
y.yу у £ ágk
l*i*l fo rin t!. , 4in4Í флорш!.
A z ú j magyar pénz, a forint. A z osztrákok üres kasszát
adtak át a magyar kormánynak. Kossuth Lajos pénzügy -
m iniszter önálló magyar bankjegykibocsátással kívánta
megoldani a problémát. A művelettel a Pesti Magyar
Kereskedelmi Bankot bízta meg (1848 júniusa). Az elő­
ször kiadott papírpénzeknek (Kossuth-bankók) még volt
nemesfémfedezete. Később, a szabadságharc idején már
csak az állam felelt érte. Ennek ellenére minden magyar
elfogadta fizetőeszközként
Nézzen utána az interneten, honnan teremtették elő az
új pénz nemesfémfedezetét!
a véres szerb felkelés leveréséhez a m agyar korm ánynak
m egb ízható csapatokra lett volna szüksége. Ennek ellenére
az osztrák korm ány Batthyány többszöri kérését m egtagad­
va, nem küldte haza a m agyar ezredeket. Em iatt a m inisz­
terelnök elrendelte tíz honvéd zászlóalj, azaz m agyar regu­
láris csapatok felállítását (1848. m ájus). Ezzel a lépéssel a
m iniszterelnök a független m agyar állam iságot erősítette.
Kossuth pénzügym iniszter a védelm i készültség anyagi
hátterének biztosítása érdekében szintén fontos lépésre
szánta el magát: előkészületet tett ö n álló m agyar papír­
pénz kibocsátására (1848. június). Az első bankjegyek 1848.
augusztus végén, szeptem ber elején jelentek meg. A nyár
közepén összeülő népképviseleti o rszággyűlés (Pest, 1848.
július 5.) Kossuth javaslatára a külső tám adástól tartva egy
em berként szavazott meg 200 000 újoncot és a felállításuk­
hoz szükséges pénzt (július 11.) Az udvar és a m agyar kor­
m ány viszonya egyre ellenségesebbé vált.
A népképviseleti országgyűlés nyitóülése (1848. jú liu s
5.). A helyszín a Pesti Vigadó (Redout) díszterme. A z
emelvényen István nádor (aki összehívta és megnyitotta
a gyűlést), s mögötte a Batthyány-kormány tagjai
„Uraim! Midőn a szószékre lépek, hogy önöket felhív­
1*^* «Inly. 6. jam , «m entsék meg a hazát«! - e percnek irtózatos
nagyszerűsége szorítva hat le keblemre.
Úgy érzem magamat, m intha Isten kezembe adta volna a
tárogatót, mely fölkiáltsa a halottakat, hogy ha vétkesek vagy
gyöngék, örök halálba süllyedjenek; ha pedig van bennük élet­
erő, örök életre ébredjenek. Uraim! így áll e percben a nem ­
zet önök kezében; és Isten kezükbe adta a mai határozattal a
nem zet életét, de kezükbe adta a nem zet halálát is. Önök ha­
^ _ tározni fognak. De éppen, m ert e perc ily nagyszerű, feltettem
Lehetetlen nem hinnem , lehetetlen nem meggyőződve
lennem, hogy bárm iben különbözzenek is a vélemények e
házban, a haza szent szeretete, a haza becsülete, a haza önál­
lása, a haza szabadságának oly érzete, hogy azért utolsó csepp
vérét is kész a ház feladni: ez mindnyájunkkal közös. [...]
Azért minden balmagyarázatok kikerülése végett egyene­
sen és ünnepélyesen kérem, hogy midőn azt mondom, adja
m eg a képviselőház a 200 000 főnyi katonát, s az erre szüksé­
ges pénzerőnek előterem tését... [ekkor Nyáry Pál felugrott, s
jo bbját esküre emelve kiáltotta: »Megadjuk!«, s a képviselőház
felállva utánaharsogta: «Megadjuk! Megadjuk!«],
[...] Ezt akartam kérni, de önök fölálltak; s én - leborulok
a nem zet nagysága előtt! Csak azt mondom: annyi energiát
a kivitelben, m int amennyi hazafiságot tapasztaltam a m eg­
ajánlásban, s Magyarországot a poklok kapui sem fogják meg-
dönteni! [szűnni nem akaró lelkesedés és éljenzés]” (Részlet
Kossuth országgyűlési beszédéből, 1848. jú liu s 11. )
I r-Tj 1 Mire szólítja fel a képviselőket Kossuth? Mennyiben je-
L_i lent mérföldkövet a kérdés megszavazása? Milyen ese­
mények segítették elő, hogy az országgyűlés megszavazza
Kossuth javaslatát? Gyűjtse ki a szövegből a Kossuth által hasz­
nált szónoki eszközöket! Olvassa el a teljes beszédet (elérhető
pl. a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapjáról)! Hogyan érté­
keli Kossuth a beszédben Magyarország belpolitikai helyzetét,
a kormány lehetőségeit és Bécshez való viszonyát?
T ■ -----------------------
ra -ra
£ E
CD °
-Q
CD
N
_СЛ
ф ‘CD
( 7. | A közjogi kérdés 1848 nyarán
I n l Mit jelentett a közjogi kérdés? Kövesse az eseményeket,
L_J s tárja fel az egyes lépések közötti összefüggéseket!
231
 *
A FEGYVERES H A RC KIROBBANÁSA, A VÉD ELEM M EGSZERVEZÉSE

A N EM Z ET ISÉG I KÉRDÉS ELM ÉRG ESED É­

a magyar kormány által ellenőrzött területek
A magyar és a nemzetiségi mozgalom szembekerülése
Mely okok állították egymással szembe a magyar és a nemzeti­
ségi vezető réteget? Hogyan foglalt állást a nemzetiségek töm e­
geinek többsége?
T komoly szövetségest, hiszen ezek már 1848 előtt is ren­
SE Az ország nemzetiségi lakossága lelkesedéssel fogad­
ta a jogegyenlőség bevezetését és a jobbágyfelszabadí­
tást. Vezetőik nemzeti gyűléseket hívtak össze (a szlová­
kok Liptószentmiklóson, a szerbek Karlócán, a románok
Balázsfalván). A gyűléseken elfogadott kiáltványokban
megfogalmazódott az igény, hogy nemzetiségként külön
jogokat is kapjanak (ennek legmagasabb foka a nemzeti­
ségi autonóm terület).
A magyar politikai elit ugyanakkor csak egyéni sza- \
badságjogokat kívánt megadni a nem zetiségeknek (pl.
nyelvhasználat), kollektív jogokat (pl. területi autonómia)
nem. A nemzeti ébredés korában az egym ásnak feszülő
indulatok megakadályozták a kompromisszumok meg­
születését. A nemzetiségek vezetői - szembekerülve a
magyar törekvésekkel - az ígéretekkel nem fukarkodó
bécsi kormányzatban találtak támaszt.
Ott, ahol a magyar kormány képes volt végrehajtani a
jobbágyfelszabadítást (szlovákok, ruszinok, a magyaror­
szági románok), a nemzetiségi vezetők nem tudták köve­
teléseik mögé állítani a nemzetiség paraszti tömegeit. A
szervezkedő értelmiségi csoportok erejéből csak kisebb
megmozdulásokra futotta. Ott viszont, ahol a nemzeti­
ségi vezető réteg a hatalmat részben a kezében tartot­
ta és a magyar kormány hatalma kevésbé érvényesült
(Horvátország, Határőrvidék, Erdély), a nemzetiségek ve­
zetői a jobbágyi követeléseket ötvözhették nemzeti ön­
állósodási törekvéseikkel. Az udvar számára különösen
a szerb és a horvát nemzetiségi mozgalom jelenthetett
delkeztek szervezett erővel (határőrezredek).

A magyar kormány ellenőrzése ЕЛ Magyarok

□ alá került területek 1848 nyár elej
(Q ) Nemzetiségi kongresszus
ma Románok
Németek
ma Horvátok
[SSSN Nemzetiségi felkelések ma Szerbek
czs Szlovákok
szlovák légii tm Ruszinok
ma Lengyelek
ma Vendek
ma Olaszok
□ Lakatlan terület

Országgyűlés
.Konfliktusba torkolló
nemzetiségi ellentétek
'Egyes nemietek társadalmi
szerb önkéntesek felépítése Avezető réteg és a nép

Magyarország 1848 nyarán

Hogyan valósult meg az áprilisi törvényekben kimondott országegyesítés? Tekintse át a nemzetiségi problémát! Hol voltak nem­
zetiségi gyűlések, és hol robbant ki felkelés? Melyek az eltérések okai?

232
 A második balázsfalvi
gyűlés (1848. május)

Következtessen a kép
0 alapján a gyűlésen
részt vevők társadalmi ösz-
szetételére! Mennyiben
látszik meg ez a gyűlés
határozatain? Nézzen utá­
na az interneten, miért
Balázsfalván tartották a
gyűlést!

A nemzetiségek eltérő helyzetből adódó eltérő

viselkedésére jó példa a románság. Míg a magyar- „1. A román nem zet a szabadság, az egyenlőség és a testvériség elvei­
11. re támaszkodva nem zeti függetlenségét követeli politikai tekintet­
országi románok nem fordultak szembe a forradalmi
kormánnyal, addig Erdélyben véres felkelésre került ben, hogy a maga nevében szerepeljen, hogy a rom án nem zetnek legyenek
sor. Erdélyben a jobbágyfelszabadítást akadályozta az tulajdon képviselői az országgyűlésen számához képest aránylagosan, tu ­
is, hogy itt elmaradt az úrbérrendezés, így nem volt lajdon hivatalnokai legyenek a közigazgatás, a törvénykezés minden fokán
rögzítve, melyik földterület a földbirtokosé, és melyik és a katonaságnál ugyanebben az arányban, használhassa a maga nyelvét
a parasztoké. A jobbágyfelszabadítást itt csak késve, minden dolgokban, melyek őt illetik, a törvényhozásban éppenúgy, m int
a Magyarországgal való egyesülés (unió) életbelépé­ a közigazgatásban. Követeli az évenkénti általános nem zeti gyűlést. [...]
se után lehetett végrehajtani. így az unióval szem­ 3. Az egyéni emberi jogok tudatára ébredt román nem zet kéri az úrbéri
behelyezkedő román vezetőknek lehetőségük volt a viszonyok minden késedelem nélküli m egszüntetését, minden, az úrbéres
román parasztokat maguk mögé állítani. A balázsfalvi paraszt részéről történhető kárpótlás nélkül, valam int a vármegyékben,
román nemzeti gyűlések (1848. április, május, majd úgy vidékekben, székekben és katonai őrvidéken. Egyúttal kéri a dézsám­
szeptember) kezdetben a magyar kormánytól - az nak m int a gazdaságot akadályozó szolgálmánynak az eltörlését. [...]
uniót elutasítva - jobbágyfelszabadítást követeltek, 16. A rom án nem zet kéri az együtt lakó nem zeteket, hogy mindaddig ne
pedig azt a kormány már régen megadta számukra, s tárgyaljanak a Magyarországgal való unió kérdéséről, amíg a rom án nem ­
zet nem válik alkotmányos és szervezett, a törvényhozás házában tanácsko­
az unióval életbe is lépett volna.
zó és határozati-szavazati joggal felruházott nem zetté. Ha ezzel szemben
az erdélyi országgyűlés mégis tárgyalna erről az unióról - rólunk, nélkü­
A HORVÁT TÁMADÁS A rendi és tarto­
lünk akkor a rom án nem zet ünnepélyesen óvást em el.” (A balázsfalvi
m ányi különállással rendelkező Horvátország román gyűlés határozataiból, 1848. május 16.)
autonóm iáját hajlandó volt elism erni a m agyar
politika. A bécsi korm ány által Horvátország
élére állított Jelacic (m agyarosan Jellasics)
azonban többet ígért: a birodalm on belül
M agyarországgal azonos helyzetben levő önálló
horvát koronatartományt. Ezzel m aga m ellé ál­
lította a horvátok zömét. Jelacic a horvátok jö ­
vőjét a birodalm i keretekben látta, s követelte,
hogy M agyarország m ondjon le az önálló had-
és pénzügyről, m ert ezek veszélyeztették e ke­
reteket.

A horvát tartomány gyűlés ülésezik Jelacic

elnökletével

Milyen célból készült a kép? Vesse össze a

magyar országgyűlésről készült képpel!

233
 1
A FEGYVERES H A RC KIROBBANÁSA, A VÉD ELEM M EGSZERVEZÉSE

Az itáliai és a csehországi forradalm ak

„2. A pénzügyek, a had- és a kereskedelmi ügyek irányítása az egész császár­
13. leverését követően Bécs elhatározta - mi­
ság felelős összm inisztérium át illesse meg. Hogy azonban tartományi ér­
dekeinket o tt kellőképpen képviselve lássuk, Felséged nevezzen ki ezen országok
után saját erőkkel m ég m indig nem ren­
számára egy ezen országok országgyűlésének felelős állam tanácsot a szükséges delkezett - a horvátok bevetését M a­
segédszemélyzettel, és ez ellenjegyezze a központi kormány minden ezen király­ gyarország ellen. Az osztrák k o rm á n y ja ­
ságokat illető rendelkezését.” (A horvát szábor felirata, 1848. jú n iu s 10.) vaslatára az uralkodó elrendelte - m a­
gyar m iniszteri ellenjegyzés nélkül - az
önálló magyar had- és pénzügyminisz­
Ismertesse a forrás alapján a horvátok nemzeti céljait! Hogyan kívánták ezt
térium megszüntetését (1848. augusztus
elérni? Hogyan befolyásolta ez a horvát-m agyar viszonyt?
31.). A m agyar korm ány ezt nem fogadta
el, m ire Jelacic csapatai Magyarországra
törtek (1848. szeptem ber 11.).
Batthyány tiltakozásul lemondott, de
az ügyeket továbbra is intézte. Az or­
„ [...] lépjen érintkezésbe a horvátokkal, s mondja meg nekik, hogy ha iga­
szággyűlés többsége, m iután tárgyalási
zán nem zeti s nem reactionalis [reakciós] szellemből indulnak, ha nem
akarnak olly bolondok lenni, hogy ők legyenek a kéz, mellyel a reactio kiszedetí
készségét Bécs ism ételten elutasította,
maga számára a gesztenyét - mondják meg, m it akarnak! Horvátországnak m in­ a harc felvétele m ellett döntött. Kossuth
dent, m agát az elszakadást is - m enjenek s legyünk jó barátok - , de a reactioval javaslatára az ügyvezető korm ány mellé
nem alkuszunk. [...] Azért hát térjenek eszökre - ha el akarnak szakadni, tessék, a honvédelm i harcot irányító testületet
legyenek szabadok és boldogok - , de idegen reactio m iatt ne keverjék vérbe, sze­ állítottak fel: az Országos Honvédelmi
rencsétlenségbe a két országot.” (Kossuth levele Csány László kormánybiztos­ Bizottmányt (OHB). A m agyar vezetés
hoz, 1848. szeptember) tehát vállalta a szabadságharcot, hogy
a forradalom vívm ányait m egőrizhesse.
A magyar kormányzat mely problémájára utal a forrás? Mi mutatja e prob­ A harc sikere, a job bágyság m egnyerése
léma súlyosságát? érdekében a nem esség újabb áldozatot
hozott. A közelgő szüret előtt eltörölték a
szőlődézsmát, állam i kárpótlással (szep­
tem b er 15.).
Jelacic serege a Balaton déli partján
Windischgratz haladt Pest-Buda felé. A fegyelm ezetlen
Bécs
Pozsony csapatok raboltak és kegyetlenkedtek,
am i népfelkeléshez vezetett. A népfel­
kelők elvágták a tám adó horvát erők
kapcsolatát H orvátországgal. A m agyar
ezredek viszont hátráltak, több főtiszt el­
Répce hagyta a sereget, m ert - tiszti esküjéhez
híven - nem kívánt harcolni V. Ferdinánd
ellen.

István nádor - aki a magyar haderő fő-

Szolnok parancsnoka volt - személyesen próbálta a
Székesfehérvá] IX. 27.
bánt megállásra bírni, ám ez kudarcot vallott.
A nádor se a családjával (Habsburgok), se a
Cegléd
IX. 24< nemzettel nem kívánta a nyílt összeütközést.
Görgey'
Elhagyta a hadsereget, majd lemondott tiszt­
ségéről, és Ausztriába távozott. (Ő volt az or­
Nagykőrös •
szág utolsó nádora.) Kossuth viszont szeptem­
Kecskemét
ber végén toborzóútra indult az alföldi mező­
Nagykanizsa IX. 25. városokba.

A m agyar hadsereg élén álló Móga

s<'X. 4. altábornagy az új honvéd zászlóaljakkal
К I érkező Batthyány nyom ására szeptem­
Magyar csapatok Kossuth toboraoútjai ber 29-én Pákozdnál feltartóztatta Jelacic
-4—- Császári csapatok IX .2 9 -X . 7í
4 — IX. 24-IX. f .
seregét, és vereséget m ért rá. A bán há­
Magyar népfelkelés
rom napi fegyverszünetet kért, melyet
A horvát támadás és visszaverése. A magyar hadsereget vezető Móga altá­ arra használt ki, hogy visszavonuljon
bornagy román származású császári főtiszt volt Bécs felé. A pákozdi csata jelentőségét
az adja, hogy időt biztosított a további
Kövesse a térképen a hadi eseményeket! Hol lépte át Jelacic a magyar határt, felkészülésre.
és mi volt a katonai célja? Miért változtak a magyar sereg vezetői? Hogyan Batthyány október elején végleg tá­
változott a magyar sereg összetétele? Mi az összefüggés a Kossuth toborzóútja ál­ vozott a politikából. Az országgyűlés a
tal érintett terület és a toborzás sikere között? Milyen helyzetbe került szeptember lem ondott korm ány helyett az Országos
közepére Jelacic? Értékelje a pákozdi csata jelentőségét! Mi volt a katonai jelentő­ Honvédelmi Bizottmányra ruházta a
sége a bécsi forradalomnak? Miért nem lépték át azonnal a m agyar-osztrák határt végrehajtó hatalmat, am elynek elnöke
csapataink?
Kossuth Lajos lett (október 8.).

234
 ÖNVÉDELMI HARC ÉS FÉNYES DIADAL

A CSÁSZÁRI HADSEREG TÁMA­

DÁSA Móga követte Jelacicot, de a ma­
gyar-osztrák határnál megállt. Az időköz­
ben kitörő újabb bécsi forradalom (október
6.) teremtette lehetőséget így a magyarok imárom
nem tudták kihasználni. Mire a magyar had­
erő Kossuth határozott utasítására átlépte a
határt, a Csehországban „rendet" teremtő
Windischgratz csapatai már felsorakoztak
Bécs védelmére, és legyőzték a magyar
hadsereget (Schwechat, október 30.).
A bécsi forradalom leverése (október
31.) után a birodalomban lassan helyreállt
a rend. Az udvar december 2-án lemon­
datta a forradalmi változásokat aláírásával Erőd 1
Ostromzár; Magyar csapatok
jóváhagyó V. Ferdinándot, s helyette Ferenc
Várfoglalas Császári csapatok
József lett a császár (1848-1916). Mindez
újabb időt adott a magyar felkészülésre.
1, A császári főerők támadása 1848 decemberében
Decemberben azonban általános táma­
dás indult Magyarország ellen. A császári fő­
П т ] Kövesse nyomon a császári sereg előrenyomulását! Elemezze a stratégiai !
erőket (közel 50 000 katona) Windischgratz
U —l helyzet változását! Vitassák meg, vereség volt-e a visszavonulás, vagy ered­
vezette a Duna mentén Pest irányába. Vele ményes taktika!
szemben az alakulófélben lévő magyar,
ún. feldunai sereg állt, melynek vezetését
Kossuth Görgey Artúrra bízta.
Görgey visszavonult, miközben az OFiB „Görgey Tábornok úrnak!
2. El akarja Ön Győrt hagyni? Ütközet nélkül? És Bánhidára vonulni? -
óriási erőfeszítéseket tett újabb csapatok
felállítására (toborzás, fegyvergyártás stb.). Bánhidára? - elhagyja Ön Perczelt, aki segítségére jön! És - Istenért! Nyitva hagy­
Görgey Pest-Budát is kénytelen volt felad­ ja a B écs-G yőr-Pesti utat, hogy fütyörészve sétálhasson rajta az ellenség Pestre,
elhagyja Győrt, el a Szőnynél készített sáncokat - nyitva hagyja az ellenségnek
ni (1849. január 4.). így viszont megőrizte
Mosonyból, Sopronból, Vasból egyesülését [...].
hadseregét, és a fővárost is megkímélte a Az Isten szerelm éért! Önnek kezében van az ország sorsa. Fontolja m eg jó l s
harcoktól. írja meg, hogy m it akar. [... ]
Hiszen így a főváros fel lesz adva! Fegyvergyárunk, minden m uníciónk - ban­
Görgey és Kossuth között ellentét támadt. A kóműhelyünk, minden, minden! S nem marad egyéb hátra, m int meghalni siker
nehéz helyzetben mindketten tették a dolgukat, nélkül.” (Kossuth levele Görgeynek, december 27.)
de más válaszokat adott a katona, és másokat a
politikus. A fővezér az éppen akkor szerveződő
honvédsereggel kerülte a döntő vereséggel járó П т | Milyen tisztséget viselt Kossuth a levél megírásakor? Milyen „hivatalos" kap-
ütközetet, hiszen az a honvédő harc végét jelent­ L rJ csolatban állt Görgeyvel? Mi volt a célja a levél megírásával? Jellemezze a
hette volna. A politikus pedig jogosan követelt levél hangvételét! Gyűjtse ki, milyen konkrét katonai döntéseket nehezményez
győzelmet, hogy az országgyűlés továbbra is ki­ Kossuth!
tartson a dinasztiával szemben. “1 ~ ------------------------------------------------------------------------------------

Az országgyűlés követséget küldött Win-

dischgratzhez, hogy megtudja, milyen en­
gedm ények árán biztosítható a béke. Ám
a császári fővezér már kezében érezte a
győzelmet, és nem volt hajlandó tárgyal­
ni: feltétel nélküli megadást követelt. így
Kossuth elérte, hogy a képviselők felvál­
lalják a további küzdelmet. A kormány és
az országgyűlés Debrecenbe, a hadiipar
Nagyváradra költözött. A harc folytatódott.
A képviselők döntése óriási jelentőségű
volt. Kiállásukkal jelezték, hogy vállalják a ve­
szélyt, bíznak a harc értelmében. Az országgyű­
lés egyben maradása törvényessé tette a hon­
védő harcot, és kifejezte az ország egységét.
ГТ~] „Azt, am it tettem , mindig csak legjobb belátásom s meggyőződésem szerint
_J tettem , s felelni tudok róla, akár az egész hős magyar nem zet kígyót-békát
kiált reám. [...]
j ^ Legelső tettem volt a haszontalan nem zetőr borsereget hazaküldeni. T. elnök
Úr gyengítésről panaszkodott, holott én meg voltam győződve, hogy az által leg­
inkább erősbödött seregem ereje; mi nélkül Xerxés millióival sem lehet sem m ire
menni.
Továbbá akartam beljebb vonulni az országba, éppen azért, hogy koncentrál­
hassam magamat, de tisztelt elnök űr akarta, [...] hogy a határvonal tartassák
meg, m ert lehangolná a nem zetet, ha beljebb nyomul az ellenség.” (Görgey levele
\ Kossuthnak, 1848. december 29.)
1 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
i-| I Milyen vádakra válaszolt Görgey a levélben? Jellemezze a levél alapján
Kossuth és Görgey hadseregről alkotott elképzeléseit! Melyek az előnyei és
a hátrányai a népfelkelők bevetésének? Válaszában vegye figyelembe a 4. képet is!

235
 ÖNVÉDELMI HARC ÉS FÉNYES DIADAL

ÉRD ELY, A HARC FOLYTATÁSÁNAK

KULCSA Erdélyben elmérgesedett a román­
magyar viszony. Am ikor az erdélyi császári had­
erő nyíltan szem befordult a m agyar korm ány­
nyal (1848 októbere), felfegyverezte a román
vezetők által fellázított román parasztokat. (A
rom án vezetőket a külön rom án koronatarto­
m ány ígéretével nyerték meg.) A rom án parasz­
tok és határőrök rátörtek a m agyar falvakra,
városokra. A császáriak Dél-Erdélyből (Szeben)
tám adtak a gyenge m agyar haderőre. Ősz vé­
gére (novem ber 17.) bevonultak Kolozsvárra.
A helyzet rendkívül kritikus volt. Kolozsvárról
a Király-hágón át a császáriak gyorsan elérhették
volna Debrecent, amely rövidesen a kormány és
az országgyűlés székhelyévé, az ország fővárosá­
vá vált. Ekkor azonban kitört a székely felkelés. A
rosszul felszerelt székely határőrök szembeszáll­
tak a császári sorezredekkel.

A határőröknek nem volt tüzérsége. Egy Gábor

Áron nevű székely - aki korábban tüzérként szol­
gált - vállalta, hogy ágyúkat önt. Elkészültek az
ágyúk, és az általa kiképzett újoncokról Puchner, az
erdélyi császári haderő főparancsnoka azt hitte, hogy
képzett francia tüzérek. Gábor Áron a szabadságharc
alatt közel száz ágyút öntött, s maga is tüzérként har­
colt. Hősi halált halt 1849-ben.

„Az összeesküvés baljós következményei

mindenütt megmutatkoztak, de sehol sem
olyan rettenetes módon, m int Zalatna távol eső
hegyvidékén.
Az itt élő köztisztviselőket egy csapásra állig
fegyverzett wallachok [románok] vették körül.
Az uralkodó több m int 1200 hűséges szolgálója
gyűlt egybe. A legmagasabbtól a legalacsonyabbig
mindenféle rangú fiatal és idős emberek verőd­
tek össze feleségeik és gyermekeik kíséretében.
Debrecen Mindannyian azzal a szándékkal jöttek, hogy - a
Zalatnától több óra járásra fekvő - Enyed városá­
ba együttesen induljanak, hogy menedéket lelje­
nek a vad hordák elől; ezek mindenkit hajlam o­
sak voltak letámadni, aki a véletlen folytán nem
wallach volt, és aki parasztoktól eltérő viseletét
hordott. Zalatnától még távolabb történt, mikor
a tiszteket felfegyverzett wallach csapatok ejtet­
ték foglyul. Nem kívántak szembeszállni azokkal,
akik azt a látszatot keltették, hogy az uralkodó
nevében cselekednek, tárgyalni kezdtek. A m e­
•Gálfalva-
nekülők azzal a feltétellel tették le kardjukat és
puskájukat, hogy nem akadályozzák meg Enyedre
való szabad vonulásukat. Mielőtt befejezték volna
a lefegyverzést, beesteledett. [...]
Másnap [...] lélegzetelállító jelenetekre ke­
rült sor. A fegyvertelen emberek egyik részét
furkósbottal verték agyon, másokat élesre he­
gyezett hegymászó bottal döfték le. Akiket fára
akasztottak föl, azokat szénavillával vagdalták
Magyar csapatok 1849^bei Gábor Áron á g y ú é i
Magyar csapatok 1848-ba i öntő műhelye v: ./' össze, megint másokat belöktek az árokba, ahol
Császári csapatok*} 8 4 9 : b Székely népfelkelés fatuskókat gurgatva rájuk tem ették be őket. Az
Császári csapatok’1848^bi Rom ánnépfelkelés'
asszonyokat és lányokat a legrettenetesebb mó­
Orosz csapatok (1849-bén
don csonkították és gyilkolták meg. Borzong
a testem, ha beszélnem kell erről! [...] Erdély
A z erdélyi hadszíntér
nem egy részében hasonló vérengzéseket követ­
tek el. Enyed városát fölégették, kirabolták. [ ...] ”
I q | Kövesse nyomon az eseményeket! Mi volt Erdély stratégiai szerepe? A (Pulszky Terézia: Egy magyar hölgy emlék­
L C J magyar és a császári sereg mellett mely hadsereg harcolt a területen? iratai, 1850)

236
 A felkelt székelyek hősi ellenállása már Háromszékre
szűkült. (Ez volt a legendás ágyúöntő, Gábor Áron szü­
lőföldje.) Kossuth Józef Bem lengyel tábornokot állí­
totta az erdélyi magyar erők élére (novem ber 29.), aki
az 1831-es lengyel felkelés veteránja, és októberben a
forradalm i Bécs védelm ének irányítója volt. Bem - ma­
gyarországi friss erőket is felhasználva - ellentám adást
kezdett. 1849 márciusára kiverte az osztrákokat és a se­
gítségükre siető orosz csapatokat Erdélyből. A román
felkelést a Sziget-hegység területére szorította vissza.
Nem alkalm azott megtorlást a román népfelkelőkkel
szemben. A magyar ellenőrzés alá került Erdély szilárd
hátországot biztosított a debreceni kormányzatnak.

A FELVID ÉKI HADJÁRAT Görgey - Pestet

kiürítve - Vácon át a Felvidék felé vonult, hogy el­
vonja W indischgrátz főerőit a korm ány új székhe­
lye, Debrecen m egtám adásától. Terve sikerrel járt.
W indischgrátz - tartva attól, hogy a m agyarok a nem ­ A nagyenyedi kollégium épülete. A román felkelők Axente
9. Sever és egy pópa vezetésével rátörtek a város mit sem sejtő
rég m ég forradalm i Bécs felé nyom ulhatnak - csapa­
lakosságára. E ze r embert, öregeket, asszonyokat és gyereke­
tai egy részét Pest körül tartotta, a nagyobb rész pedig
ket mészároltak le a városban. A kik a környező hegyekbe me­
Görgey seregének nyomába eredt. így a császáriak nekültek, azok megfagytak
nem indíthattak tám adást Debrecen felé. A m agyar fel­
készülés a Tiszántúlon folytatódhatott. I m i Hová vezetett a román népfelkelés? Milyen szerepe volt eb-
U I J ben a császári kormányzatnak? Mi volt a román népfelkelés
Görgey hadserege válságot élt át. A katonai helyzet rom­ hadászati és politikai szerepe?
lása és V. Ferdinánd lemondása elbizonytalanította az egykori
császári és királyi tiszteket. Sokáig esküjükhöz híven a törvé­
nyes hatalomnak (a király által kinevezett magyar kormány­
nak) engedelmeskedtek, de mit tegyenek az új (igaz, a magyar
jogrend szerint nem törvényes) uralkodóval, Ferenc Józseffel
szemben? Sokan elhagyták a sereget. Görgey, hogy megtartsa Görgey Artúr CÉL Kossuth Lajos
tisztjeit, Vácott kiáltványban hangsúlyozta, hogy a harc törvé­
b ir to k ta la n k is n e m e s , a h a z a v é d e lm é n e k b ir to k ta la n k is n e m e s ,
nyes, mert az 1848. áprilisi törvények által kialakított rendet k a to n a i p á ly a b iz to s ítá s a p o lg á ri p á ly a
védik. Ugyanakkor Görgey elhatárolódott minden, az áprilisi a L a jtá n tú lo n M a g y a ro rs z á g o n
törvényeken túlmutató lépéstől (1849. január 5.). UTAK
s z é ts z ó r v a a z e g é s z v o n a lo n
h a tá r v é d e lm e
m e g s e m m is íth e tik n e lé p je n e lle n s é g
1 8 4 8 d e c e m b e ré b e n M a g y a ro rs z á g ra
őket
„1. A Feldunai hadtest hű marad esküjéhez, m i­
8. szerint Magyarországnak V. Ferdinánd király által fe g y e lm e z e tle n m in é l tö b b e m b e r t CD
N
szentesített alkotmánya fönntartásáért minden külső el­ e m b e re k k e l n e m n é p fe lk e lő k b iz to s íts o n ■o
le h e t c s a tá t n y e rn i e lb o c s á tá s a a h a d s e re g n e k O)
lenséggel határozottan szembeszáll. 0
E
2. Hasonló határozottsággal fog a Feldunai hadtest
g y ő z e lm e k r e v a n
mindazok ellenében is fellépni, kik az országon belül a k ik é p z e tle n s e r e g
v is s z a v o n u lá s szükség
s z é te s h e t
netán idétlen republikánus izgatásokkal az alkotmányos a D u n á n tú lo n a le lk e s e d é s
e g y v e r e s é g tő l
királyságot felforgatni megkísérelnék. fe n n ta r tá s á r a
I
3. Az alkotmányos m onarchia fogalmából, m elyért a о
v á lla ljo n c s a tá t, 0
d ö n tő c s a tá b a n
Feldunai hadtest utolsó emberig harcolni el van szánva, fő v á r o s fe la d á s a győzzön, de ne N
0
a s e re g és
önként folyik, hogy neki egyedül azon parancsokat sza­ h a r c n é lk ü l k o c k á z ta s s a a
a v á r o s e lp u s z tu lh a t
s e re g e t é s a fő v á ro s t
bad és szándéka követni, melyek a felelős királyi hadügy­
m inisztertől, vagy ennek maga által kinevezett helyet­ e lh a tá r o ló d o tt
a tis z tik a r t
tesétől (jelenleg Vetter tábornok) törvényes formában m e g k e lle tt v á c i k iá ltv á n y a p o litik a i
érkezendnek hozzá. n y u g ta tn i v e z e té s tő l
4. Minthogy a Feldunai hadtest szem előtt tartván Ma­
fe la d a t: h a d s e re g fe la d a t: e lő te r e m te n i
gyarország alkotmányára letett esküjét és szem előtt
e g y b e n ta r tá s a , a h a d s e re g
tartván önnön becsületét, teljes öntudatával van annak, k ik é p z é s e , v é d e le m s z ü k s é g le te it, ta r ta n i
mire köteles és m it akar: annálfogva végezetül kinyilat­ fo ly ta tá s a a p o litik a i h á tte r e t
koztatja, hogy az ellenséggel folytatott bármely egyezke­
désnek eredményét csak az esetben fogja elism erni, ha
az egyrészt Magyarországnak azon alkotmányformáját,
10. Görgey és Kossuth ellentéte
melyre a hadtest megesküdött, másrészt magának a had­
testnek katonai becsületét biztosítja.” (Részlet Görgey
tábornok v á d kiáltványából, 1849. ja n u á r 5.) I n | Vesse össze a két személy céljait! Elemezze, hogy mely kérdé-
LJ-J sekben álltak szemben egymással, és mi ennek az oka! Mire
vezethetők vissza az ábra szerint az ellentétek? Kísérje figyelemmel,
j i - j l Miért született meg a kiáltvány? Mi mellett állt ki hogy a személyi ellentét (ellenszenv) a későbbiekben hogyan befo­
Ü L I Görgey, és mitől határolódott el? Kikhez szólt a ki­ lyásolta a szabadságharc eseményeit! Megfigyelései alapján egészít­
áltvány? Mi lehetett a célja? se ki az ábrát!

237
ÖNVÉDELMI HARC ÉS FÉNYES DIADAL

Magyar csapatok
Császári csapató! A felvidéki hadjárat

Branyiszkói-hágó
___. X il . 5 * ^ - Miért kényszerítette megállásra Win-
И dischgratzet felvidéki hadjáratával Gör­
Hervad
Stureci-hág gey? Mi volt a stratégiai jelentősége a bra-
Besztercebánya nyiszkói ütközetnek? Mutassa be, hogyan vál­
tozott meg a katonai helyzet a tél végére!

A Felvidéket átszelő Görgey csapatai a foly­

tonos csatározásokban valódi reguláris had­
sereggé kovácsolódtak. A feldunai hadsereg
a Branyiszkói-hágón csatában (1849. február
5.) kierőszakolt átkelés után kijutott a Hernád
Kápolna " völgyébe. Görgey számára lehetővé vált, hogy
X II. 26-27.
egyesüljön a Debrecen előterében gyülekező
m agyar erőkkel.

AZ ELSŐ MAGYAR ELLENTÁMADÁS

A magyar kormány a Tiszántúlon új hadsere­
Védelmi vonal get szervezett Klapka György tábornok veze­
: Fegyvergyártás tésével. A főerőkhöz rendelte a Délvidéken
''A magyar csapatcfeszevonás területe
harcoló seregek jó részét is, Dam janich János
parancsnoksága alatt (kb. 50 000 katona).
Görgey, Klapka és Damjanich egyesülésével
komoly erőt koncentráltak Debrecen előteré­
ben W indischgratzcel szemben.

Átkelés a Stureci-
hágón (12.) és Gör­
gey Artúr (13.)

р п П Keresse meg a térképen a hágót! Mi volt

U l l a stratégiai jelentősége annak, hogy a ma­
gyar hadak átkeltek a hegyeken? Készítsen a kép
alapján „haditudósítást" a hadműveletről! Jelle­
mezze a magyar honvédsereg fegyvernemeit!

Guyon Richárd, a magyarokat vezető tábornok a branyiszkói ütközetben (14.) és Erdősi Im re felvidéki születésű piarista
szerzetes, tábori lelkész harcra vezeti a 2. besztercei zászlóaljat, melyet a hadjárat során frissen toboroztak (15.). A legénység
zöme szlovák anyanyelvű volt

Mi volt a stratégiai jelentősége a branyiszkói ütközetnek? Mely politika eredményességére utal a szlovák anyanyelvű zászlóalj léte?
Nézzen utána az interneten Guyon Richárd és Erdősi Imre életútjának!

238
 Kossuth a váci kiáltvány miatt nem bízott
Görgeyben. Az 1831-es lengyel felkelésben
részt vevő Henrik Dembinskit (magyarosan:
Dembinszky) nevezte ki fővezérré. A lengyel
tábornok tám adást indított, de - részben az ő
hibái miatt - a honvédsereg Kápolnánál vere­
séget szenvedett (1849. február 26-27.). A ma­
gyarok vesztesége csekély volt, és rendezetten
vonultak vissza, de a vereség lehetőséget adott
Görgeynek (akit Klapka és Damjanich is tám oga­
tott) és tisztikarának, hogy megtagadják az enge­
delmességet Dembihskinek. Kossuth először fel
akart lépni Görgey ellen, de miután megismerte
a helyzetet, engedett a főtisztek óhajának, és le­
váltotta Dembinskit.
O LM Ü TZI ALKO TM ÁN Y - FÜ G G ET­
LENSÉGI NYILATKOZATJelentősebb po­
litikai következményei voltak annak, hogy Win-
dischgratz a magyar erők szétveréseként ér­
tékelte a kápolnai győzelmét. A tévesen infor­
mált osztrák kormány kiadta a Magyarországot
tartományi rangra süllyesztő és az uralkodónak
abszolút hatalmat biztosító olmützi alkotmányt
(1849. március 4.). (Az alkotmányról lásd a 165.
oldalt is.) Az olmützi alkotmány minden kompro­
misszumot lehetetlenné tett a magyar vezetés
számára. A harc folytatására sarkallt, és meg­
gyengítette a Béccsel megegyezésre törekvő
csoportok helyzetét.
Az áprilisban indított hadjárat (eseményeit
lásd a következő leckében) fényes magyar győ­
zelmei után a magyar országgyűlés Kossuth
Lajos javaslatára - a képviselők vonakodása mi­
att nyilvános ülésen - kimondta a Habsburg-ház
trónfosztását és Magyarországot független ál­
lam nak nyilvánította (1849. április 14.). Kossuth
ezzel egyrészt lehetetlenné tette az udvarral
megegyezést kereső ún. békepártiak törek­
véseit, másrészt a függetlenség kimondásától
nemzetközi elismerést és támogatást remélt. A
nagyhatalmak azonban a Habsburg Birodalmat
az európai egyensúly egyik oszlopának tekintet­
ték, így a függetlenség kimondása nem javított
az ország külpolitikai helyzetén.
A Függetlenségi nyilatkozat az ország állam­
formájáról nem döntött. Átmeneti megoldás­
ként Kossuth Lajost kormányzóvá (kormány­
zó-elnökké) választották. A végrehajtó hatalom
élére Szemere Bertalan miniszterelnök került
(1849. május 2.). Szemere és az országgyűlés
igyekezett a nép körében nagyon népszerű
Kossuth befolyását ellensúlyozni. A kormányzó
rendeletéi csak valamelyik miniszter ellenjegy­
zésével voltak érvényesek.
A Függetlenségi nyilatkozat után létrejött
magyar államszervezet
Mutassa be a kormányzó jogkörét! Mi­
0 lyen előzményei vannak a magyar történe­
lemben a kormányzói méltóságnak? Jellemezze
a kormány szerepét és viszonyát a kormányzó­
hoz, illetve a törvényhozó hatalomhoz!
,A lázadó csordákat, melyeket Kápolnánál iszonyú mennyiségben ta­
16.
láltam fel, szétvertem, és nagyrészt m egsem m isítettem . (...) egyedül
a csapatok kitűnő szelleme és vitézsége, a tábornokok célirányos vezetése,
kitűnő tüzérségünk hatékony tüzelése tudott m indenütt úrrá lenni a jelentős
túlerő felett. [ ...] Remélem, néhány nap alatt hatalmamba kerítem Debrecent,
a pártütés fészkét. [ .. .] ” (Windischgrátzjelentéséből, 1849. február)
|"pj| Hogyan értékelte a kápolnai győzelmét Windischgrátz? Jellemezze a jelen-
L 1—! tés hangnemét! A jelentés ismeretében értékelje az olmützi alkotmány ki­
adását!
„Egy ideig azonban még tűrhetően folytak a dolgok, addig, míg Görgey is
17.
Dembiríski főparancsnoksága alá nem helyeztetett. De amint Dembirískí
tervei szerint az összes magyar haderőnek új beosztása következett, s Görgeynek
addig önálló serege mint 16. hadosztály a lengyel főparancsnok alá helyeztetett,
ekkor tört ki először nyíltan harag és elégedetlenség Görgey párthívei és tisztjei
között. Ezek ebben a dologban szándékos megaláztatását látták vezérüknek, aki
őket a legnehezebb helyzetekből annyi ügyességgel kiszabadította, s a nemzet­
nek a legjobban szervezett és legerősebb hadtestet tartotta fönn. És mindezt egy
idegen kedvéért, akinek jelleméről s személyes tulajdonairól a nemzetnek még
nem volt alkalma meggyőződnie. Dembiríski maga elismerte a ballépést, melyet
elkövetett Hogy a készülő vihar elől kitérjen, elejtette az egyes divíziókba való
felosztást, s a hadsereget elkülönítve hadtestekbe osztotta, melyek az I. [Klapka],
II. (Aulich], III. [Damjanich] és VII. [Görgey] az 6 főparancsnoksága alatt egye­
sítve képezze a tiszai hadsereget s az ellenség főereje ellen operáljon.” (Klapka
György Emlékirataiból)
í r n i Mely okok vezettek a tisztikar és Dembiríski ellentétéhez? Melyik olda-
L J - J Ion állt a szerző? Állítását bizonyítsa az emlékiratból vett részlettel!
„ [...] A Habsburg-Lotharingiaí-ház a magyar nemzet elleni árulása,
18.
hitszegése és fegyverfogása által, nemkülönben azon merény által, misze­
rint az ország területi épségének feldarabolását, Erdélynek, Horvátországnak,
Slavoniának, Fiúménak és területének, Magyarországtól! elszakítását s az evé­
gett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használni nem
iszonyodott, saját kezeivel szaggatván szét úgy a Pragmatica Sanctiót, m int álta­
lában azon kapcsolatot, mely kétoldalú kötések alapján közötte s Magyarország
között fennállott, ezen hitszegő Habsburgi s utóbb Habsburg-Lotharingiai-ház
Magyarország, s vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tartomá­
nyok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekeszt-
tetik, a magyar koronához tartozó minden címnek használatától megfoszttatik, s
az ország területéről s minden polgári jogok élvezetétől számkivettetik.” (Részlet
a Függetlenségi nyilatkozatból, 1849. április 14.)
El Mit jelentett jogi értelemben a trónfosztás? Milyen történelmi tényekkel
indokolta a dokumentum a lépést?
rendelet, utasítás
kormányzó-elnök
e g yh á zi (államfő) kinevezés
méltóságok (nincs eldöntve
az államforma)
k a to n a ­
tis z te k
1 I m in is z te r e ln ö k } C
ra=®
w
о®
□ □ □ □ □ Ö L J
о Ф A külü9V
___ _______________ kormány]
í r l 1 lfelelős jt
n e m z e tg y ű lé s v á rm e g y é k
passzív választójog választás
(választhatók) választás
24 év, magyar nyelvtudás (három évre) (népképviselet)
s z a v a z ó k - a k tív v á la s z tó jo g 20 é v - fé rfi - b e v e tt fe le k e z e ti ta g ja
la k o s s á g - 5 -1 0 % -a
vagyoni cenzus
k o rá b b a n s z a v a z a tta l b író k (n e m e s e k , p o lg á ro k ) m ű v e lts é g i c e n z u s
lakosság -15 millió fő
239
 FÉNYES GYŐZELMEK ÉS A TÚLERŐ DIADALA

A TAVASZI HADJÁRAT A ka­

tonai vezetés m egszilárdítása után a
m agyar főerők döntő, bekerítő had­
műveletet indítottak W indischgratz
ellen. Görgey hadteste Hatvan felé
tört előre, s csatát nyerve (Hatvan,
1849. április 2.) el tudta hitetni a csá­
szári hadvezetéssel, hogy a főerők tör­
nek itt Pest felé. Eközben a honvédség
főerői délről átkarolták a császári
hadsereget. Dam janich, Klapka és a
többi, zöm ében újdonsült és fiatal
tábornok vezetésével, a lelkes honvé­
dek szuronyroham ai újabb és újabb
győzelm eket hoztak. Tápióbicskénél
(április 4.), majd Isaszegnél (április 6.)
ism ételten vereséget m értek a császá­
riakra.

Isaszegnél a császáriak Jelacic ve­

0 A tápióbicskei huszárroham. A képen látható két tiszt párviadala. Hermann
Riedesel őrnagy és a magyar S z íri Szabó Alajos összecsapását Jókai Mór A kőszí­
vű ember fiai cím ű művébe is beleszőtte
zetésével állták útját a honvédeknek.
Windischgratz nem ismerte fel a bekerités
veszélyét, és az Isaszegtől északra fekvő
_L
Gödöllőn várakozott. Egész napos csatá­
Пг7| Miért tudjuk a képen nehezen megkülönböztetni, hogy melyik a magyar és melyik ban, melyben a falu többször gazdát cse­
U U az osztrák oldalon harcoló horvát huszárok csapata? A csata mely mozzanatait rélt, az esti órákra a magyar fegyvereké lett
ábrázolja a festmény? a siker. Azonban a Hatvan felől érkező VII.
hadtest parancs nélkül nem avatkozott a
csatába. így mikor Windischgratz, ha kés­
ve is, de rájött, hogy harapófogóba került,
az utolsó pillanatban vissza tudott vonulni
Pest felé. A diadal így is óriási volt, hiszen az
eddig visszavonuló magyar hadak a császári
főerőkre mértek sorozatos vereségeket.

Kövesse a csata menetét! Mit kellett volna tennie a teljes győzelem érdekében
Gáspár tábornoknak?

240
 W indischgratzet leváltották, de a hadjárat folytatódott. Az új m a­
gyar haditerv értelm ében most a Pest környékén állom ásozó császári
főerőket kívánták bekeríteni.
Egy magyar hadtest Pest felé tört előre, hogy elhitesse az ellenséggel: a hon­
védség célja a város frontális megtámadása. Azt remélték, hogy az osztrákok nem
menekülnek nyugat felé. Eközben a magyar hadak zöme észak felé fordult, hogy
átkarolva az ellenséget, Komáromnál elvágja a visszavonulás útját. Honvédeink
ismét egymás után aratták a győzelmeket: Vácnál (április 10.), majd Nagysallónál
(április 19.). Ám az osztrákok felismerték a helyzetet, és - bár csak egy hajszálon
múlott - megint kicsúsztak a csapdából.
Az újabb fényes győzelmek növelték a m agyar sereg önbizalm át, de
a császári haderő zöm ének bekerítése, megsemmisítése nem sikerült.
Budán csak helyőrség m aradt a honvédsereg gyűrűjében. A tavaszi
hadjárat következtében az ország jelentős része felszabadult. A m eg­
születő új M agyarország bebizonyította, hogy képes legyőzni Európa
egyik nagyhatalm át.
„A bán lovassága eközben hiába kísérelte
meg, hogy összeköttetést létesítsen a töb­
bi lovassággal; egy előretolt magyar üteg öldöklő
tüzelése oly sikeresen meg tudta akadályozni ter­
ve kivitelében, hogy kénytelen volt ismét vissza­
térni előbbi helyére. Az ellenség balszárnyának
előbbre vonulásakor azonban még egyszer elő­
nyomult, éspedig most a faluba, hogy onnan kitö­
rést próbáljon meg, s a mi gyenge centrum unkat
megtámadja. Ebben a pillanatban Freudenreich
ütege, amely az I. hadtest két ütegével egyesül­
ten az Isaszegtől jobbra eső homokbuckán a bán
egész tüzérségének tüzelését m ostanig példátlan
kitartással és vitézséggel kiállotta, sebes vágtatva
előnyomult, és a falutól alig négyszáz lépésnyi­
re állást foglalt, kartácslövegekkel az előrohanó
lovasság sorait iszonyúan m egritkította, és a fa­
luból való kivonulásra kényszerítette, miközben
a többi ágyúk gránátokkal lángba borították a
falut. É n m ost gyorsan két zászlóaljat küldtem
előre, s azok a falu kijáratainál foglaltak erős
állást, s heves utcai harcban egészen a patakig
előrenyom ultak.” (Klapka György az isaszegi
csatáról, 1851)
J
Ki volt a forrásban említett bán? Gyűjtse ki
0 a forrásban előforduló katonai kifejezése­
ket, és nézzen utána jelentésüknek! A forrás és a
festmény (5. forrás) alapján mutassa be, hogyan
zajlott egy csata a szabadságharc idején!
----------- ,

Than Mór festménye az isaszegi csatáról.

Háttérben nyugatra az égő falu

Magyar csapatok

NagysallóT
XIV . 19. •

Komároi Gyöngyös Görgey

Gödöllő, Hatvan l ie
fx IV. 2. &
Debrecen

ápióbicske
X IV . 4.

ГТП A.magyar csapatösszevonás területe

ШЦЗ'А császári csapatösszevonás területe
I— i A kormányával V. 21-én ellenőrzött terület

A tavaszi hadjárat Kövesse nyomon a hadi eseményeket! Elemezze a két bekerítő hadműveletet! Mely tényezőknek
köszönhetően csúszhattak ki az osztrákok a harapófogóból? Mutassa be az isaszegi csata jelentő­
ségét!

241
FÉN YES G Y Ő Z E L M E K ÉS A T Ú L E R Ő DIADALA
A budai vár ostroma (7.). A honvédek a Fehérvári rondella mellett (a
képen balra) ütött résen hatoltak a várba május 21-én. A rondellán áll
ma Görgey Artúr lovas szobra (8.). A budai vár bevételének emlékére
1992 óta május 21-e a magyar honvédelem napja
Nézzen utána az interneten, mikor és hol állították fel először Görgey szob­
rát, s hogyan alakult az alkotás története! Tárja fel a hányattatott sors okait!
1
242
Felm erült az osztrák hadak további üldözé­
se, de a honvédség utánpótlási vonalai m eg­
nyúltak, míg a császári erők közelebb kerültek
tartalékaikhoz. Ugyanakkor a politika és a köz­
vélem ény is az ország függetlenségét jelképező
budai vár felszabadítását várta a hadseregtől.
A vár védelmére 5000 főt hagytak a császáriak az­
zal a céllal, hogy akadályozzák a honvédség nyugati
előretörését. A vár védművei elavultak voltak, de a
hegytető és a nagy alapterület kedvező volt a védők­
nek. Hentzi tábornok, a vár parancsnoka a végsőkig
ellenállt. Az utolsó ostrom idején személyesen vett
részt a küzdelemben, és a Dísz-téren halt hősi halált.
A magyar fülekben a neve rosszul cseng, mivel - a
védelem szempontjából szükségtelenül - ágyúival
felgyújtatta a pesti Dunasor épületeit, és utasítást
adott a Lánchíd felrobbantására is (ezt nem sikerült
végrehajtani). A várat végül Komáromból hozott ost­
romágyúk segítségével a honvédek rohama vette be.
1849. május 21-én Buda vára magyar kéz­
be került. A sikeres tavaszi hadjáratot és Buda
bevételét követően az ország a győzelm et ün­
nepelte. Azonban éppen a m agyar győzelm ek
hatására Ferenc József - m egalázva m agát és
birodalm át - segítséget kért I. M iklós cártól
(1849. m ájus 1.). A cár félve, hogy a forradalom
tüze Lengyelországra is átterjed, illetve a befo­
lyása növekedését rem élve, kétszázezres had­
sereget küldött M agyarországra. A m agyar se­
reg - mivel az orosz erők m ár a határ közelében
álltak - rövid időn belül többszörös túlerővel
nézhetett szem be.
A N EM ZETISÉG I KÉRDÉS ALAKULASA 1849 tava­
szán mind a magyar, mind a nemzetiségi vezetők némelyiké­
ben felm erült a közeledés gondolata. Magyar részről egyrészt
szembesültek a véres polgárháború áldozataival, másrészt
Teleki Lászlón - a forradalom párizsi képviselőjén keresztül -
érzékelték a nemzetiségi emigráció álláspontját. A nemzetisé­
gi vezetőket a magyar győzelem kilátásai és az olmützi alkot­
mánynak az Ígéretekhez képest szerény engedményei tették
nyitottabbá.
A románokkal a tárgyalás lehetőségét Bem politikája is elősegí­
tette. Bem nem alkalmazott megtorlást a vérengzések végrehajtóival
szemben. Kossuth Ion Dragont (Drágos János), Bihar megye egyik or­
szággyűlési képviselőjét küldte tárgyalni Avram láncú román felkelő­
vezérhez. A tárgyalások azonban tragikus véget értek, mert egy ma­
gyar csapat támadása miatt Dragost a román felkelők meggyilkolták.
A nemzetiségekkel folyó tárgyalásokon a magyar kormány
a nyelvhasználatban és a jelképek (pl. zászló) alkalmazásában
számos engedményt tett, de a területi autonómia megadásá­
tól elzárkózott. Megegyezés - a Havasalföldről származó pári­
zsi emigráns, Bálcescu közvetítésével - a románokkal született
(megbékélési tervezet jú liu s 14.). Ezen a megállapodáson ala­
pult az időközben Szegedre költöző - és már korántsem tel­
je s-o rszá g g yű lé s nemzetiségi határozata (1849. július 28.). A
határozat - amit nemzetiségi törvényként is szoktak említeni -
széles körű nyelvhasználatot biztosított a közigazgatásban és
az oktatásban. Ugyanakkor elismerte a magyar államnyelvet,
s gyakorlatilag nem tartalmazta a területi autonómiát.
Az országgyűlés a nemzetiségi határozattal egy időben fo­
gadta el a zsidóság egyenjogúsítását (emancipációját). Ezt
a reform nemesség már korábban zászlajára tűzte, mivel egy­
részt az asszimilációra (hasonulásra a magyarsághoz) kész zsi­
dóság bevándorlásában a magyarság megerősödését látták,
másrészt elvben is elítélték a megkülönböztetést. 1848 tava­
szán az emancipációt a városokban fellépő zsidóellenes zavar­
gások miatt halasztották el. A Szemere-kormány - az elveken
kívül - azért vitte keresztül a döntést, mert a zsidóság zöme
kiállt a szabadságküzdelem mellett.
A SZABADSÁGHARC VERESÉGE Az orosz csapatok
1849. június közepén léptek magyar földre, és ekkor indult
meg nyugatról a császáriak ellentámadása. A császári sereg
újonnan kinevezett főparancsnokától, az idős Haynautól ke­
mény fellépést és gyors győzelmet vártak.
Julius Jakob von Haynau (1786-1853) jó szervező és jó stratéga
volt. Részt vett a napóleoni háborúkban, majd Itáliában harcolt a
forradalmak ellen. Egy észak-itáliai város, Brescia felkelőivel olyan ke­
gyetlenül számolt le (kivégzések, nők megvesszőztetése), hogy bres-
ciai hiénának nevezték.
A nyomasztó túlerő ellenében Görgey és tisztikara egyet­
len megoldást látott, hogy még az oroszok felvonulása előtt
döntő vereséget mérjenek az osztrák haderőre, majd komp­
romisszumot csikarjanak ki az uralkodóból. A döntő csapás
előfeltétele az erők koncentrálása lett volna a főhadszíntéren,
Komárom erődrendszere körül.
Kossuth először elfogadta Görgey tervét, azonban rövi­
desen - Perczel és Dembinski javaslatára - Szegedet (illetve
a Tisza-M aros szögét) tűzték ki az összpontosítás helyéül. Ez
elhibázott döntés volt.
A térség egyik erőssége, Temesvár császári kézen volt. A terv nem
tette lehetővé, hogy a magyarok vereséget mérjenek a császáriakra
még az orosz felvonulás előtt, sőt fennállt annak a veszélye, hogy
az ide tartó magyar erőket követve a császári és orosz hadseregek
„4. Ezen kibékülés [a nemzetiségekkel] s illetőleg szö­
9. vetségnek alapjául három elv szolgál, melyektől sem mi
esetre és semmi feltétel által el nem térünk, m ert az ezen-
kívüli eltérés magunk elleni öngyilkosság volna. Ezen elvek:
a) az álladalom [állam] egyetemisége;
b) az álladalom területének századok óta fennálló épsége;
c) a magyar elem nek azon szupremáciája [főhatalma], m e­
lyet magának évszázadok óta kivívott, melynek alapján magát
önálló álladalommá ko n stru álta [alkotta], s melyet, midőn
a többi Magyarországban lakó különböző ajkú népeket m in­
den polgári jogokban részeltetett, a magyar nyelvnek m int
diplomatikainak használata által m egm entett.” (Batthyány
Kázmér, a Szemere-kormány külügyminiszterének körleve­
le a nemzetiségekkel folytatandó tárgyalások irányelveiről,
1849. jú n iu s 10.)
Mennyiben változott a kormányzat álláspontja az 1848-
as állásponthoz képest?
„4. Tiszta rom án megyékben és hatóságokban, vagy pe­
dig ott, hol a többséget a rom án ajkúak teszik, a tanács­
kozások szintúgy román, m int magyar nyelven tartathatnak;
nem különben a jegyzőkönyv is mind a két nyelven szerkesz­
tendő. Az országgyűléssel, kormánnyal és hatóságokkal a le­
velezések magyarul történnek, kivévén azon közléseket, m e­
lyek oly törvényhatóságok között válttatnak, hol mind a két
nyelv használtatik hivatalosan; ez esetben a levelezés román
nyelven is eszközöltethetik.” (Békülési terv, 1849. jú liu s 14.)
Miben kívánt engedni, és mihez ragaszkodott a kor­
mány?
ti­
„Uraim, ha a zsidó nép szinte ott van a csatatéren és
ll. vérét ontja egy oly hazáért, melynek 6 még nem kije­
lentett polgára, ha ő vagyonát, életét öröm est feláldozza azon
szabadságért, melyet csak remél, azon jogokért, melyeket
még nem bír, m it bírnak a többiek, kik vele harcolnak, azt
hiszem, eljött az idő, hogy a nemzetgyűlés azon elvi kijelen­
tését tovább ne halassza, m iszerint a zsidók is a hazának pol­
gárai jogban, kötelességben a többiekkel egyenlők.” (Szemere
Bertalan, 1849 májusa)
I n l Mivel indokolja Szemere a zsidóság emancipációját?
L * l J Vesse ezt össze a reformkori szabadelvű állásponttal! Mit
jelent az, hogy valaki még nem kijelentett polgár?
l
„Én vagyok az az ember, aki rendet fog terem teni.
12. Nyugodt lelkiism erettel lövetek agyon százakat is, m ert
szilárd meggyőződésem, hogy ez az egyetlen mód intő példát
szolgáltatni minden jövendő forradalomnak.” (Haynau levele
Radetzkynek, 1849. augusztus 18.)
Nézzen utána, melyik magyarországi városban szolgált
Haynau 1848 előtt! Volt-e korábban személyes kapcso­
lata az Aradon kivégzett honvéd tábornokokkal?
243
FEN YES G Y Ő Z ELM EK ES A T Ú L E R Ő DIADALA
„Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Elesett nem ellen­
14. ségeinek ereje, hanem árulás s alávalóság által... 0 , hogy
ezt megértem, s mégsem szabad meghalnom.
Görgeyt felemeltem a porból, hogy magának örök dicsőséget,
hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának gyáván hó­
hérjává lön. Görgeyt rég vádolák némelyek, hogy ambiciózus, s
diktatúrára vágyik. Én, ki a nagyravágyást nem ismerem, s nem
tudom megfogni, miként lehet mást szeretni, mint a hazát s a
szabadságot [...].
És kezdett terjedni a gondolat, hogy az orosznak meg kell
adni magunkat. Az orosszali pacifikáció eszméje Görgey környe­
zetéből szivárgott szét látatlan [...].
E csatavesztés [Temesvár] Görgeyt kell vala, hogy sietségre
ösztönözze, ellenkezőleg, midőn látta, hogy nincs sereg többé,
melyre ellenében támaszkodhassam, levetette az álarcot, seregeit
a Maroson visszaparancsolta, s ezen iránta fanatizált sereg élére
diktatúrái szerepre veté magát. Ha van annyi erő közelben ke­
zemben, melyet csak látványul is fölállíthatok, serege élén fogom
el saját kezemmel, vagy magamat összekoncoltatom - de egye­
dül valék.” (Kossuth vidini levele, 1849. szeptember 12.)
Milyen vádakat hoz fel Kossuth Görgey ellen? Vesse ösz-
sze a vádakat az eseményekkel! Mely pontokon cáfolha­
tók meg Kossuth állításai? Gyűjtse össze, milyen tulajdonságo­
kat említ Kossuth Görgeyről, és milyeneket önmagáról! Milyen
céllal született a levél? Melyek lehettek a levél hatásai?
Országgyűlés
magyar
170 000
A kormány által ellenőrzött terület
Debrecen
Mágyvárad
Magyar menekülők
•Kormány költözése
Mag уaj; csapátok — Bem, Démbinszki.
PétervaraJ Kossúth, Perczel
CsászárTcsapatöR'4'
Orosz csapatok TED A magyar csapatösszevonás területe
НТВ Az osztrák csapatösszevonás területe
Tervezett magyar csapatösszevon;
területe [Ш Az orosz csa| >ptösszevonás területe
244
A világosi fegyverletétel
13. - ----------------
Hogyan mutatja be a jelenetet a kép?
egyesülnek a térségben. A délvidéki összpontosítás egyetlen előnye,
hogy a magyar vezetők számára fennmaradt a menekülés lehetősége
Törökország felé.
Görgey csak látszatra fogadta el az új haditervet. Csapataival
Komárom-Szőny térségében kísérletet tett a győzelem kicsi­
karására, de vereséget szenvedett a császáriaktól (a csatában
Görgey is megsebesült). így hadseregével megkésve indult dél
felé (Vácnál már csatát kellett vívnia a dél felé nyomuló oro­
szokkal). Emiatt Kossuth leváltotta a fővezérségről (július eleje).
Mire seregével Görgey Aradra ért, Bem seregei már fel­
morzsolódtak Erdélyben az oroszokkal vívott csatákban, majd
Segesvárnál teljesen megsemmisültek (július 31.). E csatában
esett el Petőfi Sándor.
Görgey Aradon közölte Kossuthtal, hogy 30 000, hadianyag­
gal alig rendelkező emberével csak akkor vállalja a további
küzdelmet, ha egyesülhet a létszámban még jelentős főerők­
kel, akik a Kossuth által ismét fővezérré kinevezett Dembinski
parancsnoksága alatt álltak. Dembinski azonban harc nél­
kül feladta Szegedet, majd a város közelében csatát vesztett
Haynauval szemben (augusztus 3-5.). Ezután - a kormány uta­
sítása ellenére - nem Arad felé indult, hogy egyesüljön Görgey
seregével, hanem délnek, Temesvár felé, amelynek vára még
császári kézben volt. Temesvárnál - Kossuth utasítására - Bem
vette át a főparancsnokságot, aki vállalta a csatát a magyar
fősereget üldöző Haynauval szemben. A létszámfölényben
levő, de gyengébb tüzérséggel rendelkező magyar sereg döntő
vereséget szenvedett (augusztus 9.), és jórészt felbomlott. A
vereség hírére Kossuth lemondott. A katonai és polgári hatal­
mat Görgeyre ruházta (augusztus 11.), ő pedig több tábornok­
kal (Perczel, Bem, Dembinski) Törökországba menekült.
Görgey, miután a császáriak az elfogott tisztek közül többe­
ket kivégeztek, Világosnál az oroszok előtt - az orosz vezetők
szóban megígért jóindulatára bízva magát és társait - 1849.
augusztus 13-án feltétel nélkül letette a fegyvert.
Hadseregek létszáma
. V. 21.
M V I. 30. A végjáték
Elemezze az orosz beavat­
0 kozás utáni katonai és po­
litikai helyzetet! Mérlegelje, hogy
melyik összpontosítási terület
volt alkalmasabb az ellenállásra!
Kövesse a hadi eseményeket!
Miben különbözött Haynau had­
művelete Windischgratz 1848.
decemberi-1849. januári hadmű­
veletétől? Mivel magyarázható
a Szeged térségébe tartó Görgey
kerülőútja? A hadi események
ismeretében foglaljon állást a
fegyverletétel jogosságának kér­
désében!
 ÖSSZEGEZÉS

A reform kor és a szabadságharc ezer szál­ dinasztia birtokosok

munkaerőhiány
____________ betelepülés
9
föidbőséa
lal kötődik а XVIII. századi történésekhez. hajdúszabadság reménye
Emiatt érdem es az összegezés során terí­
tékre kerülő problém ákat а XVIII. századi I
1711 szatmári béke - nem teljesül
előzm ényeikkel együtt elem ezni.

-------------------------------------------------------- népesség nő nagybirtokon majorsági

Tekintsük át tematikusán a korszakot!

, J e lk e k et vesznek el
gazdálkodás
Készítsünk a tém ákról a jobbágykérdéshez
hasonló áttekintő ábrákat! Igyekezzünk 1735 békési parasztfelkelés
minél több szem pontot érvényesíteni áb­
ránkon, és kíséreljük meg az ezek közötti

röghözkötés
Ю
összefüggéseket felism erni és ábrázolni! 1766 dunántúli parasztmozgalom
Szerepeltessük az alapvető tényeket is, de (urbárium
1767
vigyázzunk, ne zsúfoljuk túl adatokkal áb­

^
ránkat!
1784 erdélyi román parasztfelkelés

------------------------------telekaprózódás megindulása
Áttekintésre javasolt témák: 1785 II. József jobbágyrendelete
•a közjogi kérdés;
1791 . Lipót - parasztok röpirata г<ал
•a társadalom átalakulása; N

összefonódás a nemzetiségi kérdéssel ^

•a m agyar gazdaság fejlődése; О С
СЯ > »
<D О )
CO CD
Г о ír.
га
•a dem ográfiai viszonyok alakulása; - * 'Г О N Ф
75
N
•a nem zetiségi kérdés;

____ középbirtokon is tért hódít

'СО

a majorsági gazdálkodás
о ^ -С
•a M agyarországot ért nemzetközi hatások.
1830 Hitel megjelenése
A jobb m egértés és az elsajátított is­
1831 kolerafelkelés
m eretek alkalm azása érdekében rendez­
1832
zünk vitákat a korszak alapvető kérdése­
iről! M intaként állhatnak előttünk a kor­ önkéntes örökváltság
szak nagy szem élyiségeinek ellentétei (pl. 1836 elfogadása az alsótáblán
Széchenyi-W esselényi, Széchenyi-Kossuth, 1839
G örgey-Ko ssuth), m elyekbe bepillantást érdekegyesítés
nyertünk. Ügyeljünk arra, hogy érvek csap­ 1840 önkéntes örökváltság elfogadása
janak össze, és ne csak a különbségeket, az
elválasztó elem eket, de az összekötő kap­ Ellenzéki Nyilatkozat - állami
1847 i kárpótlással kötelező örökváltság
csokat is tárjuk fel!
forradalom Pesten
Javasolt vitatémák: 1848
• szabad kereskedelem , vagy védővám ; áprilisi törvények - állami \t \r \f
• ragaszkodás a nem esi kiváltságokhoz, kárpótlással kötelező örökváltság
vagy lem ondás azokról; hdirvát támad ás
• fejlődés a Habsburg Birodalm on belül, szőlődézsma eltörlése
------------------------ ---------- 1"2
ro
vagy független állam ként; ■O
1849
• engedm ények, vagy elzárkózás a nem zeti­ majorsági jobbágyok felszabadítása
ségi kérdésben;
• m egegyezés, vagy a harc folytatása a sza­ J, A jobbágykérdés áttekintő ábrája
badságharc egyes szakaszaiban.

245
IDEGEN NEVEK, KIFEJEZÉSEK KIEJTÉSE

Am erigo Vespucci [veszpuccsi, am erigó] Gratz, gratzi [grác, gráci]

Am iens, am inens-i [amjen, am jeni] Greenw ich [grinics]
ancien régim e [anszjem rezsim] Grotius, Hugo [gróciusz, hugó]
Appalache-hegység [epelecs] guillotine [gijotin]
Arkw right [árkrájt] Guinea [ginea]
assignata [aszinyáta] Guise [giz]
Autun [otan]
Heidelberg [hejdelberg]
Bacon, Francis [béjkn, frenszisz] Heister Siegbert [hajszter zigbert]
Bálcescu [balcseszku] Hobbes, Thom as [hobz, tornász]
Bartholom eu Diaz [bartolom eo dias] Höchstadt [höhstett]
Bastille [basztij] hugenották [hugenották]
Behaim , Martin [béhajm , martin] Hugo, Victor [ügó, Viktor]
Belgiojoso [beldzsojózó]
Blandrata, Giorgo [blandrata, dzsordzso] láncú, Avram [janku, ávrám]
Bordeaux [bordó] II Gesű [il dzsezu]
Bossuet, Jacques-Bénigne [bosszüe, zsak-beniny]
Bourbonok [burbonok] Jelacic [jelacsity, m agyarosan: jellasics]
Braunschw eig [braunsvejg] Jem appes [zsöm áp]
Brescia [brésa]
Brissot [briszo] Koblenz [kóblenc]
Brum aire [brümer]
Burgio [burdzso] La Fayette [lafajet]
Burke, Edm und [börk, edm und] La Rochelle [larosel]
Byron, George [bájron, dzsordzs] Lam ennais [lámöné]
landsknecht [lantszkneht]
Calonne [kálón] Las Casas [las kászasz]
Cam panella, Tom m aso [kam panella, tom m azó] Latour [latur]
Cateau-Cam brésis [káto-kam brézisz] Le Havre [lő ávr]
chartisták [csártisták] Locke, John [lók, dzson]
Cluny, clunyi [klüni, klüni] Louisiana [lujziana]
Code Civil [kód szivil] Louvois [luvoá]
Cognac [konyak] Louvre [luvr]
Colbert [kolber]
M achiavelli, Niccolo [m akkiavelli, nikkoló]
d'Alam bert, Jean de Rond [dalamber, zsan dö ron] M alplaquet [m alplaké]
dandy [dendi] M ansart, Jules [manzár, zsül]
Danton [danton] Marat, Jean-Paul [márá, zsanpól]
Defoe, Daniel [difó, dániel] M arie Antoinette [mári antoánett]
Delacroix [dölakroá] M arston M oor [m árszton múr]
Delaware [delevár] M azarin, Jules [m azaren, zsül]
Desm oulins, Cam ille [dem ulen, kámij] M etternich, Klem ens [m etternih klem ensz]
Dessew ffy [dezsőfi] M irabeau [mirábó]
Diderot, denis [didró, doni] M oliére [molier]
Drake, Francis [drék, franszisz] M onroe, Jam es [monró, dzsémsz]
Dum as, Alexandre [düma, alekszandr] M ontague, Lady M ary [m ontegjú, lédi méri]
M ontecuccoli, Raim ondo [m ontekukkoli, rajm ondó]
Edge Hill [edzs hill] M ontesquieu [m onteszkjő]
Engels, Friedrich [engelsz, frídrih]
Escorial [eszkoriál] nantes-i edictum [nanti ediktum ]
Fleurus [flörusz] Naseby [nézbi]
Fourier, Charles [furjé, sári] Necker, Jaques [nekker, zsák]
Fra M auro [fra mauró] N eoacquistica Com m issio [neoakvisztika kom isszió]
Fronde [frond] Newton, Isaac [nyúton, ájszek]
Fulton [falton] Noaillés [noáil]
nystadi [nyísztod]
gentry [dzsentri]
girondisták [zsirondisták] Orleans, orleans-i [orléán, orléáni]
gloire [gloár] Owen, Robert [oen, robert]

246
Paine, Thom as [péjn, tornász] Sully [szülli]
Palacky, Frantisek [palacki, frantyisek] Sylvester János [szilveszter]
Partium [parcium]
Pfalz [falz] Talleyrand, Charles-M aurice de [talleran, sarl-m orisz dö]
Philadelphia [filedelfia] Tenochtitlan [ténocstitlán]
Phrügia [frű'gia] tory [tori]
Pondicherry [pondicserri] Toscanelli [toszkanelli]
Tudor [tyúdor]
Quebec [kvebek] Tuileriák [tüjleriák]
Quesnay [köné] Turgot [türgó]

Rabelais, Francois [rabié, franszoá] Ustariz [usztariz]

Radetzky, Joseph [radecki, Jozef]
Rajacic [rajacsic] Valois [valoá]
Ratio Ed u catio n s [ráció edukácionisz] Van Dyck [fan dejk]
reconquista [rekonkviszta] Vasco da Gama [vasku da gama]
Rheinische Zeitung [rajnise cejtung] Vauban [voban]
Richelieu [risöliő] Vendée [vandé]
Robespierre, M axim ilien [robeszpjer, m akszim iljen] Verdun [verdön]
Robinson Crusoe [robinzon krúzó] Versailles [verszáj]
Rousseau, Jean-Jacques [russzó, zsan-zsak] Voltaire [volter]

Saint-Honoré [szant-onoré] W alpole, Sir Robert [valpol, szőr robert]

Saint-Just [szen-zsüszt] W ashington, George [vosington, dzsordzs]
Saint-Sim on, Claude [szen-szim on, klód] Watt, Jam es [vat, dzsém sz]
Salem [szálem] w hig [vig]
sans-culotte [szan-külott] W indischgratz [vindisgréc]
Schw echat [svehat] W ittelsbach [vitelsbah]
Sieyés [sziejjesz] Wyclif, John [viklif, dzson]
Sm ith, Adam [szmisz, edem]
status quo [státusz kvó] yeom an [jómén]
Stephenson [sztívnzon] Yorktown [jorktáun]
Stuart [sztyuart]

1_____ III 1 4 s
9 я ■ ■■ шшши| % V —Ш
sJlrrnltítflííl «« »• dJi

247
SZAKSZAVAK JEGYZEKE
Csillaggal (*) jelöltük a kerettantervben 10. évfolyamon sze­
replő fogalmakat.
Állam- és jogtörténettel kapcsolatos fogalmak: abszolutiz­
mus*, alkotmány*, alkotmányos monarchia*, állam*, állam­
forma*, állami tanterv, államnyelv*, államszövetség, alsótáb­
la*, autonómia, cenzusos választójog*, defterdár, despotiz-
mus, diktatúra, Direktórium, egykamarás országgyűlés, Em­
beri és polgári jogok nyilatkozata*, fegyverváltság, felelős kor­
mány*, felsőtábla*, felvilágosult abszolutizmus*, hatalmi ágak
megosztása*, Helytartótanács*, jogállam, Jognyilatkozat*,
kádi, kétkamarás országgyűlés, khász-birtok, királyi tanács,
kollektív jogok, Konvent, kormányzó, közigazgatás*, központo­
sítás, köztársaság*, miniszterelnök, nemzetállam, népképvise­
let*, népszuverenitás*, parlament (parlamentarizmus*), pasa,
perszonálunió, polgári szabadságjogok, Pragmatica Sanctio*,
Ratio Educationis*, rendi alkotmány, rendi konföderáció, saj­
tószabadság*, szandzsák, Szent Szövetség*, társadalmi szer­
ződés*, természetjog*, törvényhozó hatalom, trónfosztás*, új
szerzemény, úriszék, választófejedelmek, választójog, végre­
hajtó hatalom, vilajet
Általános történeti, politikatörténeti fogalmak: adminiszt­
rátorok, áprilisi törvények*, baloldal, centralisták*, emanci­
páció*, emigráns, érdekegyesítés*, fontolva haladók, forra­
dalom, Függetlenségi nyilatkozat*, girondiak, gyarmatosítás,
hatalmi egyensúly, hegemónia, hitbizományi rendszer, hó­
doltság, honvéd, Index, intervenció, jakobinusok*, jobboldal,
jozefinisták, kapitalizmus*, keleti kérdés, konszolidáció, kon­
zervativizmus*, kora újkor, kormánybiztos, közteherviselés*,
liberális nemesség*, liberalizmus*, márciusi ifjak*, marxizmus,
nacionalizmus*, nemesi testőrség, nemzet*, nemzetiség*,
nemzetiségi törvény*, nemzetőrség*, osztályharc, önkéntes
és kötelező örökváltság*, örökös tartományok, pánszlávizmus,
portya, reform*, szabadságharc, szocializmus*, sztrájk, tavaszi
hadjárat*, terror*, végvárrendszer
Gazdasággal kapcsolatos fogalmak: adó*, bányaváros, belter­
jes gazdálkodás, centrum*, erőforrás*, export, gazdaság*, gaz­
dasági kapcsolat*, gazdasági rendszer*, gazdasági szereplő*,
gazdasági teljesítmény*, gazdasági tevékenység*, gazdasági
248!
válság*, gyár, gyarmatosítás, hitel, húzóágazat, import, ipari
forradalom, kapásnövények, kereskedelem*, kettős adózás,
kettős vámrendszer, kontinentális zárlat, külterjes gazdálko­
dás, majorsági gazdálkodás, manufaktúra*, merkantilizmus*,
mezőváros, monopólium, munkaerőhiány, pénzgazdálkodás*,
periféria*, piac*, részvénytársaság, szabad verseny*, term elé­
kenység, termelés*, tőke*, ültetvény*, vámrendelet*, védő­
vám*, versenyképesség, vetésforgó*, világkereskedelem*
Társadalommal kapcsolatos fogalmak: asszimiláció, bekerí­
tések, beolvadás, bérmunka, bérmunkás, betelepítés*, bete­
lepülés*, civil társadalom, cseléd, csonka társadalom, dem o­
gráfiai robbanás, etnikum, farmer, felemelkedés*, főnemes,
gentry (dzsentri), gyermekhalandóság, hajdú*, harmadik
rend, házatlan zsellér, janicsár, jobbágyfelszabadítás*, job­
bágyrendelet*, jurátus, kispolgárság, konkvisztádor, közép-
osztály, középpolgárság, köznemes, közvetítő kereskedelem,
kreol, kuruc*, labanc, lesüllyedés*, mágnás, mesztic, migrá­
ció*, mulatt, nemzetiség*, népességrobbanás (demográfiai
robbanás)*, népsűrűség, örökös jobbágyság*, ősiség, polgári
átalakulás*, polgárosodás, soknemzetiségű, svábok, szabad
királyi város, szabad költözés, szegregáció, szpáhi, taláros ne­
messég, társadalmi csoport*, társadalmi mobilitás*, társada­
lom*, telek, tőkés, történelmi demográfia, urbanizáció*, úr­
béri rendelet*, vitézlő rend*, zsellér
Egyházi élettel, vallással kapcsolatos fogalmak: anabaptista
(újrakeresztelő), anglikán*, antitrinitárius (unitárius), búcsúcé­
dula, bűnbocsánat, deizmus, ellenreformáció*, evangélikus*
(lutheránus), görög katolikus (unitus), görögkeleti (ortodox),
hugenotta, jezsuiták*, katolikus megújulás, predesztináció,
presbiterek, protestáns*, puritán*, reformáció*, református*
(kálvinista), türelmi rendelet*, unitárius*, vallásháború, vallási
türelem, vallásszabadság
Művelődéstörténettel és életmóddal kapcsolatos fogalmak:
azték, barokk, cenzúra*, copf stílus, Enciklopédia, felvilágo­
sodás*, földrajzi determinizmus, guillotine, heliocentrikus
világkép, higiénia, identitás*, inka, karavella, kaszinó, kis jég­
korszak, klasszicizmus, kolera, maja, nyelvrendelet, puskapor,
racionalizmus*, romantika, utópia, vezércikk
 Idő Nyugat-Európa Közép-Európa M agyar tö rté n e le m Balkán és Kelet-Európa Európán kívüli világ Életm ód, technika

1492 Kolum busz

1498 a fogkefe m egjelenése Kínában
fe lfe d e zi A m e rik á t
//
1490 1 49 0-1 516 a plusz és a mínusz bevezetése
1498 A portugálok
te II. Ulászló a m atem atikában
•o elérik Indiát
—1
ш 1514 Dózsa-féle 1 51 9-1 522 M agellán 1500 Paracelsus felfedezi a hidro gént
1500 1517 L uther M á rto n fellépése еэ
< parasztháború oo
körülhajózza a Földet 1516 a kávé m egjelenése Európában
О
Ш 1523 M exikóból behozzák Európába a pulykát
1526 a cognaci liga О 1 52 4-1 525 ném et 1 51 6-1 526 152 6-1 540 te
Ы 1528 Bajorországban megjelenik
lé tre jö tte ^ parasztháború II. Lajos 1521 N á ndorfe hérvá r eleste l/l
Szapolyai János Ш N
a Magyarországról készült első térkép,
S 1 52 9-1 555 ném et 1526 a m ohácsi vész
1520 cc Lázár deák munkája OO
§ vallásháború 152 6-1 564 1532 Kőszeg ostrom a Ш
z
Üi 1529 Bécs ostrom a 1534 m egjelenik Luther ném et nyelvű Bibliája
1536 Kálvin János fellépése 1. Ferdinánd z
>

'<
cc '< 1539 Peré feltalálja a m űvégtagot
N
5
N 00
1541 Buda eleste OO Ш
1547 IV. (R ettegett) о 1545 m egkezdődik az
1540 1 54 5-1 563 trid e n ti zsinat 1552 tö rö k ha d já ra t 1560 körül m egjelenik a Törökországból z
Iván cári címe ezüstbányászat a
a m agyar végvárak ellen UJ
b eh ozott tu lip á n , a Közép-Am erikából
>_

157 1-1 586 dél-am erikai Potosiban

b eh ozott doh ány és burgonya
1 56 2-1 598 hugenotta Báthori István 1 57 7-1 580 Drake
1566 Szigetvár ostro m a 1575 A róm ai II Gesú m egépítése,
háborúk 1573 Henrik-féle 1571 a lepantói kapitány körülhajózza
1560 1568 drin á p o ly i béke a barokk kezdete
IDŐRENDI TABLAZAT

1 56 6-1 609 ném etalföldi cikkelyek tengeri csata a Földet

1570 speyeri szerződés
szabadságharc 5 1 57 6-1 608
'< 1. Rudolf
1588 a Nagy Arm ada 1584 az első 1582 XIII. G ergely pápa nap tá rre fo rm ja
cc
pusztulása О észak-am erikai angol 1589 az első vízöblítéses WC és Lee
U_ 1 5 9 1 -1 6 0 6 tiz e n ö t éves
1580 1589 a Bourbon-ház kerül UJ gyarm at (Virgínia) kötőgépe Angliában
CC 1 60 5-1 606 háb orú
hatalom ra Franciaországban z 1600 a b rit Kelet-indiai 1590 m egjelenik Károli Gáspár
1598 nantes-i edictu m Ш Bocskai István
____ JZ i____
Társaság megalakulása bibliafordítása (vizsolyi Biblia)
Ш 1613—1629
z> S 1614 az első angol
Bethlen G ábor 1608 Hans Lippershey feltalá lja a távcsövet
1603 a Stuart-ház uralkodik Angliában 1 60 8-1 619 Í- Щ kereskedőtelep Indiában
NJ
szabadságharc 1609 a tea behozatala Kínából
1600 1619 a hollan dok
II. Mátyás 1606 a bécsi és a 1615 pénzbedobós dohányadagolók
1 61 8-1 648 harm incéves háb orú IC m egalapítják Batáviát
Ш О az angol kocsmákban
3 (a mai Dzsakartát)
1 63 0-1 648
-■
lЛ 1620 fehérhegyi csata 1. Rákóczi György
О -UJ cc 161 9-1 637 1637 Japán elzárkózik
1620 Q 1621 nikolsburgi béke 1626 Káldi György katolikus bibliafordítása
ISI 3 II. Ferdinánd 164 8-1 658 a külfö ld ie k elől
2 1640 az angol parlam ent СО II. Rákóczi
со
to György
<
szembeszáll a királlyal
ш 1642-1649 polgárháború 1631 a szerzői jo g jelzésének bevezetése
<
О Angliában 1648 vesztfáliai béke 1649 az oroszok elérik
1640 X 1 63 7-1 657 1645 linzi béke Angliában
< 1649 1. Károly kivégzése
a Csendes-óceánt
III. Ferdinánd 1640 Az első pam utgyár M anchesterben
1653-1658 Crom well nyílt te
diktatúrája
О
1660 Váradot elfoglalja a tö rö k cc
1664 Zrínyi té li had járata 1663 Köprülü-féle 1661 m egjelenik Zrínyi „A z tö rö k áfium <
1660 restauráció 1 65 7-1 705 CD
és a „szégyenteljes" re fo rm o k ellen való orvosság" cím ű műve
1660 Angliában 1. Lipót vasvári béke az Oszmán 1665 a lo ndoni pestisjárvány (60 000 halott)
1660-as évek B irodalom ban 1666 a nagy lo n d o n i tűzvész
W esselényi-féle összeesküvés
1685 a nantes-i 1686 Buda felszabadítása
ed ictu m visszavonása 170 5-1 711 1687 a m agyar rendek 1685 a kínai kikötők
1680 1689 Jogn yila tkozat Nagy Péter refo rm ja i 1694 az Angol Bank megalapítása
II. Rákóczi lem ondanak m egnyitása a külföldi
1689 után az alkotm ányos Oroszországban 1698 a lo ndoni értéktőzsde m egnyitása
Ferenc a szabad királyválasztásról kereskedők e lő tt
m onarchia Angliában 1699 karlócai béke
1 70 3-1 711 1 70 0-1 721 északi
Rákóczi-szabadságharc háború 1702 az első napilap Angliában
17 0 1 -1 7 1 4 spanyol örökösödési háború
1704 höch stadti csata 1705 szécsényi, 1701 a Porosz Királyság 1709 az angol Darby kokszot alkalmaz
1700
1709 m a lplaque ti csata 1707 ó n o d i, lé trejö tte faszén h e lye tt a vasolvasztásnál
(Csaktájékozódásra! A kerettantervi anyag félkövér szedéssel.

1708 sárospataki országgyűlés 1703 S zentpétervár

1711 szatm ári béke megalapítása
 Balkán és Kelet-Európa
Idő Nyugat-Európa Közép-Európa M agyar tö rté n e le m Európán kívüli világ Életm ód, technika
Kelet-Európa Balkán

165 7-1 705 I. Lipót

1700 17 0 3 -1 7 1 1 Rákóczi-szabadságharc 1 70 0-1 721 északi
háború - a balti
1 7 0 5 -1 7 1 1 1. József kijárat megszerzése 1712 M ányoki Adám megfesti II. Rákóczi
Ferenc portréját
1711 szatm ári béke
I. (Nagy) Péter 1717 az első szabadkőműves páholy
1 71 2-1 715 országgyűlés - állandó hadsereg
refo rm jai Londonban
1718 az első bankjegyek Angliában
1 70 1-1 714 spanyol örökösödési háború
1719 Defoe: Robinson Crusoe

az oszmán
1722-1723 országgyűlés - Pragmatica Sanctio 1720 a fe rtő d i kastély építése
barokk

1720 uralom hanyatlása

-H e ly ta rtó ta n á c s 1727 az első kávéültetvény Brazíliában

orosz terjeszkedés 1735 bányatisztképző alapítása

1730 Selmecbányán

1 74 0-1 786 1731 Carolina Resolutio

II. (Nagy) Frigyes 1748 M ontesquieu: A törvé nyek
szellem éről
1740
1 7 4 0 -1 7 4 8 osztrák 1749 a Theresianum alapítása Bécsben
örökösödési háború

1 7 5 1 -1 7 8 0 A francia Enciklopédia
m egjelenése
175 6-1 763 hétéves háború 1754 a kettős vám határ bevezetése
1759 V oltaire: Candide
1 76 2-1 796 1759 British M úzeum
II. (Nagy) Katalin
1760 a m agyar nem esi testőrség felállítása 1763 Kanada angol 1762 Rousseau: A társadalm i szerződésről
1760 1767 ú rb é ri rendelet uralom alá kerül 1769 James W att gőzgépe
1774 a Fekete­
te n g e r északi 1773 bostoni
1 77 4-1 793 XVI. Lajos teadélutá n 1772 Bessenyei György: Ágis tragédiája -
partvidékének
1772 Lengyelország
1770-es évektől állam csőd 1777 Ratio E ducations elfoglalása 1776. júl. 4. a m agyar felvilágosodás kezdete
első felosztása
Franciaországban Függetlenségi 1779 az első vashíd Angliában
nyilatkozat
1789 a rendi gyűlés
összehívása Franciaországban
1783 versailles-i béke,
rokokó

1781 tü re lm i rendelet 1 7 8 8 -1 7 9 0 orosz és 1783 a M o n tg o lfie r testvérek hőlégballonja

1789. júl. 14. az Egyesült Á llam ok
1784 nyelvre ndelet osztrák háború 1783 M acAdam útburkola ta
a Bastille ostroma, elism erése
1780 1785 jo b b á g y re n d e le t a tö rö k ö k ellen 1788 Londonban m egjelenik
francia forradalom kitörése 1787 az Egyesült
a The Times c. napilap
Á llam ok alkotm ánya
1789. aug. 26. Em beri és
polgári jo gok nyilatkozata

1791 francia alkotm ány ------ 1 7 9 0 -1 7 9 2 II. Lipót

1792-től háború a forrada lm i
Franciaország ellen
1790
1792. szept. 21. Francia-
ország köztársaság
1793-1794 jakobinus
diktatúra
1 79 0-1 791 országgyűlés -
1790 m agyar színi előadás Budán
a rendi jo g o k helyreállítása a keleti kérdés (Kelemen László)
kibontakozása
1793 Lengyelország 1790 Burke: A francia forra d a lo m ró l
1 79 4-1 795
m ásodik felosztása 1792 a d o llá r születése
a m agyar ja kobin us szervezkedés
1793 a m é te r bevezetése
Franciaországban

1796 Jenner - a h im lő elleni védőoltás

1797 a G eorgicon alapítása Keszthelyen
1 79 5-1 799 D irektóriu m
1795 Lengyelország harm adik
1799-1814 1798 M althus: A népesedés törvé n yé rő l
1795 felosztása
Napóleon uralma 1799 a jö vedelem a dó bevezetése
Angliában
 Balkán és Kelet-Európa
Idő Nyugat-Európa Közép-Európa M agyar tö rté n e le m Európán kívüli világ Életm ód, technika
Kelet-Európa Balkán

1800 1804 Napóleon császár 1802 a Nem zeti M úzeum alapítása

a la tin-am erikai
1805 Trafalgar és A u sterlitz
1805 1809 győri csata, N apóleon kiáltványa gyarm atok 1807 Fulton feltalá lja a gőzhajót
1806 kontin entá lis zárlat
felszabadulása

1812 N apóleon oroszországi hadjárata

1810 1811 devalváció 1812 az első konzervgyár Londonban
1813 lipcsei csata

1 81 4-1 815 bécsi kongresszus 1819 Körösi Csorna Sándor megkeresi

1815 1816 devalváció

N a p ó le o n
1815 w a te rlo o -i csata az őshazát

1820 spanyol és olasz liberális felkelések 1820 M issouri­ 1821 Angliában m egépül
1820 1824 szakszervezeti tö rv é n y Angliában kom prom isszum az első vasból készült gőzhajó
1 8 2 1 -1 8 2 9 görög
1 81 9-1 847 gyári tö rvé n ye k Angliában 1823 M o nroe-elv 1822 Fourier: Az általános egység elm élete
szabadságharc
1825 Stephenson gőzmozdonyának
első útja

1 7 9 2 -1 8 3 5 1. Ferenc
1825 1 8 2 5 -1 8 2 7 országgyűlés
1825 az MTA alapítása
=5
E 1829 a lo n d o n i rendőrség alapítása
M
rö
4-J 1830 Széchenyi a Hitel című
ПQЗ- 1830 jú liu s i forrada lom 1 8 3 0 -1 8 3 1 lengyel művének megjelenése
Párizsban 1831 a dunai gőzhajózás m egindulása
1830 szabadságharc 1830 kolerafelkelés
1834 első aratógép az USA-ban
<C/L))
1830 Belgium ö ná lló 1834 ném et vámszövetség
C 1832-1836 országgyűlés -
Юcd az örökváltság vitája
>
"O 1836 az országgyűlési ifja k perbe fogása 1838 első e lektrom os távíró Angliában
1835
1837 Kossuth letartóztatása 1838 a pesti nagy árvíz
2ro
00
1 8 3 9 -1 8 4 0 országgyűlés -
önkéntes örökváltság 1840 a fillé re s posta m egindulása
1 8 4 0 -1 8 4 2 első
•co
1840 1843-1844 országgyűlés - Angliában
ó p iu m háború
-rCo
T3 magyar államnyelv 1841 a Pesti Hírlap indulása

Szent Szövetség
u0_) 1844 a Védegylet megalakulása
>
1 8 4 7 -1 8 4 8 az utolsó rendi országgyűlés
0"30-
0t—0
!1 1848. márc. 15. pesti forradalom
m
00 1848. m árc. 17. Batthyány-korm ány
1845 1848. ápr. 11. áprilisi törvények
1848 forradalmak 1846 galíciai nem esi felkelés
Európában 1848. szept. 11. Jelacic támadása 1846 első érzéstelenítés a m űtő b e n

1848. febr. 22. forrada lom 1848. szept. 29. a pákozdi csata 1846 az első vasútvonal M agyarországon
Párizsban 1848. m árc. 13. bécsi 1848 M arx-E ngels: Kom m unista kiáltvány
forrada lom
1848. jú n . m unkásfelkelés 1848. dec. W indischgratz támadása 1849 Livingstone átszeli a Kalahári-sivatagot
Párizsban 1848. dec. 2. 1849. áp r.-m á j. tavaszi had járat 1850 M egalakul a Rózsavölgyi és Társa
V. Ferdinánd lem ondatása Zenem űkiadó
1848. dec. Louis Bonaparte LOT£ü 1849. ápr. 6. az isaszegi csata
köztársasági elnökké 1849. m árc. 4. o lm ützi cn 1849. ápr. 14. Függetlenségi nyilatkozat
1850 választása alkotm ány V £
5 e 1849 m ájusától orosz beavatkozás
СО ф
t-i U_
1849. máj. 21. Buda felszabadítása
1849. aug. 13. világosi fegyverletétel
 NTK Player
INTERAKTÍV DIGITÁLIS T A N A N Y A G O K

-----------------------------------------------

A 2013/14-es tanévtől a NAT 2012 kompatibilis akkreditált

tankönyvek digitális változata már az új N TK P la ye rh e z is elérhető.

Az NTK Player több, mint egy digitális tankönyv! A tankönyvi jóváha­

gyással rendelkező tananyagokat gazdag multimédiás és interaktív
tartalom egészíti ki, melyet a pedagógusok és a diákok is szabadon
bővíthetnek és kiegészíthetnek saját anyagaikkal, jegyzeteikkel.

BEÉPÍTETT FELADATKÉSZÍTÖ
Az NTK Player tananyagok a felmenő évfolya­ 3D ANIMÁCIÓK
mok NAT2012-es könyveihez 2013. szeptem­ 5
bertől elérhetők. Osztálynyi rendelés esetén ingye­ TANÁRSEGÉD
nes hozzáférést biztosítunk a tanároknak és a
diákoknak. ö i/
ONLINE HÁZI FELADAT
Az NTK Player-rel kapcsolatos minden információt INTERAKTÍV MUNKATANKÖNYV
megtalál honlapunkon: www.ntk.hu/player, ahol a
program bemutató változata is letölthető.
m KERESHETŐ TARTALOM
További információ: ^ KIEGÉSZÍTHETŐ TANANYAGOK
player@ntk.hu vagy hívja ügyfélszolgálatunkat a
06-1 880-4988 vagy 880-4989-es telefonszámon. BÁRMILYEN INTERAKTÍV TÁBLÁHOZ
p jj ELÉRHETŐ TABLETEKEN IS

web: www.ntk.hu/player
e-mail: player@ntk.nu
 Raktári szám: 17242
ISBN 978-963-19-7736-3

9 7 8 9 6 3 1 9 7 7 3 6 3

Új forrásközpontú történelem sorozatunk második kötete a

négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák új keret-
tantervi követelményeihez igazodva a középkor végétől (1490-
től) az 1848-1849-es forradalmi hullám elcsitulásáig tárgyalja az
egyetemes és a magyar történelmet. Ezt az időszakot, amely
meghatározó jelentőségű a „modern” Európa és Magyarország
kialakulásában, a szerző a rendelkezésre álló heti két tanórát és
az iskolai gyakorlatot alapul véve öt nagy témakörre és 46 leckére
tagolja. A tananyag feldolgozását segítik a korábbinál szélesebb
tartalmakat átfogó leckék, az összefüggések világos bemutatása,
a fogalmak pontos használata. A nagy fejezeteket záró összege­
zések mintákat mutatnak a fejezet ábrákon, térképeken és
tanulói adatgyűjtésen alapuló tematikus áttekintésére. A jól
tagolt szöveget nagyszámú ábra, térkép és rajz egészíti ki,
amelyek segítik a folyamatok és problémák elemzését.
A tankönyvben a köztörténet mellett az életmódtörténet,
a demográfiai tényezők, természet és társadalom kapcsolata, a
technikai fejlődés és a gazdaság is megfelelő arányban teret
kapott. A források elemzése, a tanulói munkáltatás, a képes­
ségfejlesztés továbbra is meghatározó.
Száray Miklós új, 10, évfolyamos tankönyvét használva
elsősorban az előnyeit érezzük annak, hogy az új kerettanterv
szerint ezen az évfolyamon a korábbinál lényegesen nagyobb
időszakot kell megismerni. Ezt szolgálja a gondosan szelektált
lexikai anyag, az összefüggések sokrétű bemutatása, a regionális
és a problémaközpontú szemlélet.