Történelem 12

NAT
2020
12
Történelem
tankönyv
P R O B L É M A KÖ Z P O N T Ú TÖ R T É N E L E M
történelem 12.
a kö zé p i s ko l á k s z á m á ra
OKTATÁSI HIVATAL
A tankönyv a TKV/2549-7/2023. engedélyszámon 2023. 06. 19-től tankönyvi engedélyt kapott.
(Ez a kiadvány a 2023. 01. 18-án kelt TKV/11-4/2023. számú határozattal engedélyezett tankönyv javított változata.)
A tankönyv megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.)
Korm. rendelet alapján készült, 2020. 01. 31. után kiadott, 9–12. évfolyam történelem tantárgy kerettantervének.
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: KOREN PÁLNÉ SZABÓ ANDREA
Tananyagfejlesztő: SZÁRAY MIKLÓS
Vezetőszerkesztő: PAPPNÉ GELLÉNYI JUDIT
Szerkesztő: PÁLINKÁS MIHÁLY
Tudományos szakértő: DR. SZAKÁLY SÁNDOR
Pedagógiai szakértő: BORHEGYI PÉTER
Térképek, szakábrák: SZÁRAY LŐRINC, SZÁRAY MIKLÓS
Fedélterv: SLEZÁK ILONA, BÁNÁTI JÁNOS
A tankönyvben felhasználtuk Boronkai Szabolcs – Kaposi József – Katona András – Száray Miklós: Történelem 12.
a középiskolák számára (NT-17442) című tankönyv szövegét és illusztrációit.
© Oktatási Hivatal, 2023
ISBN 978-963-436-439-9
Oktatási Hivatal • 1055 Budapest, Szalay utca 10–14.
Telefon: (+36-1) 374-2100 • E-mail: tankonyv@oh.gov.hu
A kiadásért felel: Brassói Sándor elnök
Raktári szám: OH-TOR12TB
Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó
Grafikai szerkesztő: Téglásy György
Nyomdai előkészítés: Vidosa László, Pattantyus Gergely, Orodán Mária
Terjedelem: 25,24 (A/5) ív
A könyv tömege: 510 gramm
1. kiadás, 2023
Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.
Nyomtatta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen
Felelős vezető: György Géza vezérigazgató
A nyomdai megrendelés törzsszáma:
Ez a tankönyv a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési

Operatív Program EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001.
számú, „A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfe-
lelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális
tartalomfejlesztés” című projektje keretében készült.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Euró-
pai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult Európai Szociális
meg. Alap
ELŐSZÓ
KEDVES DIÁKOK!
A 9. évfolyamon megkezdett időutazásunk lassan lezárul, ben nem szereplő, de az előzmények megértését segítő
az év végére eljutunk napjainkig. Tizenkettedik évfolyamon nagyobb, zömmel egyoldalas kiegészítők Háttérolvasmány
körülbelül nyolcvan év történelmét tekintjük át. Az 1945 címszóval, színalányomással jelölve és kisebb méretű be-
és napjaink közötti időszak számtalan módon hat mai éle- tűkkel jelennek meg, többnyire a témák elején. A temati-
tünkre, gondolkodásunkra, eszméinkre. E nyolcvan évben kus egységhez szorosan kapcsolódó tananyagot kiegészítő,
nemzetállamok születtek, birodalmak bomlottak fel, forra- annak megértését segítő vagy érdekességeket tartalmazó
dalmak, ellenforradalmak alakították a történelmet, szédü- részek a főszöveg között helyezkednek el. Ezeket a kiegészí-
letes technikai fejlődés hozta lendületbe a világot. Hosszan tő szövegeket piktogram ( ■ ) jelöli. A pluszinformációkat
tartó gazdasági fellendülés és az egész társadalmat felfor- a megkülönböztethetőség érdekében minden esetben ki-
gató gazdasági válságok jellemezték a korszakot. Egyes sze- sebb méretű betűkkel szedettük.
rencsés országok fejlődhettek, s demokráciában élhettek, Az önálló véleményalkotás formálódását segítik a források,
másokra – így hazánkra is – kommunista diktatúrát kény- a szöveges dokumentumok, a képek, rajzok, ábrák. A vázlatos
szerítettek. De megláthatjuk a kommunizmus összeomlását térképek nemcsak illusztrációk, hanem a tanórai munka bá-
és azokat a küzdelmeket, amelyeket Kelet-Közép-Európa zisát képezik. Elemzésükkel, összevetésükkel tárul fel igazán
országai – s köztük Magyarország – vívtak a fejlődés érde- a múlt, s így szerezhetők meg azok a képességek, amelyekkel
kében. Bővelkedik tanulnivalóban és tanulságokban is ez az eligazodhatunk a ránk zúduló információözönben.
időszak! Reméljük, tankönyvünk az időszak fontos kérdé- A szöveges források kerettel és színalányomással kiemel-
seiben segíti majd a tisztánlátást, az események okainak, tek, a képeket, ábrákat, térképeket pedig tematikus egysé-
következményeinek a megismerését. genként számozás jelöli, hogy könnyebben használhassuk
Mindazt az ismeretanyagot, amit a tanterv előír, amit fon- ezeket, és a tankönyvhöz kapcsolódó taneszközökben (mun-
tosnak és érdekesnek tartunk, 20 tematikus egységbe foglal- kafüzet, digitális anyag) egyszerűbben hivatkozhassunk rájuk.
tuk bele. Nem véletlenül használjuk a tematikus egység kife- Külön kiemelnénk az ábrákat. Ezek eseménysorokat, fo-
jezést, mivel nem egy tanórához kapcsolódó anyagot ölel fel, lyamatokat, a társadalmak és az államok felépítését, intéz-
tehát nem „lecke”, hanem egy témát jár körbe, amit tanárai- ményeket, gazdasági modelleket, kulturális jelenségeket,
tok saját belátásuk szerint több órában dolgozhatnak fel. esetenként történelmi fogalmakat mutatnak be. Némelyik
A tankönyv ezzel kívánja elősegíteni az új tantervben kitűzött ábra első látásra bonyolultnak tűnik, mégis érdemes időt
célok megvalósítását. A tematikus egységek közel azonos szánni tanulmányozására. A vizualitás segíthet megérteni és
terjedelműek, és a tanterv nyolc nagy témaköréhez kapcso- később felidézni mindazt, aminek a leírása sokkal bonyolul-
lódóan nyolc fejezetet alkotnak. A legfontosabb eseménye- tabb, hosszadalmasabb lenne. A szöveges források, ábrák,
ket, folyamatokat, összefüggéseket a tankönyvi főszöveg írja térképek és képek elemzését kérdések, feladatok segítik.
le. Ez a tankönyvi főszöveg a „tanulnivaló”. Fölöslegesnek A tanultak áttekintését szolgálja a tankönyv végi szinkrón
tartottuk a leglényegesebb gondolatok vastag betűs kieme- időtábla. Fontos az idegen nevek, kifejezések kiejtését tar-
lését, hogy azok összeolvasva egyfajta vázlatot adjanak. talmazó gyűjtemény is.
A vastag betűket most egy-egy kulcsfogalom, név vagy év- Kívánjuk, hogy az utazás folytatása során szerezzetek mi-
szám kiemelésére használjuk. Ezek felölelik a tantervben sze- nél alaposabb, minél használhatóbb tudást, és jobban sze-
replő teljes lexikát, s egyben segítenek a tananyag áttekinté- ressétek a történelmet, mint az út kezdetén!
sében, felidézésében.
A főszöveget kiegészítő hasznos és érdekes információk A tankönyv alkotói
kétféle módon kerültek be a tankönyvbe. A kerettanterv-
3
TA R TA L O M
Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Padlássöprés
I. HÁBORÚTÓL FORRADALOMIG
1. Az átmenet évei Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . 6
2. A szovjetizálás Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Rákosi Mátyás
3. A Rákosi-diktatúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 búzamezőben
I I . A Z 1956- O S F O R R A D A L O M Felvonulók Budapesten

ÉS SZABADSÁGHARC 1956. október 23-án
4. A forradalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
5. A nemzet szabadságharca . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
I I I . A K Á D Á R I D I K TAT Ú R A
6. A pártállami diktatúra és működése . . . . . . . . . . . . . . 52
Pesti srácok
7. Gazdaság, társadalom, életmód . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
Munkásőrök az április 4-i katonai
I V. A K É T P Ó L U S Ú V I L Á G É S F E L B O M L Á S A díszszemlén, 1958-ban
8. A Nyugat a XX. század második felében . . . . . . . . . . . 72
9. A szocializmus válsága és megrendülése . . . . . . . . . . 80
10. A kétpólusú világ megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 Balesetet szenvedett
Trabant
V. A R E N D S Z E R VÁ LT O Z TATÁ S F O LYA M ATA
11. A Kádár-rendszer végnapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 A berlini falon ünneplő tömeg az NDK
és NSZK közötti határ megnyitása
12. A rendszerváltoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 napján, 1989
13. A piacgazdaság kiépülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Reagan amerikai elnök
és Gorbacsov szovjet
VI. A VILÁG A XXI. SZÁZADBAN pártfőtitkár egyeztetik
14. Az átalakuló világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 óráikat a Fehér Ház
15. A globális világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 fogadótermében, 1987
decemberében
V I I . M A G YA R O R S Z Á G A X X I . S Z Á Z A D B A N
Nagy Imre és mártírtársainak ravatala a
16. A demokrácia működése Magyarországon . . . . . . . . 142
Műcsarnok lépcsőjén, 1989. június 16-án
17. A magyar bel- és külpolitika főbb jellemzői . . . . . . . . 150
18. Magyarország és az Európai Unió . . . . . . . . . . . . . . . 159 Az európai uniós csatlako-
zást ünneplő óriásplakát
az Erzsébet hídon, 2004
V I I I . A M A G YA R S Á G májusában
É S A M A G YA R O R S Z Á G I N E M Z E T I S É G E K
19. A határon túli magyarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 Az égő World Trade Center,
20. A magyarországi nemzetiségek, 2001. szeptember 11.
a magyarországi cigányság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180
Idegen nevek, kifejezések kiejtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190 Tükrös naperőmű

Marokkóban
Időrendi táblázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191
Felismered-e? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192
A Magyar Zene Háza Budapesten,
Illusztrációk, fotók és irodalmi jogok jegyzéke . . . . . . . . 194 a Városligetben
Szüret
Kettévágott székelykapu Szelmencen

Plakát a száz éve
született Cziffra György
(1921–1994) tiszteletére
A pesti srác szobra rendezett ünnepségsorozat
a Corvin mozi előtt egyik rendezvényéről
4
I. HÁBORÚTÓL
FORRADALOMIG
1. AZ ÁTMENET ÉVEI MAGYARORSZÁGON
A KO M M U N I S TÁ K T É R N Y E R É S E A Dunántúlon még
tartott a háború, amikor az ország keleti részében meg-
kezdődött az élet megszervezése. A Vörös Hadseregnek
utakra, élelmiszerekre és nyersanyagokra volt szüksége,
ugyanakkor a szovjet vezetésnek fel kellett mutatnia egy
új, demokratikus magyar kormányzatot. Ezt úgy akarták
megoldani, hogy a kommunisták jussanak kulcspozíciókba,
és népszerűségük is növekedjen. Ezért a Moszkvából ha-
zatérő kommunisták, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Révai Jó-
zsef, Nagy Imre, azt az utasítást kapták, hogy proletárdik-
tatúra helyett demokratikus kormányzatot követeljenek.
A szovjet vezetés – a Szövetséges Ellenőrző Bizottságon
(SZEB) keresztül – engedélyezte a korábban baloldali pár-
tok (Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt –
FKgP, Nemzeti Parasztpárt – NPP, Szociáldemokrata Párt –
SZDP és Polgári Demokrata Párt – PDP) működését. E négy
párt és a Magyar Kommunista Párt (MKP) a Magyar Nem-
zeti Függetlenségi Frontba tömörült. Ezzel is jelezték a szö-
vetségesek felé a szakítást a korábbi, háború alatti magyar
politikával. Programként az MKP kiáltványát fogadták el,
1. Magyarország szovjetizálásának sematikus ábrája amely a fasizmus elleni harcot és – a lakosságot megté-
vesztve – egy demokratikus Magyarország kialakítását hir-
Milyen célok vezették kezdettől fogva a szovjet politi- dette. Az engedélyezett pártok részvételével az új politikai
kát Magyarországon? Milyen módszereket alkalmaztak hatalom létrejötte érdekében Debrecenben összeült az
törekvéseik megvalósítása érdekében? Mi tette ezt lehetővé Ideiglenes Nemzetgyűlés (1944. december 21.).
számukra?
■ Az országban még zajlott a háború, közlekedni is alig lehetett.
Valódi választásokról szó sem lehetett. A szovjet gépkocsikon ér-
kező – jórészt a kommunista párthoz csatlakozó – szervezők fel-
szólítására tömeggyűléseken „választották” meg az Ideiglenes
Nemzetgyűlés képviselőit. Ezeken a „választásokon” a korábban
vidéken szinte nem létező MKP jelentős teret hódított. A pártok
vezetőinek egy része még az ostromlott Budapesten tartózkodott,
így a debreceni kezdeteknél a Nemzetgyűlésben meghatározó
erőt jelentő MKP hazai vezetői is kevesen voltak. A Sztálin útmuta-
tásával Moszkvából hazaérkező kommunisták (moszkoviták) aka-
rata szinte akadálytalanul érvényesült.
2. Debreceni utcakép 1945 januárjában
Mutasd be a forrás alapján az ideiglenes nemzetgyűlési Mit jelentett a következő években a függetlenség és a
választásokat! Mire nyújtottak lehetőséget a körülmé- demokrácia valójában? Kik és miért használhatták eze-
nyek? ket a jelszavakat?
6
1 . A Z ÁT M E N E T É V E I M AG YA ROR S Z ÁG ON 
Az Ideiglenes Nemzetgyűlésben a kommunista képvi-

selők aránya magas volt, és az itt „megválasztott” Ideigle-
nes Nemzeti Kormányban (1944. december 22.) is fontos
tárcákat szerzett az MKP (pl. földművelésügy, kereskede-
lem és közlekedésügy). Ez nem csoda, hiszen a kormány
névsorát és programját Moszkvában állították össze. A de-
mokratikus jelleget kívánta hangsúlyozni, hogy a kormány-
ban több párt vett részt, és a pártonkívüli Miklós Béla ve
zérezredes lett a miniszterelnök. (Miklós Béla volt az a
magyar hadseregparancsnok, aki a háborúból történő si-
kertelen kilépési kísérlet pillanatában, 1944. október 16-
án átment a szovjet oldalra. – Történelem 11. tankönyv,
248. oldal.)
A kormány programjában a németeknek történő had
üzenet, a 300 millió dolláros jóvátétel vállalása és a de- 3. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a kormány összetétele
mokratikus kibontakozás elindítása szerepelt. Nem esett
szó benne proletárdiktatúráról, államosításokról, pedig az Vedd számba az arányokat! Mely pártok hiányoznak, s
előbbit a kommunista párt, az utóbbit a kommunisták mel- melyek vannak felülreprezentálva?
lett több más politikai irányzat is javasolta. Így a program
– céljának megfelelően – annak a látszatát keltette, mintha
lehetőség nyílna a demokratikus kibontakozásra.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány hadat üzent Német-
országnak, betiltotta a szélsőjobboldali szervezeteket,
vállalta a háborús jóvátétel megfizetését, s megszervez-
te a Vörös Hadsereg ellátását. A régi államapparátus he-
lyett megkezdték az új közigazgatás és a „demokratikus”
fegyveres erő megszervezését. Ám Magyarország a hadi
események előrehaladta miatt – s mert a szovjetek nem
akarták, hogy az ország elbírálása pozitívabb legyen a há-
borúban győztes hatalmak körében – a náci Németország
legyőzésében már nem kapott szerepet.
Az Ideiglenes Kormány vállalta, hogy a többi, győztesek
által megszállt országhoz hasonlóan a háborús bűnösök
felelősségre vonására különleges, ún. népbíróságokat hoz
létre. A népbíróságok már a kormány rendelete előtt, 1945
elején megkezdték működésüket, és alapvetően kommu-
Gyűjtsd össze, hogy a dokumentumban milyen politikai

alapelvek, ígéretek fogalmazódnak meg Magyarország
jövőjét illetően! Állapítsd meg, hogy mi adta az Ideiglenes
Nemzetgyűlés legitimációját! Magyarázd meg, hogy mely poli-
tikai indokok miatt jelent meg a földkérdés a dokumentumban!
Mely politikai erők hozták létre a népbíróságokat? Ér-

tékeld törvényességüket! Hogyan viszonyul a kérdéshez
a szerző? Nézz utána a világhálón a forrás szerzőjének, Major
Ákos életútjának, aki a Magyar Királyi Honvédség hadbírója
volt, majd a népbíróság bírója, s végül a Kádár-korszakban si-
keres ügyvéd lett!
7
 I . HÁ B ORÚ TÓL F OR R A DA L OM I G
nista befolyás alatt álltak. A háborús bűnök kivizsgálása

mellett 1950-ig egyre inkább a kommunisták hatalomra
törését szolgáló intézménnyé váltak. Ezt jelzi, hogy halálra
ítélték a második világháború előtt és alatt hivatalt vise-
lő miniszterelnökök közül Imrédy Bélát, Bárdossy Lászlót,
Sztójay Dömét, a nyilas-hungarista pártvezért, Szálasi Fe-
rencet. Halálbüntetést szabtak ki Rajk László kommunista
vezetőre is. Mindszenty József hercegprímás koncepciós
pere is a népbíróság előtt zajlott le.
A F Ö L D O S Z TÁ S Az Ideiglenes Nemzeti Kormány legje-

lentősebb és legnagyobb hatású intézkedését a földosztás
jelentette 1945 márciusában. A földreform során 600 000
földigénylő között felosztották a 100 hold feletti úri, illetve
Bárdossy László (jobbra) volt miniszterelnök-külügyminisz- egyházi és a 200 hold feletti paraszti birtokokat, valamint
4. ter népbírósági pere a Zeneakadémián. A perben halálos íté- a háborús bűnösök teljes birtokállományát. A földigénylők
let született, amit végrehajtottak. átlagban 5,1 holdat kaptak. A ki nem osztott földek állami
tulajdonba kerültek. Az elvett birtokokért a volt tulajdono-
Következtess a per körülményeire a kép és Major Ákos sok nem kaptak kártérítést.
emlékiratai alapján! Nézz utána Bárdossy László politikai
1945-ben elemi erővel jelentkezett a parasztság igénye
tevékenységének!
a földosztásra, a kommunisták pedig azért szorgalmazták
ezt, mert így kívánták megnyerni politikájuknak az ország
legnépesebb társadalmi csoportját. Egyben ki akarták
húzni a talajt a földbirtokosok és a katolikus egyház alól.
A földreform – a nagy méretű és gyors tempójú tulajdon-
váltás összes nehézsége ellenére – a kistulajdonosi réteget
gyarapította Magyarországon, amely egy polgári demokrá-
cia alapját képezhette volna.
■ Magyarországon a XIX. század vége óta több párt és politikus

programjában szerepelt a földosztás (Károlyi Mihály, Kisgazda-
párt, SZDP). A tervezetek kártalanítást adtak volna a kisajátított
birtokosoknak, s nagyobb birtokméretnél húzták volna meg a
kisajátítandó birtokok nagyságát. Az NPP 1945-ös javaslata már
nem tartalmazott kártalanítást, és az „úri” birtokoknál 100, a
paraszti birtokoknál 200 holdban húzta meg a határt. (A néme-
tekkel szembeni ellenállásban részt vett személyek esetében 300
hold volt a megtartható birtok nagysága.) Az MKP ezt a progra-
5. Az 1945-ös földosztás politikai háttere mot vette át. A kisgazdák ezt túlzottnak tartották, mert céljuk
nem a minél több, kevésbé életképes törpebirtok létrehozása
volt. El akarták halasztani a döntést, de Vorosilov tábornagy, a
Hasonlítsd össze a földosztás szerepét a kisgazda és a magyarországi SZEB elnökének nyomására a kormány kiadta
kommunista politikában! Ismételjük át, hogyan viszo- a rendeletet. A kommunisták a földosztás miatt szerezték meg
nyult a földosztáshoz a kommunista mozgalom Lenin és Sztálin a földművelésügyi tárcát (Nagy Imre), hogy a parasztság nekik
idején! tulajdonítsa a földreformot.
Birtokviszonyok a földreform előtt Birtokviszonyok a földreform után Változás (%)

Birtokegység Birtokok
(kat. hold) területe területe
száma % % száma % % száma területe
(kat. hold) (kat. hold)
0–5 1 184 783 72,5 1 631 246 10,1 1 406 325 68,1 2 871 850 17,9 +18,7 +76,0
5–10 204 471 12,5 1 477 376 9,2 388 179 18,8 3 388 657 21,1 +84,9 +122,6
10–20 144 186 8,8 2 025 946 12,6 175 428 8,5 2 789 353 17,3 +21,9 +37,6
20–50 73 663 4,5 2 172 300 13,5 71 164 3,4 2 359 004 14,7 –3,3 +8,6
50–100 15 240 0,9 1 036 162 6,5 14 864 0,7 1 295 506 8,1 –2,4 +25,0
100–200 5 792 0,3 805 164 5,0 5 525 0,5 714 512 4,4 –4,6 –11,2
200–1000 5 202 0,3 2 124 801 13,2 4 034 0,2 1 352 728 8,4 –22,4 –36,3
1000–3000 768 0,1 1 250 599 7,8 504 0,0 796 007 4,9 –34,3 –36,3
3000 felett 302 0,1 3 558 250 22,1 91 0,0 513 919 3,2 –69,8 –88,3
A mezőgazdaság birtokviszonyai
6. 1935-ben és 1947-ben Állapítsd meg, hogyan változott a földbirtokok megoszlása a földosztást követően!
Milyen gazdasági, társadalmi és politikai következményekkel jártak a változások?
8
7.
Két kép a földosztásról. A második képen Kállai Gyula, az

8. MKP egyik vezetője mond beszédet az újpesti földosztás kez-
detekor.
Milyen célból készülhettek a fotók? Hogyan mutatják be

a földosztást?
A földosztás átalakította a magyar birtokszerkezetet és

a magyar társadalmat. Felszámolta a nagy- és középbirto- Mivel indokolja a földosztást a rendelet? Kiktől és milyen
kot, ezáltal a régi birtokos réteg is megszűnt. Ugyanakkor feltételekkel vették el a földet? Kik és mekkora földet
jelentősen csökkent a földnélküli parasztok, és megnőtt a kaptak?
kis- és törpebirtokosok aránya.
A végrehajtás során túlkapásokra is sor került. Mivel
kevés volt a föld az igénylőkhöz képest, a rendeletben elő-
írtnál kisebb módos paraszti birtokokat is felosztottak. Ez
ellen a birtokos parasztságot is képviselő FKgP szót emelt.
Így az MKP a kisgazdákkal szemben, a parasztság többségé-
nek érdekeit védő pártként jelent meg, noha a földosztást
csak átmeneti lépésnek tekintette, mert a jövőt a szovjet
típusú szövetkezetekben látta.
■ A birtokszerkezet átalakítása mindig komoly gazdasági prob-

lémákkal jár, hiszen a nagybirtok eszközei, épületei nem mindig
alkalmazhatók a kisüzemekben, ugyanakkor az új földtulajdono-
sok nem rendelkeznek eszközökkel, tőkével. Igaz, a nagybirtokok
állat- és eszközállományának jelentős részét a háborús pusztítás,
a visszavonuló német és az előrenyomuló szovjet csapatok rek-
virálásai és rablásai már megsemmisítették. A korábban magas
színvonalon működő nagyobb agrárgazdaságok egy része most
állami tulajdonba került, és állami gazdaságként működött.
Hogyan látta a kommunisták és a földreform kapcsolatát

a parasztpárti politikus?
9
A Z 19 4 5 - Ö S VÁ L A S Z TÁ S O K Mivel a szovjet vezetés

bizonyítani kívánta a demokratikus fejlődést, s a kormány
első intézkedései (pl. a földosztás) miatt bízott a kommunis-
ták sikerében, már 1945-ben engedélyezte a választásokat.
1945-ben a korábbiakhoz képest jelentős mértékben kiter-
jesztették a választójogot: minden 20 év feletti férfi és nő
választhatott. Kizárták viszont a választásokból a háborús
bűnösöknek nyilvánított személyeket, így a magyarországi
németek (pl. a svábok) jelentős részét. Az általános és tit-
kos választáson a választók nem egyéni jelöltekre, hanem
pártokra adhatták le szavazataikat (listás rendszerű válasz-
tás – a korszakban lajstromosnak nevezték). A választás
– bár a kommunisták főként kampányeszközök tekinteté-
ben előnyökkel rendelkeztek – tisztán zajlott le.
■ Az MKP jelentős győzelemre számított, ezért Budapesten az

országgyűlési választás elé hozatta az önkormányzati választást,
hogy az elsöprő fővárosi siker kihasson az országos eredmények-
re. A választási „főpróba” azonban nem sikerült: Budapesten a
Független Kisgazdapárt abszolút győzelmet aratott. Ezután Voro-
silov – a SZEB elnöke – közbelépett: azt ajánlotta, hogy a válasz-
tási eredményektől függetlenül előre osszák fel a mandátumokat
a pártok. Ezt az antidemokratikus módszert azonban a többi párt
a SZEB nyugati tagjaira támaszkodva nem fogadta el, s végül Vo-
rosilov engedett.
A fenti esemény világít rá arra, hogy milyen szűk mozgástérrel
rendelkeztek a magyar demokratikus erők a szovjetekkel szem-
ben. Kisebb győzelmeket ugyan elérhettek, de – térségünk többi
9. Az 1945-ös választások eredményei és következményei
országához hasonlóan – a végkifejlet nem volt kérdéses.
Mutasd be a választási eredményeket! Keress okokat a
A nemzetgyűlési választást 57 százalékkal az FKgP nyer-
végeredmény alakulására! Vesd össze a választási ered-
ményeket a kormány összetételével! Milyen okai lehetnek a te meg. Az abszolút többség birtokában tisztán kisgazda
koalíciós kormányzásnak? kormány alakulhatott volna, de a döntő szót nem az ország
népe mondhatta ki, hanem a tényleges hatalmat birtok-
ló szovjet katonaság. A kisgazdák nem gondolhattak arra,
hogy az MKP nélkül alakítanak kormányt. Sőt, a tárcák el-
osztásánál a győztes párt arra kényszerült, hogy átengedje
a kommunistáknak a kulcspozíciót jelentő belügyet.
■ A kisgazdák győzelme megmutatta, hogy az ország lakossá-

gának döntő többsége a polgári rendszer keretei között kívánt
élni. A kisgazdákra adták le szavazataikat mindazok, akik határo-
zottan ellene voltak a kommunista rendszernek. Ezáltal az FKgP
ún. gyűjtőpárttá vált, korábbi klasszikus bázisán, a kisbirtokos
parasztságon túlmenően a polgárság és az értelmiség jelentős
része is rájuk adta le a voksát.
A kisgazda győzelemben szerepet játszott a szovjet hadsereg-
ről az erőszakos cselekedetek miatt kialakult negatív megítélés, a
kommunista rendszerről a Tanácsköztársaság időszakában szer-
zett rossz tapasztalatok, az 1945 előtti propaganda által a kom-
munistákról és a Szovjetunióról kialakított negatív kép – amely
jelentős részben beigazolódott – és a kommunisták vallásellenes-
sége a korszakban alapvetően vallásos Magyarországon.
A Z ÚJ JÁ É PÍ T É S A romokban heverő, éhező országban

alapvető kérdés volt a gazdaság beindítása. Kiemelt fon-
tossággal bírt a közlekedési hálózat működőképessé téte-
le, hogy az élelmiszerek és a nyersanyagok áramlása ismét
lehetővé váljon. Ez döntően a vasút és a hidak részleges
helyreállítását jelentette.
A helyreállítás elsődleges forrását a háborút átvészelő
lakosság élni akarása és eltökélt, „csak azért is” munkaked-
ve jelentette. A még jó ideig fennmaradó közélelmezési és
infrastrukturális nehézségek közepette, a munkaidő meg-
sokszorozásával az ország meglehetősen hamar talpra állt.
A sikeres újjáépítés mellett az országnak más gondokkal
10. Két sérült mozdony a Déli pályaudvaron, melyekből egy mű- is meg kellett küzdenie. A városokban pénzért nem lehetett
ködőképeset szereltek össze
10
Az ideiglenesen járhatóvá tett Szabadság híd, mely akkor

11. még Ferenc József nevét viselte
A Kossuth híd. Ez volt a háború után az első állandó híd,
13. amelyet 1946-ban több lépcsőben adtak át (gyalogosok, au-
tók, buszok). A hidat hét hónap alatt, a fellelhető anyagokból
(megmaradt hídelemek, romos épületek faanyaga stb.) épí-
tették meg. Szükség is volt rá, mert a fa „Manci hidat” 1946
elején a jeges ár romba döntötte.
Alkoss képet az ország helyzetéről a képek alapján!

Vázold fel a helyreállítás nehézségeit! Mi volt az egyetlen
erőforrás, amiből a helyreállítás megvalósult? Milyen politikai
jelentőséggel bírt az újjáépítés?
A „Manci híd”. 1945-ben a pontonhíd a Margit hídtól észak-

12. ra, a Margit-szigeten át kötötte össze a két városrészt. 1946-
ban stabilabb fahidat adtak át a helyén.
élelmiszerhez jutni, így a lakosság közvetlen termékcserére

kényszerült. Az értelmiség meglévő ingóságait (ékszerek,
ruhák, iparcikkek), míg a munkások gyáruk termékeit cse-
rélték el vidéken, a „batyuzások” során. Az „átváltási árak” Miért fordultak a csalán felé a korszakban? Mire utalnak
a sajátos piaci helyzet következtében rendkívül kedvezőt- az elkészítési tanácsok?
lenül alakultak az iparcikkek, használati eszközök rovására.
Jelentős terhet jelentett (kezdetben a nemzeti jövede-
lem 30 százalékát) a megszálló szovjet Vörös Hadsereg ellá-
tása és a jóvátételi szállítások. A jóvátétel címén sok gyárat
leszereltek és elszállítottak, illetve árukat, értékeket – köz-
tük műkincseket, könyvritkaságokat – vittek ki hazánkból
„hadizsákmányként”. A romokban heverő ország néhány
év alatt az előírtnál jóval nagyobb értékben teljesítette a
jóvátételt, mivel a szovjetek – visszaélve a kiszolgáltatott
ország feletti hatalmukkal – több tételt kedvezőtlenebb ár-
folyamon vagy egyszerűen nem számoltak bele a jóvátételi
összegbe. Ez ellen a kiszolgáltatott magyar hatóságok sem-
mit sem tehettek.
14. „Batyuzók” vidékre utazása
Határozd meg a kép alapján a „batyuzás” fogalmát! Mely

termékek cserélhettek gazdát?
11
Az áruhiány, a helyreállítások terhei a pengő elérték-

telenedéséhez, majd teljes értékvesztéséhez vezettek. A
történelem egyik legnagyobb mérvű inflációját szenvedte
el az ország lakossága. 1946-ban már egy nap alatt is meg-
feleződhetett a pénz értéke. Milliós, majd billiós címletű
bankjegyeket nyomtak, s az infláció már az ország műkö-
dését veszélyeztette.
A helyreállítás eredményei (pl. az ipar és a lakosság
energiaellátásáért „vívott” széncsata, vagy a közlekedési
hálózat helyreállításáért „vívott” hídcsata), a fogyasztás
visszafogása, az állami árufelhalmozás és kisebb amerikai
hitelek 1946 augusztusára megteremtették az új, értékálló
pénz, a forint bevezetésének feltételeit.
Az MKP átlátta az újjáépítés politikai fontosságát, ezért
A Komárom magyar tengerjáró. Miután kijavították a há- igyekezett megszerezni a gazdaságban a vezető pozíciókat.
15. borús károkat, Deszna néven a Szovjetunióba szállították a Kiharcolta a kormány mellett működő Gazdasági Főtanács
jóvátétel részeként. A hajók mellett félszáz kijavított vagy új létrehozását, amelynek feladatát főként a jóvátétel telje-
mozdony is a jóvátétel részét képezte. sítését szolgáló termelés felügyelete jelentette. A testület
kommunista vezetéssel működött. Az MKP a helyreállítást
Miért szerepeltek kiemelt helyen a jóvátételben a közle- nem csak népszerűségének növelésére használta. Az állami
kedési eszközök? Hogyan érinthette az országot a hadi- ellenőrzés fokozásával és az egyre szélesebb körű államo-
sarc fizetése?
sítással a hatalomátvételt is igyekezett előmozdítani.
Átlagos Az időszak utolsó napján

napi a feketepiaci
Idő az árindex
áremel- dollárárfolyam
kedés (%) (1939. aug. 26. = 1) (pengő)
1945. július 1 105 1 320
1945. augusztus 2 171 1 510
1945. szeptember 4 379 5 400
1945. október 18 2 400 23 500
1945. november 15 12 900 108 000
16. 1945. december 6 41 400 290 000
A pengő 1946. január 2 72 300 795 000
inflációjára
utaló képek 1946. február 18 435 800 2 850 000
1946. március 11 1 872 900 17 750 000
17. 1946. április 60 35 790 360 232 000 000
1946. május 1 012 11 200 millió 59 000 millió
1946. június 1. fele 504 862 300 millió 7 600 000 millió
1946. június 2. fele 8 504 954 billió 42 000 billió
1946. július 1. hete 45 904 3 066 254 billió 22 000 000 billió
1946. július 2. hete 53 214 11 426 trillió 481 500 trillió
1946. július 3. hete 45 014 36 018 059 trillió 5 800 000 000 trillió
1946. július 4. hete 158 486 399 623 kvadrillió 4 600 000 kvadrillió
1946. augusztus 1. 1 forint = 400 000 kvadrillió pengő
18. A pengő inflációja
Mutasd be a pengő értékét a 16. és 17. képek és a 18.

táblázat alapján!
Az új forint legnagyobb címlete 1947-ben

19.
Mire utal a címlet értéke és a bankjegyen látható címer?
12
B E L P O L I T I K A I KÜZ D E L M E K A politikai ellentétek kö-

zepette egy kérdésben a kormányzó koalíció pártjai egyet-
értettek: Magyarország államformája köztársaság legyen.
1946. február 1-jén kikiáltották a Magyar Köztársaságot.
A Nemzetgyűlés az addigi kisgazdapárti miniszterelnököt,
Tildy Zoltánt köztársasági elnökké választotta (államfő lett).
A kormány vezetését a szintén kisgazda Nagy Ferenc vette át.
Az államformától eltekintve azonban szinte minden kér-
désben éles harc bontakozott ki az FKgP és az MKP között.
A kisgazdák kísérletet tettek arra, hogy a választási eredmé-
nyeiknek megfelelő arányban kapjanak helyet az államap-
parátusban, és a változásokat a polgári demokrácia keretei
között tartsák. Az MKP megtartani, sőt egyre bővíteni kíván-
ta hatalmi pozícióit. Ennek érdekében arra törekedett, hogy
szétzilálja a polgári demokrácia politikai bázisát, a kisgazda-
pártot, s így lehetősége nyíljon egy demokratikus színezetű
hatalomátvételre.
A hatalmi harcban a kommunisták ügyesen felhasználták
a tömegeket, a demagógia és a megfélemlítés eszközeit.
Taktikája a kis lépésekben történő térnyerés volt. Ellenfe-
leit – a Vörös Hadsereg biztosította erőfölényét kihasznál-
va – fokozatosan szorította vissza. Újabb és újabb, számára 20. A pártok részesedése a hatalmi pozíciókból 1946 tavaszán
veszélyes csoportokat választott le a rivális pártokról, való-
sággal fölszeletelve azokat. Ezt nevezték szalámitaktikának
Gyűjtsd össze, hogy a szavazatok több mint 50 százalé-
(lásd az ábrát a 16. oldalon). A pártokon belül kommunista
kát megkapó kisgazdapárt mely területeken nem tudta
szimpatizáns baloldali csoportok létrehozásán ügyködtek, megszerezni, illetve megvédeni pozícióit! A kommunistákon
hogy megosszák e pártokat. A kommunista szimpatizánsok kívül mely politikai erők jutottak nagyobb hatalomhoz, mint
nem léptek át az MKP-ba, hanem belülről bomlasztották ami a választások alapján indokolt lett volna? Mi lehetett en-
pártjaikat, illetve támogatták az MKP politikáját. nek az oka?
■ A földnélküli parasztokat képviselő, még 1939-ben, paraszt-

politikusok és népi írók (Illyés Gyula, Németh László) által alapí-
tott Nemzeti Parasztpárt 1945-ben a földosztás miatt még együtt
haladt a kommunistákkal. Ahogy egyre nyilvánvalóbbá váltak a
kommunisták valódi céljai, úgy kezdett a párton belül szélesedni
a távolság a kommunistákkal szakítani, illetve az azokkal együtt
haladni szándékozók között. A párt egyik meghatározó politikusa,
Kovács Imre – felismerve a kommunisták valódi céljait – a távolo-
dást szorgalmazta, a másik, Erdei Ferenc a kommunistákkal szim-
patizált, de a pártból nem lépett ki, s befolyása a pártban – ép-
pen a kommunisták révén – egyre nőtt. A kormányban is a „titkos
kommunisták” kaptak helyet (később ők beléptek a kommunista
pártba). Hasonló volt a helyzet a szociáldemokratáknál: az önálló
arculatot képviselő Peyer Károly, majd Kéthly Anna mindinkább
háttérbe szorult a kommunistákkal való egyesülést sem ellenző
„balosokhoz” képest (Szakasits Árpád, Marosán György).
Az MKP kezdeményezte a Baloldali Blokk megalakítását

az MKP, az SZDP és az NPP részvételével (1946. március).
Támadást indítottak a kisgazdák ellen. A párt polgári vo-
nalát – amely szót emelt a kommunisták törvénytelen tér-
nyerése miatt – jobboldalinak minősítették, ami a korszak
szóhasználatában egyenlő volt a demokratikus rendszer
tagadásával. Kommunista értelmezésben ugyanis csak a
baloldal lehetett demokratikus. Az FKgP a politikai nyomás-
nak engedve kizárta húsz képviselőjét a pártból, akik Sulyok
Dezső vezetésével megalakították a Magyar Szabadság Pár-
tot, s mivel mandátumuk megmaradt, a törvényhozásban
folytatták tovább küzdelmüket.
Az MKP azt is kihasználta, hogy a kisgazdák felül akarták
vizsgálni a földosztás során a közép- és gazdagparasztokat
ért sérelmeket. A kommunista támadások miatt Kovács
Béla kisgazda földművelésügyi miniszter lemondott. 1946
márciusában a kommunista agitáció hatására kisbirtokos
parasztok tömege vonult fel Budapest utcáin a „Földet vis�- Elemezzük a kommunista párt politikai módszereit! Mi
sza nem adunk!” jelszóval. tette lehetővé számukra e módszerek alkalmazását?
13
21. Kovács Imre művének címlapja
Nézz utána az interneten a szerző életrajzának!
Miért tudott a Baloldali Blokk eredményesen fellépni a

kisgazdapárt politikája ellen? Gyűjtsd össze, hogy mely
politikai akciókkal ért el eredményeket az MKP! Miért bizo-
nyult hatékony eszköznek a Kommunista Párt kezében a politi-
kai ellenfelek „lefasisztázása” vagy „lereakciósozása”?
Az MKP-nak sikerült elfogadtatni a Nemzetgyűléssel egy

olyan törvényt (A demokratikus államrend és a köztársaság
büntetőjogi védelméről, 1946), amely lehetőséget adott a
kommunista irányítású belügyi szerveknek a politikai ellen-
felek elleni fellépésre. Már 1945-ben létrejött a Belügymi-
nisztérium keretében a Politikai Rendészeti Osztály (PRO).
Rajk László (MKP) belügyminisztersége idején a szervezet
nagyobb önállósággal a belügyminiszter irányítása alá ke-
rült Államvédelmi Osztály (ÁVO) néven (1946).
Ezt követően állandósultak a támadások a kisgazdák ellen.
A közigazgatásban „B” listázást hajtottak végre, vagyis politikai
megbízhatóság szempontjából vizsgálták felül az alkalmazotta-
kat. Elbocsátottak tízezreket úgy, hogy a kisgazdák hivatali bázi-
sa csökkenjen. Amikor lelőttek egy szovjet katonát, Rajk László
kommunista belügyminiszter betiltott mintegy 1500 egyházi
és társadalmi szervezetet, egyesületet, például a Katolikus
Legényegyletet (KALOT), a Magyar Cserkészszövetséget, sőt
bélyeggyűjtő egyleteket is (1946 nyara), újabb csapást mérve
a polgári társadalom ellenálló erejére. A kisgazdák a paraszt-
ság megszervezése érdekében a szakszervezetek mintájára a
paraszti érdekképviseleteket (Parasztszövetség) akarták erő-
síteni. Az MKP-nek nem volt lehetősége ezt megakadályozni,
ezért a SZEB segítségével akadályozta meg az akciót. A szalá-
mitaktika hatására az FKgP parlamenti többsége és befolyása
folyamatosan apadt, s kezdte elveszíteni gyűjtőpárt jellegét,
melynek 1945-ös győzelmét köszönhette.
A pártcsatározások és az, hogy az MKP teljes mértékben
alávetette magát a szovjet utasításoknak, az ország külpoli-
tikai helyzetének sem kedvezett. Így az 1947-ben Párizsban
Magyarázd meg, hogy a törvény elfogadása miért tudta
aláírt békeszerződés még a trianoni diktátumnál is súlyo-
segíteni a kommunisták hatalomátvételét!
sabb feltételeket tartalmazott.
14
HÁTTÉROLVASMÁNY
A második világháborúban vesztes államokkal, Németország és Japán
kivételével, 1947 februárjában íratták alá Párizsban a világháborút le-
záró békeszerződést. A magyar kormány reménykedett néhány „kor-
rekciós” lehetőségben román–magyar viszonylatban. A polgári erők
arra számítottak, hogy az ország visszanyeri szuverenitását, a szovjet
csapatok távoznak, s így sikeresen vehetik fel a harcot az MKP-val.
Csalódniuk kellett, mert a szovjet csapatok – az Ausztriát megszálló
csapataikkal való összeköttetés biztosítására hivatkozva – maradtak.
A béketárgyalásokra a koalíciós viták miatt nem sikerült felkészülni.
A területi – elsősorban Észak-Erdélyt illető – várakozások sem
teljesültek. A békeszerződés lényegében visszaállította a trianoni hatá-
rokat, ráadásul csehszlovák kérésre három Duna-menti magyar falut
Csehszlovákiához csatoltak (pozsonyi hídfő).
A békeszerződés a kisebbségi kérdés tekintetében kedvezőtlenebb
volt a trianoni békénél. Miután a náci politika terjeszkedésre használta
fel a kisebbségvédelmet, és a Szovjetuniónak is kényelmetlen lett vol-
na fenntartása, a párizsi békeszerződés nem tartalmazott kisebbség-
védelmi rendelkezéseket. Így a kisebbségek helyzete az adott ország
belügyévé vált egy olyan időszakban, amikor milliókat telepítettek ki,
hurcoltak el szülőföldjükről, s homogén nemzetállamok létrehozására
törekedtek.
Mely okok játszottak döntő szerepet abban, hogy Ma-
gyarország területi igényeit a konferencián nem vették
figyelembe?
A pozsonyi hídfő
22.
Mely területek kerültek Csehszlovákiához a Duna jobb

partján 1920-ban, és melyek 1947-ben? Milyen érvek
szólhattak az elcsatolások mellett?
23. Határmódosulások és tervezetek
Vesd össze az amerikai javaslatot az etnikai határokkal!

Miért változhatott az amerikai javaslat 1943 óta?
15
2. A SZOVJETIZÁLÁS MAGYARORSZÁGON
A K I S G A Z DA PÁ R T S Z É T V E R É S E 1947-től Moszkva,
s így az MKP is gyorsítani kívánta a hatalom megszerzésé-
nek folyamatát. A kommunista kézben levő politikai rend-
őrség (ÁVO) a tények tudatos torzításával és a veszély
felnagyításával államellenes összeesküvést „leplezett le”
(1947. január), amelybe belekeverték a kisgazda politiku-
sok egy részét. Az ún. „köztársaságellenes összeesküvés”
során többeket letartóztattak, Kovács Bélát pedig – mi
után nem sikerült megfélemlíteniük – a szovjet hatóságok
elhurcolták (1947. február 25.). Június elején a szabadságát
Svájcban töltő Nagy Ferencet az „összeesküvésben” való
érintettséggel vádolta meg a Magyar Kommunista Párt.
A családtagjait (is) fenyegetve érző miniszterelnök lemon-
dott tisztségéről, és az emigrációt választotta.
Kovács Béla, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári

1. Párt főtitkára, 1945–1946-ban földművelésügyi miniszter.
Határozottan fellépett az MKP politikájával szemben, ezért
elhurcolták a szovjetek. Elhurcolásának napja (február 25.)
2002 óta a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.
Mire utal a szovjetek tette?
Mi tette lehetővé e politika alkalmazását?

Kiket tesz felelőssé a szerző e politika si-
keréért?
Mit tudsz a szalámitaktikáról, mi a lényege (első téma, 13. oldal)? Mi volt e taktika célja? Az ábra
2. A szalámitaktika
és a forrás alapján mondd el, konkrétan hogyan érvényesült ez a taktika (érintett pártok, politikai
erők, a kommunisták „eszközei” stb.)!
16
2 . A S Z OV J E T I Z Á L ÁS M AG YA ROR S Z ÁG ON 
■ Az ÁVO egy háború előtt működő szervezetet (Magyar Testvéri

Közösség) használt fel a kisgazdák ellen. A gyanú és a hamis vádak
keverékéből alkották meg az ügyet. 260 embert vádoltak meg a Saláta Kálmán (1917–1958) kisgazda-
szovjetektől átvett koncepciós perek receptjét alkalmazva: féligaz- párti politikus. Budapesten jogot végzett
ságokat ferdítettek el, hamis bizonyítékokat gyártottak, amelyeket (1938). Tagja volt a fiatal értelmiségieket
a letartóztatott, megfélemlített és megkínzott emberek beismerő tömörítő Teleki Pál Munkaközösségnek
vallomása erősített meg. (1941–1942). Részt vett a németellenes
A Magyar Testvéri Közösség elleni eljárás nem egyedi jelenség ellenállási mozgalomban. A második
volt. Kovács Bélát előbb a szovjet haderő ausztriai bázisán (Baden világháború alatt belépett az FKgP-be,
bei Wien) tartották fogva, ahonnan 1951 nyarán szállították a 1945 után Nagy Ferenc és a pártvezető-
Szovjetunióba. Kovácsot 1955-ben ugyan átadták a magyar ható- ség bizalmasa lett. 1945. november 4-től
ságoknak, ám utóbbiak csak 1956 áprilisában engedték szabadon. nemzetgyűlési képviselő az FKgP prog-
ramjával. Szoros szálak fűzték ahhoz a csoporthoz, amelynek
4. tagjait az ún. „köztársaságellenes” összeesküvés vádjával tá-
madták meg. Nyugatra menekült.
Mely törvényre hivatkozva jártak el az „összeesküvés”

vádlottjaival szemben? Mi volt a szerepe a pernek?
Milyen előéletű politikusokat hurcoltak meg a perben?
Donáth György (1904–1947), a Magyar Testvéri Közösség

3. perének fővádlottja kivégzése előtt (1947. október 23.). A jog-
végzett politikus hosszú védőbeszédében leleplezte a per kon-
cepciós voltát.
Nagy Ferenc kisgazdapárti politikus és Rákosi Mátyás, a

5. magyarországi kommunisták vezetője 1947. április 4-én a
Gellért-hegyi szovjet hősi emlékmű avatásakor. Két hónap
múlva Nagy Ferencet Rákosiék megzsarolják a kisfiával, le-
mondatják, és emigrációba kényszerítik.
A politikai harc mely módjára utal a két élesen szemben-

álló párt vezetőjének közös fotója?
Milyen szerepet játszott a már a kommunisták kezében

lévő média a perben és a kommunista hatalomátvétel-
ben? Keresd meg az interneten a szöveghez tartozó filmhíradó-
részletet (https://filmhiradokonline.hu)!
Állapítsd meg, hogy Rákosi milyen célra akarja felhasz-

nálni a Magyar Közösség ellen indított nyomozást! Tárd
fel, hogy miként valósultak meg Rákosi politikai céljai!
17
A Z 19 47- E S VÁ L A S Z TÁ S O K A kisgazdapárt szétzilá-

lása alkalmat teremtett az MKP-nak, hogy addigi térnyeré-
sét a parlamenti erőviszonyok átrajzolására is felhasználja.
Kierőszakolták, hogy Tildy Zoltán köztársasági elnök idő
előtti új választásokat írjon ki.
Az FKgP szétverése miatt a proletárdiktatúrával szemben
álló erők több újonnan szerveződött pártban indultak a vá-
lasztásokon. Taktikai okokból – a szavazatok várható szóró-
dása miatt – ennek az MKP nem állt ellent. Több polgári párt
jött létre, így a Slachta Margit vezette Keresztény Női Tábor.
Ezek a pártok külön-külön már kevesebb szavazatot kaptak,
mint a kommunisták, de együttesen jóval többet.
A kommunisták azonban mindent megtettek a választá-
si győzelem előmozdítására. A kisgazdapártból 1946-ban
kizárt Sulyok Dezső által vezetett Magyar Szabadság Pár-
tot külön törvénnyel („Lex Sulyok”) kizárták a választásból,
mivel a háború előtt „jobboldalinak” minősített szerveze-
Slachta Margit (1884–1974) átveszi mandátumát a Nem- tek tagjai elvesztették megválaszthatóságukat. A Magyar
6. zetgyűlésben, 1920-ban. A kassai születésű szerzetesnő az
első magyar képviselőnő, a katolikus nőmozgalom, a szociális
Szabadság Párt feloszlatta magát, de tagjai csatlakoztak az
gondoskodás kiemelkedő alakja. A Keresztény Női Tábor ne- FKgP-ből a tavasz folyamán kilépő Pfeiffer Zoltán és kép-
vében fellépett a zsidóság megkülönböztetése és üldözése ellen. viselőtársai által alapított Magyar Függetlenségi Párthoz.
A háborút követően ismét nemzetgyűlési képviselő, majd az Az új párt minden nehézség és támadás ellenére teljesíteni
1947-es választásokra nőmozgalmi szervezetét, a Keresztény tudta a választási feltételeket, és indult a választáson.
Női Tábort párttá szervezte, s bejutott a törvényhozásba. Az MKP az agresszív propaganda és a buzgó ifjúkommu-
Bátor kiállásáért éles támadások érték. A letartóztatástól tart- nisták bevetése mellett biztosra akart menni, ezért a nyil-
va 1949-ben emigrált. vánvaló csalástól sem riadt vissza. Kihasználták, hogy lehe-
tősége volt más választókörzetben is szavaznia annak, aki
A feminizmus mely politikai változatát képviselte Slachta nem tartózkodott a lakóhelyén. Annak igazolására, hogy
Margit? rendelkezik szavazati joggal, kivonatot kapott a választói
névjegyzékből, amelynek felmutatásával szavazhatott nem
állandó lakóhelyén. Ezzel a kék színe miatt „kék cédulá-
nak” nevezett kivonattal a kommunista aktivistákat (több-
nyire fiatalokat) teherautókra ültették, és azok több helyen
is leszavaztak az MKP-ra. A lehetőséget a csalásra az adta
meg, hogy kommunista vezetésű volt a Belügyminisztéri-
um és szociáldemokrata az Igazságügyi Minisztérium. Így
megszerezhették a „kék cédulákat”, s a gyorsan kiderülő
csalás kivizsgálását elkenhették. Végül több tízezer hamis
szavazatot könyvelhettek el.
Milyen szempontok vezették a „választási útmutató”

megfogalmazóit? Sorold fel, hogy a hatalomért folyó
harc mely jellegzetességei olvashatók ki a forrásból! Igazold
egy-egy rövid szövegrészlettel állításodat!
A hírhedt „kék cédula”, a nem lakóhelyén szavazni kívánó

7. állampolgárok igazolása arról, hogy szerepelnek a választói
névjegyzéken
Lehetséges napjainkban a szavazás lakóhelyünktől távol?

Mik a biztosítékai annak, hogy ezzel ne lehessen vissza-
élni? Miért nem voltak meg ezek a biztosítékok 1947-ben?
18
A kék céduláknál jóval nagyobb mértékben befolyásolta

a választások kimenetelét az, hogy a kommunisták – a ke-
zükben tartott Belügyminisztérium révén – elérték, hogy
reakciósnak minősített emberek százezreit zárják ki a sza-
vazásból, és választási csalás ürügyén megsemmisíttették
a 670 000 szavazatot kapott Magyar Függetlenségi Párt
eredményét.
Választási plakát 1947-ből
A választásokon az MKP az adott helyzet ellenére csak 22
százalékot ért el. Ezzel a legnagyobb párttá vált, mivel ellen- 8.
felei széttagolva indultak. A demokratikus erők – amelyek-
hez a kisgazdák is tartoztak – még így is parlamenti többsé-
get alkottak volna. Az ország 1947-ben is nemet mondott Értelmezd az
a kommunista útra. Az események azonban ismét bebizo- MKP plakátjá-
nyították, hogy a választás csak színjáték volt: a demokra- nak üzenetét! Milyen
képi megoldásokkal
tikus erők nem kerülhettek hatalomra. A szalámitaktikával
próbált hatni a plakát
meggyengített FKgP nem merte vállalni, hogy kiváljon az a lakosságra?
addigi kormánykoalícióból. Így ismételten az MKP, az SZDP,
az FKgP és az NPP alakított kormányt, melyben immár for-
málisan is az MKP lett a vezető erő.
Az 1945-ös és az 1947-es választá-

sok eredményei
9.
Vesd össze a két választás ered-

ményeit! Mik a különbségek,
és mik a hasonlóságok?
Az Országgyűlés és a kormány ös�-

szetétele az 1947-es választásokat
követően. Ebben a formában so-
hasem ült össze az Országgyűlés,
mert a Magyar Függetlenségi Párt
mandátumait megsemmisítették,
és szakítottak a demokratikus já-
tékszabályokkal.
10.
Hogyan változott a helyzet

1945-höz képest? Alakulhatott
volna egy polgári kormány a parla-
mentarizmus szabályai szerint? Nézz
utána, miért semmisítették meg a
Magyar Függetlenségi Párt mandá-
tumait!
19
A TO TÁ L I S D I K TAT Ú R A L É T R E J Ö T T E 1947-re meg-

változott a nemzetközi politikai háttér, és – mint már írtuk –
Sztálin a szovjetek által uralt térség radikálisabb átalakítása
mellett döntött. Az 1947-es választások után és a szovjet
csapatokkal a háttérben az új helyzet a magyar kommunis-
ták számára nem okozott nehézséget.
A hatalom megszerzésében a kommunisták számára
fontos volt, hogy a munkásosztálynak (a proletariátus-
nak) – amelynek nevében egyeduralomra készültek – csak
egyetlen pártja legyen, s így a parlamenti arányok is alátá-
masszák egyeduralmukat. Emiatt kierőszakolták a két mun-
káspárt, az MKP és az SZDP egyesülését. Ezt megelőzte,
hogy kizárták a szociáldemokrata pártból az MKP-vel való
szorosabb együttműködést ellenző, s így jobboldalinak ki-
kiáltott vezetőket (Peyer Károly, Kéthly Anna). 1948-ban
kommunista programmal és vezetéssel megalakult az új,
Az MKP és az SZDP egyesüléséből létrejövő új párt, az MDP
11. alakuló gyűlése Csepelen (1948. június) egységes munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP).
Az MDP ezután – felhasználva nagyobb parlamenti súlyát
Mit fejez ki a kép? Mennyiben hamis ez a kép? is – gyakorlatilag felszámolta a többpártrendszert, megva-
lósultak a proletárdiktatúra feltételei. Ezért a kommunisták
1948-at a „fordulat évének” nevezték.
A pártok végleges meg-
szűnését az 1949-ben létre-
hozott Magyar Független-
ségi Népfrontba (1954-től:
Hazafias Népfront) való
„beolvadásuk” jelentette.
Felszámolták az MDP-től
független civil szervezete-
ket is. Az 1949-ben tartott
választáson csak a Népfront
jelöltjei indulhattak, kommu-
nista programmal (egypárti
választás). Rákosiék büszkén
hirdethették ki a Népfront
jelöltjeinek 96 százalékos
győzelmét. Magyarországon
létrejött a proletárdiktatúra.
Új alkotmányt fogadtak el
1949-ben, amely rögzítette a
kommunista párt kizárólagos
hatalmát. Magyarország ál-
lamformája népköztársaság
lett. Látszólagossá váltak a
parlamentáris rendszer in-
tézményei és a hatalmi ágak
megosztása. A köztársasági
elnök szerepét az Elnöki Ta-
12. A Magyar Népköztársaság államszervezete nács vette át, amely – mivel
az országgyűlés ritkán, évente egy-két al-
Mennyiben tér el a Népköztársaság államszerveze- kalommal ült össze – széles körű tör-
te a polgári demokrácia kívánalmaitól? Vitassuk vénykezési jogot kapott (törvény
meg, hogy mi volt a szerepe a parlamentáris intézmé- erejű rendeleteket alkothatott). Az
nyeknek! önkormányzati rendszer helyett
kiépült a központi akaratot vég-
rehajtó tanácsrendszer; a te-
lepülések élén álló tanácsok
Az 1949-es alkotmány által bevezetett végrehajtották az MDP vezeté-
címer sének rendelkezéseit. Az állami
élet minden szinten az MDP-nek
13. volt alárendelve, ezért is nevez-
hetjük a rendszert pártállamnak.
Mennyiben fejezi ki a címer az új rendszer jelle-
gét? Hogyan viszonyul a nemzeti jelképekhez és
a történelmi magyar címerhez?
20
A Z Á L L A M O S Í TÁ S O K Felgyorsították a gazdaság ál-

lamosítását is: 1947-ben a bankokat, 1948-ban a száznál
több munkást foglalkoztató üzemeket, 1949-ben a nagyke-
reskedelmet, a tíz munkásnál nagyobb üzemeket, majd a
kisipar és a kiskereskedelem döntő részét államosították.
Megvalósult az állam és az azt kézben tartó párt mindenha-
tósága: a lakosság számára az állam biztosította a munkát,
az oktatást, a betegellátást, a nyugdíjat, s ezáltal az egyén
teljesen kiszolgáltatottá vált.
■ A második világháborút követően az államosítások Nyugat-

Európában is napirenden voltak a közlekedés és a bányászat több
területén. Ezek azonban nem érintették a rendszer lényegét: a
gazdaság továbbra is a magántulajdonon alapult. Az MKP az álla-
mosításokkal kezdettől fogva a hatalomátvételt kívánta előkészíte-
ni. Fokozatosan hajtották végre a tervet, hogy a folyamat ne tegye
lehetetlenné a háború utáni újjáépítést, és a társadalom ellenál-
lása is csökkenjen. A bányákkal és a nagyvállalatokkal kezdték, a
közép- és kisvállalatokkal folytatták, majd már a hatalom birtoká-
ban fejezték be a magánszektor teljes felszámolását, a cipésztől a
kultúráig minden területen.
A száz munkásnál nagyobb üzemek államosítását puccsszerűen
készítették elő Gerő Ernő, az MDP főtitkárhelyettesének irányítá-
sával, aki később is a gazdasági ügyek irányítója maradt. A tervről
csak a szűkebb pártvezetés tudott. A fontos döntést nem foglalták
törvénybe, csak rendeletet alkottak róla. Az államosított üzemek
jövendő vezetőit a területi pártszervek jelölték ki, de sem e párt-
szervek, sem maguk a jelöltek nem tudták, hogy milyen gazdasági
feladatot szánnak nekik. Kezdetét vette a gazdaságban az a folya-
mat, hogy a szakemberek helyett tömegesen helyeztek vezető
állásokba vezetői ismeretekkel nem rendelkező, ám megbízható, 14. Az államosítás a sajtóban
főleg munkásszármazású kádereket. (A káder politikailag megbíz-
ható, vezető állásba helyezett személy.) Ez már előre vetítette a Mit közvetít a sajtófotó? Elemezd Rákosi Mátyás nevé-
gazdaságban a szakmai szempontok háttérbe szorítását és a feltét- nek szerepét a feliraton!
len engedelmesség előtérbe kerülését.
15. Az államosítások menete Ki alapíthatott és tarthatott fenn iskolát Magyarországon

1948 után? Milyen arányt képviseltek a korszakban az
Milyen tendenciák ismerhetők fel a folyamatban? Mi egyházi iskolák? Mi történt az egyházi kötődésű tanárokkal az
volt a végső cél? új rendszerben?
21
A Z EG Y H Á Z A K E L L E N I TÁ M A DÁ S 1948 nyarán került

sor az iskolák államosítására. (Csak néhány iskola maradt az
egyházak kezén.) Az átalakulás jelentős szellemi veszteséggel
járt: képzett szerzetes tanárok százait bocsátották el.
Az egyházak visszaszorítása a politikai és ideológiai harc
fontos részét képezte az MKP, majd az MDP számára. A pár-
tok felszámolása után az egyházak jelentették az egyetlen
szervezett erőt, amely ideológiailag ellenpólusa lehetett a to-
tális diktatúrának. Emiatt a vagyonuk után az iskoláikat vették
el, majd a templomok falai közé szorították az egyházakat.
A legjelentősebb ellenállást a római katolikus egyház fej-
tette ki, Mindszenty József esztergomi érsekkel az élen.
Mindszenty átlátta a kommunisták céljait és azt, hogy nem
célravezető az engedmények politikája. Azért, hogy megtör-
Mindszenty József hercegprímás a vádlottak padján. „Állok jék a megalkuvásra nem hajlandó főpapot, koholt vádak alap-
16. Istenért, Egyházért, Hazáért, mert ezt a kötelességet rója
ján perbe fogták, majd börtönbüntetésre ítélték. Erre a sors-
rám a nagyvilágon legárvább népem történelmi szolgálata. ra jutott Grősz József kalocsai érsek, Ordass Lajos evangélikus
Nemzetem szenvedése mellett a magam sorsa nem fontos.”
püspök, Ravasz László református püspököt pedig lemondat-
(Mindszenty József, 1948 novemberében)
ták. 1950-ben néhány kivétellel feloszlatták a szerzetesren-
Fogalmazd meg saját szavaiddal Mindszenty József hit- deket. Brutálisan, egyik napról a másikra verték szét közössé-
vallását! Miért vállalta a hatalom a nagy tekintélyű érsek geiket. Az ország számára rendkívül fontos feladatokat ellátó
perbe fogását? emberek munkájára az MDP szerint nem volt szükség.
A szerzetesek és apácák megélhetés nélkül maradtak, s a
rendszer gondoskodott arról, hogy ne is tudjanak állást kap-
ni képességeiknek és végzettségüknek megfelelő munkakö-
rökbe. A lépés emberek ezreinek az életét törte véglegesen
derékba, az országot pedig megfosztotta szolgálatuktól. Az
egyházakat erőszakkal kényszerítették a hatalommal való
együttműködésre, s ellenőrzésükre 1951-ben létrehozták
az Állami Egyházügyi Hivatalt.
■ Mindszenty József 1892-ben a Vas vármegyei Csehimindszen-

ten született Pehm József néven. Pappá szentelése után szűkebb
pátriájában végzett lelkészi szolgálatot. Ezután Zalaegerszegen
folytatta hivatását, majd 1944 tavaszán kinevezték a veszprémi
püspökség élére. Az új püspök eréllyel és megalkuvás nélkül kép-
viselte egyházát és híveit. Bátor hangú levélben követelte a nyilas
kormányzattól, hogy ne döntse pusztulásba a Dunántúlt idegen
érdekekért, és sikertelen kísérletet tett a veszprémi kikeresztelke-
dett zsidók megmentésére. Megtagadta, hogy hálaadó misét (Te
Deumot) tartson a zsidók „sikeres” elhurcolása alkalmából. A nyi-
lasok erre letartóztatták, Sopronkőhidára szállították.
A háború után visszatért hivatalába, majd Serédi Jusztinián
hercegprímás halálát követően XII. Pius pápa esztergomi érsekké
nevezte ki (1945. szeptember 8.). A szovjet megszállás és az egy-
házat ért támadások közepette vette át tisztét.
Mindszenty új posztján is szilárd elvi alapokon állt, mindent
megtett egyháza védelmében. Az egyház jogaiért folytatott küz-
delemben kemény kiállás jellemezte. Azon kevesek közé tartozott,
akik tisztán látták a magyarországi változások tendenciáját, s an-
nak végcélját, a kommunista hatalomátvételt. Emiatt nem hajlott
A pócspetri ügyről tudósító korabeli újság címoldala. a kis engedményekre sem. Folyamatosan szót emelt az egyházi
17. 1948 júniusában egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei
iskolákat támadó rágalomhadjárat ellen és a koholt vádak alapján
kis faluban, Pócspetriben a helyi plébános vezetésével a hí- szétkergetett katolikus ifjúsági szervezetek érdekében.
vek iskolájuk egyházi kézen maradásáért imádkoztak és Válaszul a kommunisták először mozgásszabadságában korlá-
demonstráltak. Két rendőr megpróbálta ezt megakadályoz- tozták, majd 1948. december 26-án (karácsony másnapján!) elhur-
ni. Az egyik puskája véletlenül elsült, és a lövedék a rendőrt colták az érseki palotából. A letartóztatás indoka: hűtlenség, a köz-
megölte. A helyszínre érkező ÁVH emberei letartóztatták a társaság megdöntésére irányuló szervezkedés és valutaüzérkedés.
plébánost, a jegyzőt, a tanítót és egy parasztembert. A fel- Ezek koholt vádak voltak.
nőtt férfiakat megverték, melybe később hárman belehaltak. Az ÁVH Andrássy úti épületében vallatták, megkínozták, gyógy-
A plébánost és a jegyzőt koncepciós perben halálra ítélték, s szerekkel manipulálták, hogy aláírja a beismerő vallomást. A kon-
a jegyzőt ki is végezték. Az esetet a hatalom egyházellenes cepciós perben az érseket életfogytig tartó fegyházra ítélték, 1949-
propagandára használta fel. ben. Az 1956-os forradalom kirobbanásáig raboskodott. Négy évig
tartották fogva az ÁVH Conti utcai börtönében, majd XII. Pius pápa
Nézd meg Ember Judit 1982-ben készített dokumen- követelésére 1955-ben először Püspökszentlászlón, végül Felsőpe-
tumfilmjét a pócspetri ügyről! A film 1989-ig dobozban tényben került házi őrizetbe.
maradt, mivel feltárta a koncepciós per hátterét, és bemutatta
a megvádolt emberek évtizedekig ható megbélyegzését.
22
KO N C E P C I Ó S PE R E K Az új rendszer a nincstelenek mil-

lióinak ígért jobb életet és felemelkedést. Az ígéretek zöme
beváltatlan maradt. Igaz, sokak számára nyílt meg a tanulás,
a felemelkedés lehetősége, de ezzel párhuzamosan a terror
egyre jobban elhatalmasodott. A kontroll nélkül működő,
idegen érdekeket szolgáló pártvezetés támogatóinak köre
egyre szűkült. A hatalom a sztálini példát követve a megfé-
lemlítésre alapozta uralmát.
1948-ban tovább növelték a terror legfőbb szervezetének,
a korábban a Belügyminisztériumhoz tartozó Államvédelmi
Osztálynak (ÁVO) a hatalmát, mert függetlenítették a Belügy-
minisztériumtól Államvédelmi Hatóság (ÁVH) néven. A hír-
hedt és kegyetlen szervezet vezetője Péter Gábor lett, aki
közvetlenül a kommunista párt főtitkárától, Rákosi Mátyástól 18. A koncepciós perek sematikus ábrája
kapta az utasításokat. Az ÁVH lecsapott a volt demokratikus
pártok, az egyházak képviselőire, a kulákokra, az értelmiségi- Kinek az irányítása alatt állt a folyamat? Mi tette lehető-
ekre. Valójában senki sem érezhette magát biztonságban, vé, és mi volt a célja a koncepciós perek lefolytatásának?
hiszen „a fekete autó” bárkiért eljöhetett hajnalban, mivel a
terror lényegét a megfélemlítés képezte, s az áldozat szemé-
lye csak másodlagos. A két világháború közötti időszak politi-
kai, gazdasági, katonai, értelmiségi elitjének nem kevés tag-
ját (a családtagokkal együtt) kitelepítették félreeső vidéki
helyekre, így a Hortobágyra. Az ítélet nélkül fogvatartott em-
berek internálótáborokba kerültek, például a Budapest mel-
letti Kistarcsára. A Gulaghoz hasonló büntetőtáborok is létre-
jöttek, mint a recski kőbánya melletti tábor.
■ A rendszer terrorjának jellegzetes jelképe volt például a ké-

sőbbiekben is közszájon forgó „fekete autó”, mert lefüggönyözött,
nagy szovjet gépkocsikkal mentek ki a letartóztatottakért hajnal-
ban az ÁVH emberei. Tudni kell, hogy a korabeli Budapest utcáin
alig lehetett látni autókat. A hajnali csengetés, a „csengőfrász”
szintén a korszak borzongató emlékei közé tartozik. Egy filmkocka a Rákosi-korszakról készült legismertebb film-
19. ből, A tanúból
■ T I S Z T O G ATÁ S A L É G I E R Ő N É L 1951. május 18-án ké-
szült el az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) jelentése az úgynevezett Nézd meg a szatirikus filmet! Gyűjtsd ki a korszak jellem-
„repülős ügy”-ben, melynek során a jelentés szerint 13 főt vettek zőit!
őrizetbe „a Légierőknél kifejtett ellenséges, szabotázs és kémtevé-
kenységért”. Letartóztatták többek között Horváth Barna alezre-
dest, légierő parancsnokhelyettest, Horváth Kálmán alezredest,
légierő főmérnököt, Hűvös Sándor őrnagyot, a légierő parancsnok
hadtáphelyettesét, Tóth Lajos századost, a 25. vadászrepülő had
osztály parancsnokhelyettesét, Dinka Tibor főhadnagyot, a légi
lövészszolgálat vezetőjét, Forró Pál századost, a 24. vadászrepülő
ezred parancsnokát és Rekettyés László századost, a 35. vadász
repülő ezred parancsnokát, Tobak Tibor főhadnagyot, a Kilián
iskola repülőharcászati főtanárát. 1951. május 2-án tárgyalta a Ka-
tonai Törvényszék ügyüket a demokratikus államrend megdön
tésére irányuló szervezkedés bűntette miatt. A 13 vádlott közül
kilencen a második világháború alatt a 101. honi „Puma” vadász-
repülő ezredben szolgáltak pilótaként. Így például Tóth Lajos, be-
cenevén „Drumi” is, aki a második legeredményesebb magyar
vadászpilóta volt, 28 világháborús légi győzelemmel. A katonai bí-
róság a vádlottakat bűnösnek mondta ki, és Horváth Barna első-,
Horváth Kálmán másod- és Tóth Lajos harmadrendű vádlottakat
kötél általi halálra, a többieket 3-tól 15 évig terjedő börtönbünte-
tésre ítélte. Horváth Barna és Horváth Kálmán ítéletét később
kegyelemből életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták, Tóth
Lajoson viszont végrehajtották az ítéletet. Ezek a tisztek a vád sze-
rint Nyugaton maradt társaik megbízásából kémtevékenységet Jellemezd a forrás alapján egyén és hatóság viszonyát!
vállalva épültek be a honvédségbe, azzal a feladattal, hogy „hábo- Mi volt a szerepe a fenti nyilatkozatnak?
rú esetén repülőgépeikkel együtt álljanak át az angolszászok olda-
lára”. Valószínűleg az a körülmény is közrejátszott a „pumások”
elleni fellépésben, hogy az időközben, 1951 augusztusában Ma-
gyarországra érkezett új, sugárhajtású szovjet MIG–15 típusra már
nem szándékoztak átképezni őket. A perrel egy időben a legénysé-
gi és növendék állomány soraiban is jelentős elbocsátásokra ke-
rült sor, politikai okokból.
23
HÁTTÉROLVASMÁNY
A Szovjetunióhoz hasonlóan a hatalom megszilárdítása után a terror
elérte a pártot is. Rákosi Mátyás totális hatalma idején még a párt
legfelső vezetésében levő elvtársai sem tudhatták magukat biztonság-
ban. A hatalmi harc során a volt szociáldemokraták (Szakasits Árpád,
Marosán György) és a „hazai” – nem Moszkvából visszatért – kom-
munisták (Rajk László, Kádár János) is sorra kerültek. A legnagyobb
visszhangja a korábbi „keménykezű” belügyminiszter, Rajk László
koncepciós perének és halálra ítélésének volt. Törvénytipró perek so-
rozatát rendezték a politika alsóbb szintjein, illetve a társadalom más
területein is (gazdaság, kultúra stb.).
Rajk László pere azért vált a legismertebb koncepciós eljárássá,
mert szemben a régi elit elleni perekkel, a Kádár-korszakban lehetett
róla beszélni, mivel a Kádár-rendszer egyik pillérének tekintette, hogy
szakított a sztálinista módszerekkel. A másik ok, hogy Rajk László új-
ratemetése jelentős rendszerellenes demonstráció volt, és az 1956-os
forradalom előzményeihez tartozik. (Ezt majd a következő fejezetben
tárgyaljuk.)
Rákosi Mátyás, a párt főtitkára, Rajk László belügyminiszter

20. és Kádár János, a Rajkot követő belügyminiszter
Vesd össze a képet a Rajk László és Kádár János között az

előbbi kihallgatásán elhangzott beszélgetéssel!
Gyűjtsd össze, hogy a koncepciós perek mely jellemvo-

násait ismerhetjük fel a forrásrészletből! Tárd fel, milyen
gondolatokat, érzéseket válthatott ki a vallatás egy meggyőző-
déses kommunistából! Miért volt szükség a koncepciós perek-
re? Hasonlítsd össze ezt a forrást a Magyar Közösség összees-
küvéséről szóló filmhíradós szöveggel (17. oldal)! Mit tudunk
meg Rajkról a két forrásból?
Mit értett az ötvenes években lelkes, fiatal kommunista

Vesd össze Szász Béla visszaemlékezését Kádár és Rajk – Hegedüs András – progresszión és reakción? Hogyan
párbeszédével! nevezhetjük Hegedüs és a politika viszonyát?
24
3. A RÁKOSI-DIKTATÚRA
R Á KO S I S Z E M É LY I KU LT U S Z A Magyarországon a
nyílt sztálinista diktatúra kiépítése és vezetése Rákosi Má-
tyáshoz kötődik. Ezért is nevezzük az 1948 és 1956 közötti
időszakot Rákosi-diktatúrának. A szovjet rendszer másolá-
sa minden területen érvényesült. Így a magyar vezető körül
is személyi kultuszt építettek ki, kikiáltották Rákosit „Sztá-
lin legjobb magyar tanítványának”. Az elvtelen dicsőítés
Rákosi 60. születésnapján (1952-ben) érte el a tetőpontját.
Ebben az évben a pártfőtitkári tisztség mellett a miniszter-
elnöki tisztséget is betöltötte.
A társadalomra ráerőltetett Rákosi-kultusz áthatotta az
élet minden területét, megjelent az iskolákban, a munka-
helyeken és a kultúrában is. Sztálin, Lenin és Rákosi képei
függtek a hivatalos helyiségekben, az osztálytermekben,
a közlekedési eszközökön stb. A festők, a szobrászok, az
irodalmárok lelkesedésből vagy kényszerből a két vezért Rákosi fogadja a Termelőszövetkezetek I. kongresszusának
1. küldötteit a Parlamentben. Pór Bertalan festménye, 1950.
(Sztálin és Rákosi) istenítő műveket készítettek, a színházak
ilyen témájú darabokat is játszottak, a tudományos művek-
ben is rájuk hivatkoztak. A személyi kultusz megkövetelte,
hogy az emberek ne csak elviseljék a kommunista uralmat,
de folyamatosan kinyilvánítsák lelkes támogatásukat felvo-
nulásokon, ünnepeken és a mindennapi élet során is.
2. Pór Bertalan kommunista festő portrét készít Rákosiról
Rákosi Mátyás és Lenin sosem volt találkozójáról készült fest-

3. mény. „Rákosi úgy érezte, hogy Lenin belelát, keresztüllát raj-
ta, mint a tiszta üvegen. És ez nagyon jóleső érzés volt. A szíve 4. A Rákosi 60. születésnapjára küldött ajándékok
gyorsabban vert” – írta Illés Béla kommunista író (aki szovjet
állampolgár is volt) a Magyar írók Rákosi Mátyásról című
könyvben. Mutasd be a képek és a vers alapján Rákosi személyi kul-
tuszát! Mennyiben volt Magyarországon hagyománya a
Hogyan kezelte a kommunista propaganda a tényeket? vezér istenítésének? Miért alakította ki a rendszer a személyi
kultuszt?
25
Rákosi személyi kultuszával párhuzamosan Sztálint is is-

tenítették. Megjelentek művei, a portréja minden ünnep-
ségen feltűnt. A nyilvános gyűléseken nemcsak Rákosi, de
Sztálin nevének hallatán is felállva, tapsolva, a diktátor ne-
vét skandálva kellett ünnepelni perceken át.
A kultúrpolitika irányítása is a párt kezébe került, ami
egyet jelentett a szovjet irányelvek szolgai másolásával.
A kulturális élet irányítója, Révai József az osztályharcos
szemléletet és a sematizmust képviselte. A kultúra minden
területén a párt által az élre állított kutatók és művészek
hajtották végre a váltást, s aki nem volt hajlandó erre, azt
kiszorították a szellemi életből.
■ A sztálini Szovjetunióban a kultúrát és a művészeteket is a ha-

Az MDP vezetése 1949-ben döntött arról, hogy nem marad le talom szolgálatába állították. A húszas évektől kibontakozó, mind
5. más szocialista országok mögött, és hatalmas szobrot emel formájában, mind tartalmában egysíkú, a hatalom megalománi-
Budapesten Sztálinnak. Pályázatot írtak ki, melyre 25 neves áját és ideológiáját kiszolgáló irányzatot szocialista realizmusnak
szobrászt „hívtak” meg. Akadt még öt önkéntes jelentkező is. (szocreál) nevezzük. Az alkotókra rákényszerített formák és témák
A meghívott kimagasló művészek közül többen nagyon gyen- minden művészeti ágban megjelentek a színházaktól az irodalmon
gére sikerült gipszmodellt alkottak. Tőlük módosítást kértek, át az építészetig (sematizmus). Témái az osztályharc, a munkás
de azok se sikerültek. Végül Mikus Sándor alkotását valósítot- idealizált élete, a nagy vezér tettei. Napjainkban a dolog termé-
ták meg. 1951-ben avatták fel a hatalmas tribünön és talapza- szeténél fogva a szocreál fennmaradt épületeivel találkozhatunk.
ton álló 8 méter magas bronzszobrot, melyhez a nyersanyagot Természetesen a szocreál korában is éltek tehetséges művészek,
a kommunista rendszer által politikai okokból eltávolított köz- akik az adott keretek között maradandót alkottak, bár ez nem volt
téri szobrokból (pl. Görgei Artúr, Andrássy Gyula) nyerték. könnyű számukra.
Hogyan bújtak ki a vezető művészek a kényszerű megbí-

zás alól? Mutasd be a kép alapján, milyen szerepet szán-
tak a szobornak!
6.
Határozd meg a forrásrészlet segítségével a személyi

kultusz fogalmát! A szerző mire vezeti vissza a személyi
kultusz kialakulását? Indokold véleményedet! Milyen össze-
függést leplez el? Mi lehetett ezzel a szerző célja?
Milyen elemeket alkalmazott a szocialista realista építé-

szet? Keress a fejezetben szocialista realista alkotásokról
Az egykori Sztálinváros (a mai Dunaújváros) két épülete: a
7. vasútállomás és a Dunai Vasmű főbejárata
készült képeket! Hasonlítsd össze ezeket!
26
3 . A R Á KO SI - DI K TAT Ú R A 
A VA S É S AC É L O R S Z ÁG A Ahogy a politikában, úgy

a gazdasági életben is a sztálinizmus szolgai másolása va-
lósult meg. A gazdaságpolitika Rákosi mellett Gerő Ernő
irányítása alatt állt. A kitűzött célok („Magyarország a vas
és acél országa lesz”) sem hazánk természeti adottságai,
sem fejlettsége alapján nem voltak észszerűek. Hazánk mé-
retei és természeti adottságai össze sem hasonlíthatók a
Szovjetunióéval. S mivel Magyarország jóval fejlettebb volt
gazdaságilag a Szovjetuniónál, nálunk a célirányos moder-
nizálás, a termelékenység növelése és nem a mennyiségi
fejlesztés jelentett volna előrelépést.
Ennek ellenére az MDP – a szovjet gazdaságpolitikát kö-
vetve és a harmadik világháborúra készülve – az önellátás
és a nehézipar fejlesztését tűzte ki célul. A „béketábor” 8.
tagjaként a csatlós Magyarország erőn felüli hadiipari és
haderőfejlesztésbe kezdett.
A fejlesztés forrásait a mezőgazdaság, az infrastruktúra 9. Gerő Ernő könyvének címlapja és a kor jellegzetes plakátja
és az életszínvonal rovására teremtették meg. Óriási ál-
dozatok árán olyan ipart hoztak létre, amely már a maga Milyen törekvéseket fejez ki a könyv címe és a plakát?
idején (az ötvenes években) is korszerűtlen volt (magas ter- Elemezd a könyv és a plakát megjelenésének célját!
melési költségek, alacsony hatékonyság).
A nehézipar fejlesztése a háborúra való felkészülés és
a szovjet példa követése miatt párosult az önellátásra tö-
rekvéssel. Költséges beruházásokkal nyitottak bányákat,
emeltek gyárakat olyan nyersanyagok és termékek hazai
előállítása érdekében, amelyeket külföldről olcsóbban,
jobb minőségben beszerezhettek volna. Mindezt a világ-
gazdaságtól, a tőke beáramlásától elzárva, kizárólag belső
forrásokból finanszírozták.
A magángazdaság felszámolásával párhuzamosan terv-
gazdálkodást vezettek be (1950-ben kezdődött meg az
első ötéves terv). A piaci igények figyelembevétele helyett
– szovjet–magyar pártközi egyeztetések és pártelőírások
szem előtt tartásával – az erre létesített tervhivatal hatá-
rozta meg a vállalatok számára, hogy mit és mennyit kell
gyártaniuk. A tervgazdálkodás nehézségei azonnal meg-
mutatkoztak, mikor a vágyálmokat kergető pártvezetés az
első ötéves terv eleve irreálisan magas tervszámait még
tovább emelte. Az észszerűtlen célok és a hozzá nem értő
irányítás-szervezés következtében 1952-re visszaesett a
termelés. Mindeközben számottevően süllyedt az életszín-
vonal. Alig épültek lakások, a közszükségleti cikkek eltűn-
tek az üzletekből, és állandósult az élelmiszerhiány.
Az ország betagozódott a szocialista, keleti blokkba, s a
hidegháború kibontakozásával nemcsak a nyugati tőkétől,
de az egész világgazdaságtól, a technológiai fejlődéstől is
elzárták. Ezt ellensúlyozandó, illetve a szovjet gazdasági
befolyást biztosítandó hozta létre a Szovjetunió a befolyá-
sa alatt álló országokkal 1949-ben a Kölcsönös Gazdasági
Segítség Tanácsát (KGST). Az ötvenes években az önellá-
tásra törekvő, s közel azonos gazdasági szinten álló, illetve
azonos problémákkal küszködő országok közötti együttmű-
ködés azonban alacsony szinten maradt.
■ 1950-ben létrehozták a Maszobal Rt.-t, amely a Magyar–Szov-

jet Bauxit-Alumínium Rt. rövidítése. Ezzel a magyar bauxitbányá-
szat, timföldgyártás és alumínium-előállítás közvetlen szovjet
ellenőrzés alá került. Az alumínium a hidegháború idején a re-
pülőgépgyártás miatt fontos stratégiai nyersanyagnak számított.
Csak Sztálin halála után került magyar kézbe az alumíniumipar,
bár a szovjet érdekek így se sérültek. A közvetlen szovjet befo-
lyást az is elősegítette a magyar ipar területén, hogy a szovjetek
Mely területeket kívánják fejleszteni, és milyen mérték-
a korábbi német tulajdonban lévő vállalatokat háborús jóvátétel-
ben? Honnan volt lehetséges előteremteni a szükséges
ként a kezükbe kaparintották.
tőkét és munkaerőt? Hol épült fel végül a Mohácsra tervezett
nehézipari bázis? Miért került sor a változtatásra?
27
A gazdaság főbb ágazatainak hozzájárulása a nemzeti jöve-

11. delemhez
Milyen tendenciák figyelhetők meg az átalakulási folya-

matokban?
Szovjet mintára megkezdték az ötvenes években a budapesti Az MDP vezetése már 1949-ben elhatározta, hogy új
10. metró építését
nehézipari várost hoznak létre, amely mind az iparosítás si-
kerét, mind az új rendszer erejét bizonyítja. Az elképzelés a
Jellemezd „a vas és acél országának” technikai színvona-
lát a kép alapján! Mely célok vezették a pártvezetést a Dunán érkező szovjet vasérc feldolgozására épült, így a déli
metró megépítésében? országhatár közelébe tervezték (Mohács). Ám a szovjet–
jugoszláv viszony megromlása után a magyar–jugoszláv
kapcsolatok is ellenségessé váltak, ezért a Duna mentén,
északabbra, Dunapentele község határába vezényelték át a
nagyberuházást. Az új szocialista város – a korra jellemző-
en – a Sztálinváros nevet kapta (ma Dunaújváros). Építése
hatalmas erőforrásokat kötött le, munkaerőként például az
önkéntesektől a kitelepítettekig mindenkit mozgósítottak.
Mely létesítményeket építettek meg először? Mi volt a
A város középületei a kommunista országokban kialakított
beruházás célja? Jellemezd a kultúrház épülete alapján
a szocreál stílust! szocreál stílusban épültek.
12.
14. Magyarország a Rákosi-korszakban
Jellemezd az ország geopolitikai helyzetét! Mely változások bontakoztak ki? A gaz-

daság mely területeit fejlesztették elsősorban? Mi jellemezhette a KGST-t a kor-
szakban?
A sztálinvárosi vasmű és a kiszol-
13. gáló intézmények (a többemeletes
épület az új Bartók Béla Kultúr
ház)
28
Az emberektől lelkesedést, annak kifejezését és egyre

nagyobb teljesítményeket vártak. A tervet, a normát telje-
síteni kellett, mert az elmaradást törvényszegésnek (szabo-
tázsnak) tekintették, s az fegyelmi, illetve büntetőeljárást
vont maga után. Nálunk is alkalmazták a Szovjetunióból
honosított különböző munkaversenyeket (legismertebb a
sztahanovista mozgalom volt). A munkahelyi dicsőségtáb-
la, valamint a pártsajtó ezerszázalékos túlteljesítésekről tu-
dósított. E propagandakirakat mögött rossz gyártmányok,
selejtes szerszámok, hibás alkatrészek sora volt a köznapi
valóság.
Pióker Ignác lakatos. A valóban kiváló szakembert a munka-

15. verseny propagandája a magyar Sztahanovvá tette. Kossuth-
díjat kapott, plakátokon, újságokban szerepelt, országgyűlési
képviselő, majd az Elnöki Tanács tagja lett. (A maga idejében
„a szocialista munka hőse”, a sztálinista „pártcelebek” egyike
volt.)
Milyen funkciókat töltött be a totális államban a munka-

verseny-mozgalom? Emeld ki azokat a részleteket, ame-
lyek miatt a mai szemmel nem lehet komolyan venni ezeket a
felajánlásokat! Figyelj a dátumokra! Mi utal arra, hogy a mun-
kaversenynek inkább politikai, mint gazdasági szerepe volt?
16.
Békekölcsönkötvény. A kormány az első ötéves terv finanszí-

17. rozására bocsátotta ki a nevében is álságos állampapírt. A bé-
kekölcsönt nem önkéntesen jegyezték: a kormányzat elvárta,
hogy évente mindenki legalább az egyhavi fizetésének meg-
felelő értékben jegyezzen ilyen kötvényt. A békekölcsön nem
kamatozott, a későbbiekben sorsolással fizették vissza, sokan
csak a névértéket kapták meg (ami az infláció miatt a jegyzés-
kor meglevő érték töredéke volt).
Miért nevezték az államkötvényt békekölcsönnek? Miért Sztahanovista oklevél és a munkaverseny eredményeit mutató
álságos ez az elnevezés? (Gondolj a gazdaságfejlesztés fő 18. tábla
céljára!) Mennyiben jellemző a korszakra a kötelező önkéntes-
séggel jegyzett állampapír? Mennyiben fejezik ki a kor propa- Mennyiben lehettek eredményesek a képen látható ösz-
gandáját a kötvény illusztrációi? tönzők?
29
A M E ZŐ G A Z DA S ÁG KO L L E K T I V I Z Á L Á S A A kom-
munisták (MKP) – mint láttuk – az 1945-ös földosztást csak
politikai megtévesztésnek tekintették. Az MDP a hatalom
birtokában meghirdette a mezőgazdasági termelőszövet-
kezetek megszervezését – más néven a téeszesítést vagy
kollektivizálást. A kollektivizálás – a szovjet példához ha-
sonlóan – Magyarországon is ideológiai, politikai és gazda-
sági célokat szolgált. A pártvezetés a mezőgazdaságban is
uralkodóvá kívánta tenni a fejlettebbnek tekintett állami
tulajdont, ugyanakkor meg akarta törni a magántulajdona
révén még független parasztság ellenálló erejét. Gazdasági
szempontból a téeszesítés elsősorban az iparosítást szol-
gálta, mert megkönnyítette az erőforrások kivonását a me-
zőgazdaságból, illetve a földjüket odahagyókból remélte
biztosítani az extenzív (külterjes, vagyis újabb erőforrások
bevonásával megvalósuló) iparfejlesztés döntő forrását: a
munkaerőt.
19. A kollektivizálás A nagyüzemi gazdaság előnyeit hirdető harsány propa-
ganda a földdel rendelkező parasztság döntő többségénél
Milyen ideológiai, társadalmi és gazdasági célok vezették nem talált visszhangra. Ezért a kormányzat gazdasági és
a kommunistákat a kollektivizálás során? politikai eszközöket is alkalmazott a cél érdekében. Meg-
emelte a parasztság adóit, növelte a beszolgáltatás men�-
nyiségi előírásait. Voltak évek, amikor adóelmaradás cí-
mén a földművesek vetőmagját is elvették (padlássöprés).
A tekintélyes és sikeres gazdák megtörésére a szovjet mód-
szert alkalmazták: kuláknak – „osztályellenségnek” – nyil-
vánították őket. Adóikat és beszolgáltatási kötelezettsége-
iket teljesíthetetlen mértékűre emelték, s vonakodás, nem
teljesítés esetén rendőri erőt alkalmaztak. Engedélyhez kö-
tötték az állatok levágását, s ebben az esetben a gazdának
alig maradt valami a beszolgáltatás után.
A propaganda és a kényszerítő eszközök ellenére a pa-
raszti társadalom zöme ragaszkodott régi vagy újonnan
kapott földjéhez. A szovjet típusú szövetkezetek alakítása,
amely a tagokat teljes mértékben megfosztotta a tulajdo-
nuktól, merev ellenállásba ütközött. Erőszakos módszerek-
kel is csak a parasztok harmadát tudták szövetkezetekbe
kényszeríteni. Elsősorban a törpebirtokosok hoztak létre
termelőszövetkezeteket. A módos gazdák közül sokan fel-
hagytak a termeléssel, elhagyták a falut. Így az agrárter-
melés jelentősen visszaesett. Bár az ország élelemellátása
is veszélybe került, a program kudarcát a rákosista vezetés
20. Feketevágás A tanú című filmben nem akarta belátni.
Miért kellett vágási engedély? Miért vágták le az állatai-

kat a parasztok titokban, vagyis „feketén”? Miért jelent-
kezett élelmiszerhiány a beszolgáltatási rendszer ellenére?
21. Padlássöprés. Az ÁVH-sok termény után kutatnak egy paraszt-

család házának padlásán.
Milyen gazdasági, társadalmi és politikai viszonyokra utal
a kép? Miért ellenőrizték a korszakban az emberek ma-
gánügyeit is?
30
Év Állami gazdaság Termelőszövetkezet Kisparaszti gazdaság „Kulák”

1949 113 76 7731 1650
1950 463 419 7331 1271
1951 685 1253 6620 1271
1952 1050 1795 6019 530
1953 1300 2470 5067 449
22. A szántóterület birtok- Állapítsd meg, milyen folyamat kibontakozását követhetjük nyomon a táblázatban! Mire
viszonyai (ezer holdban) utal a „kulákok” számának gyors csökkenése?
23. Az állami alkalmazásban állók havi átlagbérének változása

1946–1956 között (1938 = 100%). A paraszti társadalom kü-
lönböző rétegeiben a fentebbi évenkénti érték – az adólevoná-
sok után – 52–60 százalék között szóródott. (Forrás: Gyarmati 24.
György: A Rákosi-korszak. 247. o.)
Milyen általános megállapítást tehetsz az alkalmazotti

bérekről a diagram alapján? Vesd össze a változásokat a
politikatörténetben tanultakkal!
A TÁ R S A DA LO M V Á LT O Z Á S A I A Rákosi-korszak nem-
csak a politikában, a gazdaságban, de a társadalom felépítésében is
alapvető és nagymértékű változásokat hozott. A folyamat már 1945-
ben elindult, a földosztással. Ezzel felszámolták a régi földbirtokos
réteg egészét. A volt vezető réteg és a középosztály felszámolása az
államosításokkal kezdődött, ekkor vagyonuktól fosztották meg őket,
majd kiteljesedett a kitelepítésekkel.
Míg a társadalom felső csoportjait megsemmisítették vagy leszo- Gumipitypang- és gyapotszedés egy termelőszövetkezetben. Az
rították, addig az alsó csoportok számára igyekeztek felemelkedést 25. önellátásra való törekvés és az ország adottságainak figyelmen
biztosítani. Felszámolták az agrárproletariátus tömegeit. A téesze- kívül hagyása vezetett a gyapot vagy a gumipitypang termesz-
sítéssel a parasztság aránya csökkenni kezdett, míg a munkásságé tésének erőltetéséhez.
növekedésnek indult. Megkezdődött az áttelepülés a falvakból a
városokba. Mely tényezők játszottak még szerepet az éghajlatunk-
Az alulról és felülről összeszorított társadalom fölé új vezető nak nem megfelelő növények termesztésében?
réteg, a pártelit települt, amely azonban nem vagyona, hanem a
közösségi juttatások és más előnyök (utazás, lakás, hiánycikkekhez
történő hozzáférés, telefon, gyermekek továbbtanulása, autó stb.)
révén emelkedett ki a társadalomból.
A párt (MDP) a gazdasági mutatók növelése mellett az ország
lakosságszámát is növelni kívánta. Tette ezt annak ellenére, hogy
természetes módon a háború után az elhalasztott családalapítások
miatt növekedett a születések száma. Ezt kívánták fenntartani a
terhességmegszakítás (művi abortusz) betiltásával (1951–1955). Az
intézkedés Ratkó Anna egészségügyi miniszter nevéhez kapcsolódik,
így ezt a demográfiai időszakot Ratkó-korszaknak nevezik.
Kitelepítési határozat. A diktatúra 1951-től kezdte meg töme-

gesen kitelepíteni az „osztályidegennek” minősülő személyeket
és családtagjaikat Budapestről és a vidéki városokból, nehezen
megközelíthető vidékekre.
26.
Határozd meg az osztályidegen kifejezést! Hogyan

egyeztethető ez össze a származás szerepének elítélését
hirdető kommunista elvekkel?
31
HÁTTÉROLVASMÁNY
A háborút követő években megemelkedett a születések száma. Viha-
ros éveket követően eljött a béke időszaka, egyre több hadifogoly ha-
zatért. Az elmaradt családalapítások megvalósultak, Magyarországon
is beköszöntött a „baby boom”. Rákosi Mátyás az ötvenes évek elején
megjelenő születésszám-csökkenést károsnak tartotta, mert úgy ítélte
meg, hogy ennek a mutatónak a visszaesése a rendszer kritikájaként is
felfogható. Így a korszakra jellemző módon rendeleti úton szabályoz-
ták a kérdést. Az abortuszt Magyarországon 1878 óta tiltotta a törvény,
melyet azonban a hatóságok – végrehajtási utasítás híján – nem érvé-
nyesítettek. A háborút követően a szovjet katonák által megerőszakolt
nők tömegeire tekintettel felfüggesztették a törvény végrehajtását.
Rákosiék azonban megszigorították, érvényt szereztek a törvénynek.
Illegális abortusz esetén keményen büntették mind a terhességmeg-
szakítást végző orvosokat, bábákat, mind a beavatkozást kérő nőket.
A végrehajtás Ratkó Anna egészségügyi miniszter nevéhez fűző-
Ratkó Anna egy politikai gyűlésen. Ratkó Anna (1903–1981) dik, innen az 1951 és 1955 közötti magas születésszámokat hozó idő-
27. sokgyerekes munkáscsaládban született. Még gyermekként szak elnevezése, a Ratkó-korszak. A párt propagandájának részévé
munkába állt. Csatlakozott a szakszervezetekhez, majd a má- vált a gyermekvállalásra buzdítás, akár házasságon kívül is. Gyermek-
sodik világháború előtt bekapcsolódott a kommunista mozga- telenségi adót vetettek ki a 20–50 év közötti férfiakra és a 20–45 év
lomba. A képzetlen, de párthű asszonyt a kommunista párt közötti gyermektelen nőkre. Támogatták a szülő nőket, lehetővé tettek
az egészségügy vezetésébe küldte. (Korábban szövőnő volt.) szülés előtt tizenkét hét fizetett szabadságot és a szülés után hat hónap
1948-tól népjóléti, majd annak névváltoztatása után 1953-ig
szoptatási időt.
egészségügyi miniszter lett. Sztálin halálát követően már nem
töltött be fontos funkciót.
Jellemezzük a kép és a tankönyvi szöveg alapján egy

munkáskáder életútját!
A születések és a halálozások száma az ötvenes évek első fe-

30. lében
Kövesd nyomon a rendelkezés hatásait a grafikon segít-

ségével! Vesd össze a Ratkó-korszakról olvasottakkal!
Az anyaság szocialista indíttatású rek-

28. lámozása: szoptató anyák egy szocialista
nagyüzemben és az Anyasági érdemérem a
korszak jelképeivel
29.
Milyen lehetett a hatékonysága az
ilyen típusú reklámnak? A szemlélet-
formálás hogyan hathat a születésszám-
ra?
32
II. AZ 1956-OS FORRADALOM
ÉS SZABADSÁGHARC
33
4. A FORRADALOM
R Á K O S I F E L E M Á S L E V Á LTÁ S A 1953 márciusában
meghalt Sztálin. Hruscsov és a szovjet vezetés többi tagja
érzékelte, hogy a szovjet blokk államaiban gazdasági és tár-
sadalmi feszültségek jelentkeztek. A szovjetek által levert
kelet-berlini felkelés (1953. június) is közrejátszott abban,
hogy a változások mellett döntsenek. Így történt ez Ma-
gyarország esetében is, ahol az életkörülmények rohamos
romlása közepette a gazdasági mutatók messze elmarad-
tak a várttól.
Moszkvába rendelték a magyar pártvezetést, és utasítot-
ták a hibák kiküszöbölésére (amelyeket korábban éppen
Moszkva parancsára követtek el). Rákosiék szemére vetet-
ték a személyi kultuszt, az erőltetett iparosítást, a törvény-
telenségeket. A szovjet pártvezetésen belüli erőviszonyok
azonban még nem váltak egyértelművé, ezért Magyaror-
szágon sem teremtettek egyértelmű helyzetet. Rákosit le-
mondatták a kormány éléről, és Nagy Imrét (aki eddig
begyűjtési miniszter és Moszkva számára megbízható poli-
tikus volt) ajánlották erre a tisztségre. De – szóbeli megro-
vás mellett – Rákosi maradhatott a párt élén. Vele együtt a
sztálinizmus is „hivatalban maradt”. Ezzel a párton belüli
Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke és Rákosi Mátyás, a párt
1. vezetője a dunaújvárosi Sztálin Vasmű felavatásakor 1954
„oszd meg és uralkodj” felemássággal a meghatározó dön-
elején téseket Moszkva megtarthatta magának, és – akarva-aka-
ratlanul – szabadjára engedte a hatalmi harcot hazánkban.
Mely politikai irányt képviselte a két kommunista veze-
tő? Mit jelentett kettőjük együttes szereplése?
Gyűjtsd össze, mely kérdéseket érintették a tárgyalás során! Állapítsd meg, milyen szemszögből kritizálták a magyar pártvezetés
politikáját! Hogyan befolyásolja álláspontodat az, ha tudod, hogy a forrásban szereplő szovjet vezetők mindegyike a sztálini
rendszerben aktívan politizált?
34
4 . A F OR R A DA L OM 
Nézz utána, milyen funkciót töltött be az 1950-es években a visszaemlékezések szerzőjének édesapja! A magyar politikai élet
mely nemzetközi összefüggéseire világít rá a forrás?
N A G Y I M R E A K O R M Á N Y É L É N A szovjet vezetés
által eldöntött változásokról az ország Nagy Imre, a Minisz-
tertanács elnökének országgyűlési beszámolójából értesült.
A beszéd váratlanul érte a lakosságot és a párttagságot is.
Már az is szokatlan volt, hogy az „új szakasznak” elkeresztelt
jelentős irányváltást nem a pártvezető jelenti be egy pártér-
tekezleten, hanem a miniszterelnök az Országgyűlésben,
amely a korábbi években meglehetősen súlytalanná vált.
Nagy Imre kilátásba helyezte az Országgyűlés szerepének
növelését, az aránytalan s az ország adottságaitól idegen
nehézipari fejlesztés mérséklését, az erőszakos téeszesítés
visszafogását és a törvénytelenségek megszüntetését. Ezek
a változások azonban a rendszer alapjait nem érintették, to-
vábbra is a pártállam működött, a párt főtitkára Rákosi
Mátyás maradt, s az történt Magyarországon, amit a szovjet
vezetés akart.
■ A Nagy Imre és Rákosi közötti erőviszony már nem sokkal a

moszkvai találkozó után megváltozott. A szovjet vezetők közötti
hatalmi harcban a Nagy Imrét támogató Berija alulmaradt, ve-
télytársai letartóztatták, és 1953-ban kivégezték. Berija letartóz-
tatásáról Hruscsov azonnal tájékoztatta Rákosit, aki így magabiz-
tosabbá vált, visszafogta önkritikáját, és a hibák feltárása nem
került ki még a párt szélesebb közönsége elé sem.
Nagy Imre miniszterelnöki beszédet tart az Országgyűlésben,

2. 1953-ban
Jellemezd a politikai viszonyokat az alapján, hogy a mi-

niszterelnök jobbján Rákosi Mátyás ül, tőle balra Gerő
Ernő látható!
Gyűjtsd össze, hogy milyen területeket érint a beszéd!

Miben ígér változást? Mennyiben érintik a felvázolt vál-
tozások a szocialista rendszer alapjait? Vesd össze a beszéd és
a moszkvai tárgyalás tartalmát!
Mi volt a jelentősége annak, hogy Berija bukása után

Rákosi elérte, hogy a határozatokat ne hozzák nyilvános-
ságra?
35
 I I . A Z 1 9 5 6 - O S F OR R A DA L OM É S S Z A BA D S ÁG HA RC
Az internálásokat felfüggesztették, a koncepciós perek

kommunista és szociáldemokrata meghurcoltjainak ügyét
elkezdték felülvizsgálni, s a koncepciós perekben szabad-
ságvesztésre ítélteket szabadlábra helyezték, jelentős ré-
szüket rehabilitálták. A régi világ „osztályellenségei”, a
kisgazda és más polgári politikusok, az egyháziak helyzete
nem változott. A rehabilitáltak visszakerülhettek a pártba,
később esetleg annak vezetésébe is. Egy részük Nagy Im-
rével szimpatizált. Mások – így Kádár János is – szabadon
bocsátásuk után előbb kivártak, egy idő után pedig mind
Rákosival, mind Nagy Imrével együttműködtek.
Leállították az erőszakos téeszesítést, sőt engedélyezték
a téeszekből való kilépést is. A közhangulat javítása érdeké-
ben erőfeszítéseket tettek a közellátás jobbítására, emelték
A fogyasztói árak, a jövedelmek és a reálbérek alakulása a béreket, s néhány termék árát csökkentették. Egy sor, az
3. Magyarországon 1950–1960 között ország erőforrásait meghaladó vagy szükségtelen nagybe-
ruházást leállítottak, köztük a budapesti metró építését is.
Határozd meg a grafikon alapján a reálbér fogalmát!
Fogalmazd meg röviden, hogyan alakultak az életkörül- Csökkentették a parasztság terheit, és növelték a közszük-
mények a bemutatott korszakban! Tárd fel a diagramban ábrá- ségleti cikkeket gyártó könnyűipar szerepét.
zolt folyamatok közötti kapcsolatokat!
Megnevezés 1953 1954

Ipar, ebből: 46,3 35,2
nehézipar 41,3 30,6
könnyűipar 1,4 1,7
elektromos ipar 1,4 1,8
építőipar 2,2 1,1
Mezőgazdaság 13,7 24,0
Közlekedés 13,1 9,1
Kereskedelem 1,8 2,6
Lakásépítés 6,2 11,1
Munkavédelem 1,3 2,3 5. A Kálvin tér forgalma az ötvenes években, napközben
Szociális, kulturális,
8,3 11,4 A kép tanulmányozása után értékeld a metró szükséges-
kommunális beruházások
ségét a korszakban!
Tudomány, kutatás 0,8 0,8
Egyéb tartalék 8,5 3,5
Összesen 100,0 100,0
H ATA L M I H A R C O K – R Á K O S I E L L E N TÁ M A -
4. A beruházások megoszlása a különböző ágazatok között D Á S A A hatalom azonban továbbra is a párt kezében
maradt, melynek politikáját Moszkvában határozták meg.
Jellemezd a táblázat adatai alapján a Rákosi-korszak gaz- Moszkvában viszont a külpolitikai feszültségek miatt átme-
dasági életét (az ágazatok közti arányok, fejlettség stb.)! netileg újból a keményvonalas politika hívei kerültek elő-
Fogalmazd meg, hogy mit jelentett a magyar gazdaság számára térbe. Emiatt Rákosi elérte Nagy Imre menesztését (1955.
Nagy Imre irányváltása! Miben nem történt változás? Értékeld április). Hegedüs András lett a Minisztertanács új elnöke,
a beruházási adatok hatását a társadalomra, az emberek min- aki Rákosi embere volt, s a valódi hatalom ismét Rákosi ke-
dennapi életére! zébe került. Nagy Imre a pártvezetés felszólítására sem volt
hajlandó önkritikát gyakorolni. Kizárták a pártból (1955. de-
cember), de nem mertek fellépni ellene és a mögötte felso-
rakozó néhány kommunista ellen a korábbi módszerekkel.
Pártfegyelmiket, áthelyezéseket alkalmaztak, ám nem tar-
tóztatták le, és nem fogták perbe őket. Nagy Imre – csen-
desen szimpatizáló értelmiségi holdudvarral – pártonkívü-
liként is politikai tényező maradt, s támogatói a rendszer
kritikusaivá váltak.
Tárd fel a torzításokat, a nyilvánvaló ferdítéseket a szö-

vegben! Kiket ért opportunisták és antimarxisták alatt a
szöveg?
36
■ Az Amerikai Egyesült Államok 1954-ben elérkezettnek látta az

időt, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaságot (NSZK) be-
emelje a NATO védelmi rendszerébe, ami 1955-ben megvalósult.
A szovjet vezetést megrémítette a német fegyverkezés, ezért a ha-
talmi harcban a keményvonalasok helyzete erősödött, ami Rákosi
számára kedvezőnek bizonyult Nagy Imrével szemben.
Hegedüs András, aki Rákosi támogatásával Nagy Imrét váltot-

6. ta a miniszterelnöki székben
7. Rákosi és Nagy Imre ellentéte
Milyen szerepet játszhatott a fiatal kommunista minisz-
terelnök Rákosi Mátyás mellett? Mely tényezők döntöttek alapvetően a magyarországi
politikai fordulatokban? Elemezd az 1956 elejére kiala-
kult helyzetet!
Nagy Imre félreállítása után a külpolitikai helyzet és a
Szovjetunióban folyó hatalmi harc Rákosi számára egyre
kedvezőtlenebbül alakult. Az SZKP (Szovjetunió Kommu-
nista Pártja) XX. kongresszusán (1956. február) Hruscsov a
Sztálin idején elkövetett hibák kijavítását tűzte ki célul. Az
1953 óta növekvő számú magyar pártellenzéket egyre bajo-
sabb volt elhallgattatni, s mellettük a fiatal kommunista ér-
telmiséget tömörítő új fórum, a Petőfi Kör összejövetelein
is egyre élesebben bírálták a pártvezetést.
■ A párt ifjúsági szervezete, a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége)

kebelében 1955 elején hozták létre a Petőfi Kört a problémák
megvitatására. Fő szervezője a fiatal kommunista tanár, Tánczos
Gábor volt, aki ugyan nem állt közvetlen kapcsolatban Nagy Im-
rével, de az általa képviselt reformok híve volt. Az SZKP XX. kong-
resszusa után váltak a rendezvények nyilvánossá, s ezáltal egyre
látogatottabbá. A tematikus viták (vita a sajtóról, az oktatásról
stb.) egyre népszerűbbé váltak, már az ELTE gólyavári nagyelőadó-
ja sem tudta befogadni a népes hallgatóságot. A jelenlevők egy ré-
sze az udvaron kihangosítva kísérhette figyelemmel a vitát. Rákosi
már lecsapni készült, de ezt a szovjetek nem tartották taktikusnak,
majd Rákosi leváltása megakadályozta ezt a lépést. Milyen politikai alapról fogalmazódik meg a bírálat? Kik
ellen irányul?
A Gólyavárból kiszorult hallgatóság a Petőfi Kör egyik vitáján

8.
Kik fejthették ki véleményüket a Petőfi Kör vitáin? Miért

váltak ilyen népszerűvé az összejövetelek? Milyen lehe-
tett a viták hatása?
37
A nehéz évek közepette a magyar sport egyik aranyko-

rát élte. A rendszer politikai okokból támogatta a sportot,
nemzetközi sikereket remélve. A magyar sport hozta is az
eredményeket, sportolóink az 1952-es helsinki nyári olim-
pián 16 aranyérmet szereztek (ez volt az eddigi legjobb sze-
replésünk). A labdarúgás a korábbiakhoz hasonlóan kiemel-
ten népszerű volt, s a magyar foci a nemzetközi élvonalba
tartozott. A magyar válogatott, amelyet „aranycsapatnak”
is neveztek, 1953-ban Londonban megverte az otthonában
addig veretlen angol válogatottat. A híres 6:3 óriási lelke-
sedést váltott ki. Ezt követően hatalmas várakozás előzte
meg az 1954-es labdarúgó-világbajnokságot. Az aranycsa-
pat kivívta a döntőbe jutást, de a Németországi Szövetsé-
gi Köztársaság csapatával szemben alulmaradt. A vereség
– mutatva a foci jelentőségét – utcai zavargásokhoz veze-
tett, melyet csak karhatalommal lehetett megfékezni.
A szovjet vezetés az erősödő magyarországi elégedet-
lenség hatására Rákosi Mátyás lemondatása mellett dön-
9. Az „aranycsapat” a berni döntő kezdetekor tött (1956. július). (Rákosi „gyógykezelésre” a Szovjetunió-
ba távozott, és onnan többé nem is tért vissza.) A helyére
ültetett Gerő Ernő kinevezése sem nyugtatta meg az elé-
Nézz utána a világhálón, kik voltak a leghíresebb játéko-
sok! Keresd meg a térképen Bern városát!
gedetlenkedőket, hiszen Gerő a Rákosi-rendszer második
emberének számított. A kommunista ellenzék Nagy Imre
köré csoportosult. Rákosi, majd Gerő mögött az 1945 után
kinevelt pártapparátus többsége állt, akiket alapvetően a
párthűség alapján választottak ki, s ezért félelemmel tekin-
tettek a változásokra. Nagy Imrét és a mögötte felsorakozó
pártellenzéket revizionistáknak nevezték el, ami az akkori
sztálinista szóhasználatban szitokszó volt.
1956. október második felében az egyetemi ifjúság szer-
vezetei sorra kiváltak a kommunista ifjúsági szervezetből
(DISZ), és független mozgalmat alapítottak Szegeden, a Ma-
gyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetségét, a
MEFESZ-t. A hatalom nem lépett fel ellene, s az események
felgyorsultak. A fővárosban és a vidéki egyetemi közpon-
tokban létrejövő MEFESZ-szervezetek határozott követelé-
seket fogalmaztak meg. Ezek tartalmazták többek között a
demokratikus viszonyok és a szabadságjogok helyreállítá-
sát, a tervgazdaság felülvizsgálatát, a munkások bérének
emelését, az ország politikai rendszerének megújítását, a
nemzeti jelképek visszaállítását, a szovjet–magyar viszony
kölcsönösségi alapokra helyezését, a szovjet csapatok kivo-
nulását Magyarországról.
A rehabilitált Rajk Lászlót és három kivégzett társát 1956.
10. október 6-án temették újra. Az esemény hatalmas tömeget
A F O R R A D A L O M E L Ő E S T É J E 1956. október 22-én
mozgósított, ami egyrészt szólt a törvénytelenül kivégzet-
a mai Budapesti Műszaki Egyetem aulájában a diákság ta-
teknek, másrészt a rendszer elleni néma tüntetéssé vált. Este
egyetemisták a Batthyány-örökmécsesnél tüntettek. Egy pesti náraival együtt éjszakába nyúló nagygyűlést tartott. Pon-
anekdota is kapcsolódik a temetéshez. Egy Rajkhoz közelálló tokba szedve fogalmazták meg követeléseiket (16 pont).
ember megjegyzi: „Szegény Laci, ha most ezt látná, de közénk A pontok részben a Nagy Imre programjához, személyéhez
lövetne!” (alakítson kormányt) kapcsolódó elvárásokat tartalmazták.
Értelmezd a pesti anekdotát!
A Műegyetem központi épülete

11.
Miért az egyetemisták kö-

rében fogalmazódtak meg a
Rákosi-rendszer elleni követelések?
38
Válaszd külön (a sorszámok feltüntetésével) a politikai és a gazdasági követeléseket! Gyűjtsd ki a demokratikus viszonyok hely-
reállítását célzó követeléseket! Gyűjtsd ki a nemzeti önállóság, függetlenség helyreállítását célzó követeléseket!
Azonban a diákság ekkor már ennél többet akart: valódi de-

mokráciát, többpártrendszert, Rákosiék bíróság elé állítá-
sát, a szovjet befolyás megszüntetését, függetlenséget és a
Lengyelországban is megjelent ellenállással való szolidari-
tást. Küszöbön állt a forradalom.
A F O R R A D A L O M K I T Ö R É S E A követeléseket meg-
fogalmazó egyetemi ifjúság a Petőfi Kör támogatásával
1956. október 23-ára tüntetést hirdetett a lengyel felkelők-
kel való szolidaritás kifejezésére a budapesti Bem térre.
A szerveződő tüntetést először betiltotta a pártvezetés –
amelynek többsége éppen Jugoszláviában tárgyalt Titóval –,
majd később engedélyezte. A felvonulás – a szolidaritáson
túl – nyilvánvalóan elsősorban belpolitikai tartalommal bírt,
a demokratizálás melletti kiállást jelentette.
A Budapesti Műszaki Egyetemtől, illetve az Eötvös Lo-
ránd Tudományegyetem mellől induló tüntetés délután
három órakor kezdődött. A Bem téren összegyűlt közel
ötvenezer ember szabadságot, a demokratikus viszonyok
helyreállítását, a magyar önállóság megteremtését és Nagy Az 1956. október 23-i tüntetés résztvevői a Margit hídon, út-
Imre miniszterelnöki kinevezését követelte. 12. ban a Bem tér felé
Az egyetemisták megmozdulásához késő délután a bu-
dapesti munkásság is nagy számban csatlakozott. A tüntető Mely társadalmi csoport tagjai a tüntetők? Gyűjtsd ös�-
tömeg a Bem térről az Országház elé vonult, és Nagy Imre sze, és kövesd az interneten található képek segítségével
személyes megjelenését, beszédét követelte. az október 23-i eseményeket!
39
■ A pártvezetés megrettenve figyelte az eseményeket. Felhívták

a vidéken tartózkodó Nagy Imrét, ismét a kormány élére kívánták
állítani, hogy ezzel csillapítsák le a radikalizálódó tömeget. Azon-
ban elkéstek. Ez megmutatkozott akkor is, amikor este Nagy Imre
a Parlament ablakából beszélni kezdett. A csitító, türelemre intő
szavak már nem voltak hatásosak.
A forradalom zászlaja s egyben jelképe, a lyukas nemzeti lo-

13. bogó
Miért váltak lyukassá a forradalom első napjaiban a

nemzeti lobogók?
Mire törekedett a szónok? Milyen volt a beszéd fogad-

tatása?
A Kossuth téren összegyűlt több tízezer ember többsége

Nagy Imre csillapító szavai ellenére sem tért haza. Jelentős
részük a Dózsa György úti Sztálin-szoborhoz vonult, hogy
ledöntse azt. A tüntetők másik fele a Magyar Rádió épüle
téhez ment, hogy a követeléseiket nyilvánosságra hozzák.
A Rádiónál azonban a hatalom nem engedélyezte a követe-
lések beolvasását, helyette Gerő Ernő beszédét közvetítet-
te. Gerő az addig történteket ellenforradalomnak minősí-
tette, kiállt a Szovjetunió mellett, így beszéde olaj volt a
tűzre. Az egyre feszültebb hangulatban a rádió ÁVH-s védői
közül valaki a tömeg közé lőtt: az indulatok elszabadultak,
kitört a fegyveres felkelés, a forradalom.
14. Nagy Imre beszédét hallgatja a tömeg a Parlament előtt
Vesd össze a képet a beszéd részletével!
Gyűjtsd össze a legfontosabb érveket, melyek révén

Gerő az eseményeket ellenforradalminak minősíti! Ma-
gyarázd meg, hogy a rövid szövegrészletben miért fordul elő
hatszor a Szovjetunió neve! Keresd ki a diákság követelései kö-
zül (39. oldal) azokat, amelyekre a Gerő-beszéd idézett részlete
reagál! Miért volt a beszéd „olaj a tűzre”?
40
15. A Magyar Rádió az ostrom után 16. A Nagykörútra bevontatott Sztálin-szobor. Az 1951-ben át-
adott, tíz méter magas talapzaton álló, nyolc méter magas
bronzszobor a gyűlölt diktatúra és a szovjet elnyomás jelképe
Nézz utána a Háttérolvasmányban, honnan sugárzott a volt.
forradalom rádiója!
Azonosítsd a képek helyszíneit a térképen!
A felkelők a fegyverraktárakból, rendőröktől, illetve ki-

vezényelt katonáktól szereztek fegyvereket, s a harc a fő-
város több pontján fellángolt. A budapesti rendőrök zöme
nem fordult a nép ellen. A megmozdulásokat a hajnalban
gyalogsági kíséret nélkül érkező szovjet páncélosok sem
tudták leverni. Sőt, megjelenésük csak tovább bőszítette a
tömeget, s a harcok kiszélesedtek. Kezdetét vette a szabad-
ságharc.
17. A pesti srác szobra a Corvin közben
Miért volt nagy a fiatalok aránya a

szabadságharcosok között?
A forradalom kitörése
18.
Kövesd nyomon az eseményeket a

térképen!
41
HÁTTÉROLVASMÁNY 1949-ben gyártott Orion

rádió, amely tömegesen
Az 1950-es években az ország lakossága alapvetően két forrásból sze- megtalálható volt a ma-
rezte a híreket: újságokból és a rádióból. A korszakban az állam által gyar családoknál. Ennek
kiadott és ellenőrzött hírlapokat olcsón árulták, mindenkihez eljutot- köszönhető, hogy Nagy
tak, s a magyar rádiógyártás alacsony áron, jó minőségű készülékek- Imre egyenesben közvetí-
kel látta el a lakosságot. Így a forradalomhoz közeledve s a forradalom 19. tett rádióbeszéde olyan gyorsan eljutott az emberekhez. A for-
alatt is rendkívül fontos szerepet kapott a sajtó és a rádió. A forrada- radalom idején is kiemelt szerepet játszott a rádió.
lom alatt a korábbi újságok egy része is hangnemet váltott a cenzúra
megszűntével, s tucatjával születtek új, forradalmi lapok. Gondold át, mi váltotta fel a rádió szerepét később, a XX.
A rádió révén vált a forradalom háttérzenéjévé Beethoven Eg- század utolsó harmadában és a XXI. század elején!
mont-nyitánya. A forradalom kitörésének éjszakáján a forradalmárok
egy mobil rádióskocsit telepítettek a Parlament épülete mellé. Az adá-
sok szüneteiben a néhány előkerült bakelitlemezt játszották le, köztük
legtöbbször Beethoven művét, amely így máig az 1956-os forradalom
egyik jelképe.
20. Az Irodalmi Újság egyik 1956-os száma. A Magyar Írók

Szövetségének hetilapja az évtized elején indult, s a sztálinista
kultúrpolitikát népszerűsítette. A lapban publikáló kommunista
írók közeledtek Nagy Imre köréhez, 1956-ban már több cikkben
is maró gúnnyal bírálták a pártfunkcionáriusokat, az új uralko-
dó osztály képviselőit. A lap hozzájárult a forradalom előkészíté-
séhez. 1956 szeptemberében a hatalom az egyik számot bevonta.
Ki lehet Kucsera? Emeld ki a szövegből a Kucserára vo-

natkozó negatív jelzőket! Nézz utána, mit jelent a „par-
venü” kifejezés! Kinek a gondolata volt, hogy az osztályharc
élesedik? Mit érthet a szerző forradalmon? Fogalmazd meg
röviden, hogy miért lehetett népszerű ez az írás!
21.
22. Két új, a forradalom alatt megjelenő újság
Kik adták ki a képen látható lapokat? Mi lehetett a szere- Jellemezd a cikk alapján az országban kialakult hangu-
pük a forradalom napjaiban? latot!
42
5. A NEMZET SZABADSÁGHARCA
A F O R R A DA LO M K I T E L J E S E D É S E B U DA PE S T E N
É S V I D É K E N A fővárosban történtekkel egy időben több
vidéki – főként egyetemi – városban zajlott hasonló meg-
mozdulás, demonstráció. Debrecenben már az előtt halá-
los áldozata lett a karhatalmi sortűznek, mielőtt Nagy Imre
Budapesten hozzákezdett volna beszédéhez az Országgyű-
lés épületének egyik erkélyéről.
A megrémült pártvezetés október 24-én Nagy Imrét he-
lyezte a Minisztertanács élére azzal a céllal, hogy lecsende-
sítse az általánossá váló elégedetlenséget. Ekkor azonban
a fegyveres felkelők már nem csupán kormányváltást, ha-
nem gyökeres változást követeltek. Az események irányí-
tása végképp kicsúszott a pártvezetés kezéből. S mivel a
forradalmi felbuzdulásnak nem szerveződött központi ve-
zető-irányító fóruma, hol fiatal munkások, hol diákok és ér-
telmiségiek lettek az alkalmi tömörülések hangadói, illetve
az események meghatározói.
Budapesten napokon át kiszámíthatatlanul alakultak ki Felvonulás Debrecenben 1956. október 23-án. A felvonulást itt
1. is az egyetemisták kezdték, s a lakosság egy része csatlakozott
fegyveres összetűzések a szovjet csapatok, illetve néhol a hozzájuk.
magyar karhatalom és a felkelők között. A Nagy Imre vezet-
te kormány statáriumot hirdetett, s felszólított a tűzszünet- Vesd össze 23-a budapesti és debreceni eseményeit!
re, a fegyverletételre. A kiáltványok hatástalanok marad- Mire utal az összevetés?
tak, a fiatalság felvette a küzdelmet a szovjet katonasággal.
A főváros közlekedési-stratégiai pontjain – Széna tér,
Baross tér, Móricz Zsigmond körtér, Corvin köz és környé-
ke – szerveződtek a fegyveres felkelés jelentősebb bázisai.
Látványos gyorsasággal bénult meg, omlott össze a pártál-
lam igazgatási rendszere. Általánossá vált a sztrájk, a gyá-
rakban, üzemekben munkástanácsok, más intézmények-
ben, illetve az egyes településeken forradalmi bizottságok
jöttek létre.
Október 25-én a város több pontjáról békés tüntetők
érkeztek a Kossuth térre, az Országgyűlés épülete elé, ahol
szovjet páncélosok álltak. A tüntetők és a szovjet katonák
békésen beszélgettek, amikor a térre újonnan érkező szov-
jet páncélosokból és a környező épületekből az ÁVH embe-
rei a fegyvertelenül tüntető tömegbe lőttek. A legújabb
kutatások szerint a vérengzésnek 88 áldozata volt.
A budapesti Kossuth tér a vérengzés előtt. Magyar felvonulók

2. A budapesti Kossuth tér a vérengzés után 3. beszélgetnek a szovjet katonákkal.
Milyen hatása lehetett az eseményekre a vérfürdőnek? Miről beszélgethettek a magyar tüntetők a szovjet kato-
Nézz utána a világhálón, milyen feltételezések alakultak nákkal?
ki a sortűzről a közvéleményben! Miért nem tudta meg a köz-
vélemény pontosan, mi történt?
43
Mosonmagyaróvárott október 26-án a diákok, tanárok

és a lakosság más vidéki városokhoz hasonlóan kinyilvání-
totta csatlakozását a forradalomhoz: felvonultak, eltávo-
lították a kommunista hatalom jelképeit (pl. a vörös csil-
lagokat). A tömeg egy része a határőrlaktanya elé vonult
hasonló céllal. A laktanya parancsnoka azt a parancsot
kapta feletteseitől, hogy akadályozza meg a lakosság beha-
tolását. Miután a tömeg megközelítette a katonai objektu-
mot, géppuskatüzet zúdítottak a fegyvertelen emberekre,
majd kézigránátokat dobáltak a sebesültek közé. Közel száz
ember meghalt, és több mint kétszáz megsebesült a tragi-
kus esemény során. A Kossuth téri és a mosonmagyaróvári
sortüzek nem voltak egyedi események, a karhatalom or-
szágszerte több helyen a fegyvertelen lakosságra lőtt. Ok-
tóber 26-án Nagykanizsán, 27-én Bajon és Kalocsán, 29-én
Szabadszálláson került sor a brutális cselekedetre. 27-én
Tiszakécskén repülőgépről lőttek az összegyűlt tömegbe.
A H ATA LO M M EG H ÁT R Á L Á S A Az országossá váló

megmozdulások és a Budapesten kibontakozó fegyveres
felkelés következtében a Szovjetunió Kommunista Párt-
jának küldöttei (Mikoján és Szuszlov) nyomására az MDP
Központi Vezetősége október 25-én eltávolította a nyíltan
sztálinista Gerőt a párt éléről. Ezzel párhuzamosan kiszo-
rultak a Magyar Dolgozók Pártja vezetéséből Rákosi köve-
tői. A bomlófélben lévő MDP élére Kádár Jánost állították.
Kádár két évvel korábban szabadult ki a börtönből, és fok-
ról fokra tornázta fel magát a párthierarchiában, majd is-
mét a párt legfelső vezetésének tagja lett.
4. A mosonmagyaróvári sortűz áldozatai A párt vezetésében bekövetkező változások eredmé-
nyeképpen Nagy Imre meghirdette a felkelőkkel való meg-
Miért kerülhetett sor sortüzekre a forradalom idején? egyezést, és hitet tett a forradalmi követelések végrehajtá-
Kiknek az érdeke húzódhatott meg ezek mögött? sa mellett. Rádióbeszédében (október 28.) a miniszterelnök
a korábban ellenforradalmi felkelésnek nevezett esemé-
nyeket nemzeti demokratikus forradalomnak nyilvánította.
Bejelentette a mindenki által gyűlölt ÁVH megszüntetését,
valamint ígéretet tett a többpártrendszer visszaállítására
és a szovjet csapatok Budapestről történő kivonására. A vál-
tozások forgatagában feloszlatták az MDP-t, és megkezd-
ték egy új nevű kommunista párt, a Magyar Szocialista
Munkáspárt (MSZMP) szervezését.
Gyűjtsd össze és rendszerezd, hogy az új kormány milyen intézkedéseket (politikai, gazdasági, belbiztonsági) kíván tenni! Ál-
lapítsd meg, hogy milyen összefüggés van a megígért intézkedések és az október 23-ai követelések között! Tárd fel a beszéd
politikai hátterét, és magyarázd meg jelentőségét az események sorában!
44
5 . A N E M Z E T S Z A BA D S ÁG HA RC A 
■ A forradalom napjaiban felszabadultak az elfojtott indulatok

a hatalom képviselőivel szemben, amelyeket még fokoztak a
karhatalom által elkövetett vérengzések. Ennek ellenére a le
számolások nem voltak jellemzőek. A legismertebb atrocitásra az
MDP budapesti székházánál került sor, a Köztársaság téren (ma
II. János Pál pápa tér), október 30-án. Az a – később hamisnak
bizonyult – hír terjedt el, hogy a megszüntetett ÁVH fegyveresei
a pártházban bujkálnak, és föld alatti börtönökben forradalmáro-
kat kínoznak. A tömeg megostromolta a pártszékházat. Miután
a székház védelmére kirendelt páncélosok átálltak a felkelőkhöz,
a védők megadták magukat. A feldühödött tömeg meglincselt
néhány ÁVH-s védőt. Ezt a tettet a forradalmárok többsége is el-
ítélte, s a rend biztosítására a kormány – egy korábbi elhatározás
nyomán – ekkor kezdte el egy önkéntes fegyveres, rendfenntartó
alakulat, a Nemzetőrség megszervezését. A forradalom leverése
után mégis ezt az eseményt sulykolta az állami propaganda, hogy
besározza a forradalom emlékét.
Nagy Imre kormánya tűzszünetre törekedett, és megkez-

dődött az új politikai arculatot ígérő rendszer legfontosabb
elemeinek kiépítése. Ismét megvalósult a sajtószabadság,
újjáalakultak az egykori pártok. Számos korábbi koncepciós
per elítéltje kiszabadult a börtönből, Mindszenty József bí-
boros érsek pedig a házi őrizetből. A politikai változások be-
tetézéseként Nagy Imre bejelentette, hogy november 1-jé-
től új, koalíciós alapon szerveződő nemzeti kormány veszi át
az ország irányítását.
HÁTTÉROLVASMÁNY
A hercegprímást koncepciós perében életfogytiglan szóló börtönbün-
tetésre ítélték. 1955 nyaráig börtönben raboskodott. Ekkor a Szent-
szék és a nyugati államok nyomására a beteg főpapot házi őrizetbe
helyezték először a Mecsekben (Püspökszentlászlón), majd a Cserhát-
ban megbújó Felsőpetényben. Innen hozták fel Budapestre az újpesti
felkelők. Mindszenty József november harmadikán rádióbeszédben Miről ad hírt Kádár? Hogyan minősíti az eseményeket?
szólt az országhoz, kifejtette a kibontakozásról a véleményét. Novem- Milyen célt tűz ki, és mire szólítja fel hallgatóit?
ber 4-én az Amerikai Egyesült Államok követségén kért és kapott
menedéket. Egészen 1971-ig élt a nagykövetségen Budapesten, mikor
a Szentszék és a magyar kormány megállapodása szerint elhagyta az
országot. 1975-ben bekövetkezett haláláig járta a világot, és a külön-
böző országokban élő magyarokkal találkozott, tartott a számukra
szentmiséket, beszédeket, s nem hagyott fel a kommunista rendszer
heves bírálatával.
1956. november harmadiki beszédében nem támadta a Nagy
Imre-kormányt, de tagjait a „bukott rendszer örököseinek nevezte”.
Nem követelte vissza az egyház földbirtokait, mint azt hamisan a
Kádár-rendszer idejében terjesztették.
5. Mindszenty József beszédet mond 1956. november 3-án
Tekintsétek át a hercegprímás életét! Olvassátok el a be- Hogyan állítja be Mindszenty beszédét a Kádár-kori fel-
széd részletét (46. oldal) s egy rövid részletet a Kádár- dolgozás? Magyarázd meg, hogy a Kádár-korszakban mi-
korszak elferdített feldolgozásai közül! Vessétek össze a kettőt! ért volt szükség a „múlt retusálására” a beszéd kapcsán!
45
Milyen társadalmi, gazdasági viszonyokat vázolt fel Mindszenty a beszédében? Hogyan látta az ország kilátásait? Milyen „aktu-
álpolitikai” üzenete volt a beszédnek?
A F O R R A DA LO M H A RC O S A I A felkelők Budapesten
egy-egy térhez, háztömbhöz kötődve szerveződtek fegyve-
res csoportokká, a környék lakóiból. Különböző életkorú em-
berek szálltak szembe a szovjetekkel és a rákosista rendet
védelmező erőkkel. Nagy volt közöttük a fiatalok aránya. Na-
gyon sok fiatal, pesti srác is részt vett a küzdelemben, köztük
12-13 évesek is. A felkelők zömmel kézifegyverekkel és né-
hány, a szovjetektől vagy a Magyar Néphadseregtől zsákmá-
nyolt ágyúval és tankkal rendelkeztek. Így kapott szerepet a
páncélosok elleni harcban a „Molotov-koktél”, a benzinnel
feltöltött palack, melynek szájába rongyot csavartak, s azt
meggyújtva dobták az ellenséges harckocsikra.
Pallavicini Antal (1922–1957) őrgróf és Mindszenty József. A számos ellenállási góc közül a legismertebb a legendás
6. Pallavicini Antal főnemesi családok leszármazottja. 1943-tól Corvin köz. Itt is zömében fiatalemberek, elsősorban munká-
a Magyar Királyi Honvédség tényleges állományú tisztje. Ma- sok vették fel a harcot az Üllői út felől a fővárosba betörő szov-
gyarország német megszállását követően csatlakozott az ellen- jetekkel szemben. Többször visszaverték a szovjet páncélosok
álláshoz. A szervezkedés felfedése után átszökött a fronton. Egy támadását. Vezetőjük kezdetben a huszonhat éves Iván Ko-
ideig hadifogoly volt a Szovjetunióban. 1946-ban hazatért, iga- vács László, majd a szovjet kivonulásban kezdettől nem bízó
zolták, így katonatiszt maradhatott. (Testvérét, aki szintén csat- s ezért radikálisabb, huszonnégy éves Pongrátz Gergely lett.
lakozott az ellenálláshoz, miután Dachauból hazatért, átadták
a szovjeteknek, és a Szovjetunióban, hadifogolytáborban hunyt
A „Molotov-koktél” kön�-
el 1948-ban.) Pallavicini Antal belépett az MKP-ba, és gyorsan 7. nyen előállítható fegyver
haladt előre a tiszti pályán. Családi nevét 1951-ben Pálinkásra
volt a harckocsik ellen.
változtatta. Származása miatt kizárták a pártból. 1956-ban a
Használata nagy bátorságot
rétsági páncélos alakulat tisztje lett. Itt választották a forrada-
követelt, mert meg kellett kö-
lom idején az egység Forradalmi Katonatanácsának elnökévé.
zelíteni a harckocsit. A pesti
Miután Mindszenty hercegprímás kiszabadult, a kormány uta-
srácok azért kényszerültek
sítására Pallavicini Antal vezetésével biztosították a főpap biz-
ezt a veszélyes fegyvert al-
tonságos feljutását Budapestre, ami meg is történt október 31-én.
kalmazni, mert nem ren-
Katonáival egészen november 4-ig ő látta el a budai várban az
delkeztek a páncélosok elleni
érseki palota védelmét. Azután visszatért Rétságra, ahol fegyve-
harcban páncéltörő gráná-
res küzdelemre készültek, de végül letették a fegyvert a szovjetek
tokkal. A fegyver elnevezése
előtt. Nem menekült el az országból, kétszer letartóztatták, majd
a szovjet–finn háborúban
1957-ben halálra ítélték, s ez év végén kivégezték.
(1939–1940) keletkezett.
Milyen életutak álltak a XX. század közepétől a magyar
Miért a „Molotov-koktél” vált a tankok elleni harcban a
főnemesség tagjai előtt?
felkelők legfőbb fegyverévé? Ki volt Molotov, és milyen
megállapodással kapcsolatban tanultunk már róla?
46
9.
Pongrátz Gergely a Corvin közben felállított Pesti srác szobor-

8. nál. Pongrátz Gergely (1932–2005) Szamosújváron született,
és sokgyermekes családban nőtt fel. A forradalom kitörésekor
vidéki munkahelyéről Budapestre utazott, és csatlakozott a
Corvin köziekhez, ahol már több testvére is harcolt. Rövidesen
a csoport vezetőjévé választották, mert a további fegyveres el-
lenállást képviselte a magyar katonai alakulatokkal szemben
is. Az események őt igazolták, s miután a Nagy Imre-kormány
október 28-án megváltoztatta álláspontját, csatlakoztak a
szerveződő Nemzetőrséghez. A november 4-i szovjet támadás-
kor felvették a harcot, a környező utcákba vonultak vissza, s
még napokig ellenálltak. A hónap végén elmenekült az ország-
ból, és az emigráció aktív tagja lett. 1990-ben hazaköltözött,
Magyarországon hunyt el.
Hasonlítsd össze Iván Kovács László és Pongrátz Gergely

életpályáját!
A Széna téri csoporthoz csatlakozott a tizenöt éves esz-

tergályos ipari tanuló, Mansfeld Péter. A fiatal fiút haza Képek a Corvin közről. Kilőtt szovjet harckocsi a Körúton, a
10. Corvin köz bejáratánál és a mozi előtti utcarészlet.
akarták küldeni, de maradt, s összekötőként vett részt a
harcokban. November 4-e után fegyvereket szerzett, s né- Keresd meg a térképen a Corvin közt! Mi volt a stratégiai
hány hasonló korú társával együtt röplapokat akartak ter- jelentősége? Próbáld a képek segítségével is rekonstru-
jeszteni. Megtámadtak egy rendőrt, s ezután elfogták őket. álni a harcokat!
A fiú nem tört meg, amivel kiváltotta fogvatartói haragját.
Életfogytiglani börtönbüntetésre, majd halálra ítélték. Az
ítéletet tizennyolc éves korában (1959) hajtották végre.
Iván Kovács László (1930–1957). A debreceni
születésű fiú katonai pályára készült, de a há-
borút követően osztályidegenként (az édesap-
ja a Horthy-korszakban katonatiszt volt) ez
nem valósulhatott meg. A forradalom kitöré-
sekor ott volt a Magyar Rádió székházának
ostrománál, bekapcsolódott az utcai ellenál-
lásba. Október 25-én a Corvin közben harco-
ló felkelők vezetője lett. Tárgyalt a kormán�-
nyal, támogatta Maléter Pál új honvédelmi
minisztert. A Corvin közi felkelők azonban
11. bizalmatlanok voltak a kormánnyal szemben, ezért Pongrátz
13. Gergely személyében új vezetőt választottak. A forradalom le-
verését követően nem ment Nyugatra, hanem szervezkedésbe
Pesti srácok és egyikük, aki nem kezdett. 1957 márciusában letartóztatták, halálra ítélték, és
hagyta abba a harcot, Mansfeld kivégezték.
Péter
Miben hitt a forradalom első napjaiban Iván Kovács
12. László?
Mi vitte a szabadságharcba a
kamaszokat? A hatalom men�-
nyiben vette figyelembe a korukat?
47
Szeles Erika szabadságharcosok körében és

a nyugati sajtóban címlapokra került fotója
14.
Nézz utána az interneten a fotó törté-

netének! Milyen szerepet játszhattak a
forradalom időszakában készült fotók a forra-
dalom és szabadságharc bukása után?
Hogyan emlékezik tizenkilenc éves önmagára Wittner

Mária?
Havrila Béláné Sticker Katalin (bal oldal) és Wittner Mária

15. (jobb oldal). Együtt harcoltak, barátnők lettek. Katalint a
megtorlás során kivégezték, Mária halálos ítéletét másodfo-
kon életfogytiglanra változtatták. 13 évet töltött börtönben.
Wittner Mária a rendszerváltoztatás után a Fidesz ország
gyűlési képviselője lett.
A forradalom és szabadságharcban nemcsak a férfiak

és fiúk harcoltak, hanem a lányok és asszonyok is bekap-
csolódtak a küzdelembe. Az alig tizenöt éves Szeles Erika
is csatlakozott a felkelőkhöz. Ekkor készült róla a nyugati
sajtóban megjelent fénykép. Fiatal kora miatt lebeszélték
a fegyveres harcról. Vöröskeresztes nővérként segített a
sebesülteknek. Így érte a halálát okozó gépfegyversorozat.
Sok nő azonban közvetlenül a harcokban is részt vett.
A FORR ADALOM KÜLPOLITIK AI HELY ZETE A szov

jet vezetés beavatkozásai a magyar kommunista diktatúra
problémáinak megoldásába – mint láttuk – a saját szempont-
jukból is elhibázottnak bizonyultak. A „válság megoldására”
1956 nyarán egy magas rangú szovjet politikus, Anasztáz
Mikoján jött Magyarországra, közölte Rákosival, hogy levál-
tották, és Gerő Ernőt nevezték ki az MDP élére. Mikoján úgy
ítélte meg, hogy a helyzet nem veszélyes. A forradalom kitö-
rését követő napon ismét Budapestre küldték a kegyetlen ka-
tonai megbízott (komisszár) és ideológus Mihail Szuszlovval
együtt. Többször tárgyaltak Nagy Imrével, s amíg a kormány
nem azonosult a forradalommal, támogatták. Majd félreveze-
tésül tárgyalásokat folytattak a magyar vezetéssel a csapat
A forradalom és szabadságharc külpolitikai vonatkozásainak kivonások előkészítéséről, miközben megszervezték a forra-
16. vázlatos ábrája dalom leverését. Megkezdődött az újabb szovjet csapatok
bevonulása az országba, és a kollaboráns magyar kommunis-
Hogyan változtak a szovjetek Magyarországgal kapcsola- ták kiválasztása. Kádár Jánost vagy Münnich Ferencet szemel-
tos tervei? Mely tényezők befolyásolták a szovjet állás- ték ki az új magyar kormány élére, amely hivatalosan kérhette
pont kialakulását? Mutasd be az Amerikai Egyesült Államok a szovjet beavatkozást, ezért őket Moszkvába vitték. Más
politikáját! Mely célok határozták meg az amerikai álláspon-
pártvezetőket (pl. Marosán György) és egykori ÁVH-sokat a
tot?
szovjet katonaság védelmébe helyezték.
48
A forradalom leverésére vonatkozó szovjet elhatározás

kialakulását több tényező is befolyásolta. Egyrészt a szoci-
alista országok vezetői erősen támogatták az erőszakos fel-
lépést, mert féltették saját helyzetüket a magyar példától.
Még Tito is ezt az álláspontot képviselte. Másrészt a forra-
dalom idején kirobbant szuezi válság elvonta a figyelmet
a magyarkérdésről, így Moszkva szabadabban dönthetett.
Döntő tényezőnek bizonyult az Amerikai Egyesült Álla-
mok állásfoglalása. Mind az elnök, Eisenhower, mind a kül-
ügyminiszter, Dulles együttérzését fejezte ki a magyar nép
iránt, de Magyarországot a szovjet blokk részének tekintve
nem kívántak beavatkozni, s ezt a szovjetek értésére adták.
Így a diplomáciai bírálatokon túl semmit nem tettek, tehát
a szovjetek szabad kezet kaptak Magyarországon.
■ A nyugati világ közvéleménye részvéttel tekintett hazánk hősi

küzdelmére, szimpátiatüntetésekre került sor, és gyűjtést ren-
deztek a magyar forradalmárok számára. A forradalom leverése Hogyan látja a brit diplomata a nyugati beavatkozás esé-
után a menekülteket, akiket átmenetileg gyűjtőtáborokban he- lyeit? Vesd össze véleményét Eisenhower és Dulles ál-
lyeztek el, a lakosság is szeretettel fogadta. Ám ez nem befolyá- láspontjával!
solta az események menetét.
A nyugati rádióadók, elsősorban a Szabad Európa Rádió ma-
gyar adása lelkesítette a forradalmárokat, de sokszor megalapo-
zatlan reményeket is keltett az emberekben a nyugati támoga-
tásról szóló téves híreivel. A Szabad Európa Rádiót az Amerikai
Egyesült Államok kormánya hozta létre a hidegháború kezdetén
(1949), hogy a kommunista uralom alatt álló országok számára
híreket sugározzon.
Hogyan viszonyul a külügyminiszter az elnyomott népek

harcához és a Szovjetunióhoz? Milyen lépést helyez kilá-
tásba? Értékeljük ezt!
Értelmezd a külügyminiszter álláspontját! Tárd fel a kö-

vet véleményét: miben menti, miben bírálja kormánya
álláspontját!
Tárd fel az elnök álláspontjának lényegét! Vesd össze a

külügyminiszter és a moszkvai követ álláspontját!
49
A F O R R A DA LO M L E V E R É S E A szovjetek az első ka-

tonai támadás (október 23.) után még jelentősen növelték
a Budapesten harcoló alakulataik létszámát. Ám a heves
harcok ellenére sem tudták legyőzni a felkelőket. Látszatra
a szovjetek támogatták Nagy Imrét még október 28-a után
is. Így került sor a szovjet csapatok kivonására Budapestről
(október 30.). Október végén úgy tűnt, a moszkvai pártve-
zetés tudomásul veszi a megváltozott magyarországi viszo-
nyokat, és nyilatkozatban tett ígéretet a kölcsönösségen
alapuló együttműködés új formáira.
1956. november 1-jén, miközben a koalíciós alapon
szerveződő Nagy Imre-kormány munkához látott, meg-
indult a magyarországi szovjet csapatok megerősítése.
Konyev marsall vezetésével megkezdték a Magyarország
lerohanásának tervét tartalmazó „Forgószél hadművelet”
előkészítését.
A magyar kormány észlelte a szovjet csapatmozgásokat,
kényszerhelyzetbe került, de nem hátrált meg. Bejelentette
Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből. Egyidejűleg
Mivel indokolja Nagy Imre a Varsói Szerződés felmondá- kérte az ENSZ főtitkárát, járjon közbe, hogy a nagyhatalmak
sát? Milyen státuszt kíván Magyarország számára, és ezt
mely szervezettel kívánná garantáltatni?
ismerjék el Magyarország semlegességét, és a Biztonsági Ta-
nács tűzze napirendre a magyarkérdés vitáját.
Az ellenállás mely formájára utal a rádióbeszéd? Vitassá-

tok meg, helyesen szólt-e Nagy Imre! (Hozzá kell tenni, Miért döntött Hruscsov a magyarországi katonai beavat-
hogy Nagy Imre és társai még november 4-én a jugoszláv nagy- kozás mellett? Hol lendültek volna támadásba az ango-
követségre menekültek.) lok és a franciák? (Gondolj a nemzetközi eseményekre!)
Miközben az országban csillapodni látszottak a politi-

kai indulatok, és megteremtődtek a békés építőmunka
feltételei, a szovjetek – valódi szándékaikat elfedve –
november 3-án tárgyalni kezdtek a magyar kormánnyal
a szovjet kivonulás feltételeiről. A Tökölön levő szovjet
parancsnokságra érkező magyar tárgyalóküldöttséget,
amelynek tagja volt Maléter Pál honvédelmi miniszter,
még aznap letartóztatták.
A nyílt támadás 1956. november 4-én hajnalban in-
dult meg elsöprő szovjet túlerővel. A néhány nappal ko-
rábban a szovjetekhez távozott Kádár János vezetésé-
vel megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány.
A szovjetek e kormány segítségkérésére hivatkoztak.
A magyar honvédség csak szórványosan védekezett,
jelentősebb ellenállást a budapesti forradalmi csopor-
tok fejtettek ki. A kézifegyverekkel felszerelt harcosok
komoly veszteségeket okoztak a szovjeteknek, de az
egyenlőtlen küzdelemben csak néhány napig tudtak
kitartani. November 12-ére a szovjeteknek sikerült fel-
számolni a fegyveres ellenállás legfontosabb bázisait.
A forradalom leverése Budapesten

17.
Azonosítsd a vázlaton a főbb forradalmi központo-

kat! Jellemezd a szovjet támadás irányait!
50
III. A KÁDÁRI DIKTATÚRA
51
6. A PÁRTÁLLAMI DIKTATÚRA ÉS MŰKÖDÉSE
A M E G T O R L Á S A Moszkvában kiszemelt új vezető,
Kádár János – a jelentősebb felkelőközpontok felszámo-
lását kivárva – 1956. november 7-én érkezett Budapestre.
Ezzel kezdetét vette az 1956-tól egészen 1989-ig tartó Ká-
dár-rendszer időszaka. Kádár a kihirdetésekor még csak
papíron létező Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány élén
nem rendelkezett tényleges hatalommal. Nagy Imre nem
mondott le, de közvetlen munkatársaival együtt Jugoszlávia
budapesti követségére menekült. A harcokban részt vevők
jelentős része a megtorlásoktól tartva Nyugatra menekült,
és követte őket a demokratikus átalakulás reményében csa-
lódottak tömege is (több mint 200 ezren hagyták el az orszá-
got). A menekültek döntő többsége Ausztriába távozott, ahol
menekülttáborokban várták a különböző országokba utazás
lehetőségét. Az egyes országok „kvótákat” adtak meg, azaz
meghatározott számú menekültet fogadtak csak be.
A tényleges hatalmat a Szovjet Hadsereg gyakorolta.
A magyar társadalom döntő többsége elutasította az új re-
1. Kádár helyzete 1956 őszén zsimet. Aktív politikai ellenállást a munkástanácsok fejtet-
tek ki, melyek a forradalom bukása után nem oszlottak fel, s
Elemezd a Kádár-kormány 1956. őszi helyzetét! Kikre tu- az egyre fokozódó támadások ellenére kitartottak, sőt szo-
dott támaszkodni? rosabbra vonták kapcsolataikat, létrehozták a Nagy-buda
pesti Központi Munkástanácsot. A hatalom kezdetben nem
csapott le rájuk teljes erővel, mivel magáról azt hirdette,
hogy a munkáshatalom védelmében lép fel. Így Kádár és
több vezető is személyesen tárgyalt a tanácsok vezetőivel.
A munkástanácsok befolyását növelte, hogy felhívásukra a
gyárak jelentős része sztrájkba lépett, melyhez a budapesti
tömegközlekedés dolgozói is csatlakoztak.
A kádári rezsim lassan megszervezte saját karhatalmi bá-
zisát volt ÁVH-sokból és a forradalomban részt nem vett
kommunistákból. Nevüket a Szovjet Hadseregben rendsze-
resített vattabélésű kabátról, a pufajkáról kapták (pufajká-
sok). Belőlük szervezték meg 1957-ben a párthadsereget, a
munkásőrséget. Ezután az MSZMP 1956. decemberi pártér-
tekezlete ellenforradalomnak minősítette a forradalmat.
Szintén decemberben rendeletben feloszlatták a munkásta-
nácsokat. Kádár vezetőiket a parlamentbe hívta, ahol letar-
Pufajkások. Nevüket a vattabélésű orosz kabátról kapták. A tá- tóztatták őket, és többségüket szabadságvesztésre ítélték.
2. mogatás nélküli rendszer velük kezdte meg az ország megfé-
lemlítését és a bosszút. Részben e párthadsereg tagjaiból szer-
vezték meg 1957-ben a rendszerváltoztatásig fennálló mun-
kásőrséget.
Kikből toborozhatták a karhatalmistákat? Miért volt

szüksége a hatalomnak e félkatonai szervezetekre?
Gyűjtsd össze, hogy a szovjet támadás után mely hely-

színeken tartott legtovább a magyar ellenállás! Tárd fel,
hogy a felkelőcsoportok itt miért tudták hosszabb ideig védel-
mezni állásaikat! Magyarázd meg, hogy a forrás alapján a Szov-
jetunió minek tekintette a fővárosi harcokat!
52
6 . A PÁ RTÁ L L A M I DI K TAT Ú R A É S M Ű KÖDÉ SE 
Decemberben egy sor tüntetést fojtott vérbe – szó sze-

rint – az új hatalom, miután a december eleji pártértekezlet
szellemében Marosán György – Kádár kormányának egyik
tagja – kiadta a jelszót: „Mától kezdve lövünk!” December
6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál lezajlott provoka-
tív vörös zászlós tüntetés fajult verekedéssé, majd több ha-
lálos áldozatot követelő lövöldözéssé. 8-án Salgótarjánban
golyózáport zúdítottak a fegyvertelen tömegre, mely félszáz-
nál is több halálos áldozattal járt. 10-én Miskolcon, 11-én (és
12-én) Egerben voltak halálos áldozatokat is követelő tün-
tetések. A karhatalmi alakulatokat bevetették még többek
között Pécsett, Gyomán, Kevermesen, Gyulán, Tinnyén, Zala-
egerszegen és Hódmezővásárhelyen. Volt, ahol repülőgépről
lőttek a tömegre (pl. Barcs, Csongrád, Kecskemét, Keszthely,
Kiskőrös). A decemberi karhatalmi erőszak következtében
több mint 80 személy vesztette életét.
Sebesültek kb. 20 000

Halottak kb. 2500
Kivégzettek kb. 350
Bebörtönzöttek kb. 22 000
Internáltak kb. 13 000
Menekültek kb. 200 000
3. 1956 áldozatai (fő)
Értékeld a táblázat adatait! Nézz utána, milyen okai le- Állapítsd meg, milyen indokok alapján döntöttek a statá-
hetnek annak, hogy a számok a mai napig csak hozzá- riális bíróságok felállításáról! Milyen alapon választották
vetőlegesek! ki az 1956 után elsők között bíróság elé állítandó személyeket?
Nézz utána (pl. az interneten), hogy milyen ítéleteket kaptak!
Értékeld a szovjet–magyar viszonyt a dokumentumok alapján!
55 év felett 2,2%
45–55 éves 5,7%
35–44 éves 17,5%
25–34 éves 42,8%
15–24 éves 31,8%
A kivégzettek életkor szerinti megoszlása (Az 1956-os Intézet
4. adatai)
Vonj le következtetéseket az adatokból!
1957-től megkezdődtek a forradalom résztvevői elleni pe-

rek, melyek nyomán több mint 300 forradalmárt kivégeztek,
22 000 embert ítéltek szabadságvesztésre és 13 ezret inter-
náltak. A perbe fogottak hozzátartozói megbélyegzettek,
diszkrimináltak lettek, akkor is, ha végül megszüntették elle-
nük az eljárást. (Például gyermekeik a hatvanas évek közepé-
ig nem nyerhettek felvételt a főiskolákra és az egyetemekre.)
A forradalomban részt vevő vezető politikusokat csak később
állították bíróság elé, és pereiket teljes titoktartás mellett
Fogalmazd meg a határozat alapján, hogy mely okait lát-
folytatták le. Nagy Imrét és társait a jugoszláv követségről ki-
ta az „ellenforradalomnak” a párt vezetősége! Melyek
csalták, s Romániába szállították. Mivel együttműködésre az ideológiai okokból készített hamis részei a forrásnak? Mely
egyiküket sem tudták rábírni, hazakerültek, és 1958-ban zárt tényezők nem szerepelnek az okok között, s mi ennek az oka?
tárgyaláson ítélték el őket. Nagy Imrét, Maléter Pált, Gimes
Miklóst és Szilágyi Józsefet kivégezték, Losonczy Géza a per
előtt fogságban, kényszertáplálás következtében halt meg,
további társaik több éves börtönbüntetést kaptak.
53
 I I I . A KÁ DÁ R I DI K TAT Ú R A
Származás Arány
Ipari munkás 35,6%
Mezőgazdasági munkás 7,4%
Kulák (gazdag paraszt) 1,0%
Termelőszövetkezeti tag 1,1%
Kis- és középparaszt 17,0%
Értelmiségi 12,0%
Alkalmazott 17,3%
Iparos, kereskedő 3,9%
Volt tőkés 4,4%
Munkakerülő, csavargó 0,3%
5. Nagy Imre a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt
7.
A forradalmi cselekmények miatt elítéltek származás szerinti
megoszlása
Idézzétek fel Nagy Imre életének azon szakaszait, amikor
Mennyiben cáfolják az adatok az MSZMP KB december
szembekerült pártja irányvonalával!
5-ei határozatának (53. oldal) egyes megállapításait?
Vonj le további következtetéseket is a forradalomban részt ve-
vők társadalmi helyzetére vonatkozóan!
A későbbiekben a forradalom tabuvá vált, s ellenforrada-

lomként is csak a kiválasztottak szólhattak róla, akik a történ-
teket mindvégig elferdítették. Ahogy telt az idő, úgy vált a
forradalom a hivatalos történetírás lapjain köztörvényes bű-
nözők kegyetlenkedéseivé.
6. Menekülők a határon
Milyen indítékai lehettek az országot elhagyóknak?

Milyen személyes és milyen társadalmi következményei 8. Az országot elhagyók aránya néhány magyarországi városban
voltak az emigrációnak? Miért fogadta szimpátiával a mene-
külteket a nemzetközi közvélemény, és egyes országokban mi-
ért biztosítottak számukra anyagi támogatást is? Tanulmányozd lakóhelyed szempontjából az adatokat!
Vonj le következtetéseket a városok földrajzi helyzetére
vonatkozóan!
54
A P Á R TÁ L L A M M E G S Z I L Á R D Í TÁ S A A forrada-
lom leverése, majd a kegyetlen megtorlások egyre több em-
berben keltették azt a meggyőződést, hogy a szovjetek által
hazánkra kényszerített államszocializmus nemzedékeken át
fennmarad. A rendszer restaurációja közepette a lakosság
jelentős része kényszeredetten tudomásul vette, hogy – ha
az itthon maradás mellett döntött – a túlélésre kell beren-
dezkednie. Ez és a félelem is közrejátszott abban, hogy 1957.
május 1-jén tömegtámogatást mutató sokaság vonult fel Bu-
dapesten. Ez év tavaszán alakult meg a Kommunista Ifjúsági
Szövetség (KISZ), hogy fokozzák a forradalomban tömegesen
részt vevő ifjúság kommunista nevelését és ellenőrzését. Az
általános iskolákban ezt a szerepet a már korábban létrejövő
úttörőmozgalom töltötte be.
Állapítsd meg a forrás alapján, hogy milyen viszonyban

volt egymással a magyar és a szovjet vezetés! Milyen
érveket hangoztat Kádár a szovjet csapatok magyarországi tar-
tózkodása mellett? Mivel érvel Hruscsov?
9. Felvonulás 1957. május elsején
Mely tényezők játszottak szerepet abban, hogy az

MSZMP 1957 tavaszán jelentős tömeget mert összehívni
Budapesten? Miért volt fontos ez a párt számára?
Kádár a magyar népnek a forradalomban kinyilvánított el-

lenszenvét kihasználva megakadályozta Rákosi visszatérését
Magyarországra, s legközvetlenebb követőit is fokozatosan
kiszorította a hatalomból. Néhány kivételtől eltekintve nem
ítélték el a Rákosi-korszakban törvénytelenséget elkövető
politikusokat. A legismertebb vezetők – Gerő Ernő, Farkas
Mihály, Révai József, Péter Gábor stb. – nem kerültek vissza
a pártvezetésbe. Az ÁVH jelentősebb vezetőinek egy része a
Belügyminisztériumból kikerült, de a magyar kulturális élet
területén – rádió, televízió, színház, könyvkiadás – megfelelő
posztokat kaptak. A rendszer egyik viszonyítási pontjává vált
a Rákosi-rendszer, amelynek nyomorához, nyílt terrorjához
képest a kádári diktatúra enyhébbnek, élhetőbbnek látszott.
Így a forradalomból okulva a párt vezetői óvakodtak a sze-
mélyi kultusz felelevenítésétől, a – látványos és naponkénti –
politikai aktivitás kikényszerítésétől, és fokozatosan mérsé-
kelték a terroruralom törvénytelenségeit. Jelszószerűen ez
úgy hangzott, hogy „Aki nincs ellenünk, az velünk van”. Ez a
hatalompolitikai korrekció előmozdította a rendszer megszi- 10. Hruscsov az SZKP Központi Bizottságának első titkára és
lárdulását, anélkül, hogy annak lényege, az egypárti uralom Kádár János a Ferihegyi repülőtéren
változott volna. De aki a fő vonaltól eltért, netán szembe
Mit fejez ki a kép? Mennyiben függött Kádár János poli-
ment vele, az a későbbiekben is megismerte a diktatúra való- tikája a szovjet vezetéstől?
di arcát.
55
■ A sztálinista személyi kultuszt elvi és taktikai okokból is eluta-

sította a rendszer, de az évtizedekig uralmon maradó Kádár János
köre mégis kiépített egy a valóságot csak részben fedő mítoszt.
A szerény, puritán vezető, az egyszerű munkásember képét alakítot-
ták ki a párt vezetőjéről, miközben rózsadombi villában lakott, nagy
fekete autóval közlekedett, és szeretett vadászni.
1963-ban komoly nemzetközi nyomásra, cserébe azért,

mert a „magyarkérdést” levették az ENSZ Közgyűlésének na-
pirendjéről, Kádárék itthon amnesztiát hirdettek. Az ’56-os
elítéltek zömét szabadon bocsátották. Ezzel párhuzamosan
Értelmezd a két kijelentés tartalmát és üzenetét! az MSZMP-n belül háttérbe szorították a sztálinistákat. Fenn-
tartották ugyanakkor – az előző évtizedből is ismert – kiter-
jedt besúgóhálózatot a társadalom minél szélesebb körének
folytatólagos megfigyelésére. Szinte az egész társadalmat fo-
lyamatosan ellenőrizte ügynökein keresztül a hírhedt III/III-
as ügyosztály. Emberek tömegeit kényszerítettek zsarolással
arra, hogy környezetükről – az egyszerű emberektől a híres
művészekig – jelentéseket készítsenek.
III/I. Hírszerző Csoportfőnökség

III/II. Kémelhárító Csoportfőnökség
III/III. Belső Reakció Elhárító Csoportfőnökség
III/IV. Katonai Elhárító Csoportfőnökség
III/V. Operatív Technikai Csoportfőnökség
A Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének főbb szer-
12. vezeti egységei 1972-től
Értelmezd a kulcsszavakat: hírszerző, kémelhárító, reak-

ció, elhárító, operatív! Mivel foglalkozhattak a sajtóban
gyakran emlegetett III/III-as ügynökök?
Kádár János vadászaton. Kádár Jánosról a puritán, az egysze-

11. rű emberek életét élő vezető képét alakították ki.
Hasonlítsd össze a képet a Kádárról alkotott mítosszal!
Hatalmi berendezke-
dés a Kádár-korszak-
ban
13.
Elemezd az állam
felépítését (a ha-
talmi ágak szerepe, fel-
adatköre, tényleges ha-
talma, a párt szerepe)!
56
A H A M I S TÁ R S A D A L M I B É K E – A K Á D Á R I
A L K U A Kádár János vezette MSZMP az 1960-as évektől
– kezdetben Hruscsov szovjet pártvezető támogatásával –
olyan politikát kívánt folytatni, mellyel a magyar lakosság és
a nemzetközi közvélemény számára is bizonyítani lehetett a
szocializmus életképességét. Meghatározó szempont volt az
életszínvonal évenkénti mértékletes emelése és az alapvető
fogyasztási szükségletek kielégítésének biztosítása. Úgy gon-
dolták, hogy ezzel helyettesíthetik a politikai szabadságot, és
politikailag passzívvá teszik a kommunista rendszerrel 1956- Gyűjtsd össze, hogy kikkel kívánt együttműködni Kádár
János a szocialista nemzeti egység érdekében! Magya-
ban szembeforduló lakosság jelentős részét.
rázd meg, mennyiben tér el Kádár János szövege a korábban
A hatvanas évek elejétől a társadalommal szembeni békü- megismert osztályharcos szemlélettől! Magyarázd meg, hogy
lékenység, az „osztályharcos szemlélet” háttérbe szorulása a beszédben megfogalmazott gondolatok milyen politikai cé-
határozta meg a Kádár János vezette párt hatalomgyakorlá- lokat takarnak, és mely történelmi, társadalmi tényezők miatt
sát. E politika jegyében a hatalom „megegyezés” címén rá- találtak kedvező társadalmi visszhangra!
erőltette akaratát a társadalomra. A kádári „paktum” tehát
egyoldalú volt, a több évtizedes megpróbáltatás után a lakos-
ság többsége mégis beletörődéssel fogadta a hatalom békü-
lékenységét, „kiegyezési” szándékát. Tudomásul vették, ha
lemondanak a párt politikájának nyílt bírálatáról, az ellenzéki
politizálásról, akkor magán- és családi életük zaklatásmentes
lehet, sőt a szerény anyagi gyarapodásra is van esély (pl. saját
lakáshoz juthat, 4-5 év várakozás után megvásárolhat egy
gépkocsit, 3 évente utazhat Nyugatra, vásárolhat kis saját tel-
ket). Az „élni és élni hagyni” politikája megteremtette a hata-
lom és a társadalom nagyobb konfliktusok nélküli együttmű-
ködését.
Ugyanakkor folytatódtak a vallás- és egyházellenes intéz-
kedések, amelyek a vallásos emberek megfélemlítését is
szolgálták. A kádári diktatúra is nagyon sok papot figyeltetett
meg, és több tucatot börtönbe zártak. (Közülük Lénárd Ödön
atya csak 1977-ben szabadult.)
14. A kádári paktum vázlata
Mely tényezők miatt „fogadta” el az ország a paktumot?

Mit ígért a rendszer cserébe? Mely lehetőség állt az em-
berek előtt a paktum elutasítása esetén?
A M E Z Ő G A Z D A S Á G ÁT S Z E R V E Z É S E – A Z
E R Ő S Z A K O S T É E S Z E S Í T É S A forradalom tanulsá- Értelmezzétek a szövegben aláhúzással szereplő részletek
gaként a pártvezetés kiemelten kezelte az életszínvonal kér- valóságos jelentését! Értelmezd a szöveg alapján a Kádár-
dését. A politikai stabilizáció érdekében alapvetőnek tekin- korszak jellemző kifejezését: a kétfrontos harcot! A mezőgazdaság
tették a mindennapi megélhetés szerény, de folyamatos mellett hol találkoztunk hasonló eszmefuttatással? Miért tartja
korszakosnak a folyamatot az MSZMP kongresszusa?
javítását.
57
A forradalom okozta gazdasági problémák (termeléski

esés, pusztulás) megoldását a szocialista tömb országai által
nyújtott jelentős pénz- és áruhitel segítette. A gazdasági ter-
vekben csökkentették a beruházások arányát az életszínvo-
nal emelésére szánt forrásokhoz képest, és nem erőltették
a korábbiakhoz hasonló mértékben az alapanyag-termelő
ágazatok (pl. bányászat, kohászat) fejlesztését. A nehézipar
azonban – a vegyipar irányába elmozdulva – továbbra is el-
sőbbséget élvezett.
1956 után rövid ideig a rendszer biztosította az egyéni pa-
rasztgazdaságok működési feltételeit, de célkitűzése ezután
is a mezőgazdaság teljes kollektivizálása maradt. A mező
gazdaság ún. szocialista átalakítását (téeszesítés) azért eről-
tették továbbra is, mert a kisgazdaságoknál magasabb ren-
15. A kollektivizálás sematikus ábrája dűnek vélték a mezőgazdasági nagyüzemeket, s mert a
mezőgazdaságból kívánták biztosítani az iparosításhoz szük-
Mutasd be az ábra alapján a kollektivizálás okait, lefolyá-
séges munkaerőt. Fontosnak tartották a magántulajdonon
sát és eredményeit! Vesd össze a folyamatot az ötvenes alapuló paraszti önállóság fölszámolását, hiszen az a paraszt-
évek elején zajló kollektivizálással! ság számára az államtól, a hatalomtól jelentős függetlensé-
get biztosított. S továbbra is jelentős szerepet játszott a szov-
jet és más szocialista országok példájának a követése és az
elvárásának való megfelelés.
1959 és 1961 között hajtották végre a mezőgazdaság új-
bóli kollektivizálását. A termelőszövetkezetek (tsz) szervezé-
se most sem volt mentes az erőszaktól, emellett azonban a
kormányzat igyekezett megnyerni a parasztokat: kedvezmé-
nyeket nyújtottak, gépeket biztosítottak a gazdálkodáshoz,
kiterjesztették a társadalombiztosítást a termelőszövetke-
zeti parasztságra. Jelentősen csökkentette az ellenállást az,
hogy – a szovjet modellel ellentétben – lehetővé vált a ház-
táji gazdálkodás: munkaidő előtt és után a tsz-tagok állatot
gondoztak, szántóföldön, kertben vagy később fóliasátorban
dolgoztak. Ezáltal a magyar parasztság nem idegenedett el
– a szovjet kolhozzal ellentétben – a munkától. Alapvető volt
a kormány sikerében az 1956-os forradalom leverésének a
ténye. A parasztgazdák számára nyilvánvalóvá vált, hogy a
szovjetek, s ezzel az általuk az országra kényszerített rendszer
tartós marad, s családjaik túléléséhez be kell adniuk a dere-
kukat.
A magyar parasztság rengeteg munkával túlélte azt, hogy
vagyonának nagy részétől megfosztották. A termelőszövet-
kezetek és a háztáji magángazdaságok – mindinkább békés –
16. Gazda termelőszövetkezeti belépő nyilatkozatot ír alá egymás mellett élése a kényszerűségen túlmenően idővel el-
fogadottá lett, ami a gazdatársadalomnak a rendszerbe való
Jellemezd a kép hangulatát! betagozódását is elősegítette. Hosszabb távon ugyanakkor a
hagyományos paraszti életforma – és a falu – tömeges elha-
gyásához vezetett, főként a következő generáció körében.
A fenti módszerrel a téeszek szervezése – ellentétben az
1950-es évek elejével – kevésbé járt a mezőgazdasági ter
melés visszaesésével, és később biztosította az ország jónak
mondható élelmiszer-ellátását, ami a korszak életszínvonal-
politikájának egyik tartópillérévé vált. Éppen ezért a párt a
későbbiekben is támogatta, illetve nem akadályozta a mező-
gazdaság fejlődését.
A szövetkezeti bolt kirakatánál (karikatúra 1957-ből). Felirat:

Ezt a kirakatot te veszed meg anyjuk, a másikat meg én.
17.
Gyűjtsd össze a Rákosi-korszakban és a Kádár-korszakban

zajló téeszesítés közötti hasonlóságokat és különbsé-
geket! Mit fejez ki a Ludas Matyiban megjelent karikatúra?
Jellemezd a rajz alapján a kor életszínvonalát! Figyeld meg a
rajzon a pártállami propaganda elemeit!
58
Egyéni
0–1 kat. 1–5 kat. 5–10 kat. 10–20 kat. 20–25 kat. 25 kat. hold
Év gazdaságok
hold hold hold hold hold felett
összesen
1955 247 600 702 000 380 700 159 800 12 800 7 100 1 510 000
1956 268 400 655 500 382 300 150 900 11 400 6 500 1 445 000
1958 267 739 756 185 423 923 172 361 10 800 3 840 1 634 848
1959 290 000 780 000 350 000 119 000 5 500 2 100 1 446 600
1960 300 000 367 859 95 081 69 469 11 681 1 302 845 392
1962 0 123 580 13 670 6 800 950 0 145 000
18. Az egyéni gazdaságok száma birtoknagyság szerint
Mutasd be, hogy miként változott meg 1956-ot követően a magyar mezőgazdaság birtokszerkezete és tulajdonviszonyai!
Magyarázd meg, hogy a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változások mely okokra vezethetők vissza! Tárd fel, hogy milyen
közvetlen társadalmi, politikai következményekkel jártak ezek a folyamatok!
Értelmezd a kortársak számára egyértelmű vicceket!

Vesd össze ezeket a 21. forrásban tárgyalt film humorá-
val!
20. Páger Antal, a kor vezető színésze a téeszesítésről 1961-ben

készült vígjátékban, a „Felmegyek a miniszterhez” főszerepé-
ben. Az elképzelt „Rendes” községben egy gazda (Páger) kivé-
telével már mindenki belépett a téeszbe. A falusiak, mivel 100
százalékra keresztelik a téeszüket, mindent megtesznek, hogy
belépjen, ő meg számos humoros, ártatlan csínnyel kibújik.
Majd Páger felmegy a miniszterhez. Kiderül, hogy nem prob-
léma, hogy nem lépett be, a miniszter kedélyesen elbeszélget
vele. A vígjáték csattanója, hogy a végén Páger könyörög, hogy
vegyék fel a szövetkezetbe.
Milyen eszközöket alkalmaz a vígjáték? Hogyan viszonyul

a valósághoz? Miért használták a korszakban (a követke-
19. Csirkebontás Óföldeákon a hatvanas évek végén ző egységben még lesz erről szó) a humort a valóság leplezésé-
re és a problémák kibeszélésére?
Mely engedmény biztosította a lakosság élelmiszer-ellá-
tását?
Élelmiszer 1934–1938 1950 1960 1970

Hús (összesen) (kg) 34,0 34,9 49,1 60,4
Zsiradék összesen (kg) 17,0 18,7 23,5 27,7
A fontosabb élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása Tej, tejtermék (liter) 102,0 99,0 114,0 109,6
21. Tojás (db) 93 85 160 247
Zöldség, gyümölcs (kg) 95,0 100,0 139,4 155,7
Mely élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása
Liszt és rizs (kg) 147,0 142,1 136,2 128,2
nőtt a legnagyobb mértékben? Milyen ös�-
szefüggések tárhatók fel a különböző élelmiszerek Burgonya (kg) 130,0 108,7 97,6 75,1
fogyasztása és a lakosság életszínvonala között? Cukor és méz (kg) 11,0 16,3 26,6 33,5
59
 I I I . A K Á DÁ R I DI K TAT Ú R A
HÁTTÉROLVASMÁNY
Az 1960-as évektől a magyar társadalom alapvető változásokon ment
keresztül. A paraszti társadalom átalakult, a parasztság aránya csök-
kent, míg a munkások, alkalmazottak, a városlakók aránya nőtt.
A téeszesítés és az iparosítás következtében a nők döntő többsége be-
került a munka világába.
A hatvanas évektől a szerény életszínvonal emeléséért keményen
meg kellett dolgozni. A befelé forduló társadalomban a nehezen meg-
szerezhető anyagi javak (televízió, háztartási gépek és később az autó)
az „előbb a kocsi, aztán a kicsi” torz szemléletét alakította ki. Megnőtt
a művi vetélések (abortuszok) száma, mely már meghaladta a születé-
sek számát. A nyolcvanas évekre bekövetkezett a népességcsökkenés.
A társadalom alapegységének számító családok helyzete is át-
alakult. Szinte eltűnt a nagycsalád, ami nem csupán a gyerekszám
mérséklődéséből következett, hanem a többgenerációs háztartások
csökkenéséből is. Növekedett a válások száma, mely 1978-tól megha-
ladta a házasságkötésekét. A hetvenes és nyolcvanas években majd-
nem megkétszereződött a házasságon kívüli kapcsolatok száma is. 24. A természetes szaporodás (vagy fogyás) alakulása
A nagyszámú csonka család megannyi gyereknevelési problémát
eredményezett. Vonj le következtetéseket a számadatokból! Hogyan tük-
A diktatúrában kevés lehetőség kínálkozott az egyén felemelkedé- rözik az adatok az életszínvonal változásait? Mi okozhat-
sére, a tehetségek kibontakozására, ami az alkoholizmus terjedéséhez ta a hetvenes évek első felének népességnövekedését, majd
és az öngyilkosságok magas számához vezetett. második felének komoly visszaesését? Tárd fel annak okait,
hogy miért a nyolcvanas évekre süllyedtek az adatok tartósan
A születésszám visszaesése a Kádár-korszakban kezdetben részben
negatív tartományba!
megfelelt az európai folyamatoknak, a kontinens jelentős részén csök-
kent, ha nem is ilyen mértékben ez a mutató. A Kádár-kormányzat
a folyamat megállítása és visszafordítása érdekében programot dol-
gozott ki. A dolgozó anyák támogatására széles körben fejlesztették
a bölcsődei és óvodai ellátást. Bevezették a gyest (gyermekgondozási
segély, 1967). Ez lehetővé tette, hogy az anya a gyermekét három éves
koráig otthon nevelhesse, s még szerény állami ellátásban is részesül-
jön. Támogatták a gyermekeket vállalók lakáshoz jutását, emelték a
gyermekek után járó családi pótlék összegét. A születésszám valóban
emelkedett, ám a hetvenes évek közepétől ismét csökkenni kezdett,
amit az újabb – anyagi jellegű – intézkedések csak fékezni tudtak.
A korszak gazdasági és lelki hatásai a népesség egészségügyi álla-
potának romlását idézték elő. S míg a születésszám csökkenése rész- A női munkavállalók aránya a XX. században néhány euró-
ben megegyezett a fejlett országok trendjével, addig a halálozási mu- 25. pai országban
tatók gyors emelkedése nem. A várható életkor csökkent, főleg a
férfiaknál, amit a munkaképes korú lakosság halálozási mutatóinak Melyek az általános tendenciák? Meddig követték ezt a
romlása idézett elő. (Ennek hát- magyarországi adatok, mikor álltak ehhez a legközelebb,
teréről a következő témában lesz 100 000 lakosra és mikor váltak el ettől? Keressetek okokat!
Év jutó öngyilkosok
szó.) Így elmaradt az ország az
száma
európai trendektől.
1950 22,2
1955 20,0
1960 26,0
100%-os
Év 1965 29,8
alkohol (liter)
1950 4,9 1970 34,6
1960 6,1 1975 38,1
1970 9,1 1980 44,9
1980 11,7 1985 44,4
1990 11,0 1990 39,9
Az egy főre jutó szeszes Az öngyilkosságok ala-
22. ital-fogyasztás 23. kulása Magyarországon
A férfiak várható élettartama a XX. században néhány euró-
Tanulmányozd az adatok változásait! Állapíts meg tenden- 26. pai országban
ciákat mindkét adatsorban (24. és 25. táblázat)! Mutasd be
a trendek mögötti okokat! Hasonlítsd össze a Rákosi-korszak és a Melyek az általános tendenciák? Meddig követték ezt a
Kádár-korszak adatait! Tárd fel, hogy milyen ellentmondás figyel- magyarországi adatok, mikor álltak ehhez a legközelebb,
hető meg bennük! Magyarázd meg ennek okait! s mikor váltak el ettől? Keressetek okokat!
60
7. GAZDASÁG, TÁRSADALOM, ÉLETMÓD
Ú J G A Z D A S Á G I M E C H A N I Z M U S A politikai szem-
pontból is oly fontos életszínvonal biztosítása megkövetel-
te a mezőgazdaság mellett az ipar fejlesztését is. Miután a
mezőgazdaság „szocialista” átalakítása befejeződött, az ipar
számára nem maradt jelentős – korábban az agrárvidékek-
ről származó – munkaerő-tartalék, a nők munkába állításá-
val pedig a női munkaerő-tartalékok is kimerültek. Az ipar
extenzív (új gyárak létesítésével és a régiek bővítésével tör-
ténő) fejlesztésének a lehetősége lezárult. A fejlődés a to-
vábbiakban csak a termelékenység fokozásán alapulhatott.
Az 1960-as évek közepére egyre nyilvánvalóbbá vált azon-
ban, hogy az intenzív (a termelékenység növekedésén alapu-
ló) gazdasági fejlődés a tervgazdaság merev rendszerében
nem valósítható meg.
A szükséges gazdasági reformokhoz, miután hasonló gon-
dok a Szovjetuniót is terhelték, a magyar pártvezetés meg-
kapta a szovjetek beleegyezését. Ennek köszönhetően Ma-
gyarországon mintegy „kísérleti laboratóriumként” vezették
be 1968-ban az új gazdasági mechanizmust, amely a piacgaz-
daság elemeit kívánta a gazdaság vérkeringésébe beépíteni.
Az új gazdaságirányítási rendszer tágabb keretet bizto-
sított az önálló vállalati kezdeményezéseknek, és lehető-
séget teremtettek „melléküzemágak” létesítésére ipari és 1. A KGST és Magyarország
mezőgazdasági üzemekben. Lépéseket tettek a valós árak
és bérek kialakítására is. A rendszerbe azonban politikai Jellemezd a Szovjetunió gazdasági szerepét a KGST
megfontolásokból fékeket építettek: például továbbra is rendszerében! Tárd fel ennek politikai vonatkozásait!
alapelv maradt a teljes foglalkoztatás, sok terméknél (fő- Jellemezd a Szovjetunión kívüli KGST-tagországok gazdasá-
leg az alapvető szükségleti cikkeknél) fennmaradt a kötött gi kapcsolatait! Mutasd be a Magyarország és a Nyugat kö-
ár, és igyekeztek visszafogni a kiugróan magas fizetéseket. zötti gazdasági kapcsolatrendszert! Hogyan befolyásolták
Magyarország KGST-kötöttségei az ország Nyugattal való gaz-
Így a gazdaság fellendült, alkalmazkodóképessége javult, az
dasági kapcsolatait?
életszínvonal és az ellátás színvonala is emelkedett, ám a
kívánatos hatékonyság – főleg a tervgazdasági rendszer kö-
töttségeitől szabadulni kevésbé képes „szocialista nagyvál-
lalatok” esetében – nem növekedett. Nehezítette a reform
megvalósítását, hogy Magyarország a KGST tagjaként olyan
országokkal kereskedett alapvetően, amelyekben a merev
tervgazdálkodás érvényesült.
Állapítsd meg, mi a közgazdasági indoka a gazdasági reformnak! Gyűjtsd össze, hogy a reform szükségességének milyen politikai
indokait fogalmazza meg a párthatározat! Milyen „belső tartalékokra” utal a dokumentum? Mely területeken kívánja bevezetni
a reform a vállalatok közötti versenyt? Mely indokok miatt került be a párthatározatba az általános foglalkoztatottság fenntartásának
igénye?
61
Állapítsd meg, hogy az előző dokumentumhoz képest mi-

A nemzeti jövedelem évi átlagos növekedési üteme (1950– lyen új elemmel magyarázza a szöveg a reform bevezeté-
2. 1990) sét! Magyarázd meg, mi a különbség a tervgazdaság és a piacgaz-
daság között! Mennyiben nyitott külön magyar utat a reform a
Állapítsd meg, hogy mely időszakokban nőtt legdinami- szocialista tömbön belül?
kusabban a nemzeti jövedelem hazánkban! Mennyiben
olvasható le az ábráról az új gazdasági mechanizmus bevezeté-
sének kényszere és leállításának hatása?
3. A százhalombattai kőolaj-finomító
Magyarázd meg, hogy miként függ össze a vegyipar

fejlesztése és a mezőgazdasági termelés növekedése!
Milyen kapcsolódási pontok vannak a vegyipari termelés és a
kőolaj-feldolgozás között? Magyarázd meg, hogy a korszakban
miért nem lehetett újabb munkaerőt bevonni az iparba!
A rendszer széles propagan-

dát fejtett kiaz új gazdasági
mechanizmus népszerűsíté
sére. Dr. Agy a többrészes
rajzfilmsorozat (a korszak-
ban sokkal kevesebb rajzfilm
készült) professzora volt, aki A Ludas Matyi címlapján a kormányfő (Fock Jenő) tárja szét
a piaci mechanizmusokat magyarázta a televízión keresztül 5. karját ölelésre az új gazdasági mechanizmust jelképező egy-
4. a lakosságnak. éves baba felé
Milyen okokból volt szükség részletes magyarázatra a Mit fejez ki a „Jár a baba, jár” felirat, s az, hogy a reform
gazdasági mechanizmus bevezetésekor? bevezetésének egyéves évfordulója a címlapra került?
62
7 . G A Z DAS ÁG , TÁ R S A DA L OM , É L E T M ÓD 
Rontotta az új gazdasági mechanizmus esélyeit, hogy a

Varsói Szerződés tagállamai – köztük Magyarország – kato-
nai erővel fojtották el a „demokratikus szocializmus” jelsza-
vával kezdődő „prágai tavaszt”. Az 1968-as csehszlovákiai
bevonulást követően a magyar pártvezetés a reformkezde-
ményezéseket szigorúan a gazdaság területén akarta tarta-
ni, ám ez a folyamat lefékeződését eredményezte.
A Brezsnyev vezette Szovjetunió egyre inkább fenyege-
tést látott minden reformban, így a Brezsnyev-doktrína (kor-
látozott szuverenitás) jegyében Magyarországon leállíttatta
a reformokat. Ezt támogatták a magyarországi keményvo-
nalas kommunista vezetők (Biszku Béla, Komócsin Zoltán).
Kádár a helyén maradt, a szovjetek nem akarták kiélezni a
helyzetet, de 1972 után félreállították a gazdasági változá-
sokat kidolgozó politikusokat (Fock Jenő, Nyers Rezső), majd
a reformot is leállították (1973). A pártvezetés meghatározó
tagjai fölismerték, hogy az újítások következetes végrehaj-
tása gyakorlatilag kikezdi a pártállam működését. A piaci
viszonyokhoz való alkalmazkodás politikai és társadalmi kö-
vetkezményeinek elvetése egyben arra a problémára is rá-
világított, hogy megreformálható-e egyáltalán a szocialista
rendszer. A ki nem mondott válasz nemleges volt.
Az új gazdasági mechanizmus bevezetésének és leállításának
6. sematikus ábrája
Miért került sor a reform bevezetésére? Mit bizonyított

a kudarca?
Milyen gondolatokért zárták ki a tudományos életből a do-

kumentumban szereplő kutatókat? Mely politikai váltáshoz
kapcsolódik az állásfoglalás? Milyen jelentőséggel és következmé-
nyekkel járhatott egy ilyen állásfoglalás a pártállam idején?
TÁ R S A D A L M I V Á LT O Z Á S O K Az 1960-as és 1970-
es években a magyar társadalom átalakulása folytatódott.
A foglalkozási szerkezetben a nemzetközi tendenciákhoz
hasonlóan csökkent a mezőgazdaságban dolgozók és nőtt
az iparban, valamint a szolgáltatásokban dolgozók száma.
A kétségtelen modernizáció azonban nem csökkentette
Magyarország lemaradását a fejlett országokhoz képest,
mivel ott a mezőgazdasági dolgozók aránya jóval nagyobb
mértékben csökkent, a szolgáltatásban munkát találók ará-
nya pedig jóval nagyobb mértékben nőtt. Ezért fontos a Ká-
dár-korszak statisztikáit nem önmagukban, hanem európai
távlatban vizsgálni. (Lásd a 9. táblázatot!) Szintén a trendek-
nek megfelelően folytatódott az urbanizáció, de az iparban
foglalkoztatottak jelentős része falvakban lakott, ahonnan
naponta vagy hetente ingázott a munkahelyére, hosszú órá-
kat töltve utazással. 7. A Kádár-korszak társadalmának sematikus vázlata
A társadalom szerkezete is alapvető változásokon ment
keresztül. 1950-ig gyakorlatilag kiiktatták a korábbi vezető-
rétegeket. Vagy külföldre menekültek, vagy vagyonuktól, s a Mely tényezők határozták meg az emberek helyzetét a
társadalomban? Milyen kitörési pontok léteztek?
normális életvitel folytatásától megfosztva élhettek. A régi
63
értelmiség gyermekei is háttérbe szorultak, mivel szüleik mi-

att „osztályidegennek” bélyegezték őket az egyetemi felvé-
telinél, illetve bármilyen előmenetelnél. Kétségtelen, hogy a
korszakban – az európai trendeknek megfelelően – jelentős
mértékben kerültek a munkásság és a parasztság gyerme-
kei az értelmiség körébe. A hatvanas évek elejére a rendszer
elérte, hogy – leszámítva a szűk pártelitet – csökkentek a
társadalmi különbségek. E pozitívnak tűnő tény azonban egy
alacsony életszínvonalra történő leszorítást, s egyben a ki-
ugrási lehetőségek megszűnését jelentette.
Magánvállalkozók, a kor meghatározásával, szóhasználatá-
val élve, a maszekok (a magánszektorból – Kellér Dezső hu-
morista 1951-es szóalkotása nyomán) a korszakban csak né-
hány szolgáltató és javító ágazatban működhettek (pl. cipész),
ha nem kényszerítették bele őket egy ktsz-be (kisipari terme-
lőszövetkezet), a kisiparban a mezőgazdaság átszervezéséhez
hasonlóan létrehozott egységekbe. A nehéz feltételek (adó,
adminisztráció) miatt súlyuk elenyésző volt, bár jövedelmeik
– a korszak második felétől – általában az átlag felett álltak.
A G U LYÁ S K O M M U N I Z M U S A pártvezetésben folyó

reformvitákat és az ehhez kapcsolódó személyi kérdéseket
a lakosság jelentős része a hatalmi elit belső konfliktusaként
értékelte. A társadalom hétköznapjai és a politikai közélet
8. A foglalkozási szerkezet változása a XX. században – a párt tudatos politikája révén – mindinkább eltávolodott
egymástól. A politikából kirekesztett emberek többségé-
Mik a tendenciák? Mikor voltak ettől eltérések? Tárjátok nek figyelmét a magasabb életszínvonal elérése kötötte le.
fel ezek okait! A hatvanas évek közepétől a hetvenes évek közepéig a vi-
lággazdaság tendenciáinak megfelelően Magyarországon is
jelentős fejlődés bontakozott ki számos területen. A korszak-
ban vált általánossá már a közepesen fejlett országokban is
a technikai fejlődés következtében a televízió, a háztartási
gépek, s tömegessé vált az utazás a lakosság körében.
A gazdasági reform következtében Magyarországon,
legalábbis a szocialista országok mércéje szerint, ugrássze-
rűen nőtt a fogyasztás. A reform hatására jelentősen javult
az életszínvonal, általánossá vált egy sor közszükségleti cikk
(mosógép, rádió, televízió), és elérhetővé vált az autó. Javult
az élelmiszer-ellátás színvonala, melynek eredményeként lé-
nyegesen nőtt a hús, a tej, a cukor stb. fogyasztása. A javulás-
nak az emberek természetszerűleg örültek, és a politikától
való kényszerű eltávolodás mellett az új fogyasztási cikkek
Mit jelent a második gazdaság fogalma? Magyarázd meg,
megszerzésére törekedtek. Ám ezekért keményen meg kel-
mely tényezők játszottak döntő szerepet a második gazda- lett dolgozni. Az árubőség is viszonylagos volt, a Rákosi-kor-
ság eredményességében! Miként befolyásolta a családi életet a szak üres polcait jelentő hiánygazdasághoz képest bővülést
második gazdaságban való munka, és hogyan függött össze a né- jelentett, de a nyugati választékhoz képest továbbra is szűk-
pesség romló egészségi állapotával? nek számított. Pozitív volt az összevetés néhány szocialista
ország eredményeivel (Románia, Bulgária, Szovjetunió). Ám
számos árucikkhez nehezen lehetett hozzájutni – ezek csak
„a pult alól”, kenőpénzzel voltak beszerezhetőek.
A viszonylag javuló életkörülmények nyomán a Kádár-kor-
szak hetvenes éveit gulyáskommunizmusnak is nevezték.
A kifejezés Nyugaton született meg, a rendszer ugyan nem
használta önmagára, de a benne rejlő elismerést kiaknázta
mind bel-, mind külföldön.
■ Az életkörülmények javulásához hozzájárult, hogy az emberek

egy része az ún. második gazdaságban is munkát vállalt. Például
gazdasági társulásokat alakítva, a főmunkaidőn túl olyan tevé-
kenységeket végeztek – főleg a szolgáltatások terén –, amelyeket a
szocialista üzemek, vállalatok nem akartak, vagy nem tudtak elvé-
gezni. A második gazdaság részét képezte a fusizás és maszekolás
is. Fusizásnak a dolgozónak a hivatalos munkaideje alatt, illetve
azon túl végzett munkáját, fusinak az így előállított terméket ne-
vezték, amely saját, családi vagy baráti használatra készült. A kora-
beli büntetőtörvénykönyv a fusizást lopásként értelmezte.
64
1938 1950 1960 1970 1980 1990

Magyarország 2 655 2 480 3 649 5 028 6 306 6 459
Nyugat-Európa átlaga 4 667 5 467 7 693 11 117 14 235 17 359
Magyarország értéke Nyugat-Európa átlagának
56,9 45,4 47,4 45,2 44,3 37,2
százalékában
Magyarország értéke Ausztria értékének
74,6 66,9 56,0 51,6 45,8 38,2
százalékában
9. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alakulása Magyarországon és Nyugat-Európában (1938–1990) dollárban
Állapítsd meg, hogy a magyar növekedési adatok hogyan viszonyulnak a nyugatiakhoz! Viszonyítsd ezeket a háború előtti szint-
hez! Milyen következtetés vonható le ebből? Tárd fel ennek az okait!
Az egy főre jutó nemzeti jövedelem és az egy főre jutó jövede-

10. lem százalékos változása 1960 és 1990 között
Elemezd az egy főre eső nemzeti jövedelem és az egy

főre jutó reáljövedelem növekedésének mértékét az
egyes időszakokban (pl. az új gazdasági mechanizmus beveze-
tését vagy az olajárrobbanást követően)! Értékeld a két adatsor 12. Májusfa a Ludas Matyi 1969-es címlapján
egymáshoz való viszonyát az azonos időszakokban! Mi lehet az
oka annak, hogy a nemzeti jövedelem több mint kétszeres nö- Mit sugall a címlapon látható karikatúra? Milyennek áb-
vekedése mellett a reáljövedelem csak másfélszeresére nőtt? rázolja a rajz a korabeli falut? Mi teremtette meg a vidék
gyarapodásának alapjait? Mennyiben függött ettől a rendszer
szilárdsága?
1960 1970 1980
Hűtőgép 1 35 87
Mosógép 19 70 91
Porszívó 4 38 76
Személygépkocsi 0 6 26
Motorkerékpár 7 16 21
Rádió 73 101 142
Televízió 5 66 99
Lemezjátszó 5 15 29
Magnetofon 2 9 37
A fontosabb tartós fogyasztási cikkek 100 háztartásra jutó

11. száma
Karikatúra 1974-ből. Felirata: „Politika? Kultúra? Csinálják
Csoportosítsd a tartós fogyasztási cikkeket oly módon, 13. csak a ráérősek, akiknek nincs telkük!”
hogy melyek szolgálják a háztartás gépesítését, és me-
lyek a szabadidő eltöltését! Miként függ össze a háztartás gé- A Kádár-korszak mely alapvető jelensége érhető tetten a
pesítése és a családmodell változása? Milyen szabadidős tevé- karikatúrán? Tárd fel, hogy miért jeleníthette meg a ka-
kenységek elterjedését segítette a személygépkocsi tömegessé rikatúra a kor emberének problémáit, és miként járult hozzá a
válása? tabunak számító megállapítások kimondásához!
65
Trabant, a korszak legelterjedtebb autója. A képen egy újabb

14. típus látható az 1970-es évekből. A gépkocsira az előleg befize-
Épülő panelház és a lebontás alatt álló régi épületek. A pa-
tése után négy-öt évet kellett várni, ára egy kezdő tanári fize- 15. nelépületekből hatalmas mennyiséget építettek. Az új lakások
tés hússzorosa volt. (42 ezer forint volt az ára az 1970-es évek összkomfortot biztosítottak, míg a régi épületek gyakran el-
elején, közepén.) A korszak másik népszerű autója, a Zsiguli avultak, komfort nélküliek voltak.
ennek a kétszeresébe került.
Gyűjtsétek össze a panelekkel szembeni és melletti ér-
Nézz utána a világhálón a korszak nyugati autóinak! veket!
A korszak legjelentősebb beruházása az 1960-as években

induló és az 1970-es évek első felében tetőző lakásépítési
Lakások Aránya (%) 100 program volt: közel egymillió új lakást adtak át – ezek több-
száma három lakásra sége házgyári panellakás volt. A többemeletes házak eleme-
Év egy kettő
összesen és több jutó it betonból készítették el az ún. „házgyárakban”, és azokat
(1000 db) szobás népesség a helyszínen, toronydaruk segítségével rakták össze. Ezzel a
technológiával csak Budapesten száznál is több kisebb-
1949 2467 70,5 24,6 4,9 366
nagyobb lakótelep létesült. A technológia Dániában szüle-
1960 2758 62,7 32,6 7,7 343 tett, és Skandináviában ma is láthatók az ezzel a módszerrel
1970 3122 46,1 43,2 10,7 318 készült épületek.
1980 3542 27,5 48,6 23,9 292
16. A lakások száma, nagysága és laksűrűsége Magyarországon
Határozd meg, hogy melyik időszakban volt a legdinami-

kusabb a lakásépítés Magyarországon! Milyen gazdasá-
gi, társadalmi előnyei és milyen hátrányai voltak a lakótelepi
építkezésnek?
17. A gulyáskommunizmus sematikus ábrája
Határozd meg az ábra alapján a gulyáskommunizmus

fogalmát! Mely nemzetközi és mely hazai tényezők vezet-
tek a gulyáskommunizmus kialakulásához?
Házgyári elemek a gyártósoron

18.
Milyen előnyei és milyen hátrányai voltak a házak „soro-

zatgyártásának”?
66
HÁTTÉROLVASMÁNY
A Kádár-korszak kezdetén a rendszer megítélése mélypontra zuhant.
A kétszázezer menekült, a politikai emigráció aktív leleplező tevé-
kenysége, a forradalom kérdésének napirenden tartása az ENSZ-ben,
a véres megtorlás mind-mind erősítette Kádár és rendszerének nega-
tív megítélését. Kádár 1960-ban az ENSZ Közgyűlésén New Yorkban
éles elutasítással találkozott, beszéde során a küldöttek jelentős része
tiltakozásul elhagyta a termet. A magyar kormány és az Amerikai Mennyiben közvetítette a magyar nép többségének érzé-
Egyesült Államok diplomáciai tárgyalásai során a forradalom részt- seit Kádár? Milyen hatást válthatott ki beszédével?
vevőit érintő amnesztia ellenében az amerikai kormány hozzájárult a
magyarkérdés levételéhez a napirendről (1963).
Az amnesztia (bár csak részleges volt), a szakítás a nyílt sztálinista
módszerekkel, majd a piaci viszonyokat előtérbe helyező új gazdasági
mechanizmus, az életkörülmények javulása, s a nemzetközi politiká-
ban kibontakozó enyhülés együttes hatásaként Kádár János megítélé-
se folyamatosan javult a nyugati világban. Az általános katonai és
politikai enyhülést kihasználva Magyarország széles körű gazdasági
és politikai kapcsolatokat alakított ki a korábban ellenségnek tekintett
nyugati államokkal. A jószomszédi viszony keretében különöskép-
pen Ausztriával ápoltunk jó kapcsolatokat, ami az 1970-es évek vé-
gén a vízumkényszer eltörléséhez vezetett. Az évtized során rendez-
tük politikai és gazdasági kapcsolatainkat az NSZK-val, a Vatikánnal
és az Amerikai Egyesült Államokkal. Az egyhülés csúcsának tekintett
helsinki értekezleten (1975) Kádár János már a nemzetközi közvéle-
mény által elfogadott politikusként jelenhetett meg.
A Szentszék, a magyar kormány és az Amerikai Egyesült Államok
közötti titkos tárgyalások eredményeként Mindszenty bíboros másfél Kádár János beszédet mond az ENSZ 1960-as Közgyűlésén.
évtizedes amerikai követségen való tartózkodást követően 1971-ben 19. A pártvezető együtt utazott New Yorkba Hruscsovval és több
elhagyhatta Magyarországot. Kádár a jó viszony jeleként 1977-ben kommunista vezetővel.
látogatást tehetett a Vatikánban.
1978-ban kapta vissza Magyarország az 1945-ben az Ameri- Mi lehetett a célja a magyar pártvezetőnek az ENSZ-ben
kai Egyesült Államok kezébe került Szent Koronát és a koronázási 1960-ban? Milyen esélyei lehettek ekkor? Válaszodat in-
dokold!
jelvényeket. Jimmy Carter, az Amerikai Egyesült Államok akkori
elnökének a döntését sokan ellenezték a Kongresszusban. A komp-
romisszum az volt, hogy a „magyar népnek” adták vissza az értékes
ereklyéket, és Kádárt állítólag felkérték, hogy ne legyen jelen az át-
adáson, s ő távol is maradt. A Szent Koronát és a koronázási jelvé-
nyeket mint történelmi tárgyakat a Magyar Nemzeti Múzeumban
helyezték el.
20. A Szent Korona átadása 1978-ban az Országházban
Hol őrzik napjainkban a Szent Koronát? Megtekinthe-

tő-e?
Gyűjtsd össze, hogy a magyar történelmi múlt mely sike-

reire és kudarcaira utal a beszéd! Mennyiben kapcsolódik
és mennyiben tér el a múltra való hivatkozás az osztályharcos
történelemszemlélettől? Mi lehetett az oka annak, hogy a beszéd Milyen képet kívánt erősíteni önmagáról Kádár János?
jelentős visszhangot váltott ki az országhatáron belül és kívül is?
67
K O R L ÁT O Z O T T S Z A B A D S Á G A Kádár-korszak fon-
tos eleme volt az 1960-as évek közepétől a politikai szorítás
kis lépésekben történő enyhítése. Jó példa erre a könyvki-
adás. Míg a korszak kezdetén nagyon szűk volt a nem til-
tott témák és szerzők palettája, addig a korszak végére ez
szélesedett. Egy-egy, a rendszerrel nem teljes mértékben
azonosuló szerző vagy kényelmetlen téma először csak em-
lítés szintjén bukkant fel, majd több feldolgozás és mű jelent
meg. De nem szabad elfelejteni, hogy mindvégig léteztek ta-
butémák, így elsősorban az ’56-os forradalom, a Szovjetunió
kritizálása, de Trianon valós megközelítése vagy a rendszer
alapjainak a bírálata is idetartozott. Mindvégig voltak szer-
zők, akik nem jelenhettek meg, vagy csak szövegkihagyások-
kal adták ki műveiket.
A lazítás nem volt egyenes irányú és kiszámítható. Füg-
gött a belső és külső politikai helyzettől, s elsősorban attól,
hogy a hatalom vezetői mennyire érezték magukat bizton-
ságban, mikor ítélték úgy, hogy a számukra nem veszélyes
bírálatok inkább növelik a rendszer magáról hirdetett „de-
mokratizmusát”, vagy inkább veszélyt jelent számukra, eset-
leg kiválthatja a szovjet elvtársak nemtetszését.
A cenzúra több szinten is működött. Egyrészt a diktatúra,
a félelem és az elnyomás kialakította az emberek többségé-
ben, így az írással foglalkozókban is az öncenzúrát: meg tud-
21. A három T rendszere ták ítélni, miről nem lehet írni, és mit nem lehet leírni. Ha ez
mégsem valósult meg, ott voltak a felelős szerkesztők, akik
Hogyan működött a kulturális élet pártellenőrzése? az előbb ismertetett rendszer szerint cselekedtek. Ha mégis
Hogyan tudta e szisztéma kézben tartani az alkotókat? átcsúszott valami, azt a párt által fenntartott ilyen típusú
osztályok észlelték és felléptek. Ellenőrző hatóság volt a Ki-
adói Főigazgatóság, ahova minden kéziratról lektori, illetve
szerkesztői jelentést kellett küldeni. Mindezek felett álltak
a kormány és a pártközpont illetékesei, a híres-hírhedt APO
(a Központi Bizottság Agitációs és Propaganda Osztálya).
A kiadványt betiltották, a forgalomba került példányokat be-
gyűjtötték. Akik átlépték a párt aktuális határvonalait, azo-
kat hosszabb-rövidebb időre vagy végleg kizárták a pályájuk
folytatásának lehetőségéből.
■ Így is előfordult, hogy „a nem kellő éberség” miatt a megjele-

nés után kellett bezúzni műveket. (Az 1980-as években történe-
lemtankönyv is járt így.) A folyóiratoknál (Alföld, Tiszatáj, Jelenkor,
Mozgó Világ) is folytak vezetőváltást eredményező eljárások. A ha-
talom időnként lecsapott az „eltévelygő” filozófusokra, a szabad
gondolkodó írókra, szociológusokra. A büntetés többnyire elhall-
gattatást jelentett, s az érintettek gyakran távoztak, távozhattak
Nyugatra.
A kádári rendszer cenzúrájának, a művészeti és a tudo-

mányos élet kézbentartásának módszerét a híres-hírhedt
három T, a tiltás, tűrés és támogatás működtetése jelentet-
te. A szellemi élet tagjait közvetlenül ellenőrizték, és ked-
vezményekkel akarták együttműködésre bírni. Ha ez nem
sikerült, enyhébb, majd keményebb lépések következtek. Az
élvonalban lévő írók is bármikor visszacsúszhattak a támo-
gatottból akár a tiltott zónába is. E rendszer révén a külföld
felé a szabadság hamis képét tudták fenntartani, mivel az
Aczél György, a kádári kultúrpolitika teljhatalmú irányító- alkotók látszatra önként cselekedtek. A rendszer mozgatója
22. ja, „a három T atyja” Kodály Zoltánnal (középen) és Illyés
és irányítója a Kádár feltétlen bizalmát élvező Aczél György
Gyulával (jobboldalt). Aczél előszeretettel mutatkozott a kor- volt. Aczél személyesen ismerte az alkotók jelentős részét, s
szak híres művészeivel. „játszott” a három T alkalmazásával annak érdekében, hogy
a kulturális élet tagjainak zöme együttműködjön valamilyen
Miért lehettek fontosak Aczél számára a személyes talál-
kozók a nyilvánosság előtt? szinten a rendszerrel, s így biztosítsa annak „demokratikus”
látszatát.
68
■ A Kádár-korszak sajátos jelensége volt a humor és a szatíra vi-

lága. A tankönyvben is számos karikatúrát közöltünk a Ludas Matyi
című hetilapból. A kitűnő karikaturistáknak lehetőséget adtak a
rendszer szolid megfricskázására. A cél az ellenőrzött, humorba
ágyazott bírálat volt, mely levezette a feszültségeket és bizonyítot-
ta a rendszer „demokratikus” jellegét.
Még inkább tetten érhető a fenti összefüggés a korszakban
rendkívül népszerű kabaré világában. Jó példa erre a Mikroszkóp
Színpad létrehozása. Alapítója, Komlós János az 1950-es években
az ÁVH tisztje volt. Így a rendszerhez való hűségéhez nem fért két-
ség. Színpadán az emberi gyarlóságok kifigurázása mellett sokszor
a rendszerkritika is megjelent. Komlós szerződtette az akkor már
rendkívül népszerű komikus színészt, Hofi Gézát a Mikroszkóp
Színpadhoz, aki tömegeket vonzott be a kis színházba.
A humor eszközével lehetett csak bemutatni a Rákosi-korszak
borzalmas és groteszk világát. Bacsó Péter filmje, A tanú (több film-
kocka is szerepel tankönyvünkben) 1969-ben készült, de tíz évig Hofi Géza a színpadon. A tehetséges művész rendkívül népsze-
betiltották. A filmet végigkacagjuk, miközben igazából sírhatnánk, 23. rű lett a korszakban.
hogy ez megtörténhetett. Hozzá kell tennünk, hogy az 1979-es
szűk körű bemutató is csak annak köszönhető, hogy a Rákosi-kor- Nézd meg az interneten Hofi Géza Kádár-paródiáját
szak bírálatának ellenpontjaként megjelenik a filmben a szocializ- vagy bármely, a korszakban készült műsorát! Elemezd,
mus igenlése, és az, hogy mindez a Kádár-korszakra nem érvényes. mit kritizál, s hogyan viszonyul a pártfőtitkárhoz!
Nézd meg ilyen szemmel is a filmet!
Nem szabad elfelejteni, hogy ami a „rendszerkritikus” humoris-
táktól elhangzott, azért egy átlagember életét törhették derékba.
Ezzel a kortársak is tisztában voltak, de a jól megírt, tehetségesen
előadott műsorokon önfeledten szórakoztak. A Kádár-korszakban
számos Komlós Jánoshoz hasonló előéletű ember került a kulturá-
lis élet kulcspozícióiba, s rendelkeztek nagyobb mozgástérrel, mint
pályatársaik, s szereztek ezáltal népszerűséget.
■ Az egypárti diktatúra kádári változatának, a „frizsiderszocializ-

musnak” a külső és belső elfogadottságát növelte az utazási felté-
telek javulása. A Rákosi-korszakhoz képest, mikor a politikusokon,
művészeken és sportolókon kívül szinte senki sem utazhatott kül-
földre, a hatvanas években a szocialista országokba már könnyeb-
ben lehetett útlevelet kapni. 1972-től, nem kölcsönösségi alapon,
néhány szocialista országba (NDK, Lengyelország, Csehszlovákia,
Románia és Bulgária) történő belépés könnyebbé vált a piros útle-
vél kiváltásával. Ebbe egyszerre öt „ablakot” adtak, ami öt kilépés-
re biztosított lehetőséget.
Nyugatra nehezebb volt kijutni, ehhez nyugati rokon meghívó-
levele vagy a kék útlevél kellett. Ennek a megszerzése már nem
ment könnyen. Sokaktól megtagadták, mivel tartottak attól, hogy
kint marad Nyugaton, a kor kifejezésével: disszidál. Aki megkapta
egyszer, annak is a későbbiekben újra „ablakot” kellett kérnie, s
csak háromévente lehetett kiutazni.
Hogyan oldotta meg a kényes kérdést az útikönyv szerzője?
24.
25.
A piros (24) és a kék (25) útlevél. A pirosat könnyű volt meg-

szerezni, a kéket sokan nem kapták meg.
Mely okok miatt korlátozták a kék „világútlevél” kiadá- Alkoss képet a forrás alapján az utazási feltételekről!
sát?
69
■ Az 1960-as, 1970-es évekre Magyarországon is felnőttek a há-

ború után és a Ratkó-korszakban született nagy létszámú „évfolya-
mok”, s megszületett az „ifjúsági probléma”. A fiatalok áttételesen
értesültek a hivatalos sajtó és az utazások révén a nyugati ifjúság
forrongásáról (erről olvashatsz a 8. témában), s számukra az állami
propaganda kiüresedetté és hiteltelenné vált. A korszak adta szűk
keretek között „lázadtak”: a fiúk hosszú hajat növesztettek, far-
mert hordtak. Ha a helyzet komolyabbra fordult, mint 1972. és
1973. március 15-én, mikor pár száz gimnazista és egyetemista
spontán módon, a párt és a KISZ engedélye nélkül demonstrált, a
hatalom azonnal lecsapott. Eljárások indultak, néhány fiatalt örök-
re eltiltottak a továbbtanulástól, és elvágták előmenetelüket.
A három T jegyében kezelték az 1960-as években sorra

alakuló beatzenekarokat, melyek a lázadó nemzedék érzé-
seinek kifejezőivé váltak. Kezdetben gátolták működésüket,
Az István, a király című rockopera ősbemutatója 1983-ban, a majd beépítették a rendszerbe. Egyes zenekarokat támo-
26. budapesti Városligetben
gattak, másokat eltűrtek, néhány működését lehetetlenné
tették. Az együttesek dalaikban gyakran finoman bírálták
Gyűjtsd össze a kép és a rockopera tartalma alap- a rendszer és a társadalom hamis kiegyezését. A felnőttek
ján a rendszer ideológiájával szembenálló elemeket!
Történelmi ismereteiteket felhasználva beszéljétek meg, mi-
ellen lázadó fiatalok elkülönülten, beatklubokban és házibu-
lyen erkölcsi problémákat vet fel István és Koppány szemben- likon szórakoztak.
állása!
■ A beatzene könnyűzenei irányzat, amely az 1960-as években
alakult ki az Egyesült Királyságban, s innét terjedt el világszerte.
A zene mellett új társadalomképet és kulturális megközelítést is
hordozott. Az irányzat neve az angol ’beat’ (= ütés) szóból ered,
mely zenei hangzására utal.
Az 1970-es évekre az új könnyűzenei kultúra elfogadott

lett a rádióban és a televízióban is (táncdalfesztiválok). A lá-
zadó nemzedék – a nyugatiakhoz hasonlóan – egyre inkább
beilleszkedett a társadalomba, illetve a társadalom befogad-
ta az új értékeket. Az 1983-ban keletkezett István, a király
című rockopera már a népzene, a rock és az opera hagyomá-
nyait ötvözte egy olyan történelmi témában, amely fontos
A tiltások ellenére miért próbáltak bejutni fiatalok tömegei volt a magyarságnak. Ráadásul áttételesen szembeállította a
az Ifjúsági Parkba? kádári konszolidációt a mögötte húzódó morális problémák-
kal (érdemes-e kiegyezni a hatalommal).
A Budai Ifjúsági Park zá-

rókoncertje 1984-ben. A
Parkot 1961-ben alakítot-
ták ki a Várkert Bazárban.
27.
70
IV. A KÉTPÓLUSÚ VILÁG
ÉS FELBOMLÁSA
71
8. A NYUGAT A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
A Z E N Y H Ü L É S A kubai válság megoldása (Történelem
11. tankönyv, 280–281. oldal) után Hruscsov 1963-ban az
angolszász atomhatalmakkal aláírta a légköri, a világűrben
történő és a víz alatti nukleáris robbantásokat betiltó atom-
csendegyezményt. Helyzete azonban rövidesen megrendült
a szovjet pártvezetésen belül. Reformjait túlzottnak találták,
ezért 1964-ben félreállították. Az új szovjet pártvezető, Le-
onyid Brezsnyev ellenzett minden reformot. A kényszerítő
erők, az alacsony hatékonyság a gazdaságban, az alacsony
életszínvonal, a kínaiakkal való szembekerülés és mindenek
előtt az Amerikai Egyesült Államokkal szemben a kölcsönös
Szovjet és amerikai interkontinentális rakéták száma 1959– megsemmisítés lehetősége, valamint az erőegyensúly azon-
1. 1975 között ban az enyhülési folyamat fenntartására szorították.
A rakétatechnika fejlődése (interkontinentális rakéták)
Hogyan alakult e téren a fegyverkezési verseny? Ki- megszüntette mindkét fél sebezhetetlenségét, s egy eset-
olvasható-e a grafikonból a SALT–I. tárgyalás hatása? leges szuperhatalmak közötti háborúban gyakorlatilag kilá-
Indokold válaszodat!
tástalanná tette bármelyik fél győzelmét. Így a haditechnika
fejlődése és a szovjet tárgyalókészség nyomán fegyverzet-
korlátozási tárgyalások kezdődtek. A két
szuperhatalom erőegyensúlyára alapozva
kívánták megállítani a fegyverkezési ver-
senyt, s maximálták a rakétafegyverek
mennyiségét (SALT–I. szerződés, 1972). Az
enyhülési folyamat csúcspontját a Helsinki-
ben 1975-ben tartott értekezlet jelentette,
ahol a résztvevők – többek között – a békés
egymás mellett élés alapelveiről, a határok
sérthetetlenségéről és az emberi jogok tisz-
teletben tartásáról állapodtak meg.
■ Az 1945 augusztusa óta eltelt évek az atom-

fegyverek sokirányú fejlesztését eredményez-
ték. Az eredeti bombák rombolóképessége
20 kilotonna (kt), azaz húszezer tonna hagyo-
mányos robbanószer (trotil) rombolóerejével
2. Az enyhülési folyamat sematikus ábrája egyenértékű volt. A minőségi fejlődés egyik jellemzőjeként a hid-
rogénbomba megjelenésével, az 1950-es évek közepétől a rombo-
Tárd fel, mely katonai, hatalmi és gazdasági folyamatok lóerő akár ötszázszorosára is megnövelhetővé vált.
vezettek az enyhüléshez! A hordozóeszközök területén a legjelentősebb újításnak te-
kinthető, hogy az 1950-es évek elejétől megjelentek a ballisztikus
rakéták. Ezek pilóta nélküli, egyszer felhasználható, sajátos röppá-
lyájú repülőeszközök. E hadászati fegyverrendszereket a rakéta
Hogyan képzelik el a békés egymás mellett élés megvaló- hatótávolsága alapján 1000–3000 km között közepes, 3000–5500
sítását a dokumentum aláírói? Melyik tárgyaló fél számára km között közbenső, 5500 km felett pedig interkontinentális kate-
lehetett különösen fontos az emberi jogok és alapvető szabad- góriába sorolják.
ságjogok egységes elfogadása? Miért fogadhatta el ezt a másik
fél? Milyen emberi jogok és szabadságjogok megerősítésére ke-
rült sor? Milyen egyéni és kollektív jogokról volt szó?
72
8 . A N Y U G AT A X X . S Z Á Z A D M ÁS ODI K F E L É B E N 
Az enyhülés folyamatát segítette a római katolikus egy-

ház megújulása, amelyet XXIII. János pápa kezdeményezett
és VI. Pál pápa idején zárult le. A II. vatikáni zsinaton (1962–
1965) az egyház megújítására törekedtek, választ kívántak
adni a kor kihívásaira. XXIII. János pápa szavaival: „A zsinat-
tól azt várom, hogy friss levegő áradjon be az egyházba. Le
kell végre rázni a császári idők porát, ami Szt. Péter trónjára
Nagy Konstantin óta lerakódott.” Többek között bevezették
az anyanyelvi igehirdetést, kiemelt szerepet kapott a karita-
tív tevékenység, párbeszédet kezdeményezett a többi ke-
resztény felekezettel és más vallásokkal. A nemzetközi politi-
kában a pápa hitet tett a békés egymás mellett élés mellett,
sőt tevékeny szerepet játszott helyi konfliktusok megoldásá-
ban (pl. a kubai válság).
■ Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Európa megosztottságát a
Nyugat nem tudja felszámolni, ugyanakkor a szovjet politika nem
kívánt további előretörést Európában, ezért az enyhülés részeként
a német kérdést is újragondolták. Az „új keleti politika” vagy „re-
álpolitika” az újjászülető német szociáldemokráciához és a párt
vezetőjének, Willy Brandtnak a nevéhez kötődik. A kancellári 3. Brezsnyev szovjet és Tito jugoszláv pártvezető Helsinkiben
széket 1969-ben elnyerő Brandt elfogadtatta politikáját a közvé-
leménnyel, s megkötötte a német–szovjet, majd a német–lengyel Milyen ellentmondást látsz abban, hogy aláírták a zá-
szerződést (1970), amelyben elismerték az új német határokat róokmányt a kommunista diktátorok?
(a sokat vitatott keleti, Odera–Neisse folyóknál húzódó határt
is). Az új keleti politika eredményeként 1971-ben létrejöhetett a
Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi megegyezés. Ebben rög-
zítették a város különleges helyzetét, a Szovjetunió pedig vállalta, VI. Pál pápa (1963–1978),
hogy biztosítja a városrészhez vezető utak zavartalanságát. Rövi- a II. vatikáni zsinat lezárója
desen rendezték – a fennálló helyzet alapján – a két német állam
viszonyát (1972), s a következő évben mindkét országot felvették 4.
az ENSZ-be. A német kérdés rendezése jelentősen hozzájárult az
európai stabilitás és biztonság megerősödéséhez. Nézz utána a tankönyved-
ben (45. és 67. oldal), hogy
milyen szerepet játszott a pápa a
magyar katolikus egyház ügyeinek
alakításában!
Milyen társadalmi értékeket emel ki a programrészlet?

Hogyan foglal állást a kommunistákkal kapcsolatban? Mi
az álláspontja az egyén és közösség viszonyáról? Mit ért demok- Willy Brandt nyugatnémet kancellár tiszteletadása a varsói
ratikus szocializmuson? Miért gyökeresen más ez, mint a korszak
5. gettó emlékműve előtt
szocializmusnak mondott társadalmi rendszere? Hogyan viszo-
nyul a forrásszöveg a 8. ábrához és a kibontakozó individualizáci- Fogalmazd meg, mi a politikai és az erkölcsi jelentősége
óhoz? (Lásd a téma következő alfejezetét!) Willy Brandt tiszteletadásának! Miért volt sokáig vita-
tott az Odera–Neisse folyóknál húzódó német–lengyel határ?
(Gondolj a szövetségesek második világháború utáni intézke-
déseire!)
73
 I V. A K É T P ÓLU SÚ V I L ÁG É S F E L B OM L ÁS A
Mi adja ennek a szerződésnek a különös jelentőségét?

(A második világháború lezárásából indulj ki!)
6. A „prágai tavasz” elfojtásának egy jelenete

Az enyhülés nem jelentette a szembenállás megszűnését,
Miért nem került sor harcokra Prágában 1956 Buda csak mérséklődését. Továbbra is napirenden voltak a helyi
pestjéhez hasonlóan? konfliktusok. Miként elődei, Brezsnyev sem tűrte a szovjet
érdekszférából való kiválást vagy az önálló politikát. Ami-
kor Csehszlovákiában a vezetés reformokkal kísérletezett az
1968-as „prágai tavasz” során, Brezsnyev a katonai beavat-
kozás mellett döntött. Megfogalmazásra került a Brezsnyev
nevéhez fűződő korlátozott szuverenitás elmélete (Brezs-
nyev-doktrína).
■ 1968 tavaszán új vezetősége lett a Csehszlovák Kommunista

Pártnak, Alexander Dubček első titkárral az élen. Az államszocializ-
mus közepette liberálisnak mondható reformokat vezettek be,
„emberarcú szocializmust” kívántak megvalósítani, mely a kommu-
nista párt uralmát kevésbé dogmatikus pártirányítással kívánta fel-
cserélni. Bár Csehszlovákia nem készült kilépni a szocialista tábor-
ból, a reformokat a szovjet vezetés nem nézte jó szemmel, mert
féltette befolyását. Hosszas és eredménytelen tárgyalásokat köve-
tően 1968. augusztus 20–21-én a Varsói Szerződés tagállamai közül
a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, Bulgária és Magyarország
Határozd meg a cikk alapján, mit értettek az ún. Brezs- hadserege megszállta Csehszlovákiát. A reformokat fokozatosan
nyev-doktrínán! Melyek a doktrína leglényegesebb voná- felszámolták, majd Dubčeket is leváltották (1969). A „prágai tavasz”
sai! Milyen eszközökkel tudta fenntartani hatalmát a Szovjetunió leverése fegyveres beavatkozással formálisan helyreállította ugyan
a csatlósállamokban? a „rendet”, de a szocialista országok közvéleményét és a nyugati
kommunista pártokat a Szovjetunió ellen hangolta, a demokratikus
országok kormányairól és közvéleményéről nem is beszélve.
1950 1970 1989 A J Ó L É T I Á L L A M É S K Ö V E T K E Z M É N Y E I 1950

Amerikai Egyesült Államok 9 573 14 854 21 783 és 1973 között Észak- és Nyugat-Európában soha nem ta-
NSZK 4 281 11 933 18 015 pasztalt, gyors és tartós gazdasági fellendülés következett
be. A gazdasági „boom” átlagosan évi 4 százalékos GDP-nö-
Japán 1 873 9 448 17 757
vekedést jelentett. Az élen az NSZK és Olaszország járt tar-
Svédország 6 738 12 717 17 593 tós 5 százalékos növekedéssel. A legszerényebb növekedés
Franciaország 5 221 11 558 17 457 Nagy-Britanniában volt tapasztalható, de ez is 2,5 százalékos,
Finnország 4 131 9 302 16 676
hasonlóan az Amerikai Egyesült Államokhoz. Az európainál
is gyorsabban növekedett Japán gazdasága, évi 8 százalék-
Nagy-Britannia 6 847 10 694 16 288 kal. Az időszak végére a legjobb eredményt az olajtermelő
Szovjetunió 2 834 5 569 7 078 országok és az ún. „ázsiai kistigrisek” (Dél-Korea, Tajvan és
Magyarország 2 480 5 028 6 787 Thaiföld) érték el. (Természetesen az adatoknál figyelembe
kell venni azt, hogy milyen szintű gazdasági fejlettséghez vi-
Chile 3 827 5 217 6 347 szonyítjuk a növekedési adatokat.)
Kína 614 1 092 2 640 A jelentős gazdasági növekedés és a csekélyebb népes-
Ghána 1 193 1 275 963 ségnövekedés miatt Nyugaton gyorsan nőtt az egy főre jutó
nemzeti jövedelem. A bérek igen jelentős mértékben emel-
Az egy főre jutó nemzeti jövedelem (GNP) alakulása a világ kedtek. Mindenütt egyre szélesedett a középosztály, mely-
7. néhány országában, 1950–1989 (1990-es dollárárfolyamon
nek a létfenntartási szint feletti jövedelme többletfogyasz-
számolva)
tást eredményezett, kialakult a fogyasztói társadalom. Főleg
Mennyiben támasztják alá a nyugati fejlett világ adatai a a tartós fogyasztási cikkek (háztartási kisgépek, porszívó,
jólétről tanultakat? Nézz utána az interneten a mai ada- mosógép, hűtőszekrény, televízió) iránti kereslet nőtt, mely-
toknak! Milyen jelentős változások figyelhetők meg? nek nyomán átalakult a családok, a társadalom életmódja
74
(pl. az autóvásárlás, a motorizáció révén). A növekvő keres-

let élénkítette a termelést, fokozva a gazdasági növekedést.
A gazdasági fejlődés motorjává egyre inkább a fogyasztás
bővülése vált.
Elterjedtek a nagy bevásárlóközpontok, és iparággá te-
rebélyesedett a reklám(szakma). A fogyasztás gyakran ön-
célúvá vált, sokszor presztízsből, a társadalmi helyzet jel-
zéseként vásároltak az emberek. Megjelentek a tucatáruk
(„előre csomagolt társadalom”), és a hagyományos magas
kultúrát feltartóztathatatlanul kezdte lekörözni a kevésbé
színvonalas tömegkultúra. Ez ellen is tiltakozott az újonnan
kibontakozó beat-, majd a hippimozgalom, és ez állt – töb-
bek között – az 1968-as diáklázadások célkeresztjében is. Rá-
adásul a felpörgött fogyasztás súlyos környezeti ártalmakkal
és szeméthegyek megjelenésével is járt.
A gazdaságilag virágzó fejlett országokban az életkörül-
mények is rohamosan javultak. Csökkent a munkaidő, nőtt
a fizetett szabadság, és a tanulmányi idő növekedésével ki-
tolódott a munkába állás ideje. Megszűntek a férfiak és nők
közötti jogi különbségek, a felsőbb iskolákba is mindinkább
egyenlő arányban kezdtek járni. A kevesek számára elérhető
elit magániskolák mellett a közoktatás, sőt több helyen a fel-
sőfokú oktatás nagy része is ingyenes lett. Általánossá vált a 8. A szociális piacgazdaság sematikus ábrája
munkanélküli-segély és a nyugdíj, nőttek az egészségvéde-
lemre fordított kiadások. Az 1970-es évek elején beköszöntő
Mutasd be a szociális piacgazdaság működését, és hatá-
gazdasági válság (olajválság, lásd a 9. témát) miatt a nyuga- rozd meg céljait!
ti jóléti államok ellátórendszerei szigorodtak. Fokozatosan
emelték a nyugdíjkorhatárt, növelték a munkaórák számát,
csökkentették a kórházi ellátás és a gyógyszerárak állami tá-
mogatását.
■ Az általános jólét Nyugat-Európában politikai célként jelent

meg. A kereszténydemokrata Konrad Adenauer, az NSZK-kancellár
(1949–1963) nevéhez köthető a szociális piacgazdaság elgondolá-
sa. A szociális piacgazdaság alapja a magántulajdonon és a piaci
versenyen alapuló gazdaság, melyet az állam kontrollál, a lema-
radókat segíti a piaci verseny fenntartása érdekében. Az állam
törekszik az adók mérséklésére, az adók révén megvalósuló újra-
elosztásból fenntartja az esélyegyenlőség érdekében az oktatást
és támogatja a hátrányos helyzetűeket, megteremtve a társadalmi
béke alapjait.
E S Z M É K É S I D E O L Ó G I Á K Az Amerikai Egyesült Álla-

mokban a polgárháború idején (1861–1865) eltörölték a rab-
szolgaságot, de a feketék nem váltak egyenjogú polgárokká.
Főleg a déli államokban fennmaradt a faji megkülönböztetés,
a feketék külön tanultak, nem szállhattak ugyanazon buszra.
A két világháború növelte a feketék öntudatát, s egyre erő-
sebbé vált a megkülönböztetésük elleni harc. 1954-ben egy
perben kimondták, hogy az állami iskolákban törvénytelen
a feketék és a fehérek elkülönítése. A következő évtizedben
egyre szélesedett a polgárjogi mozgalom bázisa, békés tünte-
tésekre, menetekre, demonstrációkra került sor (pl. a buszok
bojkottja). A harc lépésről lépésre hozott eredményeket (pl.
tiltották a megkülönböztetést az iskolákban és a munkahelye-
Martin Luther King az Egyesült Államokban élő feketék pol-
ken, mindenütt biztosították a szavazati jogot a feketéknek). 9. gárjogi harcának legismertebb vezetője. A baptista lelkész til-
A mozgalom kiemelkedő alakja, Martin Luther King baptista takozó akciókat szervezett a feketék megkülönböztetése ellen.
lelkész nagy szerepet játszott abban, hogy a fehérek többsé- 1963-ban ún. szabadságmenetet vezetett Washingtonba, ame-
gét is megnyerte az emancipációs folyamatnak. A lelkész meg- lyen 250 000 ember vett részt. 1968-ban, 39 évesen merénylő
gyilkolása is mutatja, hogy a polgárjogi harc erős ellenhatást is végzett vele. A képen a washingtoni Lincoln-emlékműnél szer-
kiváltott, s a rasszizmus csak lassan szorult vissza az Amerikai vezett nagygyűlésen látható.
Egyesült Államokban.
A fejlett világban kibontakozó jóléttel, a kisebbségek eman- Gyűjts érveket, hogy miért volt olyan fontos a feketék
cipációjával (egyenjogúságával), a klasszikus társadalmi osztá- egyenjogúsítása az Egyesült Államokban! Legyél figye-
lemmel a történelmi előzményekre is! Hogyan kapcsolódik a
lyok határainak elmosódásával párhuzamosan kezdett háttér-
feketék polgárjogi mozgalma a korszak fő eszmeáramlataihoz?
be szorulni a közösségi gondolkodás. Egy új társadalmi szem-
75
léletmód tört előre, mely a közösség elé helyezi az egyént.

A folyamatot individualizációnak nevezzük (individuum =
egyén). E felfogás szerint döntő az egyén önmegvalósítása, az
egyéni, az általánosan elfogadottól eltérő életformák igenlé-
se. Megkérdőjelezik a hagyományok és a vallások közvetítet-
te erkölcsöket és világszemléletet, mivel azok korlátozzák az
Hogyan látja az individualizáció veszélyeit a szerző? egyén szabadságát. Az individualizmus a többséggel szemben
az egyén és a kisebbségek jogai mellé áll, s csak azt a rend-
szert tekintik demokratikusnak, amely ennek megfelelően
cselekszik. Korunkban e szemlélet egyre inkább teret hódít a
nyugati világban, s megkérdőjelezi a társadalom alapvető in-
tézményeit is, így a családot és a házasságot.
■ A XX. század végére nem tűntek el a vagyoni különbségek, de

ez a többség számára az életkörülmények javulásával elvesztette
jelentőségét. A szociális állam, a társadalmi mobilitás, a gazdasá-
gi szerkezet átalakulása, a nagyvárosi életforma előretörésével, a
szekularizáció térhódításával az emberek többsége elveszti koráb-
bi kötődéseit (osztály, felekezet, szakma, lakóhely stb.), a társada-
lom atomizálódik. Ezzel párhuzamosan a korábbi normák is háttér-
be szorulnak, azok elvesztik támogató, biztonságot adó erejüket, s
az egyén fogódzkodók nélkül marad.
■ Voltak nehezen besorolható ideológiák. Az argentínai peroniz-
mus a harmadik utat (se tőkés, se kommunista) hirdetve többször
is hatalomra került. A harmadik utat keresték a gyarmati uralom
alól felszabadult afrikai országok egy részében is, antiimperialista
programmal és szovjet, illetve kubai támogatással (pl. Etiópiában,
Szomáliában, Kongóban, Angolában). Sajátos, fehérek által veze-
tett állam volt a dél-afrikai apartheid rendszer, amely az 1990-es
évekig kizárta a lakosság nagy többségét adó feketéket nemcsak a
hatalomból, de az állampolgári jogok gyakorlásából is.
1979-ben győzött az „iszlám forradalom” Iránban, ahol a

karizmatikus Khomeini ajatollah (legmagasabb rangú vallá-
si vezető) irányításával egy új perzsa egyházi állam jött lét-
re. Innen számítható a megújuló iszlám fundamentalizmus
terjeszkedése, amely a nyugati kultúra ellen lép fel, mert az
megítélése szerint elnyomja az iszlám életmódot és jogren-
det. A vallási fanatizmus olyan szélsőséges megnyilvánulá-
sáról van szó, amely később terrorista cselekedeteket ered-
Hogyan mutatja be a szerző az iráni rendszert?
ményezett. Az egyik első terrorcselekmény az iráni amerikai
nagykövetség elfoglalása volt 1979-ben. A nagykövetség
alkalmazottait 444 napig tartották fogva.
A L Á Z A D Ó I F J Ú S Á G A második világháborút megélt

nemzedékek a túlélés örömével vetették bele magukat az
újjáépítésbe. A születések száma a háború miatt elodázott
családalapítások következtében megugrott, így népes kor-
osztályok nőttek fel a fogyasztói társadalom nyújtotta egy-
re jobb életkörülmények között.
Ugyanakkor a háború, majd a kommunizmus valósága,
a hidegháború, a gyarmati összecsapások aláásták a fel-
nőttek világát meghatározó eszméket. Az életmódváltás
együtt járt a régi ideálok háttérbe szorulásával, a fiatal-
ság új formákat, új eszményeket alakított ki. A régi érté-
kek elutasításaként feltűnő kifejezésmódokat kerestek: új
viselet, új hajformák, új zene hódított teret. Elutasították
a polgári világ értékeit (tulajdon, konszolidált élet stb.), s
népszerűvé vált a baloldali színezetű forradalmi romanti-
kával átitatott lázadás.
Az ifjúság lázadása az Amerikai Egyesült Államokban
összefonódott a vietnámi háború (1964–1973) elleni tilta-
kozással. Ezzel kapcsolatban alakult ki a „hippimozgalom”
az erőszakmentesség, a régi értékek elutasítása, a szexuális
Fogalmazd meg, mit jelentett a „kommunizmus” az egysze- szabadság hirdetése és gyakorlása, valamint a semmittevés
rű embereknek a forrás szerint! keverékeként. A hippi elnevezést korábban a laza erkölcsű
76
Janis Joplin blues- és rockénekesnő, a fiatalság egyik bálványa

10. a hippimozgalom jelképeivel (sötét szemüveg, hímzett ruha,
motor). Huszonhét éves korában kábítószer-túladagolásban
halt meg.
Elemezd a hippimozgalom és a popzene közötti hasonló-

ságokat és különbségeket!
emberekre használták Amerikában. A mozgalom kiinduló-

pontja a kaliforniai San Francisco volt. A mozgalom kezdet- 11. A woodstocki fesztivál plakátja, amely feltünteti a résztvevő
zenészek, együttesek nevét. A hatalmas tömeget megmozgató
től fogva összefonódott a popzenével, s legnagyobb ren- rendezvény a korszak fiatalságának egyik alapvető élménye
dezvényük a woodstocki (New York államban, 1969-ben) volt, s jelentős hatást gyakorolt a későbbi hasonló koncertekre.
fesztivál volt. (Érdekesség, hogy a félmillió fős rendezvé-
nyen a szabályokat elvető, a kábítószert szabadon haszná- A korabeli ifjúság mely törekvéseit, érzéseit fejezi ki a
ló fiatalokat a hadsereg segítette ki, mivel a felkészületlen plakát? Mely tényezők segítették a korszakban azt, hogy
rendezők helyett a katonák szállítottak ide élelmet és orvo- egy rendezvény hatással legyen az egész világra?
si személyzetet.)
12. Hippik 13. Részlet a Hair című filmből. A világhírű musicalből Milos
Forman cseh rendező 1979-ben készítette el azonos című film-
jét, mely hiteles képet fest a hippik életéről és a kor hangula-
Vesd össze a képet a hippimozgalomról olvasottakkal! táról.
Nézd meg a filmet, s döntsd el, hogyan viszonyulnak a

mozgalomhoz az alkotók!
77
A Z 19 6 8 - A S D I Á K L Á Z A D Á S O K A diáklázadások
központja Párizs volt, de az igen heves és elhúzódó ös�-
szecsapások kiterjedtek más francia, nyugatnémet, olasz
és egyesült államokbeli egyetemi városokra, sőt a tiltako-
zás átterjedt a gyárakra is. Újbaloldali, gyakran anarchista
jelszavakkal a fogyasztói társadalom és a vietnámi háború
ellen egyaránt tiltakoztak a fiatalok, s bírálták az elavult
oktatási rendszert is. Eredményt csak az utóbbi területen
értek el: az egyetemi oktatásban reformokat vezettek be.
A rövid életű mozgalom kifulladásával, a nyári szünet után
csak néhányan folytatták a „harcot”. Környezetvédők let-
tek, ún. alternatív mozgalmakat szerveztek, egyes radikális
csoportok pedig szélsőséges terrorista szervezetekhez (pl.
a nyugatnémet Vörös Hadsereg frakció és az olasz Vörös
Brigádok) csatlakoztak. Utóbbiak áldozata lett az egyik ve-
zető olasz politikus, Aldo Moro (1978).
Fogalmazzátok meg a forrásszövegek alapján, hogy mi ellen

irányult a lázadás! Mely politikai irányzatok hatását fedez-
hetjük fel a kijelentésekben?
Mely eszmeáramlatok hatása érzékelhető a jelszavakban,
feliratokban? Milyen kapcsolat ismerhető fel a szexuális
forradalom, a nők egyenjogúságának kivívása, a nyugati társa-
dalmak alapelveinek változása, gyarmati politikája és a fiatalok Ám a forrongó ifjúság annak a rendszernek volt a haszon
lázadása között? élvezője, melyet elutasított, s az óhajtott szabadságot a
polgári demokráciákon kívül még kevésbé találhatta meg.
A „nagy nemzedék” lassan felnőtt, s többségüknél csak az
ifjúkor nosztalgikus emlékévé szelídült a lázongás, mert
maguk is bankárok, tanárok, vállalkozók vagy munkások
lettek. A nosztalgia, a lázadás varázsa azonban tovább élt
a következő nemzedékekben, melyet a szórakoztatóipar a
haszon reményében máig éltet.
■ A lázadás a párizsi egyetem egyik kollégiumából indult el.

A kollégiumok nem voltak koedukáltak, s a fiúk a szexuális sza-
badság nevében követelték, hogy bemehessenek a lányok részle-
gébe. Az egyetem ellenállt, mire a diákok komolyabb egyetemi
reformok követelésével álltak elő. A követelésekhez újabb egye-
temek csatlakoztak, s a hatalom bevetette a rendőrséget, Párizs
utcái „harctérré” változtak. Rövidesen a diákok mellé álltak a
szakszervezetek, az írott és elektronikus sajtó képviselői.
14. Srí Lanka népessége és politikai mozgalmai közötti összefüg-

gést mutatja be az ábra. A soknemzetiségű szigetország két
legnagyobb etnikuma a tamil és a szingaléz.
A demográfiai és a politikai folyamatok között milyen Hogyan kapcsolódnak össze a kis célok a nagy társadalmi
összefüggésre világít rá az ábra? törekvésekkel a lázadó diákok programjában?
78
HÁTTÉROLVASMÁNY
A migráció napjaink egyik nagy kihívása. Azonban a probléma nem
most kezdődött. A migráció évezredek óta a történelem szerves része.
A XX. század második felében Európa kibocsátó kontinensből befo-
gadóvá vált. A jelenség számos kérdést, problémát eredményezett, a
szociális kérdésektől a kultúrák egymás mellett élésén át a politikai
rendszer stabilitásáig. A problémákat már sokan felvetették, így Valé-
ry Giscard d’Estaing, az egykori francia elnök (1974–1981), majd az
Európai Unió alkotmányát előkészítő Konvent elnöke. Az alábbiak-
ban részleteket olvasunk könyvéből (A franciák – Reflexiók egy nép
sorsáról, 2000), és ezek alapján elemezzük a kérdést.
15. Valéry
1981)
Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök (1974–
Milyen különbséget lát a szerző a régi és az új bevándor-

lás között? Hogyan érintheti ez a már korábban felmerült
problémát? Nézz utána, melyek a Maghreb-országok!
Milyen folyamatot vázolt fel a szerző? Hogyan élte meg a
fenti jelenséget?
Hogyan alakult Franciaország demográfiai helyzete? Ho-

gyan értékelte ezt a szerző? Milyen folyamattal állította
párhuzamba?
Hogyan értékelte a szerző az 1945 előtti bevándorlást?

Milyen érveket hozott fel? Milyen veszélyek jelentkeztek a Milyen veszélyeket látott a bevándorlásban a szerző? Ve-
bevándorlással kapcsolatban? gyétek számba az általa felsorolt problémákat!
79
9. A SZOCIALIZMUS VÁLSÁGA
ÉS MEGRENDÜLÉSE
HÁTTÉROLVASMÁNY
1973-ban több arab állam (pl. Egyiptom, Szíria) megtámadta Izraelt. Golda Meir (1898–1978)
A negyedik arab–izraeli háborút szokás jom kippuri háborúnak is ne- Izrael Állam miniszterel-
vezni, mert az arab erők az egyik zsidó ünnepre (jom kippur, azaz az nöke 1969 és 1974 között.
engesztelés napja – amikor a zsidók a Tóra szerint engesztelést nyer- Kijevben született, s a csa-
nek az Örökkévalótól az elmúlt év bűneiért, és arra emlékeznek, hogy lád az oroszországi pogro-
mok és a szegénység elől a
Isten megbocsátott választott népének az aranyborjú imádásáért) való
XX. század elején kivándo-
felkészülést is ki akarták használni a győzelem érdekében. A szovjet rolt az Amerikai Egyesült
fegyverekkel felszerelt arab hadseregek a kezdeti sikerek után néhány Államokba. Csatlakozott a
hét alatt vereséget szenvedtek az Amerikai Egyesült Államok támoga- cionista mozgalomhoz, és
tását élvező Izraeltől. A háborút követően Izrael és Egyiptom meg- 1921-ben férjével együtt az
egyezett (1979), Izrael hadereje kivonult a Sínai-félszigetről, majd akkor brit ellenőrzés alatt
Egyiptom első arab államként elismerte Izrael létét. Mivel a nyugati álló Palesztinába költözött.
világ Izrael Államot támogatta, az olajtermelő arab országok korábban A cionista mozgalom egyik
olajembargóval sújtották őket (1973), ami az olajár gyors emelkedésé- vezetőjévé vált. 1948-ban
hez vezetett. (Az olajár a későbbiekben is magas maradt.) tevékenyen részt vett Izrael
Állam létrehozásában. Az
1. 1973-as háború után, melyet Izrael nyert meg, lemondott mi-
niszterelnöki tisztéről a háború kezdetén elszenvedett izraeli
vereségek, veszteségek miatt.
Melyek voltak Golda Meir életének főbb állomásai?

Nézz utána a pogrom fogalmának! Idézd fel a 11. évfo-
lyamon a cionizmusról tanultakat!
Mi volt Golda Meir szerint az arabok fölötti izraeli győzelem

alapvető oka? Hogyan látja az arab–zsidó megbékélés lehe-
tőségét az egykori izraeli miniszterelnök?
2. Izrael Állam területe az alapítástól 1974-ig
Kövesd nyomon a területi változásokat! Mely háborúk

során változtak a határok?
80
9 . A S Z O C IA L I Z M U S VÁ L S ÁG A É S M E G R E N D Ü L É SE 
A Z O L A J V Á L S Á G É S H ATÁ S A I Az 1973–1974-es
első, majd az 1978–1980-as második olajárrobbanás hát-
rányos következményei először a nyugati világ országaiban
jelentkeztek. Mivel a szocialista tömb országait döntően a
Szovjetunió látta el kőolajjal, ott kezdetben még nem ér-
ződött az olajválság hatása. Gyorsan változott azonban a
helyzet, mivel a gazdasági nehézségekkel küzdő Szovjet-
unió is emelte az olaj árát, s a tervgazdálkodás béklyóiba
zárt szocialista gazdaságok nem tudtak alkalmazkodni.
Ezzel szemben a nyugati világ piacgazdaságai gyorsan al-
kalmazkodtak az új gazdasági helyzethez: fájdalmas korrek-
ciók következtek, csökkentették az energiafelhasználást,
a kevésbé hatékony cégek tönkrementek, de új műszaki
megoldásokkal csökkentették az olaj- és gázfelhasználást.
Új, élőmunka-igényes iparágak indultak gyors fejlődésnek,
mint a számítástechnikai és kommunikációs eszközök gyár-
tása. Ezek segítségével növelték a termelés hatékonyságát, Az olajárak alakulása 1971–1983 között (az OPEC hordón-
3. kénti ára amerikai dollárban – USD)
javult a minőség, s a fejlettebb technikával versenyképes
és keresett árucikkeket állítottak elő. Így rövidesen termé- Hogyan tükrözik az olajárak a második olajválságot kö-
keik ára emelkedett. Az igazi vesztesek azok az országok vetően a piac megnyugvását?
voltak, amelyek nem rendelkeztek energiahordozókkal és
nem tudták gazdaságukat fejleszteni. Így termékeik ára
alig emelkedett, míg az általuk vásárolt energiahordozók, Év Exportár Cserearányuk
fejlett gépek és iparcikkek ára jelentősen. A cserearányok
ilyen romlása jellemezte a szocialista blokk országait is. 1955 105 123,5
Alkalmazkodni, fejleszteni nem tudtak, az általuk gyártott 1960 101 112,5
termékek színvonala folyamatosan csökkent az élvonalhoz 1965 96 106,3
képest, így a megint fellendülő Nyugattól vettek fel hitele-
1967 95 102,7
ket, s megindultak az eladósodás útján.
1970 100 100
■ Az OPEC a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete. A szó az an- 1971 125 119,0
gol elnevezés kezdőbetűiből ered. Az arab kőolaj-exportáló or-
1972 135 118,8
szágok hozták létre 1960-ban, s ma is ezek az államok a szervezet
hangadói. Az OPEC-ben tömörült országok kezdetben azt a célt 1973 169 125,2
tűzték ki, hogy a haszon ne a nagy olajcégeket, hanem a kiterme- 1974 456 265,9
lő országokat gazdagítsa. Később az olajár számukra történő op-
timalizálása vált fő tevékenységükké, s mint egy kartell működ- 1975 476 257,4
nek. A magasabb árat rendszerint a kitermelés visszafogásával 1976 503 270,5
tudják elérni vagy fenntartani. Szervezetük központja Bécsben
1977 556 275,1
működik, ahol évente két ülést tartanak.
1978 558 244,2
1979 782 317,9
Az olajtermelő országok exportárainak szintje és a csereará-
4. nyok 1955–1979 között (USD, 1970 = 100) (A cserearány
olyan közgazdasági mutató, amely megadja, hogy egységnyi
importtermékért mennyi exportterméket kell adni.)
Mennyiben igazolható az exportárak ingadozása alapján

a két olajválság? Mennyiben követik a cserearányok ezt
az ingadozást?
Az olajválságok hatásainak sematikus ábrája
5.
Hogyan hatottak a politikai események

a gazdaságra? Vesd össze az olajárak
emelkedésének a kapitalista és a szocialista
tömb országaira tett hatásait!
81
A Z AL K AL MA ZKODÁ SR A KÉP T EL EN S ZOV-

J E T T Ö M B A Szovjetunióban Leonyid Brezsnyev (a kom-
munista párt vezetője, 1964–1982) politikáját az 1970-es
évektől a változatlanságra törekvés jellemezte: ez volt az
ún. „pangás” időszaka. A belpolitikában részlegesen vissza-
tértek a sztálinista vonások, a reformgondolatok gyorsan
elhaltak, s egyre nagyobb erőfeszítésbe került a szuper-
hatalmi helyzet által megkövetelt fegyverkezés. A Szov-
jetunió még erős, főként katonai világhatalom volt. Egyre
szembetűnőbben hiányzott azonban a megújulás képessé-
ge. Ezért taposta el a szovjet vezetés az 1968-as csehszlo-
vákiai politikai reformokat és fogta vissza a magyarországi
gazdasági reformokat.
A hetvenes évek elejéig a szocialista tervgazdaságú or-
szágok gazdasági növekedése átlagosan alakult, 3,5 száza-
6. A tervgazdaság zsákutcája a Szovjetunióban lék körül mozgott. Ez megfelelt a hasonló méretű piacgaz-
daságok fejlődési ütemének, bár azok ezt a fejlődést jóval
Gyűjtsd össze, hogy a tervgazdálkodás és a nagyhatalmi magasabb szinten produkálták. (Nem szabad elfelejteni,
helyzet mely tényezőkön át vezetett a válsághoz! hogy az alacsony szintről indulók esetében ez a százalékos
adat sokkal kisebb tényleges eredményt takar.)
A szovjet tömb országainak a többsége ekkor vált ipari
országgá. Hruscsov célkitűzése azonban, hogy a XX. szá-
zad nyolcvanas évei elejére a Szovjetunió lesz a világ első
ipari hatalma, nem teljesült, hiszen a szovjet termelés az
amerikainak a felét sem érte el. Az olajárrobbanás követ-
keztében Nyugaton kisebb visszaesés következett be, nőtt
a munkanélküliség (10 százalék fölötti értékekre). A szo-
cialista táborban nagyobb visszaesés mutatkozott, mégis
fenntartották a teljes foglalkoztatottságot. Ez az egyéb-
ként is nagyon alacsony bérek növekedését lehetetlenné
tette. Mindehhez még hozzájárult az elavult iparszerke-
Hogyan ítélte meg az olajválság idején a kapitalizmus és a zet, a KGST keretén belül Moszkvától történő erős függés
szocializmus kilátásait a szovjet pártfőtitkár? Mire alapozta fennmaradása, az alacsony termésátlagok. A lakosságnak a
a véleményét? Bizonyítsd be, hogy téves ez a helyzetértékelés! Nyugathoz képest alacsony életszínvonalát is csak hitelek-
kel lehetett biztosítani. A nyugati hitelfelvétellel leginkább
Lengyelország és Magyarország élt. Ám a gazdasági szerke-
zet korszerűsítése többnyire elmaradt.
Az olajválság a szocialista tömb országaiban egybeesett
a gazdaság extenzív, külterjes fejlesztési tartalékainak ki-
merülésével. Az extenzív fejlesztés időszakában új gyárak
és üzemek épültek, ezáltal megteremtették a hiányzó ter-
melési kapacitásokat. A bővítés forrását az új munkaerő
beállítása jelentette, a termelékenység, a megtérülés csak
másodlagosnak számított. A szabad munkaerő a mezőgaz-
daság átalakítása és a nők munkába állítása után elfogyott,
s a termelés fejlesztésének forrása már csak a termelé-
kenység növelése lehetett. Ehhez azonban a kezdeménye-
zéseket, az önállóságot, az alkalmazkodóképességet elfoj-
tó, sőt büntető tervgazdálkodás nem volt alkalmas. Így az
olajválság a rendszer lényegéből fakadó gazdasági válságot
tovább súlyosbította.
■ További, a rendszer lényegéből fakadó tényező is mélyítette

a válságot. A szovjet rendszer erőforrásait a haderő fejlesztésé-
re fordította, ahol komoly eredményeket ért el, hiszen tartotta a
versenyt a fejlett Nyugattal. Ugyanakkor a tervgazdálkodás kere-
tei között a hadiiparban megjelenő újítások, technológiai fejlesz-
tések a zárt hadiipari világban maradtak, s nem kerültek át – úgy,
mint Nyugaton – a polgári gazdaságba, s így nem fejlesztették
München ikonikus épülete, a BMW-torony, amelyet 1973-ban azt. Egy egyszerű példán, a mikrohullámú sütő példáján láthatjuk
7. nyitottak meg a különbséget. Az Amerikai Egyesült Államokban 1946-ban egy
katonai fejlesztés (radar) során ismerte fel egy mérnök a mikro-
Miért a Nyugat volt az olajválság nyertese, holott a
hullámok melegítő hatását, s ebből egy háztartási gép született.
Szovjetunió rendelkezett hatalmas olajkészletekkel?
A Szovjetunióban ez a felfedezés hadititok maradt volna.
82
K I S H I D E G H Á B O R Ú A Szovjetunió uralta szocialista

tábor hivatalosan hangoztatott egysége lazult a korábbiak-
hoz képest, mert az egyes országokat vezető marxista-leni-
nista kommunista pártok különböző mértékben távolodtak
el a sztálinizmustól, illetve a Szovjetunió feltétlen irányítá-
sától. Kínában a kommunista párt ragaszkodott a sztáliniz-
mus egyes elemeihez, és magát a többi kommunista párt-
nál forradalmibbnak tartotta. Ez a kommunista ideológián
belüli eltérő út volt a maoizmus, amelyhez csatlakoztak az
albán kommunisták is.
■ „Pusztítsd el a régi világot, hogy újat alkothass!” – adta ki a

jelszót Mao Ce-tung, és elkezdődött Kínában a kulturális forra-
dalomnak nevezett önpusztítás. A katonaság és a Vörös Gárdába
szervezett, fanatizált iskolás fiatalok megrongálták, megsemmi-
sítették a kínai történelem sok becses emlékét (épületeket, szob-
rokat, régi szövegeket tartalmazó könyveket, tekercseket), le-
romboltak több ezer buddhista szentélyt. Az iskolákban oktatás
helyett a Mao nézeteit tartalmazó Vörös könyvet magyarázták, 8. Mao és a kulturális forradalom (tacepao = nagybetűs plakát)
bezártak az egyetemek, a kulturális intézmények (mozik, könyv-
tárak). Üldözték az értelmiséget (tanárok, művészek, tudósok), Idézd fel a Kína 1949 utáni történelméről tanultakat!
sokakat megöltek vagy vidékre küldtek kényszermunkára. A kul- Milyen szerepet játszott ebben Mao Ce-tung?
turális forradalom eszmei alapját a maoizmus adta; meg akarta
tisztítani a kínai társadalmat a „burzsoá befolyástól”. A tisztoga-
tási hullám során Mao Ce-tung megszabadult politikai ellenfelei-
től. A milliónyi halálos áldozatot követelő kampány – bár kegyet-
lensége idővel csökkent – 1966-tól Mao haláláig, 1976-ig tartott.
A szovjet vezetés azonban nem mondott le birodalmi

céljairól – ezzel részben a lakosság igényeit is kiszolgálták,
amelynek a gondolkodását meghatározta a nagyhatalmi
propaganda. A szovjet vezetés a fegyverzetkorlátozási szer-
ződések írott betűjét nem szegte meg, de a szerződés alá
nem eső területeken, elsősorban a hagyományos fegyver-
zeteknél (páncélosok, repülők, szállítógépek stb.) óriási
ütemű fejlesztésekbe kezdett.
A kibontakozó fölényt a Szovjetunió igyekezett kihasz-
nálni, s növelni a birodalom befolyását szerte a világban.
A kubai hadsereget is felhasználva teret hódítottak Afri- Hogyan változtak a két szuperhatalom közötti katonai erő-
kában (Etiópia, Angola, Mozambik, Dél-Jemen stb.). 1979- viszonyok az 1970-es évekre? Mire hivatkozva utasítja el az
ben Bécsben aláírták a hadászati fegyverek (rakéták) újabb amerikai bírálatokat Brezsnyev? Állapítsd meg, hogy az érvelés-
korlátozásáról szóló megállapodást (SALT–II. szerződés), de ben mi az igazság és mi a csúsztatás!
ennek végrehajtása elmaradt, mivel a két szuperhatalom
viszonya ismét megromlott. A Szovjetunió katonai erővel
megszállta Afganisztánt. Az enyhülés után „kis hideghábo-
rúról” beszéltek a politikában.
1973-ban az afgán uralkodótól miniszterelnöke elragadta
a hatalmat, és polgárháborús helyzet alakult ki. 1979-ben a
szovjetek a jelöltjüket segítették hatalomra, bevonultak az
országba, majd itt is megpróbálták megvalósítani a saját
rendszerüket. A rendkívüli terepviszonyok (nehezen járható
hegyvidék, zárt medencék), a terjedő iszlám fundamenta-
lizmus azonban nehéz helyzetbe hozta a szovjet megszálló
erőket.
■ Afganisztán a XX. század elején ütközőállam volt a terjeszkedő

Oroszország és Nagy-Britannia indiai gyarmatbirodalma között. Az
első világháborút követően függetlenné vált, és a Szovjetunió gaz-
dasági segítségben részesítette a rendkívül szegény országot. Az
cserébe szerződéssel biztosította, hogy Afganisztán felől nem fe-
nyegeti veszély, az afgán emír távol tartotta magát a szovjetellenes
akciók támogatásától. Carter, az Amerikai Egyesült Államok elnöke és Brezsnyev
9. szovjet pártfőtitkár 1979-ben Bécsben a fegyverzetkorlátozási
A szovjetek afganisztáni akciójukkal megközelítették megállapodás (SALT– II.) aláírásakor
az Indiai-óceánt és a Föld leggazdagabb kőolajkészleteit.
A helyzetet a nyugati hatalmak számára tovább nehezítet- Mi ösztönözte a nagyhatalmakat az atomfegyverek szá-
te az iráni iszlám forradalom (76. oldal), amely szélsőséges, mának korlátozására?
83
Amerika- és nyugatellenes erők hatalomátvételét jelentet-

te. A szovjet lépésekre válaszul az Amerikai Egyesült Álla-
mok elnöke, Jimmy Carter kimondta, hogy a legfontosabb
kőolajforrásokat akár fegyverrel is megvédik (Carter-dokt-
rína). Az amerikai kormányzat elfogadott számos, a szocia-
lista tömböt gazdaságilag érzékenyen érintő lépést is: pél-
dául újra megszigorították a fejlett technológiák és gépek
exportját (COCOM-lista).
■ A COCOM-lista kifejezés a még 1947-ben alapított bizottság angol

elnevezéséből (Coordinating Commitee for Multilateral Export Cont-
rols) származik. E bizottság a szocialista tömböt sújtó kereskedelmi
embargót szervezte. A cél a csúcstechnológiáktól elzárni a szocialista
országokat, hogy azok elmaradjanak a gazdasági, s így a fegyverkezési
versenyben. Az enyhülés idején az embargó mérséklődött, a kis hi-
degháború idején azonban újra előtérbe került.
10. Harcok Afganisztánban
Sorold fel, melyek Afganisztán stratégiai jelentőségé-

nek legfontosabb tényezői a nagyhatalmak számára!
Jellemezd Afganisztán etnikai összetételét! Mutass rá, hogy
milyen politikai vonatkozásai lehettek ennek a helyzetnek!
Tárd fel a térség vallási viszonyait és ennek politikai következ-
ményeit! Elemezd a terület természetföldrajzi jellemzőit, s en-
nek hatásait a harcok jellegére!
Mutasd be a Szovjetunió afganisztáni politikájának geo-

politikai hátterét! Mennyiben járult hozzá az afganisztáni
konfliktus a szovjet–amerikai viszony romlásához? Értelmezd a
következő kifejezések valós jelentését: barátság, együttműködés,
függetlenség!
11. Szovjet páncélozott csapatszállító jármű Kabul utcáin
Mennyiben eredményes a városi harcokban a páncélos?

Vesd össze a képet a magyar történelem eseményeivel!
A szovjet–amerikai kereskedelmi kapcsolatok és az olajár ala-

kulása
12.
Hogyan alakult a két hatalom külkereskedelmi mérlege?

Milyen szerepet játszott ebben az olajár? Hogyan hatha-
tott e mérleg a hatalmi viszonyokra?
84
13. A szovjet befolyás Vedd számba, mely területek tartoztak a szovjet érdekszférához! Mi volt ezeknek a területeknek a
terjedése a világon stratégiai jelentősége?
A szovjet katonai beavatkozás után az Amerikai Egyesült

Államok fegyveres támogatásban részesítette az afgán ge-
rillákat. Így a szovjetek véres partizánháborúba bonyolód-
tak, amely egyre több emberéletet és anyagi erőforrást kö-
vetelt (az itt harcoló szovjet csapatok létszáma meghaladta
a 100 ezret). Végül a Szovjetunió kénytelen volt kivonulni
Afganisztánból (1988), ahol ezután a szélsőséges iszlám
erők kerültek hatalomra.
■ 1977 elején jelent meg Prágában a csehszlovák értelmiségi el-

lenzék Charta ’77 elnevezésű nyilatkozata, amely megállapította a
Helsinki záróokmány (1975) megsértését, s szélesebb polgári és
politikai jogokat követelt az ország lakossága számára. A Chartát
több mint 200 magánszemély írta alá (köztük Václav Havel író, a
későbbi rendszerváltoztatás utáni első csehszlovák államfő), aki-
ket ezt követően különböző megtorlások (pl. szabadságvesztés)
értek. Ennek ellenére a következő tíz évben még sok százan csat- 14. Afganisztáni iszlám harcosok az amerikaiaktól kapott korsze-
rű, könnyen használható rakétafegyverrel harcolnak a szovjet
lakoztak a politikai akcióhoz az egész köztes-európai térségből.
A mozgalom a szocialista rendszer bukása után szűnt meg. helikopterek ellen (illusztráció)
Elevenítsétek fel a partizánháború jellegzetességeit!

Milyen veszélyeket rejtett a felkelők modern fegyverek-
kel történő felszerelése? Nézz utána a világhálón, hogyan ala-
kult Afganisztán sorsa a következő évtizedekben!
Hogyan reagált az amerikai kormányzat Afganisztán szovjet

megszállására? Mivel nyomatékosították az amerikaiak ál-
láspontjukat? Mivel magyarázható a kemény amerikai fellépés?
85
A L E N G Y E L V Á L S Á G A gazdasági válság először Len-

gyelországban vezetett politikai összeomláshoz. A növek-
vő népességet nem tudták ellátni munkával, megjelent a
munkanélküliség. Lengyelországban a kommunista dik-
tatúra kiépítése után sem valósult meg a téeszesítés, de
a kormányzat nem támogatta a parasztokat, akadályozta
gazdasági fejlődésüket. Így Lengyelország, mely korábban
komoly élelmiszer-exportőr volt, nem tudta ellátni saját la-
kosságát sem megfelelően. Sztrájkok törtek ki, melyeknek
a gdański Lenin Hajógyár vált a központjává. A kommunista
párt irányítása alatt álló szakszervezetek nem képviselték a
munkások érdekeit, ezért a válság idején a lengyel munká-
sok kiharcolták (sztrájkokkal, tüntetésekkel) egy független
érdekképviselet, a Szolidaritás szakszervezet bejegyzését
(1980). Az új szakszervezet Lech Wałęsa vezetésével küz-
dött a munkások jobb életfeltételeiért.
A szocialista országok vezetői támadták a számukra ve-
Rendezd három csoportba (politikai, gazdasági, szociális) szélyes példát. A lengyel belpolitikai helyzet egyre jobban
a követeléseket! Miért jelentett mérföldkövet a szabad elmérgesedett, a szovjetek katonai beavatkozást fontolgat-
szakszervezetek engedélyezése a demokrácia kiszélesítésében?
tak. Erre azonban nem szánták rá magukat, mert a nemzet-
Magyarázd meg, hogy a követelések mennyiben járultak hozzá a
szocialista rendszer és eszme válságának nyilvánvalóvá válásához! közi viszonyok kedvezőtlenebbek voltak számukra, mint az
1968-as csehszlovákiai beavatkozás idején. Tartani lehetett
a lengyelek – történelmi hagyományokból is következő – el-
lenállásától. A beláthatatlan következményekkel járó szov-
jet katonai intervenció végül Jaruzelski lengyel tábornok
hatalomátvétele és a rendkívüli állapot kihirdetése (1981.
december) miatt nem következett be, de a kommunisták
csak nyílt diktatúra bevezetésével tudták a nép feletti ural-
mat biztosítani. A Szolidaritást betiltották, vezetőit internál-
ták. A kezdeti véres összecsapások után a lengyel ellenzék
illegálisan szervezkedett tovább. A kommunista diktatúrát
többé már nem lehetett megszilárdítani Lengyelországban.
Jelentős erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott a Szoli-
daritásnak az 1978-ban megválasztott lengyel születésű
pápa, II. János Pál is. Részben ennek köszönhető, hogy a
15. A Szolidaritás logója mozgalom erejét a rendkívüli állapot és az azt követő re-
torziók sem törték meg. Karol Wojtyła pápaként 1979-ben
tett látogatást először hazájában. A Varsóban, kétmillió híve
előtt elhangzott mondata – „Ne féljetek!” – sokak szerint a
kommunizmus bukásának kezdetét jelentette.
17. II. János Pál első lengyelországi látogatásán

16. Munkások tüntetnek Gdańskban, abban a városban, ahol a
Szolidaritás megalakult Mi volt a politikai jelentősége, hogy kelet-közép-európai
pápát választottak 1978-ban, aki egészen 2005-ig vezet-
Mit leplezett le végérvényesen a lengyel munkások har- te a katolikus világot? Nézz meg a neten a pápáról készült
ca? filmek közül egyet!
86
A N Y U G AT V Á L A S Z A A
mértéktelen fegyverkezés (pl. kö-
zepes hatótávolságú ballisztikus
rakéták telepítése Kelet-Közép-
Európa országaiba), a világ több
pontján való egyidejű katonai és
politikai jelenlét az összeomlás
szélére juttatta a válságba került
szovjet gazdaságot. A szovjet
térnyerés kiváltotta az Amerikai
Egyesült Államok ellenlépéseit,
mindenekelőtt az erőteljes fegy-
verkezést. A hagyományos fegy-
verzetekben meglévő szovjet
túlsúlyt a neutronbomba kifej-
lesztésével (1981) ellensúlyozták.
Majd Ronald Reagan republiká-
nus párti amerikai elnök új raké-
taelhárító rendszer kiépítését ha-
tározta el, amely a világűrbe
telepített eszközök fölhasználásá-
val védelmet jelentett volna a
szovjet interkontinentális rakéták
ellen. Az óriási költségeket igény-
lő „csillagháborús terv” azzal fe-
nyegette a Szovjetuniót, hogy a
két tömb közötti katonai egyensúly felbomlik. Ugyanakkor 18. Az enyhülésből a kis hidegháborúba
nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjetek a fegyverkezésben sem
pénzügyileg, sem technikailag nem tudnak lépést tartani az Mely tényezők vezettek az enyhülésből a kis hideghábo-
rúba? Hogyan reagált a Nyugat, s milyen hatást váltot-
amerikaiakkal. Hű szövetségese volt az amerikaiaknak eb-
tak ki az ellenlépések?
ben az időszakban is a Margaret Thatcher konzervatív mi-
niszterelnök vezette Nagy-Britannia. Talán nem véletlen,
hogy éppen egy szovjet újságírótól kapta a „Vaslady” bece-
nevet, amit büszkén vett tudomásul.
■ A neutronbomba olyan atomfegyver, amely nem mechanikai

pusztítást végez, hanem a neutronsugárzással az élő szervezeteket
pusztítja el. Már a hatvanas évektől kezdték kifejleszteni egy eu-
rópai szovjet támadás visszaverésére, hogy a védekezés során ne
pusztuljon el Európa. A bombát Reagan elnök idején fejlesztették
tovább, elrettentésül.
Foglald össze röviden Reagan elnök elveinek és politikájá-
nak a lényegét! Mi az újdonság a hetvenes évek amerikai
politikájához képest?
19. Az Amerikai Egyesült Államok katonai kiadásai
Mutasd be az összefüggést a nemzetközi helyzet változá-

sai és az amerikai hadikiadások között! Milyen következ-
tetéseket tudsz levonni a különböző fegyvernemekre fordított Hogyan látja a szovjet politika lényegét Margaret Thatcher?
összegek változásaiból? Vesd össze a szöveget Churchill fultoni beszédével!
87
Vesd össze Jelcin orosz elnök (1991–1999) és Thatcher an-

gol miniszterelnök álláspontját!
Ronald Reagan az Amerikai Egyesült Államok elnöke (1981–
20. 1989) és Margaret Thatcher Nagy-Britannia miniszterelnöke
(1979–1990). Mindkét konzervatív politikus jelentős szerepet
játszott a szocialista blokk meggyöngítésében.
Foglald össze a szöveges források alapján keleti politi-

kájuk lényegét!
Csillagháborús elképzelések. Reagan elnök hatalmas összege-

21. ket irányzott elő egy megbízható rakétaelhárító rendszer ki-
alakítására.
Az ábra alapján ismertesd a „csillagháborús terv” lénye-

gét! Magyarázd meg, hogy milyen hatással lett volna a
katonai egyensúlyra a terv megvalósítása! Milyen nemzetközi Fogalmazd meg, miben látta Margaret Thatcher Reagan
és katonapolitikai kockázatokkal járt a terv kitűzése? győzelmének jelentőségét és az elnök történelmi szerepét!
88
10. A KÉTPÓLUSÚ VILÁG MEGSZŰNÉSE
G O R B A C S O V R E F O R M K Í S É R L E T E Brezsnyev
pártfőtitkár halála (1982) után két idős főtitkár következett
(Andropov, Csernyenko), akik a megválasztásuk után gyor-
san bekövetkező haláluk miatt nagyon rövid időt töltöttek
e tisztségben. Ezután egy fiatalnak számító (54 éves) poli-
tikus, Mihail Gorbacsov lett a főtitkár. Gorbacsov a Szov-
jetunió válságán belső reformok bevezetésével kívánt úrrá
lenni. Politikája, a peresztrojka (átalakítás) az életkörülmé-
nyek romlásának megállítását tűzte ki célul. Erre egyedül
a fegyverkezés ütemének visszafogása adott reményt, ami
megkövetelte a szovjet külpolitika megváltozását, a kis hi-
degháború alatt megszerzett területek (pl. Afganisztán)
feladását. Gorbacsov csak ezen az alapon kezdhetett tár-
gyalásokat az amerikaiakkal. A Ronald Reagannel folytatott
csúcstalálkozókon (Genf, Reykjavík, Washington, Moszkva)
megegyezés született a fegyverzetkorlátozásról.
A belső reformok azonban már nem bizonyultak elegen-
dőnek. A szovjet gazdaság teljesítőképessége tovább rom-
lott, a peresztrojkával együtt meghirdetett nyilvánosság A radioaktív szennyezés
(glásznoszty) révén pedig az emberek hangot adhattak elé- terjedése az atombalese-
gedetlenségüknek. Annak, hogy a hatalom mekkora teret tet követő napokban
ad a nyilvánosságnak, komoly próbája volt egy ipari kataszt- 1.
rófa, a csernobili atomerőmű-baleset (1986).
Nézz utána a világhálón Csernobil magyarországi egész-
■ Az Ukrajna északi részén található csernobili atomerőműben ségügyi hatásainak!
1986. április végén következett be az emberiség egyik legsúlyo-
sabb atombalesete. A szokásos karbantartási munkálatokkal egy
helytelenül végzett tesztkísérletet kötöttek egybe, s ennek követ-
keztében reaktorrobbanás következett be. Jelentős mennyiségű
sugárzó anyag került a levegőbe, amely hatalmas területen szó-
ródott szét. A szélirány miatt Ukrajnánál is intenzívebb volt a ra-
dioaktív szennyezés a szomszédos Fehéroroszországban (Belorus�-
szia), ám Oroszországon kívül – enyhébb mértékben – jutott belőle
a Skandináv országoknak és Közép-Európának is. Mintegy 200 ezer
embert kellett kitelepíteni, és a katasztrófa utóhatása napjainkig
szinte felmérhetetlen. A történteket a szovjet hatóságok napokon
át titkolták (hírzárlat), s a szomszédos szocialista országok lakos-
2. Szovjet bányászok sztrájkja (Kemerovo, 1989. július)

Állapítsd meg, hogyan értelmezi Gorbacsov szerint a Nyu-
Hogyan hatott Gorbacsov politikájára az oroszországi gat a szocializmus problémáit és a peresztrojkát! Hogyan
belső helyzet? Mi lett volna a válasza a brezsnyevi politi- viszonyul ehhez az értelmezéshez Gorbacsov? Mi lehetett Gorba-
kának a hasonló megmozdulásokra? csov célja ezekkel az állításokkal?
89
sága is csak nyugati híradásokból kezdett róla értesülni. Öt nappal

később a szokásos május elsejei tömegfelvonulásokat úgy tartot-
ták meg, mintha semmi sem történt volna, ami azonnal meg is
szülte a régió korabeli morbid adomáját:
– Hogyan vonultak fel az emberek május 1-jén a Szovjetunió-
ban?
– Sugárzó arccal.
A K E L E T- K Ö Z É P - E U R Ó P A I S Z O C I A L I S TA O R -
Hogyan látja Gorbacsov visszaemlékezésében Csernobil S Z Á G O K V Á L S Á G A Kelet-Közép-Európa országai a
jelentőségét? szovjet katonai jelenlét következtében váltak kommunista
vezetésű szovjet csatlósállamokká. Az itt élő népek több-
ször tettek kísérletet a szocialista tömbből való kiszaka-
dásra. Az NDK-ban 1953-ban, Magyarországon 1956-ban
csak a tankok tartották fenn a szovjet uralmat. 1968-ban
Csehszlovákiában a Varsói Szerződés több állama katonai
erővel akadályozta meg a kibontakozást. Lengyelországban
is többször voltak sztrájkok, tömegtüntetések (1956, 1970,
1980), amelyeket a hatalom – sokszor brutálisan – levert és
megtorolt.
Az 1980-as évek második felére valamennyi európai szo-
cialista országban súlyos gazdasági válság alakult ki. A vál-
ságra a kormányok eltérő módon reagáltak. Volt, ahol még
jobban elzárkóztak, sőt a külföldi adósságokat is visszafizet-
ték, mint Romániában. Ennek következtében azonban az
3. A KGST-országok eladósodása a hetvenes évek végén életkörülmények hihetetlen mértékben romlottak, s az ál-
lam már a társadalom alapvető működését sem tudta biz-
Jellemezd a KGST országok adósságállományát! Vedd fi-
tosítani (élelmiszer-ellátás, orvosi ellátás, lakások fűtése és
gyelembe az országok méretét, lélekszámát és gazdasági világítása stb.).
fejlettségét! Más országok, mint Magyarország és Lengyelország, egy-
re nagyobb külföldi hiteleket vettek fel, amelyekkel politi-
kai okokból továbbra is a fogyasztást, az elért életszínvonal
fenntartását pénzelték. Így ezek az államok rendkívüli mér-
tékben eladósodtak, és az 1980-as évekre devizabevételeik
jelentős részét a kamatok törlesztésére fordították. Ezáltal
elvesztették a válságból való kilábalás minden lehetőségét.
4. A KGST-országok nyugati kereskedelme
Állapítsd meg, hogyan alakultak a szocialista és a tőkés

világ kapcsolatai! Milyen hatást gyakoroltak a tőkés gaz-
dasági kapcsolatok a szocialista országokra (gazdasági és poli-
tikai következmények)?
Állapítsd meg, hogy Gorbacsov beszéde mennyiben értel-

mezi újra Európa megosztottságát! Tárd fel, hogy a beszéd
mely elemei mutatnak a status quo fenntartására és melyek egy
új Európa képére!
90
1 0 . A K É T P ÓLU SÚ V I L ÁG M E G S Z Ű N É SE 
K E L E T- K Ö Z É P - E U R Ó P A F E L S Z A B A D U L Á S A A
Szovjetunióban kibontakozó változások a csatlós országokban
lehetetlenné tették a keményvonalas kommunisták erőszakos
fellépését, és a pártvezetésen belüli reformra hajló csoportok-
nak lehetőséget adtak a változtatásra. Fontos volt a peresztroj-
ka hatása a szocialista országok társadalmaira: az emberek úgy
érezték, oldódik az a szorítás, mely bekényszerítette őket a szov-
jet blokkba és az ezzel járó életkörülményekbe. Kezdtek eltűnni
azok az évtizedes tapasztalatokon alapuló reflexek, melyek távol
tartották az embereket a politikától, oldódott a félelem.
1989 a Kelet-Közép-Európai szocialista rendszerek összeom-
lásának éve. A gazdasági válság nyomán a kommunista veze-
tés mindenütt átadta a hatalmat, részben a szovjet támogatás
megszűnése, részben az ellenzéki mozgalmak nyomása miatt.
Lengyelország vált először fizetésképtelenné, így nem jut- Jaruzelski, a szükségállapotot bevezető tábornok és Wałesa, a
5. Szolidaritás vezetője tárgyal 1989-ben
hatott újabb hitelekhez. A termelés csökkent, nőtt a munka-
nélküliség, a hatalom tárgyalásokra kényszerült az ellenzékkel.
Szabad választások megrendezéséről állapodtak meg, de elő- Miért kényszerült tárgyalóasztalhoz a hatalom?
re kikötötték a kommunista párt mandátumainak számát. Így
1989-ben a kommunisták választási vereségük ellenére átme-
netileg megőrizhették pozícióik egy részét.
Magyarországon is kerekasztal-tárgyalásokon egyeztek meg
a többpárti, szabad választásokról. Miután Magyarország meg-
nyitotta nyugati határait az NDK menekültjei előtt (1989. szep-
tember), az események megállíthatatlanul vezettek az NDK
összeomlásához.
■ Az NDK polgárai, mivel nem utazhattak Nyugatra, Magyarországon,

elsősorban a Balatonnál találkoztak az NSZK-ban élő, tőlük elszakított
rokonaikkal. 1989-ben a szokásosnál is jóval több keletnémet állam-
polgár érkezett hazánkba, hogy innen távozzanak Nyugat felé. A több
tízezer ember nem fért már el a nyugatnémet követségen, így Zug-
ligeten a Máltai Szeretetszolgálat szervezésében, a magyar kormány
jóváhagyásával menekülttábort hoztak létre. 1989 augusztusában
Sopron közelében demonstrációt szerveztek Európa megosztottsága
ellen, Páneurópai piknik néven. Itt a magyar kormány hallgatólagos
jóváhagyásával keletnémetek tömege lépte át a határt érvényes út-
levél nélkül. Majd a következő hónapban Magyarország bejelentette,
Boldog keletnémet fiatalok haladnak a megnyitott magyar ha-
átengedi az NDK polgárait iratok nélkül a határon. A magyar lépések 6. táron át a számukra a szabadságot jelentő Nyugat felé (1989.
jelentős mértékben hozzájárultak az NDK kommunista vezetésének
szeptember)
bukásához, amit mutat, hogy a keletnémet pártvezető katonai beavat-
kozást követelt hazánk ellen.
Milyen hatást válthatott ki a magyar kormány döntése
az NDK-ban?
Tömegtüntetésekkel, de vér nélkül győzött Csehszlovákiá-
ban a „bársonyos forradalom”. Távoznia kellett az addigi kom-
munista vezetésnek Bulgáriában is. Decemberben Romániában
fegyveres népfelkelés és puccs döntötte meg Nicolae Ceauşes-
cu diktatúráját. A diktátor házaspárt rögtönzött bírósági tárgya-
lást követően kivégezték. A térség többi országában azonban
mindenütt vérontás nélkül ért véget – ahogy akkoriban nevez-
ték – „a csodák éve”.
Tüntetők tömegei a prágai Vencel téren a „bársonyos forrada-

7. Román és magyar tüntetők Temesváron, 1989 decemberében 8. lom” idején
Nézz utána a világhálón, hogy vált a forradalom emble- Miért nevezték a cseh rendszerváltoztatást „bársonyos
matikus alakjává Tőkés László! forradalomnak”?
91
HÁTTÉROLVASMÁNY
Romániában Ceauşescu szélsőséges sztálinista és nacionalista diktatú-
rát hozott létre. 1965 óta állt a Román Kommunista Párt élén. Néhány
év alatt az állami és pártélet teljes mértékben az irányítása alá került.
Kezdetben népszerű volt a román lakosság körében, mert folytatta
elődje függetlenségre törekvő politikáját, aki elérte, hogy 1958-ban
kivonták a szovjet csapatokat Romániából. Ebben persze szerepet ját-
szott az is, hogy Románia nem volt szomszédos NATO-országgal, s
Romániában nem voltak a magyarországihoz vagy a lengyelországi-
hoz hasonló erőteljes kommunistaellenes fellépések.
Ceauşescu szovjet blokkon belüli különutas politikája csak a kül-
politikában jelent meg, hiszen sztálinista rendszere teljes mértékben
megfelelt a szovjet elvárásoknak.
A román diktátor nimbuszát Nyugaton az alapozta meg, hogy Ro-
mánia nem vett részt Csehszlovákia 1968-as megszállásában. Majd az
államadósság visszafizetését ismerte el a nyugati sajtó, szemet hunyva
az ezért hozott áldozatok fölött. Szembement a szovjet elvárásokkal,
mikor Románia nem bojkottálta az 1984-es Nyári Olimpiai Játékokat
9. Ceauşescu rendszerének sematikus ábrája (Los Angeles).
A diktátor körül a sztálinizmusra jellemző személyi kultuszt ala-
Mely ideológiák mentén szerveződött a diktátor rendsze- kítottak ki, ami a korszakban már anakronisztikus volt a térségben.
re? Hogyan próbálta elfogadtatni uralmát a lakossággal? A sajtóban és a közbeszédben használt megszólításai is émelyítőek.
A conducător (magyarul vezető) Mussolini duce címéhez hasonló
szótőből ered (így nevezték II. Károly román királyt, Antonescu dik-
tátort is). Nevetségesebb, hogy a „Kárpátok géniuszának” neveztette
magát. A személyi kultusz kiterjedt feleségére, Elenára is. Sztálinhoz
hasonlóan számos könyv, film készült róluk, a tévéadások főszerep-
lőivé váltak. A tudományos munkákban is rájuk kellett hivatkozni, a
könyvesboltok kirakataiban a hetvenes években már csak az ő művei-
ket lehetett látni. Így természetes volt a román történetírás – korábban
is jellemző – elrugaszkodása a valóságtól, kialakítva egy hamis dicső
múltat, s a hősökben felismerhetővé téve a „Kárpátok géniuszát”.
Ceauşescu gazdaságpolitikája a sztálinizmusra jellemző: a nehéz-
ipar erőltetése, értelmetlen áldozatokkal megépített alacsony termelé-
kenységű üzemek létrehozása, presztízsberuházások, a mezőgazdaság
tönkretétele. A külföldi hiteleket visszafizettette Romániával, ami tel-
jes áruhiánnyal (mindent exportáltak), az elemi szolgáltatások (közle-
kedés, fűtés, egészségügy stb.) összeomlásával járt. Ceauşescu nem
10. törődött a nép nyomorával, ő és a családja hihetetlen luxusban élt.
A belső feszültségeket a román nacionalizmus felszításával kívánta
levezetni, ami elsősorban a magyarellenességben jelent meg (bővebben
lásd a 19. témában). Rendszere kártyavárként omlott össze, melyet a te-
mesvári református lelkész, Tőkés László és híveinek kiállása indított el.
A román törvényhozás épülete Bukarestben. A román kommu-

12. nizmus számos megalomán építkezése közül talán a Ceauşescu
megálmodta új bukaresti parlament a legjellemzőbb. A hatalmas
épület, a „Nép Háza” és a hozzá tartozó kormányzati negyed
megépítése érdekében lakóházak és lakások ezreit és 28 templo-
Az Amerikai Egyesült Államok vezetői látszólagos szovjetelle- mot leromboltak a főváros lakónegyedében. Ez a világ második
11. nes külpolitikája miatt látogatásukkal támogatták a sztálinis-
legnagyobb épülete (a washingtoni Pentagont követve). Az épít-
ta diktátort. A képeken Nixon 1973-ban és Carter 1978-ban kezéshez hatalmas mennyiségben használtak fel értékes anya-
Ceauşescunál. gokat (márványt, gránitot). A komplexum nem készült el teljes
mértékben, mert a diktátor, aki az építést közvetlenül nyomon
Mi vezethette az amerikai külpolitikát Románia eseté- követte, 1989-ben megbukott.
ben?
Jellemezd az épületet (méret, stílusjegyek, üzenete stb.)!
92
N É M E T O R S Z Á G Ú J R A E G Y E S Í T É S E A két szuper-
hatalom megegyezése lehetővé tette a második világhábo-
rú után megosztott Németország újraegyesítését. A folya-
matban fontos állomást jelentett Bush elnök 1989 nyarán
Budapesten és Varsóban tett látogatása, majd az év végén
(1989 decembere) a két vezető, Bush és Gorbacsov szemé-
lyes találkozója Málta partjainál. Az eseményt sokan a hi-
degháború végének tekintik, s valóban Gorbacsov szabad
utat adott a kelet-közép-európai országok önálló fejlődésé-
nek.
A kommunista NDK, és egyben a szovjet típusú rendszer
csődjének a jelképe volt az 1961-ben megépített berlini
fal. Nem véletlen, hogy a kommunista diktatúra lebontásá-
nak fontos eseményét jelentette a Nyugat- és Kelet-Berlin
közötti határ megnyitása 1989. november 9-én. A fal jel-
képes, majd valóságos lebontása nemcsak a németeket
németektől elválasztó akadály, de a kommunista diktatúra 13. Bush és Gorbacsov sajtótájékoztatót tart a máltai találkozó
végét is jelentette. után (1989. december)
Máltán a német kérdés nem dőlt el teljes mértékben, a Miért tartják sokan a hidegháború lezárásának a máltai
szovjetek még két szabad német államban gondolkodtak, találkozót?
a nyugat-európai nagyhatalmak, Franciaország és Nagy-Bri-
tannia a nyugati hatalmi egyensúly felbomlásától tartottak.
Az NSZK-ban is sokan féltek attól, hogy komoly anyagi áldo-
zatokkal fog járni az egyesítés a keleti területek leromlott
állapota miatt.
Az aggályokat azonban legyőzte az egyesítés iránti né-
met lelkesedés és a két szuperhatalom beleegyezése. A fo-
lyamatban döntő szerepet játszott az NSZK kancellárja,
Helmut Kohl. 1990 szeptemberében szerződést kötött a két
német állam és a korábbi megszálló hatalmak. A négy meg-
szálló hatalom lemondott minden, a győzteseket megillető
jogról, és Németország visszanyerte teljes függetlenségét.
Ezzel a megállapodással jött létre a második világháborút
lezáró sajátos „békeszerződés” Németország esetében.
1990. október 3-án Németországot Kohl kancellár vezetésé-
vel ismét egyesítették úgy, hogy a volt NDK területén öt szö-
vetségi tartomány jött létre, amelyek csatlakoztak az NSZK-
hoz. Az egyesített állam fővárosa Berlin lett.
Fogalmazd meg, hogy minek a megszüntetésére tesz javas-
latot Gorbacsov! Magyarázd meg, hogy mivel indokolja a
javaslat az addigi európai rend megváltoztatását!
Állapítsd meg, hogy milyen problémákat hozott felszínre a

szocialista tömb felbomlása! Milyen választ adott a kihívás-
ra a Bundestag? Az NSZK kormányának mely korábbi lépésével
volt mindez összhangban? Magyarázd meg, miért volt nehéz a
döntés! Keress ellenpéldákat a rendszerváltás idejéből!
14. A berlini fal lebontását ünneplő tömeg 1989. november 9-én
Mire utal a képen látható emberek viselkedése?
93
A S Z O V J E T U N I Ó S Z É T E S É S E A Gorbacsov vezette
Szovjetunió a számára egyre kedvezőtlenebb folyamatokkal
nem szegült szembe: nem avatkozott be a szocialista tömb szé-
tesésekor, majd beleegyezett Németország egyesítésébe is.
A közvetlenül a szovjet birodalomhoz tartozó balti álla-
mok önállósodási törekvéseivel szemben viszont már fegy-
veresen léptek fel (1991). A helyzetet – akaratuk ellenére – a
Gorbacsovot puccsal félreállítani akaró, s a régi rendszert
visszahozni próbáló katonatisztek és politikusok oldották
meg. Sikertelen hatalomátvételi kísérletük után a szovjet ve-
zetés elismerte a balti államok függetlenségét. 1991 végén
megszűnt a 300 milliós Szovjetunió, a kommunista pártot
(SZKP) betiltották. A 150 milliós Oroszország mellett Ukraj-
na, valamint a volt Szovjetunió többi köztársasága is füg
getlen országgá vált, bár az orosz befolyás fenntartása érde-
kében létrehozták a Független Államok Közösségét (FÁK).
A Fehér Ház, az orosz törvényhozás épületének ostroma 1993- Ehhez a balti államok nem csatlakoztak. A negyven éves hi-
15. ban
degháború szovjet vereséggel zárult. Az ezredfordulóhoz
Milyen módszerek jelentek meg a demokratikus rend- közeledve az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen
szer kiépítésének kísérlete során? Értékeld az ellent- szuperhatalom.
mondásokat!
■ A helyzet megszilárdítása Borisz Jelcin nevéhez fűződik. Jelcin
tagja volt a kommunista pártnak, 1985-ben már Moszkva városi
tanácsának elnöke. 1987-ben szembekerült Gorbacsovval, mert ke-
vesellte a reformokat. Elbocsátották, de ez növelte népszerűségét, s
1989-ben beválasztották az orosz Népi Képviselők Kongresszusába,
majd a Legfelsőbb Tanácsba. Miközben Gorbacsov népszerűsége
hazájában csökkent, Jelcint az Orosz Felső Tanács elnökévé válasz-
tották. A Gorbacsov elleni puccsot Jelcin hiúsította meg, aki egy
harckocsi lövegtornyából beszélt a tömeghez és a katonákhoz. Így
Gorbacsov után Jelcin vált az új, független Oroszország vezetőjévé
(1991–1999). A belső gazdasági feszültségek, a régi birodalmi poli-
tika híveivel való harc miatt Jelcin 1993-ban felhatalmazást kért a
törvényhozástól a rendeleti kormányzásra. Ezt csak a törvényhozás
épületének (Fehér Ház) emberi életeket követelő ostromával tudta
elérni, amit a Nyugat hallgatólagosan támogatott.
Hogyan látja Jel-

cin a szovjet nagy-
hatalmi politikát és
szemléletet? Hogyan
látja a birodalomban
élő oroszok helyzetét?
Milyen problémákat lát 16. A Szovjetunió szétesése
az új határon kívül re-
kedt oroszok millióinak Tárd fel, hogyan befolyásolta a változás Oroszország gazdasági, demográfiai és ezáltal katonai po-
helyzetében? Keress tenciálját rövid és hosszú távon! Sorold fel, mely területek szakadtak le teljesen a birodalomról!
példákat hasonló etni- Milyen kapcsolat maradt az egykori birodalom országai között? Milyen szerepet játszottak a gazdasági
kai ellentétre! és az etnikai viszonyok a határok meghúzásában? Milyen etnikai problémák jelentek meg?
94
K E L E T- K Ö Z É P - E U R Ó P A A REND-
S Z E R V Á LT O Z TATÁ S U TÁ N A diktatú-
rák bukásával nem oldódtak meg a nehézségek.
A piaci viszonyokra való átállás óriási feszültsé-
gekkel járt. Ennek legdrámaibb jele a növekvő
munkanélküliség és a szociális ellátórendszerek
megrendülése lett. Az „egyenlősdihez”, az állami
juttatásokhoz szoktatott embereknek egyszerre
kellett megtanulniuk a piaci viszonyokhoz való al-
kalmazkodást, az öngondoskodást és elviselniük
az egyre szembetűnőbb vagyoni különbségeket.
Az átállást a régió fejlettebb gazdasággal és jelen-
tős kulturális hagyományokkal rendelkező orszá-
gai (Csehország, Lengyelország, Magyarország)
sem tudták tömegeket érintő megrázkódtatások
nélkül megvalósítani (pl. százezrek vesztették el az állásukat). 17. Csehszlovákia területi változásai és felbomlása
Ám az ebből eredő tiltakozások „csak zavarták”, deformálták,
de nem bénították meg a többpárti (parlamenti) politikai de- Kövesd nyomon az első világháború után létrehozott or-
mokrácia intézményrendszerének fokozatos kiépülését. szág területi változásait!
A szovjet hatalmi szféra és a diktatúrák összeomlása nyo-
mán felszínre törtek az elfojtott nemzeti törekvések. Fel-
bomlottak a századelő Osztrák–Magyar Monarchiájának
szétverése után mesterségesen létrehozott soknemzetiségű
államok. Csehszlovákia békés úton vált ketté (1992), ám a
nyugati részből szerveződött Csehország hagyományos fej-
lettsége szembetűnővé vált a keleti Szlovákiához képest. Időpont Esemény
Tragikus polgárháborúk sorozatába torkollott viszont Ju-
goszlávia felbomlása (1991–2008). Az etnikailag kevert állam Szlovénia, Horvátország és Bosznia-
Hercegovina bejelenti függetlenné válását.
népei (szerbek, horvátok, szlovének, albánok, bosnyákok 1991
(A következő évben Macedónia is függetlenné
stb.) mindegyike homogén nemzeti területek és államok válik.)
kialakítására törekedett. Ez vezetett a délszláv háborúhoz
1991 és 1995 között. Az egyre véresebb küzdelemben embe- Délszláv háború. Szerbia katonai erővel akarta
rek tízezreit gyilkolták le, illetve kergették el szülőföldjükről. megakadályozni Horvátország és Bosznia-
Hercegovina elszakadását. A véres, a polgári
lakosság elleni kegyetlenkedésekről hírhedt
1991–1995 háborúnak az Amerikai Egyesült Államok
közreműködésével megkötött daytoni
békemegállapodás vetett véget. A Szerbia és
Montenegró szövetségére szűkült délszláv
államot Kis-Jugoszláviának nevezték.
Kis-Jugoszláviát bombázza a NATO. Az
előzmény, hogy Szerbia egyik tartományában,
Koszovóban az 1990-es évek második felétől
felerősödtek a többségben levő albán
lakosság elszakadási törekvései. A kibontakozó
polgárháborúban mindkét etnikum arra
törekedett, hogy a másikat elűzze a területről.
1999 A konfliktusba bevetik a szerb hadsereget
– és ez az intézkedés váltotta ki a NATO
légicsapásait, amelyeknek polgári áldozatai
is voltak. A bombázás hatására a szerb
katonai egységek kivonultak Koszovóból, s a
tartományba ENSZ-felhatalmazással, NATO-
parancsnokság alatt álló békefenntartó erők
(KFOR) érkeztek.
2006 Montenegró is függetlenné válik.
Koszovó egyoldalúan bejelenti függetlenségét,

18. Az egykori Jugoszlávia nemzetiségei és utódállamai amelyet Szerbia (és még sok állam) nem ismer
2008
el, de az Amerikai Egyesült Államok és az
Hogyan viszonyulnak az új államhatárok az első világ- Európai Unió országainak többsége igen.
háború előtti határokhoz? Állításodat igazold! Mondj
példát arra, hol született nemzetállam, s hol maradt meg a
soknemzetiségű állam az új határokon belül is! Mely különb- 19. Jugoszlávia felbomlási folyamata
ségekkel összefonódva jelentkeznek az etnikai különbségek a
térségben? Készíts felekezeti térképet a térképvázlat és a tan- Hasonlítsd össze a táblázatból és a térképről szerezhető
könyvi szöveg segítségével a volt Jugoszlávia területéről! ismereteket!
95
Az egykori Jugoszlávia területén számos etnikum, vallás és

kultúra létezett. A különböző délszláv népek (szerbek, hor-
vátok, szlovénok, montenegróiak, macedónok, bosnyákok)
lényegében egyazon nyelv különböző dialektusait beszélik.
Ettől eltérő a koszovói albánok és a Vajdaságban (Délvidé-
ken) élő magyarok nyelve. A Balkánt behálózó civilizációs
törésvonalak mentén különböző vallások (ortodox: szerbek,
montenegróiak, macedónok többsége; katolikus: horvátok,
szlovének, magyarok; muszlim: bosnyákok és albánok), vala-
mint a keleti és nyugati kereszténységnek megfelelő cirill és
latin betűs írások jelentek meg.
Habár névleg nemzetállamok alakultak a hajdani Jugoszlá-
via területén, közülük csak Szlovéniáról és Montenegróról
lehetett ezt elmondani. Horvátországban a szerbek 1995-
ös elűzéséig jelentős volt a szerbek aránya. A horvátországi
A vukovári belváros részlete a harcok után. A délszláv hábo- szerbeket jórészt a Vajdaságba, a magyarok közé telepítették.
20. rú véres mozzanata fűződik a Duna mentén fekvő városhoz. Macedóniában macedón–albán ellentét bontakozott ki, Ko-
Horvátország kiválása után a horvátországi szerbek a jugo- szovóban albán–szerb. Szerbiában a magyarok és a szandzsá-
szláv hadsereg támogatásával fegyveres harcot kezdtek a hor- ki muszlimok alkotják a legjelentősebb etnikai közösséget.
vátok ellen. A város stratégiailag fontos helyen feküdt, ezért Bosznia-Hercegovinában a szerb–horvát–bosnyák etniku-
a megalakuló horvát hadsereg a helyi horvátokkal és a velük mok sajátos szövetségi államban élnek, amelynek kialakulá-
tartó magyarokkal együtt felvette a harcot a számbeli és fegy- sát véres polgárháború előzte meg. (A harcokat csak nemzet-
verzeti fölényben lévő szerbekkel szemben. 87 napon át védték
közi békefenntartók bevetésével lehetett megállítani.)
a várost, amely romba dőlt, lakóinak jelentős része meghalt.
A kelet-közép-európai térség gazdasági fellendülésének
Keresd meg az atlaszban Vukovárt, s tárd fel, miért volt és politikai stabilitásának zálogát az Európai Unióhoz való
fontos stratégiai pont! Mi volt a jelentősége a 87 napos csatlakozás jelentette. Az NDK Németország részeként szinte
védekezésnek Horvátország függetlensége szempontjából? azonnal elérte e célt, míg a térség többi országa fokozatosan
lett az európai közösség tagja. (Az Európai Unióval a 18. té-
mában foglalkozunk részletesen.)
A katonai biztonságot és az európai béke megszilárdítá-
sát segítette elő, hogy a szovjet befolyás alól felszabadult
országok többsége az új évezred küszöbén csatlakozott a
NATO-hoz (Magyarország 1999-ben).
21. Mecset Szarajevóban, Bosznia–Hercegovina fővárosában
Mely vallás hívei lakják zömében a várost? Az egykori

Jugoszláviában hány vallás volt jelen?
22. A NATO bővítése a köztes-európai térségben
Ismételd át Köztes-Európa fogalmát! (11. évfolyamos

tankönyv, 133. oldal.) Kövesd a NATO-bővítés fázisait, és
tárd fel az adott térséghez és időszakhoz kapcsolódó nemzet-
közi viszonyokat a világháló segítségével!
96
V. A RENDSZERVÁLTOZTATÁS
FOLYAMATA
97
11. A KÁDÁR-RENDSZER VÉGNAPJAI
A Z A D Ó S S Á G V Á L S Á G K I A L A K U L Á S A A hetve-
nes évek közepétől a magyar gazdaság egyre nehezebb hely-
zetbe került. Politikai okokból leállították a piaci elemeket
behozó, s így az alkalmazkodást elősegítő új gazdasági me-
chanizmust éppen akkor, amikor az első olajválságot (1973)
követően erre fokozottabban szükség lett volna. A tervgaz-
dálkodás és a világgazdaságtól jórészt elzárt KGST béklyói-
ban a helyzet egyre romlott. A magyar termelékenység nem
nőtt – e téren a nyugati világ egyre nagyobb előnyre tett
szert –, így az energiahordozókért s a nyugatról behozott
fejlettebb gépekért és közszükségleti cikkekért egyre többet
kellett exportálni. A cserearányromlás a hetvenes években
fokozódott, amit tovább nehezített a második olajárrobba-
nás (1979).
1. A cserearányok alakulása a hetvenes évektől Magyarországon
■ Fokozták a problémát az elhibázott gazdaságpolitikai lépések
Jellemezd a kialakult helyzetet! Mely okok vezettek a fo- is. 1974-ben meghirdették az eocénprogramot. Ennek lényege az
lyamathoz, és mi lehetett a következménye? volt, hogy az ország az emelkedő kőolajárak miatt ismét kiaknázza
szénvagyonát. A terv szerint a Gerecse és a Vértes eocén korú (in-
nen a terv neve) barnaszéntelepeit vették volna újra intenzívebb
kitermelés alá. A szén- és a mélyművelésű bauxitbányák nyitásá-
Külföldi adósság nak hatalmas költségei azonban nem térültek meg, így a progra-
Év mot leállították (az utolsó bányát 1981-ben nyitották). Ráadásul a
Bruttó Nettó karsztvíz kiszivattyúzása komoly környezeti károkkal és veszélyek-
1975 4 199 2 000 kel járt, apadni kezdtek a fürdőinket (Hévíz, Budapest) tápláló hév-
források vizei, ami veszélyeztette az idegenforgalom bevételeit.
1977 6 253 3 580
1978 9 466 6 141 A kormányzat politikai okokból nem mert az életszín-
1984 10 983 6 549 vonal csökkenését eredményező intézkedéseket hozni. Az
államháztartás hiányát a szociális és az infrastrukturális be-
1985 13 955 8 046 ruházások visszafogásával próbálták mérsékelni, s mivel ez
1987 19 584 13 683 nem volt elég a mélyülő válság miatt, egyre nagyobb nyugati
1989 20 390 14 900 hitelek felvételére kényszerültek. Megindult az eladósodás
folyamata. 1979-ben a magyar állam a fizetésképtelenség
2. Magyarország külföldi adósságállományának alakulása határára került. A következő évtizedben már a hitelek kama-
tainak a törlesztését is csak újabb hitelekből tudták finanszí-
Számítsd ki, hogy másfél évtized alatt hány százalékkal rozni, az ország adósságspirálba került. Egyre jelentősebb
nőtt a magyar államadósság! Tárd fel az adósság növeke- megszorításokra, áremelésekre kényszerült a kormányzat,
désének különböző okait! Magyarázd meg, hogy az eladósodás gyorsuló ütemben megindult az életszínvonal csökkenése.
miért vezetett a rendszer válságához! A kudarcok egyre szélesebb kör számára tették nyilván-
valóvá, hogy a rendszer reformjai nem segítenek: a piaci
elemekkel toldozott-foltozott szocialista tervgazdálkodás – a
tágabb európai, illetve világgazdasági környezet gyors átala-
kulása következtében – nem versenyképes a piacgazdasággal.
Az 1980-as évekre az eladósodás mértéke már elérte azt
a szintet, amelynél lehetetlenné vált a korábbi életszínvonal
megőrzése. Miközben az emberek egyre többet dolgoztak,
az állam egyre kevésbé tudta biztosítani a szocialista rend-
szer alapjainak tekintett vívmányokat, például az ingyenes
egészségügyi ellátást és a teljes foglalkoztatást. Ez egyre szé-
lesebb rétegek leszakadását, elszegényedését eredményez-
te. A társadalom növekvő aggodalommal vette tudomásul a
romló életkörülményeket.
A gazdasági és társadalmi válság kibontakozása

3.
Vedd számba a válság kialakulásához vezető okokat!

Melyik ok a legalapvetőbb?
98
1 1 . A K Á DÁ R- R E N D S Z E R V É G NA P JA I 
Az 1980-as évek második felében nyilvánvalóvá vált a szov- A Nyugathoz viszonyítva

jet mintájú szocializmus csődje. Az elaggott és a realitásokat Vizsgálati Magyarország áll jobban
mind kevésbé figyelembe vevő pártvezetés – a szovjet blokk szempontok (a válaszadók százalékában)
más országaihoz hasonlóan – gyakorlatilag képtelen volt a
1981 1986 1988
kialakuló gazdasági és társadalmi válsághelyzetet kezelni. Az
ország gyorsuló eladósodása következtében az államháztartás A gyermekek megfelelő
98 87 42
többször is közel került a pénzügyi csődhöz. A „gulyáskom- felnevelésének lehetősége
munizmus” fő fenntartó pillére, az életszínvonal folyamatos A munkához való jog 96 93 80
emelkedése összeomlott. Az egyéni megélhetési, szociális A dolgozók érdekeinek
problémák gyarapodása társadalmi válságot okozott. A bővülő 93 89 46
védelme
információs lehetőségek, a turizmus és a külföldi kapcsolatok
révén mind többen vethették össze a magyarországi helyzetet Az egészségügyi ellátás
90 66 47
színvonala
a gyorsan fejlődő Nyugattal. Egyre kevesebben „érezték” ma-
gukénak azt a társadalmi-politikai rendszert, amelyben éltek. A társadalom erkölcsi
88 81 50
színvonala
92-es oktánszámú 98-as oktánszámú A családok kiegyensúlyozott
Év 86 73 36
(forint/liter) (forint/liter) élete
1973 4,00 5,00 A kulturált emberi
82 78 44
1975 6,00 7,50 kapcsolatok
1977 6,50 8,00 Egyenlő esélyek az
78 69 38
érvényesülésre
1979 8,90 10,80
A véleménynyilvánítás
1981 14,70 16,20 74 67 43
szabadsága
1983 20,00 21,50 A pénz értékének állandósága 66 41 6
4. A benzin árának változása A lakáshoz jutás lehetősége 63 39 16
Szórakozási, pihenési
59 44 27
Meddig próbálta a pártállam tartani az árakat? lehetőségek
A szabadidő mennyisége 58 46 27
Az anyagi jólét 46 29 10
A R E N D S Z E R VÁ LT O Z TATÁ S E L Ő Z M É N Y E I A la- Az árubőség 44 34 18
kosság egy része a csökkenő jövedelmét további túlmunka
vállalásával egészítette ki. A hatalom lehetőséget biztosított Az emberek öltözködése 42 33 28
a túlmunkára különböző melléküzemágakban, a vállalatokon A lakások szép berendezése 38 31 18
belül alakult gazdasági munkaközösségekben (GMK), a meg- A külföldi utazások
erősödő – s az ellátásban immár nélkülözhetetlenné váló – 29 27 33
lehetősége
háztáji gazdaságokban. Szélesítették a magánvállalkozások
A házimunka gépesítettsége 22 16 13
lehetőségeit (pl. több munkást foglalkoztathattak 1979-től),
így egyes területeken fontos szerephez jutottak (pl. taxizás). 5. A magyar társadalom hangulatváltozása
■ Az ún. második gazdaságon belül végzett önkizsákmányoló mun-
Milyen összefüggés mutatható ki a két adatsor (4. és 5.
ka sokak számára lehetőséget nyújtott arra, hogy az ország makro-
táblázat) között? Mutasd be, mely tényezők igazolják leg-
gazdasági mutatóinak folyamatos romlása idején is megőrizze, „szin-
inkább a lakosság bizalomvesztését! Mit értékelt a leginkább
ten tartsa” saját (és családja) életszínvonalát. Megjelent egy sajátos,
a lakosság a nyolcvanas évek végi Magyarországon? Hogyan
késő szocializmus kori magyar modell, amelyben az emberek eg-
alakulhattak ezek a mutatók a válság elmélyülését követően a
zisztenciálisan két lábon álltak (hivatalos állás és magánmunka), s „a
nyolcvanas években?
gyertyát két végén égették”. A napi 10-14 órai munka a lakosság – kü-
lönösen a férfiak – egészségének romlását eredményezte. Ugyanak-
kor ebbe a modellbe a társadalomnak csak a kisebbik hányada tudott
bekapcsolódni. Ezért újra megindult a társadalom anyagi differenciá-
lódása, nőttek a vagyoni különbségek. (A hanyatlást mutató 1980-as
évtizedben megkétszereződött Magyarországon az átlagember jöve-
delméhez képest egyre drágább, magántulajdonú személygépkocsik
száma, holott a gépjárművásárlás még ekkor is családi „nagyberuhá-
zásnak” számított.) Az anyagi gyarapodás tehát nem volt egyértel-
műen pozitív jelenség. A társadalmi problémákat jelezte, hogy 1981-
től megkezdődött az ország népességének fogyása.
Miért nevezi a kor kultúráját „kvázi kultúrának” az előadó?

Miként értékeli a hatalom és a társadalom 1960-as évek-
ben történt kiegyezését? A beszéd mely részletéből következtet-
hetünk arra, hogy Csurka István nem lát megoldást a szocialista
rendszer keretein belül? Tárd fel, hogy mire vonatkozik a társa-
dalom „önkizsákmányoló és idegbeteg” voltának a hangoztatása!
Miért számított abban az időben bátor tettnek egy ilyen beszéd?
99
 V. A R E N D S Z E RVÁ LTO Z TATÁS F OLYA M ATA
A rendszer erősödő válságával párhuzamosan megkez-

dődött a korábban is létező, de szervezeti formát nem öltő
ellenzéki értelmiség két csoportjának a megszerveződése:
egyrészt a rendszert demokratikus és nemzeti alapon bí-
ráló ún. népi-nemzeti irányzat (a későbbi Magyar Demok-
rata Fórum) és a rendszert demokratikus alapról támadó
ún. demokratikus ellenzék (a későbbi Szabad Demokraták
Szövetsége). Az első jelentős ellenzéki tanácskozásra Mono-
ron került sor (1985), ahol jelen volt a rendszerváltoztatás
minden jelentős későbbi ellenzéki irányzatának képviselője.
Az ellenzéki találkozón a pártállam megszüntetésében és a
1985-ben a monori találkozón 45, különböző elképzelésekkel politikai szabadságjogok kiterjesztésének szükségességében
6. rendelkező magyar értelmiségi jött össze megtárgyalni az or-
minden résztvevő egyetértett. Az ellenzéki mozgalmak kö-
szág problémáit
zötti különbségek azonban egyre több kérdésben kiéleződ-
Miért törvényszerű, hogy a rendszerváltoztatáshoz köze- tek (rendszerváltoztatás módja, népesedéspolitika, határo-
ledve több ellenzéki irányzat alakult? kon túli magyarok stb.).
■ Az emberi jogok kérdését középpontba állító demokratikus el-

lenzék kialakulásának gyökerei az 1970-es évek végére vezethetők
vissza. Budapesten, magánlakásokban tartottak ún. repülő egyete-
mi előadásokat, amelyeken több egykori kommunista vezető gyer-
meke is részt vett. 1980–1981-től Kis János, Demszky Gábor és má-
sok kiadásában megjelentek az első házi sokszorosítású, a cenzúrát
megkerülő szamizdat kiadványok. Közülük a legismertebb és a leg-
hosszabb ideig fennmaradó a Beszélő című illegális folyóirat volt. Ez-
zel megjelent az ún. második (vagy ellen)nyilvánosság. A népi-nem-
zeti ellenzék Csoóri Sándor köré csoportosult. Először az 1980-as
évek végén, Lakiteleken találkoztak. A rendszer által engedélyezett
folyóiratokban publikáltak (Tiszatáj, Új Forrás), tágítva a közölhető-
ség korlátait. A hatalom fellépett ellenük (pl. egyes lapszámok betil-
tása, egyes szerzők megjelenési lehetőségeinek korlátozása), ahogy
a demokratikus ellenzéket is zaklatta a titkos rendőrség. Fővárosi
egyetemisták körében szerveződött 1983-ban a Jogász Szakkollégi-
um (amely két év múlva Bibó István nevét vette fel), a későbbi Fidesz
bölcsője, a kulturális életben pedig a Fiatal Írók József Attila Köre.
7. A két ellenzéki csoport programjának hasonló és eltérő vonásai
Az ellenzék színrelépését segítette, hogy az 1980-as
Vedd számba a két csoport elképzeléseinek hasonló vo- évek második felében nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjet-
násait! Melyek az eltérő hangsúlyok? Mely, a XX. századi unió vesztésre áll a nyugati világgal vívott fegyverkezési
magyar irodalomban és történelemben már megismert törés- versenyben, s ezen nem bezárkózással, a diktatúra fokozá-
vonalra emlékeztet a két ellenzéki csoport közötti különbség? sával, hanem reformokkal próbált úrrá lenni. A Kádár-rend-
8.
Két szamizdat folyóirat: a Demokrata (1986-tól 1991-ig 41

9. szám) és a Beszélő (1981-től 2012-ig) első számának címlapja.
A szamizdat fogalma a kommunista rendszerekben illegáli-
san, vagyis a cenzúra megkerülésével megjelenő sajtóterméket
jelentett. Orosz eredetű mozaikszó, magyar jelentése: saját ki-
adás. A szamizdat irodalom kiadását a rendszer akadályozta,
de nem lépett fel már teljes szigorával, nem internálták, nem Mely történelmi eseményre, illetve történelmi személy-
börtönözték be az íróit, terjesztőit és olvasóit. A kiadványok re (személyekre) utal a költemény? Magyarázd meg,
szűk értelmiségi körben váltak csak ismertté. hogy miért lett téma az MSZMP Központi Bizottságában a vers
által megfogalmazott gondolat, és miért váltották le a vers
Miért nem fojtotta el a rendszer teljes mértékben a sza- megjelenését követően a folyóirat szerkesztőit! Mennyiben
mizdat kiadványokat, és miért csak nagyon szűk körben járult hozzá a versben megfogalmazott probléma a Kádár-
terjedtek? rendszer legitimációs válságához? Indokold válaszodat!
100
szer egyik alappillérét, a viszonylagos jólétet a válság már

szertefoszlatta. Gorbacsov reformjai pedig megcáfolták azt
a ki nem mondott tételt, hogy Kádár a reformok terén a
legtöbbet tudja elérni a szovjeteknél, nála csak keményvo-
nalasabb kommunisták jöhetnek.
P Á R T O K É S P R O G R A M O K A különböző ellenzéki
irányzatok kezdetben együttműködtek, például a monori
találkozót is közösen szervezték. A programalkotás során
azonban útjaik különváltak. A népi-nemzeti irányzat Lakite-
leken Magyar Demokrata Fórum (MDF) néven mozgalom-
má szerveződött. A lakiteleki sátorban 1987-ben közel 180
nemzeti gondolkodású értelmiségi jött össze, s megvitat-
ták az ország, a magyarság sorskérdéseit. A találkozó hatá-
sát növelte, hogy nyilatkozatukat közölte egy országos napi-
lap, a Magyar Nemzet. Rövidesen a demokratikus ellenzék A lakiteleki találkozónak saját udvarában otthont adó Lezsák
megalakította a Szabad Demokraták Szövetségét (SZDSZ). 10. Sándor tart előadást. A kép jobb szélén Pozsgay Imre, az
1988-ban a változást sürgető ifjú értelmiségiek megalakí- MSZMP egyik vezető politikusa (KB-tag) látható.
tották a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz). Közben az
MSZMP különböző irányzatokra bomlása is megkezdődött. Mit jelzett, hogy a kommunista párt egyik vezetője részt
vett a tanácskozáson?
■ 1986-ban reformközgazdászok adták ki Fordulat és reform cím-
mel elsősorban gazdasági javaslataikat. A piacgazdaság bevezeté-
sét szorgalmazták. 1987-ben a Beszélő különszámában jelent meg
Társadalmi Szerződés címmel a demokratikus ellenzék programja,
mely többpárti parlamentáris demokráciát akart, de egyelőre kor-
látozott formában.
Gyűjtsd össze a szöveg tézismondatait, és magyarázd meg

azok politikai, társadalmi jelentőségét! Mivel magyarázza a
szöveg a társadalom elégedetlenségét, a kibontakozó válságjele-
ket? Miért nevezi a szerző a középút jelképének Kádárt? Fogal-
Gyűjtsd össze a dokumentum által megfogalmazott vál- mazd meg a párt „harminc éve bevált” politikájának lényegét!
ságjeleket! Mi lenne a feladata a tanácskozás által létre- Miért vezetne ez a politika a válság elmélyüléséhez az írás szerint?
hozandó fórumnak? Mennyiben segítette elő a tanácskozás a Vitassátok meg, hogy vajon kifejezték-e a szerző megállapításai a
reformfolyamat felgyorsulását és a közvélemény bevonását a korabeli lakosság többségének véleményét! Magyarázd meg a
folyamatokba? dokumentum címválasztását!
101
A konszolidálódott Kádár-korszakban a civil társadalom

tömegei legfeljebb a május 1-jei felvonulásokon jelenhet-
tek meg, a „munkáshatalmat” ünnepelve. Az 1970–1980-
as években időnként fiatalok maroknyi csoportja tüntetett
március 15-e évfordulóin, és a rendőrség keményen lecsa-
pott rájuk. 1988-ban viszont már 10 000 ember követelte a
szabadságot és demokráciát. Komoly tüntetések szerveződ-
tek a romániai (erdélyi) falurombolás (lásd a 19. témát) és
a bős–nagymarosi vízlépcső ellen is. A társadalom – külön-
böző szerveződésű, ám egymással kapcsolatot tartó – aktív
csoportjai, körei egyre láthatóbban szorgalmazták a válto-
zásokat.
A bős–nagymarosi vízlépcső
Tüntetők 1988. március 15-én. A hatalom zaklatta a szerve- ellen tiltakozó plakát (1988). A
11. zőket, nagy volt a rendőri készültség, de már nem került sor vízlépcső megépítéséről a ma-
tömegoszlatásra. A résztvevők száma is jelentősen meghaladta gyar és a csehszlovák kormány
a korábbi demonstrációkét. 1977-ben írt alá szerződést.
A tervek szerint a magyar–
Miért nem lépett fel nyílt erőszakkal a rendőrség 1988- csehszlovák határt is jelentő
ban a tüntetőkkel szemben? Duna-szakaszon Bősnél és
Nagymarosnál duzzasztómű-
vet építettek volna, és ennek so-
rán Bősnél, kb. 30 kilométeres
szakaszon a Duna víztömegé-
nek nagyobb részét csehszlovák
területre, egy ún. üzemvíz csa-
tornába terelték volna. A beru-
házás fő célja nem az áramter-
melés, hanem a dunai hajózás
feltételeinek javítása lett volna.
A várható környezeti károk miatt a nyolcvanas évek elején el-
14. kezdődő építkezés ellen egyre szélesedő társadalmi ellenállás
bontakozott ki, amelyet az 1984-ben alakult civil szervezet, a
Duna Kör vezetett.
Nézz utána a bős–nagymarosi vízlépcső 1970-es évekig

visszanyúló történetének! Készíts kronológiai táblázatot
az építkezéssel kapcsolatos eseményekről! Gyűjtsd össze, hogy
milyen környezeti problémákat okozott volna a létesítmény!
Mi lett a megmozdulások eredménye? Hogyan alakult a víz-
12. A megépült bősi (gabčíkovói) duzzasztómű lépcső története a rendszerváltoztatást követően? Mire utal az
1988-as színes plakát léte?
A Z Á L L A M P Á R T M E G H A S O N L Á S A Az MSZMP-n
belül a tagság egyre nagyobb része fordult a változásokat
követelő reformer vezetők (a reformkommunisták), Pozsgay
Imre és Nyers Rezső felé. Az 1988-as májusi pártértekezle-
ten megerősödtek a reformerek, képviselőik bekerültek a
legfelsőbb pártvezetésbe. Kádár Jánost leváltották, és a párt
apparátus képviselőjét, Grósz Károlyt választották főtitkárrá.
(Kádárnak létrehozták a pártelnöki tisztséget, amely nem
járt tényleges hatalommal.) A Minisztertanács elnökeként
(1987–1988) már néhány óvatos reformot (pl. a személyi jö-
vedelemadó bevezetése) végrehajtó Grósz csekély, a rend-
szer lényegét nem érintő változtatásokkal kívánta megoldani
a helyzetet. A gazdasági válság azonban tovább mélyült, Ma-
gyarország eladósodása jelentősen növekedett. Az ellenzék
egyre aktívabbá vált, de a szovjet pártvezetés nem támoga-
tott semmilyen erőszakos fellépést ellenük.
1988 őszén a mindinkább keményvonalassá váló pártfő-
A nagymarosi vízlépcső építési területe 1991-ben. A leállítás titkár, Grósz Károly helyett Németh Miklós lett a kormány
13. után helyreállították az eredeti környezetet.
vezetője (1988–1990). Németh további reformokra is hajlan-
dónak mutatkozott. Az állampárt szétesésnek indult, a po-
Nézz utána az interneten, hogyan sikerült megállapodni litikai életben a szerveződő új pártok, politikai mozgalmak
az akkori Csehszlovákiával az építkezés leállításáról!
vették át a kezdeményező szerepet.
102
HÁTTÉROLVASMÁNY
FORRADALOM, ELLENFORRADALOM, NÉPFELKELÉS
A Kádár-rendszer a forradalom eltiprásával került hatalomra, ezért
mindvégig tartotta magát az 1956 decemberében megfogalmazott
álláspontjához: 1956-ban ellenforradalom tört ki, melyet az imperia-
listák, a régi rend hívei szerveztek, s a Rákosi-rendszer hibái segítettek
kibontakozni. Ehhez az alaptételhez nem lehetett hozzányúlni, hiszen
az a rendszer alapjait, s személy szerint annak első emberének, Kádár
Jánosnak a helyzetét rendítette volna meg.
Természetesen az ellenzék számára is döntő kérdésnek számított
1956 megítélése, jó néhány könyv, cikk jelent meg a forradalomról,
s ezek egyre több emberhez jutottak el. Erre annál is inkább szükség
volt, mert a forradalom emlékének elfojtása, illetve az eseményekről Pozsgay Imre államminiszter és Németh Miklós, a Minisz-
15. tertanács elnöke
megrajzolt torz kép következtében széles tömegeknek hiányoztak a
valós ismeretei. Hogyan változott a kormány szerepe az MSZMP belső
Az állampárt reformszárnya is érzékelte a társadalmi hangulatot, és harcai és megrendülése nyomán?
tudta, hogy kedvezőtlen volna számukra, ha kizárólag az ellenzékhez
kapcsolódik a valóság feltárása. Így már 1988-ban a Magyar Tudomá-
nyos Akadémia (MTA) keretében tanulmányozták a kérdést. Nyilván-
valóvá vált, hogy az ellenforradalom meghatározást se az ellenzék, se a
társadalom többsége nem fogadná el. Az MTA tanulmánya új megha-
tározást javasolt, a népfelkelést. A tanulmány megvitatásán részt vett
Pozsgay Imre, az MSZMP egyik reformpárti vezetője (1988 és 1990
között államminiszter volt, 1980 és 1989 között a Magyar Szocialista
Munkáspárt Központi Bizottságának, 1988 és 1989 között Politikai Bi-
zottságának tagja). Határozott lépésre szánta el magát, a kérdést nem
vitte a párt vezető fórumai elé, tartva attól, hogy a rendszer alapjainak
megkérdőjelezését jelentő fogalomváltást nem fogadják el. Kész hely-
zetet teremtve 1989. január 27-én egy rádióinterjúban a nyilvánosság
előtt népfelkelésnek nevezte az addig ellenforradalomnak minősített
1956-os forradalmat.
Mivel indokolja Pozsgay a népfelkelés kifejezés használa-

tát? Mire utal a fogalommal való taktikázás?
A Z E L L E N Z É K M E G E R Ő S Ö D É S E Még az év elején
megszületett az egyesülési és gyülekezési jogról szóló tör-
vény, amely lehetővé tette pártok alapítását és tüntetések
szervezését (1989. február). A lényegében már létező ellen-
zéki pártok (Magyar Demokrata Fórum, Szabad Demok-
raták Szövetsége, Fiatal Demokraták Szövetsége) mellett
újjáalakultak a történelmi pártok, amelyek közül a legismer-
tebbek a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Független Kisgaz-
da-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) és a Keresztényde-
mokrata Néppárt (KDNP).
1956 népfelkeléssé nyilvánításából következett, hogy a for-
radalom és szabadságharcban résztvevők is elégtételt kapja-
nak igazságtalan elítélésükért. Nagy Imre és kivégzett társainak
temetésén, 1989. június 16-án a közel 150 ezres tömeg nem-
Tüntetők a budapesti Petőfi-szobornál 1989. március 15-én

16.
Vesd össze a fotót az egy évvel korábbi tüntetésről ké-

szült képpel!
103
Gyűjtsd össze és csoportosítsd 1989 márciusának legfontosabb követeléseit! Milyen történelmi előzményei és közvetlen politikai
összefüggései voltak a követeléseknek?
csak az 1956-os hősök emléke előtt tisztelgett, de jelképesen

a Kádár-rendszert is eltemette. A rendszerváltó pártok képvi-
selői nagy hatású beszédeket tartottak, így a Fidesz szónoka,
Orbán Viktor is, aki követelte a szovjet csapatok kivonását.
A rendszer megrendült egészségi és szellemi állapotban
lévő – immár minden hatalom nélküli – „névadója” július
elején meghalt. A sors fintora, hogy éppen azon a napon,
amikor a Legfelsőbb Bíróság hivatalosan is felmentette Nagy
Imrét és mártírtársait az 1958-as hamis vádak alól. Kádár Já-
nos búcsúztatásán is tízezrek vettek részt.
„TÁ R G YA L Á S O S F O R R A D A L O M ” Az ország népe

békés rendszerváltoztatást akart, amely megszünteti az ál-
lampárti diktatúrát, minden állampolgárnak biztosítja a poli-
Nagy Imre és mártírtársainak temetése. Az esemény tovább tikai jogokat és a szociális biztonságot.
17. gyengítette a Kádár-rendszert, és nyilvánosságot biztosított az
új politikai erőknek, növelve társadalmi elfogadottságukat. ■ R E N D S Z E R V Á LTÁ S – R E N D S Z E R V Á LT O Z Á S –
R E N D S Z E R V Á LT O Z TATÁ S . Különböző szóhasználattal ta-
Értelmezd, mennyiben növelte az ellenzék súlyát az ese- lálkozhatunk a kommunista diktatúrából a polgári demokráciába
mény! való átmenet meghatározására. A politikai irányzatok ezzel is
megkülönböztették magukat egymástól. A demokratikus ellenzék
legerősebb pártja, az SZDSZ A rendszerváltás programja címmel
hirdette meg politikai téziseit, míg a népi-nemzeti oldal inkább a
rendszerváltozást használta. (A közismert, Antall József nevéhez
köthető kritika szerint: váltani alsóneműt szokás.) Komolyabb ér-
vet jelent azonban a tartalmi különbség. A „rendszerváltás” szó
a tudatos cselekvésre helyezi a hangsúlyt, és hirtelen, radikális
átalakulást sejtet. Ezzel szemben a „rendszerváltozás” inkább fo-
lyamatnak mutatja be az átalakulást. Ezt finomítja tovább a „rend-
szerváltoztatás” fogalom, amely arra utal, hogy ezt a lassabb át-
alakulási folyamatot bizonyos politikai körök, személyek tudatosan
indították el és irányították. Mi ez utóbbi legpontosabb, ugyanak-
kor politikai szekértáborokon is túlmutató fogalmat használjuk az
1989–1990-ben zajló eseményekre.
1989 októberében az MSZMP XIV. kongresszusán a re-

Az EKA tárgyalódelegációjának tagjai: Antall József (MDF), form-kommunisták Pozsgay Imre, Nyers Rezső, Németh
18. Szabad György (MDF), Pető Iván (SZDSZ), Orbán Viktor Miklós, Horn Gyula vezetésével új pártot hoztak létre, a Ma-
(FIDESZ), Torgyán József (FKgP) gyar Szocialista Pártot (MSZP), amely örökölte az MSZMP
vagyonát és hatalmi pozícióit, de a polgári demokráciát elfo-
Mely tényezők ültették egy oldalra a különböző elgondo- gadó, modern szociáldemokrata pártként határozta meg
lásokkal rendelkező ellenzéki pártokat? önmagát. Ezzel a lépéssel egyrészt meg akartak szabadulni
104
– amennyire egy névváltoztatással ez lehetséges – a kommu-

nista diktatúrához kötődő névtől, készülve a többpárti vá-
lasztásokra. Másrészt az új pártba nem léptek be a változások
ellenzői, például Grósz Károly. Az új párt lehetőséget adott a
könnyű visszavonulásra az MSZMP több százezres tagságából
azoknak, akik csak érdekből, vagy valamilyen kényszerből (pl.
munkahely, munkakör) léptek be az MSZMP-be.
1989 nyarán kezdődtek meg a békés átmenetet előkészí-
tő tárgyalások még az MSZMP és az ellenzéki erőket képvi-
selő Ellenzéki Kerekasztal (EKA) között. Az EKA-t az ellenzék
egységes fellépése érdekében hozták létre, és összefogta
a legnagyobb társadalmi támogatottságot élvező ellenzéki
pártokat (pl. MDF, SZDSZ, FIDESZ, SZDP, KDNP, FKgP).
A tárgyalások – néhány más társadalmi szervezet bevo-
násával – a háromoldalú Nemzeti Kerekasztal keretében
folytak. Ezek lezárásakor az MSZMP és az EKA képviselői
megállapodtak a békés átmenet legfontosabb jogszabályai-
ról, a sarkalatos törvényekről és az átmenet forgatókönyvé-
ről (1989. szeptember). Az MSZMP beleegyezett az ellenzék
által javasolt alkotmánymódosításba, a többpártrendszeren Indokold meg, hogy az egyes törvényjavaslatok miért fontos
alapuló szabad választások feltételeinek megteremtésébe feltételei a békés rendszerváltoztatásnak! Miért vált szüksé-
gessé az Alkotmánybíróság felállítása?
(a pártok anyagi támogatása, választási szabályok stb.), és
garanciát vállalt arra, hogy mindezeket az országgyűlés jó-
váhagyja.
Ezzel párhuzamosan Németh Miklós kormánya (az utol-
só kommunista kormány) hozzákezdett a pártállam intéz-
ményeinek lebontásához, a Szovjetunióhoz és a többi szo-
cialista országhoz fűződő kapcsolatok átértelmezéséhez.
Tárgyalásokat kezdett a szovjet csapatok magyarországi
kivonulásáról (az egyezményt 1990 márciusában írták alá).
1989. október 23-án, a levert 1956-os forradalom és sza-
badságharc 33. évfordulóján az Országgyűlés módosította a
kommunista diktatúra alkotmányát, s azt összhangba hozta
a rendszerváltoztatással. Ez alapján megszűnt a népköztár-
saság, és kikiáltották hazánkban a köztársaságot. A lényegi
politikai őrségváltás azonban csak a szabad, többpárti vá-
lasztások után következett be.
19. Szűrös Mátyás kikiáltja az Országház erkélyéről a Magyar

Köztársaság megalakulását. Szűrös Mátyás az MSZMP re-
formkommunista szárnyához tartozott, s 1989 márciusában
az Országgyűlés elnökévé választották. Így a törvények szerint
ő lett az ország ideiglenes köztársasági elnöke 1990 májusáig,
amikor az új parlament megválasztotta Göncz Árpádot.
Mire utal az, hogy Szűrös Mátyás volt az MSZP egyetlen

tagja, aki az első szabad választáson egyéni képviselő- Melyek az alapvető változások a kommunista diktatúra al-
ként tudott bejutni a parlamentbe? kotmányához képest?
105
12. A RENDSZERVÁLTOZTATÁS
HÁTTÉROLVASMÁNY
A NÉGYIGENES NÉPSZAVAZÁS ÉS A MUNKÁSŐRSÉG
FELOSZLATÁSA A Nemzeti Kerekasztal megállapodásaiban sze-
repelt az is, hogy még az első szabad választás előtt sor kerüljön a köz-
társasági elnök közvetlen, a nép általi megválasztására. Mivel erre a
posztra az ekkor rendkívül népszerű Pozsgay Imre volt esélyes, né-
hány párt az SZDSZ vezetésével népszavazást kezdeményezett ennek
megakadályozására (1989. november). Hogy az indítvány sikeres le-
gyen, a köztársasági elnök választása mellé még három olyan kérdést
is feltettek (munkásőrség megszüntetése, pártszervezetek munkahelyi
működése és az MSZMP pártvagyonának elszámoltatása), melyekről Az SZDSZ népszavazási plakátja
nyilvánvaló volt, hogy az ország döntő többsége támogatja, s amelyek
ügyében az Országgyűlés már lépett is. A kérdéseket úgy fogalmazták 1.
meg, hogy a válasz a kezdeményezők számára kedvező „igen” legyen.
Ezért is nevezik ezt a népszavazást „négyigenes népszavazásnak”. Milyen képi eszközöket használ a plakát?
Az ellenzéki pártok többsége támogatta a kezdeményezést, az MDF
passzivitásra szólította fel követőit, mivel nem akart nyíltan kiállni az
MSZP-hez tartozó Pozsgay Imre mellett. Mert bár a nemzeti oldal-
hoz közel állt Pozsgay, de az SZDSZ a jövendő választásokra készülve
magát harcos antikommunistának kívánta bemutatni, míg az MDF-
ről egy, a kommunistákhoz közeledő párt képét kívánta elhitetni.
A népszavazás eredményes lett, Pozsgay nem lett köztársasági elnök.
Az SZDSZ számítása bevált, a kampány során jelentősen nőtt a párt
népszerűsége és ismertsége, s így eséllyel lehetett kihívója a korábban
jóval nagyobb támogatottságot élvező MDF-nek.
A munkásőrség mindvégig párthadsereg maradt, bár a nyolcva-
nas években a hatalom igyekezett a testületről alkotott képet árnyalni,
például a munkásőröket bevetették az árvizeknél és egyéb katasztró-
fáknál. A rendszerváltoztatáshoz közeledve a pártelit keményvonalas
része a testület vezetésével karöltve kísérletet tett a munkásőrség át-
mentésére, míg a reformisták igyekeztek szabadulni a politikai harc-
ban számukra egyre inkább koloncot jelentő testülettől. 2. A négyigenes népszavazás eredményei
Így a Németh Miklós vezette kormány 1989. október 6-án tör-
vényjavaslatot hozott a munkásőrség felszámolásáról, de egyben egy Mi volt a szerepe a köztársasági elnök választásán kívüli
új területvédelmi erő létrehozásáról is. Felmerült a gyanú, hogy ebbe a kérdéseknek? Mire utalnak az egyes kérdésekre adott
testületbe léphetnek át a volt munkásőrök. Az Országgyűlés az 1989. válaszok arányai?
évi XXX. törvényben (október 20.) a munkásőrséget valóban felszá-
molta, de nem hozta létre az új területvédelmi erőt. A népszavazás
munkásőrségre vonatkozó kérdése csak ezt a törvényt erősítette meg.
A munkásőrség fegyvereit a Magyar Honvédség begyűjtötte, a hi-
vatásos állomány döntő többségét nyugállományba helyezték. A mun-
kásőrség által használt épületeket a rendőrség, illetve iskolák, egyhá-
zak kapták meg, vagy a későbbiekben az állam eladta. A testület
iratanyaga levéltárakba és múzeumokba került.
Vesd össze a két forrást a munkásőrség jövőjét tekintve!
106
1 2 . A R E N D S Z E RVÁ LTO Z TATÁS 
A Z E L S Ő S Z A B A D V Á L A S Z TÁ S – A Z A N TA L L-
K O R M Á N Y M E G A L A K U L Á S A 1989 őszétől a kom-
munista diktatúrához szokott lakosság számára szokatlan
politikai harc, tényleges választási küzdelem bontakozott ki
a sajtóban, a televízióban, a nagygyűléseken és a falraga-
szokon. Ez váratlan módon nem a régi hatalom képviselői-
vel szemben, hanem az új pártok között volt a legélesebb.
Az ellentétek már a kerekasztal-megállapodás aláírása után
felszínre törtek.
A pártállam bukása utáni első országgyűlési választáso-
kon, 1990 márciusában és áprilisában (kétfordulós volt a
választás) a szavazásra jogosult polgárok majdnem kéthar-
mada (65,77%) adta le a voksát. A választást a Magyar De-
mokrata Fórum nyerte meg, s Antall József vezetésével az 3. 4.
MDF–FKgP–KDNP koalíciója alakított kormányt. A parlament
legerősebb ellenzéki pártja a radikális antikommunista jel-
szavakat hangoztató SZDSZ lett. 5. Választási
1990-ből
plakátok
Értelmezd a plaká-
tok üzenetét! Keresd
meg a világhálón más pár-
tok plakátjait, és elemezd
azokat is!
6. Az 1990-es választási eredmények: az új parlament és a kor-

mány összetétele
Igazold az adatok alapján, hogy Magyarországon demok-

ratikus változások történtek! Gyűjtsd össze, hogy milyen
új politikai erők jelentek meg 1990-ben a parlamentben!
Az Országgyűlés és a kormány működéséről a két legna-

gyobb párt, az MDF és az SZDSZ vezetői megállapodást (pak-
tumot) kötöttek. Antall József a kétharmados, sarkalatos
törvények magas arányának csökkentése szándékával kö-
tötte meg az egyezséget. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások
során ugyanis az ellenzék tartott az akkor még a hatalmat
teljes mértékben birtokló állampárt esetleges győzelmétől,
így kiharcolta, hogy az 1949-es alkotmány 1989-es módosí-
tásánál minél több kérdést csak az Országgyűlés kétharma-
dos többségével tudja elfogadtatni a kormány (ekkor már
ezeket nevezték sarkalatos törvényeknek).
Az ellenzék elsöprő győzelmével azonban változott a 7. Antall József, a rendszer-
változtatás utáni első
8. Göncz Árpád, a har-
madik Magyar Köz-
helyzet, a kétharmados törvények széles köre az új demok- magyar miniszterelnök társaság első megvá-
ratikus kormányzat működését nagymértékben nehezítette. (1990–1993) lasztott elnöke (1990–
A helyzet megváltoztatásához alkotmánymódosításra volt 2000)
szükség, s ezt csak a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ
hozzájárulásával lehetett megtenni. Az 1990. április végén Nézz utána a világ-
kötött megállapodás (az ún. MDF–SZDSZ-paktum) értelmé- hálón a három poli-
ben a kétharmados törvények körét szűkítették. Hasonló tikus életpályájának!
okokból megszüntették a miniszterekkel szembeni bizalmat-
lansági indítványt. Csak a miniszterelnökkel szemben lehe-
tett benyújtani ún. konstruktív bizalmatlansági indítványt,
amely jelentősen megnehezítette a kormányfő eltávolítását,
s így megerősítették a miniszterelnöki tisztség súlyát.
■ A konstruktív bizalmatlansági indítvány – mely a német és az

osztrák politikai életben már működött – lényege, hogy az ország Szabad György, az első
9. szabadon választott Or
gyűlésben a képviselők egy csoportja csak akkor kezdeményezheti
a miniszterelnök (és vele a kormány) leváltását (akkor nyújthat be szággyűlés elnöke
107
ellene bizalmatlansági indítványt), ha az új miniszterelnök szemé-

lyét is megnevezi. A képviselőknek tehát meg kell egyezniük ab-
ban, hogy ki legyen az új miniszterelnök, ami megosztott ellenzék
esetén nem egyszerű.
Cserébe az MDF vállalta, hogy megszavazza az SZDSZ je-

löltjét a köztársasági elnöki tisztségre. A megállapodás értel-
mében az SZDSZ adta a köztársasági elnököt Göncz Árpád
személyében, az MDF pedig a parlament elnökét, Szabad
Györgyöt. A megállapodás részét képezte, hogy a Magyar
Televízió és a Magyar Rádió elnökeit a miniszterelnök javas-
latára a köztársasági elnök nevezi ki. Ennek később jelen-
tős szerepe lett, mivel 1991-ben Göncz Árpád nem írta alá
10. Antall József miniszterelnök és Tölgyessy Péter, az SZDSZ
egyik vezetője, a paktum megkötői a miniszterelnök által javasolt személyek kinevezését, ami
hozzájárult a kirobbanó médiaháborúhoz, és ez részévé vált
Mit nyert a paktummal a kormány, és mit az SZDSZ? az ellenzéki és a kormánypártok között egyre elmérgesedő
politikai harcnak.
Készíts a forrás alapján áttekintő vázlatot a kormány programjának alapelveiről! Állapítsd meg, hogy az új kormány milyen értékeket,
történelmi előzményeket nevez meg, melyekre támaszkodni kíván! Milyen politikai, társadalmi és gazdasági feszültségekkel, nehéz-
ségekkel kellett az új kormánynak megbirkóznia? Mely elemei jelennek meg a szociális biztonság megteremtésének a dokumentumban?
1990 őszén önkormányzati választásokat tartottak. A köz-

ponti akaratot végrehajtó tanácsrendszer megszűnése és a
helyi ügyekről önállóan döntő, széles jogkörű önkormányza-
tok megalakulása az országgyűlési választások mellett a
rendszerváltoztatás másik legnagyobb jelentőségű esemé-
nye volt. Az önkormányzati választásokkal lezárult az 1989–
1990-es rendszerváltoztatás folyamata.
A megyékben, városokban és falvakban ekkor cserélő-
dött le országosan az előző rendszer igazgatási-hatalmi ve-
A tízezernél népesebb te- zérkara. A kisebb településeken független polgármester- és
lepüléseken a pártlistákra képviselőjelöltek indultak, míg a 10 000 lakosnál nagyobb
leadott szavazatok alap-
ján megszerzett mandátu-
városokban főleg a pártok indítottak jelölteket. A rend-
11. mok megoszlása szerváltoztatás önmagában a gazdasági problémákat nem
oldotta meg, csak lehetőséget teremtett a kibontakozásra.
Így a felelősséget viselő kormány a fellépő nehézségek és az
Elemezd az eredményeket! A kistelepülések eredményei
milyen irányban módosították a képet? ellenzék kezében lévő sajtó támadásai következtében az ön-
kormányzati választásokon jelentős pozíciókat vesztett.
108
A R E N D S Z E R V Á LT O Z TATÁ S E R E D M É N Y E I É S
N E H É Z S É G E I Az 1990. évi választások nyomán új, a
politikában addig szinte még semmi jártassággal nem bíró
személyek vették át az ország és a helyi közélet irányítását.
A pártállami diktatúrát, az államszocializmust a hatalom-
megosztás elvére épülő, képviseleti alapon álló demokrati-
kus jogállam váltotta fel. Létrejött a rendszeresen ülésező
többpárti Országgyűlés, megkezdte munkáját az Ország-
gyűlésnek felelős kormány és az államigazgatás. Új alapokon
szerveződött meg az önkormányzati rendszer és a közigaz-
gatás is. Kialakult a hatalommegosztásra – vagyis a „fékek és
ellensúlyok” rendszerére épülő – polgári demokrácia.
A szabad választások eredményeként megteremtődtek
az alapvető feltételei a magántulajdonon alapuló polgári tár-
sadalom teljes körű kiépítésének. A távlati célokban a lakos-
ság döntő többsége és a politikai erők is egyetértettek. De a 12. Az Antall-kormány helyzetének sematikus ábrája
célokhoz vezető út (forgatókönyv) meghatározásában jelen-
tős nézetkülönbségek alakultak ki. Az államszocializmusból a Vedd számba a problémákat és a feladatokat!
polgári demokratikus piacgazdaságba való átmenetnek nem
volt kipróbált forgatókönyve.
A hivatalba lépő Antall József miniszterelnök (1990–1993)
szerint kormánya „kamikaze kormány”. Ezzel arra utalt, hogy
megoldhatatlan kihívásokkal kellett szembenéznie. A rend-
szerváltoztatástól a lakosság a nyugat-európai életszínvonal
gyors elérését és az addigi szociális biztonság megtartását
remélte. Erre így együtt nem nyílt lehetőség, ezért a kor-
mány népszerűtlenné válása – a megválasztott miniszterel-
nök szerint – előre látható volt.
Az átalakítási folyamatot eltérő módon képzelték el a kor-
mányoldal (MDF, FKgP, KDNP) és az ellenzék (SZDSZ, MSZP,
Fidesz) pártjai. Leginkább a polgári rendszer támaszát jelen-
tő tulajdonosi osztály létrehozásának módjáról, a magáno-
sítás formáiról és kedvezményezettjeiről folyt éles vita. Az
igazságtétel és az eszmei-vagyoni kárpótlás ügye ezt a kér-
dést is felszínre hozta. Másképp képzelték el a történelmi
hagyományok kezelését, a határon túli magyarság szerepét
az ország életében. Az Antall-kormány rendkívül nehéz gaz-
dasági körülmények között, külső támogatás híján, a sajtó
nagyobb részét birtokló ellenzék össztüzében próbálta ke- Mire utal az, hogy a miniszterelnök fent idézett kijelentése
a sajtóban éles támadásokat váltott ki?
zelni a problémákat. A lehetetlen feladat teljes mértékben
nem sikerülhetett.
P O L I T I K A I K Ü Z D E L M E K 1990 őszén a társadalom

egy részében és a kormányzó erők köreiben erőteljesen
megfogalmazódott az a szándék, hogy induljon felelősségre
vonás és büntetőeljárás az ország katasztrofális helyzetéért
felelős személyekkel szemben. 1991–1994 között számos
Keresd meg a törvényszöveget az interneten! Kikkel szemben és milyen szankciókat írt elő? Értékeld a törvényt abból a szempontból,
hogy mennyire volt alkalmas a politikai élet „megtisztítására”!
109
törvényjavaslatot készítettek a korábbi, diktatórikus rend-

szerben politikai bűnöket elkövetők büntethetőségéről. Az
ellenzék leginkább azt szorgalmazta, hogy hozzák nyilvános-
ságra az egykori ún. hálózati személyek, ügynökök listáját.
Az igazságtételről a kormány és az ellenzék között hosszú és
szenvedélyes vita alakult ki, megoldás azonban nem szüle-
tett. Az igazságtétel és ügynökkérdés máig a rendszerváltoz-
tatás lezáratlan ügyének tekinthető.
A gazdasági nehézségek és a pártpolitikai küzdelmek ös�-
szefonódásának jó példája az 1990. október 25-e és október
28-a között lezajló taxisblokád. Az üzemanyagok ára a rend-
szerváltoztatás kezdete óta is folyamatosan nőtt a gazdaság
válsága és az infláció következtében. Ehhez járult, hogy 1990
augusztusában Irak lerohanta a kőolajban gazdag Kuvaitot,
ami az olajárak ugrásszerű növekedéséhez vezetett. A Kádár-
korszakból örökölt adósságállomány terhével a kormány
nem tudta vállalni a benzin árának állami támogatását.
13. A Sortüzek – 1956 című könyv borítója A kormány október 25-én bejelentette az üzemanyagár 65
százalékos emelését.
Keress olyan kiadványokat, internetes írásokat, amelyek A rendelkezés ellen a taxisok kezdtek tiltakozásba. Sajátos
a pártállami rendszerben elkövetett bűnöket dolgozzák helyzetben volt ez a csoport 1990-ben. Számuk a piac fel-
fel! vevőképességéhez mérten rendkívül nagy volt, így az üzem-
anyagár ilyen mértékű növelése sokukat tönkretette. Más-
részt a taxik olyan kommunikációs rendszerrel rendelkeztek
(CB-rádiók), amellyel csak a fegyveres testületek, a mentők
14. és a tűzoltók (a korszakban még nem létezett a mobiltele-
fon). Így gyorsan meg tudták szervezni tiltakozásukat.
Engedély nélkül lezártak néhány hidat, majd gyakorlatilag
megbénították az ország közlekedését (csak a mentőket, tűz-
oltókat engedték át a blokádon). A kormány nem lépett fel
karhatalommal a törvénytelenül demonstrálókkal szemben.
Súlyosbította a helyzetet, hogy Antall József a demonstráció
kitörésekor operáción esett át, így nem tudott közvetlenül
beavatkozni az eseményekbe. Az ellenzék sem a helyzet
megoldását segítette, hanem bátorította a tüntetőket, ami
elmélyítette a válságot. Végül engedményekkel sikerült le-
szerelni a demonstrációt, s október 28-án este megszűnt a
blokád.
15. Taxisblokád az Erzsébet hídon és ellentüntetők a Lánchídon.

Több napra megbénult az ország. A taxisblokádot a politika
16. Tamás Gáspár Miklós SZDSZ-es politikus taxisokkal beszélget
a lezárt Erzsébet híd pesti hídfőjénél. Az SZDSZ azonnali kor-
bizonytalanul kezelte, ez fokozta a válsághangulatot. A blokád mányváltást akart, az MSZP az áremelés beszüntetését köve-
megosztotta a társadalmat, így ellentüntetésre is sor került. telte, de együttműködéséről biztosította a kormányt. Az MDF
A válság végül kompromisszummal zárult. is bírálta a kormányt ügyetlen politikája miatt.
Olvass az interneten korabeli híradásokat a taxisblokád- Mire használták fel a pártok a tömegdemonstrációt?
ról!
110
17.
Fogalmazd meg, hogy miben látja a miniszterelnök a ki

alakult válság okait és a kommunisták hatalomátadásának
hátterét!
Az igazságtétel és a kárpótlás ügyében kirobbant küzde

lemben a kormány és az ellenzék egyaránt a kivívott demok
rácia védelmét hirdette. Engedetlenségi akciókat, ún. de
mokráciát féltő mozgalmakat elsősorban az ellenzéki pártok
háttérértelmisége indított (pl. a Demokratikus Charta moz
galom), és tüntetésekre is sor került.
18. A felső képen a taxisblokád látható az Örs vezér terén. Alatta
olvasható az MTI 1990. október 29-i rövid közleménye Antall
■ A rendszerváltoztatás után a közvéleményben és a politikai
életben ismételten fellángolt a vita az igazságtétel kérdéséről, a József miniszterelnök egészségi állapotáról.
diktatórikus rendszerben politikai bűnöket elkövetők büntethető
ségéről. 1991 májusában MDF-es képviselők benyújtották az ún. Nézz utána, milyen engedményekkel zárult a blokád! Mi
Zétényi–Takács-féle törvényjavaslatot, amelyet az Országgyűlés volt a jelentősége a miniszterelnök egészségi állapotáról
1991 novemberében kétharmados többséggel, az ellenzék heves szóló tájékoztatásnak?
tiltakozása közepette elfogadott. A törvény szerint az 1944 és
1990 közötti, vagyis a kommunista befolyás időszakában elköve
tett, s meg nem torolt emberölési és hazaárulási ügyekben a fenti
időszak nem számított volna bele az elévülési időbe, s ezáltal bün
tethetőek lettek volna ezek a bűncselekmények. A törvényt Göncz
Árpád köztársasági elnök az Alkotmánybíróság elé utalta, amely
alkotmányellenesnek minősítette, s így megsemmisítette azt.
■ A kommunista rendszerből örökölt Kádár-címer leváltásában

szinte minden politikai erő egyetértett. Az ellenzék az ún. Kos
suth-címert pártolta, a kormány az ún. kiscímert. A kettő között az
alapvető különbség a Szent Korona szerepeltetése. Történelmi és
címertani érvek is elhangoztak a vitában, a kérdésben tartott sza
vazáson az országgyűlés 1990 nyarán 258 igen, 28 nem szavazat
tal, 35 tartózkodás mellett a ma is érvényben lévő, a Szent Koronát
is tartalmazó címer mellett döntött.
Hasonlóan egymásnak feszült a kormány és az ellenzék, vala
mint a sajtó zöme más történelmi hagyományok visszaállításának
a kérdésében. Ez történt az ezeréves közigazgatási egységünk, a
megye elnevezésének esetében is. Az 1949-es kommunista alkot
mány feudális és reakciós hagyománynak tartva eltörölte a várme
gye elnevezést, s helyette bevezette a megyét. A rendszerváltozta
tást követően felmerült a vármegye kifejezés visszaállítása, de az
éles támadások miatt ez akkor lekerült a napirendről.
Az 1990 nyarán elfogadott,
A két tábor közötti ellentét megjelent a történelmi jog az ún. Kádár-címert leváltó
folytonosság kérdéskörében (pl. vita a magyar címerről, címerünk
Mindszenty József és Horthy Miklós újratemetése), de talán
19.
a média területén volt a legélesebb. Frontvonalak alakultak
ki a kormány és az ellenzék, a miniszterelnök és a köztársasá
gi elnök, illetve a kormánykoalíció pártjai között és pártjain Nézz utána az interneten,
hogy mi a címer egyes ré
belül is. Az élesedő érdekellentétek kiválásokhoz, szakadá
szeinek címertani jelentése!
sokhoz vezettek. Az MDF soraiból többen kiléptek, másokat
111
kizártak, ami a legerősebb kormánypárt felszalámizását in

dította el. Így a Csurka István mögött felsorakozó politikusok
először külön csoportot hoztak létre az MDF-en belül, majd
1993-ban kizárták őket a pártból, s új pártot hoztak létre, a
Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP).
A pártállami múlt örökségének feldolgozása, a parlamen
táris demokrácia megszilárdítása, a piacgazdaság kiépítése
óriási feladatot jelentett. Ezért figyelemre méltó, hogy a volt
szocialista országok közül egyedül Magyarországon töltötte
ki teljes hivatali idejét a rendszerváltoztatáskor hatalomra
került kormány. Igaz, a kormány társadalmi elfogadottsága
fokozatosan csökkent. Ebben a gazdasági problémák mel
lett szerepet játszott az is, hogy a közvélemény csak a rend
szerváltoztatás jelképes követeléseinek megvalósulását ta
pasztalta maradéktalanul. Sokan úgy látták, hogy a korábbi
pártelit politikai hatalmát gazdasági hatalomra váltotta át.
Az elégedetlenkedőket Antall József azzal szerelte le, hogy ez
volt a békés rendszerváltoztatás ára. „Tetszettek volna forra
dalmat csinálni!” – mondta egyszer. A stabilitást Antall József
miniszterelnök halála (1993. december 12.) sem veszélyez
tette: a parlamenti ciklus végéig hátralevő néhány hónapra
a kormány addigi belügyminisztere, Boross Péter vette át a
miniszterelnökséget. Az is világossá vált azonban, hogy az el
lentéteket kezelni képtelen kormány népszerűtlensége miatt
a kormányzó MDF el fogja veszíteni az 1994-es választásokat.
■ A múlt feldolgozásának voltak pozitív példái és eredményei.

Ilyen a kommunista időszak köztéri, ideológiai indíttatású szobrai
Nézz utána, hogy melyik párthoz állt közel a Magyar Fórum nak a sorsa. A rendszerváltoztatást követően a politikai élet új sze
című újság! Gyűjtsd össze, hogy az írás szerint mely ténye replői nem követték a kommunista időszak hagyományát, az előző
zők okozták az MDF népszerűtlenné válását! Miben látja a kiutat rendszer szobrainak elpusztítását (Tisza István emlékműve, And
ebből a helyzetből Csurka? Hová vezethetett az MDF-en belüli rássy Gyula, Görgei Artúr és még sok száz reakciósnak, fasisztának,
külső erők által is tüzelt harc? irredentának minősített alkotás). A kommunista korszak „hőse
inek” szobrait eltávolításuk után a jövő okulására és néhányuk
művészi értékére való tekintettel összegyűj
A felszabadító szovjet katona tötték, majd a Tétényi-fennsíkon 1993-ban
a Gellért-hegy csúcsán Buda- átadott múzeumban (mai neve: Mementó
pest fölé magasodó Szabadság- park) megtekinthetővé tették.
szobor mellékalakjaként, és a
múzeumban. A szoboregyüttes AZ ORSZ ÁG FÜGGETLENSÉGE
Kisfaludi Strobl Zsigmond al- A szovjet csapatok kivonását Magyaror
kotása. szágról alapvetően nagyhatalmi (szovjet–
amerikai) megállapodás tette lehetővé.
20. 21.
Még a rendszerváltoztatás kezdetén, a
Németh Miklós vezette kormány kötött
egyezményt a szovjet katonai erők Ma
Keress példákat a gyarországról történő kivonásáról. A fo
kommunista dikta
túra által elpusztított szob
lyamat folytatására és befejezésére az An
rokra lakóhelyed környé tall-kormány idején került sor. 1991. június
kén! 19-én Záhonynál az utolsó szovjet katonai
vezető is elhagyta Magyarországot. A kü
lönböző indokokkal fenntartott negyven
hét éves szovjet katonai megszállás véget ért.
A kivonulással párhuzamosan a pénzügyi kérdések okoztak
kemény vitát, melyet Für Lajos, az Antall-kormány honvédelmi
minisztere folytatott a szovjet katonai vezetőkkel. A szovjetek
kártérítést követeltek itteni épületeikért, akkori forintban
3 milliárdot. A magyar kormány természetesen ezt nem fogad
ta el. A szovjet nyomásgyakorlástól sem mentes tárgyalások
során végül nullszaldós megállapodás született, vagyis egyik
fél sem fizetett a másiknak. A szovjetek az általuk használt
épületekből minden mozdíthatót elvittek, s itt hagyták a tönk
retett, szennyezett földű laktanyáikat, melyek hasznosítása ko
moly gondot okozott a magyar kormánynak. A kivonulás nap
ját (1991. június 19.) 2001-ben a magyar kormány javaslatára
22. Szovjet páncélosok bevagonírozás előtt az Országgyűlés a magyar szabadság napjává nyilvánította.
112
13. A PIACGAZDASÁG KIÉPÜLÉSE
HÁTTÉROLVASMÁNY
A MAGYAR CUKORIPAR KATASZTRÓFÁJA A magyar cu-
koripar a kiegyezés (1867) után indult gyors fejlődésnek, piaci harcot
folytatva az osztrák cukoriparral. A dualizmus utolsó évtizedeiben
a magyar gazdaság más ágazataihoz hasonlóan ugrásszerű fejlődés
bontakozott ki ebben az iparágban is. A cukorgyárakat a cukorrépa
termőterületei mellé építették, s létük a környék mezőgazdasága szá-
mára is piacot, munkahelyeket, vagyis megélhetést biztosított. Trianon
után a megmaradt cukorgyárak tovább üzemeltek, ellátták cukorral
az országot, és segítették telephelyük környékének talpon maradását.
A kommunista időszakban a cukoripar fejlődött, a régi cukorgyárakat
karbantartották, s egy új cukorgyár is épült Kabán (1979). A rend-
szerváltoztatást követően tragikus gyorsasággal felszámolták szinte az 1.
egész ágazatot, ma hazánkban csak Kaposváron működik cukorgyár.
A korábban exportra is termelő Magyarország ma nem tudja ellátni
magát cukorral. Ami a cukoriparral történt, az nem egyedi a koráb-
ban virágzó és magyar kézben levő élelmiszeripar rendszerváltoztatás
utáni történetében.
A rendszerváltoztatás idején még minden cukorgyárunk termelt,
nem szorultak jelentős állami támogatásra. Ennek ellenére megkez-
dődött gyors privatizációjuk, melyet a korszakban irányadó neoli-
berális gazdaságfelfogás erőltetett. S mivel nem létezett hazai tőke,
alapvetően külföldi cégek kezére kerültek gyáraink. Hazánk sorozatos
dicséretet kapott a privatizáció gyors lebonyolításáért a Nyugattól.
A magánosítás természetesen a piacgazdaságra való áttérés velejárója,
a külföldi tőke fejlődést hozhat, mint annak idején a dualizmus korá-
ban. Ez esetben azonban az általános elmélet alkalmazása a cukoripar
katasztrófájához vezetett.
A cukorgyárak privatizációja 1991-ben kezdődött, s már 1994-ben 2. A sárvári cukorgyár a második világháború előtt és napjaink-
ban
befejeződött. A külföldi befektetők elsősorban a vállalati vezetőkkel
tárgyaltak, és csak másodlagosan az Állami Vagyonügynökséggel. El-
sőként az osztrák Agrana jelent meg Petőházán, majd további gyárak-
ban szerzett részesedést. A francia Générale Sucrière és a Tate & Lyle
által létrehozott Eastern Sugar Kabát szerezte meg.
Ezután kísérlet történt a magyar cukorrépa-termelők bevonására,
akik kárpótlási jeggyel szerezhettek volna részesedést a cukorgyárak-
ban, ahonnan a külföldieket 1993-ban kizárták. Az ebben részt vevők
azonban nem rendelkeztek elég tőkével, és így 1997-ben felvásárolta
őket az Agrana, vagyis a cukoriparban nem maradt semmi nemzeti
tulajdonban. Ám tőkét a külföldi cégek se igen hoztak be, sőt miután
az Európai Unió csökkenteni akarta a cukortermelést, jelentős pénze-
ket kaptak a gyárak leállításáért az Uniótól, majd értékesítették, amit
lehetett, így például Kaba modern gépeit. Végső soron a külföldi tőke
ebben az ágazatban a piacokat vette meg, felszámolta az ágazat jelen-
tős részét, s hazánk más országok cukorgyárainak és az őket kiszolgáló
cukorrépa-termelő gazdaságoknak nyújt fogyasztásával megélhetést,
míg az egykori gyárak környéke közül néhány még ma sem állt talpra. 3. A magyar cukoripar felszámolása
Elemezd a magyar cukoripar területi elhelyezkedésének

változását! Mikor került sor az iparág felszámolására?
Hogyan érinthette a gyár környezetét a megszüntetés?
Fogalmazd meg, mely problémára hívja fel a figyelmet a

szerző! Milyen társadalmi következményekkel járt a felve-
tett probléma?
113
S P O N TÁ N P R I V AT I Z Á C I Ó A privatizáció első sza-

kasza, az ún. spontán privatizáció még a pártállam idő-
szakában, 1987 és 1990 között zajlott. A kifejezés részben
megtévesztő, mert csak az állam és a lakosság részéről
nevezhetjük spontánnak a magánosítás e formáját, a részt
vevő külföldiek és a Kádár-rendszer gazdasági, illetve politi-
kai elitje szempontjából nagyon is tudatos tevékenység volt.
A folyamat során külföldiek és az állampárt gazdasági és
politikai elitje nagyon előnyös körülmények között, olcsón
vagy szinte ingyen szerzett meg jelentős állami vagyont.
Az ügyeskedők mozgásterét növelte, hogy az Országgyű-
lés nem hozott létre privatizációs és állami vagyonvédelmi
törvényt. A külföldiek és a volt nómenklatúra (az egykori
pártállami vezetők) tagjai erkölcsileg mindenképpen elítél-
hető módon, az ország kárára hatalmas vagyonok birtokába
jutottak, miközben az ország – részben e folyamat miatt is –
még mélyebben süllyedt a gazdasági válságba.
Az átalakulási törvényt kihasználva az állami vállalatok
részeit külön társaságokba vitték át, s ezeket vagy értéke-
sebb részeiket áron alul, sokszor állami hitelekkel szerezték
meg a magyar „befektetők” és a velük kapcsolatba került
külföldi vállalkozók. Majd a megszerzett részeket többször
átalakították, eladták-vették, csődbe vitték, felszámolták, s
így a folyamat a rendszerváltoztatás átalakuló időszakában
követhetetlenné vált. Így elsikkadt a felelősségre vonás, és
nem érvényesülhettek az állami vagyon, illetve a munkavál-
lalók érdekei. A dolgozók feje fölül eladták a cégeket, és ők
tömegesen utcára kerültek, mert az esetlegesen az állam-
nak tett szerződéses ígéretek a dolgozók foglalkoztatásáról
már nem voltak érvényesíthetőek. A vállalatokkal együtt
azok piacai, felszerelései, ingatlanai és pénzeszközei is át-
Mi volt a törvény célja? Milyen kiskapukat hagyott azok játszásra kerültek.
számára, akik ismeretekkel, befolyással és hatalommal ren- A folyamatról ma sincsenek pontos adataink, de a
delkeztek? spontán privatizáció a magyar ipar és kereskedelem szin-
te minden vállalatát érintette. Különösen tragikus, hogy az
eladósodott magyar állam privatizációs bevételei messze
elmaradtak a várt 2000-3000 milliárd forinttól. A folyama-
tot az ellenzék a régi elit átmentésének nevezte, a közvé-
lemény felháborodott a napvilágra került példákon, de se
áttekinteni, se ellenőrizni nem tudta azokat.
A spontán privatizációnak az MDF-kormány az Állami Va-
gyonügynökség létrehozásával próbált véget vetni (1990-es
törvények). A folyamat vad, korlátok nélküli szakasza lezá-
rult. 1992-ben privatizációs törvény is született.
A spontán privatizáció mérlegén a magántulajdon elő-
retörésével, jelentős külföldi tőke beáramlásával szemben
4. „Ma rossz igazgató, holnap tulajdonos. Ne nézzétek ostobának
a népet!” Tiltakozás a privatizáció ellen.
hatalmas veszteségek álltak: a magyar állami vagyon és ipar
elherdálása.
Miért tiltakoztak a dolgozók a privatizáció ellen? Mi volt
a rendszerváltó pártok álláspontja a privatizációról? Mit
gondolsz, hogyan viszonyultak a tiltakozásokhoz?
A spontán privatizáció leegyszerűsített ábrája

5.
Milyen célt szolgáltak a kormány és a törvényhozás ál-

tal létrehozott gazdasági törvények? Mire használta fel
a kommunista gazdasági és pártelit ezeket a törvényeket? Mi
tette ezt lehetővé számukra? Milyen gazdasági és erkölcsi ká-
rokat okozott a folyamat?
114
1 3 . A P IAC G A Z DAS ÁG K I É P Ü L É SE 
A S Z O C I Á L I S P I A C G A Z D A S Á G K Í S É R L E T E An-
tall József miniszterelnök a kormányprogramban a szociális
piacgazdaság kiépítését hirdette meg. Ez a rendszer – ame-
lyet a német kereszténydemokraták kezdtek el alkalmazni
az 1950-es évek végén (lásd a nyolcadik témát!) – a piaci
viszonyokon alapul, de a piac működése során keletkező ki-
rívó problémákat állami beavatkozással tompítja, és a tár-
sadalom széles rétegei számára megfelelő jólétet biztosít.
A programot az Antall-kormánynak nem sikerült megvaló
sítani, mert kedvezőtlenül alakult a gazdasági környezet. Egy szociális piacgazdaság-
Visszaesett az ipari és a mezőgazdasági termelés, s ezzel ról szóló, 1994-ben megje-
összefüggésben nőtt a munkanélküliség. Csökkent a kivitel, lent könyv címoldala
miközben nőtt a behozatal. Az infláció több éven keresztül
30 százalék körül mozgott. A fizetési mérleg hiánya több- 6.
ször sodorta az országot a fizetésképtelenség határára.
A gazdasági válsághelyzetet súlyosbította az elinduló magá- Tanulmányozd ismét a szociális piacgazdaság modelljét
nosítás (privatizáció) folyamata is. bemutató ábrát a tankönyv 75. oldalán! Gyűjtsd ki az
A rendszerváltoztatás utáni évek gazdasági folyamatai ábráról, hogy mely területeken biztosít az állam biztonságot
hátrányosan érintették az országot. Ilyen volt a keleti piacok a szociális piacgazdaságban! Magyarázd meg, hogy miért nem
elvesztése, a nagyipar összeomlása, az infláció. A bruttó ha- tudta az Antall-kormány a szociális piacgazdaság rendszerét
bevezetni! A szociális piacgazdaság mely elemeit emeli ki a
zai termék (GDP) nagysága 1993-ban elmaradt a rendszervál- könyv borítóján levő ábra?
toztatás előttitől. A gazdasági visszaesés nagyobb volt, mint
az 1929–1933-as nagy gazdasági világválság idején. A külföl-
di adósságállomány majdnem duplájára növekedett. A reál-
keresetek és nyugdíjak visszaestek. Az aktív népesség több
mint tíz százaléka (közel 1 millió ember) munkanélküli lett.
10.
7.
11.
8.
12.
Az ország gazdasági helyzetének néhány mutatója: a bruttó
hazai termék alakulása (7), a reálkeresetek alakulása (8), a
külkereskedelmi forgalom (9), a külkereskedelmi forgalom ös�-
szetétele (10), az infláció (11) és az államadósság alakulása (12)
Alkoss képet a grafikonok alapján a kilencvenes évek

gazdasági és társadalmi helyzetéről! Értékeld a négy év
9. kormányzati erőfeszítéseit!
115
A M A G Á N O S Í TÁ S ( P R I V AT I Z Á C I Ó) F O LY TA -
TÁ S A A politikai rendszer átalakítását kísérő küzdelmek a
társadalom többsége előtt elfedték a spontán privatizáció
folyamatát. Az Antall-kormány egyik első intézkedésével
beszüntette a magánosításnak ezt a „szabad rablásnak” is
nevezett lehetőségét. Kormányzati felügyelet és ellenőrzés
alá került a magánosítás. Állami vállalatot már csak külső
szakértők értékbecslése, nyilvános pályáztatás és verseny-
tárgyalás keretében lehetett értékesíteni. Szabályozottab-
bá, ellenőrzöttebbé és lassabbá vált a folyamat, de a kor-
rupciós ügyleteket így sem lehetett teljesen kiiktatni.
A privatizációt azonban folytatni kellett, mert csak így le-
hetett megteremteni a magántulajdonon alapuló piacgaz-
13. A magánszektor részesedése a GDP-ből az egykori szovjet
blokk országaiban
daságot. A kormány kényszerhelyzetben volt, mert a kom-
munista rendszerből örökölt hatalmas adósságállományt
Mely tényezők határozták meg az egyes országok privati- főleg a privatizációs bevételekből lehetett törleszteni, de
zációs stratégiáit, a privatizáció ütemét? ez nagyon megnehezítette egyes szektorok átmentését
kedvezőbb időszakra. Ugyanis nemcsak Magyarország volt
„eladó”, hanem az egész korábbi szocialista blokk, így a kül-
földi tőke igen keresetté vált.
■ Az állami vagyon magánosítása, a privatizáció Nyugat-Európá-

ban sem számított ismeretlen jelenségnek. A második világhábo-
rút követően több nyugati országban jelentős szektorokat államo-
sítottak. Így történt ez az Egyesült Királyságban is. A Munkáspárt
az ötvenes évek elején államosította a közműveket és a szénbá-
nyászatot. A nyolcvanas években a konzervatív Margaret Thatcher
privatizációs programot hajtott végre. Ez az átalakítás is komoly
politikai feszültséggel járt (pl. a bányászok elbocsátása), de az in-
tézkedések csak a működő piacgazdaság egyes ágazatait érintet-
ték. Ezzel szemben a korábbi szovjet blokk országaiban szinte az
egész gazdaságot kellett privatizálni úgy, hogy hazai tőke gyakor-
latilag nem létezett, s így csak a külföldi tőkére számíthattak, ami
sokkal előnytelenebb helyzetet teremtett.
Nagy kérdés volt, hogy a privatizáció hogyan történjen. Így
reprivatizációra (amikor a vagyont azok a tulajdonosok vagy
örököseik kapják vissza, akiktől azt annak idején elvették) teljes
mértékben szinte sehol sem került sor, mert hosszú idő telt el az
14. A magyarországi privatizációt befolyásoló tényezők sematikus
ábrája
államosítások óta, s ezalatt átalakulások történtek. Leginkább Ro-
mániában alkalmazták, így került néhány erdélyi kastély és egyéb
ingatlan újra magyar történelmi családok és az egyházak kezébe.
Vedd számba a folyamatot befolyásoló tényezőket! Tárd Más politikai és gazdasági megfontolások is szerepet játszottak,
fel, hogy az egyes tényezőket mely folyamatok hozták mint Csehszlovákia esetében, ahol a reprivatizáció hatályát 1948-
létre! ra tették, hogy a zsidó és a kitelepített magyar és német vagyonok
visszaadása ne merüljön fel.
Sajátos privatizációt hajtott végre Csehszlovákia, majd a Cseh
Köztársaság, ahol vagyonjegyes (ún. kuponos) privatizációra került
sor. Ez a módszer számíthatott a legnagyobb társadalmi támoga-
tottságra. Az állam jelképes összegért kuponokat, vagyonjegyeket
juttatott a lakosságnak, melyeket beválthattak az állami vagyon
részvényeire, üzletrészeire. E rendszer kizárta a volt elit átmentési
kísérleteit.
Tudni kell, hogy a kommunista rendszertől Csehszlovákia nem
örökölt jelentős adósságállományt, s így szabadabban dönthettek,
mert az állami költségvetés felől nem volt nyomás a folyamaton.
Így a privatizáció esetében a gyorsaság mellett a szociális méltá-
nyosságra is nagyobb súlyt helyezhettek.
A rendszerváltoztatás kormánya elsősorban a hazai la-

kosság tulajdonhoz jutását kívánta támogatni. Különböző
kedvezményekkel ösztönözte a hazai befektetőket (pl. eg-
15. Privatizációs bevételek 1991–2000 között (milliárd forint) zisztenciahitel) és a munkavállalókat (munkavállalói rész-
tulajdonos program). Az eredményességnek azonban gátat
Állapítsd meg, melyik kormány ideje alatt volt a legna- szabott a magyarországi tőkeszegénység és a vállalkozói
gyobb mértékű a privatizáció! Gyűjtsd össze, hogy mely tapasztalatok hiánya. Az elhúzódó magánosítás – összefüg-
iparágak kerültek többségében külföldi tulajdonba a magáno- gésben a hazai termékek piacvesztésével, a gyárak, üzemek
sítás következtében! Mi volt a privatizáció politikai kockázata a állami támogatásának megszűnésével, majd bezárásával –
kormányok számára?
jelentős vagyonleértékeléssel járt. A folyamat összetettsé-
116
gét az is mutatja, hogy az 1990–1994 közötti időszakban az

értékesíthető vagyon kb. 15 százaléka került magánosítás-
ra, s ennek 55 százaléka külföldi befektetőké lett.
A K Á R P Ó T L Á S A magánosítás kérdésével szorosan ös�-

szefüggött a vagyoni (és erkölcsi) kárpótlás ügye. A pártál-
lam idején és az azt megelőző háborús időszakban elvett
vagyonért (földek, ingatlanok, üzletek, üzemek) az egykori
tulajdonost vagy annak örökösét a kormány kárpótolni kí-
vánta. A kárpótlás módjáról azonban az MDF vezette kor-
mánykoalíciót alkotó pártok eltérően vélekedtek. A Füg-
getlen Kisgazdapárt úgy vélte, az jelenti a teljes körű kárpót-
lást, ha a vagyont visszakapja az eredeti tulajdonos, ezért
legalább a mezőgazdaságban reprivatizációt követelt. Hely-
re kívánta állítani az 1945-ös földreform után kialakult tu-
lajdonviszonyokat. Szenvedélyes viták után kompromisszu-
mos megoldás született. Az okozott tulajdoni károkat nem
alanyi jogon és nem teljes körűen, hanem méltányosságból
és részlegesen orvosolták. Az egykori tulajdonosokat a tu-
lajdonuk értékének megfelelő értékpapírokkal (kárpótlási
jegy) kártalanították. A kárpótlás mértéke 200 000 Ft-ig tel-
jes körű volt, afölött csökkenő mértékű. Felső határát 5 mil-
lió forintban állapították meg. A kárpótlási jegy beváltható
volt földre, lakásra és részvényekre.
Állapítsd meg, hogy a törvényszövegben szereplő évszá-
mok, időszakok milyen korabeli intézkedésekkel függtek
össze! Kik, mely társadalmi csoportok lettek kedvezményezettjei
a törvényben meghatározott évszámokhoz, időszakokhoz tartozó
kárpótlásnak? Foglald össze, hogy mi mindent vettek figyelembe
a törvényalkotók a kárpótlás elrendelése kapcsán! Készíts listát
arról, hogy a kárpótlás törvényi szabályozása milyen gondokat
vetett fel! Magyarázd meg, hogy az Alkotmánybíróság miért sem-
misítette meg a csak a földtulajdonra vonatkozó reprivatizációs
törvényjavaslatot!
16. Kárpótlási jegy
Magyarázd meg, mi az összefüggés a privatizáció és a

kárpótlás között!
■ Az anyagi javak elvétele utáni kárpótlás igazából jelképesnek

mondható. Egyrészt azért, mert az elvett értéknek csupán töredé-
két fizették ki. Például egy gellérthegyi kisebb villa akkori értéke
megközelítette a százmillió forintot, de az egykori tulajdonosok
fiainak alig egymillió forintot fizettek ki kárpótlási jegyben. Tovább
relativizálja a helyzetet az, hogy az egykor államosított lakásokat a
bérlők jelképes összegért vásárolhatták meg, azok is, akik a példá-
ban szereplő villákat vagy nagy értékű belvárosi lakásokat kaptak
meg a pártállam idején.
A kárpótlás orvosolni kívánta a pártállami és azt meg-

előzően, a második világháború évei alatt működő magyar
kormányok által okozott sérelmeket. Valójában azonban a
hazai vállalkozói réteg vagyonosodását szolgálta. A kárpó-
toltak többsége ugyanis idős és vállalkozni nem tudó vagy 17. A kárpótlási jegyek tőzsdei ára és reálárfolyama
nem akaró állampolgár volt. Értéken alul adták el kárpótlási
jegyeiket tőkeerős vállalkozóknak, akik egy-két éves várako- Mely tényezők mozgathatták a tőzsdei árat? Mi az oka a
zás után rendkívül előnyös áron tudtak állami vagyont vásá- tőzsdei és a reálár közötti különbségnek? Mi a tendencia
a valós ár alakulásában?
rolni. Átlagos nyereségük meghaladhatta a 100 százalékot.
117
A visszakapott E G Y H Á Z I K Á R P Ó T L Á S Az egyházak kárpótlása – a

Egyházak ingatlanok földtulajdonukat kivéve – reprivatizáció útján valósult meg.
száma (db) Ezt a különbségtételt a törvényhozók azzal indokolták, hogy
Római katolikus 1200
az egyházak közhasznú tevékenységet végeznek. A törvény
rögzítette, hogy hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi,
Református 800 Az egyházak által vissza- szociális és ifjúságvédelmi, valamint kulturális céljaik meg-
kapott ingatlanok száma valósításához az egyházak tíz éven belül visszakapják egy-
Evangélikus 220
18. kori ingatlanjaikat. A végrehajtás másként alakult. A kato-
Izraelita 10
likus egyház például ingatlanvagyonának kb. 40 százalékát
visszakérte, a többi visszaigényléséről éves járadék fejében
Miért nem kérték vissza az egyházak minden épületü- lemondott. A kormány vállalta, hogy az egyházi oktatási in-
ket? tézményeket az államiakkal megegyező támogatásban ré-
szesíti. A többi egyház kárpótlása a katolikushoz hasonlóan
alakult.
A piaristák központi épülete, melyet a rend 1913 és 1917 kö-

19. zött építtetett. 1953-ban el kellett hagyniuk az épületet, mely-
be az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi
Kara költözött. Kápolnájában működött az Egyetemi Színpad.
1991-ben a kápolnát, majd 2000-ben az egész épületet vissza-
adta a rendnek az állam.
Mit gondolsz, milyen problémákat vetettek fel a tulajdo-

nosváltások?
Gyűjtsd össze, hogy az egyház mely tevékenységeit kívánta

a jogszabály támogatni! Milyen jellegű ingatlanokat nem
igényelhetett vissza az egyház?
A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium épülete. A rend bu-

20. dapesti iskolájának új reprezentatív otthonát 1929-ben adták
Beszéljétek meg, milyen feladatokat láthatnak el a mai tár- át. A gimnáziumot 1948-ban államosították, s József Attila
sadalomban a szerzetesrendek! Gimnáziumként működött tovább. A rendhez 1997-ben ke-
rült vissza az épület, s ma is gimnáziumként működik.
118
A M A G Á N O S Í TÁ S F E L G Y O R S U L Á S A A keleti pi-
acvesztés leértékelte a hazai vagyont, ugyanakkor az állam
adósság magas szintje eladási kényszert eredményezett.
Ezért 1994–1998 között (a Horn Gyula vezette szocialista–
szabaddemokrata kormány alatt) felgyorsították a magánosí-
tás (privatizáció) folyamatát. Egyszerűsítették az eladási eljá-
rást, és nagyobb teret engedtek a külföldi tőkének. Jelentősen
nőttek az állami bevételek, de csökkent a hazai befektetők
részaránya. A külföldi tőke megjelenése megállította a gazda-
ság visszaesését, megszilárdította az ország fizetési mérlegét
és csökkentette az államadósságot. A külföldi cégek új tech-
nológiákat és munkaszervezési módszereket terjesztettek el,
ami kedvező volt a gazdaság számára. A betelepülő nemzet-
közi cégek némelyike ugyanakkor lényegében saját termé
keinek vásárolt piacot, így folytatódtak a gyár- és üzem
bezárások is. A folyamat révén a képzett hazai munkaerőre
(szakmunkások, mérnökök) kevésbé volt igény.
21. Bankkártyák
A privatizáció újabb szakaszában az állami vagyon több
mint 70 százalékban magántulajdonba került, és a privatizá
ciós bevételek – a korábbi kormányzati időszakhoz képest – Magyarázd meg, hogy milyen előnyökkel és hátrányok-
kal járt a bankrendszer külföldi tulajdonba kerülése!
megháromszorozódtak. Lényegében külföldi tulajdonba Készíts táblázatot az energiaszektor és a közszolgáltatások pri-
került a hazai energiaszektor, a távközlés és a bankrendszer vatizációjának előnyeiről, hátrányairól!
jelentős része. Az állami tulajdonra épülő szocialista gazda-
ságot egy évtized alatt felváltotta a magántulajdonra épülő
piacgazdaság.
1990–1994 között 310 milliárd Ft

Privatizációs bevételek
1994–1998 között 1100 milliárd Ft
Az állami és a magánvállalatok 1989-ben 80% állami, 20% magán
részesedése a GDP előállításából 1998-ban 30% állami, 70% magán
A külföldi befektetők rangsora Németország (28%) Ausztria (10%) Egyesült Államok (26%) Franciaország (10%)
A foglalkoztatottak aránya 1992-ben állami vállalat: 33 termelőszövetkezet: 7 magántulajdon: 22
szektoronként (%) 1997-ben állami vállalat: 7 termelőszövetkezet: 2,7 magántulajdon: 41
Adatok
22. a privatizációról Vonj le következtetést a GDP alakulásáról az állami vállalatokkal összefüggésben! Magyarázd meg,
miért a németországi és az amerikai egyesült államokbeli gazdasági társaságok lettek a legnagyobb
külföldi befektetők!
A M A G Á N O S Í TÁ S L E Z Á R U L Á S A A mezőgazda-
ságban a termelőszövetkezetek fölbomlása nyomán a nyu-
gat-európai országokhoz képest (16–70 hektár) Magyaror-
szágon sokkal kisebb birtokméret (8,3 hektár) alakult ki. Ez
a termelékenységi gondokon túl gazdaságossági problémá-
kat eredményezett. A magánosítás során (az 1990-es évek
második felében) új problémaként jelent meg – összefüg-
gésben a tervezett európai uniós csatlakozással – a termő-
földek eladása, külföldi kézbe juttatása. Komoly társadalmi
vita bontakozott ki a külföldi tőke bevonásának társadal-
mi-gazdasági előnyeiről, hátrányairól.
Az 1998-ban munkába álló jobboldali Orbán-kormány
egyik fontos gazdasági célkitűzése az állami vagyon meg-
őrzése lett. A magánosítás folyamata tulajdonképpen leállt.
Csak a mezőgazdaság területén történt nagyobb vagyon-
értékesítés. Tizenkét nagy állami gazdaság vált kedvező
anyagi feltételekkel az ott dolgozó vezetők és munkaválla-
lók magántulajdonává. 2002-ben ismét szocialista–szabad-
demokrata kormány került hatalomra, s ismét gyorsabb
üteművé és szélesebb körűvé vált a magánosítás. A privati- Rendezzetek vitát a források alapján a földek piaci alapon
történő értékesítésének előnyeiről és hátrányairól!
zációs bevételek így ismét növekedtek. A folyamatok ered-
119
ményeként a rendszerváltoztatást követő tíz esztendő alatt

a magángazdaság aránya közel 90 százalékra emelkedett.
A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány fontosnak te-
kintette az állami tulajdon meglétét néhány kulcsterületen
(pl. közművek), ugyanakkor fokozottan támogatta a magyar
tőke erősödését és egyben a külföldi tőke beáramlását is.
Mindez több területen a gazdaság eredményeinek javulását
hozta.
G A Z D A S Á G I S Z E R K E Z E T V Á LTÁ S A rendszervál-
toztatás óta a magyar gazdaság hatalmas szerkezetváltást
hajtott végre. A tervgazdaságról áttértünk a piacgazda-
ságra, az állami tulajdont felváltotta a magángazdaság. Az
egyes szektorok közötti arányok közeledtek a legfejlettebb
országok szerkezetéhez, tovább csökkent a mezőgazdaság,
s emelkedett a szolgáltatások részesedése.
A piacgazdaságra való áttérés jelentős gazdasági ered-
23. A bruttó hazai termék (GDP) alakulása ményekkel járt. A bruttó hazai termék értéke 2000-ben
közel egyharmaddal meghaladta az 1989-es szintet. Külö-
Kövesd nyomon a változásokat! Mely tényezők idézték nösen az ipari termelés nőtt látványosan. Az ipar a nemzeti
elő ezeket? Értékeld a korszak egészének eredményeit! össztermék egyharmad részét adta. Legfontosabb húzóága-
zat a gépipar lett, főként az idetelepült nagy nemzetközi
(multinacionális) cégeknek (Suzuki, Opel, Audi, Mercedes
stb.) köszönhetően. A mobiltelefon, a számítógép és az
internet elterjedése átalakította a hagyományos munka-
módszereket, bővítette a kommunikációs kapcsolatokat, és
hatott a mindennapi életre. Az infrastruktúra területén is
széles körű és látványos fejlődés ment végbe. Dinamikusan
nőtt az autópályák és autóutak hossza. A vasúti közlekedés-
ben megjelentek a nagyvárosok között gyors összeköttetést
biztosító intercity-járatok. Bővítették a Liszt Ferenc (2011-ig
Ferihegyi) repülőteret. A gazdasági fellendülés hátterét – a
szűk belső piac miatt – a folyamatosan növekvő kivitel biz-
tosította. Az ország legjelentősebb külkereskedelmi partne-
re a Németországi Szövetségi Köztársaság lett.
24. A magyarországi autópályák hossza
Mely tényezők határozták meg a fejlődést?
Magyarország államadóssága, s az adósságállomány aránya

25. a GDP százalékában 1995 és 2018 között
Hogyan viszonyul egymáshoz a két mutató? Értékeld az

adósságállomány alakulását!
120
VI. A VILÁG
A XXI. SZÁZADBAN
121
14. AZ ÁTALAKULÓ VILÁG
E G Y- V A G Y T Ö B B P Ó L U S Ú V I L Á G R E N D? Egy
amerikai-japán baloldali liberális politikatudós, Fukuyama az
1990-es években alkotta meg elméletét, hogy a nyugati libe-
rális demokrácia egyértelmű diadalt aratott, vele szemben
minden életképes alternatíva teljesen kimerült. Egy másik
amerikai tudós, Huntington viszont arra a megállapításra ju-
tott – és az utóbbi két évtized történései ezt látszanak meg-
erősíteni –, hogy világunkat a szovjet típusú kommunizmus
összeomlása után éppen nem a nyugati liberális demokrácia
fokozatos megerősödése s majdan végleges diadala hatá-
rozza meg. Szerinte a hidegháború utáni világ eseményeit
már nem a különböző ideológiák (és rendszerek) viszonya,
hanem a különböző kultúrák és a civilizációk vetélkedése, il-
1. 2. letve együttműködése alakítja. Huntington megkülönböztet
nyugati keresztény, ortodox keresztény, iszlám, kínai, japán,
hindu, buddhista, afrikai és latin-amerikai civilizációt. A fel-
Fukuyama (1992) és Huntington (1996) magyarul is megje- osztás szerint hazánk a nyugati keresztény civilizáció (Közép-
lent művei és Nyugat-Európa, Észak-Amerika és Ausztrália) része.
Mi az alapvető különbség a két tudós megközelítésében?
A Huntington által megkülönböz-

tetett civilizációk és kultúrkörök
2013-ban. A buddhista civilizá-
cióról csak vallási-kulturális érte-
lemben beszél, hatalmi-politikai
szempontból ez nem különálló
civilizáció. Erdély és a Vajdaság
Huntington szerint nem tartozik a
nyugati civilizációhoz.
3.
Vesd egybe az egyes civilizációkat a nagy világvallásokkal! Milyen azonosságokat és különbségeket tapasztalsz?
A világ népessé- Latin-

Év Nyugati Ortodox Kínai Japán Iszlám Hindu Afrikai Egyéb
ge (milliárd) amerikai
1900 1,6 44,3 8,5 19,3 3,5 4,2 3,2 0,3 0,4 16,3
1920 1,9 48,1 13,9 17,3 4,1 2,4 4,6 0,3 0,7 8,6
1971 3,7 14,4 10,0 22,8 2,8 13,0 8,4 15,2 5,6 5,5
1990 5,3 14,7 6,5 24,3 2,3 13,4 9,2 16,3 8,2 5,1
1995 5,8 13,1 6,1 24,0 2,2 15,9 9,3 16,4 9,5 3,5
2010 7,2 11,5 5,4 22,3 1,8 17,9 10,3 17,1 11,7 2,0
2025* 8,5 10,1 4,9 21,0 1,5 19,2 9,2 16,9 14,4 2,8
*Becslés
A Huntington felosztása szerinti civili-
4. zációk politikai fennhatósága alá tar- Elemezd a számsorokat! Hol tapasztalsz tendenciaszerű (tartós változásra uta-
tozók aránya a világ össznépességéhez ló) csökkenést vagy növekedést? Magyarázd meg ezek okait! Melyek a legna-
viszonyítva (százalékban) gyobb arányú változások? Indokold meg ezeket is!
122
1 4 . A Z ÁTA L A K U L Ó V I L ÁG 
Latin-
Év Nyugati Ortodox Kínai Japán Iszlám Hindu Afrikai Egyéb
amerikai
1950 64,1 16,0 3,3 3,1 2,9 5,6 3,8 0,2 1,0
1970 53,4 17,4 4,8 7,8 4,6 6,2 3,0 1,7 1,1
1980 48,6 16,4 6,4 8,5 6,3 7,7 2,7 2,0 1,4
1992 48,9 6,2 10,0 8,0 11,0 8,3 3,5 2,1 2,0
Az egyes civilizációk részesedése a vi-
5. lág össztermeléséből (százalékban) Elemezd a számsorokat! Vesd össze a 4. és az 5. táblázat adatait! Milyen ellent-
mondásokat tapasztalsz?
■ A fejlődési központok áthelyeződése nem ismeretlen számunk-

ra. A különbség csak az, hogy a változások felgyorsultak. Míg a XX.
század elején Nyugat-Európától az Amerikai Egyesült Államok vet-
te át a centrum, a legfejletteb térség szerepét, a XX. század utolsó
harmadában először Japán, majd a „kis tigrisek” (Tajvan, Dél-Ko-
rea, Szingapúr) törtek előre. A XX. század végén pedig a kínai gaz-
daság indult robbanásszerű fejlődésnek.
A gazdasági fejlődés centrumainak változása összetett folya-
mat, szerepet játszanak benne a történelmi-kulturális hagyomá-
nyok, a népességszám, a munkaerő ára és még számos tényező.
A XIX. századtól megfigyelhető mozgásokban jelentős szerepet
játszott a tőke vándorlása. A tőke mindig oda igyekszik, ahol a
leggyorsabban a legnagyobb profitra tehet szert: így továbbra is
fontos az olcsó munkaerő, a nagy népességgel járó felvevőpiac,
valamint az adókat és egyéb terheket meghatározó politikai kör-
nyezet szerepe. A világkereskedelem fő áramlási irányai 2009-ben. A színes
6. négyzetekben lévő számok a térségen (földrészen) belüli, a
nyilak a térségek közötti kereskedelemre vonatkoznak (millió
tonna). (Forrás: WTO alapján)
7. A fejlődési központok vándorlása
Értékeld a kereskedelmi forgalom nagyságát az egyes
Kövesd nyomon a fejlődési központok változását! Keress térségek között! Vesd egybe ezeket a térségen belüli
okokat az elmozdulásokra! Hogyan alakult a változás forgalommal! Milyen eltéréseket tapasztalsz a nagyságrendek-
üteme korunk felé haladva? Fogalmazzátok meg a vázlat jövő- ben? Mennyiben áll ez összhangban a térségen belüli népes-
képét! Milyen megoldások létezhetnek még? ségszámmal?
123
 V I . A V I L ÁG A X X I . S Z Á Z A DBA N
Hivatali A Z A M E R I K A I E G Y E S Ü LT Á L L A M O K É S S Z Ö -
Név Ciklus Párt V E T S É G E S E I A kommunista diktatúra bukását és a Szov-
idő
jetunió felbomlását követően az Amerikai Egyesült Államok
41. George H. W. Bush 1989–1993 1 Republikánus maradt az egyetlen szuperhatalom. A Föld szinte egészére
42. Bill Clinton 1993–2001 2 Demokrata kiterjedő hatalmi fölénye (hegemóniája) nemcsak gazdasá-
43. George W. Bush 2001–2009 2 Republikánus
gi és katonai teljesítőképességéből származott, de hozzá-
járult ehhez a tudományos és technikai életben betöltött
44. Barack Obama 2009–2017 2 Demokrata vezető szerepe, sőt kulturális kisugárzása is. Az Amerikai
45. Donald Trump 2017–2021 1 Republikánus Egyesült Államok erejét szövetségesi és partneri kapcsola-
tai is adták, melyek közül a NATO szervezete emelhető ki.
46. Joe Biden 2021– – Demokrata
1991-ben, az első öbölháború idején az Amerikai Egyesült
Államok ENSZ-jóváhagyással és több nyugati és arab ország
8. Az Amerikai Egyesült Államok elnökei (1989–2021) támogatásával verte ki Kuvaitból az iraki csapatokat. 1999-
ben viszont a NATO vezető hatalmaként avatkozott be az
Állapítsd meg, ki volt az elnök az első öbölháború, a Amerikai Egyesült Államok légiereje a szerbek és a koszovói
Világkereskedelmi Központ lerombolása, Afganisztán albánok konfliktusába (10. téma). A XXI. századot – főleg
amerikai megszállása és a második öbölháború idején!
következményeiben – már kevésbé eredményes amerikai
„világcsendőri” beavatkozások is jellemzik: Afganisztánban
(2001–2021) és Irakban (2003, az ún. második öbölháború)
nem sikerült békét teremteni, sőt az amerikai kivonulást kö-
vetően anarchia és káosz lett úrrá ezekben az országokban.
Az Amerikai Egyesült Államok fő szövetségese Nyugat-Eu-
rópa, bár gazdasági, politikai érdekeik gyakran különböznek.
Az Irak elleni, ún. második öbölháborúban (2003) például az
Európai Unió tagállamainak egy része ellenezte az amerikai
beavatkozást. Leginkább a munkáspárti Tony Blair vezette
brit kormány állt ki fenntartás nélkül amerikai szövetségese
mellett. Kemény tárgyalások folytak a két térség közötti sza-
bad kereskedelmi szerződés ügyében is.
Az Európai Unió ma a világ legnagyobb gazdasági szö-
vetsége, és összlakosságát tekintve is megelőzi az Amerikai
Egyesült Államokat. Ugyanakkor még a leggazdagabb euró-
pai országok gazdasági és főleg katonai ereje is eltörpül az
Amerikai Egyesült Államoké mellett.
HÁTTÉROLVASMÁNY
9. AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK HÁBORÚI ■ AZ
ÖBÖLHÁBORÚ A Perzsa-öböl térsége a hatalmas kőolaj- és föld-
gázlelőhelyek, valamint szállítási útvonalak miatt az Egyesült Államok
külpolitikájában régóta kiemelten fontos területnek számított. Ami-
kor Irak és Irán között háború tört ki (egy határvita és az iszlámon
belüli síita–szunnita ellentét miatt), az Amerikai Egyesült Államok
Iránt támogatta. A hosszú háborúban (1980–1988) egyik fél sem ara-
tott győzelmet, de a veszteségek óriásiak voltak: több mint egymillió
ember halt meg, s mindkét ország olajipara tönkrement.
Az iraki diktátor, Szaddám Huszein úgy próbálta kárpótolni ma-
gát, hogy hadseregével megszállta az olajkincse miatt dúsgazdag kisál-
lamot, Kuvaitot. Az Amerikai Egyesült Államok nem akarta, hogy a
térségben felboruljon a hatalmi egyensúly és az itteni olajvagyon nagy
részével az iraki diktátor rendelkezzen, ezért megtámadta Irakot; ki-
tört az első öbölháború (1991. január). Az ENSZ-felhatalmazással
induló hadművelet (Sivatagi Vihar), amelybe az Amerikai Egyesült
Államok nyugati szövetségesei is bekapcsolódtak (és a legtöbb arab
ország is támogatta), gyors amerikai győzelemmel végződött. A nagy
Képek a két öbölháborúról. A tájkép a „Sivatagi Vihar” után találati pontosságú légitámadások után meginduló szárazföldi csapa-
10. (1991) és amerikai páncélosok Bagdadban (2003).
tok néhány nap alatt az iraki fővárosig, Bagdadig törtek előre. Kuvait
felszabadult, de a hatalmi egyensúly megőrzése miatt Szaddám Hu-
Hasonlítsd össze a két öbölháborút a következő szem-
szein a helyén maradt. El kellett fogadnia katonai erejének korláto-
pontok alapján: a háború oka, ürügye, eredménye és
nemzetközi megítélése! zását, vegyi és biológiai fegyvereinek megsemmisítését. Ezt az ENSZ
által megbízott nemzetközi szakértői csoport ellenőrizte.
124
Szaddám Huszein azonban nem akart együttműködni az Irakot

ellenőrző amerikaiakkal, ezért azok úgy döntöttek, hogy felszámolják
a számukra kiszámíthatatlan diktátor hatalmát. Ürügyül azt hangoz-
tatták – különösen 2001. szeptember 11-e után (lásd bővebben a 15.
témában) –, hogy Szaddám támogatja a terrorizmust, és a tilalom elle-
nére vegyi fegyvereket fejleszt. 2003-ban – a korábbinál jóval kevesebb
ország támogatásával – az Amerikai Egyesült Államok ismét megtá-
madta Irakot (második öbölháború), és gyors győzelmet aratott. (Ve-
gyi fegyvereket nem találtak a győztesek.) Az elmenekülő Szaddámot
rövidesen elfogták, és egy iraki bíróság ítélete alapján kivégezték
(2006). A katonai győzelem után azonban az Amerikai Egyesült Álla-
moknak nem sikerült sem békét, sem demokráciát teremteni Irakban.
Az ország vallásilag (síiták–szunniták) és etnikailag megosztott, anar-
chiába süllyedt, különösen az amerikai csapatok 2011. évi kivonását
követően.
HÁBORÚ AFGANISZTÁNBAN Afganisztán a szovjet kivonu-

lás után káoszba süllyedt. A szovjetek egy ideig támogatták a szovjet-
A kabuli repülőtér az
barát elitet, amely mégsem tudta megtartani a hatalmat. Az ország
amerikai hadsereg 2021-
helyreállításához a Nyugat sem nyújtott segítséget, így Afganisztán- es kivonulásakor. Afgánok ezrei próbáltak a repülőkre jutni,
ban állandósult a polgárháború. Tízezrek estek áldozatul, a gazdaság 11. hogy elkerüljék az iszlamista tálibok bosszúját.
még jobban összeomlott, s megnőtt a kábítószer termelésének és ke-
reskedelmének a szerepe. Az egyes területeket hadurak irányították. Mit gondolsz, miért tartott sok ezer afgán a tálibok bos�-
A zűrzavarból a szélsőséges iszlamista (bővebben a 15. témában) szújától? Nézz utána, mi történt Saigonban 1975 tava-
tálibok kerültek ki győztesen, 2000-ben elfoglalták a fővárost és az szán, és vesd össze a kabuli eseményekkel!
ország nagyobbik részét. Bevezették az iszlám vallási törvénykezést,
a sariát, ami évszázadokkal ezelőtti viszonyokat jelentett: betiltották
a sajtót, a fényképezést, a nők alárendelt helyzetbe kerültek. A sariát
megszegőkkel szemben középkori módszereket alkalmaztak, mint
például a csonkítást.
A 2001-es New York-i terrortámadást követően az Amerikai
Egyesült Államok támadást indított az afganisztáni tálib hatalom el-
len, melyhez később a NATO is csatlakozott. A NATO kötelékében
magyar katonák is részt vettek a hadműveletekben és az újjáépítés-
ben. A polgárháború tovább tartott, az Amerikai Egyesült Államok
2007-ben növelte katonai jelenlétét, de ez is kevés sikert hozott.
Ezután növelni kezdték amerikai támogatással az afgán kormány
haderejét, hogy csökkenthessék az amerikai veszteségeket. Majd
megkezdődött az amerikai csapatkivonás. 2021 tavaszán Biden elnök
bejelentette, hogy őszre kivonják katonáikat Afganisztánból. Ennek
megtörténte után a tálibok három hét alatt átvették a hatalmat szinte
12. Kabuli utcarészlet az ismételt tálib hatalomátvétel után (2021)
az ország egész területén.
Az amerikai beavatkozás megbukott. A háttérben számos ok állt,
de ki kell emelni, hogy a nyugati értékrend és politikai berendezkedés
ráerőltetése egy részben törzsi alapon felépülő társadalomra elhibá-
zott volt. Az ország évtizedes szenvedések árán ugyanott folytatja,
mint 2001 előtt.
O R O S Z O R S Z Á G A posztkommunista Oroszország az ez-

redfordulóig együttműködött a nyugati hatalmakkal. A kom-
munista állam megszűnése azonban a lakosság többsége
számára nem jólétet, hanem bizonytalanságot és szegénysé-
get hozott. (Az ország bruttó nemzeti összterméke 2007-ben
érte el az 1990-es szintet.) Oroszország hatalmas adósságo-
kat halmozott fel. Azóta az orosz gazdaság kezdett magára
találni a külföldi tőke befektetései és elsősorban a szénhid-
rogének (kőolaj, földgáz) exportja révén, melynek legna-
gyobb vásárlója Nyugat-Európa. Oroszország 2005-re vis�- 13. A világ katonai kiadásainak változása az elmúlt másfél évti-
szafizette nyugati adósságait. A stabilizálódó Oroszország zedben
újra erőteljes fegyverkezésbe kezdett. A világ több pontján
Tárd fel a tendenciákat! Vesd össze a mutatókat a 19. és
ismét aktívan lépett fel. A Közel-Keleten, a szíriai polgárhá- a 20. ábra adataival!
borúban közvetlenül katonailag is megjelent.
125
Európa főbb gázvezetékei
14.
Honnan érkezett a
gáz döntő többsé-
ge Európába? Nézz utána,
melyek a rendszerváltoz-
tatás előtt épített vezeté-
kek! Készíts táblázatot a
világháló alapján a gázve-
zetékek üzembe helyezé-
séről! Hogyan változott a
rendszerváltoztatás után az
Európai Unió és Orosz-
ország kapcsolata a gáz-
ellátás területén? Mely
területek függősége nőtt
az orosz gáztól az elmúlt
két évtizedben, s melyeké
csökkent? Nézz utána, mi
az LNG-terminál, és mi a je-
lentősége!
■ Amerikai–orosz konfliktusok 2000 óta:

1999–2000: csecsen–orosz háború, Amerika és a nyugati szö-
vetségesek fontolgatják a beavatkozást.
2001: amerikai katonai beavatkozás Afganisztánban – az oro-
szok ellenzik.
2003: amerikai támadás Irak ellen. Irak a közel-keleti térségben
Oroszország szövetségese.
2004: a NATO keleti bővítése (Szlovákia, Szlovénia, Észtország,
Lettország, Litvánia, Bulgária és Románia) – Putyin élesen bírálja
Münchenben (2007).
2004–2005: nyugatbarát fordulat Ukrajnában („narancsos for-
radalom”) – Oroszország veszélyeztetve érzi magát.
2008: az oroszok grúziai háborúja, amelyet az amerikaiak elle-
neznek.
15. 2008: a NATO rakétaelhárító rendszert akar telepíteni Lengyel-
országba, de orosz tiltakozásra lemond erről.
2011: Szíriában felkelés tör ki az elnökkel (Bassár el-Aszad)
szemben, aki – a harminc évig diktátorként uralkodó apja után –
akkor már tíz éve birtokolta a hatalmat. Az oroszok a szír diktátort,
az amerikaiak a felkelőket támogatják. A konfliktus ma is tart.
2013. november: tüntetések kezdődnek Kijevben, mert az el-
nök orosz nyomásra nem írta alá a társulási szerződést Ukrajna és
az Európai Unió között. Az oroszbarát ukrán elnök 2014 februárjá-
ban lemond.
2014: az oroszok megszállják és országukhoz csatolják a Krím
félszigetet, és beavatkoznak a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán.
Az amerikaiak és nyugatiak ismét az ellenoldalt, az ukrán kormány-
zatot támogatják.
2015: a NATO légvédelmi rakétákat telepít Lengyelországba.
2015: megegyezés születik az iráni atomprogram ellenőrzéséről
és korlátozásáról. Irán évek óta végzett kísérleteket – állítása sze-
rint – az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatban. Orosz-
ország (és Kína) támogatta ezt, az Amerikai Egyesült Államok (és Iz-
rael) ellenezte, mert szerintük Irán atomfegyvert akart előállítani.
A világ vezető hatalmainak katonai kiadásai 2010-ben és
16. 2020-ban (Forrás: Background Paper on SIPRI Military
Expenditure Data) Állapítsd meg a tényeket mérlegelve, hogy beszélhetünk-e
újabb hidegháborús időszakról! Rendezzetek vitát a kérdés-
Értékeld a világ vezető hatalmainak katonai kiadásait! ről! Ehhez vizsgáld meg internetes és egyéb források igénybevéte-
Milyen eltolódások figyelhetők meg? lével az események hátterét!
126
2014-ben Oroszország katonai akcióval megszállta a több-

ségében oroszok lakta Krím félszigetet, s Oroszországhoz
csatolta, amit a nemzetközi közösség jogilag nem ismert el.
Ezzel egy időben a jelentős részben orosz ajkúak lakta ke-
leti területeken fegyveres csoportok vették át a hatalmat.
Az ukrán fegyveres erők felvették velük a küzdelmet. Csak
nemzetközi beavatkozás akadályozta meg a válság kiszéle-
sedését. Minszkben (Fehéroroszország) a szembenálló felek
többször tűzszünetet kötöttek, megpróbálták elválasztani
egymástól a harcoló egységeket. A béke azonban nem jött
létre, százezrek menekültek el a területről, az ukránok nyu-
gat, az oroszok kelet felé. A harcok változó hevességgel újul-
tak ki az ukrán hadsereg és a nemzetközileg el nem ismert
Donyecki és Luganszki Népköztársaságok között. Oroszor-
szág fokozott mértékben segítette a két népköztársaságot,
amelynek hátterében Ukrajna nyugati orientációjának az
erősödése állt. A konfliktus 2022-ben, Oroszország Ukrajna
elleni katonai támadásával vett újabb fordulatot. Putyin orosz elnök és Gerhard Schröder német kancellár
17. (1998–2005). A szociáldemokrata kancellár alatt kezdték el az
■ A Donyecki és Luganszki Népköztársaságok területe az egykori Északi Áramlat 1 építését.
Szovjetunió, majd Ukrajna fontos nehézipari vidéke, vagyis lerom-
bolása előtt jelentős gazdasági régió volt. Lakói többségében orosz
ajkúak. Az ellentétek fokozatosan mérgesedtek el az ukrán állam
és az orosz lakosság között: kezdve az autonómiakövetelésekkel
s azok elutasításával, folytatva a 2019-es ukrán nyelvtörvénnyel,
amely a magánélet és az egyházi nyelv kivételével csak az ukrán
nyelv hivatalos használatát engedélyezi.
Á Z S I A E L Ő R E T Ö R É S E A „japán csodát” és az ázsiai

„kistigrisek” (Hongkong, Tajvan, Dél-Korea, Malajzia, Szinga-
púr) gazdasági fellendülését a földrész két hatalmas országá-
nak a gyors fejlődése követte.
India területe is hatalmas (a Föld hetedik legnagyobb
területű országa), népességszámban azonban a továbbra
is magas népszaporulat miatt rövidesen lehagyja Kínát. Az
utóbbi évtizedekben felgyorsult a gazdasági növekedés, és
India a modern iparágakban, így a számítástechnikában is az
élre tört. Putyin orosz elnök és Angela Merkel kereszténydemokrata
18. német kancellár (2005–2021). Merkel segített tető alá hozni
Kínában a Mao Ce-tung halálát követő gazdasági refor-
mok alapozták meg az 1990-es évekre a piacgazdaság be- az orosz–ukrán konfliktust kezelni kívánó minszki megállapo-
dást (2014), és megegyezett az Északi Áramlat 2 megépítéséről.
vezetését, anélkül azonban, hogy a kommunista diktatúra
politikai rendszere megszűnt volna. A „kínai típusú” szoci-
alizmus kialakítása, a nyitás és a gazdasági fellendülés Teng Milyen hatásai voltak az európai gazdaságra az Északi
Áramlat 1 megépítésének és az Északi Áramlat 2 terve-
Hsziao-pinghez, a Kínai Kommunista Párt legbefolyásosabb zésének?
vezetőjéhez köthető, aki a pártvezetésen belüli harcokban
győzelemre vitte elképzeléseit.
A fejlődés látványos, kezdetben területileg egyenlőtlen
volt. A tengerpart vidékének fejlett világvárosaival, tarto-
mányaival szemben a belső területek még fejletlenek ma-
radtak. A rohamtempóban iparosodó országban jelentős
mértékű a környezetszennyezés. Kína ma már az Amerikai
Egyesült Államok mögött a világ második gazdasági hatalma.
Tibet meghódítását követően (1950) az 1990-es években
Kína a korábbi félgyarmati időszakban kötött szerződések le-
járta után újabb területekkel gyarapodott (Hongkong, 1997,
Makaó, 1999). Ezek különleges gazdasági övezetet képeznek
az országon belül (fennmaradtak a tőkés viszonyok). „Az
egy ország két rendszer elve” tovább gyorsította a gazdasá-
gi fellendülést és a külföldi tőke beáramlását, ami különös
jelentőséggel bír. A fejlett tőkés világ vállalatait vonzotta az Teng Hsziao-ping kínai vezető és Jimmy Carter amerikai elnök
olcsó munkaerő és a hatalmas belső piac, így profitjuk növe- 19. 1979-ben. Nixont követően minden amerikai elnök ellátoga-
lése érdekében termelésük jelentős részét áttették Kínába. tott Kínába.
A fejlett tőkés országok ebben az esetben – mivel érdekük-
ben állt – nem vették figyelembe azt, hogy befektetéseikkel Tekintsétek át az Egyesült Államok Kína-politik ájának
fordulópontjait az 1945-től napjainkig tartó időszakban!
egy kommunista diktatúrát támogattak. Tajvan különállása
127
Kínától azonban az Amerikai Egyesült Államok támogatásá-

val a mai napig fennmaradt, s időről időre konfliktusforrás-
ként jelentkezik.
■ Kínában az 1970-es években kezdett gazdasági reformok az

1980-as évek közepére sokakat indítottak demokratikus politikai
követelések megfogalmazására. 1986 decemberében tucatnál is
több kínai nagyvárosban tüntettek a demokráciáért. A hatalom tö-
meges letartóztatásokkal válaszolt. 1989 áprilisában egy reformer
kínai kommunista politikus halála kapcsán Pekingben egyetemis-
ták százezres tömege tüntetett a demokratikus reformok folytatá-
sa mellett a kultikus jelentőségű Tienanmen (Mennyei béke) téren.
(1949-ben Mao Ce-tung itt kiáltotta ki a Kínai Népköztársaságot.)
A hatalom az egyetemek bezárásával és az oktatás korlátozásával
„válaszolt” az egyetemisták követeléseire. A tüntetések azonban
Egy kép, amely bejárta a világsajtót: egy diák a tankok elé áll-
20. va próbálja feltartóztatni a tüntetők ellen vonuló hadsereget folytatódtak, sőt Gorbacsov szovjet pártfőtitkár májusi pekingi
látogatása idején, majd azt követően tovább erősödtek. Bár a kor-
a Mennyei béke terén. Négy kép készült a jelenetről a közeli
mányzat katonai szükségállapotot vezetett be, a tüntetők száma
Peking Hotel ablakaiból, amelyeket kalandos módon csem-
immár elérte az egymilliót, és a feldühödött tömeg birtokba vette
pésztek ki az országból.
a város nagy részét. A párt a hadsereg bevetése mellett döntött.
Június elején páncélos és ejtőernyős egységek támadtak a tömeg-
Értékeld a diák tettét! Rendezzetek vitát a képen ábrázolt re. Az akció becslések szerint 1500-3000 áldozatot követelt, és a
helyzetről és annak mögöttes történéseiről! szükségállapot idején a Tienanmen téren elfogott tüntetők közül
több ezret zártak börtönbe. Hasonló keménységgel léptek fel
más nagyvárosokban is a tüntetők ellen. Ezzel sikerült elejét ven-
ni annak, hogy a Szovjetunióhoz és Kelet-Közép-Európa számos
országához hasonlóan Kínában is többpárti demokrácia váltsa
fel az egypárti diktatúrát. Számos európai ország és az Amerikai
Egyesült Államok tiltakozott ugyan, sőt embargót hirdetett Kínával
szemben, de eredményt nem értek el.
Ázsia másik kontinensnyi országában, Indiában az 1990-

es évektől indult meg a gazdasági növekedés. Javult a kö-
zéposztály életszínvonala. Hatalmas problémát jelent azon-
ban, hogy túl nagy a szakadék a lakosság mintegy felét
kitevő szegények és a viszonylagos jólétben élők között. Rá-
adásul a lakosságszám is folyamatosan nő. India rövidesen
a világ legnépesebb országa lehet, mert a kínaihoz hasonló
népességkorlátozó intézkedéseket vallási okokból itt nem
foganatosítottak. Nehezítik India helyzetét a belső szepa-
ratista mozgalmak és a Pakisztánnal történő időnkénti ös�-
Az egyes gazdasági térségek részesedésének alakulása a világ
21. GDP-jéből 1000 és 2003 között Angus Madison (1926–2010) szecsapások. (A helyzetet veszélyessé teszi, hogy mindkét
brit közgazdász elképzelése szerint ország atomhatalom.)
Egyes előrejelzések szerint 2050-re Kína, az Amerikai
Kövesd nyomon az egyes gazdasági térségek részese- Egyesült Államok és India lehet a világ három vezető gazda-
désének alakulását! Tárd fel a változások okait! Készíts sági hatalma. Japán szerepe viszont változóban van az 1990-
prognózist a következő két évtizedre! Keress előrejelzéseket a es évek óta. A korrupciós és a pénzügyi válságok, a népesség
világhálón! elöregedése negatívan hatottak a világ addig első számú hi-
telezőjének számító szigetország gazdaságára. Az új évezred
elején ismét megindult némi fellendülés, de kis időn belül a
kimerülés jelei mutatkoznak a japán gazdaságon. Az ország
Ázsián belül is a második helyre szorult vissza.
A világ vezető hatalmainak egymáshoz viszonyított GDP-je

(1950–2019)
22.
Melyek a minden évtizedben szereplő országok?

Állapítsd meg, hogy mely országok tűntek el a legna-
gyobb gazdasági hatalmak közül, és melyek tűntek fel újabban
közöttük!
128
15. A GLOBÁLIS VILÁG
HÁTTÉROLVASMÁNY
A népességszám alakulásával folyamatosan foglalkoztunk mind a ma-
gyar, mind az egyetemes történelem feldolgozása során. Feltártuk a
népességrobbanások okait, és utaltunk következményeikre is. A né-
pességszám csökkenése vagy növekedése népmozgásokat, migrációt
idézett elő a történelem folyamán, amely birodalmak, civilizációk
felemelkedéséhez és hanyatlásához is hozzájárult. Vizsgáljuk meg, ho-
gyan látja a kérdést az angol származású amerikai politológus, Samuel
P. Huntington a XX. század végén megjelent művében (A civilizációk
összecsapása és a világrend átalakulása)!
Mely területeken tulajdonít a szerző alapvető szerepet a népesedési folyamatoknak? A szerző által említett folyamatokban a népese-
dési viszonyokon kívül milyen tényezők játszottak szerepet? Vitassátok meg e tényezők viszonyát és súlyát!
1. Nagy népmozgások a történelemben
Kövesd nyomon a térképen szereplő népmozgásokat! Tárd fel az ezek mögött meghúzódó okokat! Melyek esetében következett
be jelentős hatalmi vagy civilizációs elmozdulás?
129
NÉPESSÉGROBBANÁS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
Tanulmányaink során már találkoztunk a népességrobba-
nás fogalmával. A XIX. századi népességrobbanás Angliá-
ból indult, s a század folyamán kiterjedt egész Európára és
Észak-Amerikára. A jelenséget számos tényező idézte elő,
kezdődött az élelemtermelés bővülésével és folytatódott a
higiénia javulásával és az orvostudomány fejlődésével. Vagy-
is párhuzamosan haladt a gazdasági és tudományos fejlődés
kiteljesedésével. A „robbanás” a fejlődés előrehaladtával
leállt, kisebb gyereklétszám is biztosította a családok fenn-
maradását. (A folyamatot áttekintheted a 10. évfolyamos
tankönyv 131–132. oldalán.)
A XX. század közepétől a népességrobbanás elérte a volt
gyarmati világot, ami e területek népességének nagyon
gyors növekedéséhez vezetett, először Latin-Amerikában és
2. A nomád állattartás Afrika szavannáin a XXI. században
visszaszorulóban van, de létezik
Dél-Ázsiában, majd Afrikában. A folyamat lefutása alapjai-
ban hasonló a XIX. századi népességnövekedéshez, s a gyor-
san fejlődő régiókban, mint Délkelet-Ázsia, már leszálló ágá-
Mely tényezők miatt nő a népesség a képen látható
körülmények között, s miért nem indul csökkenésnek? ban jár. De azokban az országokban, főleg Afrikában, melyek
A népességrobbanáson kívül milyen problémákat vetett fel a fejlettsége önmagában nem idézte volna elő a népességrob-
térségben a nomád állattartás? (Gondolj például a természeti banást, a népességcsökkenés is lassabban fog bekövetkezni,
környezetre!) hiszen ezt csak a gazdasági fejlettséggel együtt járó belső
társadalmi átalakulás (pl. az életkörülmények változása, vá-
rosiasodás, társadalmi átrétegződés) hozhatná meg.
Ahogy Európában a XIX. században, úgy a fejlődő világban
napjainkban a növekvő mezőgazdasági népesség elvándorol
a megélhetését nem biztosító falvakból. Nagymértékben nő
a városok lakossága, lényegesen gyorsabban, mint az itteni
munkahelyek száma.
■ Az alapvető gazdasági tényezők mellett számos összetevője van

a népesedési folyamatoknak, így a hagyományok, a vallások vagy
a politikai berendezkedés. Indiában, ahol hatalmas tömegek még
kimaradtak a gazdasági felzárkózásból, a vallásoknak jelentős
szerepe maradt, s nem alakult ki diktatúra, mely az állam népese-
déspolitikai elképzeléseit át tudta volna ültetni a gyakorlatba. A de-
mográfiai robbanás leszálló ága nagyon elhúzódott, s a népesség-
növekedés továbbra is gyors ütemű maradt. Ezzel szemben
Kínában a gyorsabb gazdasági fejlődés és a kommunista diktatúra
miatt az állam eredményesen tudott fellépni: szabályozókkal az
egygyerekes családmodellt alakították ki, ami a népességnöveke-
dés lassulásához vezetett. Ám a gyors és erőteljes beavatkozás azt
eredményezte, hogy a korfa egészségtelenül alakul, mivel kevés
fiatalnak nagyon sok időskorút kell majd rövidesen eltartania.
3. A világ népességének alakulása földrészenként 1830 és 2025
között. Az ENSZ becslése alapján a Föld népessége 2025–
2030-ra eléri a 8,5 milliárdot. 2050
Országok 1960 2015 2020 (előre-
Tekintsd át a XIX. századi változásokat! Tárd fel a változá- jelzés)
sok okait! Állapítsd meg, milyen jelentősebb változások
Kína 667 1376 1402 1348
várhatók a kontinensek és a legnépesebb országok „versenyé-
ben”! Vonj le önálló következtetéseket Európára vonatkozóan! India 451 1311 1380 1705
Válaszd külön az északi és a déli országok helyzetét, és értékeld
Amerikai Egyesült Államok 181 322 331 189
egymáshoz képest is!
Indonézia 88 258 274 321
Brazília 72 208 213 238
Pakisztán 45 189 221 310
Nigéria 45 182 206 299
Banglades 45 161 165 202
Oroszország* 120 143 146 129
A világ legnépesebb országai (millió fő)
Mexikó 39 127 129 164
4. Egyiptom 27 92 102 151
Különítsük el növekedési ütem szerint az országokat! Mi Kongói Demokratikus

15 77 90 195
a forrása a népességnövekedésnek a gyorsan, s mi a las- Köztársaság
san gyarapodó országokban? Etiópia 22 101 115 188
* Mai területre számítva.
130
1 5 . A G L OBÁ L I S V I L ÁG 
Gyermekhalálozási ráta a
világban a XXI. század
elején
5.
Mely tényezőkkel
mutatnak párhuza-
mot az adatok?
A világ országainak termékenységi rátája a XXI. szá-

zad elején (becslés) és a főbb migrációs útvona-
lak. A termékenységi ráta egy országban,
egy adott évben, egy szülőképes nőre
(15–49 éves kor) jutó gyermek-
szám. A demográfia szerint a
társadalom lélekszámának
fenntartásához a termékeny-
ségi rátának el kell érnie a
2,1-et.
6.
Melyek a mig-
ráció kibocsátó
területei és melyek a cél-
állomások? Vesd össze az
adatokat az 5. térképpel!
A XIX. századig a népességfelesleget részben a kiván- 1950 1987 2000 2013

dorlás vezette le. Erre napjainkban korlátozott mértékben Ország
1000 gyerekre jutó halálozás
van lehetőség, mert nincsenek hatalmas lakatlan vagy rit-
kán lakott térségek. A népesség mozgása, migrációja ma a Ausztrália 23,8 8,7 5,2 3,6
fejletlen területekről a magasabb életszínvonalat biztosító Ausztria 55,6 – 4,8 3,1
régiók (Amerikai Egyesült Államok, Nyugat- és Észak-Euró- Egyesült Királyság 27,9 9,0 5,6 3,8
pa) irányába történik. Kétségtelen, hogy ezeknek a társa-
dalmaknak (ahol növekszik az idősek aránya) szüksége van Franciaország 46,2 7,8 4,4 3,3
munkaerőre, a kérdés, hogy milyen forrásból fedezzék ezt. Izrael 41,8 10,0 5,5 3,1
Lehetséges a hazai családok támogatása, és olyan intéz- Japán 52,7 4,8 3,2 2,1
kedések, amelyekkel fékezhető, vagy megállítható a szüle-
tésszám csökkenése. A másik lehetőség a migráció. De az Eu- Szovjetunió/
75,2 13,5 15,3 7,3*
Oroszország
rópába érkező szakképzetlen emberek, főleg ha tömegesen
és illegálisan érkeznek, számos gondot okoznak. Felléphet Spanyolország 62,5 10,9 4,4 2,7
munkanélküliség, beilleszkedési nehézségek, a szociális ter- Magyarország 85,7 17,3 9,2 5,1
hek növekedése és fokozódhat a terrorveszély.
A fejlett világ politikai elitje nem egyformán látja a kér- Amerikai Egyesült
28,1 10,4 6,8 6,0
Államok
dést. Vannak politikai erők, főleg a baloldali, liberális irány-
zatok, melyek – a veszélyek ellenére – támogatják a tömeges Brazília 107,3 45,3 29,7 21,0*
bevándorlást a munkaerőhiány pótlásaként, s a különböző Mexikó 57,7 29,2 19,4 13,0
kultúrák keveredését, a multikulturalizmust is kezelhetőnek
India 185,0 130,0 68,0 47,2*
és pozitív folyamatnak tartják. Más, főleg jobboldali pártok
ellenzik ezt, a régi értékek elvesztésétől, valamint a folya- Egyiptom – 45,0 37,0 14,8
mat kezelhetetlenségétől tartanak. Így egyszerre van jelen
a két irányzat, s a tömeges bevándorlás zajlik, s a problémák 7. A csecsemőhalandóság alakulása néhány országban (egyéves
korig)
is gyűlnek.
A fejletlen régiókban a túlnépesedés éhínségekhez, nyo- Különíts el országcsoportokat az adatsor alapján!
morhoz, háborúkhoz vezet. A probléma tüneti kezelése, Állapítsd meg, mely csoportban milyen tendenciák érvé-
vagyis a segélyek ide juttatása csak időleges, rövid távú meg- nyesülnek! Határozd meg, mely tényezőkkel kapcsolatos a mu-
oldás. A válságos helyzetből e térségek fejlesztése jelenthet tató változása, és az hogyan hat a demográfiai folyamatokra!
131
kiutat, ami – a jelenleginél magasabb lélekszámon – a né-

pességnövekedés leállásához is vezethet, mint az Japán vagy
Korea esetében is történt.
A „no-go zóna” kifejezést olyan területre alkalmazzák,
ahol az állam nem tudja biztosítani a saját törvényei szerinti
rendet, mert az adott területet valamilyen törvénytelen cso-
port (rablóbanda, galeri) uralja. Az utóbbi évtizedben hasz-
nálják a kifejezést olyan városrészekre, ahol a beolvadást
elutasító, az állammal és a többséggel szemben ellenséges
legális és illegális bevándorlók alkotják a lakosság többségét.
A bevándorlók lakta negyedekben ún. párhuzamos társa-
dalmak jönnek létre, melyek vagy nem vesznek tudomást
a befogadó ország szokásairól, vagy ellenségesen viszonyul-
nak azokhoz. A fogalom természetesen nem határozható
Hogyan viszonyul a szerző a migrációhoz? Miben látja az meg pontosan, mert az államhatalom hiánya sokrétű lehet.
együttélés feltételeit? Vesd össze Valéry Giscard d’Estaing Előfordulhat, hogy a hatóságok nem tudják minden esetben
gondolataival (8. téma)! Nézz utána, mi a hidzsáb és a kipa! fenntartani a rendet. Súlyosabb a probléma, ha az átlag ál-
lampolgárok nem mernek belépni ide, s még inkább, ha az
államhatalom erői csak megerősített csoportokban mernek
behatolni ezekre a területekre. A no-go zónákban erőteljes
az iszlám fundamentalizmus, amely a városrész lakóira rá-
erőlteti nézeteit. Évekig tagadták a kormányok a rájuk és be-
vándorláspolitikájukra nézve negatív fogalmat, de a 2020-as
évektől már a nyugati államok politikusai is használják.
No-go zónának minősíthetők-e a forrásban szereplő he-

lyek?
8.
Egy plakát, amely az illegális bevándorlás ellen emel szót az

10. Amerikai Egyesült Államokban
Honnan érkeznek migránsok az Amerikai Egyesült Államok-

ba? Milyen problémákat okozhat a jelenség az országban?
Két kép Rinkebyből, Stockholm bevándorlók lakta negyedéből:

9. utcarészlet és a 2021. decemberi összetűzések egy jelenete
Mutasd be a városrész mindennapjait! Milyen feszült-

ségek alakulhatnak ki? Nézz utána az interneten, hány
százalékát alkotják Svédország lakosságának a bevándorlók!
132
N É P E S E D É S I K I L ÁTÁ S O K A fejlett világban a szüle-

tésszám lecsökkent, így a népesség gyarapodása megállt, sőt,
ha a jövőben nem áll le a folyamat, népességcsökkenés kö-
vetkezik be. A fejlett társadalmak elöregednek, és ez már kö-
zéptávon a nyugdíjrendszer és a szociális ellátórendszerek (pl.
segélyezés) összeomlásához, munkaerőhiányhoz vezethet.
A fejlődő világban a népesség növekedése egyes helyeken
már leállt, másutt még tovább tart. Bár a Föld eltartó ereje
véges, ennek mértéke mindig a gazdasági teljesítmény függ-
vénye volt. A szakemberek szerint azonban a jelenlegi növeke-
dési ütemmel már közeledünk az eltartóképesség határához.
Emiatt az emberiségnek, ha a népességgyarapodás a fejlődő
országokban nem mérséklődik, komoly nehézségekkel kell
szembenéznie. A népesedéssel foglalkozó kutatók (demográ-
fusok) ma azt feltételezik, hogy a XXI. század középére a világ-
ban mindenütt leáll a népességnövekedés. Kérdéses azonban,
hogy addig milyen feszültségekhez vezet a migráció és a ter-
mészetes környezet további pusztítása.
12. A 85 év felettiek aránya az Európai Unióban
Alapvetően milyen tendencia érvényesül az egész régió-

ban? Az időskorúak arányának változása döntő mérték-
ben mely mutatóval párhuzamosan alakul? Keress ettől eltérő
értéket, s találj magyarázatot a különbségre! Hogy viszonyul-
nak a nemi arányok az általános tendenciákhoz? Hol látsz el-
téréseket?
Korfatípusok. Japán népességének összetétele 1950-ben, 2007-
11. ben és 2050-ben (becslés).
Határozd meg az ábrák alapján a korfa fogalmát!

Hasonlítsd össze a három korfatípust (férfi-nő arány,
korcsoportok aránya stb.)! Adj jellemző elnevezést az egyes tí-
pusoknak! Milyen demográfiai viszonyokból következő problé-
mákkal nézhetnek szembe az egyes típushoz tartozó országok?
A Z I S ZL ÁM R ADIK AL IZMUS É S A C IVIL IZ Á-

C I Ó S E L L E N T É T E K Az 1979-es iráni iszlám forradalom
lendületet adott az iszlám politikai radikalizálódásának, az
13. Vallások a világban
iszlamizmusnak. Tudatosítani kell, hogy az iszlamizmus nem
azonos az iszlámmal, a vallással.
A XX. század végétől egyre határozottabban bontakozik Mely térségekre osztható a világ vallási szempontból?
Fogalmazd meg, mi a jelentősége a nemzetközi politi-
ki az iszlám újjászületés mozgalom. Ez ellenségnek tekinti kában a vallási hovatartozásnak! Keress erre konkrét példákat
a Nyugatot, amely veszélyezteti a hagyományos iszlám ér- napjaink híreiből!
tékeket. A nyugatellenesség tragikus megnyilvánulása
volt az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember
11-én elkövetett terrorista merénylet, mely-
nek hátterében Oszáma bin Láden isz-
lám terrorista szervezete, az al-Kaida
állt. A szembenállást csak fokozta
a Nyugat válasza: a katonai akciók
Afganisztánban és Irakban, ame-
lyeket az iszlám elleni merény-
letként értékeltek. Az iszlám és a
nyugati civilizáció összeütközése
figyelhető meg az izraeli–palesz-
tin konfliktusban, a Közel-Keleten.
Itt az Amerikai Egyesült Államok és
a Nyugat jelentős része a zsidó álla-
mot támogatja.
133
Az iszlám fundamentalizmus hangsúlyozza például a de-

mokráciával szemben a társadalomban az ősi hierarchiát, a
nők családon belüli alárendeltségét (ennek jele a nők arcát
eltakaró fejkendő, a csador), a Koránon és a szokásokon ala-
puló törvénykezést (saria), a vallás terjesztésének parancsát
(dzsihád = küzdelem).
■ Az al-Kaida (a név jelentése: bázis) iszlám terrorszervezetet

Oszáma bin Láden hozta létre 1988-ban zömmel olyan veteránok-
ból, akik Afganisztánban a szovjet csapatok ellen harcoltak. A szer-
vezet „szent háborút” hirdetett – és folytat azóta is – az Amerikai
Egyesült Államok, Izrael és általában a nyugati világ ellen.
Oszáma bin Láden nagyon gazdag és a királyi családdal is rokon-
ságban álló szaúd-arábiai építési vállalkozó sokadik gyermekeként
született apja tizedik feleségétől. Közigazgatási szakembernek ta-
nult, és a Közel-Kelet számos országát beutazta. Az 1979-es szovjet
támadás után Afganisztánba ment, ahol – amerikai támogatással –
harcolt az orosz csapatok ellen. Az 1991-es öbölháborút követően
szembefordult az Amerikai Egyesült Államokkal. Több mint egy
tucat Amerika- és Nyugat-ellenes terrorista akció megszervezé-
se köthető a nevéhez. A 2001. szeptember 11-ei merénylet után
Fogalmazd meg a forrás alapján, hogy milyen esetben le- az amerikai kormány 25 millió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére.
het egyesítő, illetve megosztó szerepe a kultúrának a szerző 2011-ben egy amerikai kommandós alakulat rajtaütött pakisztáni
szerint! Mondj konkrét példákat! Tanulmányozd térképen, hol hú- lakhelyén és meggyilkolta. Vezetőjének halála óta az al-Kaida je-
zódik a nyugati és keleti kereszténység határvonala! Hol találha- lentősége csökkent. Az új évezred első évtizedében megerősödtek
tók Európában muszlim és a Közel-Keleten keresztény „szigetek”? viszont más, szélsőséges Nyugat-ellenes iszlám szervezetek, pél-
Tájékozódj, hogy milyen a helyzete e térségek lakóinak! dául a Közel-Keleten nagy területet megszállva tartó Iszlám Állam
(ISIS) és a nigériai Boko Haram. A 2010-es évek második felében
– összefüggésben az Iszlám Állam térnyerésével és a migránsvál-
sággal – Európában számos véres terrorcselekmény történt: Párizs
(2015. január és november), Brüsszel (2016. március), Nizza (2016.
július), Berlin (2016. december) és Manchester (2017. május). Az
elkövetők Nyugat-Európában született és később radikalizálódott
muszlimok, illetve 2015-ben érkezett bevándorlók voltak.
2011 tavaszán tüntetések, felkelések söpörtek végig az

észak-afrikai, a közel-keleti, az arábiai, sőt a kelet-afrikai or-
szágokon („arab tavasz”). Ezek a megmozdulások eredetileg
a szabadságjogokért és az állami korrupció, valamint a sze-
génység ellen robbantak ki, de a belőlük kinövő forradalmak
(Tunézia, Egyiptom) és polgárháborúk (Líbia, Szíria) politi-
kailag bizonytalanná tették a térséget. Több helyen nőtt az
iszlamista befolyás (Tunézia, Egyiptom, Líbia). Még nagyobb
veszélyt jelent az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet
Hogyan látja az integráció helyzetét a szerző, aki szomáliai (ISIS), mely iraki és szíriai területeket tart ellenőrzése alatt,
származású holland állampolgár? Mely okokra vezeti vissza és mindent, mindenkit elpusztít, amit/akit az iszlám érdeke-
a jelenséget? Mely tényeket elemez? Nézz utána a szerző életút- ivel ellentétesnek ítél meg. Még az al-Kaida is megszakította
jának! vele a kapcsolatot, mert túl radikálisnak tartja a szervezetet.
14. Az „arab tavasz” országai, ahol tüntetések, felkelések, forradal-

mak és polgárháborúk söpörtek végig
Az iszlám térség mekkora részét érintették az „arab ta-

Hogyan látja az integráció és az iszlám viszonyát a szerző? vasz” eseményei? Nézz utána, hol állandósult a káosz a
mozgalmat követően!
134
■ A dzsihád több jelentésű kifejezés. A Korán szerint az Isten

útján való küzdelmet, általában a gonoszság elleni harcot jelenti.
Ennek csak egyik formája a hit védelmében, fegyverekkel vívott
„szent háború”, amelyet a szélsőséges iszlám fundamentalista
szervezetek hirdetnek.
A T E R R O R I Z M U S Az erőszak és a megfélemlítés külön-

böző eszközeinek sokszor kegyetlen alkalmazása a terroriz-
mus. Nem új jelenség a történelemben, de összekapcsolód-
va a népesedés, a migráció és az iszlamizmus kérdéskörével
a XX. század utolsó harmadától globális problémává vált.
■ A terror kifejezést először a francia forradalom idején hasz-

nálták a jakobinus diktatúra elnevezésére (régime de la Terreur).
A terror latin főnév jelentése: ijedtség, rémület.
Egyre több terrorszervezet rendelkezik olyan fegyve- Hogyan látja a szerző a nyugati politika és a Közel-Kelet fo-
rekkel, melyek bevetése emberek tömegeit veszélyeztet- lyamatai közötti kapcsolatot?
heti. (Ezek akár vegyi és biológiai fegyverek is lehetnek.)
A világot egyre erősebben átszövő gazdasági kapcsolatok,
a világméretű turizmus, a technikai és kommunikációs fej-
lődés rendkívüli mértékben megnövelte a terrorizmus ha-
tékonyságát. Az 1980-as és 1990-es évektől a terrorizmus
terjedését az is elősegítette, hogy néhány állam közvetle-
nül is bekapcsolódott a terroristák anyagi támogatásába,
kiképzésébe, ugyanakkor a nyugati demokráciák mind szé-
lesebb szabadságjogokat biztosítottak polgáraiknak és az
ide bevándorlóknak is.
A terrorizmus világméretű kiszélesedésében jelentős sze-
repet játszik az elhúzódó palesztin–izraeli ellenségeskedés.
A fegyveres harcban alulmaradt muszlim világ egyes cso-
portjai úgy vélik, hogy csak terrorista eszközökkel (robbantá-
sok, merényletek, emberrablások) folytatott küzdelemben
tudják legyőzni Izraelt. A muszlimok egész világra kiterjedő
harcát jelentős mértékben erősíti az iszlám újjászületés. Ez
a mozgalom szemben áll a nyugati értékrenddel, életmód-
dal, és visszatérést hirdet az iszlám középkori felfogásához
(fundamentalizmus).
15.
A nemzetközivé váló terrorizmus erejét, szervezettségét
bizonyították az Amerikai Egyesült Államok ellen 2001. szep-
tember 11-én végrehajtott terrortámadások.
■ A nyomozás eredménye szerint az egyik iszlám terrorista szer-

vezethez (al-Kaida) tartozó géprablók átvették az uralmat négy
személyszállító repülőgép fedélzetén. Két gépet a New York-i Vi-
lágkereskedelmi Központ (World Trade Center) ikertornyainak ve-
zettek, egy pedig a washingtoni Hadügymisztérium épülete (Pen-
tagon) ellen támadt. A negyedik gép az amerikai elnök székhelye, a
washingtoni Fehér Ház felé (vagy a törvényhozás épülete, a Capi-
tolium felé) tartott, de az utasok hősi ellenállása megakadályozta a
terv végrehajtását: a gép lakatlan területre zuhant. A terrortáma-
dásnak kb. 3000 halálos áldozata volt.
Sajnos, azóta újabb terrorista akciók rengették meg a vi-

lágot: Oroszországban, Angliában, Spanyolországban, Fran-
ciaországban, Németországban, Indiában és Kenyában is,
hogy csak a legsúlyosabbakra utaljunk. A terrorizmus tehát 16 A terroristák által 1988-ban felrobbantott utasszállító repü-
lőgép roncsai a skóciai Lockerbie városában (15) és a 2001-
valamennyi földrészen fenyeget. ben repülőgépes terrortámadás áldozatává vált New York-i
A terrorizmus elleni harc tüneti, de szükséges kezelése a Világkereskedelmi Központ (16)
fegyveres védekezés, a megelőzést szolgáló – és a szabad-
Mutasd be, hogy mennyiben növeli a globalizáció a
ságjogok korlátozását is jelentő – fokozott ellenőrzés. Hos�-
terrorizmus lehetőségeit, illetve mennyiben nehezíti a
szú távon azonban azokat a gazdasági, szociális, kulturális terrorakciókkal szembeni védekezést! Mit gondolsz, hogyan
nehézségeket kell megoldani, melyek újra és újra fanatikus lehetne eredményesen visszaszorítani a terrorizmust?
támogatókat biztosítanak a terrorizmusnak.
135
G L O B A L I Z Á C I Ó É S I D E N T I TÁ S A világ különböző
területei közötti kapcsolat nem új jelenség, már az ókorban
is megjelent az áruk kereskedelme, a technológiák és a val-
lások kölcsönhatása. A nagy földrajzi felfedezések megte-
remtették a világgazdaságot, majd az ipari forradalmak ezt
tovább szélesítették. A világ egyes részei közötti teljes össze-
fonódást, a globalizációt az informatika forradalma terem-
tette meg.
■ A XX. század utolsó negyedében információs-technológiai

Jack Kilby kansasi fizikus és mérnök, forradalom bontakozott ki a világban, amely alapvetően hatott a
a mikrocsip feltalálója. Egyes vélemé- gazdasági életre, de az emberek mindennapjaira is. Az alap a mik-
nyek szerint ennek jelentősége vetek- rocsipek felfedezése volt (1958), amely lehetővé tette a mikro
processzoros számítógép megalkotását (1971). A következő lépést
17. szik Ford és Edison találmányaiéval. 2000-ben fizikai Nobel- a különböző számítógépes rendszerek összekapcsolása jelentette
díjat kapott. Kilbynek több mint 60 szabadalma volt.
az 1990-es években: ez volt az internet vagy világháló. A számí-
tógépes rendszerek összekapcsolását egyetlen hálózattá az Egye-
sült Államokban fejlesztették ki 1969-ben, kísérleti jelleggel, négy
egyetem rendszerét integrálva. 1972-ben bevezették a @ jel hasz-
nálatát az elektronikus levelek címzésében, egy év múlva létrejött
az első nemzetközi kapcsolat Londonnal. (1976-ban már Erzsébet
királynő is e-mailezett.) A nyolcvanas években egyre több a polgári
felhasználó, bevezették az egyedi internetes azonosítót, domén-
neveket. 1989-ben a svájci Európai Részecskefizikai Laboratórium
(CERN) részére fejlesztette ki egy brit tudós a világhálót (www,
html, http). Ettől kezdve lett internet a hálózat neve. Kialakult az
intranet és az extranet is. Elkészítették az első honlapokat.
Az internethasználók száma 1995 és 2005 között 30–40 milli-
óról 600 millióra nőtt. Ekkorra az üzleti élet is felismerte az egész
világot behálózó internet jelentőségét. 2011-ben már 2,3 milliárd
fő, azaz az emberiség harmada internetezett.
Az egyre bonyolultabb informatikai rendszerek a felhasz-
nálás szinte végtelen lehetőségét nyújtják. Újgenerációs szá-
mítógépek az elektront felhasználó áramkörök helyett már
18. Tim Berners-Lee brit informatikus, a világháló kifejlesztője
fotonon alapulókkal fognak dolgozni. Az informatika nélkü-
lözhetetlen az ipari robotoknál, a repülőgépek robotpilótái-
Vitassátok meg, mekkora a két tudós jelentősége az em- nál és az atomerőművek központi irányításában is. Az ipari
beriség gazdasági és kulturális fejlődésében!
felhasználás lehetőségei (pl. repülőgépgyártás, autóipar)
szinte végtelenek. Informatikát használnak a tervezőmun-
kában, ahol háromdimenziós modellek készítése is lehetővé
vált, nem beszélve a hatalmas információmennyiséget tar-
talmazó adatbázisokról. Az információ napjainkra minden
korábbinál meghatározóbbá vált. Nem véletlenül beszélünk
tudásalapú társadalomról. A gazdaság, az állam és a társa-
dalom közti kapcsolatok, és ennek nyomán a termelés, a ke-
reskedelem, a szolgáltatások szervezeti formái és működési
mechanizmusai is gyökeresen átalakultak.
■ A világméretű utazások és a külföldi munkavállalás elterjedé-

se, a gazdasági változások összekapcsolódva a migrációval és a
terrorizmussal az identitások átalakulását is eredményezték. Mint
tanulmányaink során láttuk, a történelem folyamán változott az
emberek identitása, önazonosság-tudata, vagyis hogy mely ha-
gyományokhoz, csoportokhoz tartozónak tartják magukat. A kö-
zépkori európai ember számára első a vallási, felekezeti kötődés
volt, amit a társadalmi csoporthoz való tartozás, a szülőföldhöz,
családhoz való kötődés követett. A nemzetállamok létrejöttével az
első helyre a nemzeti kötődés került. A globalizáció következmé-
nyeként létrejött multinacionális vállalatok és szervezetek viszonya
a hagyományos identitásokhoz megváltozott. A multinacionális
vállalatokhoz és szervezetekhez tartozó emberek egy része első-
sorban már nem egy nemzeti közösséghez kötődik, hanem egy-
egy nemzetközi csoporthoz, és nem a nemzet, hanem e csoport
érdekeit képviseli,. Ez nemcsak identitási probléma, hanem azt is
19. Az internetfelhasználás a Földön jelenti, hogy e csoportok és vállalatok gazdálkodásának kontrollá-
lása, hatalmuk demokratikus ellenőrzése is nehézségekbe ütközik.
Elemezzétek a grafikont! Mi várható a
jövőre nézve?
136
A hetvenes évektől – nem kis mértékben az olajárrobba-

násnak köszönhetően – a fejlődés motorjává alapvetően és
végérvényesen a termelékenység fokozása vált. Új iparágak
születtek és váltak húzóágazattá (elektronika, számítástech-
nikai ipar), míg mások jelentősége csökkent (pl. a kohászat).
A technológia fejlődésével megváltoztak az ipar telepítő
tényezői (pl. a kohászatban a szén szerepe csökkent, így az
iparvidékek elszakadhattak a széntelepektől). Átalakult a
foglalkoztatási szerkezet. Jelentősen nőtt a harmadik szek-
torban, a szolgáltatások körében alkalmazottak száma, és az
informatika alkalmazása egyre képzettebb munkaerőt igé-
nyelt. Új, nemzetközi tulajdonosi háttérrel rendelkező óri-
ásvállalatok, multinacionális vállalatok (multik) jöttek létre.
A globalizáció fogalmának használói körében nincs meg- 20. Az Amazon multinacionális vállalat egyik elosztóhelye
egyezés arról, hogy a jelen sajátossága, az emberiség régi
törekvése, avagy „a jövő zenéje”. Egyesek szerint a globa- Milyen előnyökkel rendelkezik egy multinacionális cég a
lizáció a világgazdasági esélykiegyenlítődés lehetőségét kí- csomagszállítás területén?
nálja, mások szerint viszont a világkapitalizmus centrifugális
(differenciáló és elnyomó) hatásainak felerősítője. A globali-
záció többrétegű fogalom. Leginkább az internet nyújtotta
világméretű kommunikációs lehetőségeket, a gondolatok,
eszmék szabad áramlását és a különböző kultúrák kevere-
Bevétel
Fő tevékenységi Alkalmazottak
Sorrend Cég neve Anyaország (milliárd
kör száma
USA-dollár
1. Walmart USA Kiskereskedelem 573 2 300 000
2. Amazon USA Online kiskereskedelem 470 1 608 000
3. State Grid Corporation of China Kína Energetika 460 871 000
4. China National Petroleum Corporation Kína Olajipar 412 1 090 000
5. Sinopec Group Kína Olajipar 401 543 000
6. Saudi Aramco Szaúd-Arábia Olajipar 401 68 000
7. Apple USA Informatika 366 154 000
8. Volkswagen Németország Autóipar 296 673 000
9. China State Construction Engineering Kína Építőipar 294 368 000
10. CVS Healh USA Egészségügy 292 258 000
11. UnitedHealh Group USA Egészségbiztosítás 288 350 000
12. Exxon Mobil USA Olajipar 286 63 000
13. Toyota Japán Autóipar 279 273 000
14. Berkshire Hathaway USA Egészségbiztosítás 276 372 000
15. Shell Egyesült Királyság-Hollandia Olajipar 273 82 000
16. McKesson USA Egészségbiztosítás 264 67 000
17. Alphabet USA Informatika 258 156 000
18. Samsung Dél-Korea Konglomerátum 244 267 000
19. Trafigura Goup Szingapúr Konglomerátum 231 9 000
20. Hon Hai Precision Industry Tajvan Elektronika 215 827 000
21. AmerisourceBergen USA Gyógyszeripar 214 40 000
22. Industrial & Commercial Bank China Kína Pénzügyi szolgáltatás 209 434 000
23. Glencore Svájc Konglomerátum 204 81 000
24. China Construction Bank Kína Pénzügyi szolgáltatás 200 375 000
25. Ping An Insurance Kína Pénzügyi szolgáltatás és biztosítás 199 356 000
21. A világ legnagyobb multinacionális vállalatai 2022-ben. A három európai céget szürke színnel emeltük ki. (Forrás: Fortune Global 500)
Tanulmányozd az adatokat! Állapítsd meg, melyik tevékenység a leggyakoribb a felsorolt vállalatok körében! Mi lehet ennek az
oka? Hogyan alakul a foglalkoztatottak száma a fő tevékenységi körökben? Milyen összefüggések állapíthatók meg e téren? Nézz
utána, mely felsorolt multinacionális vállalatoknak vannak magyarországi befektetései!
137
dését értjük globalizáción, melynek eredménye a nemzetek

feletti populáris kultúra kialakulása. Megjelenik a globális
fogyasztói társadalom, amely életmódot teremt. Ennek jel-
képei a globális termékek (pl. hamburger, Coca-Cola, azonos
divatcikkek), a globális vállalatok, üzlethálózatok, amelyek
szinte a Föld minden pontján megtalálhatók. Mindezt meg-
előzte a gazdasági globalizációs folyamat, amelyet a fejlett
és fejlődő, valamint az elmaradó régiók gazdasági kölcsön-
hatásainak erősödése jellemez.
Globális világgazdasági rendszerről az ezredforduló tájától
beszélhetünk. Benne a termelési folyamat világméretű meg-
szervezéséről van szó. Főszereplői immár nem államok vagy
nemzeti vállalatok, hanem hatalmas nemzetközi, multinacio-
nális cégek. Jellemzőjük, hogy ott termelnek, ahol a legkedve-
zőbbek a feltételek (pl. legalacsonyabbak a bérek), és ott ad-
22. Hatalmas konténerszállító hajó nak el, ahol a legmagasabb áron értékesíthetik a termékeiket.
A multinacionális kifejezés arra utal, hogy a vállalat tulajdono-
Fogalmazd meg, miért volt feltétele a multinacionális cé- si köre több országból kerül ki. Ha egy vállalat tevékenységét
gek fejlődésének a közlekedés fejlődése! több országban végzi, akkor nevezzük transznacionálisnak.
Tehát a kettő nem feltétlenül ugyanaz, de mindkettő a glo-
balizmus „terméke”. Globalizálódott a pénzpiac is, a gyors és
váratlan tőkemozgások gyakran áttekinthetetlenné válnak. Ez
okozta a 2008-ban kirobbant világméretű gazdasági válságot
is, amely egy globális pénzügyi válságból alakult ki.
A globalizmus természetes velejárója a regionalizmus,
ami országok, országcsoportok gazdasági integrációját és
politikai együttműködését jelenti. Ennek csak egyik példája
az Európai Unió. Az 1980–1990-es években szabadkereske-
delmi övezetet hozott létre Észak-Amerikában az Egyesült
Államok, Kanada és Mexikó (NAFTA). Az Európai Unió tár-
gyalásokat folytat az Egyesült Államokkal az ehhez történő
csatlakozásról. Dél-Amerikában a két legerősebb gazdaság,
a brazil és az argentin szabadkereskedelmi övezetéhez (Mer-
cosur) csatlakozott több szomszédos ország. Ázsiában mű-
ködik a Délkelet-ázsiai Államok Társulása, melybe Dél-Korea,
Indokína országai és Indonézia tartoznak.
■ 1989 óta létezik a csendes-óceáni térség egészét felölelő Ázsiai

és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC), melybe négy
földrész 21 állama, köztük Japán, Kína, Oroszország és az Amerikai
23. Robotokkal működő autógyár Egyesült Államok is beletartozik. A legújabb regionális tömörülés
a formálódó BRICS: a betűszó öt feltörekvő ország angol nevének
kezdőbetűit takarja (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-afri-
Mennyiben járult hozzá a gazdasági fejlődés a multinaci- kai Köztársaság). Ezen országok együttesen a Föld népességének
onális cégek létrejöttéhez?
40%-át, a világ GDP-jének pedig 20%-át adják.
Már az 1970-es évek óta csökken a nemzetgazdaságok sú-

lya a világgazdaságban. Ma már egy transznacionális vállalat
nagyobb forgalmat bonyolít le a nemzetközi kereskedelem-
ben, mint egy kis vagy közepes ország. A jövő kérdése, hogy
ezek a több országra, sőt több földrészre is kiterjeszkedő mul-
tinacionális cégek milyen mértékben vonják uralmuk alá a
nemzetgazdaságokat. További kérdés, hogy gazdasági erejük
révén majd a politikát is meghatározzák-e. A nemzetgazdasá-
gokban egyre nagyobb a súlyuk, s egyre inkább teret nyernek
a politikában is. Felmerül a kérdés, hogy kik ellenőrzik e válla-
latok tevékenységét, mennyire összeegyeztethető tevékeny-
ségük a demokratikus szabályokkal (hatalmi ágak független-
sége, ellenőrzött hatalom, választások stb.).
Mivel a transznacionális vállalatok bevonják az országokat
a világkereskedelembe, a nemzetállamok fő feladata biztosí-
tani a működő tőke számára kedvező feltételeket területü-
kön, és egyben olyan körülményeket teremteni, hogy a nem-
zetgazdaság számára hasznos tevékenységet folytassanak, ne
csak a hasznot fölözzék le.
138
A KERESZTÉNYSÉG H E LY Z E T E
Mint láttuk, a vallások szerepe a világ-
ban a XXI. század folyamán se csök-
kent. Ez azonban nem minden
térségre és nem minden fele-
kezetre igaz egyformán. A fej-
lett Nyugaton és a volt szoci-
alista országokban, melyek
lakói döntő többségében
valamelyik keresztény fele-
kezethez tartoztak az előző
nemzedékek során, jelentős
mértékben visszaszorult a
vallásosság.
Ugyanakkor a megmaradt
kommunista diktatúrákban és
azon iszlám államokban, ahol az isz- 24. Keresztényüldöztetések a világban 2021-ben az Open Doors
lamizmus hatalmon van vagy erős a befolyása, napirenden adatai alapján
vannak a keresztények elleni erőszakos fellépések, korlátoz-
zák őket vallásuk szabad gyakorlásában. Az Open Doors (fe- Csoportosítsd az országokat annak alapján, hogy mi le-
lekezeteken kívüli misszió, amely az üldözött keresztényeket het a döntő oka a keresztények elleni fellépésnek!
támogatja a világban) felmérése szerint az elmúlt évben a
világban 340 millió – nyolcból egy – keresztény szenvedett
valamilyen formában üldöztetést vagy megkülönböztetést a
világban.
A KOMMUNIK ÁC IÓ KOR A É S A DEM OKR A-

T I K U S K Ö Z B E S Z É D Az információs társadalomban
megnő a tömegkommunikáció szerepe, egyes eszközei (kü-
lönösen a televízió és az internet) képesek akár kórosan is
befolyásolni, „függővé tenni” egyéneket, csoportokat.
A számítógépek miniatürizálása és teljesítőképességük
növelése következtében azonnal hozzájuthatunk szinte
minden információhoz (pl. okostelefonon), melyet rögtön
megoszthatunk másokkal is. Ráadásul a mesterséges hol-
dak (távközlési műholdak) közvetítésével ezt gyorsan eljut-
tathatjuk a Föld egyik pontjából a másikba. Ebben a „tájé-
kozódási kényszerben” közreműködnek az 1990-es évek
óta megjelenő televíziós hírcsatornák. A termelésben és az
irányításban is forradalmi változások mennek végbe. Egyre
több munkát lehet távirányítással elvégezni. Teret hódít a
távmunka, amelyet zömmel számítógépen vagy egyéb infor-
mációs technológiai eszközön végeznek.
■ 1991-ben az öbölháború során a CNN amerikai hírcsatorna a

televíziózás történetében először közvetített élő adást a harcme-
zőkről. 2003-ban, amikor az amerikai és a brit csapatok megszáll-
ták Irakot, a CNN-nek már vetélytársai is akadtak. A katari arab 25. 2019 húsvétján Srí Lankán három keresztény templom ellen is
emirátus televíziós csatornája, az Al Jazeera a tényeket más megvi- bombatámadást hajtottak végre
lágításban mutatta be a nézőknek.
Mi az összefüggés a terrorizmus és a keresztények elleni
támadások között?
Ma már az interneten bárki kifejtheti véleményét egy ak-
tuális hír, egy sportesemény vagy egy tévéműsor kapcsán.
Újabban a kormányok is nagy hangsúlyt helyeznek az online
véleménynyilvánításra. Médiabirodalmak jöttek létre, java-
részt amerikaiak, amelyek igyekeznek kiszolgálni a „fogyasz-
tói igényeket”, de egyúttal új igényeket is létrehoznak.
Napjainkban olyan jelentős a média szerepe, hogy a tár-
sadalomtudósok hálózati társadalomról vagy mediatizált
társadalomról (médiatársadalomról) beszélnek. A szemtől
szembeni kommunikációt egy virtuális, médiumokhoz kö-
tött létforma váltja fel. A virtuális információszerzés alap-
vető eszköze a számítógépen, s egyre inkább a telefonon is
hozzáférhető internet, amelyről végtelen számú – tegyük
hozzá, hogy gyakran téves – ismeret szerezhető. Az infor-
139
mációhoz való hozzájutást a hatalom korlátozhatja: például

Kínában politikai, Nyugaton szexuális, az iszlám világban val-
lási tartalom szerint szűrik meg az információkat. Ugyanak-
kor a szolgáltatók, melyek magáncégek, saját hatáskörükben
a nekik nem tetsző politikai tartalmakat cenzúrázhatják, így
befolyásolva a nekik tetsző irányba a politikai folyamatokat.
Az internet használata veszélyeket is rejt. Például ille-
téktelenek is hozzájuthatnak személyes adatainkhoz (bank-
26. A Facebook logója számla, hitelkártyák kódja, útlevelünk adatai stb.). Válla-
latok, államok esetében valós veszély, hogy gazdasági és
katonai adatokat, államtitkokat szerezhetnek meg illetékte-
Bizonyára ismered ezt a logót. Mondj példát arra, amikor
a Facebook a politikai korrektség nevében megsértette a lenek, akár terroristák is. Az internet társadalmi hatásai sem
szólásszabadságot! egyértelműen pozitívak. Az e-mail, az internetes beszélgetés
(chat), a videotelefon forradalmasította az emberek közöt-
ti kapcsolattartást. Ha azonban nem élünk okosan ezekkel,
félő, hogy a számítógép előtt túl sokat ülve elveszíthetjük
természetes közvetlen kommunikációs képességünket.
■ Edward Joseph Snowden amerikai számítógépes szakember, a

Booz Allen Hamilton tanácsadó cég munkatársa, az amerikai Nem-
zetbiztonsági Ügynökség (NSA) vezető tanácsadója, a Központi Hír-
szerző Ügynökség (CIA) műveleti tisztviselője és az Amerikai Egye-
sült Államok Védelmi Hírszerzési Ügynökségének (DIA) oktatója
volt. Azzal vált közismertté, hogy szigorúan titkos dokumentumo-
kat hozott nyilvánosságra, amelyekből kiderült, hogy az amerikai
titkosszolgálatok széles körben megfigyelik az emberek mobiltele-
fon-hívásait és internetes tevékenységét az Egyesült Államokban
és világszerte. A 2013-ban általa kirobbantott lehallgatási botrány
után Hongkongba, majd Moszkvába menekült az amerikai ható-
ságok elől, amelyek a kiadatását kérték és érvénytelenítették az
útlevelét. Oroszországtól kapott ideiglenes menedéket.
Hasonló eset volt a WikiLeaks-botrány. A svédországi alapítá-
sú szervezet internetes oldala 2006-tól több mint egymillió titkos
amerikai dokumentumot hozott nyilvánosságra. Ezek között nagy
számban szerepeltek az afganisztáni és az iraki háborúval kapcso-
latos katonai jelentések, videófelvételek, valamint diplomaták
által küldött különféle üzenetek is. Az Egyesült Államok többéves
hajtóvadászatot követően 2011-ben tudta leállíttatni a szerveze-
Tüntetés Snowden mellett Washingtonban az Egyesült tet, nem kis presztízsveszteséget elszenvedve.
27. Államok Kongresszusának épülete (Capitolium) előtt
Napjaink kommunikációjának új jelensége a demokratikus
Értékeld az amerikai hatóságok lehallgatási eljárását, közbeszéd sérülése. A progresszív politikai irányzatok meg-
valamint Snowden cselekedetét, figyelembe véve be alkották a politikai korrektség fogalmát, amely erőteljesen
osztásait! Rendezzetek vitát a kérdésről! Tájékozódjatok az ügy korlátozza a szólás szabadságát. A közbeszédben, a sajtóban
újabb fejleményeiről is! az elgondolásaikkal ellentétes gondolatokat és véleménye-
ket nem tolerálják. Ez különösen aggasztó, mert korunkban,
az elektronikus kommunikáció világában a nagy szolgáltatók
ellenőrizetlen módon saját, politikailag is meghatározott el-
veiknek megfelelően cenzúrázzák a tartalmakat, így sértik a
demokratikus és liberális elveket.
■ A progresszív kifejezés gyakran szerepel a közbeszédben is.

A kifejezés a latin ’progresssio’ (= haladás) szóból ered. A politi-
kában az újításokat, a haladást pártoló, vagy magukat a haladás
letéteményeseinek nevező irányzatok, csoportok megnevezésé-
re szolgál. Napjainkban a baloldali és a liberális irányzatok úgy
gondolják, hogy kizárólag ők tudják, mi kell a társadalom boldo-
gulásához, ezért a fennálló értékrendet az ő elképzeléseik szerint
kell átalakítani. Törekvéseiket a haladáshoz vezető út lépéseinek
tekintik.
28. A WikiLeaks logója
Hogyan fejezi ki a társaság céljait a logó?
140
VII. MAGYARORSZÁG
A XXI. SZÁZADBAN
141
16. A DEMOKRÁCIA MŰKÖDÉSE
MAGYARORSZÁGON
D E M O K R AT I K U S J O G Á L L A M A rendszerváltoz-
tatás nyomán, az alkotmányos rend értelmében Magyar-
ország parlamentáris köztársaság lett. A törvényhozás a
demokratikusan megválasztott Országgyűlés feladata.
A végrehajtó hatalom a kormány, illetve az azt vezető mi-
niszterelnök kezében összpontosul. A kormánnyal szembe-
ni ellensúlyok közül legfontosabb az Országgyűlés (illetve
országgyűlési ellenzék) és az Alkotmánybíróság. A köztár-
sasági elnök – kivéve a rendkívüli állapotot – jórészt csak
reprezentatív szereppel bír. Az ország legfőbb közjogi mél-
tóságai a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az ország
gyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnökei.
1. Az Országgyűlés épü-
lete a Duna partján.
A magyar törvényhozás
épületében 1896-ban
tartották első ülésüket a
képviselők.
Nézz utána, mi mu-

tatja az épületen,
hogy kétkamarás törvény-
hozás számára építették!
2. A demokrácia formái
Hogyan történik a hatalom ellenőrzése a két rendszerben? Mi a különbség a hatalmi ágak el-
választása szempontjából? Mi a különbség a törvényhozás szerepében a két rendszer között?
Melyek az alapvető hasonlóságok?
3. Magyarország államszervezete
Parlamentáris vagy elnöki demokrácia működik hazánkban? Mutasd ki a hatalmi ágak megosz-
tásának elvét Magyarország állami felépítése alapján!
142
1 6 . A DE M OK R ÁC IA M Ű KÖDÉ SE M AG YA ROR S Z ÁG ON 
A Z A L A P T Ö R V É N Y Az alkotmány (alaptörvény) min- Fejezetek Jelzés Tartalom

den állam legmagasabb szintű jogi normája. Tartalmazza az
Nemzeti
állam jellegét (pl. köztársaság; független, demokratikus jog- hitvallás
állam), szervezeti felépítését és alapvető működési szabálya-
államforma, területi struktúra,
it. Az alkotmány a legmagasabb szintű jogszabály, így nem jelképek, ünnepek, európai
lehet olyan törvényt hozni, amely ellentétes az alkotmány Alapvetés A–U cikk integráció, határon túl élő
tartalmával és szellemével, s rendelkezései mindenkire kö- magyarok és Magyarországon élő
telező érvényűek. nemzetiségek
Épp az alkotmány fontossága és szimbolikus ereje tette Szabadság és alkotmányos alapjogok
szükségessé, hogy az Országgyűlés 2011. április 18-án új I–XXXI. cikk
felelősség (emberi jogok)
Alaptörvényt fogadjon el, amely felváltotta az 1989-ben, a országgyűlés, népszavazás,
rendszerváltoztatáskor a piacgazdaság és a jogállamiság kö- köztársasági elnök, kormány,
vetelményei szerint átalakított 1949-es kommunista alkot- alkotmánybíróság, bíróság,
Az állam 1–47. cikk
mányt. Az Alaptörvényt a köztársasági elnök április 25-én ügyészség, alapvető jogok biztosa,
írta alá ünnepélyesen, és 2012. január 1-jén lépett életbe. önkormányzatok, közpénzek,
Az Alaptörvény nem új közjogi rendszert hozott létre, ha- honvédség, rendőrség
nem irányt akart mutatni a gazdasági és szellemi megújulás Különleges
48–54. cikk rendkívüli helyzetek
számára. A normaszöveg öt részből áll, melyek sorrendje a jogrend
következő: Preambulum (Nemzeti Hitvallás), Alapvetés (ál-
lamforma, területi struktúra, jelképek, ünnepek, európai 4. Az Alaptörvény szerkezete és tartalma
integráció, határon túl élő magyarok és Magyarországon élő
nemzetiségek), Szabadság és felelősség (alkotmányos alap- Indokold meg a táblázat segítségével, miért az Alap
jogok), Az állam, Különleges jogrend (rendkívüli helyzetek). törvény a legmagasabb jogszabály!
Már a felsorolás is mutatja, hogy az alapvető demokra-
tikus felépítés biztosítása mellett az Alaptörvény kiemelten
foglalkozik a nemzeti hagyományokkal és a határon túl élő
magyarság helyzetével.
Az Alaptörvény elfogadásához a törvényhozás kétharma-
dos többségére volt szükség. Minden módosítása, megvál-
toztatása szintén ilyen arányú többséget igényel, és termé-
szetesen a köztársasági elnök jóváhagyását jelentő aláírásra
is szükség van. Az Alaptörvény megszületése óta tizenegy
kiegészítésre került sor.
(elfogadásához az összes képviselő 2/3-a szüksé-

alkotmány
ges)
– s arkalatos törvény (elfogadásukhoz a jelen lévő
képviselők 2/3-a szükséges)
törvény
– t örvény (elfogadásukhoz a jelen lévő képviselők
fele szükséges)
– kormányrendelet, miniszteri rendelet
rendelet
– önkormányzati rendelet
5. A jogszabályok hierarchiája
Nézz utána, hogy milyen jogszabálytípusban (alkotmány, 6. Magyarország Alaptörvényének díszkiadása a Parlament épü-
törvény, rendelet) szabályozzák ma Magyarországon az letében
oktatási rendszer következő három elemét: érettségi vizsgasza-
bályzat, gimnáziumok jogállása, tankötelezettség! Magyarázd Mit kíván kifejezni a díszkiadás nyilvános bemutatása?
meg a példák segítségével, mit jelent a közöttük lévő hierar-
chia!
Az Országgyűlés elfogadja az új Alaptörvényt 2011. április

18-án
7.
Milyen többség szükséges az Alaptörvény elfogadásához

vagy módosításához?
143
 V I I . M AG YA ROR S Z ÁG A X X I . S Z Á Z A DBA N
■ Az írott (kartális) alkotmányok nem régi eredetűek. A sort az Ame-

rikai Egyesült Államok alkotmánya nyitotta meg 1787-ben. A megszü-
letett alkotmányt azóta többször (27 alkalommal) kiegészítették, vál-
toztatták a korszak elvárásaihoz igazítva. Az első tíz módosításra az
alkotmány megszületését követő időszakban (1791) került sor.
Az amerikai példa nyomán jöttek létre a francia forradalom
alkotmányai (pl. 1791, 1795), s ezt követően számos forradalom
alkotmányok megalkotásával határozta meg az új rendszerek ke-
reteit (pl. a belga alkotmány, 1830).
Az írott alkotmányok mellett léteznek ún. történeti alkotmá-
nyok, melyek a történelmi fejlődés során született alapvető tör-
vények összességéből állnak. Ilyen az angol alkotmány, mely több,
a jogokat és kötelességeket meghatározó, egymást kiegészítő tör-
vényre épül, kezdve az általunk is ismert Magna Charta Liberta-
tummal (1215), folytatva a Jognyilatkozattal (1689).
Magyarországon is történeti alkotmány létezett. Első oklevele
a II. András királyunk által 1222-ben kiadott Aranybulla. Történe-
ti alkotmányunk fontos elemei voltak az Aranybullát kiegészítő és
részben megváltoztató, I. (Nagy) Lajos király által hozott 1351-es
törvények és Werbőczy István 1514-es törvénygyűjteménye, a
Hármaskönyv (Tripartitum). További fontos elemeit jelentették
az 1848. áprilisi törvények és az azokat megváltoztató 1867-es ki-
8. Az 1222-es Aranybulla rekonstrukciója. Az Aranybullának egyezési törvények.
eredetileg hét példánya létezett, de egyetlen eredeti példány
sem maradt fenn. Tartalmát hiteles másolatokból ismerjük. Az első kartális alkotmányunkat a Rákosi-féle kommunista dik-
tatúra törvényhozása alkotta meg (1949. augusztus 18. – 1949. évi.
XX. törvény). Sajátos fintora a történelemnek, hogy első alkotmá-
Mi a jelentősége a magyar jogtörténetben az Arany-
nyunk egy diktatúrához kötődik, s egy idegen, az országra eről-
bullának?
tetett rendszernek adott keretet. Mintájául is az 1936-os szovjet
alkotmány szolgált.
Csoportosítsd a Hitvallásban szereplő kijelentéseket! Mely értékek mellett áll ki a dokumentum, melyektől határolódik el? Hogyan
értelmezi a múltat a Hitvallás?
144
10. Novák Katalin, Magyarország államfője
Nézz utána az interneten a köztársasági elnök asszony

9. A köztársasági elnök rezidenciája és hivatala, a Sándor-palota életútjának, tanulmányainak! Keress más országokban
a budai várban. Nevét onnan kapta, hogy a Sándor grófok
építtették. A magyar kormány a dualizmus korában vette női elnököket!
meg a miniszterelnök számára. A miniszterelnökség 1945-ig
itt működött. A második világháborúban súlyos károk érték,
majd a rendszerváltoztatást követően helyreállították, de nem Köztársasági elnök Hivatali ideje
a miniszterelnök, hanem a mindenkori köztársasági elnök fog- Szűrös Mátyás (ideiglenes) 1989. okt. 23. – 1990. máj. 1.
lalta el az épületet.
Göncz Árpád 1990. máj. 2. – 2000. aug. 3.
Keress példákat Európában a köztársasági elnöki rezi- Mádl Ferenc 2000. aug. 4. – 2005. aug. 4.
denciákra!
Sólyom László 2005. aug. 5. – 2010. aug. 5.
Schmitt Pál (lemondott) 2010. aug. 6. – 2012. ápr. 2.
A K Ö Z TÁ R S A S Á G I E L N Ö K A köztársasági elnök fel- Kövér László (ideiglenes) 2012. ápr. 2. – 2012. máj. 9.
adatai leginkább reprezentatívak. Mivel nem vesz részt a
Áder János 2012. máj. 10. – 2022. máj. 9.
napi politikában, kifejezi a nemzet egységét és őrködik az
államszervezet demokratikus működése felett. Ő a Honvéd- Novák Katalin 2022. máj. 10-től
ség főparancsnoka. Kitűzi az országgyűlési választások idő-
pontját, azok eredménye alapján javaslatot tesz az Ország- 11. Magyarország hivatalban lévő államfői a rendszerváltoztatást
követően
gyűlésnek a miniszterelnök személyére, kinevezi a bírákat,
tábornokokat és egyetemi tanárokat, nagyköveteket bíz Nézz utána, hogyan és miért lett ideiglenes köztársasági
meg és fogad, valamint kitüntetéseket adományoz. Képviseli elnök Szűrös Mátyás és Kövér László!
az országot államfői találkozókon.
Mindezek során azonban általában a törvény előírásainak
alapján, illetve a miniszterelnök vagy más tisztviselő, testü-
let javaslatára cselekszik, nem önállóan dönt.
Az államfő hívja össze az Országgyűlés alakuló ülését.
A törvényhozás által elfogadott törvényeket aláírásával ér-
vényesíti, esetleg az Alaptörvénnyel való összhangjának
vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak vagy
megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek (egyszeri
halasztó vétó). Az Alkotmánybíróság vagy az Országgyűlés
ismételt döntésével szemben már nem léphet fel.
A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja öt évre,
lehetőleg kétharmados többséggel. Ha azonban ez két vá-
lasztási fordulón keresztül sem sikerül, akkor végül egysze-
rű többséggel. Köztársasági elnöknek bármely, 35. életévét
betöltött magyar állampolgár megválasztható. A tisztséget
legfeljebb két alkalommal lehet betölteni.
A Göncz Árpádot követő magyar köztársasági elnökök: Mádl

Ferenc, Sólyom László, Schmidt Pál és Áder János
12.
Nézz utána, mi volt a köztársasági elnökök eredeti foglal

kozása! Mettől meddig töltötték be hivatalukat?
145
HÁTTÉROLVASMÁNY
VÁLASZTÁSI RENDSZEREK A képviselő-választás két alaptí-
pusa a többségi és az arányos rendszer. Mindkét eljárás demokratikus.
Történelmileg először a többségi rendszer alakult ki. Az angolszász
országokban (Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság) és a
volt brit gyarmatok egy részében (pl. India, Pakisztán, Nigéria) ma is
ez a rendszer működik. (Hazánkban is ezt a rendszert alkalmazták a
dualizmus korában.)
A rendszerben az országot körülbelül egyforma lakosságszámú
választókerületekre osztják (a népességarányok változásával ezeket a
népességszámhoz igazítják), melyekben egyéni jelöltek indulnak. Az
válik képviselővé az egy választókerületben indulók közül, aki a leg-
több szavazatot kapja. Ez a rendszer közvetlen kapcsolatot teremt a
képviselő és választói között, de a vesztesekre leadott szavazatok el-
vesznek, és ezáltal a kisebbség véleménye kevésbé jelenik meg a parla-
mentben. Ugyanakkor ez a rendszer lehetővé teszi pártoktól független
jelöltek sikeres indulását.
Az arányos rendszer esetében is lehetnek választókerületek (akár
az egész ország egy). Minden párt listát állít a jelöltjeiből, és a válasz-
tópolgárok a listára szavaznak. A listákra leadott szavazatok aránya
dönti el, hogy melyik listáról hányan kerülnek be a törvényhozásba.
Ennek a rendszernek is megvannak a hátrányai, így például nehéz szi-
lárd kormánytöbbséget létrehozni, és a kormányzás érdekében a kis
pártok egyenlőség esetén egy kisebbség álláspontját kényszeríthetik a
nagyobb pártokra.
Több országban, így Németországban és hazánkban is vegyes
rendszert alkalmaznak, vagyis van egyéni választókerület és lista is.
Hogy egy választási rendszer mely típusú pártoknak kedvez rövid
vagy hosszabb ideig, egy példán keresztül vizsgáljuk meg. A kön�-
nyebb megértés érdekében a kanadai – ezért közvetlen kötődéseket
számunkra nem jelentő – rendszer elemzésén keresztül vizsgáljuk
meg és elemezzük a fenti problémakört. A tényleges helyzet megis-
13. Választási rendszerek
merése után (A) ugyanazokat az adatokat bemutatjuk tisztán listás,
küszöbös (B) és küszöb nélküli listás változatban (C).
A szavazatok hány százalékát szerezte meg a többségi
rendszerben az A párt? És a képviselői mandátumoknak?
Hány százalékát szerezte meg a szavazatoknak az A párt az ará-
nyos rendszerben? És a képviselői mandátumoknak?
Elemezzük, melyik rendszer kedvez a regionális jellegű pártoknak és a kis támogatottságú, de országosan elterjedt pártoknak!
Indokoljuk válaszunkat! Melyik választási rendszer kedvezőtlen a sajátos érdekeket képviselő kis pártoknak? Melyik rendszer
kedvez a nagy pártoknak? Indokoljuk válaszunkat!
146
A M A G YA R V Á L A S Z TÁ S I R E N D S Z E R Magyaror-
szágon négyévenként, vegyes és egyfordulós rendszerben
választanak országgyűlési képviselőket. A választójog általá-
nos és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. Hazánkban
vegyes választási rendszer működik, vagyis vannak választó-
kerületek, és van listás szavazás is. A 199 országgyűlési kép-
viselő közül 106-ot egyéni választókerületben, 93-at pedig
országos listáról választanak meg. Minden választópolgár
két szavazattal rendelkezik: egyet választókerületének va-
lamelyik egyéni jelöltjére adhat le, egyet pedig valamelyik
(országos listát állítani képes) párt országos listájára. Az or-
szágos lista egyben kompenzációs lista is, hiszen a leadott
szavazatokhoz hozzáadják az egyéni választókerületekben
mandátumot nem szerzett, ún. töredékszavazatokat is. A lis-
táról csak olyan párt szerezhet mandátumot, amely megsze-
rezte legalább a szavazatok 5 százalékát (választási küszöb).
Az a választópolgár, aki felvétette magát valamelyik nem-
zetiség névjegyzékébe, pártlista helyett nemzetiségi listára
szavazhat. A magyarországi lakhellyel nem rendelkező ma-
gyar állampolgárok, így a határon túli magyarok (akik felvet-
ték a kettős állampolgárságot), csak pártlistára szavazhatnak.
■ A rendszerváltoztatáskor létrehozott választási rendszeren

2011-ben változtatásokra került sor. Az új rendszer először 2014-
ben került alkalmazásra. A módosításnak többször nekifutott a tör-
vényhozás. A kiindulópontot a képviselők számának csökkentése
jelentette. A Fidesz 2010-es nagy arányú győzelme hozta létre a
változtatáshoz szükséges parlamenti többséget. A képviselők szá-
mát 386-ról 199-re csökkentették, ezen belül az egyéni mandátu-
mok száma 176-ról 106-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan népes-
ségarányosan az új rendszerhez igazították a választási körzeteket.
Jelentős módosítás volt a kétfordulós rendszer megszünteté-
se. Korábban az egyéni körzetek esetében csak az szerezte meg
a mandátumát, aki elvitte a szavazatok 50 százalékát plusz egyet.
Ha ez nem jött létre a körzetben, akkor a legtöbb szavazatot elért
három jelölt indulhatott a második fordulóban, s ott már elég volt
az egyszerű többség elérése a mandátum megszerzéséhez.
A másik változtatás a töredékszavazatok területén következett
be. A töredékszavazatok korábban azok a szavazatok voltak, ame-
lyeket az adott körzetben mandátumot nem szerzett jelöltekre 14. Az egyéni és a listás szavazatok útja
adtak le. Ezek a szavazatok a vesztes jelöltek pártjait erősítették a
listás mandátumok elosztásakor. A változtatás lényege, hogy a vá- Az ábra segítségével kövesd nyomon a két szavazat útját!
lasztáson győztes jelölt pártja is részesül a töredékszavazatokból, Határozd meg az ábra alapján a vegyes választási rend-
mert töredékszavazattá válnak azok a szavazatok is, melyekre már szer fogalmát!
nem lett volna szükség a győzelemhez, mert az 50 százalék plusz
egy szavazat fölött voltak. Így az arányosítás szellemében ezen sza-
vazatok is bekerültek a listás mandátumok elosztását befolyásoló
szavazatok közé.
A képviseleti demokráciában az állampolgárok közvetett

módon, vagyis képviselők választásával nyilvánítják ki akara-
tukat, de egyes kérdésekben közvetlenül is kinyilváníthatják
véleményüket. A közvetlen demokrácia fontos eszköze a
népszavazás. Sor kerülhet országos és helyi népszavazásra
is. Országos népszavazást a köztársasági elnök, a kormány, az
országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 000 válasz-
tópolgár kezdeményezésére rendelhet el az Országgyűlés.
200 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés
köteles elrendelni az ügydöntő (vagyis az Országgyűlésre néz-
ve kötelező erejű) népszavazást. A rendszerváltoztatás óta
többször módosították a népszavazás szabályait. Jelenleg a
népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint
fele szavazott, és akkor eredményes, ha a szavazatok több
mint fele egyező. Nem tartható népszavazás a költségvetés- 15. A 2022-es választás egyik szavazólapja
ről, a kormányprogramról és a nemzetközi szerződésekről.
Állapítsd meg, hogy a szavazólap a listás vagy az egyéni
jelölt választásához készült!
147
A Z O R S Z Á G G Y Ű L É S Az Országgyűlés fő feladata a tör-

vényhozás. A törvényeket általában egyszerű, feles többséggel
fogadja el, a sarkalatos törvényekhez és az Alkotmány módosí-
tásához azonban kétharmados többségre van szükség: ez biz-
tosítja a szélesebb körű támogatást. Az Országgyűlés köteles
minden évben törvényt hozni a költségvetésről és a megelőző
év költségvetésének végrehajtásáról (zárszámadási törvény).
Az Országgyűlés választja a miniszterelnököt, a köztársasági el-
nököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Kúria elnökét, a legfőbb
ügyészt, az alapvető jogok biztosát és az Állami Számvevőszék
elnökét.
Az országgyűlési képviselők pártok szerint csoportokat,
16. A magyar Országgyűlés honlapjának nyitóoldala frakciókat alkotnak. (Frakció létrehozásához legalább öt kép-
viselő szükséges.) Az ügyek előkészítésére a képviselők fel-
Milyen információk szerezhetők meg a honlapról? adatkörönként bizottságokat hoznak létre. A képviselők kez-
deményezhetnek új törvényt vagy törvénymódosítást, bár
ezt általában a kormány teszi. A javaslat először az illetékes
bizottság, majd az összes képviselő részvételével zajló plenáris
ülés elé kerül. Itt a módosító indítványokról szavaznak, majd az
esetlegesen módosított javaslat egészéről.
■ A frakciók saját tagjaik közül vezetőt választanak. A frakció a

működéséhez külön pénzügyi keretet kap. A frakció tagjai az egyes
ügyekben közös álláspontot fogalmaznak meg, s a szavazás során
kötelesek – néhány kivételtől eltekintve – a többségi véleménynek
megfelelően szavazni (frakciófegyelem). A hozzászólások időtartama
is a frakciókhoz van kötve, tehát minden politikai erő számára döntő,
hogy létre tudjon hozni frakciót.
A bizottsági helyek elosztása is a képviselők arányában történik, a
házszabálynak megfelelően. Mivel a törvények előkészítésének fon-
tos szakasza történik itt, a bizottsági helyek és az elnökök elosztása
szintén fontos minden párt számára.
A V É G R E H A J TÁ S , A Z I G A Z S Á G S Z O L G Á LTA -
TÁ S É S A Z E L L E N Ő R Z Ő S Z E R V E K Magyarország
A karmelita kolostor a budai várban. Az egykori kolostor fel- parlamentáris demokrácia, így a törvények végrehajtását vég-
17. újított épületében dolgozik 2019-től a miniszterelnök. ző kormány a törvényhozó Országgyűlésnek felelős. Az Or-
szággyűlés választja a miniszterelnököt, és egyben elfogadja
Nézz utána, hol működtek korábban a miniszterelnök kormányprogramját. Leválthatja a miniszterelnököt, de csak
hivatalai! konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal: egyben új miniszter-
elnököt is kell jelölni, aki választás révén el is nyeri a tisztséget.
A kormány tagjai az egyes szakterületekért, tárcákért felelős mi-
niszterek. A minisztériumok összetétele és száma kormányon-
ként változhat, s a legtöbb esetben módosult is. A végrehajtás
a törvények végrehajtását, az új törvénytervezetek kidolgozá-
sát és az állami intézmények felügyeletét, irányítását is jelenti.
Az igazságszolgáltatás szervei a bíróságok és az ügyészsé-
gek. A bíróságok döntenek bűncselekmények esetén büntető-
perekben, magánfelek jogvitája esetén pedig polgári perekben
(pl. tulajdonjogi vagy családjogi viták). A büntetőperekben az
államot képviselő ügyész a vádló, míg a vádlott mellett védő-
ügyvéd áll. A polgári perekben mindkét felet ügyvéd képviseli.
A bírói ítélet ellen fellebbezni lehet; ilyenkor az ügy egy maga-
sabb fokú bírósághoz kerül. Magyarországon nincs esküdtszék,
az ítéletet a bíró hozza, igaz, másodfokon már nem egyedül,
hanem háromfős testületben. Magyarországon érvényesül a
törvény előtti egyenlőség, az ártatlanság vélelme, az ügyvéd-
hez való jog és az anyanyelvhasználat joga.
Az Alkotmánybíróság feladata az, hogy megvizsgálja, meg-
felelnek-e a jogszabályok az Alaptörvénynek, és jogában áll
megsemmisíteni azokat, amelyeket alkotmányellenesnek talál.
18. Magyarország bíróságainak eljárási szintjei
A 15 alkotmánybírót az Országgyűlés választja 12 évre. Az Al-
kotmánybírósághoz fordulhat a köztársasági elnök, a kormány,
Miért fontos egy jogállamban az igazságszolgáltatás füg- a képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa bár-
getlensége? Mely tényezők korlátozhatják a bírói sza- mely esetben, illetve valamennyi állampolgár, ha alkotmányel-
badságot?
lenes jogszabály alkalmazása miatt érte jogsérelem.
148
Az alapvető jogok biztosa (ombudsman) kivizsgálja a tu-

domására jutott, alapjogokat sértő visszásságokat, és elin-
díthatja a megfelelő eljárást, vagy az Alkotmánybírósághoz
fordulhat. Két helyettese a jövő nemzedékek érdekeit, illet-
ve a hazai nemzetiségek jogait védi. A biztost és helyetteseit
az Országgyűlés választja hat évre.
Az Állami Számvevőszék a közpénzek felhasználását el-
lenőrzi. Vizsgálja a költségvetés végrehajtását és az állami
vagyon kezelését. Elnökét az országgyűlés választja 12 évre. 19.
A Z Ö N K O R M Á N Y Z AT O K Magyarország területe a
fővárosra és kerületeire, vármegyékre, városokra és köz-
ségekre tagozódik, és mindezen közösségeket megilleti az
önkormányzás joga. Önkormányzati választásokat ötévente
tartanak.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listás
rendszer működik. Minden jelölt egyetlen listán indul, a vá-
lasztópolgár pedig a listán annyi jelöltre adhatja szavazatát,
ahány tagú az önkormányzati testület. A legtöbb szavazatot
kapott jelöltek lesznek képviselők.
A nagyobb településeken (ennek számítanak a fővárosi
kerületek is) az országgyűlésitől némileg eltérő vegyes rend-
20.
szert alkalmaznak. Választókerületeket alakítanak ki, ezek-
ben egyéni jelöltekre lehet szavazni, a vesztesekre adott
szavazatok pedig a kompenzációs pártlistákra kerülnek.
A vármegyei és a fővárosi önkormányzati testületet arányos
módon, pártlistákról választják a polgárok. A polgármeste-
reket mindenhol közvetlenül választják.
A települési önkormányzat élén a polgármester – Buda-
pesten a főpolgármester – áll. Feladata a település irányítá-
sa, az önkormányzati döntések előkészítése és végrehajtása.
Helyettese az alpolgármester. Az önkormányzati képvise-
lő-testület alkotja a helyi rendeleteket, helyi adókat vet ki
és felügyeli a település vagyonát. A polgármesteri hivatalt
a jegyző vezeti. Az önkormányzatok feladata egyrészt a köz- Az önkormányzati választás rendszere a különböző települé-
hatalom helyi gyakorlása: különféle engedélyek kiadása (pl. 21. seken
építkezésekhez, vállalkozás indításához, parkoláshoz). Más-
részt biztosítania kell bizonyos közszolgáltatásokat, például Figyeld meg, melyik településtípuson hány szavazata
a közutak fenntartását, a tömegközlekedés megszervezését, van egy-egy választópolgárnak! Mi lehet a különbség, ha
a szociális ellátásokat, illetve az egészségügyi alapellátást. megyei jogú városban vagy más, tízezernél több lakosú telepü-
(Utóbbit központilag finanszírozzák.) Végül működteti az lésen él valaki? Miért csak a kistelepüléseken alkalmazzák az
egyéni listás rendszert?
ezekhez szükséges intézményeket. A köznevelési feladato-
kat 2011-ben az állam átvette – az óvodák kivételével – az
önkormányzatoktól.
N E M Z E T I J E L K É P E I N K : A C Í M E R É S A Z Á S Z-
L Ó A magyar címer középkori eredetű, mind a vörös és
ezüst sávok, mind a kettős kereszt Árpád-házi királyaink jel-
vénye volt. A sávok megkülönböztető jelzések, a kettős ke-
reszt pedig a magyar királyok apostoli, egyházalapító hatal-
mára utal. Közkeletű nézet, hogy az ezüst sávok négy folyót II. András IV. Béla XVI. század Kossuth címer,
(Duna, Tisza, Dráva, Száva), a kereszt alatti hármas halom kora kora 1956-os forrada-
lom címere,
pedig három hegységet (Tátra, Mátra, Fátra) jelképeznek.
Magyarország
Nemzeti lobogónk színei a középkori címerről származ- kiscímere
nak, és az 1848-as forradalomban alakult ki – a kor elvárá-
sainak megfelelően – a háromszínű nemzeti zászló (trikolór).
a dualizmus Rákosi- Kádár- mai

kora korszak korszak címerünk
22. Magyarország címerei
149
17. A MAGYAR BEL- ÉS KÜLPOLITIKA
FŐBB JELLEMZŐI
P A R L A M E N T I V Á LT Ó G A Z D Á L K O D Á S 1990-től
minden kormány koalíciós alapon működött, és kitöltötte az
idejét. Ez a demokratikus kormányzati rendszer szilárdságát
mutatja. A lakosság pártokhoz való kötődését számos tényező
határozta meg: az előző rendszerhez való viszony, a múltszem-
lélet, a határon túli magyarok kérdése, a valláshoz való viszony,
különböző kulturális tényezők és a területi elhelyezkedés, va-
lamint az egyes politikai irányzatok teljesítménye. A politikai
mező egyre inkább kétpólusúvá alakult, jobb- és baloldali po-
litikai táborra oszlott. Az ezredfordulót követően a szavazók
nagy többsége a politikai életet uraló két párt, az MSZP és a
Fidesz elkötelezett hívévé vált.
A miniszterelnöki hatalom az évek során egyre erősebbé
és meghatározóbbá vált. Ezt segítette a Miniszterelnöki Hi-
vatal (a „kancellária”) kiépítése, másrészt az országgyűlési
képviselőcsoportokban (az ún. frakciókban) a frakciófegye-
1. Az Országgyűlés ülésterme
lem megerősödése. Az ezredfordulót követően ezt a folya-
matot támogatta a közélet átalakulása is. A választási ver-
Nézz utána az interneten, hogy ma a felsőház vagy a kép- seny és propaganda egyre inkább a politikus személyekről
viselőház termében tárgyalnak a képviselők! szólt, nem a programokra összpontosított.
■ A Miniszterelnöki Hivatal kezdetben főleg adminisztra-

tív teendőket végzett (pl. előkészítette a kormányüléseket).
Később egyfajta csúcsminisztériumként (kancellária) a kor-
mányzat egészének működését koordinálta, és a kormány-
zat számára kiemelt ágazati feladatokat is az irányítása alá
vonta. Vezetője általában a miniszterelnök bizalmasa volt.
A rendszerváltoztatás utáni tíz évben átalakult a párt-

struktúra. Az 1989–1990-ben újjászerveződő ún. történel-
mi pártok (MSZDP, FKgP, KDNP) közül csak a KDNP maradt
talpon.
2. Az országgyűlési választások mandátumarányai (1990–2022)
Kövesd végig a rendszerváltoztatást követő országgyűlési választások eredményeit! Mely pártok alkottak koalíciót a kormányzás
érdekében? Hogyan változott az ellenzék összetétele?
150
1 7 . A M AG YA R B E L - É S K Ü L P OL I T I K A F ŐB B J E L L E M Z ŐI 
1990 1994 1998 2002

Pártok Listás Listás Listás Listás
Mandátum- Mandátum- Mandátum- Mandátum-
szavazat- szavazat- szavazat- szavazat-
arányok arányok arányok arányok
arányok arányok arányok arányok
Fidesz 8,85 5,44 7,02 5,18 29,48 38,08 41,70 48,70
FKgP 11,73 11,40 8,82 6,73 13,15 12,44 – –
KDNP 6,46 5,44 7,03 5,69 – – – –
MDF 24,73 42,49 11,74 9,84 1,80 4,66 Együtt a Fidesszel
MIÉP – – – – 5,47 3,63 – –
MSZP 10,89 8,55 32,99 54,14 32,92 34,72 42,05 46,11
SZDSZ 21,39 23,83 19,74 17,87 7,57 6,20 5,57 4,92
A rendszerváltoztatás utáni első tíz év országgyűlési választásainak eredményei. A pártokra leadott listás szavazatok (százalékban) és a
3. választások eredményeként szerzett országgyűlési mandátumok megoszlása (százalékban). A szürke tónus az adott ciklus kormánypárt-
jait jelzi.
Állapítsd meg, melyik választás hozta a legszorosabb eredményt! Igazold, hogy a magyar választási rendszer a legtöbb szavaza-
tot szerző pártnak kedvez!
A jelentős rendszerváltó pártok közül az MDF és az SZDSZ

is felbomlott. A harmadik – egyben legkisebb – rendszervál-
tó párt, a Fidesz viszont megerősödött. Ezt többek között
annak köszönhette, hogy a liberálisnak indult párt 1992-től
mindinkább konzervatív-nemzeti értékeket vallott, és a poli-
tikai palettán sikerrel foglalta el az MDF helyét jobbközépen.
Az MSZP – mint a korábbi állampárt örököse – a legna-
gyobb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkezett (országos
hálózat, pártvagyon). Ez az előny éveken át szilárd jelenlétet
biztosított számára az országos és helyi politikai életben, va-
lamint a sajtóban.
A rendszerváltoztatás nyomán kialakult társadalmi-gaz-
dasági és politikai viszonyokat radikálisan bírálók alakították
meg 2003-ban a Jobbik Magyarországért Mozgalmat, amely
önmagát radikális jobboldali és nemzeti pártként határozta
meg.
A H O R N - K O R M Á N Y Az 1994-es országgyűlési vá-

lasztásokat megelőzően a Magyar Szocialista Párt (MSZP)
a szakértelem jelszavával kampányolt: ígérete szerint kor-
mányra kerülve szakértőkre bíznák a döntéseket a válság
megoldása érdekében. Az MDF a Kádár-korszakból örökölt
óriási problémák kezelése során folyamatosan veszítette el
támogatottságát, amit fokozott a baloldali sajtó folyama-
tos támadása és a párt „felszalámizása”. Így annak ellené-
re, hogy 1993-tól a helyzet kezdett rendeződni (csökkent
az infláció és a munkanélküliség), az emberek többsége a
baloldali MSZP-ben látta azt a pártot, amely képes lesz a
Kádár-korszak virágkorához hasonló szociális biztonságot és
viszonylagos jólétet teremteni. (Az MSZP a kampány során
is ezt hangsúlyozta.) A választásokon a Horn Gyula vezette
párt nagyarányú győzelmet aratott. Egyedül is alakíthatott
volna kormányt, de koalíciót ajánlott a Szabad Demokraták
Szövetségének (SZDSZ), hogy maga mellé állítsa a sajtóban
jelentős befolyással rendelkező pártot, és a Nyugat számá-
ra is enyhítse az utódpárttal kapcsolatos ellenérzéseket. Az
Az 1994-es választások utáni parlamenti patkó és a kormány
SZDSZ volt az a párt, amely az 1990-es választásokon a leg- 4. összetétele
radikálisabb antikommunista programmal lépett fel. Sokan
nem várták, hogy az SZDSZ elfogadja a koalíciós ajánlatot, Határozd meg, mely tényezők játszottak szerepet az
pedig a két párt már a Demokratikus Charta mozgalomban MSZP nagyarányú győzelmében! Hasonlítsd össze a két
(lásd 12. téma) is együttműködött. A kormány így több mint kormánypárt parlamenti erőviszonyát a kormány összetételé-
kétharmados többséggel rendelkezett. vel! Mi lehet ennek az oka?
151
A Horn-kormány nekilátott szociális ígéreteinek megva-

lósításához, ami a gazdasági egyensúly felborulásához veze-
tett, s ismét veszélybe került az ország fizetőképessége. En-
nek elkerülése érdekében a kormány szigorú gazdasági
intézkedéseket vezetett be (Bokros-csomag, 1995). A változ-
tatások javítottak a magyar gazdaság helyzetén: számotte-
vően csökkent az államadósság, és megindult a gazdasági
növekedés. Ugyanakkor felgyorsult a társadalmi egyenlőt-
lenségek növekedése, hiszen a megszorítások a lakosság je-
lentős rétegeit (pl. a bérből és fizetésből élőket, az oktatást
és az egészségügyet) hátrányosan érintették.
Pető Iván (SZDSZ) és Horn Gyula (MSZP) bejelentik a koa- ■ Bokros-csomag: A Horn-kormány pénzügyminisztere, Bokros
5. líció megkötését Lajos gazdasági stabilizációs programot dolgozott ki az adósságnö-
vekedés megállítására. A központi költségvetési kiadásokat lefa-
Mi vezethette az SZDSZ-t és mi az MSZP-t a koalíció meg- ragták, ami elsősorban az egészségügyet, az oktatást és a szociális
kötéséhez? ellátásokat érintette. (Például megszüntették a fogászati kezelés
és a felsőoktatás ingyenességét, gyermeknevelési támogatásokat
csak a rászorulók kaptak.) Az állami bevételeket vámpótlék kive-
tésével növelték, és jelentősen leértékelték a forintot. Ez növelte
az inflációt. Áremelésekkel, a bérek visszafogásával csökkentették
a belföldi fogyasztást, és ezzel mérséklődött a fogyasztási cikkek
behozatala. Jelentősen felgyorsították a privatizációt, magánosí-
tották a közműcégeket, jelentős profitot engedélyezve számukra,
melyek így külföldi tulajdonba kerültek. Ez tovább rontotta a la-
kosság életkörülményeit.
A Z E L S Ő O R B Á N - K O R M Á N Y A javuló gazdasági
helyzet miatt a közvélemény jelentős része azt feltételez-
te, hogy az 1998-as országgyűlési választásokat az MSZP–
SZDSZ koalíció nyeri. A várakozással ellentétben azonban a
Mely két problémát kell megoldania Bokros Lajos szerint a

gazdaságpolitikának? Készíts táblázatot, amelyben feltün-
teted a javasolt intézkedéseket, azok előnyeit, hátrányait, illetve
azt, hogy mely társadalmi réteget érintik kedvezően, és melyeket
kedvezőtlenül!
Az 1998-as választások utáni parlamenti patkó, kiegészítve a

7. kormány összetételével
Az 1998-as választást megelőző tévévita a két miniszterel-
6. nök-jelölt, Horn Gyula és Orbán Viktor között Mely tényezők tették lehetővé a Fidesz – Magyar Polgári
Párt győzelmét? Magyarázd meg, milyen érvek szóltak a
Képzeld magad egyik vagy másik politikus tanácsadójá- Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párttal kötendő koa-
nak, és adj kritikára, illetve pozitív jövőképre vonatkozó líciós megállapodás mellett! Értékeld a parlamenti erőviszonyokat
javaslatokat! és a kormány összetételét a kormánypártok szempontjából!
152
Fidesz – Magyar Polgári Párt alakíthatott kormányt, koalíci-

óban a többi jobbközép párttal. Ennek hátterében egyrészt
az állt, hogy a Fidesz a Polgári Magyarország programjával
össze tudta gyűjteni a jobboldali szavazatokat. Másrészt ko-
alíciót ajánlott az FKgP-nek és az MDF-nek, így a három párt
az országgyűlésben többségbe került.
Orbán Viktor lett a miniszterelnök. Programjában „töb-
bet, mint kormányváltást, de kevesebbet, mint rendszervál-
tást” hirdetett. Ez új hangsúlyokat ígért a kormányzásban (pl.
a nemzetpolitika, népesedés- és családpolitika), de egy új po-
litikai-gazdasági elit megerősítésére való törekvést is jelen-
tett. A kormány számos intézkedéssel kívánta visszaszorítani
a rendszerváltoztatás során jelentős gazdasági pozíciókat át-
mentő és megszerző politikai ellenfeleit. Mindez a közéleti
viták körének kiterjedését és hangnemének élesedését is
eredményezte. A kormányzati politizálásban felértékelődtek
a nemzeti jelképek, amire jó példa a magyar államiság 1000.
évfordulójának ünnepségsorozata 2000-ben. Ugyanakkor az
Orbán-kormány – az előző években elért gazdasági eredmé-
nyekre támaszkodva – széles körű családtámogatási rendszert
és államilag támogatott lakásépítési programot hirdetett.
Gyűjtsd össze a szövegben megjelenő általános polgári ér-
Az Orbán-kormány idején lett hazánk a NATO tagja. A be- tékeket! Tárd fel, hogy a szöveg mely megállapításai, gon-
lépést 1997-ben sikeres népszavazás támogatta, és a tagsá- dolatai ellentétesek a Bokros-csomag intézkedéseivel!
got 1998 februárjában az Országgyűlés elfogadta.
8. A Szent Korona átszállítása az Országházba
Magyarázd meg, milyen konkrét politikai és társadalompo- Miért a Magyar Nemzeti Múzeumba került a Szent
litikai szándékok álltak a törvényjavaslat és az ahhoz kap- Korona, miután 1978-ban hazaszállították? Nézz utána,
csolódó ünnepségsorozat mögött! Keress lakóhelyeden olyan lé- hogyan viszonyultak a korabeli ellenzéki pártok a Szent Korona
tesítményt, amelynek keletkezése a magyar állam fennállásának Országházba történő átszállításához! Milyen érvekkel támasz-
1000. évfordulójához köthető! tották alá véleményüket?
A M E D G Y E S S Y- K O R M Á N Y A 2002-es választások
kiélezett küzdelmet hoztak a szövetségesként együtt induló
Fidesz és MDF, illetve az MSZP és az SZDSZ között. A győzelmet
minimális többséggel a „jóléti rendszerváltást” hirdető MSZP
szerezte meg. Medgyessy Péter alakíthatott kormányt az MSZP
és SZDSZ támogatásával. Intézkedéseivel folytatta az előző
kormányzat által indított, belső fogyasztásra épülő gazdasá-
gélénkítő programot (a közalkalmazottak bérének jelentős
emelése, a lakásépítési támogatások kiszélesítése). A program
megvalósítása miatt növekedett a költségvetési hiány (deficit)
és az ország eladósodása. Emiatt a miniszterelnök nemcsak az
ellenzék, hanem a kormánypárti szakértők támadásainak is ke-
reszttüzében állt. A Medgyessy-kormány idején valósult meg
Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. (Erről a 18.
témában lesz szó.)
153
■ A jóléti rendszerváltás programja szoros eredménnyel, de meg-

hozta a választási győzelmet az MSZP–SZDSZ koalíciónak, de a prog-
ramra nem volt meg a fedezet. A Medgyessy-kormány átlagosan 50
százalékos béremelést biztosított a közalkalmazottaknak és a köz-
tisztviselőknek, adómentessé tette a minimálbért. A nyugdíjasoknak
egyszeri 19 000 forintos pótlékot biztosított, és bevezette a 13. havi
nyugdíjat. Megemelték az egyetemi ösztöndíjakat és a családi pót-
lékot. Ezek az intézkedések az akkori árakon számolva összesen 190
milliárd forintba kerültek a költségvetésnek.
Medgyessy Pétert, aki a nyolcvanas években pénzügymi-

niszter volt, először még 2002-ben érte jelentős támadás,
mikor kiderült, hogy a Kádár-korszakban kapcsolódott a tit-
kosszolgálatokhoz (ő volt a D-209-es kódszámú ügynök). Bu-
kását 2004-ben azonban nem ez idézte elő. A gazdasági hely-
zet romlása, majd a 2004-es európai parlamenti választások
elvesztése (melyet a Fidesz nyert meg) pártját és az SZDSZ-t
arra sarkalta, hogy a sikeres választás érdekében új emberrel
vágjanak neki a kormányzati ciklus második felének. Hozzájá-
rult ehhez az is, hogy a miniszterelnök pártja (az MSZP) kor-
rupciós ügyeit is támadni kezdte. Az SZDSZ és az MSZP Gyur-
csány Ferenc vezette csoportja akkor lépett fel ellene, amikor
Medgyessy kormányátalakítást tervezett (meneszteni akarta
az SZDSZ-es gazdasági és közlekedési minisztert). A miniszter-
elnök lemondott, hogy elkerülje a konstruktív bizalmatlansá-
gi eljárást, s Gyurcsány Ferenc lett az új miniszterelnök (első
A 2002-es választások utáni parlamenti patkó és a kormány Gyurcsány-kormány, 2004–2006).
9. összetétele
Elemezd a parlamenti viszonyokat!
HÁTTÉROLVASMÁNY
NÉPSZAVAZÁS A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRÓL
(2004. december 5.) A rendszerváltoztatást követően az önálló Ma-
gyarország ismét felvehette politikai céljai közé a határokon kívül re-
kedt magyarság támogatását. Jelentős lépés volt a 2001. június 19-én
az első Orbán-kormány által előterjesztett kedvezmény-, illetve stá-
tusztörvény elfogadása (A szomszédos államokban élő magyarokról,
2001. évi LXII. törvény). A törvény a határokon kívül rekedt magya-
rokat „az egységes magyar nemzethez való tartozónak” nyilvánította,
segítséget ígért a szülőföldjükön való boldogulásra és nemzeti öntu-
datuk megőrzésére. Ez az anyanyelvi oktatás támogatását jelentette és
utazási, valamint diákkedvezmények igénybevételét a magyar igazol-
vány kiváltásával.
A jogszabályt csak az SZDSZ nem szavazta meg. De már 2003-
ban a szocialista kormány módosította, s az EU-normákra hivatkozva
„felhígította” a törvényt, kivéve abból a szomszéd országok által ne-
hezményezett részeket.
A 2001-ben bevezetett magyar

igazolvány
10.
Nézz utána, milyen kedvez-

ményekre jogosított az iga- Milyen célokat fogalmaztak meg a törvényben?
zolvány!
154
2003-ban az MDF kedvezményes honosítási törvényt kezdemé-

nyezett az Országgyűlésben, ami nem járt eredménnyel. Ezt követően
a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) döntött egy népszavazási kezde-
ményezésről a határon túl élő magyarok állampolgárságának ügyé-
ben. Az időpont több szempontból kedvezőtlen volt, elsősorban azért,
mert a Gyurcsány-kormány és a kormánypárti sajtó élesen támadta a
kezdeményezést. Mádl Ferenc köztársasági elnök 2004. december
5-ére írta ki az ügydöntő népszavazást, együtt a kórház-privatizáció
elutasítására vonatkozó kérdéssel (a Munkáspárt kezdeményezése).
A jobboldali pártok (Fidesz, MDF, FKgP) a kezdeményezés mögé áll-
tak. A kormánypártok rendkívül heves kampányt indítottak a kezde- Mely tényezőkre helyezi a hangsúlyt a felhívás? Milyen mó-
don manipulálta a közvéleményt a szöveg?
ményezés elutasításáért. Plakátokon, szórólapokon 23 millió román
munkavállaló megjelenésével, a nyugdíjrendszer és az oktatás ös�-
szeomlásával riogatták a lakosságot. Családokra bontva konkrét ös�-
szegeket szerepeltettek brosúráikban, hogy mekkora veszteségek érik
majd az embereket az állampolgárság megadása esetén.
Az MSZP plakátja a kettős állampolgárságról szóló népszava-

A népszavazás érvénytelen lett, tehát nem érte el a célját. Sőt, mé-
11. zás kampányában
lyen megbántotta a határon túli magyarságot, akik joggal értékelték
úgy, hogy az anyaország lakosságának jelentős része érdektelen a té- Mire épít a plakát?
mában, s van közel másfélmillió honfitársuk, aki ellenük szavazott.
A népszavazás kampánya a magyar belpolitikai életben a határon túli
magyarsághoz való viszonyban már korábban is meglévő jobb- és bal-
oldal közötti különbséget felerősítette, érzelmileg kiélezte.
A kérdés a Fidesz 2010-es győzelmével oldódott meg, mikor az
Országgyűlés elsöprő többséggel elfogadta a kettős állampolgárságról
szóló törvényt. 344 képviselő igennel szavazott, hárman nemmel és
öten tartózkodtak.
12. A népszavazás végeredménye
Mely szempontokból volt kudarc a népszavazás?
A M Á S O D I K G Y U R C S Á N Y- K O R M Á N Y A 2006-
os választásokat az MSZP–SZDSZ koalíció nyerte meg. A gaz-
daság helyzete azonban sokkal rosszabb volt, mint ahogyan
a választási kampány ígéreteiből sejteni lehetett. Gyurcsány
Ferenc pártja parlamenti képviselőcsoportjának májusi Plakát a Magyarok Világszövetségének székházán a 2004. de-
13. cember 5-ei népszavazás után
őszödi zárt ülésén felfedte a gazdaság valós helyzetét, s be-
vallotta, hogy félrevezették a választókat. A beszéd a meg-
Kikhez szól a plakát? Mit ígér? Mikor rendeződött a ha-
szorítások szükségességéről kívánta meggyőzni a képvise
táron túli magyarok kettős állampolgárságának kérdése?
lőket.
155
Az őszödi beszéd tartalma szeptemberben több részlet-

ben nyilvánosságra került, és óriási felháborodást váltott ki.
A fővárosban és több vidéki nagyvárosban spontán tünte-
tések bontakoztak ki, követelve Gyurcsány Ferenc lemondá-
sát. A legjelentősebb összecsapásra, az „MTV székház ost-
romára” 2006. szeptember 19-re virradó éjszaka került sor.
A tüntetők behatoltak az épületbe, mivel a rendőri vezetés
nem küldött megfelelő védelmet a helyszínre. Az Országház
előtt állandósultak a tüntetések, melyek a miniszterelnök
lemondását követelték.
A kormánypártok bizalmat szavaztak a miniszterelnökük-
nek, annak ellenére, hogy az akkor zajló önkormányzati vá-
lasztásokon a Fidesz–KDNP aratott győzelmet.
14. A 2006-os választások eredményei
Vesd össze az eredményeket az őszödi beszédben olva- Hogyan értékeli pártja teljesítményét és kampányát a mi-
sottakkal! niszterelnök?
Ebben a légkörben ünnepelték meg az 1956-os forrada-

lom 50. évfordulóját. Tüntetésekre került sor, s a rendőrség
keményen fellépett a tüntetők ellen. Vízágyúval, lovasro-
hammal a Károly körúton és az emberekre irányított gumi-
lövedékekkel oszlatták a tömeget a látható azonosítójelzés
nélküli rendőrök. Majd az Astoriánál a Fidesz megemléke-
zésén részt vevő békés tömegre nyomták a tüntetőket, és
folytatták az erőszakos oszlatást. A háborúra emlékeztető
jelenetek a hajnali órákig tartottak. Az eseménysor tovább
élezte a belpolitikai feszültséget.
A belpolitikai problémák, majd a 2008-ban kialakuló
gazdasági válság hatására az MSZP vezetése megbuktatta
(konstruktív bizalmatlansági eljárás) Gyurcsány Ferencet, s
helyére Bajnai Gordont állította (2009), aki a válságot meg-
15. Rendőri lovasroham Budapesten, a Károly körúton szorításokkal kezelve vezette az országot a választásokig.
Miért bontakoztak ki heves tüntetések? Hogyan hathat- A Z O R B Á N - K O R M Á N Y O K 2 010 -T Ő L Az őszödi

tak az események a magyar belpolitikai életre? Nézz beszéd, a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazá-
utána az interneten, hogyan reagált a nemzetközi közvélemény si kampány, a válság megszorításokkal való kezelése a sza-
a Magyarországon addig példátlanul erőszakos eseményekre! vazók tömegeit távolították el a baloldali pártoktól. Az első
Orbán-kormány korábbi eredményei pedig közelítették a
Fidesz–KDNP-hez a lakosságot. Így a 2010-es választásokon
a baloldal és a liberálisok elsöprő vereséget szenvedtek.
A Fidesz–KDNP kétharmados többséget szerzett, a korábbi
legnagyobb párt, az MSZP szavazatai alig haladták meg a
nemzeti radikális Jobbik részesedését. Az LMP pedig épp-
hogy átlépte a parlamenti bejutási küszöböt (7,48 százalék-
kal). A korábbi két nagy rendszerváltó párt, a jobbközép
MDF (2,78 százalék) és a széteső balliberális SZDSZ nem ju-
tott be a parlamentbe.
A 2010-es években újabb átrendeződés következett be
a pártviszonyokban. Az SZDSZ gyakorlatilag eltűnt. Meg-
156
kezdődött az MSZP feldarabolódása: 2011-ben Gyurcsány

Ferenc és a vele tartó szocialisták új szociálliberális pártot
hoztak létre Demokratikus Koalíció (DK) néven. A 2009-ben
alakult környezetvédő, baloldali és liberális nézeteket valló
Lehet Más a Politika (LMP) is többször átalakult, illetve le-
szakadtak róla csoportok. A párt egy része baloldali politi-
kusokkal létrehozta az Együtt 2014 nevű pártot. Majd újabb
leváló csoportok létrehozták más baloldali politikusokkal
a Párbeszéd Magyarországért (PM) pártot. 2017-re párttá
szerveződött a Momentum Mozgalom, mely liberális, bal-
oldali és környezetvédelmi irányzatot képviselt. E pártok
megalakulásukkor új politizálást hirdettek, bírálva a régi
elitet, de jelentős áttörést nem tudtak elérni. Jelentős vál-
tozást eredményezett, hogy a Jobbik a jobboldali nemzeti
radikalizmust feladva néppártként határozta meg önmagát,
ami pártszakadáshoz vezetett. Az említett pártok az évtized
folyamán hol szövetkeztek egymással, hol külön indultak
a választásokon, de nem tudtak teret hódítani: a Fidesz–
KDNP a 2014-es, a 2018-as és a 2022-es választásokat is
megnyerve, kétharmados mandátumtöbbséggel rendelke-
zett. A 2010-es évek gazdasági fellendülést hoztak az or-
szágnak, jelentős állami beruházásokra került sor, s ennek
ellenére 2018-ig csökkent a GDP-arányos államadósság is.
16. A 2010-es választások eredménye
Mekkora felhatalmazást kapott a győztes párt? Mely té-

nyezők vezettek az eredményhez?
17. Magyarország GDP-arányos államadósságának alakulása
Kövesd nyomon az államadósság alakulását! Vesd össze

az adatokat a kormányzati ciklusokkal!
A N E M Z E T K Ö Z I V I S Z O N Y O K V Á LT O Z Á S A I A
szovjet érdekszférához tartozó európai országok a Varsói
Szerződés és a KGST megszűnésével visszanyerték teljes füg-
getlenségüket (1991). Magyarországról 1991. június 19-én
vonult ki a Szovjet Hadsereg (1946-tól 1991-ig ez volt a hiva-
talos neve) utolsó egysége. A világpolitikai átrendeződést a
Szovjetunió 1991. decemberi felbomlása zárta le. Ezzel szin-
te egyidejűleg Magyarország határai mentén is fontos regio-
nális változások történtek. Előbb a soknemzetiségű Jugo-
szlávia felbomlása vette kezdetét, véres és elhúzódó
polgárháborúban (a folyamat csak 2008-ban ért véget),
majd Csehszlovákia vált ketté Csehországra és Szlovákiára.
Hazánknak új szomszédjai lettek északon (Szlovákia), keleten
(Ukrajna) és délen (Szerbia, Horvátország, Szlovénia).
Milyen okokkal magyarázható az egykori ún. kisantant

országok felbomlása? Magyarázd meg, hogy Jugoszlávia
esetében miért volt szinte törvényszerű a felbomlást kísérő
fegyveres konfliktus! Hogyan befolyásolták Magyarország geo-
politikai helyzetét a változások? 18. Jugoszlávia és Csehszlovákia felbomlása
157
E U R O AT L A N T I C S AT L A K O Z Á S Hazánk a teljes
függetlenség visszanyerését követően kiemelt fontossá-
got tulajdonított annak, hogy minél előbb csatlakozzon az
euroatlanti térséghez és szervezetekhez. Mindenki abban
reménykedett, hogy gyors csatlakozási folyamat következik.
Ez azonban nem így történt. A NATO és az Európai Unió szá-
mos feltételt előírt. Végül – az 1997-es népszavazás után –
Magyarország 1999. március 12-én lett a NATO teljes jogú
tagja. Jelentősen átalakult a magyar hadsereg. Létszáma – a
honvédség technikai korszerűsítésével párhuzamosan – egy
évtized alatt harmadára esett vissza, s megszűnt a kötelező
katonai szolgálat (2004). Helyette hivatásos és szerződéses
katonák alkotják a magyar haderő személyi állományát.
Részvételi arányok, valamint az „igen” és a „nem” szavazatok

19. aránya a NATO-csatlakozásról tartott népszavazáson
Keress magyarázatot arra, hogy miért nem vett részt a

népszavazáson a magyar választópolgárok több mint
fele!
Mely két pillérre építi a Magyar Köztársaság biztonságát a

határozat? Bizonyítsd érvekkel, hogy Magyarország számá-
ra miért előnyösebb az euroatlanti térséghez tartozni, mint egy-
kor volt a szovjet térséghez!
A VISEGRÁDI EGYÜT TMŰ-

Új haditechnikai eszközök egyike, a svédek által gyártott K Ö D É S A rendszerváltoztatás után
20. Gripen vadászrepülőgép a magyar külpolitika meghirdette a
kapcsolatok fejlesztését a szomszé-
Nézz utána a 2001–2002-es korabeli sajtóban, hogy dos országokkal és népekkel, a Bal-
milyen bel- és külpolitikai vitákat gerjesztett a Gripen tikumtól a Balkánig. Václav Havel és
vadászgépek megvásárlása! Melyik nagyhatalom rosszallását Antall József kezdeményezésére jött
váltotta ki a vásárlás? Tárd fel ennek hátterét!
létre Csehszlovákia, Lengyelország
és Magyarország között – a középkori
A visegrádi hagyományokra is épülő – ún. viseg-
22. országok
rádi együttműködés (1991. február
15.), amely Szlovákia önállóvá válásá-
Mely érdekek
vezettek az
val (1993) négy ország szövetségévé
együttműködés lét- vált (visegrádi négyek).
rehozásához? A szoros együttműködést azon-
ban több tényező is akadályozta, így
többek között az, hogy az egy időben
történt rendszerváltoztatás után mindhárom államnak tőkére
és fejlett technológiára volt szüksége, ami óhatatlanul verseny-
helyzetet idézett elő. A versenyhelyzettel magyarázható, hogy
az Európai Unióval folytatott tárgyalások utolsó szakaszában a
visegrádi négyek (V4) az együttes érdekek helyett a saját nem-
zeti szempontjaikat érvényesítették. Sajnálatosan az együt-
Václav Havel csehszlovák elnök, Antall József magyar minisz- tesen kialakított csatlakozási politika képviselete helyett a két
21. terelnök és Lech Wałęsa lengyel köztársasági elnök aláírják a legerősebb állam, Lengyelország és Csehország külön alkukat
visegrádi megállapodást kötött, ezzel gyengítette a többi tagállam tárgyalási pozícióját.
Az EU-csatlakozást követően számos kísérlet történt a közös
Miért lett a kezdeményezés neve visegrádi megállapo- érdekeken alapuló együttműködés megerősítésére. A 2010-es
dás? Mely középkori hagyományra építve jött létre a években a visegrádi négyek az Európai Unión belül több alka-
szövetség?
lommal is közösen léptek fel érdekeik védelmében.
158
18. MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ
T Ö R T É N E L M I E L Ő Z M É N Y E K Az európai integráció
évszázadok óta számos gondolkodó álma volt. A terv csak a
második világháborút követő időszakra érett reális lehető-
séggé. Ennek alapvető politikai oka Európa kettéosztottsága
volt, az európai államok félelme a szovjet előretöréstől. Ez-
zel egy időben jelentkezett a gazdasági kényszer is: a háború
pusztításai nyilvánvalóvá tették, Európa már nem a világ gaz-
dasági központja, s a további térvesztés megakadályozása új
megoldásokat követelt.
Az európai együttműködés kibontakozása az 1940-es évek
végétől gazdasági és politikai téren egyidejűleg indult meg. Az
Amerikai Egyesült Államok által meghirdetett Marshall-terv
(1947) teremtette meg a nyugat-európai országok háború
utáni gazdasági helyreállításának a lehetőségét. A folyamat
feltételezte a nemrég még egymással harcban álló európai
népek, elsősorban a franciák és a németek politikai megbé-
kélését is. A francia–német közeledést a szovjet veszélytől
való félelem mellett elősegítette Németország megosztott- 1. Churchill előadást tart Zürichben, 1946-ban
sága (NSZK–NDK), gazdasági meggyengülése, így súlyának
csökkenése. A Marshall-terv is a kooperáció irányába hatott, Nézz utána, milyen tisztséget töltött be Churchill 1946-
mert az Amerikai Egyesült Államok a gazdasági fejlesztést ban!
az országok együttműködéséhez kötötte, s így a forrásokért
folytatott verseny nem hozott létre újabb törésvonalakat.
Hogyan látja a francia–német ellentét jelenét és jövőjét de

Gaulle? Tárjuk fel a francia politika mozgatórugóit!
■ A Marshall-segélyt elfogadó országok közös tevékenységének Miért tartja fontosnak az európai népek együttműködését
összehangolására alakult meg az Európai Gazdasági Együttműködé- Churchill? Mi az alapja ennek az együttműködésnek nézete
si Szervezet (OEEC). Feladatát a Marshall-segély összegének folyó- szerint? Vessük össze de Gaulle és Churchill gondolatait!
sítása és az ehhez kapcsolódó fejlesztések összehangolása képezte.
Az együttműködés e formája olyan sikeres volt, hogy a szervezet
jogutódjaként 1961-ben megalakult a Gazdasági Együttműködési és
Fejlesztési Szervezet (OECD), amely ma is a tagországok gazdasági
és pénzügyi együttműködésének egyik fóruma.
Az integrációs folyamat jelentős állomása volt 1951-ben

az Európai Szén- és Acélközösség (más néven Montánunió)
megalapítása. E szervezet célja a szén és acél közös piacá-
nak létrehozása volt: a hat tagország (Németországi Szövet-
ségi Köztársaság, Franciaország, Olaszország és a Benelux
államok – Belgium, Hollandia, Luxemburg) közösen végez-
159
Milyen történelmi előzményekre utal Robert Schuman? Miben látja a kibontakozás alapját és szükségességét? Foglald össze, mi a
konkrét javaslata! Nézz utána, milyen származású volt, és milyen tisztségeket viselt Robert Schuman francia politikus!
te a nyersanyagok és késztermékek ellenőrzését, döntött

a készletek kiaknázásáról és a termelés mennyiségéről. A
megállapodás nyomán első alkalommal került ki nemzetál-
lami hatáskörből egy fontos gazdasági ágazat, a szén és acél
feletti rendelkezés.
A gazdasági együttműködés politikai alapját a francia–
német megbékélés adta. 1957-ben Rómában jött létre a
Montánunió tagjainak részvételével az Európai Gazdasági
Közösség (EGK), más néven a Közös Piac. A szerződés aláírói
tervbe vették a vámok kölcsönös leépítését és a személyek,
a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának biztosítását.
2. Az EGK kialakulásához vezető tényezők
A gazdasági élet mely területein törekedtek szorosabb Mely tényezők vezettek az európai együttműködés kiala-
együttműködésre a tagállamok? Mely intézkedések vonat- kulásához? Csoportosítsd az okokat! Keress a folyamatot
koztak a gazdasági növekedés előmozdítására? Az együttműkö- kiváltó okok között összefüggéseket, s ezeket rendezd folyamat-
dés mely célja található a dokumentumban? ábrába!
160
1 8 . M AG YA ROR S Z ÁG É S A Z E U RÓPA I U N IÓ 
A K Ö Z Ö S P I A C T Ó L A Z E U R Ó P A I U N I Ó I G Az
1960-as években tovább mélyült a francia–német együtt-
működés. Adenauer német kancellár és De Gaulle francia
elnök fölvázolták a gazdasági és pénzügyi unió terveit. A
vámok leépítése és a tőke szabad mozgásának biztosítása
tíz év elteltével kezdett valóra válni. Az integrációs elkép-
zelésekkel szemben természetszerűen mindig megfogalma-
zódtak a nemzeti önállóságot féltő ellenvélemények is, de a
gazdasági sikerek és az együttműködést kikényszerítő poli-
tikai és gazdasági tényezők egyre vonzóbbá tették a Közös
Piacot. 1973-ban Dánia, Írország és az Egyesült Királyság,
majd 1981-ben Görögország, 1986-ban Portugália és Spa-
nyolország is az EGK tagja lett.
A Szovjetunió összeomlása, s ezzel Kelet-Közép-Euró-
pa felszabadulása új helyzetet teremtett. A kommunizmus
béklyóitól megszabaduló országok stabilitást és fejlődést
remélve minél gyorsabban csatlakozni akartak az európai
integrációhoz. A szovjet veszély megszűnése és a Kelet-Kö-
zép-Európai országok jelentkezése és különösen a két német
állam egyesülése (1990) változást hozott az EGK országainak
politikájában is. Megerősödtek a szorosabb gazdasági és po-
litikai integráció támogatói. 1992-ben a maastrichti szerző-
dés alapján létrejött az Európai Unió. A megállapodásban
a résztvevők elkötelezték magukat a szorosabb gazdasági
és pénzügyi unió megteremtése, az összehangolt európai
kül- és biztonságpolitika mellett, valamint döntöttek az uni-
ós állampolgárság bevezetéséről és az Európai Parlament
jogkörének növeléséről. A kilencvenes
évek közepén csatlakozott az Unióhoz
Finnország, Ausztria és Svédország.
A schengeni egyezményben meg-
szűnt az uniós tagállamok közötti or-
szághatárok elválasztó szerepe, biz-
tosítva ezáltal a személyek teljesen
szabad mozgását. A gazdasági és pénz-
ügyi együttműködés további fontos ál-
lomását az egységes európai valuta, az
euró bevezetése jelentette 2002. janu-
ár 1-jén.
■ Schengen luxemburgi városka, s a te-

lepülésen átfutó Mosel folyón horgonyzó
hajón írták alá 1985-ben az EGK alapítói
– Olaszország kivételével – azt a dokumen-
tumot, amelyben az aláírók elhatározták,
hogy egyrészt közös határaikon fokoza-
tosan megszüntetik a határellenőrzést,
másrészt külső határaikon szigorítják azt.
Ezáltal a tagállamok külső határaikon vál-
lalták, hogy csak a közös szabályok által en-
gedélyezett személyeket bocsátanak be a
schengeni övezetbe. Az egyezményt 1990-
ben, majd 1995-ben is konkretizálták, foko-
zatosan lépett életbe, s az Unió új tagjai is
csatlakoztak hozzá.
Napjainkban 26 ország tagja már a
schengeni övezetnek. Az övezethez való
csatlakozást kérelmezni kell, s azt az Unió
testületei bírálják el. Jelenleg (2023) három
uniós ország (Ciprus, Románia, Bulgária)
nem tartozik az övezethez, mivel az Unió
néhány tagja nem látta kedvezőnek a szabad mozgást irányukban. 3. Az európai integráció lépései
Az egyezmény lehetőséget ad a tagállamoknak ideiglenesen a ha-
tárellenőrzés bevezetésére, amire sor került a menekültválság és Kövesd nyomon a térképen az európai integráció folya-
a Covid-járvány idején is. Nem nyújt lehetőséget viszont a határok matát időben, térben és az együttműködés mélységének
megnyitására, emberek tömeges beengedésére a schengeni öve- szempontjából! Tárd fel a folyamatok mögött húzódó gazdasá-
zet területére. (Ezért különös, hogy az egyezményt betartó orszá- gi, társadalmi és politikai okokat!
gokat, így hazánkat is bírálatok érték emiatt.)
161
■ A gazdasági együttműködés kibontakozásával párhuzamosan

felmerült a közös valuta gondolata is. A közös valuta számos előn�-
nyel jár (pl. nincs szükség átváltásra), ám a hagyományok mellett
a nemzeti keretek közötti pénzügyi alkalmazkodóképesség (pl.
árfolyam) és a tagországok eltérő gazdasági helyzete is gátolta a
létrehozását.
Az első jelentős lépés ez irányban az 1979-ben kialakított Eu-
rópai Monetáris Rendszer (EMR) volt, melyben néhány tagállam
vállalta, hogy valutája árfolyamát egy szűk sávon belül tartja. Erre
alapozva dolgozták ki az európai jegybankelnökök a Gazdasági és
Monetáris Unió (GMU) tervét, melyet az Európai Tanács megerő-
sített (1988). A valuták összehangolását követően a maastrichti
szerződés részeként megállapodtak egy közös európai valuta lét-
rehozásáról. 1995-ben megszületett a neve, az euró, majd 2002.
4. Eurós bankjegy január 1-től fizetőeszközként is megjelent tizenkét európai uniós
országban az új pénz.
Mely szimbólumok figyelhetők meg a bankjegyeken?
Mely kultúrához kapcsolódnak ezek? Nézz utána a vi- A keleti bővítés előtt a bővítésnek megfelelő intézményi
lághálón, hogy az euróérmék motívumai miben különböznek és döntéshozatali átalakításokra került sor. Ezt szolgálta a
a papírpénzekétől! 2001-ben aláírt nizzai szerződés. A korábbi konszenzusos
(minden résztvevő egyetértésével hozott) döntéshozatali
rendszert számos területen a többségi elvvel váltották fel,
illetve ahhoz közelítették. Rögzítették az unión belüli orszá-
gok, országcsoportok súlyát a döntések meghozatalában
(szavazati arányok).
Athénban döntöttek arról, hogy 2004-ben egyszerre
tíz új tagállamot, köztük hazánkat is fölveszik az Unióba.
A 2007-ben aláírt lisszaboni szerződés növelte az Európai
Parlament szerepét a döntéshozatalban, létrehozták az Eu-
rópai Tanács elnöke és az Európai Unió külügyi és bizton-
ságpolitikai főképviselői tisztséget, jogilag kötelezővé tették
az Alapjogi Chartát, vagyis növelték az Unió központi testü-
leteinek a súlyát. 2007-ben került sor Románia és Bulgária,
2013-ban Horvátország felvételére.
5.
7. Az uniós költségvetés kialakításának folyamata

Az Európai Unió bevételeinek és kiadásainak megoszlása 2014 Kövesd nyomon a költségvetés létrejöttének és elfoga-
6. és 2020 között
dásának folyamatát! Az EU mely szervei vesznek részt
a folyamatban? Határozd meg ezek szerepét, és helyezd el a
Jellemezd a bevételek és a kiadások szerkezetét! Tárd folyamatot az EU intézményi rendszerében!
fel, mely országok számára kedvező, és melyek számára
kedvezőtlen ez a szerkezet! Milyen célok és érdekek mentén
alakították ki ezt a költségvetést?
162
A Z U N I Ó I N T É Z M É N Y I R E N D S Z E R E Az Európai
Unió rendkívül bonyolult felépítésű szervezet. Ennek oka
többrétű. Egyrészt a kialakulás folyamata során újabb és
újabb intézmények jöttek létre, illetve hatáskörük, felada-
tuk változott, párhuzamos funkciók jöttek létre vagy szűn-
tek meg. Az egyes intézmények és szervezetek elnevezései
is nagyon hasonlóak, az átlagember számára nehezen át-
tekinthetőek. Másrészt a klasszikus alkotmányos rendsze-
reknek megfelelő hatalmi funkciók is keverednek, illetve
nehezen értelmezhetőek.
A legfontosabb kérdésekben és a főbb irányelvekben a
tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács
dönt. Csak az egyhangú döntés érvényes. A nizzai szerző-
dést (2001) követően Brüsszelben ülésezik. A lisszaboni
szerződés (2007) alapján főállású, négy évre megválasztha-
tó elnököt választ. Az elnököt nem lehet újraválasztani. 8. Az Európai Unió lobogója
Az Európai Uniót érintő döntéseket és jogszabályokat
az Európai Unió Tanácsa hozza. A testületet a tagországok Nézz utána az interneten a zászló kialakulásának és jel-
szakminiszterei alkotják – ülésein mindig azok a miniszterek képrendszerének!
vesznek részt, akiknek a hatáskörébe a téma tartozik (pl.
költségvetési és gazdasági ügyekben a pénzügyminiszterek,
nemzetközi ügyekben a külügyminiszte-
rek). Az Európai Unió Tanácsának munká-
ját segíti és folyamatosságát biztosítja az
Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER),
amely a tagországok brüsszeli nagyköve-
teiből áll.
A Strasbourgban, esetenként Brüsszel-
ben ülésező Európai Parlament – ellentét
ben a nemzetállamok parlamentjeivel –
nem a törvényalkotás fóruma, hanem
véleményezi a tervezett jogszabályokat,
ellenőrzi azok végrehajtását, és eljáráso-
kat kezdeményezhet. Fontos szerepe van
az Unió költségvetésének elfogadásában.
Az Európai Parlament képviselőit a tagor-
szágok közvetlenül választják meg öt évre.
Minden tagország meghatározott számú
képviselőt küld a parlamentbe. A képvi-
selők országonkénti számát fő szabály-
ként a lakosságszám figyelembevételével
határozzák meg, a kisebb államok azon-
ban számarányuknál több mandátummal
rendelkeznek. A parlamentben a képvi-
selők nem országonként, hanem pártállás
szerint alkotnak csoportokat, úgynevezett
frakciókat. A legnagyobb a néppárti (ma-
gukat konzervatív vagy kereszténydemok-
rata irányultságúnak tekintő képviselők)
és a szocialista-szociáldemokrata frakció.
A jogszabályok és a döntések végrehaj-
tásáért az Európai Bizottság a felelős, s
a testület javasolhat is jogszabályokat. A
Bizottságba minden tagország egy tagot,
ún. biztost küld, akinek a feladatát a Bi-
zottság elnöke határozza meg (pl. adó- és
vámügyek, munkaügy, energiaügy, okta- 9. Az Európai Unió főbb intézményei
tás, kultúra, sport). A Bizottság elnökének személyére az
Európai Tanács tesz javaslatot, és az Európai Parlament vá- Vegyük számba az Európai Unió legjelentősebb intéz-
lasztja meg. Megbízatása öt évre szól. ményeit és azok főbb jellemzőit (feladatkör, összetétel,
Az uniós jogszabályokkal, hatáskörökkel, a tagállamok hivatali idő, kapcsolata a többi intézménnyel stb.)! Hasonlítsuk
közötti vitákkal kapcsolatos ügyekkel a Luxembourgban mű- össze az Európai Unió intézményeit a hatalmi ágak klasszikus
ködő Európai Unió Bírósága foglalkozik. A bírósághoz for- felosztásával! Hogyan kezeli a rendszer a kis és nagy államok
dulhatnak természetes személyek, intézmények, testületek viszonyát? Készíts a grafika segítségével egy, csak a főbb kap-
és tagállamok is. csolatokat és feladatköröket bemutató áttekintő ábrát!
163
A Z EGYÜT TMŰKÖDÉS EREDMÉNYEI ÉS NE-

H É Z S É G E I Az Unió hatalmas lépéseket tett az egységes
belső piac létrehozásáért: eltörölték a vámokat, a mennyi-
ségi korlátozásokat, sikeresen bevezették a tagországok je-
lentős részében az eurót, biztosítják a tőke és a munkaerő
szabad áramlását. Az egységes hatalmas piac fékezheti Eu-
rópa lemaradásának ütemét a feltörekvő régiókhoz képest.
Az Unió előtt azonban számos régi és új probléma tor-
nyosul. Régi keletű gond a mezőgazdasági támogatások
kérdése. Mivel az alapító országokban jelentős paraszti tö-
megek éltek, a Közösség támogatást nyújtott a mezőgazda-
ság fejlesztéséhez. Ennek következtében azonban a világ-
piaci áraknál drágábban termelő mezőgazdaság alakult ki,
amely évről évre jelentős felesleget halmoz fel. A Közösség
költségvetésének – a lefaragások után is – ez a legnagyobb
tétele. Növeli a feszültséget, hogy azok az országok, ahol a
mezőgazdaság szerepe kisebb, nehezményezik az elosztás
ilyen módját. Ez a kérdés jelentős mértékben járult hozzá az
Mire utal sikerként a szerző? Az EU mely problémáira világít Egyesült Királyság kilépéséhez (brexit) az Unióból.
rá az egykori miniszterelnöknő?
■ Az Egyesült Királyság nem volt az EGK alapítói között. Egyrészt
az angol gazdaság ezer szállal kötődött az egykori gyarmatokhoz,
és nem akarták feladni az ezzel járó előnyöket. Majd Franciaország
(De Gaulle) akadályozta a felvételüket, tartva a francia–német
tengely szerepének csökkenésétől. A belépést (1973) követően is
számos különleges eljárást vívtak ki maguknak a britek.
Az Egyesült Királyságban folyamatosan jelen voltak az EU-val
szembeni ellenérzések, elsősorban a munkáspárti politikához kap-
csolódóan. Annak ellenére, hogy a tagság idején az Egyesült Ki-
rályság jelentős fejlődést futott be, a 2010-es évektől erősödtek a
kilépés melletti hangok. 2016-ban ügydöntő népszavazást rendez-
tek, ahol a szavazók a kilépés (brexit = a brit és a távozás [exit] sza-
vak összevonása) mellett döntöttek. Így hosszú tárgyalásokat kö-
vetően 2020-ban az Egyesült Királyság elhagyta az Európai Uniót.
Komoly gondot jelent a központi intézmények további

sorsa. Kérdés, hogyan lehet megállítani a brüsszeli bürok-
rácia további növekedését, s hogyan lehet egyszerűsíteni,
átláthatóbbá, gyorsabbá, hatékonyabbá tenni az Unió mű-
ködését. Hogyan lehet kialakítani egységes külpolitikát és a
központ hatékonyabb alkotmányos felügyeletét a nemzetek
szuverenitásának sérelme nélkül?
Az Európai Parlament mandátumainak országonkénti elosz- Ugyanakkor az elmúlt évek válságai (migráció, Covid) rá-
10. lása 2020 két időpontjában
világítottak arra, hogy az Unió nem tudta megfelelően ke-
zelni a problémákat. Így azok megoldása nemzeti keretek
Mely politikai esemény miatt került sor a mandátumok
között történt meg, a központi intézkedések elkéstek, vagy
újraosztására? Az országok lakosságszáma mellett mely
tényezők játszhattak szerepet a mandátumok elosztásakor? sok esetben eredménytelenek voltak.
Kerítés a görög–török ha-

táron és Ceutában, Spa-
nyolország afrikai területén
11.
12.
Keresd meg a
térképen a gö-
rög–török határt és
Ceutát! Mely európai
egyezmény betartása
érdekében építették a
görögök és a spanyo-
lok a kerítést? Nézz
utána az interneten,
hol építettek az utób-
bi években kerítést az
Európai Unió határai-
nak védelmében!
164
M A G YA R O R S Z Á G É S A Z U N I Ó Hazánkban a
rendszerváltoztatás óta minden mértékadó politikai erő az
európai integrációhoz való közeledést támogatta. Kelet-
Közép-Európa másik két országához, Lengyelországhoz és
Csehszlovákiához hasonlóan hazánkban is a rendszerváltoz-
tató pártok gyors csatlakozásban reménykedtek, melytől a
gazdaság talpra állását és az alkotmányos rendszer megerő-
sítését remélték. Az EGK már 1989-ben támogatási progra-
mot indított, majd 1991-ben társulási szerződést kötött e
három országgal. A folyamat azonban lassan haladt, az EU
belső átalakításra törekedett, mielőtt volt kommunista or-
szágokat venne fel. Hazánk 1994-ben adta be csatlakozási
kérelmét, s 1998-ban kezdődtek meg a csatlakozási tár
gyalások. Így csak 2004-ben, a rendszerváltoztatást majd
másfél évtizeddel követően került sor Magyarország csat-
lakozására. S nem a hasonló sorsú lengyel, cseh, szlovák
államokkal együtt csatlakoztunk, hanem rajtuk kívül másik
hat állammal (Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia,
Ciprus, Málta) együtt.
■ Az elhúzódó csatlakozás hosszú tárgyalási sorozatot jelentett.

Számos témában, a jogtól a szabványokig harmonizálni kellett az
ország életét az európai uniós szabályokhoz. Megkezdődött a pia-
cok megnyitása is, bár ez nem mindenben volt kedvező számunk-
ra, mivel a mezőgazdasági termékek esetében ez kevésbé valósult
meg. A csatlakozást az ország lakosságának döntő többsége támo-
gatta. 2003 áprilisában a kérdésről ügydöntő népszavazásra került
sor, amelyen a szavazópolgárok 45,62 százaléka vett részt, s a csat-
lakozást 83,76 százalék támogatta.
13. Az európai együttműködés fő irányai
Hogyan változtak az együttműködést ösztönző ténye-

zők? Milyen tendenciák bontakoztak ki a kooperációban
a kilencvenes évektől? Érveljetek a két jövőkép mellett és azok
ellen!
A szavazásra jogosultak száma 8 042 272 fő 100%

A megjelentek száma 3 669 252 fő 45,62%
a megjelentek
Ebből érvénytelen szavazat 17 998
0,49%-a
Ebből érvényes szavazat
Válaszok száma százalék
Igen 3 056 027 83,76%
Nem 592 690 16,24%
Összesen 3 648 717 100%
Az Európai Unióhoz való csatlakozásról tartott népszavazás
14. eredménye (2003. április 12.)
Gyűjtsd össze az elnöki beszédből azokat a motívumokat,
amelyek hazánk és Európa államainak ezeréves örökségé- Mi a jelentősége annak, hogy népszavazás is megerősítet-
re utalnak! Sorold fel, hogy mi mindent említ érvként a beszéd a te hazánk EU-csatlakozását? Keressünk magyarázatokat
csatlakozás mellett! Hogyan érvel a népszavazáson való részvétel arra, hogy miért nem vett részt az EU-népszavazáson a magyar
mellett? választópolgároknak több mint a fele!
Térségünk európai uniós csatlakozásának eredménye a

határok elválasztó erejének csökkenése, mely a Kárpát-me-
dencében élő magyarság szempontjából nagy jelentőséggel
bír. Szabadabbá és könnyebbé vált a személyes, a kulturális
és a gazdasági kapcsolattartás is a kisebbségben élő ma-
gyarsággal. Emiatt is támogatta és támogatja a magyar kor-
mány a szomszédos országok európai uniós csatlakozását.
165
Mint láttuk, az Európai Unió költségvetésének kiadá-

si oldalán, a közösség a fejletlenebb régiók számára a fel-
zárkóztatás érdekében (kohézió) támogatásokat nyújt. Így
jelentős fejlesztések valósulhatnak meg az Unióból érkező
pénzekből. Az ország erőfeszítéseinek és az uniós tagságnak
is köszönhetően hazánk folyamatosan felzárkózik a fejlet-
tebb uniós országokhoz.
Ugyanakkor Magyarország megnyitotta piacait az Unió
előtt, s az eleve gazdagabb nyugati országok a közel fél
évszázadon át a kommunista világba kényszerített, s így a
korábbihoz mérten is elmaradt, s válságba került magyar
piacon szinte versenytárs nélkül tudtak teret hódítani.
Komoly feszültséget okoz, hogy az Unió központi szerve-
15. Az uniós csatlakozást ünneplő óriásplakát az Erzsébet hídon zetei és egyes tagországok (pl. Magyarország vagy Lengyel-
ország) számos kérdésben – az alapszerződések keretein
belül – más politikai válaszokat adtak. Például a migráció
Állapítsd meg, hogy a képen az Európai Unió mely jelké-
pei jelennek meg! Sorolj fel további vizuális és akusztikus kérdésében Magyarország – betartva a schengeni határok-
jelképeket! ra vonatkozó szabályokat – gátat szabott az illegális beván-
dorlásnak (2015), ami az Unió számos szervezetétől és ve-
zetőjétől támadásokat váltott ki. A képet tovább árnyalja,
hogy a válság elhúzódásával több európai ország is a későb-
biekben hasonló módon kényszerült védekezni.
16. Uniós támogatással épült helyi fejlesztés táblája
Keress lakóhelyed közelében hasonló fejlesztéseket!
Magyarország egyenlege az EU éves költségvetésében 2004 és

17. 2020 között
Tárd fel, mely tényezőktől függ, hogy egy EU-tag nettó

befizető vagy „haszonélvező”! Magyarország melyik
csoporthoz tartozik? Sorolj fel érveket amellett, hogy a „nettó
befizető” országok számára is nyereséges az EU-tagság a maga-
sabb befizetések ellenére!
Migránsok illegális határátkelését akadályozzák meg a déli ha-

18. táron magyar rendőrök és katonák
Miért volt szükség kerítés építésére? Mely migrációs út-

vonalat blokkolja a magyar kerítés? Keress a világhálón
a magyar és a spanyol határvédelemhez hasonló védekezési
megoldást!
166
VIII. A MAGYARSÁG ÉS A MAGYARORSZÁGI
NEMZETISÉGEK
167
19. A HATÁRON TÚLI MAGYAROK
A Z I S M É T K I S E B B S É G B E K E R Ü LT M A G YA R -
S Á G H E LY Z E T E A H Á B O R Ú T K Ö V E T Ő E N Az
1938–1941 között Magyarországhoz visszatért területek
ismét az ún. utódállamokhoz és a Szovjetunióhoz kerültek.
Az anyaország szuverenitása elveszett, a teljesen magára
maradt magyarság kiszolgáltatottan állt 1944–1945-ben az
államok hivatalos szervei és a félkatonai alakulatok bosszúja
előtt. Az erőszak és a kegyetlenkedések elől ismét tízezrek
voltak kénytelenek elmenekülni szülőföldjükről.
Még tartott a világháború, mikor Edvard Beneš csehszlo-
vák elnök Kárpátalja átadásával elnyerte Sztálin jóváhagyását
a csehszlovákiai németek és magyarok kitelepítésére, hogy
létrehozhassa a homogén (csehek és szlovákok lakta) nemzet
államot. A nagyhatalmak által a győztesek közé emelt Cseh-
szlovákiában a Beneš-dekrétumok (kassai kormányprogram,
1945) a németek mellett a magyarokat is kollektív bűnösnek
nyilvánították, s meg akartak szabadulni tőlük. A magyarsá-
gért szót emelő Esterházy Jánost életfogytiglani börtönre
ítélték. Megtagadták az állampolgárságot azoktól, akik nem
voltak hajlandóak magukat szlováknak vallani (reszlovaki-
záció). Miután a nagyhatalmak a magyarok kiűzésébe nem
egyeztek bele, Csehszlovákia Magyarországot lakosságcseré-
re szorította. Ennek keretében mintegy 120-130 000 magyart
telepítettek ki, s mintegy 75 000 magyarországi szlovák köl-
tözött önként Csehszlovákiába. A durva intézkedések hatásá-
ra Csehszlovákiában csökkent a magyarság száma, illetve az
erőszaktól és vagyonuk elvesztésétől tartva magyarok százez-
rei vallották magukat szlováknak.
■ A Felvidéken a magyarok nem önként jelentkeztek a lakosság-

cserére, hanem kijelölték őket. Vagyonuk töredékét vihették ma-
gukkal, s azt se mindenki. (Természetesen a földjük és a házuk is
elveszett.) A kitelepítetteken kívül a retorzióktól való félelem miatt
sokan batyuval a hátukon menekültek Magyarország felé. A ma-
gyarországi szlovákok önként jelentkezhettek, vagyonukat pénzzé
tehették és magukkal vihették.
Emellett 1946 és 1949 között magyarok tízezreit deportálták
Csehországba a kitelepített németek helyére, hogy benépesítsék az
elnéptelenedett területeket, és megbontsák a csehszlovák–magyar
határ északi oldalán végighúzódó egységes magyar tömböt. A kény-
szertelepítettek egy része később visszatért szülőföldjére.
Milyen cél vezette a csehszlovák államot az egyezmény ki-

erőszakolásakor? Milyen jogokat kaptak az egyezmény ér-
telmében a csehszlovák hatóságok Magyarországon?
1. Menekülés a Felvidékről a Dunán át
Mit ért a szerző revizionista törekvéseken? Mire törekedtek Mi késztethette a magyarságot a szülőföldjéről történő
a csehszlovákok, amit nem sikerült megvalósítaniuk? Mi- menekülésre? Mit vihettek magukkal, és hogyan kezdhet-
lyen jogokat nem tudott elérni Magyarország? tek új életet Magyarországon?
168
1 9 . A HATÁ RON T Ú L I M AG YA ROK 
A kisebbségbe került magyarság helyzete a második világhá-

2. borút követően
Hol érte fizikai atrocitás a védtelen magyarságot? Mi tet-

te lehetővé a véres eseményeket? Vedd számba a kény-
szerű népmozgásokat! Hogyan érintették ezek a kisebbségi
magyarság létszámát és helyzetét?
Beneš Sztálin megnyerése érdekében ellenállás nélkül átadta

a trianoni békében megszerzett, ruszinok, magyarok és néme-
tek lakta Kárpátalját a Szovjetuniónak. A szovjetek a magyar és a
német férfilakosság deportálásával kívánták megtörni az itt élő
embereket (lásd tizenegyedikes tankönyv, 30. téma). Jugoszlá-
viában Tito partizánjai folytattak bosszúhadjáratot a Délvidék
magyar és sváb lakossága ellen. Vérfürdőt rendeztek Csúrogon
és szerte a vidéken, a járeki gyűjtőtáborban pedig magyarok
és németek ezrei sínylődtek a világháborút követően. Romá-
niában szintén a szovjetek nyomában járó irreguláris csapatok
(Maniu-gárdisták) kezdtek bosszúhadjáratba. Gyilkoltak a Szé
kelyföldön Szárazajtán, Bánffyhunyadon, Gyergyószentmikló
son és másutt, valamint
Észak-Erdélyben. A hely-
zet annyira elmérgese
dett, hogy átmenetileg
szovjet katonai köz
igazgatást vezettek be
Székelyföldön és Észak-
Erdélyben.
A szárazajtai
vérengzés
emlékműve
3.
Nézz utána, mikor állíthattak először emlékművet Mi volt Beneš célja? Miként használta fel Kárpátalját? Me-
Szárazajtán! lyek voltak a szovjetek érdekei?
169
 V I I I . A M AG YA R S ÁG É S A M AG YA ROR S Z ÁG I N E M Z E T I SÉ G E K
HÁTTÉROLVASMÁNY
Gróf Esterházy János (1901–1957) a kisebbségbe került magyarság
kiemelkedő alakja volt. Azon kevesek közé tartozott, akik a megbé-
kélést, a toleranciát és a demokráciát minden körülmények között
vallották és képviselték.
A földosztást (1920-as évek) követően a család 5000 holdjából
megmaradt 500 holdján gazdálkodott, bekapcsolódott a kisebbségi
magyarság politikai életébe, s annak egyik vezetőjévé vált. Következe-
tesen náciellenes és antikommunista politikát folytatva Csehszlovákia
felbomlása idején távol tartotta magát a náciktól. Az első bécsi döntés
(1938) után Szlovákiában maradt a megfogyatkozó ottani magyarság
vezetőjeként, s a fasizálódó légkörben is hű maradt elveihez. 1942-ben
a szlovák parlamentben egyedüli képviselőként nem szavazta meg a
zsidók deportálását. 1944-ben a Gestapo le akarta tartóztatni, majd
az újjáalakuló Csehszlovák állam hatóságai tartóztatták le. Átadták a
szovjet katonai hatóságnak, amely deportálta, mivel a magyarok kol-
lektív bűnösségének elvét nem lehetett volna alkalmazni Esterházy
személyére. A szovjet hatóságok 1946-ban 10 évi kényszermunkára 4. Gróf Esterházy János előadás közben
ítélték, a csehszlovák bíróság hazaárulásért (a fasisztákkal való együtt-
működésért!) viszont halálra ítélte. 1949-ben a szovjetek kiadták Készíts tablót Esterházy János életútjáról!
Csehszlovákiának, ahol büntetését életfogytiglanra, majd 25 évre vál-
toztatták. A Szovjetunióban kapott tüdőbajban halt meg egy csehszlo-
vákiai börtönben. 1993-ban Szlovákia rehabilitálta.
5. Esterházy János felhívása a szlovákiai magyarsághoz a

Nyitravármegye című újságban, néhány nappal a háború ki-
törése után, 1939 szeptemberében
Hogyan vélekedett a revízióról Esterházy János? Milyen

problémákat mostak össze vádlói?
Hogyan foglalt állást Esterházy János a zsidó kisebbség sor-
sát illető kérdésben? Milyen szempontokra és eszmékre hi-
vatkozva alakította ki álláspontját? Hasonlítsátok össze Esterházy
János és testvére visszaemlékezését!
170
A K I S E B B S É G B E K E R Ü LT M A G YA R S Á G A
K O M M U N I S TA D I K TAT Ú R Á K S Z O R Í TÁ S Á -
B A N A kommunista diktatúrák kiépülése ugyan véget vetett
a magyarság elleni nyílt, emberéleteket követelő támadá-
soknak, de a kisebbségi magyarság nem csak a többségre
is nehezedő kommunista elnyomást szenvedte el. Teljesen
kiszolgáltatottá vált a kommunista állammal szemben, mi-
vel megfosztották vagyonától, felszámolták civil szervezete-
iket, és erősen korlátozták a támaszul szolgáló egyházaikat,
vagyis mindazokat a tényezőket, melyek a két világháború
között megmaradásuk legfőbb zálogát jelentették. Rontotta
helyzetüket és növelte kiszolgáltatottságukat az a körülmény,
hogy az 1947-es párizsi békeszerződésben már nem szere-
peltek kisebbségvédelmi intézkedések, így Magyarországnak
már jogalapja sem volt az értük való felszólalásra. Mindezt
tetézte az, hogy az anyaországban is kommunista diktatúra
jött létre, mely sorsára hagyta a határokon túli magyarokat. 6. A kisebbségek helyzete a kommunista diktatúrák idején
Tette ezt egyrészt a szovjet elvárásoknak megfelelően, hiszen
a Szovjetunióban is elnyomták a kisebbségeket. Másrészt a Mely tényezők hatottak a kisebbségbe került magyarság
magyar kommunista vezetés tagadott minden nemzeti kö- helyzetére?
tődést, s tartott minden nemzeti megnyilvánulástól, ezért az
„internacionalizmus” hamisan felfogott hangoztatása mögé
bújva az anyaországban is tabutémává tette a kisebbségi ma-
gyarság sorsát.
A szomszéd országokban az állampártok elhatározásából
korlátozott mértékben, teljes állami felügyelet és irányítás
alatt újra indultak magyar iskolák, lehetővé vált a magyar
nyelvű könyvkiadás és kulturális élet. Ugyanakkor az álla-
moknak a korábbi időszakhoz képest nagyobb lehetőségük
nyílt az erőszakos asszimilációra, s mivel – Magyarországgal
ellentétben – a környező szocialista országokban a kommu-
nista pártok erősen nacionalista jellegűek voltak, éltek is ha-
talmukkal.
Országonként eltérő volt a kisebbségek helyzete. Tito Ju-
goszláviájában – a háború végi magyarellenes hajtóvadászat
lezárultával – a Vajdaságnak 1974-től biztosított autonómia a
többi szocialista országhoz képest szabadabb légkört terem- 7. Az idős Márton Áron püspök hívei körében
tett. Tudnunk kell azonban, hogy ez nem a magyar népesség
autonómiája volt, hanem a területé, ahol a magyarság ekkor-
Miért tartott a román diktatúra Márton Árontól?
ra már kisebbségbe került.
Romániában, mivel Románia is vesztes hatalom volt, a
román vezetés tartott attól, hogy a határ menti magyar te-
rületek esetleg ismét visszakerülnek Magyarországhoz. Bizo-
nyítani akarták, hogy Románia biztosítja a magyarok nem-
zetiségi jogait, ezért a magyarság széles jogokat kapott az
oktatásban. Majd az új, kommunista alkotmányban – Sztálin
nyomására – Székelyföldön magyar területi autonómia jött
létre, amely 1952–1968 között létezett, de akkor is inkább
kirakatjellegű volt (pl. az utcaneveket magyarul is kiírták).
(1952–1960: Magyar Autonóm Tartomány, 1960–1968: Ma-
ros–Magyar Autonóm Tartomány, csökkentett területtel.)
A diktatúra azonban igyekezett mindenkit megtörni, aki
nem hódolt be. Márton Áron (1896–1980) katolikus püspök
rendületlenül kiállt hite és nemzete mellett. A román hatósá-
gok többször le akarták fogni, de hívei kimenekítették. Végül
letartóztatták (1949), bebörtönözték, de nem tudták meg-
törni. 1955-ben szabadult. A romániai Gulágokon, például
az egészségtelen Duna-deltában magyarok ezrei sínylődtek.
Jellemezd az autonóm terület etnikai arányait! Miért

szüntették meg az autonómiát? Mennyiben tekinthe-
tő az autonómia a XXI. századi Európai Unió sajátosságának? A Székelyföld autonómiája. 1952–1960 között Magyar
8. Autonóm Tartományként, 1960–1968 között Maros–Magyar
Keress példákat autonómiákra az Európai Unióban!
Autonóm Tartományként létezett
171
■ Az 1956-os magyarországi forradalom hatott Erdély magyar

lakosságára. A hatalom ezért azonnal erőszakkal lépett fel, hogy
csírájában megakadályozza a mozgalmakat. 1957 és 1964 között
tízezreket hurcoltak meg. A kommunista diktatúra a helyzetet arra
használta fel, hogy felszámolja a magyarság autonómiáját és korlá-
tozza kulturális intézményeit.
Nézz utána a világhálón az erdélyi 1956-os megtorlások-

Milyen félelmek és milyen módszerek jelennek meg az uta- nak!
sításban?
A hatvanas évek közepétől, Ceauşescu pártfőtitkár naci-

onalista irányváltása után egyre nagyobb mértékben felszá-
molták a magyar intézményeket. Szervezetten telepítettek
románokat a városokba, így azok elvesztették magyar több-
ségüket. Az 1980-as évek végén a magyar falvak többségé-
nek felszámolását eredményező településfejlesztési tervet
dolgoztak ki. Az ún. falurombolás végrehajtására a rendszer
bukása miatt már nem volt idejük.
Mely területekre terjed ki az autonómia hatásköre? Hogyan

értékeli a szöveg a térség etnikai összetételét? A diktatúra
körülményei között mely szervezet határozta meg az autonómia
jogkörét?
9. Nicolae Ceauşescu látogatása Székelyföldön, 1966
Mely nemzetközi tényezők hozták létre a magyar auto-

nómiát 1952-ben, s melyek játszottak szerepet 1968-as
felszámolásában?
■ A romániai településrendezési tervet 1988-ban jelentették be,

és 2000-ig akarták megvalósítani. A terv lényege, hogy a kis népes-
ségű (2-3000 fő alatti) falvakat életképtelennek ítélték és fel akar-
ták számolni. Lakóikat a tervezőasztalon kialakított ún. „agráripari
központokba” kívánták áttelepíteni, emeletes, alacsony komfortú
típusházakba. Az elképzelés szerint így növekedett volna a termő-
terület, olcsóbb lett volna az infrastruktúra kiépítése (az agráripari
központokban kórházak, művelődési házak és sportlétesítmények
is épültek volna, és koncentrálták volna a munkaerőt). Valójában
a hatalom szándéka az volt, hogy a falusi lakosságot megfosszák az
önállóságot biztosító tulajdonától, hagyományaitól és növeljék ki-
szolgáltatottságát. A terv felszámolásra ítélte az erdélyi magyarság
falvainak jelentős részét. 1988 júniusában Budapesten, a Hősök te-
rén tüntetéssel tiltakoztak a falurombolási terv ellen, amelyen 60-
70 000 ember vett részt.
Csehszlovákiában a háború végétől érvényesített erősza-

10. Az erdélyi falurombolás jelképe: a bözödújfalui – mára már
elpusztult – római katolikus templom romjai 2014-ben kos reszlovakizáció, valamint a „lakosságcsere” után csak
lassan nyerte vissza önbizalmát a magyar kisebbség: hosszú
Mely nacionalista vágyálom megvalósítását szolgálta vol- ideig százezrek nem merték magukat magyarnak vallani.
na a falurombolás?
172
Emiatt, s a Magyarországra menekültek tömegei miatt a Románok mint Németek és más

magyarság aránya jelentősen csökkent. A helyzetet nehezí- Magyarok
államalkotók etnikumok
tette, hogy csak az asszimilációra törekvő állam ellenőrzése Év lélek- lélek- lélek-
alatt működhettek magyar szervezetek, s az egyházakat a
szám % szám % szám %
kommunista diktatúra itt is a templomok kapui mögé szorí- (ezer fő) (ezer fő) (ezer fő)
totta.
A Szovjetunióhoz került Kárpátalja magyar lakossága is 1910 1 658 31,7 2 819 54,0 652 12,3
sokáig megfélemlítésben élt. Csak az 1960-as évektől nyílt 1920 1 306 25,8 2 931 57,9 716 14,1
lehetőség arra, hogy vállalják magyarságukat. 1941 1 712 28,9 3 344 56,5 538 9,1
Az ausztriai magyarságot a vasfüggöny is elzárta az anya-
országtól. Míg a burgenlandi (őrvidéki) tartományban a foko- 1948 1 482 25,7 3 752 65,1 362 6,3
zatos asszimilálódás volt jellemző, az ottani magyarság után- 1956 1 616 25,9 4 081 65,5 512 8,2
pótlását főként az emigrációs hullámok biztosították. 1977 1 651 22,0 5 321 70,9 472 6,4
1992 1 590 20,7 5 670 73,6 130* 1,7
Az 1920-ban Romániához került Erdély, Partium és Bánát
13. nemzetiségi összetételének változása a XX. században, a min-
denkori hatalom által tartott népszámlálások alapján
Németek, hor-
Gondold végig a nemzetiségi kérdés történetéről tanul- vátok, románok,
tak alapján, mely tényezők befolyásolhatják egy nép- Szerbek mint montenegróiak,
számlálás során az eredményeket! Válaszd külön a politikai és Magyarok
államalkotók „jugoszlávok”
az egyéb tényezőket! és más
Év
etnikumok
lélek- lélek- lélek-
Szlovákok Németek,
(és csehek) mint ruszinok
Magyarok (ezer fő) (ezer fő) (ezer fő)
államalkotó és más
Év nemzet etnikumok 1910 426 28,1 513 33,8 561 36,0
lélek- lélek- lélek- 1921 371 24,2 533 34,7 615 38,6
1941 473 28,5 602 36,2 568 33,8
(ezer fő) (ezer fő) (ezer fő)
1948 429 25,8 841 50,6 383 21,5
1910 881 30,2 1 688 57,9 302 10,3
1961 443 23,9 1 018 54,9 387 19,0
1921 651 21,7 2 025 67,5 235 7,7
1981 385 18,9 1 107 54,4 528 24,3
1941 761 21,5 4 403 67,9 229 6,4
1991 339 16,9 1 144 56,8 526 24,6
1950 355 10,3 3 023 87,8 53 1,5
1961 519 12,4 3 606 86,4 42 1,0 A Vajdaság nemzetiségi összetételének változása a XX. szá-
14. zadban, a mindenkori hatalom által tartott népszámlálások
1980 560 11,2 4 376 87,7 45 0,9 alapján
1991 567 10,8 4 565 86,6 19 0,4
Németek mint Horvát és más
A Csehszlovákiához került Felvidék nemzetiségi összetételének Magyarok
11. változása a XX. században, a mindenkori hatalom által tar- államalkotók etnikumok
Év lélek- lélek- lélek-
tott népszámlálások alapján
Ruszinok, Szlovákok, 1920 25 8,4 221 75,1 49 16,5
ukránok, németek, 1923 15 5,3 227 79,3 44 15,4
Magyarok
oroszok mint románok és
Év államalkotók más etnikumok 1934 10 3,5 241 80,6 48 15,9
lélek- lélek- lélek- 1951 5 1,9 240 86,8 62 11,3
szám % szám % szám % 1961 6 2,1 235 86,9 30 11,0
1981 4 1,5 245 91,0 20 7,5
1910 185 30,6 330 54,5 82 13,5
1991 7 2,5 244 90,0 20 7,5
1921 111 17,9 373 60,1 99 16,0
Burgenland nemzetiségi összetételének változása a XX. szá-
1941 245 28,8 502 58,9 114 13,3 15. zadban, a mindenkori hatalom által tartott népszámlálások
1959 146 15,9 716 77,8 43 4,6 alapján
1979 158 13,7 940 81,3 44 3,7
Vizsgáld meg mind az öt területen (11–15. táblázat) a
1989 156 12,5 977 78,4 113 9,1 kiindulási év népességarányait! Tárd fel, hogy milyen
tendenciák érvényesültek a század folyamán! Elemezd és ha-
Kárpátalja nemzetiségi összetételének változása a XX. szá-
12. zadban, a mindenkori hatalom által tartott népszámlálások sonlítsd össze az egyes korszakok, valamint tájegységek folya-
matait, különösen a szocializmus időszakában!
alapján
173
Milyen problémákat tár fel Illyés Gyula? Milyen kulturális folyamatokra hívja fel a figyelmet? Hogyan hathatott a fenti folyamat a
kisebbségi magyarság társadalmi mobilitására?
Hogyan minősíti Illyés Gyula fellépését Gheorghiu? Mivel

próbálja meg összemosni a jogos kritikát? Következtess a
szövegből a korabeli kisebbségi helyzetre!
A Boncza-kastély az erdélyi Csucsán, Ady Endre és Csinszka

16. (Boncza Berta) egykori lakóhelye. Ma Goga Emlékmúzeum,
de egy részében gazdag anyaggal mutatja be Ady életét és
költészetét. Ady és Octavian Goga egykor barátok voltak, s
becsülték egymás költészetét. Az első világháború idején azon-
ban Goga már Erdély Romániához csatolásáért agitált, így
kapcsolatuk megromlott. A háború után Goga megvásárolta
a Boncza-kastélyt.
Milyen következtetéseket vonhatsz le a kastély sorsából?
A romániai Kriterion Kiadó könyvek ezreit adta ki magas pél-

17. dányszámban, köztük – persze a rendszer szempontjai szerint
válogatva – az erdélyi magyar irodalmat és történelmi feldol-
gozásokat
Értékeld a Kriterion Kiadó létrejöttét! Vitassuk meg, ho-
gyan befolyásolta a kommunista rendszerek támogató és
ellenőrző tevékenysége a kisebbségek életét!
174
A R E N D S Z E R V Á LT O Z TATÁ S T K Ö V E T Ő E N Az
egykori szovjet befolyási övezet országaiban a kommunista
diktatúrák összeomlása és az azt követő demokratizálódási
folyamat reményteljesnek mutatta a határon túli magyarság
jövőjét. Úgy tűnt, hogy a változások nyomán mindenütt meg-
szűnik a magyar kisebbségeket korlátozó jogi és társadalmi
környezet. Szabaddá válik a magyar nyelvhasználat, kitelje-
sedhet az elemi oktatástól az egyetemig a magyar nyelvű is-
kolarendszer és megteremtődnek a közösségi autonómia
feltételei.
A legtöbb szomszédos országban azonban sajnálatosan
felerősödött a többségi lakosság nacionalizmusa. Az ottani
pártok, politikusok a különböző politikai vitákban nemegy-
szer az ún. „magyarkártyát” játszották ki: a nehézségeket a
magyar kisebbség elleni fellépéssel próbálták elfedni. Egy-
séges nemzetállamot hirdetve felléptek a magyarok autonó-
miatörekvései ellen is.
A magyarellenesség legvéresebb megnyilvánulása Romá- 18. A marosvásárhelyi pogrom egyik jelenete 1990 márciusában
niában volt, az 1990-es marosvásárhelyi fekete március.
Nézz utána az interneten a marosvásárhelyi „fekete már-
■ Az akkor még magyar többségű Marosvásárhelyen 1990. már- cius” részletes történetének! A magyarok mely követelé-
cius 19-én román tüntetők a magyar polgármester lemondását, a sei váltották ki közvetlenül a románok magyarellenes fellépé-
magyar feliratok eltávolítását követelték. Fejszékkel, dorongokkal sét? Kiket ítéltek el az eseményekkel kapcsolatban, és milyen
betörtek a romániai magyarság politikai képviseletét ellátó Romá- ítéleteket kaptak? Hogyan reagált az akkori magyar kormány
niai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházába, és megver- az eseményekre?
ték az ott tartózkodó magyarokat. (Ekkor vesztette el egyik szeme
világát Sütő András erdélyi magyar író.) A rendőrség nem lépett fel a
vandálokkal szemben. Másnap több tízezer magyar tiltakozott a vá-
ros főterén az erőszak és a hatóságok tétlensége miatt. A tüntetőkre
rátámadtak a buszokkal odaszállított, különböző ütő- és szúróesz-
közökkel (kasza, vasvilla, dorong, lánc) felfegyverkezett románok.
A magyarokat végül a környékbeli székelyek és cigányok fellépése
mentette meg. A három napig tartó zavargásoknak 5 halott (3 ma-
gyar, 2 román) és majdnem 300 sebesült áldozata volt.
A demokratikus viszonyoknak köszönhetően a határon

túli magyarok helyzete mégis valamelyest javult. Szemben
a kommunista időszakkal, már működtethetnek politikai
pártokat és szakmai szervezeteket, létrehozhatnak iskolákat
– bár önálló magyar állami egyetem nem létesülhetett –, és
az anyaországgal való kapcsolattartásuk is többé-kevésbé
akadálymentesnek minősíthető.
A kedvezőbb helyzet ellenére a korszakban minden hatá-
rainkon túli területen csökkent a magyarok aránya a népes-
ségben. Ez azért is hátrányos, mert egy településen vagy köz-
igazgatási egységben bizonyos nemzetiségi jogok gyakorlása
számarányhoz kötött. (Például csak olyan településen hasz-
nálható a magyar nyelv s lehetnek magyar feliratok az intéz-
ményeken, ahol a magyarok aránya eléri a 20 százalékot.)
■ A rendszerváltoztatást követően a magyarországi jobbközép

kormányok mindvégig és sokoldalúan támogatták a kisebbségi sor-
ban élő honfitársainkat. A határon túli magyar lakosság szempont-
jából meghatározó jelentőségű volt a Duna Televízió létrehozása
(1992–1993). A műholdról sugárzott adások segítségével jelentős
mértékben bővült és javult a Kárpát-medencei térség magyar ki-
sebbségeinek anyanyelvi kultúrához való hozzáférése. A nemzeti
összetartozás szempontjából kiemelkedő fontosságúnak ítélhető a
státusz- vagy kedvezménytörvény elfogadása (2001). Ezzel lehetővé
vált azoknak a határon túli magyar családoknak az anyagi támogatá-
sa, akik gyermekeiket magyar iskolába íratták, másrészt a törvény az
A magyar népesség aránya a határainkkal szomszédos terüle-
ún. magyar igazolvánnyal rendelkezőknek egyéb kedvezményeket 19. teken az ezredfordulón
(pl. utazás, orvosi ellátás) adott. Ezt az igazolványt a következő évek-
ben több mint félmillióan váltották ki. A jogszabály jelentős mérték- Jellemezd az egyes területek népességének összetéte-
ben hozzájárult a Kárpát-medencében élő magyarság összetartozá- lét! Milyen helyet foglalt el a magyarság az egyes terüle-
sának erősítéséhez. Ugyanezt a nemzetpolitikai szándékot tükrözte tek nemzetiségei között?
az ekkor létrehozott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem,
amely kizárólag magyar állami támogatásból működik.
175
E R D É LY A határon túli magyar lakosság legnagyobb lélek-

számban (körülbelül 1,2 millió) Romániában, a történelmi
Tiszántúlon és Erdély keleti területén él. Tehát, amit ma Er-
délynek nevezünk, az nem azonos a történelmi Erdély terü-
letével; helytelenül ma minden Romániához került egykori
magyar területet szokás Erdélynek nevezni. A Székelyföld
megyéiben (pl. Maros, Hargita, Kovászna) a lakosság közel
90 százaléka magyar anyanyelvű. Másutt szórványban él-
nek, elsősorban Észak-Erdély területén, Bihar megyében, a
Szilágyságban, Máramarosban, illetve a történelmi magyar
városokban (Kolozsvár, Nagyvárad).
A rendszerváltoztatás a többségében magyarlakta me-
gyékben az egyéni és közösségi szabadságjogok tekintetében
egyértelmű javulást hozott. Törvényessé váltak a magyar
helységnevek, a magyar nyelvű feliratok a középületeken,
Tőkés László, aki temesvári református lelkészként 1989-ben köztereken. A helyi közigazgatásban használni lehet a magyar
20. szót emelt a Ceauşescu-diktatúra magyarellenes politikája el-
anyanyelvet. Az ezredforduló után elfogadott reprivatizációs
len törvény pedig részben a tulajdonviszonyokat is rendezte, kü-
Nézz utána, mi lett Tőkés László fellépésének a következ- lönösen az egyházi ingatlanok vonatkozásában.
ménye! A Románia területén élő magyarság egyik meghatározó
politikai szervezete a Romániai Magyar Demokrata Szövetség
(RMDSZ), amely az 1990-es fordulattól jelen van az országos
politikában (időnként rövid időre kormányzati szerephez is
jut). Fontos szerepet tölt be a székelyföldi megyékben is a he-
lyi politikai élet alakításában. 2008-ban alakult meg a Magyar
Polgári Párt, 2011-ben az Erdélyi Magyar Néppárt, melyek
jobbközép pártokként határozhatók meg, és síkra szállnak az
autonómiatörekvések mellett.
Az erdélyi magyarság egyik lelki és szellemi vezetője Tőkés
László református lelkész (1990–2009 között a Királyhágó-
melléki Református Egyházkerület püspöke), aki jelentős sze-
repet játszott a romániai rendszerváltoztatás elindításában
és az autonómia megvalósításáért indított mozgalomban.
A magyar népesség elhelyezkedése és aránya Erdélyben, 2002-

21. ben
Rajzold meg a füzetedbe a térkép alapján egy lehetséges

székelyföldi autonóm terület határait! Gyűjts adatokat
ahhoz, hogy milyen termékek biztosíthatnák e terület gazda-
sági alapjait! Írd rá ezeket a térképre!
Hogyan határozza meg a romániai magyarság helyzetét

az RMDSZ? Mit tekint fő céljának a szervezet? Fogalmazd
meg, hogyan értelmezi a dokumentum a kisebbségi jogokat! Mi-
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) emblé- lyen garanciákra hivatkozik a magyarság jogaival kapcsolatban?
22. mája. A párt 1989 decemberében jött létre.
Mennyiben tükrözi az embléma a nemzeti hovatarto-

zást?
176
Magyarázd meg az állítást: „az autonómia az elszakadás legjobb ellenszere”! Hogyan értékeli a magyarság szempontjából Tőkés László
a romániai rendszerváltoztatást? Hogyan próbálja megnyerni a többségi nemzet politikusait a magyar autonómia ügyének? Milyen
érveket sorol fel az autonómia mellett?
■ A M O L D V A I C S Á N G Ó K Moldva katolikus magyar lakói.

A történetírásban vita tárgya, mióta élnek a csángók Moldvában:
egyesek feltételezik, hogy már a honfoglalás előtt is itt éltek, mások
az Árpád-korra teszik megjelenésüket. Évszázadokon át úgy őrizték
meg anyanyelvüket, hogy idegen uralom alatt éltek. Az ortodox
környezetben katolikus hitük tartotta meg magyarságukat. Annak
ellenére, hogy csak a közelmúltban sikerült elérni, hogy legalább
havonta egyszer magyar nyelvű mise legyen Bákó városában. A több
százezres csángó népességből csak mintegy ötvenezren használják
anyanyelvüket. Gazdag népművészetük, dalaik az egyetemes ma-
gyar kultúra értékes részét képezik.
F E LV I D É K A felvidéki magyarság (közel 500 ezer fő) Szlo-

vákiában, a Magyarországgal határos területeken él. A több-
ségében magyar lakosú városok közül kiemelhető Komárom
és Dunaszerdahely. Az önálló Szlovákia megalakulása (1993)
– a nacionalizmus feléledése miatt – hátrányosan hatott a 23. Moldvai csángó népviselet
csehszlovákiai rendszerváltoztatást követően szélesedő ma-
gyar nemzetiségi jogokra. Ez az 1990-es évek végén összefo- Keresd meg a térképen Moldvát, s nézz utána, hol he-
gásra késztette a korábban egymással versengő magyar po- lyezkednek el a csángó falvak! Honnan ered a csángó
litikai pártokat. A létrejövő Magyar Koalíció Pártja (MKP) az elnevezés?
ezredforduló környékén kormányzati tényezővé vált, így bő-
vülhettek a kisebbségi jogok és helyi szinten megerősödött
a magyar iskola- és intézményrendszer is. Magyarország és
Szlovákia uniós csatlakozása a határ menti magyar–magyar
kapcsolatok további bővülését eredményezte. Az MKP azon-
ban idővel megosztottá vált, majd kiszorult a kormányzati ha-
talomból. Ez a kedvező folyamatok részleges visszafordítását
és a szlovákiai magyarság politikai szervezeteinek megosz-
tottságát eredményezte.
A külön induló pártok a 2020-as választáson rossz ered-
ményt értek el, Szlovákia létrejötte óta először nem került be
a törvényhozásba magyar képviselő. Ezt követően 2021-ben
a három jelentősebb szlovákiai magyar párt Szövetség néven
egyesült.
D É LV I D É K , V A J D A S Á G Az 1990-es rendszerváltoz-
tatáskor az ún. délvidéki magyarság Jugoszláviában, több-
ségük a Vajdaság területén, Szabadka városában és kör-
nyékén élt. A soknemzetiségű jugoszláv állam viszonylag
széles körű kulturális autonómiát biztosított a területén A Selye János Egyetem épülete Révkomáromban (a Duna bal
24. partján). 2004-ben alapították, és a működését a szlovák ál-
élő magyaroknak. Iskolákat, egyesületeket, magyar nyelvű
könyvkiadót és színházat is fenntarthattak. A délszláv há- lam is finanszírozza.
ború megtizedelte az ott élő magyarságot is, mivel sokan Nézz utána, ki volt Selye János, és hogyan kötődik
átköltöztek hazánkba, különösen a hadköteles korú fiatal Komáromhoz! Fogalmazd meg 2-3 mondatban az önálló
férfiak. A jugoszláv állam szétesése után a magyar anya- magyar egyetem működésének jelentőségét!
nyelvű lakosság kisebbik része szlovén, illetve horvát, míg a
177
többség – a vajdaságiak – szerb állampolgár lett. A szerbiai

magyarok a korábbiakhoz képest kedvezőtlenebb jogi és
közbiztonsági helyzetbe kerültek. Arányuk az elvándorlás és
a délszláv háború következtében – délről a Vajdaságba me-
nekülő szerbek bevándorlása révén – folyamatosan csök-
kent, mára már nem éri el a 300 ezret.
■ 1990-ben alakult meg a Vajdasági Magyarok Demokratikus Kö-

zössége (VMDK). Legfőbb célja a kisebbségi jogok érvényesítése
és a vajdasági magyarok közös (kollektív) érdekeinek védelme.
A VMDK-ból vált ki 1994-ben a Vajdasági Magyar Szövetség.
K Á R P ÁTA L J A A második világháború után a kárpátaljai

magyarság a Szovjetunióhoz, majd ennek felbomlása után
(1991) Ukrajnához került. A szovjet fennhatóság korlátozott
nemzetiségi jogokat és az anyaországtól való elszigetelést
jelentett. A magyarság létszáma jelentősen csökkent, jelen-
leg kb. 150 000 fő. A rendszerváltoztatás itt is a magyarság
önszerveződésének megerősödésével járt. Létrejött a Kár-
pátaljai Magyar Kulturális Szövetség, amely az Ukrajnában
élő magyarság érdekvédelmi szervezete. Fontos szerepet
játszik a térség kulturális életében az 1996-ban alapított
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. A szövetség
Csoportosítsd a dokumentum által említett emberi jogo- képviselői a magyarlakta településeken fontos önkormány-
kat! Magyarázd meg, milyen indítékok miatt támogatja a
VMSZ Szerbia uniós tagságát!
zati tisztségeket töltöttek be. Azok a települések, ahol több-
ségében magyarok éltek, visszakapták eredeti nevüket és
a magyar utcaneveket. Kárpátalja „legmagyarabb” városá-
ban, Beregszászon létrejött a Magyar Nemzeti Színház. Az
Ukrajnában élő jelentős orosz ajkú kisebbség miatt kiadott
nyelvtörvény érinti a magyar oktatást is, ami feszültségek-
hez vezetett.
M A G YA R O K A N A G Y V I L Á G B A N Nemzetünk ötöd-
részét alkotják a XX. század történelmi viharaiban Nyugatra,
Észak- és Dél-Amerikába, Ausztráliába, Izraelbe, Dél-Afriká-
ba, valamint Európa nyugati felébe kivándorolt, kitelepített,
száműzött vagy kimenekült magyarok. Ők a valaha kétmil-
liós – ám egyre apadó számú – külhoni magyar diaszpóra
tagjai, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.
■ Az első világháborúig a Kárpát-medencéből mintegy félmillió

magyar nemzetiségű ember vándorolt ki az Amerikai Egyesült Ál-
lamokba. Közülük később sokan visszatértek. A világháborút köve-
tően ugyancsak több százezren kerestek menedéket szülőföldjüktől
távol. A trianoni békediktátum aláírását követően csaknem negyed-
milliónyian távoztak az új hatalom elől az utódállamokból Nyugatra,
csaknem annyian, mint az anyaországba. A második világháborút
megelőző és követő években a zsidóüldözés, majd a szovjet meg-
szállás elől mintegy félmillió honfitársunk menekült Nyugatra. Ezek-
nek több mint egyharmada a világháború befejezte utáni években
Fogalmazd meg, hogy milyen bel- és külpolitikai törekvések hazatért. A XX. század utolsó nagy elvándorlási hullámát az 1956-
olvashatók ki a dokumentumból! os forradalom leverését követő megtorlás elől menekülő mintegy
200 ezer honfitársunk jelentette. Őket a rendszer „disszidensek-
nek” nevezte, akárcsak azokat, akik a kádári időszak későbbi évei-
ben hagyták el illegálisan az országot. Köztük voltak neves tudósok,
művészek és sportolók is. A rendszerváltoztatást követően a kisebb-
ségben elő magyarságból ismét jelentős tömegek vándoroltak ki
részben az anyaországba, részben a világ egészébe. A XXI. század
első évtizedétől Magyarországról százezres nagyságrendben indul-
tak el munkavállalók Európa országaiba, akiknek egy része hazatért,
de jelentős a külföldön véglegesen letelepedők száma is.
A beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház

25.
Magyarázd meg, mi a szerepe a színjátszásnak egy ki-

sebbség életében!
178
26. A Magyarok Világszövetségének budapesti székháza a Kossuth

Lajos utcában
A Magyarország határain kívül élő magyar nemzetiségűek és
27. származásúak aránya a Magyarok Világszövetsége 1996. évi
Nézz utána az interneten, mikor alakult meg a szervezet!
adatai alapján
Értékeld a kördiagram adatait! Vesd össze az európai és

a tengeren túli adatokat! Mikor és milyen területekre
A Magyarok Világszövetsége 1996-ban a világ magyarsá- volt nagyarányú magyar kivándorlás? Milyen okok álltak a hát-
gának számát mintegy 15 millió főben becsülte, amelyből térben?
13 millióan a Kárpát-medencében, a történelmi Magyaror-
szág területén éltek: kb. 10 millióan Magyarországon, mint-
egy 2 millióan Erdélyben, 600 ezren a Felvidéken, 360 ezren
a Vajdaságban, 180 ezren Kárpátalján, 20 ezren Horvátor-
szágban, 10–10 ezren Szlovéniában, illetve Ausztriában, az
Őrvidéken (Burgenland).
A legnagyobb lélekszámú magyar közösség az Amerikai
Egyesült Államokban, illetve Izraelben található. A rend-
szerváltoztatást követően újjászerveződött a Magyarok Vi-
lágszövetsége, amely a külföldön élő magyarok nyelvi és
kulturális önazonosságának megőrzését, a világ magyar-
jainak összetartását tűzte ki céljául. E szervezet – Csoóri
Sándor elnöksége idején – kezdeményezte a Duna Televízió 28. Nyugat-Európa magyarságának megoszlása térben és időben
megteremtését (1992), illetve a magyar állampolgárság ki-
terjesztését az országhatáron kívül élők, magukat magya- Értékeld az adatokat! Vesd össze az 1956 előtti adato-
roknak vallók számára (2000). A kettős állampolgárságról kat az 1956 utániakkal! Állapítsd meg a táblázat alapján
szóló törvényt végül 2010-ben fogadta el az Országgyűlés az egyes kivándorlási hullámokat, és nevezd meg ismereteid
(lásd a 17. témát, a 154–155. oldalon). alapján a történelmi okokat is!
1900 és 1956 között 1956 után A magyarok száma

Ország
érkezettek száma érkezettek száma az ezredforduló előtt
Ausztria* 24-25 000 16-20 000 40-45 000
Belgium 8 000 6-7 000 14-15 000
Dánia 2 000 2 000 4 000
Franciaország 20-22 000 20-23 000 40-45 000
Hollandia 7 000 4-5 000 11-12 000
Németország** 50 000 70 000 120 000
Nagy-Britannia 8-9 000 18-21 000 25-30 000
Norvégia 2 000 2 000 4 000
Olaszország 2 000 7-8 000 9-10 000
Svájc 1 000 18-21 000 18-20 000
Svédország 5-6 000 20-21 000 25-27 000
Portugália és Spanyolország 1 000 1 000 2 000
Egyéb országok*** 25-30 000 2-3 000 27-30 000
Összesen 155-165 000 186-201 000 341-366 000
* A burgenlandi őslakos magyarokkal együtt. ** A kitelepített németek nélkül. *** Csehország, Finnország és a balti államok.
179
20. A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK,
A MAGYARORSZÁGI CIGÁNYSÁG
N E M Z E T I S É G I V I S Z O N Y O K T R I A N O N U TÁ N
A trianoni békediktátum aláírását (1920. június 4.), majd
hatályba lépését követően megváltozott az ország etnikai
összetétele, mivel a megmaradt ország területén döntő
többségbe került a magyarság (90%), Magyarország a kor fo-
galmai szerint nemzetállammá vált. Az ország népességének
tíz százalékát azonban ezentúl is a nemzetiségek alkották, bár
megváltozott összetétellel: egyedül a németek (svábok 7%)
és a szlovákok (2%) aránya volt jelentős, míg a többi nemzeti-
ség részesedése nem érte el az 1 százalékot.
Nemcsak a nemzetiségek összetétele változott, hanem a
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása Magyarországon, földrajzi elhelyezkedésük is: az országban zömmel a szórtan
1. százalékban, a népszámlálási adatok alapján és a magyarsággal vegyesen élő nemzetiségek maradtak.
Mindez a gazdasági fejlődéssel és a migrációval együtt gyor-
Kövesd a vizsgált időszakban bekövetkező változásokat! sította az asszimilációt. S mivel a nemzetiségi jogok kiterjesz-
Mikor történtek jelentősebb változások a nemzetiségi tésére – a térség többi országához hasonlóan – Magyarorszá-
összetételben? Tárd fel ezek okait! Vesd össze az arányokat a gon sem került sor, a Horthy-korszak végére a nemzetiségek
Trianon előtti helyzettel! aránya 7 százalékra csökkent.
Év magyar szlovák román horvát szerb szlovén német cigány egyéb

1920 89,6 1,8 0,3 0,7 0,2 0,1 6,9 0,1 0,3
1930 92,1 1,2 0,2 0,5 0,1 0,1 5,5 0,1 0,2
1941 92,9 0,8 0,2 0,4 0,1 0,1 5,1 0,2 0,2
1949 98,6 0,3 0,2 0,2 0,1 0,1 > 0,2 0,2 0,2
1960 98,2 0,3 0,2 0,3 0,1 > 0,1 > 0,5 0,3 0.2
1970 98,5 0,2 0,1 0,2 0,1 0,1 > 0,3 0,3 0,3
1980 98,8 0,1 0,1 0,2 0,0 > 0,1 > 0,3 0,3 0,2
1990 98,5 0,1 0,1 0,2 0,0 > 0,1 > 0,5 0,5 0,1
2011* 85,6 0,4 0,4 0,3 0,1 0,1 > 1,9 3,2 1,0
* Az anyanyelvre vonatkozó kérdésre nem volt kötelező válaszolni, így 14,1 százalék ezt nem is tette meg.
A N É M E T E K ( S V Á B O K ) K I T E L E P Í T É S E A ma-
gyarországi németek – korabeli szóhasználattal svábok – ki-
telepítéséről (a Közép-Európában élő németek millióival
együtt) a potsdami nagyhatalmi értekezlet döntött (1945. jú-
lius–augusztus). A döntést a magyar Ideiglenes Nemzeti Kor-
mány és a politikai pártok többsége is támogatta. A háború
végén általánosnak mondható németellenességen túl egyéb
szempontok is vezérelték a pártokat: a javaiktól megfosztott
svábok földjét be lehetett vonni a földosztásba, házaikban el
lehetett helyezni a szomszédos országokból menekült ma-
gyarok egy részét. Természetesen a kitelepítés indokaként
nem ezt hangoztatták, hanem azt, hogy a németek háborús
bűnösök. Több mint 200 000 – többségében ártatlan – em-
bert sújtottak kollektív büntetéssel.
■ A kitelepítéshez elég volt az, hogy az illető család németnek val-

lotta magát a legutóbbi (1941) népszámláláskor, vagyis a hátrányos
2. A magyarországi németek területi elhelyezkedése 1930-ban megkülönböztetés származási alapon történt. A kitelepítésre ítéltek
közül sokan véget vetettek életüknek, mert nem tudtak elszakadni
otthonuktól és hazájuktól. Mások a marhavagonról leugorva haza-
Jellemezd a területi elhelyezkedés sajátosságait! Miért
szöktek, s évekkel később megvásárolták elkobzott házukat. A szét-
vált Trianon után a legnagyobb nemzetiséggé a német?
vert közösségek nehezen épültek újjá. Nem volt könnyű egy koráb-
A térképvázlaton szereplő területek közül melyek nem tartoz-
ban döntően svábok lakta településen, mint például Bonyhádon
tak a svábsághoz? A történelmi Magyarországon hol éltek még
megtalálni a közös életet a megmaradt sváboknak, a korábban itt élt
németek? A svábokon kívül mely német ajkú csoport létezett
magyaroknak, a Felvidékről áttelepített magyaroknak, a Délvidékről
még?
menekült csángóknak.
180
2 0 . A M AG YA ROR S Z ÁG I N E M Z E T I SÉ G E K , A M AG YA ROR S Z ÁG I C I G Á N YS ÁG 
3.
Képek a svábok
kitelepítéséről
4.
Milyen körül-
mények kö-
zött került sor a kite-
lepítésre? Mit fejez
ki a vagon oldalán
olvasható felirat?
Mivel indokolja a rendelet a kitelepítést? Milyen alapon

határozták meg, hogy ki minősül németnek? Kik képeztek
kivételt? Mi történt a kitelepítendők vagyonával? Mely polgári
szabadságjogokat sértette meg a törvény?
A S Z L O V Á K– M A G YA R L A K O S S Á G C S E R E H A -
TÁ S A Mint láttuk, a győztesek által Magyarországra kénysze-
rített egyezmény (1946) jelentős veszteséget és sok szenve-
dést eredményezett a felvidéki magyarság számára. Azonban
a magyarországi szlovákság létszáma is jelentős mértékben
csökkent. (A lakosságcsere hatását a magyarországi szlovák-
ságra jól mutatja az 1-es táblázat.) Az amúgy is szórványban
(Pilis, Pest vármegye, Békés vármegye) élő szlovákok asszimi-
lációját felgyorsította a lakosságcsere. A lakosságcsere miatt
a szlovák gyerekek száma jelentősen csökkent, hiszen zömé-
ben fiatal családok települtek ki, így míg 1946-ban 16 tisztán
szlovák nyelvű népiskolát tudtak fenntartani, addig ez a szám
1948-ra nyolcra csökkent. Az otthonában maradt szlovák csa- 5. Gyöngyösi János (jobbra) magyar és Vladimír Clementis cseh-
szlovák külügyminiszter aláírja a lakosságcsere-egyezményt
ládok egy ideig félelemben éltek egy újabb lakosságcserével, (1946)
kitelepítéssel kapcsolatban, ami fékezte nemzeti kötődésük
kinyilvánítását. Hogyan érintette a magyarországi szlovákságot a cseh-
szlovák nyomásra megszületett egyezmény?
Bonyhád címere. A címerpajzs három részre osztott: a felső részben kék mezőben
koronás oroszlán látható, a kezében kardot tart. E rész utal Hessen tartományra,
ahonnan a bonyhádi sváb népesség jelentős része származik. A pajzs alsó része vörös
mezőben három szimbólumot tartalmaz: a nap és a hold a székelyekre, a kettős ke-
reszt a városban élő magyarokra, felvidékiekre utal.
6.
Mit fejez ki a város címere?
181
■ Magyarországon ért véget a madéfalvi veszedelem idején (1764)

Bukovinába menekült székelyek kálváriája is. 1941-ben Romániából
a Magyarországhoz visszakerült Bácskába települtek át. 1944-ben a
jugoszláv partizánok elől Magyarországra menekültek. Akiknek ez
sikerült, elkerülték több tízezer ottani magyar tragikus sorsát.
A K O M M U N I S TA D I K TAT Ú R A É V E I B E N Az
ötvenes években a diktatúra a nemzetiségek számára is
elnyomást jelentett, hiszen államosították szervezeteiket.
A svábok helyzetét tovább rontotta, hogy a kitelepítések
miatt a hatvanas évek közepéig féltek magukat németnek
vallani. A Rákosi-korszakban, miután Jugoszláviával meg-
romlott, majd ellenségessé vált a kapcsolat, a magyaror-
szági délszlávok a svábokhoz hasonlóan fenyegetve érezték
magukat.
7. A gyulai Nicolae Bălcescu Gimnázium épülete az 1960-as
években
A Kádár-rendszerben az elnyomás erőszakos eszközei
megszűntek, sőt „a lenini nemzetiségi politika” jegyében tá-
Nézz utána, ki volt az iskola névadója! mogatták a nemzetiségi iskolákat, nemzeti kultúrájuk ápolá-
sát. Ez azonban a pártállam idején csak az állam ellenőrzé-
sével valósulhatott meg, ezért hatékonysága alacsony volt,
mozgósító ereje szerény. Az egyházakat érintő korlátozások
a magyarországi nemzetiségeket a határon túli magyarok-
hoz hasonlóan negatívan érintették. Az 1960. évi oktatási
reform a nemzetiségi iskolákat fokozatosan két tannyelvűvé
tette, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a történelem
és az irodalom kivételével a diákok magyar nyelven tanul-
tak. Ugyan a szórványban élő nemzetiségek körében ekkor
már általános volt a kétnyelvűség és lélekszámuk nem tette
lehetővé az anyanyelvi felsőoktatás fenntartását, a lépés
negatívan hatott helyzetükre. Csak az 1985-ös oktatási re-
form adott lehetőséget a folyamat megfordítására. Így a
szétszórtan, alacsony számban élő nemzetiségek természe-
tes asszimilációját, ami az iparosítás terjedésével felgyor-
sult, csak fékezni tudta.
■ A Kádár-korszak nemzetiségi politikájának sajátos vetületét

adták a határon túl élő magyar kisebbségek. Persze az arányokat
nem lehetett összehasonlítani, mert a kisebbségi magyarság lét-
száma lényegesen nagyobb volt, és jelentős része tömbökben élt.
A rendszer azonban a magyarországi nemzetiségi jogok biztosítá-
sa, még inkább hangoztatása révén akarta palástolni a kisebbség-
be került magyarsággal szembeni érdektelenségét, passzivitását.
„Példát” kívántak mutatni a pozitív „lenini nemzetiségpolitikára”.
A N E M Z E T I S É G E K H E LY Z E T E A R E N D S Z E R -
V Á LT O Z TATÁ S T K Ö V E T Ő E N Magyarország tár-
sadalma nemzetiségi szempontból a rendszerváltoztatás
után is egyöntetű (homogén) maradt. A lakosság túlnyomó
többsége (98-99 százaléka) magyar anyanyelvűnek tekin-
8. Szlovák tájház Pilisszentléleken. Őrzi a szlovák nép tárgyi em-
lékeit, hagyományait. tette magát. A több százezres létszámú cigány (roma) la-
kosság nyelvileg és etnikailag is kettős identitású (magyar
Mikor érkeztek szlovákok a Pilis vidékére? Nézz utána, és cigány) volt. Mellettük a német nemzetiségűek néhány
hogyan nevezték régen (és esetenként ma is) a szlováko- tízezer fős csoportja alkotta a magyarországi nemzetiségek
kat Magyarországon! többségét. A nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogainak
biztosítására 1993-ban az Országgyűlés törvényt fogadott
el. A törvény közösségi jogként rögzítette a kisebbségek
jogát önazonosságuk megőrzésére, ápolására és átörökíté-
sére. A jogszabály alapján a kisebbségek saját önkormány-
zatokat hozhattak létre megyei és országos szinten. Az első
kisebbségi választásokat 1994-ben tartották. Az ezredfor-
duló időszakában közel 800 helyi kisebbségi önkormányzat
működött az országban. Ennek több mint felét a cigányság,
több mint 160-at pedig a német nemzetiségi lakosság adta.
182
Csak Nemzetiségként és
Anyanyelv-
anyanyelv- ként és csa-
családi, bará- családi, bará- ként és csa- ládi, baráti
Nemzetiség ti közösség- ti közösség- ládi, baráti közösségben
nemzetiség- anyanyelv- anyanyelv-
ben használt ben használt közösségben használt
ként jelölte ként jelölte ként jelölte
nyelvként nyelvként használt nyelvként
jelölte jelölte nyelvként jelölte
jelölte
Magyar 32 493 14 114 28 459 48 874 34 491 8 198 171 147 890
Hazai nemzetiségek
Cigány (roma) 244 834 1 028 3 496 8 578 12 914 42 631 2 102
Német 80 714 2 469 48 519 6 852 18 215 26 170 2 757
Román 12 615 1 753 6 497 3 290 2 643 7 797 1 046
Szlovák 16 222 840 4 074 1 880 5 024 6 521 647
Horvát 8 034 566 2 154 2 121 2 870 10 536 493
Szerb 3 316 346 2 203 663 811 2 420 279
Ukrán 2 596 461 1 014 1 094 402 1 541 288
Lengyel 2 382 168 988 636 582 2 130 115
Bolgár 1 898 1 290 1 199 328 276 1 054 227
Görög 1 799 155 529 342 442 1 333 42
Ruszin 2 330 185 323 236 230 527 51
Örmény 2 902 100 164 73 61 257 14
Szlovén 256 138 223 267 204 1 244 488
Hazai nemzetiségek
379 898 9 499 71 383 26 360 44 674 104 161 8 549
összesen
9. A nemzetiségi hovatartozást meghatározó tényezők 2011-ben (Forrás: KSH)
Elemezd, miért ilyen sokféle megközelítés létezik! Keress példákat a XIX. és XX. századból olyan esetekre, amikor csak az anya-
nyelvre vagy a nemzetiségre való rákérdezés nehézséget okozott a megkérdezetteknek, és torzította a statisztikákat! Jellemezd
a XXI. századi Magyarország etnikai összetételét, és tárd fel a változásokat a XX. század végéhez képest!
10. A magyarországi nemzetiségek anyanyelv szerinti megoszlása

2011 körül
11. A Magyarországon élő nemzetiségek ös�-
szetétele 2011-ben
Vesd össze a kördiagramot a 9. táblázattal! Nézz utána a Háttérolvasmányban,

mi lehet a 10. és a 11. ábra közötti
eltérés oka! Mit gondolsz, miért mutat
más adatokat ez a kördiagram és a 180.
oldalon levő táblázat 2011-es adatsora?
(Figyelj a csillagos megjegyzésre!)
183
12. A nemzetiségi önkormányzatok felépítése és száma
Milyen előnyökkel jár egy adott nemzetiség számára a

települési önkormányzati rendszer? Milyen programok-
kal tudják segíteni ezek az önkormányzatok a kisebbségi kultú-
ra fennmaradását?
5
6
8
Fogalmazd meg, mit jelent a közvetett és mit a közvetlen
módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat! Miben
különböztek a jogaik és a feladataik? Mi határozta meg a kisebb-
57 ségi önkormányzati testületek létszámát?
49
Óvodai nevelés
Alapfokú művészetoktatás
Általános iskolai nevelés-oktatás

Szakközépiskolai nevelés-oktatás
Gimnáziumi nevelés-oktatás
Kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás
A nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési

13. intézmények 2020-ban (Forrás: Infoszolg/Oktatási Hivatal)
Mely szinteken jelenik meg elsősorban az anyanyelvi ok-

tatás?
A törvény alapján ki határozza meg az egyén etnikai hova-

tartozását? Lehet-e szlovák állampolgár egy Magyarorszá-
gon élő szlovák nemzetiségű lakos? Milyen intézmények működé-
sét feltételezik a 12. paragrafus pontjai?
184
HÁTTÉROLVASMÁNY
Modern korunkban mindenki saját maga döntheti el identitását, sen-
kinek nincs joga külsődleges vagy egyéb tényezők alapján besorolni
vagy megbélyegezni bárkit. Mindenki szabadon dönt arról, hogy ma-
gyarnak, cigánynak tekinti magát vagy akár kettős identitással rendel-
kezik, mivel mindkét csoporthoz tartozónak érzi magát.
Ugyanakkor vannak esetek, amikor mégis szükségessé válhatnak
– nem személyekre lebontott – becslések (támogatás mértéke, fel-
zárkóztatás stb.). Azonban a XX. századi magyarországi kisebbségek
története félelmeket kelthet a magyar zsidóság, cigányság és németség
példáján keresztül.
A nemzetiszocialista Németországban (1933–1945) nyilván-

14. tartásba vették a cigányokat
Milyen alapon történhetett a nyilvántartásba vétel?
Hogyan csoportosíthatjuk a Csongor Anna által megfogal-

mazott cigányságmeghatározásokat? A szöveg segítségével
határozd meg az identitás fogalmát! A Ladányi–Szelényi szerzőpá-
ros szerint miért nehéz a definíciók között választani? Miért szük-
séges mégis egy önkényes meghatározás? A polgári humanista
felfogás szerint ki határozhatja meg egy emberről, hogy ő melyik
etnikumhoz tartozik?
Magyar Kemény–
háztar- Szelényi– Havas– Szonda
KSH,
táspanel- Treiman, Kertesi, Ipsos,
1993
vizsgálat, 1993 1993– 1996
1992 1994
Cigány 3,1 3,9 3,9 4,69 6,6
Nem tudja
9,1 0,8 1,2 – 2,2
eldönteni
A magyarországi cigány népesség aránya az összlakosságon
15. belül (különböző felmérések szerint)
Mennyiben igazolja a háttérolvasmányban olvasottakat Vegyétek számba, melyek a szerző szerint a „néphez” tarto-
a táblázat? zás kritériumai! Melyik összetevő nem alkalmazható a né-
pek többségére? Milyen nehézséget lát a szerző a cigányság meg-
határozásában? Melyek a cigányságra jellemző egyedi vonások?
Vessétek össze Fraser és Fiáth Titanilla megállapításait!
185
A C I G Á N Y S Á G – A R O M Á K Sajátos helyet foglal el

a kisebbségek között a cigányság, a romák közössége, mivel
identitásuk nem az anyanyelvhez – mert többségük magyar
anyanyelvű –, hanem a közös származáshoz és kultúrához
kötődik. A cigánysághoz tartozás – mint minden identitás –
így alapvetően vállalás kérdése, humanista polgári felfogá-
sunk értelmében az magyar, német, cigány, zsidó, aki magát
annak vallja. Az etnikai kisebbségek esetében gyakoribb le-
het a kettős kötődés kialakulása.
■ A magyar nyelvben a cigány elnevezés honosodott meg az

elmúlt századok során (első csoportjaik a XIV. században érték el
Magyarországot). Az egész Európában megjelenő cigányságot kü-
lönböző névvel azonosították (tsiganes, zigeuner, gitanos, gypsies
stb.). Korábbi kezdeményezések nyomán – párhuzamosan a roma
nemzeti tudat kialakulásával – az első, Londonban tartott Roma
Világkongresszuson fogadták el a roma népnevet, mely az összes,
különböző országokban élő cigány közös megjelölését szolgálja.
16. Kolozsvári cigányzenekar a XIX–XX. század fordulóján A „rom” lovári (a cigányság egyik nyelve) nyelven embert, férfit
jelent, melynek a többes száma a „roma”.
Magyarországon az 1993. évi LXXVII. tv. (A nemzeti és etnikai
Határozd meg a zenekar tagjainak helyét a korszak ma- kisebbségek jogairól) a „cigány” terminust alkalmazta, a 2011. évi
gyarországi roma és nem roma társadalmában! CLXXIX. törvényben (A nemzetiségek jogairól) a „roma” megne-
vezés szerepel. Alaptörvényünkben is a „roma” került megfogal-
mazásra. Napjainkban mindkét elnevezés használatos hazánkban.
A névváltoztatás mögött az is meghúzódott, hogy sokan a „ci-
gány” megnevezésben negatív tartalmat véltek felfedezni, s ezért
a régi magyar elnevezést felcserélték a „romával”. Hasonló folya-
mat játszódott le a XIX. században, mikor a románok és szlovákok
egy része a régi „oláh”, illetve a „tót” elnevezés ellen léptek fel.
Napjainkra ezek a régi népnevek lassan feledésbe merülnek.
A XIX. század második felében a magyarországi cigányság

lélekszáma jelentősen emelkedett, részben a népszaporu-
lat, részben a Románia felől növekvő bevándorlás révén.
A cigánytársadalom döntő része ekkor már letelepült élet-
módot folytatott. Ugyan párhuzamos társadalmat alkottak,
de szervesen beépültek a korszak magyar társadalmába.
Nemcsak a dualizmus korszakában virágkorát élő magyar
nóta volt elképzelhetetlen a cigányzenészek nélkül, de ha-
gyományos mesterségek (kovács, teknővájó stb.) és a ke-
reskedelem terén is jelen voltak.
Mivel a cigányság a történelmi Magyarország keleti ré-
szén volt nagyobb arányban jelen, a trianoni békediktátum
miatt jelentős részük a határ túloldalára került. Főleg Erdély-
ben (ahol a magyarság részét képezték) és a Felvidék keleti
felén volt jelentős az arányuk, és ma is az. A két világháború
között egyrészt megmaradt elszigeteltségük, másrészt foly-
tatódott integrációjuk. A gazdasági világválság (1929–1933)
a képzetlenebb cigányságot fokozottan sújtotta.
17. Ősi cigány mesterség a teknőkészítés A cigányságot a második világháború során érte a legna-
gyobb veszteség, a cigány holokauszt, a porrajmos során.
Keress az interneten régi roma mesterségeket! A német megszállást (1944. március) követően és a nyi-
las-hungarista uralom idején ezreket deportáltak Magyar-
országról is a náci koncentrációs táborokba, illetve ezrek lel-
ték halálukat az itthoni atrocitások következtében. Voltak,
akik felléptek védelmükben, mint a mártírhalált halt Apor
Vilmos győri püspök, aki megakadályozta a környék cigány-
ságának deportálását.
A kommunista diktatúra kiépítése után folytatódott a
korábbi kormányok politikája, igyekeztek asszimilálni nyel-
vében és életmódjában a cigányságot, s egyben javítani
az életkörülményeit. Mindezt a diktatúra időszakában na-
gyobb hatékonysággal lehetett végezni. Továbbra sem von-
Milyen alapon minősítettek valakit cigánynak a holokauszt ták be a cigányságot problémái megoldásába, s egyértel-
idején? Milyen sérelmek érték a magyar cigányságot ebben műen kinyilvánították, hogy a cigányság nem nemzetiség.
az időszakban? Kiknek a sorsában osztoztak a cigányok?
Így 1961-ben megszüntették az 1957-ben cigány szárma-
186
zású értelmiségiek indítványára létrehozott Magyarországi

Cigányok Kulturális Szövetségét. Ugyanakkor felszámolták a
falvak határában levő romatelepek jelentős részét, az álta-
lános foglalkoztatás keretében a roma felnőtt férfi lakosság
döntő hányada munkába állt, elsősorban segédmunkás-
ként. Az általános orvosi ellátás kiterjesztésével javult a
cigányság egészségi állapota is. Az oktatás kiterjesztése is
hozott jelentős sikereket, főleg az általános iskolai oktatás-
ban: egyre több roma végezte el a nyolc osztályt.
A magyarországi cigány / roma lakosság lélekszáma az
1950-es és 1960-as évektől gyorsuló mértékben emelkedni
kezdett. Ebben döntő szerepet játszott a szociális és egész-
ségügyi ellátás bővülése és a romákra való kiterjesztése.
1971-ben a roma népesség számát 320 ezerre, 1993-ban
400 ezerre becsülték. Napjainkban a romák Magyarország
legnépesebb kisebbségét alkotják. A romák számát csak
becsülni lehet, mivel az anyanyelvi összeírás (1900-ban
5600, 1941-ben 15 000, 1990-ben 48 000) nem nyújt va-
lós képet létszámukról. A cigánysághoz való tartozás pedig 18. Bari Károly mesét gyűjt a harsányi (Borsod-Abaúj-Zemplén
– mint említettük – vállalás, s nem külső megítélés kérdése. megye) cigánysoron. Bari Károly roma származású Kossuth-
A roma népesség arányának növekedését eredményezte a díjas költő 1952-ben született egy Borsod-Abaúj-Zemplén me-
nem roma népesség születésszámának csökkenése, illetve gyei kis faluban. Már a gimnáziumi években jelentkezett ver-
seivel. Szabad felfogása azonban szembeállította a rendszerrel.
stagnálása is, ami napjainkig tart.
Határozd meg a cigánysor fogalmát! Olvass el az interne-
■ A szegény családokban általában magasabb a gyermekszám, ten Bari Károly gyűjtéséből meséket!
etnikumtól függetlenül. A jelenség okai sokrétűek. Egyrészt a
gyerekvállalás érzelmi kérdés, s alapvetően a hagyományok hatá-
rozzák meg, s ezek lassan, nemzedékeken át változnak csak meg.
Másrészt a gyermekvállalás tudatos döntés lehet a születésszabá-
lyozás megjelenése óta, és a szülők nagyobb családot alapítanak,
ha csak a gyerekeikre támaszkodhatnak betegség esetén és idős
korukban. Az iskola korai elhagyása és a munkavállalás nehézsége
viszont – különösen a nők esetében – a tudatos családtervezés
ellen hat.
A rendszerváltoztatás a roma/cigány népesség egy szű-

kebb rétegére pozitívan hatott, mivel be tudtak kapcsolódni
a vállalkozások világába, szabadabbá és nyitottabbá vált a
kulturális élet. A szakképzetlen, segédmunkásként élő roma
tömegek azonban vesztesei lettek az átalakulásnak.
A cigányság a múltban sem volt és a jelenben sem egy-
séges (homogén) társadalmi csoport. Foglalkozásuk, társa-
dalmi-gazdasági helyzetük és lakhelyük vonatkozásában is
mindig nagy különbségek mutatkoztak a népcsoport tagjai 19.
között. A rendszerváltoztatást követően társadalmi helyze-
tük még inkább differenciálódott. A szocialista időszakban
többségük (a népesség több mint 60 százaléka) rendszere-
sen dolgozott. A rendszerváltoztatást követően nagy részük
elvesztette munkáját. A következő másfél évtizedben csak
kb. 20 százalékuk tudott visszatérni a munkaerőpiacra. Emi-
att a cigány lakosság túlnyomó többsége tartósan a társada-
lom legszegényebb alsó harmadába került. Egyre nagyobb
lett a szakadék a különböző társadalmi helyzetű csoportok-
ban élők között, és nőttek a regionális különbségek is. A fő-
leg a városi fiatalokból álló roma vállalkozói középosztály és
a roma értelmiség helyzete kedvezőbb, míg az iskolázatlan
és munkanélküli vidéki romák a társadalom perifériájára
kerültek. Érdekeik képviseletére kiépült a megyei és később
az országos roma önkormányzati hálózat (lásd a 12. ábrát).
A cigányság évszázadokig jórészt kívül esett a társadalmi
fejlődésen, s ennek örökségeként alacsony az iskolázottsági
szintjük, s számos, a többségtől eltérő szokással rendelkez- A magyar népesség (19.) és a magyarországi romák (20.) kor-
20. fája
nek. A felzárkózás folyamatát megnehezítette a rendszer-
változtatással beköszöntő munkanélküliség, mely – a fen-
Mely típusokba tartoznak a korfák? Olvasd le a korfákról
ti okok miatt – fokozott mértékben érintette e csoportot. a népességváltozás jellemzőit, és tárd fel ennek okait!
Így körükben tömeges ma is a szegénység, ez az egyik oka
187
A cigányság (romák) lét-

száma és aránya megyén-
ként, 2003-ban
21.
A munkanélküliség ará-
nya megyénként, 1997-
ben
22.
Mely területe-
ken jelentősebb
a roma népesség ará-
nya? Hasonlítsd össze
a romák megyénkénti
számát mutató térké-
pet a munkanélküliek
arányát megyénként
ábrázoló térképpel!
Mit árul el az összeha-
sonlítás a romák hely-
zetéről?
Roma népesség Teljes népesség

Település
típus létszáma aránya létszáma aránya
(fő) (%) (fő) (%)
Budapest 60 000 10,4 1 719 000 17
A többi
282 000 49,7 4 863 000 48
város
Községek 227 000 39,9 3 560 000 35
Összesen 569 000 100 10 142 000 100
A roma népesség és az ország teljes népességének megoszlása
23. településtípusok szerint, 2003-ban
Fogalmazz meg három állítást a táblázat adatai alapján! A cigány (roma) önkormányzati választáson regisztrálásra
24. váró elektorok
188
a beilleszkedési nehézségeknek, mely a mai magyar társa-

dalom egyik égető problémája. A cigányság százezreinek
felemelkedéséhez kölcsönös türelemre, segítségre van
szükség, hogy felszámoljuk az előítéletekből fakadó diszkri-
minációt (megkülönböztetést). A probléma kiváltó okainak
leküzdése Magyarország egyik fontos belpolitikai kérdése:
törekedni kell a cigányság szellemi és gazdasági felemelésé-
re. Ennek legfőbb eszköze az oktatás és a nevelés.
28. Cziffra György (1921–1994), világhírű zongoraművész
Nézz utána Cziffra György életpályájának! Keress a köz-

életben további sikeres cigány/roma identitásukat vál-
A 16–64 éves roma és a nem roma foglalkoztatottak helyzete laló zenészeket, sportolókat, színészeket! Mire utal az a tény,
25. néhány fontosabb mutató alapján, 2015-ben hogy a tehetségkutató versenyeken a közönség szavazataival
számos tehetséges roma művész végzett jó eredménnyel?
A 16–64 éves roma és a nem roma népesség megoszlása a leg-

26. magasabb iskolai végzettség szerint, 2015-ben
Choli Daróczi József (1939–2018) író, költő, műfordító és
A két diagram adatai alapján milyen összefüggés ismer- 29. népművelő. Elsőként fordította le cigány (lovári) nyelvre az
hető fel a foglalkoztatottság és az iskolai végzettség kö- Újszövetséget.
zött? Mi lehet a megoldás a problémára?
Nézz utána milyen szerepe volt a cigány/roma közélet-
ben és kulturális életben!
Horváth József a Debreceni Egyetem kutatóbiológusa. 27 éves,

27. a karcagi romatelepen nőtt fel, s célja már a doktori cím meg-
szerzése. 2022-ben a Roma Sajtóközpont hétköznapi roma hős Mága Zoltán, világhírű Liszt Ferenc-díjas zenész, hegedűmű-
30. vész
projektjének nyerteseként Aranypánt díjat kapott.
189
IDEGEN NEVEK, KIFEJEZÉSEK KIEJTÉSE
Al Jazeera [al dzsazíra] Jaruzelski, Wojciech [jaruzelszki, vojcseh]

Johnson, Lyndon B. [dzsonzon, lindön bi]
Bad Godesberg [bád godesberg] Joplin, Janis [dzsoplin, dzsenisz]
beat [bít]
Beneš, Edvard [benes, edvard] Le Monde [lö mond]
Biden, Joe [bájden, dzso]
Blair, Tony [bler, toni] Maastricht [másztriht]
Brandt, Willy [brandt, villi] Marshall, Georges [marsal, dzsordzs]
Meir, Golda [mejr, golda]
Camus, Albert [kamü, alber]
Carter, Jimmy [karter, dzsimi] Nixon, Richard [nikszon, ricsárd]
Ceauşescu, Nicolae [csauseszku, nyikoláje]
Chauvier, Jean-Marie [sovié, zsán-mari] Open Doors [open dorsz]
Che Guevara [csegevara]
Churchill, Winston [csörcsil, vinszton] Reagan, Ronald [régen, ronald]
Cohn-Bendit, Daniel [kón-bendit, daniel]
SALT [szalt]
Csang Kaj-sek [csang kaj-sek] Schengen [sengen]
Schumann, Robert [súman, robert]
Dow Jones [dau-dzsonsz] Snowden, Edward Joseph [sznódn, edvard dzozef]
Dubček, Alexander [dubcsek, alekszander]
Thatcher, Margaret [szecsör, márgret]
Friedman, Milton [fridmen, milton] Trudeau, Justin [trüdo, dzsásztin]
Fukuyama, Francis [fukujama, frenszisz] Trump, Donald [trámp, donald]
Gaulle, Charles de [gól, sárl dö] Volksbund [folkszbund]

Gheorghiu-Dej, Georghe [gyorgyu-dezs, gyorgye]
Gheorghiu, Mihnea [gyorgyu, mihne] Walęsa, Lech [valensza, leh]
Giscard d’Estaing, Valery [zsiszkár desztn, valöri] Wojtyla, Karol [vojtila, károl]
WikiLeaks [vikiliksz]
Havel, Václav [hável, václav] Woodstock [vudsztok]
Huntington, Samuel Phillips [hántington, szemjüel filipsz]
190
I D Ő R E N D I TÁ B L Á Z AT (Csak tájékozódásra! A kerettantervi anyag félkövér szedéssel.)
Idő Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa Európán kívüli világ Magyar történelem Életmód, technika
1944–1945 magyarellenes atrocitások 1945 az ENSZ megalakulása 1945 szovjet megszállás, nemzetgyűlési 1945 az első atombomba
a Kárpát-medencében 1948 Izrael Állam megalapítása választások, földosztás előállítása az Egyesült
1948 a kommunista pártok 1949 Kínában hatalomra jutnak 1947 kék cédulás választások Államokban
1945 hatalomra jutása Csehszlovákiában, a kommunisták 1948 az MDP megalakulása 1945 az első nagy teljesítményű
Lengyelországban, Romániában digitális számítógép (USA)
1949 az NSZK és az NDK létrejötte 1949 szovjet atombomba
1949 a NATO megalakulása
1949 a KGST megalakulása
1953 Sztálin halála 1951–1953 koreai háború 1948–1956 Rákosi-diktatúra 1951 színes tévéadás az Egyesült
1955 osztrák államszerződés 1955 bandungi értekezlet 1949 kommunista alkotmány Államokban
1955 Varsói Szerződés 1956 szuezi válság 1956. október 23. a forradalom kitörése 1952 az első amerikai
1956 az SZKP XX. kongresszusa 1956. október 25. a Kossuth téri sortűz hidrogénbomba
1957 római szerződés 1956. november 4. szovjet támadás 1953 a Csomolungma
1950
1956–1989 Kádár-rendszer megmászása
1958 Nagy Imre és társainak kivégzése 1953 az első szovjet
hidrogénbomba
1956 Elvis Presley televíziós
bemutatkozása
1961 a berlini fal megépítése 1962 kubai rakétaválság 1963 amnesztia 1961 az első ember a világűrben
1968 az új gazdasági mechanizmus (Gagarin)
bevezetése 1969 holdra szállás
1969 woodstocki fesztivál
1960
1975 helsinki értekezlet 1973 első olajválság 1971 az első mikroprocesszor

1979 második olajválság 1972 túszdráma a müncheni
1979 „iszlám forradalom” Iránban olimpián
1979 szovjet csapatok
1970 Afganisztánban (1988-ig)
1989 a berlini fal lebontása, 1987 lakiteleki találkozó 1981 az első IBM PC
rendszerváltoztatás Közép-Európában 1989–1990 a rendszerváltoztatás 1982 forgalomba kerülnek
1990 Németország újraegyesítése az első CD-k
1986 csernobili atomerőmű-
1980 baleset
1990 „fekete március” Marosvásárhelyen 1990 első öbölháború 1990 az első szabad választások 1990 a Hubble űrtávcső
1991 a Szovjetunió felbomlása 1993 robbantásos merénylet a 1990–1993 Antall-kormány telepítése a világűrbe
1991–2008 Jugoszlávia felbomlása Világkereskedelmi Központ ellen 1991 a szovjet csapatok kivonulása 1992 az első SMS küldése
1991–1995 délszláv háború Magyarországról mobiltelefonról
1992 maastrichti szerződés 1993–1994 Boross-kormány 1994 megnyílik a Csatorna-
1990
1993 Csehszlovákia felbomlása 1994–1998 Horn-kormány alagút – vasúti összeköttetés
1998–2002 az első Orbán-kormány Anglia és Franciaország között
1999 Magyarország belép a NATO-ba 1996 megszületik az első
klónozott emlős, egy bárány
(Dolly)
2002 bevezetik 12 államban az eurót 2001 repülőgépes terrortámadás 2002–2004 Medgyessy-kormány 2004 cunami az Indiai-óceán
2007 lisszaboni szerződés az Egyesült Államok ellen 2004 Magyarország belép az Európai térségében
(Világkereskedelmi Központ, Unióba 2008 pénzügyi válság
Pentagon) 2004–2009 első és második Gyurcsány- 2008 Kína olimpiát rendez
2000 2001 Afganisztánt megszállják kormány (Peking)
a nyugati hatalmak 2009–2010 Bajnai-kormány
2003 második öbölháború
2020 az Egyesült Királyság kilép 2010-től második, harmadik, negyedik 2011 fukusimai atom-
az Európai Unióból (brexit) és ötödik Orbán-kormány erőmű-baleset
2012 az Alaptörvény bevezetése 2019 a koronavírus-járvány

2010
kezdete
191
FEL I S M ERED -E?
Bemutatunk néhány képet a tankönyvből. Ismerd fel a képeket, és válaszolj a kérdésekre!
Melyik országban keletkezett a plakát? Milyen ese- Hol volt látható ez az óriásplakát, és milyen ese-
ményhez köthető? Kinek a portréja van a plakát ményt ünnepelt? Melyik évben volt ez az esemény?
központjában?
Melyik intézkedést ünnepli a ka-

rikatúra? Mi volt a jelentősége
hazánk történelmében ennek az
intézkedésnek?
Melyik városban és mikor készült a fotó? Milyen Hol (város, épület) és mikor készült a kép? Milyen
eseményt ábrázol? Ismertesd röviden ezt az ese- tisztséget viselt a képen látható személy, és milyen
ményt! fontos bejelentést tett?
Mikor vezették be a magyar iga-

zolványt, és kik kaphatnak ilyet?
Milyen kedvezményeket vehet
igénybe az igazolvány birtokosa?
Milyen eseményt ábrázol a fotó? Mikor történt ez Kinek a szobra látható a képen? Mi történt a szo-
az esemény? Melyik két háború hozható összefüg- borral, és mikor történt ez az esemény?
gésbe ezzel az eseménnyel?
Mely esemény plakátját látod? Mikor (melyik évben) készült a fénykép? Kik lát- Keresd meg a tankönyvedben a fotón látható épü-
Mikor, és melyik országban történt hatók a képen? Milyen tisztséget viseltek ebben az letet! Milyen funkciója van? A képaláírás alapján
ez az esemény? időszakban? ismertesd az épület történetét!
192
F E L I SM E R E D - E ? 
A magyar történelem mely időszakának jellemző

dokumentuma a kárpótlási jegy? Kik kaphatták, Ki látható a fényképen? Melyik magyarországi ki-
és mire lehetett használni a kárpótlási jegyeket? sebbséghez tartozott? Sorolj fel további híres embe-
reket, akik e kisebbséghez tartoznak!
Sorold fel a Huntington által meg-

különböztetett civilizációkat és kul-
túrköröket!
Mi a neve a képen látható intézménynek, és melyik

városban működik? Beszéljétek meg, miért fontos
Melyik budapesti híd látható a képen? Mennyi idő a határainkon kívüli magyarok kultúrájának tá-
alatt épült meg a híd? mogatása!
A felsoroltak közül melyik or-

szágba utazhattak ezzel az út-
levéllel a magyar állampolgárok
a Kádár-korszakban: Ausztria,
Csehszlovákia, Lengyelország,
Nagy-Britannia, Német
Demokratikus Köztársaság,
Németországi Szövetségi
Köztársaság, Románia?
Milyen fontos dokumentum aláírását örökíti meg Mit ábrázol a kép? Hogyan kapcsolódik a globa-
a fotó? Nevezd meg az aláírókat! Milyen tisztsége- lizációhoz?
ket töltöttek be az aláírás időpontjában?
Mi ellen tiltakozik a plakát? Milyen

eszközökkel próbálja elérni célját?
Milyen eseményen készült a fotó? Melyik évben Mikor és melyik városban készült ez a fénykép? Minél több elemet soroljatok fel (a
volt az esemény? Hogyan nevezték ezt az évet a Mely folyamat fontos állomása volt a képen meg- feliratok szövege, a plakáton levő
kommunisták? örökített esemény? alak stb.)!
193
ILLUSZ TR ÁCIÓK, FOTÓK ÉS IRODALMI JOGOK
JEGYZÉKE
ILLUSZTRÁCIÓK, FOTÓK JEGYZÉKE 26. A Sztálin szobor a Felvonulási téren © Fortepan / Fortepan
26. A sztálinvárosi vasútállomás © Fortepan / UVATERV
4., 5. Takács Károly apostagi kulák tárgyalása © MTI Fotó/Magyar 26. A Dunai Vasmű főbejárata MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
Fotó: Molnár Edit 27. Gerő Ernő könyvének címlapja (regikonyvek.hu)
4., 5. Rákosi Mátyás búzamezőben © MTI Fotó/MAFIRT: Bass Tibor 27. „Több acél, erősebb ország” plakát (Árverés 90 Bt., Budapest)
4., 33. Felvonulók Budapesten 1956. október 23-án © MTI Fotó: 28. A budapesti metró építése © Fortepan / UVATERV
Horling Róbert 28. A sztálinvárosi vasmű © Fortepan / Kurutz Márton
4., 33. Pesti srácok (Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet 28. A sztálinvárosi Bartók Béla Kultúrház © Fortepan / UVATERV
és Múzeum, Budapest) 29. Pióker Ignác lakatos © MTI Fotó/Magyar Fotó: Mező Sándor
4., 51. Munkásőrök díszszemléje © Fortepan / Berkó Pál 29. Békekölcsönkötvény (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest)
4., 51. Balesetet szenvedett Trabant © Fortepan / Fortepan 29. Sztahanovista oklevél (Dornay Béla Múzeum, Salgótarján)
4., 71. Ünneplő tömeg a berlini falon © CULTiRiS / AKG Images 29. A munkaverseny eredményeit mutató tábla © MTI Fotó/Magyar
4., 71. Reagan és Gorbacsov egyeztetik óráikat (U.S. National Fotó: -
Archives, Washington D. C.) 30. A tanú című film egy jelenete. Rendező: Bacsó Péter, 1979
4., 97., 104. Nagy Imre és mártírtársainak ravatala © MTI Fotó: (NFI-Filmarchívum, Budapest)
Fényes Gábor 30. Padlássöprés (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest)
4., 97., 166. Az európai uniós csatlakozást ünneplő óriásplakát 31. Gumipitypangszedés (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest)
© MTI Fotó: Honéczy Barnabás 31. Gyapotszedés © Magyar Fotó: Bereth Ferenc
4. 121. Az égő World Trade Center © MTI/EPA/Jason Szenes 31. Kitelepítési határozat (Forum Hungaricum Nonprofit Kft.,
4., 167. Kettévágott székelykapu Szelmencen © MTI Fotó: Tréba Ákos Budapest)
4., 167. Plakát a száz éve született Cziffra György tiszteletére (Fotó: 32. Ratkó Anna egy politikai gyűlésen © MTI Fotó/MAFIRT
Kresz Albert) Hungart © 2023 32. Anyák egy szocialista nagyüzemben (Magyar Nemzeti Múzeum,
6. Debreceni utcakép 1945 januárjában © CULTiRiS / Bridgeman Art Budapest)
Library 32. Anyasági érdemérem (AXIOART Kft., Budapest)
8. Bárdossy László népbírósági pere © MTI Fotó/MAFIRT: Bojár 34. Nagy Imre és Rákosi Mátyás © Magyar Fotó: Pap Jenő
Sándor 35. Nagy Imre miniszterelnöki beszédet tart © Magyar Fotó: Bartal
9. Földosztás © MTI Fotó/MAFIRT Ferenc
9. Kállai Gyula beszédet mond © MTI Fotó: MAFIRT 36. A Kálvin tér napközben © Fortepan / Magyar Rendőr
10. Két sérült mozdony a Déli pályaudvaron © MTI Fotó: MAFIRT 37. Hegedűs András beszédet tart © MTI Fotó/Magyar Fotó: Pap
11. Az ideiglenesen járhatóvá tett Szabadság híd © Fortepan / Kurutz Jenő
Márton 37. A Petőfi Kör hallgatósága © MTI Fotó: Samai Antónia
11. A Kossuth híd © Fortepan / Baráth Endre 38. Az „aranycsapat” a berni döntő kezdetekor Hungart © 2023
11. A „Manci híd” © Fortepan / Kramer István 38. Rajk László újratemetése © MTI Fotó: Mező Sándor
11. „Batyuzók” vidékre utazása © MTI Fotó: MAFIRT 39. Az 1956. október 23-i tüntetés résztvevői a Margit hídon
12. A Komárom magyar tengerjáró © Fortepan / Magyar Műszaki © MTI Fotó: Bojár Sándor
és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / 40. A lyukas nemzeti lobogó © MTI Fotó: Az Országgyűlés
Óbudai Hajógyár gyűjteménye Sajtóirodája
12. Pengő bankjegy (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) 40 A tömeg a Parlament előtt © MTI Fotó: Mező Sándor
12. Hiperinfláció MTI Fotó: Jónás Pál 41. A Magyar Rádió az ostrom után (Magyar Nemzeti Múzeum,
12. Forint bankjegy (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) Budapest)
14. Kovács Imre: Magyarország megszállása borító (Vörösváry 41. A ledöntött Sztálin-szobor (Országos Széchényi Könyvtár,
Publishing, 1979) Budapest)
16. Kovács Béla beszédet mond © MTI Fotó: MAFIRT 42. Orion rádiókészülék (radiomuseum.hu)
17. Donáth György a kivégzése előtt © MTI Fotó/Magyar Fotó 42. Az Irodalmi Újság című újság címlapja (Petőfi Irodalmi Múzeum,
17. Nagy Ferenc és Rákosi Mátyás (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest)
Budapest) 42. A Függetlenség című újság címlapja (Antikva.hu – online
18. Slachta Margit (NFI Filmarchívum/ismeretlen szerző, 1920) antikvárium)
18. A hírhedt „kék cédula” (Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest) 42. A Dunapentelei Igazság című újság címlapja (ELTE Egyetemi
19. Választási plakát 1947-ből (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) Könyvtár és Levéltár, Budapest)
20. Az MDP alakuló gyűlése Csepelen © MTI Fotó/MAFIRT: Bartos 43. Felvonulás Debrecenben (Méliusz Juhász Péter Könyvtár,
Gyula Debrecen)
21. Sajtófotó az államosításról © MTI Fotó: Botta Ferenc 43. A Kossuth tér a vérengzés után (Magyar Nemzeti Múzeum,
22. Mindszenty József a vádlottak padján © Fortepan / Fortepan/ Budapest)
Album045 43. A Kossuth tér a vérengzés előtt © MTI Fotó: Bojár Sándor
22. A Magyar Nap címoldala (Arcanum Digitális Tudománytár, 44. A mosonmagyaróvári 4. sortűz áldozatai © MTI Fotó:
Budapest) Reprodukció
23. A tanú című film egy jelenete. Rendező: Bacsó Péter, 1979 45. Mindszenty József beszédet mond © Fortepan / ETH Zürich
(NFI Filmarchívum, Budapest) 46. Pallavicini Antal és Mindszenty József © MTI Fotó: -
24. Rákosi Mátyás, Rajk László és Kádár János Hungart © 2023 47. Pongrátz Gergely a Corvin közben © MTI Fotó: Illyés Tibor
25. Pór Bertalan: Rákosi fogadja a Termelőszövetkezetek I. 47. Kilőtt szovjet harckocsi (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest)
kongresszusának küldötteit a Parlamentben © MTI Fotó: 47. A Corvin köz © Fortepan / Nagy Gyula
Oláh Tibor 47. Pesti srácok © MTI Fotó: Tóth László
25. Rákosi Mátyás és Lenin találkozója (NFI Filmarchívum, Budapest) 47. Mansfeld Péter © MTI Fotó: Reprodukció
25. Pór Bertalan portrét készít Rákosiról © Magyar Fotó: Pap Jenő 47. Iván Kovács László (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
25. Rákosi 60. születésnapjára küldött ajándék © MTI Fotó/Magyar 48. Szeles Erika szabadságharcosok körében Hungart © 2023
Fotó: Bereth Ferenc 48. A Billed Bladet újság címlapja (Magyar Nemzeti Múzeum,
25. Rákosi 60. születésnapjára küldött ajándék © Fortepan / Magyar Budapest)
Rendőr
194
I L LU S Z T R ÁC IÓK , F OTÓK É S I RODA L M I JO G OK J E G Y Z É K E 
48. Havrila Béláné Sticker Katalin és Wittner Mária © MTI Fotó: 94. A Fehér Ház ostroma © CULTiRiS / AKG Images
Reprodukció 96. A vukovári belváros részlete a harcok után (Fotó: Peter Denton)
52. A pufajkások című film részlete Hungart © 2023 Hungart © 2023
54. Nagy Imre a bíróság előtt © MTI Fotó: Reprodukció 100. A monori találkozó © MTI Fotó: Rajk László
54. Menekülők a határon (ÖNB Bildarchiv und Grafiksammlung, 101. A lakitelki találkozó (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
Wien; Fotó: Albert Hirschler) 102. Tüntetők 1988. március 15-én © Fortepan / Hodosán Róza
55. Felvonulás 1957. május elsején © MTI Fotó: Pap Jenő 102. A nagymarosi vízlépcső építési területe © MTI Fotó: Hámor
55. Hruscsov és Kádár a Ferihegyi repülőtéren © MTI Fotó: Pap Jenő Szabolcs
56. Kádár János vadászaton © Fortepan / Gossányi András 102. Tiltakozó plakát (Dr. Rumpf János, Europeana 1989)
58. Gazda termelőszövetkezeti belépő nyilatkozatot ír alá © MTI 103. Pozsgay Imre és Németh Miklós © Fortepan / Urbán Tamás
Fotó: Rácz István 103. Tüntetők a budapesti Petőfi-szobornál © MTI Fotó: Kleb Attila
58. Karikatúra a Ludas Matyi című vicclapból (Országos Széchényi 103. Az EKA tárgyalódelegációja (Fotó: Antall Péter)
Könyvtár, Budapest) 105. A Köztársaság kikiáltása © MTI Fotó: Manek Attila
59. Csirkebontás Óföldeákon (Móra Ferenc Múzeum, Szeged) 106. Az SZDSZ népszavazási plakátja (Terror Háza Múzeum, Budapest)
59. „Felmegyek a miniszterhez” című film részlete (NFI-Filmarchívum, 107. MDF plakát (Múzeum Antikvárium, Budapest)
Budapest) 107. SZDSZ plakát (Darabanth Aukciós Ház Kft., Budapest)
62. A százhalombattai kőolaj-finomító © Fortepan / Fortepan 107. Fidesz plakát (Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
62. Dr. Agy rajzfilmsorozat szereplő (Magyar Nemzeti Levéltár, 107. Antall József © MTI Fotó: Antall Péter
Budapest) 107. Göncz Árpád © MTI Fotó: Horling Róbert
62. Karikatúra a Ludas Matyi című vicclapból (Magyar Nemzeti 107. Szabad György © MTI Fotó: Varga László
Levéltár, Budapest) 108. Antall József és Tölgyessy Péter © MTI Fotó: Varga László
65. Karikatúra a Ludas Matyi című vicclapból (Országos Széchényi 109. Taxisblokád az Erzsébet hídon © Fortepan / Záray Péter
Könyvtár, Budapest) 109. Ellentüntetők a Lánchídon © MTI Fotó: Mónos Gábor
65. Karikatúra a Ludas Matyi című vicclapból (Országos Széchényi 109. Tamás Gáspár Miklós beszélget © MTI Fotó: Földi Imre
Könyvtár, Budapest) 110. A Népszabadság címoldala (Arcanum Digitális Tudománytár,
66. Épülő panelház © Fortepan / Szalay Zoltán Budapest)
66. Házgyár Szegeden © MTI Fotó: Tóth Béla 112. A Felszabadulási emlékmű © MTI Fotó/Magyar Fotó: Seidner
67. Kádár János beszédet mond © (MTI/INT) Zoltán
67. A Szent Korona átadása © MTI Külföldi képszolgálat: Szlukovényi 112. Szovjet páncélosok © MTI Fotó: Kabáczy Szilárd
Tamás 113. A sárvári cukorgyár a második világháború előtt (Magyar
68. Aczél György, Kádár János és Illyés Gyula © MTI Fotó: Pap Jenő Nemzeti Múzeum, Budapest)
69. Hofi Géza a színpadon © Fortepan / Szalay Zoltán 113. A sárvári cukorgyár napjainkban (Fotó: Szibler Imréné,
69. Piros és kék útlevél (Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest) sarvaranno.hu)
70. Az István, a király című rockopera ősbemutatója © MTI Fotó: 114. Tiltakozás a privatizáció ellen Hungart © 2023
E. Várkonyi Péter 117. Kárpótlási jegy (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest)
70. A Budai Ifjúsági Park zárókoncertje © Fortepan / Urbán Tamás 118. A piaristák központi épülete (Civertan Grafikai Stúdió, Budapest)
72. Brezsnyev és Tito Helsinkiben Hungart © 2023 118. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium épülete © MTVA/
72. VI. Pál pápa Hungart © 2023 Bizományosi: Balaton József
72. Willy Brandt tiszteletadása Varsóban © CULTiRiS / INTERFOTO / 124. Tájkép a „Sivatagi Vihar” után (Fotó: Capt. R.J. Worsley, U.S.
Friedrich Central Command CENTCOM)
74. A „prágai tavasz” elfojtásának egy jelenete Hungart © 2023 124. Amerikai páncélosok Bagdadban (Fotó: Sergeant John L.
75. Martin Luther King © CULTiRiS / AKG Images Houghton, United States Air Force)
77. Janis Joplin albumborító Hungart © 2023 125. A kabuli repülőtér © MTI/EPA/Amerikai tengerészgyalogság/
77. A woodstocki fesztivál plakátja (Library of Congress, Washington Samuel Ruiz
D. C.) 125. Kabuli utcarészlet © MTI/EPA
77. Hippik ©CULTiRiS / Bridgeman Art Library 127. Putyin és Schröder © MTI/EPA/Orosz elnöki sajtószolgálat
77. Részlet a Hair című filmből © CULTiRiS / INTERFOTO / NG 127. Putyin és Merkel © MTI/EPA-EFE/AP pool/Pavel Golovkin
Collection 127. Teng Hsziao-ping és Jimmy Carter (National Archives at College
79. Valéry Giscard d’Estaing © (MTI FOTÓ/EPA/BELGA /ETIENNE Park, Adelphi)
ANSOTTE) 128. A Tienanmen téri tüntető Hungart © 2023
80. Golda Meir (Library of Congress, Washington D. C.) 132. Utcakép Rinkebyből (Wikimedia / Houstička)
83. Mao Ce-tung plakát ©CULTiRiS / Bridgeman Art Library 132. Zavargás Rinkebyben © MTI/EPA/Fredrik Sandberg
83. Carter és Brezsnyev a SALT II. aláírásakor (U.S. National Archives, 135. Repülőgép roncsai a skóciai Lockerbie városában (Air Accident
Washington D. C.) Investigation Branch, Rushmoor)
84. Szovjet páncélozott csapatszállító jármű Kabul utcáin ©CULTiRiS / 135. A New York-i Világkereskedelmi Központ elleni merénylet ©
Bridgeman Art Library MTI/EPA/Jason Szenes
85. Stuart Brown: First Sting (CIA Museum, Langley) 136. Jack Kilby © CULTiRiS / EMILIO SEGRE VISUAL ARCHIVES /
86. Munkástüntetés (Europeana / Zenon Mirota) AMERICAN INSTITUTE OF PHYSICS /
86. II. János Pál első lengyelországi látogatásán (Instytut Pamięci 136. Tim Berners-Lee ©CULTiRiS / Bridgeman Art Library
Narodowej, Varsó) 139. A Srí Lankán történt bombatámadás © MTI/EPA/M.A. Pushpa
88. Ronald Reagan és Margaret Thatcher (National Archives at Kumara
College Park, Adelphi) 143. Magyarország Alaptörvényének díszkiadása © MTI Fotó:
89. Szovjet bányászok sztrájkja (RIA Novosti, Moszkva) Hungart © Beliczay László
2023 143. Az Országgyűlés elfogadja az új Alaptörvényt © MTI Fotó:
91. Jaruzelski és Wałesa 1989-ben (Hoover Institution Library and Kovács Attila
Archives, Stanford) 144. Az 1222-es Aranybulla rekonstrukciója (Országgyűlés Hivatala,
91. Keletnémet fiatalok a határon © MTI Fotó: E. Várkonyi Péter Budapest, fotó: Bencze-Kovács György)
91. Román és magyar tüntetők Temesváron © Fortepan / Urbán 145. Novák Katalin © MTI Fotó: kormány.hu
Tamás 145. Mádl Ferenc © MTI Fotó: Kovács Attila
91. Tüntetők a prágai Vencel téren ©CULTiRiS / Bridgeman Art 145. Sólyom László© MTI Fotó: Kovács Attila
Library 145. Schmidt Pál © MTI Fotó: Kovács Attila
92. Nixon és Ceauşescu (National Archives at College Park, Adelphi) 145. Áder János © MTI Fotó: Kovács Attila
92. Carter és Ceauşescu ©CULTiRiS / Bridgeman Art Library 147. A 2022-es választás egyik szavazólapja © MTI/Illyés Tibor
93. Bush és Gorbacsov sajtótájékoztatója © MTI/PI-TASZSZ 148. A magyar Országgyűlés honlapjának nyitó oldala (Országgyűlés
93. A berlini fal lebontását ünneplő tömeg © (MTI/FIN) Hivatala, Budapest)
195
 I L LU S Z T R ÁC IÓK , F OTÓK É S I RODA L M I JO G OK J E G Y Z É K E
150. Az Országgyűlés ülésterme (Országgyűlés Hivatala, Budapest) IRODALMI JOGOK

152. Pető Iván és Horn Gyula © MTI Fotó: Czech Attila
152. Horn Gyula és Orbán Viktor © MTI Fotó: Soós Lajos 6., 13., 16. Sulyok Dezső: Két éjszaka nappal nélkül. Éghajlat
153. A Szent Korona átszállítása © MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor Könyvkiadó, 2004.
154. Magyar igazolvány © MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor 7. Major Máté: Népbíráskodás, forradalmi törvényesség. Minerva,
155. Az MSZP plakátja © MTI Fotó: Czimbal Gyula 1988.
155. Plakát a MVSZ székházán (Wikimedia / Mazarin) 9., 14. Kovács Imre: Magyarország megszállása. Katalizátor Iroda,
156. Rendőri lovasroham Budapesten © MTI Fotó: Beliczay László 1988.
158. A visegrádi megállapodás aláírása © MTI Fotó: Soós Lajos 23. Tisztogatás a légierőnél. In: Papp András: A Magyar Légierő és
159. Churchill előadást tart Zürichben ©CULTiRiS / Bridgeman Art a politikai tisztogatások 1945–1956. Szakdolgozat. Károli Gáspár
Library Református Egyetem, Budapest, 2003.
164. Kerítés a görög–török határon © MTI/EPA/ANA-MPA/Dimitrisz 24. Szász Béla: Minden kényszer nélkül. Európa Kiadó, 1963.
Alexudisz 26. Nógrádi Sándor: Emlékeimből. Kossuth Kiadó, 1966.
166. Uniós támogatással épült helyi fejlesztés táblája © MTVA/ 35. Farkas Vladimir: Nincs mentség. Az ÁVH alezredese voltam.
Bizományosi: Nagy Zoltán Interart Stúdió, 1990.
166. Migránsok illegális határátkelését akadályozzák meg a déli 41. Faludy György: 1956, te csillag. Digitális Irodalmi Akadémia.
határon © MTI/Sóki Tamás 42. Háy Gyula: Miért nem szeretem Kucserát? Irodalmi Újság, 1956.
168. Menekülés a Felvidékről a Dunán át (Escher Károly felvétele) 45. Hollós Ervin–Lajtai Vera: Köztársaság tér, 1956. Kossuth Kiadó,
Hungart © 2023 1974.
169. A szárazajtai vérengzés emlékműve (Wikimedia / Markó Laci) 49. Peter Unwin: Nagyhatalmi játszmák. Fordította: Vértesy Péter.
170. Esterházy János rádióbeszéde (Magyar Nemzeti Múzeum, Kossuth Kiadó, 2016.
Budapest) 49. Eisenhower: Keresztes háború Európában. Fordította: Auer
171. Az idős Márton Áron püspök Hungart © 2023 Kálmán. Zrínyi Kiadó, 1982.
172. A bözödújfalui romtemplom © MTI Zrt. / Bizományosi: Makleit 52. G. Zsukov: Emlékek, gondolatok. Kossuth Kiadó–Zrínyi Kiadó,
László 1970.
172. Nicolae Ceauşescu látogatása Székelyföldön Hungart © 2023 56., 57., 67. Kádár János: Válogatott beszédek és cikkek, 1957–1973.
174. Képeslap Csucsáról (Darabanth Aukciós Ház Kft., Budapest) Kossuth Kiadó, 1974.
175. A marosvásárhelyi pogrom egyik jelenete © (MTI/ROMPRESS) 62. Nyers Rezső az 1968-as reformról. In: Huszár Tibor: Beszélgetések
176. Tőkés László © MTI Fotó: Boda L. Gergely Nyers Rezsővel. Kossuth Kiadó, 2004.
177. Moldvai csángó népviselet © MTI Fotó: Mohai Balázs 64. Hankiss Elemér: Állam és közérdek. Helikon–Korridor, 1997.
177. A Selye János Egyetem épülete Révkomáromban © MTI/Bodnár 76., 137. Shirin Ebadi: Szabadnak születtem – egy iráni nő harca az
Boglárka igazságért. Fordította: Abody Rita. Libri Kiadó, 2017.
178. A beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház © MTI Fotó: Marjai 76. Che Guevara: A motoros naplója. Fordította: Gálvölgyi Judit.
János Ulpius-ház, 2004.
179. A Magyarok Világszövetségének budapesti székháza © MTVA/ 79. Valéry Giscard d'Estaing: A franciák – Reflexiók egy nép sorsáról.
Bizományosi: Róka László Fordította: Vargyas Zoltán. Európa Kiadó, 2002.
181. Kép a svábok kitelepítéséről (Magyar Nemzeti Múzeum, 80. Golda Meir: Életem. Fordította: Kiss Marianne. Filum Kiadó, 2000.
Budapest) 87., 88., 166. Margaret Thatcher: Életem. Fordította: Magyarics Péter.
181. Kép a svábok kitelepítéséről © MTI Fotó/MAFIRT Antall József Tudásközpont, 2014.
181. Bonyhád címere (Wikimedia / Kaboldy) 88., 94. Borisz Jelcin: Éjszakai naplójegyzetek. Fordította: Komáromi
181. A lakosságcsere-egyezmény aláírása (Magyar Nemzeti Múzeum, Rudolf. Ulpius-ház, 2001.
Budapest) 99. Csurka István beszéde a monori találkozón, 1985. In: Csurka
182. A gyulai Nicolae Bălcescu Gimnázium épülete (Dr. Szabó Ferenc, István: Új magyar önépítés. Püski Kiadó, 1991.
Szerdahelyi István: Gyula 1945-1970; Kiadó: Gyula Város 100. Nagy Gáspár: Öröknyár: elmúltam 9 éves. In: Nagy Gáspár
Tanácsának Bizottsága. Fotó: 1960-as évek, ismeretlen) összegyűjtött versei. Püski Kiadó, 2011.
182. Szlovák tájház Pilisszentléleken (Fotó: Laszlovszky Katalin) 109. Kónya Imre: „…és az ünnep mindig elmarad?” Történetek
185. Nyilvántartó lap (Landesarchiv NRW Abteilung Rheinland, a rendszerváltástól napjainkig. Alexandra Kiadó, 2016.
Duisburg) 131., 136. Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és
186. Kolozsvári cigányzenekar (Magyar Fotográfiai Múzeum, a világrend átalakulása. Fordította: Puszta Dóra, Gázsity Mila,
Kecskemét) Gecsényi Györgyi. Európa Kiadó, 2019.
186. Teknőkészítő mesterember © MTI Fotó: Kácsor László 134. Justin Trudeau: Ami összeköt. Fordította: Acsai Roland.
187. Bari Károly mesét gyűjt © MTI Fotó: Kóbor Pál Athenaeum Kiadó, 2017.
188. Roma önkormányzati választás © MTI Fotó: Bruzák Noémi 134. Donald J. Trump: Great Again. Újra naggyá tesszük Amerikát.
189. Cziffra György MTI Fotó: Kálmándy Ferenc Fordította: Dankó Zsolt. Európa Kiadó, 2017.
189. Choli Daróczi József MTI Fotó: Szigetváry Zsolt 136. Ayaan Hirsi Ali: A hitetlen. Fordította: Kelemen László. Ulpius-
189. Horváth József (Fotó: Polyák Attila) Hungart © 2023 ház, 2008.
189. Mága Zoltán MTI Fotó: Czimbal Gyula 161. Charles de Gaulle: A reménység emlékiratai I. Az újjászületés,
1958–1962. Gradus ad Parnassum Kiadó, 2003.
Shutterstock Képügynökség: 4., 38., 92., 96., 102., 119., 121., 132., 170. Dalibor M. Krno: A békéről tárgyaltunk Magyarországgal.
138., 140., 141., 142., 145., 158., 162., 163., 164. Fordította: Käfer István. Budapest, 1992.
Shutterstock szerkesztői képek (/Shutterstock.com): 4. o. posztos; 172. Esterházy Lujza: Szívek az ár ellen. Püski Kiadó, 1991.
41. o. Morana Photo; 66. o. Karsten_1; 82. o. meunierd; 112. o. 187. Fiáth Titanilla: A magyarországi roma népesség általános iskolai
Alizada Studios; 130. o. Andrzej Kubik; 137. o. 4kclips; 138. o. oktatása. Delphoi Consulting, 2000.
Oliver Hoffmann; 140. o. Rena Schild; 140. o. rafapress; 141. o. 187. Sir Angus Fraser: A cigányok. Fordította: Béndek Péter, Verckei
posztos; 148. o. posztos; 158. o. Wirestock Creators Andrea, Zalotay Melinda. Osiris Kiadó, 2002.
196

Történelem 12

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Történelem 12

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Történelem 12

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

NAT

Ez a tankönyv a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési

I I . A Z 1956- O S F O R R A D A L O M Felvonulók Budapesten

Idegen nevek, kifejezések kiejtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190 Tükrös naperőmű

Kettévágott székelykapu Szelmencen

2. Debreceni utcakép 1945 januárjában

Az Ideiglenes Nemzetgyűlésben a kommunista képvi-

Gyűjtsd össze, hogy a dokumentumban milyen politikai

Mely politikai erők hozták létre a népbíróságokat? Ér-

nista befolyás alatt álltak. A háborús bűnök kivizsgálása

A F Ö L D O S Z TÁ S Az Ideiglenes Nemzeti Kormány legje-

■ Magyarországon a XIX. század vége óta több párt és politikus

Birtokviszonyok a földreform előtt Birtokviszonyok a földreform után Változás (%)

Két kép a földosztásról. A második képen Kállai Gyula, az

Milyen célból készülhettek a fotók? Hogyan mutatják be

A földosztás átalakította a magyar birtokszerkezetet és

■ A birtokszerkezet átalakítása mindig komoly gazdasági prob-

Hogyan látta a kommunisták és a földreform kapcsolatát

A Z 19 4 5 - Ö S VÁ L A S Z TÁ S O K Mivel a szovjet vezetés

■ Az MKP jelentős győzelemre számított, ezért Budapesten az

■ A kisgazdák győzelme megmutatta, hogy az ország lakossá-

A Z ÚJ JÁ É PÍ T É S A romokban heverő, éhező országban

Az ideiglenesen járhatóvá tett Szabadság híd, mely akkor

Alkoss képet az ország helyzetéről a képek alapján!

A „Manci híd”. 1945-ben a pontonhíd a Margit hídtól észak-

élelmiszerhez jutni, így a lakosság közvetlen termékcserére

14. „Batyuzók” vidékre utazása

Határozd meg a kép alapján a „batyuzás” fogalmát! Mely

Az áruhiány, a helyreállítások terhei a pengő elérték-

Átlagos Az időszak utolsó napján

18. A pengő inflációja

Mutasd be a pengő értékét a 16. és 17. képek és a 18.

Az új forint legnagyobb címlete 1947-ben

Mire utal a címlet értéke és a bankjegyen látható címer?

B E L P O L I T I K A I KÜZ D E L M E K A politikai ellentétek kö-

■ A földnélküli parasztokat képviselő, még 1939-ben, paraszt-

Az MKP kezdeményezte a Baloldali Blokk megalakítását

21. Kovács Imre művének címlapja

Nézz utána az interneten a szerző életrajzának!

Miért tudott a Baloldali Blokk eredményesen fellépni a

Az MKP-nak sikerült elfogadtatni a Nemzetgyűléssel egy

Mely területek kerültek Csehszlovákiához a Duna jobb

23. Határmódosulások és tervezetek

Vesd össze az amerikai javaslatot az etnikai határokkal!

Kovács Béla, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári

Mire utal a szovjetek tette?

Mi tette lehetővé e politika alkalmazását?

■ Az ÁVO egy háború előtt működő szervezetet (Magyar Testvéri

Mely törvényre hivatkozva jártak el az „összeesküvés”

Donáth György (1904–1947), a Magyar Testvéri Közösség

Nagy Ferenc kisgazdapárti politikus és Rákosi Mátyás, a

A politikai harc mely módjára utal a két élesen szemben-

Milyen szerepet játszott a már a kommunisták kezében

Állapítsd meg, hogy Rákosi milyen célra akarja felhasz-

A Z 19 47- E S VÁ L A S Z TÁ S O K A kisgazdapárt szétzilá-

Milyen szempontok vezették a „választási útmutató”

A hírhedt „kék cédula”, a nem lakóhelyén szavazni kívánó

Lehetséges napjainkban a szavazás lakóhelyünktől távol?

A kék céduláknál jóval nagyobb mértékben befolyásolta