Pillanatnyi sebesség vs

átlagsebesség
8885 
Egyenletes mozgásnál a sebesség fogalma
egyszerű, hiszen a mozgás bármely
szakaszát nézzük is, az út és az eltelt idő
hányadosa ugyanannyit ad eredményül,
ezért egyenletes mozgásnál csak egyféle
sebesség létezik.

Azonban ha a mozgás nem egyenletes, akkor

megkülönböztetünk legalább két különböző
sebességfogalmat:

átlagsebesség
pillanatnyi sebesség

Az átlagsebesség definíciója: a folyamat

során megtett út osztva az eltelt idővel:

vátl = Δst
Az átlagsebesség fogalom előnye,
hogy bármilyen mozgásra könnyen
értemezhető és könnyen meghatározható.
Hátránya, hogy olyan mozgások esetén,
amikor a sebesség a folyamat során jelentős
mértékben változik, olyankor az
átlagsebesség nem túl informatív: nem sokat
tudunk meg belőle a mozgás részleteiről,
csak az egész mozgásról valamicskét, nagy
vonalakban. Például hiába tudjuk, hogy
Spanyolországból hazafelé jövet autózva az

átlagsebessségünk mondjuk 90 km
h volt.
Ebből még semmit nem tudunk meg arról,
hogy az út során hányszor és milyen hosszú
időkre álltunk meg, sem hogy általában hány
km/h-val haladtunk az autópályán, ahogy
arról sem, hogy mekkora volt legnagyobb
sebesség, amivel az út során száguldottunk.

Vegyük észre, hogy változó mozgásnál

(szemben az egyenletes mozgással) már
nem mindegy, hogy a mozgás melyik és
milyen hosszú időtartamú szakaszát vesszük;
ezek függvényében más-más
átlagsebességeket kapunk.

Spec.
Ha a változó mozgás több egyenletes
sebességű szakaszból áll össze (ez persze
idealizált eset, hiszen ehhez a szakaszok
határain ugrásszerúen kellene változnia a
sebességnek, amihez végtelenül nagy
gyorsulás kellene...), akkor az átlagsebesség
a fenti definíción túl úgy is kiszámítható,
hogy az egyes egyenletes szakaszok
sebességeinek vesszük az időtartamokkal
súlyozott átlagát. Például ha 2 órán keresztül

haladtunk 60 km
h sebességgel, majd 3 órán
keresztül 80 km
h sebességgel, akkor az
átlagban a 80 km
h nagyobb súllyal kell
szerepeljen, mivel több időn keresztül
"érvényesült". Az átlagsebesség:

60 km km
h ⋅ 2 h + 80 h ⋅ 3 h
vátl = 2h+3h
vátl = 120 km5+h240 km
v tl =
360 km
á
5h
v tl = 72
km
á
h
És tényleg, az eredmény nem a két sebesség
(60 és 80) között van "félúton" (70), hanem a
80-hoz közelebb, mert 80-nal hosszabb időn
keresztül haladtunk, emiatt ez az átlagban
nagyobb súllyal szerepel.

A pillanatnyi sebesség
A pillanatnyi sebesség fogalom az
átlagsebességből származtatható, nem más,
mint egy "kellően" rövid időtartamra vett
átlagsebesség. De mi az, hogy kellően rövid?
Annyira rövid időtartamot, ami alatt a
sebesség már állandó nagyságúnak vehető.
Hogy ez a kellően rövid időtartam aztán
milyen rövid, az attól függ, hogy milyen a
mozgás, pontosabban milyen gyorsan
változik a test sebessége. Például egyenletes
mozgásnál a sebesség egyáltalán nem
változik, ezért egyenletes mozgásnál
bármekkora időtartamra vett átlagsebesség
a pillanatnyi sebességet adja meg (vagyis
egyenletes mozgásnál teljesen mindegy,
milyen rövid vagy hosszú az időtartam; egy
nagyon hosszú időtartam is már "kellően
rövid"-nek számít). De változó mozgásnál
már nem mindegy, hogy milyen hosszú a
Δ
vizsgált t időtartam. Például ha egy

4 s alatt felgyorsul 100 km

sportkocsi
h
sebességre, akkor átlagosan

másodpercenként 25 kmh -val nő a

sebessége. Ezért ha mi 1
km pontossággal
h
szeretnénk meghatározni a sportkocsi
sebességét valamelyik pillanatban, ahhoz a
"kellően rövid" időtartam nem lehet hosszabb
1
25 s-nál. Vagyis legfeljebb 0, 04 s-os
időtartam alatt megtett útját kellene
megmérnünk valahogyan. Ennél is "durvább"
eset, amikor egy pisztolyt elsütünk: olyankor
a lövedék a csőben haladva kb. egy
ezredmásodperc alatt gyorsul fel álló
helyzetből a hatalmas (több 100 ms -os)
végsebességére, ezért ha azt szeretnénk
tudni, hogy a lövedéknek mennyi a
pillanatnyi sebessége adott helyen a csőben,
akkor még ezredmásodpercnél is jóval
rövidebb időtartamra kell vizsgálnunk a
megtett útját.

Pillanatnyi sebességet mutat a járművek

mechanikus "mutatós" sebességmérője
("kilométerórája"), amit közvetlenül az autó
egyik tengelye forgat, így "azonnal reagál",
ha a sebesség változik:

De természetesen csak akkor mutat a

talajhoz képest helyes sebességet, ha a
kerekek nem csúsznak a talajon, és a
kerületük is pont akkora, amekkorával
kalibrálták a műszert, nem pedig kisebb (a
gumi kopásától), vagy nagyobb (mert a
gyáritól eltérő futófelületű gumit raktunk a
felnikre).

Viszont a digitális kilométerórák mindig

átlagsebességet mutatnak: kiszámolják egy
kis eltelt idő alatt a megtett út és az idő
hányadosát (az utat szintén a tengely
elfordulásából). Bár manapság már elég rövid
időre vett átlagot vesznek (úgymond nagy a
mintavétel gyakorisága, frekvenciája), ezért
az eredményük a pillanatnyi sebességtől
csak elhanyagolható mértékben tér el:

Jóval kevésbé mondható el ugyanez a bicók

digitális sebességmérőjéről. Azokban ugyanis
egy küllőre erősített kis mágnes újra és újra
elhalad a vázra erősített érzékelő előtt, és
hogy mennyi idő alatt történik ez meg, abból
számolja az elektronika az átlagos
sebességget (1 kör alatt itt is a kerék külső
kerületét teszi meg a jármű). Természetesen
egyenletes haladásnál ez a módszer is tud
nagyon pontos lenni.

Időnként az átlagsebességen belül

megkülönböztetünk további két fogalmat.
Ilyenkor az átlagsebesség alatt nem az
eddigit ("út per idő") értjük, hanem az
elmozdulásvektornak és az eltelt időnek a
hányadosát:

→átl
v =Δr→
Δt
Ez a fajta átlagsebesség vektoriális
mennyiség, vagyis van iránya is. Érdekes
eset, amikor egy mozgás legvégén a test
visszaér a kezdeti helyére: ilyenkor az
elmozdulása nulla, ezért ez a fajta
átlagsebessége is nulla. Ebben a
megközelítésben az eddigi, a

vátl = Δst
módon definiált "út per idő" átlagsebességet
úgy hívjuk, hogy átlagos
sebességnagyság vagy átlagos
sebesség. Sajnos a magyar fizikatanár
társadalom évtizedek óta nem tudott
megegyezni abban, hogy melyik
szóhasználat legyen egységesen elfogadott.

„Tanulni, tanulni és újra csak tanulni!“

Belépés, Regisztráció LaTeX

Kapcsolat Ajánlók