Alkatrészek vizsgálata

Dióda: A diódák vizsgálata ohm mérövel a legegyszerübb. A digitális

multiméterek ohm mérö részén általában van egy "dióda vizsgáló méréshatár".
Használjuk ezt, ha nincs akkor a 2kohm méréshatárt. (Ha nincs müszerünk akkor is
megoldható a dolog - de azért ehhez a szakmához/hobbihoz ez a minimum tehát
ez alá a szint alá nem adjuk....)
Tehát kapcsoljuk a müszert a dióda végeihez. Az egyik esetben a müszer kijelez
egy bizonyos értéket - amiböl a dióda nyitóirányú feszultségére lehet
következtetni. Ha a kijelzett érték 100 alatti akkor gyanakodhatunk, hogy az
eszköz hibás, zárlatos, vagy más alkatrésszel van dolgunk (nem sima dióda),
100...300 között schottky vagy germánium diódával van dolgunk, 400...600 felett
sima sziliciumdióda akadt a kezünkbe. Ezután a müszer (vagy a dióda :-)) két
kivezetését felcseréjük, és így mérünk. Ebben az irányban a dióda nem vezet -
szakadást mutat a müszer. Ha nem így lenne akkor a dióda rossz...
Általánosságban elmondható, hogy amikor a müszerrel mérjük a dióda
nyitóirányú feszültségét akkor a "piros vezeték" csatlakozik a dióda anódjára, és a
fekete a katódra
Tranzisztor:A tranzisztorok a diódákhoz hasonlóan vizsgálhatók. Általában Bázis
és Kollektor, illetve a Bázis és Emitter (a továbbiakban B, C, E) között egy-egy
diódát tudunk mérni. (mérés közben a harmadik kivezetés nincs bekötve). NPN
tranyó esetén B a diódák anódja, PNP tr. esetén B a katód. C-E között pedig
szakadást mérünk. Spec tranyóknál elöfordul, hogy C-E közé beépítenek egy
további diódát NPN tr. esetén a katód a C-ra csatlakozik. Még ritkábban elöfordul,
hogy B-E között egy ellenállás is be van építve, ezért itt fordított irányban is vezet
valamennyire - de ez ritkán fordul elö, valószinübb, hogy az ilyen tr. hibás. Ha
bármely két kivezetés között rövidzárat, vagy mindkét irányban szakadást mérünk
akkor az eszkör vagy nem tranyó vagy rossz ->kuka... Alaposabb vizsgálathoz
érdemes egy kisebb tesztáramkört épiteni ami csak hibátlan tranyóval müködik.
Ha lesz idöm rakok ide egy rajzot.
MOSFET: Általában N csatornás növekményes MOSFET-et használunk, a leírás
erre vonatkozik. P csatornás FET értelemszerüen ugyanígy vizsgálható de fordított
polarittással. Kivezetések: G -gate(kapu), D -drain(nyelö), S -source(forrás).
1, ohm mérõ G-S ill. G-D közé. Ha nincs szakadás (tehát mérhetõ ellenállásértéket
kapsz) akkor a gate átütött -> kuka.
2, ohm mérõ (dióda állásban) D-S közé. G-S rövidre zárva. Ekkor az egyik irányba
szakadást kell mérni (D+) a másik irányban a D-S közötti dióda vezet. Ha nem ezt
méred -> kuka.
3, ohm mérõ D-S közé. G-S közé pl egy 9V-os elem, a gate a pozitiv. Ekkor D-S
között mindkét irányban vezetnie kell (1...2 ohm alattit kell mérni). Ha nem így
van akkor -> kuka. Egyébként jó eséllyel hibátlan, de mindenképpen használható.
Tirisztor / triak:
1, ohm mérõ: anód (vagy A2) a két másik elektródához mérve szakadás. Ha
ilyenkor vezet valamennyire ->kuka.
2, kell egy elem vagy táp 5..10V, és egy izzó. Katód (A1)minuszra, anód (A2) izzón
keresztül a plusszra (6....12V / 300mA). Az izzó sötét.
3, utána G-t és A-t egy pillanatra rövidre kell zárni. Az izzó felizzik és égve marad.
Ha a tápfeszt egy pillanatra megszakítjuk akkor az izzó kialszik. Ha igy van akkor
valószinüleg ok. ha nem akkor kuka....
IGBT: Vizsgálata nagyon hasonló a MOSFET-hez (olvasd el azt is ha eddig nem
tetted). Kivezetései: G -gate(kapu), C -kollektor, E -emitter.
1, ohm mérõ G-E ill. G-C közé. Ha nincs szakadás (tehát mérhetõ ellenállásértéket
kapsz) akkor a gate átütött -> kuka.
2, ohm mérõ (dióda állásban) C-E közé. G-E rövidre zárva. Ekkor az egyik irányba
szakadást kell mérni (C+), a másik irányban mérve vezet (amelyikben van dióda is
beépítve), a többi tipus szakadást mutat.
3, ohm mérõ (dióda állásban) C-E közé (C+). G-E közé pl egy 9V-os elem, a gate a
pozitiv (G+). Ekkor C-E között vezet. Ha nem így van akkor -> kuka. Egyébként jó
eséllyel hibátlan, de mindenképpen használható. Eseteg célszerü lehet ez utóbbi
esetben tápegység és izzólámpa használata (FET esetén is).
Kondenzátorok: Kondikat a legegyszerübb kapacitásmérövel vizsgálni, de....
Kapcsoljunk egy kondenzátort egy ellenállás méröre (ohm méröre). Kis kapacitású
kondi esetén szakadást kell mérni, ellenkezö esetben a kondi átvezet vagy zárlatos
(magyarul hibás ->kuka..). Nagyobb kapacitású kondi (elkó) esetén a müszer
elöször kicsi ellenállást mutat, majd (ahogy a kondi kezd feltöltödni a müszer által
kiadott vizsgálófeszültségre) egyre nagyobb értéket mutat, végül vagy szakadást
vagy több Megaohm értékü ellenállás környékén állapodik meg. A kijelzett érték
változásának a sebességéböl ügyesebbek még a kondi kapacitását is meg tudják
saccolni....
LED: Kapcsoljuk egy ledet egy digitális voltméröre 2V-os méréshatárban. Ha
megvilágítjuk tipustól és fényerötöl fuggöen jól mérhetö nagyságú feszültséget
szolgáltat.
Zener dióda: Teljesen ugyanúgy mérhetjük ohm mérövel mint egy sima diódát -
lásd fent.
Diac: A diac (diak) vizsgálatához kapcsoljunk rá egy legalább 40...50V-os
tápegységröl, egy 0,47M...10 Megaohmos ellenálláson keresztül feszültséget.
Kapcsoljunk sorba egy hangszórót és egy 47...100nF -os kondenzátort, és ezt is
kapcsoljuk rá a diac kivezetéseire. Ha a hangszóró csenden marad akkor a diak
hibás, egyébként kattogó, berregö vagy sipoló hangot hallunk.