VII./20.

Az erdélyi magyar irodalom – Ká nyá di Sá ndor

Fá tó l fá ig és a Fekete-piros című verseinek poétikai vilá ga
Kányádi Sándor a mai Románia területén élő (határon túli) erdélyi magyar kisebbségi költő.

Ars Poétikájának legfőbb elemei közé tartozik, hogy miként lehet az anyaországtól elszakadt magyarság értékeit
egyaránt építeni és megőrizni. (Az anyanyelv művelése, a kultúra és a hagyományok tisztelete.) Célja az, hogy egy
erősebb és összetartóbb közösséget teremtsen, és ennek az összetartásnak az erejével összekovácsolja a magyar
társadalmat, legyen szó az anyaországban élőkről, vagy az attól elszakadtakról. → Felerősített kötelességtudat.
- Petőfi Sándor hatása: Közösségteremtés és prófétaszerep.
Mindezek mellett egy teljesen új értékrendet teremt, mert bátran ki mondani gondolatait és érzéseit. Annak
ellenére, hogy bántalmak érik, bátran kiáll meggyőződése mellett. → „Igazságbajnok.”

Fától Fáig:

- A vers történése: Az éjszaka lovait kereső kisgyermek, bolyong, eltéved a sűrű erdőben, és a csengő hangja az,
amely a gyermeket a jó út felé tereli.
- Témája: Óvni akarja az anyaországtól elszakadt magyarokat az iránytévesztéstől az eltévedéstől, és a már
eltévedteket meg akarjak találni.
- Vezérmotívumok: Eltévedés, vergődés, bolyongás, csengő(=költő)!
- Kifejezésmód: A népi (pl. lovacska, áprilisnak bolondja) és a modern (pl. magnó, hajóskapitány) nyelvezetet ötvözi
egymással.
- Hangulat: Az egész verset áthatja félelem, a bizonytalanság és a szorongás érzete, de végig jelen van a kiút
megtalálása iránti akarat és remény.
- A történelmi víziók szerepe: A történeti képek, amelyek nem mindig kedvezőek, közösségre és az összetartozásra
szilárd hatással bírnak.
„fölfedezem Amerikát Amerika is
elveszhet de én megtalálom”
„Próféta leszek betegeket gyógyítok
Jézus leszek
föltámasztom édesanyámat”
- Szerkezet: Az író nem teszi szabályos sorokba művét, a központozást mellőzi. → Utal arra, hogy általános
érvényű az, amivel foglalkozik. A ritmikusan asszimilálódó montázsszerű szavak és bevágások pedig a vergődés
motívumát támasztják alá.
- A természeti képek (pl. őz, bokornak ága, madárfészek, nyárfalevél, bükk, tisztás…) a kiút bizonyosságát sejtetik.
Az ismétlések pedig (pl. maga a cím: fától fáig; hallom, nem hallom, hallom; anyatej hangyatej), nem csupán
zeneiséget kölcsönöznek a versnek, de le is lassítja a túlzott zaklatottságot.
- A zárlathoz közeledve következik a komor felismerés. A csengő, amely maga a költő jelképe már nem a
zaklatottságot enyhíti, hanem az árvaság és az eltévedés erősítője lesz.
„Száraz ágon csüng a csengő
lovad farkas tépte széjjel”
- Zárlat: Optimista, megerősíti az elmondottakat. Bármilyen körülmények között a közösséghez való tartozás és a
közösséghez való hűség kötelező érvényű mindenkire.

Fekete-piros:

- Szék községe: A Mezőség területén található Szolnok-Doboka vármegyei község Szék, a középkorban városi
kiváltságokat élvezett. A későbbiekben tűzvész pusztított, ami az ott élőket jelentősen megtizedelte. A 20.
században rengeteg embert hurcoltak el, és kényszerítettek otthonuk elhagyására. A lakosság tiszteli a népi
 hagyományokat és a kultúrát, a helyiek főbb része református, a főtéren található református templom is erre ad
következtetést.
- A vers történése: A város magányában a széki lányok hovatartozásukat és kötelességtudatukat miként próbálják
megőrizni. → „szembenézve sose félre”.
- Témája: A széki magyarság hányattatott múltjának megjelenítése mellett; a közösségi kultúra erejének megőrzése
miképpen lehetséges egy számunkra teljesen idegen környezetben.

„Honnan járják, honnan hozták?

Honnan e mozdulat-ország?”
- Kifejezésmód: Szintén a modern (pl. telefon, magnó, laboratórium…) és a népi (pl. mandulafa, a járda szöglete)
kifejezéseket ötvözi az író, valamint a lányok táncát leíró és látványelemekkel mutatja be.
„Egy pár lány, két pár lány
fekete-piros-fekete
táncot jár.”
- A tánc szerepe: Folyamatosan visszatérő, ismétlődő motívum. A város rengetegjében a lányok csendben, némán
járják „hangtalan táncukat”. A csöndesség nem csupán felerősíti az összetartozás érzetét, de egyfajta feszültséget
is kelt.
- A színek szerepe: A székiek híres népviseletéhez tartoznak a fekete és piros színek. A versben a színek kettős
jelképet képviselnek: a fekete a gyász mellett a magány és elhagyatottság, a piros az élet mellett pedig összetartás
és a közösségi lét motivikus jelképei.
- Szerkezete: Központozás van, de a strófák és a sorok hossza eltérő. → Szintén azt a következtetést lehet levonni,
hogy Kányádi mindenkire érvényes állításokat fogalmaz meg.

Műfajuk: RAPSZÓDIA → Szenvedélyes érzelmi töltetű, kötetlen szerkezetű, népi témát feldolgozó lírikus költemény.

Jellemző ezenkívül mindegyikre a mozaikos szerkesztés (ld. különböző hosszúságú sorok), ami avantgárd elem.