RÖVID KÖZLEMÉNYEK

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1975) 105. 89—91

Száz esztendős értekezés Kolozsvár föld- és

őslénytani viszonyairól
Fuchs Herman*

1971.-ben m ú l t 1 0 0 é v e annak, h o g y a Földtani Intézet E v k ö n y v e I. k ö t e t é ­

ben napvilágot látott PÁVAY Elek „Kolozsvár környékének földtani viszo­
n y a i " , c . é r t e k e z é s e . E z a m ű h a n e m is j e l e n t m é r f ö l d k ö v e t a m a g y a r f ö l d t a n i
és őslénytani kutatások történetében, mégis elég j e l e n t ő s a h h o z , h o g y róla
most, száz esztendő távlatából megemlékezzünk.
PÁVAY VÁJNA Elek (1820 —1874) e r d é l y i s z á r m a z á s ú g e o l ó g u s és p a l e o n t o ­
lógus 1868-ban kapta HANTKEN Miksától, az újonnan létesített független
m a g y a r földtani o s z t á l y vezetőjétől azt a megbízást, h o g y T o r o c k ó és K o l o z s ­
v á r v i d é k é n e k f ö l d t a n i v i z s g á l a t á t v é g e z z e el. E vizsgálatok Kolozsvárra v o ­
n a t k o z ó eredményei a szerző szóbanforgó munkájában láttak napvilágot.
E száz é v e s é r t e k e z é s K o l o z s v á r föld- és ő s l é n y t a n i v i s z o n y a i n a k m a j d m i n ­
den v o n a t k o z á s á t tárgyalja s bár száz é v n a g y idő, azóta s e m jelent m e g tel­
jesebb összefoglaló m ű e területről.
A szerző e m ű v é b e n , bár kőzettani és rétegtani tekintetben általában nem
igen haladja túl H A U E R és S T Ä C H E e r d é l y i m o n o g r á f i á j á b a n foglalt adatokat,
mégis kétségtelen érdeme, hogy az i d e v á g ó ismereteket rendszeresen, teljes­
s é g r e v a l ó t ö r e k v é s s e l é s magyar nyelven adja.**
Az általa b e m u t a t o t t földtani k é p z ő d m é n y e k tárgyalási sorrendje m á r k o r ­
szerű, azokat keletkezésük időrendi egymásutánjában mutatja be. Rétegtani
beosztása a részletek tekintetében t á v o l áll m é g K O C H A . erdélyi földtani
monográfiájában közölt adatoktól, de mentségéül szolgáljon az a tény, hogy
PÁVAY viszonylag r ö v i d ideig végzett vizsgálatokat ezen a földtanilag eléggé
bonyolult, változatos felépítésű területen, melyről 3 évvel később még KOCH
is csak ,,adatok"-at közöl, rámutatva arra, h o g y m é g s o k k u t a t á s s z ü k s é g e s
a h h o z , h o g y e v á r o s és k ö r n y é k e f ö l d t a n i k é p z ő d m é n y e i n e k p o n t o s s o r á t és
egykorúságát más, jól ismert harmadkori rétegekkel megállapíthassák. ц
Szerző részéről e m ű b e n erős törekvés nyilvánul m e g , h o g y a földtani isme­
r e t e k e t az ipar, m e z ő g a z d a s á g és a v á r o s i v ó v í z z e l v a l ó j o b b ellátása céljaira

•Kolozsvári „Bábes-BoIyai"-Tudományegyetem, Földtani-Őslénytani Tanszék.

**Kolozsvár földtani-őslénytani viszonyaira vonatkozó adatok magyar nyelven először Kocsi Károly: „Kolozs­
vártól a Batrináig és vissza" c. dolgozatában (Erdélyi Múzeum Egylet Évkönyvei I I . köt., Kolozsvár, 1862.) jelentek
meg. Ebben a kis dolgozatában a szerző, a város közvetlen környékéről, a Fellegvár és a Bácsi torok föíd- és őslénytani
viszonyait ismerteti vázlatosan. Kocsi, STACHE-Í kísérte a terepen s tulajdonképpen az itt szerzett tapasztalatairól
számol be.
1870-ben jelenik meg, J A K A B Elek „Kolozsvár története" c. híres mongráfiája I . kötetében P Á V A Y E . „Kolozsvár
és határa földtani története" c. fejezete (id. mű 6 8 — 9 4 . 1 . ) . Ugyanebben az évben a szerző gr. ESZTERHÁZY Kálmán­
nal közösen jelenteti meg „ A sztánai kimosási völgy és a kolozsvári medence" c. értekezését (A Magyar Orvosok
és Természetvizsgálók Fiumében 1869-ben tartott X I V . nagy gyűlésének Munkálatai, Pest 1 8 7 0 ) . Ezek a munkák,
mint P Á V A Y is megjegyzi, csak vázlatos áttekintést nyújtanak Kolozsvár föld- és őslénytanáról. A z általunk méltatott
monográfia tehát igen jelentős mértékben vitte előre e földtani és őslénytani tekintetben is igen kedvező fekvésű,
híres egyetemi városra vonatkozó Bzóbanforgó ismereteinket.
90 Földtani Közlöny 105. kötet, 1. füzet

gyümölcsöztesse. Gyakorlati tanácsokat ad a K o l o z s v á r környékén található

k ő z e t e k gyakorlati felhasználási lehetőségeiről (útburkolás, téglaégetés, c e m e n t
és b e t o n k é s z í t é s , á s v á n y i t r á g y a a l k a l m a z á s a ) . V a n n a k t é v e s m e g á l l a p í t á s a i is
(pl. b á c s i t á l y a g f e l h a s z n á l h a t ó s á g á t i l l e t ő e n , v a g y a m i a z e z e k a l a t t feltétele­
z e t t s z é n t e l e p e k e t i l l e t i ) ; v i s z o n t e g y e s m e g á l l a p í t á s a i m é g m a is k o r s z e r ű e n
h a n g z a n a k (ilyenek pl. az agrogeológiai természetűek).
E száz esztendős m u n k a legértékesebb s m i n t ilyen legidőtállóbb részei azok,
m e l y e k b e n s z e r z ő a z ősmaradványokicai foglalkozik. P Á V A Y hozzájárulása
E r d é l y f ő v á r o s a ő s m a r a d v á n y a i n a k m e g i s m e r é s é h e z lényegesnek mondható.
K ü l ö n ö s e n az e o c é n kori k ö v ü l e t e k e t tárgyaló rész értékes, m e l y b e n az addig
i s m e r t s r é s z b e n általa b e g y ű j t ö t t ő s m a r a d v á n y o k n a k n e m c s a k a teljes fel­
s o r o l á s á t i g y e k s z i k a d n i , h a n e m a z o k l e í r á s á t is m e g k í s é r l i . A z itt leírt ú j
f a j o k n a k , m i n t a m i l y e n e k a Oryphaea eszterházyi, Laganum ( = Peronella ?)
transilvanicum, Leiopedina ( s i n . Chrysomelon) samusi, Echinolampas giganteus
stb. j ó l sikerült rajzait adja, m e l y e k eredetijét a szerző m a g a készíti el. P Á V A Y
m á r e b b e n az értekezésében r á m u t a t a tengeri sünök életföldtani, rétegtani
fontosságára s arra, h o g y ezek a jellegzetes ő s m a r a d v á n y o k értékesebb „ v e z é n y -
kövületek"-et szolgáltatnak mint a csigák v a g y kagylók. P Á V A Y akkor a ten­
geri s ü n ö k európai szinten levő szakértője s m á r e b b e n a m ű v é b e n közli a hazai
„ T ü s k ö n c z ö k " monografikus feldolgozásának tervét, melyet korán bekövet­
kezett halála miatt — sajnos — csak részben valósíthatott m e g .
A gerinces m a r a d v á n y o k ismertetése során P Á V A Y említést tesz, elsőként,
a s z i r é n m a r a d v á n y o k k o l o z s v á r i e l ő f o r d u l á s á r ó l i s (Halitherium sp.), igaz h o g y
e tekintetben elég sokat bizonytalankodik s e m a r a d v á n y o k a t részben harmad­
kori ő s g y í k k o k n a k (Saurier) tulajdonítja.
1 0 k a g y l ó s r á k f a j t é s 1 Estheria-íélét ír le B O S Q U E T k l a s s z i k u s m ű v é b e n
használt szakkifejezések általa kreált m a g y a r megfelelőjének felhasználásával.
K é t s é g t e l e n é r d e m e e k u t a t ó n a k , h o g y e l s ő k é n t írt le m i k r o s z k o p i k u s ő s m a r a d ­
v á n y o k a t e k ö v ü l e t e i r ő l messze f ö l d ö n híres v á r o s k ö r n y é k é r ő l (sőt — h a n e m
t é v e d ü n k — e g y b e n ő az első m a g y a r ő s l é n y b ú v á r , aki o s z t r a k o d á k m o n o g r a ­
fikus leírására v á l l a l k o z i k ) . M i n t s z ó b a n f o r g ó m ű v é b e n írja szerette v o l n a az
á l t a l a i s j e l z e t t g a z d a g Bryozoa- é s F'oraminifera-iáunát is l e í r n i , d e , , k i m i c r o s -
c o p i k u s á l l a t k á k g y ű j t é s é v e l és m e g h a t á r o z á s á v a l f o g l a l k o z o t t , tapasztalatból
tudhatja, mennyi időt vesz igénybe azoknak tudományos feldolgozása, kivált
oly n y e l v e n , m e l y n e m bírja m é g az ehhez múlhatatlanul m e g k í v á n t a t ó ter­
minológiai m ű s z a v a k a t . " í g y azután ennek az a n y a g n a k feldolgozását későbbre
h a l a s z t j a . S a j n o s k o r a i h a l á l a e t e r v é t is m e g h i ú s í t j a . P Á V A Y t e h á t a m a g y a r
p a r á n y ő s l é n y t a n i ( m i k r o p a l e o n t o l ó g i a i ) k u t a t á s o k e g y i k ú t t ö r ő j e ( e n n e k első
erdélyi előfutára).

C e n t e n á r i u m á t m e g é r t m ű v é b e n hitet tesz a darwinista t a n o k mellett, le­

írásaiban, elemzéseiben, a rokon fajok elkülönítésénél e haladó eszmék vezérlik.
P é l d á u l m ű v é n e k a b b a n a r é s z é b e n , a h o l a z Ostrea g é n u s z f a j a i n a k é s m a g á n a k
a z Ostrea, Gryphaea é s Exogyra nemzetségnek átmenetes voltát taglalja a k ö ­
v e t k e z ő k e t írja: „ I l y e n és ehhez h a s o n l ó t ö b b ezer jelenség u t á n ki merné-
D A R W I N geniális elméletének helyességét kétségbe v o n n i " . (Elemzett m ű 3 7 5 .
lap.) H a n e m is a l k a l m a z z a e h a l a d ó e s z m é k e t o l y n a g y s z e r ű e n , m i n t zseniális
kortársa V . O . K O V A L E V S Z K I J , de időrendbelileg ezt, valamint m é g s o k más
n a g y és m ű v e l t n e m z e t fiát m e g e l ő z t e . P Á V A Y t e h á t világviszonylatban is a
legelső baladószellemű evolucionista paleontológusok közt foglal helyet.
 Fuchs: Száz esztendős értekezés Kolozsvár föld- és őslénytani viszonyairól 91

A z a k k o r i i d ő k s z e l l e m é b e n P Á V A Y is a z á l t a l a leírt ő s m a r a d v á n y o k m i n d e ­
n i k é n e k m a g y a r n e v e t is i g y e k s z i k a d n i s m i v e l i l y e n e k á l t a l á b a n n e m v o l t a k ,
m a g a kreált ilyeneket. E z e k t ú l n y o m ó többségét n e m vette át a m a g y a r ős­
lénytani gyakorlat s ezért m a m á r erőltetettnek, sőt kissé h u m o r o s a n h a t n a k
( m i n t p l . a „ h o s s z p ö d r ű U s z o g a " , „ v a k a r ó G e r e n c s " s t b . ) , m é g a k k o r is, h a
t u d a t á b a n v a g y u n k annak, h o g y k o m o l y , méltánylást érdemlő szándék szülte
azokat.
P Á V A Y a kiegyezést k ö v e t ő é v e k felpezsdült, lelkes hangulatában, b i z o n y á r a
e g y é n i b e c s v á g y t ó l is f ű t v e , d e m i n d e n k é p p e n a z ú t t ö r ő k b á t o r s á g á v a l és t e t t ­
v á g y á v a l n a g y feladatra v á l l a l k o z o t t a m i k o r K o l o z s v á r föld- és őslénytani
viszonyai monografikus megírásába kezdett, tekintve a viszonylag rövid ku­
tatási időt, a megelőző kutatások viszonylag szegényes adatait s mindenek
fölött e terület, illetve anyag változatos földtani felépítését, gazdagságát ( m e l y
m é g s z á z é v e l t e l t e u t á n is m i n d é g b ő v e n n y ú j t k u t a t á s i l e h e t ő s é g e t ) . M a g a a
s z e r z ő is s z e r é n y e n v a l l j a é r t e k e z é s é n e k z á r ó s o r a i b a n , h o g y : „ S e n k i s e m é r z i
j o b b a n ennek hiányait mint szerző, á m b á r h u z a m o s időt fordított az ottani
geológiai viszonyok tanulmányozására. Legyen azonban kezdetnek ennyi
e l é g ! F o l y t a t a n d ó b ú v á r lat h e l y r e i g a z í t a n d j a a h i á n y o k a t s n e t a l á n b e c s ú ­
s z o t t t é v e d é s e k e t " ( m é l t a t o t t m ű 4 6 0 — 461.. 1.). A z ó t a s o k k u t a t ó f o l y t a t o t t
e v á r o s föld- és őslénytani m e g i s m e r é s é t célzó vizsgálatokat, d e m i n d ezideig
P Á V A Y monográfiájánál n a g y o b b és teljesebb, korszerű m ű m é g n e m l á t o t t
napvilágot.
N o h a sok mindent másképpen látunk azóta, különösen ami a földtani vonat­
k o z á s o k a t illeti, m é g i s j o g g a l á l l a p í t h a t j u k m e g azt, h o g y h a e szerző c s a k ezt
a z e g y m ű v e t h a g y t a v o l n a h á t r a a k k o r is m e g é r d e m e l n é , h o g y k e g y e l e t t e l é s
elismeréssel a d ó z z u n k neki, k ü l ö n ö s e n m i , erdélyi föld- és ősélet bú v á r o k .