MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2.

előadás: A fogyasztói döntés tényezői

A fogyasztói döntés tényezői

lehetőségek, vágyak , döntések

(Varian, 21 – 91. oldalak)

1 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

„all models are wrong, but some are useful

George E. P. Box [1919 – 2013], angol statisztikus

22/ /38
23
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

1. A LEHETŐSÉGEK → (1) költségvetési korlát

m: a rendelkezésre álló jövedelem

x1, x2 : az 1-es és a 2-es termék mennyisége („fogyasztói kosár”)
p1, p2 : az 1-es és a 2-es termék ára

költségvetési korlát: 𝑝1 ∙ 𝑥1 + 𝑝2 ∙ 𝑥2 ≤ 𝑚
költségvetési egyenes: 𝑝1 ∙ 𝑥1 + 𝑝2 ∙ 𝑥2 = 𝑚 (implicit forma)
𝑚 𝑝1 𝑚 𝑝2
𝑥2 = − 𝑥1 (explicit forma) 𝑥1 = − 𝑥2
𝑝2 𝑝2 𝑝1 𝑝1
3 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

𝑚 𝑝1
𝑥2 = − 𝑥1
𝑝2 𝑝2
x2
m/p2

költségvetési egyenes
meredeksége: – p1/p2
költségvetési
halmaz
m/p1 x1

meredekség (p1/p2): az 1-es számú jószág fogyasztásának alternatív költsége

költségvetési halmaz: a megfizethető jószágkosarak halmaza
4 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

A költségvetési korlát változásai:

1. Árváltozás (1): p1 < p1’

Ha p1 nő, a meredekség változik (abszolút értéke nő):
x2
𝑚 𝑝1
𝑥2 = − 𝑥1
m/p2
𝑝2 𝑝2

𝑚 𝑝1 ′
𝑥2 = − 𝑥1
𝑝2 𝑝2
költségvetési
halmaz (p’)
m/p1’ m/p1 x1
5 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

2. Árváltozás (2): p2 < p2’

p2 nő a függőleges tengelymetszet csökken
a meredekség is változik (abszolút értéke csökken):
x2 𝑚 𝑝1
𝑥2 = − 𝑥1
m/p2 𝑝2 𝑝2

m/p2’ 𝑚 𝑝1
𝑥2 = − 𝑥1
𝑝2 ′ 𝑝2 ′
költségvetési
halmaz (p2’)
m/p1 x1
6 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

3. jövedelemváltozás: m < m’
Ha m nő, a tengelymetszetek változnak, a meredekség nem.

x2
𝑚 𝑝1
m’/p2 𝑥2 = − 𝑥1
𝑝2 𝑝2
m/p2

𝑚′ 𝑝1
𝑥2 = − 𝑥1
költségvetési 𝑝2 𝑝2
halmaz (m’)
m/p1 m’/p1 x1

7 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

„Chips-adó”
4. mennyiségi adó: p1 → p1’ = p1 + t1 6. §32 Az adó mértéke
a)33 a 2. § a) pont aa) alpontja
p1 < p1’ → a meredekség abszolút értéke nő. szerinti üdítőital esetében 7
forint/liter,
ab) alpontja szerinti üdítőital
x2 esetében 200 forint/liter,
𝑚 𝑝1 b)34 a 2. § b) pontjának
m/p2 𝑥2 = − 𝑥1 ba) ba) alpontja szerinti
𝑝2 𝑝2 energiaital esetében 250
forint/liter,
bb) bb) alpontja szerinti
𝑚 𝑝1 + 𝑡1 energiaital esetében 40
forint/liter,
𝑥2 = − 𝑥1
költségvetési 𝑝2 𝑝2 c) cukrozott kakaópor esetében
70 forint/kilogramm, más
halmaz (t1 > 0) előrecsomagolt cukrozott
készítmény esetében 130
m/(p1+ t1) m/p1 x1 forint/kilogramm,
d) sós snack esetében 250
forint/kilogramm,
8 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

4. értékadó:
p1 → p1’ = p1 / (1– τ1)
p1 < p1’ → a meredekség
abszolút értéke nő.
x2
m/p2 𝑚 𝑝1
𝑥2 = − 𝑥1
𝑝2 𝑝2

költségvetési
𝑚 𝑝1 /(1 − τ1)
𝑥2 = − 𝑥1
halmaz (τ1 > 0) 𝑝2 𝑝2
m/[p1/(1– τ1)] m/p1 x1
9 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

5. egyösszegű (lump-sum) adó: m → m > m’ = m – T

a tengelymetszetek csökkennek,
a meredekség változatlan
𝑚 𝑝1
x2 𝑥2 = − 𝑥1
𝑝2 𝑝2
m/p2
𝑚 − 𝑇 𝑝1
(m – T)/p2 𝑥2 = − 𝑥1
𝑝2 𝑝2
költségvetési
halmaz (T > 0)
(m – T)/p1 m/p1 x1
10 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

6. adagolás: a fogyasztás nem lehet nagyobb bizonyos rögzített (x1max.)

nagyságnál (pl. jegyrendszer)

𝑚 𝑝1
x2 𝑥2 = − 𝑥1
𝑝2 𝑝2
m/p2

elérhető
halmaz

x1max. m/p1 x1
11 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

2. A VÁGYAK (PREFERENCIÁK)

a különböző javakat a fogyasztók azért

szeretnék fogyasztani, mert a fogyasztástól
hasznosságérzetet várnak

Hasznossági függvény: különböző

jószágkombinációk és az általuk ígért U(x1, x2, x3…)
hasznosságérzet közötti kapcsolat:

preferál: lat. praeferre 'elébe helyez', 'előnyben részesít’ / U – utility: hasznosság

12 / 38
 MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

hasznosság (U)
U(x1)

az 1-es számú jószág

mennyisége (x1)
határhaszon (MU)
∆𝑼 MU – Mennyivel nő a fogyasztó
𝑴𝑼 = hasznossága (jóléte), ha az 1-es
∆𝒙𝟏 jószágból fogyasztott mennyiség
– ceteris paribus – egységnyivel nő.

az 1-es számú jószág

(MU – Marginal Utility – határhaszon) mennyisége (x1)
13 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

Kardinális hasznossági függvény tulajdonságai:

Hasznossági függvény: 𝑼 = 𝒇(𝒙𝟏, 𝒙𝟐 , … )

𝒅𝑼
A dominancia elve: 𝑴𝑼𝟏 = >𝟎
𝒅𝒙𝟏

𝒅𝟐𝑼 𝒅𝑴𝑼𝟏
A csökkenő határhaszon törvénye: 𝟐
= <𝟎
𝒅𝒙𝟏 𝒅𝒙𝟏

Gossen I. törvénye (csökkenő határhaszon elve): Valamely

hasznos jószág fogyasztásának ceteris paribus növekedésével a
fogyasztó jóléte egyre kisebb mértékben nő.
14 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

Ordinális hasznossági függvény: U(x1, x2, …)

http://www2.hawaii.edu/~fuleky/anatomy/anatomy.html
15 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

U(x1, x2, x3…)

Kardinális hasznosságelmélet:
ha U1(x1, x2) = 4 és U2(y1, y2) = 2, akkor: U1(x1, x2) = 2 · U2(y1, y2)

Ordinális hasznosságelmélet:
ha U1(x1, x2) = 4 és U2(y1, y2) = 2, akkor: U1(x1, x2) > U2(y1, y2)

kardinális: itt kb. ’összemérhető’ / ordinális: lat. ordinalis ’sorrendi’

16 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

közömbösségi görbék → (2) ízlésvilág

x2
B > A
C < A
D = A
D B E = A
} D =E =A

II. A I.
x2 ’
E U4
C U3
IV. U2
III. U1
x1 ’ x1
17 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

Preferencia-relációk:
jószágkosár

X szigorúan preferált Y-hoz képest: U(x1, x2) > U(y1, y2) – X jobb, mint Y
X gyengén preferált Y-hoz képest: U(x1, x2) ≥ U(y1, y2) – X legalább olyan jó, mint Y

X közömbös Y-nal összevetve: U(x1, x2) = U(y1, y2) – X pontosan olyan jó, mint Y

Relációk közötti összefüggések:

U(x1, x2) ≥ U(y1, y2) ÉS U(y1, y2) ≥ U(x1, x2) → U(x1, x2) = U(y1, y2)
U(x1, x2) ≥ U(y1, y2) ÉS U(x1, x2) ≠ U(y1, y2) → U(x1, x2) > U(y1, y2)

18 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

A preferencia-rendezés axiómái:
teljesség: bármely két kosár összevethető egymással [X R Y vagy Y R X vagy mindkettő]:
vagy (x1, x2) ≥ (y1, y2),
vagy (x1, x2) ≤ (y1, y2),
vagy mindkettő teljesül [ekkor: (x1, x2) = (y1, y2)]

reflexivitás: bármely kosár legalább olyan jó, mint saját maga [X R X]

(x1, x2) ≥ (x1, x2) → R tartalmazza a „közömbös” lehetőséget is

tranzitivitás: ha X legalább olyan jó, mint Y, és Y legalább olyan jó, mint Z, akkor X
legalább olyan jó, mint Z [X R Y és Y R Z → X R Z]
ha (x1, x2) ≥ (y1, y2) és (y1, y2) ≥ (z1, z2), akkor (x1, x2) ≥ (z1, z2),

[axióma lat. ← gör.: axióma ‚alapelv, feltevés' – olyan tudományos alaptétel, amely nem szorul bizonyításra]
19 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

A „jól viselkedő” közömbösségi görbék tulajdonságai

a) Negatív meredekség ← pozitív határhasznok (!) 𝜕𝑈

𝑀𝑈𝑖 =
Telítettségi („üdvözülési”) pont 𝜕𝑥𝑖
x2
𝜕𝑈
𝑀𝑈1 = >0
𝜕𝑥1

𝜕𝑈
𝑀𝑈2 = >0
𝜕𝑥2

x1 20 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

b) Folytonos vonalak, végtelen sűrűn:

x2 ← folytonos oszthatóság (!)

← folytonos kombinálhatóság (!)
← teljes preferenciarendezés (!)

x1
(!) A feltevések nem teljesülése:  hatékonyságveszteség („feladat”, „lehetőség”)
21 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

c) A különböző hasznosságú kombinációkat tartalmazó közömbösségi

görbék nem metszhetik és nem is érinthetik egymást:

x2
U↑ preferenciairányok
A
C U↑

B
x1
tranzitivitás
A = B, A = C B=C C>B

22 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

d) Az origótól „távolodva” növekvő hasznosság

x2
telítettségi pont
∆𝑈
𝑀𝑈1 = >0
∆𝑥1
U ∆𝑈
𝑀𝑈2 = >0
∆𝑥2

x1
A vizsgálatokat a lehetséges jószágkombinációk releváns halmazára korlátozzuk.
23 / 38
 MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

e) Konvexitás → csökkenő meredekség (MRS)

RS = x2/x1 (Rate of Substitution - helyettesítési ráta)
x2
∂Ux1 + ∂Ux2 =0
x1
A B ∂x1 · MU1 + ∂x2 · MU2 =0
x2
𝜕𝑥2 𝑀𝑈1
𝑀𝑅𝑆1,2 =− =
C 𝜕𝑥1 𝑀𝑈2
x1
x1↑ → MU1↓
MRS↓
x2↓ → MU2↑
csökkenő helyettesítési
csökkenő határhaszon törvénye határráta törvénye 24 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

„Nem jól viselkedő” közömbösségi görbék

a) Konkáv preferenciák:

x2
U↑ preferenciairányok

U↑

x1

25 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

b) Negatív határhaszon (ΔU/Δs < 0)

hozam (r)
preferenciairányok U↑
U↑

kockázat (s)

26 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

c) Közömbös jószágok (ΔU/Δx1 = 0)

x2
x1 közömbös jószág U↑ preferenciairányok

U–

x1

27 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

d) A jószágok tökéletesen helyettesítik egymást:

MRS1,2 = konstans
x2

U↑ preferenciairányok

U↑

x1

28 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

e) A jószágok tökéletesen kiegészítik egymást:

MRS1,2 = 0

x2
U↑
U– (U↑) preferenciairányok
→ U↑
U3 U– (U↑)
U2
↑ U↑
U1
x1

29 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

A jól viselkedő közömbösségi görbe a tökéletes kiegészítés és a

tökéletes helyettesítés között van:

x2
Cobb-Douglas típusú hasznossági függvény:

𝑈 = 𝑥1𝛼 ∙ 𝑥21−𝛼 0<𝛼<1

x1
[Charles Cobb (1875-1949) – angol matematikus, közgazdász
Paul Douglas (1892-1976) – amerikai közgazdász,] 30 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

f) Az altruista, az önző és az irigy:

Valaki más
irigy
jövedelme

A
altruista
önző Az én
jövedelmem

31
31 / 38
 MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

3. A DÖNTÉS → (3) érintési pont

x2
Ugyanolyan hasz-
Ugyanannyiba kerül,
nos, mint A – a
mint B, de hasznosabb:
fogyasztó elkölti
az optimális választás
az összes jövedel-
mét
B

Elérhető és hasznos,
C
de a fogyasztó nem A
költi el az összes
jövedelmét x1
32 / 38
 MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

A közömbösségi görbe meredeksége: 𝑀𝑅𝑆1,2 Az optimumban:

𝑝1 𝒑𝟏
A költségvetési egyenes meredeksége: = 𝑴𝑹𝑺𝟏,𝟐
𝑝2 𝒑𝟐

A fogyasztó optimális választása: az a jószágkombináció, amely esetében

a két termék áraránya megegyezik a fogyasztó e két termékre vonatkozó
helyettesítési határrátájával.

• Elcserélési lehetőség és elcserélési képesség

• Ugyanannyiszor drágább, mint ahányszor hasznosabb
• Piac objektív értékítélete és a fogyasztó szubjektív értékítélet
• A ktgvetési egyenes meredeksége = a közömbösségi görbe meredeksége
• A költségvetési egyenes érinti a legmagasabban fekvő még elérhető közömbösségi görbét
33 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

𝒑𝟏
= 𝑴𝑹𝑺𝑨𝟏,𝟐 = 𝑴𝑹𝑺𝑩
𝟏,𝟐 = 𝑴𝑹𝑺𝑪
𝟏,𝟐 = ⋯
𝒑𝟐

Minden (A, B, C stb.) fogyasztó helyettesítési határrátája, bármely két

(1, 2) termékre UGYANAZ: p1/p2. Nincsen lehetőség további
hatékony átrendezésre
(reallokációra)!

A javak fogyasztók közötti (verseny-)piaci allokációja

Pareto-i értelemben hatékony!

34 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

a) Optimum konkáv preferenciák esetén: „sarokmegoldás”

Érintési pont: a költségvetési
egyenes legalacsonyabban fekvő
x2 közömbösségi görbével közös
pontja: a legrosszabb választás
A költségvetési egyenes U↑ preferenciairányok
legmagasabban fekvő
közömbösségi görbével U↑
közös pontja: optimum

x1

35 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

b) Optimum tökéletes helyettesítő jószágok esetén

x2

U↑ preferenciairányok

U↑

x1
A költségvetési egyenes legmagasabban
fekvő közömbösségi görbével közös
pontja: optimum 36 / 38
 MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

c) Optimum tökéletesen kiegészítő jószágok esetén:

MRS1,2 = 0
x2
U↑

U– preferenciairányok

U–
U3
U2
U1
x1
A költségvetési egyenes legmagasabban fekvő
közömbösségi görbével közös pontja: optimum
37 / 38
MIKROÖKONÓMIA – SZTE GTK 2. előadás: A fogyasztói döntés tényezői

Köszönöm a figyelmet!

38 / 38