Reflux És Diéta - Gyomorsavbántalmak Felismerése És Kezelése

Vásárló neve: Galbavy Nóra
Rendelési szám: 4085-2023-0326
Vásárlásával támogatta, hogy Magyarországon az elektronikus könyvkiadás fejlõdni tudjon, a digitális
kereskedelemben kapható könyvek választéka egyre szélesebb legyen. Köszönjük, és reméljük
webáruházunkban hamarosan viszontlátjuk.

Dr. Rosztóczy András
Lada Szilvia
Reflux és diéta –
gyomorsavbántalmak
felismerése és kezelése
SPRING MED BETEGTÁJÉKOZTATÓ KÖNYVEK
Dr. Rosztóczy András

Lada Szilvia
Reflux és diéta –
gyomorsavbántalmak
felismerése és kezelése
SPRING MED KIADÓ

© Dr. Rosztóczy András, Lada Szilvia, 2018
© SpringMed Kiadó, 2018
SpringMed Betegtájékoztató Könyvek – GASZTROENTEROLÓGIA®

Dr. Rosztóczy András – Lada Szilvia:
Reflux és diéta – gyomorsavbántalmak felismerése és kezelése
SpingMed Kiadó, 5. átdolgozott kiadás
ISBN 978-615-6337-30-6
Minden kiadói jog fenntartva.
SpringMed Kiadó Kft.

Honlap: www. springmed.hu
E-mail: info@springmed.hu
Felelős kiadó és főszerkesztő: Dr. Böszörményi Nagy Klára

Tipográfia és borítóterv: Németh János
Grafika: Németh György
Terjesztés: Végh Rita
Tartalom
A SpringMed Kiadó előszava . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
1. A gastro-oesophagealis refluxbetegségről általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
A tápcsatorna részei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
Hogyan működik az egészséges nyelőcső? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
Mi is az a refluxbetegség? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
Hogyan változik meg a tápcsatorna felső szakaszának
működése refluxbetegségben? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
Mi válthat ki refluxot? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
A Helicobacter pylori szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19
Milyen gyakori a refluxbetegség? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
A refluxbetegek életminősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
2. Melyek a betegség tünetei? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Típusos tünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
Gyomorégés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
Savas felböfögés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
Atípusos tünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
Nyelőcső eredetűek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
Nehezített nyelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
Fájdalmas nyelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
Nem nyelőcső eredetűek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
Mellkasi tünetek (szívpanaszok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
Légúti tünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
Egyéb mellkasi tünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
Szájüregi tünetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
Melyek a vészjelző, ún. „alarm” tünetek ? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
3. Hogyan ismerhető fel a refluxbetegség? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
Nem eszközös vizsgálómódszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
A tünetek értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
Protonpumpa-gátló teszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
A refluxbetegség igazolására alkalmas eszközös
vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
Az eszközös vizsgálatra történő előkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
Az endoszkópos vizsgálat (gyomortükrözés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
A nyelőcsőfunkció vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
24 órás pH-monitorozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
24 órás Bilitec mérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
24 órás nyelőcső-impedancia mérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .45
Nyelőcső manometria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .45
A Bernstein-teszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .46
A nyelőcső radiológiai vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .46
Izotópos nyelésvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .47
4. A kezelés lehetőségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
Életmódi tanácsok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .49
A reflux kialakulását provokáló tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .49
A helyes étrend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50
Gyógyszeres kezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .52
Savközömbösítők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .52
Savtermelődést gátló szerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .53
Prokinetikumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .56
Egyéb gyógyszerek (bevonószerek és alginátok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .56
Endoszkópos terápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .56
A sebészi kezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
5. A refluxbetegség szövődményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .59
A refluxbetegség okozta szövődmények
a nyelőcsőben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .59
Nyelőcsőgyulladás (oesophagitis, ejtsd: özofagitisz) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .59
Heges nyelőcsőszűkület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .61
Vérzés, perforáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .64
Barrett-nyelőcső . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .65
A nyelőcső mirigyhámsejtes rákja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .66
A reflux okozta szövődmények a nyelőcsövön kívül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .66
Légúti szövődmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .67
Szív (kardiális) szövődmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .70
Szájüregi szövődmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .70
Alvászavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .71
6. A 15 leggyakoribb kérdés a refluxbetegségről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .72
Diétás tanácsok refluxos betegeknek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .77
Bevezetés: az étrend és életmód változtatás szükséges! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .79
Tanácsok az ételek elkészítéséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .80
Ételkészítési technológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .81
Az étrendben javasolt nyersanyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .82
Az étrendben kerülendő nyersanyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .83
Táplálkozási tanácsok – életmódi irányelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .84
Ajánlott ételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .86
Receptek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .87
Hasznos információk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .115
Szójegyzék - orvosi kifejezések magyarázata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .120
SpringMed Kiadó könyvajánlója – 2018. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .121
A SpringMed Kiadó
előszava
A régi korok óta az ember legértékesebb tulajdona testi és lel-

ki egészsége. Felgyorsult világban, a technikai és információs
forradalom sűrűjében élünk, de még mindig azt mondjuk: csak
egészségünk legyen! A 21. század változásai azonban új kihívá-
sok elé állították nemcsak a betegek gyógyításán rendíthetetle-
nül fáradozó orvosokat, hanem betegeiket, sőt a jó egészségnek
örvendőket is. A tudomány rohamos fejlődésével mind a meg-
előzés, mind a kezelés terén újabb és újabb lehetőségek nyílnak
meg, és egyre többet tudunk a betegségek kialakulásának hátte-
rében rejlő genetikai és környezeti tényezőkről is.
A mégoly fejlett orvosi tudás és technika sem képes azon-
ban minden egészséggel/betegséggel kapcsolatos kérdés
megoldására. Az egészségeseknek fel kell ismerniük saját
felelősségüket a betegségek megelőzésében. Lényeges, mi-
lyen életmódot folytatunk (táplálkozás, fizikai aktivitás, ká-
ros szenvedélyek), hogyan alakítjuk ki lakókörnyezetünket,
munkahelyünkön betartjuk-e a munkavédelmi előírásokat,
a szabadidős tevékenységek során is gondolunk-e egészsé-
günk megőrzésére (pl. napozás).
vissza a Tartalomjegyzékhez
A betegek kezelése sokkal eredményesebb, ha maguk is ak-
tív szerepet vállalnak gyógyulásuk folyamatában. A zsúfolt or-
vosi rendelőkben azonban nem mindig jut idő a részletes be-
tegtájékoztatásra, ráadásul Magyarországon még mindig nagy
hiány mutatkozik orvosilag helyénvaló, mégis közérthető és ol-
vasmányos nyelven, gyakorlati szempontból megírt, betegköz-
pontú tájékoztató könyvekből. Kiadónk küldetése, hogy ezt a
hiányt igyekezzen pótolni. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a
könyvek nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot és szakvéle-
ményt. Abban segítenek, hogy a beteg tájékozott legyen beteg-
ségét illetően, és így gyorsabban és hatékonyabban tudja meg-
beszélni problémáját kezelőorvosával.
A már korábban elindított allergiás, daganatos, szív és ér-
rendszeri, reumatológiai betegségeket ismertető sorozatok mel-
lett a kiadó a gyomor-bélrendszeri betegségekről szóló soroza-
tával is a betegek hatékonyabb gyógyulását, hozzátartozóik jobb
tájékoztatását szeretné szolgálni.
Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a kötet szerzőinek,
Dr. Rosztóczy Andrásnak és Lada Szilviának a kiadvány elké-
szítéséért, az előző kiadás frissítéséért.
Bevezetés
A közismert nevén refluxbetegség pontos orvosi elnevezése

gastro-oesophagealis (ejtsd: gasztroözofageális) refluxbeteg-
ség, amelynek hátterében a tápcsatorna felső részének össze-
tett működési zavara áll. Számos rövidítést – GORB, GORD,
GERD – is használnak a kórkép megnevezésére, amelyek a be-
tegség nevének kezdőbetűiből állnak össze aszerint, hogy a
szerző épp milyen írásmódot – magyart, angolt vagy amerika-
it – használ.
A refluxbetegség rendkívüli gyakoriságának köszönheti a
jelentőségét, hiszen az átfogó felmérések eredményei azt mu-
tatják, hogy az emberek mintegy ötöde szenved az erre a be-
tegségre utaló és legalább időszakosan előforduló tünetektől.
Bár az ilyen tünetekkel küzdők jelentős része nem fordul or-
voshoz, a fennmaradó hányad kezelése és gondozása – ép-
pen a kórkép gyakorisága miatt – jelentős feladat. A betegek
ugyanakkor maguk is sokat tehetnek állapotuk minél kedve-
zőbb alakulásáért, ha megszerzik az ehhez szükséges alapve-
tő ismereteket.
Kiadványunk célja éppen az, hogy összefoglaljuk a felnőtt-
kori refluxbetegségről ma rendelkezésünk re álló ismereta-
nyagot, illetve közzétegyük mindazokat a hasznos tudniva-
1. ábra. A beteg maga is sokat tehet állapotának kedvezõ alakulásáért
lókat, életmódbeli tanácsokat, amelyek segítségével a beteg

tevékenyen részt vehet állapotának javításában (1. ábra). A
gyermekkori refluxbetegség speciális témakört jelent, amely-
nek tárgyalásától könyvünk terjedelmi korlátai miatt eltekin-
tünk..
10
1.
A gastro-oesophagealis
refluxbetegségről általában
A tápcsatorna részei
A betegség lényegének ismertetése előtt tekintsük át a táp-
csatorna felépítését és működését (2. ábra). A tápcsator-
na vagy gyomor-bél rendszer egy összefüggő cső, amely a
szájtól a végbélig tart, és az emésztőrendszer részét képezi. E
szervrendszer feladata a táplálék felvétele a táplálkozás során,
majd ebből a szervezet számára hasznos tápanyagok kinyerése
és felszívása, valamint a visszamaradó, a szervezet számára
hasznosíthatatlan salakanyag kiürítése.
Az elfogyasztott táplálék (étel, ital) a tápcsatornán áthalad-
va, az emésztőszervek váladékai (pl. nyál, gyomornedv, epe,
hasnyál, bélnedv), illetve a bél egyes szakaszaiban élő hasznos
baktériumok segítségével alakul át a szervezet számára hasz-
nosítható, felszívható tápanyaggá.
A béltartalom feldolgozása, a hasznos és káros anyagok el-
különítése, az előbbiek hasznosítása, az utóbbiak kiürítése a
tápcsatorna különböző szakaszain zajlik. A tápanyagok felszí-
vódása túlnyomórészt a vékonybélben, a béltartalom besűríté-
se, továbbítása, kiürítése pedig a vastagbélben zajlik.
11
2. ábra. A tápcsatorna részeinek vázlatos rajza
12
Hogyan működik az egészséges nyelőcső?
A nyelőcső izmos falú, csőszerű szerv. A belső felszínét nyálkahár-
tya borítja, amelynek síkosságát az alatta található szövetréteg mi-
rigyeinek nyákja biztosítja. (Ebben az ún. kötőszöveti rétegben a
mirigyeken kívül ereket és idegeket találunk.) A nyelőcső fala ket-
tős izomréteggel rendelkezik, amelynek összehúzódása továbbítja a
falatot, illetve megakadályozza annak visszafelé (felfelé) haladását.
Az egészséges nyelőcső feladata a lenyelt étel továbbítása a
gyomorba. Az étkezések alkalmával a táplálék először a szájü-
regbe jut. A rágás folyamata közben a táplálék nyállal kevere-
dik, majd a falatot lenyelve a garaton keresztül a nyelőcsőbe
kerül. A garat és a nyelőcső határán található a nyelőcső felső
záróizma, a gyomor és a nyelőcső határán pedig a nyelőcső al-
só záróizma (3. ábra).
Az alsó záróizom kb. 4 cm hosszú izomgyűrű, ami alaphelyzet-
ben zárt kaput képez a nyelőcső és a gyomor között, és csak a nye-
lés után, a falat odaérkezésekor nyílik meg arra az időre, amíg a fa-
lat átjut a gyomorba. Ugyanez a záróizom akadályozza meg, hogy
a gyomorba már bekerült és ott, a gyomorsavval, illetve a gyomor
emésztőnedvével – a pepszinnel – keveredett táplálék visszajus-
son a nyelőcsőbe. Ez azért szükséges, mert a nyelőcső nyálkahár-
tyáját a savas gyomortartalom erősen károsítja.
Mi is az a refluxbetegség?
A refluxbetegség a tápcsatorna felső részének összetett műkö-
dési zavarán alapuló kórkép: a gyomor és akár nyombél (duo-
denum) tartalma a nyelőcsőbe (és onnan a garaton át a szájba
vagy a légúti rendszerbe) kerülve (visszacsorogva) tüneteket,
13
3. ábra. A nyelõcsõ vázlatos rajza
panaszokat, illetve az esetek egy részében különböző szervi el-

változásokat – például a nyelőcső nyálkahártyájának gyulladá-
sát (reflux oesophagitis; ejtsd: özofagitisz) –okozhatja.
Tehát a gastro-oesophagealis refluxon azt értjük, hogy a gyo-

mor/nyombél tartalma visszaáramlik a nyelőcsőbe. A reflux
oesophagitis viszont azt jelenti, hogy a nyelőcsőbe visszaáram-
ló gyomor-/nyombéltartalom (a refluxátum) – irritáló hatása
következtében a nyelőcső nyálkahártyájának gyulladása lép fel.
14
Reflux egészségesekben is előfordulhat – és elő is fordul, –
elsősorban a hasüregi nyomás fokozódásával járó helyzetek-
ben, például kiadós étkezések után, lehajláskor, nehéz tárgyak
emelésekor, egyes sportok végzésekor, vagy terhesség esetén.
Kóros fokúnak akkor tartható, ha rendszeresen előfordul, és
panaszt is okoz.
Hogyan változik meg a tápcsatorna felső szaka-

szának működése refluxbetegségben?
Refluxbetegségben a gyomor tartalma visszacsorog a nyelő-
csőbe, aminek legkézenfekvőbb oka az alsó záróizom gyenge-
sége, de a gyomor lassult ürülése éppúgy elősegítheti a reflux
kialakulását. A gyomorban nő a nyomás, ez pedig reflexesen
kiváltja az alsó záróizom átmeneti ellazulását. Így a gyomor-
tartalom visz-szakerülhet a nyelőcsőbe. A felfújt léggömbhöz
hasonló, feszülő, teli gyomor anatómiailag is megrövidíti a zá-
róizmot (4. ábra), ami szintén elősegíti a reflux kialakulását.
A reflux okozta tünetek és szövődmények kialakulásában a
gyomor és az alsó nyelőcsői záróizom működészavarán túl a
nyelőcső mozgászavara is szerepet játszik.
Refluxbetegségben gyengébb a nyelőcső falattovábbító „ere-
je”, így a nyelőcsőben tartósan időzhet az oda visszacsorgó gyo-
mortartalom, amelynek irritáló anyagai (gyomorsav, emésztő-
nedvek, epesavak) károsítják a nyelőcső nyálkahártyáját.
A refluxbetegség kialakulásában a fentieken túl külső ténye-
zők is szerepet játszhatnak. Itt kell megemlítenünk azt az ese-
tet, amikor az alsó záróizmot kívülről erősítő rekeszizom nem
kellően támogatja a záróizmot, például rekeszizomsérv esetén.
Rekeszizomsérv esetén a gyomor kisebb-nagyobb része a reke-
15
4. ábra. A felfújt léggöbmhöz hasonló, feszülõ, teli gyomor
anatómiailag is megrövidíti a záróizmot
nyelőcső záróizom
5. ábra. A rekeszizomsérv két típusának vázlatos rajza
16
szizom alól (azaz a hasüregből) a rekeszizom fölé (a mellüreg-
be) kerül (5. ábra). A gyakoribb, úgynevezett csuszamlásos for-
mában az alsó nyelőcsői záróizom is a mellüregbe csúszik, így
záróereje jelentősen meggyengül. Ha a rekeszizomsérv nagy,
megrekedhet benne a gyomortartalom, ami pedig kellemetlen
nyomásérzést okozhat a szegycsont alsó része tájékán.
Mi válthat ki refluxot?
A felsoroltakon túl természetesen minden további olyan álla-
pot is elősegítheti a reflux kialakulását, ami növeli a hasüregi
nyomást (6. ábra). Az egyik leggyakoribb provokáló tényező a
túlméretezett étkezés.
• A gyorsan elfogyasztott, nagy mennyiségű étel jelentősen
megnöveli a gyomor feszülését, így elősegíti a reflux kiala-
kulását. Különösen igaz ez akkor, ha az elfogyasztott étel ka-
lóriatartalma magas pl. zsíros, olajos ételek, mert ezek lassít-
ják a túltelített gyomor ürülését.
• A klasszikus magyar konyha – azaz a bőséges, zsíros, fűszeres
étel fogyasztása – tehát minden szempontból árt a refluxbe-
tegnek.
• A kiadós étkezés utáni lefekvés tovább fokozza a reflux kiala-
kulásának esélyét, hiszen a nyelőcső alsó záróizmára ilyen
esetben még nagyobb nyomás nehezedik a vízszintes hely-
zetbe került teli gyomor felől.
• A lehajlással, nehéz tárgyak emelésével járó nehéz fizikai
munkák végzése szintén jellegzetesen refluxot válthatnak ki,
éppúgy, mint a hasat szorító, szűkderekú ruházat viselése.
• Bizonyos sporttevékenységek, például a kerékpározás, a
súlyemelés, a birkózás, a vízisportok többsége (kajak, kenu,
17
6. ábra. Refluxot kiváltó tényezõk
evezés) is kiváltó tényezők lehetnek. A versenysportok mel-

lett a ma divatos szabadidős sporttevékenységek is szintén a
reflux veszélyét hordozzák magukban, különösen, ha azokat
(pl. fittness-torna) nem szakember irányításával, szakszerű
edzésterv alapján végzik.
18
• Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a ma már népbe-
tegségnek számító elhízás is a reflux fontos provokáló té-
nyezője. A hasi zsírszövet felszaporodása is emeli a hasüregi
nyomást, és refluxot provokál. Ráadásul a refluxos tüneteket
a betegek legtöbbször étkezéssel próbálják enyhíteni, ami
további hízáshoz vezet, s az így kialakuló ördögi kör meg-
szakítása nem könnyű feladat.
A felsorolt tényezők természetesen nemcsak önmagukban,

hanem együttesen is előfordulhatnak. Ilyenkor refluxot pro-
vokáló hatásuk összeadódik, azaz a reflux fokozott megjele-
nésével kell számolni.
Végül, de nem utolsósorban érdemes megjegyezni, hogy a

terhesség második felében is jelentkezhetnek refluxos pana-
szok. Ilyenkor egyrészt a jelentősen kitágult anyaméh térfo-
gata növeli a hasüregi nyomást, másrészt csaknem vízszintes
helyzetbe emeli a gyomrot, ami szintén elősegíti a reflux lét-
rejöttét. Ez a jelenség azonban a terhesség természetes velejá-
rója, önmagában nem kóros, és a szülés után meg is szűnik. A
terhesség alatt jelentkező reflux megfelelő táplálkozással, illet-
ve életvitellel jelentősen mérsékelhető, így az esetek többségé-
ben gyógyszeres kezelésre nincs szükség.
A Helicobacter pylori szerepe

Jól ismert, hogy a gyomorban megtelepedni képes Helicobac-
ter pylori nevű baktérium jelentős kóroki szerepet játszik mind
a nyombél-, és gyomorfekély, mind pedig a gyomor egyes daga-
natos megbetegedéseinek kialakulásában. Mivel a gyomor mű-
19
ködészavara a refluxbetegség kialakulásának egyik fontos té-
nyezője, jogosan vetődött fel a kérdés, hogy van-e összefüggés
a baktérium jelenléte és a refluxbetegség kialakulása között.
Bár a vizsgálatok eredményei szerint a baktériummal fertő-
zöttekben ritkábban fordulnak elő a refluxbetegségre jellemző
tünetek, mégsem állapítható meg szoros ok-okozati összefüg-
gés a két kórkép között.
A refluxbetegség fennállása így önmagában nem indokolja a

Helicobacter pylori jelenlétét igazoló szűrővizsgálatot. Más
kérdés, hogy olykor nem könnyű elkülöníteni egymástól a
reflux és a helicobacter okozta tüneteket, és így mégis szük-
ség lehet a teszt elvégzésére.
Helicobacterrel fertőzöttekben a baktérium kiirtása után a

gyomor savtermelése átmenetileg kissé fokozódik, és ez elő-
segítheti refluxos tünetek megjelenését, vagy a már meglevő
tünetek felerősödését. Ez azonban nem jelent ellenjavallatot
a baktérium kiirtását célzó kezelés elvégzésére, hiszen a Heli-
cobacter fertőzés tartós fennállása nagyobb kockázatot jelent,
mint a refluxos tünetek esetleges – és legtöbbször átmeneti –
megjelenése.
Milyen gyakori a refluxbetegség?

A refluxbetegség az egyik leggyakoribb kórkép (7. ábra). A
nyugati országok felnőtt lakosságának kb. 40%-ának havonta
legalább egyszer, 20%-ának hetente, 7-10%-ának pedig napon-
ta van gyomorégéses panasza. A Gallup Intézet Egyesült Ál-
lamokban végzett felmérése szerint a 13%-a hetente legalább
20
havonta hetente naponta
7. ábra. A reflux okozta gyomorégés gyakorisága a nyugati országok

felnőtt lakossága körében
kétszer szed gyógyszert ilyen okból. Keleten a helyzet merő-

ben különbözik, bár ott sem ritka a refluxbetegség, az előfor-
dulási gyakoriság alig fele-harmada a nyugati országokban ta-
pasztaltnak. Magyarországra vonatkozóan nincs átfogó adat,
azonban a dél-alföldi régió véradóinak tüneti szűrése alapján
inkább a keleti értékekhez állhatunk közelebb. A felmérésekből
az is kiderül, hogy az enyhe vagy időnként jelentkező gyomo-
régéses panaszokkal a legtöbb beteg nem fordul orvoshoz, il-
letve saját magát gyógykezeli és csak súlyosabb esetben keresi
fel háziorvosát. A refluxbetegség nemek szerinti eloszlása azo-
nos. A szövődmények közé tartozó súlyos nyelőcsőgyulladás
(oesophagitis), illetve, az úgynevezett Barrett-nyelőcső kialaku-
lása viszont férfiakban a gyakoribb.
21
A refluxbetegek életminősége
A legtöbb esetben a betegség elhúzódó (krónikus jellegű), és a
tünetek akár évtizedes időszakot is átfoghatnak. Bár jóindula-
tú betegségnek tartják, a refluxbetegség mégis jelentősen ront-
ja az életminőséget. A refluxbetegségben szenvedő betegek
életminősége elmarad például a pangásos szívelégtelenségben,
vagy a tünetekkel járó szívkoszorúér-betegségben szenvedő
társaiké mögött, noha az utóbbiakat ma is jelentős halálozási
arányuk miatt jóval súlyosabb betegként tartja számon a szak-
ma. Az életminőségre vonatkozó kedvezőtlen adatok azt je-
lentik, hogy a betegek nincsenek megelégedve állapotukkal.
Hozzátéve ehhez a betegség rendkívüli gyakoriságát, könnyen
belátható, hogy miért jelent ez a viszonylag enyhe idült meg-
betegedés oly hatalmas terhet az egészségügyi ellátórendsze-
rek számára. Kiemelt jelentőségű tehát a betegek alapos felvilá-
gosítása, amely elengedhetetlenül szükséges az eddiginél jobb,
hosszú távú kezelési eredmények eléréséhez.
Az életkor és a refluxbetegség
A refluxbetegség bármely életkorban előfordulhat. Ugyanak-

kor a fiatalkorban (65 éves kor alatt) és az időskorban (65 éves
kor felett) jelentkező refluxbetegség között felismerhetők bizo-
nyos különbségek.
Az időskori refluxbetegség kevesebb panaszt okoz, ugyan-

akkor több és súlyosabb szövődménnyel jár.
22
Idős korban ugyanis kevésbé érzékenyek a nyelőcső ér-
zőidegei (kevésbé érzékelik a visszacsorgó savas gyomortar-
talom irritáló hatását), ugyanakkor az életkor előrehaladtával
számos olyan változás is végbemegy az emberi szervezetben,
ami elősegíti a reflux kialakulását. Ilyenek például: túlsúlyos-
ság kialakulása az időskorban csökkent fizikai aktivitás – az-
az mozgásszegényebb életmód – mellett változatlan táplálko-
zási szokások miatt; rekeszizomsérv kialakulása; a nyelőcső és
az alsó nyelőcsői záróizom időskorban fokozatosan gyengülő
működése.
23
2.
Melyek a betegség tünetei?
A refluxbetegség tünetei között megkülönböztetünk a beteg-

ségre jellemző, azaz típusos, illetve arra önmagában nem fel-
tétlenül utaló, azaz atípusos tüneteket. Ez utóbbi tünetek
keletkezésük helye szerint lehetnek egyrészt nyelőcső eredetű-
ek, ezek az oesophagealis tünetek, másrészt nem nyelőcső ere-
detűek, azaz extraoesophagealisak. Ha csak ez utóbbiak je-
lentkeznek, vagy esetleg a beteg teljesen tünetmentes, akkor
„néma” (angol szakszóval „silent”, ejtsd: szájlent) refluxbeteg-
ségről beszélünk. A refluxbetegség felismerése ez utóbbi ese-
tekben igen nehéz feladat és eszközös vizsgálatok nélkül nem
legtöbbször nem is lehetséges. A tünetek speciális csoportját
képezik az úgynevezett „vészjelző” (angol szakszóval „alarm”,
ejtsd: alarm) tünetek, amelyek jelentkezése esetén elengedhe-
tetlen a sürgős és részletes szakorvosi kivizsgálás, mert ezek
bármelyike esetleg valamilyen rosszindulatú daganat első vagy
éppen egyetlen jele lehet.
A jellegzetes és nem jellegzetes, gyakori tüneteket az 1. táb-

lázat és a 8. ábra mutatják be.
24
Típusos tünetek
Gyomorégés
• A gyomorégés a szegycsont mögött a mellkas középvona-
lában jelentkező, meleg, égő érzést jelent, amely a gyomor-
szájtól a garat felé terjedhet. Az angol szaknyelvben a heart-
burn [ejtsd: hártbörn] szóval jelölik.
• A gyomorégés sokszor csak a gyomorszájnak megfelelő te-
rületen jelentkezik, de kisugározhat a nyak, az áll, a lapockák
és a karok felé is.
• Az égő érzés fájdalomba is átcsaphat, ilyenkor vizsgálat nél-
kül problémás lehet elkülöníteni a szívkoszorúerek kerin-
gési zavara okozta szívfájdalomtól. Kialakulására jellemző,
hogy étkezés után, vízszintesen fekvő helyzetben, illetve a
hasi nyomás fokozódásakor (pl. hajlás, emelés) jelentkezik.
• Savközömbösítő szer (pl. szódabikarbóna) bevétele jellem-
zően azonnal enyhíti vagy megszünteti.
Savas felböfögés
• A savas felböfögés (szaknyelven regurgitáció) alatt a savas
gyomortartalom a nyelőcsőbe való visszaáramlásának érzé-
sét értjük. Ennek kiterjedése korlátozódhat a nyelőcsőre, de
elérheti a garatot, vagy a szájüreget is, sőt a garatból a lég-
utakba is becsoroghat.
• A hányástól a megelőző öklendezés és hányinger hiánya, va-
lamint a hányásnál jóval kisebb mennyisége különbözteti
meg.
• A gyomorégéshez hasonlóan gyakran jelentkezik étkezés
után, fekvő, vagy a hasűri nyomást fokozó testhelyzetekben.
Ha a visszaáramló gyomortartalom eléri a szájüreget, akkor
jellemzően savas-kesernyés íz érzéséről számol be a beteg.
25
1. táblázat. A refluxbetegség tüneteinek összefoglalása
Típusos tünetek
Gyomorégés
Savas felböfögés
Atípusos tünetek
Nyelõcsõ eredetû tünetek
nehezített nyelés
fájdalmas nyelés
Nem nyelõcsõ eredetû tünetek
mellkasi tünetek
légúti tünetek
szájüregi tünetek
Alvászavarok
Atípusos tünetek
Az atípusos tünetek nemcsak a refluxbetegségre jellemzőek,

hátterükben más betegségek is állhatnak. Két fő csoportra
oszthatjuk őket. A kialakulás helye szerint lehetnek ”nyelőcső
eredetűek” és ”nem nyelőcső eredetűek”. A nyelőcsőből szár-
mazók közé tartozik a nehezített nyelés és a fájdalmas nyelés.
26
Nyelőcső eredetűek
Nehezített nyelés
A nehezített nyelés (dysphagia, ejtsd: diszfágia) esetén a be-
teg úgy érzi, hogy nyeléskor az étel elakad a nyelőcsőben, vagy
csak lassan, nehezen jut benne tovább. A betegek általában
elég pontosan meg tudják jelölni a falatelakadás helyét. Jelent-
kezhet darabos és/vagy folyékony táplálék nyelésekor. Oka re-
fluxbetegségben többnyire valamelyik szövődmény (pl. nye-
lőcsőszűkület) kialakulása. Ilyenkor a panasz fokozatosan jön
létre előbb nagyobb, majd kisebb szilárd falatok, végül folya-
dék nyelésekor is. A nyelési nehezítettséget mindig vészjelző
tünetként kell értékelni (l. később), hiszen a nyelőcső dagana-
tos megbetegedése esetén is hasonló panaszok alakulnak ki. E
tünet megjelenése haladéktalan szakorvosi vizsgálatot indokol.
Már egyetlen falat elakadása is veszélyhelyzetet jelezhet,
nincs helye a várakozásnak, szakorvosi vizsgálatra van szük-
ség!
Fájdalmas nyelés
Fájdalmas nyelés (odynophagia, ejtsd: odinofágia) alatt azt ért-
jük, hogy nyeléskor illetve a falat nyelőcsőben való lefelé ha-
ladása közben fájdalom jelentkezik. Leggyakoribb kiváltói a
forró ételek és folyadékok, illetve a tömény alkoholos italok
fogyasztása. Refluxbetegségben általában súlyos fokú, kiter-
jedt, a nyelőcső felső részét is érintő, nem ritkán fekélyes nye-
lőcső gyulladás fennállásra utal, de jelezheti a nyelőcső izom-
zatának szövődményesen kialakuló fokozott görcskészségét is.
27
8. ábra. A reflux okozta panaszok
Nem nyelőcső eredetűek

A nem nyelőcsői eredetű tünetek lehetnek:
• mellkasi tünetek (szívpanaszok),
• légúti tünetek,
• szájüregi tünetek és
• alvászavarok.
28
Mellkasi tünetek (szívpanaszok)
A refluxbetegségben tünetként megjelenő szívpanaszok (rit-

muszavar, mellkasi fájdalom) nagyon hasonlíthatnak a való-
di szívbetegségben jelentkező szívpanaszokra, és vizsgálatok
nélkül általában nem is különíthetők el tőlük.
Az ilyen panaszokat okozó valódi szívbetegségek nem ritkán

súlyos vagy akár halálos kimenetelűek is lehetnek, ezért elő-
ször mindig azokat kell kizárni.
• A szívritmuszavar lehet ritka, szapora, vagy szabálytalan

szívverésérzés. Oka, hogy a visszacsorgó savas gyomortar-
talom ingerli a nyelőcső érzőideg-végződéseit, ami egy re-
flexíven keresztül ritmuszavart vált ki. Amennyiben a való-
di szívbetegség kizárható, akkor kerülhet sor a reflux és a
ritmuszavar közötti összefüggés kiderítésére, amely speciá-
lis szakorvosi vizsgálatok elvégzésével lehetséges.
• A mellkasi fájdalom oka (a reflux kapcsán) legtöbbször a
nyelőcső érzőideg-végződéseinek túlérzékenysége, de jelez-
heti a nyelőcső izomzatának szövődményesen kialakuló fo-
kozott görcskészségét, sőt speciális esetben egy – a ritmu-
szavaroknál leírthoz hasonló – reflexív jelenléte miatt (ld.
lejjebb) szívkoszorúér görcsöt és a következményes keringési
zavar miatt valódi szívfájdalmat is eredményezhet. Minde-
zek miatt a reflux okozta mellkasi fájdalom vizsgálatok nél-
kül csak nehezen, vagy egyáltalán nem különíthető el a szív-
koszorúerek keringési zavara okozta fájdalomtól. Tekintve,
hogy a mellkasi fájdalom a ma is vezető haláloknak számító
szívinfarktus egyik vezető tünete, ilyen panasz jelentkezése-
kor először mindig a mellkasi fájdalom szíveredetét kell ki-
29
zárni a panaszok jelentkezésekor végzett EKG-vizsgálattal,
illetve (ha az lényeges eltérést nem mutat) részletes kardio-
lógiai kivizsgálással.
• A refluxbetegség és a szívkoszorúér keringési zavara okoz-
ta szívfájdalom közt igen ritkán ok-okozati összefüggés is
fennállhat. Ez többnyire olyan betegekben fordul elő, akik
szívkoszorúérgörcs kialakulására hajlamosak. A nyelőcsőbe
visszacsorgó sav a nyelőcső falában található idegvégződése-
ket ingerelve, egy reflexíven keresztül valódi szívkoszorúér-
görcsöt és következményes szívfájdalmat idézhet elő.
• Ahogy azt bemutattuk, úgy a szívkoszorúér-betegség, mint a
reflux okozhat tehát mellkasi fájdalmat. Mivel két igen gyako-
ri betegségről van szó, azok együttesen is gyakran fordulnak
elő, akár anélkül, hogy köztük ok-okozati összefüggés állna
fenn. Ez szintén aláhúzza annak jelentőségét, hogy mellkasi
fájdalom esetén először mindig a súlyosabb okot, az akár ha-
lálos kimenetellel is fenyegető szívbetegséget kell kizárni.
Légúti tünetek
A légúti tünetek kiváltásában a refluxbetegség kétféleképpen

játszhat szerepet. Egyrészt a garatba visszacsorgó, majd a lég-
utakba bejutó gyomorsav irritáló hatása folytán, másrészt a
mellkasi fájdalomnál leírthoz hasonló reflex révén, amikor
a nyelőcsőbe visszakerülő savas gyomortartalom ingerli a
nyelőcsőfal érzőideg-végződéseit. Az alábbiakban tárgyalt
felső, illetve alsó légúti tünetek egyike sem csak a refluxra
jellemző. Fennállásuk esetén az orvos csak akkor gondol reflux-
betegségre, ha az adott tünet nem magyarázható maradéktala-
nul a rá egyébként jellemző légúti betegséggel, vagy ha az adott
légúti betegség szakszerű kezelésére sem javul a tünet.
30
A felső légúti tünetek közül a következők függenek össze
a leggyakrabban a refluxbetegséggel: rekedtség, toroktáji
gombócérzés, hátsó garatfali váladékcsorgás, köhögés – e
tünetek gyakran együttesen fordulnak elő.
• A refluxhoz társuló rekedtség többnyire időszakosan fordul
elő, a gége idült gyulladása következtében. Refluxbetegségben
a rekedtség leginkább reggel jelentkezik, amelyet az éjszakai
refluxszal hoznak összefüggésbe. A beteg hangja jellegzetesen
„fátyolos”. A rekedtség számos gégészeti betegség szempont-
jából vészjelző tünetként értékelendő, így megjelenésekor
azonnali fül-orr-gégészeti szakvizsgálat szükséges, az egyéb,
súlyosabb betegségek mielőbbi biztos kizárása érdekében.
• A toroktáji gombóc-, vagy idegentestérzés jelentősen ront-
ja a betegek életminőségét. A beteg ilyenkor azt érzi, hogy
van valami a torkában vagy a garatjában, de azt semmilyen
módon (köhögés, nyelés stb.) nem tudja onnan eltávolítani.
Nem ritkán a beteg hibásan nyelési zavarként említi, noha
rákérdezésre kiderül, hogy a panasz sosem étkezéskor, ha-
nem étkezési szünetekben van jelen és a falat gyomorba ju-
tása mindig akadálytalan. Bár ez a tünet rendkívül kellemet-
len, mégis gyakran alulértékelt, mert az orvosi vizsgálatkor
többnyire nem találnak érdemi eltérést a garat, illetve a to-
rok területén. Fontos megjegyzeni, hogy nemcsak a reflux,
hanem egy funkcionális nyelőcső betegség az úgynevezett
”funkcionális globus” is oka lehet ennek a tünetnek. Mivel
ezek elkülönítése csak a nyelőcső funkciós vizsgálatok elvég-
zésével lehetséges, így előbb ezek végzendők el és csak a re-
flux jelenlétének kizárása után vethető fel az utóbbi jelenlé-
te. Mivel a funkcionális kórképek hátterében nem ritkák a
szorongásos lelki betegségek, így alapos gyanú esetén indo-
kolt ennek megerősítése céljából pszichológus, illetve adott
esetben pszichiáter segítségét is igénybe venni.
31
• A refluxos köhögés általában nem jár köpetürítéssel, roham-
szerűen jelentkezik, és a beteg minél inkább erőlteti a kö-
högést, annál fokozottabban jelentkezik a köhögési inger.
A tapasztalat szerint tej, víz ivása enyhíti a köhögési ingert.
Ritkábban – ha a köhögés köpetürítéssel is jár – a beteg a
köpetét többnyire savanyú, kesernyés ízűnek, nyúlós jel-
legűnek és fehér színűnek írja le.
Lényeges azonban, hogy a hosszasan – azaz 2 hónapnál ré-

gebben – fennálló köhögés vészjelző tünetnek minősül és
ezért mielőbbi fül-orr-gégészeti és tüdőgyógyászati szak-
vizsgálat elvégzését indokolja.
Az alsó légúti tünetek között leggyakrabban az asztmás

légzészavar – légszomj, fulladásérzés – fordul elő.
Oka a légutakba kerülő gyomortartalom közvetlen irri-

táló hatása vagy a nyelőcső alsó szakaszán található érző ér-
zőideg-végződések ingerlésére reflexes úton kialakuló hörgő-
görcs. A reflux okozta asztmás légzészavarra jellemző, hogy
– legalábbis kezdetben – kialakulásának időpontja összefügg a
refluxszal. Ez azt jelenti, hogy gyakran étkezések után, hajolga-
tás vagy emeléssel járó munka során, illetve éjszaka, fekvő test-
helyzetben alakul ki.
Később – az idült légúti gyulladás kialakulásával – a reflux
aktuális jelenlététől függetlenül tartósan vagy visszatérően is
fennmaradhatnak e tünetek. Szintén refluxbetegség fennállá-
sára utalhatnak az egyéb okkal (pl. baktérium- vagy vírusfertő-
zés) nem magyarázható, visszatérő tüdőgyulladások. Ilyenkor
a légutakba visszacsorgó gyomortartalom váltja ki a légutak
gyulladását.
32
Egyéb mellkasi tünetek
További, a mellkas területén jelentkező panasz lehet az ún.

mellkasi diszkomfort, amely a mellkas különböző részein (a re-
flux következményeként) fellépő, kellemetlen, pontosan nem
leírható érzés. Jellemzője, hogy nem hozható összefüggésbe
mozgással vagy légzéssel, illetve, hogy hosszabb-rövidebb tü-
netmentes időszak után ismét kialakul. A panasz jelentkezé-
se összefügghet az étkezéssel – főleg rekeszizomsérv egyidejű
fennállásakor. A tünetet nem könnyű elkülöníteni az enyhébb
formájú mellkasi fájdalomtól, ezért az orvos ilyenkor is első-
ként a mellkasi panasz szíveredetét igyekszik kizárni.
Szájüregi tünetek
• Az ajak-, nyelv-, szájnyálkahártya-égés, a rossz szájíz, a kelle-

metlen szájszag, a nyáladzás, illetve a nyálfolyás mind-mind
a refluxbetegség szájüregi tünete lehet, bár kiváltásukért
nem ritkán más, a refluxtól független tényezők a felelősek.
Refluxbetegség esetén a gyomortartalom szájüregig terjedő,
hosszú időn át ismétlődő visszaáramlása a felelős ezek létre-
jöttéért.
• A szájüreget elérő magas refluxra leginkább jellemző el-
változás a fogak belső, szájüregi felszínén megjelenő eró-
zió – a fogak többnyire fájdalommentesen kialakuló el-
változása – amelyre éppen ezért általában csak a fogászati
szűrővizsgálatokon derül fény. Lényege, hogy a szájüreget
érő sav oldja a fogzománcot, így a fogban anyaghiány alakul
ki. Mivel ez az elváltozás – ellentétben a fogszuvasodással
– alig okoz panaszt, jóval kevésbé is ismert a lakosság
körében (9. ábra). A szájüregi tünetek még adekvát kezelés
33
9. ábra. Reflux okozta fogerózió
esetén is általában nehezen és lassan javíthatók, bizonyos

formáiknak (pl. fogerózió) pedig csupán a további romlása
előzhető meg.
Melyek a vészjelző, ún. „alarm” tünetek ?

A vészjelző vagy „alarm” tünetek a reflux-betegség szempont-
jából szintén az atípusos tünetek közé sorolandók. Részletes
szakorvosi kivizsgálás szükséges, mert az ilyen tünet jelentke-
zése egy esetlegesen fennálló rosszindulatú daganat első vagy
éppen egyetlen jele lehet (2. táblázat).
A vészjelző tünetek:
• nyelési nehezítettség,
• fájdalmas nyelés,
• fogyás (amely nem tervezett fogyókúra eredménye, és mér-
téke eléri a kiindulási testsúly 10%-át),
• vérszegénység (anémia),
• a hányás,
34
• illetve bármely mértékű – akár mikroszkópikus, azaz csak
laboratóriumi módszerrel kimutatható – tápcsatornából
származó vérzés.
Az alapos szakorvosi vizsgálat akkor is javasolt, ha egyéb-
ként típusos refluxos tünet mellett az alábbiak valamelyike is
fennáll:
a tünetek kezdetekor 45 év feletti életkor,
daganatos megbetegedések a családban, különös tekintettel
a tápcsatorna egyes részeinek daganataira,
illetve a daganatos megbetegedések szempontjából fontos
rizikótényezők (pl. erős dohányzás) jelenléte.
2. táblázat. Vészjelzõ tünetek, amelyek jelentkezésekor azonnali,

részletes szakorvosi kivizsgálás szükséges
• nyelési nehezítettség, fájdalmas nyelés
• hányás
• fogyás (ha a testsúly 10%-át meghaladja)
• vérszegénység (anémia)
• a tápcsatornából származó vérzés (bármilyen mértékû)
35
3.
Hogyan ismerhető fel
a refluxbetegség?
Bár a refluxbetegség diagnózisa általában nem nagyon nehéz

feladat, és sokszor már a tünetek alapján is valószínűsíthető
a betegség fennállása, mégis szükséges ezt a gyanút valami-
lyen módon alátámasztani, hogy döntés születhessen a keze-
lés módjáról. A 10/a. és 10/b. ábrák a diagnózis folyamatát
mutatják be, az alábbiakban pedig néhány mondatban azok-
ról a vizsgálómódszerekről lesz szó, melyek adott esetben az
orvos és a beteg segítségére lehetnek a diagnózis felállításában
(3. táblázat).
Nem eszközös vizsgálómódszerek

A tünetek értékelése
A refluxbetegség diagnózisának fontos eleme a tünetek értéke-
lése. Típusos tünet esetén, ha vészjelző tünet nem társul hoz-
zá, az esetek túlnyomó részében az orvos gond nélkül felállít-
ja a diagnózist. Különös figyelemmel kíséri, hogy fény derüljön
az esetleges, reflux-szal összefüggésbe hozható nyelőcsövön
kívüli tünetekre is. Így megelőzhető vagy időben gyógyítható a
szövődmény kialakulása. A tünetek értékelésének további fon-
36
A refluxbetegség diagnózisa
I. A betegnek van típusos tünete
(gyomorégés, savas felböfögés)
van
Vészjelző tünet? Endoszkópia
nincs Refluxbetegség
jelenlétét nem
zárja ki
Protonpumpa-gátló terápiás teszt
Refluxbetegség jelenlétét kizárja

Eredményes Eredménytelen
savas reflux savas reflux jelenlétét
jelenlétét támogatja nem támogatja
További vizsgálatok
Kezelés endoszkópia, pH-metria,
és legalább egyszer Bilitec-impedancia,
az életben endoszkópia manometria nyelőcső-rtg.,
Bernstein-teszt
Refluxbetegség Refluxbetegség
jelenlétét jelenlétét nem
támogatja támogatja
Kezelés Más betegség okozza a panaszokat
10/a ábra. A reflux kivizsgálásának menete
37
A refluxbetegség diagnózisa
II. A betegnek nincs típusos tünete, csak nyelőcsövön kívüli tünete van
Kérdés: Állhat-e refluxbetegség az eddigi kezelésre nem javuló

nyelőcsövön kívüli (légúti, szív, vagy egyéb) panaszok mögött?
igen
van Endoszkópia
Vészjelző tünet?
Refluxbetegség
nincs jelenlétét nem zárja ki
Protonpumpa-gátló terápiás teszt
(2, illetve 3 hónap)
Refluxbetegség jelenlétét kizárja

Eredményes Eredménytelen
savas reflux savas reflux jelenlétét
nem
jelenlétét támogatja nem támogatja
További vizsgálatok
Kezelés
endoszkópia, pH-metria,
és legalább egyszer
Bilitec-impedancia,
az életben
manometria nyelőcső-rtg.,
endoszkópia
Bernstein-teszt
Refluxbetegség Refluxbetegség
jelenlétét jelenlétét nem
támogatja támogatja
Kezelés Más betegség okozza a panaszokat
10/b ábra. A reflux kivizsgálásának menete
38
3. táblázat. A refluxbetegség kimutatására szolgáló módszerek
Nem eszközös vizsgálómódszerek

A tünetek értékelése
Protonpumpa-gátló teszt
Eszközös vizsgálómódszerek
Endoszkópia
24 órás pH-monitorozás
24 órás Bilitec-mérés
24 órás nyelõcsõimpedancia-mérés
Nyelőcső-manometria
Bernstein-teszt
Radiológiai vizsgálat
Izotópos nyelésvizsgálat
tos elemeként az orvos igyekszik felderíteni a kiváltó, provoká-

ló tényezőket is, amelyek kiküszöbölése később a kezelés és a
hosszú távú gondozás egyik lényeges pontja lesz.
Protonpumpa-gátló teszt
Gyógyszeres terápiás teszt, amelynek során a beteg egy erős,
gyomorsav-termelődést gátló szert kap. A teszt során a tüne-
tek változását figyelik. A teszt pozitív, azaz a refluxbetegség di-
agnózisa felállítható, ha a tünetek jelentősen enyhülnek, vagy
teljesen megszűnnek a teszt végéig. A teszt ajánlott időtartama
attól függően változik, hogy melyik reflux-szal összefüggésbe
hozható tünet változását várjuk. Gyomorégés, savas felböfögés
esetén a teszt javasolt időtartama 2 hét, míg a légúti tünetek
39
esetében ennél jóval hosszabb időre, 3 hónapra van szükség.
Ha a teszt során nem változnak érdemben a vizsgált tünetek,
akkor kijelenthető, hogy nagy valószínűséggel nem savas re-
flux okozza őket.
Mivel azonban a refluxbetegségnek léteznek olyan formái is

ahol a visszacsorgó gyomortartalom nem savas jellegű, ezért
a negatív eredményű terápiás teszt önmagában nem zárja ki
a refluxbetegség fennállását. Ilyenkor a kérdés eldöntésére
további vizsgálatok végzésére van szükség.
Olyan esetekben, amikor a beteg hosszabb-rövidebb ideje tar-

tó protonpumpa-gátló kezelés után, annak elégtelensége mi-
att kerül szakorvoshoz, alkalmazhatják a proton-pumpa gátló
teszt frodítottját, az úgynevezett a protonpumpa-gátló meg-
vonási tesztet is. Ilyenkor a szer elhagyását követően vizsgál-
ják a tünetek változását. Amíg a panaszok súlyosbodása reflux-
betegség fennállását támogatja, a változatlan tünetek, vagy az
esetleges javulás ellene szól a refluxbetegség jelenlétének. Ez
utóbbi esetekben nem ritkán a nyelőcső vagy a gyomor vala-
mely funkcionális betegsége áll a háttérben.
A protonpumpa-gátló megvonási teszt akkor végezhető, ha
nyelőcsőbeli szövődmény (súlyos erozív gyulladás vagy feké-
lyek) jelenléte biztonsággal kizárható.
40
A refluxbetegség igazolására alkalmas eszkö-
zös vizsgálatok
A nyelőcső különböző eszközös vizsgálataihoz általában ha-
sonló előkészítés szükséges.
Az eszközös vizsgálatra történő előkészítés

• Alapkövetelmény, hogy a beteg az eszközös vizsgálat előtt
(minimálisan 4 órával) ne étkezzen, de legjobb, ha a vizsgá-
latra éhgyomorral érkezik, azaz a vizsgálat napján nem ét-
kezett. Erre azért van szükség, mert a különböző eszközök
a garaton való átvezetéskor az arra érzékeny egyénekben re-
flexesen hányást válthatnak ki, ami következményeként a
visszaáramló gyomortartalom a légutakba kerülhet.
• Mivel a refluxbetegséghez sok egyéb betegség is társulhat,
általában előírják, hogy mely gyógyszereket szabad, illetve
kell bevenni, és melyek azok, amelyek szedését fel kell füg-
geszteni bizonyos idővel a vizsgálat előtt. Ez az időszak a
gyógyszer típusától függően 1 nap, de akár 2-3 hét is lehet.
• Az előkészítés a fentieken túl magában foglalja a garat he-
lyi érzéstelenítését közvetlenül a vizsgálat előtt, illetve
vizsgálóhelytől függően alkalmazhatnak ezen felül más,
például intravénásan adott gyógyszeres előkezelést is, hogy
csökkentsék a beteg számára a vizsgálat által okozott kelle-
metlen érzést.
Az endoszkópos vizsgálat (gyomortükrözés)

Hétköznapi nyelven gyomortükrözés (11. ábra). Refluxbeteg-
ség gyanúja esetén a vizsgálat célja a refluxbetegség által a nye-
lőcsőben okozott szövődmények felderítése.
41
Az endoszkópia segítségével az orvos az alábbi kérdésekre
keresi a választ:
Megerősíthető-e a refluxbetegség fennállása és kizárhatók-e
egyéb, olykor hasonló tüneteket okozó nyelőcső betegségek?
Látható-e refluxra jellegzetes nyelőcsőgyulladás? Ha igen, akkor
mennyire súlyos fokú, azaz milyen kiterjedésűek a gyulladt terüle-
tek? Ezt a leleten a Los Angelesben 1994-ben felállított osztályozási
rendszerrel A-tól (legenyhébb) D-ig (legsúlyosabb) értékelik.
Fennáll-e az úgynevezett Barrett-nyelőcső (l. később) jelen-
létének gyanúja? Ha igen, akkor azt a terület körkörös (C) és
maximális (M) kiterjedésének centiméterben megadott hosz-
szával jellemzi az orvos (pl. C2M5) és a feltételezést a vizsgálat
során az endoszkóppal vett szövettani minta eredménye fogja
igazolni vagy cáfolni. A kiegészítő szövettani vizsgálatot szű-
kület vagy fekély esetén is elvégzik.
Van-e a betegnek úgynevezett rekeszizom sérve (hiatus
hernia), mely a refluxbetegség gyakori provokáló tényezője?
Végül, de nem utolsósorban azért is érdemes lehet elvégez-
tetni ezt a 8-10 percig tartó vizsgálatot, mert fényt deríthet a
felső tápcsatorna egyéb területeit (gyomor, nyombél) érintő
betegségek jelenlétére is, melyek következtében másodlagosan
jöhetnek létre a refluxra jellemző tünetek.
A nyelőcsőfunkció vizsgálata
A refluxbetegség és a nyelőcső egyéb motilitási zavarainak, il-
letve az igen gyakori és hasonló tüneteket okozó funkcionális
felső tápcsatornai kórképeknek (például: funkcionális globus,
funkcionális diszfágia, funkcionális gyomorégés, funkcionális
mellkasi fájdalom, funkcionális diszpepsziák, stb.) az elkülöní-
tésére szolgáló vizsgálómódszerek. Magyarországon ma mind-
össze néhány speciális, úgynevezett Tápcsatorna Motilitási
Laboratóriumban van lehetőség ezek elvégzésére.
42
11. ábra. Az endoszkópos vizsgálat lényege
24 órás pH-monitorozás
A vizsgálathoz vékony szondát vezetnek a beteg orrán keresztül
a nyelőcsövébe, amely 1 vagy több pH mérésére alkalmas érzé-
kelőt tartalmaz. A szondát adatrögzítő készülékhez kapcsolják,
amely 24 órán keresztül folyamatosan méri a nyelőcsőben a pH
változásait. A kis zsebrádió méretű készüléket derékszíjjal rög-
43
zítik a beteghez. A 24 óra elteltével a készülék adatait számí-
tógépes analízisnek vetik alá. A vizsgálat történhet ambuláns
(otthoni) módon vagy fekvőbeteg-intézetben intézeti körülmé-
nyek között. A vizsgálat során a betegnek általában egy megha-
tározott napirendet írnak elő, amelyben meghatározzák pl. az
étkezések időpontját, sőt az elfogyasztható étel típusát is.
Normál esetben a nyelőcső pH-értéke 5 és 7, míg a gyomorsa-

vé 1 és 2 közötti. Ha tehát gyomorsav jut fel a nyelőcsőbe, ak-
kor a nyelőcső pH-értéke csökken. Kórosan savas pH-értékről
akkor beszélünk a nyelőcsőben, ha a pH a kritikusnak tartott
4-es érték alá esik. A pH-monitorozással megállapítható a sa-
vas refluxepizódok száma, időtartama, napszaki megoszlá-
sa, a tünetekkel való összefüggése, sőt többérzékelős szonda
használatával, még annak magassági kiterjedése is.
Lehetséges ugyanis, hogy egy refluxepizód csak a nyelőcső

alsó, gyomorhoz közel eső részét érinti, és az is, hogy egészen
a garatig felterjed. Ennek elsősorban a légúti szövődményeket
okozó refluxbetegség igazolása terén van szerepe.
Természetesen normál körülmények között is előfordulhat
savas reflux, különösen étkezéskor, illetve közvetlenül az ét-
kezések után. Éppen ezért egyetlen savas refluxepizódot ön-
magában még nem tekintenek kórosnak. A vizsgálólabora-
tóriumban az egészségesekre jellemző normál tartományhoz
hasonlítják a betegek adatait. Kórosnak az ezen kívül eső érté-
keket tekintik.
24 órás Bilitec mérés

A módszerrel a nyelőcsövet érő epés reflux bizonyítható. A re-
fluxbetegek egy részében ugyanis nem, vagy nemcsak savas re-
44
flux éri a nyelőcsövet. A nyombélből a gyomorba (majd onnan
a nyelőcsőbe) visszacsorgó epe, hasnyál és bélnedv alkotói szin-
tén károsíthatják a nyelőcsőhámot. Ennek igazolására azonban
nem alkalmas a pH-méréses módszer, mert epés reflux esetén
az esetek többségében nem esik a kritikus 4-es érték alá a nye-
lőcső-pH, hanem a biztonságosnak hitt 5 és 7 közti értékeket
mutat. Az epés reflux mérésére így egy teljesen más elven mű-
ködő módszert fejlesztettek ki. A szonda száloptikát tartalmaz,
s az adatrögzítő eszköz a nyelőcsőbe visszajutó gyomortarta-
lom színét analizálja. Mivel a gyomorsav normál esetben szín-
telen és az epe pedig sárga, e módszerrel könnyen mérhető a
nyelőcsőbe visszajutó epe mennyisége.
24 órás nyelőcső-impedancia mérés

A reflux kivizsgálásának legújabb vizsgálati módszere, amely
a nyelőcsőbeli elektromos ellenállás mérésén alapszik. A vizs-
gálathoz – a pH-mérő szondához ránézésre nagyon hasonló
– szondát vezetnek le a nyelőcsőbe, amely egy pH-érzékelőt
és 4-5 elektromos ellenállás mérésére alkalmas érzékelőt tar-
talmaz. A módszer segítségével eldönthető, hogy gáz vagy fo-
lyadék jellegű-e a visszacsorgó anyag, s ha az folyadék, akkor a
beépített pH-mérő segítségével megmondható, hogy savas jel-
legű vagy sem. Egyes atípusos tünetek pl. böfögés esetén lehe-
tőséget ad azok eredetének megítélésére.
Nyelőcső manometria
Nem tartozik a refluxbetegségben használatos rutin diagnoszti-
kai eszközök közé. A műtét előtti kivizsgálás része, emellett a mű-
tét után a rekonstrukció eredményességének mérésére szolgáló
egyik alapvető módszer. Ma már elsősorban a módszer tovább-
fejlesztett, nagyfelbontású formája használatos, mely lehetőséget
ad a nyelőcső alsó záróizomzat helyzetének pontos lokalizálására,
45
a rekeszizomhoz való viszonyának megállapítására, funkciójának
leírására, valamint a nyelőcsőtest, a felső nyelőcső záróizom és a
garatműködés megítélésére. Atípusos tünetek (pl. mellkasi fájda-
lom, nyelési zavar) fennállásakor, ennek segítségével elkülöníthető
a refluxbetegség a nyelőcső más motilitási zavaraitól.
A Bernstein-teszt
Egyszerű, de ritkán alkalmazott vizsgálómódszer, melynek se-
gítségével a nyelőcsövet érő savas visszaáramlás és a tünetek
jelentkezése közti összefüggés deríthető fel. Mivel sok esetben
a panaszok közvetlenül nem kapcsolódnak időben szorosan a
savas gyomortartalom visszaáramlásához, a refluxbetegség ál-
talános, rutin diagnosztikájára nem alkalmas.
A teszt alapvető jelentőségű azonban a refluxbetegeknek
azon speciális csoportjában, akiknél a nyelőcső érzőidegei-
nek túlérzékenysége miatt, a másokban panaszt nem okozó –
akár teljesen normál mértékű – refluxepizódok súlyos tünete-
ket váltanak ki. A teszt során a nyelőcső alsó részébe szondán
keresztül, felváltva szintetikus gyomorsavat, illetve a nyelőcsö-
vet nem irritáló sóoldatot fecskendeznek úgy, hogy sem a be-
teg, sem a befecskendezést végző nem tudja, melyik oldat van
éppen soron. Amennyiben a beteg típusos panaszai ismételhe-
tően megjelennek a szintetikus gyomorsav befecskendezésére,
úgy a nyelőcső érzőidegeinek túlérzékenysége bizonyítottnak
tekinthető (12. ábra). A teszt emellett fontos szereppel bír a
reflexes úton kialakuló nyelőcsőn kívüli tünetek (l. fentebb) je-
lenlétének bizonyításában is.
A nyelőcső radiológiai vizsgálata

Kiegészítő vizsgálati módszer, amelynek elsősorban a mű-
tét előtti kivizsgálásban van szerepe. Fontos információkat
szolgáltat a nyelőcső és a gyomor anatómiai helyzetéről. Ez-
46
12. ábra. A Bernstein-teszt
zel a módszerrel igazolható és írható le legpontosabban a re-

keszizomsérv jelenléte, melynek ismerete alapvető fontosságú a
műtét tervezésekor. Emellett információ kapható még segítsé-
gével a visszacsorgó gyomor-/nyombéltartalom mennyiségé-
ről és a reflux kiterjedéséről (13. ábra). A vizsgálat során a be-
teggel röntgensugár-elnyelő kontrasztanyagot itatnak.
Izotópos nyelésvizsgálat
A refluxbetegség diagnózisára nem alkalmas módszer. Sze-
repe azokra a speciális esetekre korlátozódik refluxbetegség-
47
reflux
rekeszizomsérv
13. ábra. A nyelõcsõ radiológiai vizsgálatával igazolható és a

legpontosabban leírható a rekeszizomsérv jelenléte, amelynek
ismerete alapvetõ fontosságú a mûtét tervezésekor
ben, amikor szükség volna a műtéti megoldásra, de gyanú van

a nyelőcső falattovábbító funkciójának jelentős károsodására,
ami műtéti ellenjavallatot képez. Ekkor fontos kiegészítő in-
formációval szolgálhat arról, hogy javasolható-e még a műté-
ti beavatkozás.
48
4.
A kezelés lehetőségei
Életmódi tanácsok
A refluxbetegség tüneteinek kialakulása jelentős mértékben
függ a beteg életmódjától. Számos provokáló tényező ismert,
amely elősegítheti a reflux kialakulását, és amelyek ellen egy-
szerűen lehet védekezni.
Általánosságban véve minden olyan tényező kiválthatja a
refluxot, ami fokozza a hasi nyomást, ezáltal akadályozhatja a
gyomor ürülési folyamatát, következményes gyomorfeszülést
idézve elő. Ez lesz aztán felelős az alsó nyelőcső-záróizom
ismétlődő átmeneti ellazulásaiért és a következményes
refluxért (Ld. 6. ábra).
A reflux kialakulását provokáló tényezők

• A szoros ruházat viselése (pl. derékban szűk nadrág, szoros
derékszíj, fűzős ruha).
• A sok lehajlással, nehéz tárgyak emelésével járó fizikai mun-
kák.
• Egyes sportok (pl. kerékpározás, súlyemelés, kondigépek
használata). További provokációt jelent, ha mindezeket ét-
kezések után teli gyomorral végezzük.
• A mai világban szinte minden népbetegség – így a reflux-
betegség is – összefüggésbe hozható a stresszel. A stressz-
49
terhelés, különösen az ismétlődő stresszepizódok, káros
hatást gyakorolnak a tápcsatorna működésére, felborítják
annak összerendezett működését. Mindemellett a stressz
hatására megváltozik a különböző idegi ingerek érzékelése
és idegrendszeri feldolgozása is, ami a tápcsatorna
túlérzékenységének kialakulásához vezet. Ezáltal, a normál
esetben panaszt nem okozó eseményeket is fájdalmasként,
kellemetlenként élheti meg a beteg.
A refluxra hajlamosaknak emellett javasolt alváskor meg-

emelt párna használata. Tekintettel arra, hogy a refluxos be-
tegek jelentős része túlsúlyos, ezért e betegek esetében a fo-
kozatos testsúlycsökkentés is fontos eleme a refluxellenes
életmódi változtatásoknak.
A helyes étrend
Az étkezési szokások megváltoztatásával is jelentősen csök-
kenthető a reflux kialakulásának kockázata. Az alapprobléma
ez esetben is az, hogy a gyomor túltelítése, ürülésének elhú-
zódása és következményes feszülése provokálja refluxesemény
bekövetkeztét.
 Ez alapján az javasolható, hogy a napi két-háromszori kiadós étke-

zés helyett, inkább többször (4-5-ször), de keveset egyen a beteg.
 Az utolsó étkezés időpontja lehetőleg ne legyen este 6 óra után.
 Fontos továbbá a zsíros, nehéz ételek fogyasztásának a kerü-
lése, melyek jelentősen lassítják a gyomor ürülését.
 Az úgynevezett „puffasztó” ételek (pl. bab, borsó, káposzta) a
refluxos tünetekeit is provokálhatják.
50
 Ugyanígy a szénsavas italok is rontják a tüneteket, hiszen
a belőlük felszabaduló széndioxid gáz felfújja és feszíti a
gyomrot, elősegítve ezáltal a reflux kialakulását.
 Más ételek, illetve élvezeti szerek inkább az alsó nyelőcső zá-
róizom nyomását csökkentik, rontva ezzel annak záró funkci-
óját. (14. ábra)
 Megint mások elsősorban a nyelőcsőgyulladással járó
panaszokat, – például mellkasi vagy gyomorszáj környéki
égés, illetve fájdalom – provokálják. Ide tartoznak a külön-
böző savas természetű ételek (pl. savanyúságok, üdítőitalok).
Aligha gondolnánk, hogy utóbbiak pH értéke gyakran 1 és 2
közötti, azaz nagyjából megfelel a gyomor pH értékének.
 Emellett a cukros, tömény ételek, például a méz is provokál-
hat panaszokat éppen azáltal, hogy irritálja a már gyulladás-
ban levő nyelőcsőnyálkahártyát.
14. ábra. A reflux megelõzése érdekében kerülendõ élvezeti szerek
51
Az is fontos, hogy étkezések után hagyni kell időt a gyomor meg-
felelő kiürülésére. Ez azt jelenti, hogy 2-3 órán belül nem javasolt le-
feküdni, vagy lehajlással, emeléssel járó munkákat végezni.
A diétás és életmódi változtatások a refluxbetegség kezelé-

sének legolcsóbb és legegyszerűbb módjai. Azon túl, hogy
az enyhe esetekben önmagában is hatékonyak lehetnek, kli-
nikai vizsgálatok által igazoltan javítják a gyógyszeres keze-
lés eredményességét.
Gyógyszeres kezelés
A betegség gyógyszeres kezelése két szinten történhet. Az or-
voshoz nem forduló, enyhe tünetekkel küzdő betegek többsé-
ge a „savtúltengéses” panaszainak enyhítésére mai is hagyomá-
nyosan használatos úgynevezett savközömbösítőket használja.
Ezzel szemben az orvosi ellátás során alkalmazott terápia a
savtermelődést gátló gyógyszerekre épül.
Savközömbösítők
A savközömbösítők nem gátolják a gyomorsav termelődését,
csupán a már megtermelt gyomorsav savas kémhatását semlege-
sítik. Közös jellemzőjük, hogy ennek köszönhetően azonnali tü-
neti enyhülést biztosítanak, ám hatásuk csak nagyon rövid idejű.
Részben ezért, részben pedig hosszú távon jelentkező mellékha-
tásaik miatt tartós kezelésre alkalmatlanok. A legelső ilyen szer
a mindenki által jól ismert szódabikarbóna. A ma gyógyszertár-
ban árult számtalan savközömbösítő tabletta és oldat recept nél-
kül hozzáférhető. Általában magnézium-, kalcium- vagy alumí-
numsókat, illetve ezek kombinációit tartalmazzák.
52
A legismertebb szerek:
Almagel, Anacid, Antagel, Gastracid, Maalox, Nilacid, Opta-
cid, Rennie, Talcid, Tisacid
A savközömbösítők közös jellemzője, hogy azonnali tüneti

enyhülést biztosítanak, ám hatásuk csak nagyon rövid
idejű. Részben ezért, részben pedig hosszú távon jelentkező
mellékhatásaik miatt tartós kezelésre nem alkalmasak.
Savtermelődést gátló szerek:
Protonpumpa-gátló szerek
A refluxbetegség gyógyszeres kezelése ma a gyomor sósavter-
melésének gátlásán alapszik. Ennek leghatékonyabb módját az
úgynevezett protonpumpa-gátló szerek alkalmazása jelenti. A
gyomorsav termelődését a hisztamin H2 receptorát blokkoló
anyagok is képesek csökkenteni, de ennek mértéke elmarad a
proton pumpa-gátló szerekétől.
A gyógyszeres kezelés alapját ma az úgynevezett proton-
pumpa-gátló szerek adják. Hazánkban is széles választék áll
rendelkezésre, mivel a hatóanyagaik (omeprazol, lansoprazol,
pantoprazol, rabeprazol és esomeprazol) szabadalmi oltalma
lejárt, ezért a piacon megjelentek és széles körben el is terjed-
tek, az eredeti készítményeknél jelentősen olcsóbb, „utángyár-
tott” vagy orvosi szakszóval „generikus készítmények” A
gyógyszercsalád első tagja az omeprazol, amellyel ma már kö-
zel négy évtizedes tapasztalat áll rendelkezésre. Ezt a lanzop-
razol követte, majd sorra jelentek meg a korszerűbb második
generációs készítmények: a pantoprazol, a rabeprezol, végül
pedig az esomeprazol. Itt emelendő ki, hogy e szerek közül az
omeprazol az egyetlen, mely terhességben is alkalmazható.
53
A protonpumpa-gátló szerek bármelyikének alkalmazásával
az esetek túlnyomó részében elérhető a kívánt tüneti javulás,
illetve a nyelőcső gyulladásának gyógyulása.
Fontos megjegyezni, hogy addig, amíg a refluxbetegség tí-

pusos tünetei napokon belül enyhülhetnek, vagy teljesen meg
is szűnhetnek, addig a nyelőcsövön kívüli tünetek (pl. krónikus
köhögés, asztmatikus tünetek) javulása jóval elhúzódóbb, akár
3 hónapnál hosszabb időtartamot is igénybe vehet, és ráadá-
sul magasabb gyógyszerdózist is igényel, mint az egyszerű szö-
vődménymentes refluxbetegség kezelése. Éppen ezért a nyelő-
csövön kívüli tünetek, illetve szövődmények esetén legalább 3
hónapos alapkezelésre van szükség. A tünetmentesség elérése
után az alkalmazott gyógyszer dózisának fokozatos csökkenté-
se szükséges a még hatékony minimális szintre.
A szövődményes esetek kezelésekor azonban a legtöbb eset-

ben tartós és folyamatos, – nem ritkán –, emelt dózisú pro-
tonpumpa-gátló kezelésre van szükség. Emiatt igen lényeges
kérdést jelent e gyógyszerek hosszútávú alkalmazásának biz-
tonságossága. A felvetett kockázati tényezők között kiemelt
szerepe van a gyomorsavtermelés csökkentése következtében
kialakuló állapotoknak. Ezek közül bizonyítottan számolni kell
a bélflóra megváltozásának, azaz úgynevezett diszbakterió-
zis kialakulásának lehetőségével, illetve egyértelműen leírták
a manapság egyre gyakrabban előforduló Clostridium difficile
okozta bélfertőzések kockázatának emelkedését is. Éppen ez az
oka annak, hogy a fent leírtaknak megfelelően a protonpum-
pa-gátló szerek dózisát tartós alkalmazás esetén a szükséges és
elégséges minimumra kell szorítani. Az ilyen esetekben azon-
ban legtöbbször nem lehetséges a protonpumpa-gátló szerek
54
időszakos vagy teljes elhagyása, mert az jó eséllyel az állapot
romlását fogja eredményezni. Amennyiben tehát a gyógysze-
res kezeléssel szemben ellenjavallat merül fel, akkor meg kell
fontolni a műtét lehetőségét.
Szintén a gyomorsav-termelődés erőteljes csökkentése mi-
att vetették fel a protonpumpa-gátlókkal szemben a csontritku-
lás és a következményes csonttörések kockázatának esetleges
fokozódását, azonban az erre vonatkozó kutatási eredmények
ezideig nem szolgáltak egyértelmű bizonyítékkal ennek fenn-
állására. Jelentős publicitást kapott még a szívkoszorúerekbe
ültetett érprotézisek (ún. sztentek) esetleges elzáródásának fo-
kozott kockázata, melyet az elmúlt évtizedben végzett tanul-
mányok egyértelműen cáfoltak.
E tekintetben az elmúlt évtizedben végzett tanulmányok

egyértelmű cáfolattal szolgáltak, tehát a protonpumpa-gát-
ló szerek – körültekintő szakorvosi felügyelet mellett alkal-
mazva – kellően biztonságosnak tarthatók.
H2-receptor blokkoló kezelés

A szövődménymentes esetekben általában lehetőség nyí-
lik a tünetek jelentkezésétől függő, időszakos, azaz igény sze-
rinti (szaknyelven: on demand) kezelési mód kialakítására és
ezen belül akár a fent említett gyengébb hatású – úgynevezett
H2-receptor blokkoló – gyógyszercsalád tagjainak (famotidin,
ranitidin) használatára való áttérésre is. E szerek közös
jellemzője, hogy a konyhanyelvben „hozzászokás”-nak nevezett
jelenség miatt nem alkalmasak 1 hónapnál hosszabb kezelés
biztonságos végrehajtására. Terhességben nem alkalmazhatók!
55
Prokinetikumok
A betegség gyógyszeres kezelésében kiegészítő szerepe van a
tápcsatorna motilitását javító készítményeknek, az úgyneve-
zett prokinetikumoknak.
E szerek alkalmazása elsősorban olyankor javasolt, ha a pro-
tonpumpa-gátló szerekkel önmagában nem érhető el kielégí-
tő terápiás eredmény. Hatásukat elsősorban a gyomorürülés
javításán keresztül fejtik ki. E gyógyszercsoport hazánkban is
elérhető két klasszikus hatóanyaga a domperidon és a metoc-
lopramid. Az Európai Unióban ezeken kívül két további ható-
anyag is rendelkezésre áll. Közülük az itoprid 2018 elején ke-
rült patikai forgalomba, míg a másik (prucaloprid) bevezetése
a közeljövőben várható.
Egyéb gyógyszerek (bevonószerek és alginátok)

További kiegészítő szer lehet a gyógyszeres kezelésben a be-
vonószerek (pl.: sucrealfate, illetve az alginate) alkalmazá-
sa. Előbbi a sérült hámon – elsősorban a súlyos erozív nyel-
csőgyulladással járó esetekben - vékony filmréteget képezve
nyújt védelmet a további irritatív hatásoktól, utóbbi pedig a
gyomorban a savas bennék tetején egyfajta ”szigetelő” réteget
kialakítva védi a nyelőcsövet a savas refluxtól.
Endoszkópos terápia
A refluxbetegség kezelésének jelenleg nincs olyan hatékony
kezelési módja, mely egy endoszkópos (gyomortükrözéses)
vizsgálat során elvégezhető lenne. Bár az interneten több ilyen
módszer leírása is fellelhető, ezek hosszútávú – legalább az ak-
tuálisan használt laparoszkópos műtétekével megegyező – ha-
56
15. ábra. A reflux sebészi kezelése. A mûtét lényege, hogy a gyomor
egy részét mandzsettaszerûen a nyelõcsõ alsó része köré rögzítik
tékonysága nem bizonyított. A nyelőcsőben megjelenő szö-

vődmények gyógyításában ugyanakkor alapvető fontosságúak
a különböző endoszkópos beavatkozások. Itt kell megemlíteni
a nyelési zavart okozó heges szűkületek esetén alkalmazott kü-
lönböző tágításos módszereket, illetve a Barrett-nyelőcső ese-
tén megjelenő „nyugtalan” hámterületek és az egészen korai,
csak a hámot érintő, mirigyhámsejtes daganatok eltávolítását.
A sebészi kezelés
A refluxbetegség kezelésére leggyakrabban alkalmazott műté-
ti eljárás a Nissen-fundoplikáció, melyet napjainkban laparosz-
kópos módszerrel végeznek. A műtét lényege, hogy a gyomor
egy részét mandzsettaszerűen a nyelőcső alsó része köré rög-
zítik az alsó nyelőcső záróizom által kifejtett nyomás növelése
céljából (15. ábra).
57
• A műtét szempontjából ideális a fiatal, rekeszizomsérvvel
(de nem túl rövid nyelőcsőtesttel), gyengült alsó nyelőcső
záróizomfunkcióval, jó nyelőcsőtest funkcióval bíró beteg,
akinek a panaszai protonpumpa-gátlószerre jól reagálnak,
és akinél a dóziscsökkentés, vagy a szer elhagyása a tünetek
kiújulását eredményezi.
• A műtéttől várható eredményesség megfelelően felállított
javallat esetén jó: rövid távon meghaladja a 90%-ot, hosz-
szú (10-20 év) távon pedig 70% körüli. Mindez feltételezi a
műtét előtt a nyelőcső funkciós vizsgálatoknak (manomet-
ria, pH metria, radiológiai vizsgálat) és az anatómiai szitu-
áció felmérésének (endoszkópia, szükség esetén szövettan,
radiológia) elvégzését.
• A műtét szempontjából speciális esetet képeznek a szövőd-
ményes esetek. Ilyenkor elsősorban már nem a teljes tünet-
mentesség, hanem a szövődmények további romlásának a
megakadályozása, vagy a lassítása jelenti a beavatkozás célját.
58
5.
A refluxbetegség
szövődményei
A tünetekhez hasonlóan a refluxbetegség szövődményei kö-

zött is elkülönítendők a nyelőcsőben, illetve a nyelőcsövön kí-
vül jelentkező szövődmények (7. táblázat).
A refluxbetegség okozta szövődmények

a nyelőcsőben
Nyelőcsőgyulladás (oesophagitis, ejtsd: özofagitisz)
A nyelőcsőgyulladás a refluxbetegség leggyakoribb nyelőcső-
beli szövődménye, de nem szükségszerű velejárója, ugyanis az
endoszkópos vizsgálatok tanúsága szerint az eseteknek körül-
belül a felében semmilyen hámelváltozás nem látható a nyelő-
csőben.
A nyelőcsőgyulladás kialakulásának oka, hogy a nyelőcső
nyálkahártyája nem képes kellőképpen ellenállni az irritáló
anyagokat tartalmazó, visszacsorgó gyomortartalom károsító
hatásának.
Az, hogy az adott betegben kialakul-e nyelőcsőgyulladás,
függ a visszacsorgó gyomortartalom kémiai összetételétől, at-
tól, hogy mennyi ideig érintkezik a nyelőcső nyálkahártyájával,
59
7. táblázat. A refluxbetegség szövõdményei
Szövõdmények a nyelõcsõben
Nyelõcsõgyulladás
Heges nyelõcsõszûkület
Vérzés, perforáció
Barrett-nyelõcsõ
A nyelõcsõ mirigyhámsejtes rákja
Szövõdmények a nyelõcsövön kívül
Légúti szövõdmények (alsó, felsõ légúti)
Mellkasi szövõdmények
Szájüregi szövõdmények
Alvászavarok
illetve a nyelőcsőhámnak a károsító hatásokkal szembeni vé-

dekezőképességétől. A nyelőcsőgyulladás súlyossága a tünetek
alapján önmagában nem, csak a nyelőcső endoszkópos vizsgá-
latával határozható meg (16. ábra).
A refluxbetegségben kialakult nyelőcsőgyulladásnak két fő tí-

pusát ismerjük.
• Az egyik a szemmel látható hámsérüléssel nem járó forma,
amikor a hám csak vérbővebb a szokásosnál. Ezt az állapotot
a nyelőcsőgyulladással egyáltalán nem járó esetekkel együt-
tesen nem erozív refluxbetegségnek (amerikai nyelvterület-
ről elterjedt rövidítéssel: NERD) nevezzük, mely kórlefo-
60
16. ábra. Az egészséges nyelõcsõ endoszkópos képe
lyásában alapvetően különbözik a refluxbetegség másik – a

nyelőcsőben hámsérülést, felmaródást okozó – úgynevezett
erozív formájától (ERD).
• Az erozív refluxbetegségben (ERD) a hámsérülés súlyosságát
az endoszkópos vizsgáló A-tól D-ig értékeli. Ez az úgyneve-
zett Los Angeles-i beosztás (17. A-D. ábrák), mely 1994-től
használatos világszerte, és ma Magyarországon is ezt hasz-
nálják.
Heges nyelőcsőszűkület
A hosszan fennálló súlyos erozív nyelőcsőgyulladás
következtében jön létre. Ma a rendelkezésre álló korszerű, nagy
hatású savtermelődést gátló gyógyszereknek köszönhetően
egyre ritkábban fordul elő. Ilyenkor a nyelőcsőben az
irritációnak leginkább kitett helyen hegszövet alakul ki,
mely rugalmatlanná, merevvé teszi a nyelőcsövet. Később a
hegszövet fokozatosan zsugorodik, szűkíti a nyelőcső belső
61
17/a. ábra. A hámsérüléssel járó nyelõcsõgyulladás LA-A stádiumának
endoszkópos képe. Izolált, 5 mm-nél rövidebb eróziók a nyálkahártya
redõk csúcsán.
17/b. ábra. A hámsérüléssel járó nyelõcsõgyulladás LA-B stádiumának

endoszkópos képe. Izolált, 5 mm-nél hosszabb eróziók a nyálkahártya
redõk csúcsán.
62
17/c. ábra. A hámsérüléssel járó nyelõcsõgyulladás LA-C stádiumának
endoszkópos képe. Összefolyó eróziók a lumenkerület kevesebb mint
75%-án.
17/d. ábra. A hámsérüléssel járó nyelõcsõgyulladás LA-D stádiumának

endoszkópos képe. Összefolyó eróziók a lumenkerület több mint 75%-án.
63
átmérőjét, nehezíti a lenyelt étel áthaladását, ami a szűkület
mértékével arányosan klinikai tünetekben is megnyilvánul (l.
nehezített nyelés).
Vérzés, perforáció
Elsősorban súlyos fokú nyelőcsőgyulladás kapcsán lépnek fel

oly módon, hogy a kialakuló hámsérülést (eróziót vagy sú-
lyosabb esetben fekélyt) továbbra is éri a visszaáramló gyo-
mortartalom irritáló hatása.
Mindkettő ritka szövődmény. Ennek következtében sérülhet-

nek a nyelőcsőfalban levő erek, illetve létrejöhet olyan mély fe-
kély is, hogy a nyelőcsőfal teljesen átlyukad (perforál).
• A vérzés általában okkult (rejtett), azaz szabad szemmel
nem észrevehető, így többnyire csak a következményes vér-
szegénységből, illetve a széklet laboratóriumi vizsgálatából
derül rá fény. Ritkán azonban akár olyan intenzitású is lehet,
hogy sürgősségi ellátásra szorul miatta a beteg. A sürgőssé-
gi ellátást igénylő tápcsatornai vérzések közül refluxos nye-
lőcsőgyulladásra visszavezethetők aránya mintegy 5%-ra te-
hető átlagosan az endoszkópos központok statisztikájában.
A vérzésre a beteg sápadtsága mellett az utalhat, ha észre-
vehető a vér ürülése a tápcsatornából. Ennek megjelenési
formája lehet hányás, mely a vérzés intenzitásától függően
lehet friss piros véres, alvadt véres vagy barnás („kávéalj”)
színű; illetve lehet a széklet szurokfeketévé, vagy akár bor-
dós színűvé válása.
• A nyelőcsőfal kilyukadása (perforációja) még a vérzésnél is
ritkább, de igen súlyos szövődmény. Sürgősségi sebészeti el-
64
látás nélkül az esetek többségében végzetes. A jelentkező tü-
neteket és azok súlyosságát a perforációs nyílás mérete és
helye szabják meg.
A súlyos szövődmények megelőzése lehetséges, ha még idő-

ben orvoshoz fordul a beteg, és ezáltal megkapja a megfele-
lő, hatékony refluxellenes kezelést.
Barrett-nyelőcső
A refluxbetegség korábban ritkának tartott, de az utóbbi évek-
ben egyre gyakrabban észlelt szövődménye. Az elváltozás első
leírójáról – Norman Barrettről – kapta a nevét. Ma előfordulá-
si arányát a refluxbetegek körülbelül 5%-ára becslik.
Nem azonos a nyelőcsőgyulladással, nem is gyulladásos el-

változás. Általában hosszabb ideje (nagy statisztikák szerint
10-15 éve) fennálló refluxbetegség kell a létrejöttéhez.
Kialakulásában a kevert savas és epés refluxnak jelentős sze-

repet tulajdonítanak, aminek következtében a nyelőcsőhám
bélhámra emlékeztető szerkezetű hámmá alakul át. Ez ugyan
látszólag jobban ellenáll a refluxbetegségben jelentkező ir-
ritatív hatásoknak, ugyanakkor azonban az évek múlásával a
nyelőcső mirigyhámsejtes rosszindulatú daganata fejlődhet
ki belőle. A prognózis a szövettani kép súlyosságától függ. Ez
meghatározott időpontokban endoszkópos és szövettani kont-
rollt követel meg annak érdekében, hogy az esetlegesen kiala-
kuló rosszindulatú daganatot idejében, még biztonsággal gyó-
gyítható állapotban lehessen felismerni!
65
A nyelőcső mirigyhámsejtes rákja
A refluxbetegség legsúlyosabb szövődménye, mely a Bar-
rett-nyelőcsőből alakul ki. Mivel sem a Barrett-nyelőcső kiala-
kulásának, sem a belőle esetlegesen kifejlődő mirigyhámsejtes
ráknak nincs semmilyen speciálisan rá jellemző tünete, – leg-
feljebb csak a refluxbetegség egyéb tünetei fordulnak elő –,
ezért a veszélyeztetett betegek – lehetőség szerint erre specia-
lizált központokban történő – rendszeres endoszkópos szűrő-
vizsgálata és követése kiemelt fontosságú. A korai stádiumban
felismert – a nyelőcső nyálkahártyát a nyálkahártya alatti kö-
tőszövet felé még át nem törő – mirigyhámsejtes rák ugyan-
is az esetek 98%-ában egyszerűen és véglegesen gyógyítható,
míg a későbbi stádiumokban drámaian csökken a túlélés esé-
lye (pl. nyirokcsomóban jelenlevő áttét esetén 30% alatti az 5
éves túlélés).
A reflux okozta szövődmények

a nyelőcsövön kívül
Mint azt a tünetek tárgyalásakor már leírtuk, a refluxbe-
tegség nemcsak a nyelőcsőhöz kötötten, hanem azon kí-
vül más szervekben is okozhat tüneteket és szövődménye-
ket. Érdekes módon, jóval gyakrabban fordulnak elő az erozív
nyelőcsőgyulladással nem járó formákban. Felismerésüket je-
lentősen megnehezíti, hogy az esetek jelentős részében az ún.
„néma” (l. fentebb) refluxbetegségről van szó, azaz hiányoznak
a refluxbetegségre jellemző típusos tünetek, és csak a reflux
szempontjából atípusos nyelőcsövön kívüli tünetek észlelhe-
tők.
66
Légúti szövődmények
A felső és alsó légúti megbetegedések hátterében az alattomosan
megbújó refluxra a betegségek vissza-visszatérő jellege,
valamint gyógyításukra alkalmazott – máskor megfelelő –
kezelési módok hatásának elégtelensége, vagy akár teljes hi-
ánya hívhatja fel a figyelmet. Érdemes a refluxbetegség oki
szerepére gondolni akkor is, ha hiányoznak az adott légúti be-
tegség kialakulását elősegítő szokásos oki tényezők (pl. bakte-
riális vagy vírusfertőzés, illetve ismert allergiás megbetegedés).
Az ilyen esetekben alapvető fontosságú a háttérben álló, oki té-
nyezőt képező refluxbetegség felismerése, hiszen ennek híján
a kórlefolyásban nem várható tartós és kielégítő javulás és a
további terápiás próbálkozások (antiasztmatikumok, antibioti-
kumok stb.) kudarca előre megjósolható.
Jelentősebb felső légúti szövődmények

• A reflux okozta idült garat- és gégegyulladás gyakori szö-
vődmény, mely akár az esetek 50%-ában is jelen lehet. Az or-
vosi vizsgálat során csak a garat-, illetve a gégenyálkahártya
gyulladásos vérbősége látható. Jellemző tünetei az elhúzódó
torokfájdalom és rekedtség, ami nem gyógyul a szokásos ke-
zelésre.
• A rohamszerű gégegörcs ritka, súlyos szövődmény, akár az
életet is veszélyeztetheti. Lényege, hogy a gyomorból vissza-
áramló sav köhögést provokál, mely azután a gégeizomzat
reflexes hirtelen görcsös összehúzódásához vezet. Általában
éjjel alvás közben jelentkezik, tipikus esetben a beteg fulla-
dásérzésre riad fel álmából. Ha a gégegörcs hosszabb, akár
ájulás, vagy a beteg halála is bekövetkezhet.
• A visszatérő arcüreggyulladás nem ritka szövődmény. Egyes
adatok szerint akár az estetek 60%-ában is bizonyítható a
67
visszatérő elhúzódó arcüreggyulladás hátterében reflux je-
lenléte. Az összefüggést egyrészt az allergiás eredet kizár-
hatósága vetheti fel, azaz nincs igazolható allergén, és az
allergia elleni gyógyszerek hatása elmarad a várttól vagy
hiányzik. A szintén gyakori fertőzéses (baktérium, vírus)
okozta esetektől az elhúzódó jelleg, illetve antibiotikus keze-
lés elégtelen hatása különbözteti meg. Mivel az arcüreggyul-
ladás felsorolt okai nagyon gyakoriak, ezért nem ritka együt-
tes előfordulásuk sem. Eszerint, az addig ilyen tünetet nem
okozó reflux súlyosbíthatja, vagy elhúzódóvá teheti egy ere-
detileg más okból (pl. allergia vagy vírusfertőzés) kialakult
arcüreggyulladást.
• A fentieken túl a refluxbetegség szerepét felvetették még a
hangképzési zavarok, a hangszalagcsomók, a gége idült gyul-
ladásos szűkületének létrejöttében is, de az ösz-szefüggés
ezek tekintetében nehezebben bizonyítható.
Jelentősebb alsó légúti szövődmények

Az asztma a refluxbetegség leggyakoribb alsó légúti szövőd-
ménye, gyakorisága 5% körüli. Az ok-okozati viszony a két be-
tegség tekintetében azonban kölcsönös, így asztmásokban a
reflux előfordulása meghaladhatja az 50 százalékot is.
Egyfelől tehát a visszaáramló savas gyomortartalom provo-

kálja a hörgőgörcs kialakulását, melynek tünete a jellegzetes
asztmás fulladásos roham. Másfelől viszont az asztmás lég-
zészavar és köhögés provokálja a reflux kialakulását, mely
ördögi körként azután tovább súlyosbítja az asztmát és így
tovább.
68
A probléma jelentőségét az is aláhúzza, hogy ha asztmához
fel nem ismert refluxbetegség társul, akkor az asztma kezelé-
sére használatos szerek a nyelőcső alsó záróizmára gyakorolt
ellazító és következményes refluxot provokáló hatásuk miatt
súlyosbíthatják a refluxot, csökkentve ezáltal a megkezdett te-
rápia eredményességét.
• A tüdőgyulladás súlyos szövődmény. Az egyéb okból
kialakuló tüdőgyulladásokhoz hasonlóan láz, légzési
nehezítettség, köhögés, köpetürítés kíséri. A refluxbetegség
szövődményeként jelentkező tüdőgyulladást a légutakba
jutó savas gyomortartalom irritáló, gyulladáskeltő hatása
okozza. Elsősorban akkor kell a reflux eredetre gondolni,
ha a tüdőgyulladás hátterében kórokozó nem azonosítható,
ha a tüdőgyulladás ismétlődik, illetve ha nem gyógyul
megfelelően a szokásos kezelésre. A refluxbetegség mint
oki tényező felismerése ezen esetekben azért fontos, mert
ezáltal lehetőség nyílik az elhúzódó, ismételt antibiotikus
kezelések általános mellékhatásainak elkerülésére, és ezáltal
egy eleve kudarcra ítélt hosszú távú kezelés megelőzésére.
• A tüdőhegesedés (tüdőfibrózis) súlyos, de nagyon ritka
szövődmény. A tüdő gyulladásos eredetű elhegesedését
értjük alatta, aminek következtében a tüdő funkciója
visszafordíthatatlanul károsodik és a kialakuló légzési elég-
telenség végül a beteg halálához vezet.
A refluxbetegség légúti szövődményei nem gyógyíthatók meg
mindig maradéktalanul. Idővel az elváltozások visszafordítha-
tatlanná válhatnak. Ilyen például a hangszalagok megvastago-
dása, a hangszalagcsomók létrejötte, a tüdőhegesedés (tüdőfib-
rózis), a hörgőtágulat (bronchiektázia), illetve az előrehaladott
stádiumban levő asztma. Ezen esetekben a kielégítő refluxgát-
ló kezeléstől már csak a további romlás megelőzése vagy lassí-
tása remélhető.
69
Szív (kardiális) szövődmények
Leggyakoribbak közöttük a különféle ingerképzési- és vezeté-
si zavarok, amelyek általában jóindulatúak, és a megfelelő sav-
termelődés-gátló kezelés mellett nem is térnek vissza. Kö-
zös bennük, hogy kialakulásuk hátterében egyéb szívbetegség
nem igazolható, így a szokásos kardiológiai gyógyszeres keze-
lésre nem, vagy nem kielégítően reagálnak. Ennek oka, hogy e
gyógyszerek egy része mellékhatásként csökkenti az alsó nye-
lőcső-záróizom nyomását, és így elősegíti a reflux kialakulását.
A másik csoportot a ritka szövődményként előforduló úgy-
nevezett kapcsolt angina jelenti. Ez esetben a reflux következ-
ményeként egy, a fentihez hasonló reflex aktiválódása útján a
szívkoszorúerek görcsös összehúzódása következik be, ami a
szívizom oxigénhiányos állapotát eredményezheti. A fellépő
mellkasi fájdalom ez esetben pontosan olyan, mint az érelm-
eszesedés talaján kialakult keringési zavar okozta mellkasi fáj-
dalom (angina), és végső soron ennek eredményeképp is kiala-
kulhat a szívizom elhalása, azaz a szívinfarktus.
Szájüregi szövődmények
A refluxbetegség szájüregben jelentkező nagyon gyakori szö-
vődménye a fogakon jelentkező eróziók (Ld. 9. ábra) kialakulá-
sa. Előfordulási aránya akár a 70%-ot is elérheti. Lényege, hogy
a szájüreget érő sav oldja a fogzománcot, és ezáltal fogban
anyaghiány alakul ki. Mivel ez az elváltozás – ellentétben a fog-
szuvasodással – alig okoz panaszt, ezért jóval kevésbé is ismert
a lakosság körében. Lényeges különbség a két elváltozás kö-
zött, hogy amíg fogszuvasodás létrejöttéért a fogakon megte-
lepedő baktériumok a felelősek, az erózió kialakulásához nincs
szükség a baktériumok megtelepedésére.
A fogak eróziója vissza nem fordítható elváltozás. Ebből
származik klinikai jelentősége is, hiszen helyreállítása csak
70
művi (protetikai) módszerekkel lehetséges. A fogak refluxbe-
tegségben kialakuló erózióinak jellemző helyei jól követik a
szájüregbe jutott gyomorsav útját. Ennek megfelelően elsősor-
ban a felső fogsor fogainak befelé a torok felé néző (szájüregi)
felszínein képződik az elváltozás.
Lényeges a fogászati szűrővizsgálattal történő mielőbbi
felismerésük, illetve a refluxbetegség megfelelő kezelésével,
valamint a fogak ásványianyag-veszteségének pótlásával
és a megfelelő szájüregi pH (>5.5) helyreállításával történő
megelőzésük.
Alvászavarok
Az alvászavarok sokáig a modern orvostudomány „mostoha-
gyermekei” voltak. Csak mostanában fordul komolyabb figye-
lem az alvászavarok okainak felderítésére. Éppen ezért azt a
tényt is csak a közelmúltban ismerték fel, hogy a refluxbeteg-
ség a fent felsorolt tüneteken kívül alvászavarokat is okozhat.
Pedig valójában az egyik legfontosabb tünetcsoportot jelenti,
hiszen a csökkent nappali teljesítőképesség és a fokozott fára-
dékonyság jelentős hatással van a beteg munkavégző képessé-
gére.
Rendkívül fontos tehát az alvászavar hátterében álló reflu-

xbetegség felderítése, hiszen a beteg romló munkahelyi tel-
jesítménye végül akár a munkahely elvesztését is maga után
vonhatja.
71
6.
A 15 leggyakoribb kérdés
a refluxbetegségről
1. Szükséges-e eszközös vizsgálatokat (endoszkópia,

pH-mérés stb.) végezni a refluxbetegség fennállásának
igazolására?
Nem, ha a beteg 45 évnél fiatalabb, és nincs vészjelző tünete.
Ilyenkor a diagnózis felállítható a protonpumpa-gátló teszt el-
végzésével. Ha a teszt eredménye a refluxbetegség mellett szól,
akkor a kezelés eszközös vizsgálatok nélkül is elkezdhető. Fon-
tos viszont legalább egyszer elvégezni az endoszkópos vizsgá-
latot a Barrett-nyelőcső kizárására.
2. Súlyosbodhat-e terhesség alatt a refluxbetegség?

Nem törvényszerű, de gyakori a refluxos tünetek fokozódá-
sa a terhesség második felében. A terhesség által kiváltott re-
flux nem tévesztendő össze a terhesség elején jelentkező, oly-
kor akár igen súlyos hányásos rosszullétekkel!
3. Kell-e, és ha igen, akkor mivel kell kezelni a terhesség

alatt jelentkező refluxos tüneteket?
Mindenekelőtt az étrend- és az életmód-változtatás lehetősé-
geit kell kiaknázni. Szükség esetén azonban a fel nem szívó-
dó savközömbösítő szerek (antacidumok), illetve az omeprazol
72
hatóanyagú protonpumpa-gátlók alkalmazása megengedett.
Egyéb refluxbetegség kezelésére használatos szerek (más pro-
tonpumpa-gátlók, H2-receptor-blokkolók) biztonságosságát
nem vizsgálták terhesség alatt, így alkalmazásuk nem javasolt.
4. Lehet-e valakinek refluxbetegsége a refluxra jellemző tü-

netek nélkül?
Lehet. A refluxbetegségre jellemző típusos tünetek –gyomoré-
gés, savas felböfögés – hiánya nem ritka. Az ilyen eset felderí-
tése nem könnyű, ezt nevezik „néma” refluxbetegségnek.
5. Elégséges-e a diéta és az életmód megváltoztatása a re-

fluxbetegség eredményes kezelésére?
Önmagában csak az enyhe, időszakos tüneteket okozó formá-
ban lehet elégséges. Ugyanakkor a helyes diéta és életmód kö-
vetése jelentős szerepet játszik mind a gyógyszeres, mind a
sebészi kezelés hosszú távú eredményességében, illetve a be-
tegség kiújulásának megelőzésében.
6. Milyen következményei vannak a diétás javallatok figyel-

men kívül hagyásának?
Ha bizonyos ételek és italok fogyasztása refluxbetegségre jel-
lemző tüneteket váltott ki korábban, akkor rövid távon mind-
össze e tünetek kellemetlen szubjektív hatásaival kell számolni
azok fogyasztásakor. Ellentétben más betegségekkel (pl. cukor-
betegség) a diéta megszegésének az életet közvetlenül veszé-
lyeztető kockázata nincs. Hosszú távon viszont nagyobb a va-
lószínűsége a reflux okozta szövődmények kialakulásának.
73
7. Biztonságosak-e hosszú távon a refluxbetegség gyógysze-
res kezelésére elsődlegesen alkalmazott protonpumpa-gát-
ló készítmények?
Biztonságosak! Jelenleg nem ismert életet veszélyeztető káros
hatása e gyógyszereknek. A hosszútávú kezelés során azonban
megeshet, hogy a savtermelés gátlása miatt a gyomorban nem
pusztulnak el maradéktalanul az étellel elfogyasztott baktéri-
umok, így előfordulhat azok megtelepedése a bélcsatornában.
Ez a bél normál baktériumflórájának megváltozását eredmé-
nyezve egyes esetekben emésztési panaszok megjelenéséért le-
het felelős.
8. Érdemes-e refluxbetegségben másik gyógyszert kipróbálni,

ha az alkalmazott szer mellékhatást okoz, vagy hatása
elégtelennek bizonyul?
Igen. Bár a refluxbetegség kezelésére elsősorban használt
egyes protonpumpa-gátló szerek hatásosságában nem találtak
számottevő különbséget, az adott beteg reakciója a különbö-
ző gyógyszerekre eltérhet mind a hatás, mind az esetleges mel-
lékhatások tekintetében. Az újabb hatóanyag kipóbálása előtt
azonban javasolt elvégezni a felső tápcsatorna endoszkópos
vizsgálatát és a nyelőcső funkciós vizsgálatokat. Ezzel meg-
előzhető, hogy olyanok kapjanak elhúzódóan refluxellenes sa-
vcsökkentő kezelést, akiknek erre nincs is szükségük.
9. Mennyi ideig tarthat a refluxbetegség gyógyszeres keze-

lése?
Ez az eset súlyosságától (tünetek, szövődmények), illetve a be-
tegség kiújulási hajlamától függ. Az enyhe esetekben a gyógy-
szeres kezelés fokozatosan teljesen leépíthető. Ilyenkor a tü-
netmentesség fenntartásában jelentős szerepe van a diétás és
74
életmódi tanácsok követésének. Súlyos esetben viszont akár
évtizedekre nyúló gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. Ez
utóbbi esetekben mindig mérlegelni kell a műtéti beavatkozás
végzésének lehetőségét.
10. Mivel jár jobban a beteg: a gyógyszeres kezeléssel vagy

a műtéttel?
A két kezelési mód eredményessége hosszú távon hasonló, de
a döntést egyénre szabottan kell meghozni. Ha a beteg alkal-
mas a műtétre, akkor a tünetek és szövődmények súlyossága, a
beteg várható élettartama, illetve a gyógyszeres kezelésre adott
válasz alapján lehet dönteni.
11. Szükséges-e eszközös vizsgálatokat végezni a refluxbe-

tegség műtéti megoldása előtt?
Igen, minden esetben. Ez minimálisan az endoszkópia, a 24
órás nyelőcső pH-mérés és a nyelőcső manometriás vizsgá-
latának elvégzését jelenti. Nem egyértelmű eredmény esetén
azonban további kiegészítő vizsgálatok (videós nyelőcső rönt-
gen, 24 órás Bilitec-mérés, nyelőcső- impedanciavizsgálat,
provokációs tesztek, nyelőcsőszcintigráfia) elvégzése is szük-
séges lehet. Ezek eredménye alapján lehet felelősen dönteni a
műtét elvégzéséről.
12. Operálható-e a refluxbetegség idős korban?

Igen. A magasabb (65 év feletti) életkor önmagában nem képez
műtéti ellenjavallatot. A megfelelő indokok alapján elvégzett
műtét eredményessége éppen olyan jó, mint fiatal korban. Fon-
tos azonban tudni, hogy más betegségek egyidejű előfordulá-
sa fokozhatja a műtét kockázatát, így minden esetben a vár-
ható előny és a kockázat gondos mérlegelésével egyénileg kell
választani a gyógyszeres és a műtéti kezelés lehetősége között.
75
13. Kell-e Helicobacter-szűrést végezni a refluxbetegekben?
Önmagában a refluxbetegség miatt nem. Csak akkor, ha
egyébként is indokolt annak eldöntése, hogy a beteg a Helico-
bacter fertőzött-e.
14. Ki kell-e irtani a refluxbetegekből a Helicobacter nevű

kórokozót, ha fény derült jelenlétére?
Igen.
15. Okozhat-e rákot a refluxbetegség?

A szövődménymentes refluxbetegség biztosan nem. Ha azon-
ban kialakul az úgynevezett „Barrett-nyelőcső” nevű szövőd-
mény, akkor fennáll a veszély a rákos elfajulásra. Ez az állapot a
szövettani stádiumtól függően rendszeres szakorvosi ellenőr-
zést és meghatározott időközönként végzett ellenőrző endosz-
kópos vizsgálatot tesz szükségessé szövettani mintavétellel. Így
az esetleg kialakuló rákos elfajulást időben fel lehet ismerni és
gyakorlatilag teljes biztonsággal meg is lehet gyógyítani. A re-
fluxbetegség és a különböző légúti daganatos megbetegedések
(pl. gégerák, tüdőrák) közti ok-okozati összefüggés nem bizo-
nyított.
76
DIÉTÁS TANÁCSOK
REFLUXOS
BETEGEKNEK
Írta:
Lada Szilvia dietetikus
77
78
Bevezetés: az étrend és életmódváltoztatás
szükséges!
A helyes étrend és életmód fontos szerepet játszik a reflux-
betegség eredményes kezelésében. Mind a gyógyszeres, mind
a sebészi kezelés szerves részét képezi, illetve enyhe estekben,
amikor csak időszakos tünetek formájában jelentkezik a prob-
léma, a diéta önmagában is hatásos lehet.
Az étkezésre nagyobb gondot kell fordítani, mint eddig.
Fontos az Ön együttműködése ahhoz, hogy panaszai enyhül-
jenek, illetve megszűnjenek.
A diéta célja:
• Elérni, hogy az állapota javuljon és
• Szövődmények ne alakuljanak ki.
A kiegyensúlyozott, megfelelően összeállított és betartott

étrend megelőzheti, késlelteti a későbbi szövődmények ki-
alakulását.
Mindenképp javasolt az életmódon változtatni.

• Több pihenés, a stresszhelyzetek kerülése, valamint a rend-
szeres – napi 5-6-szori étkezés javasolt.
• Fontos figyelmet fordítani arra, hogy többször kisebb adago-
kat fogyasszunk el.
79
• Napi életritmusunkba be kell illeszteni az étkezési időponto-
kat, melyek a legideálisabban 3 óránként jó, ha követik egy-
mást. Így két étkezés közt nem telik el hosszú idő és az elfo-
gyasztott tápláléknak sem kell nagy adagnak lennie.
• Ügyeljünk az étkezési ritmus beállításánál arra, hogy
az esti lefekvés előtt 2 -3 órával étkezzünk utoljára. A
mértékletességet pedig mindig tartsuk szem előtt.
Jó tanács: soha ne legyünk nagyon éhesek, de soha ne is

együk nagyon túl magunkat!
Az étrend egyénenként is változhat attól függően, hogy

mennyi sav termelődik a gyomorban, így fontos konzultálni
személyesen is dietetikussal, hogy személyre szabottan kap-
jon tanácsot.
Tanácsok az ételek elkészítéséhez

Az ételek elkészítése több, egymást követő technológiai műve-
let eredménye. A legfontosabbal érdemes kezdeni, mely nem
más, mint a heti étrend megtervezése. Az étrend összeállításá-
nál figyelembe kell venni a család minden tagjának igényét és
össze kell egyeztetni a részünkre javasolt étrenddel. Ezzel el
tudjuk érni, hogy kevesebb munkát, időt és energiát kell for-
dítanunk az ételek készítésére, mintha külön kellene főznünk.
Az ízesítésre viszont mindenképp figyeljünk, inkább a diétá-
nak megfelelő gyengébb ízesítése legyen az ételnek, ez a család
egészséges tagjai számára sem ártalmas, és ha szükséges, akkor
utólag is ízesíthetik maguknak. A cél az, hogy egészséges csa-
ládtagjaink is megóvjuk a túl fűszeres és zsíros ételektől.
80
Az étlap összeállítását követi a komolyabb feladat a bevásár-
lás. Ezt egy jól kialakított rendszerben érdemes végezni. Elő-
nyös, ha családtagjaink is elkísérnek, így alkalmat adva az íz-
lésformálásra, a legmegfelelőbb nyersanyagok kiválasztásának
tanítására. Nagyon fontos a megfelelő minőségű élelmiszer ki-
választása, mivel csak jó minőségű alapanyagból lehet igazán
ízletes, finom ételt készíteni, mégha az éppen diétás is. A ha-
gyományos ételekhez hasonlóan többféle nyersanyag felhasz-
nálása lehetséges a diétás ételkészítés során.
A megvásárolt és hazavitt élelmi anyagok tárolására is érde-
mes figyelni, vagyis előkészíteni és szakosítva tárolni, ha szük-
séges hűteni, és a megfelelő hőfokon tartani.
Ételkészítési technológia
A konyhatechnológiai eljárások során tudjuk ételeinket köny-
nyen emészthetővé, élvezetessé tenni. Meg kell ismerkednünk
a különböző ételkészítési műveletekkel.
• Javasolt az ételek zsírszegényen való elkészítése a diétában.
A zsírszegény konyhatechnikai eljárások alkalmazása, mint
például az alufólia, sütőzacskó, cserépedény használata, mely
segíti az emészthetőséget is és a testsúlyunkra is kedvezően hat.
Kerülendő az erős pörzsanyag képződéssel járó konyhatechnika
műveletek alkalmazása (pl.: grill, bő zsiradékban való sütés).
• Ételek sűrítésére a szárazrántás, habarás, diétás rántás, hintés
ajánlott.
• Fontos a mértéktartó fűszerezés. Ajánlott a zöldfűszerek szá-
rított és friss formában való alkalmazása és kerülendő az
erős, csípős, intenzív fűszerek használata, mint pl. curry,
erős paprika, torma, ecet, chili.
81
Az étrendben javasolt nyersanyagok
Pékáruk, Fehér, félbarna / korpás kenyér (állapottól függően másnapos
tésztafélék, vagy pirított formában), kifli, zsemle, kalács, háztartási keksz,
rizs: durum és hagyományos száraztészták, rizs.
Ajánlott a zabkása fogyasztása, amely megfőzve nyákos
állagának köszönhetően jótékony hatású, mert bevonja a
nyálkahártyát és megvédi a gyomorsav maró hatásától.
Bevezethetjük étrendünkbe az alternatív gabonákat mint (pl.:
hajdina, köles, amaránt, quinoa).
Húsok, hús- Csirke, borjú, sovány sertéshús, pulyka, hal, sovány felvágottak
készítmények: (gépsonka, baromfi-, pulykafelvágott stb.).
Tojás: Lágy tojás, tükörtojás (teflon serpenyőben).
Tejtermékek: A tej fokozhatja is a gyomorsav elválasztását, ezért a tej

ajánlásának egyénre szabottnak kell lennie.
Ajánlott: az egyéni tűrőképesség figyelembevételével, tej, tejföl,
joghurt, kefir, író, krémsajtok, túró natúr vagy ízesített formában
(tejfölös túró, kefires túró), sovány és félzsíros sajtok, madártej,
sodók, pudingok.
Zsiradékok: Vaj, margarinok, hidegen sajtolt növényi olajok.
Zöldségek, Sárgarépa, fejes saláta, fiatal spárga, petrezselyem, kínai kel,

száraz- zsenge karalábé, zöldbab és zöldborsó (utóbbiak, ha szükséges
hüvelyesek: passzírozva), cukkíni, patisszon, padlizsán, tök, burgonya,
hámozott uborka. Egyéni tolerancia figyelembe vételével
fogyasztható: édes paprika, paradicsom, gomba, retek és kis
mennyiségben száraz hüvelyesek (száraz bab, sárgaborsó,
lencse).
Gyümölcsök, Hámozott alma, őszibarack, mandarin, narancs, banán, meggy,

olajos magvak: cseresznye, (kompót formájában is).
Fűszerek: Só és cukor mértékkel, borsikafű, édesnemes paprika, citromlé,

petrezselyem, kapor, köménymag, majoranna, bazsalikom,
kakukkfű, babérlevél, fahéj, vanília.
Édességek, Piskóták, másnapos vagy pirított kalács.

sütemények:
Italok: Szűrt gyümölcs- és zöldséglevek, szénsavmentes ásványvíz,

hidrogén-karbonátos gyógyvizek pl.: Salvus víz, Anna-, Zsóry
forrás gyógyvizei, valamint fájdalomcsillapító és görcsoldó hatása
miatt a Gellért-, Lukács-, Rudas- és Császárfürdő gyógyvizei.
Az étrendben kerülendő nyersanyagok
Pékáruk, Friss kenyér és pékáru, magas rosttartalmú olajos magvakkal
tésztafélék, rizs: készült kenyerek, müzliszeletek, fűszeres főtt tészták.
Húsok, hús- Erősen sült, pirított, rántott, füstölt húsételek, zsíros húsok, hízott
készítmények: liba, kacsa-, sertéshús, füstölt szalonna, kolbászáruk, téliszalámi,
disznósajt, stb.
Tojás: Hagymás-, szalonnás rántotta, majonéz, kaszinótojás.
Tejtermékek: Túlédesített tejtermékek pl.: cukrozott tejsűrítmény, füstölt-,

túlérett-, penészes sajtok, csípős és natúr juhtúró, hagymás
fűszeres körözöttek.
Zsiradékok: Liba-, kacsazsír, pecsenyezsír, szalonna, tepertő, erősen hevített

zsírok.
Zöldségek, Fás és puffasztó zöldségfélék pl.: káposzta, kelkáposzta, savanyú

száraz- káposzta, erős paprika, hagyma, lecsó, túl savanyú és csípős,
hüvelyesek: ecetes savanyúságok.
Gyümölcsök, Nagyobb mennyiségben fogyasztva: aprómagvas (pl.: málna,

olajos magvak: eper, ribizli, szeder), csonthéjas (dió, mogyoró, sós mogyoró,
mandula), magas rosttartalmú gyümölcsök.Itt is a mennyiséget
és az egyéni tűrőképességet szem elől tartva.
Fűszerek: Nagyobb mennyiségben hagyma, fokhagyma, torma, fekete és

fehérbors, csípős paprika, mustár, ketchup, piros arany, erős
szószok, mártások, fűszerkeverékek.
Édességek, Túl édes sütemények, cukorkák, méz, karamell, grillázs,

sütemények: törökméz, tömény szörpök.
Italok, Erős fekete tea, rostos gyümölcslevek, szénsavas ásványvíz.

dohányzás: Az alkohol minden formában tilos! A kávé fokozza a gyomorsósav
elválasztását, a dohányzás pedig negatívan befolyásolja a fekély
gyógyulási hajlamát.
Táplálkozási tanácsok – életmódi irányelvek
• A magas zsírtartalmú ételek kerülése! A nehezen emészt-
hető, túl zsíros, puffasztó, fűszeres ételek tovább maradnak
a gyomorban, így kedveznek a refluxnak, helyettük köny-
nyebb ételeket érdemes fogyasztani. Jó hatásúak a könnyen
emészthető zsiradékok (csökkentik a savtermelést és bevon-
ják a nyálkahártyát) ilyenek az alacsony zsírtartalmú tejszín,
tejföl, vaj, margarin, olíva olaj stb.
• Javasolt a gyakoribb, egyszerre kisebb mennyiségű étel fo-
gyasztása. A nap folyamán 2-3 óránként javasolt étkezni.
• Kerülni kell a nyelőcső záróizomzatának ellazulását kiváltó
ételeket és italokat (pl.: kávé, tea, borsmenta, fodormenta,
csokoládé, alkohol, fokhagyma, vöröshagyma).
• Javasolt a dohányzás mellőzése.
• Túlsúly esetén a testtömeg csökkentése ajánlott.
• Bő folyadékfogyasztás, ha panaszait befolyásolják akkor szi-
lárd étel fogyasztása után igyon.
• Savtermelést fokozó ételek kerülése (csípős paprika, citrus-
félék, paradicsom, erős fűszerek - bors, mustár, torma, ece-
tes ételek, túl sós, pácolt, füstölt készítmények. Javasolt a
zöldfűszerek fogyasztása : petrezselyem, kapor, rozmaring,
majoranna, bazsalikom, kakukkfű
• A szénsavas üdítők egyrészt savasságuk, másrészt puffasz-
tó hatásuk miatt nem javasoltak. Fogyasztásuk következté-
ben böfögéssel együtt gyomorsav áramolhat a nyelőcsőbe és
a garatba is.
• Egyes ártalmatlannak tűnő ételek is irritálhatják a gyulladá-
sos nyálkahártyát; pl. a tömény édességek, a méz is fokoz-
hatja a refluxot (az ebben lévő hangyasav közvetlenül is ká-
rosíthatja a sérült nyelőcsövet).
84
• Esti lefekvés előtt 2 órával már ne étkezzen, illetve mély ha-
jolással járó munkát vagy tornát se végezzen. Érdemes lefek-
vés előtt egy kiadós sétát beiktatni.
• Este nem javasolt az édesség és gyümölcs fogyasztása sem.
A legjobb, ha „száraz” pl: szendvics a vacsora.
A reflux étrend fehérjedús és zsírszegény ételekből áll. A fe-

hérjék lekötik a gyomorsavat, és emellett fokozzák a nyelőcső
záróizmának összehúzódását. Könnyen emészthetők és ha-
mar kijutnak a gyomorból, nem terhelik azt. Fogyaszthatunk
állati- és növényi eredetű fehérjéket is, csak nem szabad szem
elől tévesztenünk, hogy az adott élelmiszer mindíg legyen zsír-
szegény. Alacsony zsírtartalmú tejből, sovány húsokból, tel-
jes kiőrlésű gabonából készült termékekből, gyümölcsökből és
zöldségekből állítsuk össze étrendünket.
85
Ajánlott ételek
Reggelire:
zöldségekből vagy sovány túróból, sajtból készült

szendvicskrémek; félbarna kenyerek, kiflik; hozzáadott cukor
nélküli müzlik
Kisétkezésre:
friss gyümölcs vagy nyers zöldség korpás keksszel, natúr joghurt

friss gyümölccsel, házi turmixok
Ebédre:
zöldséglevesek, krémlevesek; sovány húsok (csirke, pulyka, hal)

alternatív gabona körettel pl: barna rizs, hajdina, köles; főzelékek;
rakott zöldségek; felfújtak; csőben sült zöldségek
Vacsorára:
párolt zöldségek párolt vagy sült sovány hússal, szendvicsek

vegyes salátákkal
86
Receptek
Összeállította és a fotókat készítette:
Lada Szilvia dietetikus
Reggeli: 4. Lazac karfiollal 99

1. Kefires-kapros túrókrém 5. Csőben sült batáta 100
88 6. Zöldséges rúdvagdalt 101
2. Csicseriborsókrém 89 7. Tejszínes cukkini 102
3. Búzacsírás-almás 8. Brokkoli felfújt 103
krémsajt 90 9. Polenta / puliszka 104
4. Burgonyás omlett 91 10. Sajtpuding 105
11. Zöldséges hajdina 106
Levesek:
1. Zellerkrém leves 92 Saláták:
2. Sütőtökkrém leves 93 1. Tonhal saláta 107
3. Zöldségleves zab- 2. Spenótos csirke saláta
galuskával 94 108
4. Tárkonyos sárgarépa 3. Céklás-fetás rukkola
leves 95 saláta 109
4. Avokádós mozzarella
Főételek, köretek: saláta kölessel 110
1. Töltött cukkini bulgurral
96 Desszertek:
2. Rakott zsenge zöldbab 1. Almás palacsinta 111
kamuttal 97 2. Áfonyás banános
3. Kakukkfüves sült muffin 112
csirkecomb zöldséges 3. Kölesfelfújt barackkal 113
quinoával 98 4. Gyümölcsös zabkása 114
87
Reggelire
Kefires kapros túrókrém
Hozzávalók 4 személyre:
200 g tehéntúró, 120 g kefir (1 pohár), só, kapor
Elkészítés:
A túrót villával összetörjük, hozzákeverjük a kefirt és sóval, ka-
porral ízesítjük.
1 adag tartalmaz:
E: 63 kcal, F: 7 g, Zsír: 3 g, Szh: 2,5 g Rost: 0 g
88
Csicseriborsókrém
200 g csicseriborsó, 4 gerezd fokhagyma, olíva olaj, só
Elkészítés:
A csicseriborsót egy éjszakára beáztatjuk, majd leszűrjük és
sósvízben puhára főzzük.
Amikor elkészült leszűrjük, áttörjük, ízesítjük a fűszerekkel,
majd hozzá adjuk az olívaolajat, és alaposan összekeverjük.
1 adag tartalmaz:
E: 82 kcal, F: 5 g, Zsír: 1,3 g, Szh: 12,5 g, Rost: 3 g
89
Búzacsírás-almás krémsajt
120 g sajtkrém, 40 g kefir, 60 g alma, 8 g búzacsíra
Elkészítés:
A krémsajtot a kefirrel elkeverjük, hozzáadjuk a búzacsírát. Az
almát lereszeljük és szintén hozzákeverjük.
1 adag tartalmaz:
E: 93 kcal, F: 2 g, Zsír: 8 g, Szh: 3 g, Rost: 0,8 g
90
Burgonyás omlett
4 tojás, 40 g póréhagyma, 80 g burgonya, olaj, só
Elkészítés:
A burgonyát meghámozzuk és vékony karikára szeljük. Az ola-
jon a póréhagymát átfuttatjuk és a burgonyával puhára párol-
juk. A tojásokat felverjük és ízesítjük, majd a burgonyához ad-
juk. Megsütjük. Reszelt sajttal tálaljuk.
1 adag tartalmaz:
E: 195 kcal, F: 7,5 g, Zsír: 16 g, Szh: 5 g, Rost: 0,7 g
91
Levesek
Zellerkrém leves
260 g zeller, 120 ml főzőtejszín, 80 g burgonya, 40 g sárgaré-
pa, 40 g petr. gyökér, 28 g karalábé, olaj, só,bors, petrezselyem
Elkészítés:
A zöldségeket megtisztítjuk, apróra vágjuk és egy lábasban fel-
tesszük főzni, annyi vizet ráöntve amennyi épp ellepi. Fűsze-
rezzük sóval, borssal. Amikor puha a zöldség egy botmixerrel
összeturmixoljuk és a tejszínnel besűrítjük.
Azon páciensek, akik nem tolerálják a tejszínt, el is hagyhatják.
1 adag tartalmaz:
E: 155 kcal, F: 3 g, Zsír: 11 g, Szh: 10 g Rost: 4,2 g
92
Sütőtökkrém leves
600 g sütőtök, 20 g póréhagyma, fél liter tej, só, szerecsendió, olaj
Elkészítés:
A sütőtököt megpucoljuk és felkocázzuk. Pici olajon a hagy-
mát megpároljuk és hozzátesszük a felkockázott sütőtököt. Fel-
öntjük annyi vízzel ami épp ellepi. Ízesítjük, és mikor megpu-
hult botmixerrel összeturmixoljuk tejet hozzáöntve felforraljuk,
majd utánízesítjük ha szükséges. Reszel tsajttal dúsíthatjuk.
1 adag tartalmaz:
E: 226 kcal, F: 6,7 g, Zsír: 7 g, Szh: 32 g Rost:1,3 g
93
Zöldségleves zabgaluskával
80g sárgarépa, 60 g zöldborsó, 40 g petrezselyem gyökér, 40 g
karalábé, 40 g zeller, olaj, vöröshagyma, só, bors. Galuskához:
48 g zabpehely, 1 tojás, 16 g Graham liszt, csipet só
Elkészítés:
A zöldségeket megtisztítjuk, feldaraboljuk, kevés olajon átfut-
tatjuk. Felöntjük vízzel, ízesítjük és félpuhára főzzük. A galus-
kához a hozzávalókat összekeverjük és a forrásban lévő levesbe
szaggatjuk kiskanállal. Ha megfőtt tálalásnál friss petrezse-
lyemmel megszórhatjuk.
1 adag tartalmaz:
E: 146 kcal, F: 4,7 g, Zsír: 6,5 g, Szh: 16,6 g, Rost: 4,8 g
94
Tárkonyos sárgarépa leves
120 g csiperke, 120 g sárgarépa, 40 ml főzőtejszín, 40 g zeller, 40
g petr. gyökér, olaj, póréhagyma, tárkony, só, bors, fokhagyma
Elkészítés:
A zöldségeket megtisztítjuk és felszeleteljük. Kevés olajon
az apróra vágott póréhagymát megpároljuk és hozzárakjuk a
zöldségeket. Felöntjük megfelelő mennyiségű vízzel, ízesítjük
és megfőzzük. Mikor már puhák a zöldségek belekeverjük a fő-
zőtejszínt, összeforraljuk és után ízesítjük ha szükséges.
1 adag tartalmaz:
E: 107 kcal, F: 3 g, Zsír: 7 g, Szh: 6 g, Rost:3 g
95
Főételek, köretek
Töltött cukkini bulgurral
800 g zsenge cukkini, 320 g sertés darált hús, 80 g bulgur, 40 g
óvári sajt, 1 tojás, (vöröshagyma), só, bors, bazsalikom
Elkészítés:
A cukkinit meghámozzuk, félbe vágjuk és a magját kiszedjük.
Kicsit lesózzuk és félre tesszük. Elkészítjük a tölteléket. Kevés
olajon pároljuk meg a hagymát, hozzátesszük a darált húst és
befűszerezzük. A bulgurt kétszeres vízben megfőzzük és a da-
rált húshoz adjuk. A tölteléket tojással összeállítjuk és a cukkini
mélyedéseibe tesszük. Reszelt sajttal megszórjuk és megsütjük.
1 adag tartalmaz:
E: 472 kcal, F: 23 g, Zsír: 30 g, Szh: 27 g, Rost: 6 g
96
Rakott zsenge zöldbab kamuttal
1kg zsenge zöldbab, 320 g sovány sertéshús darálva, 120 g tej-
föl, 80 g kamut, 80 g óvárisajt, olaj, vöröshagyma, só, bors, fű-
szerpaprika
Elkészítés:
A darálthúst pár percig forró olajon megpirítjuk, a tűzről le-
húzva kevés pirospaprikával megszórjuk, sózzuk, borsozzuk.
A zsenge zöldbabot 2–3 percig sós vízben főzzük, „roppanós-
ra”(sütés közben mégpuhul). A kamutot szintén sós vízben pu-
háraf őzzük, majd a hússal összekeverjük.
A sütőt 220 Co-ra előmelegítjük. Egy hőálló tálat kivajazunk,
vagy vékonyan olajjal kikenünk. Elterítjük a zöldbab felét, a ka-
mutos-húsos masszát ráhalmozzuk, erre rakjuk a maradék-
zöldséget. A simára kevert tejföllel leöntjük, tetejét reszeltsajt-
tal megszórjuk és kb. 20–25 perc alatt készre sütjük.
Készíthetjük más zöldségekkel is és kamut helyett használha-
tunk más alternatív gabonát is pl: hajdina, köles, barnarizs.
1 adag tartalmaz:
E: 565 cal, F: 23,6 g, Zsír: 32 g, Szh: 44,5 g, Rost: 8,3 g
97
Kakukkfüves sült csirkecomb zöldséges quinoával
4 kisebb csirkecomb, só, bors, kakukkfű, olaj, 240 g quinoa, 160
g sárgarépa, 32 g petr. gyökér, petrezselyem zöld
Elkészítés:
A combokat megtisztítjuk, befűszerezzük és alufóliával leta-
kart tepsiben megsütjük. Mikor puha a fóliát levéve pirosra
sütjük. Köretként a quinoát megmossuk és 1,5-szeres vízben
megfőzzük. A zöldségeket megtisztítjuk és felszeleteljük, majd
kevés olajon és vízen megpároljuk. Hozzákeverjük a megfőtt
quinoát és átforgatjuk.
1 adag tartalmaz:
98
Lazac karfiollal
400 g lazac, 200 g karfiol, 40 g óvári sajt, 20 ml főzőtejszín olaj,
só, bors,
Elkészítés:
A karfiolt rózsáira szedjük és sós vízben félpuhára főzzük. A
lazacot befűszerezzük és egy kevés olajon átsütjük, de csak
épp fehéredésig. Majd egy tepsibe tesszük, tetejére rakjuk a
karfiolt, leöntjük a tejszínnel és reszelt sajtot szórunk rá. Sü-
tőben átsütjük.
1 adag tartalmaz:
99
Csőben sült batáta
800 g batáta, 2 dl tej, 120 g tejföl, 2 db tojás, 40 g ementálisajt,
40 g liszt, 40 g margarin, 20 g zsemlemorzsa,só
Elkészítés:
A batátát héjában, sós vízben megfőzzük, karikára vágjuk. Ez-
után elkészítjük a besamelt. A margarint felforrósítjuk, beleke-
verjük a lisztet és lassú tűzön halvány aranyszínűre pirítjuk.A
tejet felforraljuk, majd állandó kevergetés mellett apránként
hozzáöntjük. Hozzákeverjük a tojást és a tejfölt, és sóval, bors-
sal ízesítjük. Egy hőálló üvegtálat kikenünk margarinnal és
zsemlemorzsával megszórjuk, majd beletesszük a batátakari-
kákat. Végül leöntjük a mártással és a tetejét megszórjuk re-
szeltsajttal. Sütőben megsütjük.
1 adag tartalmaz:
E: 434 kcal, F: 14 g, Zsír: 18 g, Szh: 52 g Rost: 5,6 g
100
Zöldséges rúdvagdalt
320 g sovány sertéshús, 160 g tök, 2 tojás, 20 g zabkorpa, 20 g
zabpehely, vöröshagyma, só, bors, ízlés szerinti zöldfűszerek.
Elkészítés:
A darálthúshoz adjuk a fűszereket és a gyalult tököt, tojást,
zabkorpát, zabpelyhet. Őzgerinc formában a sütőben kisütjük.
Főzelékek mellé vagy akár hidegen, szendvicsbe is tehetjük.
Más zöldségekkel is elkészíthetjük.
1 adag tartalmaz:
E: 324 kcal, F: 16 g, Zsír: 24 g, Szh: 8,5 g, Rost: 3 g
101
Tejszínes cukkini húsgolyókkal
120 g cukkíni, 200 ml főzőtejszín, olaj, vöröshagyma, só, eset,
kapor
Elkészítés:
A cukkinit megtisztítjuk és legyaluljuk. Pici olajon a hagymát
megpároljuk és hozzátesszük a legyalult cukkínit, megpárol-
juk. Ízesítjük és főzőtejszínnel sűrítjük.
Natúr húsokhoz vagy húsgolyókkal tálaljuk.
1 adag tartalmaz:
102
Brokkoli felfújt
600 g brokkoli, 2 tojás, 200 g tejföl, 60 g félzsíros sajt, margarin,
20 g búzacsíra, só, szerecsendió
Elkészítés:
A brokkolit rózsáira szedjük és sós vízben félpuhára főzzük.
Egy hőálló üvegtálat vékonyan kivajazunk és belesorakoztatjuk
a brokkolikat. A tojást a tejföllel kikeverjük, beletesszük a bú-
zacsírát és a fűszereket, majd a brokkolira öntjük. Reszelt sajt-
tal megszórjuk a tetejét és sütőben megsütjük.
1 adag tartalmaz:
103
Polenta / puliszka
320 g kukorica dara, olaj, petrezselyem, só
Elkészítés:
Forrásban lévő sós vízbe szórjuk a kukoricadarát, elkeverjük és
lefedve alacsony hőfokon megfőzzük. Olajjal kikent hőálló tál-
ba simítjuk és petrezselyemmel megszórva sütőben átsütjük.
1 adag tartalmaz:
104
Sajtpuding
120 g trappistasajt, 40 g karavánsajt, 160 ml 1,5%-os tej, 35 g
margarin, 2 db tojás, 35 g liszt, só, szerecsendió
Elkészítés:
A reszelt sajtot a tejjel, liszttel, sóval és szerecsendióval össze-
keverve felfőzzük. Ha lehült hozzákeverjük a tojások sárgáját,
majd a felvert habot. Margarinnal kikent lisztezett pudingfor-
mába töltjük. 50 perc alatt kigőzöljük.
1 adag tartalmaz:
E: 262 cal, F: 14 g, Zsír: 18 g, Szh: 10 g
105
Zöldséges hajdina
200 g hajdina, 180 g cukkini, 180 g sárgarépa, 180 g csiperke
gomba, olaj, só, bors
Elkészítés: A hajdinát dupla mennyiségű sós vízben megfőz-
zük. A zöldségeket megtisztítjuk és felszeleteljük, majd kevés
olajon megpároljuk. Végül a hajdinával összeforgatjuk és íze-
sítjük.
Natúr húsok mellé vagy önmagában is fogyaszthatjuk. Készít-
hetjük igény szerint más zöldséggel is.
1 adag tartalmaz:
106
Saláták
Tonhal saláta
400 g madársaláta, 160 g tonhal, balzsamecet
Elkészítés:
A salátát átmossuk. A hozzávalókat csak összekeverjük.
1 adag tartalmaz:
E: 141 kcal, F: 12 g, Zsír: 9 g, Szh: 4.5 g, Rost: 3 g
107
Spenótos csirke saláta
320 g bébispenót, 60 g csirkemell, 20 g reszelt parmezán sajt,
balzsamecet, olaj, só, bors
Elkészítés:
A csirke mellet vékony csíkokra vágjuk, fűszerezzük és kevés
olajon megpirítjuk. A spenótot megmossuk, meglocsoljuk bal-
zsamecettel, ráhalmozzuk a csirkemellet és megszórjuk reszelt
parmezán sajttal.
1 adag tartalmaz:
108
Céklás-fetás rukkola saláta
320 g cékla, 320 g rukkola, 200 g feta sajt, balzsam ecet, só
Elkészítés:
A nyers céklát alufóliába csomagoljuk és 200°C-os sütőben kb.
1 óra alatt megsütjük. Hagyjuk kihűlni és lefejtjük a héját, majd
felkockázzuk. A salátát megmossuk, a feta sajtot is felkockáz-
zuk. A többi hozzávalóval elkeverjük és ízesítjük.
1 adag tartalmaz:
109
Avokádós-mozzarella saláta kölessel
200 g köles, 160 g mozzarella, 160 g avokádó, 80 g bébi spe-
nót, olaj,só
Elkészítés:
A kölest elkészítés előtt ajánlatos alaposan „átdörzsölve” meg-
mosni. Ezután 2x-es mennyiségű sós vízben megfőzzük. Ke-
vés olajon átfuttatjuk és ízesítjük. Egy megfelelő tálba halmoz-
zuk és rétegezzük bébispenóttal és a megpucolt avokádóval és
mozzarellával.
1 adag tartalmaz:
110
Desszertek
Almás palacsinta
200 g alma, 60 ml tej, 60 g liszt, 45 g cukor, 1 tojás, olaj, fahéj.
Elkészítés:
A palacsinta tésztát csomómentesen elkeverjük, majd az almát
belereszeljük. Kisütjük, hajtogatjuk és a tetejét megszórjuk fa-
héjas porcukorral.
Rosttartalmát növelhetjük, ha a sima liszt helyett teljes kiörlé-
sűlisztel készítjük.
1 adag tartalmaz:
E: 169 kcal, F: 3 g, Zsír: 4,5 g, Szh: 27 g, Rost: 2 g
111
Áfonyás, banános muffin
Hozzávalók 12 db-hoz:
1 dl étolaj, 2 dl 1,5%-os tej, 2 db tojás, 120 g cukor, 20 dkg liszt,
1/2 csomag sütőpor, 500 g friss áfonya, 1 csapott kávéskanál
őröl tfahéj, 1 csapott kávéskanál őrölt szegfűszeg, 1 csomag va-
niliáscukor
Elkészítés:
A tojásokat a cukorral habosra kikeverjük. Óvatosan hozzá-
keverjük az olajat. A lisztet a sütőporral fahéjjal, szegfűszeggel
és vaníliáscukorral összekeverjük majd a tejjel felváltva a to-
jáshoz keverjük. Végül hozzátesszük az áfonyát. A muffinfor-
ma 12 horpadását kibéleljük papírkapszlikkal és egyenletesen
eloszlatjuk benne a masszát. Előmelegített sütőben 170°C-on
25–30 percig sütjük. Más idénygyümölccsel is készíthető.
1 adag tartalmaz:
E: 245 cal, F: 4 g, Zsír: 9 g, Szh: 36 g, Rost: 3,7 g
112
Kölesfelfújt barackkal
500 ml tej 160 g köles, 2 tojás, 48 g cukor, 24 g zsemlemorzsa, 20 g
margarin, 1 csomag vaníliáscukor, csipet só, citromlé, 100 g barack.
Elkészítés:
A kölest megmossuk és tejben megfőzzük. A margarint a to-
jás sárgájával, cukorral, van.cukorralkikeverjük, a fehérjét ha-
bosra verjük. A kihűlt kölest belekeverjük a tojássárgás cukor-
ba, majd óvatosan hozzákeverjük a felvert tojás fehérjét is. Egy
hőálló üvegtálat vékonyan kikenünk margarinnal és körbe-
szórjuk zsemlemorzsával. Beleöntjük a masszát és a hámozott
barackot beleszórjuk. Sütőben megsütjük.
1 adag tartalmaz:
113
Gyümölcsös zabkása
1 liter tej, 160 g zabpehely, 60 g cukor, 40 g zabkorpa, 150 g
meggy, csipet só, 1 csomag vaníliáscukor
Elkészítés:
A tejben a zabpelyhet megfőzzük, cukorral és vanliáscukorral
és a csipet sóval. Hozzákeverjük a zabkorpát, majd a gyümöl-
csöt hozzáadjuk. Készíthetjük igény szerint más pelyhekkel és
gyümölccsel is.
1 adag tartalmaz:
E: 458 kcal, F: 17 g, Zsír: 7,5 g, Szh: 77 g, Rost: 11 g
114
HASZNOS
INFORMÁCIóK
115
116
Szójegyzék – orvosi
kifejezések magyarázata
Anémia: vérszegénység. A keringő vörösvértestek számának

és/vagy a vérfesték (hemoglobin) tartalmának csökkenése.
Angina pectoris: (Ejtsd: angina pektorisz.) A szívkoszorúér
keringési zavara esetén fellépő mellkasi fájdalom.
Asztma: a hörgők görcsével járó léguti megbetegedés, a reflux
is előidézheti illetve súlyosbíthatja.
Antacidum: savközömbösítő szer.
Atípusos reflux: tipikus tünetek nélkül megjelenő reflux (ld.
Még néma reflux).
Cardiális szövődmény: (Ejtsd: kardiális.) Szívbetegség jelent-
kezése szövődményként.
Duodenum: nyombél, patkóbél. A tápcsatornának a gyomor
után következő rövid, kb. arasznyi hosszúságú szakasza. Ide
vezetődik be az emésztés szempontjából kulcsszerepet ját-
szó két emésztőnedv: a hasnyálmirigy termelte hasnyál, il-
letve a májból kiválasztódó epe.
Dysphagia (Ejtsd: diszfágia): nehezített nyelés.
Diszkomfort érzés: egy adott testtájon érzett kellemetlen ér-
zés. Nem fájdalom!
Erosio (Ejtsd: erózió): gyulladásos eredetű hámsérülés.
117
Extraoesophagealis tünet (Ejtsd: extraözofageális): a reflux-
betegség okozta tünet, a nyelőcsövön kívüli szervben (pél-
dául a légutakban).
Endoszkópos vizsgálat: a köznyelvben „tükrözés”-ként em-
lítik. A „gyomortükrözés” során az orvos egy hajlékony,
hosszú, száloptikával vagy kamerával ellátott eszközt vezet
szájnyíláson a nyelőcsőbe, majd onnan a gyomorba és a pat-
kóbélbe.
Gasztroenterológus: a gyomor-bélbetegségek diagnosztizá-
lására és kezelésére specializálódott szakorvos. A gasztro-
enterológusok névsora a szakrendelőkből vagy a Magyar
Gasztroenterológiai Társaságtól (www.gastroenter.hu) be-
szerezhető.
Gasztrointesztinális traktus: magyarul: tápcsatorna.
Helicobacter pylori (Ejtsd: helikobakter pilori): a gyomorban
megtelepedő kórokozó baktérium.
Hiatus hernia: (Ejtsd: hiátusz hernia): rekeszsérv.
Krónikus: Idült, hosszan fennálló.
Laparoszkópia: olyan műtéti eljárás, amikor a sebész nem a
hagyományos módon egy hosszú metszéssel megnyitva a
hasüreget végzi el a műtétet, hanem 4–5 apró metszést ejt-
ve, azokon speciális eszközöket bevezetve operál. A mód-
szer előnye a kevesebb szövődmény és a gyorsabb műtét
utáni felépülés. Ma már a legtöbb hasi műtétet ezzel a tech-
nikával végzik.
Makroszkópos: Szabad szemmel is látható méretű.
Odynophagia (Ejtsd: odinofágia): fájdalmas nyelés.
Oesophagealis tünet (Ejtsd: özofageális): a refluxbetegség ál-
tal a nyelőcsőben kiváltott tünet.
Oesophagitis (Ejtsd: özofagitisz): a nyelőcsőhám gyulladása.
118
Okkult vérzés: olyan kisfokú vérzés, amit a beteg (és környe-
zete) csak hosszabb idő – akár több nap, vagy hét – múltán
vesz észre a következményes lassan kialakuló vérszegénység
jelentkezése miatt.
Pepszin: a gyomorban termelődő, fehérjebontó enzim.
Perforáció: A tápcsatorna falának kilyukadása.
pH-metriás vizsgálat: a gyomor- vagy a nyelőcsőbennék sa-
vasságának megállapítására szolgáló, szonda levezetésével
járó vizsgálati módszer.
Prokinetikumok: a tápcsatorna motilitását serkentő gyógy-
szerek.
Protonpumpa-gátló kezelés (PPI-kezelés): a gyomorsav ter-
melődését gátló gyógyszeres terápia.
Refluxátum: visszaáramló (csorgó) gyomor, vagy nyombéltar-
talom.
Reflux esophagitis (Ejtsd: reflux özofagitisz): nyelőcsőgyulla-
dással járó reflux. Jóváhagyni!
Relaxáció: ellazulás.
Tápcsatorna motilitási zavar: a tápcsatorna működési za-
vara, mely a nyelőcsőtől a végbélnyílásig bármely szakaszt
érinthet és a tápcsatorna falában levő izmok és/vagy idegek
panaszokat okozó, rendellenes működésével jellemezhető.
119
Felhasznált irodalom
Dr. Rosztóczy András- Dr. Wittmann Tibor: Refluxbetegség –

gyomorsav okozta bántalmak – Gasztroenterológia, Spring-
med kiadó, 2011
Szűcs Zsuzsanna- 50 plusz- http://www.50plusz.hu/prakti-
kak/etrendek, Hozzáférés: 2017.12.15.
Carroll Lutz, MA, RN, Karen Przytulski, MS,RD : Táplálkozás-
tudományi kalauz, Zaf ír Press, 2012.
Data from National Digestive Diseases Information Clearing-
house: Gastroesophageal Reflux (GER) and Gastroesopha-
geal Reflux Disease (GERD) in Adults (website): http://di-
gestive.niddk.nih.gov/, 2014. Accessed February 1, 2015.
L.Kathleen Mahan, Ms, RDN, CD, Janice L. Raymund, MS,
RDN, CD, CSG: Food & The Nutrition Care Process 14th
Edition, 2017.
Varró Gasztroenterológia. Szerk.: Lonovics János, Nemesánsz-
ky Elemér, Simon László, Tulassay Zsolt, Wittmann Tibor,
Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2011.
SpringMed Kiadó könyvajánlója – 2018.
ASpringMed Kiadó egészségügyi ismeretterjesztő és betegtájékoztató kiadványokat készít a lai-
kus közönségnek (betegek és hozzátartozóik részére), valamint szakkönyveket az egészségügyi
dolgozók (orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakdolgozók) számára.
SpringMed Betegtájékoztató Könyvek – ALLERGOLÓGIA®

1. Az allergia rejtélye, Dr. Herjavecz Irén, 2003, ISBN 963 9456 26 8, 960 Ft
2. Allergia – iskola – sport, Dr. Mohácsi Edit – Dr. Mezei Györgyi, 2003,
ISBN 963 9456 27 6, 960 Ft
3. Asztmás vagyok - mit tegyek?, Dr. Berta Gyula, 2004, 2. kiadás 2010, ISBN 978 963 9914
51 3, 1680 Ft
SpringMed Betegtájékoztató Könyvek – GASZTROENTEROLÓGIA®

1. Gyulladásos bélbetegségek – colitis ulcerosa és Crohn – betegség, Dr. Kovács Ágota,
2005, 2006, 3. kiad. 2010, ISBN 978 963 9914 30 8, 1680 Ft
2. Reflux és diéta – gyomorsavbántalmak felismerése és kezelése Dr. Rosztóczy András
– Lada Szilvia, SpingMed Kiadó, 5. átdolgozott kiadás, 2018 ISBN 978-615-5166-70-9,
2600 Ft
3. Hasfájás, puffadás- irritábilis bél szindróma?, Prof. Dr. Újszászy László, 2004, 2.kiadás
2008, ISBN 978 963 9695 60 3, 1680 Ft
4. Fertőző májgyulladások – Megelőzhetők és gyógyíthatók, Dr. Nemesánszky Elemér –
Dr. Werling Klára, 2014, ISBN: 978-615-5166-57-0, 1980 Ft
5. A fekélybetegség és a Helicobacter pylori-fertőzöttség, Dr.Rácz István – Dr.Timár
Marietta, 2007, ISBN 978 963 9456 50 1, 1680 Ft
6. Epebetegek kézikönyve, Dr.Döbrönte Zoltán, 2010, ISBN 978 963 9914 58 2, 1980 Ft
7. A bélműködés zavarai – Székrekedés, hasmenés, aranyér, Dr.Magyar Anna – Dr.Csatár
Éva, 2011, ISBN 978 963 9914 81 0, 1980 Ft
SpringMed Betegtájékoztató Könyvek – KARDIOLÓGIA®

1. Álmodj normális vérnyomást!, Dr. Nagy Viktor, 2004, 2. kiad. 2006, ISBN 963 9456 82 9,
1680 Ft
2. Koszorúér-betegségek - Angina, szívinfarktus-megelőzés,kezelés, Dr. Czuriga
István,2005, 2.kiadás 2010, ISBN 978 963 9695 59 7, 1680 Ft
3. Magasvérnyomás-betegség és cukorbetegség, Dr. Nagy Krisztina, 2005, 2.átdolgozott
kiadás 2009, ISBN 978 963 9695 58 0, 1280 Ft
4. Koleszterin – Diéta és kezelés, Dr. Palik Éva – Dr. Karádi István, 2005, 2.átdolgozott kiadás
2008, ISBN 978 963 9695 48 1, 1980 Ft
5. Fulladok, dagad a bokám – A szívelégtelenség megelőzése és kezelése, Dr. Dékány
Miklós, 2006, 2.átdolgozott kiadás 2008, ISBN 978 963 9695 69 6, 1980 Ft
6. Mit okozhat a magas vérnyomás?, Dr. Barna István, 2007, ISBN 978 963 9695 22 1, 1980 Ft
SpringMed Betegtájékoztató Füzetek – ONKOLÓGIA®

1. Amit a vastagbél- és végbélrákról tudni kell, Prof. Dr. Bodoky György (lektor), 2002,
2003, 3.kiad. 2004 ISBN 963 9456 195, 650 Ft
2. Amit a gyomorrákról tudni kell, Prof. Dr. Balogh Ádám (lektor),2002, ISBN 963 9456 063,
650 Ft
3. Amit a gégerákról tudni kell, Prof. Dr. Kásler Miklós (lektor), 2002, ISBN 963 9456 055, 650 Ft
4. Amit a sugárterápiáról tudni kell, Prof. Dr. Németh György (lektor), 2002, 2. kiadás 2004,
ISBN 963 9456 098, 650 Ft
5. Amit a kemoterápiáról tudni kell, Prof. Dr. Szántó János (lektor),2002, 2005, 3.kiadás
2008, ISBN 978 963 9695 56 6, 650 Ft
6. Diétás tanácsok rákbetegeknek, Prof. Dr. Sréter Lídia (lektor),2002, 2.kiadás2003, ISBN
963 9456 128, 650 Ft
7. Amit az ajak-és szájüregi daganatokról tudni kell, Prof. Dr. Szabó György – Dr. Németh
Zsolt (lektor), 2003, ISBN 963 9456 14 4, 650 Ft
8. Fáradékonyság és vérszegénység a daganatos betegségekben, Dr. Dank
Magdolna,2004, ISBN 963 9456 18 7, 650 Ft
9. Fájdalom nélkül élni, Dr. Faluhelyi Zsolt, 2004, ISBN 963 9456 19 5, 650 Ft
10. Daganatos betegek diétája – Receptek és étkezési tanácsok, Gyurcsáné Kondrát Ilona,
2012, ISBN 978 615 5166 38 9, 980 Ft
11. A rákról röviden - veszélyeztető tényezők- koraifelismerés (összefoglaló kötet), Dr. Szűcs
Miklós (az NCI anyagok alapján a könyvet összeállítója), 2004, ISBN 963 9456 16 0, 850 Ft
SpringMed EGÉSZSÉGTÁR® sorozat

1. Betegségek tünetei - Mikor forduljunk orvoshoz?, Dr. Kullmann Tamás, 2006, ISBN 963
9695 01 7, 1490 Ft
2. Hogyan szokjunk le a dohányzásról?, Dr. Kovács Gábor, 2007, ISBN 978 963 9695 40 5,
1980 Ft
3. Hogyan szokjunk le a dohányzásról? – Praktikus tanácsok leszokni vágyóknak, Dr.
Kovács Gábor, 2007, ISBN 978 963 9695 41 2, 500 Ft
4. Tudatos fogyás – Testsúlycsökkentés az orvos tanácsaival, Dr. Pados Gyula –Dr.
Audikovszky Mária, 2008, 2009, 4. átdolgozott kiadás 2011, 3480 Ft
5. Az egészség testi és lelki forrásai, Dr. Weninger Antal, 2011, ISBN 978 963 9914 80 3,
2500 Ft
6. Globalizáció és egészség, Dr.Tompa Anna, 2014, ISBN 978-615-5166-56-3, 3800 Ft
7. Sokszínű egészségtudatosság, Dr.Falus András-Melicher Dóra (szerk.), 2015, 978-615-
5166-58-7, 3400 Ft
SpringMed DIÉTÁS KÖNYVEK® sorozat

1. Cukorbetegek nagy diétáskönyve, Dr. Fövényi József-Gyurcsáné Kondrát Ilona, 2008,
2009, 2011, 2013, 6. kiadás 2015, 2016, ISBN978-963-9456-65-5, 3480 Ft
2. Tej-, tojás- és szójamentes ételek recepteskönyve, Szőke Krisztina, 2009, ISBN 978 963
9914 22 3, 2200 Ft
3. Szív-és érbetegek nagy diétáskönyve, Dr. Zajkás Gábor –Gyurcsáné Kondrát Ilona,
2010, ISBN 978 963 9914 39 1, 2980 Ft
4. Hogyan fogyjunk cukorbetegen? – Főzőiskola lépésről lépésre, Gézsi Andrásné–
Dr. Fövényi József, 2010, ISBN 978 963 9914 88 9, 3480 Ft
5. Cukorbetegek nagy süteményeskönyve – Nem csak cukorbetegeknek, Gézsi
Andrásné – Máger József, 2011, ISBN 978 615 5166 10 5, 3480 Ft
6. Daganatos betegek nagy diétáskönyve, Gyurcsáné Kondrát Ilona – Dr. Bittner Nóra,
2012, ISBN 978 615 5166 08 2, 3480 Ft
7. Húgysavcsökkentés diétával, Gyurcsáné Kondrát Ilona, 2011, 2.kiadás 2012, 978 615
5166 17 4, 850 Ft
8. Lisztérzékenyek kézikönyve – gluténmentes receptekkel, Dr.Juhász Márk – Kovács
Ildikó 2012, ISBN 978 615 5166 09 9, 2980 Ft
9. Tejcukorérzékenyek nagy diétáskönyve – Laktózmentes receptekkel és tanácsokkal
fruktózérzékenyeknek, Gyurcsáné Kondrát Ilona – Dr. Hidvégi Edit – Borbás Judit, 2012,
ISBN 978 615 5166 24 2, 3200 Ft
10. Testsúlycsökkentő program fogyni vágyóknak és túlsúlyos cukorbetegeknek, Gézsi
Andrásné Márta – Dr. Fövényi József, 2012, ISBN 978 615 5166 27 3, 2980 Ft
11. Gasztronómiai világkalauz – egészségeseknek, cukorbetegeknek,
lisztérzékenyeknek és fogyni vágyóknak, Dr. Winkler Gábor-Gézsi Andrásné Márta–
Dr.Baranyi Éva, 2013, ISBN 978-963-9914-37-7, 4900 Ft
12. Koleszterindiéta – Zsírsavcsökkentő receptek és orvosi tanácsok, Dr. Palik Éva – Antal
Emese – Dr. Karádi István, 2014, ISBN 978-615-5166-45-7, 2600 Ft
13. Gluténmentes finomságok – recepteskönyv, Sókiné Hajdara Ágota, 2014, ISBN 978-
615-5166-48-8, 2600 Ft
14. GI-diéta, Optimális fogyás cukorbetegeknek és fogyni vágyóknak, Dr. Fövényi József –
Gyurcsáné Kondrát Ilona, 2014, 2016, ISBN 978-615-5166-48-8, 3480 Ft
15. Tej-, cukor- és lisztmentes ételek recepteskönyve – Gyakorlati tanácsok kezdő
paleósoknak, G. Szabó Klára, 2015, 2016, ISBN 978-963-9914-57-5, 2200 Ft
16. Epebetegségek és diéta, Dr. Döbrönte Zoltán – Takátsné Kádár Sarolta, 2016, ISBN 978-
963-9456-51-5, 2200 Ft
SpringMed ÉLETMÓDKÖNYVEK®
1. Az idő partján – Jóga és személyiség, Dr.Weninger Antal, 2013, ISBN 978 615 5166 35 8,
2800 Ft
2. Életmódváltók kézikönyve – Útmutató a tartós testsúlycsökkentéshez, Gézsi András –
Gézsi Andrásné Márta, 2015, 978-963-9695-47-4, 2980 Ft
3. Életmódváltás a gyakorlatban + CD – 180 napos testsúlycsökkentő program a
cukorbetegség megelőzésére, Gézsi Andrásné, 2016, 978-963-9695-70-9, 3480 Ft
4. Wellness, fitness és egészség, Mike Wallace – Dr. Boros Szilvia, 2016, 978 615 5166 36
5, 2480 Ft
5. Gyógyfürdőzés és vízi élmények Hajdúszoboszlón, Dr. Gömör Béla – Dr. Oláh Mihály,
2016, 978-615-5166-62-4, 2200 Ft
SpringMed Orvosi Szakkönyvek®

1. Klinikai vizsgálatok kézikönyve, Lakner Géza-Renczes Gábor-Antal János (szerk.), 2009,
ISBN 978 963 9914 06 3, 3500 Ft
2. Pajzsmirigybetegségek az orvosi gyakorlatban, Dr. Lakatos Péter-Dr. Takács István,
2017, ISBN 978-963-9695-18-4, 5200 Ft
3. Az inzulinrezisztencia és klinikai vonatkozásai, Dr. Winkler Gábor-Dr. Wittmann István
(szerk.), 2017, ISBN 978-963-9695-19-1, 9600 Ft
4. Az alvásmedicina kézikönyve, Dr. Szakács Zoltán – Dr. Köves Péter (szerk.), 2017, ISBN
978-963-9695-31-3, 14 800 Ft
SpringMed Háziorvos Könyvtár®

1. Diabetológia a háziorvosi gyakorlatban, Dr. Winkler Gábor (szerk.), 2012, 978 615 5166
12 9, 6800 Ft
2. Pulmonológia a háziorvosi gyakorlatban, Prof. dr. Somfay Attila (szerk.), 2013, 978 963
9456 98 3, 4600 Ft
3. Reumatológia a háziorvosi gyakorlatban, Dr. Szekeres László( szerk.), 2014, ISBN 978-
615-5166-54-9, 5200 Ft
4. Hypertonia és nephrologia a háziorvosi gyakorlatban, Dr. Barna István (szerk.), 2014,
ISBN 978-615-5166-11-2, 6800 Ft
5. Dietetika a háziorvosi gyakorlatban, Prof. dr. Figler Mária – Kubányi Jolán, MSc (szerk.),
2015, ISBN 978-615-5166-13-6, 4800 Ft
6. Obstruktív alvási apnoe szindróma a háziorvosi gyakorlatban, Prof. dr. Szakács Zoltán
– Dr.Torzsa Péter (szerk.), 2017, ISBN 978-963-9695-17-7, 3600 Ft
7. Urológia a háziorvosi gyakorlatban, Dr. Nyirády Péter–Dr. Rurik Imre (szerk.), 2017, ISBN
978-963-9456-90-7, 5800 Ft
8. Gasztroenterológia a háziorvosi gyakorlatban, Dr. Magyar Anna- Dr. Rosztóczy András
(szerk.), várható megjelenés: 2019. junius

Reflux És Diéta - Gyomorsavbántalmak Felismerése És Kezelése

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Reflux És Diéta - Gyomorsavbántalmak Felismerése És Kezelése

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Vásárló neve: Galbavy Nóra

Rendelési szám: 4085-2023-0326

Vásárlásával támogatta, hogy Magyarországon az elektronikus könyvkiadás fejlõdni tudjon, a digitális

kereskedelemben kapható könyvek választéka egyre szélesebb legyen. Köszönjük, és reméljük

webáruházunkban hamarosan viszontlátjuk.

Dr. Rosztóczy András

SPRING MED KIADÓ

SpringMed Betegtájékoztató Könyvek – GASZTROENTEROLÓGIA®

Minden kiadói jog fenntartva.

SpringMed Kiadó Kft.

Felelős kiadó és főszerkesztő: Dr. Böszörményi Nagy Klára

A régi korok óta az ember legértékesebb tulajdona testi és lel-

A közismert nevén refluxbetegség pontos orvosi elnevezése

lókat, életmódbeli tanácsokat, amelyek segítségével a beteg

panaszokat, illetve az esetek egy részében különböző szervi el-

Tehát a gastro-oesophagealis refluxon azt értjük, hogy a gyo-

Hogyan változik meg a tápcsatorna felső szaka-

5. ábra. A rekeszizomsérv két típusának vázlatos rajza

evezés) is kiváltó tényezők lehetnek. A versenysportok mel-

A felsorolt tényezők természetesen nemcsak önmagukban,

Végül, de nem utolsósorban érdemes megjegyezni, hogy a

A Helicobacter pylori szerepe

A refluxbetegség fennállása így önmagában nem indokolja a

Helicobacterrel fertőzöttekben a baktérium kiirtása után a

Milyen gyakori a refluxbetegség?

7. ábra. A reflux okozta gyomorégés gyakorisága a nyugati országok

kétszer szed gyógyszert ilyen okból. Keleten a helyzet merő-

A refluxbetegség bármely életkorban előfordulhat. Ugyanak-

Az időskori refluxbetegség kevesebb panaszt okoz, ugyan-

A refluxbetegség tünetei között megkülönböztetünk a beteg-

A jellegzetes és nem jellegzetes, gyakori tüneteket az 1. táb-

Nyelõcsõ eredetû tünetek

Nem nyelõcsõ eredetû tünetek

Az atípusos tünetek nemcsak a refluxbetegségre jellemzőek,

Nem nyelőcső eredetűek

A refluxbetegségben tünetként megjelenő szívpanaszok (rit-

Az ilyen panaszokat okozó valódi szívbetegségek nem ritkán

• A szívritmuszavar lehet ritka, szapora, vagy szabálytalan

A légúti tünetek kiváltásában a refluxbetegség kétféleképpen

Lényeges azonban, hogy a hosszasan – azaz 2 hónapnál ré-

Az alsó légúti tünetek között leggyakrabban az asztmás

Oka a légutakba kerülő gyomortartalom közvetlen irri-

További, a mellkas területén jelentkező panasz lehet az ún.

• Az ajak-, nyelv-, szájnyálkahártya-égés, a rossz szájíz, a kelle-

esetén is általában nehezen és lassan javíthatók, bizonyos

Melyek a vészjelző, ún. „alarm” tünetek ?

2. táblázat. Vészjelzõ tünetek, amelyek jelentkezésekor azonnali,

Bár a refluxbetegség diagnózisa általában nem nagyon nehéz

Nem eszközös vizsgálómódszerek

Refluxbetegség jelenlétét kizárja

Kezelés Más betegség okozza a panaszokat

10/a ábra. A reflux kivizsgálásának menete

Kérdés: Állhat-e refluxbetegség az eddigi kezelésre nem javuló

Refluxbetegség jelenlétét kizárja

Kezelés Más betegség okozza a panaszokat

10/b ábra. A reflux kivizsgálásának menete

Nem eszközös vizsgálómódszerek

tos elemeként az orvos igyekszik felderíteni a kiváltó, provoká-

Mivel azonban a refluxbetegségnek léteznek olyan formái is

Olyan esetekben, amikor a beteg hosszabb-rövidebb ideje tar-

Az eszközös vizsgálatra történő előkészítés

Az endoszkópos vizsgálat (gyomortükrözés)

Normál esetben a nyelőcső pH-értéke 5 és 7, míg a gyomorsa-

Lehetséges ugyanis, hogy egy refluxepizód csak a nyelőcső