A képernyő káros hatásai a kisgyermekekre

Manapság már nem is kérdés, hogy mindenki kezében van egy okos telefon/tablet,
hiszen szinte mindent is eltudunk intézni rajta. Azonban sok „vita” zajlik azzal
kapcsolatban, hogy vajon a kisgyermekek mikortól kezdhetik el használni a kütyüket?
Hiszen számukra sok érdekes játék is található rajtuk, vagy csak szimplán leköti őket a
színes képernyő. Akárhogy is, vajon tényleg ez a legjobb módja annak, hogy lekössük
a gyerekek figyelmét?! Íme néhány cikk, amely megmutatja a legjobb módot, mikortól
és hogyan érdemes telefont adni a kicsik kezébe.
 1-2 éves kor alatt egyáltalán ne legyen a gyerek képernyő előtt, 2-5 éves kor
között is maximum 1 órát, szülői felügyelet mellett.
 elalvás előtt egy órával se a gyerekek, se a kamaszok ne legyenek képernyő
előtt, mert ez rontja az alvásminőséget
 Ne aludjunk a telefon/tablet közelében, ne hagyjuk bekapcsolva éjszakára és
kapcsoljuk ki az értesítéseket is.
 Evés közben se a gyerekek, se a felnőttek ne nézzenek képernyőket
 Családi programoknál (beszélgetés, társas stb.) is tegyük el ezeket, ne legyen
bekapcsolva „háttérzajként” se
 Ha sétára, kirándulni indulunk, kapcsoljuk ki az értesítéseket és csak kevés fotót
készítsünk, ne fotózzunk, kamerázzunk folyamatosan
 Ha hosszabb időt töltünk a képernyő előtt, 2 óránként tartsunk szünetet,
mozogjunk és igyunk valamit.
0-1 éves korig:
A kisbaba legyen fizikailag sokat aktív, 1 éves kora alatt egyáltalán nem ajánlott a
képernyő használat! Helyette olvassunk neki mesét, történetet, vagy csak szimplán
beszéljünk hozzájuk.
1-2 éves korig:
Egy éves korban még nem igazán ajánlott a képernyőidő, helyette az aktivitás
fontos még a gyerekeknek. 2 éves korban a nyugalomban töltött képernyőidő
legfeljebb összesen napi 1 óra lehet (a kevesebb jobb).
2-4 éves korig:
Naponta legalább 180 perc fizikai aktivitás szükséges. Szint úgy, mint az 1-2 éves
korig, NE legyen több mint 1 óra a képernyőhasználat!
Illetve még ebben a korban is nagyon fontos az, hogy amikor nyugalmi idő van,
olvassunk neki, például: mesét, mondókát, vagy valamilyen történetet.
Sokan felkapják a fejüket arra, hogy 2 éves kor előtt egyáltalán ne nézzen a kicsi
képernyőt, ez néhány szülő szerint nagyon szigorú ajánlás. Mi áll a háttérben?
1éves kor előtt a baba szemizmai nem elég erősek, ha egy irányba néz hosszasan
(márpedig ha pl. mesét néz egy monitoron, akkor ez történik), meg kell erőltetnie a
szemizmait, hogy fókuszálni tudjon, ez pedig szemtengelyferdüléshez és
szemromláshoz vezethet. Sajnos ez a hatás már akkor is fellép, ha csak egy 5 perces
rövid kis mesét néz meg.

De akkor mi a helyzet a kifejezetten babáknak szóló tévécsatornákkal?

Attól, hogy valami van, még nem biztos, hogy szükséges is. Kutatások kimutatták,
hogy különbség van a gyorsan változó képkockájú mesék és a lassan változó
képkockájú mesék között. Tehát pl. egy állóképekből álló mese, amiben kevés a
mozgás (mint pl. a Bogyó és Babóca mesék), vagy a diavetítés, ahol csak állóképeket
vetítünk, kevésbé károsak a gyerekek számára: kevésbé erőlteti túl a szemüket, kisebb
mértékben akadályozzák a fantáziát és a fejben való képalkotás folyamatát, mint a
mozgalmasabb mesék.

Tényleg ne nézzen lefekvés előtt mesét a gyerek? Pont akkor a legnyűgösebb és

már csak ez köti le…
A lefekvés előtti 1 órában való mesenézés sok esetben okoz alvásminőség romlást
azaz:
– nem vagy csak nehezen alszik el a kisgyerek, fel van pörögve,
– gyakran ébred éjszaka, nyugtalanul alszik,
– éjszakai felriadás, hiszti, pavor nocturnus jelentkezik (ennek az az oka, hogy a
nyűgös, már álmos kisgyereket nem fektetik le, hanem mesét néz, ami ébren tartja és
aztán még talán el is álmosítja, de ilyenkor valójában alvás helyett van ébren, az
idegrendszere túlfárad, ezért álmában is túlműködik, ezért riad fel félálomban sírva)
– kevesebbet alszik, hajnalban már fent van,
– éjjel felébred és órákig ébren van.
A kettő között nem minden esetben van összefüggés, de lehet, éppen ezért ha a
kisgyereked rosszul alszik, érdemes visszavenni az esti mesenézésből és inkább mesét
olvasni vagy bábozni neki esténként.

Az interaktív játékok nem okoznak gondot a kicsik fejlődésének. Ha lehetséges,

akkor inkább ilyeneket érdemes beszerezni nekik.

Más kutatások bebizonyították, hogy nagy különbség van a passzív képernyőbámulás

és az aktív kütyühasználat között. Miközben a gyerek kirakóst játszik a kijelzőn,
nyelvoktató appot használ vagy a nagymamával videótelefonál akkor az agya úgy
működik, mintha ezeket a tevékenységeket „offline” végezné, ellenben az agresszív
játékok vagy a passzív filmnézés valóban negatív hatással van.
Mértékkel használható
– közös mesenézés
– életkornak megfelelő mesefilmek, filmek megnézése,
– aktív játékok (Wii, Kinect)
– interaktív ebookok, történetmesélős aktív játékok
Ritkán használható:
– közösségi média passzív használata (csak görgetés, nézelődés)
– FPS (mászkálós, lövöldözős) játékok,
– videómegosztókon való nézelődés.
Kerülendő:
– háttérzajként való használat,
– étkezés közben,
– lefekvés előtt.

– olyan videók, műsorok nézése, ami aktivitásra ösztönöz (pl. ovis torna,
gyerekfoglalkozások online, videóról való kézműveskedés)
– a hazai Digitális Tudatosság Munkacsoport ide sorolta még a közösségi oldalak
használatát arra, hogy másokhoz kapcsolódjunk pl. beszélgetés barátokkal,
csoportokban való részvétel

Forrás: https://www.kismamablog.hu/gyermekneveles/kepernyok-kutyuk-mennyit-es-mikortol-
hasznalja-oket-a-gyerek

A másik káros hatása pedig a függőség lehet, amit a hosszú távon és túl korán
elkezdett internet használata okoz.
Íme pár káros hatása, a cikk szerint:
 a számítógépek esetében beépített függőséghatásról beszélhetünk;
 Tajvanon és Kínában pénzbüntetés jár, ha nem tartják be a géphasználatra
vonatkozó korlátozásokat;
 transzba kerül a gyerek agya a képernyőtől;
 az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint 3 éves korig nem lehet a gyerek
kezébe adni eszközt;
 megnőtt a depresszió és a figyelemzavar a számítógép-használattól, és kialakult
a Facebook-depresszió;
 az agyra úgy hat a géphasználat, mint a drog;
 a géphasználat enyhíti a fájdalmat;
 a gyerek agya csak a valódi élettapasztalattal fejlődik;
  a NASA felvételi beszélgetésén kiszűrik azt, aki gyerekkorában programozott;
 a fejlődő országokban egyre csökken az IQ-szint;
 a techóriások technológiamentes iskolákba küldik a gyerekeiket.


A számítógép magában nem okoz függőséget?

-Ez csak egy eszköz, amellyel elérhetjük a potenciálisan függőséget okozó dolgokat.
Sok ázsiai országban valóban szigorúbban szabályozzák a géphasználatot vagy az
online játékot, és vannak elvonók is az ilyen típusú függőségekre, de arra nincs
bizonyíték, hogy ezek telítődnének.
A videójátékok valóban hatnak az agy dopaminháztartására, ahogyan minden kellemes
dolog is teszi. Ez azonban még nem alakít ki automatikusan függőséget, és azt sem
lehet kijelenteni, hogy rossz dolog lenne.

Forrás: https://telex.hu/ellenorzo/2023/03/16/fact-check-kepernyo-szamitogep-okostelefon-
videojatekok-gyerek-agya

Nehéz dolga van a szülőknek, amikor a gyermek szórakoztatásáról van szó. Iskola
alatt, de a szünetekben is sokan nem tudnak mindig új szórakozási, kikapcsolódási
lehetőséget kínálni a család legkisebb tagjainak, így növekszik a gyerekek képernyő
elött töltött ideje is.

Már egészen kiskortól megszokják a gyermekek azt, hogy van internet, tablet és
okostelefon a házban. Az amerikaiak körében 8 éves kor alatt is sokan rendelkeznek
saját okoseszközzel, azonban egyre több vita övezi ezt, hiszen kutatások arra
mutatnak, hogy a túl sok képernyőidő ártalmas a kicsikre.
Persze, nem csak a legkisebbeknek van ezzel gondja, hiszen a szülők, felnőttek
számára is nehéz elszakadni a készülékektől, ugyanis egy átlagos felnőtt akár napi
szinten 11 órát is eltölt a képernyő előtt.
Van, ahol a TV megy folyamatosan a háttérben, vagy éppen a telefonunkba borulnak a
családtagok a közös vacsora alatt, a kutatások pedig kimondják, hogy ez negatív
hatással lehet a gyermekekre. Bár nehéz megfigyelni az összefüggéseket, az biztos,
hogy a kiskorban nézett túl sok TV, mese és videó negatívan hat a viselkedésre, a
figyelemre, valamint a kognitív képességekre, beszédre, írásra és olvasásra is.
Nehéz megfigyelni az összefüggéseket azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással van a
gyermek fejlődésére a túl sok képernyő előtt töltött idő. Azonban a kutatók egyet
értenek abban, hogy fontos minimalizálni a képernyőidőt, különösen a családdal töltött
étkezések alatt.
Az is nehezen megállapítható, hogy a képernyőt többet bámuló gyerekeknél alakul ki
gyakrabban figyelemzavar, vagy a viselkedészavaros gyerekekkel a szüleik eleve
megengedőbbek, ha arról van szó, mivel foglalják le magukat.
Forrás: https://www.penzcentrum.hu/egeszseg/20211004/tobbet-art-mint-hasznal-hiaba-akarsz-jot-
erre-inkabb-ne-szokjon-ra-a-gyerek-1118196#

Összesítés:
Az imént olvasott cikkek alapján elmondható az, hogy mértékkel, és odafigyeléssel
talán kevésbé károsan hat a gyerekekre a képernyőidő. Olvashattunk a képernyő,
fizikai illetve a szellemi káros hatásairól. Minden cikk lényegében arra mutat rá:
Hogyha teheti a szülő, akkor próbáljon meg minél több időt tölteni vele, és akár mesét
olvasni, vagy csak beszélni hozzá telefon vagy tablet használata helyett. Azonban
tudjuk jól, hogy a mai társadalomban igen nehéz sok plusz időt szánni az ilyen
apróságokra. Illetve könnyebb is a gyereket lefoglalni kütyüvel. Viszont ha ezen
megoldás mellett döntünk, akkor mindenféle kepén figyeljünk oda arra, hogy a
gyermek nehogy olyan felületekre tévedjen, amely nem neki való, avagy károsan
hathat rá. Ha tehetjük állítsunk be applikációként jelkódot, így megelőzve a problémát.
Illetve még hasznos lehet beállítani képernyő/idő zárat. Mondjuk: A gyerek minden
nap megkaphatja a telefont, De csak 1 órára, és nem akármilyen felület használatára.
Lényeges, hogy gyermeke interaktív játékokkal kösse le magát, ha megoldható.
A Judit által elkészített interjúk alapján levonható az a következtetés, hogy minden
édesanya próbálja gyermekénél vissza fogni az okos telefonok/tabletet használatát,
viszont ahogy már megfogalmaztuk, a mai rohanó világban nehéz akár mese
olvasással helyettesíteni a kütyüket. Hiszen valamikor az édesanyának is muszáj
rendet tenni, elmosogatni, elpakolni gyermekei után. Többségben az anyukák is egyet
értenek abban, hogy természetesen igen van sok-sok káros hatása a korai tablet/telefon
használatnak, de elmesélték azt is, hogy a kicsik sok pozitív dologra is használják. Pl:
Házi megírása, Idegen nyelv tanulása, Oktató jellegű mesefilmek nézése. Vagy például
hasznosnak tartják a lokátor applikációt is, amivel láthatjuk, hogy családtagjaink éppen
merre járnak. Ez egy kisgyermeknél igen hasznos lehet.
Azt a témát is érintettük, hogy sajnos evés közben is már a tablet/tv nézésével kötik le
magukat a kicsik. A szülők is tisztában vannak azzal, hogy ez nem a legjobb, de hát

tudjuk, hogy tudnak sírni valamiért a gyerekek, olyankor pedig nincs mit tenni. 😊

Viszont a cikk is erre mutatott rá főként, hogy az evés közben való telefonozás a
legkárosabb, mivel elvonják a figyelmüket az étkezésről. És ebből akár még baleset is
bekövetkezhet.
Véleményünk szerint a problémák már akkor kiküszöbölhetőek, ha a család megpróbál
minél több minőségi időt együtt tölteni kütyük nélkül (felnőttek is beleértve), akkor
talán maguktól elkezdik majd hanyagolni evés, vagy az együtt töltött idő alatt a
képernyőidőt.
Ami még bevethető taktika, hogyha a telefonokra jutalomként tekintünk. Ne vegyük
alapvető szükségletnek a gyerekeknél a telefon használatot, mert nem feltétlen az.
Próbáljuk ki, hogy mondjuk a házi feladat megírásáért cserébe 1 órát játsszon online a
számítógépen, vagy például, ha (már nagyobb) besegít a házi munkába, vagy megeszi
a vacsoráját. Ehhez hasonló ötletek talán ösztönzően hatnak majd a kicsikre, még
ebben a felgyorsult világban is.
Amire mindenféle képen érdemes oda figyelni, ha a gyermekeink már „idő előtt”
használják az okos telefonokat:
-Mindenféle képpen figyeljünk arra, milyen felületeket használ a gyerek.
-Ha esetleg észrevesszük, hogy nem kívánt tartalmakat néz/használ ahelyett, hogy
egyből mérgesek lennénk, próbáljuk meg felvilágosítani/elmagyarázni mit miért, és
mit nem szabad használni.
(-Illetve véleményem szerint a legfontosabb: Sajnos nem mindig tudunk ott lenni
mellette és nézni, mit is figyel éppen a telefonon, magyarázzunk el neki mindent.
például sajnos a TikTok nevű applikáción napi szinten futhatnak bele szexuális jellegű
tartalmakba, ami esetleg rossz/nemkívánt érzéseket válthatnak ki belőle, emiatt
fontosnak tartom, hogy a felgyorsult világban a szexuális témákkal se maradjunk le)