Gyógypedagógiai

szociológia

Mihálka Mária – mihalka.maria@szte.hu

SZTE JGYPK
A gyógypedagógiai szociológia tárgya
◼ A gyógypedagógiai szociológia egyfelől
 a gyógypedagógiai élet szociológiai elemzése,
 másfelől a gyógypedagógiai tevékenység
tartalmának, formájának és mindezek társadalmi
oda-vissza hatásának az elemzése vizsgálata.
Beszélünk majd róluk:
 a társadalmi munkamegosztásban betöltött helyük
szerint,
 származási és mobilitási jellegzetességeiket
vizsgálva,
 életmód-vonatkozásokban,
 társadalmi kapcsolatrendszereiket illetően,
 a velük kapcsolatos társadalmi megítélés és
elvárások alapján stb.
A fogyatékosságok szociológiai
értelmezése

◼ Szociológiai értelemben a fogyatékosság olyan

társadalmilag létrejött és értelmezett testi és értelmi
állapot, amely biológiai terminusokban leírható
tényekben gyökerezik.
A RELATÍV FOGALOM

◼ Ez az eljárás a fogyatékosság relatív fogalmát hozza

létre: az épnek vagy normálisnak tekintett
populáció jellemzőihez képest valaki elmaradást
mutat.
AZ ABSZOLÚT FOGALOM
Azt mondjuk, hogy:
◼ akik a központi idegrendszerükben sérültek, azok
értelmi fogyatékosok;
◼ vagy, hogy akik egy meghatározott decibelt nem
hallanak, azok hallássérült személyek;
◼ vagy azok a gyengénlátó emberek, akik meghatározott
távolságból látás alapján nem ismernek fel egy
tárgyat, vagy meghatározott fokú látótérszűkületük
van stb.
Így a fogyatékosság abszolút fogalmát alkotjuk meg.
 2011
Összese
A fogyatékosság típusa –14 15–19 20–29 30–39 40–49 50–59 60–69 70–79 80–
n
Mozgássérült 4 573 2 391 5 256 9 573 16 861 50 416 56 430 51 059 35 647 232 206
Gyengénlátó, aliglátó 2 344 1 717 3 238 4 377 5 811 12 555 12 695 14 593 16 100 73 430
Vak 247 186 457 699 780 1 358 1 635 1 724 1 968 9 054
Értelmi fogyatékos 6 094 4 083 7 307 7 719 6 076 5 182 3 050 1 854 1 414 42 779
Autista 2 598 735 1 071 364 165 88 46 32 21 5 120
Mentálisan sérült (pszichés
sérült) 1 648 1 059 2 804 5 216 7 392 12 770 6 897 4 517 3 962 46 265
Nagyothalló 1 596 865 1 864 2 827 3 831 8 005 10 959 14 055 19 012 63 014
Siket 378 264 645 1 025 1 190 1 544 1 366 1 141 1 018 8 571
Siketvak (látás- és
hallássérült) 124 61 141 172 245 592 603 583 741 3 262
Beszédhibás 2 151 760 1 422 1 746 1 767 2 559 2 057 1 320 746 14 528
Beszédfogyatékos 1 962 598 1 114 1 070 1 076 1 614 1 637 1 123 719 10 913
Súlyos belszervi fogyatékos 2 160 764 1 546 2 618 4 224 11 887 10 379 8 224 4 846 46 648
Egyéb 260 105 146 205 267 519 364 261 150 2 277
Ismeretlen 2 329 999 1 687 2 803 3 961 8 804 7 756 5 507 3 274 37 120
Fogyatékossággal élők 23 190 11 931 23 059 33 817 45 102 98 384 98 744 88 033 68 318 490 578
A fogyatékosok társadalma
A családi és az intézményi ellátás, az iskola, a
munka világa
◼ A következőkben először megvizsgáljuk azokat a
társadalmi intézményeket, amelyek a fogyatékos
emberek és a fogyatékosságügy szempontjából
szociológiailag fontosak.
A családi és az intézményi ellátás

◼ A legtöbb ember családban nő fel, és a családi

körülmények sok tekintetben eleve megszabják
életútjukat.
◼ A szülők genetikai jellemzőinek egy része öröklődik,
és a szülők egészségi és életviteli jellegzetességei
hatnak a gyerek testi-szellemi fejlettségére.
◼ Az alacsony iskolázottságú, szegény, esetleg deviáns
(pl. alkoholista, kábítószerfogyasztó) vagy egészségre
káros munkát végző szülők gyerekei már
születésükkor biológiai-fejlettségbeli hátrányban
vannak a többi gyerekhez viszonyítva; nagyobb
közöttük a fejletlen és a fogyatékos gyerekek aránya
(Czeizel et al. 1978, KSH 1989).
Hátrányok
◼ Fogyatékos embernek születni – az esetek túlnyomó
részében, egyéb tényezőket kedvezőnek véve is – már
az első perctől kezdve automatikusan hátrányokat
jelent a fogyatékos személyre és családjára nézve
egyaránt.
◼ A biológiai alapokon túl és azokkal együtt tehát a
család a szocializáció, ezen belül az ismeretek, az
értékek, a viselkedésmódok és az ambíciók
kialakításának a szférája is.
◼ Az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak tekintett, és
ezért kisegítő iskolába utalt gyerekek, illetve
családjuk jelentős része a társadalmilag hátrányos
helyzetűek közé tartozik.
◼ Ezt erősíti az is, hogy a kisegítő iskolákban messze túl
vannak reprezentálva a cigány tanulók.
Az iskola
◼ A család mellett az oktatási intézmények jelentik a
fogyatékos emberek képzésének, társadalomba
illesztésének, szocializációjának másik fontos színterét.

◼ A fogyatékos emberek egyik meghatározó iskolai

jellemzője az, hogy a globális statisztikai adatok szerint
iskolai végzettségük lényegesen alatta marad az
épekének.
◼ A fogyatékos gyermekekkel foglalkozó iskolák
alapvető vonása, hogy az iskolarendszer
Magyarországon többnyire erősen specializált és
izolált intézményekben képezi a fogyatékos
embereket.
 Az alapfokú oktatás
◼ Szociológiai szemszögből különösen az enyhe fokban
értelmi fogyatékos gyermekek iskolai képzésének egyik
problematikus eleme az iskolai szelekció.

◼ A mintegy 2500-3000 látási, hallási, mozgás-, beszéd- és

halmozottan fogyatékos gyerek mellett ennek a
létszámnak körülbelül kilenc-tízszeresét teszi ki az
értelmi fogyatékos gyerekek iskoláiban tanulók száma.
◼ Az adatok szerint a kisegítő iskolákban tanulók
gyermekei az általános iskolásokhoz képest
társadalmilag alacsonyabb státusú családi
háttérrel rendelkeztek, alacsonyabb volt szüleik
iskolai végzettsége, beosztása és jövedelme is.
◼ Az is kiderült azonban, hogy az iskolai karrier
szignifikáns összefüggésben van a családi háttérrel,
például az apák iskolai végzettségével.
◼ Az adatok tanúsága, hogy az iskolázottabb apák gyerekei
sikeresebbek az általános iskolában, mint az
iskolázatlanabb apáké, még közel azonos jellegű és fokú
fogyatékosság esetén is.
◼ Ez nemcsak az általános iskola, hanem a továbbtanulás
esetében is igaz (Bánfalvy 1995).
◼ Stollár szerint „az értelmi fogyatékosok 80%-a kerül
vissza spontán módon a normál közösségbe. … ez a
kategória felnőtt korában megtagad minden
kapcsolatot iskoláskori fogyatékos múltjával, semmiféle
adatot nem szolgáltat önmagáról, amivel
fogyatékossága iránt érdeklődnek, mert önmagát nem
tartja fogyatékosnak” (1985, 145. o.).
A középfokú oktatás

◼ Az általános iskolai tanulási körülmények eleve

megszabják a fogyatékos fiatalok számára a
középiskolai továbbtanulás esélyét és útjait is.
◼ A siketek és nagyothallók többsége szakmunkásképző
iskolákban tanul tovább. Minden évben 2-3 siket és
5-6 nagyothalló tanuló kerül közvetlenül
gimnáziumba vagy szakközépiskolába.
◼ Az 1990-es évek sok tekintetben jelentettek fordulatot
a magyarországi oktatási rendszerben, ezen belül a
szakképzésben.
◼ A speciális képzési szakiskolák változatlan jellemzője,
hogy
• mostoha körülmények között működnek,
• az intézmények falain belül keverten találhatóak a
pedagógiai és a szociális okokból a más intézményekből
kiszorult fiatalok,
• bizonytalan az iskolák pedagógiai feladata, és tisztázatlan az
ott dolgozó szakemberek kompetenciája.
◼ Ezekben az iskolákban olyan fiatalok tanulnak, akik
más képző intézményekből kiszorultak.
◼ Olyan iskolákról van szó, amelyek a szakképzés
főáramán kívül vannak.
◼ A szakiskolákban tanulók korösszetételére az jellemző,
hogy sokan vannak a diákok között a „túlkorosak”.
◼ Ez a jellegzetesség a fogyatékos fiatalokat képző
alsófokú oktatási intézményekben is megfigyelhető
ugyan, a középiskola szintjén azonban kirívó.
A hátrányos helyzet jellemzői különösen:
◼ A személyiség problémái
◼ Az iskolai tanulással szembeni motiválatlanság,
tartósan elszenvedett iskolai kudarcok
◼ A tanítási nyelv ismeretének fejletlensége
◼ A tanulási képességek elmaradottsága
◼ Ismeret- és képességhiányok
◼ Társadalmi beilleszkedési zavarok
Szenvedélybetegségek (kábítószer, alkohol).
◼ Egyéb ok
◼ A hátrányok az egyes tanulóknál halmozottan
vagy eltérő összetételben jelentkeznek, ezért
az oktatás szabályozásának kialakításában
olyan rendszer tekinthető optimálisnak,
amely a jellegzetes problémákra valamennyi
tanuló esetén közös megoldást kínál, de
minden egyes tanuló számára megteremti az
egyéni gondok kezelésének lehetőségét is.
Az iskolai integrációs törekvések
◼ Az integráció „a fogyatékos és a nem fogyatékos
gyermekek közös élet- és tanulási terét, nevelését,
képzését, tanítását foglalja tehát magában, ahol az
együttes, közös tanítást igény szerint az iskolai keretek
között, gyógypedagógiai, korrekciós, terápiás és ápolási
foglalkozások egészítik ki” (Réthyné 2000, 10. o.).
◼ Ezen integrációs törekvések egyik célja az, hogy a
fogyatékos személyeket és az épeket együtt képezze
az iskolai oktatásban.
◼ Az integrációs gondolat hívei szerint ugyanis az iskolai
integráció az egyik előfeltétele a fogyatékos emberek
komplex társadalmi integrációjának.
A munka világa
◼ A fogyatékosok embereknek a munka világával való
kapcsolatát elemezve valójában a fogyatékos
személyek túlnyomó többségéről beszélünk, hiszen
csak az igen súlyosan fogyatékosok relatíve kis arányú
csoportja az, amely egyáltalán nem munkaképes.

◼ Három fő kérdést érdemes analizálni:

• a jövedelemszerzés alapját jelentő munkavállalási
lehetőségeket a fogyatékos és az egészségkárosodott
személyek esetében,
• a fogyatékossággal összefüggő életvitel
költségtényezőit,
• és a fogyatékos embereket megillető, nem a
munkavállalással összefüggő állami pénzügyi
ellátás színvonalát, jellegét és változásait.
A fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetét
meghatározó szociológiai tényezők

◼ A munka világába való bekapcsolódásnak a családi

körülmények és motiváció, valamint az iskolai, szakmai
képzettség mellett másik fontos feltétele: a megfelelő
egészségi állapot.
A fogyatékos emberek munkavállalása koncentráltan
tehát három tényezőn múlik:
◼ a munkavállaló, munkavégző képességén,
◼ a munkával kapcsolatos motiváción
◼ és a munkavállalók iránti munkaerőpiaci kereslet
jellemzőin.
1.5 A 15 éves és idősebb fogyatékossággal élők legmagasabb befejezett iskolai végzettség és a fogyatékosság
típusa szerint
Általános iskola
Az Középfok
általános 1–3. 4–7. 8. ú iskola Egyetem,
iskola első érettségi főiskola
A fogyatékosság típusa Érettségi Összesen
évfolyam nélkül, stb.
át sem osztály szakmai oklevéllel
végezte el oklevéllel
2001
Mozgássérült 5 052 3 644 55 393 90 692 21 563 32 937 11 482 220 763
Alsó, felső végtag hiánya 165 276 3 648 6 954 1 787 2 271 865 15 966
Egyéb testi fogyatékos 904 536 4 945 12 345 4 430 4 875 1 569 29 604
Gyengénlátó 1 023 1 538 20 840 26 571 5 773 11 391 4 180 71 316
Egyik szemére nem lát 269 439 5 926 8 124 1 912 3 046 1 327 21 043
Vak 551 297 3 307 3 591 471 1 339 527 10 083
Értelmi fogyatékos 16 722 2 996 9 640 16 119 1 550 1 233 306 48 566
Nagyothalló 1 241 1 831 21 318 21 579 3 987 6 856 2 933 59 745
Siket, siketnéma, néma 1 954 341 1 944 4 096 1 284 690 222 10 531
Beszédhibás 2 358 711 2 853 5 145 1 193 1 222 418 13 900
Egyéb 1 907 1 874 20 411 56 146 20 469 24 067 7 555 132 429
Fogyatékossággal élők 22 636 11 548 124 613 220 643 58 911 81 422 28 430 548 203
1.5 A 15 éves és idősebb fogyatékossággal élők legmagasabb befejezett iskolai végzettség és a fogyatékosság
típusa szerint
Az Általános iskola Középfokú
általános 1–3. 4–7. 8. iskola
Egyetem,
iskola első érettségi
A fogyatékosság típusa Érettségi főiskola stb. Összesen
évfolyamá nélkül,
osztály oklevéllel
t sem szakmai
végezte el oklevéllel
2011
Mozgássérült 5 047 1 871 24 872 86 438 40 234 48 182 20 989 227 633
Gyengénlátó, aliglátó 971 676 9 602 28 222 10 671 14 691 6 253 71 086
Vak 494 119 1 309 3 395 1 172 1 580 738 8 807
Értelmi fogyatékos 12 682 1 641 5 270 13 667 2 473 693 259 36 685
Autista 624 28 250 1 031 269 244 76 2 522
Mentálisan sérült
(pszichés sérült) 2 259 666 4 866 16 825 8 664 8 482 2 855 44 617
Nagyothalló 866 711 9 856 23 369 7 860 12 176 6 580 61 418
Siket 557 168 873 2 751 2 468 1 020 356 8 193
Siketvak (látás- és
hallássérült) 151 31 468 1 245 521 522 200 3 138
Beszédhibás 1 339 313 1 273 4 410 2 328 1 843 871 12 377
Beszédfogyatékos 2 458 233 908 2 857 1 224 877 394 8 951
Súlyos belszervi
fogyatékos 530 370 3 831 16 396 9 572 9 808 3 981 44 488
Egyéb 42 2 74 529 354 656 360 2 017
Ismeretlen 461 209 2 372 11 631 7 011 8 989 4 118 34 791
Fogyatékossággal
élők 17 977 5 199 50 753 175 490 81 188 94 791 41 990 467 388
◼ A fogyatékos emberek iránti munkaerőpiaci kereslet is
alacsony. Ez egyfelől abból adódik, hogy a munkaadók
nem eléggé informáltak a fogyatékos emberekkel
kapcsolatban, és ennek nyomán félelmeik vannak a
fogyatékos személyek által végzett munkát illetően:
 vagy meg vannak arról győződve, hogy a fogyatékosok
feltétlenül alacsonyabb teljesítménnyel végzik a munkát, mint
az épek,
 vagy azt hiszik, hogy csak nagy és speciális beruházások révén
hozhatóak létre a fogyatékosok embereket hatékonyan
alkalmazni tudó munkakörülmények, vagy
 a munkaadók attól tartanak, hogy a fogyatékos emberek
magukra vagy másokra nézve veszélyesen dolgoznak, és
könnyebben balesetet okoznak, mint az épek.
1.6 A fogyatékossággal élők gazdasági aktivitás és a fogyatékosság típusa szerint
ebből:
rokkantsági
Inaktív saját jogú
A fogyatékosság típusa Foglalkoztatott Munkanélküli nyugdíjas, Eltartott Összesen
kereső nyugdíjas,
baleseti
járadékos
járadékos
2001
Mozgássérült 13 763 2 804 194 071 95 511 82 672 14 977 225 615
Alsó, felső végtag hiánya 1 205 222 14 091 7 275 6 310 736 16 254
Egyéb testi fogyatékos 3 529 975 23 094 9 133 12 246 3 344 30 942
Gyengénlátó 9 466 1 920 54 275 33 121 13 651 8 831 74 492
Egyik szemére nem lát 1 734 745 17 394 10 545 4 984 1 656 21 529
Vak 556 81 8 718 4 684 3 122 1 199 10 554
Értelmi fogyatékos 4 117 688 28 284 5 217 19 744 26 645 59 734
Nagyothalló 5 313 1 097 50 403 35 219 8 911 4 690 61 503
Siket, siketnéma, néma 1 173 160 7 868 3 080 4 129 2 287 11 488
Beszédhibás 1 663 419 9 575 3 572 5 063 4 568 16 225
Egyéb 13 236 3 730 107 362 35 738 64 550 15 242 139 570
Fogyatékossággal élők 51 806 11 706 442 815 207 118 196 791 70 679 577 006
2011
Mozgássérült 24 694 5 398 192 091 104 770 66 390 10 023 232 206
Gyengénlátó, aliglátó 10 102 2 909 54 573 34 483 13 342 5 846 73 430
Vak 1 064 184 7 237 3 716 2 205 569 9 054
Értelmi fogyatékos 3 849 541 27 552 2 886 4 428 10 837 42 779
Autista 304 61 1 325 72 129 3 430 5 120
Mentálisan sérült (pszichés sérült) 4 759 2 586 34 689 10 284 15 999 4 231 46 265
Nagyothalló 8 358 1 872 49 179 36 517 7 608 3 605 63 014
Siket 1 755 260 5 680 2 465 1 987 876 8 571
Siketvak (látás- és hallássérült) 368 108 2 531 1 464 691 255 3 262
Beszédhibás 2 241 577 8 343 2 788 2 959 3 367 14 528
Beszédfogyatékos 569 147 7 510 2 239 2 111 2 687 10 913
Súlyos belszervi fogyatékos 6 530 1 760 34 369 17 247 13 852 3 989 46 648
Egyéb 558 117 1 171 566 451 431 2 277
Ismeretlen 7 401 1 629 23 672 12 809 8 318 4 418 37 120

Fogyatékossággal élők 65 581 15 967 363 424 191 377 115 420 45 606 490 578
A munkanélküliség hatásai közül a fogyatékos (és a
nem fogyatékos emberek) esetében

1. Jövedelemcsökkenés.
2. Szociálpszichológiai ártalmak.
a) Az interperszonális kapcsolatok gyengülése és az
elszigetelődés.
b) A társadalmi presztízs és az önbecsülés
csökkenése.
c) Családi konfliktusok.
d) Egészségügyi problémák.
e) Marginalizálódás, deviancia, önpusztítás.
2.2.8 A fogyatékossággal élő foglalkoztatottak a fogyatékosság
típusa, foglalkozási főcsoport és nemek szerint, 2011
Mentá Siketv
lisan ak Súlyos
Értelm sérült (látás- Beszé belsze
Gyeng i (pszich és Beszé d- rvi
Mozgás énlátó, fogyat Autist és Nagyo halláss d- fogyat fogyat Ismer Fogyatékos-
Foglalkozási főcsoport sérült aliglátó Vak ékos a sérült) thalló Siket érült) hibás ékos ékos Egyéb etlen sággal élők

Gazdasági, igazgatási, érdek-

képviseleti vezetők, törvényhozók 1 203 343 38 15 7 52 330 36 8 86 12 258 39 356 2 615
Felsőfokú képzettség önálló
alkalmazását igénylő foglalkozások 3 619 1 260 156 51 32 278 1 081 110 33 270 42 741 109 1 013 8 283
Egyéb felsőfokú vagy középfokú
képzettséget igénylő foglalkozások 3 897 1 529 202 69 24 475 1 195 184 41 276 50 1 014 106 1 250 9 589
Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati)
foglalkozások 1 882 727 128 43 22 255 553 83 20 102 23 443 43 565 4 508
Kereskedelmi és szolgáltatási
foglalkozások 3 430 1 432 81 108 27 601 996 118 45 185 50 1 046 75 1 162 8 497
Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási
foglalkozások 847 385 25 241 21 222 274 27 10 93 26 218 5 203 2 315
Ipari és építőipari foglalkozások 3 232 1 342 169 675 44 742 1 469 459 63 390 102 942 58 1 004 9 606
Gépkezelők, összeszerelők,
járművezetők 3 181 1 245 130 1 094 43 831 1 068 389 56 379 123 837 55 860 8 980
Szakképzettséget nem igénylő
(egyszerű) foglalkozások 3 387 1 828 134 1 551 84 1 298 1 381 348 92 455 141 1 025 68 976 11 126
Fegyveres szervek foglalkozásai 16 11 1 2– 5 11 1– 5– 6– 12 62

Összesen 24 694 10 102 1 064 3 849 304 4 759 8 358 1 755 368 2 241 569 6 530 558 7 401 65 581
Köszönöm a figyelmet!