1.

Károly Róbert Gazdaságpolitikája

Bevezető:
 Az Árpád ház kihalása után (III. András=férfiágon kihal az árpád ház) anju Károly
Róbert lett a király 1312-ben.
 A kiskirályok (tartományurak) nem fogadták el őt. Volt, akit legyőzött és volt, akit
megvárta míg meghal. (Csák Máté halálával ért véget a tartományurak hatalma)
 Miután sikerült stabilizálnia hatalmát, Nekcsei Demeter tábornok segítségével
fejlesztette a gazdaságot.

Gazdasági intézkedései:
 A regálé: Ami azt jelentette, hogy a királyi fenség jogon szerzet jövedelmet növelte.
 Bányabér=urbula: Azért, hogy bevallják, hogy ezüst vagy arany bánya van a földjükön
az 1/3-ad részét meg kapta a földes úr. (Így nőt is a száma azoknak, akik bevallották,
hogy bánya van a földjükön)
 Nemesérc monopólium=Kiterelési jog: Nemesfémmel csak a király vagy az általa
megbízott ember bányászhata ki, a királyi kamarához szállították  Pénzt kaptak érte.
 Nemesfém bányák: Kölmöc bánya, Selmec bánya, Besztercebánya és az Erdélyi vidék
bányái.
 Érték álló pénzt vezetett: Aranyforint és emelet a dénárt, ami az ezüst volt.
 A kamarahasznát nem használta, hogy ne rontsa a pénz értékét
 Bevezette a kapuadót: portánkként kellett fizetni a jobbágyoknak.
 A harmincadvám: 3,33%-ot kellett fizetni az országon áthaladó kereskedőknek.

Visegrádi királyi találkozó 1335-ben:

 Lengyel
 Magyar Elkerülik Bécset az árumegállító jog miatt és új útvonalat hoznak létre
 Cseh