A királyi hatalom újbóli

megszilárdítása Anjou I. Károly idején

1310-ben kihalt az Árpád-ház, III. András halálával. Az Anjou leányág leszármazottja,

Károly Róbert került hatalomra. 1308-ban nem hivatalosan királlyá koronázták, viszont
törvényes uralkodó csak 1310-ben lett. Mivel a Felvidéket Csák Máté uralta, így
kénytelen volt Temesváron élni.

Mivel az Árpád-házi uralkodók sok földjüket elajándékozta, így kénytelen volt I.

Károly diplomatikus vagy erőszakkal visszaszerezni azt, mivel a hatalmat a földterülethez
mérték. Mindenkitől visszaszerezte, kivéve Csák Mátétól. Viszont a természet
segítségével végül az is meglett Csák Máté halálával. Ezután új királyi alapokat vezetett
be, regálé jövedelmeket, mint például adók, vámok.

Reformjainak alapja, hogy Magyarország nemesfémekben gazdag. Európa egyik

legnagyobb aranytermelője is volt a 16.sz-ban. A reformjait a tárnokmester, Nekesei
Demeter irányította.
Reformok:
- urbura - bányabér

Mivel a király elcserélte azon földeket, melyeken bánya található, így

nem sok földesúr foglalkozott a bányászattal, de mikor bevezette az
urburát, amiből a földesúr 1/3 részt kapott, a többi 2/3-a az államé, úgy
lendült fel hirtelen a bányászat Magyarországon. A király megtiltotta a
nemesfém kivitelét az országból, illetve a bányászok az arany 1/10, ezüst
1/8-adát kellett fizetnie a királynak.
- nemesfém és pénzverés monopóliuma
Magyaro.-n pénzt csak a király verhetett, illetve nemesfémmel is
csak ő kereskedhetett. A bányászott nemesfémeket a kamarának kellett
beszolgáltatni. Ehelyett vert pénzt kaptak, persze nem a 100%-os
értékét, mivel a kamarahasznát is levonták belőle. Ezzel a királyi bevétel
jelentősen növekedett

- értékálló aranyforint
A firenzei mintára alapulva 1325-ben bevezette az aranyforintot.
Stabilan tartotta az értékét, így nem lehetett rontani, ezzel a király
elesett a kamarahasznától. Váltópénze az ezüstgaras illetve az
ezüstdénár.

- kapuadó
 Mivel a király elesett a kamarahasznától, így másfajta bevételi
forrásra volt szüksége. Ennek érdekében vezette be a kapuadót, ami
elsősorban a jobbágyokat érintette. Ez volt a jobbágyság első állami
adója. Értéke 18 ezüstdénár volt. Lényege, hogy telkenként kellett
fizetni, vagyis ha egy telken többen is laktak, azok együtt is tudták
fizetni.

- harmincadvám
Lényegében annyi, hogy a határon kivitt, illetve behozott termékek
értékének 1/30-adát kellett a határon kifizetni