I.

A szülő betegségének hatása a gyermekre

a. érzelmi
i. Inhestern: látja a sérülékenységet és emiatt (É) bizonytalanná válnak és
aggódnak a veszteségélmények miatt (megváltozik az élet), a
szeparáció miatt, az anya jólléte miatt
ii. (É) iskoláskor: betolakodó gondolatok (Compas BE, Worsham NL,
Epping-Jordan JE, et al. When mom or dad has cancer: markers of
psychological distress in cancer patients, spouses, and children. Health
Psychol 1994;13:507–15.)
iii. (É) féltek a ráktól és a mellékhatásoktól (való félelem, szülő
halálától való félelem, bűnösség érzés – ők a felelősek – ami a szülő
dühe és a szeretetmegvonás miatt (Christ GH, Siegel K, Freund B, et al.
Impact of parental terminal cancer on latency-age children. Am J
Orthopsychiatry 1993;63:417–25.)
iv. (É) nagyobb testvér esetén: internalizálja a problémát (Visser A et al.
(2006) Parental cancer. Cancer 106(5):1178–1187
v. (É) A fiúk társasan izoláltabbak voltak (Vannatta K et al. (2008) Impact
of maternal breast cancer on the peer interactions of children at school.
Psycho-Oncology 17(3): 252–259)
vi. (É) Foran-Tuller: ptsd tünetek (Foran-Tuller K et al. (2012) Posttraumatic
stress symptoms in children of mothers diagnosed with breast cancer. J
Psychosoc Oncol 30(1):41–56)
vii. Kennedy (É) aggódtak saját egészségük iránt
viii. Kennedy (É) félnek, hogy rontanak a szülő állapotán azzal hogy
felidegesítik, vagy hazahoznak valami fertőzést
b. szociális
i. (SZ) csökkent kompetencia az iskolában, a sportban, és a társas
kapcsoaltokban (Huizinga GA et al. (2003) Psychosocial consequences for
children of a parent with cancer: a pilot study. Cancer Nurs 26(3):195–202)
c. viselkedéses
i. (V) nem akarták aggodalmasítani szüleiket saját igényeikkel, és
érzéseikkel, ezért elrejtik azokat (Kennedy)
ii. (V) Zahlis és Lewis (1998) iskoláskor: többet ellenőrizték, hogy jól
van e az anya, (Zahlis EH, Lewis FM. Mothers’ stories of the school-age
 child’s experience with the mother’s breast cancer. J Psychosoc Oncol 1998;
16:25–43.)
d. fizikai
i. (F) alvásproblémák, fejfájás (Christ GH, Siegel K, Freund B, et al. Impact
of parental terminal cancer on latency-age children. Am J Orthopsychiatry
1993;63:417–25.)
ii. (F) az anya fizikai tüneteit produkálni
II. A gyermek megküzdése
Az iskoláskorú gyermekek változatos megküzdésében a remény és a humor elemein
túl (Mpajk, 2003), távolság- és közelségkereső attitűdök is fellelhetők. Egyrészt
próbálják elterelni figyelmüket (Kennedy) és távol tartani magukat a rákbetegséghez
kapcsolódó dolgoktól – akár magától a beteg szülőtől is (Zahlis és Lewis, 1998) –,
hogy megőrizzék a mindennapok megszokott kerékvágását. Helseth és Ulfsaet (2003)
vizsgálatából tudjuk, hogy az ilyen korú gyerekek úgy tudták az idő nagy részében „jól
érezni” magukat, hogy ”ki-be léptek” a betegséggel terhelt ”térből”. Másrészt pedig a
fizikai közelséget keresve (Zahlis és Lewis, 1998), érettebbé válva (Inhestern, 2018),
akár parentifikálódva (Thastum et al., 2008) törekszenek aktívan részt venni a segítés
folyamatában. Fokozott figyelemmel fordulnak az anya felé, hogy igényeit felmérjék
és támogathassák őt (Issel, Ersek és Lewis, 1990). Alkalmanként az anyai szerepet is
átveszik (Zahlis és Lewis, 1998). Bizonytalanságuk csökkentése érdekében
igyekeznek információt gyűjteni és értelmet találni (Kennedy és Williams, 2009).
Számos gyerek fantáziákat és téves értelmezéseket szőtt a betegséggel kapcsolatban
(Semple és McCaughan 2013)
a. (Davey MPAJK (2003) Parent and adolescent responses to nonterminal parental
cancer: a retrospective multiple-case pilot study. Fam, Syst Health: J Collab Family
Health Care 21(3):245)
b. (Thastum M et al. (2008) Coping, social relations, and communication: a qualitative
exploratory study of children of parents with cancer. Clin Child Psychol Psychiatry
13(1):123–138)
c. Zahlis EH, Lewis FM. Mothers’ stories of the school-age child’s experience with the
mother’s breast cancer. J Psychosoc Oncol 1998;16:25–43.
d. (Semple CJ, McCaughan E (2013) Family life when a parent is diagnosed with cancer:
impact of a psychosocial intervention for young children. Eur J Cancer Care
22(2):219–231)
 e. (Issel LM, Ersek M, Lewis FM. How children cope with mother’s breast cancer. Oncol
Nurs Forum 1990;17:5– 12.)

Kennedy és Lloyd-Williams (2009) szerint a gyerekek megküzdését nehezítette, ha fizikai

távolságban voltak a szülőtől, ha a beteg szülő láthatóan rossz fizikai állapotban van, ha
nagy a felelősségérzetük, ha nem részesülnek elegendő társas támogatásban, vagy
érzéketlen megjegyzések érik őket.

III. A szülők gyermeküket általában zaklatottnak látták (Kennedy és Williams, 2009), de

sokan voltak, akik félreértették a gyermek reakcióit és alábecsülték az helyzet érzelmi
hatását. Nem ismerték fel annak fontosságát, hogy gyermeküket felkészítsék és
életkoruknak megfelelően informálják a betegséggel és vizsgálatokkal járó
tényezőkről (Forrest G et al. (2006). Hilton és Elfert (1996) kutatásában azt találta,
hogy az anyám érzékenyebben beszéltek lányaikkal, mint fiaikkal.
a. Forrest G et al. (2006) Breast cancer in the family—children’s perceptions of their
mother’s cancer and its initial treatment: qualitative study. BMJ 332(7548):998–1003
b. Hilton: az anyák érzékenyebben beszéltek a lányaikkal, mint a fiaikkal.
(Hilton BA, Elfert H. Children’s experiences with mothers’ early breast cancer. Cancer
Pract 1996;4:96–104.)

IV. A betegség hatása a családra

a. Huizinga et al., (2003) kutatása azt találta, hogy a diszfunkcionálisan működő
családok gyermekei sokkal sérülékenyebbek voltak és valószínűbben
internalizálták a problémát, különösen alacsony családi kohézió esetén. Az
Inhestern és Bergelt (2018) vizsgálatában résztvevő szülők megosztották, hogy
gyógyulásukat családként az segítette, hogy próbálták minimalizálni a
változást mindennapjaikban, szabadon beszéltek érzéseikről és aggodalmaikról
és, időt töltöttek együtt szűk családi körben. Ezen felül a tágabb család és a
barátok támogatását is befogadták.
b. Inhestern: coping as family:
i. úgy gyógyultak, hogy
1. időt töltöttek együtt,
2. az érzésekről és az aggodalmakról szabadon beszéltek
3. minimalizálták a változást, igyekeztek a normáls kerékvágást
 fenntartani
4. tágabb család és barátok támogatását vették igénybe