mit tapasztal a gyerek a diagnózis után

- Inhestern:
o látja a sérülékenységet
o aggódnak
 a veszteségélmények miatt (megváltozik az élet),
 a szeparáció miatt
 a bizonytalanság miatt
 az anya jólléte miatt
o több figyelemre van szükségük
o az anya fizikai tüneteit produkálni
- Wisser:
o érzelmi
 iskoláskor: betolakodó gondolatok, elkerülés (.Compas BE, Worsham
NL, Epping-Jordan JE, et al. When mom or dad has cancer: markers of
psychological distress in cancer patients, spouses, and children. Health
Psychol 1994;13:507–15.)
 féltek a ráktól és a mellékhatásoktól (való félelem, szülő halálától
való félelem, bűnösség érzés – ők a felelősek – ami a szülő dühe és a
szeretetmegvonás miatt (Christ GH, Siegel K, Freund B, et al. Impact of
parental terminal cancer on latency-age children. Am J Orthopsychiatry
1993;63:417–25.)
o szociális
o viselkedéses
 Zahlis és Lewis (1998) iskoláskor: többet ellenőrizték, hogy jól van e
az anya, távol tartani magukat a ráktól, átvenni az anya szerepét,
keresték a fizikai közelséget v kerülték azt (Zahlis EH, Lewis FM.
Mothers’ stories of the school-age child’s experience with the mother’s breast
cancer. J Psychosoc Oncol 1998; 16:25–43.)
 Issel, Ersek és Lewis (1990) fokozott figyelem az anya igényeire és
támogatására (Issel LM, Ersek M, Lewis FM. How children cope with
mother’s breast cancer. Oncol Nurs Forum 1990;17:5– 12.)
o fizikai
 alvásproblémák, fejfájás (Christ GH, Siegel K, Freund B, et al. Impact of
 parental terminal cancer on latency-age children. Am J Orthopsychiatry
1993;63:417–25.)
- Morris:
o Foran-Tuller: ptsd tünetek (Foran-Tuller K et al. (2012) Posttraumatic stress
symptoms in children of mothers diagnosed with breast cancer. J Psychosoc Oncol
30(1):41–56)
o csökkent kompetencia az iskolában, a sportban, és a társas kapcsoaltokban
(Huizinga GA et al. (2003) Psychosocial consequences for children of a parent with
cancer: a pilot study. Cancer Nurs 26(3):195–202)
o nagyobb testvér esetén: internalizálja a problémát (Visser A et al. (2006)
Parental cancer. Cancer 106(5):1178–1187
o A fiúk társasan izoláltabbak voltak (Vannatta K et al. (2008) Impact of maternal
breast cancer on the peer interactions of children at school. Psycho-Oncology 17(3):
252–259)
o Solvi
 a betegség uralja a családot
 reactions over and under the surface
 nagy erőfeszítést tettek az érzelmeik kezelésére
 az idő nagy részében jól érezték magukat (úgy h ki és be léptek a
betegség terébe)
- Kennedy:
o félnek, hogy rontanak a szülő állapotán azzal hogy felidegesítik, vagy
hazahoznak valami fertőzést
o nem akarták aggodalmasítani szüleiket saját igényeikkel, és érzéseikkel, ezért
elrejtik azokat
o aggódtak saját egészségük iránt
coping
- (Inhestern, 2018): megváltozik a viselkedése: érettebbek lesznek
- Morris:
o Davey: reménykedtek, ábrándoztak, humor (Davey MPAJK (2003) Parent and
adolescent responses to nonterminal parental cancer: a retrospective multiple-case
pilot study. Fam, Syst Health: J Collab Family Health Care 21(3):245)
o Thastum: parentifikáció, (Thastum M et al. (2008) Coping, social relations, and
 communication: a qualitative exploratory study of children of parents with cancer.
Clin Child Psychol Psychiatry 13(1):123–138)
o fantáziákat és félreértéseket szőttek a rákról (Semple CJ, McCaughan E (2013)
Family life when a parent is diagnosed with cancer: impact of a psychosocial
intervention for young children. Eur J Cancer Care 22(2):219–231)
- Kennedy:
o értelmet keresnek;
o pozitív attitűd,
o információgyűjtés,
o normality maintenance,
o maximalizálják a szülővel töltött időt,
o hit.
o figyelemelterelés
- Kennedy: akkor nehéz megküzdeniük, ha:
o bizonytalanság
o fizikai távolság
o társas támasz hiányzik
o a szülő láthatóan rossz fizikai állapota
o nagy a felelősségérzet
o érzéketlen megjegyzések

a szülő oldaláról a gy.:

- Kennedy: a gyereket általában zaklatottnak látták
- Forrest: de sok sz. félreértették a gy. reakcióit, alábecsülték az érzelmi hatást és
nem ismerték fel az életkorhoz illeszkedő kommunikáció fontosságát és nem
készítették fel (Forrest G et al. (2006) Breast cancer in the family—children’s perceptions of
their mother’s cancer and its initial treatment: qualitative study. BMJ 332(7548):998–1003 )

Hatás a családra:
- Huizinga GA et al. (2003) Psychosocial consequences for children of a parent with cancer: a
pilot study. Cancer Nurs 26(3):195–202 23. Helseth S, Ulfsæt N (2005) Parenting experiences
during cancer. J Adv Nurs 52(1):38–46 : a diszfunkcionális családok sokkal
sérülékenyebbé váltak, alacsony volt a családi kohézió. a szülők jobbnak
 gondolták a családi kohéziót mint a gy.
- Hilton: az anyák érzékenyebben beszéltek a lányaikkal, mint a fiaikkal. (Hilton BA,
Elfert H. Children’s experiences with mothers’ early breast cancer. Cancer Pract 1996;4:96–
104.)
- Inhestern: coping as family:
o úgy gyógyultak, hogy
 időt töltöttek együtt,
 az érzésekről és az aggodalmakról szabadon beszéltek
 minimalizálták a változást, igyekeztek a normáls kerékvágást fenntartani
 tágabb család és barátok támogatását vették igénybe