Biológiai háttér

Az evészavarokat és a transzgenerációs elméletet első sorban az epigenetika magyarázza

részletesen.
Epigenetika: „Az epigenetika a gének olyan öröklődési formájának vizsgálata, amely nem jár
együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával. Arra a kérdésre keres választ, hogy a
környezeti tényezőknek a szülőkre gyakorolt hatása milyen molekulárisán igazolható
változásokat okoz az utódok génkifejeződését tekintve.”
Mi a transzgenerációs elmélet? A gyerek tiszta tábla” – mondta Rousseau, azonban egyre
inkább megdőlni látszik az elmélet a transzgenerációs hatás bebizonyítása miatt. A gyerekek
ugyanis nemcsak a szemünk vagy a hajunk színét, esetleg egyes tulajdonságainkat vagy a
temperamentumunkat öröklik.
Alkoholizmus: Az alkoholfogyasztásnak az Egyesült államokban mérsékelt az öröklődő
képessége. Képzeljünk egy olyan családot, ahol az alkoholfogyasztáshoz nagyon szigorúan
állnak, szigorúan tiltják azt a szülők a gyermekeiknek. Ez lehet akár vallási okokból is. Ilyen
erős környezetnél a genetikai hatások kevésbé hatnak, és az öröklődő képesség viszonylag
alacsony lesz.
A transzgenerációs megközelítés feltételezi, hogy a szülők az evéssel kapcsolatos
problémáikat hajlamosak átörökíteni gyermekeikre.
Lehetséges, hogy egy genetikailag evészavarra hajlamos gyermek meghatározott környezetre
evészavarral reagáljon.
Kézenfekvő kérdések: a korábbi anyai evészavar milyen mértékben járul hozzá később a
gyermekben megjelenő evészavar kialakulásához, illetve milyen anyai jellegzetességek
mellett növekszik annak a kockázata, hogy egy genetikailag evészavarra hajlamos gyermek
meghatározott családi környezetre evészavarral reagáljon. A generációk közötti transzmisszió
alapján feltételezzük, hogy az evészavarok kialakulásában a családi tényezők, jelen esetben az
anyai viselkedés szerepe kiemelkedő fontosságú, hiszen számos bizonyíték támasztja alá azt a
tényt, hogy pszichológiai zavaroktól szenvedő szülők gyermekei fokozottan veszélyeztetettek
ilyen zavarok kialakulása szempontjából. Jelen esetben az anyai viselkedés szerepe
kiemelkedő fontosságú, hiszen számos bizonyíték támasztja alá azt a tényt, hogy
pszichológiai zavaroktól szenvedő szülők gyermekei fokozottan veszélyeztetettek ilyen
zavarok kialakulása szempontjából.

Egyes nem fertőző betegségek, mint például az elhízás, a cukorbetegség, a rák és a pszichózis
jelentős genetikai hajlamot mutatnak, és e betegek utódai nagyobb eséllyel szenvednek
ezekben a betegségekben, mint a normális emberek. A hagyományos genetikai elméletek nem
tudják alaposan megmagyarázni az e betegségekkel fertőzött populációkat irányító genetikai
törvényszerűségeket. Az epigenetikai elmélet, amely a génexpresszióban a DNS
megváltoztatása nélkül bekövetkező változásokra utal. A szülőkre gyakorolt káros hatások
epigenetikai közvetítésű utakon keresztül átadhatók az utód(ok)nak, ami beteg/sérült
fenotípust eredményez az utódoknál, akik nem voltak közvetlenül kitéve a káros külső
tényezőknek. Ezt a jelenséget transzgenerációs epigenetikus öröklődésnek (TEI) nevezzük.