A lassú lángú gyulladás civilizációja

A nyugati civilizáció tipikus betegségeinek krónikus gyulladás áll a hátterében. A

gyulladásgátlás bizonyos fajtái egészségesekben is fokozzák az idegrendszer
rugalmasságát és növelik a kreatív teljesítményt. Szabó Attila immunológus-idegkutató és
munkatársai a pszichózisok hátterében álló gyulladás csökkentésével kapcsolatos
tanulmányukban a kannabisz szerepével foglalkoznak. A szilícium-völgyi technokraták
smoothie-val gyulladásgátolnak.

Krónikus gyulladás miatt kialakuló betegségekben hal meg a legtöbb ember világszerte:
minden 5 halálesetből 3 krónikus gyulladás talaján létrejövő sztrók, krónikus légzőszervi
vagy szív- és érrendszeri betegség, rák, elhízás és cukorbetegség miatt következik be.
Egyesült államokbeli adatok szerint a lakosság 20%-a szenved krónikus ízületi
gyulladásban, és az autoimmun, valamint a központi idegrendszeri betegségek mögött is
a krónikus gyulladás a közös nevező. A krónikus gyulladás az ipari társadalom velejárója,
legfőképp a környezetszennyezés és egészségtelen életmód következtében: már a
„civilizációs betegség” fogalmának megalkotója, az angol Hugh Sinclair is arról írt 1956-
ban a The Lancetben, hogy az eszkimóknál a táplálkozás következtében nem alakul ki
érelmeszesedés. Azóta kiderült: az eszkimók telítetlen zsírsavakban gazdag étrendje
elegendő alapanyagot szolgáltatott a szervezetnek a gyulladást kordában tartó molekulák
egy nagy csoportja, az endokannabinoidok szintézise számára.

Gyulladásos citokinek

Az ipari társadalom táplálkozási szokásai jelentik az egyik legfontosabb, krónikus

gyulladáshoz vezető rizikótényezőt: a telített zsírsavak, a transzzsírok és a finomított
cukor nagymennyiségű fogyasztása miatt a lakosság 42%-a elhízott (.pdf), és szervezete a
normálisnál sokkal több gyulladást elősegítő molekulát, úgynevezett gyulladásos citokint
termel (a zsírszövet által is termelt gyulladásos citokinek szintje a vérben a
testtömegindex-szel arányosan nő). A gyulladásos citokinek szintjét – így a krónikus
gyulladás talaján kialakuló betegségek kockázatát – növeli a mozgásszegény életmód, a
dohányzás, a fizikai és emocionális stressz, valamint a krónikus alváshiány is, azaz csupa
olyan tényező, ami tipikusan az ipari társadalom velejárója. „Nem eléggé köztudott, hogy
a cukor brutálisan gyulladáskeltő, és számos mindennapi növényi táplálékunk
(gabonafélék, hüvelyesek, lisztes gumók, csucsorfélék) is pro-inflammatorikus hatásúak”,
árnyalja a képet Frecska Ede orvos. Az idősödés önmagában is a gyulladásos citokinek
növekvő termelődésével jár.

Andrew Wang immunbiológusnak és kollégáinak a Cell című szaklapban most megjelent

tanulmánya az egyik legfontosabb gyulladásos citokin, az interleukin-6 (IL-6) és a stressz
közötti kapcsolatot vizsgálja. A Yale Egyetem kutatói megállapítják: az akut fertőzések
elleni küzdelemben fontos szerepet játszó IL-6 termelése akkor is megnő a szervezetben,
ha semmilyen fertőzés nem történt, csak stressznek teszik ki a kísérleti állatokat, akiknek
ezáltal gyulladásos betegségeik is rosszabbodnak; az IL-6 ellen ható szerekkel nemcsak a
gyulladástól lehetett megvédeni a stresszelt egereket, de nyugodtabbá is váltak az állatok.
A szerzők hozzáteszik: számos klinikai vizsgálat bizonyítja, hogy a testedzés és a stressz-
menedzsment technikák enyhítik a gyulladásos betegségeket, és hatékonyak a tumoros
betegségek zömének gyógyításában; ennek hátterében a friss felismerés szerint legalábbis
részben az IL-6 szintjének csökkenése állhat. IL-6 elleni szereket egyébként már
használnak az autoimmun betegségek gyógyításában, de ez a hatásmechanizmus a
diabétesz és a mentális betegségek, a depresszió és a szorongás kezelésében is szerepet
kaphat, hangsúlyozzák a kutatók.

Citokin-vihar

A stressz nemcsak a krónikus gyulladás kockázatát növeli, de Philip Hunter már idézett
tanulmánya szerint az akut fertőzésekre adott válaszunkat is rontja: nem szükségszerűen a
fertőzés bekövetkeztének valószínűségét fokozza, hanem a tünetek súlyosságát. Ez pedig
arra utal, hogy hatékony antivirális kezelések hiányában sok felső légúti fertőzés
kezelésében is a gyulladásos citokineket gátló szerek lehetnek hatékonyak.

A speciális gyulladásgátlók hatékonyságát a covid-19 tüneteinek enyhítésében is kutatják.

Egy kis esetszámú klinikai vizsgálat allergiakezelésre törzskönyvezett szer hatékonyságát
mutatta ki enyhe és közepesen súlyos covid-betegségben, míg a Frontiers in
Pharmacology tanulmánya a kannabisz egyik hatóanyaga, a tetrahidrocannabinol (THC)
pozitív szerepét igazolta a súlyos covid-betegségre és influenza-fertőzésre is jellemző
akut légúti distressz szindróma kezelésében, egyelőre csak állatkísérletekben. Amira
Mohammed és munkatársai, a University of South Carolina kutatói kifejtik: a THC a
gyulladásos citokinek blokkolásával és a gyulladásellenes aktivitás fokozásával
megakadályozta, hogy az állatok immunrendszere túlreagálja a légúti megbetegedést, és
védelem helyett elpusztítsa az egereket. Az orvosi kannabisz termelésében
nagyhatalomnak számító Izraelben klinikai vizsgálat is indult annak kiderítésére, hogy a
növény egy másik gyulladásgátló hatóanyaga, a cannabidiol (CBD) megakadályozza-e a
súlyos covid-betegségre jellemző gyulladásoscitokin-túltermelődést, a „citokin-vihart”.

Elmebetegség és idegrendszeri immunszabályozás

Nem véletlen, hogy a covid-ellenes próbálkozásokban szóba került a kannabisz

lehetséges pozitív hatása is. A Cannabis sativa lehetett az egyik első növény, amit az
emberiség termeszteni kezdett, kezdi kannabisz-történetet összefoglaló tanulmányát a
Kémia és Biodiverzitás című szakfolyóiratban (Chemistry & Biodiversity) Ethan B.
Russo pszichofarmakológus, és minden bizonnyal a kannabisz volt az első termesztett
növény, amit gyógyszerként használtunk – gyulladásgátlásra, fájdalomcsillapításra és
reumás betegségek ellen. Mint a Frontiers in Psychiatry friss tanulmányában a
biotechnológiai vállalatot is irányító Russo-t idéző Szabó Attila neuroimmunológus és
munkatársai írják, a kannabisz hatóanyagai gyulladásgátló szerepük mellett neurotróf,
azaz idegsejtnövesztő, az idegsejtek szaporodását serkentő és a köztük lévő szinapszisok
számát növelő hatással is bírnak, továbbá részt vesznek az idegrendszeri immunműködés
modulációjában.
Mivel az orvosi kannabisz használata ma már a fősodorbeli medicina részévé vált, a
gyógyító közösségnek erőfeszítést kell tennie annak érdekében, hogy megértsük a
kannabinoidok lehetséges pozitív és negatív hatásait, és kompetens klinikai ellátást
tudjunk nyújtani, teszik hozzá a norvégiai Oszlói Egyetemen kutató szakemberek. A
neuroimmunológusok a kérdésre – csökkenti-e az elmebetegek esetében megfigyelhető
agyi gyulladást (és javítja-e a betegek neuroplaszticitását) a kannabisz – önmedikáló
elmebetegek (szkizofrének és depressziósok) vérében keringő gyulladásos citokinek és
neurotróf faktorok mérésével kerestek választ.

A magyar kutató és munkatársai a kannabiszfogyasztó szkizofrének és depressziósok

biomarkereinek vérszintjét nem fogyasztó szkizofrének és depressziósok
biomarkerszintjeivel hasonlították össze. Hogy a szervezet gyulladásos rendszerének több
különböző alrendszeréről és az immunrendszerben bekövetkező hosszú távú
változásokról is információt kaphassanak, többféle marker szintjét vizsgálták. Némelyik
vizsgált markerről korábbi kutatások már kimutatták, hogy pszichózisban felborul a
szabályozásuk, és ezt a felborult szabályozást a kannabinoidok modulálni tudják.

Szabóék eredménye szerint a kannabiszhasználó szkizofrének vérében megnőtt egy olyan

molekulának a szintje, ami az IL-6-ot semlegesíti, míg a nem használó szkizofrének
vérében e fehérje szintje az egészséges kontrollokéhoz képest jóval alacsonyabb volt. A
kannabiszhasználó szkizofrének vérében ezen kívül még két gyulladásgátló és két
neurotróf faktor szintje is megnőtt, de a depressziósok esetében a kannabisz nem
módosította a vizsgált biomarkerek szintjét. A kutatók szerint eredményük összhangban
van azzal a közelmúltbeli megállapítással, miszerint a THC és a CBD növeli a neurotróf
faktorok szintjét, ezáltal segíti a neuroplaszticitást és a kognitív teljesítményt (felhívják a
figyelmet arra is, hogy serdülők és genetikai prediszpozícóval rendelkezők esetén a THC-
nek káros hatása van). A kannabiszfogyasztás csökkentheti a szkizofrének krónikus agyi
gyulladását, és megkönnyítheti számukra a hangulatszabályozást, folytatják a kutatók, és
hozzáteszik: a kannabisszal önmedikáló szkizofrének körében tapasztalható pozitív hatás
valószínűleg a CBD-nek köszönhető, ugyanis már klinikai vizsgálatok is bizonyították a
molekula terápiás hasznát szkizofrének körében. Szerencsére az „utcai felhozatal”
Szabóék által idézett elemzése szerint a norvégiai szkizofrének magas CBD-tartalmú
kannabiszhoz jutnak.

Egy másik Szabóék által idézett tanulmány is amellett érvel, hogy a szkizofrénia
hátterében krónikus gyulladás áll, aminek csökkentésében más gyulladásgátló hatású
anyagok (acetilcisztein, omega3 telítetlen zsírsavak) is segíthetnek. Egy további idézett
tanulmány pedig azt mutatta ki, hogy a gyerekkori rossz bánásmód miatti krónikus
stressz mértéke összefügg a felnőtt szkizofrének és depressziósok emelkedett
gyulladásosfaktor-értékeivel és elhízásuk mértékével.

Gyulladás a periférián és a központban

A pszichiáterek körében ma már teljesen elfogadott, hogy krónikus gyulladás áll a

szkizofrénia hátterében?, tettem fel a kérdést Frecska Edének, a Debreceni Egyetem
docensének. A pszichiáter elmondta: a depresszió vagy az Alzheimer-demencia
gyulladásos hipotézise sokkal jobban gyökeret vert, de az új tudományos trend szerint
csak a depressziósok egy alcsoportjában emelkedett a vérben mérhető gyulladásos
faktorok, pl. az IL-6 és a TumorNekrózisFaktor-alfa szintje. Mégis elképzelhető –
feltételezi Frecska –, hogy minden depressziósnál van gyulladásos komponens, csak nem
a periférián, hanem a központi idegrendszerben lehet kimutatható az immunsejtek (pl.
mikroglia) aktiválódása. Öngyilkosoknál találtak is fokozott immunsejt-aktivációt az
érzelemfeldolgozásban részt vevő cinguláris agykéregben.

Kutatás szintjén azonban nagyon elfogadott irány a gyulladás jeleinek keresése

szkizofrénia esetén is, és a terápiájában is próbálkoznak gyulladásgátlókkal, folytatja az
orvos. Az antipszichotikumok elfogadott hatásmechanizmusa mindazonáltal nem a
gyulladásgátlás, hanem egy agyi ingerületátvivő, a dopamin receptorának a blokádja,
mert a pszichózisban fennálló dopaminzavar eléggé jól igazolt. Nem arról van szó, hogy
sok a dopamin, nem ilyen egyszerű a folyamat. Az agy komplex rendszer, és annak
függvényében, hogy a dopaminrendszer mely részein van alul-, illetve túlműködés,
jelennek meg a téveszmék, hallucinációk, míg más emberekben más mintázat esetén
mozgássztereotípiák, kóros vonatkoztatás vagy gondolkodászavar.

A Szabó Attiláék cikkében említett neuroplaszticitás is nagyon komplex, két irányú

jelenség, mondja Frecska, így az agy változóképessége járhat negatív eredménnyel is, pl.
drogaddikció esetén: amikor a crackfüggő a pipáért nyúl, a frontális kérge kiiktatódik,
nem ő dönt, hanem a habituált szokás. A pszichedelikumoktól ezzel szemben – megfelelő
helyen és kézben alkalmazva – pozitív neuroplaszticitás várható: már három
pilótavizsgálat is kimutatta, hogy egyetlen adag pszilocibin alkalmazása után esetenként
akár 6 hónapra is elmúlhat a depresszió.

Az agyi mikroglia-sejteknek fontos szerepük lehet mind a pozitív, mind a negatív

neuroplaszticitásban; a mikroglia az agy kertésze, segíti az idegsejt-nyúlványok
elágazódását (ennek szerepe van egyes szorongásfajták gyógyulásában), növeli a
szinapszisok számát, és elnyírja a káros kapcsolatokat, „kikapálja” a kóros lerakódásokat
(plakkokat), ám gyulladás esetén pusztítja is a neuronokat. A pszichiáter elmondása
szerint a marihuána neurotrofikus hatása is kétélű, lehet negatív is: a kannabiszfogyasztás
tinédzser korban emeli a szkizofrénia kockázatát, továbbá a dopamint lebontó
katekolamin o-metil transzferáz (COMT) enzim génjének egy variánsa esetén is nő a
szkizofrénia-rizikó. Ha valaki ilyen génvariánssal rendelkezik, a kannabisz kellemetlen
élményeket vált ki, és paranoid lesz az illető.

A gyógyszerpiac reménysége

A kannabinoidok mint gyulladásgátlók jövőbeli terápiás felhasználását segítheti Raphael

Mechoulam közelmúltbeli felfedezése. A kannabiszkutatás atyjának tartott biokémikus,
aki a THC-t és a CBD-t, valamint az endokannabinoid rendszer elemeit is felfedezte,
olyan kannabinoid-molekulákat állított elő, amik amellett, hogy nem pszichoaktívak, akár
ezerszer is hatékonyabbak a THC-nél és a CBD-nél. Az izraeli kutató olyan
molekulákból indult ki, amelyek a kannabiszban is vannak: a kannabinolsavakból (THCA
és CBDA). A kannabinolsavak hatásait eddig alig vizsgálták, valószínűleg azért nem,
mert hőre bomló, instabil vegyületek, nem alkalmasak gyógyszerként történő
forgalmazásra. Mechoulam metilészter-kötéssel stabillá, és a szabadalmaztatott eljárás
révén a biotechnológiai ipar új reménységévé tette őket. A biokémikus nyilatkozata
szerint abban bízik, szintetikus molekulái lesznek majd a jövő antidepresszánsai, és
leváltják majd a sok káros mellékhatással rendelkező szteroid gyulladásgátlókat és opioid
fájdalomcsillapítókat. Akik pedig nem akarják majd megfizetni a drága szintetikus
gyógyszereket, azt tehetik, amit sokan már ma is az USA-ban: nyers zöldségturmixot
készítenek a kannabiszból, hiszen a növényben kannabinolsavak vannak, amikből csak
melegítés hatására alakul ki a pszichoaktív THC vagy a CBDA-hoz képest sokkal
kevésbé hatékony CBD.

Kazai Anita