20.

tétel
A felelősség kérdése a középkori magyar büntetőjogban; Egyes bűncselekmények a XV-XVI.
századi Magyarországon

FEELŐSSÉG típusai:
Büntetőjogi felelősség:
- meghatározó tényezők:
a) cselekmény előrehaladottsága
b) véletlenség, gondatlanság
c) enyhítő és súlyosító körülmények
- 3 típusa:
1. eredményfelelősség
2. kollektív felelősség
3. rendi felelősség

Eredményfelelősség:
- kényszerűségből elvvé lett gyakorlat
- bírák a kézzelfoghatóságot honorálták
- bűnösség mértékét tárgyi eredményével mérték

Kollektív felelősség:
- vérségi társadalom kollektív helytállása
- sértő rokonsága – sértett rokonsága
- bűnért nemcsak az elkövető, de annak közössége is felel, mert engedte őt eljutni a bcs-ig
- felelősségre vonták a családot, lakókörnyezetet

Rendi felelősség
- rétegekre tagozódott társadalom természetes velejárója
- rendi felelősség a gyakorlatban kettős:
1. kiváltságos rétegeket nem büntetették
2. helytelen példa okán büntették
FELELŐSSÉG KÉRDÉSE:

Beszámítás:
- bűncselekmény alanyának lelki állapot, szándéka körüli tényezőket vizsgálja (középkorban
ez hiányzik)
- eredményfelelősség kizárta az enyhítő körülmények figyelembevételét, elősegítette a
súlyosítást
- bcs megsértését csak a viszontsértés állíthatta helyre
- 18-19. sz. –ban veszik figyelembe a beszámítási képességet

Beszámítást befolyásoló okok:

1. Téboly: hol enyhébben, hol súlyosabban vették figyelemben
2. Részegség: súlyosbító körülmény (előidézője a terhelt)
3. Kor: bizonytalanság meghatározásában van
4. Végszükség: bcs-t végszükség esetén nem büntették
5. Jogos védelem: szolgát ura ellen nem illette meg
6. Rendi állás: ítéletre hatással volt pl kerék helyett fővesztést kapott kora, nemessége
miatt
7. Egészségi állapot: számoltak a bírák vele pl. terhesség, betegség →
javulhat→enyhébb büntetés

Bírói méltányosság: (javulás)

1. Jótállás: sértő atyafinak módjában állt jótállni kisebb bcs-t, elkövető rokonként ( nem
kapott büntetést)
2. Kegyelem: bíró kisebb bcs elkövetőit kegyelemben részesítette
3. Megbocsátás: sértett megbocsát az elkövetőnek
Súlyosbító körülmények: titkosság, csoportos elkövetés, visszaesés
Egyes bűncselekmények a 15.-16. sz-i Magyarországon
Bűncselekmény az a cselekmény, vagy mulasztás, amely tényálladékszerű jogellenes és
bűnös. Ennek a három fogalmi elemnek egyszerre kell fennállni (konjuktív feltétel), ha
bármelyik is hiányzik, akkor az adott cselekményt nem lehet bűncselekményként elbírálni.
A fogalmi elemek értelmezése:
a. tényálladékszerű: a különös rész tartalmazza.
b. Bűnös: azaz az elkövető tudja és akarja magatartásának a következményét. Ekkor azt
mondjuk, hogy szándékosan követte el a cselekményt, vagy a tőle elvárható
körültekintést elmulasztva az általa elkövetett cselekmény miatt bűncselekmény
valósult meg. A büntetőjogban ezt hívjuk vétkességnek. Tehát bűnös akkor vagyok, ha
vétkes vagyok.
Jogellenes: a cselekménynek olyannak kell lennie, amit a törvény büntetni rendel

A bűncselekmény elkövetésének a tárgya nem azonos a bűncselekmény súly szerinti

osztályozásával.
A tárgya szerint különböztetünk meg:
 Élet elleni bűncselekményt
 Állam elleni bűncselekményt
 Vagyon elleni bűncselekményt

15-16. sz. bcs csoportosítása büntetés szerint:

1. Fő és jószágvesztéssel fenyegetett cselekmények:
- fő és jószágvesztés a büntetés hűtlenség bűnében
- büntetés a teljes vagyonvesztés
- jószágok a királyi kincstárra háromlottak→szabadon rendelkezhetett vele
- hűtlenség esetei:
a) felségsértés (király élete, személye ellen)
b) ország elleni bcs (végvár feladása, fegyver átadása)
c) eretnekség, hamisítás ( pénz, pecsét)
d) hatóságok elleni bcs (bíró megölése, bántalmazása)
e) magánszemély elleni bcs (vérfertőzés, rokongyilkosság)
2. Főbenjáró ítélet alá eső cselekmények:
- halálos ítélet helyett a sértett fél dönthetett a vagyoni kiegyezés mellett, akkor a sértő
szabadul
- esetei:
o nagyobb hatalmaskodás (a nemes házába törés, a nemes birtokának az elfoglalása,
a nemesember megölése, nemesember személyének megsértése, nemesnek jogerős
bírói ítélet nélkül való alaptalan elfogása. (ez alól kivétel a tettenérés esete, a
nemesi birtok megrohanása)

o kisebb hatalmaskodás (zavargás, a szomszéd határának megsértése

o szomszéd szőlőjének a kivágása)
o nyilvános gonosztevők ( közrend elleni bcs) halálbüntetés

3. Becstelenség, infamia büntetése:

- elítélt becsületének és joggal kapcsolatos képességeinek elvesztése:
 nem viselhetett hivatalt
 nem indíthatott pert
 nem lehetett tanú
- bűncselekményei:
 hamis összeesküvők, szerződésszegők
 hamis oklevelet készítők
4. Pervesztés:
- oktalan, hamis pereskedés