nás állapotában, esendő em berekkel

találkozunk, akik hősökké váln ak a

körülm ények parancsára. Hogy ebben
a küzdelem ben nem csak az ellenség
okozott gondot, azt is áb rá zo lja a film.
A seregtől elvágott, csellengő katonák,
akikkel K ovpak csapata kiegészül, nem
könnyen fo gadják el, hogy egy civil
legyen a parancsnokuk. M árpedig a
p artizán-hadviselés szigorú fegyelmet
követel. Ezt K ovpak a felelősségteljes,
okos p aran csaival és a z em berekhez
fűződő szeretetével terem ti meg.
A film egyik legm egindítóbb jelene­
te az, am elyben m egdicséri a tankot
zsákm ányoló harcosát, de egyben meg
is d o rg álja mosolygósán, a m ié rt k árt
tett az érk ező tan k k al egyik építm é­
nyükben. És őszinte p ara szti egyszerű­
ségével h a t rá n k ez az em b er akkor is,
am ik o r b ev allja — ha csak a politikai
biztosának is —, hogy bizony félt a
nagy ü tközet alatt, csak h át, persze,
össze k ellett m agát szednie, hogy ezt
ra jta észre n e vegyék. K ovpak nagyon
m egnyerő fig u ráját K onsztantyin
S ztyep a n ko v á llítja elénk a jó színé­
szekre jellem ző úgynevezett eszközte-
len játék k a l, vagyis alig elem ezhető
term észetességgel, a beleélés teljessé­
gével. A lélek- és jellem ábrázolás né­ A NÉGY MUSKÉTÁS ŰJABB KALANDJAL A szolgák (a 4 Chariot)
mi lehetőségét kapta m ég a politikai
biztost játszó V alentin S zty ep a n k o v és
a K arp en k o nevű p artizán t alakító Mi­
hail Golubovics. Az izgalm as harci jele­
netek fotografálásáért E duard Plucsek
o p eratő rt illeti dicséret.
És végül az életkép, am ely et

A le g jo b b em ber, a k it ism erek

cím ű bolgár film tá r elénk. A történet
n ap jain k b an játszódik, színhelye egy
kisváros, hősei m unkások, egy esti is­
kola növendékei. K ezdetben nehezen
é rt szót velük az új ta n árn ő , aki a
helytől, körülm ényektől függetlenül
alkalm azná szigorú pedagógiai elveit.
Ám fokozatosan m egism eri, m e rt meg
a k a rja ism erni azt a világot, ahol él­
nek és ahol dolgoznak, részt k é r a
gondjaikból, együtt szom orkodik és
együtt ö rü l velük.
A film erénye, hogy v aló b an em ber­
közelbe tu d ja hozni az így exponált
pro b lém ák at és azok hordozóit, igazi
gondok és valódi m unkások népesítik
be a m ozivásznat. C selekedeteikben
pedig szép érzések, jó részt pozitív e r­
kölcsi m egnyilvánulások ju tn a k kifeje­
zésre. K ár, hogy a rendező L jubom ir
Sarlandzsijev olykor nem ta lá lja meg
a kevéske esem ényhez a m egjelení­ VÉRDfJ KOVPAK FEJÉRE. Középen a parasztvezért alakító
tés nagyobb feszültségét k e ltő eszkö­
zeit és hogy a m eghatódottságból, Konsztantyin Sztyepankov
am ely a ta n á rn ő t h a ta lm á b a keríti,
m aga is rész t k ér s így érzelm ességé- A LEGJOBB EMBER, AKIT ISMEREK. A tanítónőt N evena Kokanova játssza
vel megelőzi, nem éppen szerencsésen
befolyásolja a nézőben keletkező h a­
tást.
A színészi já té k — ahogy a bolgár
film ekben többnyire — ez ú tta l is erős­
sége a produkciónak. A so k a t kifeje­
ző, m a rk á n s m unkásarcok és a velük
együtt m egelevenedő sorsok, életszele­
tek, olykor csak rezzenésnyi hangula­
tok ú jr a és ú jr a felkeltik a rokonszen­
vező érdeklődést. H add em eljek ki k et­
tő t e kiváló alakítások közül: a kőm ű­
vest S zo tir M ajnolovszkij játssza, a
bányászt P etr Szlabkov. A tanárnő
vázlatosan m eg írt fig u rá já b an Ne vena
K okanovával, a hazán k b an is jólis-
m e rt k itű n ő színésznővel találkozunk.
Szép, érdekes, őszinte. Cselekvésre
nincs m ódja. Mindössze reagálásaival
fűzi valam elyes egységbe a kisebb-na-
gyobb epizódokat.
Kürti László