HE

gyan su hanó, kényelm es Volgán is, s

még h a tisztelettel és m egbecsüléssel is
szólnak hozzá. A m agyarázat azokban
a gyengéden riasztó jelek b en is felis­
m erhető. am ik nem Balogh né nagyon
em beri és m éltánylást igénylő érzé­
kenységéhez vannak hangolva és m é­
retezve. A tisztelet és megbecsülés
szólam aival történő „lero h an ás” is le­
het sértő, h a szem bekerül egy alapve­
tő d em okratikus jo g g a l: személyes
ügyeinkben a meggyőződésen és meg­
fontoláson alapuló választás és döntés
jogaival. Ilyen ellentm ondásos a mi
életünk.
Fontosabb és kom olyabb mondani­
valókról v an szó teh át Balogh Tibi
ügyénél. De a legfontosabb mind kö­
zül — Balogh Tibi maga. Pedig ő lé­
nyegében m eg sem szólal. Neki nin­
csenek n y ílt kártyái. L eginkább csak
a ném a tekintetéből lehet olvasni. Va­
lahol fen teb b em lítettem , hogy Dár-
day Istv án és Szalai G yörgyi valami
titokra b u k k an t Tibi esetében. Ez a
titok is — úgy vélem — Tibi maga.
ö t isrperjük a legkevésbé, jövője tit­
kot hordoz. Vajon m ilyen sérülés é r­
te? M ert hogy az eset u tá n m ár nem
az a gyerek többé, aki elő tte volt. az
biztos.
Szép, é re tt, ígéretteljes első film­
m el m utatkozott be D árday. A sze­
replők nevét, hadd ne em lítsem külön -
külön. A m aguk módján m ind a leg­ JUTALOMUTAZÁS. Balogh Tibit Borsi Jóska játssza
többet a d já k magukból: az élet más Forgó Anna járási úttörőtitkárnő: Simái Márta (Morvay Pálma felv.)
módon, m in t filmmel m egleshetetlen
igazságait.
Jugoszláv—szovjet koprodukcióban
készült
A kolasini pokol
című film drám a, amely 1943-ban egy
m ontenegrói koncentrációs táborban
játszódik. A csetnikek fogságában
k o m m unisták és más hazafiak síny­
lődnek. A tö rté n e t főhőse a rem ényte­
lennek látszó körülm ények ellenére is
a szabadulást, a szökést, a kitörést
készíti elő. szervezi. K ülönös helyzet
következik be váratlan u l: ném etek
roh an ják meg a börtönt és legkészsé­
gesebb kiszolgálóikat, a csetnik pri­
békeket lefegyverzik, elzavarják. A
ném etek k ez ére jutott foglyok sorsa is
m egpecsételődik: a hegyek m élyében
levő kivégzőhelyre hu rco lják el őket.
De h á tra v a n még egy felvonás: a
nagy véres és kockázatos próbálkozás
a m enekülésre, életben m a ra d ásra, a
további h a r c ra . . .
Radom ir Saranovic rendező a par­
tizánfilm ek m egszokott stílusvonalá­
tól azzal té r el, hogy v alam iv el em el­
tebb. p atetik u sab b hangot használ.
Borisz Tljenko fényképezésében a tör­
ténet izzó felfokozottsága jó l játszik
össze a tá jk é p e k szigorúságával.

Egy nő és egy férfi véletlenül ta lá l­ M elvin F rank, a rendező, könnyű

kozik a z
Egy kis előkelőség
cím ű angol v íg játék b an . H ihetetlenül
sok bonyodalom kezdődött m ár így
n em csa k a film ekben, h an em az é le t­
ben is. E zúttal sincs másképp, hiszen
h iá b a fékezhetetlen a szexuális p a r t­
nerig én y a férje á lta l elhagyott asz-
szonyban is, a m ellékutcai k alan d ra
k ié h ez ett férjben is, ha oly nehezen
viselik el a legkülönfélébb h ely zetek ­
ben egym ás m egrögzött szokásait, r i ­
golyáit, hisztériáit. K apcsolatuk lé ­
ny eg e a leghétköznapibb: sem eg y ­
m ással, sem egym ás nélkül nem k ép e­
sek élni.
kézzel in d ítja e l a bonyodalm akat,
hogy aztán an n á l nehézkesebben
n y ú jtsa el őket. Eleinte ab b an a té v ­
hitben leledzünk, hogy egy jó l felp ö r­
getett hóbortos vígjátékot lá tu n k
Glenda Jack so n tó l és George Segal-
tól, olyasm it, am i erősen em lékeztet
egy régi Claudette Colbert és Clark
Gable, vagy egy későbbi S h irley Mac-
Laine és Ja ck Lem m on k ettősre. De
aztán lassan k én t egy elviselhetetlen
bújócskajáték bontakozik elő a kom é­
diából a m aga m elodram atikus sem ­
m i tm ondásával. A férj ingázik a két
asszony között, s becsületére legyen
m ondva, ez ő t kevésbé fá ra sz tja el,
m int b en n ü n k et a nézése.
Sas György

11