Mozgóképkultúra

I. A mozgóképi hatáskeltés eszközei

látványvilág (vizuális eszközök)

akusztikus eszközök

• látványvilág (vizuális eszközök)

• plán (=képkivágás): az a részlet, amelyet a keret elhatárol a környező
térből
• A mozgókép a plánok dinamikus váltogatásából áll.
Plánok:

nagy totál (helyszínek, események bevezetője)

totál (történés pontos helye)
szekond (mellvonaltól felfelé – arcjáték szerepe)
amerikai plán (csipővonaltól, hogy látszódjon a pisztoly – western filmekből)
premier plán (az arcjáték a domináns)
szuper premier plán (tekintet)

Más elnevezések:
• a) távoli (totál)
• b) féltávoli
• c) félközeli (szekond plán)
• amerikai plán
• d) közeli (premier plán)
• e) nagyközeli (szuperplán)

Sergio Leone: Volt egyszer egy vadnyugat (Once upon a time in the West), 1968

• plánok (képkivágások) változásai → mozgókép-hatás

• svenkek (kameramozgás, elfordulások)
• kocsizás (vízszintes mozgás)
• daruzás (függőleges mozgás)
• drón, krán, gimbal, krán+gimbal: összetett mozgás
Szindbád (Huszárik Zoltán, 1971)
A légy (Rófusz Ferenc, 1980)

• akusztikus eszközök
• szöveg (monológ, párbeszéd, narráció)
• zene
• zörej

• akusztikus eszközök
• képen belüli hangok
• képen kívüli hangok
• diegetikus hangok, pl. vonatfütty
• nem diegetikus hangok, pl. kísérőzene

II. A montázs

fr. montage = összeszerelés, összeillesztés

→ montázs – beállítások, snittek összeillesztése; montírozás, videóvágás
Lev Kulesov: a montázs a filmművészet alapja
„Két montázsszegmens egymás mellé állítása nem annyira az összegükre, mint
inkább a szorzatukra emlékeztet.”
Szergej Eisenstein
1x1=3 → Kulesov-effektus

A montázs olyan valóságrészleteket rendel egymás mellé, amelyek eredetileg

nem tartoztak össze: fiktív tereket hoz létre.
• elbeszélő montázs
 • történetmesélés időrendben, lineárisan
• kihagyásokkal → a filmidő és a filmbeli cselekmény ideje
lényegesen eltérhet egymástól
• pl. Fábri Zoltán: Körhinta (1955) c. film

• párhuzamos montázs
• két eseménysor
• a fikció szerint azonos időben

• asszociációs montázs
• a képek ütköztetése
• két eltérő tartalmú kép egymás mellett → a nézőben megszületik
egy bizonyos képzettársítás
• pl. videoklipek, reklámok

• ritmikus montázs
• ritmikus montázs
• párhuzamok vagy asszociációk felidézése meghatározott ütemben
• pl. Fábri Zoltán: Körhinta (1955) c. film, lakodalom-jelenet

• belső vágás
• nem használnak ollót vagy montírozó programot
• a szereplők ill. a kamera közeledő-távolodó mozgása határozza meg
a képkivágások változását
• hosszú beállítások
• pl. Jancsó Miklós: Szegénylegények (1965) c. film

• nyelvhasználat
 • történetmesélő filmek: a montázs nem játékfilm-hosszúságú
• helyette: egy-egy kiemelt ponton montázsszekvenciák
• pl. Alfred Hitchcock: Psycho (1965) zuhanyjelenet

III. A mozgóképes történetmesélés

a) Az idő ábrázolása

• lineáris elbeszélés: filmidő – valós idő (pl. 24, élő közvetítés)

• kihagyás/ellipszis: sűrítések, elnyújtások, kihagyások (torzítások az idő
ábrázolásában)
• párhuzamos vágás: egy idő, több helyszín
• megfordítás: flashback (pl. „két nappal korábban…”)
visszafelé lejátszás (pl. videoklipekben)

b) Az ok-okozati viszonyok ábrázolása

motiváció = kezdő és a befejező állapot közötti változások indoklása egy epikai

alkotásban (filmen vagy irodalomban)
erős motiváció: tényközlő műfajok
gyenge motiváció: művészfilmek