Mozgókép- és médiaelmélet

A média információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközök rendszere. Tágabb értelemben a

média a mondanivaló kifejezésére használatos közvetítő közegek összessége.

- Ősfilm, technikai újdonság. A mozgóképben rejlő lehetőségeket később a művészet is

felfedezi.
- A történet a néző fejében születik meg.
- A filmeknek saját téridő-kontinuuma van.
- A film képlete 1+1=3. A húszas években a szovjet avantgárd alkotói, Szergej Eizenstein és Lev
Kulesov arra rájöttek, hogy a montázzsal új jelentés adható a képsoroknak, amelyet
önmagában nem hordozott a képsorban látható egyik képelem sem. Erre utal Eizenstein
híres montázsmatematikája, mely szerint a filmben 1+1=3.
- Kulesov-hatás: a film vágása során, két egymást követő jelenet esetén, a második jelenettel
módosítható az első jelenet jelentése/értelmezése.
- téridő>vágás>montázs>darabok illesztése

Montázs

• A kamera felszabadulásával, a vágástechnika fejlődésével kialakult a film olyan szerkezete,

amelyben a beállítások  jelenetekké, azok jelenetsorokká, szekvenciákká kapcsolódnak .

• A filmet alkotó darabok meghatározott rendben történő összeragasztását  technikailag montázsnak

nevezzük.

• A montázs a képek összeillesztése után születő hatásra utal.

A montázs szerepe

• A montázs elhagyja az érdektelent, térbeli és időbeli sűrítést, tömörítést hajt végre, értelmező
szerepet jelent.

• A montázs nemcsak a hatáskeltés, hanem a gondolat kifejezés eszköze. A tér-idő felbontása a

kamera felszabadulásának fontos állomása, egyben a kihagyásos képi beszéd a gondolat generálás
eszköze.

• A montázs szerepe, funkciója: mozgást teremtő erő. A  vágás, mint vizuális asszociáció, értelmet ad
a  képeknek. (A filmben a mondathoz hasonlítható.) Olyan  összefüggéseket fejez ki, amelyek nem
láthatóak: okokozati összefüggéseket, ill. összehasonlításokat,  analógiákat, párhuzamokat vagy
ellentéteket.

A film valósághoz fűződő viszonya

dokumentumfilm - a valóságot mutatja be, elméletileg objektív. A dokumentumfilm szándéka szerint

a valóság objektív leképezésére vállalkozik. Nem tartalmaz kitalált, fikciós elemeket. Ugyanakkor
tisztán dokumentumfilm nem létezhet. A téma kiválasztása, a beállítások és a montázs is egy alkotó
műve, aki így, vagy úgy de szelektál a valósból. A dokumentumfilmben további problémát jelent,
hogy az alkotó bármennyire óvatos is, de beavatkozik a szereplők életébe. Kamera előtt az ember
viselkedése megváltozik.

dokumentarista szemléletű játékfilm – valós (megtörtént) eseményt mutat be, melyben a szereplők
megtörtént eseményt játszanak újra pl. Ryan közlegény megmentése, Band of brothers

áldokumentumfilm - Az áldokumentumfilmek előre megírt forgatókönyv alapján készülnek, a

szereplők betanult szöveget adnak elő, az elbeszélés módszerei és stílusa azt a látszatot igyekszik
kelteni, hogy igazi dokumentumfilmmel van dolgunk. Klasszikus példája az Olajfalók című 1987-ben
készült csehszlovák rövidfilm.

játékfilm - A játékfilm legtöbb eleme kitalált, meseszerű, de nem feltétlenül mesés és nem feltétlenül
valószerűtlen. Fiktív történet is lehet valószerű, főként, ha dokumentarista módszerekkel dolgozik.
Fontos még, hogy minden fikciós film dokumentál valamit, ha mást nem a szereplőket és a
környezetet, pl.: milyen volt Párizs 1959-ben, vagy milyen volt Julia Roberts húsz évvel ezelőtt, vagy
hogyan képzelték el 2123-at 1978-ban. A fikciós filmek – melyekkel a továbbiakban részletesen
foglalkozunk még – Lumièré-ék Megöntözött öntöző című művével kezdődtek.

A film funkciója

Történetet mesél el, hangulatot és/vagy atmoszférát teremt, mondanivalója, üzenete van. A célt
mindig az alkotó határozza meg.

A két filmtípus között az alapvető különbség a célközönség minőségében és mennyiségében van,

illetve abban, hogy a tömegfilm eleve a néző elvárásokat akarja kielégíteni, míg a szerzői film
törekszik az alkotó sajátos látásmódjának bemutatására is.

Tömegfilm: tömeggyártással készül nagy tömegeknek. Alap építőeleme a szex és erőszak. A

tömegfilm fontos ismérve a sztár, aki nélkül nem létezhet tömegfilm. Egyetlen célja a pénzkeresés.

Szerzői film: egy művész saját önkifejezése, gondolatai. A szerzői film alkotójára sajátos stílus
jellemző. Jellemző még rá, hogy bátran beszél a társadalomban meglévő tabutémákról.

Vizuális eszközök

-kép

-irányítja a néző figyelmét

-kiragad részleteket

-keretez (plánozás)

Plánok

-mikro (szuper plán): egy részlet kiemelése a környezetből pl. szem, száj. Erős érzelmi hatás a célja.

-premier plán: arc és nyak, kicsi vállal vagy arc nyak nélkül. Intim távolság. Érzelmeket, indulatokat,
lelkivilágot fejez ki.

-szűk szekund: mell felett vág. Személyes távolság. Emberi interakciókra, beszélgetésekre alkalmas
plán.
-bő szekund: fejtől a térdig tart a kivágás, kis környezettel (amerikai plán). Személyes távolság.

-kistotál: teljes alak, kis környezettel. Szociális távolság. A csoporton belüli viszony kifejezője lehet.

- totál: több ember környezettel, viszonylag felismerhető karakterekkel.

- nagytotál: környezet + valakik (nem azonosítható). Földrajzi távolság.

- óriás totál: táj, természet, város, nem felismerhető karakterekkel, apró méretben. Földrajzi
távolság.

Snitt/Ansnitt

A snitt – ansnitt / beállítás – ellenbeállítás olyan vágástípus, melyet a narrációra épülő filmek egyik
alapeszközeként tartanak számon. Lényege, hogy két térbeli pozíciót ugyanabból a beállításból, de
ellenkező irányból mutat. Használata a párbeszédekre, küzdelmekre jellemző, illetve olyan
jelenetekre, ahol a szereplők interakcióba lépnek egymással.

Tengelyszabály

Váltott kamerakép az egyik oldalról a másikra. A film a színházzal ellentétben nem mutatja meg a tér
egészét, a filmbeli, fiktív tér csak a képek egymásutániságában, a vágás révén jön létre. A vágás és az
akciótengely szorosan összefüggenek: amíg nincs vágás egy beállításon belül, addig a néző is el tud
igazodni a térben. Amikor azonban vágás következik és egy másik szemszögből látjuk a teret, akkor
megszakad a néző folyamatos orientációja. Ilyenkor az egyetlen biztos pont a szereplők közötti
kapcsolat, a szereplők közötti tekintet, amely kijelöl egy láthatatlan sugarat: ezt nevezzük
tengelynek. Az akciótengely határozza meg, hogy a színészek merre néznek, illetve állnak, valamint a
beállításokat is kizárólag a tengely valamelyik oldaláról veszik fel. A fiktív filmi tér egyben tartása a
néző fejében a tengely segítségével valósul meg. A tengely csak a vágás pillanatában születik meg,
majd a következő beállítás kezdetekor el is veszti érvényét, egészen a következő snittváltásig, hiszen
ekkor újra keletkezik egy tengely. Egy jelenetet tehát folyamatosan keletkező, majd megszűnő
tengelyek sorozataként kell elképzelnünk.

Gépállás

egyenes – egyenrangú viszony, a kamera szemmagasságban van

alsó v. felső – függőségi viszonyt fejezhet ki. Alsó gépállásban megmutatva valaki nagynak,
magabiztosnak látszik, felső gépállásból ellenkezőnek: kicsinek, esendőnek. A diktátorokat bemutató
felvételek zöme is alsó gépállásból készült.

Kamera mozgása

zoom - virtuális mozgás, csak az optika mozog. Általában amatőr filmesek használják csak.

svenk –tengely körüli forgás (oda-vissza). Pásztázás, panorámázás az a kameramozgás, amikor a

kamera valamelyik tengelye körül elfordul. A svenk alkalmazásának több oka lehet: követjük
valakinek, valaminek a mozgását, vagy bemutathat egy helyszínt. A svenk rendszerint állóképből
indul, állóképbe érkezik, közben olyan sebességgel mozog, hogy a látvány befogadható legyen.
fahrt – (kocsizás) alkalmazásakor a kamera elmozdul a helyéről (oldalra, előre, hátra), a kamera a
kocsin (dolly) van és sínen mozog. Alkalmazható mozgás lekövetésére (szemben a svenkkel, más a
hatása), de agy stabil beállításhoz képest is elmozdulhat a kamera, ezt nevezzük valódi fártnak. Fárt
alkalmazásakor megváltozik a képtárgy viszonya a környezethez képest. Ilyenkor a jelentést a fárt
követkektében a képbe bekezülö elemek, a tér váltakozó mélysége megváltoztatja.

krán – daruzás, függőleges mozgás

speciális mozgások – drón, gopro, autós kamerák, belülről filmező kamera, röntgen, gimbal

Mozgásművészet

-Mechanikus balett 1924, francia avantgard

-A digitális kép a valóság kódolt változata. Túlszaturált, túlszinezett 8k-s filmek, a látvány zavaróan
sok, mert többet mutat, mint amit a valóságban látunk. A végtelen képelemek mozgását - pl. a füst,
víz, láng - nehezen tudja ábrázolni

Filmes eszközök

-fény/árnyék

-hang

sziluett

-ismétlés/elhagyás

-kiemelés: fénnyel, színekkel pl. Parasztvakítás c. film

-utalás pl. Cápa c. film

Fényhang:

A fényt fényrezgésekké alakítja a fénykamera és ezt a vezérelt fényt exponálják a filmszalagra.

Hangosfilm 1927

Első magyar fényhanggal rögzített hangosfilm: Kék bálvány 1931, második Hyppolit a lakáj

Mágneses hangrögzítés: /Ray Dolby/

--monológ,

-dialóg

-filmzene

-környezeti hangok

-speciális hangok (effektek, zörej stb.)

-betétdal