Migration and migrant

population statistics/hu Statistics Explained

A migrációra és a migráns népességre

vonatkozó statisztika
2020 májusában kivonatolt adatok.
A cikk frissítésének tervezett ideje: 2021. július.

Ez a cikk a nemzetközi migrációra , a belföldi és külföldi (az adott országban állampolgársággal nem rendelkező)
népességre, valamint az állampolgárság megszerzésére vonatkozó európai uniós (EU) statisztikákat mutatja be.
A migrációt a migráns származási országának (kényszerítő tényezők) vagy célországának (vonzó tényezők) szá-
mos összefüggő gazdasági, környezeti, politikai és társadalmi tényezője befolyásolja. Az Európai Unió által
nyújtott viszonylagos gazdasági jólét és politikai stabilitás mindig is jelentős vonzerőt képviselt a bevándorlók
számára.

A célországok a nemzetközi migrációt bizonyos esetekben a munkaerőpiaci hiány orvoslására használhatják

fel. A migráció önmagában azonban szinte biztosan képtelen visszafordítani a népesség elöregedésének az Eu-
rópai Unió számos részén tapasztalható aktuális tendenciáját.

Migrációs áramlások: 2018-ban 2,4 millió személy vándorolt be az EU-27 területére az

Unión kívüli országokból
2018-ban összesen 3,9 millió bevándorló érkezett az EU-27 tagállamaiba; ugyanebben az évben a jelentések sz-
erint 2,6 millió kivándorló hagyta el az Európai Unió 27 tagállamát. Ezek az összesített számadatok ugyanakkor
nem az EU-ba befelé és onnan kifelé irányuló migrációt tükrözik, mivel tartalmazzák az uniós tagállamok közötti
migrációs folyamatokra vonatkozó adatokat is. 2018-ban a becslések szerint mintegy 2,4 millió bevándorló
érkezett harmadik országokból az EU-27 országaiba, és megközelítőleg 1,1 millió ember vándorolt ki az EU-27
területéről a 27 tagú Unión kívülre – lásd az 1. ábrát. Emellett 1,4 millió olyan személy költözött másik tagál-
lamba, aki korábban is az EU-27 tagállamainak egyikében lakott.

Source : Statistics Explained (https://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/) - 27/08/2020 1

1. ábra: Az EU-27 területén kívülről érkező bevándorlók és az EU-27 területén kívülre tartó
kivándorlók, EU-27, 2013–2018(millió fő) Forrás: Eurostat (migr_imm12prv) és (migr_emi5nxt)

Németország: élen a bevándorlásban és a kivándorlásban

2018-ban Németország számolt be a legnagyobb számú bevándorlóról (893,9 ezer), de sokan érkeztek Spany-
olországba (643,7 ezer), Franciaországba (386,9 ezer), és Olaszországba (332,3 ezer) is. A legtöbb kivándorló
2018-ban ugyancsak Németországot (540,4 ezer) hagyta el, őt követi sorrendben Spanyolország (309,5 ezer),
Franciaország (341,4 ezer), Románia (231,7 ezer) és Lengyelország (189,8 ezer). Az EU-27 tagállamai közül 22
esetében a mérleg a bevándorlás felé billent 2018-ban, azonban Bulgária, Horvátország, Lettország, Litvánia és
Románia arról számolt be, hogy a kivándorlók száma meghaladta a bevándorlókét.

Migration and migrant population statistics/hu 2

 1. táblázat: Bevándorlás állampolgárság szerint, 2018 Forrás: Eurostat (migr_imm1ctz)

A rezidens népesség számához viszonyítva 2018-ban a legtöbb bevándorló Máltára érkezett (ezer lakosonként
55 bevándorló), a második helyen pedig Luxemburg állt (ezer lakosonként 41 bevándorló) – lásd a 2. ábrát.
Ugyanebben az évben a legnagyobb arányú kivándorlást Luxemburg (ezer lakosonként 23 kivándorló), Málta
(19/1000 lakos), Ciprus (18/1000 lakos) és Románia (12/1000 lakos) regisztrálta.

Migration and migrant population statistics/hu 3

2. ábra: Bevándorlók száma, 2018(1000 lakosra) Forrás: Eurostat (migr_imm1ctz) és
(migr_pop1ctz)

A belföldi bevándorlók aránya Romániában a legmagasabb, Luxemburgban a legalacsonyabb

2018-ban a belföldi bevándorlóknak, azaz az EU-27 adott tagállamában állampolgársággal rendelkező bevándor-
lóknak a bevándorlók teljes számához viszonyított aránya Romániában volt a legmagasabb (az összes bevándorló
82%-a); Romániát sorrendben Szlovákia (60%), Litvánia (57%), Lengyelország (55%) és Bulgária (55%) követte.
A belföldi bevándorlók aránya csak ezekben az uniós tagállamokban haladta meg az összes bevándorló felét (lásd
a 3. ábrát). Ezzel szemben Luxemburgban a belföldi bevándorlók 2018-ban az összes bevándorlónak legfeljebb
5%-át tették ki.

Migration and migrant population statistics/hu 4

3. ábra: Bevándorlók állampolgárság szerinti megoszlása, 2018(az összes bevándorló %-ában)
Forrás: Eurostat (migr_imm2ctz)

A külföldi hátterű bevándorlók összetételét gyakran vizsgálják az állampolgárságuk szerint. Mivel azonban az
ember élete során megváltozhat az állampolgársága, érdemes az információkat a születési ország szerint is ele-
mezni. Azon bevándorlóknak a bevándorlók teljes számához viszonyított aránya, akik az adott ország területén
születtek, Bulgáriában és Litvániában volt a legmagasabb (mindkét ország esetében az összes bevándorló 54%-
a), majd Románia (43%) és Észtország (40%) következett. Luxemburgban ellenben viszonylag alacsony volt ez
az arány; az összes bevándorló kevesebb mint 5%-a tartozott ebbe a csoportba 2018-ban.

Migration and migrant population statistics/hu 5

 2. táblázat: Bevándorlás születési ország szerint, 2018 Forrás: Eurostat (migr_imm3ctb)

Korábbi lakóhely: 2018-ban 2,4 millió bevándorló érkezett az EU-27 országaiba

A korábbi lakóhely szerinti elemzés azt mutatja, hogy 2018-ban Luxemburgban, Szlovákiában és Ausztriában
volt legmagasabb az EU-27 más tagállamaiból érkező bevándorlók aránya (sorrendben az összes bevándorló
93%-a, 65%-a és 62%-a); ezzel szemben Spanyolország, valamint Szlovénia és Olaszország ebben a tekintetben
viszonylag alacsony arányról számolt be (19%, illetve az utóbbi kettő esetében 20%) – lásd a 3. táblázatot.

Migration and migrant population statistics/hu 6

3. táblázat: Bevándorlás előző tartózkodási ország szerint, 2018 Forrás: Eurostat
(migr_imm5prv)

A bevándorlók nemek szerinti eloszlása tekintetében 2018-ban a 27 tagállamot számláló Európai Unióba valamivel
több férfi érkezett, mint nő (54%, illetve 46%). A férfi bevándorlók aránya Horvátországban volt a legmagasabb
(75%), a nőké pedig Portugáliában (53%).

Migration and migrant population statistics/hu 7

4. ábra: Bevándorlók nemek szerinti megoszlása, 2018(az összes bevándorló %-ában) Forrás:
Eurostat (migr_imm2ctz)

A bevándorlók fele 29 évesnél fiatalabb volt

2018-ban az EU-27 tagállamaiba bevándorlók átlagosan jóval fiatalabbak voltak a célországban lakó népességnél.
2019. január 1-jén az EU-27 teljes népességének medián életkora 43,7 év volt, míg a 2018-ban az EU-27-be érkező
bevándorlók medián életkora 29,2 év volt.

Migration and migrant population statistics/hu 8

5. ábra: Bevándorlók állampolgárság szerinti korösszetétele, EU, 2018(%) Forrás: Eurostat
(migr_imm2ctz)

Migráns népesség: 2019. január 1-jén 21,8 millió olyan személy élt az EU-27 területén,
aki nem az EU-27 tagállamainak állampolgára.
Az uniós tagállamok területén élő, harmadik ország állampolgárságával rendelkező külföldiek száma 2019. január
1-jén 21,8 millió volt, ami az EU-27 népességének 4,9%-át jelenti. Ugyanebben az időpontban az EU-27 polgárai
közül 13,3 millió személy élt olyan tagállamban, amelynek állampolgárságával nem rendelkezett.

Az Európai Unió tagállamai közül abszolút értékben a legtöbb külföldi Németországban (10,1 millió), Olas-
zországban (5,3 millió), Franciaországban (4,9 millió) és Spanyolországban (4,8 millió) élt 2019. január 1-jén.
Az ebben a négy tagállamban élő külföldiek együttesen az összes uniós tagállamban élő külföldiek teljes számá-
nak 71%-át adták, teljes lakosságuk pedig az EU-27 népességének 58%-át tette ki.

Migration and migrant population statistics/hu 9

4. táblázat: Külföldi népesség állampolgárság szerint, 2019. január 1. Forrás: Eurostat
(migr_pop1ctz)

A külföldiek az EU-27 legtöbb tagállamában zömében nem a 27 uniós tagállam egyikének állam-
polgárai

2019. január 1-jén az EU-27 tagállamai közül Belgiumról, Írországról, Luxemburgról, Ausztriáról és Szlovák-
iáról volt elmondható, hogy az ott élő külföldiek többsége valamelyik másik tagállam állampolgára volt. Ez azt
jelenti, hogy az EU-27 legtöbb tagállamában az ott élő külföldiek nagy része valamely harmadik ország állam-
polgára volt (lásd az 5. táblázatot). Lettország és Észtország esetében a harmadik országbeli állampolgárok
nagyarányú jelenléte elsősorban az elismert nemállampolgárok nagy számának tudható be: ezek jellemzően a
korábbi Szovjetunió állampolgárai, akik huzamosan az adott tagállamban tartózkodnak, de nem kaptak ott
állampolgárságot.

Migration and migrant population statistics/hu 10

6. ábra: Külföldiek aránya a rezidens népesség körében, 2019. január 1. (%) Forrás: Eurostat
(migr_pop1ctz)

Luxemburgban a legmagasabb, Romániában a legalacsonyabb a külföldiek aránya

Viszonylagos értékben kifejezve az EU-27 tagállamai közül a külföldiek aránya Luxemburgban volt a legma-
gasabb, ahol a külföldi népesség elérte a teljes népesség 47%-át. Cipruson, Máltán, Ausztriában, Észtország-
ban, Lettországban, Írországban, Belgiumban, Németországban és Spanyolországban szintén nagy arányban
éltek külföldiek (a rezidens népesség legalább 10%-a). Ezzel szemben a külföldiek aránya nem érte el az 1%-ot
Lengyelországban (0,8%) és Romániában (0,6%). A nem az adott ország területén született lakosoknak a teljes
népességhez viszonyított aránya Luxemburgban volt a legmagasabb (a rezidens népesség 47%-a), majd Ciprus
(21%) és Málta (20%) következett. Ezzel szemben Lengyelország arról számolt be, hogy 2019. január 1-jén a
lakosság csekély hányadát, 2%-át tették ki a külföldön született személyek. Lengyelországot Bulgária (2,5%),
Románia (3,2%) és Szlovákia (3,6%) követte.

Migration and migrant population statistics/hu 11

5. táblázat: Külföldön született népesség születési ország szerint, 2019. január 1. Forrás: Euro-
stat (migr_pop3ctb)

A 6. táblázat összefoglalja a külföldi állampolgárok és a külföldön született népesség öt fő kategóriájára

vonatkozó adatokat az EU-27 tagállamai, az Egyesült Királyság, illetve az EFTA-országok tekintetében (amen-
nyiben rendelkezésre állnak adatok).

Migration and migrant population statistics/hu 12

6. táblázat: A külföldi és/vagy külföldön született népesség főbb származási és születési orszá-
gai, 2019. január 1.(abszolút értékben és a teljes külföldi és/vagy külföldön született népesség
százalékában) Forrás: Eurostat (migr_pop1ctz) és (migr_pop3ctb)

Migration and migrant population statistics/hu 13

2019-ben az EU-27 tagállamainak állampolgárai közül román, lengyel, olasz és portugál állampolgárok éltek
legnagyobb számban más tagállamokban (lásd a 7. ábrát).

7. ábra: Más uniós tagállamban szokásos lakóhellyel rendelkező EU-27 polgárok száma, 2019.
január 1.(millió fő) Forrás: Eurostat (migr_pop1ctz)

A külföldiek fiatalabbak

A lakosság korösszetételének elemzése alapján megállapítható, hogy az EU-27 egészében a külföldi népesség
fiatalabb volt, mint a belföldi népesség. A külföldiek kor szerinti eloszlása azt mutatja, hogy körükben a
belföldiekhez viszonyítva több a viszonylag fiatal munkaképes korú felnőtt. 2019. január 1-jén az EU-27 tagál-
lamok hazai állampolgárságú lakóinak medián életkora 45 év, míg az EU-27 területén élő külföldieké 36 év volt.

Migration and migrant population statistics/hu 14

8. ábra: A belföldi és a külföldi népesség korösszetétele, EU-27, 2019. január 1.(%) Forrás:
Eurostat (migr_pop2ctz)

Az állampolgárság megszerzése: Az EU-27 tagállamai 2018-ban 672 ezer személynek

adtak állampolgárságot
2018-ban 4%-kal csökkent a megszerzett állampolgárságok száma

2018-ban összesen 672,3 ezren szereztek állampolgárságot az EU-27 tagállamaiban, amely 2017-hez viszonyítva
4%-os csökkenést jelent. Az állampolgárságot szerzett személyek száma 2018-ban Németországban volt a leg-
nagyobb, 116,8 ezer fő (az EU-27 egészére vonatkozó számadat 17%-a). Németországot a megszerzett állampol-
gárságok számát tekintve Olaszország (112,5 ezer fő), Franciaország (110,0 ezer fő), Spanyolország (90,8 ezer
fő) és Svédország (63,8 ezer fő) követte.

Migration and migrant population statistics/hu 15

9. ábra: Az EU-27 valamely tagállamában állampolgárságot szerzett személyek száma, EU-27,
2009–2018(ezer fő) Forrás: Eurostat (migr_acq)

Abszolút értékben 2017-hez képest a legnagyobb csökkenés Olaszországban volt megfigyelhető, mivel 34100
fővel kevesebben kaptak olasz állampolgárságot; Olaszország után Görögország (–6400 fő), Svédország (–5100
fő), Dánia (–4400 fő) és Franciaország (–4300 fő) következett. Ezzel szemben a legnagyobb mértékű növekedésről
– szintén abszolút értékben – Spanyolország számolt be (24 300 fővel többen kaptak spanyol állampolgárságot,
mint 2017-ben); Spanyolországot Portugália (+3300 fő) és Luxemburg követte (+2000 fő).

Migration and migrant population statistics/hu 16

7. táblázat: Az állampolgárságot szerzett személyek száma előző állampolgárságcsoport szerint
2018 Forrás: Eurostat (migr_acq)

2018-ban összesen 566,1 ezer harmadik országbeli, az EU-27 területén huzamosan tartózkodó állampolgár sz-
erzett állampolgárságot valamelyik EU-27 tagállamban, ami 2017-hez viszonyítva 5%-os csökkenést jelent. A
harmadik országok állampolgárai az EU-27 tagállamaiban 2018-ban állampolgárságot szerzett személyek 84%-át
adták. Ezen új EU-27 polgárok főként Afrikából (az összes állampolgárságot szerző személy 28%-a), az EU-27-
en kívüli európai országokból (25%), Ázsiából (16%), valamint Észak- vagy Dél-Amerikából (14%) származtak.
89,6 ezer volt azoknak az EU-27 polgároknak a száma, akik az EU-27 egy másik tagállamában állampolgársá-
got szereztek; ők így az összes új állampolgár 13%-át tették ki. Az EU-27 tagállamainak állampolgárai közül
abszolút értékben a legnagyobb számban románok kaptak olasz (6,5 ezer fő) vagy német (4,3 ezer fő) állam-
polgárságot; az új állampolgárságot szerzett lengyeleknek megközelítőleg a fele (6,2 ezer fő) német állampolgár
lett, és az új állampolgársághoz jutott olaszok 50%-a (4 ezer fő) is német állampolgárságot szerzett.

Luxemburgban és Magyarországon az állampolgárságot kapott személyek többsége másik EU-27 tagállam ál-
lampolgára volt. Luxemburgban e tekintetben elsősorban a portugálok, továbbá a franciák, az olaszok és a
belgák aránya volt a legmagasabb, míg a Magyarországon az EU-27 polgárai közül állampolgárságot szerzett
személyek szinte kizárólag román állampolgárok voltak.

A korábbi évekhez hasonlóan az EU-27 tagállamaiban állampolgárságot szerző külföldiek körében a legnagyobb
csoportot 2018-ban is a marokkóiak (67,2 ezer fő, az állampolgárságot kapott külföldiek 10%-a), valamint az
albánok (47,4 ezer fő, 7,1%) alkották. Őket a törökök (28,4 ezer fő, 4,2%) és a brazilok (23,1 ezer fő, 3,4%) követ-
ték. 2017-hez képest 2%-kal csökkent az EU-27 tagállamaiban állampolgárságot szerzett marokkóiak száma. A
marokkóiak legnagyobb részben Spanyolországban (38%), Olaszországban (23%) és Franciaországban (23%)
szereztek állampolgárságot, míg az albánok főleg Görögországban (51%) vagy Olaszországban (46%) lettek ál-
lampolgárok. A törökök nagyobb része (59%) német állampolgárságot kapott, míg a braziloknak körülbelül fele
(46%) olasz állampolgár lett.

A honosítási arány Svédországban és Romániában a legmagasabb

Ebben a vonatkozásban gyakran használt mutató a „honosítási arány”, vagyis az egyes országokban állam-
polgárságot kapott külföldiek és a külföldi rezidensek aránya az azonos év elején. Az EU-27 országai közül a

Migration and migrant population statistics/hu 17

legmagasabb honosítási aránnyal rendelkező tagállam 2018-ban Svédország volt (ahol 100 külföldi rezidensből
7,2 szerzett állampolgárságot); majd Románia (5,6/100) és Portugália (5,1/100) következett.

10. ábra: Honosítási arány (megszerzett állampolgárságok száma száz külföldi lakosra vetítve),
2018 Forrás: Eurostat (migr_acq) és (migr_pop1ctz)

A táblázatok és ábrák forrásadatai

• A migrációra és a migráns népességre vonatkozó statisztika: táblázatok és számadatok (angol nyelven)

Adatforrások
A kivándorlást különösen nehéz számszerűsíteni. Az országot elhagyó személyeket nehezebb számontartani, mint
az érkezőket, mert a migránsok számára gyakran sokkal fontosabb a bevándorlás ügyében az érkezés országának
hatóságaival felvenni a kapcsolatot, mint annak az országnak a hatóságaival, ahonnan kivándoroltak. Az EU-27
tagállamainak 2018. évi bevándorlási és kivándorlási adatait összehasonlító elemzés (tükörstatisztika) igazolta,
hogy ez a probléma számos tagállamot érint. Emiatt ez a cikk a bevándorlási adatokra összpontosít.

Az Eurostat számos, a nemzetközi migrációs folyamatokat, a külföldi népességállományt és az állampolgárság

megszerzését érintő témakörben készít statisztikákat. Az adatokat az EU-27 tagállamainak nemzeti statisztikai
hatóságai éves szinten gyűjtik, és továbbítják az Eurostatnak.

Jogforrások

2008 óta a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó adatok gyűjtése a 862/2007/EU rendelet alapján
folyik, míg az adatok elemzését és a referenciaév január 1-jével az EU-tagállamok, az EFTA-tagországok és a tag-
jelölt országok szerinti csoportosítását a 351/2010/EU végrehajtási rendelet szabályozza, amely meghatározza a
nemzetközi migrációs folyamatokra, a külföldi népességállományra, az állampolgárság megszerzésére, a tartózkodási
engedélyre, a menekültügyre , valamint az illegális belépéssel és tartózkodással szembeni intézkedésekre vonatkozó
alapvető statisztikákat. Az uniós tagállamok továbbra is a nemzeti elérhetőség és gyakorlat szerint használhatnak
bármilyen megfelelő adatforrást, a rendelet értelmében összeállított statisztikáknak azonban közös meghatározá-
sokon és fogalmakon kell alapulniuk. Az uniós tagállamok többsége a közigazgatási adatforrásokra , például

Migration and migrant population statistics/hu 18

a népesség-nyilvántartásokra, a külföldiek nyilvántartására, a tartózkodási és munkavállalási engedélyek nyil-
vántartásaira, valamint az egészségbiztosítási és adóügyi nyilvántartásokra alapozza statisztikáit. Egyes orszá-
gok tükörstatisztikákkal, mintavételes felméréssel vagy becslésen alapuló módszerekkel készítenek migrációs
statisztikákat. A rendelet végrehajtásával várhatóan fokozódik a migrációra vonatkozó statisztikák elérhetősége
és összehasonlíthatósága.

A 862/2007/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontja értelmében figyelembe kell venni minden
olyan bevándorlót, aki a szokásos tartózkodási helyét egy tagállam területére teszi át, és ott legalább 12 hónapig
tartózkodik vagy ilyen időtartamú tartózkodást tervez, illetve hasonlóképpen minden olyan kivándorlót, aki
több mint 12 hónapja él külföldön. Az Eurostat által gyűjtött adatok ezért a legalább 12 hónap időtar-
tamú migrációra vonatkoznak, azaz migránsként azokat az embereket veszik figyelembe, akik legalább egyéves
időtartamra vagy huzamos ott-tartózkodást tervezve vándoroltak egy másik országba. Az állampolgárság megsz-
erzésére vonatkozó adatokat az Eurostat a 862/2007/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján
gyűjti, amely szerint „a tagállamok eljuttatják a Bizottságnak (Eurostat) [...] a tagállam területén szokásos
tartózkodási hellyel rendelkező és a referenciaév során a tagállamban állampolgárságot szerzett személyek[re
vonatkozó statisztikákat] [...] az érintett személyek korábbi állampolgársága és a korábban hontalan személyek
szerinti bontásban.”

Fogalommeghatározások:

Az EU-27 területén az állampolgárság megszerzésére vonatkozó 2012., 2011. és 2010. évi aggregátumokban
Románia esetében a 2009. évi adatok szerepelnek.

Németország esetében az állampolgárság megszerzésére vonatkozó, 2018. évi adatokat átmenetileg az ötös
szám legközelebbi többszörösére kerekítik.

Az állampolgárság megszerzésére vonatkozó 2017. és 2018. évi adatok egyéni, korábbi állampolgárság szer-
inti bontása Románia esetében nem áll rendelkezésre.

Az előző tartózkodási ország szerint lebontott, 2013–2018-as bevándorlási adatok EU-27 szintjén alkotott ag-
gregátumában az Egyesült Királyság szerepel az EU-t alkotó államok között, mivel Ciprus esetében nem állnak
rendelkezésre EU-27 adatok.

A népesség állampolgárság szerinti megoszlásának 2019. január 1-jei helyzetképét bemutató adatok EU-27
szintjén alkotott aggregátumában az Egyesült Királyság szerepel az EU-t alkotó államok között, mivel Ciprus
és Málta esetében nem állnak rendelkezésre EU-27 adatok.

Életkor:

A migrációs folyamatokra vonatkozó kormeghatározás tekintetében felhívjuk a figyelmet, hogy a 2018. évi ada-
tok az EU-27 valamennyi tagállama esetében (Írország, Görögország, Ausztria, Málta, Románia és Szlovénia
kivételével) a válaszadók ténylegesen vagy a referenciaév végén betöltött életkorára vonatkoznak. Az említett,
kivételt képező országokban és az Egyesült Királyságban az adatok a válaszadó ténylegesen vagy a legutolsó
születésnapján betöltött életkorára vonatkoznak. Az állampolgárság megszerzésére vonatkozó kormeghatározás
tekintetében felhívjuk a figyelmet, hogy a 2018. évi adatok a válaszadók ténylegesen vagy a referenciaév végén
betöltött életkorára vonatkoznak valamennyi uniós tagállam esetében, Németország, Görögország, Írország,
Ausztria, Litvánia, Málta, Románia és Szlovénia kivételével. Ezekben az országokban és az Egyesült Királyság-
ban az adatok a válaszadó ténylegesen vagy a legutolsó születésnapján betöltött életkorára vonatkoznak.

Az uniós tagállamok és az EFTA-országok megoszlása aszerint, hogy az egyesített demográfiai

adatgyűjtés keretében a 2018-as referenciaév vonatkozásában az Eurostatnak jelentett népességstatisztikáik
magukban foglalják-e a menedékkérőket és a menekülteket

Migration and migrant population statistics/hu 19

 Népesség Tartalmazza Nem tartalmazza
2019. január
1-jén
Legalább Belgium, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Bulgária, Csehország, Dánia,
12 hónapja Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Luxem- Horvátország, Lettország,
szokásos burg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Egyesült Királyság, Litvánia, Magyarország,
lakóhellyel Norvégia, Svájc Málta, Lengyelország, Romá-
rendelkező nia, Szlovénia, Szlovákia,
menedékkérők Finnország, Svédország, Izland,
Liechtenstein
Legalább Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Ész-
12 hónapja tország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország,
szokásos Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia,
lakóhellyel Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria,
rendelkező Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia,
menekültek Finnország, Svédország, Egyesült Királyság, Izland, Liecht-
enstein, Norvégia, Svájc

Megjegyzés: Norvégia esetében az adatok nem tartalmazzák a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező menedékkérőket
és menekülteket.

Az uniós tagállamok és az EFTA-országok megoszlása aszerint, hogy az egyesített demográfiai

adatgyűjtés keretében a 2018-as referenciaév vonatkozásában az Eurostatnak jelentett migrációs
statisztikáik magukban foglalják-e a menedékkérőket és a menekülteket

Migráció Tartalmazza Nem tartalmazza

2018-ban
Legalább Belgium, Németország, Észtország, Görögország, Spany- Bulgária, Csehország, Dánia,
12 hónapja olország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Írország, Horvátország, Let-
szokásos Hollandia, Ausztria, Portugália, Egyesült Királyság, Svájc, tország, Litvánia, Magyarország,
lakóhellyel Norvégia Málta, Lengyelország, Románia,
rendelkező Szlovénia, Szlovákia, Finnország,
menedékkérők Svédország, Izland, Liechtenstein
Legalább Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Németország,
12 hónapja Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Fran-
szokásos ciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország,
lakóhellyel Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia,
rendelkező Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia,
menekültek Szlovákia, Finnország, Svédország, Egyesült Királyság, Iz-
land, Liechtenstein, Norvégia, Svájc

Megjegyzés: Norvégia esetében az adatok nem tartalmazzák a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező menedékkérőket
és menekülteket; Írország esetében az adatok nem tartalmazzák a nem magánháztartásban élő menekülteket.

Menekült: nemcsak az a személy, akit valamely tagállam menekültként ismer el (az 1967. január 31-i New
York-i Jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. július 28-i Genfi Egyezmény 1.
cikke alapján a 2011/95/EK irányelv 2. cikkének e) pontjában meghatározottak szerint), hanem (a 2011/95/EK
irányelv 2. cikkének g) pontja szerinti) kiegészítő védelmi jogállást élvező személy, továbbá az a személy is, aki
a nemzetközi védelemre vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján humanitárius okból tartózkodási engedélyt
kapott.

Menedékkérő: az első menedékkérelem országspecifikus, és nem vonatkozik rá időhatár. Így a menedékkérő

egymást követően több országban is benyújthat első menedékkérelmet. Amennyiben később ugyanabban az
országban nyújt be újra menedékkérelmet, már nem minősül első menedékkérőnek.

Honosítási arány: a honosítási arány fogalmát körültekintően kell használni, mert a számláló nemcsak az
adott országban huzamosan tartózkodó, jogosult külföldieket, hanem az állampolgárság megszerzésének összes
formáját tartalmazza; hasonlóképpen a nevező nemcsak a honosításra jogosult külföldieket, hanem az összes
külföldit magában foglalja.

Migration and migrant population statistics/hu 20

Háttér
Az uniós tagállamok állampolgárai szabadon utazhatnak és mozoghatnak az Unió határain belül. A har-
madik országok állampolgáraira irányuló uniós migrációs politikák egyre inkább arra összpontosítanak, hogy
meghatározott típusú bevándorlókat vonzzanak be a bizonyos szakismeretek terén mutatkozó hiány enyhítésére.
A kiválasztás történhet nyelvtudás, munkatapasztalat, iskolai végzettség és kor alapján. A kiválasztást a munkál-
tatók is végezhetik, így a bevándorlók már megérkezésükkor rendelkezhetnek állással.

A bevándorlási politika a munkaerő-toborzás támogatása mellett két további területre koncentrál: az engedély
nélküli migrációnak és a munkavállalási engedéllyel nem rendelkező bevándorlók illegális foglalkoztatásának
megelőzésére, valamint a bevándorlók társadalmi integrációjának elősegítésére. Az Európai Unió jelentős erő-
forrásokat mozgósított az embercsempészettel és az emberkereskedelemmel foglalkozó hálózatok felszámolására.

Az Európai Bizottságon belül a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság felel az uniós migrációs politikáért.
Az Európai Bizottság a gazdasági migráció kezelésének uniós megközelítéséről szóló zöld könyvvel (COM(2004)
811 végleges) 2005-ben vitát kezdeményezett a gazdasági migránsok befogadására vonatkozó közös szabályok
szükségességéről, amelynek eredményeképpen a Bizottság 2005 végén elfogadta a legális migrációról szóló poli-
tikai tervet (COM(2005) 669 végleges). Az Európai Bizottság 2006 júliusában elfogadta a harmadik országok
állampolgárainak illegális bevándorlása elleni küzdelem politikai prioritásairól szóló közleményt (COM(2006)
402 végleges), amelynek célja, hogy az illegális bevándorlás folyamatának valamennyi szakaszában egyensú-
lyt teremtsen a biztonság és az egyének alapvető jogai között. Az Európai Bizottság 2007 szeptemberében
közzétette a migrációról és beilleszkedésről szóló harmadik éves jelentését (COM(2007) 512 végleges). Az Eu-
rópai Bizottság 2008 októberében kiadott közleménye hangsúlyozta, hogy a migrációval kapcsolatos általános
megközelítés megerősítése: az összehangolás, a koherencia és a szinergiahatások fokozása (COM(2008) 611 vé-
gleges) igen fontos szempontot jelent a kül- és fejlesztési politikában. Az uniós állam- és kormányfők által 2009
decemberében elfogadott stockholmi program a 2010 és 2014 közötti időszakra vonatkozóan meghatározza az
európai bel- és igazságügyi politikák folyamatos fejlesztésének keretét és alapelveit. E programnak központi el-
emét képezik a migrációval kapcsolatos kérdések. Az Európai Bizottság a tervezett változtatások megvalósítása
érdekében 2010-ben elfogadta a stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési tervet , amelynek célja „a sz-
abadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása a polgárok szolgálatában” (COM(2010)
171 végleges).

2013 májusában az Európai Bizottság közzétette a „ Jelentés az uniós polgárságról 2013 ” című közleményét
(COM(2013) 269 final), amely kiemeli, hogy az uniós polgárság új jogokat és lehetőségeket biztosít. Az uniós
polgársághoz az EU-n belüli szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog kapcsolódik a legszorosabban. A
modern technológiának és az egyszerűbb utazásnak köszönhetően a szabad mozgás lehetővé teszi az európaiak
számára, hogy a nemzeti határokon túlra is kiterjesszék látókörüket: hosszabb-rövidebb időszakokra elhagyják
országukat, másik uniós tagállamban dolgozzanak, tanuljanak vagy szakképzésben vegyenek részt, üzleti és tur-
istautakat tegyenek, és más tagállamokban vásároljanak. A szabad mozgás magában hordozza a lehetőséget
arra, hogy megerősítse az Unión belüli társadalmi és kulturális kapcsolatokat, és szorosabb köteléket alakítson ki
az európaiak között. Emellett a belső akadályok fokozatos felszámolása kölcsönös gazdasági előnyöket teremthet
a vállalkozások és a fogyasztók számára is, és ez alól az otthon maradók sem kivételek.

Az Európai Bizottság által 2015. május 13-án közzétett európai migrációs stratégia (COM(2015) 240 final)
felvázolja, hogy milyen azonnali intézkedésekre van szükség a mediterrán térségben uralkodó válsághelyzet
kezelése érdekében, és hogy milyen lépéseket kell tenni a következő években ahhoz, hogy Európa minden szem-
pontból eredményesebben kezelhesse a migráció problémáját.

Az Európai Migrációs Hálózat 2017 áprilisában közzétette a migrációról és a menekültügyről szóló éves jelen-
tését (2016). A jelentés áttekintést nyújt az Unió egészében és az euróövezeti tagállamokban végbemenő főbb
jogi és szakpolitikai fejleményekről. Az átfogó dokumentum a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság és
az uniós ügynökségek által folytatott migrációs és menekültügyi politika összes szempontjára kiterjed.

Az Unió 2017. november 15-én aktualizálta az európai migrációs stratégiát , melynek középpontjába a menekültvál-
ságot, a közös vízumpolitikát és a schengeni rendszert helyezte. A módosított stratégia foglalkozott az át-
telepítéssel és a menedékkérők EU-n belüli áthelyezésével, a Görögországnak és Olaszországnak nyújtott pénzü-
gyi támogatással és a menekültek számára kialakított infrastruktúrával. Céljai között szerepelt annak elősegítése,
hogy a menekültek jogszerű és biztonságos úton érjék el Európát, annak biztosítása, hogy a tagállamok méltányosan
osztozzanak a menekültek EU-n belüli áthelyezésével kapcsolatos felelősségben, valamint a migránsok helyi és
regionális szintű integrációja.

Migration and migrant population statistics/hu 21

2018. december 4-én a Bizottság eredményjelentést tett közzé az európai migrációs stratégia végrehajtásáról,
amelyben megvizsgálta a stratégia végrehajtása során elért haladást és a megvalósítás nehézségeit. Rávilágítva
arra, hogy az emberek elvándorlásának oka gyakran az éghajlatváltozásban, a demográfiai és a gazdasági
tényezőkben keresendő, a jelentés megerősítette, hogy az Európára nehezedő migrációs nyomásnak strukturális
okai vannak, így annál inkább szükség van a probléma hatékony és egységes kezelésére.2019. október 16-án a
Bizottság jelentést tett közzé [1] az európai migrációs stratégia végrehajtásáról, amely a különösen a mediter-
rán útvonalakon szükséges kulcsfontosságú lépésekre, valamint a migrációval, a határokkal és a menekültüggyel
kapcsolatos uniós eszköztár megerősítését célzó tevékenységekre összpontosított.

A bevándorlással összefüggésben elfogadott legfontosabb jogszabályok a következők:

• Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 20. cikke az uniós polgárságról;

• Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. cikke a szabad mozgásról és tartózkodásról;
• Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 79. cikke a határellenőrzésről, a harmadik országok állam-
polgárainak menedékjogáról és bevándorlásáról;

• 2003/09/EK irányelv a menedékkérők befogadásának feltételeiről;

• 2003/86/EK irányelv a családegyesítési jogról;
• 2003/109/EK irányelv a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak
jogállásáról;

• 2003/110/EK irányelv a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segít-
ségnyújtásról;
• 2004/38/EK irányelv az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad
mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról;

• 2004/81/EK irányelv az emberkereskedelem áldozatairól;

• 2004/82/EK irányelv a légi szállítóknak az utasok adatainak közlésével kapcsolatos kötelezettségeiről;
• 2004/83/EK irányelv a menekültként való elismerés feltételeiről;
• 2004/114/EK irányelv a diákok beutazásának feltételeiről;

• 2005/71/EK irányelv a tudományos kutatók fogadásának megkönnyítéséről;

• 2008/115/EK irányelv a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszaküldéséről;
• 2009/50/EK irányelv a magas szinten képzett migránsok belépésének és tartózkodásának feltételeiről;

• 2009/52/EK irányelv a munkáltatókkal szembeni szankciókról;

• 2011/95/EK irányelv a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jo-
gosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint
a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról;
• 2011/98/EU irányelv a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására
és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a
harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös
jogairól;
• 2013/32/EU irányelv a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról;

• 2013/33/EU irányelv a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról;

• 2014/36/EU irányelv az idénymunkásokról;
• 2014/54/EU irányelv a munkavállalók szabad mozgásáról;
• 2014/66/EU irányelv a vállalaton belüli áthelyezésről;

• 2014/67/EU irányelv a kiküldött munkavállalókról;

• (EU) 2016/801 irányelv a diákokról és a kutatókról.

Migration and migrant population statistics/hu 22

Jogalkotási dokumentumok – Európai migrációs stratégia

Sajtóanyagok – Európai migrációs stratégia

Kapcsolódó cikkek
• Acquisition of citizenship statistics (angol nyelven)

• Fertility statistics (angol nyelven)

• Menekültügyi statisztikák
• Migrant integration statistics introduced (angol nyelven)
• Népességszerkezet és a népesség elöregedése

• Population and population change statistics (angol nyelven)

• Residence permits — statistics on first permits issued during the year

Kiadványok
• Az uniós tagállamok csaknem 800 ezer személynek adtak állampolgárságot 2017-ben — 41/2019. sz.
sajtóközlemény (angol nyelven)
• Az uniós tagállamok csaknem egymillió személynek adtak állampolgárságot 2016-ban — 59/2018. sz.
sajtóközlemény (angol nyelven)

• Az uniós tagállamok kevesebb személynek adtak állampolgárságot 2015-ben — 66/2017 sz. sajtóközlemény
(angol nyelven)
• A külföldi állampolgárok az uniós tagállamokban élő lakosságnak kevesebb mint 7%-át tették ki 2014-ben
— 230/2015 sz. sajtóközlemény (angol nyelven)

• Emberek az EU-ban: kik vagyunk és hol élünk? — Statistical books, 2015. évi kiadás (angol nyelven)
• Az uniós tagállamok csaknem egymillió személynek adtak állampolgárságot 2013-ban — 119/2015. sz.
sajtóközlemény (angol nyelven)

Fő táblázatok
• Population (Demography, Migration and Projections) , lásd (angol nyelven):

A migrációra és az állampolgárság megszerzésére vonatkozó adatok

International migration (t_migr_int)

Immigration (tps00176)
Emigration (tps00177)
Acquisition of citizenship (tps00024)
Population (t_demo_pop)
Population without the citizenship of the reporting country (tps00157)
Foreign-born population (tps00178)
Acquisition of citizenship (tps00024)

Migration and migrant population statistics/hu 23

Adatbázis
• Population (Demography, Migration and Projections) , lásd (angol nyelven):

A migrációra és a migráns népességre vonatkozó adatok

Immigration (migr_immi)
Immigration by age and sex (migr_imm8)
Immigration by five year age group, sex, and citizenship (migr_imm1ctz)
Immigration by five year age group, sex and country of birth (migr_imm3ctb)
Immigration by age , sex and broad group of citizenship (migr_imm2ctz)
Immigration by age, sex and broad group of country of birth (migr_imm4ctb)
Immigration by sex, citizenship and broad group of country of birth (migr_imm6ctz)
Immigration by sex, country of birth and broad group of citizenship (migr_imm7ctb)
Immigration by five year age group, sex, and country of previous residence (migr_imm5prv)
Immigration by age group, sex and level of human development of the country of citizenship
(migr_imm9ctz)
Immigration by age group, sex and level of human development of the country of birth (migr_imm10ctb)
Immigration by age group, sex and level of human development of the country of previous residence
(migr_imm11prv)
Immigration by broad group of country of previous residence (migr_imm12prv)
Emigration (migr_emi)
Emigration by age and sex (migr_emi2)
Emigration by five year age group, sex and citizenship (migr_emi1ctz)
Emigration by five year age group, sex and country of birth (migr_emi4ctb)
Emigration by five year age group, sex, and country of next usual residence (migr_emi3nxt)
Emigration by broad group of country of next usual residence (migr_emi5nxt)
Acquisition and loss of citizenship (migr_acqn)
Acquisition of citizenship by sex, age group and former citizenship (migr_acq)
Residents who acquired citizenship as a share of residents non-citizens by former citizenship and
sex(%) (migr_acqs)
Acquisition of citizenship by sex, age group and level of human development of former citizenship
(migr_acq1ctz)
Loss of citizenship by sex and new citizenship (migr_lct)
Population (demo_pop)
Population on 1 January by age, sex and broad group of citizenship (migr_pop2ctz)
Population on 1 January by age group, sex and citizenship (migr_pop1ctz)
Population on 1 January by age group, sex and country of birth (migr_pop3ctb)
Population on 1 January by age, sex and broad group of country of birth (migr_pop4ctb)
Population on 1 January by sex, citizenship and broad group of country of birth (migr_pop5ctz)
Population on 1 January by sex, country of birth and broad group of citizenship (migr_pop6ctb)
Population on 1 January by age group, sex and level of human development of the country of
citizenship (migr_pop7ctz)
Population on 1 January by age group, sex and level of human development of the country of birth
(migr_pop8ctb)
EU and EFTA citizens who are usual residents in another EU/EFTA country as of 1 January
(migr_pop9ctz)

Tematikus anyagok
• Népesség (Demográfia, migráció és előrejelzések) (angol nyelven)

Migration and migrant population statistics/hu 24

Módszertan
• Acquisition and loss of citizenship (ESMS metadata file — migr_acqn_esms) (angol nyelven)
• Population (ESMS metadata file — demo_pop_esms) (angol nyelven)

• International migration statistics (ESMS metadata file — migr_immi_esms) (angol nyelven)

Külső hivatkozások
• Migrációs és Demográfiai Tudásközpont (angol nyelven)
• Európai Bizottság — Migráció és belügy (angol nyelven)
• Jogalkotási dokumentumok — Európai migrációs stratégia (angol nyelven)
• Sajtóanyagok — Európai migrációs stratégia (angol nyelven)

• Frontex (angol nyelven)

• Irreguláris migráció és visszatérés (angol nyelven)
• Közös európai menekültügyi rendszer (angol nyelven)

• Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (angol nyelven)

• Visszatérési politika (angol nyelven)
• Legális migráció (angol nyelven)
• Global Citizenship Observatory (GLOBALCIT)

• Európai integrációs honlap (angol nyelven)

• OECD – Nemzetközi migráció (angol nyelven)
• CLANDESTINO projekt – Adatok és becslések az uniós irreguláris migrációról (angol nyelven)

• BRIDGE-IT (angol nyelven)

• Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (angol nyelven)

Migration and migrant population statistics/hu 25