A mechanika alapjai

A pontszerű testek kinematikája

Horváth András
SZE, Fizika és Kémia Tsz.

2006. szeptember 29.

Bevezetés
• Bevezetés
A kinematika
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

Bevezetés

2 / 35
 Bevezetés

Bevezetés
Több alapfogalom ismerős lehet a középiskolából. Miért tanulunk
• Bevezetés
A kinematika erről mégis?
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

3 / 35
 Bevezetés

Bevezetés
Több alapfogalom ismerős lehet a középiskolából. Miért tanulunk
• Bevezetés
A kinematika erről mégis?
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség
• ismétlés
A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

3 / 35
 Bevezetés

Bevezetés
Több alapfogalom ismerős lehet a középiskolából. Miért tanulunk
• Bevezetés
A kinematika erről mégis?
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség
• ismétlés
A gyorsulás • precízebb megértés
A fordított irányú
kapcsolat

3 / 35
 Bevezetés

Bevezetés
Több alapfogalom ismerős lehet a középiskolából. Miért tanulunk
• Bevezetés
A kinematika erről mégis?
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség
• ismétlés
A gyorsulás • precízebb megértés
A fordított irányú
kapcsolat A mechanika két fő ága:

3 / 35
 Bevezetés

Bevezetés
Több alapfogalom ismerős lehet a középiskolából. Miért tanulunk
• Bevezetés
A kinematika erről mégis?
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség
• ismétlés
A gyorsulás • precízebb megértés
A fordított irányú
kapcsolat A mechanika két fő ága:
Kinematika:

3 / 35
 Bevezetés

Bevezetés
Több alapfogalom ismerős lehet a középiskolából. Miért tanulunk
• Bevezetés
A kinematika erről mégis?
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség
• ismétlés
A gyorsulás • precízebb megértés
A fordított irányú
kapcsolat A mechanika két fő ága:
Kinematika: A tárgyak mozgásának leírása.

3 / 35
 Bevezetés

Bevezetés
Több alapfogalom ismerős lehet a középiskolából. Miért tanulunk
• Bevezetés
A kinematika erről mégis?
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség
• ismétlés
A gyorsulás • precízebb megértés
A fordított irányú
kapcsolat A mechanika két fő ága:
Kinematika: A tárgyak mozgásának leírása.
(„Hogyan mozognak a tárgyak?”)

3 / 35
 Bevezetés

Bevezetés
Több alapfogalom ismerős lehet a középiskolából. Miért tanulunk
• Bevezetés
A kinematika erről mégis?
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség
• ismétlés
A gyorsulás • precízebb megértés
A fordított irányú
kapcsolat A mechanika két fő ága:
Kinematika: A tárgyak mozgásának leírása.
(„Hogyan mozognak a tárgyak?”)
Dinamika:

3 / 35
 Bevezetés

Bevezetés
Több alapfogalom ismerős lehet a középiskolából. Miért tanulunk
• Bevezetés
A kinematika erről mégis?
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség
• ismétlés
A gyorsulás • precízebb megértés
A fordított irányú
kapcsolat A mechanika két fő ága:
Kinematika: A tárgyak mozgásának leírása.
(„Hogyan mozognak a tárgyak?”)
Dinamika: A mozgás okának vizsgálata.

3 / 35
 Bevezetés

Bevezetés
Több alapfogalom ismerős lehet a középiskolából. Miért tanulunk
• Bevezetés
A kinematika erről mégis?
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség
• ismétlés
A gyorsulás • precízebb megértés
A fordított irányú
kapcsolat A mechanika két fő ága:
Kinematika: A tárgyak mozgásának leírása.
(„Hogyan mozognak a tárgyak?”)
Dinamika: A mozgás okának vizsgálata.
(„Miért mozognak a tárgyak?”)

3 / 35
Bevezetés
A kinematika
alapfogalmai
• bonyolult mozgások
• pontszerű testek
• vonatkoztatási pont
• helyvektor
szemléltetése
• kinematikai
alapfogalmak (ábra)
• kinematikai
alapfogalmak
(magyarázat)
A kinematika alapfogalmai
• komponensenkénti
számolás

A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

4 / 35
 bonyolult mozgások

Bevezetés
Egy valós test mozgásának leírása általában igen bonyolult.
A kinematika
alapfogalmai
• bonyolult mozgások
• pontszerű testek
• vonatkoztatási pont
• helyvektor
szemléltetése
• kinematikai
alapfogalmak (ábra)
• kinematikai
alapfogalmak
(magyarázat)
• komponensenkénti
számolás

A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

5 / 35
 bonyolult mozgások

Bevezetés
Egy valós test mozgásának leírása általában igen bonyolult.
A kinematika
alapfogalmai Példa: egy járkáló ember kinematikája.
• bonyolult mozgások
• pontszerű testek
• vonatkoztatási pont
• helyvektor
szemléltetése
• kinematikai
alapfogalmak (ábra)
• kinematikai
alapfogalmak
(magyarázat)
• komponensenkénti
számolás Sok fontos pont leírása adja meg a mozgást.
A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

5 / 35
 bonyolult mozgások

Bevezetés
Egy valós test mozgásának leírása általában igen bonyolult.
A kinematika
alapfogalmai Példa: egy járkáló ember kinematikája.
• bonyolult mozgások
• pontszerű testek
• vonatkoztatási pont
• helyvektor
szemléltetése
• kinematikai
alapfogalmak (ábra)
• kinematikai
alapfogalmak
(magyarázat)
• komponensenkénti
számolás Sok fontos pont leírása adja meg a mozgást.
A pillanatnyi sebesség ⇒ Mindenképp egy pont mozgásának leírásával kell kezdeni.
A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

5 / 35
 bonyolult mozgások

Bevezetés
Egy valós test mozgásának leírása általában igen bonyolult.
A kinematika
alapfogalmai Példa: egy járkáló ember kinematikája.
• bonyolult mozgások
• pontszerű testek
• vonatkoztatási pont
• helyvektor
szemléltetése
• kinematikai
alapfogalmak (ábra)
• kinematikai
alapfogalmak
(magyarázat)
• komponensenkénti
számolás Sok fontos pont leírása adja meg a mozgást.
A pillanatnyi sebesség ⇒ Mindenképp egy pont mozgásának leírásával kell kezdeni.
A gyorsulás Sőt!
A fordított irányú
kapcsolat

5 / 35
 bonyolult mozgások

Bevezetés
Egy valós test mozgásának leírása általában igen bonyolult.
A kinematika
alapfogalmai Példa: egy járkáló ember kinematikája.
• bonyolult mozgások
• pontszerű testek
• vonatkoztatási pont
• helyvektor
szemléltetése
• kinematikai
alapfogalmak (ábra)
• kinematikai
alapfogalmak
(magyarázat)
• komponensenkénti
számolás Sok fontos pont leírása adja meg a mozgást.
A pillanatnyi sebesség ⇒ Mindenképp egy pont mozgásának leírásával kell kezdeni.
A gyorsulás Sőt! A gyakorlatban sokszor a test részletei nem lényegesek, csak a
A fordított irányú
kapcsolat
test egy pontjának mozgása: ekkor az egész testet tekinthetjük
pontszerűnek.

5 / 35
 pontszerű testek

Bevezetés
A kinematika
Pontszerű testnek nevezünk egy testet, ha méretei a mozgás pályá-
alapfogalmai
jának méreteihez képest elhanyagolhatók és belső folyamatai nem
• bonyolult mozgások
• pontszerű testek befolyásolják középpontjának mozgását.
• vonatkoztatási pont
• helyvektor
szemléltetése
• kinematikai
alapfogalmak (ábra)
• kinematikai
alapfogalmak
(magyarázat)
• komponensenkénti
számolás

A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

6 / 35
 pontszerű testek

Bevezetés
A kinematika
Pontszerű testnek nevezünk egy testet, ha méretei a mozgás pályá-
alapfogalmai
jának méreteihez képest elhanyagolhatók és belső folyamatai nem
• bonyolult mozgások
• pontszerű testek befolyásolják középpontjának mozgását.
• vonatkoztatási pont
• helyvektor
szemléltetése Természetesen tökéletesen pontszerű test (tömegpont) nincs, de
• kinematikai
alapfogalmak (ábra) sokszor jó közelítést jelent pontszerűvel közelíteni.
• kinematikai
alapfogalmak
(magyarázat)
• komponensenkénti
számolás

A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

6 / 35
 vonatkoztatási pont

Bevezetés
• Megadunk a térben egy pontot, amit vonatkoztatási- vagy
A kinematika
alapfogalmai viszonyítási pontnak nevezünk. (O pont)
• bonyolult mozgások
• pontszerű testek
• vonatkoztatási pont
• helyvektor
szemléltetése
• kinematikai
alapfogalmak (ábra)
• kinematikai
alapfogalmak
(magyarázat)
• komponensenkénti
számolás

A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

7 / 35
 vonatkoztatási pont

Bevezetés
• Megadunk a térben egy pontot, amit vonatkoztatási- vagy
A kinematika
alapfogalmai viszonyítási pontnak nevezünk. (O pont)
• bonyolult mozgások
• pontszerű testek
• Megadjuk a vonatkoztatási pontból a tömegpontba mutató
• vonatkoztatási pont úgynevezett helyvektort. (r vektor)
• helyvektor
szemléltetése
• kinematikai
alapfogalmak (ábra)
• kinematikai
alapfogalmak
(magyarázat)
• komponensenkénti
számolás

A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

7 / 35
 vonatkoztatási pont

Bevezetés
• Megadunk a térben egy pontot, amit vonatkoztatási- vagy
A kinematika
alapfogalmai viszonyítási pontnak nevezünk. (O pont)
• bonyolult mozgások
• pontszerű testek
• Megadjuk a vonatkoztatási pontból a tömegpontba mutató
• vonatkoztatási pont úgynevezett helyvektort. (r vektor)
• helyvektor
szemléltetése
• kinematikai Ez egy időpontra vonatkozik.
alapfogalmak (ábra)
• kinematikai
alapfogalmak
(magyarázat)
• komponensenkénti
számolás

A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

7 / 35
 vonatkoztatási pont

Bevezetés
• Megadunk a térben egy pontot, amit vonatkoztatási- vagy
A kinematika
alapfogalmai viszonyítási pontnak nevezünk. (O pont)
• bonyolult mozgások
• pontszerű testek
• Megadjuk a vonatkoztatási pontból a tömegpontba mutató
• vonatkoztatási pont úgynevezett helyvektort. (r vektor)
• helyvektor
szemléltetése
• kinematikai Ez egy időpontra vonatkozik.
alapfogalmak (ábra)
• kinematikai Ha minden t időpontra megadjuk a test r(t) helyvektorát, akkor
alapfogalmak
(magyarázat) ezzel a tömegpont mozgását teljesen leírtuk.
• komponensenkénti
számolás

A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

7 / 35
 helyvektor szemléltetése

Bevezetés
A kinematika
alapfogalmai
• bonyolult mozgások
11
00 11
00
00
11 11
00
00
11 00
11 00
11
00
11
• pontszerű testek
• vonatkoztatási pont 00
11 11
00
00
11
00
11
• helyvektor
szemléltetése
• kinematikai
alapfogalmak (ábra)
• kinematikai
alapfogalmak
(magyarázat)
• komponensenkénti
számolás
r(t)
A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás helyvektor
A fordított irányú
kapcsolat
O
viszonyítási pont

Pontszerű test mozgása, viszonyítási pont

8 / 35
 kinematikai alapfogalmak (ábra)

Bevezetés
A kinematika
alapfogalmai út
• bonyolult mozgások
• pontszerű testek elmozdulás
• vonatkoztatási pont
• helyvektor
szemléltetése
• kinematikai
alapfogalmak (ábra) pálya
• kinematikai
alapfogalmak
(magyarázat)
r(t 1)
• komponensenkénti
számolás
r(t )
A pillanatnyi sebesség 2
A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat
O

Kinematikai alapfogalmak
9 / 35
 kinematikai alapfogalmak (magyarázat)

Bevezetés
Elmozdulás: vektormennyiség
A kinematika
alapfogalmai
• bonyolult mozgások ∆r = r(t2 ) − r(t1 )
• pontszerű testek
• vonatkoztatási pont
• helyvektor
szemléltetése
• kinematikai
alapfogalmak (ábra)
• kinematikai
alapfogalmak
(magyarázat)
• komponensenkénti
számolás

A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

10 / 35
 kinematikai alapfogalmak (magyarázat)

Bevezetés
Elmozdulás: vektormennyiség
A kinematika
alapfogalmai
• bonyolult mozgások ∆r = r(t2 ) − r(t1 )
• pontszerű testek
• vonatkoztatási pont
• helyvektor Út: skalár mennyiség
szemléltetése
• kinematikai
alapfogalmak (ábra)
A befutott pályadarab hossza. Szemléletes, de matematikailag
• kinematikai bonyolult!
alapfogalmak
(magyarázat)
• komponensenkénti
Z t2
számolás
s(t1 , t2 ) = |r ′(t)|dt
A pillanatnyi sebesség t1
A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

10 / 35
 kinematikai alapfogalmak (magyarázat)

Bevezetés
Elmozdulás: vektormennyiség
A kinematika
alapfogalmai
• bonyolult mozgások ∆r = r(t2 ) − r(t1 )
• pontszerű testek
• vonatkoztatási pont
• helyvektor Út: skalár mennyiség
szemléltetése
• kinematikai
alapfogalmak (ábra)
A befutott pályadarab hossza. Szemléletes, de matematikailag
• kinematikai bonyolult!
alapfogalmak
(magyarázat)
• komponensenkénti
Z t2
számolás
s(t1 , t2 ) = |r ′(t)|dt
A pillanatnyi sebesség t1
A gyorsulás
Ez nem egyenes menti mozgások esetén általában összetett
A fordított irányú
kapcsolat számolásokhoz vezet. (Az abszolútérték-jel miatt.)

10 / 35
 ...

Bevezetés
Átlagsebesség: vektormennyiség
A kinematika
alapfogalmai
• bonyolult mozgások r(t2 ) − r(t1 ) ∆r
• pontszerű testek v(t1 , t2 ) = =
• vonatkoztatási pont t2 − t1 ∆t
• helyvektor
szemléltetése
• kinematikai
alapfogalmak (ábra)
• kinematikai
alapfogalmak
(magyarázat)
• komponensenkénti
számolás

A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

11 / 35
 ...

Bevezetés
Átlagsebesség: vektormennyiség
A kinematika
alapfogalmai
• bonyolult mozgások r(t2 ) − r(t1 ) ∆r
• pontszerű testek v(t1 , t2 ) = =
• vonatkoztatási pont t2 − t1 ∆t
• helyvektor
szemléltetése
• kinematikai
alapfogalmak (ábra)
Átlagos sebességnagyság: skalár mennyiség
• kinematikai Az út és az idő hányadosa.
alapfogalmak
(magyarázat)
• komponensenkénti
számolás
s(t1 , t2 )
A pillanatnyi sebesség t2 − t1
A gyorsulás
Nincs is külön jele, mert fizikailag nem hordoz gyakran
A fordított irányú
kapcsolat használható információt.

11 / 35
 ...

Bevezetés
Átlagsebesség: vektormennyiség
A kinematika
alapfogalmai
• bonyolult mozgások r(t2 ) − r(t1 ) ∆r
• pontszerű testek v(t1 , t2 ) = =
• vonatkoztatási pont t2 − t1 ∆t
• helyvektor
szemléltetése
• kinematikai
alapfogalmak (ábra)
Átlagos sebességnagyság: skalár mennyiség
• kinematikai Az út és az idő hányadosa.
alapfogalmak
(magyarázat)
• komponensenkénti
számolás
s(t1 , t2 )
A pillanatnyi sebesség t2 − t1
A gyorsulás
Nincs is külön jele, mert fizikailag nem hordoz gyakran
A fordított irányú
kapcsolat használható információt.

A fogalmak pontos használata kötelező!!!

Köznapi értelemben sokszor keverednek ezek, de ezt fizikában nem
szabad.

11 / 35
 komponensenkénti számolás

Bevezetés
Sokszor nehéz vektorokkal számolni.
A kinematika
alapfogalmai
• bonyolult mozgások
• pontszerű testek
• vonatkoztatási pont
• helyvektor
szemléltetése
• kinematikai
alapfogalmak (ábra)
• kinematikai
alapfogalmak
(magyarázat)
• komponensenkénti
számolás

A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

12 / 35
 komponensenkénti számolás

Bevezetés
Sokszor nehéz vektorokkal számolni.
A kinematika
alapfogalmai Ezért a gyakorlatban többnyire felveszünk egy koordináta-rendszert,
• bonyolult mozgások
• pontszerű testek
melynek origója a viszonyítási pont és a vektorok komponenseivel,
• vonatkoztatási pont koordinátáival számolunk:
• helyvektor
szemléltetése
• kinematikai
alapfogalmak (ábra) r(t) helyett (x(t), y(t), z(t))
• kinematikai
alapfogalmak
(magyarázat)
• komponensenkénti
számolás

A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

12 / 35
 komponensenkénti számolás

Bevezetés
Sokszor nehéz vektorokkal számolni.
A kinematika
alapfogalmai Ezért a gyakorlatban többnyire felveszünk egy koordináta-rendszert,
• bonyolult mozgások
• pontszerű testek
melynek origója a viszonyítási pont és a vektorok komponenseivel,
• vonatkoztatási pont koordinátáival számolunk:
• helyvektor
szemléltetése
• kinematikai
alapfogalmak (ábra) r(t) helyett (x(t), y(t), z(t))
• kinematikai
alapfogalmak
(magyarázat) A koordináták ismeretében a vektor minden tulajdonsága ismert.
• komponensenkénti
számolás Pl. a vektor hossza (abszolút értéke):
A pillanatnyi sebesség q
A gyorsulás |r| = r = x2 + y 2 + z 2
A fordított irányú
kapcsolat

12 / 35
 komponensenkénti számolás

Bevezetés
Sokszor nehéz vektorokkal számolni.
A kinematika
alapfogalmai Ezért a gyakorlatban többnyire felveszünk egy koordináta-rendszert,
• bonyolult mozgások
• pontszerű testek
melynek origója a viszonyítási pont és a vektorok komponenseivel,
• vonatkoztatási pont koordinátáival számolunk:
• helyvektor
szemléltetése
• kinematikai
alapfogalmak (ábra) r(t) helyett (x(t), y(t), z(t))
• kinematikai
alapfogalmak
(magyarázat) A koordináták ismeretében a vektor minden tulajdonsága ismert.
• komponensenkénti
számolás Pl. a vektor hossza (abszolút értéke):
A pillanatnyi sebesség q
A gyorsulás |r| = r = x2 + y 2 + z 2
A fordított irányú
kapcsolat
Megjegyzés: Bizonyos esetekben nem derékszögű
koordináta-rendszer használata a célszerű, de ilyennel mi nem
fogunk találkozni.

12 / 35
Bevezetés
A kinematika
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség
• alapötlet
• egy egyszerű példa
• matematikai
eszközök
• egy kis történeti kitérő
• szemléltetés
grafikonon
A pillanatnyi sebesség
A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

13 / 35
 alapötlet

Bevezetés
Az átlagsebesség (∆r/∆t) jelentése: átlagosan mekkora az
A kinematika
alapfogalmai elmozdulás egységnyi idő alatt.
A pillanatnyi sebesség De hogy értelmezhető a pillanatnyi sebesség?
• alapötlet
• egy egyszerű példa
• matematikai
eszközök
• egy kis történeti kitérő
• szemléltetés
grafikonon

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

14 / 35
 alapötlet

Bevezetés
Az átlagsebesség (∆r/∆t) jelentése: átlagosan mekkora az
A kinematika
alapfogalmai elmozdulás egységnyi idő alatt.
A pillanatnyi sebesség De hogy értelmezhető a pillanatnyi sebesség?
• alapötlet
• egy egyszerű példa Nem írhatunk ∆t = 0-t az átlagsebesség formulájába, mert 0
• matematikai
eszközök lenne a nevezőben.
• egy kis történeti kitérő
• szemléltetés
grafikonon

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

14 / 35
 alapötlet

Bevezetés
Az átlagsebesség (∆r/∆t) jelentése: átlagosan mekkora az
A kinematika
alapfogalmai elmozdulás egységnyi idő alatt.
A pillanatnyi sebesség De hogy értelmezhető a pillanatnyi sebesség?
• alapötlet
• egy egyszerű példa Nem írhatunk ∆t = 0-t az átlagsebesség formulájába, mert 0
• matematikai
eszközök lenne a nevezőben.
• egy kis történeti kitérő Azonban ha egyre kisebb és kisebb ∆t értékre számoljuk ki az
• szemléltetés
grafikonon átlagsebesség értékét, az egy jól meghatározott értéket közelít meg
A gyorsulás
egyre jobban.
A fordított irányú
kapcsolat Első, közelítő meghatározás:
Pillanatnyi sebesség alatt egy olyan rövid idő átlagsebességét értjük,
mely alatt a mozgás nem változik meg lényegesen.

14 / 35
egy egyszerű példa

Mozogjon egy test az x tengely mentén: x(t) = 5 · sin(3 · t)

(SI-egységekben)
Mekkora a pillanatnyi sebessége t = 0,2-kor?
Recept: számoljuk ki az átlagsebességet t és t + ∆t között, majd nézzük
meg, mi történik egyre kisebb ∆t-re:

x(t + ∆t) − x(t) 5 sin(3(t + ∆t)) − 5 sin(t)

v(t, t + ∆t) = =
∆t ∆t
Esetünkben t = 0,2, így:

5
v(0,2, 0,2 + ∆t) = (sin(0,6 + 3∆t) − sin 0,6)
∆t
Itt már csak ∆t ismeretlen.

15 / 35
 ... folytatás

Bevezetés
Számoljuk ki v -t egyre csökkenő ∆t mellett:
A kinematika
alapfogalmai Figyelem! A sin függvény argumentumában nem volt fokjel, ezért
A pillanatnyi sebesség radiánban kell számolni!
• alapötlet
• egy egyszerű példa
• matematikai ∆t v
eszközök
• egy kis történeti kitérő 0,1 10,93
• szemléltetés
grafikonon 0,01 12,25
A gyorsulás 0,001 12,37
A fordított irányú 0,0001 12,38
kapcsolat
0,00001 12,38

Megfigyelhető, hogy az értékek egy meghatározott számhoz

közelítenek, nem 0-hoz vagy végtelenhez. Ez a szám a pillanatnyi
sebesség értéke.
A test tehát 12,38 m/s sebességgel mozog a kérdezett időpontban.
(2 tizedesjegy pontosságig.)

16 / 35
 matematikai eszközök

Bevezetés
Pontosabb meghatározás a matematikai ismeretek segítségével:
A kinematika
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség
• alapötlet
• egy egyszerű példa
• matematikai
eszközök
• egy kis történeti kitérő
• szemléltetés
grafikonon

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

17 / 35
 matematikai eszközök

Bevezetés
Pontosabb meghatározás a matematikai ismeretek segítségével:
A kinematika
alapfogalmai Felismerhetjük, hogy:
A pillanatnyi sebesség
• alapötlet • Az átlagsebesség a hely-idő függvény differenciahányadosa.
• egy egyszerű példa
• matematikai
eszközök
r(t2 ) − r(t1 ) ∆r
v(t1 , t2 ) = =
• egy kis történeti kitérő
• szemléltetés
t2 − t1 ∆t
grafikonon

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

17 / 35
 matematikai eszközök

Bevezetés
Pontosabb meghatározás a matematikai ismeretek segítségével:
A kinematika
alapfogalmai Felismerhetjük, hogy:
A pillanatnyi sebesség
• alapötlet • Az átlagsebesség a hely-idő függvény differenciahányadosa.
• egy egyszerű példa
• matematikai
eszközök
r(t2 ) − r(t1 ) ∆r
v(t1 , t2 ) = =
• egy kis történeti kitérő
• szemléltetés
t2 − t1 ∆t
grafikonon

A gyorsulás • A pillanatnyi sebesség a hely-idő függvény

A fordított irányú differenciálhányadosa.
kapcsolat

∆r dr
v = lim = = r′
∆t→0 ∆t dt

17 / 35
 matematikai eszközök

Bevezetés
Pontosabb meghatározás a matematikai ismeretek segítségével:
A kinematika
alapfogalmai Felismerhetjük, hogy:
A pillanatnyi sebesség
• alapötlet • Az átlagsebesség a hely-idő függvény differenciahányadosa.
• egy egyszerű példa
• matematikai
eszközök
r(t2 ) − r(t1 ) ∆r
v(t1 , t2 ) = =
• egy kis történeti kitérő
• szemléltetés
t2 − t1 ∆t
grafikonon

A gyorsulás • A pillanatnyi sebesség a hely-idő függvény

A fordított irányú differenciálhányadosa.
kapcsolat

∆r dr
v = lim = = r′
∆t→0 ∆t dt
(Ne ijedjünk meg: ez ugyanaz a deriválás, amit matematikából
tanultunk. Kis eltérés: t a változó és vektort deriválunk, ami
egyszerűen mindegyik komponensének deriválását jelenti.)

17 / 35
 egy kis történeti kitérő

Bevezetés
A mechanika alapfogalmai tehát csak a differenciálszámítás
A kinematika
alapfogalmai segítségével érthetők meg. Ennek megfelelően ezek kifejlődése
A pillanatnyi sebesség egymással párhuzamosan történt.
• alapötlet
• egy egyszerű példa
• matematikai
eszközök
• egy kis történeti kitérő
• szemléltetés
grafikonon

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

18 / 35
 egy kis történeti kitérő

Bevezetés
A mechanika alapfogalmai tehát csak a differenciálszámítás
A kinematika
alapfogalmai segítségével érthetők meg. Ennek megfelelően ezek kifejlődése
A pillanatnyi sebesség egymással párhuzamosan történt.
• alapötlet
• egy egyszerű példa Egyik jelentős tudós:
• matematikai
eszközök
Sir Isaac Newton (1643–1727)
• egy kis történeti kitérő Többek között a differenciál-
• szemléltetés
grafikonon és integrálszámítás egyik
A gyorsulás fő megalapozója és a modern
A fordított irányú
kapcsolat
mechanika megalapozója.
A kapcsolat
nem véletlen: differenciál-
és integrálszámítás nélkül nem
lehet megérteni a mechanikát.
(És szinte semmilyen
természeti folyamatot sem.)

18 / 35
 szemléltetés grafikonon

Bevezetés
Egyenes menti mozgás (vagy egy mozgás egy komponense) jól
A kinematika
alapfogalmai szemléltethető grafikonon, és az alapfogalmak is jól megfigyelhetők
A pillanatnyi sebesség itt:
• alapötlet
• egy egyszerű példa
• matematikai x(t) x(t)
eszközök
• egy kis történeti kitérő x(t2 )
• szemléltetés
grafikonon
∆x
A gyorsulás

A fordított irányú m = ∆x
∆t
kapcsolat x(t1 )

t1 ∆t t2 t

19 / 35
 ... folytatás

Bevezetés
Amennyiben t2 egyre jobban megközelíti t1 -et, azaz ∆t a 0-t, a
A kinematika
alapfogalmai szelők egyre inkább a grafikon érintőjéhez simulnak:
A pillanatnyi sebesség
• alapötlet
x(t)
• egy egyszerű példa
• matematikai érintõ
eszközök
• egy kis történeti kitérő
• szemléltetés
grafikonon

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat

t1 t2 t

A hely-idő grafikonhoz húzott szelő meredeksége tehát az

átlagsebességet, az érintő meredeksége a pillanatnyi sebességet
adja meg.
20 / 35
Bevezetés
A kinematika
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás
• a gyorsulás fogalma
• alkalmazás a fizikára
• típushibák
A fordított irányú
kapcsolat A gyorsulás

21 / 35
 a gyorsulás fogalma

Bevezetés
Az előzőekhez hasonlóan:
A kinematika
alapfogalmai Átlagos gyorsulás:
A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás
v(t2 ) − v(t1 ) ∆v
• a gyorsulás fogalma
a(t1 , t2 ) = =
• alkalmazás a fizikára
t2 − t1 ∆t
• típushibák
A fordított irányú
kapcsolat

22 / 35
 a gyorsulás fogalma

Bevezetés
Az előzőekhez hasonlóan:
A kinematika
alapfogalmai Átlagos gyorsulás:
A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás
v(t2 ) − v(t1 ) ∆v
• a gyorsulás fogalma
a(t1 , t2 ) = =
• alkalmazás a fizikára
t2 − t1 ∆t
• típushibák
A fordított irányú
Pillanatnyi gyorsulás:
kapcsolat dv
a= = v′
dt

22 / 35
 a gyorsulás fogalma

Bevezetés
Az előzőekhez hasonlóan:
A kinematika
alapfogalmai Átlagos gyorsulás:
A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás
v(t2 ) − v(t1 ) ∆v
• a gyorsulás fogalma
a(t1 , t2 ) = =
• alkalmazás a fizikára
t2 − t1 ∆t
• típushibák
A fordított irányú
Pillanatnyi gyorsulás:
kapcsolat dv
a= = v′
dt
Mivel a sebesség a hely idő szerinti deriváltja, a gyorsulás pedig a
sebesség idő szerinti deriváltja, ezért a gyorsulás a helyből kétszeri
deriválással kapható.

22 / 35
 a gyorsulás fogalma

Bevezetés
Az előzőekhez hasonlóan:
A kinematika
alapfogalmai Átlagos gyorsulás:
A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás
v(t2 ) − v(t1 ) ∆v
• a gyorsulás fogalma
a(t1 , t2 ) = =
• alkalmazás a fizikára
t2 − t1 ∆t
• típushibák
A fordított irányú
Pillanatnyi gyorsulás:
kapcsolat dv
a= = v′
dt
Mivel a sebesség a hely idő szerinti deriváltja, a gyorsulás pedig a
sebesség idő szerinti deriváltja, ezért a gyorsulás a helyből kétszeri
deriválással kapható.
Ezért azt mondjuk, hogy a gyorsulás a hely idő szerinti második
deriváltja, és a következő jelöléssel fejezzük ki:

d2 r
a= = r ′′
dt2
22 / 35
 alkalmazás a fizikára

Bevezetés
Nem lesznek bonyolultabbak a dolgok, csak a jelölések mások, azaz
A kinematika
alapfogalmai nem feltétlen x lesz a változó jele.
A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás
• a gyorsulás fogalma
• alkalmazás a fizikára
• típushibák
A fordított irányú
kapcsolat

23 / 35
 alkalmazás a fizikára

Bevezetés
Nem lesznek bonyolultabbak a dolgok, csak a jelölések mások, azaz
A kinematika
alapfogalmai nem feltétlen x lesz a változó jele.
A pillanatnyi sebesség Egy test hely-idő függvénye:
A gyorsulás
a
t2 + v0 · t + x0
• a gyorsulás fogalma
• alkalmazás a fizikára x(t) =
• típushibák 2
A fordított irányú
kapcsolat Adja meg a sebességét és a gyorsulását!

23 / 35
 alkalmazás a fizikára

Bevezetés
Nem lesznek bonyolultabbak a dolgok, csak a jelölések mások, azaz
A kinematika
alapfogalmai nem feltétlen x lesz a változó jele.
A pillanatnyi sebesség Egy test hely-idő függvénye:
A gyorsulás
a
t2 + v0 · t + x0
• a gyorsulás fogalma
• alkalmazás a fizikára x(t) =
• típushibák 2
A fordított irányú
kapcsolat Adja meg a sebességét és a gyorsulását!

Megoldás: A sebesség a hely idő szerinti deriváltja:

′ dx a
v(t) = (x(t)) = = 2t + v0 + 0 = at + v0
dt 2
A gyorsulás pedig a sebesség deriváltja:

a(t) = (v(t))′ = a + 0 = a

Ez tehát az egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás.

23 / 35
 ...

Bevezetés
A kinematika
Egy test hely-idő függvénye: x(t) = 5 sin(3t). Adja meg a
alapfogalmai
sebesség-idő függvényt! Mekkora lesz sebessége t = 0,2 s-kor?
A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás
• a gyorsulás fogalma
• alkalmazás a fizikára
• típushibák
A fordított irányú
kapcsolat

24 / 35
 ...

Bevezetés
A kinematika
Egy test hely-idő függvénye: x(t) = 5 sin(3t). Adja meg a
alapfogalmai
sebesség-idő függvényt! Mekkora lesz sebessége t = 0,2 s-kor?
A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás
• a gyorsulás fogalma
Megoldás:
• alkalmazás a fizikára
• típushibák
v(t) = (x(t))′ = 5(sin(3t))′ = 5 cos(3t)(3t)′ =
A fordított irányú
kapcsolat
= 5 cos(3t) · 3 = 15 cos(3t)
A kérdezett időpontban:

m
v(0,2) = 15 cos(0,6) = 12,380
s

Nahát! Ezt számoltuk ki korábban! Csak így sokkal gyorsabb és

nemcsak egy időpontra kaptuk meg az eredményt.

24 / 35
 ...

Bevezetés
A kinematika
Egy xy -síkban mozgó test koordinátái az idő függvényében:
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség x(t) = 6t y(t) = 5 − 3t − 5t2

A gyorsulás
• a gyorsulás fogalma
• alkalmazás a fizikára
Adja meg sebességének nagyságát az idő függvényében!
• típushibák
A fordított irányú
kapcsolat

25 / 35
 ...

Bevezetés
A kinematika
Egy xy -síkban mozgó test koordinátái az idő függvényében:
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség x(t) = 6t y(t) = 5 − 3t − 5t2

A gyorsulás
• a gyorsulás fogalma
• alkalmazás a fizikára
Adja meg sebességének nagyságát az idő függvényében!
• típushibák
A fordított irányú Megoldás: Külön-külön ki kell számolni a sebesség komponenseit:
kapcsolat

vx(t) = (x(t))′ = (6t)′ = 6

vy (t) = (y(t))′ = (5 − 3t − 5t2 )′ = 0 − 3 − 10t

A Pithagorasz-tétel szerint:
q q
|v(t)| = vx2 (t) + vy2 (t) = 62 + (−3 − 10t)2 =
p
= 100t2 + 60t + 45

25 / 35
 típushibák

Bevezetés
FIGYELEM!
A kinematika
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás
• a gyorsulás fogalma
• alkalmazás a fizikára
• típushibák
A fordított irányú
kapcsolat

26 / 35
 típushibák

Bevezetés
FIGYELEM!
A kinematika
alapfogalmai Hallgatók tipikus hibái: mondókákat mondogatnak és rosszul
A pillanatnyi sebesség alkalmazzák.
A gyorsulás
• a gyorsulás fogalma
• alkalmazás a fizikára
• típushibák
A fordított irányú
kapcsolat

26 / 35
 típushibák

Bevezetés
FIGYELEM!
A kinematika
alapfogalmai Hallgatók tipikus hibái: mondókákat mondogatnak és rosszul
A pillanatnyi sebesség alkalmazzák.
A gyorsulás Pl. egy tipikus rossz mondóka: „A sebesség az út és az idő
• a gyorsulás fogalma
• alkalmazás a fizikára hányadosa: v = x/t”
• típushibák
A fordított irányú
kapcsolat

26 / 35
 típushibák

Bevezetés
FIGYELEM!
A kinematika
alapfogalmai Hallgatók tipikus hibái: mondókákat mondogatnak és rosszul
A pillanatnyi sebesség alkalmazzák.
A gyorsulás Pl. egy tipikus rossz mondóka: „A sebesség az út és az idő
• a gyorsulás fogalma
• alkalmazás a fizikára hányadosa: v = x/t”
• típushibák
Egy csak és kizárólag az origóból induló egyenes vonalú egyenletes
A fordított irányú
kapcsolat mozgásra igaz! általános alkalmazása téves!

26 / 35
 típushibák

Bevezetés
FIGYELEM!
A kinematika
alapfogalmai Hallgatók tipikus hibái: mondókákat mondogatnak és rosszul
A pillanatnyi sebesség alkalmazzák.
A gyorsulás Pl. egy tipikus rossz mondóka: „A sebesség az út és az idő
• a gyorsulás fogalma
• alkalmazás a fizikára hányadosa: v = x/t”
• típushibák
Egy csak és kizárólag az origóból induló egyenes vonalú egyenletes
A fordított irányú
kapcsolat mozgásra igaz! általános alkalmazása téves!
Ugyanez pepitában: „A gyorsulás a sebesség és az idő hányadosa:
a = v/t”

26 / 35
 típushibák

Bevezetés
FIGYELEM!
A kinematika
alapfogalmai Hallgatók tipikus hibái: mondókákat mondogatnak és rosszul
A pillanatnyi sebesség alkalmazzák.
A gyorsulás Pl. egy tipikus rossz mondóka: „A sebesség az út és az idő
• a gyorsulás fogalma
• alkalmazás a fizikára hányadosa: v = x/t”
• típushibák
Egy csak és kizárólag az origóból induló egyenes vonalú egyenletes
A fordított irányú
kapcsolat mozgásra igaz! általános alkalmazása téves!
Ugyanez pepitában: „A gyorsulás a sebesség és az idő hányadosa:
a = v/t”
Ne is vesztegessük rá a szót: felejtsük el!

26 / 35
Bevezetés
A kinematika
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat
• a fordított irány
• . . . matematikailag
• . . . szemléletes
jelentés
A fordított irányú kapcsolat
• ... az előjelek
• példák
• . . . ugyanez
integrálással

27 / 35
 a fordított irány

Bevezetés
Tudjuk már, hogy kell a hely-idő függvényből kiszámolni a
A kinematika
alapfogalmai sebesség-idő függvényt.
A pillanatnyi sebesség Vajon visszakapható-e a hely a sebesség-idő függvény
A gyorsulás ismeretében?
A fordított irányú
kapcsolat
• a fordított irány
• . . . matematikailag
• . . . szemléletes
jelentés
• ... az előjelek
• példák
• . . . ugyanez
integrálással

28 / 35
 a fordított irány

Bevezetés
Tudjuk már, hogy kell a hely-idő függvényből kiszámolni a
A kinematika
alapfogalmai sebesség-idő függvényt.
A pillanatnyi sebesség Vajon visszakapható-e a hely a sebesség-idő függvény
A gyorsulás ismeretében?
A fordított irányú
kapcsolat
Nyilvánvalóan: nem.
• a fordított irány Hisz ha nem tudjuk, honnan indult a test, pusztán sebességének
• . . . matematikailag
• . . . szemléletes ismerete nem adja meg, hova érkezett. (Pl.: egy autó az M1-esen 20
jelentés
• ... az előjelek percig egyenletesen 90 km/h-val megy. Hol van most? Ez nem
• példák
• . . . ugyanez
megválaszolható, ha nem tudjuk, honnan indult.)
integrálással

28 / 35
 a fordított irány

Bevezetés
Tudjuk már, hogy kell a hely-idő függvényből kiszámolni a
A kinematika
alapfogalmai sebesség-idő függvényt.
A pillanatnyi sebesség Vajon visszakapható-e a hely a sebesség-idő függvény
A gyorsulás ismeretében?
A fordított irányú
kapcsolat
Nyilvánvalóan: nem.
• a fordított irány Hisz ha nem tudjuk, honnan indult a test, pusztán sebességének
• . . . matematikailag
• . . . szemléletes ismerete nem adja meg, hova érkezett. (Pl.: egy autó az M1-esen 20
jelentés
• ... az előjelek percig egyenletesen 90 km/h-val megy. Hol van most? Ez nem
• példák
• . . . ugyanez
megválaszolható, ha nem tudjuk, honnan indult.)
integrálással
Matematikailag: a deriválást nem tudjuk fordítva csinálni, mivel
végtelen sok hely-idő függvény deriváltja lehet ugyanaz a
sebesség-idő függvény. Ennek oka: tetszőleges konstans függvény
deriváltja 0.
Pl.: (5t + 3)′ = (5t)′ = (5t + π 2 )′ = · · · = 5
Ami megmondható, az a hely megváltozása, azaz az elmozdulás.

28 / 35
 . . . matematikailag

Bevezetés
Ha a sebesség a hely-idő függvény deriváltja, akkor a sebesség-idő
A kinematika
alapfogalmai függvényből integrálással lehet megkapni a hely megváltozását:
A pillanatnyi sebesség
Z t2
A gyorsulás
∆r = v(t)dt
A fordított irányú
t1
kapcsolat
• a fordított irány
• . . . matematikailag
• . . . szemléletes
jelentés
• ... az előjelek
• példák
• . . . ugyanez
integrálással

29 / 35
 . . . matematikailag

Bevezetés
Ha a sebesség a hely-idő függvény deriváltja, akkor a sebesség-idő
A kinematika
alapfogalmai függvényből integrálással lehet megkapni a hely megváltozását:
A pillanatnyi sebesség
Z t2
A gyorsulás
∆r = v(t)dt
A fordított irányú
t1
kapcsolat
• a fordított irány
• . . . matematikailag
• . . . szemléletes
Maga a hely-idő függvény nem kapható meg, legalábbis egy
jelentés integrációs állandó erejéig bizonytalan lesz:
• ... az előjelek
• példák Z
• . . . ugyanez
integrálással r(t) = v(t)dt + C

Fizikailag ez annak felel meg, hogy ha egy test sebességét ismerjük,

meg tudjuk mondani, mennyit mozdult el adott idő alatt, de ha nem
tudjuk, honnan indult, azt sem tudjuk, hova jutott el.

29 / 35
 . . . matematikailag

Bevezetés
Ha a sebesség a hely-idő függvény deriváltja, akkor a sebesség-idő
A kinematika
alapfogalmai függvényből integrálással lehet megkapni a hely megváltozását:
A pillanatnyi sebesség
Z t2
A gyorsulás
∆r = v(t)dt
A fordított irányú
t1
kapcsolat
• a fordított irány
• . . . matematikailag
• . . . szemléletes
Maga a hely-idő függvény nem kapható meg, legalábbis egy
jelentés integrációs állandó erejéig bizonytalan lesz:
• ... az előjelek
• példák Z
• . . . ugyanez
integrálással r(t) = v(t)dt + C

Fizikailag ez annak felel meg, hogy ha egy test sebességét ismerjük,

meg tudjuk mondani, mennyit mozdult el adott idő alatt, de ha nem
tudjuk, honnan indult, azt sem tudjuk, hova jutott el.
Másképpen:
Z t2
r(t2 ) = v(t)dt + r(t1 )
t1

29 / 35
 . . . szemléletes jelentés

Bevezetés
A kinematika
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség v(t)

A gyorsulás

A fordított irányú
111111111111111111111
000000000000000000000
kapcsolat
000000000000000000000
111111111111111111111
• a fordított irány 000000000000000000000
111111111111111111111
000000000000000000000
111111111111111111111
• . . . matematikailag 000000000000000000000
111111111111111111111
000000000000000000000
111111111111111111111
000000000000000000000
111111111111111111111
• . . . szemléletes
jelentés
000000000000000000000
111111111111111111111
000000000000000000000
111111111111111111111
∆x
• ... az előjelek
000000000000000000000
111111111111111111111
• példák 000000000000000000000
111111111111111111111
000000000000000000000
111111111111111111111
• . . . ugyanez
000000000000000000000
111111111111111111111
integrálással 000000000000000000000
111111111111111111111
000000000000000000000
111111111111111111111
t1 t2 t

Tehát egyenes menti mozgásnál a sebesség-idő függvény grafikonja

alatti terület adja meg az elmozdulást.

30 / 35
 . . . szemléletes jelentés

Bevezetés
A kinematika
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség v(t)

A gyorsulás

A fordított irányú
111111111111111111111
000000000000000000000
kapcsolat
000000000000000000000
111111111111111111111
• a fordított irány 000000000000000000000
111111111111111111111
000000000000000000000
111111111111111111111
• . . . matematikailag 000000000000000000000
111111111111111111111
000000000000000000000
111111111111111111111
000000000000000000000
111111111111111111111
• . . . szemléletes
jelentés
000000000000000000000
111111111111111111111
000000000000000000000
111111111111111111111
∆x
• ... az előjelek
000000000000000000000
111111111111111111111
• példák 000000000000000000000
111111111111111111111
000000000000000000000
111111111111111111111
• . . . ugyanez
000000000000000000000
111111111111111111111
integrálással 000000000000000000000
111111111111111111111
000000000000000000000
111111111111111111111
t1 t2 t

Tehát egyenes menti mozgásnál a sebesség-idő függvény grafikonja

alatti terület adja meg az elmozdulást.
De vigyázzunk az előjelekre! ....

30 / 35
 ... az előjelek

Bevezetés
A kinematika v(t)
alapfogalmai

11111111111
00000000000
A pillanatnyi sebesség
00000000000
11111111111
00000000000
11111111111
A gyorsulás 00000000000
11111111111
0000000
1111111 00000000000
11111111111
000000000000
111111111111
0000000
1111111 00000000000
11111111111
000000000000
111111111111
00000000000
11111111111
A fordított irányú
0000000
1111111
000000000
111111111 000000000000
111111111111
00000000000
11111111111
0000000
1111111 000000000000
111111111111
kapcsolat
000000000
111111111
0000000
1111111 00000000000
11111111111
000000000000
111111111111
• a fordított irány
000000000
111111111
0000000
1111111 00000000000
11111111111
000000000000
111111111111
• . . . matematikailag 000000000
111111111
0000000
1111111 00000000000
11111111111
000000000
111111111
0000000
1111111 00000000000
11111111111
• . . . szemléletes
000000000
111111111
0000000
1111111 00000000000
11111111111
jelentés
000000000
111111111 00000000000
11111111111
000000000
111111111 00000000000
11111111111
• ... az előjelek
00000000011111111
111111111 00000000 00000000000
11111111111
• példák
00000000
11111111
• . . . ugyanez
t1 00000000
11111111 t2
integrálással 00000000
11111111 t
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111

A sebesség-idő függvény grafikonja alatti területek ábra szerinti

előjeles összege az elmozdulást adja meg.
31 / 35
 ... az előjelek

Bevezetés
A kinematika v(t)
alapfogalmai

11111111111
00000000000
A pillanatnyi sebesség
00000000000
11111111111
00000000000
11111111111
A gyorsulás 00000000000
11111111111
0000000
1111111 00000000000
11111111111
000000000000
111111111111
0000000
1111111 00000000000
11111111111
000000000000
111111111111
00000000000
11111111111
A fordított irányú
0000000
1111111
000000000
111111111 000000000000
111111111111
00000000000
11111111111
0000000
1111111 000000000000
111111111111
kapcsolat
000000000
111111111
0000000
1111111 00000000000
11111111111
000000000000
111111111111
• a fordított irány
000000000
111111111
0000000
1111111 00000000000
11111111111
000000000000
111111111111
• . . . matematikailag 000000000
111111111
0000000
1111111 00000000000
11111111111
000000000
111111111
0000000
1111111 00000000000
11111111111
• . . . szemléletes
000000000
111111111
0000000
1111111 00000000000
11111111111
jelentés
000000000
111111111 00000000000
11111111111
000000000
111111111 00000000000
11111111111
• ... az előjelek
00000000011111111
111111111 00000000 00000000000
11111111111
• példák
00000000
11111111
• . . . ugyanez
t1 00000000
11111111 t2
integrálással 00000000
11111111 t
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111
00000000
11111111

A sebesség-idő függvény grafikonja alatti területek ábra szerinti

előjeles összege az elmozdulást adja meg.
31 / 35
 megjegyzések

Bevezetés
Ha a kezdőhelyzet ismert, akkor a végső hely kiszámolhatóvá válik
A kinematika
alapfogalmai az elmozdulásból.
A pillanatnyi sebesség

A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat
• a fordított irány
• . . . matematikailag
• . . . szemléletes
jelentés
• ... az előjelek
• példák
• . . . ugyanez
integrálással

32 / 35
 megjegyzések

Bevezetés
Ha a kezdőhelyzet ismert, akkor a végső hely kiszámolhatóvá válik
A kinematika
alapfogalmai az elmozdulásból.
A pillanatnyi sebesség Ez természetesen egy komponensre vonatkozik.
A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat
• a fordított irány
• . . . matematikailag
• . . . szemléletes
jelentés
• ... az előjelek
• példák
• . . . ugyanez
integrálással

32 / 35
 megjegyzések

Bevezetés
Ha a kezdőhelyzet ismert, akkor a végső hely kiszámolhatóvá válik
A kinematika
alapfogalmai az elmozdulásból.
A pillanatnyi sebesség Ez természetesen egy komponensre vonatkozik.
A gyorsulás Hasonló a kapcsolat a gyorsulás-idő függvény és a
A fordított irányú
kapcsolat
sebességváltozás között is: A gyorsulás-idő függvény grafikonja
• a fordított irány alatti területek előjeles összege a sebesség változását adja meg.
• . . . matematikailag
• . . . szemléletes
jelentés
• ... az előjelek
• példák
• . . . ugyanez
integrálással

32 / 35
 példák

Bevezetés
A kinematika
Egy test gyorsulás-idő függvénye SI-egységekben a következő:
alapfogalmai
a(t) = 3 − 2t. Tudjuk, hogy a test t1 = 1-kor 5 m/s sebességgel
A pillanatnyi sebesség
mozgott. Mekkora a sebessége t2 = 3-kor?
A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat
• a fordított irány
• . . . matematikailag
• . . . szemléletes
jelentés
• ... az előjelek
• példák
• . . . ugyanez
integrálással

33 / 35
 példák

Bevezetés
A kinematika
Egy test gyorsulás-idő függvénye SI-egységekben a következő:
alapfogalmai
a(t) = 3 − 2t. Tudjuk, hogy a test t1 = 1-kor 5 m/s sebességgel
A pillanatnyi sebesség
mozgott. Mekkora a sebessége t2 = 3-kor?
A gyorsulás

A fordított irányú
kapcsolat Megoldás: Készítsünk grafikont!
• a fordított irány
• . . . matematikailag
• . . . szemléletes a(t)
jelentés
• ... az előjelek 3
• példák T1 T2
00
11 10
00
11
• . . . ugyanez
00
11
0000
1111 10
1 10
integrálással
00
11
0000
1111 10
00 111111111111
11
0000
1111 00000000000010
000000000000
111111111111 10
t 000000000000
111111111111 10 t t
1 000000000000 2
111111111111
000000000000
111111111111
000000000000
111111111111
000000000000
111111111111
−3 000000000000
111111111111
0,5 1,5

33 / 35
 ...

Bevezetés
A grafikon alatti terület két háromszögre bomlik:
A kinematika
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség
• t1 = 1 és t0 = 1,5 között egy 1 magasságú háromszög a t
A gyorsulás
tengely felett.
A fordított irányú
kapcsolat
• a fordított irány
• . . . matematikailag
• . . . szemléletes
jelentés
• ... az előjelek
• példák
• . . . ugyanez
integrálással

34 / 35
 ...

Bevezetés
A grafikon alatti terület két háromszögre bomlik:
A kinematika
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség
• t1 = 1 és t0 = 1,5 között egy 1 magasságú háromszög a t
A gyorsulás
tengely felett.
A fordított irányú • t0 = 1,5 és t3 = 3 között egy 3 magasságú háromszög a t
kapcsolat
• a fordított irány
tengely alatt.
• . . . matematikailag
• . . . szemléletes
jelentés
• ... az előjelek
• példák
• . . . ugyanez
integrálással

34 / 35
 ...

Bevezetés
A grafikon alatti terület két háromszögre bomlik:
A kinematika
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség
• t1 = 1 és t0 = 1,5 között egy 1 magasságú háromszög a t
A gyorsulás
tengely felett.
A fordított irányú • t0 = 1,5 és t3 = 3 között egy 3 magasságú háromszög a t
kapcsolat
• a fordított irány
tengely alatt.
• . . . matematikailag
• . . . szemléletes Ezek területei közül az elsőt pozitív, a másodikat negatív előjellel kell
jelentés
• ... az előjelek figyelembe venni. Így a sebességváltozás:
• példák
• . . . ugyanez
integrálással 0,5 · 1 1,5 · 3
∆v = T1 − T2 = − = −2
2 2

34 / 35
 ...

Bevezetés
A grafikon alatti terület két háromszögre bomlik:
A kinematika
alapfogalmai

A pillanatnyi sebesség
• t1 = 1 és t0 = 1,5 között egy 1 magasságú háromszög a t
A gyorsulás
tengely felett.
A fordított irányú • t0 = 1,5 és t3 = 3 között egy 3 magasságú háromszög a t
kapcsolat
• a fordított irány
tengely alatt.
• . . . matematikailag
• . . . szemléletes Ezek területei közül az elsőt pozitív, a másodikat negatív előjellel kell
jelentés
• ... az előjelek figyelembe venni. Így a sebességváltozás:
• példák
• . . . ugyanez
integrálással 0,5 · 1 1,5 · 3
∆v = T1 − T2 = − = −2
2 2
Mivel v(t1 ) = 5 m/s, ezért nyilván:
v(t2 ) = v(t1 ) + ∆v = 3 m/s.

34 / 35
. . . ugyanez integrálással

A korábbiakból tudjuk, hogy:

Z t2
∆v = a(t)dt
t1

35 / 35
. . . ugyanez integrálással

A korábbiakból tudjuk, hogy:

Z t2
∆v = a(t)dt
t1

Esetünkben ez:
Z 3 h i3
2
∆v = (3 − 2t)dt = 3t − t = 3 · 3 − 32 − (3 · 1 − 12 ) = −2
1 1

35 / 35
. . . ugyanez integrálással

A korábbiakból tudjuk, hogy:

Z t2
∆v = a(t)dt
t1

Esetünkben ez:
Z 3 h i3
2
∆v = (3 − 2t)dt = 3t − t = 3 · 3 − 32 − (3 · 1 − 12 ) = −2
1 1

Mivel v(t1 ) = 5 m/s, ezért nyilván: v(t2 ) = v(t1 ) + ∆v = 3 m/s.

35 / 35
. . . ugyanez integrálással

A korábbiakból tudjuk, hogy:

Z t2
∆v = a(t)dt
t1

Esetünkben ez:
Z 3 h i3
2
∆v = (3 − 2t)dt = 3t − t = 3 · 3 − 32 − (3 · 1 − 12 ) = −2
1 1

Mivel v(t1 ) = 5 m/s, ezért nyilván: v(t2 ) = v(t1 ) + ∆v = 3 m/s.

Ez gépies, gyors és általánosabban használható módszer.

35 / 35