Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • 0899 A Hódok Társas Élete - 0950

    Uploaded by

    Markus Sandor
    7 views52 pages

    Original Title

    0899 A hódok társas élete_0950

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    7 views52 pages

    0899 A Hódok Társas Élete - 0950

    Uploaded by

    Markus Sandor

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 52
    ALLATOK, NOVENYEK 283 A hodok tarsas elete A béd valaba Enropa- és Escak: ile Amerika-szerte elterjedt ri volt. Ma mér esak a szerencsés hevesek ismerhetik magat az llatot, és ritkan lathatok neveretes épitésceti alkotdsai, a tekintélyes hodvdrak is. Mw stoner ransas exere * A hédgitak igen nagyok is lehotneke — yakran elerik a3 méteres magassé- ‘ot. 65 meghaladjak a 100 méteres hosszisigot. Az eddigi legterjedel- mesebb hodgétat az Egyesilt Allamok Montana allamaban talsitsk meg a 700 meter hosszi epitmény olyan szé- les és erds volt hogy egy ember végig- lovagothatott rata A hédnak hatalmas, éles metsz6f0- gai a legfontosabb szerszamai a vir- pitésben. Valaha tab észak-amerikal indian tras is szivesen hasznslta eze- ket a fogakat vagészerszamként. * A hod a vizidisznd (kapibara) utsn a rmasodik legnagyobb termeti rigessl6 2 viligon. Kifelett példanyainak tla- gos. testhossza. 90-120 centimeter, testtémege 12-30 kilogramm. Az curépai hadok rendszerint valamivel testesebbek, mint a kanadaiak. A rég- malt id6k hédjai a maiakon is tite tek: megkdvesedett maradvényaikhst kitinik, hogy az egyik kihalt hod ake kordra ndtt, mint egy medve! * Az illat egykori haza elterjedtségére utal, hogy a hod 26 tObb helyseg, példaul Hédmezévasarhely, Hedasz, Kishédos, Nagyhodos nevében is meg. ‘brabdste 1 A hédok ivartilji mirigyeinek viledé- kit, a sllatok teritriumuk hatrinak megielalésére hasznsit hédpézsmat vagy kasztoreumot a kézépkori gyogys- ‘szatban reuma kezelesere hasznaltsk, kesobb a premvadaszok ceapdikat ken ‘tek be vele, hogy a szag megteveszt6 biztonsigérzetet adjon a hédoknak. A hédbogir (Plotypsilus costoris) akis' a hodok bundajaban &, és a Szintén sak ott talilhaté hédatksval (Histiophorus castoris) taplalkozik Ha ilyen ki stall agy folydban épiti meg a vit nyezetet nem tail, egy vagy tobb keszti az dramas, és meptelel lore, Ezek a duszastomivel kiscbb fator zsckbal késvillnek, amelyeket az. allat hata les metszfogaival dent ki, Mellsé man. csival agyagot tom a ronkok kizeibe, igy te: Fadént: A hod Kirulrigi a gitépitésher kiszemeltf tireseket. Munksjaban igen jal fejlet igo. iamaisegitik, ezek a koponysia kiemelk sonttarajain tapadnak, Allkapesaival hatalmas cert fet hi, aki 70 centimeter sumérdji ft is kidéne. Floszie Iehingja a kerger a torzs also résnévdl, maj a fata tavénel korbcharapdalja, 5 addig-addig vékonyisja, amig az. mar nem tara meg a noveny slyat. A reesegs-ropogs hangokbol érzekeli, hogy a fz inog. Eklcor szalad, a viebe jd rovidesen fel bukkan, hogy szilitsses alkalmas, kisebb da rabokra vagdossa a tSrzset. A nagyabb fsknal sokszor két héd fog dssze. Egy’ stlagos hid: csalid djszakinként egy-egy fat kidéat. ©) A hodok érdekes tulajdonsaga, hogy Képesek lezseni ful 6s orrnyl Valamint torkulat,igy tab mint ti percig liszhatnak viz alatt még akkor is, ha kez ben térgyakat cipelnek a szdjukban Eek az emlisik ~ a kéirlményehts fi gen iguzitgajik gitjakar Haat Tllsdgosan mély és elirasztassal fenyegeti a vi rat, csokkentik a git magassagit, hiengednck nmi vizet. Ha p pad a vizsrint, ellende zik a gitat, nem séralt-e meg, nem szivirog-cy sy pedig magasabbra épitk, hogy tobb vizet tartson a taban Keecsesen & konnyeden tiszmak, eben sz les, uszahartyas hates labuk_meg lelapitot, es everSlapit-szerd farkuk is seg ket, as7araztoldan azonban lassuak és estle nek, igy avtin boldogulaak ak és fardrzsek morgatisival. héasdgen sigy lesenck tir, hogy szallitsesa tomakat dsnak a vir a fakitermelés helysz. ig, 6s ledsrtagik a7 épitcany agot a githo. varakat é a gitikat nomzodékek sora bb szaz éven at haszndlja,javitgatja, ba ti, A hodok gpitménycikkel seamottevs mertékben ~ altlaban kedverden ~ hatnak a Senyezetre, A duzzasrtissal kilakitote tava é mocsarak sokfcle illat- é novenyfajnak nak otthont. Miutin ezek a7 allatok mas dere kiltoznek, a tavak lassan felroltodnek termekeny rétek valtjak fl Oket ahol zatos novenyzet terem, & kivale Tegel tal naka ndvényevok, Bir a git- és virépités dstintis tevckeny vagyie velesvletett késrség, az slat ne asztalai icon tanulja meg), nem minden Hod keper e-Ae athlyesl Figg, hogy egy hévlesalad éptkezik-e vagy sem. A nagy tavak aerate laters cet falba vijc Gregben laknak, Ha a talaj nagyon 7a, a kotorék Falé hordott Sgakhal és agyagya negerdstik. Gatat csak akkor késritencky ha nines olyan ndgy és mély virszakasr, amilyen felszin alati bojirathor és clelemraktichoz dokvetlenil kell igban tartott hédokon © Eletkep az USA Washington sllamsbsl 32 egyik hod bundajst spolia a szaraz agyag. varban, mig tarsa bekésen szundikal. A ho. dok stalusszsk 2 nappalt, Kora este jonnek le, hogy taplalkozzanak és dolgozzanak. © Kivitdan mes Spitett hodgst a Snake-folyon, a2 Aamerikai Wyoming fllambeli Grand Teton Nemzet Parkban © Gitjshoz agakat szilite hd. Ezek a szorgos rgestiok annyira ugyesen mozognak a vizben, hogy uszva roppant terhet is kepesek 32 épitkezésikhor ejuttatn. lett summal kennek be ins sll, teritnioma sly pin a saat javukrtszor sédok munkajinak ki GBH» HODOK TARsAS ELETE kira kezdenek seaporodni Egy hétkéznap A hédok abbr Stalusseake a varban, esak ke vagy ne mt ora este hagyisk el otthonukat, hogy hajnalig, k,csak hhirom honap malva térvissza, an iplilkozzanak és cpitményeiken screnykedje k a belejexte a szoplatist, Elvilasztis nek, Szigordan novényevd allatok. A {ak ker utin a kilykok kérilbelél kéeéves korukig a gét é leveleit fogyasztjak, fokent a lomb kat Kedvelik, a tilevelieker kevésbe © Viedban alvs him és néstény héd. Bar Fledeldk igatisa hossz tivon hat a hédok egy életre parba allnak, falés utan a kiimnyevd erdkre. A nySri honapokban v him harom hénapra elkéltzik,s csake a sz0p-_nivenyckt Is exzeyetne tats i lejsrtaval ter viseza. A kicsiket Kevés a termésvetes ellenségik, dk a szilbk kétéves korukig nevelk al vadiszik rdjuk a medve,a farkas &a hii O) Hedvar egy 16 kazep Nemzeti Parkban. A szallashely beférata a viz nyilk,igyIakoi észrevétlenek maradnak 2 ragadozék eld. Ha mégis veszélyt észlet eke, farkukkal a vizetcsapkodva jeleznek. A fiatalabbakatarska,a va renyét A hc chetdaen a vie= mind A asst hallain a7 rt6zkodak a melyebb st maszkalok pe New ‘eurépai vagy kézénséges héd (Castor fiber) Elterjedési terillet Eurdasia északi része Franciaorszagtél 2 Bajkal-téig és Mongélidig 107-110 nap Gnsliésodasi életkor elvilaszts harom hénaposan; kérilbeldl két évig a esaléd- soporttal maradnak Territérium valtozé | ALLATOK, NOVENYEK 284 A prérikutya tarsas elete Eurbpdban kevesen ismerik a prérikutyat, biszen elterjedési terilete az Egyesiilt Allamok nyugati felére korlétozodik. Ott azonban rendkiviil fontos Allat, részint a természeti kornye- zetre tett hatdsa miatt, részint pedig azért, mert a legelokin «a hazidllatok taplalékkonkurense. inthogy ezel a kicsiny emldsbk a le gelés26 haziallatok taplalekat vesze Fyeztetik, nagyszabast ino hadjarat indultellenak, s igy’jelenlegi egyedsesmuk a s2de évvel ezeltinele kevesebb mint 2%4-ara csolkent. A gazdak ezt nem falalisk, a tudo Sok anna inkabb, mere a prérkautyaknak rend ‘ivi flee a tiesas slot [A présileutysk (Cynomys) neme a rigesildke (Rodentia) rendjoen a milustélek (Scinridce csalidjaba tartozik. A kifejletten nagyjabol ‘centiméter magas, kéirlbeil 1 kilogrammos allatok a vids é a sziirke mékus rokonai A himek slaldban nagyobbak, mint a ndsté ryek. Nagy tappanesaikon nive karmaiknak j6 hasenit veszik a hotorékisisnil A gpeériku- tya” elnevezes az allatoke ugatsnszertvéxrjel zésére ural, és arra, hogy alakuk hasonli egy clundi kutyakalyokghez. A mokusfelek kozore svokatlan médon Foként fivet & levelcket ese nek, bar étrendjakben rovaroks, férgek is helyet apna, Or fa wan, kézlik leggyakoribb 6s legelterjedtabb 2 fekotefarki prérikurya (C)mo- ims budovicianus), ext viesgalti leginkibb az eoldgusok, s nemegyszer a esoportoséletforma elinyeinek Kisssikus peldgakenc emi Féld alatti falvak A feketefarki prérkutya tite eny, Halas telepeket~ tlds elneverésel falvakat ~ alot, czekben tabb exer egyed is dl. Egy-egy fala a fold alas jératok 05-409 hekear Kozatti nagy sig hildzatabol all, Az eddig ismeortlegnepe ebb prérikutya-koldnia viszontigazi nagyviros volt: Texasban talltik, 64 000 negyzetkilomé ter teriletre terjedt ki, és a becslesck szerint 400 mills peldinynak adott otthont. ‘A pretikutya-kotordkok toleséres bejérat tal kezdédnek, a folyosé, esaknem figadlege- Seo, kirilbeldl 2 méteres mélysdgbe veret, maid hirtelen megrdrik, és vizszintesen 30 méternél is hossaabban folytatédhat. A kitermel,faldet az allatok 1 méter magassighan kiposan fl- halmozzik a bejérat kor ez a domboeska ki litohelykéne és srviavédelmitiltésként is zal gal. I hektimnyi telepher dtlagosan 100 elfele © Ederen faye! a préviutya, mikizben ‘egy cserje leveleit majszolia. Manesa annyira digyes, hogy fel .kézzel” is képes megragadni az boat. A legelokén téplatkoz6 allat ellen 2 gazdak irts hadjaratot folytattak bra taro, fy akotorékok aks esplalek keresés kone, hs lence, brmikor gyorsan fedezchbe menekhernck A fol ast otthonokban céstéral,fések amrak é mis helyiségek is tallhatdk, Mint- hogy mindezek a felerin Meleben helyes edie el, igy a prévikutya kimerész kes clo meghallja, hogy nem kaveledik-eragador6, E rdgesil falvai az ésrak-amerai fives pusatasig a psi letkizosségench fonts t fyeddi. Ax chagyott dregrendszerck sok mis fajnak, példiul a preribagolynak és a fekete labs gbrenyneleis allt nyujtanak. A pre Kya epllkozdsisrokasaikkal hatnak's 6 wényzctre! megakadalyorask, hogy a gyepet bozor noje be, Ez a tevékenyséptles haszoud Into legelterézeszempontabal elonyés, s D6 ven ellenilyorza mindart az exetloges gard igi kit, amelyet az alla mésut azzal oko, hogy a lopeltetee jeg el elesz a vet Népes csalad [A précikuryalalu kischb csalidesoportokra tagorodik. A esaldot egy hifejlett him, 3-4 (Gyakran egymassal rokon) fen 903 284 Brkddlik 02 a prérikutya. A fives pusztasig felszine alatt dsott, terjedelmes falvakban mmindegyieesalidnak sajatteretériuma van, ' az egy percre sem marad érizetleni, a Tegutabbi két évben sziletett kiesinyck a: krorjak. Egy-egy esalidban, kiz6s kotorékban 10-20 lat lakik,czck soja, rendszerint kil bell 0.5 hektéros teritoriumot alakitanak ki 4 falun belul, Foként 2 himek faladata, hogy ijk a teeter a tobbi esaladeol A szaporodisi idGszak marcius-iprilisban van. A ndstény kérilbelul egy hénapos vem hességi id6 utén, évente egyszer, 4-3 kélykor hoz a viligra, Az djsailiwtek vakok és esupa- szok, A kicsinyele nagyjabol 6 hetes korukig maradnak a fld lat, szatén ki-kibGjnak ako: torékbal, é az anyjuk hamarosan elvilasztja Sket. A fiatalok nagyjsb6l 2 éves korukig élnck a szileik kotorékdban, ezutdn az iff himek elkiltznek, hogy sajitcsalidor alapit sanak, A ndstények gyakran a cealidban ma radnak, & ott szaporodnak covibb. A PRERIKUTYA TARSAS ELETE Rilatok, navenyck 60 — A MOKUSt ‘A csalidi kapesolatoke igen szarosak, A tagok exGkolézdsnak nevezect szerartissal azonosi jak irstikat titore szajal kozelednek egymis aikat. Gyakean hoz, é dsszeérintik ells6 fo urkissrak egymist, és a ndstenyek: mepszop- tatjak a tobbick utddait is, Az apadllatohat ¥- sront tivol tartjk a kicsinyektsl amig azok nichiny hetesck nem lesznek. Fz id alate ahi mek mis esalidok himjeivel flytatnak hatirv szilyokat. Az. dsszecsapasok ritkin fajulnak Teginkabb fogesattogeatisban és ban merilack ki, esa nha tor keollanak vad aldozésekbe, Az ilyen jelenetek fal érindl val tovabl is elearthatnak, Eber érs: A prérikutydke viselkedéxénectrembebtl6 vo niga az éberség, ez a leglontosabb eszkzak a tagadozskcellent védeKezésben. Nappal lla Tok, s ilyenkor szimos ragador®, példdul pré- tiarkas, kigy vagy raga madarFenysget ‘ket Falvaikac mindigarvid {vd prérin ep tlk, mer: a hose avd presi xx bond as dst Hasziksgges,aprerikuty ak dalyoznd a kil TUDNIVALO Nev feketefarka prévikutya (Cynomys ludevicianus) Elterjedési teriilet az USA nyugati fele Csoportok egyedszama ‘csaladonkent 10-20, falvanként tbb ezer Vomhességi id 32 nap Onallésodasi életkor 6. het Territérium 0.5-400 hektir kdzatt avért is leesiphedil 4 fiver, hogy ne zavaria ‘ket a firkészésben. Nappal minden esalidnak legalib egy tagia sziintelenll rkibdik. Az Or svem egy heirati halom tetején ket libra allva figyel, fay azonnal észrevesci, ha veszély fe- nyeget. A prérikutya szeme magasan a feje et “oldalan helyezkedik el, ez megkénnyiti, hogy kords-koril Grzckelje’ 3 veseclyt. Ha bérmi amisat észlel ugatd hanggal riasztja a kézel- Ben tartézkod tarsait, akik valamennyien a kotorckba szaladnak. Ez azonban még nem minden: feltetelezések szerint a prérikutyak kommunikicigja az egész allawvilaghan a ley fejlertebbek koze tartozik. Legalabb tizenegy kulonfele hangot hallatnak, azonositisk az sgyes ragadozstajtskat, & a hangokat kisérd testartisokkal tovabbi informécighac is adnak a veszély jellegérs © Az ddvialés és 2 kurkészds a prérikutyske jellegzetes magatartasa. A féldén laké mé- ‘kusfélék tobbnyire nagy csoportokban éinek, de a nilunk is hones kBxBnséges Urge a kolé- ‘id beil a sajat dregében lakik SOK ES ROKONAIK. Allok, nivenyeh 105 - FOVES PUSZTAK] ALLATOK, NOVENYEK 285 Az afrikai elefant tarsas élete Az elefiint a legnagyobb searar- syed match a A sorts Qtr ental afta foldi emilés, és azon dllatok kizé iolykoruncka- init jularesSen népy ty Krk ver Taree REEL lag akaoe I unbdal. Egynegy A etry bor aya ceatidiban maroc a him azonban 10-12 éver koraban kivaik onnan, tka, Ha a edplalék Aste iaknak, a i igmeretit pase alegjobb tiplilek-&s viz csaligit. A csoporttagok mindenben utinozzak dt, Hea tiplilkor’ eleség utin néenck, ba lefekssik, 2 abbiek is at lye érezs fut : si és akkor nak rv harcha sl Szoros kételékek sonlitanak az emberre, mert azon kevés fa 2 clefantesordatcheneit solat fri Kad tartoznay amyl a kilejlete cgyede se. A esorda minden tagia odaadssal orod miltaval még evel svét az wtddok gondozisibél. Ar dln, ig jovabb udjah ee AZ AFRIKAI ELEFANT TARSAS ELETE © Eayesével halads clefintok Kenyaban, Ar elefint alsé és fs illkapesiban egy

    You might also like