A kivalaszto szervek betegségei A vizeletkivilasrtds szerorend- —_{ szerének feladata a vér megtisz- titdsa a salakanyagoktol ~ a karos vagy felesleges anyageseretermé- kektél. Részei a paros vese é5.a hiigyvezeték, valamint a hiigyhilyag é a hiigyesé. gm eb képrdni mi vores Ken hs eaddot mond ogy vrs hulle Srendscee- A soeanyvis Bnei ae wea, terebet, Atel kokaiot nem Sri A jrmavekcskadah a ezomethegy sk ben. Elraporodnak apatkinyok és mis kre Xk. Jivdnyok Sik fel a fuk A forgalom Bedugl a virobsn meg ze Aas 05a hSgyhlyag x soeryzet hall: déthesl6 venience. Hla er edhe 6h fahorl a server epyensily: a vérbe oes entail ms |ocaet ages SSikanyagok: Mivl nem xdnakeivorns a mnysgeet tuk sbedgulhak", A nck ayeenemegysrerGetvesrdyese, rbcreaterk ellen eckson irra nie er aa ‘Krmadernorvosudomanyjobbira sikertl ke tel eqaketabejokatkepes mind a fjdalnak tnybiisére, minds silyouabbkovethezmé git uroldgiinak nevezik A kivalasztas A ket vese a hasty hited fel cészény a ge- Fine het oldalnealatbats, nagyjabol a leas bordak vonaliban, Lényegében aver sree de feladatuk elltisahor meglehetGsen bonyolult nuk és zabalyorhatOnak kell enh: Kis a verbsl a karbamidot, valamine mis mergeod Salakanyagoka, cs nagy mennyisegdvizbenold- ‘as hlnfle sok kisereteben izle formsjaban © Azegeszseges vese (bales) hajszilérgo- ‘olyagia (glomerulisa) Kezarik a verbal a salakanyagokat. A vesebiopszia sorin nyert Szovetmintaban (jobbra) koros szerkezetu 4 makédést glomerulusok lathatek A VIZELETKIVALASZTAS RENDSZERE ivilascte Ske, A viele vestbdl a higyve zeknek nevezet piros cabvon st egy vékony G tigulehony fal zadkba, az alhasban ele Iyezked6 higyhalyagha jut. Ha a hogyhalyag, smegtli, a falaban lve nyomdsereckel recep torok jell, hogy ie kldren Vizelercskor a higyhlyag.kivezens csivét horlvev6 zardizom eleryed, a hélyag falinak izomrata pedig. Ssseehirsdi, ca InigyesGvon it kipresel a vivelet, Az egész folyamatot ~a ver stsaeésetl a vizelet tav0- zislig— kivilasctésnak never. A sziirés zavarai Magit a sasirést (filtricié) vesénként mintegy millio. mikroszkopikus_hajszélergomolyag glomerulus ~ végei, mindegyikikhhoz egy egy QA vesckb6l kivilasztode vizelet a higy: holyagban gyilik Sssze (0,5-0,75 liter, 5 onnan a hugyesven at tavozik. A nok hugyesove a hiivelybemenet folott, a ferfiaké a himvessz26 esucsan nyilik a kulvilagba. Kaya Cerone = mbit = exakosi A lomorlae ds ububs egy, lr 3 ‘esemthdés anata alapetyscge A ikl I onek saga aries ol eee ote toain chien hiseen az tegether hasan atemunesec re riety amelyek nem egykonnyen iulak meg ha ke Towser het Seerencére bb van bl tnt amennyt kell egyhurmaduk aig vez rx 1Tivlasaban. Migs alodhatak problémi irae ree Ga ere ed eal sek a stolioos médon atadeala vert, Oval, tnt ogy lukas eta lyon” Fee Hiedeverelik aerial Hi wack, nel iyenkoe 2vavoetvllat 6s essen Seats Heveny vesegyulladas A heveny vescmedence-gyulladis (pyeloneph- rit) napok alattkiljlouik. A beteg rendsze Fint vesetji faidalmat Gree lias, fazik,ces7~ ket. Vizlésiingere van és a vizelésfajdalmas. 'A korokoza sokszor valamilyen szervere ten ell pdchol kiindulva, aver. vagy anyirok: keringés Kozvettésével tamadja meg a veset Miskor a higyeso kivezeto nyilisa a frees 30195 A KIVALASZTO SZERVEK BETEGSEGE! apuja ~ x esethen a kérokor6 elabb a higy holyagban telepszik meg, majd onnan hatol a hgyvezetékbe & a vescbe, Fokozzik a ferté 26dési hajlamot az olyan illapotok, amelyek- ben lelassl a vizelecaramlis, példaul ha valak nek vese~ vagy hugyhdlyagh6ve van, illeve {rfiaknal a prosztata megnagyobbodisa. A he veny vesemedence-gyulladisban szenved6 be teg antibiodkumokat kap, fekidnie kell, és sok. folyadékor Kell fogyasztania. A gyulladis ki valté oktinak felderitesches kailinidle urokigiat viasgilarok elvdgzésére leherszikséy, idiilt gyulladas Flofordul, hogy a vesemedence-pyulladés rendszeresen kigjul. Kezdetben alig vehets Gszre, de egyee jobban kirosija a nefronokat, azok gyre kevésbé tudnak regenerilédni a sgyulladas lezalésa tin, Igy alakul ki az ile (Gronikus) vesemedence-gyulladas, A’kivat6 ok sokfée Ichet: ha peldaul vescko akadalyor- 22a vizelec elolyasit, a pangs vizeetben kony rnyen elszaporodhatnak a kérokoz6k. Az is vesegyulladisra hajlamost, ha rosszul zéenak a hugyvezetk és a hugyholyag hatin elhe Iyerkeds billentydk. A higyholyag dsszch- Zédisakor exeknek a billentyGknek zérédniuk kell, hogy a vizelet ne éramolhasson vissea ahgyvezetékben a venék fle. Haabillentyk Svetkezete vagy mnikinkése nem tkletes, a visszaéraml6 vizelet meglereSzheti a ves. Az idult vesemedence-gyulladis sokszor ti- netszegényen zjlik mindaddig, amig nagyfoki veseelegtclonseghee nem vezet. A Bete ant biotikumokat Kap, a vesckover el kell avolita i, illetve a billenty hist meg kell sent ri exert matétre is szksegIehet Vesegyulladas A vese mésik gyakort gyulladssos betegsége a vesegyulladas (nephrin), amikor is fléne 2 hajszalérgomolyagok, a glomerulusok kato: sodnak, Ennck a betegségnek is sokféle oka le- het, egvebek kizitt az, hogy a szervezetben rendellenes feherjk termelédnek, s azok elt~ rik a hajszilercket. A vesegyulladis tinct avaros vagy vordses vizelet,slmossig, cxetleg HOLYAGKG ELTAVOLITASA ‘A kettévagott vesekdvon (bara) a ftéraséhex he- sonlo, évgyirtszerd rojzolatotfigyethetink meg. A kicebb holyagkdveket @ higycsovin keresztil ‘2 holyagha fouttatottexzkazzellahet eltavolitani (A). A kovet dsszezizzék (8), majd a tormelékot 2 szntén @ higycsabe helyezettcsbvén &t kimos- Stk. A nogyobb hélyagkivek eltavolitésa céijabsl hardnt rami metszést efenck o hasfal ols részén (C), majd étmetszk a hélyogfokit (D). 302eset fijdalmak, Sokszor folyadék-visszatar tis éslelhet6, példiul bokatsi duzzanat (ade ma) formsjaban, Stlyos esetekben veseclégte Tens alk i A vesopyulladis nemesak szemmel lithats tneteket okoz, hanem a vizelet bsszetceelet is megriltoztatja. Ez egyébként szmos vese- é hyaghetegség kz jellemzdje. A modern l boratriumi vizeletvizsgilatokbl az orvos éré= kes informaciskat kap arrdl, hogy a betegséy a Kivilszts szervrendsreréncle mely résée exit ‘A vesegyulladist t6ként gydgyszerckkel ezelik: a beteg egyebek kiirdte srteroidokat 6 citotoxikus(sejtmérgettartalmaz6) szereket hap, sa vigvissratartis megsviintetese érdeke ben sokszor vighajtokat is, Veseké, hélyagks ‘A gyakran hasznale teiskanna_elobb-utdbb vizkoves lesz, vagyis olyan asvanyi anya ex pédik i az edény faliny amely rendes kori: mények kat oldot allaporban van a vizben, A virks ronta a forralis hatisfokit Egyfata .viek6™ a vesée is megimadharia Fz avfolyamat mis, mint ami teiskannsban véghemegy, de a kivetkerményei hasonak Flos esak egy’ apn sailed szemese vik ki, raj e7 nibvehedni kez jabb szemescktapa nak hozza. Fokozatosan alakul kiaz a nagyobb szilrd test, amelyet vesckdnek neverink te meg egy pingponglabléend s nagyobb chet ‘A vesckovek fo kémiaialkotorésee a Kal cium, kaleium-onalt és/vagy -foszfat ewe harbonit. A jelek szerint annal nagyobb a ve sckokepaddés kockseata, mine! tobb a vérben és avizeletben a kaleium, de nem e2 az egyet len ajlamosts tnyezs. A vesckivek leeejot tében mas tényezdknck, példéul bizonyos ile fereézéscknek is szerepet tulsjdonitanake a kutat6k, ennek tisztéedsa azonban tovabbi Vizsgilatokat igényel. A vescha (vagy vesckdvck) a7 cack egy részdben nagyom lassan no(aek), é nem, vagy © Ex a beteg otthonsban maga kezeli a dia- Tizslé berendezést. A mivese tveszi a beteg vesék feladatat: megtisztitia, tsziri a vért. ‘Adlagosan heti hirom kezelésre van szikség. alig okoz(nak) panaszokat, legalabbis addig, mig egy KS vagy annak letort darabja be nem ckelodik a hugyvezetckbe. Vesegéres Iyenkor a beteg igen heves féjdalmat érer, amely kiveti« Rénck a higyvezetehben vale hhaladisit. A tijdalom hullimokban jn, abc a hiigyvezetéh ios fala igyehsrk hifele pre Selnia k6vet, Sokszor olyan erds a gis, Hogy a beteg kinjsban hetret grayed. A szakaszosan jelentkex6 élesfadalom hinyingert és hany ise Iseldidéchet. A vizeletben ver jelenhet meg Haa ko clutott a hugyholyagba, akkor to vabbi nagy fijdalmak nelkal tavozhat, a gores azonban megismetlodhet. Ahogy a vescko 06: vekszik, akadilyozhagja a vizelet aramlisi, navelve a higya fertézések, peldéul a hora” ban mir leirt vesemedence-gyulladis veszelyet Ha a vesckd stlyos panaszokat okoz, m= téel clivolithat, Ha beszoru, és emiatt el akad a vizele aramlisa,akkor sirgds beavat- kosdsra van szikség. A veseki hagyomanyos mati cltivolitiss a litmia, Bizonyos ko ‘ek ~ foley a hGgyutak ass szakaszan levk — isetoszkopiés médszerrel is chtivolithatsk [A cisztoszhop hosseu, hajlékony, szaloptikis 86, amelyet éeréstelenités tan feltolnak a Inagyesobe. hugyholyagba,illetve ahigyveze tech also részcbe. A misaer hépet ad a hugyutak « szakaszatol de a cisztoszkop vegére er6sit hhets parinyi cspesseel meg is Iehet ragadni és s28tis lehet ani vagy ki lehet venni a kovet A vesckivesséy gySgyitisénak jabb méd- szere a nagy energidjaultrahanggal Grténd Kztizds (extrakorporils litotripscia). E be avatkoris eredménycként a k6 s7étporlik, s 4 por a vizelerel kimosddtk. Az ijabb kivek © Az intravénds pielografia alkalmas 2 vesegyulladas fellsmerésére. A rontgenkép hamis szinezése j6voltab6l kivaléan lithat® 2 pros hugyvezeték, amelyen keresztl 8 Vizelet a vesébal a higyhélyagha jut kialakulisinak megel6zésére olykor gySgy sveres kezcest is kap a beteg. ‘A hiigyholyagban talalt ko vagy a vesébol vindorolt oda, vagy magiban a. holyagban képzédott. Hélyagh6 sltalsban akkor alakul Ii, ha a vizeletdramlis a hélyag utani szaka- son ~ példsul a prosztata megnagyobbodisa ‘late —akadslyba ukdizik. Nem véletlen, hogy a hélyagkivesség az id6s férfiak Kdrcben a 303“95 A KIVALASZTO SZERVEK BETEGSEGE! leggyakoribb. A heregségre a vizeletirtéskor fellepé fsjdalom, a vizelet lassi tirlése 6s a sgyakori vizelésiinger hivhasa fel a figyelmet. Akiver olykor mitétel kell etivol Veseelégtelens: A vescelégtelemey olykor nagyon hamar ki- alakul — nchiny hap vagy akie néhdny. Gra Slat A kilts ok leet feiGres, gySgyszer tuelekhatés, a higyutak hirclen eleivbdisa vagy a vese vérllatisit veselyeztets slyos betepscg, peldiulsxivroham Tiyenkorrovid idan bell szintetlesen le alhat a vesemihodes, & a verben salaanys tok gyilemlenck fal A beteg kevés viaeetet. xt, Tmossigor & hinyinger ree, eet any, és az eszméletét is elveszitheti. 2 A miivese cay a Sec het hezla:mtdach pyoeyszcrebicl adottinfcigva, sigord decal, A’ hezelés Giaiedls berendexés anely megs mop tnehja aver A mivesckezees nem Taal tay, de Okie tar, 63 rendseresen ome Tall yk Idheséges moda 2 hemodilies Ghkor a bteg vere vezei ea berenezesbe tiald oonin vasza @ erckbe, a mask potlp 2 perineilis dle kor» texmelvek és # isl folyadk dot anyagsinak Kesereo™ desea asiregen bel egy she. 1h esceleilenséy uly, az lasan hil Iod6 lapot eet Mintek cma, tral ead rere alae mmehad & si Falak. henelés yoy szerehkel, dictival diaiiscl vagy vesesthe- desc wrteahe. A feldenil coral. ma tnt hazdnkban is hocadjutnak » daliisher A vcscittetre a donorhiay atta bet gekiek solar hall vari A vese tarolasa A stotedsre sim vese lehitve 24 Siig vagy tovabl is larthats. Kulnleges, oxigénnel da Stout sGoldathan, 10 °C-o» omersehleten ti roljak. Altlinossigban a7. mondhat6, hogy ‘mind covabb alla vse, ann inkabb ndvekszik a veszlye, hogy az dallerésutin vem wudja ‘maradckealanul ellitni fladatst. Az a legjobb, thas vesét mindjrt« donor halla ucin kive™ sik cs ier, Ugyanakkor a szerv hive ti rolisinak techniksjalehetGvé teve, hogy a 3 beérzck meglellsen felkesrilenck a mtcre ‘Ma mar a veseiiltetben résresilt bete gek tab mint 90%-a a mattet vet hérom Fonapon belul ismet munkaképes. A. vesére ro betegek & donorok vér- ex sedveti ant génck sci omos parstanay al p'Ggyszerekmek (peldsul cyclosporin A) Ko- ‘GinhetGen a7 ditetettszer 5 joval kab ban loki ki Holy: hurut A hilyaghurut ay egytk leggyakoribb urol6- fiai beteység, de nemesak gyakori, hanem kel- Temetlen, tsidalmas & idegorls is. Lényege 2 hugyholyagot belilrl belelé nyalkahirtya syulladasa, amely atalaban bakterilisfertzes © Anotyaghurutot leggyakrabban az Esche- ‘chia coli nevi baktérium idezi eld, amely a belekiben él, és a végbélnylis Kérnyékér6l ke = rulhet be a hugyutakba, ahol gyulladsst oko. 304 kivetkezménye. A hélyaghurut férfiaknél ‘meglehetdsen titka ~s ha megis fellép, valami- Iyen urolégisi rendellenességre hivhatja fel 2 figyelmet. Naknél gyakoribb, 6t nd. kézil Ky legalibb egyszer meghapia dlete folya: fn, Ex a kilnbség azzal magyarszhats, hogy mig a Kérfiak hugyesive 15 centimeter hhossei, a ndké minddssze 2-3 certimete A kérnyers boreeriletrdl vagy a véghelnyilis kirnychérsl rondszerestisrtikondis mellett is konnyen kerilhetnck be baktériumok a nik hagyesivebe, hugyhdlyagiaba, Baktériumfertézés ‘A hoilyaghurutért sok esetben az Escherichia coi baktérium a feels. Ex a baktériam allan A6 laksa a beleknok, shol sogiti az. emészxést. ‘Anna tbb kellemetlenséy sedrmazhat abs, ha a véghélnyilis kbenyékérsl a hugyesbbe ju ‘A holyaghurut 2 nemi kizisulésekleel is Seszcfiggéshe hazhats. A. szeretkezés sor megsérither a nok hiivelybemenetének & higyesdnyflsanak koray ket borits érzé ban silyenkor a higyesabe is kinnyebbes juthatnak a fert6z6 mikroorganizmusok, Egyéb okok Hasonl6 megfontolisok alapjin més tényerGk fs fokozhatjak a holyaghurue irinti hajlamor. Kiizgiak tartoznak a terhesség, a sziles, bizo nyos mitéti beavatkozisok (Peldaul mehelti- volitis), a rosszul felhelyezett fogamzasgatls eschizdk, valamint a menstruscid kezdetével vagy a Klimaxszal kapesolatos.természetes hhormonilis viktozssok. A hélyaghurut {6 t= rete 2 gyakori, heves vizelésiinger, valamine a vizeletrtest kissrd csips, Sets érzés. Sok szor csak nghény esepp vireiet url, 6a beteg rick nemsoksraismet vizelés ingere van. A be- tegek olykor héemelkedésrél és tompa hasi {adalomrl is panaszkodnal, Antibiotikumok Nagyon fontos, hogy a hélyaghurutos bee, annyi folyadékor igyon, amennyit esak tu AAntibiotikumra is svakecg lehct a fertirés le kiizdéscher. Ha igy sem sikeril mepszabadulni a kérokozstl, akkor tovabbi — laboratériumi, radiologiat~virsgalatokat kell vigezni a itter- boon allo esetdoges elvltozss kimutatssira, Megelézés Aki holyaghurutban szenved, lehetleg tartsa brea kivethers elinssokae: 'igyon sok alkohol- és szénsavmentes flys kot, példsul viet, ostos gydmolestevet slkalommaligyeke 7k tljesen kiriten ah ivagie + Forditson fokozott figyclmet a emi srereck al, srevetherés elott € lua is 6 partnere is alaposan mossa meg a nomi szervek tajckat. Kozosiles uti uritse ki a holyagjt, Ha a huvely nyalkahartysja szaraz vagy scrilékeny, hasznaljon sikosito zselet Elofordul, hogy a holyaghurutos beteg nem képes visszatartani a vieeletét, Ev a vize lewtartisi zavar(inkontinencia) sz4mos forms janak egyike. A panase legtdbbszr az alhast fzomzat gyengiilesével, az wmok és a2 idegele Beegedésével hozhats dsszeliiguésbe A HOLYAGHURUT NEHANY LEHETSEGES OKA [A vese Kovessige vauy cata elavédist, Shia ndyaghurutot okoshatAZEMBERITEST 96 Allergias betegsegek Az allergids betegségek igen kellemetlen tiinetekkel jarhatnak, 6 az utobbi idében gyakorisaguk meredeken megnétt, de az orvosi kutatasok biztato eredményeket értek el az okok felderitésében &5 a gydgykezelésben. HOGYAN SZABADUL FEL A HISZTAMIN? azategénet ed epee aoe 0 A sch gq, tre Sag ea eae esr ate nae Pap amp terete s aa Be eae : ae ae nea cea eters eee eee ears szében allergiasjellegiick. Az allersia esaknem az allergének Papas Yalamennyi szerviinket crintheti, kivilto oka ‘dott fenerver™ pedig ezernyi fata természetes és mesterséges ‘eit plazma- Kemiai anyag lchet. Bir a tinctek sokseor na sejté taka 3 yon kellemetlenck, ma mir hatasos gysgy szerekkel esllapithatdk Allergének [Az allergi tibbnyirejesak" nagyon kellemet len, de ncha élewesrélyessé is valhat. Mibenlé te. kutatdorvosoknak sok feiérést oko! ki vilté okokrl my. ma is esak kevesct dnak, noha sok allergasallapotot mie Litvinyos 3 Kereel kezelnck- Az utobbi években az asztma, ar allergiis orrayalhahirtya-zyulladis é tobb mas allergiés k6rkep elofordulasiaranya vig szerte ~ igy hazdnkban is ~ meredcken not Hogy micre, pontosan még nem tudjuk, de az jsmert kornyeretallergénck kikis7obdlésével peldaul a parlaghé rendszeres ireisival sokat {chetink e navekods megilitisier ‘Az allergiaallergének sltal kiviltot k6ros reakeid; megforditea: a7 allergén (peldsul a 2 plazmaseit ‘llenanyagokat é az ellenanyagok megkstik termed az allergent, s hisztamin Ssabadul fo © Az altergének meginaltjsk az ellenanya leet, és azok a allergénnel valo meiskor részt vesznek a hisztamin flszabaditésaban. Ennek az anyagnak az ellonanyagok hizésejthez kapesol6dnak 2 hatisara az erek kitagulnak, és viz ep ki eee eee telat a byes szdvetekbe 30596 ALLERGIAS BETEGSEGEK za edhey lelmiszerek (tas, emek, spark, bizonyos séldiul darszsak, mahek) esipésevel x seereczetiinkbe juts méreginyagok, allatok ‘yore és kiléntele vegyi anyagok. Takisban fordalsallergénck kzal a7 egyik leggyako bb a poratka ~ parinyi, szabad szemmel nem ‘Skben telepszik me ci tobbayire azon a testrszen ly érintkeaésbe keri az al: lengdnnel. Ennck mogfelelien a levegaben edo allergénch, példaul a virigporszemek, ef Ssorban szem-, orebantalmakae és legit ti teket okoznak, a2 clelmiszersk allergénjein hatisira pedig ajakduzzadés, hasmenés. va yomorpanaszok léphetnek feimekkel szembeni allergia bértanetek kel jelentkezik. Fla gumi az allergén, kiitésck ilenhetnck meg példaul a fehéenem gumijé al érintkerd brfelileccken, Am az allergiss tunet nemesak helyi elle leher, hiszen k lergén bekerdl a vérieamba, akkor a7 egése testben birhol kivil gis reakci Kulonosen jellemzs ez az clelmiszerek kebmnyen telszivodhatnak a véxbe. Av iljen a as tiinetek rl al, TSeg gyermekkorban, mely elmosdde ulladas formsjaban_mutatkozik Seen, x7 arco, a nyakon, val: latban és a7 alkar hajlataiban z ckeéma allergiis hattere sokszor egyé telmien kimutathato, Szerenesés esetben a ti neteket kivilt, illetve sulyosbite allergent is sikerul megtalilni, vagy a fogyaszcote lel fn say a boreel rinthees anyage netikai cikkck) kzote, Mask enkor vy ekeémit galkatinak”™ mond, Tulajdonképpen a kontakt dermatitis is lergiss reakcion alapulo borgyulladis, Eze borrel kézvetlenilcrintkeza allergen vila ki, Jellemzs clafordulisi he Tehet zen, mosOpor, ragaszs A kontakt dermatiiszes be allergisak a nikkelee, amely peldiul az cksze rekben és a melhartk, farmernadrigok esata ban, szegeesciben is megtalilhats. Ha Grinthers berflileten viros, hdlyagos kits je lenik meg, nem nehéz azonositani xz allergen A esalinkiités sokszor felndttekn Iye a kez, & a kivak vényer 2appan, vagy. birmi eck kill sokan urticaria) words vagy leh viszket6 gobok formijaban je lentkezik. A'kidtes nagyon gyorsan folkanhet esetlog esak egy kis borteruleten. A gobok rnagysaga, alakja kilonbé26 Iehet. Neha hy kis Keletkezhetnek. Az ok megint csak © Az okcéma sokszor egészen egyszert ‘Sszkizbkkel is j6l kezelhet6. Fontes, hogy a bie ne szdradjon ki tlesgosa 1 kBzénséges hidratalé krémm 5 3 frdéviabe tettolajal nagyr enyhithetak a panaszok. Az épitémunkésok bérével flyameto- san érintkezd cement bérgyullodast cokozhat (képbetét,jobbra). A bart vedéruhazattal (kesztyi, arcmaszk stb.) vagy hetarréteget alkots kremmel, spray vel védhetjuk meg az allergist ivalts anyogoktel sokféle Iehe PPigy, mint vieigos vagy egyeb Allergis reakeio a semen is jlentkezhy lyenko idhet, Kats rtya-gyulladas, Komolyabb duzeanat i ke leckezher, dea leggyakoribl tint a konnyezés ‘mai fafdalom, A szenanith {5 cimadispont) sul, folyn ozta natha rendsverin inthet a soemet 6a filet szonban az ort amely eldu Mi 4-5 nap alattelmlik, art, amed ead, 3 beteg syéoanatha ad x beteg ki van hatissnak Némely embereknek télen-nyéron vannak sven is bed ora gad, és zire helyen lletve giszaka Feggel rosseabbodhatnak a tinetck. Ft ar al Iapotot a hizi portal vagy a poratkival szem bent allergia vslia ls Elelmiszer-allergia Az dlelmiszerallergiaknak a tinetcik. A legnyilvanvaldbbak a gyomor- s balrendszeri panaszok, koztik a hinyingenakran a berey rohamor isk nick fa tincte anche Manapsig 32 orvosok tigy velik, hogy az alelmsisee nak szimos mis, fizikal & pssicholagiai kovetkezmenye is leet, bir e2 pontos kivalto okie rendszerine nehéz azono tani, Olyan tineteket is tulajdonitottak int a depress sgy akira géreseohamok. Olykor a migrén is Ssszeflggésbe hozhats bizonyos élelmiszerel. fo al, bir ilyenkor nem allergiss Anafilaxia Az allergialegsilyosabb ~ de srerenesére ig is elzirja a lgurakat, hirgdk wi ba kerillnek, a vérnyomas hirtelen lees, gy flaxiés sok alakul ki, Ez dlev ‘dea beteg pillanarokon betil rivid iddin bell adrenalininjelciot hap. Mi okozza az allergiat? ‘Nem sokatrudunk még aro, hogy mi az alap- 2 allergisban szen lergidsok kozott. Az. allergia hhalmozddik, a feltevések sze rint ez asitek valamilyen ~ 32 inn riabol Lenyey makédése szempor =~ ordkle Q A ceatankiutes Derpirral és duzza natal jae. Gyakran valamilyen névény vagy allt érintése, imiskor élelmiszer vagy illatszer vila Ki. Nemelyeknek cers hideg- vagy mmeleghatasra is cealoniteses lesz 8 bork. A sulyor ‘ealinklites nagy, ards, g8b9e foltat a2 egész testet beborithatjsk © Soka allergiseak Valamely viragra, n= venyre ~ ha esak be: srijék a illatat, mie is tisszbgni kezde- re. lyenkor az okot hem nchée Kideriteni, 65 a betegnek lehets: leg erie kell 32 al lergent. Aki hajlamos 2 pollenszezonban le hhetdleg ne maradjon sokig a szabadban, {leg a delutsniérak- ban keri 3 kin a tézkodist, mert liyenkor a legna: ‘gyobb a pollenszie. Ma mie bizc A betes védeke tuljdonsigival magyarizhat sver mikidéscnek a zavara zorendszere hasonidan reagal_ az allergénre mint ogy veszedelmes Korokoz6ra. AZ im tmunrendszer epyile £6 clemét a nyiraksejtek rick vagy limlocitaknak nevezett fehérverse. tek alliorjak. Ezck a sejtek allands djirato tanak 2 ynem sajit” részecskck & maker ckulik ” baktériumok, situs fehérjck —felderitésére, azok ug} jelenthetnck a szervezetre Mihelyt a nyirokscjtck vesré ‘alilkornak art. Akt Iodik a7 antigénher & semlegesi “ fale antigénekkel szomben misimss felepitesd ellenanyagot ke termelni d rend Sree aemlekszik” aroke me Iyekkel mar talalkorott 63 Kor hamarabb kifejlodik az immune makromolekulai (peld A. tiplilch rendszerint kis molekulak (peldiul rovid ami nosavlancok, xzaz peptidek)alakjdban szived nak fela verkeringesbe ~ ezck mir nem vila nak ki immunrealcior Az dlelmiszer-allergisban szenveds bet ayes tépanyagokra, Ar elle exekben « hats kémiai anyagok éshisetamin szabadal fel belalu A hisetaminfelszabadulis hasonls ki kezményekkel ja, mint a sériléseket kove helyi gyulladis ~a teil apro véreres hitigul ak, cs Folyadek lép ki az erekbal a krnyer ziverckbe. Ah Kitégulisa pire és iseketést oko, pal kileps folyadék patisica pedig durzanat keletkerik, S2énanat A diagnézi inetek alapjan tobbnyire.konny it hato, Olykor, ha ketscgeke meriinck fl idlis Iaboratoriumi sizse szukség lehet. A po z szor az. dlelmiszer-allergisct is bir rzékenysegi probival (Ugynevezert prick teste m 08 BY ESEPD Vi zes oldatot cseppent a beteg, alkarjira, amel igen kis mennyiségben tartlmazza tivel a folyadel majd lei az oldator Felnsi betege ak nba proba is kilondscbb gond és96 ALLERGIAS BETEGSEGEK nélkil elvégeehetd. Ha a beteg allergis vala melyik anyagra, akkor a megielelé helyen 15 percen bell gyulladisos reakeis észlelhet Masiajta birprobaval vizsgiliak azokat a be tegeket, akiknek allergiés ckeémajuk va borgyulladisuk van. Egy-egy Iehetséges aller génnel dtitaort kis tapascokat ragasztanak a Brikre, & kérilbelal egy napig ott is hagy jak, Ha’a beteg allergiis valamelyike anyagra, 2 megfelelé apace alatt kis terdleten borgyul Tacs alakul ki Bizonyos allergis betegsggek ma mir spe cialis vérvirsgalatal ~ a kérdéses allergen elleni cllenanyag kimutatdsival ~ is megillapithan Kizarasos diéta Az orvosok sokszor kizirésos digta alkalma zasival kutatjak fel az élelmiszer-allergia oki Az els6 napokban a beteg vizen kvl esak na yon kovéstéle élelmiszere fogyaszthat ~ pel ddiul krumplit é baranyhist —; minden le hetséges allergént kizarnak az ctrendbol, Ha a beceg par napon belil jobban lesz, akkor fo tehetden valamelyik, a7 étrendjébal kilkeatot ‘ailtotta ki az allergids sineteket Ezutin sorban, egyenkéne djra he lehet ikeatn az éxrendbe a tabby dlelmiszert, & annak alap in, hogy miikor jelennck meg ismée a cinetek, aallergia oko76ja kénnyen A kezelés Az allergiis panaszok sokféle gydgyszerrel enyhithetok. Az antihiszraminok a felseaba dle hisztaminc giclisk hatasinak kifejteschen, ‘Tablett,folyadele, szem- és orresepp formala ban egyarine alkaimazhatok, silyos esetekben injekcisban is Az antibisstaminok fdként a szénanitha, 2 esalinkittés 6 a perennials rintisz esetén hatisosak. Fredgiték, esdkkentik a vérnyomist, fen: ‘Az angolkifejezésselprck-tesetek evezett egyszerd tisrirésos vizsgélat bbl si, hogy a lehetséges allergéncket (képbetét bala) hig oldatkent o bore seppentik, maid 2 folyadékcsepp alatt kis korcolastejtenck e béran. Ennel o betegnél poratkevel szembeni allergic ellopitottok ‘meg - 0 pozitiv reokciot ja lathats duzza at jla © kep aan. A tdbbi vzsgolt allergén nem ketett duzzanatot.o velile szembeni reokeis tent negati, Lujsk a hing giresée, exlapik a hiny ingert, Az antihinstamin-tabletak 0 hit ey ilmoxtanak. Ever szedesik sordn new pet kezelni, magasban dolgozni- Aki nagyon tlilmosodik tle, here meg az orvost hogy fr jon fol mas A dinstrium kromoglikatot tart rek hatisa a hizonjtckszcesésénelegalisin Eat az orvossigot a tnetk kilshulsa alapul © Az asztma ellen asznalt hérgtagitek (bronchodilatstorok) kitdgitjak a besa Kilt als6 legutakat A gyéayszert belég- okészilkkel (inha litorral), porlasztott Sillapotban adagol- jie A nehézlegeés sel, gBresés kahé- ‘esse jard asztmss rohamot a levegaben, szillo allergének - Allat 26, Brpikke Iyek, pollenezemek, sgombak, por ~ idézik 25. Sok gyermek &s feindtt asztmsjat 2 hazl porban tenyé- 526 paranyi, 0,3 mil liméter hossra poratka viltja ki syakori porszivézisa, Takis tisztan tarts 3 segithet a roha: rmok megelazeschen. beri west 56~ AZ ELELMISZER-ADALEROR Av emberi test © lott mindenképp be kell verni, mert haa hive: amin mar felszabadult, nem feje ki gyogyha ist. A kromoglikit asztma esetén inthaliciés spray, szemtunetck ellen szemesepp, gyomor panaszok lekuzdésére tabletta, seenanatha vagy perennials rinitisz ke7elesére formsjaban alkalmaz hate spray Olykor az igen ergs gyulladisesokkent6 hatisii kortikoszteroidokra (példaul kortizon ra) is saiksGy lehet a borallergizk vagy — belé legerhetd formaban — az aszmis rohamok le kurdéschez. Hangsilyzni kell azonban, hogy cack nem gydgyitjak meg a betegséue, hanet sak a tineteket mérscklik. F gytigyszerckbdl nem seabad tabbet adagolni, mint amennyirc feltctlenil szkscy van, &s szajon st nem seed: hetok hosszu iden st A prick teszt elvggeésével sokszor hazi por agy poratka ellen allergara deritenck fenyt Ezeket az allergéneket elkerdlni nagyon ne héz, de a por mennyiséyét esokkenthetjak, ha nem hasznilunk példaul nehée figginydket, vastag huratokat és s2dnyegcker Krémek és tablettak A silyos ekcéma szteroidtartalmd krémmel vagy Kendcesel kevelhets, Lehetdleg ne hasz niljunk sokiig nagy hati szeroidos ken6: sot, mert a hormontartalms hatGanyag helyi 6 altalinos mellekhatasokat vilthat ki. A leg- gyakrabban folie szteroidos késeitménynek, 2 hidrokortizonnak azonban Sai tiv mellekhatasa van, Az. lelmiszerallergisk tinetei is enyhithe Gk ugyan gydgyszerekkel, de az orvosok 1 jobb megoldis a allergat ki vilté dlelmiszerck kirekesstése az. cerendbs A beteg sokat tchet azért, hogy a tinetck eny sak kevés hos tabbsége szer hhcbbelk és rickbbak legyenck. Aki valamilyen lelmisrerre vagy vegyszerre allergis,lehet6- leg, kerilje el az ilyen anyagokat. Vissrléskor 1 éruk cimkéjén gondosan ellendrizne kell az sszetevoket, € esak olyan terméhet szabad megvennie, amelyik nyomokban sem tata: mazza a szamara veszélyes allergencket A BOR BETEGSEAZ EMBERI TEST Tropusi betegsegek A legelterjedtebb tropusi betegsé- gek szenvedést és haldlt. Rendszerint ott fordulnak el6, abol a lakosség hidnyosan tapléthozik és rosszak vrdl évre millibkra boznak az életkiriilményei. Az dllami hatosdgok és az egéseségiigyi szer- vezetek sziintelen harcot a sokfél onak gyakran halalos kér ellen. OC Sok tropusi betegséget rovarok terjesztencks a cecelégy (obra) slomkért, a szimyogok maliiat é sirgalszat ‘Arovarok tivoltartéséra alkalmas véds ceszkbzbk kéze tartozik a szunyoghlé 65 a flstsle spiral (ent), f Am nemesak sepplertSzéss zéssel is terjedhetnck a eropusi Lépten-nyomon sjabbak bukkan legutabbi idakben keri el ‘lefantkr, sel, hanem 1 kSavetlen érint © Abetegség és a rosse taplatkorss gyakran nyomorra tarsul, 65 az egészséges névie hiénya tovdbb rontia a helyzetet, Vilagszerte szamos segélyprogram igyekszik tiszta ivoviarsl gondoskodni. cseppfertdizéseel terjed Marburg-virus a vin Aorpatkiny lel szertehurcole Lassa-liz és etn palios kimenetelii megbet st oko Ebola-virus, cook é& ctvek virus példaul hastfusze tere ‘A tespus bet okozza, terjede 9797 TROPUSI BETEGSEGEK Ax orvostudomény fejlidése ellenére -{6- a szilleréskor virhat6 élettartam jelenleg esu ként a harmadik viligban ~ napjainkban isren- pin 35-40 esrtendé, mikorben a fejletcbh xgetegen csnck tropusi betegsezck dldozatiul. orszgokban mar hetven ev folie van, Riadasul a legi kaizlekedés a fejlet orszagok ban élok szamira ma mir oleso és kenyelmes A himlé kiirtasa utazisi mod, igy Ok is. megfertézadhernek, ‘sak egyetlen betegséget, a fekete smikor Indiaban, Afrikaban bimlot sikerult nyomtalanul eltantetni a Fold lecen toltik szabadsagukat. Ezert fontosak az szinérdl, A himlo elleni hadjérat 1967-ben utaras elt veddoltasok, valamint a rovaresi- _ keadadon, é tiz évbe tellet, mig gyzelemre pésck meg a tsztatalan viz hasenalatinak elke- _vieték. Kolesegei kereken 200 millid dolliees ruleset céla6 dvintézkedésck rigtak. A siker annak rulajdonithats, hogy ad Az emlitet. betogseyek lleni eredményes dig pelditlan nemzetkizi egyitumikidessel, kzdelem hallatlan anyagierdfesziéseket kive-széles kérben hozzsférherdvé tertck a meg cl, amelyekre a fejlidé orszagok Gnmagukban bizhatd, less, tees véderssger ny ij vedo keprelenck. Roppant kizegesrsegiigy’ gondok-oltist.. Mindenkit heoltottak, aki himlivel Kal birkéznak, hiszen ezekben az allamokban fert6zdt terdleteken ck vagy oda Iitogatott OD A tropusokon igen elteriedt 2 folyami vaksig (fent) ez a betegség caake Nyugat-Afrikaban kérillbelil egy fembert sujt. Megelézescher rendkivil fontos, hogy a lakosssq tiszta vizhez | ison. na fbb részn pel nyvinos Creer zuhanyozokat (lent) Uzemeltetnek ee es eee daerr Se ear Jol megfer a bilharzia- CAUTION aeons Tis wares rere wir ease BILHARZIA ita Av ston connect wa waren wr earn. RMN MOOWDE OF HE shone on THe EDGE OF ték legkiilnbéz6bb THE WEED BANKS Se eee Az ENSZ Egészségigyi Viligszervezete (WHO) most eabbféle mis erapusi betegségre ‘Sssepontositja a figyelmée é erdfeszitéset Hlyen a maliria, a bilharviizis, az slomkor, a lepra, a fonaltéreg-fertdizés és a leismaniavis, Veszedelmes malaria A malaria (valeéléz,n cgyik leggyilkosabb kor a viligon, évente bb mint 260 millis ember betegszik meg és kori belil 1 millis hal bele. Jarvsnyseericn vagy srorvinyosan a tropusi és szubtrépusi tera letek legnagyobb részén elofordul. Az élos cits Plasmodiuon-fajok oko724ky 6 a2 Anopheles nembe tarto rnyoglsjok terjestik. Amikor a szinyog ferts ote svemélybal saiv vert, a2 egyscj parazita sir kods, sports2 tipesatornijiba keri, & ott elszaporodik jlidort alakjai a ro Tiz nap milva frissen ki var nyilmirigythe vindorolnak, és amikor 2 sanyo iomet megcsip valakit, a7} guzdaba fecskendezi az éloskodoke. A malira {6 tiete a m: ahoves reszketés. Az cliskods nchany fajsval valé fertizés halos Iehet, mis fajok viszony lag seralmatlanok. A. betegssy kezclésére ré chen a kinala kérgebol nyert kinint, manap fig egycbek kozott a szintetikusan eldallitote Klorokine vagy djabban ah EySgyndvényekb nyert késvitményt, ssinghaoszut hasznaljsk. Az erealmény ck azzal birtatnak, hogy mira kizeljéwsben sikeril o wanyagor elolitani. A gyogyitisnal eredmé nyesebb a megelires, ennch resze a suinyogir tas, a rovarcsipes megakadilyordsa szuinyogiz6 szerelckel és: szdnyoghal6val, valamint véd6 hatésd gyogyszerck szedése, A bilharziazis A bilharzizis (scbistosomtasts, bilharsasis, vérmetelybetegség) kellemetlen, olykor hall Lal végzdd6 megbetegedés. A mijban, belek ben 6 higyhalyaghan cliskids szivotérgek oazik. Detdik a vizelettel vagy 4 széklettel tivoznak el, desvizzel crintkezve kikelnck, a larva esigdetestebe fészkelik he magukat, ott rovibblcjlidack, majd_visszatérnck a vizbe Az irilékkel stennyezett viebe fiez6. ember &p jutnak, és a ma ereiben fejezik be felbdéstke. A kifejleteférgel faliban tclepszenck meg. Perciken he ke wan, cz ingerialakshelyil szol igy afergek a vizcletel vagy a szcklettel chivoanak a szervezetbal. Ha édesviai sigh kat taldlnak, a korfolyamatdjrakezdadik. A be tegseg tuners Liz, borkiutes, véres vizeler é svdklet, A fertSz0te teriletcken a tljes lakos sig verszegénnyé vilhat, a betegeknek rostz a Kévérzeciik. A bitharzitvis hezelésére vannak ayogyszerek, de ezcknek kellemetlen meek fatisik lehetnek, Az ivdvizellitis, csatornsizés © A jirvinyok fellobbansssnak és terjedé- sének megelizésére gyakran adnak véds- oltésokat. Az egészségigyi hatésigoknak ' tomeges beoltssra Gzaze kell gyijteniak 2 fejl6do orszagok elszértan élé lakossigat. alaming a esigak cltsvolitisa a foly6 partolral é a névenyzetral segithet a bajon, i) okovsja a vér ban éloskods ostoros egysejt amelyet a kisebb Kezdeti seakasziban ~ miel6tt az idegrend svert megtdmadné de az id6 milisival mosan cxikken. Az. dldozate sig, levertsg lesz irra. Az elneverés felreveze mere a beteg olykor aludni sem igen tud, és sok esethen chen hal, mert annyi cree sincs, hogy taplilékor vegyen magihor. zuramint & Klonbazé arz vvegyileteket tartalmazé gyogyszereket hasz sére, de ezek hats ban maguk is veszélyesek. A folydkhoz. kézeli vadvedelmi terletek, erd ek. fert6zo1tck AZ EMBERI TEST © Kerolésre virakozs eletintcsontpartiasszo- yok a flu egészséghiza elt. A javuld egés shy! ellitas és a feviigositas sok helyatt, segitett az elmaradott vidékek helyzetén, Ichetnck, ert ar ide Iitogaté turistiknak 6va kodniuk kell a rovarcsipescktsl. A bete a cecclégy kiirtasival lchetne leginkabb megté kerni, ez szonban roppant nagy feladav A lepra Ielenleg is muillidkat soja lepra (bélpoklossé, Hansen-betegstg), pedig ha idejben elismerik redményesen hs ya ésidegrendszeri ela A leprabaktérium hasonls a tidégtim 6jahoz. Pertizés csak a beteggel valo hosszan tants érintkezés utin kivetkerik be. A betegsée egyik valtozata, a leprimés lepra esomdkat, da ganatokat okor bor alatti szavetcken, a fels6 légutak nyalkaharryajin, s ezek clfekel hetnck, Gyakoribh valtorat a tuberkuloid lepra, amy. az idegrendszert tamadja meg, igy né mely barfeliletek érzéketienns viloak A betegség elorchaladot allapotiban a test cltoraulisa a7 idegek karosodssaval magyariz hats. Az idegrostok pusztulisa izombenulis hoz, a tapinto-, hd 6 fj hi sok id merret cxtkkené schez, ennek kvetkeztcben dvatlansighl Sst agy mae sérilésekhez, véys6 soron heges ujjak leeséscher detley a détkeler frsial exer, a bOrobifa (Hydnocarpus kurzi magjabal sajtole chaulmoogra olajac haszndl tuk, im cz nem vil hati, ezért ma mir sul Aisher, szavetvesztésher, A lepra kezels fonamid-héseitményekkel egy alkalmazzak Ha valamennyi beteg kevelésben rés a kéet hamar biirthatndnk, minthogy ‘vert szed6 leprisok nem fertdznch tovabb. Els A foniltéreg fering (fi k kezvetitik a. Bancrote-fle iiaga W oft féreg a nyirokszervekboen él rgek erjed, Szunyog jonalfereg-fertGzést, nck kor ote gyulladist & idanként visszatérs. lizat oko2. Hossa iddin st ismetlads tertGeés win97 TROPUSI BETEGSEGEK © A sirgaz ellen’ oltis nekuldzhetetien ‘mindazoknak, akiktrépusi esderdel videkokre Utaznak. A virust szinyogok viszik ta koztes ‘gazda majmokbél (heretes kép) az emberbe. a nyirokedények eltimédhetnek, exért a vég- vagy a herezacsks bare & kitGxzavetei rmegeastagodhainak. Ez a2 Sllapot az dlefintkér (elephantiass). A fonilire és msi valfaja az afrika folyami vaksig (onchocerchiass), amelynck kérokozdjit a Simudium nembe errors legyck terjesatik. A gomolyfiaria féreg (Onchocerea doulus) larvai megtimadjak a szemet, és li tiskérosodist vagy vaksigot okoznak. A kér dieti-karbamazinnal jl kezethetd, a beeslések sverint mégis tobb mint 150 millidan szenved- rick benne, & a feilbd6 orsesgok virossinak anifoltsiga, katsegbesjté kortsztaségi helyzcte miatt szinte Ieheretlen a terjedévetfeken tartan A leismaniazis A lepkesviinyog esipése justia az emberbe lla egysejeit, amely a bare, a majat és a lépet timadja meg. A véréramban alakot vile, hejut a fehérvérsctekbe, it sa porodik, majd utddai a birben és a rendszerben gyulladist idéznck eld, s ennek ovethezscben a mirigyek az egésy. testhen megnagyobbodnak. A kercletlen betegs végzetes lehet, de antimontartalo gyogysze rokkel 6 eredményeketIehet cléen fer nyirok UTAZASI OVINTEZKEDESEK Mielott olyan orszigba utaznank, ahol trépusi betegségekkel valé fertézés veszélye fenyeget. idében forduljunk orvoshoz, hogy megkaphassuk a szukséges véd6oltdsokat! Az alabbi betegségek sltalaban kilns figyelmet igényelnek. BETEGSEG ‘TERJEDESE ‘TONETEK MEGELOZES | Bitharziézis Az éldskids athatol A peték akadalyozzik a vés A fertézitt vieben valé firdézés a vizben tartézkodé kkeringést, karositjak a maj, a tid kerilése személy bérén és a vese szdvetelt, észrevehetden rontiak az erdniétet, Kolera Emberi széklettel Erés hasmenés, kiszaradis, Higiénia, az oltds esak részleges szonnyezett viz a folyadékegyensily megbomiésa védetteéget ad 2 s6- és vizveszteség miatt Hepatitisz-A Fertézatt személyekkel Laz, sirgasig, maifertdzés Védéoltis vagy idéleges védettséget valé érintkezés, nem adé gamma-globulin injekcié higiénikus élelmiszer- kezelés, szennyezett viz Malaria ‘Szuinyogesipés Laz 65 hidegrazis Malaria elleni szerok, bérfeldletck lefedése, szinyoghsl6, sztnyog- riasztk haszndlata Jarvanyos Fertézétt széklettel Liz, torokféjds, silyos esetekben A széjon at adott oltéanyag gyermekbénulas a gerincveld érintettsége miatt _gyakorlatilag telies védettseget ad ‘egyes izomesoportok bénulisa ‘Tetanusz ‘Sebek talajal valo Liz, fajdalom, dllkapesi és nyaki Az olts 5 évre védettséget ad. szennyez6dése ditjin Fnomgiresbk Mély seb esetén antitoxin adisa Tiidégiimakor Levegoben vagy fert6zbtt _—_Altalénos leromlis, olykor tehenek tejével liz, kéhbgés Hastitusz Szonnyezett élelmiszer _Laz,feifés, székrekedés Higiénia. Az oltas csak részieges vagy ivéviz ‘vagy hasmenés vedettséget ad a MEER A crnberi test 5A FERTOZO BETEGSEGER Av ember test 150 - EGESZSEG FS UDULES]Emberfajtak és betegsegek Sok betegség csakis vagy tobbnyire bizonyos emberfajtakban szokban ~ vagy népekben fordul elo. Ezek egy részét nemzedékral nemzedékre sroklodé genetikai bibdk okozedk, més résziikért a népesség taplil- kozdsi szokdsai vagy lakébelyitk higiénés viszonyai felelések. zaz DNS) rendzerin eb obyfehére lincot meghatiroze darabjai. Genjeink szabjsk seg. valamennyi orokletes sulajdonsigunka ‘nemunkt ha é borszinankon at cestalkatun kkig. Vanna bibs A ar GrSKIOUES alapegységei, ax egedget okozs genck, & a kalnfle beregségek irinti fogékonysigot is részben genetikal tenye2k hatirozzsk me ber testi sejtcinek genetikai anyaga 23 kromoszSmapérbdl il, ivarsejjeinkben pe dig— a spermiumokban, illerve a petesejtekhen 2 egyed kromoszma fogll helyet. A meg. termkenyitéskor, miko a ni é a him ivarsje m id) sjtbol hetsreres kromo- svomakészletd (diploid) zigéta keletkezik, sz aranyban hordor Q A sariscites verszegenysegben Hrenveds betagek alakban meghaila- nak (Képbetét). Az episzsiges wirdevérsejtek © Akromoszémsk saerincét” alkot5 DNS hordozza az oj sjtek felépitescher Szukséges genctikal valamelyik szlt6 DNS-e olyan gene tartalmaz, amelyek hatisira bibs sejtek Epilinek ft, az utéd Brokihetiezt 2 genetikai hibst. ® A DNS bonyotult, | de szigorian szabs tyes kettdsspral- srerkezetet Watson & Crick fedezte fot 1953-ban, AZEMBERITEST 98 ae < ‘ | ! X yes a, s f ( ! in oy enste Elk yp fale a Ea eps sate fae ciel are eee rendcllenesset vagy betegaéeec okoohat Kiilsé tényezék nes viszonyok — is kézvetlenil befolyisoljék azemberck vitaminok vagy ésvanyi anyagok hianys hatral tathatja a gyermekek testi cs svellom feldes, 2 rosst higienés korilmenyek pedig fokoz7ak al tip, lerom vil sé llaporit. A létfontossigt a fertdzésck vesvdlyst. A ro lott allapous gyermekek & felndttek re fogskonyak a fervirésckre, Mind a hiinyos tiplilkozas, mind a higiénés hisnyossigok el sGsorban a7 elmaradottabh (afrika, 47st, dl amerika orszdgok lakossdgit sojjik Sarlésejtes vérszegénység Exanilyos, ordkletes vérkép7szervi betegse sma mir sokszor igen jol kezelh ségekben terjedt el, ahol a maliria gyakor is Afrikaban, In diaban, Nyugat-Azsiaban es a Foldkozi-ten cr videhén. Az alrikai eredeti (negrid), de ma Dal. Amerika mar Eszak-, Kozép- va ‘vagy onnan valamerre tovabbvindorolt nép. csoportok is hordozik a be98 EMBERFAJTAK ES BETEGSEGEK A sarliscjtes vérszegényséy kialakulésdére a vordsvérsejtek onigénallita fehérjgje, a he ‘moglobin génjénck hibija felelis. Aza gyer mek, aki mindket s7il6jtl his yént Grok ‘mae betegen szletik A hemoglobinmolckuliban négy vastartal ma hemesoport van, mindegyikuk egy-cey tlobin neti fehérjelincot vesz kori. Az ont gent a hem kori meg, de a pontosan meghats Fozott szerkezetd globinlincokra is szukst van ahhoz, hogy a hemoglobin a tidében, it letve a szivetckben zavartalanal folvehesse, rmajd leadhassa az oxigént. A sarlosejtes ver ényséy oka a globinlincok rendellenes: sége, A betegek a7 sgyneverett hemoylobin St hordozzak, ennck globinlincai egy-egy ami nosavban hilnbdznek a normilis hemoglo bin A globinlincait ‘A globin seerkeretét egy génpar — egy-egy apai & anyai eredeti génvaltorat, azar allel hhatarozza meg. Ha mindkét allel .szabvanyos", akkor a2 ut6d hemoglobinja normals szetke ‘ett lesz. Ha az egyikik a sarlosejtes versze iénységet oko7é mutéciét hordozza (heterori {ta allapot), a csontvelaben képzod0. voros Vérsejtek részben normilis hemoglobin. A-t, részben pedig rendellenes hemoglobin $-c tar talmaznak. Ha mindkét allel hibis (homorigsta ilapor), akko vérsejtel ahi xz tid beteg lesz, mert vars 1s hemoglobinnal vannak tele Ez a meglehetGsen gyakori genetikatrendel lenesség bizonyos védetséger ad a teopusi & szubtropusi videkeken elterjede, mikroszkopi kus éloskdok okozta 6 sztinyonok terjesrtette malirigval(vaeolizzal)szemben, FletcKlusinak © A sartosctes ver szegénység kezel- hhetd, de nem ayé- ayithate. A betegek- nek rendezeres forvosi vizagilaton kell részt venniak, ‘minthogy hajlamo: sak a lepmegna- ‘gyobbodssra és 2 tidégyullasera, INémely ors2ag0k- ban a vérandés nndknek felajntjk a betegséget kimutats vieagilat elvigrésct. © A talasszémisban szenved8 betegek nek rendszeres ver. ‘Stémlesztésekre van szulséguk. A beteg- ségnek vannak eny. he valtozatal i, 2 silos formak azon- ban vegzetesek is lehetnek, vagy nagy- imértékben hatraltat jak a névekedést. cayik Firisit a kérokord Ali a von drs) tekben tlt, im a hemoglobin $-t is tartakmazs sarliseitekbe nem tudja beféschelni magit. Az 50%-05”sarldsejtessey tchat a malaria sijtotta Videkeken javithatja a tuleési esclycket. ‘A ket hibas allel hordor sarloscjtes bete igek tunetei valtors stilyossigiak, Sokiig ti netmentesek is lehetnck, de Afrikaban tz lyen ayermek kozil jo, ha egy megér a felnottkor. Norsvérseitjik ugyanis nagyon torckenyek Es tomeges szétesésuk vegzates wérsrepenyséy hes verether Még silyosabb kivetkezményckkel ji haa vérben a7 oxigénszint nagyon alsesony, Hye ora hemoglobinmolekulsk sarliszerien mi hajlanak, saz e molekulikat hordor6 virdsvér sejtek is hasonlii madon torrulnak el ~ innen eapta neveét a betepscy. A szabalytalan alakis vorosvérsctck elzarhatiak a wérercket, exzel akadalyozzak a keringést, az oxigen nelKil ma rade szovetek pedig elhainak. Vegil alep — az 1 szerw, amely a verbo kiszdii a gclejtes” se teket — megnagyobbodhat, é> gyre hevésbe pes ellis feladatat a betepségek elleni vede kerésben: a beteg védtclenebbe vali a tudo: sgyulladassal & mas fersérésekkel szemben, A sarldsejtes vérszegényséy £6. cunetel ronikus vérszegénység, Iéyszom), lin, eds husi-,esont- vagy izomidjdalom, idinkent ro- amok. Az e betegscghen szenvedd bereyekyakran kapnak onigénkercést x olykor vs Ernlesztét hogy sal ala sees dme- tei dare egésraegs vrosverstck vltsk A talasszémia A talaszémia (thalasaeria) fe kos hemor pect ier ree Fretcgnsy © fokent« Foldkort-cengr vidchen tejedt dl Vegecies Kimencchd leet, dz ‘Bbbnyirecsak Issa a gyermek test felOde- Sée Kec (6 tipusaismerecssilyomabb vio ainda ae noel veee dkoakat, 4 misiktipus a thelaseenia minor $Salaban jval enyhebb tinctekel jr "A cszabvényos" hemoglobinmolekula, a Tenia Ay leben: LeeLee & bessline alkota A talassrémia e lincok tyikenck Grdkltes hija Er olykor a herd se cherjlincot kodoldgénben kovetkezik te mishor peg abbanafolyamatban,amely= Rete recat eaters mloda fcherjemolckulik kepeben teste ot fa A hemoglobins Hee loin insite ges ldoja Ha egy hibas, ete thalassaemia tminr ba peg mindket, aor bta-thlas aces PIR 7A kos hemoglabinmolekuldk a szivetek- benasgyon nchestn aj le oxigénjiker sex fel etka Vaca er ed képed csontvel. A csontvel kiigul, ds fevers eae eine abd hatjaa ndvekedest és a cn ejlbdet este eaee erecta aer fle Ha ezck rl egy vagy htt hibiya peter eng inet beacon Ha rom gen hibis,akkor a cscesemondl vérsre- nyt és sirgasiglep FL Ex a illo nc Pros teeR eee ered eet Ket Rerethet, Ha azonban mind a ng alfa obin-gfn bili aloe arapent Aethepecen: ‘ay halva stilt, vagy a mchen bel elha. A eilnfletalaszémidkat nagyon hasonl6 mmédon kevelik. Rendereres vérdmesrtck- Kl igychernck fenmartani a megflels lobinerimet, és erzel a srdvetek me Dxigéneliease. Olyan gydgysrert is kaphat a bere, amelynck hatdsara a vastloseg a verbal 8 viadletelchavocik, A ferGzések ektrdse hee anibioukumokra ehetszokscg, é olykor 2 lgpet el hell tvolta A kwashiorkor ta boregsége a Tehérjckben szegény éerend idésheti of, Barely rasszhoz uantozok meg Kapha de fakent avokat a fel6ds ovo okban &i5 gyermekeker fenyeget,akik csak Fitin jtnak hishor, halhor, tjishor, tcjher & nds teljes érvckd fehérjlorrdsokho7. Bizo pees oe se eee mekeknek tobb mint a fele kwashiorkorban (indy even tropusi liuxinalomban) seenver, fepe lec eet tee aie ea eat igeael {erjede 68 veszedelmes a betogsg azokon a vi Bete) eel ctamees eters euerea ‘Amig egy kisbaba szopik, rendszerint meg. apa a7 egesrséges fejlsdcacher svakscges fe eternal eee ee or haaz anya opezséges, x elegend6 teje van Hla meg ol nem valaseaste ccrombeleseay carat de pele eal kee iver ease anyateer, vagyis az slapd fehtneforrisa eerie emia eres ees Eta lncre ently slefenal Chiba ayctren Reece ile sleet ene insrtote cxcsemoker elsdsorban gabonalelhe kel iplaak, amelyek gazdagok keményitaben, de fchcrcben 6 szimos vitaminban szeynycke 1A betegate tinccidlealaban 3-6 inappal az elvilasrtss utin jelentkernck ‘A kwashiorkor ncha nem a hisnyos tplil evecn| reset sleee yen betereer (ceed zavat) mat ala ki A bet kine, rns firikai llapot ban vanna, semmilele edeklGdés nem tant sitanak himyerctih say soit sorsah int Gyalkran enyhe borkidrs ep fl, & aha) ~ Fl tchetdenfestdkanyaginak cess mit —¥6- roses amnyalat less A betegs sine mindig felgpstinctel az idl hasmenés az enyhe vée szegenys sa flpffadt has. A Tolputadist a hastzmok megayengil, amd mognagyobbo «isn x elzsronodisy valine a fehrjhiiny init iiss atari (dema) ok 'A keashiorkor silyos kvetkezményekkel ide ehjcben garda even eins fen gydgyithata,Sokazor soviny tejporal vagy Seojakesehiményekhel ciplaak 2 betogeke, tmer cack gardagabbak fehéxiben, nt x hi. Ta a kevclst Wejcben megkeedih, a pyer- mek tcljesen meggyogyulhat, svervci nem Senvednel maradando Kirosodést. A Kezlés Hetcig tathat — ennyi ido hell aor, hogy a ervezet fehéreraktra feltolibdjench es $e demaval egyte a haspuffads fs megsrt tik, abeteg megerduiik, tevckenyebe valk, A Tay-Sachs-k A téplilekban lev zsiradekokat lipideknek erik. A ritkan eldtorduld lipideérolisi be tegségek ~ a7 tigyneverctt lipidézisok ~ a fh pidanyagesere zavarai_miatt alakulnak ki ‘A legiabb lipidtirolisi betegscy Grdkletes & velesriletett) sa mijban, valamint 4 [épben folyé lipidfelépitésifolyamatok rendellenes ségeibal fakad. Az egyikilyen anyagesereravart © Amint azt az alabbi térkép is mutatia, 2 talasszémia sa sarlésejtes vérszeyénység azokon a vidékeken gyakori, aholelteriedt ‘a malaria. Ennek az lehet a magyarszata, hogy az © betegségeket elbidérd genetial rmutaciok bizonyos védelmet nyujtanak 2 maléridval szemben, 315,98 EMBERFAJTAK ES BETEGSEGEK A vérzékenység {0 lKwestior orien teereds nok 65 gyermekek csoportja. A puffadt has 2 folyadék-visszatartss, a véréses haa festék anyag elvesztésének a kévetkezménye 76- OROKLODG BETEGSEGER Az emberi tex 90 - VERKEPZOSZERVI BETEGSEGER]A k6zponti idegrendszer betegségei A mocgis, az érzékelés, a gondol- kodas, « beszéd, az ércelmek ‘mind-mind a kézponti ideg- rendscer sejtjeitdl fiiggenek. E rendkiviil bonyolult szerorend- szeriink azonban faloucbb kényes, mikodésében sokféle zavar lephet fel, szdmos betegség érheti. A STROKE OKAI 4 gerincesatornaban hiizéd6 gerineveldbsl pil Fel, A hirnyehi idegrendsver juttaia el a Kézpontokba az éezékszervekbal érkez6 in formicighat, és tovabbitja atest minden része be a kézpontokbol érkero utastésokat. Az cemberi agy ezenfelil a gondolkods, az eszle les és az érzelinck szckhelye. Aayi érkatasztrofak Minthogy @ kézpont idegrendszernek roppan tul osszerte a feladata, zavaralszintén rend vil viltozstorak, Gyakean azért is nchée ebjutn 2b lor mer eae ay pt nis helyéntapastaajuk, Ar iyen renulenes- agek okoshatnak peldiul gyengeseget, mor isl nchézséget ltis- & tapintasi Zavarokat, Enlckezetkienét, esemeletvesztest ‘A korpont idegrendszert soktele betegscy tamadhatja meg, am czck tobbnyire ket 16 Coportba sorolhatdh. Az egyikbe averelast Zavarai tartoznak, a mésikba a kalonk ‘ack, Solhsjta tinetee zh eld hozonsees firikai sérilés, bie gyakran 7 i valamilyen betegecgnck a kovetheeménye mitrlis billentya ‘sxokulote miatt verrog slakult Kia srivben avérrag egy kis ‘darabja mint embolus / ‘elit az agyi vers. Qi) ere,» elzarja 2 ver atheroszklerdzis ‘3 kozepso aay vero Sten Mint a seervezet mas résceinch, a hézponti idegrendszernck i Folyamatos verellitasea van seulksége Ha ebben cupin nchany miso petere fennahadis hvethezih be, az idegscjtck clhalisnak indulnak, Az agyvelonek furesa mod épp a védettsege jelent egy tovab sedlyfortist 4 hoponyacsontokbol all tokban” helyezkedik cl, Ha tehat a hopon bell megseril egy 6x, a belle hijurs vér meg. niveli a kopony uri nyomast. Agyi érkatasztrGtirdl vagy gyakran hase ndlatos angol nevén stroke-rol akkor beszé- Tink, ha az agy valamely veszénck vérellitisa salamilyen okbsl megsziimik, saz agysejtek © stroke kévethezik be, ha ver aramlik ki 2 koponyaiirin belli erekbdl, vagy ha fz erek elzarddica miattelhainak a vérellstas hhikin maradé szdvetek (infarktus). A verzés ‘yakran egy-egy ancurizma (verdértsgulat) felrepedesére vezethoto vissza. Erelzarodas hoz vezet, ha a megbetegedett verdérben vérrdg (trombus) kepz®dik, vagy ha egy imasutt kepz6d8tt verrog vagy szovet csomecska (embolus) a verdrammal az 6ssz0 S2UKUNt agy! verdérbe jut, s ott megakad,‘A K6ZPONTI IDEGRENDSZER BETEGSEGE! coxigén 5 tépanyagok hijin elpusztulnak. Az agyi verderck valamelyikét elzathatja.vérrog, (trombus); e7t az elzérodast hivjak infarktus nak. Kivalté oka gyakran egy masfajta betes ség, nevezctesen az érelmeszesedés (arterio- seklerézis), annak is a7 atheroszklerdzis nevi vilfsja, vagyis az, hogy az érbels6 falin zsiros anyagok tapadnak meg, bennik kalciumsik rakédnak le, s igy az er besrdkil, megkemé ryedik, hegesedik ‘Az embolist a szervezetben mishol képediine verrog vagy szovetdaraba, paldaul zsitesepp okorza. A ver alvadék osszeallhat a seivben vagy a tidben, sacsomo megakadhata verdérben ott ahol a cligazik és igy osszesaukul, Stroke-kal jarhat az agyvvérzés is, amikor egy megsérult érbol az agyvelabe szivirog vagy omlik aver. A vér ki iramolhat olyan ponton, ahol az ér fala elve konyodou és kioblossdont vagyis a verdérsglat Tiinetek, kockazati tényezék Az agy kilonbiird tajai a szervezet mas-mas folyamatainak vezérleséért felellisek. Ezére a stroke-nak sokféle tinete Ichetsdyes aszerin, hogy az agynak melyik vése kirosodik. El: veszhet a beszédkéseség, meghénulhatnak vagy érzéketlenné valhatnak bizonyos teste svek, gyengeseg, tudatzavar, kabasig € esctley, ceseméletlenscg lephet fol. A bénulas va éraéketlenség gyakran a testnck csak az egyik felére verjed ki, a7 agynak ugyanis rendsrerint csak az epyik féltekejen pusztullnak ela sj Agyi érkatasztrdfa kénnyebben érhet olyan 38 tembert, akinck magas a vérnyomésa é/vagy dohinyzik, Towabbi kockivati tényezd a cur Korbetexséy, a vér magas koleszterinszingje, a szivbetepscy és az Srdklort hajlam, Ministroke-nak is neverik a tranzitérius (aumeneti, mild) isémiss rohamot (attakot) a © A stroke nom feltétlenl jelenti, hogy a beteg élete végélg rokkant marad. A laba- ddozis korai szakaszat6l kerdve 3 gyégytorna sokat segithet az érintett végtagok mik&dé. senek helyredlitsban. (CTIA) vagy a eranzitoriusésémigs sokkot (TIS), A tunctek nem annyira salyosak, mint az igaci stroke esetében, é csak rOvid ideiy tartanak — ‘még egy napig sem. A bj oka a7, hogy dtme netileg elzérul valamilyen agyi véredény, 6 femiatt vérszegénysée (isémia) keletkezik ab, ban a szdvetben, amelyet az éregyébkent ell na, Az elzirédisére ogy embélus (masutt ki alakult vérrog vagy szovetdarabka) is felelOs Icher. A tinetek itt is att faggnck, hogy az agynak melyik része van érintve Nyomas az agyra A koponyin belil az agyvele Raromrérega bu: rok yédelmezi, ez biztosita, hogy a lehets leg- jobb korilmenyek kazitt mikodjck, Ha az agyburokban megpatian egy ér, & megindul 2 vérzés, olyan duzzanat kelethezhet, amely yomis fee ki az agyra és rontia vérelitist, ‘Az agyburok veredényei megrepedhctnek aneurizma vagy a hoponyara mere Utes miatt A duzzanat fajdalmasis, mert a7 agyburokban tapints & fajdaloméraékel6 idegvegrodesek nak, mig magiban az agyveldben ~ megle pO médon~ninesenck. A kis véromlenyck fel szivédhatnak és a kimnyekidk megg y6gyulhat, dea nagyobbak esetchen maéere van szukség ‘Az ilyestajta verzésnck robb fajesja van, Ha az agyburok bel rétge, az érhordd hartya és azigen vékony kiizépsé lemez, a pokhalahantya kozé sivirog a ér, szubarachnoid vérzésedl be svélunk. (Mind a7 éhords, mind a. pokhale- hhartyaaligyabb hartyshoz tartorik,) A tinetek ozé tartozik a hirtelen jovs fefais, hinyinger, rnyakmercvedés. A betes keptelen eliseni az 10s fényt, és el is sjulhat. Neha stroke hoz a sonlé tinetck is eldfordulnak. Hyenkor sirgds ‘orvosi beavatkozasra van szuksgg, mert az exe tek exy része halilos, a” agy pedig maradandéan kérosodhat a megndvekedett nyomis miat. Stroke-os beteg az alakmorgésokat gyakorol {tik e6tt (bala). és kértyakat vélaszt ki {© hétkéznopitérayok és neveikfelamerését visgdlétesztben (fen). A nyeli zavarokkal sekéd6 betegek felépaléset segiti ax 0 gya korlat, hogy hianyze betak helyét kel kite nik @ kartyén lathoto targyok neveben.Saubdurilis érzéskor lassan szivirog ki avira pokhilohirtya és az agyburok kilsd n tege,akemeay agyhartya kozotti kicsiny ereh- bol. A tinetek a stroke cihor hasonloak, de fokozatosan, herck alatt jelentheznek. xtraduralis hematomanak neverik azt, ba akuls6 réteg, a kemény agyhareya kuls6 oldalin kvetkezik be a vérzés. Fz gyakran valamelyik oponyacsont sérilésénck s kovetkezmenye. A fejsrilés utin néhény draval salvos fejfijis kovetherher, « betey tudata elkdesil, émely if, hinyss, esemcletvesrtes lepher fal. It is elefontossigii minel gyorsabb orvosi segitséy Diagnézis és kilatasok [Avorn technika jvoltabol ma mr gyorsan 6 bietsan fo leet mesma agywcrzcacket és 4 korpontiiderendsrer mis mexbetegedenct. Hagyominyos madszer a rontgencrés, de var nak yj etapogato charasok's, mint a komputer tomouslia (CT) vagy. magnesrezonanciss kepalkotis (MRI). Ezehkel az orvosok rseltes pet kapha 3 hoponyaa 6s a nin bell igyszovetekel, sa kironostipu 25¢ & halyét sokkal pontosabban dlspithatjk ‘Astroke-ot svenvedetek kiltisai meglehe t6sen erick lehetnck. A testi setek bizonyos fae, pelddul a bar ase kepesek az ose 13, potolni tudjak ar elvesrtert srdvctrésrchet ‘A’mechariha seruls, lens tat vagy mis ‘kb elpusvtutidegctek ezen a médon ner pétolhatél, fez nem a korponti ideg Suerben, hola seitch alakja ¢s kapesolodssai rendhivil bonyolultak. Ex pedig ve jclenti, hogy azok a hepessége, amely chez az ein tettidegaejcchre volt seuseg, tobe nem allnak here betey nem tudja morgatn egy bizo Nagy mask érékeverve fell crkeod aencte- ketynem nme fl hozzstartozdjinak atest Néimelykor azonban a megsemmisi deg sejtk és palyak feladatit sok devehetk Igy nulnak mex pellGul az agyvérzésbalFelepul cberck ja beszlni, gy udjak- morgatni © Ax agyhartyagyulladis kérokoz6i a kéiz- Pont idegrendszert véds haromrétegis burok hirtysitfertdzik meg. A betegséa letveszé- Iyes lehet, ezert azonnali kezeléstigényel. ira a megh laldban nélkilzhetetlen a gydgytor vagy a beseédterapeuta scaker segitsége Fertézések A mikrosekopikus kérokozk, mint a bakté rumok vagy a vieusok éppugy’ bejuthatnak a Kzpontiideyrendszerbe, mint aszervezet mis AZ AGYHARTYAK HELYZETE koponya © Az agyhartyagyulladasban szenved6 kis: \Gny jllegzetes testtartasat a tarkstaji mere- vedés okozza. A tunetek kézé tartozik a I, a borkiutés, a hanyas 6s a gyotr6 feasts. részeibe. A beteg nemegyszer_élewwesvélybe ker, ley, haa fertézés olyan ideyeker érint, amelyek 4 letfontossigi mUkidéseket, igy 4 svivverést vauy 2 lélegzést szabilyozzak ‘Az agyhireyagyulladis (meni vagy kemény agyhartya ducranatalj tegscge. A korokoz6k a tidbdt jutnak a vé be, vagy a film, are- vagy homlokiiregen st, cesetleg fejsrilés Gtjan jutnak el a koponya- lirhe. Gyakran azonban nem lehet megillapi tania behatolisi utvonalat, sa fert6zés oka sem ‘egyértelmi. A tunecck kozé tartozik az émely- 165, a hanyas a lz, a fejfsas, a tarkoraji mere vedés, az ers fénytal valo iszony, az slmossig, cesetleg az eszmélerveszts Elotordul, hogy a virusos agyhaetyagyulla- dis magitél, utdhatésok ndlkul meggyogyul ‘A baktérium okovta gennyes agyhartyagyulla dis enndl solckal veszélyesebb, nemegyszer ha Talos. A duzzanat & a fert6zés maradandéan Kirosithatja az agyat, szellemi képesséyek el vesatéschez, vaksighor vagy siketségher ve zethet, Holey kisgyermekek é idos emberek csetében, Eppen ezén rendkivil fontos, hogy mint felvetodik a fertézés gyandja, fordul junk orvoshor. ‘Az agysejteket (tehst nem az. sgyburkor) érints agyvelogyulladis (enkefalitisz) lehet syA KOZPONTI IDEGRENDSZER BETEGSEGE! lixist,hallisit vagy beszédképesség, 561 ko emberck a az Wlejeben alkalma Agydaganatok ee ae ete cereal a eet Sejtchre. Eyychek hort fifijast, hinyingert¢s Uatiszavarobatsalthat hi, s fokoratonan a tet nick fel. Az agytumornak szdmnos fajtdja va ricdclemelellentethen czck altala gé risk, hacsak nem cikbetegsc at lenthezek. teeckent igerineveld daganatat nemesak fajdalma Iyag mtkdését is befolyésolhajsk. Az tye wirteripiahelyet hap, Elfajulas Az élethor clorchaladtival testtink sok része opik, elhasenalodik. Ez az ugynevezet ell las vagy degencriciotermészctes folyamaty a lis érzekelét & mo rogressziv(elochalado, fl endellenesség a Parkinson hor Kjait tSmadja” meg: sds) idle ely a2 apy azokat 2 idegi an fontos szerepet jt With pose mba ea dijearniae terelic Alba son-hor tincte a teatrészek fekechetelen re negése vagy ismétlid rangisa. Egyre nagy © A Perkinoonbtrosokra jell hajott testtartés oka az izommerevség és az akinézia, vagyis az automatikus mozgs- sok vegrchajtasanak nehézsége. nchérséget salikséges mozdulatok. A kézirés megvaltozi, a betil kiscbbek lesznck. A szell igek azonban alraldban nem esorbulnak, Erre koznak a jirishor & a beszédher a betegségre fkEnt a 75 évnéliddscbh embe rk hajlamosak, A Parkinson-kor gyogyith tatlan, bir a rneteket enyhiteni lehet, foleg 2 L-dopa nevi gydgyszerrel. Gyogyiszati és cyyéb segédeszkizdk mepkonayithetik, hogy abeteg tevckeny éltet él (A chorea hereditaria nevi rdkletes agy be xység a mozdulatok feet ucalom elvesrtése vel és személyiségvsleazSsokkal jir, Ha a cxa lidban eléford a fiatal hirasoknak ajanlatos Folkeresniitk a genetikai tanicsadst, aki meg illapthatja, bh tana cz a ritka, de ma me ‘majdani gyermekeiket Az idegrendszer gy milyen valdsziniségee su gy dgyithatatlan kor problémik misik.nagy csoportjaba a funkcionals (mikes) rendel Tenességek tartoznak. Ilyenkor a bajt nem va lamilyen fizikai kérosodis vagy szerkezett hiba okozza, hanem az iegsejtck makodésé ben beksvetk Funkeionalisrendellenesséy a migrén, az epi lepscia, a scédilés, a verbeli helyzet érzékele nick zavara, Mind Kuta foglalkovik okaik hideriésével, gy ogy vel akiresak 270 oka, mint a demeneia (lbutulds), az a sehlerdzis multiplex fontor témdh, és szimos 2 daganatokat, kivaghatjsk az agysziivet bizonyes részelt, és kauterizsthatjsk (kiegethetik) a sérilt ereket. task leheteng an degenera ti lap Alzheimer-hor vagy EPILEPSZIAS ROHAMOK ES AGYI TERULETEK eee 3 kisroharn hippocampus -furcsa szagerzetekkel, halucing olka, deja vu orzeseket {emickezet csalodassal) kezdedé epilepszise szaglogume| A petit mal (kisroham) o tolomuszt érint ‘@ koztiogynok azt a részét, omelynck seth slofordtjak” az ogykeregnek az erzekszer tek fold! érkez6 elektromos impulzusokat. 2 jobb és a bal agyféltckst dssze- ots un. kerges test Kérvonala halldkiizpont Az. ember test 5 halantéklebeny ‘sjakcuppogsssal, nyelvcsapdosassal, fintorokil, fejeea vargatassal kezdédé fokais rohamok AZ IDEGRENDSZER A grand mel (nogyrohar) eseten az ogytiok mind @ mozgato, mind az érz6 teruletein Imegualtozik az clektromes tevekenyseg cayetien teriletére koriatozédhk. motores (mozgate) rangassal Kezdodo, ‘az egesz test rangaséval folytatede nagyroham szenzoros (¢r26) terilet ual, lab jak zsibbadasaval vagy bizsergesevel latokozpont Az eanberi west 95 FEJSEROLESER|A gyomor- és a nyombeélfekely A NYOMBELFEKELY KIALAKULASA A gyomor- & a nyombeélfekély 4 fejlete orsedgokban a legeyako- ribb idille betegségek kizé tartozik, Midta kideridlt, hogy kialakuldsuk- hoz és kitijulésukhoz egy baktérium is nagyban hozedjérul, tovdbb javultak a kezelési eredmények. gyomor é az abb6! nyilé nyombél az amelyelben a lepinenzivebben zaanak wz emésrtés kémiai folyamatai: a tspanyagok rnagy molckuli itt daraboladnak fel alkotore estab szeikre, hogy azutin felseivadhassanak a ve keringésbe, Mivel a gycmor emésztGenzime, a pepszin savas kozeghen mukodik, a gyomor 36 savas termel, c7 termeseetesen olyan tomeny 2 gyomor nyalkahartysja msg elvise Tis savtermelés soabslyozssiba azonban hibs cadsrhat, a nyalkahrtya is karasodhat valami Iyen okbol, s eek a rendellenességek 0 nick, hogy a gyomor emészteni kezdi Gnmagat Mi a fekély? Ay, zac dag det kaha, wy ithe be x (eee teeta ‘sn Iyeit alk Smérd pe millimeter cb Se ntimeterg tert dszetogltoan pep SS kus fekelychnck neve7ik. A silos, elhanyagol poptikis Tokely voltakcpp egy nagy seb a gyo- Eurépaszerte minden didi férfi & minden ©) A nyombél (duodenum) a vékonybel els mor vagy a bel belsé fain, amely vérerher is. izedik nd tapasctalatbol tad, hogy mia go seakasea ~ a gyorwot az éhbéllel Gejunum) een 7 mor. vagy a nyombelfekely, ti Gzeze. Fekély akkor alakul ki benne, ‘A fekely ininti fogckonysig valoszindleg ha a gyomor emészténedvei megtémadjak sok tényezot0l fgg, Az ogyik hajlamosite te a b6l nyalkahsrtyajat fnyez6 mindenképpen a gyomorsay-tuleerme bbaktériummal valé fertdzauséy. Ennck a mik- Féleg étkeeés tin lep fi, de az Gsvakai nyt idaben ismerték fl. Szivos & a gyomorban az evés az egyed kivakto tenyerd. A tovabbi Tandé, enyhe gyulladisban tara a nydlkahar- Gs, hinyinger és hanyas tyat, & e gyulladis nagyon megkOnnyiti a fe- A peptikus fekélynch silyos, hrhizi here Kély kitelodéset vagy kijulanit. Nem elha- list igényld szSvdidmenye is Iehetnck, példau nyagolhats hajlamosis tényers a rendszeres veretni keedhet a fekély, cx pedig verhinyss alkobolfogyasriis, a méréhtclen kivéris, a sal vagy Tekete, szurokszerd sreklet uritéseve peptikus fekélyt, de gyorsithatjk, slyosbit- het megszdntemni. Igen elhanyagolt esetekben Ratiak a korfolyamatot. Az is ismeretes, hogy 2 gyomor dthirodhat (perforslodhat), enck a Os véresoports emberck az atlagnal hajla- _retteyett kOvetherménye a hashartyagyulladis rmosabbak a fekelybetegsegre. A botey heves hai fajdalmatérez,eajul,életét A tinetek z i A gyomorfckély és a ~ manapsig joval gyako. galas rib nyombélfckely winete hasonlGak-E be- Az orvosok vagy riimgenvizsgalacal, vag tegagyck ess tincte ahetcken vagy hénapokon —szajon ata virsgalando terletre ledugott en Aosrkippal erdsitik mega tekelyberegsey © Abeteg ayomrinak egy részét silyos ——_gyanijit. A ramyenvissgilathor a beteynck fkély miatt ef Kellett tévolitani. Az eltévo- —_ciszor cl hell fogyasetania egy adag bir litando terletet a kérén bela vilagos Saullat pépet,amely kitoltia gyomrot 3 a vé terilet jel A legtabb fekély gyégyszerek-_Konybclet, onan nem szivodhikfol,s minthegy kel is ot kezethets kKivaldan clnyeli a rontgensugarakat, lathato100 A GYOMOR. ES A NYOMBELFEKELY © Arrintgenfelvéteten a bécium-seulfét- Bevonat lithatévé teszi a (piros ponttal jelolt) nyombelfekély okozta kitdremkedést. [A rium szulfst az emésztoazervek rontgen: Viesgélatinak fontos segedesskoze. Az endoszkép vékony, sziloptikis es8, Sok it vékony Uveps7al kotegének ogy részén st nyt vetitenck a vizsgiland teriletre, amelyet ‘ver névSkéjcher, Mivel a2 tvegs7ilak nagyon ékonyak és hajlckonyak, a miiszereélba jut isakor kinnyen kivetik a belss szervck ka nyarulataic. A peptikus fchely vizspilatakor 32 ‘orvos a szdjn it jutatja az endoszkopor a be fg gvomraba vagy nyombelebe, Specials en dosrkppal minttis vehet a gyomor vagy ab nyallahartyjaboltovabbi vizagslatok eclira Kezelés A gySayulisa crdekében clsdsorban a gyomor savtermelesst hell gyogyszerekel, példiul cimetidinnel vagy ranitiinnel sik Kenteni. Ha pedi a gyomorban kimutathats a Helicobacter pylori baktésium, akkor a7 ennck kiireisiecélzo antibiorikum-ke 2 a gyomor meg 3 ¥6 Ha az orvos gyomorfekélyre gyanakszik, sie a terépidnak. Ily médon ugyanis nagymér kon mesrtoszervek vizsgila- az elaG rontgenfelvételt akkor kés7iti, amikor —tckhen javithat6 2 savesokkente kezelés hatés tahoz.azért van scukségilyen kontraszeanyagra, a bariumpép még a beteg szSjaban van, amiso- _ foka és fekcly kidjulisinak veszélye is kisebb mort az emberi rest szavetei kizilesak acson” — dikat akKor, amikor a ps iva harma- lesz. Av emésrtési panasrokat suvlekit6 sz¢ tok nyelik ella rontgensugiracaibbiszovet, — dikat pedig azutin, hogy lenyelte rekkel, peldiul tejjcl, magnéziumtartalma kistik a7 emésrttisrervek sriivetei hevésse Ha nyombélickély gyandja meril fol, KO-_gydgyszerckkel lehet enyhiten. rilbelil egy Graval a pep lenyelése utsn rin A hosszabb ideje meglév6, clhanyagol sgencrik a beteget. Szukség Ichet ara is, hogy gyomorfekely kOnnyen clrikosodhat (a nyom: Kilinbizs testhelyzetekben késritsenek rimt-_elfekélyre ez nem jellemz6). Ilycnkor a gyo genfelveteleket, Az clohivore kepek alapjan az mor kiscbb-nagyobb részet mutettel el kell forvos megillapithatja, vane alban fekely,hatavolitani. Nagy részben a peptikus fekély ke igem, mekkora a kiterjedése, majd donthet a zeléséhen bekovetkezett fejlodesnck koszén Kevelés modjardl, Ha a vastagbel vizsgilatara het, hogy a gyomorrik ma mir nem olyan is szuksey van, a bet ©) A fekélyes betegeknek rendszeresen kell LGplalkozniuk: fontos, hogy gyakran etkezze- nek, de egyszerre ne egyenek til sokat Ahelyes tapllkozisi szokésok a fekélybeteg- 6g megeldzéscher is hozz8jérulhatnak. © A szstoptikas endosskoppal az orvos be: Ielithat a gyomor és 2 nyombel beleejcbe, 5 szvetmintat vehet onnan, Jobbra: (1) két {ekely 2 gyomorban; (2) idult gyomorfeksly (3) fekelyek a gyomorban és a nyombelben. DERE) A evi sest 19 — AZ EMESZTES Av omer est 37 A KIEGYFNSULYOZOTT FTREND]Belbet : Kk Emésztérendszeriink a lenyelt ei a NE taplalékb6l bonyolult folyamat sorin kivonja a hasrnosithato json 5 fe tapanyagokat, majd kitiriti asalakanyagokat. A folyamatban részt vevd belek azonban meghete- gedhetnek és rendellenességek léphetnek fol mitkédésiikben. es fea verkerngeib, mjd a worse ad6 szilird salak formsjsban eivozik, A tiplileh felseivhacs. vegviletekre val6 le bontisa mir a szijiregben é a gyomorban meghezdasik, de a bélben vslik eeljessé. Ex a tipesatorna utolss szakasza, = ket {9 résebl ala vékonybelbs é a vastaghétbs A BELCSATORNA SZAKASZAI Vékonybél A vékonybel a gyomor also kijeattel elve Reszeisapatks ala ku nyombl, a esavarodott chbel é a esipabel A tigabls keresstmetsretti és rovidebb vastagbel Ssszetevsi: a vakbe feos anyagfelsrivis fokEnt a v salakanyagok eltivaliis ‘A kilonféle allo reme lA tp. zak, a - Il ismerniink, milyen is a belek rendes, & mikéne vizsgilhatsk abban az © A vekony- és a vastaghelben a tapanya- 99k lebontasa és a tapanyagok felszivédasa ilk. Egy felndtt ember teles belesatornsia kérilbeil olyan hosszu, mint két nagyobb fajta személyaute. © Bétbeturemkedéckor a vastagbélbe {feleszkopszeriien beszivédott vékonybel szakasz heves alhasi fajdalmakat okozhat, mikizben elziria a tiple att Ez a betegség matéttel sziintethets meg, cxethen, ha a normlistsl cltérs tinetckot és2 mb (diwoden 4 gerincoszlopts helyezkedik el Hasnyalmirigy, maj A nyombélbe patks alaks gorhleténck kére jin szsjadzik be a hasnyslmirigy kivexsts magy mennyiséghen terme) amelyek 2 srénhidrstok & a 7sirok Iebonts a fehérl Saban makGdnek kiszre, Ami) seal elvalasz tote epea zsremésrtést seg & a7 epeholyag ban gyGlik sere, innen az epevezetéken at svintcn a nyombéibe keri plaick a nyombelbsl az chbélbe %, ahol folytatédik az emesztés101 BELBETEGSEGEK : i i Betrendellenességek kimutatésiro szolgl 0 ‘briumkéis, omely réntgenképen kirajzoia @ ‘apcsatorat (ent). A mikroszképos fénykep- {elvételen (ent bétflon sorakozs kesztyu- szerd bélbolyhok keresztmetszetekithaté. Az cb fala enzimeken kivil nyskot is termel Ez. beleartalmarsikossa teszi, 3 a vipllékot olds, tovibbhaladisic megkonnyits vizet bo- exit ki. Az chlsl iamainaka feregcher hasonlo hhullimmozgasa — a perisztalika ~ a sipabel filewm) fel Wiki a henne lév6 anyagor. A tip- Ilckkal Grintkerd helss felaleret ujjszerd nytilvinyok, bélbolyhok navelik. hatalmasra xy a hasznos tdpanyagok gyorsabban szivéd ak flabellalastszsvG hajsedlerckhe. Ezek ki ssiny vénikba, nagyobb gyGjederekbe torkll nak, azutin belépnek « mijba, ahol a felvet anyagok tovabbi feldolgozisa rortnik ‘A megmarade tipanyagok felseivisira aca pabihen kerul sor. It nagy mennyiséya bel- nedy is visszaszivédik, 2 szinten tartiaa test folyadékok sokoncentrieiojat, Nellie Grskon boli kisesradna az ember, A vastagbél A vastagbél remese (colon) nevi {6 szakasciba eri anya jorést sala, ékonybélben le zajlott emésztési folyamat melléktermeke. Ren emészthetetlen nvényi rostor tarts, Ebben a bélszakaszban, valamine a esipd- bal utols6 részében igen sok baktérium is te nyészik, ezck svinten az emesrtést sepitik ‘Amig a helytkon maradnak, nem korokordh. de mielyt valamilyen bélrendellenessée foly tin mishova keveredack, gondokat okozhat nak. A vastagbeltartlomban taldlhats foleis viz 6 66 vissaaseivedil, a fennmarads, szer vezetiink szdméra immar haszootalan anya gok alkorjak a székletot, amely a bal oldalon Tews leszallé remesebélben gyilik fal, majd a véghélen (rectum) & a végbélnyiléson (anus) fe tavorik Tiinetek A bilrendszer sokféle meghetegedseviszony lag kis szsimui eszrevehets hatist krtinetet uta, Erne za magyarizata, hogy abel torna cl amelyben ke és 4 -meghibisodas” Ichettsty. A bélbere sagek hatnak az emésztésre, esokkenthetik. a tapanyagfelszivist —felszivodisi zavar ~ vagy a beleartalom tovabbitésit betolyssolhatji A béltartalom hasmenéskor til gyersan, székrokedéskor pedig a kivanatosnllassabban, elearédis esetén egyilealin nem mozog, A fe svivdisi zavar ayakran az eyes emésatést fel horitia, igy a keringésbe jus. tipanyagok mennyiséye nem elegendé a rendes testiomeg, fenntartisshor, é a beteg egyetlen her alate tibb kilogrammot is fogyhat Hasmenés, székrekedés A hasmenést cibbnyire ax emésztGrendszer boakterish amobis fertdzcse okozza, de cloidezhetik erdsen flszeres vagy nyers cele, engeresek, sot pszichikai eredeti bete is, Hyenkor a esipabelben é a vastagbelben a sxikségesnel kevesehb folyadék szivodik fel cast a beteg sok vizet veszit, kiszarad A székrekedés (szorulis) gyakran rostsze iény ctrend esetén fordul ld. Elzdrd that exyebek kiziitt a belesavarods daganat, valamint a sé, vagyis a7, hogy egy rvid bélszakasz kittiremkedik a hasfal izom réteyén Kialakult rendellenes résen st, é ott Fennakad (kieirédih). Belsé vérzés Betogségielzd tinct a fajdalom & a bels6 vér- 26s. A helytclenil olykor jgyomorfajisnak”™ nevezett hasifajdalom eredhet a belek sulzote megeréleetéscbol vagy tulzott izomtevskeny- ségebsl, de okozhatia gyulladas is. A fajdalom VASTAGBELTUKROZES | frsxato remesebt A kifekéiyesed vostogbelgyulladés kimutatéséira vestogbéltik- rot (balra) hoszndinak. Az egészséges vostagbél (fent) belsé felszine sima és rézseszin, @fekélyes¢ (lent) azonbon gyullodt, kivérdséd8tt, 6! lathatok o silyos bevérzések. 324© Aheveny vastagbelgyulladast ayakran a szennyezett clelmiszerben talsthate Solmonella-baktériumok okozzak. A nem kellden atte, letve megsutete csirkehis vagy tojis hiehedt bakteriumforris. Eppiigy leher viltakoré hevességd,giresis hascsikarés", mint tompibb é& Kieanobb, Az unobbi sispont akir cletvesrélyes allapotrsl is irulkodhat A bilss veers nem mindig jr szembeitl6 ils jelekkel, okozhat azonban vérszegeny séget. Ennck clad megnyilvanulisa a faradé- Konysiy os a légszom. A esikkent vérmeny nyiscg ugyanis nem képes a tuddben annyi foxigént felvenni, mint normals esetben. Ha a verzés lejebb, a vastagbélben alakul ki vagy silyosabh mérvi, akkor a székletben is meg mutatkozhat. Fz. silos belbetegségre figyel meztethet, erért haladcktalanul orvashor kell fordalni. Gyakran esupan aranyér ~ a véghél viscrdrtigulata~idGvi ele” aba) peslig komy- yen hezelherss A belek vizsgalata Hablpanaszokkal heres fel a7 orvost 6 rend serine tapintssos vizsglatot vege7, A ligy has falon i szinte az egés7 bélesarorna kitapinthat i exert a seakember Szmenyck kikérde ise 6 4 a hastajek ryomkodasival messllpiti, nines-e ny alo duzeanat, kididorodas, vagy nyomésra keny-e valamelyik cerulet. Eautin 2 vdghal belss vizsgilata kovetkerhet. Vervizs- igilatal deriti ki a vérszepényscge, ellendri sj és a vese mainder A vizclet é 2 széklet laboratdriumi elem- zése kimutatja, zavartalan-e az elfogyaszeone folyadck és tiplilck feldolgorisa, nincs-e vér- 2ésabelhen. A mikros7k6pos székletvizsgalat x belokben rji26 koroho76 élisdick nyomira bukkanhar. Sok esethen 27 orvos meg is rt sgenesi a heteget, akinck a viasgilat clot bs Fiumbisit kell lenyelnie. A biriumtarealms kontraszianyay drayckor hagy. a ronigenké pen igy megielenithetd a gyomor &a vekony ‘A vastaghdl is hasoale elarsssal a végh be adote bariumos bedntésselvirsgilhats, Satiksgg leet arrais, hogy az orvos kevvet Tenuil a belek belscjct vizsgalia, A végbelnyils son at beveretett cs5 alakti sziloptiles mi a srigmoidosekoppal (zrigmabeltukor), A végbél éva vastagbel also szakas7a, a hajlcko- rnyabb kolonoszlcappal (vastagbeltikeir) a tl- jes vastaghl tokinthetd meg. SaUkség esetén ‘mindkée maszerrel kozelebbs vizsgélatraalkal- ‘mas szdivermintst is lehet vena ‘Az érzelimi megrsvkadtaticok & kedely vileordsok is megholygathatjak a rendes bel: iiikinlést. A gyermekeknél rendsverint sz: sGségesebb fizikai tinctek figyelhetdk meg Lelki hajakra hinydssal, hasmenéssel_ vagy has fjdalmakkal vslaszolhatnak, Felndtteknel is okazhat az. ideyimegterhelés hasmenést vagy. belgiresitkre emlcketexdpanasvokat A bélmozgisnkat résrben a srerverct reflex mikorcsciert felelos klegrendsrer szabilyor za. E mozgisok nem allnak tudatos ellendrzés alate, ezért kezdetben az éezclmi. problema ‘okozta mikodest zavarokat esetleg észre sem versrik. A fokozott belmakodés seutin fi ddalmakthoz veret. Az ilyen belhintalmak kere Isckor a7 orvos a psvichikai segitsdgnyitiera ‘sszpontosit, hogy kikuszobolje vagy enyhit- seaz érzelini gondokat ‘Az érzclmi tényerskeél eltekineve a kéro- san fokozore bélmikisdés hateerchen rendsze rine gyulladis all, A gyulladt belfal lbs tmennyiségben terme folyadcko, + e7 felsea poritjaabeltartalmat. bella irmainak es ide zeinck ingerlése talzort dssachiecxlisokat vil Ki A folyadchtabblet és a7 erdschh ichnorgis hozzajiral a hasmenéshez, Ha azonban a he ves ringatodzis ésszerendezetlen, akkor a pe Fisetalskus hullammozgis nem egyenletesen halad végig a belesatornin, Az egyik seakasz hhamarabh osszchiodih, miclott a masik cler nysdhetne, eaért az clorclokeet belearealom © A bétenaksdésik miatetatzottan aggodalmaskodok mértéktelen hashajté- ogyasztisa végil emésztdszervi rend. cllenességeket okozhat. © Foként idéskoriakra jllemzé a vastagbel falan keletkez6 kittremkedések gyulladasa, 2 civertiulitise 528101 BELBETEGSEGEK isa fenti vinerekkel igvulladis (enters) tobbnyine fer ivetkezménye. Virusfertirés okozza a snyé nest” vagy” gyomor- ¢ bélhurutot venteritis). Bakteriumok iézike szont a2 ctelmergezést, a kolerét a hastifuset vethast. Hasonlé tinetcket okozhatnak i anyagok és a hashajto szerek i, ha ha- ikra folds folyadék kerul a belekbe A kifekslyeseds v agbelgylladis (colitis cevoss) é a Crohn-betegség oka egyarint is weretlen, de egyik sem fertézéses eredent. Az elabbi kiscrdjehasmenés, olykor vastagbéhi raés. Nz ucobbi loggvakrabban a esipébelet seijvregtal a véghélnyfisig. az mesrebrendsver barmelyik szakaszin kala hulhat. Az exetek og zelésen kivill miftéti beavatkozast is igényel résve a gyogyszeres ke- Idegrendszeri problém: A vastagbclrenyheség vagy’ belfalizmait er emia ingerck erzckeléscnek elmaradisira vagy kent izommozgis szckrekedést okoz. Ha a hasireget belels saves harsya (peritonenm) agyulladisha jéin, a belosszchizddasok teljesen ibhamaradnak, Ez az allapot a bélhides litikus ileus) A vékonybelben reflexszerii ha is gitolhatia a7 idegmdkdcst emiate lell a tSpanyaylelevivis. A be mechanikus elzérddasa 1s) kilinféle okokbs, peldul sérv (bermia) vagy esccsemakendl a véghélny s velesaietett hisnya (atresia ani) nia thezhet be. A beleket tlhigges7t6 belfodor torz alakulisa bélesivarodishor (volvalaa) ve zethet. liyenkor gyakran nem annyira maga @ A diverticulszis gyakortvelejirsia a székrekedés. Ekerulesere legcelszeribb fostdis élelmiszereket, gabonaflh 2oldseget, gyumolesdt és toes orlesi lsztbl state kenyeret fogyasztani bélesatoma, mint inkibh az adottbélszakaszt ‘flaca verber iro el (leszoritis ~ trang latio), de si beavatkozss hijin indict sllapor éleevesrelyesse valhat A vekonybelben ritkak a daganatok a vas tagbelben viszont ket fajtjuk eleggé gyakor ‘Az egyik a polip, amely rendszerint értalmat lan de rosszindulatd daganatea fajulhat, Ez is, az Is mitéttel orvosolhats, Egyéb rendellenességek Emlnest & még nchiny fontos_bé meghetegedés is. A feregnyslvny-gyulladis ~kéznapi nevén vakbelgy ulladss~ mindenk pen scbesri megoldast Kovetel. A cdlishia (oe Tiaca) a bizSban tlthatsfchérjéve, a sikérrel semen allergiaswilérachenyscg, ely meg felel6 dictival kikuszobolheto. A belbetirem: _ hogy a vékonybel tcleszkop: eds a7tjelen sverien becsisrik a vastagbélbe, ezzel elsrja a taplilck urjét. A’ mutct it is elherulhetetten etki megterhelés vagy clelmiszer allergia © Az izgatom és a szorongés ~ ak szile- ésnapi str akar Gj kolaba iratkozés, mmiatt~ fekent gyermekoknek okoz emésztési Zavarokat. A belek felfokozott mukedese hasi f3jdalmakkhor vagy hanysshoz vezethet. valthatia ki inritabilis ben fokozos rend, ilewwe a siresszhatis het a tineccket Hiaa vastagbélben zsiks ligyneveren gurdély (di tik, divertikul6zisré link, & divertikulam rnyoman a balfal tlythadhat (pertoralodha, + beltartalom hashirtya syulladist (pe idéx el. Ilyenkor esak zonnali mut eter Hasonls perforicis kovetkczhet be nyombel: ssa gygyszeres keze havitisk a veszdly. léreékenybel-tinetegyi lseindrémat ryakterm Rostdiis ri hitdromkedés, keletkeAZEMBERITEST 102 orvosi Nemzés, fogamzas segitséggel Nagy lelki teber nehezedhet egy par mindkét tagjra, ha sokdig varat magdra a remélt gyermek- Aldés. Szerencsére a nemzé- & fogamzbképtelenséggel kapeso- latos ismereteink és a beavathozési Iehetoségek egyre boviilnek. Pr sitcer isi 2 era deepen grees ee ene patie ee eet eee parok egy m intén nem Kis esoportia yancsak idat, penzt, firadsigot nem ki- ve - azon fatadozik, hogy eyermeke lehes sen, Ezcket a régota harmonikusan egyiite el sfiakat és ndketidcvel tljesen hatalmsba ke Nemzi- vagy fogamzdképtelenségre (mis sz6val meddaségre) akkor kell gondolais egy ppimnak, ha rendszeres nemi cletetclve & a ter- A megtermékenyités tus, a fogamaés és a terhesség egy folyamat a fériak és a ndk mindig i dgy szercthertek, ahogy a2 osztonuk diktilta, Mégis, ha meg akarjuk érteni, mi minden okozhae memes és igamzdképrclensége, ismerniink kell a. en ber szaporodasbiolbgidjanak alapjat Az ti élet akkor kezd dlsctjcinek vagy himivarscjtjeinck) egyike talilkozik az anya esaknem mikroszkopikus ten osztedily sa icsiny pets a ket par beri Kiny kifeldd gent, vagyis a tele mékenyite utasitiskeseletct feild, A mageatot a kovetkez6 kilene honap tian ax Sival coerres evelebeiel eal A spermiumok ferfiak hergjcben terme lédnele Ha clegends van belélik, sak sordn az ejakuléci6val a himvess2 bl xelycbe jutnak, véghemcher a megtermékenyi és. A petesejtchet a ndk petetészhe (ovatiuma) © A meddéség nemesak a n6 vagy sak 2 férfi gondia, hanem mindkettejake. Egyitt kell orvosher forduliuk és dénteniik az alkalmazando kezelésekrél, s mindvégig kélesdndsen timogatniuk kell egymast termeli, A hormonok irinyitotta menstru hhavonta megerlel egy peeescjtet,amely a pete vezetékbe (vagy mehkirtbe) jut ~ ez a2 ovu felé. A’ megtermekenyités csak akkor megy vépbe, ha a7 érett petesejt az ovulicior kéivers rchiny napon bell egészséges, cp spermium mal talalkovik: ha ez nem kovetkezik by A hiszteroszalpingogréfiés viesgélat sorén ‘a méhbe és a petevezetékbe juttatott festck ‘nyag Kraizoie az elzérédast szikuletet. Ho 0 vzsgélt nbeteg petevezetéke elzérédott (lésd a rantgonfelvetet a jobboldolon),akkor 0 festek nem jute! a mahbal a petefésskekbe