AZEMBERITEST 127 Meditacio, relaxacio Eayiptomban a gizaipiromisok (lent) a szimmetrikus, geometrikus épitkezés csodai ~ némelyek szerint ez @ gilaforma armagabon i ‘soddkattehet. Akik kiprébélték a ,gy6gyté piramist (bara), 2 silytalansdg, 0 melegség és « nyugalom éezésérBl szémolnok be. zazadok ota srerves része szimos keleti vallis gyakorlsanak, de nem idegen a judaizmustol és a kereszténységtél sem, hiszen a meditativ lelkidilla- pot minden imdboz vagy néma istentisztelethex hozzdtartozik. sak részben magyarizhats e tevckenysé val- lis értchével, Egyre tbben folyamodnak hoz 24 pusztin azért, hogy kénnyebben ellazulja- pak, csokkentsck a rijuk nehezeds stress, javitsik est-lelki epészscgiket. Sole kérhézban és klinikin a hagyoményos eezelési eljirisok mellett. a mediticiot is igénybe vesvik peldaul a kabitsezer- vagy al Koholfiggdség, a magas véenyomas vagy a ko- seoniésbetgsé.gyoayitisiban, Autti ceredmények szerint még a rik teripisjaban is hhasznos Iehet, mert a stress. mérséklésével megerdsithetS az immunrendszer. A medicicishor nem ell mis, mint egy csindes helyisg kedhetink. Fontes a szabilyos légaés~lassan & inlyen kell heszivmi a levegst. Egyenes tarts ban, de ellazultan iljink a szchen,s vaasszunk valamilyen tirgyat a mediticighoz. Ez lehet egy kép ~ példiul gyereyaling vagy egy sil virig A meditéci Meditécié kizben @ szivmikédés lolassul, 6s csbkken 0 vegetativ Idegrendszer stresszt kazvettS Sgénak, @ szimpatikus idegrend- | | sremek az oktivitésa. hol kényelmesen elhelyer-127 MEDITACIO, RELAXACIO de lehet 526 vagy kifjezés is (a buddhist en m0 hang, peal az ra hetyepese vagy aki sat eiveeréink, A legkonnyehben Sey kesdhewak medica, ha ara figys hogy a legesink tkeletesenszabalyor I ha szeinker ts behunyjuk Lehetdleg naponta ketser végerzik el a percig. Usyejink aera hogy gondolatink Dialbeaae /ehanadoee Taisen srgyrdl, » probaliunk mozdulatanok marad nic cdl a, hogy semmi se vonjacl fi iat, ealesen eberen, még tles nyugalomban tsk ext a Hot amelyet rendszeresen is A hatasok A kliniksi kutatisok s2mos életani ani folyamacban kimutattak a mediticio hats at. Az elektroen: kefalogrifiss vizsgélat (EEG) sordn mediticis Kizben regiszrlt agyi elektromos hullimok Kiilnbiznck mind a7 avis EEG-hullimoktsl: szabilyos, lassi hulls mok jelentkeznek az ag Az. alapanyagesere (az alap matokhoe, peldaul a seivmikadésher felhase nalt energlamennyiscg) feleakkora lesz, mint ily alvas koaben, A légeéssaam is nagymér mind az cbrenléti Iilonbizs részein, lettani folya tkben csokken, de a ver oxigéntartalma nem waltozik Sokak szerint ezck a hatasok rend sveres mediticidval sllandésithatGk ‘A moditicis nem yalternativ” gyogyméd, hanem a hagyominyos orvoslis egyik segéd: eszkize. Veszély nélkil gyakorolhat6, és bir milyen mas kezelés mellee alkalmazha, A wilaott stressr &s a feszilsdy egyebek a személyes kapesolarokra is. kiba ingerlckenyebbekke vilunk, rads allapot, é ha a bennink lev fesziltséget éreztetjak ma sokkal, ok is feszultebben viselkednck maid symissal. Mivel a stresszt0l ugyetlenebbek 2 belso feszlltseg csokkentésével, vagyis a ellazulissal javithat6 a koordinacit igenylo tevekenységekben_nyujtott telesit. mény is, Emellet a2 ellszulis ~ a relaxscis & jétékony hatisit, Kellen © A masszazs a feszilltség csdkkentésének oyik loghatssosabb médja. Az alternativ, ayoaySszati kézpontokban sokféle formajat Syakoraliak, kéztOk a japan siacut és 2 aromaterdpiival kombinslt mélymasszazst ellazule allapotban jobban ijk a fajdalma- leat, ¢x hamarabb felepuliink « betegségekb Bizonyos mértékt feszilség - seaa tarts fesiltség~ az élet sedksegszerti ve lejérdja. Azt az élettani folyamatot, amellyel a fizikai aktivitdorafelkészilink, abbl az dob hhoztuk magunkgkal, amikor az ember még job- bbira vadiszathol éit,é els6sorban kis, fzi kai veszdlyforrdsokkal kellete szembenéznie A fizikai erdkifejcése szdmos élettanireakcid lézi meg, A mellékvese adrenalintjuttat a vér- keringésbe, se hormon hatisira folgyorsul szi folyamat, Kéztik a sewvmikades 65a legeés (hare vagy menckiilés” reakeis). A ‘izizmok is jobban mogfeszilnek ~ felkészil rick a munkavégedsre, Mindea nélkilozhetet len a fokozott erdkife Ax egészség szervezetelviseli ezcket a fesaultségoket, ha van mod a regenerilidisra, im a felkésauletlen svervezetet a stresz igencsak kimerithet Sok minden okozhat stress2t: munkahelyi fesziltség, anyagi nchézségek, az ember A STRESSZ, Az emberi text 128 © A napi faradaimak kipihenesének és 2 lazitdsnak egyik leghétkGznapibb esrkize 2 forro fds. Hatésa sokak szerint ugy fokozhate, hogy furdévizbe gyogynéve- rnyeket,iloolajokat teszlink. kapesolatok valsigai vagy egy esalidtag vie Tan elvesntse,Ilvenkor fokozore feszulsepetér aiink, é megjelennek a tilzott stressz kezdets ‘neti, Ezek lehetnek ézelmi, hangolativalo- ‘sok (indulatos viselkedés, sszpontosiisi ne hérségek) vagy testi tnetek (peldéul fli, srédilés, emésztési zavar, szivdobogiséreés), Haa stressz hosszahb ideig nem old, komo- Iyabb, idle betegségek is kialakulhatnak, igy magas vérnyomés, srivbetegség, gyomor- vagy rayomblfekély é a vastaghel fokozott ingore kkenységen (irritabilitissn)alapulé tinetesoport Végul érzelmi dsszeomlés kévetkezher be. A bajok elkerlescre probaliuk meg tudato sitani magunkban, hogy mekkora fesziltségee tudunk elviseln. A mopfeszitere munka perio kezziink kelé relaxicidval ellens iyozni, € fokéne probaljuk meg elkerilni a claote stress. Tzomellarit6_gyakorlarokat vagy iilve is végerherink, Osszpontositsunk sorban az izamesoportjainkra sgy, hogy halad: junk wégig a fea haa tres, az also vegtag i fain, saz egyes izomesoportok megleseitését ivesse telestelaxici. hon fekve yik legiobb relaxscios médszer a Az tmasszazs, amely oldjaafeszultsgget és helyileg fajdalomesillapits hatisa is lehet sviltségbdl ereds (tenziés) fejfsiis példéul sgsviinethets a tatkd izmainak masszirozisival, Ha mogertettik, milyen for tos a relaxicio a stresez mérsékléschen, min Az izomfe dlennapi cetinkbe is beiktathatunk néhany re A MASSZAZSAZ EMBERI TEST A masszazs A sok konfliktus, a tilzott kivetel- meények fesziltté teszik az embert, a fesziiltség pedig betegséget és faj- dalmakat okozhat. A masszézs se- git megtirni a stressz bitvis kr ellazitja a feszes izmokat és javitia a szervek mitkidésének hatdsfokdt. SR ib le aoe Ae dbesdias fjdainat a Cees inher TEE‘ ies amciobea doeasloea we el ematee Sisal tag patos Bsa ret Tisban ab a srt ager Ee clonteages San mle et a eiialdey plate ee ee aca megobatsa’ yon Kabul Ea (de hecgegu elodestee vagy sly eae ke Tieliarcticrvegt odie Vmulie oe clea cane caste cl pie ida Mes herrea melas fe peptone Seca. Galle clssen Aim ictal coo fer ee gpabodaia loss cor lela nicl bor valde, We ee sakes etleny fale dike wee ip edie, sbecsomésodtak” © Az arcizmok fesziltsigének oldisiva helyezzik keziinket a paciens homloksra (1). Finoman, a hivelykujjak kérkérés mozga- ‘val gyirjuk a halintékot (2). Using lassan araszolva, enyhén nyomkodjuk végig 3 caontos szemireg peremét (3). Végezzik ‘clugyanezeket a miveleteket az arcon is (4). © Sok pirkapesolatnak is fontos vésze ‘a masszizs, amely oldja a fesziltséget. ‘liz’ a firadtsigot. A masszizs a relaxaciés terapianak is hasznos kellcke. ‘Az izmok vérkeringése mélyrchats mozdu latokkal ~ 2 rostoke nyomkodisival eytrass val ~javithat. ‘Nemelyek seerint e médszerrel azsirflesleg is eltivolithats bizonyos restrészckrdi, példaul 2 derckrsl vagy a farrdl, de nines ra bizonyt- tek, hogy a masszazrsal e tekintethen tarts ceredményt Iehetne er Az are masszirozisa viszont egyértelmen alkalmas 4 rancok eltin- tevésére, a bir inusinak fokozisira és a fe suiltsgy caBkkemtésére ‘Olykor masszzsnak nevezik azt a2 egé sven mistajta beavatkozst i amelyet sziv mezallaskor végeznck a szivmiikiidés megindi tisira. Ezt a hulss saismasszazst — mis s26val tjraclesztést ~ esak olyan személy alkalmaz~ aki (pl. elsosegély-nyajtssi tanfolyamon) megtanulta srakszerd veqzésének médjit A masszazs hatasai ‘A masszizs mint Fizika vet a szerverere alipvetGen ketileképpen ha: erkent & eli melletdltalinos gyegyits hats s van. Hogy Pace ialt ete ante Szoktl fag. Elordulhat példsal, hogy az i Feaink kde vipa, fexzeae akon oon) 403 128128 ‘A MASSZAZS az iréaszalnil dlink, hosseai Srikat wiltve a hnizi feladat mellett, vagy a szamitogép clo, dul nem cley kenyelmes a szchink vagy x2 clhelyezése nem megfelels. livenkor elmereve 4k a nyaktunk, felbuzeulea villunkat, konayen megtsidul a fejink, akie émelygés is fallephet Fy a tesziltsgg masszizzsal jol envhihetss a massziroris cllaitia a nyak 6a vill szbvetit saz idegvdgzsidésck nem kildenck dbbé a7 agyba fajdalmat kelts ingerdlereket ‘Av masseiasra saikscg lehet akkor iy ha a ross vérkeringés miate 2 kéz és lib hidog, & 2 labszarban faidalom lip fel. A fesriltsgy i iyosbithatja a panaseokat, mer a elzotean 6x7 szchiz6ds izmok tovabb rontjak a vérkeringést HATMASSZAzS A firadt hitizmok masszirozisanak bevett médszere a .cammogis". Alkalmazzunk nyomast hivelykujjainkkal a gerincoszlop alin (1). A valltgikra atterve kis, kérkérds mozdulatokkal masszirozzuk a hitizmokat 2). Gyakoroljunk nyomast a tenyeriink ‘suklé felli peremével (3). Testink sulyéval ranehezedve gyakoroljunk nyomact 2. hat egyik oldalara bal tenyeriinkkel, kozben ma- sik keziink nyujtott huvelykuljal a gerincosz- lop mellett nyugodjon. Keziinkkel Jépeget. ve", felvaltva masszirozzuk ily médon a hat jobb és bal oldalst (4). Befejezésil bal kéz- Zel masszirozzuk a hat jobb felsé részét, mikézben masik keziinkkel enyhe nyomast {ejtiink ki a gerincoszlop alsé részére (5). 404 az érintett cerileten. A fsidalom a7t is jelerbet hogy tb morgisra voloa szikség, mere a mozgishiiny clhizisra és idegesssyre hail mosit. Ez a gyogyimod ilyenkor azer segit, mert cllavtia a szoveteket, az ogész tester clazule al lapotbs hozza, senyhe nyugtats hatssivalesdk Kenti a fesailséget, javitia a verkeringést. Az cegyéh panaszokat pedig azzal enyhiti, hogy fel. frisiti a szivercket és vérkeringésike, fokozva a wnust é élénkitve a lelasult anyagcserét. A. masszizsnak a7 észak-europai fizioters peatsk ¢ masszGrik altal leggyakrabban al Kalmazor vskozatét nyugati vagy svéd masz srazsnak neverik. A kezelések sorin kiléinfle fogisokatalkalmaznak, és hogy a dirzsilés ne © A nyugati vagy svéd masszazs keretében Olykor elektromos vibratorral is serkentik 2 Dart sa testet,tonizaliak a petyhudt lamokat, élenkitk az anyageseret. rosa bry oat vagy hintSporehasznil fas aes eee ye eel Ealic thassaSzs is, kedveltsgge leyinkabh ele Deere eee peck RBerOnhets. A KoxSszOveti masszizs cla ogy generics ook Kisser rozrik a mcyehb sroveckbal a tarésan fen db csombkat és vahorisohat A svéd masszazs Aswad masszizs négy kilonbo25 technika ombinacigjt foglalja magaba, # Simits mozdulatak (efflewrage). s7Gr hosszanti simitisokkal egesz tenyercv kis vagy kazepes nyomast sikalmazva mass rorra a paciens hatat, mellkasst es labszdrit Ennck hacisira a s26vetek flmelegszenck, 3 kezele személy megyugszik, vérkeringése f01- pessdil. A médszer soyiti a Lubszirban 6 a hashan felgytlt folyadck sctoszlasit, » a bar porusainak megnyitisival a verejech & egyeb Salakanyagok tavorisit # Nyomas keztcvel (petnissage tabb mozdulatokkal végzet, hizepes mely Ségi vagy mélyrehats masszazs, amelyher a massz6r elsGsorban kertover (tenyerenek ‘suklo feloli peremet) hase a misik kere vel pedig fokoeza a nyomast © Gyuirds a7 uijakkal. Az elmerevedet, gress izmok erételis, mélyrchats. stgytrisa. Vag sak ahiivelykujjakkal végri, vagy a hGvelyu & a wbbi uj kOzé fogisk a gytirands testrész mint amikor tétit dagasze az ember. A bot 6 a kivvettenl alata fekos szdvetchet a masszdr A. masz HatérozorMASSZiROZASI MODOK A hasi masszizs eldsegiti a relaxdciot. ‘A hosszi, folyamatos kézmozdulatok (1, 2) megnyugtaté hatéstiak, médosit hatjak a testben felgyiilemlett folyadék ‘megoszlisat, megnyitjsk a bor pérusait. ‘Az cgyik technika.alkalmazésakor a sékelten erds nyomast (3). A médszer 2 kézepes mélyséaii vagy melyrehato masz: szzs (petrissage) egyik valfaja. ‘A nyakizmok ellazitasira két kézzel ‘tamasszuk ala a partner fejét (4), €5 fi nom mozdulatokkal kézelitsuk az sllst a vallaihoz (5, 6), majd a mellkasahoz (7). | Fontos, hogy a partner ellazult legyen. AZEMBERITEST 128 12 fis hb2é foi, felhizza, & az ujjai hizdtr wgngeti", Fokent a derékon, a boka- é8 4 ki: fyokizilerfolott vegezve lect hasznos e2 a sx lakanyagok tivordsit sept beavatkozis *# Dorzs6lés (tolis). A'masszér huvelykuijal Ujjizdletekkel vagy ujjbeggyel véger is” métléds, gyakran korkoris mozgist. A tols sok ogy-egy kis teriletre Gsszpontosulnak mélysége é a2 alkalmazote nyo is svikség sverint viltaztathaté, de tigyelni kell, hogy a miivelet ne okozz0n fadalmat. Ha 4 masszirozote izom mir ellarule, st kell tm a hovetkerdne, mert a tovibbi masszazs a laza izmot iba Gaszehizodsors késetethet. ‘A keleti masszaizs (secu) alapja aa keleti orvosi tan, amely szerint az exészséy az energia (di) egyensilyatol fgg. Ez az energia 12 fo | _tovonalon, dgynevezet meridinpscon, ewe \6128 =A MASSZAZS ‘Az izmok 65 a bor a kéz élével is élén- kithetdk (fent). A far és @ comb izmai- nak masszirozéséra a ket kézzel vegzett Utdgetés 0 legiobb madszer. Ex tortén- het finomabban vagy erdteljesebben, iz. és szerint. a Korminy2i da Befogad Merion éram- cegyeraly, a harménla megieremtse, eélpontal pevig a testfelrinnck a. energadramls Yordlkonfekvo pond, A miler Covet az akupunktrval i, amely a merdiinok test felsin ala fekvd ponsjai eclozza meg. Anak mnt akopresiranak is nevezik A keleti massedzs szakérolslaposismerdi 4 meridianok lefutieinak az akupunkia c! anéleének, + 4 fikllmat nemesak annak he iy, hanem az ott tute meridian mas ponjan aa gran i alhaa zou keeles Kepeseh enyhieni. A mod szerrel funkcionaliszavarok is Kezelhetsk, pels a tlie vagy a szdkrckedés, bar a2 [ Grintetr szervek mélyen a testben talilhatdk. ‘Anyomaspontokat atinetck alapjin jel ki, 6 a masszizst foként hivelykijal,esetleg te nyérrel, terddel, knydkkel, lbfejjel, matat6- ujal végzik. Az egyensilyabsl kimordule me ridianban az energia tultenghet (jiu tere, ahol a tnetek jelentkeznek), de leet elegtelen is (kj terulet, ahonnan a thnetek oka searma- zik). A kezelés Foleg a Ajo terete irinytl Lassi, fokozatos nyomassalenergistlehet jut tami orre a tijekra, mikizben a feszes, fad mas jicn terleerl energia vonédik el, igy © aréax elenyedhet, megnyugodhat. Széveti ,,csomok” [A kitiszdveti masszirs celia a tartésan dssze- hizédou, .becsomeisodoxt” izmok kilazitisa Ehhez igen erds nyomist alkalmaznake hil velykuja,esukloval vagy akir knyokkel, és « beavatkozis cléggé faidalinas is lehet. Ezt a médszert az olyan testartisi panaszok kezelésre is hasznaljak, amelyeker a testi ser leste, psvichés zavarokra, elfoeote érzelmekre, ross mozgisi szokisokra vagy az dltalnos élet rmédea visszavezethets feszltségid&z ed. lly esetekben a masszizst mis kezelési médszerek kel kombinslk, peldsul a2 Alexander techni ‘val vagy a estartsiintegricitechnikajival das vex hatisi, de akad- nak olyan esctek, amikor silyosbithatja a nnaszokat, st ncha kimondottan veszélyes het A bakteriumfertdzés okozta heveny gyulladis, az egészen friss rindulasok és sériiésch, vals mint a jAevinyos betegségek okozta panaszok ‘masszzzsal nem kezelhetok. Sziv- vagy ker esi betegség fennallasakor a masszazsrél ele zetcsen ki kell kérni a kezeldorvos vélemeny&t Haa betegnek sérve, fekelye vagy covibbteri désre hailamos bérbetegsége van, kerilends a masszizs, Agyhou kitote betegnek jot thet seal szabad mogkezde file sauna toga is gyakran srakénd masszGrdkkezcliky a forrdsagban, cen an eyes test eleyszihy a7 femok lian eee iseetes racials act cite Masszézzsil sok izompanase i jl hezel- bet, ggyakraban a hiizOdas mat okorhat,c#t 4 ul cr vagy a2 edz elit bemclegitGy inomnyajes sakorlatok elmulsctia iderhet eld. [zom sores akkorbeszdink, ha az izom magyon rdsen Ssszehizdil se cles fikdslomma f. Elofordulhat peldaul, ha hides vizbe ugrunk, vagy ha nagyon megerlttiak tzmainkay, de akir alvée hosben i fellephet. A fadalmat iyenkor az vila hy hogy az érimeteizmak eveschb vésher jutnak, mint amiennyire sik sik lenne, Maseeizzsal mindKec esetben enyhithetGk a vintck. A Kedvers hatis a masses serkendverkeringést lente hats sival magyarizhat, Mindket emt izompa- nase joliamert mindenkiy aki rendszeresen portal, példul fociik vagy teniszezik Foc! mecesoken gyakran litun fjdalmas areal a Partvoal ment kv 0 tchost,aanck gores dllea ibsba & zx proba a gyiré kimass. Torn Az ate e slkalmaraak az edzes clot tmasseiat& a folyadkal vale bedorzsdlst, dr iamok ellutisira és bemelegitésre, Vegil s maser hozritartrik tab si Iyos betegsdg kezeléschez is llyen példsul az izomsorvadis, amely 2 vizlamok lass lsat nyulisival, elgyengiléscel jie 4 korfoly dal és fisoterpidal lssthats, A hats osrtcopitige & Tixioteripis.hezelésének is fontos cleme a masszizs,€ jot test. a esont tore utinlabador knak is, akiket balesetik Kgnysterpihenre kathozeatot a7 enyhe iowa »ONKISZOLGALO” MASSZAZS Bizonyos testrészek masszirozasshoz nines szukség massz6rre. Vetkézziink le és helyezkedjiink el egy kényelmes felleten. Ha féradt a labfejiink, ujaink- kal nyomkodjuk (jobbra). A’ nyakiz~ mok nyomkodasival és gyirasaval a rnyak merevségét enyhithetjak (balra lent). A mellkasi é gyomortsji zmok serkentésére héton fekve, finoman, nyijtott ujjakkal gytrjuk at ezeket az iamokat (jobbra lent).AZEMBERITEST 129 Akupunktura, reflexolégia Az akupunktiira inte; 5000 éves muiltra szatekinté ki- nai gydgyméd. Noba s26) mar vagy kétszde éve alkalmazadk europai orvosok, a nyugati vildg- ban igardbvil csak az 1950-es évek sinyosan 6ta vdlt ismertté és elfogadotta 2 akupunktdirt slaliban az alternativ ‘orvoslis krébe soroljak, é sok eset bben olyan betogsegek kezelésére alkal mavzik, amelyekkel szemben 2 hagyomanyos rnyugati gvégyits tehevetlen, Ay akupunktsra elsGsorban megelSzésre val stalin éppen ezért dtkazdrt olyan nagy ellenilisha Furspaban, abol a medicina in hibb gyogyit, mint megeloz. Ebbal a kulturlis kilénbségbal kiindulva hatisit kétflekeppen magyarizik. Nz egyik hagyominyos kinai filozsfia — a taoizmuus ~ azt tanitja, hogy a © Makacs tejtajas- Alaszthatatlan a Vilagmindenségt6l, 161 szenved n6- éshogy a esi (h’i leet encrgisia minden 6 beteg akupunktiras — lényben jelen van. Ebher a fellogishow az el kezelése. A terapeu- —lentétck tana is hozztarvoziky amely szerint ik felfogssa szerint 4 viig dolgaiban ket ellenteees lapels: Jin | a tkkel vegzettin- (ni, sitet, passziv) és a Jang (Feri, viligos, j ‘gerlés segitl az ener akviv) van jelen. Jitokuk hava letre a esi | armas, 5 gy A kina hite szerinea Jin é a Jang kiegé 2 fejfdist okoze seit egymast, é aj6 epésrsty feltérele e ket e- cayensilyzavarok lentes end cgyensilys Ha ex birmely 65 elzarédisok megbomlik, rosszul crezzik magunkat rmegsziintethetsk. a. crvckeny egyensily nem all helyre, mes is bbetegedherink: a esi nem iramolhat normals modon a testben, Az akupunktira a fin é a Jang egyensilysnal a esi szabad = harmon us dramlisdnak helyrealitasira valo, Az aku punktsrss pontok a bar alate hizads feltetcle © Az akupunkturas —zett vonalakon, 2 meridiinokon helyezkednck Pontok a fab) lA merididnok azok a esatornak, amelyekben Mogtorsseknek cai atest egyik részb6l a maka dramlik megfelelS energia sramlisi pays A nyugati elmélet = meridiénok — Ma az akupunktira eurdpai és amerikai mive tmenten eyes Iai 2 természettudominyos gondolkodisha kednek el Ameri- —jobban beilleszthets fogalmakkal_ magyar iin egyik pontié- rik az akupunktsira hatisit, Megtartottak nak tivel vale lugyan a keletiokfsjeés bizonyos clemeit, de ki ingerlése kedvezs ——_cgesritettch Sket 4 nygath orvoslas idegelet reakciot vt ki tani megillapitasaival 1 kerdéces meriin A bor alatfuto legfoncosabb idegek menete nokéval, amelyeken ‘mis pontiain i. szonos azokéval a mer 407AKUPUNKTURA, REFLEXOLOGIA © Exar akupunkto. Fis pontokat abr: {6 kina ara jo orabban kés anal, mint hogy az inkabb ayoayits, ryugati orvostudo tt voina exzel az jos! médszen OA moxibusztis. lenyeges meridisn pontjait. Az © cera hasznalt gyéayns vénybal, 2 moxabol (ent) sodornak. A néveny lassi tsi hot terme! legtabb akupunktsr hatnak we ik jelzest fa}dalombént crzckeljvk int a faidalom nem feltétlenil lentkerik, ahol a bajfeszk énck és a itnak a borébe sugsrozhat. A be forrisa 6 a fijdalmas teruler kira teremtenck kapesolatot rididnok mentén testszerte mintep akupunktdris pontot tartanak yilvin tartovik. A merididnok ath sjakon, és valamelyikk Hogyan hat? gi kinaielhepzclés szerint a Ji lydnak kell helyrellnia ah jobban legyen, de h an megy végbe, ara legalabb ket nyug rirat leerik. A kapuelmlet s7ern tz ahupunkuirds beavatkorss az idegpsly skon© A mai akupunktaraban olykor kis cenergis lezert haszndlnak t helyett. Ext a hagyomanyhditerapeutak nem helyeslk, a betegek azonban kevésbé ijednek meg a lzert8h, mint 3 tktSt. Ihalad reflenmechanizmusok révén Alita meg, 2 fjdalmat, mintegy bezirva el6wte a kaput ‘A misik clmelet azzal magyarizza a7 aku: punktira kedverd hatisit, hogy a beavatkorss fokozza az. endorfinoknak nevezettfijdalom caillapité hormonok termeladesst. Nehiny viaegilati credmeny is igazolja azt az elkepze Test, hogy a2 akupunkturis kezelés hatasira cndorfinok szabadulnak fel, s ezck az agyba el jutvaafijdalom érzékelésée gals folyamatsor. Inditanak el, Ez megmagyarézn, hogy az aku punktrs kezelések micreenyhitk 2 tijdalmat Es javitiak a hizérzetet Az akupunktara elényei Akupunkeival sokfele betepseget & panaszt kereliack feist, cums f3jdalmakat, més tésiravarokat,aszimat, magas vemnyomést a véseavarokat, szorongist, menstruacids pana: Seokat 6s 4 meddisg bizonyos fajtit s. Még rules vagy nyitotseivmnitee sordn is sikerrel csillapthato vele a f3jdalom, Avkezelés hatasira a betegnck jobb lesz a kézéraet, ellazul. Ezér is alkalmas ez a mod ser a stress kivaltota seimos Korillapot Kezelésére vagy megelézésére. Persze a aku punkira sem gydgyit mindent. Nem ajinlk ‘uzoknak, akik ~ peldsul steroid szedése miatt ~kénnyen meglertézddhetnek, és méy kevés bbéa véralvadisi zavarban ~ pelddul a hemofi liaban ~ srenveddknek. A kezelés A kezelés megkezdése elit a betepet kikérde- ik panaszairol és arrol, hogy befolyssoljak-e clafordulisukat a taplilkozds és egy szoks. sok, a hangula, az evszak vagy ay sd6jarss, Ezutn alapos kivizsgalis kovetkevik. A te rapeuta kullnosen nagy figyelmet fordita pul nusta, a feszultség jleire, a testhomérscklet txetleges meymagy arizatlaneltéréseire és arra, hogy nem jelez-e a beteg valamely testrészén fgjdalmat vagy éraékenységet. Nemegyszer a nyelve, a szivarvinyharty4jat (rset) és a tale pit is megeizspalja, Ax igy dsszeyyilt ismeretck birwokaban Alli hats x a betesstg megne verését, vagy a klaszikus kai fogalmakkal (es energiaegyensily) valé jellemzésetjelenti. Ez- tin tiszunisos kezclést, massrazst vagy itera pit alkalmaznak a test meghatirozott pontjan, ‘Az akupunktiras hokezclést moxibusztio nak vagy mosaggetésnck hivjak: a moxa nevi igyGgyndvénybal rudacskskat sodornaky 420 Kata merididnok megfelel6 pontjaira helyezik, 2 diagntris e7 ik, A ivény lass ge jor Kony hata ‘A kezelési pontokar abet llaporitl i n jeloik ky helyk epyenenként Te sorim caprdl pra i vdltozhat. la tket teszndlnak chet, hogy egy Kezcés alate cs, egyet szirnak be, de is cofordulhat, hogy tobb mint hisea, a terapeuta dintésn mk, hogy mennyi dei hagyja a thet az akupun tras pontokon. Az eredmény sokfdle tenye 6t0l Rgg, egycbek hozott a bere éiend} et & eletmojtal A. gydaymod exyk {8 ve szdlye ar, hogy ha a Kezlessordn a terapeuta tem rel kelld pondossiggal, a tinea exis pitisival cstleg hese valamilyen si Fyos betegegy folismercér, Ezért a kereles lig alapos kivizagalisnak Kell mogelGenie a kere Az akupresszira Az akupunktratesak gyakorott terapeuta a kalimazhatja biztonsigonan, de a gySymodnak vannak otthoni hasenatra val valtorata is ’Alegkonnyebben hozzatérhets é megts nulhats modszer a siacy, amelyetakupress2a inal - kinai masseazanake is nevernek. Asi 451 n6y a japan st (0) & acu (ayoms) szavak ‘sazetcele. E modszernek a alenyoge, hogy 4 terapeuta meghatérozott médokan nyomist tyakorola bet testének bizonyos pontaira ‘Reset pontak tivo is lehetnck a Mezelend restreetdL. A tft paula Lablejen halls ‘gyik meridiin pontsinakingerésével kezelih A siacu alapverGen kilnbazik a masezirs ‘eurdpaiformaitl. Az eurdpai masse6rok ata liban ax inet wégtagokat vagy izmokst Mire valé a siacu? A. siacut Keleten sokfile panasz enyhitésére hasznaljae, kztikolyanokeéra is, amelyek cu ropai_felfogis szerint stlyos. betegsegnek mindsilnek. Téved, aki az hiszi, hogy a siaeu { iin itl teljes mértékben helyettesitherd a ,hivatalos” gydaymadokat, Srerepét gy kell flfognunk, shogy azta kel ilozdfizk tanitjak: ara szol sil, hogy helyrellitsa a sververct egyensilyst. TE keretek katt a siacu ~ sok amator mavel6 jénck tapascialata seerint ~ a hatajistsl és a rént6la szénanithaig szimos olyan panase cllen hatésos, amelyre a shivatalos” orvostu domanynak nincs biztos ellenszere. ‘Salyosabb betegségek is kezelhetdk siacuval, de ilyen esethen clabb mindig orvessal kel onzulti, s azutin jl képzett siacu-terapeu- tat kell vilasztani. Aprobb rendellenesséyek azonban feliletes tus birtokiban is eredimé nyesen kezelhetdk ezzel a médsverrel. A kény- vesboltokban kaphats, fenyképekkel Kiadvinyokbsl birki meytanulharj, hol helyez ednck el az tn, cubsk, vagyis azok a pontok, amelycket kildnbsis erdsxcggel megnyomva a kiliinféle egyensalyzavarok megsauntethetsh. A fogtsjas enyhitesére példiul a sj sarkiban levé eubsira kell 6s nyomist kifejteni, 2 ffs jist €s a mellekaregpanaszokat pedi szem ko- hil & a homlokon elhelyezkedo cubskra gya orolt gyenge nyomssal Ichetesokkenten Szakszerii kezelés Mégsem svabad azt gondolni, hogy 4 siacu cesupin egydh kezelések hivilagos. potlisira 16. A terapeutik hossvadalmas é szigort képzéshen vesznek résrt, megtanuljsk, hol van az'a 361 cubs, amelyen keresztil csi drama Srabilyozhats A kepzett siacu-terapeutik olyan illapoto, hat is tudnak orvosolni, amelyck nagyfokt egyensilyzavarral jienak, igy silyos karoso- ddist okoznak é nagymértekhen rontjsk a be teg kovérvetst, A keds persre nem tiplalhat illaseerale © A reftexotigia elmstote szerint a Isle} teriletei meghatarozott szerveknck, 526- vetcknek feleinck meg, + igy célzott talpmasszazzsal gyogyithatok a megfelel6 testreszeke makedési zavarai129 AKUPUNKTURA, REFLEXOLOGIA suilésendknek ioterapeutike ch egeaesceiey! Le zettséga svakembercknek tanitjah, + ok a sz ever Fees eee eet ‘Sgymodkéntallalmazeak, Altalaban ugy veliky h flexzéna ‘llazalésb Ee eee aerate isib Akezelés médja tepogatia mindkt labfejet: a kilinbOzo testreszek cgyensilyzavarsirél srulkods ‘comocskakat keres, majd ezeket a masszazs soran megprobalja elosziati ilyen vérmes reményeket,de azok kill, akik a ranyebben bitksznak meg, min dennapi cletstresszhatdsaival. A siacuban eel Teherdségek kiakndzasth ckkelallnak eaters A reflexolégia A reflexologia gykerei a tobb ezer éves lett Maw wei megtelelethe Jai seerint a test része thea labfej a kécfej és S igy ezck a testrészck a epéne test hicsny t ke hata, E rerulecket mas stlatel serkenwve javithato. a2 dlalanos J 7s lla, helyreillithats a egyens tdmogathatdk az Sngy gyit6 erdk. eléleti alapja az, hogy ha uj keed&dde, amikor William Fitzgerald, alon- ata, a hatis a 26na egészceiletén fr doni Scent Tamis Kérhiz orvosa érdeklSdni belcértve a 26nihor tara ss keedete az akupunktira és mis, azzal dss plete. Hasonlokeppen, fugu gyogymodok rant. Kisrletchet végectt, az adott znabanvalahol fesse ima skozben mogfigyele, bh nyos pontokat vagy elzarédés torténik, a labfejen s ryomva, mis test et el hats ok rvékenységcben jelentkeril i itzgerald munkéssiga hamarosan kive A z6nak kre taal, elssorban az. Egyestle Allamol Fitzgerald doktor fektette le a mai reflexol6gia ban, ahol Eunice Ingham fleg a Isbmasezae alapait. A testt tiz hosszanti (faggoleges) 26- modszerét fejlesztette tovabb. Ingham a ib nira oszrotta, amelyek streszeker fokovort éreckenyst i Ssszckiegymss: zott egy rendszert mat atest ku forma kiterjedéstek, & végig nek feleltette meg, és 7 fuinak fejteestal a labujjakig. Minden ab finomitorea mal ker & yregy 60a része; 4 jobb kér ujhegayel vgzert Hiivelyhiija példcal opyananmek 2 zondnak gia. Az dsszctertebb reflex része, mint ajobb lab Greguija és igy tovabl Srmunkss. an nberi tet 87 - KIFGESZITO GYOGYNE a a a Jo egéseség nélkiil nines évezetes & gondtalan nyaralas, Egyszerit elovigydzatossagi intézkedésekkel kivédbetjitk a legtobb veszély- forrést, amely a nyaralobelyeken leselkedik rank. a a nyaralis idee alatt megbetegsziink egész utazasunk clromolhat, esadisul olyan gondokkal keruliink szembe, amilyenekts! otthon nem kell tartani. Nem biztos peldiul, hogy sikeril mindjart orvost talilaunk, de ha talalunk is, nem biztos, hog, ‘meg tudjk érteni vele, mi a bajunk, A kezele- sek és 2 gydgyszerek kalfoldan olykor igen dragik. Am a7, hogy meghetegsriink-e, é ha igen, Kinnyen devészeljak-e a nchézségeker, atl is Figg, hogyan késriltink fe kellden cldvigyazatosak vagyunk-e az ott-tar~ tickodis sorin. Némely tcendére mindenki nck gondolnia kell, masok csak bironyos ko- rilmenyek kztt valnak fontossi Elokésziletcink attol figgnek, hogy hows megylink € mikor, mivel akariuk tlteni az ida, valamint atl, hogy milyen az egészsegi illapotunk. A forgalmas uduldhelyekre kés7i loknek sltalaban elegendé bizonyos ltalinos orvosi tandcsokat megszivlelniik és a szokisos elivigySeatossipi intézkedéseket megrenniik ‘Nz utarisi iro, diploméciai kepwiseletek is értckes informiciokkal szolgilhatnak az sgészséyigyi hockizatokedl & a sikeég dooltisokral. Aki valamilyen okbél fehi az xine idle betegséghen szenved haziorvoséedl kéxjen tandesor, leherley. mir honapokkal a terveret utaeas elt, © A tengeri utazss remek kikapesolédés, de aid be Mayen magaval a thineteket enyhité tabletat Ha a2 siti fl egzotikus 14) ~ tepusi orszig, ceserds, svatag, magashogység -, akkor leghe Iyesebb az utazokkal foglatkozs kozponti ‘egésosegiigyi intéemeényeket, példiul a buda pest Szent Laszlo Korhézat vagy a Semmelweis Egyetem Egésrségtudominyi Kar Tropusi Szakambulancisjse megkérdezni. Biztositas Kiilfldi nyaralis elt, ha csak leer, kssink olyan biztositist, amely leveszi a villunkrsl az esetleges betegséy gyogyitisinak kaltsé pit. Bar némely orszagok kolesSndsen ingye nes egészségtigyicllitisban résvesiti egymis illampolgirait Kzatt nines ilyen cgyezmeny. Ezért az a legokosabb, ha birmi or és birhovs utazunk is, megfelelo utazasi biztositast kotiink, A biztositis terjedjen ki a sxikség. szerinti gyogykezelésre, a korhazi as havaszallitasra is (seikség ese ‘ment6vel) Ha nem vagyunk. tel miel6te elindulunk, feltétlenil tudakoljuk ‘meg hazank célorszigheli nagykvetségénck, AZ EMBERI TEST udulés ©) A kisayermekek bére nagyon kénnyen leéghet 9 napon, ezért fedetlen bériket nagy faktorszimu fenyveds keszitmennyel kell bbokenni. Sapkat is kell adn ajuk, 6s a Fels. testukdn i vielniak kell valamit. A leegés 2 felnottokre is veszélyes. konzulétusinak pontos cimét, hogy szikséy cesetén segitséyet hérhessiink a hazaszalitishos vagy a7 orvost ellités megszerveréscher, Ha otthon nem szeteztik be a cimeket, megerke Zéskor a helyi enddrallomason vagy x2 wtars Si iroda képviselojénél érdekl6djunk Aki rendszeresen szed valamilyen gyogy magival, hogy akor is yen, ha elore nem lathats okbil kesik hhazautanas. A készlect ossza ket résare, & eze ket tarts ket kilonbaizs esomagban, hogy ha az egyik elveszne, még ott legyen a misik. Mi legyen a poggyaszban? Nagyon hassnos az elsdsegelydobo, kuléndsen azoknak, aki kempingezni indulnak vagy aks icoesal utsenak. A legegyszerbkésretehben 41130 EGEszsEG Es UDULES GYOGYSZEREK ES ORVOSI ESZKOZOK CSALADI UTAZASHOZ Elsésegélynyaijts készlet: 3 szabvanyméreta mllpélya 28 Egyéb fontes kellékekt + tengeribetegség ellen tabletta rovartz6 (krém és spray) Fenyvéds keszitmenyek barnyugtate €s hidratalé keém + antinisztamin tabletta (Gllergiara vale hajlam esetén) + Tizesilapits + fefajés-esilapits | Shasmenes elleni szer | tvizfertotlenite tabletta + emeésztéstjavite tabletta + malaria elleni tabletta + az orves aitalfelrt gyégyszerek ‘+ cay csomag steril injekeios ti {eeskendovel islennie lll kotzernek, ona frt6Uenits secrnel, watinak, ragtapasenale Sok ors Paceeren eer gee oa teed esGsedlynydjeédabors rca ge lin ear hee ee hogy 4 Kebamulis cplststges dolog, Avutin Lier, hogy aap leg alee karo sia Bde exére maa orvosek at andesol- juke Svakodjunk a ends naplény, mer be rikot okorhat € gyorsija a boe Secgedés, Fncosodisit Ha sohatvagyunk napoo, vagy tapout akarank,Gedemes nagy hated nape a8 keetimenye hana, Av jot ens ab Finknek, lo napents usin beta birth Ib"krémmel. A nap ellent védekezés mask médja a megflelo rubisat~ exdes acing} oligo evecare OAISTER ber vedi a ents caplenyol. A Jo nap arrive cents cloaca eeepc ete taplenyeshanem a kéros aliraibolya (UV) su fala & Kish, fod isakor cer 16 UV ‘etd Képességd (jt vilaszunk. A dé ed Ban ne men kis nape Felkésziilés Miclate befizetnénk az ditra, jl gondoliuk meg, hogy a program meglele-e pillanatnyi erénletinknek. Ha valaki sielni keszil, = cx © A kiitoid nyaratis ketlemes szinfoltja az a ‘talek is italok késtolgatésa, Ovakodnunk kell ‘zonban a nem elég ol megf6z6tt, megsitott hhdsoktsl és halaktal,a bizonytalan tisrtasigu vizzel megmosott 281ds6gt8), gyimélestS. lese az els ilyen slkalom, vagy egycbkeént als letmédor folyeat, jl t0s2i, ha mar otthon el ezdi a felkésrilést. Bérmilyen te van is 926, a skséges ertinktre, lloképessepre sak fokozatosan lehet vert tennis aki nem tart ja be a fokozatossig elvée, konnyen megséril het me: miclottclutazna. Az Gdilshely éghaj- Intit is figyelembe kell venni. A nagy hidegher, 4 nagy forrdsighor. vagy 4 nagy patatartalom= hho nem tad mindenki szoninal akalmazkodni, keivaltképp akkor, ha nines tl 6 eroben a ko- molvabi testmorgés megkerdse eit egy his dot az akklimatizacidra kell sini Aki heteg ~ foleg aki sziv-, tidd- vagy ér rendszeri betegaggben szenved kerje ki or vosa tanicest, mielatt nagyobb kirsndulisokat, megerdltews hegymis7ast vagy sitiest iktarna wy uti programas, A virandés noknek tudniuk kell, hogy sok légitirsasig. nem vsllalkozik utaztatisukes a terhesséy 32. hete utén. Ha az elsd iddkben clafordult vérzés, akkor 3 kismama jobban teszi, ha lemond a repiléitrdl. A tethesséy, utolsi hat hetchen mindenfajta nagyobh uta” zast keri kell Fertézé betegségek Sok olyan fertded betepseg van, amelyet a fj Tete europa és. északeamerikal orszagokban mir felseamoltak, misutt azonban még, ne Tiyen példiul a hastifusr, a difteria és a jarvis nnyos gyermekbénulis. Mir hénapokkal a7 utazis el6rt meg Kell tudakolnunk, milven vad ltsokra lesz s7tkagy — a2ér ilyen kori,OLTASI TABLAZAT Betegség Hogyan terjed? Az oltis ajénlott Hastituse Szennyezett élelmiszerrel, _Eurépa, Eszak Amerika, vizel voy tee! ‘Ausztraa és Uj-Zeland ‘evételvel mindendet Firvinyos FertSzétt személlyelvalé_Eurépa, Eszak-Amerika, Gyermekbénulés — rintkezéssel ného ‘Austtrata € Uj-Zeland Srennyezett étele, tall _kivételével mindenitt Tetanusz A tals a véra6 sabe Mindenitt keer baketériumokal Kolera Seennyezettvizzel 5 dllmiszerre, Sérgalix ‘vagy élelmiszerrel; fertéz8tt személlyel val6 érintkezéssel Veszettség, Veszett lutya, macska ‘Kutya, macska, vadon 46 silat vagy vadon 616 sllat ‘okozta sérilés esetén mindig, hharapasival kivéve, ha az dllat bizonyithatéan nem veszett. Elézetesen csak akkor, ha a célorszdgban nem ‘mindenitt sll rendelkeréste kkorszerdi vakeina Egyéb Svintéxkedések Indulis el6ttlegalabb 8 héttel Grdekdédjink az oltésrél. 61 gondoljuk ‘meg, mit esziink és iszunk Minden gyermek védéoltist kap ellene: tizevenkent, szikség esctén, Minden gyermek védéoltist kap ellene: tizévenként, szikség esetén, cemiékezteté oltds adand6 | ‘Az oltisibizonyitvinyt az itlevélben | ‘Az oltsi bizonyitvinyt az itlevélbon ell tartani Gondosan vilogassuk meg ételeinket, italainkat; szigordan tartsuk be a higiénés eloirésokat ‘Az illat okorta sebbel azonnal fordullunk orvoshoz rendelkezésre az ol endben val6 beadisiea lckhatasok kiheverésére a hiziorvosnal vagy 32 * EpidemiolGgiai Kozpontban érdek ledhetink. A fenti tablizat csupin nchiny alspeets tudnivaloe Az orvosokat 2 szakmai folyciratok rendszeresen tsjekoztat dk az oltési kotelezetségekben bektverkezs valeozdsokrdl, Az egy egy orszaghan ervényes oltsieldirésokrdl az illets 74g diplomaciai © Aki sicini készil, megelézheti a balesete ‘et, ha nem az alpesilesklépalyan, hanem cay szelidebb lejtn teszi meg elsé lepéseit. Persze mindenkit érhet baleset, ezért ne feledkezzink meg az utazssi biztositisrol © A ayoayszerek killdin sokszor nehe Zen srerezhetok be vagy drigak, ezért a leg fontosabbakbol tartsunk magunknal megfe lels készletet (a list lasd az el6z6 oldalon). Iképviseletén is tudakordhatunk. Sok oltss ner kitelezs ugyan, m hogy kitegyik magunkat ~ 6s hazatéresuink utin a kornyezetinket nek. Bir az utazokat az eurdpai orszdgokban nem olfak rutinszerden kolera een, némely ~foként karép afrika és dél-dzsiai~orszgok hatirénak rdemes beadatni, ne atlepéschez igazolniuk kell, hogy koleractis ban részesitek. A sirgaliz ellen oltis a legtbbb kiiegp-afri kai orszagba, illetve bizonyos del del-amerikai orszagokbs iranyulé ut ktelezd, A szaid-ardbiai Mekkaba indulé za rindokoknak agyhireyagy kell kapnik tuistit lepeetik be az orszigha, aki igavolnitud ya jirvanyt okors beregsey, ellen vd feist kapore. Ezére a illeckes egésrségiigyi130 EGEszsEG Es UDULES patdsigsltal lepocsétel mindig a7 dclevellen kell tartan Sok beceység ellen 2 haziorvos is adhat vé tise, de példaul sirgaliz ellen csak az Or jai Rézpontban (Bp, Gysli isi menctrend lméri a paciens sedges Epidemt it2-6) oltanak, Az meghatéroassho € egesvsegiillaporit, korabbi betegsegeit & ve ddooleasait. Terhes ni nem kaphat chi ksroko- 20t tartalmaz6 veddoleist— peldiul sirgaldz es bénulis lei Sahin-cseppeke. A tropusokon olyan fert6z5 betegségck le hecdigevel 1s seamalni hel cllen lle. Iiyen 4 malty a fuse és be AIDS-her vezetS HIlV-fertdzes Szimos endpusl orazighan miliSkat se Aki olyan orerigha utaik, ahol 27 eyész ségigy ellis fjlelen, s nines clég py Spyz lapwetab eszkirOker paul seri inekcios tit feeskendt Afrika, Ddl- és Kécép-Amerika,valamint tabletik folyamatos szedéséve kell védekezi maliria (vltoli) ellen, A betegsGget 2 kor Videckenként 2 korokord terjodt el A betegsgy magaslizal ji = meg Sejteket. Ha nem lamer fol & nem kezelik ikejcben, rosszindula formala végetes chet A tropa betegsegek kezelestben jt or tmelyik gydgyszere kell vadekerni 2 maléra clin, A tablet rendsrerine naponta vagy he- tenkentegyszer kell bevennsa vedekevest mar slutards lore mo kell herdeny sar wards sor rin é utana még 4-6 hetig folytatn kel ‘\tabletik szonban nem nygjtanak seis zalekos vadelmet, crim Gazakara ne hagyjok srabadion karunkt,lbunkat, a szabad bore Tleteker pedi kek be rovariaseto serve amelyek © Nemetyek azt hiszik, hogy a szola riumban felkészithe- tuk béruket az igozi nnapozisra. Vaojs ban azonban a le- bbarnulie annak a jele, hogy a bért kérositottak a nap. tultraibotya sugarai (© Az ovatian napo- 2as leegést és rads sul napszurast is okozhat. Hasznsl june mindig fen: eds készitmenyt. A napsugsraas ' hegyekben is igen veszélyes lehet. s A schistosomiasis Nfrikiban, 3 Kézel-Kele en, valamint Kzép- és Dél-Amerika némely crilletein fordul el6. A kGrokor6 métely ms sik valtozata Dalkelet-Azsiaban, elsdsorban 2 Fillop-szigetcken honos. A. féreglertSzés hhossei évchig fennallhat, hossea von sllyos, veszedelmes kovetkezményekkeljirhat. A be tegseget a fertézat esigakbal a vizekbe keri fereglarvak terjesztik, ezére fontos, hogy ne ‘isezunk olyan folydban, toban, ontordesator nban, amely fertoroutIchet Bir a felsorolt altalinos elovigyizatossigh rendszabilyok a gyermekekre épprigy vont oznak, mint a felnsteckre, a gyermekeknel olykor specislis vagy ks fokat is ell kapniuk, Réadisul Gk hajlamosabbak a tenger Iretegségre (lsdsorban 4 é 10 éves kor kaizott), 2 napon hamarabb leggnc, és kénnycbben kap. nak napsairist. Minden szilinck gondoskod hia kel art hogy’ eyermeke magy faktorszima fényvédével bekenve, sapkaban ~ é igy se till sokiig -tarzkodjék a napon. A rovaresipésck is silyosabb_ kovetkezmenyekkel_jirhatnak 4 gyonyteerck Kz valanyen jl eva moknek seribetegség ellen svert kell becsomagolni Evés, ivas Az egy legfontosabb dolog, amine utazéskor gondolni kell, hogy minglig legyen jo mindsggat iwiviriink. Euripaban a legit helyen baj nel kil thats a vezetthes viz, de azére nem it rd meghérdezni a seillodai alkalmazottakat vagy xz tarda iroda helyi hepviseldjct, A kempin: gekben aalaban esak Kevés olyan esap van, ahonnan tsetaivsvizet lehet ven, Aol a viz mindseg bizonytalan, eydgysrertirban kaphats Viatisaits tablettt is hasznalhatunk. Ha a viz fert6zott lehet, akkor még a fogmosishor has nl vizet is tablettakkal kell kezeli A helyi vinforrssok, a kurak vize és a jégkoe kik veszélyesekIehetnek. A palackovote viz biz consigosabb. A gyiiméless, a zaldscger asa lita fogyasruds ele tszta vizel meg kell mos ni Az dlelmiszert Iehetdles.hitdezckrényben kell sroln, s mindenképpen tigy, hogy ne sll hassanak 1 a legyek. A higiencs srempontbl clmaradote terileteken a legveszélyesebb él miszerck a nyers zoldsggel, salata, kagylok, a tejszin és a fagylaly valamine a nem el j6l meghizit vagy mogsitote hisok és hala Szabadsig idejen gyakori Kellemetlenséget jlent az 1-3 napig tart6 hasmenés, amelyet hinyinger vagy hanyés is kisérhet. A forrs Gqovben cx a panasy tebjesenmindennapos, nas Figyelni Kell ni a hisrarads meg. érdekében a betegnck nagy_mennyisegi (pa lackozot) vizet Kell innia. A panaszok a leg tobb esetben 48 relia is elmilnak, dea 3-napnal eovabb tarts hasmenéssel orvoshor. kell forduli Ha az utaras soran vagy roviddel a havase kezés utin meghetegszunk, felétlenal men- junk cl orvoshoz, mondjuk el panaszainkat & 226, hogy hol jértunk, milyen videkeken uta tunk at Ne feledkezziink meg az olyan ese ménycked, mint a7 dllatok okota esipés vagy aris, sriksége ‘A malaria ellen ablewtikat a hazaérkerés utén abb egy honsapig sree ell in belul orvosi beavatkorss 2 véradis sé tovd seri még le VENY NELRULI C (OGYSZERERAZ EMBER! TEST A diétazas tudomanya A taplilkozds javithatja is, ront- hatja is a szerveret miikidését. A scakképzett dietetikus tudja a legjobban, milyen étrend a legmegfelelabb az egéseség megérzésére, s hogy a kilénféle betegségekben szenvedéknek 4 gydgyulds érdekében milyen diétat kell ké'vetnitik, Ae pai caikielley aolalects dane béz6 tipanyagokhol az egyes ételek mennyit tartalmaznak, es elfogyasztisuk miként belo Iyasolia az clecfolyamatokat. Gyakran hall tolék, hogy sok ~ példiul gyorséttermekber aphits ~ tel rendszeres fogyasetisa nem hasznal az egéseségnek. A kiegyensilyozot étrendben kielégits mennyiséghen fordu elS valamennyi fontos LUpanyag~ vagyis sznhidest, si, feb nyianyag, valamine vitamin - 6 He a2 étrend vltoratos, a szervezet bistosan nem szenved hisnyt semmilyen tap anyagban. A gylmolesdk és z6ldsegek nem ‘sak értékes Sevinyianyag- és vitaminforra sok, hanem élelmi rostokat js tartalmaznak, © Az ésszerii téplatkozasi szokisok kialakit Sit mind flatalabb korban kell elkezdeni, E= ‘a nevelémunka sok tirelmet igényel. A gyer- mmekek szervezetének nagy szuksége van 4 n&- vekedést ¢s a eldest eldnegité tapanyagokra. ‘en vannak bene. Az ily szség, moporzeset, sit jl eter reeset trend segiti az megyalasztott ctelok gygyszerei is lehetnck. cuynemely betegségnek. 4Ures kaloriaia" vi svont az olyan ennivald, amelyik zsiradékban gaadag, de fehérjében, éevinys anyagokban, vi uminokban é rostokban szegeny Az. ogészséges tiplilkorisi svokisok slap. vets fontossigiisk a preventiv orvostudo- minyban, vagyis az orvoslisnak a betegségek megel6résével fopalkoz6 Sgaban, A dictetikus segédkerik a helyes ctrend dsszeallitisdban, ca niesokat ad, hogy milyen lelmiszereket iktas- sunk be & melyektdl tartézkodjunk. Masik Ie nyeges feladata, hogy egy-egy bete testi panasz kezeléscher specidlis terapiss dig kat dolgoz. ki. A cukorbetegcknck példiul rostokban gazdag, zsirokban szeg kell fogyaszeaniul, majbetegeknek pedi arthat a sok feherjt tartalmaze étrend Tiplilkozdskor az clelmiszerck energia- (6 gebbi szchasznslateal kalovia-") tatalmit is figyelembe kell vermi, A dietetikus fogysktiris tansesokkal i llta elhizott picienseitenergia sregeny éizendet javasol, a2ts elmagyarse7a 131131 A DIETAZAS TUDOMANYA EGESZSEGES TAPLALEKOK A szénhidratok 6 a zsirok elsdsorban a kilenfele életmikédések dizemanya | gaikent értekesek, a fehérisk pedig a | szavetek 6 épitéanyagal. Ha zsirbél | vagy szénhidrath6! nem esziink eleget, | ferétlennek, kézényésnek, firadtnak Grezziik magunkat, a fehérjehisnyos taplalkozas pedig a szdvetek le¢pi leéschez, sorvadasahoz vezet. A vita minok é szmos asvanyi anyag is néikilézhetetlen az egészség megér- zéschez. Bizonyos asvanyi sok rend- szeres bevitele a zavartalan ideg- és izommakadés fontos feltétele. Az Glelmi rostok a taplalék térfogatat nd- velik, 65 élenkitik'a bélmakédest. hogyan leher cllensrizni az elfogyasetott tip Iilek energistartalmst. Az ellogyasztot tip lekese n energiiva alakul ats e2 4 ulonfole életfolyamatok fenntartésihoz hasz nil fl, Nemesak az. aktiv tevékenységek hez = jrishoz, furéshoz ~ kell energi, hanem 2 olan passtis, akeratunkesl figgetlen fo Iyamatokhoz is, amilyen példéul a novekedés Nagy’ a svSverek regeneriladis gy av ellogyaszrot tiplalék mindezcknek folyamatoknak ar encrgiaigényét federze Aki nem eszik cleget, kzOnyosse és faradé onnya valk, anil sok evés pedig zstleraks dishor — hizashor veret Betegségmegelézés A dctetis betegsegmegslov0 munkaja abba ill, bog 22a pacienscine,milyen rovércket betelitogs rok nnirokat é orvorokat rendszeresen tjekortat iplilkozistucloniny uj eredménvei. Ep pen czért tudnia kell az emberekkel binni, és Inmernie hell etéren a7 orvosi vagy alapkucatis ceredmenycke, hogy azokat érhets formaban Picienscinck el tudja magyarieni. Dictetihust Sokféle intéeményben alkalmaznak, munksjul jellege, tartalma nagymertekben fgg att, hogy hol es milyen celbol van esjuk seukseg A diéta megtervezése saikséges, a krhdban szempontok alapiin nak eld, Tlyenkor a dietetikus a kezels lorvossal egvistmukadve terveri mog a helyes erent, 68 a2 dtelekelkészitésct a konyhai sre nélyzetel is meghes7dhi. O maga nem tz, nem késrit cteleker, de tudja, hogyan lehet a legiob: ban hassnosieani az élelmiszerek eipanyagai Sokszor clea, ha spit a betegnck kivslasztani a srokisos mentbal a szdmata legmegtelelobh eteloket, & tansesokat ad, hogyan tolytathatia thon a ditst, Ha a betoget mesterségesen tp ilk, akkor a dictetikusra igen felelosségteljes cladat harul: gondoskodnia kell arrl, hogy a raplalck minden létfontossigi tip folyckom (© A sziloknek arra kell torekedniik, ogy gyermekitk mar kicsi koratal ceak (6 étkezésok alkalmaval fogyasszon édességet, 5 utdna mindig alaposan mosson fogat, rmert kllanben hamar tnkremennek a foga APLALER A dictetikusnak kell pontosan megterver nic a digtit, & kiszamitania, hogy az ctclelkel 4 kilénféle tspanyagokbsl mekkora menny vesziink magunkhoz Amerikiban és -Nyugat-Eur6paban colyan maganklinika is mukodik, ahol ditetike: sok kezelinck orhivi fligyeletet nem igenyla, vagy testsulyproblemakkal kszkodo beregeket, aki sok esetben orvosi beutaloval & keznck oda. Vannale koztuk peldaul cukorbete agek, belberopséghen vagy allergiiban szenvedak, Béviilé feladatkér A kozegésrségiigyi terdleten doles kusnak elsGsorban a betegséymegelzésben kell rtasnak lennie, Feladatai hire tartorik xz Alelmezési dolgorsk tovabbkeepzése, a2 egés7 ségiigyialapellaisban 6s a szociliselltasban vale részvetel, tanicsadas idds embercknck és iskolisoknak, a fogydktris € az epészséy sgészségneveld agyakran részt vese szakicsok, orvosok, szocialis munkisok kepzescben, melyiktk ujsigeikkeket ir, a rididban vagy’ a televivicban tart cldadist sz egésrséges tpl kozisi szokssokr6l ‘Az, delmiszeripari villalatoknal dol dietetikusok részint a7 i termékek fejles seen, részine 4 forgalomba kel termékek mindsggénck llendrzéscben vesrnek rés7t Az éleliniszeriizletckben kaphat6 termékeken fi Kell tntetn a tspanyag- & energiatartalmat "= EPITOANYAG FS ENERGIAFORRAS Ay embed miszer-éiai kép rettségi dietetihusok is sce vesznek, A sporcoléknak is hasznos, ha dietetikussa ertetik ctrendjiket, Az Skslvivoks sulyemeloknek peldaul fehérickben gazdag ec rendre van seukséguk izomecm A futoknak energisban hilal6 éerend vals. A nagy futball- vagy ko: sirlabdacsapatok és sltalaban a profi sportolok fobbnyire dietedkus tandesai alapian allitisk Sseze ar erdnlét & egéezsegugyi seempontbal legeliinydsebb cerender. A diecetikusnak felstifoks (ltakiban egész gyi foiskolai) wégrettsége van, sa orvos yak mellett a kémisban és més tudoms yrakban is értasnak kell lennie. Ugyanakkor fontos, hogy. érdckelie a gasztrondmia, é cegyiittrzéssel forduljon embertirsaitelé, fog lalkoztassa az. dletmadjuk, A munkaad Hazankban a dietetiusok tobbsége kérhazak, valamine mis egesesseuigyi és seocslis intée menyck alkalmazas A fiskolirsl fris sen kikerilo seakemberck tapasztaltabb kollé sik felugyclete melleet szerzik meg az onallo munkshor szikséges gyakorlator Foglalkoztatnak ilyen seakembercket az lolmiszer- és gysigyszeriparivillalatok, 2 nag Gtkezterési cégek, némely-minisetériumok, korminyhivatalok, valamine a7 iskolai ker tetésben, meg a szocidlis ellatsban résrt vers VITAMINOK ES ASVANYI ANYAGOR|AZ EMBERI TEST A logopédia A dadogé kisgyerektol az agyér- goresit elszenvedett idés emberig sok mindenkinek okoz nehézséget, hogy szavakban kifejezze magat. A beszédbibik azonban a logopé dia eszkizeivel tobbnyire enyhit- hetok vagy megsziintethetsk. i cmber— pyermek és felnéte— nehezen Tuga szavakba dnteni gondolatait vagy nem érti jl misok beszédet, Ezeknek a zavaroknak soktéle oka Ichet, 6 bir pontos statisatikik nincsenck, Magyarorscégon pel daul tabh szizeverre tchets azoknakea szima, akik valamilyen beszéd- vagy beszédértési — Ssszefoglalo néven kommunikicios ~ravarban, szenvednck. Ez olykor alig észrevehet kor szonban annyiraslyos, hogy az élet min den teruleccn érezteti hati, A beszédhibake & egych kommunikaci kalmazva, Kuldnféle intézményi keretek zavarok gyéey sdneveld-tjelent. Valor © A togopédus ket Down-kéros gyer: smekkel foglakozik A gyermekek be seddzavaral igen sokfélek ~ az agy, 2 szij, a gége kéro- 12 5 egy iletett rend! lenességek is okoz. hatnak beszédhibat. © A beszédhangok Kepzesének szervet A tid, a legess, 3 gége, a garat, ‘a benne lewd szer vekkel és az ajkak Ha a gége ket rugal mas nyalkahértya- redaje (a hangszala gok) kazattirés Ssszeszikl, leg Sromiss nagyobb ellenallasba Utkézik lay a hangszalagok rezgésbe jonnek, 5 hangot Keltenek, kozatr dolgoznak azért, hogy pacienscik job- ban megerthessenck -misokat vagy jobban megértethessck magukat Minthogy’ a kommunikiciés zavarok igen ak, roppant szcles korbol kerulinek erekek és felnottek, akiker A kisgyermeknek pel lchet srikedge szakszerd_ beszednevelé ha nagyon késdn kezd el beszéln, illetve ha srajpachasadék vagy mis fejlidési rendelle nesség miatt nem wdjahelyesen kiejteni a be srédhangokat. A febiési rendellenességek ri elysltozasok gyakran — példdul ithet kor 2 logopéd svenvedett zyermekeknél ~ tip. lilkozisi é& nyclési nchézségchkel is jirnak, $ a logopédusok excknek a panaszoknak a ke jelek kek éppugy igénylik a log Az autist g pédiai kezelést, mint a tanulisi 2avarokban Srenveddk vagy azok, Némely. kommunikici letése tan han kik erdxen dad Jk, masokra csak kesabb devil ny, di birmilyen tipusti is a rendellenesség, mine) korahban ismerik fel & kezdik kezelni, anna jobb eredmény érhers el Am azoknak a felnétteknck is Ieee sikeres a gySeyitésa, akikock a besrédhibajit. va mis kommunikacids zavarit gyermekkoruk han nem ismertck fel és nem kezcltek, Ido seb korban is szkség lchet a logopédus se tségére, ha peldiul valaki agyverzést, a8 Sérulest senvedett, esetleg olyan agydaganata van, amely az agy_beszédkozpontise crints agy azokat az idegeket, amelyek a hanghepas A HANGKEPZES 5 ANATOMIAJA 4 132132 A LOGOPEDIA is kezelni Kell, akiknel ezek a7 izmok batmi sodtak Parkinson-kor ~ 3 mozgatoidegek beteg. ultiplex beszéd-, téplalko- arint okozhat mindeveket a tuneteket nyhiteni, Azok a betew rikbetegséy miatt el kell tivolitani, a logo dls segitségével a szokésost6l merdben kil hors besacdeechnilstsajtithatnak el: enndl a ee nyeldesG veszi dt, Ha a kom fa ravar hattercben valamilyen lelki beteyscy ill, a logopédus pszichisterrel és/vagy peticholdgissal seorosan egyittmakidve A logopédusképzés A soe aT sacar iey al ey terete eee eteeere Piso ete eceoeelt Sob Eowos Lorind Tidominyogyetemen, bell fate eatery eens ipa Pekala Keron eectaloek ssid A logopédianok valtozotos eszkdzei vannak az elvesztett beszédkeszség helyredltéssre, fa beszedel6des gyorstasdra. A bolesetet zenvedett gyermekeknek olykor a legegysze- ‘bb beszedayakoriotok is nehezséget oko: | nok. szajizmok jd erdsithetsk azzal o aye Korlattal, hogy @ gyermek olyan nagyra nytja kia s20jat, hogy beleférjen egy kizebb banan (lont). A ayertyeelijs (a jobb szclen) a lgz6s fllenorzesenck es a2 ajakcsuicsoritéstel kepzott hhongok kietesének gyokorézara szolgal Ho 0 beszedkészség nehezen feb i 1 gyermeknek elds26r csak @ lagopédist ha lott térayokat Gbrdzolé képekre kell rémutat ia Gobbro}. A foglatkeatsok rindi jtchosak. clméleti és gyakorlati képrésben, ‘Tanul jelbeszéddel, esetleg egyszerti gesetusokkal zycbck horott psvichologiat (megismerik a kommunikiln szuletéssl a felnotkorig verctlelektani fej~ Aki korabban folyckonyan beseélt, annak pedagigisipsvichologit, anatcmit cs Getant, —eseeddel eretheti meg magat. Eppen czeet 3 fonctikit (a beszédhangok kiejtésével foglal- logopédusnak a7 az egyik fo feladata, hogy el: ors tudomanyo), nyelstudomanyt, neurobio- —fogadtassa a beteggel az Gnkifejezés kotlito git deg. €s elmegyoayaseator, valamint el- zortabb keretit, s hézben lehetoségeinek ma A kisgyermekek kezelése viszont a leet A terapia legiitdkosabb keretck kiiz6te zajlik, sokszor A végzett logopédusok kérhézakban, Kliniki- kis terdpiss csoportokban, A foplalkozdsok kon, rehabilisacids intézetckben, kilinféle is- révidel, de a szak regtanitja & bizeata, kolikban, évodakban, valamint specials logo- a szaldket arr, h on is ismételgessch pie: ectreetet nak: Legtabbjik gyermekikkel a gy kat Srakosodik a logopédisnak, valamely sziikebb teriletére, Egy résvik otthonaban keresi fel Szimbélumok betegeit, s vaninal akik magsnrendclést foly-Ahhoz, hogy a gyermek megtanulja a nyelv tamak, A besasdjavitisra szorulok altalsban hasznslatst, elszor meg kell erenic, mice val pedagsgus,iskola: vagy csalsdorvos javaslatira a beszéd. Enelkul nem lchet megtanitani gon Kerulnek logopédushor dolatainak és szakségleteinck kifejerésére, Sok A kezelés médja a kommunikiciés zavar —logopédus babshée segitségevel Erteti meg cokitsl és mérékétal fiigg. Egeszen misképp — gyermekkel a nyelv lenyeget. A esippscy s2t foglalkozik a logopédus a beszélni még nem vesen jatszik a babahiveal, a benne lev jtck tudé kisgyermelkel, mint azzal az idds em- buvorok és jatckemberck pedig, mogtestestle berrel, aki elveszrerte e7t a képességet, s ujra a valé vilig igavi butorait és his-vér embereit. meg akar tanulni beseelni, vagy mis médon hogy’ gyermek megért sjatck szimbolikus logopédus 2gyhiideses gyerme. et tanit. Az agynake ez a gyermekekne! lalorduld betegsége részleges bénulast, zomayengesége koordinacios zavaro- at okoz. A beszéd. zavart taplatkorss, nyelési és egyéb rmozpési rendelle rességek is kisérik.AZEMBERITEST 132 © Ennek shllés- ——_sjakestisoritéses gyertyaclfjissa, bandnle Seri gyermeknek —_szijtitogatissal és mas hasonlokekal Iehet 2 kis a beszedet rogritik, _pciens szamara mulatsigossa tenn hogy nyomon kevet- | Vannak gyermokek, akik valamelyik. be hessék feilédését.—— sesdhang képrését tanuljsk meg nehezen, m Agyermek torksn pedi egy ideig dadopnak. Ez utdbbi be seédhibénak sokszor az az oka, hogy 4 gyer kat gylit a hangsza-_pedig nagyon ndolata kifejeréscher, vagy san akarja kilejezni maga. lego recgésének pedful az, mert a mondanddja izgalombs stabalyossagairol ——hozza. A legthb dadoys gyermck kindvi ex Abeszédiciiedest a besrdhibst, s felnstikoriban vagy: tejesen ‘a részloges hallassé- _hibtlanul besrel, vagy esak akkor dadog, ha Tiles is hatrdltathat- rs stress 2 haconle beszéd. Gnsegits beavatkoz4sok hhangok megkilin- Az enyhébb dadogis sokszor logopédus koz bozteteset remikdése nelkul, Onsegits. médszerekkel, a pelddul relaxicisval is kikuszbalhetd. Ha lo opéduseaisszthség van, 6 m elleyét, Ugy jin 14 arra is, hogy a nyelv nem é& hogy a lassi besvédtamulis az egyes csali- £61 beszédcnek cllendredscr 2 nis, i lumok sora, amelyet azérr dokban halmozdhat. Ha a probléma hitteré- az Gnbizalmétis nvelni, hogy a dadogis mia asznalunk, hogy jelentéseket, szindékokat ben valamilyen betegség ill akkor alogapédas kevéshé feszélyceze magi, hiszen az csak si ézliiink egymassal w illerékes szakorvossal cgytirumikodve dol- Iyosbithatjae7t a hibit A logopedus eldszir arra kéri a gyereket, gozza ki a kerelési tervet A bescéd ellendrzése az egyes szavak kil eg a babahizban bizonyos " Sokszor nincs semmi baj a hanghépz6 szer-_tésénck lassitsit vagy a hangok hosszahb ta 2 gyakorlatal megtanulhatja_vekkel, mégis esakiskoliskorsban tanulja meg tisitjelent. A 16 cél ar, hogy a dadogo egesz peuta ara kéri hogy végezzen el velik bizo- Gvodiskor!raccsolist vagy sclypitést sok sai lehet gyorsitani a beszédet a normal temp6ra, nvos cselekedetcket — pel togyer aggodalommal figyeli,ez a beszedhibs sta- A logopédus dalokat verscket is tanit» di széket, vagy tlesin kepzeletbel ial aban magitol elm dogonak, hogy novele Gnbizalmat, énekle r el elkerdi megeanuln a7 Hangképzés nem lép fal ex a beszéadhiba, : A besvédhangképeés foglalkozsokon 3 logo te ki pédus eldszir hemuarja, hogyan kell képezni Agyvérzés utan tt nem td kil kaszban a tanulGnak rivid szavak els6, majd —beszédkésrséyér, am néhany"hénapon 92g atolsé hangjaként kell kijtenie a tanule han- egy-két even bell részhen vagy teljesen Réviden és egyszeriien ot, véqul. pedig. olyan szavak kijtésct kell vissranyeri, Eze a last folyamatot a logope A terapiinak ebben a szakaszaban a gyermek- _probalgatnia, amelyeknek a kozepén fordul cl dus kommunhicigs vagy’ beszédgyakorltoh nek még nem az a dolga, hogy beszéhen, 2 gyakorolt hang. A hanghépzési feladatokat kal seitheti. Megkéri peldiul « betcget, hogy seer hifcjrett kerésckets Caak a beszed ilird megalapozisa utin Kovetkezhe nképpeni bescédfejle berzédfejleszt6 foglalkozisok prog jaa beszédzavar okitél & mérteket gg. Sok gyermeknek egyes beszedhangok srerv elviltords kévetkertchen, Masok 2 nagyothalld gyermekek ~ nehezen tudnak Kilonbséget tenn bizonyos be k kézdtt, sexért beszédikben is Gsszekeverik ket. Az ilyen kommunikicios zavarra sok zor nem a beszed tanulisa sorin, hanem esak. joval késobb, iskoliskorban der feny Lassa beszédtanulas A beszédfejlods sorin a céltudatos beszédet a legtabb Kisgyermeknl megeldzi a szavakra, mondatokea nem tagolt pagyogis fazisa. A be sxddfeeszt6 kezelés esak akkor indokolt, ba spe eater esoateag Nac erarved. Pe bizonyosodort, hogy a kisfidk nt ke sabb kezdenck el beszélni, min nyok, © Akézjetek sokasagabol all6 siketnéma- jelbesréd esti ad a hallésserit gyerme: keknek és szleiknek arra, hogy megértsék egymist. A rendazert a hallisscriltek iskolsiban tanitisk132 A LOGOPEDIA } eae © Az agyverzést szenvedett beteget 2 logopédus kildnféle beszed- és kommu: ivesztett O A rikbetegség miatt gégecttivolitisi miiteten atesett beteget a logopédu: ‘meatanitia arra, hogyan képezzen hangot _ikacids gyakorlatokkal sea} ge helyett nyelbcsével beszedkepes: [ERE A> ces ccs A BESZED EESATATITASALabapolas, labgyogyitas Az emberi lib — orvosi értelemben a labfej - 26 csontbél, 35 iziiletbal & tobb mint 100 k yeti szalagbél felépiilé mechanikai mi alkotds. Mint minden olyan test- rész, amely nagy megterbelésnek van kitéve, a lab is megfdjdulbat, meghetegedhet ~ néha silyosan. eee A shits végea leladarinak ckilonilse mir regen megkerdet, dea elfen falegy dak meg jelenesével_ még hangsilyosabbs vile. A hex felseabadult a helyvaltoztatasi feladatok alo, & fokozatosan alkalmassé vilt munkavégeésre & seerseimhasznilatra, Ennck ara azonban a lib terheléscnck nivekedése lett Feladata, felépitése ‘Az llandé fizikaiigénybevétel miattlsbunkon kilnisen gyakran jonnek Mire hisebb-na: agyobb elviltozasok. Egy részik otthon is jél Kecelhers, mésokkal nem ire pedikGrdshoz rmenni,ismeét misokat esak a lsbgyégy sz (po dite) v rien kezeln A libnak két {6 feladata van: viselnic kell atest siya jirishor vagy futiskor emeldként a7 ortopéd szakorvos tud szaksze tovabb kell lenditenie a testet. Felgpitése lé ryegchen megegyezik a kézével, de a7 egyes alkotrészek méretarsnyaiban tetemes. Ki lnbség van; Isbunk nagyobb teherbirasi, de raem olyan Uigyes, mint a keziink A lib igen rugalmas, mivel sok his alkots: részbil épil fol, s ily médon jo alkalmaz Kodot a7 egyenetlen terepen val6 jirishor. A test sllystlognagyobb csontja, asarokesont, valamint a Libkozepesontok fi resze visel. OAc ember tbat Seszetett felepitece Jigen rugalmassa lepéshez az abrin Ithato esontok amok és szalagok Ssszehangolt rks: desére van sziksés, ©) A tab csontiai Sak 18 éves korra rik ol vegs6 feet. ségiket. Az els6 St életévben a lib ‘contok é: irletek kalondsen puhsk, keplekenyek — a sak po vagy akér 2 s20k zoknl nyo- masa a labat kony- yen eltorzithata A kot elhelyerks i esont nem érint hezik az aljzatal atot alkotnak, amely hasonlan a hidak iveiher — egyenletesen osatja cla terhelést a lb ,pillerite Valojaban a kibboltozat nem is hirom boltivbal all. A boltiv a lab belsd, a alatrslis" boltiv a kulso oldalan fut, a harmadik pedig keresztiranyban re vesszuk nedves ldbunk433 LABAPOLAS, LABGYécyirAS het A legayakoribhlibfrrazet, a bhipllst 2 Tinea nevd gomba oko723,s gombaol6 hints poreal vagy spray-val lchet vedckezni Fagyayfagydaganat hide, th iden al ae ulladas ez is, kulhat ki. Tulajdonkeppen amely fol t hidegersckenysey esetén jlen haet meg libon, kéven, filin, Ha e testrésrek bre nagyon lehl, akkor a kérdéses barfelile tet ellite erck dsszeszikillnek,igy esokkentik | ahoveszreséget. Az erck annyira dsszeszkil hetnck, hogy a bor egyaltalan nem kap vert. Ez zyulladist okoz, amely duzzan 6: Ggets éraést Kee, ha meleg krnyezetben indul. A dohanyzis close c, mivel towabb esokkenti 1 bor vérelltisit, az alkohol viszont e72el el lentétes hatast fet ki. Aki hajlamos a fagy sta nideg iddben vastag zoknit, belek cipot kell cine, évigydznia kell arra, hogy a Labat ne jek hirtelen himérséklet-vsltorssok. Wdaskorban — faleg rosszul kezelecukorbs tegekndl, ers dohinyosoknil ~ silyos érsz kilt alkulhat kia libszar és a lib artériaibar A rosex. vérelltasi terilet hilegebb a tdbbi testtsjehhoz képest, a lib mar rovid scta utin nehezen gydgyulnak sdnek. Az idejcben elvéy ziintethetiezeket a panasz0. is megfsjdul, seb esetleg el is kat. Ha azonban a beteg elhanyagolja a bajok Kezelésér, clotordulhaty hogy 2 labat vagy annak egy részét amputalni kell teit kell figyelembe ven, hanem aze is, hogy Viselésekor milyen tevékenységet végviink } Virosi sétihor, tereplutéshor, allva vegzett munkihoz mis mis cipd alkalinas, A lib fo 0) 36, ha a kisgyerek mezitisbjsr, perszo -6g26 fiatalok. A idtalp silyos esetciben abe- majat nem pontosan kiyet6 vagy szik ipo sak ha a padi biztonsigos és nem hideg. __tegnek fia rilsztje és a kilss boksja, s nche- _sokféle panaszt — borkeménycdest, tyuksze [A dpnek mindig labrailnek kell lenni. zére esa jérés. Az illapotolykorjol kevelhets met, butykot ~ okozhat, A barkeményedes a Az egésrséges lab soksig megGrzi rugalmas- 2 libsrir izomeatit erst gyakorlatokkal. bor felso retegének, az ugyneverctt cpider Stat é szepréget Mas esetekben specidlis gySgycip6 viselése misenck az sltalinos megvastagodasa viscony cenyhiti a cineteket. Tizenéves korban alidtalp lag nagy teruleten, A tyukszem is az epider hogy ~ haesak nines hidtalpunk a libayom a Libkizépesonti tik fijdalmival (metatar- mise megvastagodisa, de csak kis terdletet Kozéptijon elkeskenyedik, sa bels6 ollalon fu-salgia) is egytit jah érint. Iyenkor kupszerien, befelé vastagszik iv magasabb a Kls6 oldalinil. Amikor —Labunkat cipdvel, zoknival, harisnysval meg a bor, a kip esuicsa a tyikszem sszeme mozdulatlanul allunk, testink slya foként a védjak a hidegtl, ar aljzategyenetlenségeitl. A tylkszem, ha nyomas eri nagyon f3} et, mivel a cip dy elabsraga” lesz. Aki 1,2 testsuly olabb ben a lib befilled, i lycre, majd al sontok nck sokat izzad a laba, az lehetdley ne masz fej részére helyezddik, A sarok folen las, hanem pamut- vagy gyapjuzoknit vegyen tén érint a talajt. A hrom vn iddsebb jjak kiegvenesednek, és a hosszanti bolt- fol és ne muborbo, hanem valodi bérbol ke kisgyermekek ladtalpa sok exetben iv megrovidal Jiriskor 4 libujjainkat kiegye- szile eipdt hordjon, BrBKI6t tulajdonsig. nesitak, nchogy x2 ujipercele a bunk. ala a talajea érkezik Relyvilioztatis. szempongabol a nagy Gyakori labbajok A lib az allands igénybevetel mate hamar elf radhat. Ha valaki solat gyalogol vagy sok Grin it sllomunkst véger — peldaul pincerkent, el | | hata liba. Ez a teherviselo izmok elfaradasabsl | és hotdszveti szalagok feszuléscbol ered Ai a szalagok maradandéan megnydlnak, a ‘megsziinik Ezt ne dot folytaté emberek ritkin lesznek lial ak, annal inkibh a rosszul tpl, allrmumkétAZEMBERITEST 133 A biitydk ar Greguij wivénél lev iviller f8- hogy a cipé kirvonala nem kuveti a [sb ter hosszabb lsbufjak is kalapscsujea hajlamosita Tote alakul ki a bor, valamine a libkizépesont —mészetes formajit. Kiléndsen drtalmasak a nak. A hossad libuj, a kalapsesujj & a egy feji részénck megvastagodisival. Az iziletet szik és hegyes orra cipok, kizilak is fdként —sverre akir tb Kibujat is crintd gorbeujasag, 616 nyomas burstist (zuletitoml6-gyulladast) 4 magasitott sarkiak, amelyck a libat termé- _csalidakon belill halmozodhar. A kalapsesu ide eld, ennck kovetkeztsben meszes, eson-_szetellencs szaghe kényszeritk és labujjakat ja mindaddig. nem hell kezelni, amig kom tos kinGves keletkezik, Az elvaltozas alapja az a cipé legszikebb részén egymishor.présclik, — lyabb kellemetlenséget nem oko. A kidirzs6- Sreguij gacsos allisa (ballux calgus), ez Ichet Az egyik leggyakoribb torzulis, a kalapicsujj Kdest a cipo megfelel6 reszének kipirndz isi példiul saik vagy hegyes orra label viselésé- _altalban az oregujj melleelevo labujjatérinti val elozhetjuk meg. Az e ponton kialakul6 rick kovetkezmenye Ha ez az. ujj nem egyenesen all, hanem behaj-_borkeményedést orvos tivolithatja el. A pa A tyikkszemet a bdr pubitisival és a2 érin- lik, és fols6 része a cipahor dares sv5vet ledirzsilésével Iehet eltavolitani. kor © Ex a kerelés otth jbdik, ak- nase kidjulisinak megelazeschen sokat segit 2 ponton bdrkeményedés alakul ki, ha mindig Kényelmes eipst visclink is elvégezhet6, de aki amely annyira fsjdalmas Ichet, hogy a beteg _ Kiveteles esetekben mitétre is szkséy | hajlamos a tytikszemre és a butyakre, sz job- egy ideig nem is tud cipst hiza he: az crintett teuleter chvoliiaky igy a uj ban teszi ha szakképzer libgygyssezal ke A kalapacsujj kialakulisére vagy a s7Gk ci- _ megmarade rés7e rvidebb és egyenescbb lesz acheti magi. A bityok kezelése nehezebb, ati p6, vagy a libujjak kiegyenesitéséertfellés iz- _-Kalapesujinak neverik azt az elvsltozist netek specidis gygycips és -zokni viselésével _mok mikadést zavara felelds, Az dtlagosnil amikor a betcg az izommikodes kiegyensilyo ansiga miatt nem ta tljesen Riegyenest teni az ujat Hyenkor i bérkeményeds kelet esher, és a betepseget, ha nagyon fads, a2 utols6 ujjpere eeivolitisival Iehet gy Sgyftani Dongalab A legsilyosabb librorzulis, a dongalib (tai Iaidonképpen négy kilinboz rendel gyajtaneve. Koris okuk a szalagok & az inak mehen beluli felidesenck zavara A betegség egyik formsjaban a boka megemel | edi, és a boteg esak labuijhegyen tud jaeni Mas esetckben libujik tolfele és hitrafelé hhirsdnak. A betegscy egyéb formaiban a talp vagy befelé, vagy kifeléfordal, é a beteg ta: pnak belsG vagy kiss ivén jar Ezck a rend: Tenesséyek sokszor egyiitt fordulnak el6, pel dul a ib elesavaroxik és viss7ahajlik A dongalabon az orvosok régebben nem tudlak sogiteni, ma avonban e¢ a allapot tabb- felekeppen is kezelhets. Olykor exedmenyes a rendsreres tornirtatis, a lab festése. Maskor Evesztett vagy megbénult kerst nem egy tember remekil tudja« lava helyet Arneves ir nemzetiségi ir, Christy Brown 2 labujivol gépet. Festeni sem csak kézzel lehet. hanem széjal vogy labbel is. Ez a mivész kitind képeket fest lobuioi k6zatt tortott ecsette. Mogyarorszégon is mikédik a Seaial és Labbol Festé Maveszek Egyesilete enyhithetSk. A nagyon nagy és a fijdalmas bi tyGk esetleg sheers beavatkorstigényel A srik cips viselésénck tovabbi ki énye a bend kardim. A cid m mit, ezért az. nem kifel, hanem befek, a br be nd. A kortim sarkainak tolzore levagisa is ‘okozhat bendvest. A kezclés viszonylag egy szeril. A kormot rendsveresen, dercksroghen kell levigni, s borsavas gézdarabkakat kell ali tenn, hogy ne tor fol abort. Ha gyulladis éx fert626salakul ki a kirom szélendl, orvos steal felict antibiotikumos kenoes.alkalmazhat6. Maga a2 elviltozis gy kezelhets, hogy a fer wWabtt teriletet kis sebészi beavatkozisal az Kalapacsujj A sa cip6 mis orzulisokat is okozhat,foként akkor, haa lab még nivésben van. A legrobb labdeformités anak hovetkertenalakl ki133 LABAPOLAS, LABGYOGYITAS ©) A tab formajst nem kovetd ips 2 labtorzulasok egyik #6 oka. A képen a2 Gregui tevénel iityok, a kisebb tabujakon kalapaccujiassg lth, s utin gipszhe teszik vagy gait ane jobbra cseréiky & a véplag a nor elebb ls hhomap alatt nem hor Ahogy a wivekszik, a rigzitét rend. fal. Ha ex a kere redményt, akkor mitéttelIehet korrigalni a rendellenesen felodate szalagokat és inakat Gacsossag Szintén a lib fejlodési rendellenessége a csossig. llyenkor mindkét lib ujjat befelé séznek. Ex a lab ells réezet crint6 veleszis ett rendellenesség_kovetkezménye lehet Szilletéskor nem mindig vesrik észre~ esetleg sak akkor tink fel, amikor a gyermek jarnt kerd. Az. helytelen jérssméd okozza:lépéskor az jig befelé fordul. A ga s korra rendszerint magate setén rogritéssel, eretleg limiliky de sz minéttel is megsruntethets. A libsrar befelé fordulisa dlealshan hatéves korra megszdnike A csontok helyzete miétel is kigazitha Je erre esakritkin van sziiks A lab deformitésa nem mineig, a véletlen mive. Bizonyos tirsadalmakban pekéul « kis OA gocsos jirés oka az is lehet, hogy az egész lab csipabél befelé fordul lyenkor a térdkalsczok egymés fele néznek. Az elvsitorés a névekedés sorén rendszerint magatel elmalik —_—o fej a ndiesség egyik fontos ismérve. A régi Kinaban a kislanyok labit kétéves koruk tijin szorosan olkatattck, hogy végleges ho legyen tab 10 A libuijakat is sen bekaxizték, kivéve az breyuljat, ame Iyer befelé a talp al hajltowak. A sarkat le ck, a libbolt ijl fetes: atot megtortck, saz ac) ji a kislinyoknak host Eveken dt el kellet tirniik, Ez a barbie szakés Ikorilbelal 1000 éve alakule ki, & csak a XX Seazad clején seorult viseza. Ma mar tj, de konnyen.elképrethetd, hogy az orszag eldu © His a ab verettatasa nagyon ross, alanityen sérilés kévetlextében gangréna (Gszkosédés) alakuthat ki: a seb nem yégyul be, hanem megfeketedia, Keenyéhe ‘tzldenak ind 6s exert az Grintett részt amputaln kel ATTA) FSA KOROM]AZ EMBERI TEST A gyogyszerészet A gydgyszerészekn 4 gydgyszerek vegyi sajdtsdgait kell megismerniiik, banem azt is, nemesak miképpen hatnak az emberi & wezetre, valamint ian készitheto beldliik tabletta, vagy mds gydgyszerforma az dllati sze a kilinféle k &s ki i ist maziban foglal © A veny neikt kaphato gysgyszerkészit imények valasztéka mar-mar elképeszt Ha a beteg bizonytalan, a gySgyszerés2t6l kérhet tansezot ©) A syoayszerése az orvos sital flirt recept slapian adja ki a gyégyszert. A patikak nagy: seam készitményt tartanak raktaron, hogy - késedelem niki kclegithessck a igényeket. nak. mG Magyar G Gyarak és laboratériumok ~ he 134134 A GYOGYSZERESZET fetfe sas (3-20 év) laboratériumi vizsgilatek (2-4 év) 2 Beeps y= | Lye Az Gj gyégyszer kifejlesztésének szakaszai © Az abra a gyouyszertejlesztes folyamatanak lepeseit mutatja az alap- Gtlett kezdve a forgalomba hozatalg. [Az egesz miveletsor évtizedek faradsagos rmunkajat foglahatja magaban modelliein kényelmesebben tanulminyozhat- tik azok térbel sajitsigat A forgalomba kerils késeitmények meg nivvekedett vilasztcka miatt még nchezebb a7 orvosok és eySgysverészck dolga hiszen napra- keszen kell ssmerniilk minden egyes terméke, mégpedig, nemesak annak kivanatos hatisat, hhaneon az éralmas mellekhatasait is Uj gyogyszerek Egy oj gydgyszer kifelesztése hosszui 6 bo- ryolult folvamat. Meg kell felelnie 2 alamilag cloirt egésradguedelmi kévetelményeknek, et 3 munlkit minden gy srergyirban sajat s2i- ord eldirdsok szerint irdnyiQak. Egy-egy sverrel svinte mindig laboratcriami Kiscretck saizait végrik el, hogy megbizo- nyosodjanak rls, nem vesvélyesse a svedése rtalmatlansagi vizsgian) Coak evutan kivethezhet a Tete | eo as lates Klik nee | pret akan hsegectn Stretton a 5 = ‘ove reaerines Soe tank szimon. Eztcsak gy érhetik ha fi- folytatotevzsgilcok. Kerdetben Hasikerrlziral az) gyégyszerforma 6 tveliuket lognagvobbrésrt azokrs 4 gyogy- dovint anak abetegeknek, rutin foboratosan ssn és torzskonyvezese 2 kesimeny a Herkre ouepontostilamelychaviligemte emelk az sdogon, es gyeil nem jlemies- Kérkdzakba & 4 gyogyecerirakbe lerilet Inginkib charade betegregek hecckaéreallal- eke hiros melékhatisok Anmak a diplosis gySpyseercaanel, ali sx mass cade dllands beves garantlnak Eb- Egy gyouyszerclelltisinaksrimoslépése zletet kivan vere ~ Magyararsrigon mis Rita jovedelombol pénzsika Leveabegyakori Ichet, 6 a gyopyszerformacal is ge, hogy nem x nyithat yyigyszertirat a maganval cgecséqigyi problémak kerclGsnek hutaieit,ezck koval meyeare van seks’ A gycgyere- lalla vonatkord sabalyolnak i clgct Mopeh Rogy verzestgseck vk Mutwsbél rekscifle ormianvhecdtbeasctvershe, Lil inte, Augyonyaxe tides Iepezyie fraiinet pyigyeer steak tr orvos leggyakrabban tblerakent fa crab esctben abbot al, hogy + gySeysrerésr desi srabadslony,gencrikussi vl azar iki pardnyi mennyisgetcoupan achiny millram: gyi késieményt, es horl a vasarloval as srabidon elalithaia (A mepjlle a gyOqy- ot taralmaz a atdanyag egy vagy tdbb ve dese kapsolatos wasitsokat deer dlalisos kaszrlafnak fechagyéc ulin yale molckulil, dea lormnaetshor howe ‘Nepestseen ismemic kell, milyen MOL ior hivsalos,dgyneveree enerkus névte riadot vivoanyagokkal és mis kiegésritokkelsnhatasok alakulhatiak ki a. gyogyszerek vutal.) [gy egyazon gydgyszer az eredeti mellett kozou, és értesitenie kell az orvost, ha tudoma- sia jut, hogy a beteg egymis hatisit 2avar6