Az emberi faj kialakulasa Az ember azért olyan, amilyen, mert — mint minden mas élélény ~ az bomilliok sordn egyre jobban alkalmazkodott kirnyezetéhez, 5 megielenésében, viselkedésében egyre jobban elkiiléiniilt a tobi foemléstol. ig megnérni nghiny természetfilmet tevében vagy elmenni. az allatkertbe, hogy félfigyelink a hasonlisigra. az ember é a fSemldsik néven deszefoglale sla tok félmajmok, nem emberszabisi és ember- szabisii maimok — kozott. Ign, fltigyelhe nk a kilnbségekre is, A hasonlosag nem meglep6, hiszen az ember is a foemlosok egy: ammigta. azonban feilédéstink kilonvslt a ‘majmokét, ealik eltsrden alkalmazkodtunk kenyezeciinkhi laké rokonaink A hozzink oly sok mindenben hasonls fem lsdk mind a akon lack, s ehhes az cleemsd- = hoz alkalmazkodtak, s ennck megfeleld ke pességeik alakultak ki, Exre vall kiting lité suk, mozgckonysiguk, .hérigyességik” épp- g¥, mint az a teny, hogy a felderit6 észton croscbb bonnik a vadaszasexdnndl, Evmilliok Kal ezelott lt elss hominid (emberi) oscink & meglehetdsen hasonlithatrak ezekhez a fan la ks foemldsikhiz, és jllegzetes vonssaik jo © A ket labon jards képességének feltétele 2 flegyencsedert testhelyzet. Towibby jelleg- zetesseyink, {2 bhi fSembctdlclércen ~testiinkén alig nd s7t, s hogy a kézhaszné- lathan igen magas svintre jutottuok, mike ben kezunk lényegesen kulnbozik’ minden mas allaéto, igy oscink6t is. Természetesen szellemi kepességeinkben is mezhaladtuk a tabbi allatot a mchében (vagy potevezerdkében) nines érett pete pase co oka el Kell alten noi mem seer ionyos idot, az ember exeten mintepy 7 at, Ezaltt klnféle valtozasokon tenner melyek SaszeadgisLapactiionak neverzik A spermiumok ggdden talthato ey enim fla a savany keratin 70 ts pellucida seve amely » michben 6 pe- teste Kardlveea mada spermiumok egytke tat tra peteether Bars Kile ved@burok ey eae eee Kasigara enrinjene van srdkacy a peragject A megtermékenyités utan Miutén a petesejt egy himivarsejtet magtba fogadott, nem nyilik meg ujabb spermiumok clote. Az elsokent érkezd spermium sejthar ‘ya egybeolvad a peteset hirtysjaval, sa ket scjteggyé vik. Az oocita meiotikus oszt6ds sinak misodik lépesdjére sak ckkor keri Sor. Az erett peteseje 23 pat nelkil kromosz6. mija a spermium 23, ugyanesak par nélkil Kromosz6mijival 23° keomoszdmapirra egé sail ki A férfi& n6i kromoszémakat eben 2 siiumban fe ronukleusznak neveraiik. Ezek most megnagyobbodnsk € © A petesejtet (ké- Zépen) érlel6 tiszdk cayikének metszete. A lesnygyermekek petefésekében mar 2 szuletéskor tiszdh czreitalshatok. © Az egyik peters. srek és patevereték. A shdlyagocskak 2 egy-egy petese} tet hordozé Groat. tsz6k. Az uljszerd- en king silk ‘sapkodisa teral az érett petesejtet a petevezetékbe. 3 BT SS A PETEFESZEK METSZETE ElsGrend tusz5k Erett sirgatest Eretlen sérgatest | clindulnak egymés felé, hogy a petesejt kiize- pén talilkozzanak. Az Gket korilvevs hér tyik egybeolvadnak, & a et haploid kromo- seomakéselet diploid kromoszémakéseletté tegyesil. Ezzel tehitismet tljes kett6s gen Tomanya sejt jon lere: a zigota, az aj egyed cls seite, amely mar tartalmazza az u) egyed Kifejlodéscher szakséges osszes drokletes informiciot ‘A megrermékenyités utin a tisz6, amel ben a petesejt megéret, tovabbfeldve egy fajta hormontermels szvetet allot: ez 3 sarga- (corpus luteum). A sdrgatest mikidese nyomin mennck végbe » zona pellucidiban azok a viltozisok, amelyek a zigotit megki> Zelithetetlenné tesvik a tabbi spermium sei mara, s amelyck a megtermékenyitett petesjt nbvekedéschez és felodeschez szikségesek, a" STE_Az ember test 37 - AZ EGYEDFEJLODES]A fogamzastol a sziiletésig Barmennyit valtozunk is a felnotté cvilds sordn, semmi sem foghaté — abbor az dtalakulashoz, amely az anyaméhben zajlik le 4 fogamads utdni els6 it bétben: 2 egyetlen sejtbél ekkor jon létre az emberi leny. \ Ayres tssiemdenied psc aa BaPa hs ap hinmeneco Gre turn) egy vl spose ve 26 méhkuriben (perevezerckben) egyesile 32 mete anya egyik petefészkeben éppen megerett pete Seite. Az ember ckkor meg mikroszkopikus mérer. A Kévetker6 kilene hinapban azonban cer a klnleges set nveksrik és szimtalanszor coszt6dik, mig végil viligea jon az disvilor. (DA terhesség lsd szokaszai a mehkiirt A zigétatel a hélyag fels6 reszén tortend ‘A megtermckenyitett embert petset, a zigdia_megtermekenyites- a megtermékenyitest koveto elso nchiny nap- tal a meh falaba vty ‘ban nyugalm’dllpotban van, mintha esak er6t valé Besgyazsdisig. ebay 7-6.) CO Anstyagesra sejtesoméjaban elkilonal | harom csialemez: a2 ‘ektoderma, a mezoderma saz endoderma. A cho- tlonnak é= amnionnak nevezett magzatburkok ‘magukba zarjak és védel- ‘mezik a fei6d6 embrict. tyiitene a ri vir feladatokhoz. Ezutin gyors laza rétege vese Koil. Mikizben folytatédik a Hogy a kiesiny sejthalmaz életben marad- egymisutinhan kétszer osztédik: het, majd —sejtosztédds, a barizdal6d6 vigéta a méhktirt- hasson, be kell igyazédnia a méh falsba. Mi négy set lesz belle. Ezek az dn barsedilidis- ben lfel halad, a meh fel, Haladisiban részint ltt ¢7 megtdrténne, Gjabb osztcdisokon nak ~a zigotasoksejed szedercsiriva (morulivs) a méhkiire bels6 hime béel6 csilldk kchette megy at & holyagesiriva (blasziulivs. vagy fejlidésénck ~ a2 els lepése. Az ess sctoszt6- hullimok, részint a mchkirt izmos falinak — blasvtocisztivé) alakul, amelynck els reget disok nem jérmak méretndvekedéssel a négy Geszchizddisatsegitk. A méhkirt fainak sejt- a mehbsl bedraml6, ipanyagokban gazdag, lo seje egy anakkora marad, mint az je lta elvalaszvort nedvben megtalalhats min lyadek tli ki. A helyag yyetlen rigita volt. A zigéra a zona pellucida den olyan tspanyag, amire srikscge van. A meg- kis sejtesomét (igynevezett embridesomot) al v vastag, koesonys burokban foglal he- termékenyités aeini negyedik napon a kb. 50 Kotnak, ennek van egy bels6 és Kiso rétexe Iyet,amelyetapeteszekbal idevindoralesejtck sith sll szedercsira megérkerik a méhbe. __Ezutin'a holyagcsira a mch ayslkahsrtyajshoz ira bironyes seitck37 A FOGAMZASTOL A SZULETESIG 25 NAPOS tapad, & a sejtesomé ceriletén a felileti se) tek fokozatosan dttirik a nyslkahareya sejt- jeinck fait. A folyamat kirilbelal het oapig, tart, a holyagesira ennyiidd alat dgyazdlik be teljesen a meh falaba, Hamarosan kesztyGujjszerdkitiremkedé sek jelennck meg rajta ezek megbontjak a kor rye76 erek flat» ettal Keedve a holyagesira az anya vérdben furdik. Az embrio, a petefészek & a meh altaltermeit hormonok irsnyitisival lévre jan a méhlepény vagy placenta. Felepite schen anyai és embrionilis eredett setek, 826 vetek egvarint részt vesznek, Szerepe kets Egyfelal seilirdan a méh falshoz horgonyozza a navekva embriée, mésteldl Tehetdvé hogy az oxigén és a tépanyagok a2 anya bal bejussanak az embrié sziveteibe, 4 salak anyagok pedig tivorhassanak onnan, Tie nap tele el a megtermékenyités ta, Az embriocsoménak més harom rétege van: a kil ma, Sejtetk kozort még nines ki ‘a rajtuk sorakoz6 ik sejt ugyanazt a genetika £6 endod, ionbseg: kromoszmsibss igénekben minde Utasitiskészleret hordozza Ezutin ~ egyel6re tisztizatlan okokbél sejtck egyszeresak elkezdenek eltr6 alakot teni, é& makodésikben is elkilonilnek, Ke moszémiikon ki, illetve bekapesolédnak bi- zonyos ~ elhelyezkedésikcl figesen mis & mis ~ génesoportok. A hélyagesira egyik szabsl lesz a méhlepény, a misikbal a svikho: Iyag, amely idoleges tapanyagraktarkent szol- sal, aarmadikbol maga afelods embrid, a ne~ igyedikbsl pedig sz amnionnak nevezet,foly ell kitaleste magzatburok - ez veszi kori & védelmezi a fejlbdo ember Kenyt. Harom héttel a megtermékenyités utin az embrid hossza kb. 2 millimeter, Ekkor mir jol elkuldnil a fei rés2, kialakulnak a veg tagbimbik és a belsa szervek kezdeményei © A fogamzas utan 11 néttel a magzat még esak 5 centiméter hossz3, de emberi mivolta mae felismerhet6. (OO _Anégy honapos magzatnak mar személdoke is van, a szemheja azonban még nem nyt fl 110 OO 425. napra ialalel a mablepény és a kélddkersingr. A490. napon az embrio mir ‘magzatszeri, a méhlepény valoban lepenyszerd, 2 kélddkzsinér mentokotelhes hasonlit, és a meh megnagyobbodott. A hills sjerévg (chtoderma) sejjibl a bor az idegrendszer fei i,beleerve az agyat 1 gerincvel6t. A kirépsd esralemes (mezoder: ma) sejjet alkor|ik majd 22 izmokat,esontokat, valamint a keringési endsvert. A bels6 esrale mezbl (endoderma) jénnek létre az emész rendszer, a tid, a vese szivetei és szervch Kezdetben az embrio még féregszers, de a rmegtermekenyitést5l szamitottdtodik het végé re mie formaja is, mozgasa is igazi ember leny re vall. Hossza cekor korulbelul 13 milter, ver a szive, gs van keze, laba, rajtuk ot-6t ual meg gerincoszlopa (bir ezt még nem kemény «sont, hanem ligy pore alkorja). A fbb szerv rendszerek ¢3 ig felismerhetok. Az cembrid, majd a magzat verkeringése a kaldok- dsindran keresrtl rintkezik az any él (bar ettejik vére nem keveredik). A kildakzsindr a Tag Cb 2 méblepény fliggeléke, amely egyenesen az embrid hasdba vezct. A benne haladé nagy cerckben drami6 vér tipanyagokat, gizokat é salakanyagokat sail Az anya fehervérsejjel Sohasem jutnak be az embricha, az ellenanys: amelyek védelmet nysjtanak a Kérokozskkal szemben ~ stléphetnck és at i Igpnek a mehlepény fain A kibvethez6 het hénapban véghemend val- tozisok mar kiscbbek. A nyoleadikheten az embris 3 cemberforma Iény, még ha testarinyat masm Iyenek is. Fejenck hossza példsul a tlje tet hossznak ob mint a fele. Tovabbra is gyors fitemben navekszik, mageat lesz. belole amikor a fogamzis utin 40 héctl vilagra jn, imie el van ceténck els, biol6giai seempont bh legeseménydisabh svakas7n sok viszont milliméter hossr6, hatérozottan Az ember west 6A FOGAMZAS Ar einberi te 38 — A MAGZATA magza Nyole héttel a megtermékenyités utdn az emberi embrié még csupén 3 em hossesi, de mar megvan szinte minden szerve, szivete, s emberi mivolta folismerbet6, Ettol az idotol az embriét magzatnak neverzitk, Dy ice men fo Tee eter elit cy podist jelent. Bar szervei a késabbickben fuyre dsszetettebbek lesznek, egyértelmiien el lone mar a fj ilichatck a végtagok & 2 agy, a s7em 2 fil, x2 ort killsé ne mi srervek i, Az cls nyole hét folyamin a fbb beled svervek és seervrendszerck is kialakulnak, koztik a7 izmok, a2 ide keringési rendszer, a td, a m: mor és a belek, még ha fejlbdesik ezeel nem is vopet. A kerdetben Epp ekkor kezd elesontosodi A keringési rendszer ss rendszer sz a ve amit majd aim rheringésénck nar tidvel Iclegrd ijszilone cl kell lena A mhen eli fjlides nég nem véger.pizcserét. Az onigént a magrat wz. anyatl kapja a mehlepényen es 2 kold zsinéron keresztil. Am e7 az anya € magrat koz6eti kapesolat a Kalddkasinér elvagéss ozvetlenil a szilés utin megs. Ekkor cscesem6 reflexszertien lelegezni kezd, és ver keringésének egyik pererol a mésikraalkal mazkodnia kell a oxigendiis vér keringésében bills viltozishor, Sseakiban a vids ©) A radarhoz hasonl6 elven alapuls ultrahangvizsgalat lathatova teszi a harmas iker-magzatok fejét. Az Srtalmatian ultrahang nagy szolgilatot tesz a méhen belili vizsgalatokban ~ a rintgensugérzss ugyanis kérosithatja a névekvé, szaporodé sejteket Eat az alkalmazkodise alapvetsen a magea ti vérkeringés hérom mellekaga tezi lchetove, amelyek ara szolgalnaky hogy a2 oxigéndis vér az anya szerveretébal kézvetlenil azokba 3 magzati szervekbe jusson, ahol atta van, megherilve a wide és a magzat életében ugyancsak megleherdsen esekély szerepet ji Az oxigéndis véreegyetlen nagy kildakar ria szlitjaa méhlepénybol a mageattestcbe Ex a vér ezutin abban az érben folytaja st amely késabb, a sziletes utin az clhasznale ert a suivbe visszaszalite kizponti yéna sze tlt be, de egyelire ar onigndis ver leg fobb szllitsjaként mikidik. A mageati seiv elé halad6 vernek « magzat méja is utjaba os ne, Am a ductus venosus nevi é rividebb it vonalat kinsl a jobb pitvar felé. A. magzati szivben is van egy pont, ahol a vér szamara r0 videbb st kindlkozik, mint ete: a bal & a jobb pitvar karate tatongs yuk, a foramen ovale. \ harmadik OO Kitenchetes magzat az 32 amnionzsskban. Ebben a fejiSdé=3, Szakaszhan az embri6b6l magratt emberke hossza 3,5 centi stulya mmindéssze 1 gramm, de mar ekkor is fo lerertvt5 raja mapdard opscolott testalkata, amely a jobb kamrabol kiindulo tudoarter a bal kamrabal hiindulé aorta hizo te emt kdzvetlen osszckottetest. A kis- nagyvérkor két ponton is rovidre zirt kap csolata miatt a vér nagy része nem jut © magzat tidejébe, «rovidebb vton kerul a b pitvaron meg az abbdl kiindulé artéridkon at 2 szdivetekbe, A magzat szerveretébol az el hasendle véra két koldokvéndn de Sramlikvisz sva.a méhlepénybs A gyerinck megsziletésekor, amikor a kal kesindre el ati vérkeringésnch yorsan kell alkalmazkodnia a megvaltozot Kerilményekhiez, A koldikartéria & a kil dakvénsk tobe nem szillitanak vere a mé pénybsl,illewve a méhlepénybe, s a kiesin Tegsvomja timad, és az oxigen potlasira leve got sziv be, tideje kitagul. Ezzel opyidejileg a Kildokvénak elzaréclisa mitt a bal szivfelbe megné a vérnyomas. Ennek hatisara a bal pit varban egy billentydsrerd redd fi ovaléra exapddiky «zt elzirja. A nyilés ncha nem zaral be teljesen, & a sziv (pontosabban Ket pitvar kzti sivény) glyukas” marad, Ez