Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • 499 A Depresszió - 600

    Uploaded by

    Markus Sandor
    8 views102 pages

    Original Title

    499 A depresszió_600

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    8 views102 pages

    499 A Depresszió - 600

    Uploaded by

    Markus Sandor

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 102
    AZEMBERI TEST 158 A depresszio hhanem hlinihai érte lemben vett depresszioro, s leltizdescher ot 1osi kezelésre van sziikség. Az endogén dep resszio kivalts oka nem kas esemenyckben, hhanem a beteg szervezetcben rejik, kalakul si genet, biokémisi vagy pstichés okokkal A lehetséges okok netikai sénye7Oket illeti, egyes ku Tatil, hogy a depresszi6 a csali chit SrdklGdhet. Kil okt okokra visszave Zot magyarizat szerint a betegscgert vagy b zonyos hormonok egyenstilysnak megbomlisa, agy valamely agyi kemiai folyamat zavaca Vizsgalatok is kimutattak, hogy a de pressaiés betegek vereben a szokisosnsl maga fab Ichet a mellckvese leregll n termel6dé. szteroidhormonok (glukokort. jak), ilewe a szokisosnil alacs 3k szint hormmonhipotézist hogy a sais utdni idszakban nem ritka rchiverkezs hirtelen ozdsokkal Mis vizsyilatok szerint az endogén d 1 noradre 6, Az ¢ Mindenkivel elbfordul neha, hogy rossz a hangulata, foleg olyankor, ssapontositani, gondolkodiss és m OO A dopresszionak (balra font) soktéle ‘oa lehet, Kéztik genetikal, iokérnai fs pssichés tenyez6k, Am kils6 esemenyek lassul, Emellere a depresszids b pet alkotnak a valdsigrsl: a tobi embernel ba a dolgai nem tigy mennek, ahogy szeretné. A depresszib azonban nem egyszeriten rossz- kedz, hanem hangulatbetegséy, amely scakszeri kezelést igényel. alamikor az vagy koe epizodokrdl van némelyel bb sumenet Ieha 9) a XX. szdzad « everett, 4 mindennapi clete golisggndl. A s rund Freud (1856-1 melankslisnak az emberi kapesolatokat meg 2 beteget_munkak Tiinetek ete a biskomorsig, a bénité firadeség, Slyosabb esetekben alviszavar és etvigy talansig is fellepy héptelen figyelm fokkal sctebb svinben litjk az életer. Emiat ayre inkabb elhatalmasodik rajeuk a remén telenség érzése, egyre visszavomultabban cl- nek, nem érdeklosdnek a kilvildg ine, tiple isi zavarok lépnck fl -olykor nem képesek falkelni az gy, salyosabb esetekben pedig, ngyilkossiepal is probilkoznak, Europaban és ak-Amerikaban az Gngyilkossigok legalsb, Mi a depresszi Japjan hatstozzak meg a depr nem tudia egy biol lvezni az élet 6 ss-agykutaé prof esviti a naplementé sorkidés képességét Kee bats ji meg: a2 ex vagy reaktiv (kils6 okokkal magyarizha az endogén (bels6 okokbél fakads) viltozav Ar ela fjtavalamilyen kilsG exemény hac sira lp fl peaul egy kozeli bart va talilakor. A 5 dolharjak, hogy e7 val6 az adott kordlmenyel kz, de kinnyen lchet, hogy nem cgysverien Iklonbozteth iszolohoy kézel dlldk a7t gon. az sllapot teljesen rendié Kornyezetitenyez3k (lent) ie nagyban hoz jarulhatnak a betegség kialakuldsshor. 499 158 A DEPRESSZIO ©) A depresszio eayik kezelési modja A MANIAS DEPRESSZIO a csoportter Sei Acsoportosossze- | A depresszié egyszeribh, dgynevertt jdveteleken a bete- unipolaris formajaban a beteg olykor bet sraktepret ae hee ele terapeutarényts- | fagyon lehangotnak Gal magit.A be val kalesGndsen | fegueg mak formsjara, a. manias tamogntk eaymist | Gapressiora vagy bipolaris Kerkepre G rrgbers s malyen lehangolt. kedélyallapot gondiitat (dorrpeele ace iae ire fa totteds, tagatottcg, hiperaktivitss © A depress | (mine tak) periocius valtakorisa Betegek gysban fetems6. A minis kdgczakiban a be- (fen ~» kate {og alg alae, érdkon t satinet neh htt faggetleut betel ingeridhennys vill tor nagyobb terilete ‘mutathats ki csBkkant aktivités, racionalis és feleldtien ceclekedetekre ragadtatia magit. A mands depresszié- ban szenvedé betegek kedélyallapota mint az egészséges {italaban szabélyos ritmus szerint val agyban (lent) tozik: példaul ot napig tarté méniss allapotot hétnapos mely depresszio kévet, héromnapos enyhe depresszi6ra Stnapos manias fazis kévetkezik 65 fay tovabb. A méniss depresszi6 vi szonylag ritka. Sok betegnek kérhazi kKezelésre fs sztksége van, ennek s0- ran rendszerint gyogyszereket_kap, ‘egyebek kaz6tt litiumot, ez tompitia 2 hangulatingadozésokat. A ménias epresszids betegek Kezelése tébb ¢ 80%-08 aranyban eredmenyes. illeeve névekedése megszakitja az agyban az intiméreo pilya” mahadésct, és exert kepte fen a depresszids beteg a poritiv érzelmekn Fgv masik hipotézis szerint a kemiai egyen motoros pilytinak skadeset zavaria meg,» igy a betes tehetet lennek, cgyszerd feladatok elvégzésére is kp. Lélektani magyarazatok rani magyarizata van. A pszichoanalitikus elméler szerine a depresszids beteg igen hara biolbgiai okok valeorek kia depressziét A jl sin é& agresseivan reagal cleténck esemé megvalasrtote atidepresszivum helyrebillent nyeire. Ezeknek a reakcidknak a visszatojtdsa hormonok, a. ingertlecitvivé anyagok egyen niyomin 4 dil befeléfordul, Snvidda fal, 8 silyat. Az akran hasenilt sze, a flac mindez depresszishoz vere. xetin példaul médositia az agyban a szerotonin fay misik Ielektani magyarizat a tamu ‘ 3 seintet, Becslésck szerint az antidepresseiv tehetetlenség” elmélete, amely szerint a be 4 eySeysrerck az ilyen tipusi. depresszidban tegen a sorozatos kudarcok miat az a meg. ? svenveda betegek tobb mint ketharmadinak ja gyozodés alakul ki, hogy soha, semmiben vitiak az sllapors nem Ichetsikeres - Snbizalma egyre csokken, Az elektrokonvulziv kezelés esak akkor jo depressaiaia egyre mélyil szdba, ha a depresszis silyos és a tabbi keze les eredménytelennek bizonyult. A beteg Kezelés sviba érzdstelenités tin mérsdkelten erds vosok és a pszichologusok még nem tud- a kialakulissban, Ez egyszersmind aztisjelenti, elektromos éramot vezetnck. A kutatisok s2e- jak pontosan, mi oko72a a7 endogén depresz- hogy’ a napjainkban szokisos komplex kezelés inte” a kezelés a2 agy noradrenalin irint éx S7iot, de minchogy igen daszetett betegségral vérhatdan a jévében is uralkods marad, 2ékenységenck madositssival fet ki hatést. van $76, flteherden genetikai, biokémiai& Ami az enyhe é& a kizepesen silyos de- Neémely szakorvosok igen hatisosnak & tl lektani tnyezdk egyardnc sverepet jitszanak —pressviét ile, a_nagy-b Egyetemen nenirégiben folyraror vizsgilatok ha mellékhariskéne dumenctt emilckezetkiesés kimutattak iddscbbek esetdben — elizheti a lehangolsi got. A silyos depresseidval azonban sokkal Rehezebb megbirkozni. A hérom {5 kezclési TELI BUSKOMORSAG Iehetség a pszichoteripia, a gydgyszeres ke zelés és az clektrokonvulziv terapia. A ,szezonilis affektiv rendelienes- A petichoteripistelsbsorban enyhcbb «i> | séghy amelyet_ tll depresseionak. Is rte ectén slkalimaasily lave akon, ha | peveeneks ameyet a tal fenghiény nylvinvaloan perches nyerdkvélowai kis | gk lak ec utbbel évoedekben wal depressigt A beteget megkis hogy —négy- | Emertte, Tinetel = biskomerstg, Kr seme vagy csoporcsfopeicont sorin | grartogy és sednhlardcolc ENenasa mondial gondja terapeuinak, akiGl |" falaan Geseel lonteenck€s ta maszt és tanicsot kap, s igy azt érezheti, hogy vasszal elmilnak. A kezelés 2-4 oras Daiiban nines egy délelott fenykirdbsl al, amely az A gySgysreck (aidepressivumok)clk6- | eyetek akar 80% aban fs hatioos, Az a sorban kor lehevick hattosa, ba nagynéexs | Steamaaott fay bale hoesanlozaa ft gondosan hozzsigantjac 9 terme “ ©) A fluoxetin (Prozac) nevii antidepresszi- szetes napfényéhez. A terapia erdsiti “rn kapatuldl A uonein pita a zeroto- | seervenct wedekesOmechanlamusat Me hinnak az idegsejtek kéetlscinaptikus rések az Immunrendszert, segiti az anyag- bl térténd visszaszivésit. A gyoayszert ‘sere-folyamatokat. ‘napi 20 milligrammos adagban rendelik PERE Ay chert test 72 A LELKIBETEGSEGER Av ember test 122 PSZICHOTERAPIAS MODSZERER] AZ EMBERITEST 159 ©) Munkana sets ingazok esticsfor- galom idején. Az ilyen nyiizsoes 2 legtobbiink szimira kellemetlen, de elvselhets, 4m az ocholofbi ban (témegiszony) vagy agorafébiaban (teriszony) szenve dokén a tomegben teljestményét érte ol. * Amikor Lewis hirom versenyszimot megnyert az 1983-as amerika bajnok- igon, 6 volt az els6 haromszoros baj- nok 1886 ota. Az 1988-26 széull olimplin Lewis | lig 55 perecel azutin lepettrajthoz a | tivolugeis: déntejében, hogy lefutotta ‘a 200 méteres sikfutas selejtez6jct. © Cort Lewis (kezépen) Stvessi a 200 méte- @ Lewis at higrds déntéjében versenyex res sikfutas aranyermét az 1984-es Los 22 1988.35 szbullolimpian. Ugyanekkor Gr Skepiesitsot ot fel Megryerc ar efedll gydstest Ben Johmsont Keak 6 olimpiaicsticsot alitott fel. Megnyerte az eredeti gyéztest, Ben Johnsont kizartak 2 100 méteres skfutast is, titott szteroldok hasznalate mia. TA MOZGAS OSSZEHANGOLASA ES SZABALYOZASA) Sebastian Coe a két tieprSbézit, Daley Thompsont é n Hingsencis a ketejak k e pirviadal. Coe az Gnélewrajzaban esviligi A brit Sebastian Coe, a masodik Peter Snell, a7 1960-as évek elejének dij-rélandi csillaga. Coe és a~ Snellndlesupan nghiny bo- Jur nappal id@sebb — ausztral Herb Elliot lighdborti utdni korszak egyik legnagyobb futdsztarja, lelki tényee6. Annak k moszkvai olimpiin, 8 tt th egy ait hi Ik, amelyet az melyek Elliott hogy’ ellenfelet a2 1970-es évek végen sziguidott fola csticsra, 68 az 1980-a ozepéig ott is maradt. 6 Snell viadalaira emlé ban, miisok nak” érezte. Mig = Coe és Steve Overt v amelyhez ha- —fohoz me marosan Steve Cram is esatlakozort, Bay do- ts stlan: Coe az utobbi é- kz agyobh kazepravfutoja log azonban vit tizedek egy le © Ax 1984-05 Los Angeles: olimpia 1500 méteres dantéjében Sebastian Coe lehajrézta a feliové Uj brit esillagot. Steve ramet éppigy, mint régi ellenfelet, Steve Ovettet, s gy megszererte az aranyérmet. “Herb Elliott mind az 1 mérféldes, ie eos noeeancoane SoD teed 5 1983 jiniusa -méteres iperceel ért el jobb ot eee 165 SEBASTIAN COE non amnikor seni sem tuudes megeroritani, crdemes néhiny sz6t sel arrdl a versenvtaktikirdl, amelyet Coe nagy cdi, Herb Elliott alkalmazott Kimerité taktika Egéscen 1958-ig tgy tortor, foldes,etve meres sikfutas megté telénck egvedal eredményes médja az, hogy a2 Uutolso orig egvutt kell maradni a mezonnyel, id mintegs 309 méterrel a cel ete rooba tani kell, Eliot aki rendkivul llokepesséy text vert Perth mlletti maginyos tengerpart futésat sorin, ara a keivetkeztotéore utott, gy 4 resi ds lelki end Gsszpontositéséval egy taktikailsy alhalmasnak liters, korabli han is kilcher emia holy, végleg le ehee rizni a7 ellentcleket, és igy elkerlhe 5a shdromszaizas vagta” a verseny véeen. Az exedmcny:avonnal megmutatkorott: Eh liore mind&et tavon viligestesor ért el. Ujtisa takthaijlleadi volt, de megvalostisshor szik seg valt'a homokon végzet kimerit6, 2 spor rlaalst hovetel6 edzésekre is Rejtett erétartalékok akinek a2 edzaje a2 apja volt, a2 1970-¢s tort be a sportsg élvonalaba. Kitant futopalvak hagyominyos alkst sari koi, amilyen a ms om, litszdlag kortalan ij-zélandi John Wal- Ker volt. Svikit, hares testalkatihor azonbsan meglepden nagy er insult, é Coe képes valt 1, hogy taktibail, megelelonck itl pil lanathan gyorsitsa fl hirtelen a tempo, nem Gsszetett képességek Mig a sprinternck a gyors dsszchiesdisra ke pes izmait kell fejlesztenie, hogy azok robba ‘esze es lazuljanak el a2 llokepességert felelds, eqvenletesen mukiidd, olassan dsszehi2edo" iemaira hagyatiorik, addi a kezéptavduton: 2 Ketfajta vom jozanul kiegyensulyozore fe kell egyatt maradni a bollyal, miel6tt eobban- t raz WGzitéshez elsdsorban taktikat ay jeladisara atest minden por wéabé a 2 maratoni Suto ped lexztésere & munkjira van szitksége. Tu cikijinak folhesrilen kell A eine pésho tak, c ugyanez ervenyes a lepés .meghajt faziga alata esi ater 63a boka dal Kozvet att lee irinyul ero is, A hszéptivfutonak viszont mindig kepestek kell lennie arra hogy novele leptei hosseat és a lefelé irsnyulé nyo- ast, mort enell nem sad ttemet vita A fizikai sokoldalusig és a takthai éberség, rllett minden sportigban sziikség van bizo- nyos folui stresszre vagy izgalmiallapotra, 7 «5 a Kepessrim, mint a rovideivfu Tehetng es, hogy’ a sportols szerveze n elegend adrenalin szabaduljon fl. Coe btsiga az 1980-as olimpia 800. méteres dimdjgben aronban wilment azon a szinten, mely jorckony hatissal let volna a sportoléra, wiserahtiag tényerdvé vile. Alalinoss rnbas Coe egyensilyban tudta tartan az rdnte il igor 65a kell adrenalinszintet~ iy lett min den ido sgvobb kozeptavtutoia, mpia utin meg ti évig foly sen x2 1990-08 i jitckokig, majd_visszavo nul, hogy 4 politikaban érvényesulion, © Coe tsstetetkirt fit az 1980-25 ‘moszkvai olimpién, ‘a2 1500 méteres si futas déntojenek megnyerése utin. ‘Arcirol a sxszezres kozénseg leolvas hhatja a gyBzelom bboldogsagat. A Coe 6 Ovett kozti ver sengeés az olimpiskon twtorott- érdewes, hogy mindkét ver: seny25 aban a ver- ssenyszimban nyert ‘aranyérmet, amelyik- ben a masikat tartot- tak esélyesebbnek @ Kozepes magas shgival és vékony testalkatival Coe megeatoita azt 3 hiedelmet, hogy ‘2 kozeptavfutonake Iebeleg mages cerotoljes izomzatt fembernek kell len. nie. A brit verseny26 keményen dolgozott azért, hogy erével fegészitee ki hajlé- konysigat és moz- ‘gékonysagat. Mind cezek képessé tették ‘arra, hogy varatla- ful tempo valtson 2 verseny legkritku: Sabb pontian. CARL LEWIS Az emberi est 166 HOSSZUTAVFUTOR! AZEMBERITEST 166 Hosszutavfutok A hossziitdvfutd-versenyeken a2 élen. A brit Yvonne (Cs Jnchszia ki a gyérelemért az 1993.26 stuttgart atltikad viligbainoksig néi 3000 meteres szamanak dintsjeben. A gydztes Cai jin-hszia lett. ~a férfiakndl az 5000 métert és az ennél hosszabb tévokat, a noknél métert é ijabban a mara- toni futdst soroljuk ide ~ foként 5s sgdenak a részt sfuto sedméra minden verseny nagy fizikai é szellemi megterhelést jelent. dés hatasfoka iva a ho 166 HOSSZUTAVFUTOK A munkit wigad izmok megfelels oxigénellit. sihoz a hozzajuk veers versereknek (artéridk rhak] ki kell tgulniok, mis artérisknak pedig pel azoknak, amelyck a gyomro vagy a b leket lth ol rvs vérrl ~ dss kell seni Az. edzés egyik 18 céja a megfeleld v a tapani mk talma ATP-molekulik felepitése enyegeben a mitokondriumoknak nevezettsejtszervecskek ben megy véghe. Ez a folyamat fokent a ylassan izmok mukodéscben hosszitivfutishor pe kes reghatiras secrepet, dig elsdsorban iyen izomrostolera van « Kiemelkedé egyéniségek ee ee eae ete kee < eee eae ; eet es A finn Pasves Nur peldial a 1920-18 6 hissrorjavton viligesiesou A ese En Zatopek 1948-1952 kesoee 30 Niurmt bonfitie, Lase Viren peli neteren egyarint diadalmaskodott ind a mineheni, mind a monteali olimpin. Az 1950-as 6 1970-es években a hosszuts utisban & nagy tengerszint feletti magassig 102 seokott kenyai aléték keriltek reflektor nybe. Kavillik , Kip” Keino — négy olimpiat aranyérem birtokoss -, valamint Henry Rono ole legsikeresebb, A kenyaial sikereit elsGsorban anak tulajdoni hogy magaslai terepen edz silk, Keringésk jobban alk szonylagos nyhov. vontike magukra a vilég figyelmét, Az 1993-38 utigarti viligbajnoksagon hire ment, hogy a kinaiak avcre tudtak tobb nagy versenyt meg nyerni, mer titott tellesitmenynovelo szercket haszndleaka elk rin, A kinai seakve hogy a kimagasls eredmények pusztin a ibbfejlesveett edrési médszereknek koszin- hetsik. A. span gi San Scbastiinban, 1993 oktoberében 4 Vilag Kup nit marata furs sedmaban az els négy helyet a kinai es Az Azsiai Jatchokon a itott szerek? oviban hangzott el a kinai Veng. Csing laa londoni LV. Dop- llenes Vilighonferencian. Aze fejtegette, oblema megoldiss a setvichninia ben keresend noveny Kindban szaba don fovgalenachins, 4 clteredien fogyarntiak Slénkitosverkemt. .Hazankban a szteichningse Mik6zben Londonban zajlore a konfere cia, a Kinai Jatckokon Vang Csin-hszia iligestiesot allot fel 10000 méceren, maid © Ax 1960.25 rémai olimpién az etigp Abebe Bikla nyerte a maratoni futast. Az etiop és 2 kenyai maratoni futok kiemelkeds sikerei annak tulajdonithatok, hogy szélsoseges kéril imenyek kézott készitek fol a versenyekre. © Az 1952-¢5 helsinki ol Zatopek az 5000 és 2 10000 méte- res tiv mellett a maratoni futast is megnyerte, © Az ausztrél Ron Clarke, az 1960-as vek masodik felének ‘legnagyobb hosszutaviutéja, sem olimpiai, som nemzetkéz6ssegi bajnoksagot_ nem nyert. Mint visszavonuliea utan kide- Flt, Szivbetegsége akaddlyozta meg abban, hogy a nagy versenyeken job an hajrazzon. © Zitopek utsn, az 1950-es évek ké- ‘zepétal Viagyimir Kuc lett a hosszutav futas koronzatlan kiralya. 1956-ban, Melbourne-ben 5000 és 10 000 méte- ren is aranyérmet szerzett, Rémaban peddig az 5000 méteres sikfutasban ko- mmoly ellenfél nell is 13 pere 35 ma: sodperces vilagestcesal ert a célba. "Az amerikat Ted Corbitt ultra maraton fute 1951-1981 kézétt 147 maratoni és 51 még hosszabb t von ~ 50, 100, 300, 400 merfldén (1 mérfold kérilbelil 1.8 kilometer) — Fendezett versenyt futott végig. ‘A maga nemében ez is viligesuc. méteres tivon is. Az utdbbi versenyen bb honfitirsa is & korabbi vikigestsnal jabbidavel Gre a célba, sim hamarosan beje lentetigk, hogy a dappingvirsgalat eredménye IL verseny76 esctében povitiv volt, Vang é Coa Janhseia memtesile a vad ald, a wrténcek mnégis arr tantskodeak, hogy 92 atltika mint versenysport a dopping miate vilsigha keri Azota a hosseutivtudk mindent megtesz nek azcrts hogy feledesscl a sportagatrossz hi) A finn Lasse Virén elesigizottan, de boldo: be hevers eseményhet, & a2 ed {gan emeli gyazelemre karjait az 1976-05 mont. tok

    ertckes tizedmasodpercek veszhetnek el. A legrovi ebb tavi (egy seabvinyos medencehossznyi Vagyis 50 meteres) seimokat elvileg egyetlen gv étllel is tljesiteniIehet. Am az sz6 nak valasztania kell: azzal ugyan idt rakarit meg, hogy nem vesz levegst, de a2 osigénh ny miate az izmok hamarabb faradnak, A gyGrtes tsrd valdszinGleg az les, aki a vesebb karesapissal resi meg a tavot, de a versenycket elddntheti a jo start sag dencefalaknl a j6 fordul is. A felhajtéer: A corjdelmes izomeat éppenséegel hitrany a2 tiszisban, hiszen nagy sya lefele hizea aver senyzot. A testzsit azonban novell a teste Hato felhaeoerot, ezertalapfeletel, hogy 22 resebb sporteseményén, az 1972-¢5 ‘miinchen’ olimpiin ~ szinte valamennyi egyéni esiesat it alitotta f. Aisrik szerveretében visronylag. sok legyen 4 rsirseavet. Hetes fokozata skalin mérve a gyorsiszénak peldiul kizepes, 3-28 fokozatd testasiraranyra van szikegge, A tivtiszoknak, peldéulakilea La Manche dtisesséravillalkoz nak, vermészetesen jéval nagyobb ariny az eldnyos. igen fontos eenyer6 a esonesirdséy i: hi riny, ha a esontok tmérek, nchezek. Ar aft 4) emberfsitinak nagyabb a esont mint a bi nagyrastenak, gy mig ‘aonak, 27 olimpiai a fats a esd ki dszomedencében aig litni verseny2diket. Killénleges dsz4s Noha Mark Spitz fizkai adowsiga ~izomerci ge iealsak volah, és ezck litvinyos skercket, Tete lehetsve gyors, hit- 6s pillangcus ban, a melkiseds nem eartozott ar erdssegei Ko ‘A melliszds sokkal inkibb igénybe ves 57 172 MARK SPITZ © Azegyesiit Slamokbeli iszé fenomén mezitls ‘veszi ta 200 méte- Fes gyorsiszéaban nyert aranyermet {2 minchent olimpidn, A kaarriejet megko- rondz6 sportese: ményen Spitz nom Kevesebb mint het © 161 megfigyet hetak Spitz kidol ‘gozott kar, vill: meg nyakizmai 5 hajlekony hata mint elrate, hogy megszerezze jab gyézelmet Minchenben, se CARLL WIS Ay ember te tina hatranig, sc a moedulat mosabbi tes Spite testtel mértckben a gyors- és a pillang terdizleter a sérilésekre melhiszdsban_szikséekeppen ban sem kerlhetete a lejobbak kore. (A nagyszer vvegyes szak, mint Darnyi Tamis & Krisztina, hétiszssban voltak a leg k, de példdul Czene Acila is mindig lemi hajtderdire is: motivatsigra, els gyn akarista és a haizGnség clatt val6 jo seereplés kepességére, Nem sire némi stressey sot drukk” sem, Minthogy a2 tiszs kilonleges koeghen mozog, a tomatermi edzéslehetoaégei korlito zottake Természetesen a gépek hasenalata, a silyz6eds elengedhetctlen a comb clus felén hats négytejd izomy, a hatso térdinak 6 a wallakat fed6 dekaizom erdsitescher, A leghifinomultabb edzdes7kéz talin az az ivegiali dsetartily, amelyet Nemetorsziy ban fcjlesztetiek ki. Erctelies vizsugécral wti- Ar edd az tivegfalon de figyelheti a verseny73 kar-& lab ans, &s javithatja a7 eseleyes hibsk, Tartés tehetség Mark Spitz hose évekig al iia, mminden idok legsokoldalubo us ficial alloképess Erejet & i mi sem példizza jobbar tert a7 uszodabsa, s nem is eselytelenl probal ijutni az 1992-c8 olimpiira. Am a qdelfin ember" a nil bb dszkkal TUDNIVALO = 1967-1972 kazatt Spitz 26 viligre. kordot allitott f61 az egyéni verseny. szimokban. 100 méteres gyorsiszas. ban hiérom alkalommal szott csticsot (kézilike a legjobb ideje 51,22 mi- sodperc volt), a 200 méteres szim- ban négyszer (1:52,78), a 400 méte. resben pedig ugyanesak hiromszor (4:07,7). Pllangouszasban a 100 mé- teren elért eredménye hétszer bizo- nyult viligelsének (54,27), 200 méte- ren pedig kilencszer (2:00.70). "A 400 méteres gyorsiszéstél elte kintve Spitz az osszes egyéni csuicsit az 1972-¢5 milncheni olimpisn sll totta fol Uszévaltok tagiaként Spitz hat vig. rekord fellitésaban vett részt. = 1972-ben 57,70 masodperces ered. ményével Spitz amerikai esicsot ll {ott f6l a 100 méteres hatiszasban. = Spitz 18 éves kordban a mexikéi olimpiin két uszévalté tagjaként is aranyérmet szerzett, egyéni legjobbjst azonban a 100 méteres hatiszas cexistérmeseként kényvelhette el DALEY THOMPSON) Vagasok, horzsolasok ©) Arorzsolas a kisebb sérilések felilethez, peldaul falhor suriodi. ils kotszerrel valé beksteseb al gdsokat 6 a horzsoldsokat dltaldban jelentéktelen sériilé- seknek tartjuk, & nem sok figyelmet forditunk ra. Am ha nem szakszeriien latjuk ¢ a legaprobb seb is elfertézédbet! A seb kitisztitasa Védelem a tetanusz : k 173 VAGASOK, HORZSOLASOK agit, fellnil kétdezze meg orvost, nem alte vetnusr ellen ost kapnin. A vakeina sync none haan ak tereganyagot taralman amely megtrtja ant sn jellege vee semben a sereezet len Enyagottermel Ferbzes estén ar elenanyag ‘einer nyijea korokoxs bolas ellen Kisebb sebek ellatasa Ha felszakad a bdr, a kGenyezetbdl k6rokoz6 ests hatch kei, aber ést okozva. Ennck megelGzésére ~ meg mi-

    You might also like