Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • 001 A Látás - 100

    Uploaded by

    Markus Sandor
    11 views100 pages

    Original Title

    001 A látás_100

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    11 views100 pages

    001 A Látás - 100

    Uploaded by

    Markus Sandor

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 100
    A legtébb informaciot szemiinkon dt kapjuk a hiilvilagb6l. Egy kutaté szdmitdsai szerint em! eink nyolcvan szdzaléka a latas titjn vés6dbtt belénk. sem arra val6, hogy informéciSal A Iinson el bennnist ~exines kepek formajban ~ a dolgok mebysegero Uvolsgarl, mertcrl és moceisdrdl FO le & oldalirimban is mores, hogy ke neti, a megnéeink ey tensed pet. A con ella tse pull lenceckent miki, skireak 3 femplcpendgep clejen le veplencae Ar opti anja (ay voy ket) goxbile flletet hat rol teste ene 2 rat hala fenyou fara A rem ken et su és, a pupil a wa bb, Ouwecalve kevesebb Knyt enged trkese A socmgolye flat akon lect hi Bing) fll meg a flmnck Hogyan miikédik a szem? Seemink azonban sokkal_bonyolultabb, mint a fenyképezdgep. A fenykeperdgépek kel egyszerten esak filme lehet rogziteni uliig képeit, az ember és az allatok vi sont érteimet tulajdonitanak a retinajukon megielené informacionak, és anak megfe leloen eselekszenek Fz azért Iehetsées, mert a szem a lit degen at Oswekouetésben All a axel i A livGideg kis nyéllel esatlakozik a seembex a et szemgoly6 hats6 részén. A retina alta fe fogott képi adatokat a Lit6ideg 22 agyba lisa. Az informaciok elektromos impulzusok Idegingeniletek ~ alakjaban tovabbitodnak az agyba, az agy pedig dekodolia Oket Ket scemiink kissé eltérd szgbdl litia a alvlig,tirgyait, valamelyest clterd jctcket kkildencke tchat az agyba. Agyunk igen ki csiny korunkhan .megtanulja” egybeforrase i ezeket a kepeket, ezért nem litunk MIERT VALTOZIK A PUPILLA NAGYSAGA? ‘A pupillaa szem szinét ad6 szivarvinyhsr- tya kézepén lathato nyilas. A pupillin at a szembe lep6 feny mennyiseget a szivar vanyhartya szabilyozza. Erés fényben 2 szivirvanyhartya ésszehizodik. A pupilla ett6l beszGkil,s csak kevés fényt enged a retinara. Félhomalyban a szivarvanyhartya lernyed, a pupilla kitsgul, és sok fényt en. ‘ged a szembe. A pupila erés érzeimek (Gaoretet, felolem) hatasara is kitagul AZ EMBER! TEST 1 © vekony hélium-neon lézersugar lép bbe a szembe, « rést vag az elhomalyoso- dott pupillan, hogy a fény ismét elérhes- mindenbol kettot, Az agy a ket képet exybe verve kivetkeztet a tirgyak térbell elhelye kedésére és tavolsigira; cz tewi lehetive a haromdimenzics last (cérlatist Agyunk alakita at a hitott képe Alas egyenes allistva, A szemlencséhen a fénysugarak megimnek, é a retindn for ditot allasa képet rajzolnak ki, Mivel nem nézherjdk egess Elecinkben fejen sllva a vi igor, azért agyunk ,elolvassa” a kepet, és nyomban visszaforditia egyenes alkisiva Ennek megtanulisahor kell némi kis 16, cemiatt a cseesemok egy ideig forditva ltjak a vikigot Aszem részei Az emberi szem olvan, mint egy goly6. BIG krépen exy athitsrs, kissé kidudorodlé ré teg litsrk rajta: a sraruhirtya: e7 a seem fe herjét alkots és a szemgolyer kiilvews hirtyihoz esitlakoik. Az inhirtyat s2e ket kicsiny erck 6 26 vekony seivetrét kasiga hlézza be \ searuhartya eg — vagy optikat lenese -, amelyen a feny fthalad. Helyzetet és. alakjat-nem tudjuke viltortatni, igy a fokusctavolsigit sem. W) ALATAS A scaruhirtya alatt a szivievinyharrya Iniz6 dik. Ez adja a szem szinét — legtobbszor ‘Ha kézelléto vagy, KOZELLATAS bramét,kéket vagy abldet A savarnyhare | a eval tdgyatat ‘ya voltaképp eyy tzmos Korong, kSeepén | nem litod dlser, 2 HiGlyukial"vagyis a pupilval Afeny | ert a vol dr 2 pupilin t kp be & szem belsejebe. fenysugarak a retina Avsearuharya és 4 sevirvanyhanya kO- | ska elit toldltoznek ost carmokvts seg a searuhartyitsztin | Ex ator forduhet @s catencoteoca tartan 16, ha 9 zemgohe {A fokusrpont a retina el6tt van femctrgion tye Alencse alkalmazkodasa yu gy hanson A szivirvinyhirtya mogitt kivetkezik a | fencse tiledgosan sem mésodik fénytWr6 KOzege, a szaruhie- | megtori a fényt. A k6- tyandl sokkal mozgékonyabb és rugalma- | zelétdst homord len- sabb szemlencse. Felfaggesztése az ugyne- | cedvel lehet korrigni: SS are eal ae a Bese papas |eraecaer en ik. Amikor tavolttirgyat szemlélint jzom elernyed, a lencse szélesebb és lapo- | ‘nan talatkoznak. Homori lenese hataséra a fokuszpont a retinéra kerdl sabb lesz Ha kovell uirgyra tekinttink, ak kor a lencse domboribba valik ‘A szemgolyénak 4 lencse mogoutt Ureget kocsonyis anyag, a7 Uvegrest (lth ki. A $23 ruhirryin és a lencsén megiort fenynek még. az Uvegresten Is it kell hakadnia, § sak azutin éri el a szemgoly belsejét hatul és keroldalt belelo ideghartyit: a retinat FORDITOTT ALLASU KEP Csapok és palcikak |f A retina mintegy 130 milli fényércékeny k scjtet = esapot és pileil tartalmaz. A | plat magn ertheme a eye dea ek és a zild kivételével nem tesznek kt lonbseget a szinek kézit. A esapok megkii- lonbortetik a svineket és élesebbe teszik a lavist, de gyenge fényben mikodéskeptele- ‘A SZEM FELEPITESE Szemmozgat6 izom ‘A szemgoly® a bolsejét kilts kocsonyas a ‘vegtesttsl kapja a2 alokjst ~ 02 3d 2 Ag szemnok tartist 6s képlskenyseget. A lto- : _—— Veredények ‘deg 2 szomet a szomgédérbon rogzté ér- 5 idegkotegben halad, sa szembdl az ‘2gyba szaltie az ingerileteket. A tirgyrl 2 pupiian it a szombe juto fény fordtott ‘isi képet rajzol ki a retin, ezt a képot azutsn {a agy automatikusan vsezafordita egyenes alin Csamokvie a2 eile6 ‘sremesamokban | / vena kotohsrtya Szemlenese | Ustoideg Saaruharya Pupilla Seivérvanyhértya Inpartya Fettaggeszt5 szalagok TAVOLLATAS ea 1 fokuszpont a retinan tul van [A dombori lencse hatésa nek. Ex a magyarizata annak, hogy sdtéte déskor homilyosabban Kitunk, é nek” a svinek ~ minden kékes vagy szirkés old drnyalator Olt. lyenkor esak a paletkik makodnck A franctik eure blewnek, kek Grinak nevezik ezt a napszakor. Elvakultan, elkapraztatva Nagyon erds fenyben esak a esapok dol gounak. Amikor a feny gyengul, a paleikak ismét aktivizil6dnak, de ehhez kell egy kis id6. Amikor a verfényes utcdrol bemegy a sitet scohdba, szemednek alkalmazkodnia, kell a gyengébb Fenyher, s amikor djra kimégy a napra, néhiny masodpercig. kip rivik a szemed A vaksig, bizonyos — a retina betegsége cokozti — formai abbot fakadnak, hogy Kito sodnak a esapok és pack, s felmondjak a solgilatot A kutatGk azzal_probalkoznak hogy pariyi elektrdok beépitésével muiko- desre serkentsck a kirosodott esapokat és palcikakat. Fy masik lehetoség, hogy mag, zai szovetbOl vett esapok és paleikak beul © Ket sebész mikrosebészeti szemmiité- tet veger: sebészeti mikrossk6ppal tavo- litjk ef a szirke halyogot. A mikroszkép sokszorosara nagyitja az operdlandé te rilet képet. Ha tavollits vagy, akkor 2 kézell tr. ‘ayakat litod homa- lyosan, Ha a szem ‘golyé tulsdgosan ré- vid vagy a szemlen- «se nem eléggé téri ‘meg a fényt, akkor 2 kézeli targyakrol érkez6 fénysugarak 2 retindig nem talét- koznak egymassal. A hiba domboré Tenesével korrigalha 16, az ugyanis egy- mas fole teriti 9 fonysugarakat. tetésévelillitsik helyre a retina épseget. ’N csapok a retina hatsd részének egy kis teriletén, a sirgafoltban tmérdlnek. A pal: cikak tobbsége a sirgafolton kivil helyezke dik ef, s6t vannak ott csapok is, esak keves: be strtn, A sirgafole kveleben van a retinin a li tideg eredési pontja. Ezen a helyen nin- cseneck fenyérzekeny sejtek, a ide beess fénysugarakat tehat nem latjuk, a2az mind: ket szemunkben van egy kis .vakfole Forgé szemgolyék Mivel dltaliban a retina kOvéps6 részére ve {ld kepetlatuk a legélescbben, azért fon tos, hogy ne csak a fejinket, hanem szemgolyonkat Is elfordithassuk, + teldnte tunket pontosan a szemléh tingyra irnyi hhasuk. A seemgoly6. a2 fnhéryn tapad hat kis szembom Jovoltdbol a sremgbdé ben tig hatdrok kazdet mozoghat Swemiink sokszorosan vedett szerx A szemgolyok csontoklal hatérolt mélyedés ben, a puba Zsirscbvet belelte szemlreghen vagy szemaodorben hizddnak meg. Esesck, balesetek sorin a szemilreg soldal gyakrab ban séril meg. mint maga a seem. A seem elilsd felszinet és a seemhé] beled Fetuleee folytonos,aldtsas harya, a kotGhénya bor ja: e2 ved és tivaja ~kOnnyben Rett ~ a AZ EMBER! TEST 1 svem egés? chils6 feliletét. A konny a svemiiregek kilsé sarkiban lew konnymi: rigyekben termelddik, és a szemiiregek bel- 6 sarkabél vezetSdik el Ha por vagy pi svok megy a szembe, « kénnymirigyek tobb konnyet termelnek, hogy kimossik a szeny yezs anyagor ‘A szemhe} els6 felilesét borité kotha tya minden pislogiskor tisztitja a szemet. Szemiinket be is tidjuk csukni, védekezésul & til erGs Feny vagy a waruhanyara veszé Iyes, szélsodorta részecskek ellen. A szem: pillik is védik valamelyest a szemet a leve irdben sodréd6 kiros részceskék cllen. Meg a szemaldik sem sak ,disznck van": eltér tia szemt6l a homlokrél legoedil izzadsig exeppeker Kézellatas, tavollatas A két leggyakoribb litist hiba a kizellétés 65 a tdvollitis. A kozelkat6k a tivol, a tavol latok a kozeli tingyakrot nem cudnak éles képet alkotni, Ezeket a hibakat szinte mio. dig a szemgolyo alakviltorasa idezi cl6. A tokeletes latishoz a seemgolyOknak teljesen gombolyticknek kell lenniuk. A kozellatok szemgolysia azonban hossziban (clole6l hhatrafelé mérve) megnytilt, a tavollatoké pedig megrévidale. Semiveggel vagy kon- —_— TERLATAS \ \ AM ARTA N ee | berets portealicieesi || képeket két, egymastol kissé eltérd | valtectbon Konak al-ar epee Weowes rasta then so Soe miso det A neck Eulénleges Casstvegga hada et ontnak coyk cai viet rack k, Receipes ester ered ire oviy jo Ect sree 1) ALATAS OPTIKAI CSALODASOK © iyen szimot tats27 Akinek jo a szinl- 1tdsa, az harom alapszint lat: 2 Vordset, 2 oldet @5 a keket, $ iay latia az abran 2 74es szamot. A szinvaksig leggyakoribb tipusaban, @ vords-26Id szintévesrtésben szenvedok 21. szdmot lstnak. A tees szinvaksig nagyon rtka. A szinvaksag drbk- fetes tulajdonsig, olyan, mint példaul 4@ hajszin, és gyakoribb a fidknal, mint 2 lanyokndl. Nem gydgyithats, de csak ‘than okoz nagy problema. © seokoreshoted a vakfoltodst, ha kinysh tottkaral magad of emeled ect az tse ot. Ceukd be vagy tard fe» bal seemed, 65a jobb szomedetfaggesrd a bal oldall (cold) kore. Lassan kovelitsd magad fed 0 fapot.amig 3 jb olde (vords) kor el nem tunik.Ekkor a pros kor kee a rtinsnak arra a pontara ~ a vakfotra~ ek aon ran a latdeg kind e taktlenesével mindkét létisi hiba kinnyen iigazthat6, sa kozellatis az orvoskutatok ay tjabb kelets madszere szcrint a sar hartya ellapitasival is gyogyithars. Er a aradikilis keratotGmia” néven is imert beavatkozas abbil dll, hogy kerékkallé alakban bemetszéseket ejtenek a szaruhar. Amint ezek begyogyulnak, laposabb lesz a szaruhiewya. Ea miuitet Kezerrel is el: végezhetd: ilyenkor szimitégépbe tapi 1 kozellitas mértehet, $ az kiseamitia, hogy 1 kozellitis megsziintetéseher menayit kell kimetszeni a szaruhaetyabol Asztigmia A szemgolyé alakviltorisa masfajta Litit h Ex staan egytttfordul e16 a kizel- vagy tavollitawal, AZ egésséyes svaruhdna gor akir exy futball-abelie Nemelyek szaruhartyijinak worbilete azon ban inkibb a roghilabdichaz hasonlit, s ez azzal jar, hogy nem tudjak megfeleléen fokuscaln a trpyakat ‘A kanesal szemek nem ugyanabba_az irinyba neznck ~ sokseor mindkerts befele vagy kifele fordul, de az i el6fordul, hogy folfele vagy lefele (issetérd, sreners, ilewe asztigmit (asa biilete egyentetes, © A fehér fény létrehozasihoz elég hirom szint dsszekeverni: a vardset, a 25ldet 6s @ kéket. Ezeket alapszinoknek nevezzik. A fehér fény tehat szinek kevercke. Kétkét alapszinbél a sérgat, a cant és a bibort le- het kikeverni ~ ezek a masodlagos szinok. rmagassigi kancsalsig). Ennek leggyakrabban az az oka, hogy renyhe a szemgolyokat mov ato valimelyik izom Gyermekkorban az egyik semet érint6 ivisi zavarok fOleg kancsalsigh6l és série sekbdl fakadnak, Idésebb korban robb mas seembet -phet, koztuk a glau. koma és a szurke halyog Glaukéma, sziirke halyog A glaukmat az okozza, hogy a seivirvinyhir tya és a wanuhinya kovitt megné a csarnok viz mennyisége, s ebbst fikdalmas nyomasnc vekedés timad, A litis homiyossé vilhat, sa betegseg vaksighoz vezether, ha nem kezelk Fgyes eseickhen Iézerrel kicsiny vizelvezet6 nyilist vignak a szivininyhariysin, hogy a szemesarnokban esokkenjen a ayomis, ‘A sauirke halyog a szemlencse elhomlyo- sodkisa. A betegnek az az éraése, mintha egy ‘olyan ablakon at nézne a viligha, amely las ssucskin egyre jobban befagy. A szirke halyog hhosset id6 alate febik ki, és nem ji fia lommal. Ugy operiliak, hogy a lencsét cay ultrahangkéseilékkel — emberi fllel_nem hallhaté hanghullimokat—kelté kilonleges késailehkel ~ felnytiak, s mGanyag,lenesével potoljik 27 elhomilyosodott lencset Az ember west 110 = MIKROSEDES7E ‘= Az ember 10 masodpercenként egyet vagy kett6t pislog. Egy pislogis egyhar- mad masodpercig tart. Ez azt jelenti, hogy egy 12 ras napbol 25 percet tol tiink plslogassal. A gyerekek csak hat hhonapos koruktol pislognak, jszilott- ként még nem. 1 Az érzelmi felindultsig megrikatja az embert, de nem tudhi, miér. Sirdskor azért szipogunk, mert a kénny a szemhé- jak belsé oldalan leve kiesiny pérusokon ‘it az omba jut. 1 A sérgarépa javitja az éjszakoi Iatést, mmert a benne lev6 Avitamint a palcikak felhasznaljak a fenyérzekelésben. A ki poszta és mas 26ld levélzdldségek is vé- dik a szemet a betegsegektsl. ‘= Az emberi szem talén 10 milo szinar- rnyalat_megkilonboztetésére is képes. ‘Az ibolyéntili fényt azonban nem lat, at ceak a rovarok érzékelik ‘emberi test 137 = SZEMI Ezek az éreékeink Oseink életében ugyanolyan fontos szerepet jadtszottak, mint a hallds, a tapintés vagy a litds, dm visszafejlédtek, é a mai ember sokkal kevésbé veszi hasrnukat, mint az dillatok. il a perctdl kezdve, amikor az elsé i temberelod a hitso libira ezyenesedett, gy az orra eltivolodott a féldtsl a svaglis—valamint az azzal Ssszefiggdirlelés § elvesztorte azt a Ietfenntartist szerepét, ame: 2 yet sok dllatéletcben bets Legelhanyagoleabb érzékszerveinknek ma Kizirlag az ételek és az italok ki é innivalok am éschen tudjuk haszni © nak & illatinak értckel Kémiai érzékelés Aa izlelés és szagliskémiaiérzékek, més 326 val a kornyezetben jelen lev6 kémiai anyagok valbik kis lalontcle tek és szagok Greet. Lz leléskor a szankban jelen lev6 kémiai anyago kat érzékeljik, saagliskor pedig azokat, ame Iyek a levegben gazként vannak jelen. A tiszta levegd szagralan gizok elegye: £6 leg nitrogénbol (789%) és oxigénbdl (21%) all, valamine kis mennyiséghen mis. kozambas © Sokak szimara anehéz illat a rézsak szépstgének titka, i © Nem vetetien, ogy a nyelvink he: sgyével nyaljuk meg az ennivalt, ha érez- fi akarjuk a zamatst. f ed —- eS, igizokatis tartalmaz. Vigpirais van benne, kit 5%-nyi is, de ez szintén szagtalan. Szaglis it jin cluben a levegs minden mas alkovéresze fel fsmerhets. Birmilyen kis koncentricisban vannak is jelen, az orr hire ad ral, s elaralj, finom éel késvil-c, veszély van-e a lithatiron, amit jobb elkerilni, vagy egy dllat~barit vagy ellenség— kizeledik A szagloérzék Kimutatték, hogy sokkal tbbféle szagor érzé kelunk, mint ahiny hangot, de a szagliskor véghemend eseményck kutatisa komoly ne hhcrseyekbe itkozik, és még sok mindent nem tudunk arrél, hogyan fogja fel az ore a levegs Kemiai anyagait cs mikent értelmezi az agy seagokkent az obo] érkezs ingerileteket © A mesterszakacsok a megmondhatéi, hogy rinézéere nem lehet eldénteni, elég frisse az 6lelmiszer. Akinck nines j6 szaglisa, ne menjen szakicsnak. AZ EMBER! TEST ry wr Az izleles és a szaglas NA Aza folyamatot sem Ktjuk még kristi tin, amelyben a szijba keri kEmiai any kat a nyelv izlelobimbéi az agyban izérzctet kel ingeriletekké fordigjak le Az orr érzéksejtjei Ant mindenesetre tudjuk, hogy a szagingere ket felfogs idegvigrddésck a fels6 orrkagylo- ban, egy his teruleten helyezkednck el. Ez a t rile, az tigynevezettszaglahim idegvegrodé sek ékicsiny szaglisejtek mille sett magi ba, E sejtek mindegyiken legalsbb egy tucat csilliszde tallhats, s az ezcket nedvesen tarté nyalka kati meg a seagérzetet kivslts kémisi anyagokat. Mivel azonban a szaglahim nehe- zen hovadtérhet5, a kutatk esak uggyel-bajjal rudedle an 2 (2 AZiz.eLes Es A SZAGLAS iy Fiszeres szag A SZAGLAS Foltetelezils, hogy amikor valamilyen seag. érzetet kelt6 kémial anyagot belélegzink, az felolddik a csillisedrokin bevonator kepeas nyalkarétegben, vagyis a szérdcskck ekkor Kildenck a szaglosejtekbe, amelyek a iglsideg meglcleld idegrostjaiban folytatal Uijukat a7 agy felé. A szaglistingerilercker agy thineneephalon nevi része, 4 szaglokéreg {ogadja, amely az emberben lényegesen feet lencbb, mine az allatajok tbbsegenel. Az elsédleges szagok Mai tudasunk seerint a kemiai anyagok recep- toraikent mikéde szaglosetek mind pontosan ugyanolyanok, é rejtely, hogy hogyn kildn- bbztethetik meg mégis seagok ezrei. A kutatok évszizadok folyaman dsszegyril mezfigyclései azonban arta vallanak, hogy tulajdonkeppen hat -clsdleges” seag léterik az édesillat, a gytimdesszag rothads keltct- te biz, a Kisrerszag, ar égett srag és a festch ‘vagy terpentinseag, 6 Részecskék és szagok Minél ta részeeske kerll az anyagbél aleve be, annal erdsebb a szaga. A tizhelyen fOv5 ssirkeleves peldaul erdsebb illatot éraszt, mint egy darab hideg csitke a talon, mivel a p6zolg6 levesbal tobb szaganyag. keril a levegobe. Ezek a molekulik esak akkor keltenck szagér pac fokoroik «preg lee a mgyobb pia SZAGOK fal ® erst a oldédnak vcben, Mvel BO bates 136 tobb szagmole fogadni, pari, mel via szagokat. ‘Birki tapasstathatja, hogy ha egy kurya vi- zes, jobban szaglik, mint ha széraz; hogy a ert vagy a ret valdsiggal illatfelhdkben fiszik, ha es6 utin hirtelen hisit a naps vagy hogy a forre fiiedoben jobban érezni a fuirds 56 seagit, barmennyice felhigul i, mint a eso. ‘magolasban. at képes be g idaben erdsebbnek érez Hozzaszokas, alcazas Ha benyitunk egy szobaba, ahol, mondjuk, halatettk sil krumplival vagy hagymss ham” burgert, orrunkat olvan erés szag esapja me hogy szinte elkabulunk; a helyisegben tartéz- kodak azonban nem éreznek 3 Ezta jelenséget a szaghoz v sdisnak vagy. a szagliszery Rothadés bize —verziik, = filtchetsen azzal magyarizhate, fa seagot kelts részecskck, azok tobbé nem kildenek iizenetcket az agyba. Ki ne gondolkozott volna el szon, hogyan is mikodnek a legfrissitok, amelyck Litszatra seagokat? Er. a hatis a ‘A legirssit nem Gi si kémiat anyagokat, de tében nem érzékolidk Sket, ugyantgy, ahogy az erdschb hang miatt nem haljuk 3 halkab- bag, jlleher filinkbe mindkét hanghullimso- rozat eljut, Nem tudjuk még, mit6l van az, hogy az egyik szag ghangosahb”, mint a mi FS sik. Egyaltalin nem sziikségszert, hogy ha két eee ee eae fokete szaglé- Peete eee pe patios jel léthatok a szag reszecskek kit hrelyei. 5 rintkezésbe lp ‘0 szagléhammel, ‘omely feldolgozza 0 szagloidegeken keerosztil a2 o9y- keregbe tovabiitjo 1 s209I6s nformacist. Ahhow, hogy egy anyagnak seaga legyen, réspecskéket Kell a levegdbe bocsitania. Az anyagok legkisebb kémiai alkotdrésveit mole- kuléknak nevezziik, & a szagl6sejtek folcehe ten képesek felismerni a kiinbiizd moleku: lk alas zen az alapon kano meg, AZ IZLELES Gégefeas Stipad. és nyelvmandule Sava nye Kitéinféte ‘foglal helyet Az izérzékelés Ax inéreékeléeralribber eudunk, mint a szag lise, és a kutatsk egyetértenck abban, hogy négy alapiz lvezik: cles, s6s, savanyii & kese +. Valojsban az izlelésnck talajdonitottérvék leteink hifinomulesigat jorészt szaglisunknak kosutnhetivk. ‘Kozismert, hogy ha valbki nagyon nithis, 6 ezért nem érzi a szagokat, akkor az enniva locis izetlennck érai, mert kizirolag a nyelvét 5 kémiai ingerckre hagyatkozhat. Kiscrlti leg kimutattk, hogy énmagaban a nyely nem tu kilnbségee tenn a reszel ny reszelt nyers krumpl kézott Az irlelés hasonlit 2 szaglishoz aban, hogy kémiai anyagok ingere valk ki. Ahogy sragérzete,tigy izerzetet is esak vizben old dd részecskch elthetnck. A szaraz tiplilek izét esak akkor kezdjak érczni, ha a nyal fel oldja. A 6 izét nagyon hamar megérezriik, mer a 6 konnyen oldédik a nydlban, a7 ‘sszetettebb molckulsjé anyagoknak azonban hosszabb id6 kell az oldédishoz, ezért csak késibb keedjile érezni az. izuket, mint a s6ct ingerét felfogs.receptorokat ilelobimbsk- nak nevezziik. Ezek apré sejtck vagy ideg zédésck esoportjai, melyck nagy résve 32 ligynevezett kirlarkolt szemilesokoldalfals- ban talilhat6, elsdsorban a nyelven, de a sz padlis és a garat faliban is. Minden egyes i Ielsbimbsban mintegy 50 seit csoportosul Ezckbsl idegrostok indulnak az agyhoz, é mindegyik izlelabimbo képes re Az izlelobimbok sige’ kizte tamasctdse} teket is talalunk, a tobbi pedig érzcksejt. A szaglis receptoraihoz hasonléan ezck a2 & 2éksejtck is apré nyulvinyokat viselnek ~ tn mikrobolyhokat, az izlelobimbs aregebe nyi 16 feilesikin. Ax ielelobimbok kilss része Kapesolatban sila tapintistingereket kozveit © A teketokave vagy a tonikban lev kinin Keserd izét a nyelv hitsé reszével érzékeljk © A sos izt aroyelv peremén érezzike © A nyely fetszine ‘or sima: kis sremilesik tm- kelege emetkedik ki beldle, Minden szemiles o izleldbimboke sorakoznak. A szemiles kérit rok megtelik nysllal A NYELV. KERESZTMETSZETE AZ EMBERI TEST egektkel,igy a, irlelés szorosan dsszckapeso- Todik a taplilek fizikaijelenlétenck erzckelese vel. Amikor inyencek arrél vitatkoznak, hogy vekonyra vagy vastagea szcletelve jobb-e a rmarhasit, ketelyeink timadhatnak, hogy v- jon mi a kilonbség a kes kort, de tény, hogy a nyel api is ar Celt, nem esupin let igy a tapineea is etoly sola az, hogy ar tel mennyire ilk OA overt savanyt ize A nyelv részei 2 yey olatss Az édes txt anyagohat a nyelvink hegyén, 2 résreire hat. savanyiahat az olalsdrésuén, a ssa ape remén é kissé hatrabb, a hesericket pedi a leghits6 részén érzékelj a legjobban. Mikent a szaglis receptorai, az izlelobimbok is mind egyformik, imbir a kilOnbiz6 ceriletcken mis-mis médon esoportosulnak. Meg ma is rejtly, hogy teljesen egyforménak rets76 se tek miként kzverthetnek eeljesen kilinbss érzéklereker |A kutatok arra gyanakszanak, hogy a szer vezet dgyneverett receptoranyagoks exck ruhireik fel ar. érvéhletcke fzckher tartozs minduégeekel Allatkisérletekben mar kimutattak olyan fehérigket, amelyek a Keser illetve az édes in receptoraként-mikodnck. terme, 5 fat a mycly ells ré xn, esGsorban a hhegyen tomar re- ceptorok fogisk fl Lehetséges, Idegrostok ~~ AA téplilek ingere a nysimirigyeket yal termelesére keszteth izletobimboke: az oldott tiplilekrészecskek hozzsk ingeriletbe dket re 2 Az iZLELES ES A SZAGLAS wogy ezck a receptormolekulik a nyely ki: a letein eltérd méreékben term Sdnek. Bar a folyamat részleteit ma mi fem ismerjuk pontosin, annyit leszgezh sk, hogy. amikor az i2lelobimbok érintke Jsbe kerulnck a szajban lev oldote kemiai anyagokkal, elektromos impulzust kaldenck 2 ayelvet ellate eresidegeken keresztil az Mi izlik, s mi nem? 2 ialelésen kivil sok més érzet is befolys solja, hogy milyen képzeteket alkotunk. az rele, amit esviink. A legfontosabb ezek oil, hogy a rigis kizben felszabaduld gs rok ay ortba felsrillva sragérzetet keltench A tiplilck textirsjinak is fotos szerepe van, 5 ho 6 fajdalomérzet is keletherhet taplil koris kizben ~ a esipGs étclek voltakepp a ijdalomérzs receptorokat ingerik: a if érzést ket mondjsk meg, hogy az étel ropogos vag krémszers, puha vagy kemény, sa ful erzeke i'a hangot, amit a rigisa kelt. Az emlékezet szerepe sem elhanyagolhat6: ha valamitd ¢ megundorodunk, sokaig ra sem tu unk nézni. Nem feledkezhetdink meg a szemrél, amel ue cal incxcherol ean: Enz Gee ene ondolatokrdl sem. Mindannyian tapaszta bl tudjuk, hogy kedvene ételink latvanyé akie a gondolatira is Ssszefut a szink: bana nya Endemes baritainkkal elvégeeniink az ki rletet, hogy bekitjuk a szemiket, és kiln et, italokat kostoltarunk meg, Tuk. Megfigyelheriik a tobi kézat, hogy nem inak kulonbséget tenni_a narancs- & a rdplritle keine, ba nem lithatjak az ital 6 26r61 nem alkothatnak el lepzclest. Minden j6 seakies tudja, mennyivel érvip rjesztdbbeé testi az éeleket a gusztusos tale is'— 3 ki ne tapasztalnd ezt nap mint nap? Hozzdszoktunk ugyanis, hogy a seemiinknek jobban higayiink, mint elbanyagole érzckeink nek, a szaglisnak és az. izlelésnek © Szagisérzdkink legtabb aillatchoz képest gyengén fej lett. Jobbira tudo: ‘mast sem vesziink fokoz6 terméeszetes szaganyagainkrdl, s inkibb 9 mestersé es készitmenyekre példul parfimok. re ~ hagyatkozunk Adorszakérs rnemesak az iekre, aver ax Hlatokra figyel. A bor bukéja a horrkértének mmindent elirul ©) A kutatisokbot Kiderilt, hogy az ételck és italok Glverhetéségét nem sak az fk hatsrozza meg. Hogy jénak tartjuk-e ey étel iz, az a kérdéses étel tatol is fgg Sét még a kinezete. 181i: kit példaul. hogy 2 kék ételekket hacilabon sllunk, mbar egy ié Koktél még akkor is hhamar efogy. ha kek PRIS csiesitot 19-7 EMESIS A TUDNIVALO "= Egy Nyugat-Afrikaban termé gyiimét- csit esodagyiimélesnek neveznek, mert a savanyi ételt megédesit. Féltehetéen ey olyan fehérjét tartalmaz, amelynek | hatéséra az isleldbimbdk savak jelenlé- tében édes izt jeleznek. A 36s és az édes iz kBzelebb dll egy- | ‘mishoz, mint gondolnénk. A nagyon t8- | mény (az un. kiszabértsknél témé- | nyebb) sét édesnek érezziik. | " Becslések szerint egy-eay anyagbél | 25 000-szer annyi kell ahhoz, hogy a | ‘szinkban izérzetet keltsen, mint ahhoz, | hogy megérezzik a szagat_ # A felndtteknek mintegy 9000, a gyer- mekeknek pedig még ennél is tab izle- Jebimbojuk van. A gyorsan parolgé anyagoknak, amilyen | 2 benzin, dltalaban erés szaguk van, mivel 4 beldlik tvoz6 kémiai anyagok nagyobb ‘mennyiségben jutnak be az orrunkba. = Amikor jobban akarunk érezni egy sza- ‘got, Snkéntelenil is szimatolni kezdiink, hogy orrunkban folerdsédion a légsramls. nnivények 116 — AZ ERZERSZERVER| A hallas A mozgé és egymasnak titké- 26 targyak banghullamokat keltenek a levegében. A fiil JSelfogja exeket a rezgéseket, és hangérzetté alakitja bket. Sokféle bang jut a fiiliinkbe, a leejtett tii zizzenés JSelszdll6 lékbajtasos repiilé- gép fiilsiketité robajaig. mikor pallnk valamit, aor hang A imok a Kegnyomds ulkimkent cried Kchivnagyh. vor rik 3 fakin Folin cso pt sok Gngerlctkke) vio a zeae Ianghullimokat, sa agyba trait Okt 2 peg exch kdl lek Klas s hangokstFalnk flyaatonan ves fel a levegoba a hanghullimokat, de amar meg fant mia, amie gra el mit figelmen kil hagyhatunk Hogyan hallunk? Fulunk hirom részre tagolhat6: a kuls6, a agp és a bels6 fire, A Kal full tar tori a fthagyl6 (a hallzery egyetlen hha része),valamint a fil rejent belse}ébe verctS (Kile) haloes A ful Lith rése, a ilkagy parabola tennaként gyiit Ossze a levegobol a hang. hullimokat, majd a alliraton at a belo fil ele terel ket, A kul ful al fefogot hhanghullamok a kuls6 halldjiraton végigha Jadva megrezegtetik a kézépfl bejratira fesaile: dobharyat A kozephl csak nagyjibot nyoleadakkora, smint a kil fil, voltakeppen nem ms, mint ey kis reg a koponyan bell Kiel dob "u ustch-Kitne vagy fillarinek nevezert vékony cxOvon dt el az conireygel is Onerekitetsben All Ezést ee Hanghullimok Dobhartya KOLO FOL- ‘ik meg a kozépfllben lev leveg’s nyomésa a els Kegnvomsssal Haak smegovik, fink kis i dik a vitorishoz, de addig esetleg -pattog A kizépfl uregeben harom kis sont, Ugy nevezett halléesontocska foglal helyet. Mind: exyiknek jellegzetes alakja van: a. egyik a ka lapics (malleus), a misik a all6 (incus), a hharmaclk a kengyel (stapes). A dobhvirya rer sése closzor a kalapacsra tevicik st, nnn 2 illdn at a kenge, arrol pedig a kiver> 6a belsS fillet Osvekapsol6 ovis ablak ‘A belsé filben a csiga (cochlea) alaki az agy stimara megfejthers sorozatokki, $ meghataroz6 sverepet jiik az egyensily.-éraekelesben, Is. A bels6 filet az aggyal a sokveztidests A hanghuliimok rez 9ésbe hazzak a dob- arty. zt a rezgést 2 hallicsontocskak flere a belss filha vereek. A est | 192 folyacskaban ke- Tecke26 hulk ‘mezgisbo hozzak 9 Conitoleszory rash széret Az igy kelet kez6 elektromos im uleusokat a halls Hallsideg Alaphanya ree ii 3 20k ott ange BELs6 FOL evzetet hetonek AZ EMBER! TEST © A rockkoncerteken olykor veszedeime- sen erds a 2a). Az anglial Donnington Park: ban évente megtartott Monsters of Rock” (A rock széenyel) koncortek a leghangorab- bak ké2e tartoznak a szigetorszgban. © A hallott hangok erdsséget decibelben (dB) mérik. A hallaskiiszéb — hallhaté hangok erdsségének alsé ha ra — 0 dB. A 100 dB-nél erdsebb han- gok mér kérosithatjak a filet 40 8 Fadalomiscd 1308 __Febszallo sugarhajasu g¢p 120 d8___Ureshen jaratott sugirhatast gp 110 dB | _—Rockzenek 100.48 | Poems fro Urea frgalom ode | Vonat 7042 | Porstie 50/60 a6 | Nytize96 iodayt8meg aos | pesztigets 20a | Konywtar 3 3) AHALLAS FR iatses ACSIGA A csavarvonalban feltekereds csiga latin neve cochlea ~ azaz esiga. Csontos lemezek védik, 65 a hallideg kit 6ss20 az aggyal A CORTI-FELE SZERV A FOL FELEPITESE loki (Eustach-kurt) Félkérds ijaratok (egyensilly-érékelés) Erxéksz6r3k haalléideg kéti Gssze. A irom, folyadékkal kivoluoee felkords injarat € a Ket zsikezert képzGdmenyt magiba foglalo (cestbulum) az egyensiilyérachelés serve A csigan hirom, folyadelkal kitolttt farat hhalad venig. A kozéps6 esigajératban robb sorban kicsiny éraékel6 szorsejtek helyez: kednek cf; folottuk rostos fedolemex hiz6- dik. Ezek az éraékscjtek alkotjak a Cortiféle voltaképpen ez a halloszery koz- ontja. A csigin vegighalads nezgések vagy fhyomashullimok az alaphartyat é a feddle és hitramazgatjak, s azok mor ‘gisukkal elhajlyik az éraéks6rdket. Az el hallo érzéks76rGkbOl indulnak el az agyba az ‘ott majd halt érzékletté valé jelsorozatok A zaj mérése A hangerot—2 hang Stal hordozot energie eaten eee Nara ia najpibol 15 decibel, a fladatt veqeo os tly rsonedsié 50 decibel, a esifoly, fore tas utede 90 decibel. A100 decbelngl 16 sehib hang mar elselhettlen TehetA 140 Glecibel crdasegd aj ~ pektdul epy fells Az apr Conifele szerv a esiga belsejé- ‘ben huzedik mea. A cslga folyedékkal itohott kanyarule- tos jérataiban tove- terjeds nyoméshullé ‘mok ingeriletbe hoz- 228k 32 igen érzékeny Corttele szervet, az pedigjelekot ule a2 agyba. A kdlsé fa (aurcule) 2 hallsjratfelé terol a hhangot. A haléjérat 2 kbzépfil bejiratit ‘atkots dobhartyindl végzddik. A levegsvel itotote kézépfilben ‘hdrom apro csontocska (kalapacs, a6, kengyel) tovabbitja 2 rezgeseket A beled flben van folyadékkalkitotete cxiga. Ebben 2 spiral faloku szervben foal helyet a rezgéscket clektromos jelsoroza- tokka letordito Cortiéle szerv. lokhajtésos repilzép aigisa ~ mar esaknem flijdt6; Kirositharjak a dobharyat A hallis az életkor eldrehaladtaval rend: verint romlik,fleg azért, mert a filben lew Ceontocskikeiddisebb korban veszitenck moz- gekonysigukbol, és nem juctagje el a rez soket a bels6 fig. fl fenGzéset is kirosit hhajak a dobharyat,iletve befotyasolhagjk a halloesontocskik mikodéset. Minden fulpa: nasszal orvoshor kell forduln A nagyothallas bizonyos formait a bels6 fl vagy a halloideg kérosodasa okozza. Az Alland6 zaj ~ példiul a gépek sziintelen bi tgisa az Uzemben ~ is kelther hallasesokke- akiresak a rovid idcig tart6 rendkivil shatisok. A walkman hangerdsza- bjdval Gvacosan kell bint mert a til nagy hangerd svintén halliskieo- soddist okoz © Az emberi fil keresztmetszetének ez a stinezett elektronmikroszképos felvétele a Corti-féle szervet mutatja. A fent lsthaté négy sor érzéksz6r elektromos impulzusokat killd az agyba. 10 ‘Az ember test 118 = NAGYOTHALIAS Tuclominy,technika 2 = AHANGOK ES AZ AKUSZTIKA A tapinta Pusztdn a tapintds itjén meglepGen (A tapintss wi en eatherbon bg sok mindent megtudhatunk Seas paeeee ae ld i sr amber kapeol a vildgrol. Amikor alakzatokat amber karl vagy meghauérozott serkezetht —_eadbh sly srk anyagokat tapintunk ki, agyunk rae ioe még pontosabb informaciokat kap, tudunk kifejexésre ‘mint amilyeneket a szem, a fill, juttatni. Sok tekin. az orr vagy a szaj kozvetit a eee womens asd Kénvetit, it ehine nok hisziink, ner c érrchiink ~ a halls, a lités, seagér- egyszer esak akkor _2tkelés, az ales és 4 tapintis— koziil x tapincist a legnehezebb megérteni meghatieozni, Valojaban nem is csak egy &- az Met dolgot sat zékrol, hanem kulonicle érzékek Ssszetett Kexiinkkel megérint- rendszererol van 876. A tabbi érréksvery mi- het. A Kisbabsinak odesenek is hatteréul szolgil, s gyakran ak- kilinsen fontos kor isa tapintisea hagyatkozunk, ha meg aka~ az érintés, mert sunk gyozodni arr, hogy mis érzékeink nem abel tudja, hogy ott csaltak-e meg benninket. Avagy nem minden- van mellette valaki, ‘pos szokisunk-e, hogy kinytitjuk a keziin- aki szereti 6. ket, gs megérintink valamic, mert tudni sz retnénk, 22-e, aminck litszik? A tapintas szerepe Mig négy érzéktink mind egy-egy szervhez katedik a szemher, a filh, a7 orrho7 és a de esk komoly, tdatos erent rn, A reflenck tet gyors eves reac, clssorban a szerverctt E5 Kirosié haisoklal szemben. Bizonyos rellermagteok, nia Ieges,annyim Keohetelenck a clether, hogy bar egy ieig c= nyombhatGk,wépil mindig avOrk a akaral toe cllendras fli A reflexek tipusai Sok kilinbdr6 rellexct ismertink. Ne Kik az, izommorgisainkat, alapvets életan mikadéscinket, ales vagy allis kozbeni test- tartisunkat szabilyozza. Mas, osszetettebb reflexck vészhelyzetehre tartogatot, progta- mozottreakeiok. ‘Az igmoknak a védeke2ésben és a testar- tés megdrzeachen fontos szerepetjats26refl xeit inrefleneknok is mevezbetjuk, mivel a2 nak rezgései vilejsk ki Oket. Ey toreénik nelyi- AZ EMBER! TEST ingervalaszok © Buktaté Uayanaz a reflex: eayittes, amely, a mésodpere tort részével korabban még alli fut Segitette 2 focsts kat, most aera készteti ket, hogy az esés mogakada- tyordsdra kiny stk a keriiket. @ René Descartes (1596-1650) Traité de VHomme (Erteke 265 az emberrél) «imi kényvenek ilusztrécioia azt abraze hogyan makédhet ‘egy reflex. A tz (A) keltette hohatas nmegrant” egy Tealat a2 idegben @), = ennek nyomén megnylik egy kicsiny porus az agyban (e & a), = Az agykamrabel (F) | folyadeék sramik a © lib tzmaihoz, 5 azok © veezahizaak a labat. ‘cljab6l a reflexkalapacesal enyhe uést mer a Kérdiinkre. A rezgéstfelfog6 parinyi izomre ceptorok izenetet kildenek a gerineveldbe, és 7 REFLEXEK ES INGERVALASZOK © As cayszera térdreflexbol tetnitud a gerine: veld sériléseire Miutan eniyhe dést | mer a bal térd alatt inva, a2 érzbideg rostokon kereszt idegimpulzusok témkelege indul dtnak a gerineveld fel, majd onnan 1a izmokhoz, és 2 labszsr elorelendil © Ha pisztolyt sz0- geznek az emberre, Hjedtsben felemelt a kez6t. Adrenalin Szabadil fel, ett felgyorsul a sziwe- rés,s az izmokba {bb ver dari, hogy a nagyobb er6- keifejtéshez elegends oigént és sx cukrot kapjanak. ‘Amikor kideril, hogy a timadé ceak fret, a para: szimpatixus ideg rendszer a nyugalm’ a stresszhatse miatt felayorsult det ‘ott ingoriletbe hozzak azokat a sejecker, am Iyck kivaljak a megleleld izmok Ssszerdnduli it. Ezek a gerinevel6i reflexck ahhoz a igen Ssszetett gépezcther. tartoznak, amely az iz mol tonusit (keszenlét dllapotat szabdlyozza A gerineveld a mozgisszabilyoras hierar ppontok irinyiti | saés vezérlese alate all. Exér a gerincvel6i te | lexek (a szimpatikus idegrendszer hatési Alenkebbé 1 paraseimpatikus idegrend ‘ver hatisira) tompultabba vilhatnak attl flggden, hogy milyen ,felsobb utasitisokat kapnak.’ Ugyanakkor 2 gerincveldi. kézpom x bérben és misuttelhelyerked6 f5jdalomercd otcetéshen all, # ezér A tajékozeda: Ha egy macskit pir mete zabalyors reflexck. Ha mogcsisrunk a fepes és soksvor 2 karunkat is kinyutiuk, mega E bonyahliabh rskcidlat a magasabb rendii_mozgiskéz zak, A beled filben talithat6: 25 seery folyamatosan cllendrzi a test trbeli helyzetét. Atikor megbotlunk, e” az érzcke ap bt. atin kad ka megfelel6 pa nlyan mozdu ud kellene Min hes rvidebb id 4 mozdulats unk. Axil tok. Ha peldaul hirtclenelengedjk a baba f jet stharol6 mozdulator tes, mintha esak cl akarni kapni. Ez az un. Moro-reflex (neve folfedezojeral hapta) normals fjlodés eseten Zsigeri reflexek A pelenks csecsems még nem képes szabi Ivorni higyhlyagjsnak ladralesce, Amikor a Wilyag megtlik, a falira hats nyoms pian ogy gerineveli reflex kit a higyhd © Ha vegighzunk cay vattaccomot a szomgolyénkon, azonnal kivalthatjuk vele a pislogas reflexét. Az iyen, a szemre esetleg kiros részecskcket, idegen testeket az akaratunktal figgetlen pistogassal ‘akaritiuk et 2 szem felletrdt Ereflex kiesése rnyoman az éraekeny szaruhartyst kennyen érheti silyor seri, arta képességet, hogy elnyomja ext a rellexet auldig, amiga vizeleturitésre nem addik meg {ele alkalom. De még.a felndttck sem tudjak certareflenet a végtelenségig elayomni Egy bi onyos hatér utin a hugyhdlyag .magatel” (pomonabhan a gernevelokezrembodeser) iii tartalmat. Hasonls reflexek szabilyoznak sok alapve- 16 dlettani mikodest, koztuk a lgzést is. Né melyek, mint a hélyagmdkédés ~ vagy kisebb mértékben a légrés — akaratlagosan is befoly- solhats, masok pedig, kOzxik a szivverés, aka- Fatunkedl teljesen figgettenck. Viselkedési reflexek Ezek a legszetenchb refleck; ara szolgil- tak, hogy a sververet szClsineges helyzetekre tlre beprogramozott modon valaszoljon. Erre Slegiobb pela a sharol vagy menckal” ipa Si teakcids a vézhelyzctkivatotareflexvala sok egyattese. Amikor peldaul egy uitonalls val talaluk magunkat semben, Ket dogo te tek: vagy mexvercksvink vl, vagy megia tumodanke Ar allatoknak is ez a ket Tehetose van, ha timadas cr het. A seervezetszak ell onan nagyjabol ugyanazok,akie a iededelmet alr a menckiléstvalaszyak. Fret tehit a kerdéses reflexegyites automatikusan fokorza a great és a srlomhidest, valine nchiny ms Cleeant makinést, amelyre mind- Ke tpust eselekvesher nagy siksey van. Jellemsi meg ext az Ggynevezete stress abi a fokorott veretGke7es (era kizdclem ‘gy menekilés hevchen navel a héleadist) és a bor elfchéredése (miutan a ver a borbal a O Apisiogis segit (> A gerincvelsi tisrtin és nedvesen _idegek (a gerinevel6 tartania'szemet. _egyes szakaszaihoz 16r0lid6re automa. tartoz6kat mas-mis tikusan pislogunk, _szinnel jelaltuk) akkor i, ha aszem-—ingerilleteket kilde- bben éppen nines nok a reflexmoz degen test, amit el sokat kivitelez6 fbb kellene t4volitani. __izomesoportoknak. fontosabb izmokhor dramlik). Ezt a reflex egyuttest 4 veszélyhelyzet gondolatban vald tclése is kivilthatailyenkor egy un. feltteles reflex részévé vil A feltételes reflex ‘Arta reflexet neverriik felécelesnek, amelyet az eredeti (tcrmészetes) ingertl eltérd kills Inger idéx el, vagyis ammely ogy mistaja inger: rel ,kapesolddikGssze”. Ennek keletke7és hhez az kell, hogy a masodik inger rendszeresen cegyt jarjon az elsdvel, ‘Az ‘ilyenfajta reflexckot elészir a neves ‘rosy ideyélerean-kutat6, Ivan Petrovics Pav low (1849-1936) ira le. Megfigyelte példaul ha mindig megszélal egy eseng, amikor kiséreti kutydinak valami ennivalét ad, egy id uein a csengas76 Snmagaban is mogindija a kutyik nal a nydlelvalasetést, jollehet eredetileg csak yak goin ‘lege goat, melas, wl har Mee "Mettkas gerineveliiegek 2 szegyesont fe rectal legals6 bordskig 6 REFLEXEK ES INGERVALASZOK Faia. ii plilék szaginak és litvénysinak vole ilyen hatasa. Az dllaidomarok rendszerint effle fe tétcles reflexeler épitenek kis armikor allataikat luk mersben szokatlan cselekvésck végre hajtésra tanitsk meg Mire valék a reflexek? A reflexektermészetes kdralmények kozatt idegrendszertink make inek szerves rész Minthogy a rflexck igen gyorsak és tabbé-e xésbé automatikusak, iddt és szellemi erdtesz {ést takaritunk meg velik, amikor a7 azonmal Az orvoslis a reflexck mepfigyclésének hasenst vesei, mivel a moglelelo reflexek © A cscesems az izokre reflexekkel reagil A cakoroldatot ollazult arckifejezéscel '2 keserd i fintort vst ki si reflex (jobbra fent) aztjelenti, hogy megprabalja sz3jba venni az arcat simogaté uijat. Jobbra lent a megmarkolasi reflex Lathats, kiviltisival rendkivill pontosan vizsgilhatéle bizonyos idegi éramkarOk, és igy az idegrend: szeri betegsegch, sérilések kannyebben az nosithatok. Az inreflexck példaul a gerinevel6- ben szelvényesen szervezadnek. Az orvos sor ja Okt, mig ki Snek melyik szel nem derit, ho wényében fészkel a bi Kiesett reflexek Az egyes reflexek hétkznapi életinkben be Altote szerepe nagyon viltors. A térdreflex hiinya Gnmagaban nem sokat zavar, bar a ki- vilts ok eldidezhet mis tineteket is. Akadnak olyan emberck, akiknck veleszil texten hiinyornak az inreflexciky de ettl még ‘igy chetnel, mine birki mis, Mas reflexck © Sok reflex alvas: Kézben is mukodik. A talpi (plantaris) reflexet Ugy vizsgil {ak, hogy egy sles targyat huznak végig 2 talp feluleten. Ha forrd vizes tveget érintink a talphoz, automatixusan Visszahiizédik a tb. © A baviroknak meg kell tani visszatartaniléleg zetiket a vie alat. Ha feltétlenrefle xiuknek engedelmes- ednenek, lalégzee lutin mingjart be is szivnak a levegot. AZ IDEGRENDSZER Az emberi test? példéul a cijékor6aéi reflexck — fontosabbake ‘endl, Ezek a kisagy bizonyos betegségeiben ki tanck, é aki ilyen betepségben szenved, csak tudja megorizn cg iexése pedi azzalrha, hogy aszembe kerilt nyendesck silyos szemsérilést okozhatn Az automatikus légeési reflex, makGdési zavaraalvis korben, amikoralégeésakaratl gos tzabilyorsea szinetl,silyos kovether ményele! jirhat. Az olyan betegek, akiknek ‘alamelyik ltontossigreflexe eset hi, ka Inleges Spolisra szorulnak mindaddig, sig a eflerkieestelidéz6 ok meg nem sednik A reflexes lgztsre képtclen betegct példfu ensilyat. A pislogasi reflex AZ AGY MINT SZAMITOGED| Az agy mint szamitogep Az emberi agyat szokas biolégiai komputernek nevezni ~ azért biologiainak, mert élélényhez tartozik, és azért komputernek, mert a szdmitégépekhez hasonléan gyitjti dssze, Rezeli, térolja és dolgozza fel az informaciét. bbl, hogy az emberiagyat a sedmité As Taconlijule, mer alkothatunk fem fogalmat mikodésének bonye- lultsgarcl, de ex mp kordntsem a teljs ig {Obb informéciot rud kezelni, s azokat tSbbte leképpen tudja manipuldlni, mint a komputer. © A testrészek at agykéreg hozs jukrendelt terete fnek méretarsnysban. A szaggatott vonalak 8 mazgate (motores) teriletek, a folyto nosak az erz6 (szenzoros) tertile. tek helyét mutatik. & ERZO- ES AZ AGYKEREG MOZGATOMEZOI ‘Az sem mellékes kilinbség, hogy az agy mé- akése nem esupin elektromos, ha folyamatokon is alapul. Az agyion belili infor eidcovabbieds és az agy tizeneteinek kill: dese kemiai vogyiletck kozvetitesevel trténik im kémiai Az agy szerkezete Az embeti agy puha, rézsaszines-szitke sz vethalmaz. Redoz6t, tokervényes felszingvel “lyan, mint egy érisira not dio bee. A fériak fgyanak dtlagos tomege 1350 g, a nOk agyaé 1200 g, Ez mindket nemnél a tljes testtomeg smintegy 2%-nak flel meg. ‘Az ay’ mintgy 90% ata het flokére os 16 magyagy foglalja el. A fennmarads 10% 2 ala helyerkedik cl, ebb részre tagolbdik, & 4 nnyaki gerineveloben folytatédik ELOLNEZET = FELULNEZET Ad (Ap agy legfejlettebb ce corey OO Az emberi (cerebrum). Enneke ules rétege az agykeres. ‘A nagyogy ket fatoksjot 2 kérgestest (corpus Callosum) kat size. 0 Asersdidegek Impulzusel a gerne veloben az agy felé hhaladnak:fajdalom és tapintas ingeriltok (pros), az izomrecep- torok lizenete (keh). TESTTAJAK 3 Ait eo my 72. Kop 2 ats 2 a Se Bf cy 1 Stam gzemaob ite 17 yar 97 AZAGy MINT szAmiTocEP Kérgestest ij {corps callosum) Tatars NY AZ AGY BELSO FELEPITESE Az agyat és a grinevlt az agyhiryak hi rom szbverétege borija, Az agyhartyak kB tot tert valine say bled srget ~ a7 Sin agykamrkar ~vizszerd folyadéhe a7 agy serincrelat folyadck (liquor corerospnals) {Gls ki Ex egyrése regéscllapiokenn vec feapyicae Weebl eee anyagsiat trill a verbal az agyba,illetve anyagevereer= inckeket ar agybl «vere ‘Az-agy mikrosrkopikus épitGkivei ar iegeeeck vagy neurongk,. Az embert agjat tobie mine TO malin idegset pt fol ame= Iyek Kazal may a legnagyobb since akkora, mine 32. © mondatotlerir pont, Ax tlagos OAS Xeon lie etal voske ponte —caralmaze korponi seitestbol, egy ¥astagabl idegrostbl [avon & sak inom, ve- Ty renbal (dendrite) dina, Az exook Kk Onze az agy sei a szerveret ms meivel A dendritek a7 ideyscjck KO Kommunikicios hilzatréseh Uzenetforgalom Eee eran fee eens er ane rn a ee oar eet ree cee ee ee nem egyenletesen oszlanak el sejthartysjuk kalsé es bols6 oldala kozavt. (A galvanclemek rmkodése is ezen alapul.) Ha impulzus cbred, példiul a szem retinsjdban, bizonyos kémiai Aanyagok bedramlanak sz érintet idegsctekbe, s tohésviltozst hoznak lére, amely 22 idegsc}- tek axonjén elektromos dramkent terjed tova, Amikor a7 impalzushullim az axon végere &y, ‘ott kémiai anyagok szabadulnak fl, amelyek ingerilethe horrik a szomszédos idegscte Igy jut el az informcio a szembol az agy lit Kozpontjaba, amely értelmezi és feldolgozza ats vilaszkeppen mozgist kivalo utasitiso- kat kuldhe peldaul a kar izmaihor, Az idegekben sziguldors impulzusok mind egyformak. Az agy mogfclelsrészei abe: érke26 impulausok szima szerint érvelmezik f kapott informécist. Ha peldiul kezunke a forr6 kilyhshoz é, a kéz bret sokkal sir ben dramlanak ay impulausok a2 agy mondiuk a filbél, amely

    You might also like