A Creutzfeldt-Jakob-kor Ait kearantén als vettek ‘egy marhacsordst inert kiderit, hooy hiis- és czontlisztet tartalmazé takar imanyt kaptake Ext a tapszert a texasi Gonzalesben 2 Purina Mills c&g ‘titotta 03. Sem {a Egyesut Allamok ‘ban, sem Europaban mie nem szabaa ‘zarvasmarhaknak ‘ati anyagokat tar talmazé takarmanyt Teil winthogy terjesztheti a A Creutzfeldt-Jakob-kor (angol cls6 leirisdt Creutafeldinck tulajdonitjak, taceént kizvetlen, véledkenszerl szennyerddés rividtésel CJD) az emberiagy tsk ake 20 ane od na eae he ritka, sorvadasos elvdltozdsa. son eee ; eet lektra ee pall ale A betegek tobbsége 55-70 éves, CGS tage eal SESS aT a Ce eee de a betegség ij formdja fiata- Memngiak sk pal vet wines gen Cree labbakat timad meg, és szoros Leper Repel ties, ERS Seer A betegség oka apesolatha bozbate a szarvasmar ee rea cat site abi Renltben snatetovenck tl hak srivacsos agyveldgyulladdsdval ines toe az agyszovet szivacsos megiclencsé ritottdk, a korokoz6 virust azonban nem st (BSE), Ez a betegség ma még pcre ee cree et ggyithatatlan, eplalpathie) never Lice akadalvosans Creu ab hi ter [ae A betegség formai matet elu sterilizacios médszerekkel peldul Beck atdy cree dnige: lotetilicr ben pectin: CS Wel ace A betegség elsé leirasai A latrogen Creutzfeldt-Jakob-kar jell A Creutgeldt-Jakob-k6r ketnémet neuroldgus-tessége, hogy nem adédik st egyikemberrS rh H. G. Creutefelderl & A. Jakobral kapta a msikra, mint a legtabb mis frtdz6 betey 2 nevét. A cudominytirténészek a betegség hanem az ilyen eserck fertézdee agys7ovette vvesvedelmes kook reutzlelde-Jakob.240 A CREUTZFELDT-JAKOB-KOR TUNETEK ES KEZELES Mivel a Creutzfeldt-Jakob-kér és annak i) variansa viszonylag ij keletii betegsé- sek, lappangas idejdkrdl még ninesenek rmegbizhaté adataink. A tinetek jelent- kezése utan a halal elkeriihetetlenil és rovid idén belil bekévetkezik. Mind a hagyomanyos forma, mind az dj variéns kezdeti tinetei a depresszi6 tiineteihez hasonlitanak. Gyakran megfigyelhetok a rovid tava memoria zavarai, hangulatin- ‘gadozisok, tovabba almatianssg, zavart Viselkedés, magatartasbeli_ valtozasok. A kérfolyamat elérehaladtaval rendelle- nességek mutatkoznak a mazgisok szab- Iyozasaban; hallucinaciok is fellephetnek, sok beteg elvesziti beszédkészséget és latasat. Ezutin hamarosan rangasok fut nak vegig a testén, s ehhez vizelettarts zavar, bizonytalan jéras és a végtagok merevsége tarsul. A betegség szaka- sziban folyamatosan elérehalado szelle- mi leépilles (dementia) figyelhets mes, ‘A vegs6 stadiumban azutan teliesen fesnek a szellemi- és mozgisfunkciok. Sok beteg kémsba esik, és valamilyen masodlagos fertézésben, példaul tid gyulladasban hal meg. A kezelés els6- sorban a beteg kézérzetének javitasira iranyul. A felfekvesek megelozésere rendszeres idékéz6nkent valtoztatnak a betegek testhelyzetén, és ha vizelet- tartasi zavar alakult ki, katétert vezetnek 2 hugyhélyagba a vizelet elvezetésére. ‘A nyelésre keptelen betegeket az orron St bevezetett szondan keresztill tap Jak, Infizios folyadékpotlas és taplal céljara kanult helyeznek be valamelyie venaba. A beteg akaratlan mozgasainak és altalanos rossz kézérzetenek mi séklésére nyugtatokat és féjdalomesilla pitékat alkalmaznak. Specifikus gyégy- médot, amely megillitana a betegseg | hhagyomanyos. vagy uj varidnsénak. s: lyosbodasst, ma még nem ismeriink. ban, £ la Jak steni, minthog © creutateldt-a Kob-korban szenve 45.17 eves fis agys nak mosterségesen stinezett magmg felvétele. A sarga teriletek jlzik a ima meg elkeril hetetlenil ha vezeté beteoses fest hoz © A Creutzfeldt-Jakob kor 6 valtozatinakk yogymadlst keresve a németorszgi Krefeld ben eay laboratériumban, 2000 decembereben szarvasmarhak agyat vizsgljak az escteges szivacsos agyvelogyulladas kimutatasa célabel A jelentegi kutatasok jones alk A kutatisok eyik 60 feladata a okok nciavieg itis. A Iegtobh orszdeban jogtzabaly mori injael6, hogy az a eseteketjelentent kell a ha fia (CT i — ennck ki kell témnie a be yy ezek az eltérésck a fény derljon az érintettck k és nem mis neuro- _ellemzdire. Bizhacunk abban, hi q A Tatok & navenyek 303 — A KERGEMARHAKORAZEMBERITEST 241 A jarvanyos gyermekbénulas Legsiilyosabb formajaban a jarvd- nyos gyermekbénulas ~ orvosi szakkifejezéssel a Heine-Medin-kor vagy poliomyelitis — a mozgdsok int felelés idegsejteket el is pusztithatja oket. A betegség bénulissal is szabdlyoza timadja meg jdrhat, dmbar csak a fertézésck 1%-dban lép fel ily kovetkezmeny, a legtobb beteg inytiinetek nélkiil meggyogyul. Ha a fertizés mar bekivetkezett, nincs rd gyégyméd, a betegség megeloré a védéoltds nagyon hatdsos esckévz, siilyos ire viszont torzse idéchet 6, Ezcknek 22 digyneverett poliovirusoknak wizekben is rovi kok va vihetik a virust Az emberi gazdaszervezet © A ayermekkoraban poliomyelitisben meg- —_hanyas, valamint a nyak és a hit merevségs betegedett lan Durynak (1942-2000) sikerdlt nin tUltennie magst silos rokkantsaggal fenye omnia gets betegsegenck utchatasain 2 Blockheads élen népszerd rocké 2b6l kevesebl mint cia bekerilnck a ver liowirus mir a kézponti izmai_maradGH] A sAnvAnvos cvERMEKBENULAS (© De. Jonas satk areas imyelits ellen olté anyagat, amelyet 2 Pittsburghi Eaye: temen (Pennsylvania, USA) fejlesztet ki i sdten 16g lombs. Az 1960-as évck eleién Albert Bruce séguel jar heveny Sabin (1996-1993) orosz szérmazasts am Sa has izmsinake mikrobiologus egy igen hativos, <7 ibllaiaAware | (eeeppck ven) nutes velSoletiave: . ma is a2, hogy a gyereksket immuniess teszik. 2 agyieltekch & 2 gerineveld kavatt elh neutimacta, es mindet elposzttia. Erniat o felszimolisira 1988 zésben és a nyelésben rés7t vev6 izmok mara~_vikigmérenti kampanyt inditort, A yelitaben szenvs nem Ielegertetik mesterségesen, ak @ Eza miianyag tubus a Sabin-cseppek F cjesen a meg. ~a jelenleg hasznélatban lave eayiklegbizton: amadot o7gat6 i benulss s8gosabb vakcina - egyetlen adagist tart: dale he megtsmadott — mazza, Az oltas hérom adagianak beadasa Vilagjarvany XIX. szizad vé én kezdtdk kigpiteni. Add kakiirnyezetben mindenit je gigi higicnés viszonyok en escent a betegscese 4s szinte.Jollehe ett, 2 XX. ses gy terlletcker er A betegség megelézése Jil 1921-ben maga is meykapta a betegsége i Ss toldkocsiba kényszeriile Az 6 dszionzés ieayrese eels mas Ed wos & mil : vekben kifelesztett egy ini oz6tt legalabb egy-egy honapnok kel eltelne. KOZEGESZSEGUGY Ar A BETEGSEG KEZELESE A poliomyelitis okozta bénulis nem gy6- | oyithats. Ha a virus elpuszita 2 maz. | || gaténeuronokat, akkor a paralizis egész Sletre 261, Ha azonban a megtamadott | terileten a virus nem minden idegseitet | pusztit el, akkor a megtimadott izmok benulasa idével oldodhat. A bénult iz- ‘mok mozgatasst gyégytornaval és fziko~ terapias kezelésekkel seaitik, de izomel- laaite gyégyszerekre is szilkség Iehet. Ha a kor a legzéizmokat is megtimadia, ‘akkor a beteget csak mesterséges Iéle- igeztetéssel lehet életben tartani. Az 1940-es és 1950-e5 években vastid6 rnéven hatalmas fémhengoroket készitet- tek a betegek Iélegeztetésére. Ezeket 1995-161 pozitiv nyomdsi Idlegezte- tokeszillékekkel vaottake fl: leges6- imetszés utin a legesbe helyezett «s6- an at pumpslnak levegit a tidabe. Kiszel vagy epses api dot jelene tbh fekete-a alamine az indiai subk poliovirus birhol a vii pckek minder orseghan ki variiak téve A poliomyelitis felsrimolésénak hatdridej 2 Epa eee eared i nak, még évtizedchig ne peviche RESAVE GOLTAS| 1a7= JENN:A tu SSeS a a Mycol gropiban athe a XIX A tiidégiimokor, mas néven titdé- tuberkul6zis (tuberculosis) vagy el ezelétt is iget, s azbta sok millidrd ember halélat okozta. the, mar évezredek: tizedelte az emberi almatlan it letre Somokra, tuberkulu ital. A betegsce ki A betegség tiinetei mar az i, e.2000- i peas see Beta rebate aie bol szarmazé miimidkon is fol- Sis, mints gone ker ismerbetdk, az 6kori Babilonban, Egyiptomban és Kindban pedig foliegyert tiidébaj eseteit. Abogy volt hatisos gycgymédja, a t a betegség tered gy szaporodiak "sms stan ere eee a leirasdra baszndlt elnevezések is: forma, a Mycobacterium tal ec ee fekezte, ; régebben foként ,titdobay ib ember sx etek Sanatoriume _—_. = an elkilnitettch ly ©) 2 a mostorséges szinezésu mellkasi rint- genfelvetel mindkét tdotélben kiterjed hhegesedést (ibrdzist)abrazol(halvany r6253 sin terletek), amely elsSdleges tdétuber: ulzis KGvetkezteben alakult ki © A the kérokozéjsnak elektronmik roszképos képe: » palcika alakts boktériu ‘mokat a fertézétt személy terjeszthet242 A TUDGGUMGKOR Regebben a hetegség egyik f6 fore tt tehen tegnck elfogyasetisa volt A tehen allomany rendszeres allatorvosi ellensrzésey a betog allatok levsgasa, valamint a te) pasztori zilisa az 1940-05 Gvekre Iényegében tejesen Kikiisibalte et a fertévési madot Az 1921-ben kifejlesztett hatisos oltSanyag, — ar erdeljes kizegésrségingyi propaganda Kampinyoklel egy vib estkkentette a rinyat. 1947-ben Sel man Waksman ukein sziemazisd amerika biokémikus (1888-1973) «j antibiotikumot fe ddevett fol, 9 setreptomicine, Ex nagy datrése hozott a tidkgimnikir kerelésében Ar ii eredményck alkslmarisa oda ver hogy a XX. szizad vége folé mir Ugy lat leg kipusithats a korokors baktgrium, Am az I980-a5 évek kézepetdl udogimokor elotordulasi aranya dramai mi don novekedni kezdett mind a7 iparosodott, mind podig a fejldds orszigokban, E kedve rdulatnak tabb oka volt visszafogtak vagy leillitontak a etegség leklizdésére létre hhozott hozegéseségigy’ programokats az utastorgalom a tuddtuberkulézssal sulyo San fertazott feds orszigoh és a Nyugat Koztt; 2 iparosodoteorseagolkban nats hs) Iektalanok 6 a drogiogvasztok sama, A fertézés atvitele A tiidgtimokor eseppferttizgsse tejed. Ami or a beteg kihég, tisszent vagy beszél, 2 baktériumokae tartalmaz6 ny dleseppecskéit mavok beldlegzik,igy azok bekerilnek az als Igucakba, Ha a7 led egydbként egészséges, a fertizéscsak akkor alakll ki, ha sokig nagy sedis baktériumor Ieeg A betegség kirokozdja nha a bdr apni sé tolhat a szerveretbe, Hyen madon a fertSzate betogekkel vagy vizsgalati anyagaikkal crint erd egészscgtzyi dolgozsk is megfertozod hetnek, ha nem teszik meg 2 kellé ovintézke- slescket, Olyan esetekrdl is beszmoltak, amikor ©) Robert Koch (1843-1910) 1882-ben azonositotta a Mycobacterium tuberculosis baktériumot. Ezért az eredményeert 1905 bben orvostudomanyi Nobel-diat kapott. a testdhsrer rogeitéscher, fillyhasetishoe Irisebb mitetckhes hasznalt, nem megtelel sterilizslt miszerek okortak the fertérest Az egészséges egven immunrendszere né Ininy héten belul lekizdi a fertaddest, és nem fejlddnck ki a betegséy tinetei. Elofordulhae azonban, hogy a baktériumok megbgjnak a fe hhervdrsejtckhen, sok even it lappangs allapot. ban maradnak, és ako akrivizAlilnak, amikor 2 fenton szemely immunrendszere leavin gil. Amig a baktériumok a fehérvérsejtekben rejtdizneh, adi » beteg nem fertie Eszerint a tidégumakor kialakulisa jbrészt a fertiratt seemélyck exésrsegi illapotstal és lethorulményeital fgg. Mindenckelot jo al: taldnos egészsci dllapot kell a fertiés leki: dleschees a stress, 3 hisnyos téplilkezss vagy az chezés, a highchia hidnya 6 4 rossz lak Seonyok mind nivelik a betegsey kialakulasanal valoseindscget. Nem me a szegénynegvadekben, valamintabsjléktakinok vont terjed a fert6zes, Némely betegségek, llapotok szintén ni velik a tidstuberkuliris isn potchit, hogy foleg Evek ke tartoznak a daganatos beregssgek, a cukorbetegséa, a s7ilikcris & minden olyan ker, amelynck kezeléschez mellckvesckerey hormonok (kortikosrteroidak) taeds alkalms Zisira van s7iikség, Az alkoholistik, a drog Byaszedk é ar Kedlis testsdlyuknal tab mint 10%. kal sovinyabb egyénck ugyanesak foko zottan veszélyertertteh A tiidégiimékér tiinetei A betegséy irom f6 formsja az elsddlleges (pri ‘masodlagos (posetprimer) ti Atuberkuldzis & a taddin kivul teket megtimads (extrapulmonilis) gimokér Azelsodlegestidéyiimbkér a tide, tovabba 1 kéenyer6 nyirokesomokat timadja meg, é tir a keadet fertizes nyomin meg} tlinetek~ tipusos esethen eny he koh Gseakai vereitcherés, ar étwigy rombisn & A betegségnck e2 a forma tabbnyire csecsemaknél €s kisgyermekeknel fotdul ed, f@kent a fejkids orsragokban, ahol a testy estkkenése GYOGYSZER- REZISZTENCIA A thes betegeket kezel6 orvosoknak ‘manapsig az okozza a legnagyobb gon- dot, hogy a kérokoz6 ellenalléva (ce isztenssé) valhat az antibiotikumokkal szemben. Amikor a gyégyszerek hataséra a baktériumok nagy része mar elpusz- tlt, a még életképes baktériumok ké- 2z6tt_ megjelenhetnek az antibiotikumok- nak jobban ellenallé mutans alakok. Kel- leen hosszi idé alatt rendszerint ezek ‘lpusztithatok, de ha a kezelés abbama- ‘ad, szaporodsnak indulhatnak, tovabb- adva ellenillo képességiket. A betegseg ‘ySaykezelésének nehézségei nagyreszt 2 sok gyégyszerrel_szemben_ellensilo angol eredeti reviditessek: MDR-TB) baktériumtorzsekre vezethetdk vissza,ross téplilkozis és se epésrségigy’ lls hi nnyossigai megkonnyitk a betegség terjedéset ‘A tudot misodlagosan mogtamadd, azaz re- aktivalodd the rendszerit felnotteken ala i, amor a fehérvérsejtkben meghiiv6 bakiériv mok timadésba lendulnek, A kezdeti tinetek rmegegycznck a2 elsdleges forma tuneteivel de a kortolyamat elorehaladeival leveys és folya lograbb esetcben nem tadisk kiderteniafereés zervben a baktériumok elseaporodisa gyakean | sebb mint 2%-dban) vegzetes kime asst Avt uh, bogy 3 més tataloas- giskiprids! ji» ete olykor mie 3 dobor | teliy @5 gondos polés mellett hhtja a kiroko76 spordit. A tal a cisrternsk felpiposodisaisfelhivjaafigyelmet. Eppen exert | gyégyuldsra lehet sedmitani. Vize vagy a porszivs is lehet 2 fertdzés foressa. a detormalédott konzerveket, valamint azokaty 2 GENUNIY - ener stl A TAPLALROZASI RENDELLENESSEGER Az ember tes 205 — ETRENDFUGGO BETEGSEGER|AZEMBERITEST 250 A Parkinson-kor A Parkinson-kor ma mar kezetheto, de még nem gydgyithato betegség. Rendszerint idasebb korban lép fel, é a mozgasok scabilyorasaért felelos agyi teriiletek lassti, fokozatos leépiilésével jar. A Parkinson-kor Kialakulésa azzal Q A Parkinson-kor foként az iddsebb kor ‘orstaly hetegsége. Az érintettek k6ztt I nyegesen tabb 2 ferfi, mint a n8. A képen a ‘orvos egy ids férfi heteg esuklojin ¢s ujain végti ela szokasos ellendr26 vizsgalatot. 316 tinete. A kor jelenn sezéack (peldiu lamosite tén ato jeleker Kove az ag250 A PARKINSON-KOR © Parkinson-kéros beteg agymiitéte kézben Késsitett koponyaréntgen-felvet latszanak az agyba beiltetett elektrédok amelyeknek a dopamintermel6 sejteket kell lenkebb mikodeere serkentenitk, ©) Az eaykori nehézsulys hivatasos Sku. Vilighajnok, Muhammad Allis Parkinson. korban szenved. Faradhatatlanul kizd azért, hogy a tarsadalom jobban figyeljen erre a be. tegségre, é tabb pénat szanjon a kutataséra, eee eee fer rt rchajtisit i, peldaul az evest. Jollehet a Parkinson zembertndbb. mepztyil lisa az izomremegés, a2 esetck 25%-sban cegyaltalin nem figyelhets mog ez a tine A mail f0 tinct az akarathagos mozgésokat befolyasos. Ez a kesahbiekben joval nagyobb rrtclben megneherit a bete leet, mint are megés. A Parkinson-korban syenveds betegek iamai elmerevednek, mozgacisuk llenillisha itkorik es fidalmas, Végal a betes meggir- niyed, ex an it, emiatt pyakran elesik A po wozgisok is ncherebbek lesenel ondot okor peldiul a nyclés vagy 2 pislogis Ree le cieteleee ted ameter ere) beg & a gége hor in om szabilyozisinak Akathisia és akinesia A Parkinson-ksiros betegeknel olyan, egymis Tlentéres hats timer i fellepnel mint az cakathisia (a beteg nem tud mozd tani, idl ide hevesen n tiredezerté vilisival i a svor hadar, vagy amikor elindulna, h tisnak eted. Nemegyszer rendkivul nyughatat lannak latszik, Exzel sremben ar. abinesia az jelenti hy zgisokinditésa magymertc ben megneliezal, Amikor a beteg cltervez milyen mozgist, és megprobalja, mondjuly fl cemelni a exyik karat, ers bels6 ellenalast Gree, Allandsisn kisekodnie hell, hogy e2t 32 cllensllistlegyseze, ezérfolyamatoran feszult or lesz belle segitség & biztatis nd Kil semmifsle mozgist nem tad végrehajaniOA Parkinson-kér Lily Laboratories (Indianapolis, indiana, USA) mmunkatirsa egy patkiny agydnak doparinezint Jet tanulmsnyezza. Bar mar sok részeredmény siltott, a betegség még nem gyéayithato. tatisival foglatkoz6 ‘nem ruduk pontosan, hogy a Parkinson-kthoe ora titsuls.nyomott kedélyllapot (dep Levodopa-kezelés A Parkinson-hirt m dopaminszinejének eme I, fokent gyogysze sretkezett levodopa (réviden L-dopa) azon han ilép ezen a természetesgéton, és 32 agyban paminné alakulhat. Ilyen kezelése 1967-ben alkalmazout eliszir George Cotvias, é révid ‘von igen szép credményeket Gxt el vel. Sajnos, a7 L-dopinak sok kischb-nagyobl mellékha tsa van, Az enyhebb mellckh tozik az éevigytalansdg, a hinyinger 6 ah sok a bes sok ke tar seabilyorisinak zavara, az erOszakos viselke clés, anvugtalansig és a syorongis. Téveszmck reskcsalddasok is fellephetnek a kezcles a szkizofrén betegek Sorin, ezek hasonltanak nel tapasztale tinetekhez, Az L-dopa mellékhstisai a kezelés sorin ¢ silyosabbak, & végil mir sok escthen avarjke a beteger, mint Nagyon kellemetlen lehet példsul, hi yszer hatasiban bekapesolt” és skiksp (on és off) allspotok wiltakoznak eg) missal: az egyik perchen hat a gydgyszen, & iszanylag jdk a mozgisfunkeiok, a msi perc inetek; ezutin ben szonban visszaternek 2 ENCEPHALITIS LETHARGICA Kézvetlonill az els6 viléghdbord (1914- 1918) utan viligméretd jarvanyt idézett el6 az encephalitis lethorgica nevii be- tegség. Az agy- és a gerinevelé gyulla- dasit okoz6 virusos betegség a lakos- 88g minden koresoportjabol sok ldoza- tot szedett. A jarvany tiz évig tartott, s _majdnem dtmilligan kaptik meg a Fertbzést. A betegek egy része kémasze- 1 allapotba kerult, masik részik pedig korosan élénk, izgatott lett, keptelen volt aludni, megpinenni. A betegeknek kérilbelil az egyharmada_meghalt. ‘Az életben maradottak kézill sokan | nagyon haronit a Parkinson kr hs st diumaihoz, bar a tinetek sokkal saiyo- Sabbak votak, mint Parkinson-kérban_ 2A kérkép a porkinsonismuspostencepho- itis nevetkapta.Sokan gyermekoruk ban betegedtek meg, sakar évtizedeken it ayBayintexetben éltek, nemelykie még az 1960-35 évek végén is. Ex 16 Ait Olver Sacks (1933-). Amerikan dolgaze angol orvosolyan dj gvoayszer- rel probalta kezeni exeket a betegeket, fmely az iiopatias Parkinson kor tine teinek enghiteseben mar hotasosnak bi- zonyult. Az eredmény Iatvanyos volt Ugyan, de sak rvidie'g tarot sa lege {abb beteg elabb vagy utebb visszaesett 2 korabb, Parinson-kér-szerd llspots- ba A torténtekrdl Sacks az Ebredések imi kényveben szémolt be, a mia) film is keszltugyanezzel imme Az enyveligyiladiat Koval pester nismus tanulmanyorasanak igen nagy srerepe volt» Parkinson-kérrolszerzett ismeretek bévilesében. Ar encephalitis fethorgca betegscoben usyanis a tine: tek erdteljesebbek és a substantia nigré- nak a betegseg hatterében allo karoso- ddisa & sola jelegzetesebb, tovabba Jobban megfiayehets, mint a Parkinson: kar idiopatisseseteibon. 6 sok beteg nap mint nap sok ilyen cikluson egy at. A kezelésiddtartamanak novekedésé vel ez a ybe-ki hatis” is egy silyosbodik A betegséy mis, gyakran hasznsle gy srerei, pelddul x2 apomorphin és 3 ropinirol lenkitle sz agynaleazt a terilect, amelyre dopamin hat, snvelik az érzekenységétacx kent mennyiségben meg termelada dopamin ingne. Ezek a gyogyszerek gyorsabban €s ta tosabban hatnaky mint s¢ L-dopa, minthogy nem kell az agyban mas vezyiletekke stalakul niu. Egymagukban is alkalmazhatk, de tobb- nyire 7 L-dopaval egyutt adja oket a gbe-ki cffektus mérséhlése cd A. Parkinson-ksr tehit gondosan dsszeilltort gyogyszer kombi rt tanetel til, a kildntele gyogyszerekre vals reagilistl vakamint a jotékony hatisok é& 3 nemkivnatos mellekhatisok dsszhatssitel iggsen mindiy személyte sz6l6an alltanak dssze, Az alkalis ott gydgysver-kombinscioe idl ida fell kell vizsgalni, & a. betegstg,eldrchaladésinak fliggvénycben szikaéy szerint madositant kell 25250 A PARKINSON-KOR 5 | TUDNIVALOK ABapase ‘A dopamintermelé idegsejtek pusztulésa ‘vagy ksrosodssa az agy substentia ‘nigra nevi reszén Az dtvitel médja Egyik emberrl a masikra a betegség nem adhato at; kialakulhat fertozes, ‘agyserilés, szélltes vagy bizonyos {push mérgezéses allapotok kévetkez Iményekent; hatterében genetikai tényezdk is allhatnak, de a legtobb ‘eset widiopatias” (azaz ismeretlen ‘okbdt alakul ki) Gyakori tiinetele lzomremeges, az izmok merevsége, feszessége; gdrnyedt testtartis, csosz0g6 jiras: az akaratlagos mozgisok akadalyozottsaga Kezelés Levodopa (L-dopa) és/vagy més, az agy ‘dopaminra adott reakcijat fokors ayégyszerekkel; dopamintermels sejteknek az agyba valo beultetésével Sokiéle miinéter is végernck a Parkinson: ksrhan sz apotinak javitisira Skene a fatal terilercken vegzett mikroscbeseeti beavatko- as enyhitheti a remegést. Régebben azz is probalkoztak, hogy dapamintermelé scjteket Ultettok at a botog mellekvescjeh6l az agyaba, hogy ott tabb dopamin termeladick. E2 a7 ljaras azonban nem hozta meg a virt ered ményt,igy ma mar esak elvéeve alkaln Elhalt mageatok dopaminter 5. ek a beregek agydba vale sebbnek bizonyult: erck 2 sejcl ben Q Pout Greengor, Getben maradtak i) helykdn, & dopamin: mel mikidésikkel szimottevden enyhi fettck a tineteket. Az chjérist azonlban csak 32000. év egyik idegrend. keves pyopyintézmeny ben alkalrianeshy dt kapcsolatos f fedezésciart kapta Elet Parkinson-kérral a magas kitintetést A Paskinson-kiros betegek beszédmad mimiksja, gesetusrendszere at a benyomast Keltheti, hogy ezek a betegek kizimbosck Kornyezetale irint, A frusetricion és a dubki ken kul ex a tenyers is érzéhenyer nevaddia isinak kockizata tbl mint kétsreres, és fa a ries silyossigatdl A tiinetek Az Alcheimerkér kezleti tnetei dltaiban em silyosak: a beteg feledckenységral,alvis z I szamol be. A kirfolyamat elie: artabb lesz az emlckezete, és peeing ket dlthetazalviszavar. A betog telakcpessége sgyengil, nem képes megheeni a minden: EEG A cierto 72 A seellemi mikadések zavara mellet testi tinetek i fallgpnek, nchérsigeket oko példiul Ssszehangolisa (koordindcioja) és x nyelés, gondak Tehetnek a helyagmakids sel, aszékletdritéssel Sok Alzheimer kéros be id6re elk mt estk kevetvavara. 6 porol, s ezzel csakekent itelokepessége odochatja maga Betegséguke végss srakaszaban az Alzhei minden tekintetben mer-korban szenvedsk misokra scorulnak, és alland rick. Minder nagy terhet 16 a 5 rnemesak a betegeknek, hanem nekik is saUkse sk lehet kulse segitségr, timogatasra A. kor lefolyssa olykor nagyon lass — akir nél is tovibb tart ~ maskor sokkal gor Sabha rimerek megjelenéséul szimito ‘calidokr, igy © Evészséges Suber (ent) és Alzheimer-kéros beteg (lent) gy pozitronemisszies tomogréfids képe. A sarga teriletck az agy fokozott aktivtssat jelzk A LELKIBETEGS Rie eeeeoe ee imeneteld, de a ters betegsé a szivintark Diagnézis és kezelés Az. Alzheimer kor diagndzisinanak egyetlen teljeser Kotegek kimutatisa az et elviltorisokr halala utin, a fény. El sakea petegen a szcllems kpességek — pe diul a problémamegold6, a nyeluhaszndlatié a szimolisi készacy ~ felmérése vibe kitzelchh a disgnézishor, mad virseilatokkal pedig Ki zachatak a tinetck egyeb leh ai pe déul a sclités, Mignesesrezonancia-képallo tissa poritronemisszics. tomogratiayal fal lehet terkepezni az agy Wil@nboza része nck aktivtssit:« esokkent aktivitas clog nagy valoszindiséggel Alzheimer kort ler. A. betegseg korai szakassaban 3 clnetek sikeresen enyhithetsk olyan gysgyszerckkeh, amelyek ndvelik 2 agvban a7 acetil-kolin meny A leggyakrabban hasensle ilyen a THA (retrabidro-a Ex gato a7 acetl-kolin ban, igy a esakkent mennyi nil-kolin, jubban_ has bomlisit az nosul, Némely tinetek, ps ay scercket is hapa Kilatasok leg a beta a Mana utataso kulisanak mérscklesére felterlezily kapesolatos Kok kiala: hatssuk A kutatoh pels kc (peldaul 7 ibup 2 E-vitamin) vagy 4 nem steroid discsokkents gyogysze pitolhatjsk a Ujabban kifelesztetck egy kc Alzheimer-sze jolts hisérlet i hetogséyénck feltar atisira, Lehetséges, hogy even a nyomon ejurunk a7 A labb-ut ‘lei ved TUDNIVALO A betegség okai Szenilis plakkok é5 neurofibriliris rostké tegek megielenese az agybar | az acetilkolin cxokkent szintje ‘degee|tpusztulss | Gyakori tiinetek Emlskezetromlas; zavartsig; ‘az iRéloképesség elvesstése Altalaban 65 eves kor folétt; a beteg: 69 el6fordulasi aranya az életkorral né A betegsé: [Az elsd tiinetek megjelenésétal a beteg halalaig olykor esak 5, maskor tobb mint 20 év telik el | Erintett koresztaly | Kexelés ATHA (tactin) mersékdi a kognitiv tlineteket a betegség korai szakasziban A PARKINSON-KOR|AZ EMBERI TEST A trachoma A trachoma a szem kité~ és searu- bértydjanak idilt gyulladdsa. Ez.a roppant kellemetlen, féjdalmas szemészeti kérkép haladéktalan orvosi beavatkozast igényel. A kér- okozé a Chlamydia trachomatis nevii baktérium, amely kizvetlen erintkezés stjin terjed: rendszerint pisckos ujjakrol, toridlkéz6rél vagy arctirl6 kendérél keriil a szembe. szonyok ne pusi orszdgokar sujcja. Ha a kezelés késily si- Iyos szovsdmények alakulhatnak ki, amelyek 2latist is vesrélyertethetik, nagyon fontos te hit, hogy a beteg mingl hamarabb szakszert orvosi ellitist kapjon, A Chlamydia trachomatis okozta fertizxés {6:unetea heveny kotdhireya-gyulladis, ame et az orvosa szem megrekintése alapjdn emer se gd fl. A fertdzés gyanijinak megerdsitésére szemyaladékb6l mintit kild a Iaboratorium: ba, ahol a kérokoz6 baktériumot kitenyése tik. Kécohértya-gyulladis esetén (conjunitive- nis) a szem fii, kivorosodile sltalsban knnye- zik, Slir, ragacsos valadck is urilhet bela, amely alvis kozben megsrarsd, é kemény, kérges bevonatot alkot a. szemhéjak koral, megnchezieve a szem kinyitisit, Jellemz6 tu net a forofbia is, ilyenkor a szem fokozottan érzdkeny az er6s fényre Szemszarazsag A szembhéjakat belile6l lel kaeahéreya be ayullad, megvastagszik, « elabb-ucsbbhege Sedni herd. A kotahirya fertSnéve az itll hat nysktermeld setcheté a honnycsatomn Hat is haronthatja Emiat atin szemre kiterjed a gyllad igyek Gsokkent makodese mist pedig.halakul a Szemszirazsignak everett sllapor. A beteg iivenkor dure, erdesflileinek zi 6 fila Hla a trachomét nem kezeliky mindinkabb clhatalmasodik, s2dvédmények Iéphetnck fl, a legsilyosahb esetekben pedig litasves2t6s is bekOvetkezhet, mégpedig azért, mert a kits hireyaban megindulé rendellenes émniveke és stcerjedhet a szaruhirtya fls6 részére is AA betegségnek ebben a stidiumaban a kos Inirtya sa szaruhareya elveszithet slatszdss sit, homalyossi, rejivegszerdvg vslhat, A szemhéj hegesedése Még inkibb kitosodik a szarubirya, haa fls6 szemhé) bels6 felleténck hegesedése miatt 2 szemhe}befeléfordal,s ennck kovetkezseben 4 szempillk is iritaljal a szarubartyt. Ebben a2 igen kellemetien alapotban fekclyesedés in- dlulhat meg, é5 masodlagos bakterilisf sek lephernck fol. Nagyon silyos esetekben a szaruhirtya dtszakad, & a fertorés akada Tanul behatol a szem belsejebe. Ez is v A-uachomie olyan anibiotikumm kere, amely. képes elpusctitani a baktériumot. & valadékoe a szembél meleg vi uc kell ivolitan Az Sle, helyi kezelsber )alkalae a idejben kell © Hiitary Clinton 1999-es marokksi lstoga- tise sordn felkereste az Ouarzazate tarto- rmanyban lévé Tasselmante falut abbol az al: kalombol, hogy az USA korménya 750 ezer Gollart adomanyozott az orszignak a tracho. ima visszaszoritassra 252252 A TRACHOMA © Ez gambiai orves egy gyermek szemét Visgilja, hogy félderitse a trachoma jelet meg mielitt a betegség helyrehozhatatlan Kirosodist okozna, A trachoma foként az afrika’ kontinensen terjedt el Személyes hi A betepaég herelése sorin fOktlenil be Kell Alapuets seabaly peldsul scteg mindig mmossa meg a kezét, mieldtt a szeméher nyt, & ctrl kendiet,iletve wrilki76jée mas esa idtag soha ne hasrnil Fla a kezelése nem kezdték meg idaben, + cexért az elhatalmasodott betegsép a szaruh tya kiteredt hegesedéscher veectett, mit Ivatkozasra lehet szikség; egyrészt ily sdon megsziintethets a szembéj defarmita $a, masréset pedig, ha szukséges, szaruhirtya. tiletéssel helyredlkithats a hireva aties26- siga és a litas épsége A trachoma nagy bizton he 16, ha betartjuk apvers igyerekekkel is betartatjuk Kiverelménycknek meg Katehartya, szaruhartya A katohar fchérjev 2 inhirtyit) boris é a szemhgjat belil belels itlatsz6 nyalkahartya, amely a pupilla lott clhelyezked6 szaruhirtya secleig Konnyszerd val ti fd illaporoktl is vedi sig, atats26, kupola formajs kuled reve nelynek elilss felszine kifelé domborodik Egyik feladaes, hogy 2 (én fokus7lj © Specislsan képzett egészséatigyi dolgozok critreal gyermekeket vizsgslnak, hogy Fel ismerick a trachoma tuneteit. Viiagszerte 500 millidan szenvednek ett a fertozéstol, iletve maradandé kévetkezményeitsl. Mas Chlamydia-fertézések sen kis méret Chlamydia bake smber mas szerveiben i valtorat ‘Méchetnek ed. A C megtelepedht a nem szer eldkben megfordulapicicnsek kér férfiak koréhen fegalabl 30%-os, a nok Ko nek: hatisia a fetiak nemr6-, a le fogamz Képielenne valhatnak, A betegséy sokszor ti rtmentes a nik eseteben, 3 cz jeszéllyel jdt, hogy esak akkkor ismerik fel mikor mar clerte a petevezctchet, se76rt kon nyen kialakulhatnak fogamzoképrelenseget ‘okoz6 szsvadmeny Egy misik hasonlé baktérium, a Cblam ca pszitakszisnak vagy papagajkr