SZÉKELY ANDREA

BÁBJÁTÉK
A világ befogadásának
elérhetŐsége
3.
 nna

bábjáték
A világ befogadásának
elérhetŐsége

3.

suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.

Budapest, 2006
Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1 köz-
ponti program (Pedagógusok és oktatási szakértôk felkészítése a kompetencia alapú képzés
és oktatás feladataira) keretében

Szakmai vezetôk
Dr. Pála Károly szakmai igazgató
Puskás Aurél fejlesztési igazgatóhelyettes
Rápli Györgyi, a programfejlesztési központ vezetôje

Szakmai vezetô
Kovács Erika

Szakmai bizottság
Gilicze Zoltán
Hámori Mária
Labáth Ferencné

Szakmai lektorok
Dr. Bakonyi Anna
Kocsis Rozi

Nyelvi lektor
Tapasztóné Farkas Krisztina

Felelôs szerkesztô
Pattantyus Miklós

© suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., 2006

A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási-kísérleti céllal használható,

kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. Másolása, terjesztése szigorúan tilos!

Kiadja a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.

Felelôs kiadó: Cselik Tibor ügyvezetô igazgató
1134 Budapest, Váci út 37.
Nyomdai munkák: Pátria Nyomda Zrt.
 BÁBJÁTÉK 

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetô............................................................................................................................ 7

I. Mi a bábjáték?.............................................................................................................. 9
Bábok az óvodában....................................................................................................... 10
Mikor és hogyan használható a bábjáték az óvodában?................................................. 11
Miért pont bábjáték?..................................................................................................... 11
Miért hatásos a bábjáték?.............................................................................................. 12
A bábozás helyzete az óvodában.................................................................................... 13

II. Mit kell tudni a bábjátékot alkalmazó óvodapedagógusnak?....................... 14

1. Darabválasztás.......................................................................................................... 14
2. A mese színpadra állítása.......................................................................................... 17
3. A zene az óvodai bábjátékban.................................................................................... 21
3.1. Élôzene............................................................................................................. 21
3.2. Gépzene...........................................................................................................22
3.3. Zenemûvek feldolgozása...............................................................................22
3.4. Effektek használata........................................................................................23

III. Bábtechnikák..........................................................................................................24
A bábmozgatás iránya szerinti felosztás........................................................................24
1. Alulról mozgatott bábok...................................................................................24
2. Felülrôl mozgatott bábok, marionettek......................................................... 27
3. Hátulról mozgatott bábok................................................................................ 27
A bábok plasztikája szerinti felosztás............................................................................ 29
1. Síkbábok.............................................................................................................. 29
2. Plasztikus bábok................................................................................................ 33
Közvetett és közvetlen bábozás...................................................................................... 33
1. A bábok közvetlen mozgatása.........................................................................34
2. Közvetett mozgatású bábok............................................................................. 35
 SZÉKELY ANDREA

IV. A bábok anyaga.......................................................................................................38

1. A bábu szépsége.....................................................................................................38
2. A Meseládikó.......................................................................................................... 39
3. Bábkészítés.............................................................................................................. 39

V. Látogatás a bábszínházban..................................................................................... 41
1. Színházlátogatás.................................................................................................... 41
2. Óvodai elôadások..................................................................................................42
3. Mire kell figyelnie a pedagógusnak?.................................................................42

Zárszó..............................................................................................................................44

Képek jegyzéke.............................................................................................................45

A Meseládikó tartalma................................................................................................45
BÁBJÁTÉK 

Bevezetô

Bábmûvészként, bábtanárként sokat gondolkozom azon, hogyan lehet ezt a gye-

rekek által nagyon kedvelt mûfajt minél nagyobb körben eljuttatni tanárokhoz,
felnôttekhez.
Nagyon jó, hogy az egész országban a hivatásos bábszínházak állandó teltház-
zal játszanak a gyerekeknek. Az is örvendetes, hogy a megyei, városi mûvelôdési
házakban is folyamatosan fellépnek társulatok bábelôadással. Az óvodák több-
ségében is fogadnak bábosokat. Természetesen a produkciók színvonala eltérô,
de látható a mûvelôdésszervezôk és az óvodapedagógusok nyitottsága a mûfaj
iránt.
Adódnak viszont problémák is bôven:
Az óvodapedagógus-képzésbe csak kevéssé, a tanító- és tanárképzésbe szinte
egyáltalán nem épül be a bábjáték oktatása. Az óvóképzôkben is kevés óraszám-
mal, nehéz feltételek mellett dolgoznak a bábtanárok.
Bábtanár is kevés van, hiszen ilyen képzés nem létezik. A bábtanár úgy „alakul
ki”, hogy összevonódik egy pedagógusvégzettségbôl és egy bábos tanfolyami,
közép-, illetve felsôfokú szakképzésbôl, esetleg bábos diplomából. De ez nagyon
alacsony létszám. A pedagógusoknak szóló bábtanfolyami képzések és a hallga-
tók létszáma is visszaesett az utóbbi években.
Pedagógusoknak szóló bábos kiadványok sem készülnek mostanában. A régiek
már nem kaphatók, a könyvtárakban is csak nehezen fellelhetôk.
Ez az írás a személyes véleményemet és meggyôzôdésemet foglalja össze a
bábjáték óvodai lehetôségérôl. Akár szakmai vitát is gerjeszthet, s elindíthat egy
olyan folyamatot, melynek során újra beszélhetünk a bábjátéknak a nevelésben
betöltött szerepérôl, újra megfogalmazhatjuk, összegezhetjük véleményeinket.

Székely Andrea
rendezô, bábtanár
BÁBJÁTÉK 

I. Mi a bábjáték?

Minden olyan játékot, amely valamilyen tárgy, eszköz megmozdításával életre

kel, szerepet játszik, megpróbál kifejezni valamit, bábjátéknak nevezünk. Ezek
az eszközök nemcsak tárgyak lehetnek, hanem a kéz, a test különbözô részei is,
amelyek mozgással egy-egy figurát, hangulatot próbálnak kifejezni.
Ez a különös életre keltés az animáció-átlelkesítés, amely a bábjáték legfonto-
sabb eleme.
A kisgyerek ül az asztalnál, ebédel vagy uzsonnázik, és közben a morzsákat meg-
eleveníti, a kenyérhéjjal szerepet játszik. Késôbb lefekszik az ágyába, és különbözô
lényekkel tölti be a szobát. Minden mindig mozog, elevenen él körülötte.
De nemcsak a kisgyerek van ezzel így, hanem a felnôtt is. Tudjuk, hogy a körü-
löttünk lévô gépekkel is valamilyen kapcsolatot építünk ki. Ha az autó nem akar
elindulni, megsimogatjuk, biztatjuk, hátha ez segíti „ôt”. Meg is személyesítjük
ilyenkor. Sokszor nevet adunk a háztartást segítô eszközöknek (pl. Julcsi nevû
mosógép) vagy a munkánkat segítô szerszámot elnevezzük, Kati varrógépünk-
nek azt mondjuk: Most ne hagyj el, Katikám! Ez az utolsó levarrás, és kész!
Tehát nem idegen a felnôttôl sem az animáció, az átlelkesítési játék, csak a fel-
nôtt kevésbé vállalja fel ezt a fajta gondolkodást. Amikor a fiatal felnôtt szülôvé
válik, a kisgyermekével való kapcsolatában ismét hagyja elôtörni önmagából ezt
a fajta játékosságot. Mindenféle trükköt, „animációs csodát” bevet, ha a gyermeke
nem akarja bevenni a gyógyszert, vagy egyszerûen csak nem akarja megenni a
vacsorát.
Az animációs gondolkodás szép példáit találjuk a képzômûvészetben is. Ha
megnézzük Giuseppe Arcimboldo (1527–1593) A könyvtáros címû képét vagy Salva-
dor Dalí (1904–1989) Az emlékezet állandósága címû festményét, akkor is ezt látjuk.
A tárgyakból elôvarázslódó portré gyönyörû példája a játékosságnak. A figura
fején a hajként ábrázolt könyv lapjai mintha peregnének, és ezzel még mozgalma-
sabbá teszi a képet. Ugyanilyen kifejezô Dalí képén az óra elfolyásának mozgása,
amely szintén egy tárgy megelevenedését mutatja.
10 SZÉKELY ANDREA

Giuseppe Arcimboldo: Salvador Dalí:

A könyvtáros Az emlékezet állandósága

Ha a bábjátékról az animáció szempontjából gondolkodunk, akkor láthatjuk,

hogy közel állhat nemcsak a gyerekekhez, de a felnôttekhez is.
Ebben az írásomban a bábjáték óvodai lehetôségérôl írok, ugyanakkor fon-
tosnak tartom leszögezni, hogy igaz, leginkább a báb gyermekek nevelésében
betöltött fontosságáról beszélünk, de ez a mûfaj beszûkítését jelenti.
Ha felelevenítjük a Magyarországon máig élô bábos hagyományainkat, pl.
a betlehemes játékot, a busójárást vagy Vitéz László, Paprika Jancsi történeteit,
akkor semmiképp sem mondhatjuk, hogy a gyerekeknek készültek. Egyaránt
szólnak gyerekhez és felnôtthöz, csak mindegyik közönség a maga szintjén ér-
telmezi.
Azért tartom fontosnak ennek a tisztázását, hogy a pedagógusok, szülôk és
azok a felnôttek, akik szívesen nyúlnak a bábjátékhoz, természetesnek érezzék,
ne szégyelljék magukat állítólagos infantilis tevékenykedésük miatt.

Bábok az óvodában

Az óvodák többségében találunk bábokat, és arról is hallhatunk, hogy néha bá-

boznak a gyerekeknek, illetve a gyerekekkel.
Az iskolákban sajnos csak elvétve akad bábu. Ez úgy alakulhatott ki, hogy az
óvó- és tanítóképzô intézményekben az óvodapedagógus szakon általában van
bábjátékóra, míg a tanító szakosoknak csak ritkán. Tehát a tanítók többsége egyál-
talán nem hall a tanulmányai során a bábjáték alkalmazásának lehetôségeirôl,
hatásáról, és nem készít sosem bábot.
BÁBJÁTÉK 11

Mikor és hogyan használható a bábjáték az óvodában?

Az óvodában leginkább a beszoktatáskor használják a bábot, és talán még az

irodalmi foglalkozásokon.
Csak nagyon lassan alakul ki az a szemlélet, hogy nemcsak az irodalmi foglal-
kozáson, hanem a környezeti nevelés, a vizuális, az ének-, a matematikafoglal-
kozáson is elô lehet venni a bábot.
Szép példát láttam egyszer egy fôiskolai hallgatótól. Zelk Zoltán A három pil-
langó címû meséjét adta elô kis színes, festett üveglapocskákkal. Az üveglapok,
melyek a pillangókat jelképezték, színesek, áttetszôek és légiesek voltak, össze-
koccanásuk, gyönyörû üvegcsengésük új hangulatot adott a játéknak. A hang, a
zene, a vizuális élmény az irodalmi anyaggal összeforrt, és mindezt az animáció
életre keltette.
Mesés keretbe ágyazva, a matematikafoglalkozásokon is könnyebben megér-
tethetô a feladat, ha pl. egy vakondbábu csoportosítja a diókat, az almákat, vagy
egy mackó töltögeti a mézescsuprot, esetleg egy kisegér gyûjti és osztja szét a
sajtszeleteket. Így az egész feladat „kontextusba” kerül. Nem a feladat megol-
dása lesz a fô cél, hanem a mese, az, hogy megfelelô élelem kell most a vakond-
nak, a mackónak vagy a kisegérnek. Ez az, ami mozgósítja a képzeletet, és köz-
ben a feladatot is sikerül elvégezni. Ha pedig nem sikerül hibátlanul teljesíteni,
akkor a javítás a bábuval történhet ugyanúgy a mesei keretben. Így az értékelés,
a visszajelzés és a javítás is a játék részévé válik, elfogadható, javítható, esetleg
humorosabb, és áttételessége miatt sokkal kifinomultabb lesz.

Miért pont bábjáték?

A bábjáték legnagyobb jelentôsége abban áll, hogy olyan utat tud megnyitni a
gyermek és a felnôtt (de lehet felnôtt és felnôtt vagy gyerek és gyerek) között,
amely addig zárva volt. A bábu – az „átmeneti tárgy” – a két személy között köz-
vetít. Segít abban, hogy ne kelljen még önmagunkat megmutatni, hogy ne kelljen
még önmagunkat elvállalni, hanem szépen lassan egy „álca”, egy „álarc” mögötti
takarásból csak egy kicsit kelljen elôbújni, így ôrizve még saját gyermeki énünket.
Ez is kétféle úton történhet. Lehet úgy, hogy a felnôtt veszi fel a bábot, és így a
gyerek a bábunak, a még nála is kisebb és kiszolgáltatottabb figurának mondja el,
hogy mit akar, és képes lesz vele együttmûködni. De lehet az is, hogy a gyerek
veszi fel a bábot, és a bábu takarásában egy játék keretén belül áttételesen közli,
hogy mit szeretne, mi bántja.
Az elsô módszert fôleg az új óvodások beszoktatásakor választják az óvónôk.
A gyermek a sok idegen hatás között egy kis bábuval elôbb képes kapcsolatot
teremteni, mint az ismeretlen felnôttel.
12 SZÉKELY ANDREA

A második módszer akkor tud beépülni az óvoda életébe, ha van a teremben

egy bábos sarok, ahol megtalálható a paraván és a bábok, s így a spontán játékra
bármikor van lehetôség.

Miért hatásos a bábjáték?

Polcz Alain pontos meghatározását idézem mindannyiunk számára:

„A bábjáték azért hatásos, mert:
– Képszerû – s ez megfelel a gyermek vizuális beállítottságának.
– Dramatikus – mint ahogyan az ôsi-átélési, megelevenedési forma is dramatikus. Az
álom, az ábrándozás is dramatikus. A gyermeki fejlôdés aránylag késôn ér el a fogalmi
absztrakcióig; a dramatikus elôadás viszont sajátosan megfelel a gyermeki pszichének. De
még reánk, a mai felnôttekre is a vizuális, dramatikus elôadás hat a legerôsebben, mivel
fejlôdés-lélektanilag ôsibb jelzôrendszerre támaszkodik.
– Mozgásra épül a cselekménye – a gyermekeknél pedig a vitális, a mozgásos komponen-
sek nagyon erôsek. Tehát a mozgásra, mégpedig a saját mozgásával rokon mozgásokra jól
reagál. A mozgásos élmény mámoros örömet jelent. Természetesen ennél többre törek-
szünk. (A mozgásritmussal és magasabb rendû mozgásformákkal fejlesztjük a gyermek
mozgáskészségét.)
Mûvészi erejével hat
– Jelképes – s így a gyermek utalásos, sûrített gondolkodásának éppen a bábjáték jelképes,
mesei történésmódja felel meg.
– Csodálatos – az élettelen bábu megelevenedik, él. Ez a csoda újból és újból átélhetô
valóság. A varázslat nyílt színen, a gyermek elôtt történik meg. S ezt a csodát még akkor
is élvezi, ha ô maga mozgatja a bábut. Ilyenkor a gyermek egyszemélyes alkotó-varázsló
és az életre keltett figura is.
– Az érzelmek kivetítését, lereagálását biztosítja – egy jó bábdarabon keresztül elfojtá-
sokat, vágyakat, indulatokat lehet kiélni; erôsnek, hatalmasnak, csodálatosnak hôsnek
lehet lenni, büntetni és jutalmazni lehet. S mindezt úgy, hogy a valóságban nincsenek
következményei. A negatív indulatok levezetôdnek, feloldódás, megtisztulás jön létre. Az
indulat levezetése után pozitív indítékot és problémamegoldási lehetôségeket nyújthatunk
a gyermekeknek a bábjátékon keresztül.” 


Polcz Alain: Bábjáték és pszichológia. NPI, Budapest, 1977. 3.
BÁBJÁTÉK 13

A bábozás helyzete az óvodában

Az óvodapedagógus és a gyermekek különbözô formákban van jelen a bábjá-

tékban.
Lehet:
– elôadóként egyedül,
– elôadóként kollégákkal,
– elôadóként gyermekekkel,
– nézôként,
– lehetnek elôadók maguk a gyerekek,
– lehet elôadó egy gyermek.
De lehet nézô is, úgy, hogy egyedül ô nézi a gyerekek elôadását vagy a gyere-
kekkel együtt a többiek produkcióját.
Ugyanilyen sokféle a gyerek közremûködése a bábjátékban.
Lehet egyéni szereplô, játszhat csoportosan, de sokszor nézôje a bábjá­ték­nak.
A szerepek is gyorsan cserélôdhetnek. Sokszor elôfordul, hogy a bábjátékot
nézô gyerek szeretne játszani, és beáll a játékba; a bábozó pedagógus pedig visz-
szahúzódik, átadja helyét, szerepét a gyereknek. Ilyenkor az óvodapedagógus
indítja, kezdeményezi a játékot, a gyerek pedig bekapcsolódik, átveszi a szerepet,
mert a játék lehetôsége, sodrása elkapja. Ez a forma az óvodában és az iskolában
is megszülethet, és érdemes kihasználni.
Természetesen többször elôfordul, hogy a pedagógus játéka elvarázsol és a
gyerek részérôl játék közben nem merül fel, hogy most ô szerepelne, csak esetleg
utána. Az óvodai játéknak azonban mindenképpen fontos jellemzô eleme az a
fajta mozgékonyság, amely a gyerek számára bármikor lehetôvé teszi azt, hogy
felmerülô igénye szerint ô is elôadja a történetet, hogy ô játssza el a szerepet.
Erre pedig meg kell adni a lehetôséget. Ezek azok a pillanatok, amikor a bábjá-
ték varázslatos formája által elôbújnak a gyerekekben lapuló verbálisan nehezen
megfogalmazható problémák, érzések. Ezt a kibontakozási lehetôséget a megfe-
lelô pillanatban kell biztosítani, nem lehet késleltetni, hiszen akkor lehet, hogy
újra bezárul.
Kiemelkedô eseménye az óvodai életnek, amikor az óvodai dolgozók együtt
készítenek elôadást a gyerekek számára.
Lázas izgalom elôzi meg a munkát. A produkcióért a kis óvodások nagyon
hálásak tudnak lenni. Nekik talán sokkal nagyobb élmény lehet egy ilyen mûsor,
mint egy meghívott bábelôadás. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani,
hogy nem érdemes meghívni jó színvonalú, hivatásos társulatokat az óvodába,
de az ilyen élmény mást jelent a gyerekek számára.
A felnôtt közösség kapcsolatrendszerét is megerôsíti a készülôdés idôszakában
az elôadás izgalmának fokozott érzelmi töltése.
14 SZÉKELY ANDREA

II. Mit kell tudni a bábjátékot

alkalmazó óvodapedagógusnak?

A képzô intézményben – vélhetôen – már elsajátított mûfajelméleti és bábtörté-

neti ismeretek mellett kell tudnia dramatizálni; bábot, díszletet tervezni és azt
elkészíteni, zenei anyagot összeállítani; szépen, kifejezôen beszélni; mozgatni a
különbözô technikájú bábokat és különbözô szerepeket eljátszani.
Elolvasva is soknak tûnik ennyi feladat, nemhogy a gyakorlatban is mindezt
megvalósítani. Mindezek mellett eszköz- és idôigényes tevékenység. Ezért félnek
sokan a bábjáték alkalmazásától.
Több évtizedes bábos munka után is bátran mondhatom, hogy egyben ez ben-
ne a szép is. A bábjáték komplex mûfaj: képekben gondolkodik, de erôs dramatur-
giára épül. Sokféle alkotóelemét – vizuális, dramaturgiai, zenei – ki kell találni,
egységbe kell rendezni, és ezek után már jöhet a játék.

1. Darabválasztás

Az egyik legnehezebb dolog a darabválasztás. Mit is játsszunk el a gyerekeknek,

illetve a gyerekekkel?
Vannak bevált történetek, olyan mesék, amelyekben „kevés a szereplô, azok pedig
kedves állatok, és van mondanivalója” – általában ezt mondják a pedagógusok, és a
választásnál is ezek a szempontok érvényesülnek.
Különösnek tûnik az a gondolat, amit itt hangsúlyozni szeretnék. Az egyik leg-
fontosabb darabválasztási szempontnak azt tartom, hogy tetsszen az irodalmi mû
a pedagógusnak. Ezt azért emelem ki, mert nagyon nehéz olyat közvetíteni a gye-
rek felé, ami nekünk se tetszik. Ha a mû és a befogadó-alkotó személy összhang-
ban van, akkor el lehet gondolkozni azon, hogy mit is jelent a kiválasztott anyag
a felnôtt és a gyerek számára. Nem hagyható el az elemzés a legegyszerûbbnek
tûnô versnél és mesénél sem. Ha elhisszük, hogy az elemzés segít, és képesek
vagyunk a szöveget alaposan végiggondolni, akkor új részletekre leszünk figyel-
mesek. Ekkor kialakul, hogy melyek azok a mûben rejlô részletek, amiket jól el
lehet játszani. Ha azon is elgondolkodunk, hogy bizonyos helyzetek mit jelen-
tenek a gyerekeknek, akkor pontosabban tudjuk eljátszani a történetet. Tehát a
szerepet is nagyobb átéléssel tudjuk alakítani.
Ez a gondolatvezetés akár közhelynek is tûnhet. De a legfontosabb, hogy az iro-
dalmi mûnek ne maradjunk a felszínén, hanem ássunk kicsit a mélyére, tegyünk
fel kérdéseket a mûvel kapcsolatban önmagunknak.
 BÁBJÁTÉK 15

A török és a tehenek

Példának Móricz Zsigmond A török és a tehenek címû verses meséjét veszem.

Móricz Zsigmond
A török és a tehenek

Volt egy török, Mehemed,

sose látott tehenet.

Nem is tudta Mehemed,

milyenek a tehenek.

Egyszer aztán Mehemed

lát egy csomó tehenet.

„Én vagyok a Mehemed!”

„Mi vagyunk a tehenek!”

Csodálkozik Mehemed:
„Ilyenek a tehenek?”

Számlálgatja Mehemed,
Hányfélék a tehenek.

Meg is számol Mehemed

Háromféle tehenet.

Fehéret, feketét, tarkát,

„Meg ne fogd a tehén farkát!”

Nem tudta ezt Mehemed,

s felrúgták a tehenek.

Mit tudunk eljátszani A török és a tehenek címû verses mesében?

Vagyunk valahol, mondjuk a réten vagy talán máshol? A vers ezt sem határozza
meg. Ki a Mehemed? Azt tudjuk, hogy egy török ember, el is képzelünk egy tö-


Zilahi Józsefné (szerk.): Óvodai nevelés játékkal és mesével – Nyár. Eötvös József Könyvkiadó, Buda-
pest, 1996. 81.
16 SZÉKELY ANDREA

rököt esetleg turbánnal a fején. Azt tudjuk, hogy még nem találkozott tehénnel
Mehemed, sosem látott ilyen állatot, de izgatja ôt. Talán azért, mert olyan nagy
a teste, vagy hogy szarva van, vagy esetleg azért, mert tôgye van. Aztán az is
érdekes lehet számára, hogy hasonló mind a három tehén, de mégis különbözô
színû, mintázatú: fekete, fehér, tarka.
Ha összegezzük, akkor azt látjuk, hogy Mehemedet nagyon érdekli ez az is-
meretlen tehéncsoport, és be is mutatkozik nekik. A tehenek is egyszerre, együtt
köszönnek vissza neki. Mehemed ezzel a gesztussal meg is ismerte ôket és már
bátrabban közeledik hozzájuk. Olyan bátran megy közéjük, hogy azt már a te-
henek nem viselik el, és jön a szörnyû vég. Felrúgják a tehenek Mehemedet. Erre
vajon hogyan reagál Mehemed? Ezt a verses mese nem mondja el nekünk, ezt a
véget nekünk kell megoldani, feloldani.
Ha azt kérdezzük magunktól, hogy a nézô-gyerek kinek a szerepébe fog be-
lehelyezkedni, akkor valószínûnek tartom, hogy többségük Mehemednek érzi
magát.
Milyen is ez a szegény Mehemed? Kicsit más, mint a többiek. Talán kicsi, ala-
csony, talán turbános is, de az biztosnak tûnik, hogy valahol máshol született,
élt eddig.
Valami olyat jelenthet a gyereknek a Mehemed szerepébe való belehelyezkedés
vagy a szerep átélése, hogy ô elkülönül valamiért, nem ismeri a körülötte lévô
dolgokat, és most itt van a lehetôség, hogy ebbe a csoportba beilleszkedjen. Az
ismeretlen csoport felé törekszik, de az nem fogadja be. Ha eljutunk eddig ezzel
a kis történettel, akkor azt is meg tudjuk határozni, hogy milyen is legyen a Me-
hemedünk. Legyen egy kedves kisgyerek, vagy egy igazi török basa, esetleg egy
nagyon vidám figura? Természetesen a verses szöveg kötött, de a figura kialakí-
tásakor, elkészítésekor, és majd a játékban is ezek mind-mind tükrözôdnek.
El kell gondolkodnunk azon, ha pl. kisgyerek a Mehemed, akkor mit jelent a
mese vége a gyerekek számára, és azt hogyan tudjuk feloldani. Itt most végletes
megoldásokat sorolok fel, amelyek többsége nem is igazi feloldás:
1. A tehenek megsajnálják Mehemedet, megnyalogatják, majd felveszik a hátukra,
és vidáman körbeszaladgálnak vele a színpadon.
2. A tehenek felrúgják Mehemedet, aki kirepül a színpadról, és az állatok jóízûen
csemegéznek tovább.
3. A tehenek megkergetik a kis Mehemedet, aki félelmében elszalad.
4. Mehemed megpróbálja a többi tehén farkát is meghúzni, mire azok együttes
erôvel felöklelik.
Mindegyik vég mást és mást jelent a nézô számára.

Ha ezeket mind végiggondoljuk, akkor felelôsen el tudjuk dönteni, hogy miért

is játsszuk el a darabot a gyerekeknek. Érdekes lesz az, amikor viszont majd ôk
BÁBJÁTÉK 17

játsszák el nekünk, mert akkor elô fognak jönni az ô értelmezési szempontjaik,

amelyek pontos információkat közölnek róluk.
Ha összegzem a fentebb írtakat, akkor A török és a tehenek verses mese az isme-
retlenre való rácsodálkozásról, az ismeretlen utáni vágyakozásról és az ügyet-
len közeledésbôl fakadó kudarcról szólhat. Ezek olyan átélhetô érzések a gyerek
és a felnôtt számára is, hogy emiatt érdemes eljátszani, elgondolkodni a tehenek
és Mehemed történetén.
Átélhetô helyzetek sorozatában különbözô jellemeket könnyebb megjeleníteni,
megeleveníteni.
Ha tudjuk, mit kell eljátszanunk, a kifejezô formát, a megfelelô technikai meg-
oldást is jobban megtaláljuk.
A „megfelelô technikai megoldások megtalálása” sem könnyû, de ezt segíti az a bábtech-
nikai ismeret, amit feltétlenül szükséges elsajátítani egy óvodapedagógusnak.

2. A mese színpadra állítása

A darabválasztás során már megfogalmaztuk, hogy miért tetszik nekünk a ki-

választott mû. Mi az, amit el tudnánk mondani a segítségével. Megelevenedik
bennünk egy kép a díszletrôl, a bábok anyagáról, a színpadi méretekrôl, a báb-
technikáról is valamilyen elképzelés születik. Ezeket a képeket, hangulatfoszlá-
nyokat egy drámai elôadásba kell sûrítenünk.
A kutya meg a nyúl címû népmese olyan történet, amely egy a különbözô népek
meséiben is elôforduló alaphelyzetrôl szól. Arról, hogy egy állatnak szokatlan
tulajdonsága van – például a zsiráfnak hosszú a nyaka, az elefántnak lóg az or-
mánya – a mi mesénkben pedig a nyúlnak rövid a farka. Az állatok különbözô
külsô és belsô tulajdonsága, és azok megváltozása a konfliktus alapja.
Ez a változás a legfontosabb eleme a történetnek.

A kutya meg a nyúl (népmese)

A világ teremtésekor az állatok nagy barátságban voltak egymással, nem üldözte egyik a
mást, mint most. Különösen nagy barátságban volt a kutya a nyúllal.
Történt egyszer, hogy több állat összegyûlt egy erdôben, ott nagy tüzet raktak, a tûz körül
játszadoztak, mulatoztak. Egyik-másik pirítgatta a talpát a tûz melegénél.
A tûz mellé ült a kutya is, pirította a talpát, de egyszerre csak a háta mögé lopódzott a
nyúl, s a kutyát játsziságból a tûzbe lökte.
18 SZÉKELY ANDREA

Megmérgelôdik a kutya, hirtelen kiugrik a tûzbôl, látja, hogy a talpáról leperzselôdött a

szôr. Hiszen neki sem kellett egyéb, mérgében megkapta a nyúl farkát, s kettéharapta. Azóta
oly kurta a nyúl farka, s azóta üldözi a kutya a nyulat, mindenütt, ahol látja – még ott is,
ahol nem látja, csak a nyomát szagolja…

Mirôl is szól a mesénk?

A békében élô állatok egy rosszízû tréfa miatt egész életükre szóló (sôt azon is
túlmutató) ellenségeskedésbe kezdenek.
Mit látunk magunk elôtt a mesét olvasva? Milyen kép rajzolódik ki a szemünk elôtt?
Mindenekelôtt egy békés élet a meleg tûz körül. A tábortûz, a szalonnasütések
kellemes esti nyugalma és derûs hangulata. Majd a „játsziságból” való tréfa ha-
tására egy irtózatos rohangálás, pánik, zaj, felfordulás rajzolódik ki, és végül jön
a tragédia… a nyúl farka megrövidül.
Azt is tudjuk, hogy a bábszínpadon ennek a nyúlfaroknak a csonkítását láttat-
nunk kell. Ezt megfelelô bábtechnikai trükk segítségével egyszerûen meg tudjuk
oldani. A meséhez feltétlenül olyan bábtechnikát kell majd kiválasztanunk, amely-
lyel ezt a nagy kavarodást is el tudjuk játszani. Merev papírbábok választása nem
a legjobb megoldás, inkább olyan textilanyagból készült figurák a megfelelôek,
amelyeken a textilanyag elmozdul, libeg. Tehát a nyúl és a kutya fülei az apró
mozgásoktól is megmozdulnak, így még kifejezôbb lesz minden gesztusuk és
eszeveszett kergetôzésük is.

Hogyan építsük fel elôadásunkat?

Hol játszódik, milyen helyszínen, milyen térben? Milyen jeleneteket képzelünk

el, és milyen véget?
Tarbay Ede gondolatai segíthetnek ebben:

„Egy-egy drámában általában egy alaphelyzetet, a dráma egészét átfogó alapszituációt

találunk, és részhelyzeteket, amelyek ezt az átfogó alapszituációt lépésrôl lépésre egyre
pontosabban fogalmazzák meg. Olyan fejlôdô variáció-sort, amely egyre magasabb szintre
emeli az alaphelyzetet. A drámai helyzetek lényeges ismertetôjegye: élethelyzetek is. Ez
biztosítja a figurák eleven életét, a szerepek átélhetôségét. Az élethelyzet – mint maga az
élet – szinte mindig konvencionális, mégis egyedinek tûnik, mert a hôsök, viselkedésük,
írói megfogalmazásuk, s helyben kibomló konfliktusuk a séma fölé emeli. „

Zilahi Józsefné (szerk.): Óvodai nevelés játékkal és mesével – Tél. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest,
1996. 87.

Tarbay Ede: Gondolatok a bábjátékról. Fôiskolai jegyzet. Zsámbéki Katolikus Tanítóképzô Fôiskola,
Zsámbék, 1998. 21.
 BÁBJÁTÉK 19

Az idézetet figyelembe véve próbáljuk végiggondolni mesénket!

Mi lehet a mesénk expozíciója? Mindenképpen meg kell mutatnunk azt, hogy
az erdôben békében élnek az állatok. Erre jelenetet, jeleneteket kell kitalálnunk.
A jelenetekben megjelenhet az egész erdô élete, amelyben külön egységként sze-
repelhet a kutya és a nyúl egymáshoz való ragaszkodása, de ki lehet emelni csak
a két fôszereplô harmonikus viszonyát a teljes erdei élet bemutatása nélkül is.
Ez a rész több kisebb jelenetbôl állhat, ahol az együtt élés, együtt játszás, evés,
alvás, egymáshoz való ragaszkodás élethelyzeteit játszhatjuk el. E nagy békesség
után jön az ünnepi alkalom, a bonyodalom, mikor a szereplôink a tûz mellett
játszanak, énekelnek, mókáznak. A tûz az összetartozásunkat, a melegséget, a
nyugalmat jelképezi, de ellenünk is fordulhat. Ehhez a fordulathoz a nyúl játé-
kossága vezet el, ô tréfálkozik a kutyával.
A csúcspont következik, amely után majd megváltozik a két kis állat élete,
kapcsolatuk megromlik.
Az addig békés kutyát a tûzbe lökése utáni fájdalma, és a tehetetlen düh hirte-
len elhatározásra készteti, leharapja a nyúl farkát.

Mi lehet ebben a mesében a katarzis, a megtisztulás?

Elsôre nehéz megmondani, de valahogy ezt az örök konfliktust mégis fel kell
oldanunk. Hogyan lehet?
Talán a legjobb mód, ha a humort, a játékosságot vesszük segítségül. Egy kis
kifigurázás mutathatja be az értelmetlen veszekedést, a konfliktust. Talán ha az
expozícióban már megjelent játékok egy más szempontból idézôdnek fel, akkor
létre tud jönni a katarzis. Nevethetünk az egész bárgyú mérgelôdésen. Ez lehet
a darab végsô megoldása.

„Az igazi drámai, színpadi hatás célja a katarzis, a nézô megtisztulása. Az, hogy az
érzelmeken át – az elôadás alatt – az értelemre hassunk – az elôadás után (…) sokszor
a dráma egésze a megtisztulás különbözô fokozatain és különféle minôségein át vezeti a
nézôt a teljességig, ami a végkifejletben csúcsosodik ki. A hatás ebben válik a legerôtelje-
sebbé, ezt viszi magával a nézô, de úgy – és ez megint a drámaíró és a színház feladata –,
hogy felfokozott érzelmi töltése – nagy sírás vagy nagy nevetés – értelmi tartalmat kapjon.
A nézô az érzelmi hatás miatt megtisztuljon, és megtisztulásával – legalább ideig-óráig
– megváltozzék, más emberré váljék.” 


Tarbay Ede: i. m. 23.
20 SZÉKELY ANDREA

Hogyan álljunk hozzá a forgatókönyv megírásához?

A jeleneteket, a jelenetek helyszínét, az ott megjelenô szereplôket meg kell hatá-

roznunk. Ezek idôbeli arányát is jó tisztáznunk. Fontos kitalálnunk, végiggon-
dolnunk a jelenetek térbeli elrendezését. Tudjuk, hogy a bábszínpad sokféle kö-
töttsége mellett is nagyon szabadon bánik a térrel.
A jelenetek sorrendjét többféleképpen is meghatározhatjuk. A kutya meg a nyúl
történetben a fentebb leírt, a mesét „hûen követô” elrendezés mellett más megol-
dások is születhetnek. Ki lehet indulni az állatok veszekedésébôl: a kutya kergeti
a nyulat, majd a nyúl fogja magát, szembenéz a kutyával. Ezek után elmeséli
neki, miért is kergeti ôt idôtlen idôk óta a kutya, és tudatja vele, hogy elege van
ebbôl az értelmetlen háborúzásból. De lehet más feldolgozás is: a nyúl nézeget-
heti kurta farkát, s eközben elsirathatja a már csak a régi családi fotókon látott
régi, gyönyörû lompos nyúlfarkakat. Tehát indulhat ebbôl is a történet. De a tûz
is nevetgélhet a két kergetôzô „ostobán”, mivel ô az, aki a legjobban tudja, hogy
…régen egy békés estén hogyan is pörkölte meg a kutya a talpát…, miért is van
ez a konfliktus.
Látható, hogy számtalan lehetôség kínálkozik a darab feldolgozásához. A fon-
tos az, hogy a jelenetek elrendezése a konfliktust elôkészítse, majd azt fel is oldja.
A jelenetekben helyzetek, szituációk vannak, s ezek kibontása a játékok leírásában
és a dialógusokban, a párbeszédekben bomlik ki.
A bábjáték lényege, hogy a holt anyagot élôvé varázsolja, lelket önt belé. Ezért
nagyon fontos eleme a mozgás. A figurák karakteres mozgása, a reagálások moz-
gásban való megfogalmazása az egyik legfontosabb és legnehezebb feladat. A
bábjáték hosszú szövegeket, monológokat nehezen visel el. (De azt sem mondhat-
juk, hogy használata tilos, hiszen ha megtaláljuk a kifejezés megfelelô formáját,
hitelét, akkor minden lehetséges. Viszont le kell szögezni, hogy ez egy nagyon
nehéz út.)
A szituációk kibontásában tömör, a szereplôk jellemét, az alaphelyzet megis-
merését segítô, azt továbbépítô párbeszédekre van szükség.
A kutya meg a nyúl címû mesénkben nincs párbeszédes rész, tehát nem eshetünk
abba a hibába, hogy a párbeszédes szövegek meghagyása, a mesélô, leíró szöve-
gek kihúzása és néhány mondat beszúrása után kész forgatókönyvnek higgyük
munkánkat. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy a mese párbeszédeit nem
használhatjuk a feldolgozásban. Tudjuk, hogy a mese szövege, szóhasználata
meghatározza a stílust, s ez a szöveg indította el képzeletünket. Viszont a for-
gatókönyv megírásakor más logikával gondolkodunk, hiszen a történet mozgá-
sokban és párbeszédekben realizálódik. A darabírás fô szempontja pedig nem a
történet pontos visszaadása, hanem a bennünk megfogalmazódott gondolatok és
érzelmek átadása. Például A kutya és a nyúl címû népmese eljátszása – a jelenetek
BÁBJÁTÉK 21

sorrendjének felállítása, a helyzetek pontos tisztázása után – elképzelhetô teljesen

szöveg nélkül is.
Talán sikerült érzékeltetnem, hogy sokféle lehetôségünk van gondolataink át-
adására. Érdemes többféle utat végiggondolni, végigjárni, elmenni akár a lehe-
tetlenig, a képtelenig, míg tisztázzuk magunkban, hogy melyik ötletünk fejezi
ki legjobban azt, amit szeretnénk elmondani a világról; míg eldöntjük, hogyan
valósítjuk meg elképzelésünket.

3. A zene az óvodai bábjátékban

Ha bábszínpadi elôadásról gondolkodunk, hamar felmerül az ötlet, kellene egy

kis zene!
A hangszeres, énekelt vagy technikai eszközrôl lejátszott zenét hangulati alá-
festésként, bizonyos dramaturgiai hangsúlyok kiemelésére, a jelenetek összekap-
csolásához alkalmazzuk. Ugyanakkor effektként, bizonyos szereplôk megjelené-
sének elôkészítésekor is szerepelhet.
Hogyan, milyen zenét használjunk elôadásunkban?
Itt rögtön elôjön az a dilemma, hogy a produkcióban élô- vagy gépzene legyen?
Ilyenkor a fülünkbe cseng az a mondat: „Csak élôzenét szabad használni!”
Vajon így van-e? Vajon mért mondják ezt?

3.1. Élôzene

Véleményem szerint az élôzene jelenléte az óvodában nagyon fontos. Mikor az

óvónô szépen, tisztán énekel a gyerekeknek vagy a gyerekekkel együtt, az pó-
tolhatatlan hatású a gyermekek személyiségfejlôdésében. Az éneklés érzelmeket
mozgósít, felszabadít, nyugalmat áraszt, de nevetésre is késztethet. Ezt a hatást a
bábjáték során is mindenképpen érdemes kihasználni.
Sok-sok dalos játék alkalmas bábszínpadi feldolgozásra, de a mesék, versek
színpadra állításakor is eszünkbe juthatnak olyan dalok, dallamok, amelyeket
beépíthetünk a történetbe. Mikor a gyerekek majd újra és újra játsszák a mesét, a
verset, elôször a mese visszatérô elemei és az elhangzott dalok, dallamok lesznek
azok a fogódzók, amelyek segítik a játék felidézését.
Az óvodai bábjátékban nagyon ajánlom azt, hogy az óvónô minél többet és
bátrabban használja saját szép, tiszta énekhangját. Fontos a darab hangulatának,
dramaturgiájának megfelelôen a dalok (itt fôleg a népzenei anyagok használatát
javaslom) kiválasztása és a zene kellô arányának biztosítása. Természetesen nem-
csak az énekhang, de a hangszerek használata is sokat emel egy kis bábelôadás
22 SZÉKELY ANDREA

hangulatán. Amennyiben van rá mód, az óvodában megtalálható egyszerûbb

ütôhangszerek, fúvósok játéka is jól beilleszthetô a produkcióba.

3.2. Gépzene

Úgy gondolom, hogy a gépzenét nem ûzhetjük ki világunkból. Ma, amikor az

utcán, a buszon, a vonaton minden fiatalnak egy-két zsinór lóg ki a fülébôl, és
egy CD- vagy MP3 lejátszó a zsebébôl, nem tehetünk úgy, hogy ezt nem vesszük
észre.
A magnóról, CD-lejátszóról szóló zene is része lehet az elôadásunknak, viszont
néhány dologra érdemes odafigyelni.
A megfelelô zene kiválasztása komoly feladat. Fontos, hogy a magnóról játszott
zene ne nyomja el a játékot.
Mivel az óvodai játék kis teremben, általában kisméretû térben és figurákkal
történik, ennek figyelembevételével kell kiválasztani a kísérôzenénket. A finom
kis játékot egy nagyzenekari mû maga alá temetheti, elnyomhatja a bábokat. De a
rossz minôségû vagy a túl hangos zene alkalmazása is inkább ellentétes irányban
hat, rontja a színpadi hatást.
A gépzene használata technikailag is gondot jelenthet. Míg egy elénekelt dal-
lam szinte a szöveg megtanulásakor, feldolgozásakor szervesen beépül a szerep-
játszás, szerepalkotás folyamatába, a magnóról, CD-lejátszóról bejátszott effekt,
zene megtörhetik ezt a folytonosságot. Természetesen tudjuk, hogy a bábbal való
játék többféle és többfelé történô koncentrációt is igényel (a játékos testtartása,
paraván mögötti elhelyezkedése, a bábu megfelelô tartása, kifejezô mozgatása,
annak állandó ellenôrzése stb.), s ezt egy magnó vagy fény bekapcsolása még
inkább bonyolítja, nehezíti. Ha mindezekkel tisztában vagyunk, akkor termé-
szetesen be lehet építeni a technikai eszközök segítségével elôállított hang- és
fényhatást is a produkciónkba.

3.3. Zenemûvek feldolgozása

A zenemûre készült bábelôadás teljesen más mûfaji kategóriát jelent, ezt zenei
bábszínháznak, bábpantomimnek vagy esetleg báboperának nevezzük.
A zenemûvek vizuális megjelenítése az animációs játék egy nagyon fontos te-
rülete. Ezt a fajta játékot nagy elôkészítés, zenei elemzés után próbáljuk meg, akár
gyerekekkel, akár felnôttekkel akarunk együtt játszani.
Ilyenkor a zene hangulatának megjelenítése, a bennünk kialakuló képek meg-
mutatása a fontos.
Ebben a bábszínházi formában nagy lehetôségünk van arra, hogy a konkrét
bábok használata mellett vagy helyett, anyagok, tárgyak, kezek, formák hasz-
BÁBJÁTÉK 23

nálatával vetítsük ki érzéseinket. Természetesen ennek a bábpantomimnak is

erôs dramaturgiára kell épülnie. Nem lehet egyszerû képmutogatás, hanem a
zene által sugallt felépítést, a csúcspont meghatározását, a katarzist, a jelenetek
lezárását pontosan meg kell tervezni.
Szép munka lehet a gyerekekkel együtt is, ha lépésrôl lépésre, és nem direkt
módon dolgozzuk fel a zenemûveket.
Mivel az óvodai programcsomag a Tûz, Víz, Levegô, Föld elemekre épül, a
mellékelt zenei mûvek egy része is feldolgozható ilyen formában.

3.4. Effektek használata

Az effektek bizonyos hatások kiemelését segítô hangi elemek, lehetnek rövidebb

visszatérô dallamok, motívumok, de lehetnek ütések, zörgések, koppanások, csa-
pások, durranások, állathangok stb.
Az effektek szintén lehetnek gépiek (magnóról, CD-lejátszóról bejátszott) vagy
helyben, élô hanggal vagy más zenei, illetve tárgyi eszközzel elôállított rövid,
hosszabb hangzások, dallamok.
Az óvodai bábjátékban inkább az élô effektek alkalmazását tartom megfelelô-
nek.
Az effektek kiemelnek egyes mozdulatokat (egy indulatos mondatot a bábu
erôteljes gesztusa is segít, de dobbanthatunk még a lábunkkal a hatás fokozása
érdekében).
Kisebb dallamokat felidézhetünk énekelve vagy egy egyszerû hangszeren le-
játszva, mikor bejön egy-egy szereplô. Ugyanígy elôkészíthetjük a vihart menny­
dörgéssel, amit zörgô eszközökkel, vagy egyre fokozódó, erôsödô hangszeres
játékkal is segíthetünk.
Nagyon oda kell figyelni a zene, a szöveg, és a játék (mozgások, képváltások)
arányára.
A zene a színpadi játékban (ha nem egy konkrét zenemû feldolgozásáról van
szó) egy a dramaturgiai elemek közül, ezért nem lehet túlsúlyban, nem nyomhat-
ja maga alá a játékot. A történet elôrehaladását segítô elemként kell szerepelnie.
24 SZÉKELY ANDREA

III. Bábtechnikák

A bábtechnikai megoldások arra valók, hogy az általunk megálmodott történe-

tek, képek, gondolatok megvalósítását segítsék. Arra valók, hogy gondolatainkat
megfelelô formában tudjuk közvetíteni a nézôknek.
A bábtechnikai kategóriák sem teljesen „tiszták”. A bábosoknak nem is nagyon
érdemes a bábok osztályozására törekedniük, hiszen a bábjáték lényege a kreati-
vitás, az, hogy mindent újra és újra másképp is ki lehet találni. Tehát minden ka-
tegóriát fel lehet borítani. Mégis ezt a megoldást választom e szakmai segédanyag
egyik rendszerezô elvének, mivel a többféle szempontrendszer alkalmazásával
gondolataim átláthatóbbá válnak.
A bábtechnikák rendezésekor elôször a mozgatási irányok szerinti – alulról,
felülrôl és hátulról mozgatott bábuk – csoportosítást használom.
A mozgatási irányból történô csoportosítás csak az egyik a sok szempont közül.
A késôbbiekben másokra is kitérek.

A bábmozgatás iránya szerinti felosztás

1. Alulról mozgatott bábok

1.1 Kézre húzott bábok

1.1.1 Kesztyûs bábok (zsákbábok, kesztyûbábok, kézi bábok)

− A teljes kézfej a bábuban van, a kéz adja a figura kifejezô mozgásait, így a kap-
csolat közvetlen a játékos és a bábu között.
− Fôleg paraván fölött játszunk vele.
− Általában textilbôl készül.

Kesztyûs báb
A rút kiskacsa, Kolibri Színház, tervezô:
Gyarmathy Ágnes, rendezô: Székely Andrea
BÁBJÁTÉK 25
1.1.2 Ujjbábok (gyûszûbábok)
− Elsôsorban óvodában használjuk kicsiny mérete miatt, ezért is áll nagyon
közel a kisgyerekekhez.
− Mozgását a bábuban lévô ujj adja, ugyanúgy közvetlen a kapcsolat a játszó
és a báb között, mint a kesztyûs bábnál.
− Mozgatása könnyû a kisgyerek számára is.
− Általában textilbôl készül.
1.1.3. Kézjáték
− Nem konkrét bábokkal, hanem a kezekkel való játék.
− Nem tipikusan bábtechnika, inkább bábjátékos forma, mikor kezekkel, gesz-
tusokkal játszunk el egy-egy történetet.
− Lehet csupasz kézzel és lehet színes kesztyûkkel játszani.

1.2. Botos bábok

1.2.1. Titiri bábok

− A betlehemes játékból ismerjük, mozgatási rendszere egyedi, a figurákat alul-
ról, a színpad alján kialakított kis vájatokban mozgatjuk, a figurák térben való
mozgása kötött rendszerben történik egyfajta „KRESZ” szerint.
− Kisebb botokra textilanyag kötözésével alakítjuk ki a figurákat.

1.2.2. Fakanálbábok
− A fakanál feje a bábu feje, a nyelére lazán kötjük fel a textilanyagot, hogy az
anyag szabadon tudjon repülni, s ezzel kifejezô mozgást adjon a figurának.
− A fakanálbáb arca sík, ezért mozgására a síkbáb mozgatásának szabályai érvé-
nyesek.
− Bábtáncoltató játékokban, népi játékokban sûrûn használják.
− Ritmikus mozgatásával a gyermekek ritmusérzékét fejleszti.
− Könnyen, hamar elkészíthetô.
26 SZÉKELY ANDREA

1.2.3. Nagyméretû botos báb

− Fôleg szabadtéri rendezvényeken vagy nagyméretû teremben, színpadon jele-
nik meg.
− Készítése hasonló, mint a fakanálbábé, de a feje kitömött, és a mérete sokkal
nagyobb.
− Néphagyományok alkalmával, pl. kiszejáráskor látható.

1.2.4. Pálcás bábok (vajang figurák)

− A figurát a ruha alatti tartórúddal tartjuk, de a kezeken is található egy-egy
mozgatópálca (ez lehet vékony fapálca vagy drót-/acélpálca is).
− A kezekre szerelt pálcák szép, kifejezô mozgást biztosítanak a figuráknak.
− A tartórúdon lehetnek még egyéb, a fejmozgást segítô szerkezetek (gapit) is,
mellyel a természetes emberi mozgást próbálják meg utánozni.

Pálcás báb
Mesék Mátyás királyról, Vaskakas Bábszínház,
tervezô, Matyi Ágota, rendezô: Székely Andrea

1.2.5. Árnyjáték (indiai típusú)

− Az indiai árnyjátékban a fényforrás a vászon mögött van, a játékos a vászon alatt
helyezkedik el, és a figurát a fényforrás és a vászon között mozgatja alulról.


Más írásmóddal: wayang.
BÁBJÁTÉK 27

− A fényforrás és a vászon közötti távolság növelésével és csökkentésével a kép

nagysága és élessége változtatható.
− Az árnyfigurákra alulra (vagy felülre) tartóbotot vagy pálcát helyezünk el.

Árnyjáték
Tücsök és a hangya –
Tél, tervezô: Büky Béla

2. Felülrôl mozgatott bábok, marionettek

Minden marionett felülrôl mozgatott báb.

Lehetnek aprók (5-10 cm), de hatalmasok is (150 cm – szicíliai marionettek); plasz-
tikus, de síkfigurák is (pl. papírszínházak, árnyjátékok).

2.1 Zsinóros marionettek

Egy vagy több zsinóron mozgatott bábu, a zsinórokat egyenként egy marionett-
keresztre kötözik fel.

2.2 Vezetôpálcás marionettek

A bábu fejébôl kiálló drót- vagy fapálca segítségével tartják a figurát, a végtagokra
általában zsinórokat kötnek, amelyet szintén a marionettkeresztre kötöznek.

3. Hátulról mozgatott bábok

3.1 Bunraku
A Japánból származó bábszínházi forma különbözô variációi találhatók meg Ma-
gyarországon és Európában

3.2 Feketeszínház
Olyan színházi technika, ahol minden fekete, és csak a fénysávokba betartott
figurák, díszletelemek, tárgyak láthatóak. Egyik típusa az UV-fénnyel való játék.
Varázslatos hatást lehet vele elérni, de komoly technikai igényt kíván.
28 SZÉKELY ANDREA

3.3 Árnyjáték (kínai típusú)

A fényforrás a vászon fölött van, tehát a vászontól távolabb esô dolgok árnyai
már nem látszanak. A bábut teljesen a vetítôvászonra kell nyomni, ezért a figurák
mozgatópálcáit a bábra merôlegesen helyezzük el. Szép, ha áttört felületeket, és
színes fóliákat, csipkés anyagokat használunk az árnyfigurák készítéséhez.

3.4 Tárgyjáték
− Nem kell feltétlenül hátulról mozgatni, de ha pl. Egy asztalon játsszunk a tár-
gyakkal, akkor ez a megfelelô mozgatási forma.
− Lényege, hogy valóságos használati tárgyakkal játszunk el történeteket úgy,
hogy a tárgyak megôrzik saját tulajdonságaikat, de jellemeket, típusokat, ka-
raktereket ábrázolunk velük.
− Lehet olyan játék, amelyben a tárgy önmagát jelenti, csak életre kel.
− Lehet olyan játék, ahol egy-egy tárgy szimbolizál különbözô embereket, jelle-
meket.
− Lehetnek összeszerelt, összeépített tárgyak, amelyek bábszerûen állnak össze,
és speciális mozgásra képesek.

Tárgyjáték
Theater de Spiegel (Belgium), tervezô és rendezô:
Karel van Ransbeeck
BÁBJÁTÉK 29

A bábok plasztikája szerinti felosztás

A bábok plasztikájuk szerint kétfélék: sík- és plasztikus bábok.

1. Síkbábok

A síkbábokat az óvodában sokszor használják. Gyorsan elkészülnek, csak ki kell

vágni a rajzot, és máris lehet vele játszani.
A síkbáb alkalmazása is többféle az óvodában:
− a gyerek készít síkbábot – ez azt jelenti, hogy a gyermek rajzol, majd az óvónô
segítségével kivágják, pálcára ragasztják a rajzot, s így a kis alkotás életre tud
kelni, hamar színpadra tud kerülni;
− a pedagógus készít síkbábot ahhoz, hogy egy történetet, mesét eljátsszon a
gyerekeknek.
Az a tapasztalatom, hogy a pedagógusok ilyenkor egy-egy mesekönyv illuszt-
rációinak átmásolásával oldják meg a figura képzômûvészeti kivitelezését. Az
illusztrációk lehetnek jobbak, de lehetnek kevésbé jók is, és ez az átmásolás minô-
ségére még inkább érvényes.
Az ilyenfajta bábból és a vele való bábjátékból „csak” az hiányzik, amit az
elôzôekben leírtam. Pontosan az, hogy elemzünk, végiggondoljuk, megálmodjuk
a darab látványvilágát és funkció szerint kitaláljuk a technikai részt.
Nem lenne szép tôlem, ha nem érteném meg ezt a biztonságra törekvô meg-
oldást, hiszen gyakorlatból tudom, milyen sokrétû feladatot kívánok a pedagó-
gustól.
A célom inkább az, hogy biztassam a pedagógusokat: a legkisebb mese, törté-
net feldolgozásában is merje saját ötleteit megmutatni. Nem a rajzi tökéletesség
a legfontosabb, hanem a gondolat, ami elindítja azt a folyamatot, hogy a törté-
netet el kell játszanom a gyerekeknek – ôk is játszanak nekünk, így leszünk egy
szinten.
30 SZÉKELY ANDREA

Síkbáb
Háry János, Állami Bábszínház, tervezôk:
Bródy Vera és Koós Iván, rendezô: Szônyi Kató

A síkbábbal való játék nehézségei

A síkbábot vagy profilból, vagy csak elöl-/hátulnézetbôl formáljuk meg. Sokszor
tapasztaljuk, hogy csak az egyik oldalát készítik el. Ha így van, a játékot elôre pon-
tosan meg kell szervezni, hogy a profilban lévô figurák egymásra tudjanak nézni,
hogy egymással kapcsolatba tudjanak kerülni. Ezt a problémát a legegyszerûbben
úgy lehet feloldani, ha a figurák mindkét oldalát elkészítjük, és így a játék közben
felmerülô új ötleteket is meg lehet valósítani.
A síkbáb mozgatása nem könnyû feladat. Mindig a paraván síkjával párhuza-
mosan (illetve a síkmarionettek esetében a színpad szélével párhuzamosan) kell
mozgatni. Mozgatásuk a föl-le és az oldalirányú billegetésekbôl, döntögetésekbôl
áll. Erre a stilizált jelrendszerre kell építeni az egész játékot. A síkbáb testrészei is
mozoghatnak külön-külön pálcák, zsinórok segítségével, ezek fokozzák a hatást,
a kifejezôbb mozgást.
Az óvodások körében ezt a technikát használják a legtöbbször, és ez bizonyos
esetekben nagyon is helyénvaló. Olyankor, amikor az a fontos, hogy a gyerek
munkája rögtön színpadra kerüljön, rögtön eljátszhassa azt, amit akar, amiért
készült a figura. Ilyen esetben nem is probléma, hogy láthatóak-e eléggé a figurák
vonásai vagy sem, és az sem probléma, hogyan mozgatják.
A kisgyerekek általában a síkbábokat ösztönösen úgy lengetik a paraván fölött,
mint a zászlókat. Ha a játék funkciója, hogy most rögtön játsszuk el a történetet,
akkor így is jó. Akkor fordul visszájára a hatása, ha beleszólunk (nem látom,
BÁBJÁTÉK 31

kihez beszél a bábu, túl magasan tartod, fordítsd felém stb.), amikor kívülrôl
utasítgatjuk a játékot.
Azt akartam érzékeltetni ebben a részben, hogy amennyiben nem a spontán
játék hozza létre a síkbábbal való bábozást, úgy nagyon sok nehézség, visszásság
lehet az alkalmazásában.
De nem akarom senkinek a kedvét elvenni ettôl a technikától, hiszen ugyan-
olyan varázslatos, mint a többi bábos forma.
Amennyiben a síkbábos játékkal igazi élményt szeretnénk nyújtani egymás-
nak, és ezt burkolt formában, a bábtechnika használatával akarjuk megsegíteni,
akkor a következôkben leírt formákat ajánlom.

Két olyan különös világot említek a következôkben, a papírszínházat/dobozszín-

házat és az árnyjátékot, ahol a síkbábot az óvodában a pedagógus és a gyerek
egyaránt kifejezôen tudja használni.

1.2. Papír- vagy dobozszínház

A papírszínházaknak hagyománya van Európában. Kis dobozokban alakítjuk ki
a nagyszínházhoz hasonló makett színpadot, amelyben papírbábokkal játszunk.
A dobozt elöl, felül és oldalt kivágjuk, csak a hátsó lap és a sarkok tartják össze a
dobozt. A háttereket a hátsó lap elé helyezzük, a figurákat felülrôl marionettként
vagy oldalról papírcsíkokra helyezve csúsztatjuk be a kis színpadra.
Ezt a dobozt meg is emelhetjük, és az alján vájatokat vághatunk ki, s akkor
létrejön egy olyan szerkezet, amelyben a már említett titiri játékot játszhatjuk.
Egy ilyen varázslatos dobozszínház a teljes színházi illúziót el tudja vinni az óvo-
dába. A síkfigurák mozgatása ebben a formában sem könnyû, de a kis tér és a geo-
metriailag szabályos környezet segíti a párhuzamos vonalakon való síkjátékot.

Családi bábszínház, Prága

32 SZÉKELY ANDREA

1.3. Árnyszínházak
Az árnyjátékot fentebb két helyen is megemlítettem, az alulról mozgatott botos
[indiai], illetve hátulról mozgatott [kínai típusú]) játék).
Itt is tapasztalható, hogy bár a kétféle árnyjáték mozgatási iránya más, hatásá-
nak lényege a fény és a báb viszonyából jön létre.
Az árnyjátékban általában síkbábokat használunk, de természetesen lehetnek
más megoldások is. Sokszor elôfordul, hogy egy meglévô figura vagy a játszó
ember árnyékát is beillesztik az elôadásba.
Mindkét típusú árnyjáték egyszerû formájában alkalmazható az óvodában.
Az indiai típusú árnyjáték olyan, mintha este az olvasólámpa fényében pró-
bálgatná az ember a fény és az árnyékok játékát, ezért ez nagyon közel áll a
gyerekekhez.
A fényforrás a vetítôvászon (ez lehet lepedô vagy ennél jóval kisebb anyag is)
mögött helyezkedik el, a lámpa és a vászon közé tartjuk (boton) a figurát. Ha kö-
zelebb tartjuk a vászonhoz, az árnyék kisebb és élesebb lesz, ha távolabb, akkor
nagyobb és életlenebb. A pedagógus és a gyerekek is bátran tudják használni.
Érdekes, hogy míg a síkbáb mozgatása a paraván felett a párhuzamos tartással
nehezebb, az árnyjátékban – mivel a játszó az árnyképet látja – rögtön önmagától
is kijavítható. Tehát nem a rászólás, az idomítás, a betanítás lesz a fontos, hanem
az önellenôrzés, az önkorrekció.
A kínai típusú árnyjátékban a fényforrás a vetítôfelület fölött van, és a figurákat
hátulról mozgatjuk.
A figurát teljesen rá kell nyomni a bábot tartó pálca segítségével a kifeszített
vetítôvászonra, hogy látható legyen. Ha nem fekszik rá teljesen a vászonra, a képe
nem látszik. Így lehetséges az is, hogy a figurára merôlegesen szerelt bábot tartó
rúd sem látszik. Ennek az árnyékát is a fölülrôl jövô fény mossa ki.
A bonyolultnak tûnô technika egyszerûen létrehozható kis paravánnal és ol-
vasólámpákkal is.
Ebben az esetben a felnôttnek és gyereknek is arra kell törekednie, hogy a
kifeszített felületre teljesen rányomja a figurát, tehát ez ad biztos támaszt a já-
tékhoz.
Az árnyfigurák elkészítése nem sokkal idôigényesebb a festett, rajzolt síkbá-
bokénál, de komplexebb elôkészítést, másféle kigondolást és megoldási módokat
igényel.

A papírszínház (dobozszínház) és az árnyjáték nem pótolja, nem helyettesíti a

rögtönzött síkbábbal történô gyerekjátékot.
Tudnunk kell, hogy a síkbábbal való pontos játék nem olyan alapképesség, amit
az óvodának tervszerûen be kellene ütemeznie, nem lehet célja a bábozásnak.
Tehát a gyereket hagyjuk szabadon játszani. A fentebb írt módszerek, ötletek,
BÁBJÁTÉK 33

eszközök segíthetik a pedagógust abban, hogy olyan síkbábos technikákkal pró-

bálkozzon a gyerekekkel, amelyek játékukat élvezetessé teszi mások számára is.

Karagôz játék, Apay Ekler elôadás közben

2. Plasztikus bábok

A bábuk megfogalmazási módja többnyire plasztikus formában történik.

A sokféle plasztikus bábu esetében a figura technikai jellemzôje határozza meg a
mozgásokat. Ez a fajta képzômûvészeti megfogalmazás megkönnyíti, természete-
sebbé teszi a játékot. Egyes formákban pl. a feketeszínházi báboknál a mozgató-,
illetve tartórúd láthatósága viszont korlátozza a mozgatást.

Közvetett és közvetlen bábozás

Ha a kisgyerek játékáról van szó, fontosnak tartom kiemelni ezt a kétféle cso-
portot, mivel egészen más érzés olyan figurát mozgatni, amelyben benne van
a kezem, és más, amikor valamilyen eszköz, egy áttétel segít abban, hogy meg-
mozdítsam a bábot.
A közvetlen mozgatási formába a kesztyûs, az ujj- és a bunrakuféle bábokat
sorolom, s ezt kiegészítem a kézjátékkal.
A közvetett mozgatásúak közé tartozó pedig minden olyan figura, amit egy
szerkezettel, bottal, dróttal, zsinórokkal és nem közvetlenül a testbe bújtatott
kézzel mozgatunk.
Természetesen lehetnek olyan figurák is, ahol a kétféle technika együtt van
34 SZÉKELY ANDREA

jelen. Többször hivatkoztam, arra hogy a bábjáték kísérletezô mûfaj, és szereti

vegyíteni a különbözô technikákat is.

1. A bábok közvetlen mozgatása

1.1. Kesztyûs bábok

A kesztyûs bábokba bele kell bújtatnunk a kezünket, s ez segít abban, hogy tel-
jesen belehelyezkedjünk, szinte belemerüljünk a figurába. Azt az érzést adja,
mintha egész lényünk a figura testében benne lenne, a személy szinte eltûnik a
bábban. Amikor a kezünk benne van a bábuban, a kis figura átveszi a kéz minden
rezzenését, átjárja az élet, így közössé válik a mozgató személy és a báb vérkerin-
gése. Ez adja a kesztyûs báb hatalmas erejét.

1.2. Ujjbábok
Az ujjbáb kicsinysége miatt is nagyon közel áll az óvodás korú gyerekekhez.
A figura, mint a kesztyûs báb is, átveszi a kéz finom mozgását. Mozgása nagyon
egyszerû, stilizált. Parányi, ezért belefér a gyerek tenyerébe, szívesen babázgat
vele. Játékaiban a kis bábu fölé helyezkedhet, felnôttként viselkedhet vele.

1.3. Bunrakuszerû bábu

A bunrakubábot és a hasonló elven elkészített figurát is többen mozgatják. Szép
példája ez a játék annak, hogy több ember hogyan képes együtt gondolkodni,
együtt lélegezni.
A bábu harmonikus, összerendezett mozgatásához teljes egymásra hangolódás
szükséges. A játékosok a gondolataikat közösen fogalmazzák meg, és cselekvési
formákba öntik, amelyeket a játék során azonos érzelmi állapotban, azonos kon-
centrációval, és azonos intenzitással közvetítenek a nézôk felé. A mozgatók száma
lehet két vagy több személy is, hiszen nem a japán hagyományt próbáljuk meg
leutánozni, csak európai átértelmezését alkalmazzuk a bábszínpadon.
Az óvoda nem igazi terepe ennek a játéknak, a pedagógus esetleg megpróbál-
kozhat egy-egy figura kialakításával. A valósághû mozgatás életszerûvé teheti a
figurával való játékot, és elbûvölô lehet.

1.4. Kézjáték
A kezekkel való játék viszont használható az óvodások körében. A mezítelen ke-
zünkkel, gesztusainkkal való játék közel áll a kisgyerekhez is. Kezünkkel szimbo-
lizálhatunk növényeket, tárgyakat, embereket, és kifejezhetjük vele érzéseinket
is. Megjeleníthetünk hangulatokat, fogalmakat. Mezítelen vagy színes kesztyûs
kezével a legkisebb gyerek is megjelenítheti a természeti jelenségek, a víz, a tûz, a
BÁBJÁTÉK 35

szél mozgását. Hatalmas pusztító tûznyelvek, az alig pislákoló lángok mellett me-
legedô emberek, állatok kézzel való eljátszása jó téma az óvodában. Ugyanilyen
szép pillanatok születhetnek a hömpölygô víz vagy a hatalmas orkán szörnyû
erejérôl vagy a napfény melegétôl éledô természet megjelenítésébôl. A gyermek
belsô hangulatának kivetítése történhet meg ezekben a játékokban. Az is nagyon
felszabadító érzés a játékos számára, hogy nincs benne semmi kötöttség, úgy
mozgatja a kezét, ahogy neki tetszik, ahogy számára kifejezô.

Kézjáték
Teatro dei Piccolo Principi (Olaszország)

2. Közvetett mozgatású bábok

A közvetett mozgatású bábok hatalmasabb csoportot alkotnak, mint a közvetlen

mozgatásúak.
Írásomban most a botos, pálcás, marionettfigurákat említem.

2.1. Botos bábok

Fentebb már említettem a zászlóként lengedezô síkbábok problematikáját. Ez eb-
ben az esetben is érvényes lehet.
A botos bábokat (fakanál bábuk) leginkább a ritmusos, táncos játékokhoz és
beszédgyakorlatok alkalmazásakor használhatjuk élvezetesen és eredményesen.
Nem fontos mindig a paraván mögött játszani, mivel eleinte nehéz a magasság
megtartása, s ez gátolhatja a ritmus megérzését. Ha már jól bánunk a ritmussal,
36 SZÉKELY ANDREA

vidáman énekelünk, és bátran mondjuk a szöveget, akkor érdemes a paraván

mögé állni. Azon ne csodálkozzunk, hogy esetleg az eddigi ritmus- és szöveg-
biztonság teljesen felborul, ez természetes, de a nehezített fizikai körülmények
megszokása után hamar visszaáll minden, és a mozdulatok segítségével szárnyra
kapnak a szavak is.
A fentebb említett paraván elôtti játékforma kifejezetten a csoportos ritmus-,
nyelvi és népjátékokra vonatkozik, és nem arra a helyzetre, amikor a gyerek ön-
maga kíván megnyilvánulni. Amikor a zárkózott gyereknek erre van szüksége,
feltétlenül a paraván takarását kell használni, azt kell felajánlani neki.

2.2. Pálcás báb

Ez a technika már nagyon nehéz, és veszélyes is lehet a kisgyerek számára. A pál-
cás báb egyszerû formája is nagy hatást tud kelteni. A varázslatos, csodás lények
eljátszásához sokszor használjuk. Ezt a játékot felnôtteknek ajánlom, a pedagógus
el tudja vele bûvölni a gyerekeket.

2.3. Marionettbáb
Régi bábcsoport-vezetôi emlékem idézôdik fel. Pomázi bábcsoportommal Weöres
Sándor Vásár címû versét játszottuk el nyugdíjasoknak. Nagyon nagy munkával
készítettük el a produkciót, fakanál marionettekkel játszottunk. (A fakanál feje
volt a bábu feje, a nyele a marionettrúd, amolyan fordított fakanálbáb.) A gyerekek
kedvesen játszottak, de mégis azt kellett tapasztalnom, hogy képtelenek voltak
jól tartani ezeket a bábokat. Az egyik figura ülô helyzetben csúszott végig a szín-
padon, a másik röpködött, nagyon nehéz volt a figura magasságát bemérniük és
azt megtartani. A marionett játékban az is problémát jelent a gyerekek számára,
hogy csak felülrôl látják a bábot, és így nem érzik a talajt. Rájöttem, hogy nagyon
nehéz a gyerekeknek marionettel játszani. De nemcsak a gyerekeknek, hanem a
felnôtteknek is. Hivatásos bábmûvészek között is vannak olyanok, akik a figurák
eltérô mozgatási rendszere miatt nem szívesen játszanak ezzel a technikával.
Tapasztalatom szerint a gyermek számára a marionettbábu egy kisgyereket,
egy babát jelent. Legszívesebben az ölébe veszi, és a végtagjait a kezével megfogva
mozgatja, de ebben a játékban a báb mozgatórendszere, botja, zsinórja, keresztje
csak akadályozza. Ugyanakkor nagyon vonzóak számára a marionett emberfi-
gurák, mert olyanok, mint ô, mint a család, mint a társai. A méretbeli különbség
viszont azt a jó érzést adja a gyereknek, hogy a bábu fölé tud nôni, hogy nagynak
érezheti magát mellette, ezért is akar vele babázni.
Említettem, hogy a kis dobozszínházban lehet marionettekkel játszani. Óvodá-
ban az óvodások számára ezt a fajta játékot találom megfelelônek. Kisebb térben,
kis figurákkal, ahol látható, kontrollálható a gyerek számára önmaga játéka. De
ez is a nehezebb játékokhoz tartozik, mert a technikai kötöttségek és az áttétel
miatt bonyolultabb az átélés folyamata.
BÁBJÁTÉK 37

A pedagógus viszont bármikor élhet ezzel a technikával. Ha az óvodás nézôje

a játéknak, akkor nagyon át tudja élni, hiszen a figurák olyanok, mintha igazából
élnének.

Marionettbáb
Aucassin és Nicolette, Kolibri Színház,
tervezô: Gyarmathy Ágnes,
rendezô: Székely Andrea

Azt ajánlom, hogy a közvetett mozgatású figurák alkalmazását mindig a peda-

gógus játéka elôzze meg. A csodák megteremtésében bátran használja ezeket a
technikákat, de a gyerekek közelségében, a bábos sarokban, a közvetlen mozga-
tású bábokat tartsa elöl. Ezeket használják a mindennapi rögtönzésekben.
38 SZÉKELY ANDREA

IV. A bábok anyaga

A bábokat anyaguk szerint is csoportokba lehet rendezni. Készülhetnek papírból,

textíliából, természetes anyagokból és mûanyagokból stb.
Mészáros Vincéné gondolatait idézem:

„A kisgyermek számára ugyanis rendkívül fontos, hogy a báb puha, kellemes tapintású
anyagból készüljön. Boldogok pl. ha a kisnyúl puha talpával megcirógatja arcukat, vagy
kezet fog velük. Amikor a jó óvodai báb jellemzôit kutattuk, megállapításaink forrása
mindig a gyakorlat volt.
Ismételt tapasztalatok vezettek ahhoz a felismeréshez, hogy a gyerekek a sokféle báb kö-
zött pásztázva, mindig a kicsiny, a szép, a mérsékelten stilizált, színes és puha báboknál
kötöttek ki.” 

Tehát a bábu sokféle anyagból lehet, mégis a puha, meleg, színes textilbôl ké-
szült figura áll a gyerekhez a legközelebb. Ezt mindig tartsuk szem elôtt.

1. A bábu szépsége

A bábu „szépsége” nehezen meghatározható. Úgy érzem fölösleges is errôl be-

szélni, mivel a „szép” mint kategória sokkal szubjektívebb annál, hogy egy bábu
kialakításánál fô szempont legyen. A kedvessége már megfoghatóbb. A kedves
arc megteremtésének már vannak leírható jellemzôi. A legfontosabbnak viszont a
karaktert tartom. A lényeges az, hogy a figurának jellemzô karaktere legyen, hogy
tudjam ki ô. A karakteres báb funkciója az, hogy inspiráljon, elindítsa a bábozás
folyamatát, kérje tôlem, hogy a lényébe helyezkedjek, hívjon a játékba.

Nagyon eltérô az, hogy milyen bábok találhatók az óvodában, illetve milyen
bábot tud elkészíteni az óvodás. A fentebb idézett részlet arról szól, hogy milyen
bábok legyenek az óvodai polcon, kosárban. Az is kiemelten fontos, hogy milyen
figurákat, karaktereket találjunk a polcokon.
Óvodás korban az állatfigurák állnak legközelebb a gyerekekhez. Fontos szem-
pont, hogy az állatok között is megtaláljuk az alaptípusokat. Ezek a kedves, ki-

Mészáros Vincéné: Óvodai bábjátékok. Tankönyvkiadó, Budapest. 1982. 27.
BÁBJÁTÉK 39

szolgáltatott, az áldozati szerepet viselô figurák, illetve a gonosz, ravasz, erôs

állatok. Talán a felsorolásból is kiderül, hogy mely állatokra gondolok. Ezeken
kívül embert ábrázoló figurákra is szükség van, olyanokra, amelyekkel el lehet
játszani a családot, az óvodát, valóságos, illetve mesebeli helyzetben. Szükség van
a királyi családra, a szegény ember családjára, ahol teljes a családkép, van apa,
anya és gyerekek. Kellenek olyan archetípusok, amelyek a közös tudatunkban
élô jókat és rosszakat jelenítik meg. Ilyenek a tündérek, manók, boszorkányok,
az ördög és a sárkány. Egy ilyen bábkészlettel már a gyermekekben lévô összes
szorongás, félelem kijátszható.

2. A Meseládikó

Ezért is készítettük el az óvodák számára a Meseládikót. A Meseládikóban ta-

lálunk kifejezetten az óvodások kezére és a pedagógusok kezére is megfelelô
bábokat. Olyan karakteres figurákat, amelyek hívják a gyerekeket a játékba. A
dobozban található egyéb eszközök lehetôvé teszik új figurák gyors kialakítását
is, hogy a játékhoz szükséges hiányzó állatokat, személyeket, lényeket hamar
beilleszthessük a játékba. Ezek az eszközök a kreativitás megnyilatkozását is se-
gítik.
A Meseládikó olyan kis nyitható, csukható bábszínház, amely többféle bábtech-
nikai megoldás használatát teszi lehetôvé, ezzel segítve az óvodapedagógusok
munkáját.

3. Bábkészítés

De térjünk vissza arra, hogy a gyerekek nemcsak kész bábokat kapnak az óvo-
dában, hanem készítenek is magunknak. Vajon mibôl?
A gyerekek az óvodában a bábkészítéshez papírt, idônként rongyot is kap-
nak, s ezeket könnyen tudják kezelni. Sokszor beépül a kézmûves tevékenységek
közül a nemezelés, amit a bábkészítésben is egyre többen használnak. A kész
papír- és mûanyag flakonok, dobozok felhasználása is egyszerû, gyors. A fával
már nehezebb a dolgunk, annak megmunkálását az óvodai környezet nem teszi
lehetôvé.
Viszont a természetben összegyûjtött termésekbôl, virágokból, zöldségekbôl,
gyümölcsökbôl is készíthetünk bábokat. Ezeknek az összeillesztése is gondot
okoz, de a pedagógus segítségével gyönyörû rögtönzött figurák születhetnek.
40 SZÉKELY ANDREA

Errôl is olvashatunk Mészáros Vincéné könyvében:

„… az óvodások örömüket lelik a terményekkel való alkotómunkában. Örömük azonban

csak akkor válik teljessé, ha nemcsak létrehoznak egy bábot, hanem azt játékukban a báb-
színpadon is felhasználhatják. A gyermeki alkotómunka a bábszínpadon kap értelmet. A
megalkotott figurák életre kelnek, s az elkészített eszközök is megtalálják funkciójukat.
A terménybáboknál, kellékeknél a bábszínpadon azzal is kell számolnunk, hogy amilyen
könnyen és gyorsan készülnek, élettartamuk is olyan rövid. Ezért fôleg egyszerûbb jele-
netek és népi játékok eljátszására használjuk ôket.” 

Két fontos gondolat is megjelenik az idézetekben. A gyerek azért készíti a bábot,

hogy játsszon vele, és nem azért, hogy kiállítsák. A bábu lényege, hogy megmoz-
dul, hogy életre kel. Ha bábokat készítünk, ezt a mozzanatot nem lehet elhagyni,
mert különben a tevékenység célja nem realizálódik.
A terménybábok rövid idejûségére is utal a szerzô. Ez sajnos igaz, hamar elfon-
nyadnak, szétesnek ezek a figurák, és akkor elvesztik varázsukat. Ezért itt különö-
sen fontos, hogy azonnal szereplôkké váljanak, addig, amíg frissek, vonzóak.


Mészáros Vincéné: i. m. 28.
BÁBJÁTÉK 41

V. Látogatás a bábszínházban

Végezetül, de nem utolsó sorban visszatérek arra, amit a bevezetôben pozitívum-

ként kiemeltem. Mégpedig ahhoz, hogy az óvodapedagógusok szívesen viszik a
gyerekeket bábszínházba, illetve szívesen hívnak bábcsoportokat az óvodába.
Itt két különbözô funkcióról szeretnék szólni. Elôször arról, hogy a bábszín-
házba járás olyan folyamatot indít el a gyermekekben, ami rászoktatja ôket arra,
hogy igényük legyen színházba járni. Ezt a szokást, az igényt már az óvodában
kezdjük el kialakítani! Azért is fontosnak tartom, mert tudjuk, hogy sok olyan
gyerek van, aki családi háttere miatt csak az óvodai, illetve iskolai közösséggel
jut el színházba, színházi elôadásra. Másodszor az óvodában látható elôadások
problémáját összegzem.

1. Színházlátogatás

Vajon miért más elmenni egy bábszínházba – vagy ahol nincs, a közeli mûvelôdési
házba – elôadást nézni, amikor a bábtársulatok felkeresik az óvodákat, és a hely-
színre mennek?
A kimozdulás, a készülôdés, a „titkos helyre” való közös kiruccanás a közösség
életében nagyon fontos momentum. Az eseményre való felkészülés, a felöltözés,
a színházi szokások tisztázása, a színházi szertartás megismerése, és az abban
való eligazodás mind fokozzák az izgalmat, a várakozást.
A bábszínházak, és egyre inkább a mûvelôdési házak is sokkal többet tudnak
nyújtani színpadtechnikailag, és ezzel meg tudják teremteni a teljes illúziót, a va-
rázslatot a gyerekek számára. Ennek megteremtése segít a gyerekekben megbúvó
feszültségek, problémák kiélésében, a katarzis megélésében. Ezekrôl a hatásokról
ne mondjunk le, hiszen tudjuk, nekünk felnôtteknek is szükségünk van erre a
feszültségekkel és csodákkal teli élményre.
Fontos, hogy az óvodák a színházakkal, a mûvelôdési házakkal felvegyék a
kapcsolatot, és azt ôrizzék is meg. A pedagógusok a szervezôk által visszajelez-
hetnek az alkotóknak, ezzel is segítve munkájukat.
42 SZÉKELY ANDREA

2. Óvodai elôadások

Az óvodákat sok elôadó keresi fel. Változó színvonalú elôadásaik közül fôleg a
szóbeszéd alapján válogatnak a pedagógusok, több-kevesebb sikerrel.
Érdekes, hogy bizonyos társulatok látványos, csalogató reklámanyaga mögött
sokkal kevésbé igényes elôadás lapul.
Az óvodába eljáró társulatok elônye, hogy helybe jönnek a játékosok. Termé-
szetesen kisebb kiállítású, kevesebb technikai segítséget kívánó darabokkal. Ez
viszont nem jelent semmiféle minôségi kategóriát, hiszen vannak olyan bábtár-
sulatok, akik néhány eszközzel is csodát varázsolnak, és vannak olyanok, akik
hatalmas eszköztárral, technikával is unalmas, érdektelen elôadást hoznak létre.
Az óvodába járó produkciók elônye az is, hogy beleférnek egy délelôtti foglal-
kozás keretébe, nem kell kivinni, felöltöztetni a gyerekeket, és a közlekedésrôl
gondoskodni. Természetesen olcsóbb is.
Mindkét formára szükség van, amennyiben színvonalas elôadásról van szó.

3. Mire kell figyelnie a pedagógusnak?

A színházi elôadásra fel kell készíteni a gyerekeket. A pedagógusnak kötelessége

elôzetesen megismeri azt az elôadást, amit késôbb megnéz a gyerekekkel. Ez
természetesen nem mindig jöhet létre. Azt azonban mindenképp tudnia kell,
hogy mit fognak megnézni. Ezt az információt pedig ossza meg a gyerekekkel.
Beszéljenek a megtekintendô történetrôl, és a színházi szertartás fontosságáról is
(kezdés, csengô, függöny, fények, zene, öltözetünk, viselkedés, pl. nem eszünk,
mobiltelefon kikapcsolása, ha van, a szünet jelentôsége stb.). Ezek a momentumok
kiemelt alkalommá teszik a színházi látogatást.
A szertartásos elemeket késôbb viszontlátjuk a gyerekek játékaiban is. Sokszor
az óvodai szobában a rögtönzött elôadások során fontosabbá válik a szertartás
újra-újrajátszása, a csengetés, a függönyhúzás, mint maga az eljátszandó történet.
Így a szertartás lesz a játék középpontjában, és ennek a játéknak a keretében
dolgozza fel a gyermek az élményt.
A bábszínházi elôadást a csoportvezetô pedagógusoknak meg kell nézniük
együtt a gyerekekkel – még akkor is, ha látták már a produkciót –, hogy a késôb-
biekben az óvodai csoportban tudjanak róla beszélgetni. Így tudják felfedezni
a gyerekek játékában azokat a motívumokat, amelyek a színházi élmény során
érték a kis nézôket.
Azt is tudjuk, hogy egy színházi látogatás elfárasztja az óvodás nézôket. Hagyjuk
ôket utána pihenni, feldolgozni az élményt. Nem rögtön az elôadás után fog kiderül-
ni, hogy milyen hatással volt a gyerekre a produkció, hanem valamikor késôbb.
BÁBJÁTÉK 43

A színházban a pedagógus figyelje a közönség reagálását, mert akkor tudja

meg, hogy az elôadás mely pontjai izgatták fel a gyerekeket. Vegye észre azokat
a különleges reakciókat, amit egyes gyerekekbôl vált ki a darab. Ezeket jegyezze
meg és próbálják meg feldolgozni a foglalkozásokon.
Érdemes többféle módon felidézni az élményt. Jó módszer a rajzolás, de ez is
arra jó, hogy a rajzok alapján tudjunk beszélgetni a látottakról. A beszélgetés
során létrejöhet olyan igény, hogy szívesen eljátszanának a gyerekek egy-egy
jelenetet. A játékokban többnyire megjelennek a gyerekeket leginkább megérintô
jelenetek, amelyeknek a feldolgozásában segíthet a bábos eljátszás.
44 SZÉKELY ANDREA

Zárszó

Ebben a bábjátékról szóló szakmai anyagomban segítséget kívánok nyújtani ab-

ban, hogy hogyan gondolkodjunk a bábjátékról. Nem volt célom, hogy teljes le-
írását adjam a bábjáték elméleti ismereteinek, a bábtörténetnek, bábesztétikának,
lélektannak stb.
Úgy gondolom, hogy a legfontosabb a szemléleti kérdés. Mégpedig az, hogy
hogyan kezdjük el a gyerekekkel való munkát. Gondoljuk át, hogy mit akarunk
nekik megmutatni a világból, és miért! Saját kreativitásunkban, játékosságunk-
ban bízva mindent meg tudunk oldani, ha szeretnénk. Ebben a gyerekek, a kol-
légák és a szülôk is társaink.
Remélem, hogy ez az írás az általam képviselt bábos szemléletbôl át tud adni
néhány fontos gondolatot, viselkedési módot, a gyerekekkel való bábjátékos mun-
kám elveit.
A „Meseládikó” használata pedig remélem, segíti a mindennapos bábjátékos
tevékenységet, megkönnyíti a pedagógus munkáját, és örömet szerez a sok kis
óvodásgyereknek.
BÁBJÁTÉK 45

Képek jegyzéke

Borító: Kislány bábuval – Die welt des puppenspiels, UNIMA Berlin, 1989. 245.
8. oldal: Giuseppe Arcimboldo: A könyvtáros – Taschen, Köln, 2003. 29.
8. oldal: Salvador Dalí: Az emlékezet állandósága – Corvina, 1991. 62.
23. oldal: Kesztyûs báb. A rút kiskacsa, Kolibri Színház, tervezô Gyarmathy Ágnes,
rendezô Székely Andrea
24. oldal: Pálcás báb. Mesék Mátyás királyról, Vaskakas Bábszínház, tervezô, Matyi
Ágota, rendezô: Székely Andrea
25. oldal: Árnyjáték. Büky Béla terve – Tücsök és a hangya, Tél, tervezô: Büky Béla,
Art LIMES Báb-tár I., Tatabánya, 2006.1. 10.
26. oldal: Tárgyjáték. Theater de Spiegel (Belgium), tervezô és rendezô: Karel van
Ransbeeck, Theatre music figures objects, Theater de Spiegel, Belgium, 2005.
28. oldal: Síkbáb. Háry János, Állami Bábszínház, tervezôk: Bródy Vera és Koós
Iván, rendezô: Szônyi Kató, Selmeczi Elek: Világhódító bábok. Corvina, 1986.
207.
29. oldal: Családi bábszínház, Prága, Art LIMES Bábok és Bábuk Tatabánya, 2003.
1. 73.
31. oldal: Karagôz játék. Apay Ekler elôadás közben, Art LIMES Báb-tár I. Tatabánya,
2006. 1. 69.
33. oldal: Kézjáték. Teatro dei Piccolo Principi (Olaszország) – Die welt des puppens-
piels, UNIMA Berlin, 1989. 39.
35. oldal: Marionettbáb, Aucassin és Nicolette, Kolibri Színház, tervezô: Gyarmathy
Ágnes, rendezô: Székely Andrea, fotó: Kádár Kata.

A „Meseládikó” tartalma

Dobozszínház
Árnyszínház
Árnyfigurák
Kesztyûs és ujjbábok
Bábtáncoltató figurák
Összeállítható bábkészlet
Az eltérô fejlôdésû és képességû gyerekek a világot,
annak megismerését nagyon sokféle úton, idôben
eltérô módon fogják fel: van, aki a zene útján; van,
aki a kezével; van, aki ... másképp. Ezek a köte-
tek nem pusztán tanulási segédanyagok, hanem a
sokféle, változatos módszerû, megoldásmenetû és
szintû utak bejárásához adnak ötleteket.

A kötetek – Játszunk? Természetesen!, Kiegészítô

segédlet, Néphagyomány, Zenevarázs – összefüggô,
ám önállóan is használható anyagok.