Eseményalgebra

Ha P(A/B)=P(A), a két esemény független egymástól. I

Egymástól függő események esetében a feltételes valószínűség értéke egynél
nagyobb is lehet. H
Ha két esemény független, nem lehetnek egymást kizáróak. I
Egymást kölcsönösen kizáró események nem lehetnek egymástól függetlenek. I
Két egymást kölcsönösen kizáró esemény valószínűségének összege 1. H
A gyakoriság értéke csak 1-től kisebb számot vehet fel. H
A kockadobásnál a 6-os dobás relatív gyakorisága 1/6. H
Teljes eseményrendszert alkotó események valószínűségeinek összege 1 . I
A teljes eseményrendszerben az események egymást kölcsönösen kizárják. I
Az A+B esemény valószínűségét az A és B események valószínűsége adja meg. H
Két, egymást kölcsönösen kizáró esemény valószínűségének összege lehet
egynél nagyobb. H
Az AB összetett esemény valószínűségét m indig ki lehet számolni a P(AB)=P (A)
P(B) összefüggéssel. H
Ha P(A/B)=P(A), a B esemény bekövetkezési valószínűsége 0. H
A relatív gyakoriság értéke sosem lehet 1-nél nagyobb. I
A relatív gyakoriság értéke csak egész szám lehet. H

Diszkrét valószínűségi változó

A Poisson-eloszlás diszkrét valószínűségi változó eloszlása. I
A függvényt, am elynek x helyen felvett értéke megadja, hogy a valószínűségi
változó milyen valószínűséggel vesz fel x-nél kisebb értéket,
eloszlásfüggvénynek nevezzük. I
A binom iális eloszlás minden esetben közelíthető Poisson eloszlással. H
Ha a kumulatív eloszlásfüggvény értéke az x=150 értéknél 0.3, akkor annak
valószínűsége, hogy egy változó értéke 1 5 0 , 30%.
A Poisson eloszlás λparamétere sohasem lehet negatív szám. I
Diszkrét valószínűségi változónak nincsen sűrűségfüggvénye. I
Egy diszkrét valószínűségi változó legnagyobb valószínűséggel a várható értékét
veszi fel. H
A Poisson eloszlás folytonos valószínűségi változóra alkalmazható. H
A binom iális eloszlás várható értéke csak term észetes szám le h e t .H
Az em berek életkorának eloszlása jól jellem ezhető a binom iális eloszlással. H
Egy valószínűségi változó várható értéke mindig olyan szám, am ely a
valószínűségi változó egy lehetséges értéke. H
A binom iális eloszlás esetén az esemény két lehetséges kim enetele egymástól
független. H
A binom iális eloszlás egv folytonos valószínűségi változó eloszlása. H
Binomiális eloszlással lehet jellemezni az emberek magasságának eloszlását. H
A binomiális eloszlás esetén az esemény két lehetséges kimenetele egymást
kizárja. I

Mintavételezés
A mintaközép közepes hibája csökken a minta elemszámának növelésével. I
Az a szám (statisztika), amely leírja, hogy egy valószínűségi változó értékei
milyen mértékben terjednek szét a várható érték körül a szórás. I
Az egynél nagyobb elemszámú minta korrigált empirikus szórása nagyobb, mint
a középérték közepes hibája. I
Egy minta akkor reprezentatív, ha elég nagy az elemszáma.
Ha a minta elemszámát növeljük, a szórása 0-hoz tart. H
Egy nagyobb elemszámú minta mindig reprezentatívabb, mint a kis elemszámú.
H
A módusz és a medián mindig egyenlő. H
A módusz megbízhatóbban becsli a populáció szórását, mint a standard
deviáció. H
A populáció szórását 1 elemű mintából megbízhatóan becsülhetjük. H
A minta átlaga mindig nagyobb, mint a módusz. H
A minta átlaga a mintavételtől függetlenül a populáció elméleti várható
értékének torzítatlan becslését adja. H
A korrigálatlan empirikus szórás a populáció szórásának torzított becslését adja.
I
A korrigált empirikus szórás a populáció szórásának becslésére használt
statisztika. I
Az SD várható értéke megegyezik a populáció varianciájával. H
Egy minta reprezentativitását a mérete határozza meg. H
A variációs koefficiens az SD érték/átlag x 100. I
A nagyobb elemszámú minta mindig reprezentatívabb, mint a kis elemszámú.
A korrigált empirikus szórás (SD) a populáció szórásának torzítatlan becslését
adja. I
SEM és az SD várható értéke mindig megegyezik egymással. H
A SEM és az SD a populáció szórásának becslésére használt statisztikák. I
Egy mintában az összes elem relatív gyakoriságának összege 1 . I
Egy hisztogram esetében az oszlopok magassága egyenesen arányos az adott
elem (relatív) gyakoriságával. I
Egy minta módusza minden esetben nagyobb, mint a minta mediánja. H

Normál eloszlás
A normál eloszlás várható értéke, mediánja és módusza megegyezik. I
A sűrűségfüggvény - végtelenés +végtelenközötti grafikon alatti területe 1 .I
A standard normális eloszlás szórása 1 .I
A standard normál eloszlás mediánja és módusza megegyezik. I
A standard normális eloszlás eloszlásfüggvénye maximális értékét z=0-ban veszi
fel. H
A sűrűségfüggvény egy felvehető értékéhez rendelhető valószínűség 0 .I
Normális eloszlás várható értéke, mediánja és módusza megegyezik. I
A normális eloszlás eloszlásfüggvénye 0-nál veszi fel a 0,5 értéket. H
Egy folytonos valószínűségi változó sűrűségfüggvénye felvehet negatív
értékeket. H
Folytonos valószínűségi változónak nincs eloszlásfüggvénye. H
A folytonos valószínűségi változó eloszlásfüggvényét a és b között integrálva
megkapjuk annak a valószínűségét, hogy a valószínűségi változó a és b közötti
értéket vesz fel. H
A normális eloszlás sűrűségfüggvénye maximális értékét +végtelenben veszi fel. H
Kisebb szórású normális eloszlás sűrűségfüggvényének maximális értéke
nagyobb, mint a nagyobb szórásúé. I
Egy valószínűségi változó eloszlásfüggvényének értéke sosem lehet 1-nél
nagyobb. I
A normális eloszlás sűrűségfüggvénye szimmetrikus a várható értékre. I

Statisztikai tesztek
Egy kétoldali, kétmintás t-próba esetén szignifikáns különbség a két minta
átlagai között azt jelenti, hogy a nullhipotézis teljesen biztosan hamis.
Az önkontrollos t-próba minden esetben helyettesíthető kétmintás t-próbával.
H
Egymintás t-próba esetén nem végezhető kétoldali próba. H
Egy minta szabadsági foka mindig kisebb, mint az elemszáma. I
Az elsőfajú hibát akkor követjük el, ha az igaz nullhipotézist elvetjük. I
A statisztikai próba gondos végzésével az elsőfajú hiba valószínűsége 5%
szignifikancia szinten nullára csökkenthető. H
A kétmintás t-próba elvégezhetőségének egyik feltétele az, hogy a két minta
független legyen egymástól. I
A kétmintás t-próba csak standard normális eloszlású valószínűségi változók
összehasonlítására alkalmas. H
A szignifikancia szint csökkentésével csökkenthetjük az elsőfajú hiba
elkövetésének valószínűségét. I
A szignifikancia szint csökkentésével csökken a hamis null hipotézis
elfogadásának valószínűsége. H
Hipotézisvizsgálatnál a szignifikancia szint annak a valószínűségét adja meg,
hogy a null hipotézis hamis. H
Az F-próba során két minta szórásának egyenlőségéről állítunk fel hipotézist. H
Önkontrollos t-próba esetén végezhető kétoldali próba is. I
Az U-próba statisztikája standard normális eloszlást mutat. I
U-próba esetén a centrális határeloszlás tételének figyelembevételével
standardizálunk. I
A t-teszt két, egymástól független, normál eloszlású populációból származó
minta varianciájának az összehasonlítására szolgál. H
A szabadságfok mindig nagyobb mint a minta elemszáma. H
Az elsőfajú hiba elkövetésének valószínűsége egyenlő a szignifikancia szinttel. I