Történelem – I.

VILÁGHÁBORÚ

A „nagy háború” okai

Nemzetközi nagyvállalatok

Gazdaság

Monopólium
 tönkrement vállalkozások felvásárlása
 ipar, olajkitermelés
 egyeduralom a piacon (monopóliumok)
 tőkések vezetik – nagy vagyon  politikai befolyás

Gyarmatosítás

 a tőkés vállalatoknak a tőkekivitel miatt nagy hasznot hozott a gyarmatosítás

 harc a gyarmatok újrafelosztásáért
o régi gyarmatosítók: Anglia, Franciaország
o új gyarmatosítók: Egyesült Amerikai Államok, Németország,
Olaszország
 fegyverkezési verseny – elsősorban Anglia és Németország között
hogy megvédjék vagy elfoglalják gyarmataikat

Válsággócok

1. Balkán
 a Török Birodalom európai részén sorra szabadultak fel több száz éve
elnyomott területek
 Oroszország, Osztrák-Magyar Monarchia
2. Flottaépítési verseny
 erőltetett német flottaépítés – megközelítik az angol flotta nagyságát
3. Visszavágás (revans) kényszere
 1870-71-es német-francia háborúban elszenvedett vereségért a franciák
revansot akartak venni

Katonai szövetségek

Központi hatalmak (hármas szövetség) – Németország, Osztrák-Magyar Monarchia,

Olaszország
Antant – Anglia, Franciaország, Oroszország

1
Történelem – I. VILÁGHÁBORÚ

Az I. világháború kezdete

Az első pisztolylövés: szarajevói merénylet

1914 nyara
 Ferenc Ferdinánd trónörökös látogatása Boszniában – hadgyakorlat
megtekintése
 ellenállás oka: Szerbiával való egyesülést akarták
 1914. június 28. – Szarajevó körbeautózása közben – hét szerb merénylő
 első kísérlet sikertelen – kézigránát későn robbant
 második merénylő sikerrel járt – lelőtte a trónörököst és feleségét

Hadüzenet

 Monarchia vezetése ultimátumot adott Szerbiának (tudták, hogy a szerbek nem

fogják teljesíteni
 Szerbia a nagy részét elutasította (bíztak Oroszország támogatásában)
 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának
 augusztus elején a központi hatalmak és az antant hadba léptek egymással –
Olaszország és Románia egyelőre semleges maradt
 a háború más országok is csatlakoztak – Japán antant, Törökország központi
hatalmak oldalán
 a háború világháború vált.

Háború frontjai

1914-15
Déli front
 Balkán – Monarchia harcol Szerbiával – Monarchia győz Németország és
Bulgária segítségével
 Törökország – októbertől harcol az antant (elsősorban Oroszország) ellen
 1915-ben Olaszország átáll az antant oldalára - az olasz fronton a Monarchia
harcol Olaszország ellen
Nyugati front
 Németország harcol Franciaország ellen (franciák győznek)
 Anglia másnap hadat üzen Németországnak
Keleti front
 keleti síkság, Kárpátok keleti előtere – Oroszország harcol Németország és a
Monarchia csapataival

2
Történelem – I. VILÁGHÁBORÚ

A háború első évében tömegek éltették a háborút. A nacionalizmus a nemzeti

büszkeség érzését más népek ellen fordította.

Villámháborúból állóháború

 Minden hadsereg vezérkara a háború gyors befejezését tervezte.

 marne-i csata – orosz vasútvonal
 kétfrontos háború – állóháború

A világháború második szakasza

Keleti front

 nagy területek cserélnek gazdát

 északi szakaszon a németek visszaverik a váratlan orosz támadást
 déli szakaszon az oroszok elérik a Kárpátokat, benyomulnak Magyarország
területére – Monarchia heves harcok árán visszaveri a támadást – jelentős orosz
területeket foglal el, még Varsót is megszállják

Háború a tengeren

 a háború elején a britek legyőzték a német hajóhadat

 válaszul a németek blokád (tengeri zárlat) alá vették a Brit-szigeteket – németek
tengeralattjáróikkal igyekeztek elsüllyeszteni minden Angliába tartó hajót
 tengeralattjáró háború – németek 1915-ben elsüllyesztettek egy angol
utasszállító hajót Luisitanát
 a háború legnagyobb tengeri csatája – 1916 Északi-tengeren (dán Jütland
szigetek közelében) angolok – németek között, angolok megőrzik tengeri
fölényüket
 II. Vilmos német császár korlátlan tengeralattjáró-háború megindítása – előzetes
figyelmeztetés nélkül elsüllyesztettek minden Angliába tartó hajót

Új országok lépnek háborúba

 1916-ban Románia is belépett a háborúba az antant oldalán – titkos

egyezményben ígéretet kaptak Erdély és az Alföld jelentős részét megkapják –
román csapatokat a Monarchia és Németország csapatai visszaverték sőt
elfoglalták Bukarestet
 1917-ben az Amerikai Egyesült Államok hadba lép az antant oldalán – Anglia
nagy mennyiségű hadianyagot kapott hitelbe és esetleges veresége esetén nem
tudta volna visszafizetni

3
Történelem – I. VILÁGHÁBORÚ

A technika háborúja

 gépfegyverek alkalmazása, tengeralattjárók bevetése

 németek a második évben (nemzetközi szerződéseket megszegve) harci gázokat
vetettek be – gránátokkal jutatták el az ellenséges harci állásokig
 légi csaták is voltak, mindkét fél épített repülőgépeket – eleinte felderítés, aztán
légi ütközet – első bombázó repülőgépek
 kormányozható léghajók bevetésével is kísérleteztek a németek
 angolok a háború közepén vetették be az első tankokat (páncélozott harckocsi)

Hátországban élők szenvedései

 férfiak nagy része a fronton, mezőgazdasági munkákat az otthon maradottaknak

kell elvégezni
 hadsereg ellátása mindenütt elsőbbséget élvez – súlyos áruhiány (különösen
élelmiszer, ruha)
 jegyrendszer bevezetése alapvető élelmiszerekre – kenyér, hús, zsiradék
 ipari ágazatokat háborús termelésre állították át
 több országban bevezették az általános, nőkre is kiterjedő munkakötelezettséget
 gyászoló családok - legrosszabb mégis a hivatalos értesítés, hogy a család tagja
„hősi halált halt”, vagy a nyomorékká vált férfiak hazatérése

4
Történelem – I. VILÁGHÁBORÚ

Forradalmak és bolsevik hatalomátvétel Oroszországban

Az 1905-ös forradalom

 Oroszország Európa egyik legfejletlenebb állama volt

 jobbágyfelszabadítás megtörtént, de az orosz paraszt (muzsik) nem szabad
ember – nem volt földjének a tulajdonosa
 legszegényebb réteg a munkásság
 60 % írástudatlan
 orosz-japán háború (1904-05)
o orosz vereség
o orosz hajóhad megsemmisült
o gyarmatosítás
 sztrájk- és tüntetéshullám
o 1905. január 25. Szentpéterváron óriás tömeg vonul a Téli Palota elé
o sortűz – 3000 halott és sebesült
 1905-ben a forradalmi válság Oroszország-szerte polgárháborút eredményezett
(2év) – eredmény – az orosz parlamentet (állami duma) a cár törvényhozó
testületté nyilvánította (eddig csak a cár tanácsadó testülete volt, törvényhozási
jog nélkül)
 a hatalom elleni szervezkedésben jelentős szerepet játszott az Oroszországi
Szociáldemokrata Párt –
o XIX század végén alakult
o tagjait üldözték, letartóztatták – ezért külföldi emigrációban
szervezkedtek
o a párt politikáját Lenin (1870-1924) és hívei, a bolsevikok határozták
meg
o fegyveres harccal kívánták elérni céljaikat

1917-es forradalom