Magyarország története az Árpád-korban

1. Az Árpád-kor számokban. Add meg a leírásokban szereplő információkat számszerűen!

(8x0,5=4 p.)
a. A Szent István által alapított érsekségek száma:
b. Az egyház számára befizetendő terményhányad:
c. A honfoglalásban résztvevő magyar törzsek száma:
d. A magyar nép vezetőinek száma a Levédiai és Etelközi őshazában:
e. A Szent István által alapított püspökségek száma:
f. Az utolsó Árpád-házi uralkodó sorszáma:
g. A vármegye jövedelmeiből a királynak fizetett hányad:
h. Egy templomot ennyi falunak kellett felépítenie:

2. A feladat Géza és István államszervező tevékenységéhez kapcsolódik. Írd az állítások

betűjelét a megfelelő uralkodó nevéhez!(10x0,5=5p.)

Géza fejedelem Szent István

a. Utóda Orseoló Péter volt.

b. Két törvénykönyvben szabályozta a feudális rendszer és a kereszténység bevezetését az
országban.
c. Pannonhalmán létrehozta az első magyarországi bencés kolostort.
d. Az Intelmek című művében jótanácsokkal látja el fiát.
e. Feleségül vette az erdélyi gyula lányát, Saroltot.
f. Bevezette a Nyugat-Európában jellemző öröklési rendet, a primogenitúrát.
g. A megyésispánoknak bírói és adószedési jogot adott.
h. Az egyház működésének feltételeként bevezette az egyházi terményadót.
i. Követséget küldött a quedlinburgi birodalmi gyűlésre.
j. Bevezette a böjtöt.

3. Döntsd el az állításokról, hogy igazak, vagy hamisak-e! (5)

Könyves Kálmán elfoglalta Dalmáciát, ezért a pápa kiengesztelésére enyhített a

magyarországi törvények szigorán.
IV. Béla nem kapott támogatást a nyugati államoktól, ezért a tatárjárás után a
kunokkal, Haliccsal és Lengyelországgal szövetkezett.
A Kárpát-medencében élő népek szívesen befogadták a betelepülő magyarokat,
így a honfoglalás békés úton, vérontás nélkül ment végbe.
István és Koppány egyaránt a fejedelmi címet akarták megszerezni, ezért
konfliktus alakult ki közöttük.
II. András egész királyi vármegyéket is eladományozott, ezért csökkentek az
állami bevételek, és gyengült az ország védelmi képessége.
4. Az alábbi feladat a tatárjáráshoz kapcsolódik. Írd az állítások betűjelét a megfelelő
oszlopba aszerint, hogy az a tatárjárás oka, előzménye, vagy hatása és következménye!(5)

Okok, előzmények Hatások, következmények

a. „(Béla) pedig nemcsak nem adott birtokokat neki (a magyaroknak) semmit, hanem a már
odaadományozott birtokokat is visszavette (…)”
b. „A nyolcadik napon Gyulafehérvár városába érkeztünk, ahol semmit sem találtunk, csak
megöltek csontjait és koponyáit, a bazilikák és paloták szétrombolt és aláásott falait. (…)”
c. „ (…) királyi rendelettel igyekeztünk a világ minden részéből mind katonákat, mind
földműveseket gyűjteni az (…) elhagyott földek benépesítésére.”
d. „ úgy történt, hogy Kötöny, a kunok királya ünnepélyes követséget küldött (Bélához), ha
őt hajlandó befogadni, és szabadságában megtartani, kész rá, hogy (…) őt (Bélát) a
katolikus hitben kövesse.(…)”
e. „(Nyitra vár polgárai) (…) szolgáltatásaik viszonzásául nekik és leszármazottaiknak
folytonosan a fehérvári polgárok szabadságát adtuk. (…) azonkívül ugyanezen nyitrai
vendégeinknek királyi földet adunk, adományozunk.”
f. „(…) Simon ispán sok dicséretes szolgálatot (…) teljesített (…) Ezért Csenke földet
szigettel, réttel és más tartozékaival együtt (…) visszaadtuk.”
g. „ (…) nekünk is és egész Európának üdvösebb lesz, ha a Dunát várakkal erősítjük (…)”
h. „ (…)Amikor pedig a kunok királya nemeseivel és közembereivel együtt kóborolni kezdett
Magyarországon, végtelen sok marhacsordájuk lévén, súlyos károkat okoztak a
magyaroknak legelőkben, vetésekben, kertekben (…)”
i. „Nagyon gyakran panaszkodtak amiatt is, hogy a király az ország szokásjoga ellenére (…) a
nemesek (…) nem indíthatják el peres ügyeiket az ő udvarában, és nem mondhatják el
neki dolgaikat élőszóval, hanem kérvényeket kell benyújtaniuk a kancellárokhoz (…)”
j. „ A királyi tanácsban nyilvánosan elégettette a bárók székeit, így a főpapok és hercegek
kivételével senki sem ülhetett le a király jelenlétében.”

5. A feladat a magyar nép vándorlására vonatkozik. Írd az állítások után annak az őshazának a
nagy kezdőbetűjét, amelyikre az adott állítás vonatkozik! (5)
Őshazák:
Uráli őshaza: U Levédia: L
Magna Hungária: M Etelköz: E

a. Török és iráni hatásra a magyar nép áttért a nomád életmódra:______

b. A magyar törzsek a Kazár Birodalom fennhatósága alatt éltek:_______
c. Finnugor népek szomszédságában gyűjtögető, halászó és vadászó életmód volt
jellemző:_____
d. A magyarok felderítő hadjáratokat indítottak a Kárpát-medencébe_____
e. Kialakult a kettős fejedelemség:_____
f. A magyar törzsek a külső támadások miatt szövetséget, „vérszerződést” kötöttek:____
g. A XIII. században Julianus barát magyarokat talált a területen:_____
h. A magyarok szállásterületét besenyő támadás érte 895-ben:_____
i. A magyarság megismerte a rovásírást, és magas szintű mezőgazdasági ismeretekre tett
szert:_____
 j. Az Azovi-tenger mocsaras erdőségeihez köthető a Csodaszarvas legendájának
keletkezése:_____
6. Az alábbi táblázatban leírásokat olvashatsz. Írd a meghatározás után a megfelelő szaknyelvi
kifejezést/fogalmat, majd nevezd meg azt az uralkodót, akinek a nevéhez köthető a
meghatározott fogalom!(6)

Leírás Fogalom A kapcsolódó uralkodó

neve
„Ha valakinek Isten tízet
adott egy évben, a tizedik
részt adja Istennek (…)”
„Azt is elrendeltük, hogy ha
mi, vagy a mi utódaink közül
valaki (…) ezen rendelkezések
ellen akarna cselekedni, (…) a
püspököknek, (…) és
országunk nemeseinek (…)
jogában álljon (…hogy)
ellenállhassanak és
ellentmondhassanak”
„Főnöküket K.n.d.h.nek
[Kende vagy kündü] nevezik.
Ez a név királyuk
megkülönböztető címe, mert
annak az embernek a neve,
aki királyként uralkodik
rajtuk: Dzs.l.h. [dzsula vagy
gyula].

7. A szöveg a középkori magyar államra vonatkozik. Húzd alá a szövegben a történelmileg

helyes megoldásokat! (6)
„ Szent István király a korábbi vérségi alapon szerveződő rendszer helyére a nemesi
vármegyét/királyi vármegyét/fejedelmi vármegyét állította. A vármegye különböző
tulajdonú földterületeket foglalt magába, s annak igazgatását biztosította. A vármegye
vezetőjét, a várispánt/ az udvarispánt/ a megyésispánt a király nevezte ki, aki a megyei
jövedelmek egyharmadát/kétharmadát/tizedét megtarthatta. Ő vezette a megye haderejét
a király seregébe. Rendelkezésére álltak a várispánságban élő
szolgák/szerviensek/várnépek, és az őket irányító kapitányok/várjobbágyok/vártisztek. A
királyi udvartartás vezetője, a királyi udvar bírája, az esztergomi érsek/ a nádor/ a herceg
volt, aki a király utáni első világi méltóság volt.”

8. A feladat az államalapítás korára vonatkozik.

Állapítsd meg, hogy melyik településeket, illetve területeket írnak körül a táblázatban
szereplő meghatározások! Írd a megfelelő település vagy terület sorszámát a táblázat adott
sorába! Három szám kimarad!(4)

Meghatározás Sorszám
Az ország központjától távol eső terület, amelynek vezetőjét, saját rokonát,
koronázása után győzte le István király.
 Az Árpád-házi királyok egyik fontos központja, koronázó és temetkezési hely. Az
eredetileg zarándokszállásból várossá nőtt településen püspökség nem alakult.
A bencés rend magyarországi központja, az itt található kolostort Géza
fejedelem alapította.
Az Árpád-házi királyok egyik központja, a hagyomány szerint itt született Szent
István. Egyúttal a magyar egyházszervezet központja.

1
2
. 6

7 3

9. A forrás és ismereteid alapján válaszolj a kérdésekre!(6)

2. tc. Azt is akarjuk, hogy se mi, sem a mi utódaink valamely hatalmas kedvéért servienseket
soha el ne foghassanak, vagy fel ne dúlják, hacsak előbb meg nem idézték, és bírói úton el
nem ítélték.
3. tc. Továbbá semmi szerpénzt, sem szabad dénár adót nem szedetünk a nemesek jószágán.
7. tc. Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, a serviensek ne tartozzanak vele
menni, csak az ő pénzén, és visszatérése után rajtuk hadbírságot ne szedjen. Ha azonban az
ellenség részéről jön sereg az országba, mindnyájan egyetemlegesen menni tartozzanak.
Úgyszintén, ha az országon kívül megyünk is haddal, mindazok, kik ispánságokat bírnak, vagy
tőlünk pénzt kapnak, menni tartozzanak.
23. tc. Új pénzünk egy évig maradjon használatban, húsvéttól húsvétig. És a dénárok olyanok
legyenek, amilyenek III. Béla király idejében voltak.

A szöveg utal arra, hogy az uralkodó figyelmen kívül hagyta a korábbi királyok
hospeseknek adományozott jogait és kiváltságait.
A forrásból kiolvasható, hogy a decretum kiadása előtt a király élt a
kamarahaszna beszedésével.
A decretum biztosította a szerviensek hadkötelezettség alóli mentességét.
A forrásból kiolvasható, hogy a decretum kiadása előtt jogtalanul fogtak el királyi
szervienseket a király vagy a bárók.
A decretum kimondta a királyi szerviensek adómentességét.
Az Aranybullát a „második honalapítónak” nevezett királyunk adta ki, a tatárjárás
következményeinek enyhítésére.