AZ IGE

Az ige
ragozása
 AZ IGE
• Az ige cselekvést, történést, létezést,
állapotot jelentő szófaj. Kifejezi a cselekvés
módját, idejét, a cselekvő számát, személyét
és utal a tárgyra.
• Az ige a mondatban az állítmány szerepét
veheti fel,
• toldalékolható és
• valamilyen igealakban szerepel.
• Kérdése: Mit csinál? Mi történik?
 Gyakorló nyelvtan 15. oldal

Az ige ragozása
• Az ige mindig valamilyen igealakban jelenik meg:
szeretne
• Az igealak megjelöli a cselekvés idejét: jelen idő
• módját: -ne feltételes mód
• A cselekvő számát, személyét : E/3 (ő)
• Utalhat a tárgyra is: tárgyas
A cselekvés irányulása szerint
megkülönböztetünk:

TÁRGYAS TÁRGYATLAN
IGÉKET IGÉKET

Lehet mellé Nem lehet

tárgyat tenni mellé tárgyat
pl. eszik, kér tenni
pl. alszik
 ÁLTALÁNOS HATÁROZOTT
RAGOZÁS RAGOZÁS

E/1 én írok T/1 mi írunk E/1 én írom T/1 mi írjuk

E/2 te írsz T/2 ti írtok E/2 te írod T/2 ti írjátok

E/3 ő ír(ø) T/3 ők írnak E/3 ő írja T/3 ők írják

VALAMIT
egy (határozatlan névelő) AZT
a, az (határozott névelő)
 Az általános ragozás A határozott ragozású
személyragjai csak az igék személyragjai is
alany személyét és meghatározzák az alany
számát határozzák meg. személyét és számát, de
utalnak arra is, hogy az
igéhez tárgy kapcsolódik.
Levelet írok. (én E/1)
Írom a levelet.
Könyvet olvasunk. Olvassuk a könyvet.
(mi T/1)
ÁLTALÁNOS RAGOZÁS – HATÁROZOTT RAGOZÁS –
ALANYI RAGOZÁS
TÁRGYAS RAGOZÁS
 ÁLTALÁNOS HATÁROZOTT
személyragot kap az ige, személyragot kap az ige,
ha mellette nem áll ha mellette határozott
tárgy, vagy a tárgy tárgy áll.
határozatlan.
Levelet írok.
Írom a levelet.
(határozott névelő)
Könyvet olvasunk. Olvassuk a könyvet.

ÁLTALÁNOS RAGOZÁS HATÁROZOTT RAGOZÁS TÁRGYAS

ALANYI RAGOZÁS
RAGOZÁS
 Az ikes ragozás
Az ikes ragozás az ősmagyar nyelvben jött létre
eredetileg azzal a céllal, hogy a tárgyat (illetve a
cselekvés célpontját) egyértelműen megkülönböztesse
az alanytól (a cselekvés végzőjétől). Az ikes ragozás
időközben elvesztette eredeti funkcióját, mivel elterjedt
a tárgy teljes jelöltsége, és szétvált az
általános (alanyi) és a határozott (tárgyas) ragozás.
• E/1. eszem, T/1 esszük
• E/2 eszed T/2 eszitek
• E/3 eszik, iszik, alszik, dolgozik T/3 eszik

Gyakorló nyelvtan 19. oldal

 Jó, ha tudod:
• A tárgyas ragozás felszólító mód rövidebb alakjaiban nincs
módjel: add, nyeld ( a hosszabb alak is szabályos: adjad,
nyeljed).
• Az ikes ige általános és határozott ragozása, kijelentő mód
jelen időben egyforma: Reggelire tejet iszom (általános
ragozás). A tejet mindig hidegen iszom (határozott ragozás).
Helytelen az iszok, dolgozok, törölközök, helyes az iszom,
dolgozom, törölközöm.
• Általános ragozás(alanyi) feltételes mód jelen idejének egyes
szám 1. személyű alakjában a –né+k toldalék van illeszkedés
nélkül: adnék, mennék. Ilyenkor helytelen a –nák!
A határozott ragozás (tárgyas ) feltételes mód jelen idő többes
szám 3. személyben viszont érvényes a mély és magas
hangrendű toldalék illeszkedése:
Eloltanák a lámpát? Besötítítenék a szobát?
 ÖSSZEFOGLALÓ Az ige
• A cselekvés irányulása szerint megkülönböztetünk:
TÁRGYAS IGÉK TÁRGYATLAN IGÉK

AZ IGE RAGOZÁSA
ÁLTALÁNOS RAGOZÁS HATÁROZOTT RAGOZÁS
E/1 én írok T/1 mi írunk E/1 én írom T/1 mi írjuk

E/2 te írsz T/2 ti írtok E/2 te írod T/2 ti írjátok

E/3 ő ír(ø) T/3 ők írnak E/3 ő írja T/3 ők írják

AZT
VALAMIT
egy (határozatlan névelő) a, az (határozott névelő)
 Felhasznált szakirodalom:

Dr. Rajsli Ilona-Kávai Bozsó Ildikó:

Magyar nyelv Gyakorló nyelvtan az általános iskolák 6. osztálya
számára
Belgrád, Zavod za udžbenike 2019.

Lerchné Dr.Egri Zsuzsa: Anyanyelv felsősöknek 6.

Szeged, Mozaik Kiadó, 2006

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ikes_ragozás

Az ige - https://www.youtube.com/watch?v=bLlJww-YL1g
Köszönöm a figyelmet!

Az anyagot szerkesztette:
Arnold Ildikó
IGEMÓDOK
A KIJELENTŐ MÓDÚ A FELTÉTELES A FELSZÓLÍTÓ MÓD
IGÉVEL MÓDDAL ARRA AZT FEJEZI KI, HOGY
MEGÁLLAPÍTJUK, UTALUNK, HOGY A A BESZÉLŐ AKARJA,
BEJELENTJÜK A CSELEKVÉS KÉRI A
CSELEKVÉST. BEKÖVETKEZÉSE CSELEKVÉST,UTASÍT
VALAMILYEN RÁ VAGY
FELTÉTELTŐL FÜGG. BELEEGYEZIK.
Jele: ø(nincs)
Jele: j
olvas,
Jele: -na, -ne, Mosolyogj, írj
sétálgatott,
-ná, -né. A j módjel
módosulhat:
-s, -sz, -z, -dz, -gy,
adna, jönne,
-ts, -ss,-ssz, -ggy,
mondaná, segítené.
moss, mássz, nézz, eddz,
igyál, higgy, önts, alkoss,
fogyassz,
 M
Ó KIJELENTŐ FELTÉTELES FELSZÓLÍTÓ
MÓD MÓD MÓD
IDŐ D

ad, adja, adna, adná, adjon, adja,

JELEN kér, kéri, kérne, kérné, kérjen, kérje,
IDŐ
adott, adta, adott/adta
MÚLT kért, kérte, volna
IDŐ kért/kérte
adni fog-fogja
JÖVŐ kérni fog-
fogja
IDŐ
 M
Ó KIJELENTŐ FELTÉTELES FELSZÓLÍTÓ
MÓD MÓD
IDŐ D MÓD
JELEK
O -na, -ne, -j, -s, -sz,
JELEN IDŐ -ná, -né, -z, -dz, -gy,
-ts, -ss,
-ssz, -ggy,
-t -t, -tt+volna -
MÚLT IDŐ -tt

- -
JÖVŐ IDŐ Ige+ni+fog
 Jó, ha tudod:
• A felszólító mód szabályos alakja: -j:
adj, írjatok, nőj, főjön. Kivétel: jöjj.
• Az –s, -sz, -z, -dz végű igékben teljesen hasonul:
kapdoss, kússzatok, eddzél, hozz.
• Néhány –sz végű igében –gy:(lesz) legyetek.
Kivétel a (hisz) higgy.
• A –t végű igék felszólító módja háromféle lehet:
❖cs-t vagy ccs-t hallunk, ts-t írunk:süvítsen,
❖ss-t hallunk, ss-t írunk: nyiss, ültessétek,
❖ssz-t hallunk, -ssz-t írunk: eressz, halasszuk el.
 Nyelvhelyesség
• Ne cseréljük föl a –t végű igék kijelentő és felszólító
módú alakjait:
• Kijelentés: Learatjuk a búzát. Elhalasztják a találkozást.
• Felszólítás: Arassuk le a búzát! Halasszák el a találkozást!
• Helytelen: Nem szeressük az esőt. Helyes: Nem szeretjük...
• Helytelen: Mikor tartsátok az esküvőt? Helyes: Mikor tartjátok...
 IGEMÓDOK

KIJELENTŐ MÓD FELSZÓLÍTÓ MÓD

tanul tanulj

FELTÉTELES MÓD
tanulna
 M ÖSSZEFOGLALÓ
Ó KIJELENTŐ FELTÉTELES FELSZÓLÍTÓ
IDŐ D MÓD MÓD MÓD

ad, adja, adna, adná, adjon, adja,

JELEN IDŐ kér, kéri, kérne, kérjen, kérje,
kérné,
adott, adta, adott/adta
MÚLT IDŐ kért, kérte, volna
kért/kérte

JÖVŐ IDŐ adni fog-fogja

kérni fog-fogja
 SZORGALMI HF: Írd be a táblázatba az igéknek azokat a toldalékos
alakjait , amelyet a vár ige vízszintesen olvasható példái mutatnak!

KIJELENTŐ MÓD FELSZÓ- LÍTÓ MÓD

várja várjuk várj várjatok

ás

mászik

kiált

hagy
 HF: Írd be a táblázatba az igéknek azokat a toldalékos alakjait ,
amelyet a vár ige vízszintesen olvasható példái mutatnak!

KIJELENTŐMÓD FELSZÓ- LÍTÓ MÓD

E/3 Ő T/1 MI E/2 TE T/2 TI

várja várjuk várj várjatok

ás ássa ássuk áss ássatok

mászik mássza másszuk mássz másszatok

kiált kiáltsa kiáltsuk kiálts kiáltsatok

hagy hagyja hagyjuk hagyj(ál) hagyjatok

 Felhasznált szakirodalom:

Dr. Rajsli Ilona-Kávai Bozsó Ildikó:

Magyar nyelv Gyakorló nyelvtan az általános iskolák 6. osztálya
számára
Belgrád, Zavod za udžbenike 2019.

Lerchné Dr.Egri Zsuzsa: Anyanyelv felsősöknek 6.

Szeged, Mozaik Kiadó, 2006.

Dr.Balázs Géza: Magyar nyelv

Budapest, Corvina Kiadó, 2007.

Az ige - https://www.youtube.com/watch?v=bLlJww-YL1g
Köszönöm a figyelmet!

Az anyagot szerkesztette:
Arnold Ildikó
Igeidők
 A JELEN IDŐT A MÚLT IDŐT A JÖVŐ IDŐT
AKKOR HASZNÁLJUK, AKKOR HASZNÁLJUK, HA AKKOR HASZNÁLJUK,
HA A CSELEKVÉS A A CSELEKVÉS HA A CSELEKVÉS,
BESZÉDDEL EGY MEGELŐZTE A TÖRTÉNÉS A BESZÉD
IDŐBEN TÖRTÉNIK. BESZÉDET. UTÁN MEGY VÉGBE.
Tegnap a szobában tanult. Az éjjel esni fog.
Balázsék labdáznak a A múlt idő jele: A jövő időt –ni képzős
téren. igenévből és fog
mássalhangzó után: -t
segédigéből szerkesztett
pihentünk, szállt, összetett igealakkal
fejezzük ki.
magánhangzó után: -tt
Esni fog.
megfőtt, átugrotta,
Táncolni fogunk.
Feltételes módban a volna
segédigével összetett Jövőidőt majd
igealakot képezünk. határozószóval és
létigével is kifejezhetünk.
tanult volna.
(Holnap eső lesz.)
 M
Ó KIJELENTŐ FELTÉTELES FELSZÓLÍTÓ
MÓD MÓD MÓD
D
IDŐ
-na, -ne -j,
-s, -sz, -z,
JELEN ø -ná, né, -dz, -gy, -ggy,
-ts, -ss, -ssz.

MÚLT -t, -tt, -t, -tt+volna

JÖVŐ Ige+ni+fog
 Jó ha tudod:
Az egyes igeidőket jelekkel vagy összetett igealakokkal fejezzük ki:
A múlt időt feltételes módban a volna segédigével szerkesztett
összetett igealakkal fejezzük ki: küzdöttek volna.

A múlt idő jele mássalhangzó után –t: ült,

magánhangzó után:-tt: megfőtt,

A jövő időt –ni képzős igenévből és fog segédigéből

szerkesztett igealakkal fejezzük ki: Zsóka táncolni fog.
A jövő időt kifejezhetjük jelen idejű igealakkal és majd
határozószóval: Adél majd megvár.
A jövő időt kifejezhetjük létigével is: Patrícia orvos lesz.
 Helyesírás:
• Kölön figyelmet érdemel, ha az igealak írása eltér a
kiejtéstől: lesz, egyezik, egyesül.

JELÖLÉS
1 1 2 3 4
befuthatnátok : be fut hat ná tok
igekötő –szótő-képző -jel - rag
 Gyakorló nyelvtan 23. oldal

JELEN IDŐ JÖVŐ IDŐ

olvas MÚLT IDŐ olvasni fog
olvasott
24.a
KIJELENTŐ FELTÉTELES FELSZÓLÍTÓ
MÓD MÓD MÓD
JELEN IDŐ tanul tanulna tanulj

MÚLT IDŐ tanult tanult volna /

JÖVŐ IDŐ tanulni fog / /

 Gyakorló nyelvtan 24. oldal 2. példa

JELEN IDŐ MÚLT IDŐ JÖVŐ IDŐ

KIJELENTŐ MÓD ír írt írjon

FELTÉTELES MÓD írna írt volna /

FELSZÓLÍTÓ írj / /
MÓD

Jelen idő:
(olvas)- olvassa
(tesz) – tesszük
(hoz) hozza
 Gyakorló nyelvtan 25. oldal 2. példa
A múlt idejű igéket egészítsd ki!

• szaladt, pihent,megszűnt, száradt, elakadt, feslett.

• 3. Jövő idő:
Megveszed a cipőt? Meg fogom venni. Majd megveszem.

Visszaadjátok a tollamat? Vissza fogom adni. Majd visszaadom.

Megsütöd a tortát? Meg fogom sütni. Majd megsütöm.

 M ÖSSZEFOGLALÓ
Ó KIJELENTŐ FELTÉTELES FELSZÓLÍTÓ
IDŐ D MÓD MÓD MÓD

ad, adja, adna, adná, adjon, adja,

JELEN IDŐ kér, kéri, kérne, kérjen, kérje,
kérné,
adott, adta, adott/adta
MÚLT IDŐ kért, kérte, volna
kért/kérte

JÖVŐ IDŐ adni fog-fogja

kérni fog-fogja
 Köszönöm a figyelmet!

Az anyagot szerkesztette: Arnold Ildikó

 Felhasznált szakirodalom:

Dr. Rajsli Ilona-Kávai Bozsó Ildikó:

Magyar nyelv Gyakorló nyelvtan az általános iskolák 6. osztálya
számára
Belgrád, Zavod za udžbenike 2019.

Lerchné Dr.Egri Zsuzsa: Anyanyelv felsősöknek 6.

Szeged, Mozaik Kiadó, 2006

Az ige - https://www.youtube.com/watch?v=bLlJww-YL1g

Dr.Balázs Géza: Magyar nyelv

Budapest, Corvina Kiadó, 2007.
 Helyesírás:
Sok igealakhoz és igéből képzett szóhoz
kapcsolódik igekötő. Írjuk helyesen őket!
❖Ha az igekötő a saját igéje előtt áll, akkor
egybeírjuk vele: leír, megsóz, kimos.
❖Ha az igekötő az ige után áll, akkor különírjuk:
írd le, sózd meg, mosd ki.
❖Ha az igekötő és a saját igéje között egy másik
szó áll, akkor is különírjuk:
el ne felejtsd, meg szerette volna mutatni.
❖Ha az igekötő ismétlődik, akkor a kettő közé
kötőjelet teszünk: be-benéz, meg-megáll.