Kolumbusz előtt

Kenya, Franciaország, Finnország, Izland

Szavanna-hipotézis
Elon Musk: ember a Marson (2023)
1 millió ember (200 E dollár)
Ne egy kosárba a tojást; terraformáció
Appleton-hipotézis (biológia szerepe):
Alkalmazkodás  limitált bióta
Amiről szó volt
 Geográfia és
világrégiók
 A világ 1000 körül
(facebook
profilként)
 Az iszlám aranykor
 gyapot
 Amiről szó lesz
 A mongol hódítás és a
Pax Mongolica
 A kereskedelmi
forradalom Európában
 A Fekete Halál és az „új
rend”
 A pestis eltérő hatásai
eltérő helyeken
 Délkelet-Ázsia
Kolumbusz előtt
 Biológiai imperializmus

Pangea 180 m éve vs Charles

Hapgood: Az elmozduló
földkéreg (1955)
Einstein: „rövid, de ragyogó”
előszó (és a pitypang)
Szuperkontinens-ciklus
Pangea Ultima:
~ 250 millió év múlva
Szuperkontinens-
ciklus: 3-500 millió
év
Vaalbara: 3,6 milliárd
éve? Vagy Ur?
Ahogy a köröm nő…
 Hol mekkora a valószínűsége egy genocídiumnak (2015)?
Burma: 1982-es törvény
(felsőoktatás, szabad mozgás,
kényszermunka, állampolgárság)
Rohingya kisebbség (1,3 m, 2015)
Állampolgárságot nekik?
Hongkongi nagykövet: „ogrék”
Ang Szán Szu Csí: kimondani a
nevük?
Utóbbi 10 év: -4 millió állam nélküli;
ma: 10 millió
Sporadikus genocídium, DE: „a helyzet a világ leggyorsabban növekvő
vallás önmagában nem elég menekültválságává és emberi jogi rémálmává
vált” (António Guterres ENSZ főtitkár, 2017)

1. Burma (Mianmar)
2. Nigéria
3. Szudán
4. Egyiptom
5. Közép-Afrikai Köztársaság
6. Dél-Szudán
7. Kongói Demokratikus
Köztársaság
8. Afganisztán
9. Pakisztán
10. Jemen
A korszak meghatározó tényezői
Mongol birodalom (geopolitikai)
Fekete Halál (biológiai)
Hatalom eltolódása
magterületektől peremvidék felé
(Nyugat-Európa: relatív
felemelkedés – és ha nincsenek
a mongolok?)
Gazdaság kisebb szerepe
 Ja, és az éghajlat…

Klimatikus tényezők: középkori meleg periódus

és a mongol legelők (a „sivatagi fújtató”)
Dzsingisz: függetlenülni a „fújtatótól”
Éghajlat hatása a világtörténelemre: Róma,
Han Birodalom, Batu Kán: Szübötej  1250
után: EU = Nyugat-Mongol Birodalom?
Hódítás korszaka: 1206 – 1294
Legnagyobb : város, katonai erő, GDP, terület, populáció

Kína: 115-ból 35 millió halott

Kijev: 1240, Muhi: 1241,
Bagdad: 1258 (iszlám holokauszt)
Populáció 11 %-a: áldozat
Mongol íj: ennyire képes

Páncél: 100 m
Célba: 300 m
Boszporusz
Nomád hadviselés
Póni, kocsi, visszacsapó íj
Öltözet (csizma, nadrág),
kengyel és fürdés
Földművelők vs nomádok:
Idantürusz válasza Dareiosznak

Nomád hódítás előfeltételei:

• birtokháborítások tovaterjedő
hatása
• karizmatikus vezető

Kiszámíthatatlan, hogy mikor

(haditechnika és célok: együtt)
Kína: makro-körülsáncolás,
ugyanolyan haderő
A mongol hódítás korlátai

Nyugat-Ázsia,
Európa: könnyű

Kelet-Ázsia:
nehézségek (Kína,
Vietnam, Burma)

Japán, Jáva: kudarc

A geográfia számít
A tapasztalat számít
ÖSSZEFOGLALVA (az előzőeket):
Mongol hódítás tényezői:
Éghajlatváltozás, harcmodor, földrajzi tényezők
Leghatékonyabb, de nem mindent elsöprő erő
Kína, 1279
A Pax Mongolica áldásai

Horizontálisan
összekapcsolt
világrendszer
(Spanyolor-
szág – Japán)
Practica della
Mercatura
Olcsó selyem
Itáliában
Vesztes:
Egyiptom
Egyenes út
Kolumbuszig
Kereskedelmi forradalom Európában
Hosszú 13. század:
népesség- és
pénzmennyiség
Brugge – Firenze – cseh
ezüstbányák

 kereskedő társaságok
és részvények
 futárszolgálatok
 kettős könyvelés
 biztosítás
 váltók és csekkek
 alacsony kamat
 fokozódó
specializálódás
(városok)
Divattá válik a divat
Keresztes
hadjáratok:
selyem és prém
1350 körül:
országdivatok
megjelenése
Franciaország
szerepe (próbababák)
Vivero tapasztalata
Japánban és Chardin
Timur Lenk ruhájáról
Barbon: öltözködés
szerepe
Selyemillusztrátorok
 Kereskedelem és hit: iszlám világ 1350-ig

Bizánc: visszaesés
Kijevi Rusz: mongolok
(ortodox kereszténység
vége?)
Bagdad, Bokhara,
Szamarkand hanyatlása
Mameluk Birodalom:
fűszerkereskedelem, DE:
a Pax Mongolica hatása
Távolsági kereskedelem:
Velence szerepe
Ilkhánida-dinasztia,
Arany Horda:
iszlám siker
ÖSSZEFOGLALVA (az előzőeket):
Horizontálisan összekapcsolt világrendszer
Európai kereskedelmi forradalom
Iszlám hanyatlás – de nem az iszlám vallásé
 Spanyol nátha példája

Mindenki me
gfertőződik;
kevesebb m
int 2 milliárd
ból 500 milli
ó beteg és 3 -
5% halálozá
s
 Fekete Halál Európában

„Járvány network-ök” kiépülése (mongolok;

utána Kolumbusz: lepra, himlő, kolera,
malária, sárgaláz, bubópestis…)
Pestisjárvány Európában és Egyiptomban
Eltérő helyek = eltérő hatások (!)
A Fekete Halál felszámolása
Hippokratész és Galénosz: a klíma
szerepe (miazma)
Isten haragja: egész közösségre is
Beavatkozó magisztrátus
Proto-1347 megoldás:
1. a bűz ellen
2. nem kívánatos elemek ellen (
zsidóüldözések is)
Első karantén: 1377
Gazdagok: „messzire fuss, sokáig
maradj”
A klérus és az orvosok próbálkozásai
(körmenetek, mikro – és
makrokozmosz)
VIII. Orbán: Firenze kiátkozása
 Bizánc: a társadalom
élő organizmus
(paternalizmus)
Populációnövekedés:
prostitúció,
„ÚJ REND” IDEOLÓGIÁJA koldulás, bűnözők
Kétkezi munkás:
„szegény” (nem
Krisztus követője,
hanem felforgató)

Új Rend 5 eleme:
1. karantén
2. temetés/
megsemmisítés
3. pestisház
4. ingyenes orvosi
ellátás, élelmezés
5. életfeltételek
biztosítása
„Új rend” a gyakorlatban

Itália: centralizált hatalom vs

Anglia és Franciaország
Dijon, 1656: egyéni
jótékonyság?
Problémák:
 tömegsírba temetés
 halott ingóságai
 késedelmes segélyek
 genovai pestiskórház
vezetőjének kérdése
 asszonylázadások
Második fázis: poszt-vesztfáliai nemzetközi rendszer

Merkantilista törekvések
1648: vesztfáliai béke
(német lakosság 2/3 – 4/5
része)
Kiterjeszteni: korai
riasztások rendszere
(Közel-Kelet és ottománok
felől)
Le Grand Saint Antoine
után
Habsburg izolációs zónák:
belgrádi béke után
Isztambul: messze, mint
az Újvilág
Járványmentesség:
mint globális közjó
 Járványszimuláció

http://kozgazdasagivizualizacio.blog.hu/2016/03/08/jarvanyszimulacio_akar_a_mi_utcankban_is
Pestis-magyarázatok

„Új Rend” +
poszt-vesztfáliai
rendszer?
Braudel: kőházak
és állatok
Miért akkor?
8. - 14. század:
„Mintha nem is
egy…bolygó lenne”
Selyemút és Pax
Mongolica hatása
(Dzsingisz nélkül?)
A Fekete Halál gazdasági áldásai

Hanyatlás vs „elképesztő
méretű Marshall-segély”?
Rybczinsky-tétel
Új technológiák
és lelőhelyek
A pénz nem hal meg:
infláció és „aranyjárvány”
Népességnövekedés,
keleti kereskedelem
Városok felfutása (3 – 10x)
Centralizáció: a földesurak
nem elég erősek
Nyugat-Európán kívül
Kelet-Európa:
második szolgaság
Kölcsönös függőség
(Európa)
Hansa-szövetség:
kint és bent tartani
Presztízs- és
egyéb áruk
(borostyán, szőrme,
sós hering (!),
faanyag…)
Oroszország:
harmadik és
utolsó Róma
1500 körül
Pestis Egyiptomban
„a muszlim korszak
legnagyobb,
Egyiptomot sújtó
katasztrófája”
8 helyett 3 millió
lakos
Nincs stigmatizáció
Mohamed Ali, 1805
Iparosítás kudarca
„De legalább a
pestis felett
győzelmet
arattam.”
ÖSSZEFOGLALVA (az előzőeket):

Új Rend +
korai riasztások
Eltérő hatások:
Nyugat-Európa
Kelet-Európa
Egyiptom
Timur Lenk és egy korszak vége
1335: Ilkhánida
dinasztia
Timur Lenk:
eurázsiai
kereskedelmet
ellenőrizni?
Nomád kor vége
Hatalom eltolódása
Tengeri
kereskedelem
szerepének
változása
Új nomád
világhódító?
A mameluk hatalom vége
Iszlám: relatív
hanyatlás
vs relatív keresztény
felemelkedés
Parasztok,
földesurak,
öntözőrendszerek
Ipar visszaesése
Velence: reexportált
mameluk fűszerek
Súlyponteltolódás:
Németalföld és
Ibériai félsziget
1517: dinamikus
ottománok
Délkelet-Ázsia: a kereskedelem kora

Zeng He hajóútjai
(1405-től)
Dél-Ázsiából és
Indiából: fűszerek
Nem új területek
felderítése!
összesen legalább 32
ország
1433 után:
mandarinok,
nomádok, wako
kalózok
Melaka és a fűszerek
Srivijaya után,
Szingapúr előtt
Iszlám terjedése –
melakai
kereskedelem:
nemzetközi
és regionális
kereskedelem
Bors Európába
A behozatal a
növekedése: a
kereslet (és Zheng
He)
ÖSSZEFOGLALVA (az előzőeket):
Hatalom eltolódása közép-
ázsiai területekről (Timur Lenk)
Mamelukok bukása (ottománok)
Kína az Indiai-óceán térségében
Melaka: geográfiai helyzet
Ökológiai
imperializmus
Európai ember:
mindenütt
Búzaexport jelentős
része:
a Neo-Európákról
százalékosan több
élelmiszer, mint a
kőolaj
Eredetileg más bióta

„Vajon miért nem

nyugszik le a Nap
soha a pitypang
világbirodalma
felett?” (A. Crosby)
Miért nem nyugszik le a Nap soha a szarvasmarha világbirodalma felett?
Élet a Pangea után
Néró: keresztények:
nem pumák, hanem
oroszlánok elé
Ma: Pangea
újraegyesítése
Lehetséges
válaszok:
technológiai
avantgárd
geográfiai avantgárd
Szibéria: a
neolitikus
forradalom
részeredményei
– de ez kevés
 Mato Grosso, Brazília:
Két fő probléma:
1. Illegális favágók 
genocídium
2. Járványok (ld. Szibéria:
osztjákok, tunguzok,
jakutok, szamojédek fele
1630-ra)
1911: 85% orosz

 Kawahiva: „uncontacted tribe”

Növény- és állatgépek

Kisebb terület = kisebb bióta

Növényi konkvisztádorok: fehér
lóhere, tyúkhúr, libatop, útifű
Háziállatok: mint a fehér lóhere
Kolumbusz 8 disznaja: „infinito”
utód és lakatlan szigetek
Szarvasmarha: 1700 körül D-
Amerikában (és Ausztráliában)
Ló: az amerikai kerítések
Visszafelé: szürke mókus, pulyka,
pézsmapatkány, eukaliptusz

Állat- és növénygépek nélkül?

A keresztes háborúk
Nagy lélekszámú
kolónia más
kontinensen?
DE: a „frandzs”
lélekszám
Megoldások:
 utánpótlás
 nem latin
keresztények
 túlszaporodás
1941: maláriás
cionisták
DE: nem
egyértelmű kudarc
Nem európainak való vidék
Amerikai függetlenség után
fegyencek:
Aranypartra, utána: Ausztrália

Afrika: majd a gyorstüzelő

fegyver + kinin (!)

19. sz. második fele: katonák

Afrikában (3 év: 7 százalék)
Province of Freedom példája (39
– 46 % halott)

Karibi térség: britek halottai

vs Spanyolország

Halálozás:
1820: GB: 1000-ből 15 katona
Ny-Indiák: 80 – 130 katona
Ny-Afrikában: 500 katona
A bölények példája

Kolumbusz, Cook és a
járványok: „a vírusaink voltak
azok, nem pedig maguk az
imperialisták”
1518-19: himlő a pampáktól a
Nagy Tavakig (1/2 – 1/4
halálozás)
Legfeljebb néhány évtized
szünet
Bölények: az indiánok után
üresen maradt biológiai fülkék
Ma is: 7 – 15 % halálozás
A bióta-csomag
Pangea után:
eltérő fejlődési utak
Neo-Európák és bióták mérete
1. hullám: betelepülők és a
Neo-Európák nagy testű vadjai
(ld. bálnavadászok)
2. hullám: óvilági nagy testűek
Fecskék vs amerikai
vándorgalambok
10 ezer fűfajtából 40: 99
százalék
Hosszú és egészséges élet
Neo-Európában: élelmezés és
járvány (meg az anglikán
vallás)
 ÖSSZEFOGLALVA (az előzőeket):

Világrégió-szintűnél átfogóbb
földrajzi/biológiai tényezők
A földtörténeti múlt számít
1492 = Pangea újra-
egyesítésének kezdete
 Amiről a következő alkalommal szó lesz :

 Miért nem mások fedezték fel

az európaiak helyett az
Újvilágot?
 A haditechnika változásai és a
katonai forradalom
 Portugálok és hollandok az
eurázsiai térségben
 A cukor szerepe
 Az ezüst áramlása a
világrendszerben
 Eurázsia egyéb térségei
Oroszországtól Kínáig