Ki volt Yuri Gagarin?

(Rövid bemutató)

Nagy Márk
VIII. osztály
 Néhány adat Yuri Gagarinról
Yuri Gagarin (Jurij Alekszejevics Gagarin) egy Szmolenszk
környéki oroszországi kis faluban egy parasztcsalád harmadik
gyermekeként látta meg a napvilágot 1934. március 9-én.

Ő volt az első ember, aki felment az űrbe: 1961. április 12-én

Bajkonurból, a legnagyobb orosz űrközpontból indult a
világűrbe a Vosztok—1 űrhajóval.

Gagarin 1 óra 48 perc alatt 302 kilométeres magasságban

megkerülte a Földet, előnyt szerezve ezzel a Szovjetuniónak a
hidegháború ihlette szovjet-amerikai űrversenyben.
 Gagarin és a nagy „feladat”
 Gagarint háromezer jelölt közül választották ki a feladatra.

 Személyes képességei mellett a magassága is fontos tényező volt

a pilóták kiválasztásánál. Gagarin 157 centiméteres magassága a
Vosztok—1 űrhajó kicsiny pilótafülkéjét tekintve ideális volt.

 A Vosztok—1 űrhajó szinte teljesen automatikusan üzemelt.

Vészhelyzet esetén Gagarin egy biztonsági kód segítségével kézi
vezérlésre válthatott.

 A Vosztok—1 rakéta űrkabinja ágyúgolyó alakú volt. 

 Az űrből visszatérő Gagarin nem landolva, hanem ejtőernyővel

ért földet. A Vosztokkal ugyanis nem lehetett leszállni.
 Yuri Gagarin, Isten és az ortodox
vallás
 Gagarin nem hitt Istenben. “Néztem és néztem, de nem láttam
Istent” – nyilatkozta Gagarin, miután visszatért az űrből.
 E vallomására egy, a mi korunkbeli lelkipásztor így reagált:
“Valóban nem látta, mert nem engedte Istent, hogy a szívében
ott lakozzon, hogy dicsőségével őt is beárnyékozza.”
 Amikor a  kommunizmus  során lerombolt, a napóleoni
háborúknak emléket állító Megváltó Krisztus-székesegyházat
és a lerombolt diadalívet szerették volna helyreállítani, akkor
állítólag Gagarin támogatta ezt a helyreállító munkát, amely
részben a katonai emlékek ápolását, részben azonban az
ortodoxia hagyományápolását segítette volna.
Visszaemlékezések vannak pro és kontra, hogy Gagarin
ebben mennyire és az ortodoxia ápolása kapcsán milyen
értelemben állt az ügy mellé.
 Yuri Gagarin és a hírnév – I.
 Gagarin egyik percről a másikra világhírű ember lett, sőt: hős.
 A Szovjetunióban rendezett ünnepségek nagysága a második
világháborút lezáró győzelmi parádékkal vetekedett.
 Rengeteg ajándékot kapott ő is és családja is. És
természetesen sok kitüntetést is kapott: A világ első űrhajósát
ezredessé léptették elő, megkapta a Szovjetunió Hőse címet és
a Lenin-rendet is sok más egyéb cím mellett.
 A szenzációs hírt a szovjet propaganda alaposan kihasználta a
kommunista rendszer felsőbbrendűségének bizonyítására.
Gagarin afféle két lábon járó propagandafegyverként beutazta
az egész világot (1961-ben Magyarországra is ellátogatott): a
nyílt arcú, egyszerű és szerény fiatalember mindenhol
rokonszenvet keltett.
Yuri Gagarin és a hírnév – II.
 Az egész világon lélegzet-visszafojtva várták az emberek a fejleményeket.
 Magyarországon az üzemekben, az utcákon, az üzletekben, a hivatalokban
az öröm határtalan volt. Amikor a rádió az első tájékoztatást adta a
szenzációs eseményről, sok helyen megállt a munka, a dolgozók egyre
feszültebb érdeklődéssel várták a híreket. Az üzemekben maguktól
összeverődtek az emberek és röpgyűléseket tartottak, a hangosbemondó
folyamatosan közvetítette a legfrissebb híreket. Sok helyütt röplapokon
értesítették a dolgozókat a legújabb hírekről, s fellobogózták a városokat.
 De bárhogy is vigyáztak Gagarinra  (öt évre eltiltották minden veszélyes
tevékenységtől, így nem vezethetett még autót sem és egyedül sem
mehetett sehová), alig
34 évesen 1968-ban egy egyszerű
gyakorlórepülésen életét vesztette.
Yuri Gagarin és az utókor

 Gagarin útja új korszakot nyitott az emberiség

történetében.

 Gagarin nevéről neveztek el több helységet, egy űrhajós

kiképzős központot, az Antarktiszon egy hegyvonulatot, egy
gleccsert Kazahsztánban, világszerte rengeteg emlékművet
állítottak az ő emlékezetére, valamint postabélyegeket és
emlékérméket készítettek az ő tiszteletére.

 Az ENSZ Közgyűlés 2011. április 7-i

ülésén Nemzetközi Űrhajózási Nappá
nyilvánította április 12-ét.
Yuri Gagarinról szóló legendák
 Egy legenda szerint az űrhajózási állami bizottság a rajt napjának reggelén
még German Tyitovot jelölte ki pilótának, de Nyikita Szergejevics
Hruscsov, a kommunista párt főtitkára bekérette a jelöltek tablóját, és
Gagarin képére bökött: így ő repülhetett.

 Sokan azt bizonygatják, hogy nem Gagarin volt az első ember, aki felment
az űrbe. Előtte még más-más nemzetiségű űrhajósok is feljutottak az űrbe.
Ám Yuri Gagarin volt az első, aki vissza is tért az űrből. A többiek életüket
veszítették.

 Halálának körülményei tisztázatlanok. Egyesek szerint az “élő műemlék”

szerepét nehezen viselő Gagarin depresszióba esett, inni kezdett és részegen
szállt fel a gépbe. Ehhez kötődött az az agyrém, mely szerint csupán a
szovjet propaganda bábja volt, nem is járt az űrben, és amikor már nem
tudta tovább játszani szerepét, eltüntették…
Végezetül pedig álljon itt Gagarin vallomása a csodálatos
Földünkről, melyet önéletrajzában, A kozmosz útjában írt le:

„Amikor a horizontot néztem, megdöbbentő kontrasztot

észleltem a Föld világos felszíne és a teljesen fekete ég
között. A Föld nagyon szép a maga gazdag színpalettájával.
Halványkék fénykoszorú övezi. Ha tekintetünket a Földről az
ég felé csúsztatjuk, ez az övezet lassan sötétedik, előbb
türkizkék lesz, majd sötétkék és lila. Végül elérkezik a fekete
tinta színű égi mély éjszaka.”