1846. november 30.) német közgazdász, gazdaságpolitikus. Életrajza Az iskola befejezte utan az apjának a mühelyében kezdett dolgozni Két év múlva írnoknak adtak Másfél évig jogot tanult a tübingeni egyetemen Reformista nézeteinek a propagálása miat 10 havi elzárásra itélték Amerikába ment családjával, farmer lett és egy német nyelvű újságot szerkesztett majd ipari válalkozó lett. Nagy visszhangot kapot 1832-ben és utána megkata az amerikai állampolgárságot Amerikai Egyesült Államok konzulja lett Lipcsében Az első vasút megépitése Drezda és Lipcse közöt , részvénytársaságot szervezett. Politikai intrikák és pénzügyi családságok , kudrcai miat kiábrándult és öngyilkos lett Közgazdasági nézetei Németország List idején még feudális széttagoltságban élt A belső piac elég szűk volt ezért a német földesurak az angol piacra voltak utalva Németország alapvető problémájának látta, hogy miként lehetne a tőkés fejlődést meggyorsítani List gazdaságelméleti gondolatainak lényege, hogy a szabadkereskedelem csak akkor előnyös minden résztvevő számára, ha a partnerországok kb. azonos fejlettségűek Ha ne ugyan olyan fejlet a két ország, akkor az erősebb fél kizsákmányolja a gyengébbet, sőt megakadályozza annak fejlődését Ekkor van szükség a védővámokra Élesen bírálta a munkaérték-elméletre épített közgazdaságtant Érdeklődése a gazdaságpolitikára , első sorban a külkereskedelem politikai szemléletére összpontosult Nézetei alfája és ómegája az ipari fejlesztész volt A német tartományok közötti vámok eltörlését, ugyanakkor közös külső védővámok bevezetését szorgalmazta Kidolgozta a gazdasági tér fogalmát A védvám –rendszetr az nem örök Fő műve: A politikai gazdaságtan nemzeti rendszere. Források: Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 172. o. ISBN 963-9257-07-9 Dr. Mátyás Antal: A polgári közgazdaságtan története a marxizmus megjelenése előtt. Tankönyvkiadó 1976. A. V. Anyikin: Egy tudomány ifjúkora. Kossuth Könyvkiadó 1978. Köszönöm a figyelmet!