Beszédhangok képzése:

beszédprodukció
A hang a beszéd legkisebb, tovább
nem osztható egysége
• A hang létrehozói a (hangképző) beszélőszervek.
• Hangképző szervek: tüdő, gégefő, hangjárat vagy toldalékcső: garat,
szájüreg, orrüreg és a központi idegrendszer.
Három szempont
• Akusztikai vagy fizikai szempont
• Biológiai szempont
• Társadalmi vagy lingvisztikai szempont
Akusztikai vagy fizikai szempont
• A levegőben lengő mozgás keletkezik.
• A hang magassága függ a lengések számától
• A hang színét befolyásolja az orr, a száj és a garatüreg.
Biológiai szempont
A hang az emberi szervezet munkája és a hallószervek fogják fel.

• Tüdő (pulmo)
• Beszédlégzés másodlagos
• Kilégzés (beszédhangok)
• Belégzés (pl. felszisszenés)
• A levegő útjába akadályt állító szervek: hagngszallagok, garatfal,
ínyvitorla, nyelv, szájpadlás, ajkak, fogsor.
Gégefő (larynx)
• Légcső meghosszabítása
• Belsejáben találhatók a hangszálak.

Hangszallagállások:
a) Zárállás
b) Zöngeállás (zönge mássalhangzók: b, d, g, v)
c) Suttogó állás
d) h- állás (h-hang, amely gégeréshang)
e) Fúvó állás (zöngétlen mássaéhangzók)
f) Légző állás (belégzésnél)
Hangjárat vagy toldalékcső részei:
garatüreg, szájüreg
Garatüreg (pharynx)
 gége folytatása
 egyéni hangszín
Szájüreg (cavitas oralis)
 A nyelv és szájpadlás található itt.
 térfogata csökken=magasabb hangszín
 térfogata nő=mélyebb hangszín
 állkapocs és az ajkak mozgatják
Nyelv (lingua)
 Részei: a nyelv pereme, hegye és háta.
 A nyelv mozgásai:
a.)záralkotás
b.)résalkotás
c.)nyelv hegyének pergése (r-hang)
d.)magánhangzós állás (magánhangzók képzésekor)

A szájpadlást elöl a fogak határolják. Az ezekhez közeleső

területen képzett hangokat hívjuk foghangoknak.
Két ajak
 Mozgásai:
ajakkerekítéses
ajakréses

A beszélőszerveket attól függően, hogy milyen szerepük van a

hangképzésben, két csoportra osztjuk:
I. Aktívak a mozgó beszélőszervek: hangszalagok, nyelv, ajkak.
II. Passzívak a kemény íny és a fogak.
Társadalmi vagy lingvisztikai
szempont
• A hangot mint a nyelvi rendszer funkcionális egységét fonémának
nevezi a nyelvészet.