Beszédművelés-2022.10.22.

A jó előadó metakommunikációja:
Jól használja a teret
Határozott, egyértelmű és nyílt nonverbális kommunikáció
Nyugodt, hiteles, őszinte a testbeszédje
Magabiztos a segédeszközzel
figyel a kommunikációra

A beszédlégzés

A hangképző szerveink vesznek részt benne : tüdő,gégefő,toldalékcső(hangcsatorna)

Nem azonos az élettani légzéssel, mivel akaratunktól függ és mindig szájon, vagy
szájon és orron át történik ( az élettani légzés feltétlen reflex és rendszerint orron
keresztül történik)
Hangképzés kíséri a beszéd ritmusához igazodik
Helyes módja: vegyes mélylégzés ( részt vesz benne 3 -féle izom: rekeszizom,
hasizom,bordák közti izom, amelyek a mellüreg alsó részében vannak)
Rekeszlégzés gyakorlása
Alaplevegő és pótlevegő
a beszédlégzés megtervezése : pl: I. villanásnyi szünet, II.szünet,III,nagy szünet,~ = a
szünet a vessző ellenére elmarad

A hangindítás és hangzás

laza, egyenes testartás. Az állizmok lazasága feszítés, görcs helyett, a gége ne legyen
megfeszített, felnyomott a hangerő miatt, a kéz ne legyen ökölben

kemény hangindítás: a kezdő hangok mintegy kattanása

Ime, itt a költeményem/ Ez a második sora/ K betűkkel szól keményen / címe :

Költőnk és Kora „
Ugy szállong a semmi benne / mintha valaminek lenne/ a pora.. ( József Attila)

Nehezetes Hangindítás: fokozott a levegőigénye

Most tél van és csend és hó és halál ( Vörösmarty)

Lágy hangindítás: a hangszalgok a zönge keletkezésével egy időbe, lágyan, teljesen

záródnak, legyem kötéses, ne szaggatott- ez ideális
Jól hallható beszéd?

-erőltetett nagy hangerő? Túlzott artikuláció? Előrefeszített ejtés?

Hangtámasz: az új belégzésig fenntartani a levegőoszlop nyomását a mellüregben
Gazda rezonancia: a hang elől szól és rezonál, nem pedig torokból feszítjük
kétségbeesetten előre.
Artikuláció és szájüreg méretének az állejtésnek ( az áll mozgásának) kihasználása
(nem pedig motyogás)
Kosztolányi Dezső: Nyárfa
Milye szép nevem van. Hallod ? Nyárfa,nyárfa
Karcsún, fehéren állok a határba.
Úgy reszketek és sírok, mint egy árva.
S minden széllel zenélek, mint a hárfa…

A hangképzés 1.

fonetika: hangtan, a beszéd tudománya

fonéma: beszédhang, a beszéd legkisebb egysége

A hangképzés 2.

Tüdő:légzés
gége: a légcső tetején helyezkedik el , kannaporcain végződnek a hagszalagok
hangszalagok: rugalmas izomkötegek, közöttük hangrés képződhet
toldalékcső: garat(levegő orron vagy szájon át) + szájüreg+ orrüreg (nazálisok,
hangszín)
szájüreg: ajkak+fogsor+fogmeder+szájpadlás+ ínycsap és itt van a nyelv is
( artikuláció, hangok elkülönítése)

A magánhangzók:

ejtésükkor a levegő akadálytalanul áramlik ki a szájüregen

A szinkron köznyelvben 14 db van
tulajdonságaik:
-a nyelv vízszintes mozgása- mély( hátul képzett, veláris)
magas ( elől képzett, palatális)
Nyelvállás: a nyelv függőleges mozgása: legalsó, alsó, középső, felső nyelvállású
Ajakállás- ajakréses, ajakkerekítéses
időtartam: rövid, hosszú

A magánhagzótörvények
Lyukak a rendszerben?- lásd diakrónia (veláris i) nyelvjárások( palóc a és e) -
regionális köznyelvi

Magánhangzótörvények:

-Magánhangzó-harmónia -hangrend és illeszkedés

a magyar nyelv alapnyelvi sajátossága, amely szerint szavaink eredetileg vagy csak
mély, vagy csak magas hangrendű magánhangzókat tartalmaztak, a toldalék pedig a
tő hangrendjéhez igazodott mára vannak vegyes hangrendű szavak is,
toldalékolásukkor általában az utolsó magánhangzót vesszük figyelembe.

- hiátus ( hangűr)- két egymás melletti magánhangzó között hiátus találhat, amelyet
ejtéskönnyítő j-vel oldunk fel.

Mássalhangzók

ejtésükkor a levegő akadályba ütközik

a szinkron köznyelvben 25x2 db van (j-ly,x)
tulajdonságaik:
-képzés helye: ajakhang,foghang,szájpadláshang,gégehang
-képzés módja: zárhang, réshang, zár-réshang, orrhang, folyékony hang, pergőhang
-zöngésség: zöngés, zöngétlen
-időtartam: rövid, hosszú

Mássalhangzótörvények:

Mássalhangzók találkozásánál

- Hasonulás
~ részleges: 2 különböző hangból az egyik közelebb kerül a másikhoz egy képzési
mozanattal ( zöngésség szerinti (zöngésedés. Zöngétlenedés) képzés helye szerinti)
~teljes: 2 különböző hang helyén az egyiket vagy a ,másikat ejtjük hosszan ( írásban
jelőlt, jelöletlen)

- Összeolvadás: 2 különböző hang helyén egy hosszú harmadik hangot ejtünk

-Rövidülés és kiesés: 3 mássalhangzó találkozásánál a középső kiesik

a háromból 2 egyforma: rövidülés
- a 3 különböző: kiesés

Hangszimbolika
„Elhull a virág, eliramlik az élet...( Petőfi: szeptember végén)- a folyékony hangok,
az és a különleges r lágyító, érzelmi hatása

„Bús donna barna balkonon / mereng a bíbor alkonyon …” (Babits: Messze, messze)
-mély magánhangzók zengése, mélabús hangulat, b-s alliterációk (betűrím)

„Új arcok, új szemek kacagnak az égre.”( Ady_ Fölszállott a páva) élénkség, érzelmi
fokozás hangok egymásra felelésével és ritmussal.

Jóhangzás: Eufónia
Rosszhangzás:Kakofónia pl. szándékos monotonitás- fekete föld és fekete fák /
fekete férfi, fekete nő, ...( Babits: Fekete ország)

Beszélő nevek: pl: Evila ( jókai: Fekete gyémántok) Timea: ( Jókai: az aranyember)

Lágyítás, keménység, mélabú, gyűlőlet stb.