Beszédtechnika

Mit és hogyan mondunk!

A beszéd személyiségünk egy része, ezért van
jelentősége annak, mennyire hitelesen és
pontosan fejezzük ki magunkat.
A beszédképzést hozzájárul a kommunikáció
eredményességéhez, miközben alakítja az
önismeretet, személyiséget.
 Beszédünkkel befolyásoljuk környezetünket, alakítjuk saját
világunkat, megszólalásunk tükrözi és formálja is saját
személyiségünket.
 Azok, akik beszédüket, kommunikációjukat tudatosabban szervezik,
fejlesztik, nagyobb hatást gyakorolhatnak nemcsak környezetükre,
hanem saját életükre is.
 A hatásos beszéd tanulása két részből tevődik össze: az egyik a
beszéd technikai oldala, a megszólalás, a kiejtés beszédtechnikai
megalapozása, a másik a szavak mögött húzódó gondolatok, illetve
annak megfelelő formába öntése: kinek mit mikor és hogyan
mondhatunk.
 Ugyanazt a szót vagy mondatot – olykor egész szöveget – különböző
érzelmi töltéssel lehet kifejezni. A nyelvi megformálásban, a
mondanivaló mögött – vagy inkább abban – mindig jelen vagyunk mi
magunk is. Jól (érthetően, világosan) és helyesen felolvasni,
előadni, beszélni nagyon nehéz, de sok gyakorlással megtanulható.
Miért fontos?
Beszédünk, előadásunk ezért gyakran
követhetetlen, a hangunk remegő, gyenge,
monoton és „Ő”-zésekkel, töltelékszavakkal
tarkított. Hogyan kerülheted el, hogy megcsússz a
beszédtechnika imbolygó padlóján?
Kipörgetjük milyen érzést kell átadnotok
a hangotokkal!
 Nagyon szép képet láttam a kiállításon.
 Hű, de félelmetes ez a vihar!
 Annyira boldog vagyok!
 Áúú, megütöttem a térdem!
 Nahát, hogy éppen itt találkozunk!
 Szörnyen felbosszantottál.
 Ezt jól meggondoltad?
 Ezt nem engedhetem.
 Mit csináltál már megint!
 Vidd el a könyvet!
 Szereted a fánkot?
 Hol van az órám?
 Menj ki a szobából!
 Már fél órája várok rád. Ne szólj hozzám!
 Tényleg moziba mész?
Mi befolyásolja a beszédet?

A hangzás, orgánum
 Beszédünk egyedi hangzását hangunk magassága,
terjedelme, színezete és ereje együttesen határozza
meg.
 Befolyásolja hangképző szerveink állapota (pl.
hangszálaink hossza), személyiségünk (pl.
extrovertált vagy introvertált) és a szociokulturális
környezet, amiben nevelkedtünk, élünk (pl. bizonyos
kultúrákban megszokott a nagyobb hangerő,
lendületes gesztikuláció).
 A hangmagasság a hangnak a rezgés számával jelzett
tulajdonsága, az abszolút hangmagasság felnőttkorban alakul
ki.
 A nők általában magasabb (alt - mezoszoprán - szoprán), a
férfiak mélyebb (basszus - bariton - tenor) hangon beszélnek.
 A hangterjedelem:
a legmagasabb és a legmélyebb hangok közti távolság.
 A hangszín (más szóval: hangfekvés):
a hangunknak a kiejtésben megnyilvánuló egyéni színezete,
tónusa. Hangszalagjaink hosszától, rezgésének szaporaságától
és a rezonáló üregektől függ.
 A hangváltozatok skálája: lágy - kemény, világos - sötét.
 A hangerő a hang hangossági foka, ereje
Artikuláció

A beszédhangokat határozottan, ne elmosódottan képezzük!

Ügyeljünk a magánhangzók szájüregi ejtésére!
Különböztessük meg a zöngés és zöngétlen mássalhangzókat!
Tartsuk be a hangok hangoztatásának szabályos időtartamát
(hosszú és rövid)!
Ügyeljünk a hasonulás, igazodás és összeolvadás törvényének
betartására!
A szótagokat tisztán ejtsük!
Ügyeljünk a mássalhangzó- és magánhangzó-torlódásokra!
Ne hadarjunk!
Nyelvtörő felmondás párban

 Melyik volt a legnehezebb? Miért?

 Van valami beszédhibád?
 Artikulációs gyakorlatok
• Hangok képzése hangutánzással - pukkantás: p - szappanbuborék: b - sziszegés: sz -
zümmögés: z
• Hangsor bemutatása - áaeé - ismétlés tempóváltással - ismétlés néma ejtéssel és
tempóváltással - hangsor bővítése – áaeéií …
• Szóoszlopok – egy szótagú - ismételgetése utánmondással - ez, az, íz, űz, ás, és, is, …
• Szópárok ismételgetése nagy ajak mozgással, helyes időtartammal - málna-bálna, élne-
véle, béka-répa, váza-mára,…
• Sziszegők, susogók gyakorlása - szavakkal: szeles, szagos, sáska, susog… - mondatokkal
pl.. Tavaszi szél utat száraszt, őszi eső vizet áraszt.
• „r” pergetése, ameddig a levegő tart. - r-rel kezdődő szavak, szavakban kettőzött r
hangok gyakorlása; rigó, reggel, retek, ikerrel, magyarral, monitorral, …
• „l” ismételgetése mozdulatlan állal. - liba, lila, létra, villamos, kell, szellő, …
• Kettőzött vagy ikerhanggyakorlatok: - abban ebben, viccel, léccel, ráccsal, raccsol,
reggel, raggal, annak, …
• Hasonulási gyakorlatok: - él-éljen, hall-halljon, szól-szóljon, ül-üljön…
• Magánhangzó-torlódás, hiátus gyakorlatok - fiai, óriási, hiú, dió, …
• Mássalhangzó-torlódás - balra, félre, enyvről, hangjegy…
 Hangsúlyozás
 Fő- vagy mondathangsúlyt annak a szónak az első szótagja kap,
amelyik újdonságértéke vagy fontossága miatt a
leglényegesebb a mondatban. Ejtsük ki az alábbi
hangsúlyozással a következő mondatokat!
Ma^ kaptam^ meg.
Ő különösen^nagy^segítségre^szorul.
Nagyon^ érdekes^ ez^ a^ község.
Lassan^ csökken^ az^ influenzajárvány. (így a jelentése: rossz hír,
mert nem gyorsan csökken)
Lassan csökken^ az^ influenzajárvány. (így a jelentése: már nincs
olyan sok új beteg)
 Hangsúlyos elemek a mondatban
A kérdő névmás, kérdő határozószó
 Mi^ dolgunk^ a^ világon?
Hol^ voltál?
Lassan tíz^ óra. Miért^nem^ jönnek?
Az utalószó
 Azt^ az^ embert^ tartjuk igazán^ műveltnek,¦ aki képes^ és kész önmaga
művelésére.
Az azt^ jelenti,^ hogy nem^ vesztettek,^ hanem nagyon^ is jól^ játszottak.
A határozószó
 Apukámnak nagyon^ jó^ hangja^ volt.
Félek,^ hogy valóban^ nehéz^ lesz.
A számnév
 Most^ a nappal^ hossza^ lesz nyolc óra,│ és^ az éjszaka^ tart lényegesen^
hosszabb^ ideig:│ tizenhat^ óráig.
Ma^ egy tizenkilenc^ éves óvónő^ leveléből^ olvasunk^ fel,│ nem^ kis^
izgalommal.
 Mire kell figyelni?
 Hanglejtése fejezze ki a tartalomnak megfelelő érzelmi, értelmi
töltetét!
 Az egyszerű közlés enyhén ereszkedő jellegű,
◦ a mondat végén lévő pontot érzékeltesse (vigye le a hangsúlyt).
◦ a vessző érzékeltetése emelkedő (pl. Levélben értesíteni fogjuk, hogy...)
◦ alkalmazza a lebegő jelleget, pl.: Többször felhívtuk a figyelmét, de ...
◦ mellérendelésnél helyes az enyhén ereszkedő: Három nap múlva újra
hívom, és megbeszéljük...
Kérdésnél az enyhén emelkedő jelleg betartása
◦ kérdő névmással történő kérdezésnél: pl. Miért késett a befizetéssel?
◦ e kérdőszócskával: pl. Késve fizette-e be a díjat?
Mit figyeltek meg a hangsúlyozásnál? Milyen
érzéseket váltott ki belőletek a vers?

 https://www.youtube.com/watch?v=lAniV3WQilo&ab_channel=M5
Érzelemkifejezés

 https://www.youtube.com/watch?v=k-0ctkwDexQ&ab_channel=geda88
 https://www.youtube.com/watch?v=0IPeoQvOu0s&list=PLluUBeIltjZUlXnOz7Xj
8fbsqrRD356dM&index=1
Olvassuk fel hangosan a szavakat, mondatokat
és hangsúlyozzunk a kijelölt részeken!

 kenyeret keresett
 cselt vetett
 kezet nyújtott
 megáll a város előtt
 a vízbe ugrott
 szüntelenül kóborol
 Egyet mondok, kettő lesz belőle.
 Madarat tolláról, embert barátjáról.
 A légzés
 A túl gyakori levegővétel széttördeli a beszédet, nehezíti a
szöveg megértését. Ideges, feszült lelkiállapotként
érzékeljük, ha valaki hangosan, kapkodva veszi a levegőt.
 A beszédlégzés tudatosan is szabályozható. A beszédlégzés
gyorsabb és mélyebb belégzéssel és hosszabb kilégzéssel jár.
 Levegőt venni mindig mondat- vagy szövegegység végén kell. A
fő- vagy mellékmondat közepén, különösen szó közepén nem
szerencsés dolog a levegővétel. Előre föl kell mérni a
szövegterjedelmet, hosszabb fölolvasáskor meg lehet jelölni a
levegővételre alkalmas helyeket (szüneteket).
 Légzésgyakorlatok
 Fontos, hogy a légzésgyakorlatokat helyes testtartásban
végezzük. Pontos instrukciókat adok a különféle gyakorlatok
elvégzéséhez. Először megnyugszunk, ráhangolódunk a saját
légzésünkre.
 Légzőgyakorlat s-hangra. „Álljatok fel, váll széles terpeszbe,
karjaitok lazán lógjanak a testetek mellett. Próbáljátok meg
kizárni a külvilágot és csak a légzésetekre figyeljetek! Aki
szeretné, becsukhatja a szemét. Lélegezzetek egyenletesen és
nyugodtan! Figyeljétek meg, ahogy a levegő beáramlik a
testetekbe, majd azt ahogy távozik! Kinyithatjátok a
szemeteket! A következő kifújásnál egy „s” hangzóval fújjuk
ki a levegőt! ”
A hét napjaival fogunk légzőgyakorlatokat végezni
úgy, hogy a hétfővel kezdjük és mindig csak egy napot
teszünk hozzá! Minden sor után fújjuk ki az összes
levegőt!
  Gyula megy.
 Gyula elmegy gyalogolni.
 Gyula elmegy gyalogolni a hegyekbe.
 Gyula egyedül megy el gyalogolni a hegyekbe.
 Gyula egyedül megy el gyalogolni a hegyekbe, nem nagyival.
 Gyula nem egyedül megy el gyalogolni a hegyekbe, nem nagyival.
 Gyula nem egyedül megy el gyalogolni a hegyekbe, nem nagyival,
hanem apával.
 Gyula nem egyedül megy el gyalogolni a hegyekbe, nem nagyival,
hanem
nagyapával.
 Gyula nem egyedül megy el gyalogolni a hegyekbe, nem nagyival,
hanem nagyapával meg Annával.