Trójai mondakör

aranyalma
alapsztori
Péleusz ( ó egy luzer volt) király és Thétisz, Néreusz(nimfa) tengeri isten leánya, lakodalmukat ülték a Pelion-
hegyen a bölcs Kheirón kentaur barlangjában. Hivatalos volt minden isten, kivéve Eriszt, a viszály
istennőjét. Erisz bosszút forralt - a Heszperidák kertjéből szakított egy aranyalmát, ráírta, hogy „A legszebbnek”, és
behajította az ünneplő társaság közé. Héra, Athéné és Aphrodité rögtön hajbakapott, melyiküket is illeti az
aranyalma. Ítélőbírónak a legszebb földi férfit, Párisz trójai királyfit választották. Héra neki ígérte az Európa és Ázsia
feletti hatalmat, ha javára ítél, Athéné hősiességet és győzelmet minden felett, Aphrodité pedig a legszebb földi nő
szerelmét. Párisz Aphroditének adta az aranyalmát.
Tündareósz spártai király felesége volt Léda, akit Zeusz hattyú alakban környékezett meg. Gyermekei közül az egyik
fiút, és Helenét tartották Zeusz gyermekének. Helené olyan szép volt, hogy még kislánykorában Theszeusz athéni
király elrabolta, de fivérei visszarabolták. Eladósorba kerülve rengetegen versengtek érte.
Végül Menelaosz, Agamemnón mükénéi király öccse nyerte el a kezét. A többi kérő viszont esküt tett, hogy
amennyiben Helené férjét bármi sérelem éri, kötelesek segítségére sietni.
Párisz diplomáciai küldetésben érkezett Spártába, és kihasználva Menelaosz kényszerű elutazását,
megszöktette Helenét és Trójába vitte.
• 10 évig tart,
• - Heléna elrablása miatt,
• - Agamemnón vezetésével indulnak a görög seregek,
• - a város bevétele Odüsszeusz cselével (faló)

• --> Az életben maradt trójaiak egy csoportja Aenasz vezetésével új

hazát alapítanak Itáliában.
• Parisz választása:
• Héra azt ígérte Parisznak, hogy az élők között a leggazdagabbá és
Ázsia urává teszi, ha neki ítéli az almát.
• Pallasz Athéné biztosította afelől, hogy az emberek között a
legokosabbá teszi, ha a döntés neki kedvez.
• Aphrodité a legszebb földi asszonyt, Helenét (Menelaosz spártai király
feleségét) ígérte Parisznak, ha ő nyeri el az aranyalmát.
• Érisz, a viszály istennője begurított egy aranyalmát Athéné, Héra és Aphrodité közé, rajta a felirattal, hogy
a legszebbnek. Ezen a 3istennő jól összebalhézott, kit is illet, majd, hogy eldöntsék a kérdést, Zeusz
pedig Pariszt tették meg döntőbírónak (ő se volt hülye 3ból kettőt magára haragítani).
•
A 3 istennő mind megpróbálta megvesztegetni Pariszt, Héra hatalmat ajánlott, Athéné tehetséget,
Aphrodité pedig a Föld legszebb asszonyának szerelmét, aki abban az időben nem más volt, mint
Menelaosz felesége, Helena. Parisz utóbbit választotta, el is nyerte később Helena szerelmét, meg azt is,
hogy az ebből kirobbanó háborúban Aphrodité Tróját segítse, Athéné meg Héra meg már csak bosszúból
is a görögöket.
szerplők
• Érisz viszály istennője
• Aphrodité
• Zeusz
• Héra
• Pallasz Athéné 
• Pariszt
• Helenét