A feminizmus • A feminizmus a férfiuralom kritikájaként született meg, azzal a hittel, hogy azt meg lehet változtatni. • A nőknek már a XVIII. század végén is igényük volt az egyenjogúságra. • Ekkortájt jelent meg Mary Wollstonecraft: A Vindication on the Rights of Woman című, a női egyenjogúságot hirdető írása. • A viktoriánus kor nézete szerint a nő "a férfi jó angyala" volt, akinek természetes szerepe, hogy feleség, anya és otthonteremtő legyen. „a szoknyás • Az I. világháború környékén néhány felvilágosult egyetemista nőnek hiéna” köszönhetően megszületett az első szüfrazsett mozgalom ami később kiharcolta magának a nők választójogát. Gerda Lerner és a női történetírás • Gerda Lerner a nőtörténet és a gendertanulmányok tudományos kutatásának úttörője, Bécsben született zsidó értelmiségi családba, 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált. • Kiharcolta, hogy a nőtörténet bekerüljön a választható tárgyak közé, 1980-ban pedig a University of Wisconsin tanáraként elindította az első “nőtudományok” doktori programot. • Olyan nagy női alakok életét kutatta, mint I. Erzsébet királynő, Nagy Katalin cárné, és Mária Terézia. A feminizmus három hulláma • Az első szervezett feminista hullám a 20. század elején indult útjára, előbb –Emmeline Pankhurst vezetésével- Angliában, majd –Lucy Stone és Susan B. Anthony vezetésével – Az USA-ban és a világ több országában, köztük A Nő és Társadalom főszerkesztőjének, Bédy-Schwimmer Rózsának köszönhetően Magyarországon is; ez elsősorban a nők tulajdonjogával, öröklési kérdéseivel, és a nők házasság általi jogfosztottságával foglalkozott. A kezdetben békés aktivisták, később egyre agresszívebb eszközöket voltak kénytelenek beveti (náluk ez nem volt jellemző), és sok helyütt így is évtizedekbe telt mire célt értek. „Ha egy nő okos, akkor „férfias”?” • A második hullám a 60-as években indult az USA-ban, és kiterjedt a 70-es évekre is. Kirobbanásának fő oka volt, hogy a háború utáni időszak, az 50-es évek igyekezett a háború idején minden területen helytálló nőket visszaszorítani a magánszférába, az idilli háziasszony szerepébe. • Betty Friedan, 1963-as, Feminine Mystique c. könyvében feltárta, hogy ez az életforma mennyire nem tette boldoggá a nők többségét. Emellett középpontba került a nő saját testéhez való joga, illetve a szexuális zaklatás, nemi erőszak jogi szankciója is. • A feminista irodalomkritika feltárta a számos férfiíró műveiben rejlő szexizmust. A matriarchátustól a girlpowerig • A harmadik hullám, szintén az USA-ban, a 90-es évek elején indult. Egyrészt a globális feminizmus igényével jelentkezett, másrészt rámutatott a második hullám hibájára is, miszerint az nem vette figyelembe a faji és osztálybéli különbségeket. (Kimutatta, hogy a második hullám még számos területen nem érte el céljait.) Harmadrészt pedig, a szigorúbb megközelítésre hajlamos második hullámmal szemben vizsgálat tárgyává tette a populáris kultúrát is, és nem tekintette egyértelműen „agymosott rabszolgának” a női magazinok, vagy a romantikus regények olvasóit, a női sorozatok nézőit. • A harmadik hullám egy sajátos oldalága a „riotgrrrl” nevű punkzenei mozgalom, amelynek keretében a műfajra jellemző, „do it yourself”-alapon nők zenekarokat alapítottak. „Egy nő bármire képes (…)!” Nők, akik megváltoztatták a világot:
Virginia Woolf-angol Alice Paul-szüfrazsett Gloria Steinem-női
regényírónő aktivista felszabadító mozgalom vezetője „Egy nő sem akar megalázó világban élni (…)”
Margaret Atwood- Malalai Joya- Germaine Greer-
írónő, kritikus, Afganisztán 20.századi feminista aktivista legbátrabb élharcos asszonya „Nő, ébredj fel, az ész vészharangja zúg az egész univerzumban, fedezd fel jogaidat!” Olympe de Gouges-1791 Köszönet: A Nőkért.hu szerkesztőségének. A Gay.hu és a Feminista kör tagjainak. Minden Negyedik hullámbéli nőnek, akik információ forrásként szolgáltak a munkámhoz. Emellett hatalmas köszönet a Bikini Kill együttesnek az inspiráló zenéjükért. És a családom összes női tagjának, akik megtanítottak, hogy én is képes vagyok bármire a világon.