A bolognai

nyilatkozat és az
„Egyetemi Charta”

Készítette:
Rekettye Emília
Nemzetközi tanulmányok hallgató
Egyetemi Charta
◦ 1986-ban hozott bolognai javaslat
végeredmény
◦ Ekkor 900. egyetemi évforduló
◦ 80 tagú egyetemi küldöttség
◦ 1988. január Barcelona, aláírták a rektorok
◦ Szeptember 18.-án kihirdették
◦ Híres mint Magna Charta Universitatum
◦ Ez indította el magát a bologna folyamatot is
◦ Azóta 904 egyetem és 84 ország írta alá
Egyetemi Charta
célkitűzései
◦ Hagyományos egyetemi alapelvek,
egyetemek működése és feladatainak
rögzítése
◦ Egyetemek együttműködésének fontossága
◦ Kutatás és oktatás egysége
◦ Kölcsönös információcsere, végezettségek
egyenértékűsége
◦ Diákok és hallgatók közti csere
◦ Ösztöndíjak értékének azonos politikája
Bolognai folyamat
◦ Önkéntes kormányközi együttműködés, amely létrehozta
az Európai Felsőoktatási Térséget
◦ Jelenleg 48 tagországa van
◦ 1998 óta tart a folyamat
◦ Azóta 10 miniszteri találkozó volt
◦ Ezeken a találkozókon beszélik meg a miniszterek az
eddig elért célok eredményességét, illetve felállítják az új
terveket
◦ Fő céljuk az egyetemek közötti együttműködés javítása,
az egyetemek minőségének és elismerésének növelése,
illetve a diákoknak kedvező kezdeményezések
létrehozása
Sorbonne-i
nyilatkozat
◦ 1998. május 25.-én írták alá
◦ Helyszín: Sorbonne egyetem, Párizs
◦ Egyesült Királyság, Németország,
Olaszország és Franciaország miniszterei
találkoztak
◦ Kijelentették, hogy egy közös képesítési
keretrendszerre térnek át, amivel javítják a
felsőoktatás és okleveleik átláthatóságát és
elismerését.
Bolognai nyilatkozat
◦ A folyamat legfontosabb nyilatkozata,
amelyet 1999. június 19.-én írt alá 29 ország,
valamint az OECD, UNESCO, Európa
Tanács és Bizottság is
◦ A nyilatkozat cálja a diplomák, oklevelek,
végzettségek könnyű áttekinthetőségének és
összehasonlításának segítése, két vagy
három fő cikluson alapuló felsőoktatási
rendszer bevezetése és egy képesítési
keretrendszer kidolgozása ami elősegíti a
hallgatók, illetve oktatók mozgásszabadságát
 Prágai nyilatkozat
◦ 2001 májusában hívták össze az elért eredmények
összegzése miatt
◦ Ekkor már 33 tagja volt a folyamatnak

◦ Új tagok: Horvátország, Ciprus, Törökország és

Liechtenstein
◦ A miniszteri tagok létrehozták a Nemzetközi
Bolognai Bizottságot
◦ Ennek voltak állandó és megfigyelő tagjai

◦ Az állandó tagok az aláíró tagországok voltak

◦ A megfigyelők, pedig az Európai Egyetemi

Szövetség, Országos Hallgatói Önkormányzatok
Európai Szövetsége, az Európa Tanács és a
Felsőoktatási Intézmények Európai Egyesülete
 Berlini nyilatkozat
◦ 2003. szeptemberében írták alá, negyvenen, hét
új tagországgal együtt
◦ Új tagországok: Andorra, Vatikán, Macedónia,
Oroszország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és
Montenegró és Albánia
◦ Célul tűzték ki az intézmények nemzetközi
fejéesztését, az átfogó képesítési rendszer
létrehozását, a kétciklusú rendszer bevezetését,
a doktori szint felvételét, valamint az oklevél
mellékletek ingyenes kibocsátását
Bergeni nyilatkozat
◦ Ekkor már 45 tagország vett részt a 2005.
májusában tartott aláírásban
◦ Új tagok: Grúzia, Ukrajna, Moldova,
Örményország és Azerbajdzsán
◦ Ekkor fogadták el a ma is érvényben lévő
“minőségbiztosítás európai szabványait és
irányelveit az Európai Felsőoktatási
Térségben”
◦ Valamint megbeszélték az azóta elért célok
sikerességét
Louvain-i
nyilatkozat

◦ 2009-ben került aláírásra

◦ Szinte már cask a bolognai folyamat
sikerességéről, illetve az Európai
Felsőoktatási Térség létrehozásáról volt szó
◦ Továbbá megbeszélték még a külföldi
szakmai gyakorlatok és a cserediák
programok megvalósítását és a
tantervreformok előremozdítását.
 Budapest-bécsi
nyilatkozat
◦ A bolognai nyilatkozat után a legfontosabb
◦ 2010-ben írták alá
◦ Ezután már nem beszélhetünk bolognai folyamatról,
hanem már Európai Felsőoktatási Térségről
◦ Újabb tag lépett be, Kazahsztán
◦ Ezek után is igyekeznek fejleszteni a térséget, illetve
igyekeznek minél több taggal bővíteni azt
◦ Az eddig még be nem fejezett reformokat ez után is
célba viszik
 FORRÁSAIM:
• ANDRIS BARBLAN: Academic co-operation and mobility in Europe: how it was, how it
should be. CEPES 30th anniversary - special issue of Higher Education in Europe, 2001
• CSEKEI LÁSZLÓ: Közös európai válasz a közös európai problémákra: a bolognai
folyamat és az Európai Felsőoktatási Térség. Felsőoktatási műhely, 9-22. p. Online
elérhető: https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/felsooktatasimuhely/FeMu/2010_1/
Femu_2010_1_9-22.pdf
• DOKUMENTUM: A bolognai folyamat. Educatio, 2001. 705-718. p. Online elérhető:
http://www.epa.hu/01500/01551/00018/pdf/1078.pdf
• KOZMA TAMÁS- GÁL ATTILA- CEGLÉDI TÍMEA: A bolognai folyamat megvalósulása
Közép-Európában. Felsőoktatási műhely, 69-78.p. Online elérhető:
https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/felsooktatasimuhely/FeMu/2010_3/Femu_2010_3_69-
78.pdf
• KURUCZ KATALIN: Útmutató a bolognai folyamathoz. Tempus Közalapítvány, Budapest,
2011. Online elérhető: https://tka.hu/docs/palyazatok/bologna_utmutato_2011_issuu.pdf
• Magna Charta Universitatum. Felsőoktatási műhely, 1988. Online elérhető:
https://www.felvi.hu/pub_bin/kep/felsooktatasimuhely/magna_charta_magyar.pdf
• OBSERVATORY: Read the Magna Charta 1988. 2018. Online elérhető: http://www.magna-
charta.org/magna-charta-universitatum/read-the-magna-charta/the-magna-charta
• SZOLÁR ÉVA: A felsőoktatás reformja és a bolognafolyamat Magyarországon. Magyar
Pedagógia, Debrecen, 2010. 239-263.p. Online elérhető:
http://www.magyarpedagogia.hu/document/Szolar_MP1103.pdf
KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET!