Titkosszolgálat

13.09 1.óra

titkosszolgálat olyan gyűjtőfogalom, amely igyekszik semlegesen tekinteni arra, hogy milyen
időszakról, milyen környezetben és milyen államhatalomról van szó

egy személy is elég ennek a pozíciónak a betöltéséhez

azért titkos, mert a létezése titkos, szeretik letagadni a létezését, az önvédelme azt kívánja,
hogy minél láthatatlanabb maradjon

struktúra is titkosított, az információk és a célok is titkosak, a célmegjelölés mindig kívülről

éri a titkosszolgálatokat

ezek vagy eseti célok, vagy tartós és stratégiai célok

ha stratégiaivá válik a hírigény, akkor ez bekerül a struktúrába, egy specializált csoportot

hoznak létre köré

ha ez a cél megszűnik az osztályt, csoportot is megszüntetik

az ezeket a feladatokat ellátó, csoportban lévő személyek szintén titkosak

az ellenség célja ezeknek a személyeknek a felderítése, hogy tudják kit lehet zsarolni,
bevonni, átállítani

ezekkel a személyekkel kapcsolatban lévő segítő személyek is titkosak

a beszervezés lehet:
-mély
-tömeges

valóságban ezek nem ügynökök, hanem együttműködők, ez függ a beszervezése alaptól

(függ a céltól, időtől, környezettől)

Környezetelés- az ügynök felmérése, kapcsolatainak feltárása, múltjának feltárása

akkor könnyű valakit bevonni, ha akarja, valami fogalma van, illetve az államhatalommal,
politikai irányítással egyetért

tagok: titkos munkatárs (már-már az állománybéli szintet éri el, tudása nagy, irányító is
lehet), vagy titkos megbízott (nem képes önálló munkavégzésre) azok, akiket közös
megegyezéssel (eszmei alapon) választanak be, és van az ügynök (beszervezési alapja:
terhelő (jogi, zsarolás) vagy kompromitáló alap (erkölcsi, alkalmas lejáratásra), van egy jogi
tény, ami büntethetővé teszi, ezáltal zsarolható)
titkos munkatárs vagy megbízotthoz tartoznak azok is, akik biztos lakást nyújtanak a
találkozáshoz, vagy bérleményt nyújt, ezek a hálózati személyek, ekkor ők nincsenek a
lakásban, bérleményben

ezeket a személyeket nyilvántartásba kell venni, 6os karton, itt kapja meg a fedőnevét, ez
egy semleges név, amivel nem lehet következtetni a nevére, illetve nyilatkozatot kell tenni,
és a beszervező neve is rajta van

B dosszié, beszervezési dosszié, ebben rögzítik, hogy milyen körülmények juttatták be a

hálózatba, fontos, hogy az információkat be e tudja szerezni, illetve, hogy a személyes
kvalitásai képessé teszik-e, tudása, elméje, kapcsolatai, fedési képességei

mindig kell, hogy legyen egy kész fedőtörténet, amivel igazolni kell magát, ha lebukik

M dosszié, munka dosszié, amibe a jelentéseit teszi és összegezi

később egyfajta Stockholm szindróma alakulhat ki a hálózati személyeknél, ami által később
feljebb kerülhet, de csak akkor, ha érzelmileg is kötődik a titkosszolgálathoz

szemben a hálózati személlyel a nem hálózati személyeknél nincs ekkora adminisztráció, itt
is vannak nevelőtisztek, akik érzelmi kapcsolatot tartanak velük

másik a társadalmi kapcsolat, tagjai jól ismerik egymást, és elbeszélgetnek különböző

dolgokról, ezek a beszélgetéseket feljegyezik, felveszik, fontos, hogy egyes szám harmadik
személyben jegyzik fel

eseti megbízott, esetenként alkalmazzák, általában olyan emberek, akik, már alapból abban
dolgoznak, csak egy-két kérést tesznek nekik, de nincsenek mélyen beavatva

diktatúrák időszakában van a legtöbb titkosszolgálati hálózat

amikor ezeket nyilvánosságra akarják hozni, akkor a szolgálatok többnyire azzal hárítják el a
megkeresést, hogy ezek élő operatív anyagok, őket is sértené, illetve a hálózati személyekre
is veszélyt jelentene

a kérdés az, hogy az új hatalmi formákban, ezek a hatalmak újjá építik-e ezeket a
titkosszolgálatokat

ebben nagy fokú állandóságot lehet látni, hiszen mindegy kit szolgálunk a struktúra ugyanaz
marad, de politikától is függ, hiszen nem lehet tudni, hogy mennyire tartja alkalmasnak az új
vezetés a régi titkosszolgálatot

jogi megítélés szempontjából az a kérdés, hogy hogyan minősítik ezeknek a személyeknek a

működési irányukat, államellenes-e a cselekvés vagy nem (pl. rendszerváltás utáni új Btk.
módosításával- kémeket elítélték)
ezek mind védett információ, fedéssel, takarással védik, menekülnek a nyilvánosság elől,
nincs szóvivőjük, nem kívánnak beszélni, botrányok után lehet ő róluk többet hallani, vagy
ha a pénzügyi helyzetük ingatag

itt jön elő az ellenőrizhetősége, valamilyen minimális rálátást kell adni, különben
ellenőrizhetetlen és önműködővé válhat

20.09 2. óra

1950- Five eyes- Új-Zéland, Kanada, USA, Ausztrália, Egyesült Királyság- közös titkosszolgálati
együttműködés, közös információs rendszer, titkos megállapodás volt

EU-ban felfigyeltek rájuk, ilyen logika által akarták megszervezni az EU titkosszolgálati

rendszerét
a kapott információ, bármilyen is legyen meg kell osztani egymást közt, ezért az EU-nak ez
nem tetszett
Interpol, Europol közös eus együttműködés

a titkosszolgálatok legfőbb feladata az állami szuverenitás védelme

ha a döntéshozatal osztott akkor a szuverenitás is osztott, ezáltal a titkosszolgálatnak is

osztottnak kell legyen

szervezeti sovinizmus- amikor a kapott információt az adott osztály egy másik osztállyal se
osztja meg

szazdat- KBG- a varsói szerződés államainak kötelességük volt megosztani a szervvel a kapott
információt, ez viszont vissza nem volt érvényes

szocioaspektus- a titokkal való rendelkezés egy magasabb pozíciót eredményez, státusz

kijelölés
ha nem osztom meg a titkaimat mással, akkor nem mondhatjuk, hogy magasabb pozícióban
vagyok
valamilyen szinten meg kell osztani a pozíció megerősítése érdekében

szociometriai szempont- szimpátia

annak az álláspontját fogadjuk el, akiről tudjuk, hogy több előző információval rendelkezik,
mint mi

titok, mint konfliktusos viszony- bármilyen titokról van szó természetileg jellemzi a titok
lényegét, értelmét

konszenzust titok és feszültség nélkül nem lehet fenntartani

titok egy nagyon manipulatív eszköz, hiszen bizonytalanságba lehet juttatni a másik
személyt, azzal, hogy azt hiszi mi tudunk róla valami titkot- játszma (titkosszolgálati eszköz)
hatalomcentrikus a titok jellemzője, akár egyéni, akár közösségi

politikai hatalom biztonsága a legfontosabb a titkosszolgálatok számára, hiszen így a

titkosszolgálat is politikai elemmé vállik, valamint ezzel további "megrendelőket" szerez
magának a titkosszolgálat

titok, döntés, hatalom-

nincs egy mechanikus alá- és fölérendeltség a hatalom és a titkosszolgálat között- az

információ hatalom

egy hatalomnak csak egy titkosszolgálata van, ott embercserére van lehetőség, de szolgálat
cserére nincs

jogi korlát a titkot és a titkosszolgálatot is érinti, mesterséges akadályok az állam által, ezzel
büntethető
- célhoz kötöttség- az információ megszerzése mindig egy konkrét feladathoz kell, hogy
kötődjön,
-időkorlát- ezeknek a titkoknak van bizonyos időkorlátja, ami után ezeket fel lehet tárni

a 19. sz előtt az árulókat az állam kivégezte, azóta más eljárások által büntetik

állampolgárok védelme a végső határ, amely limitálja a titkosszolgálatok fennhatási körét

dekvalifikáció- nem központi és állami védelmet kaptak ezek az infók, hanem mindig a
titokgazda határozta meg meddig marad titok az adott információ- max. 30 év amit 2x meg
lehet hosszabbítani (90 év max.)

alacsony szintű szabályozás jellemző volt a két világháború között, csak be kellett számolni
az államnak

házszabály ki mondja, hogy évenként hányszor kell megjelenni a bizottság előtt a szolgálat
vezetőjének, ekkor be kell számolni

ezek az ellenőrzések alatt mindig a részletekbe menő információkkal nem rendelkezhetnek,

veszélyeztető tényezőkről számolnak be leginkább

az irányítás feladata kormányzati

-a titkosszolgálat profiljához megfelelő minisztérium irányít (kémelhárítás belügy, civil
hírszerzés külügy, hadi információ hadügy)
-elkülönítenek egy önálló olyan személyt, amelynek rátekintése van az összes speciális ágra

ha valakinek az állampolgári jogait megsértik vagy úgy érzik, hogy megsértik, akkor van
jogorvoslati lehetőség, viszont ezek bizonyíthatatlanok

az alkotmánybíróság normális esetben már hatályon kívül helyezte volna, mivel az európai
bíróságnak kellene dönteni
nem jogállami megoldás, ha ugyanott történik az ellenőrzés

titkosszolgálatokkal foglalkozó területek:

-jogtudomány- alkotmányjog (Alaptörvény, biztonságügyi fejezet), közigazgatási jog
(rendőrség), büntetőeljárásjog (bizonyítékok elfogadása (arányoltság, indokoltság)),
nemzetközi jog (előzetes szerződések megoldások kölcsönösség alapján, kölcsönösség
alapján átveszi a szomszédos titkosszolgálat az ügyet, határokon történő problémák
megoldása), polgárjog (otthonokban kárt okoz a TEK)
-

jelenleg Magyarország 12 olyan szervezet kapott titkosszolgálati felszerelést, amely nem is

titkosszolgálati pl. rendőrség, nav, mindegyiknek van biztonsági tanácsa, de ezek nem fogják
végrehajtani a cselekményt, hanem a speciális szakszolgálat fogja elvégezni